Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 70 eurócent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 – euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Hosszú idô után ismét a sajtó elé állt a marosvásárhelyi polgármester. És nem a véletlenek furcsa egybeesésének tudható be, hogy épp abban a pillanatban tette, amikor a városban demokrata párti toborzókampány folyik a felfüggesztett államelnököt támogató holnapi kolozsvári nagygyûlésre szükséges "nép" összetrombitálására. Helyi demokrata pártvezéri minôségében városgazdánk ki is állt teljes mellszélességgel a "nép" menesztett kapitánya mellett, korrupcióval, és szennyes politikai játékokkal vádolva meg a "322-k diktatúráját", ahogyan a demokraták manapság a kapitány felfüggesztése mellett szavazó parlamenti többséget elôszeretettel nevezik.

Városgazdánk szerint a népszavazáson túlnyomó többségben lesznek a menesztett elnök támogatói, mivel a néhai tengerész nyíltan hadat üzent a korrupciónak, elítélte a kommunizmust, és le akarta rántani a leplet a szekusdossziékról, ezért menesztették. Illetve menesztenék.

Nincs abban semmi meglepô, hogy a demokraták állnak ki akár körmükszakadtáig az elnök mellett. Voltaképpen saját vezérüket védik, akitôl az alkotmány pártatlanságot követelt volna meg az államelnöki mandátum átvételekor, azonban azt nem az alkotmánybíróság és nem a parlament állapította meg, hogy kapitányunk egy másodpercre sem engedte el a demokrata kormányrudat, hanem maga az élet bizonyította az utóbbi több mint két esztendôben.

Mint tudjuk, a demokraták jelenleg a kereszténydemokrata eszmei irányzatot képviselik, és legutóbb függetlenként polgármesteri széket nyert városgazdánk is korábban kereszténydemokrata pártszínekben evezett a politika vizeire. Azonban pártpolitikusként lehetne annyi emlékezôtehetsége, hogy felidézhesse, mostani pártját sem éppen jobboldali emigrációból hazatérôk alapították a rendszerváltás hajnalán, és ez a párt szinte egy éjszaka alatt igazolt át a szocialista internacionáléból a jelenlegi európai néppártba. Ebben a mundérban aligha lehet hitelesen elôadni a menesztett elnök kommunizmus elleni fellépésének hôskölteményét, legalábbis gondolkodó embereknek nem. Mint ahogy a szekusdossziék feltárásának állítólagos érdeme sem volt igazi érdem a menesztett elnök lajstromán, hanem inkább harci bárd a kezében, amivel az ellenfeleit szabdalta, azt az érzetet keltve vele a "nép" naivabbik felében, hogy így rántja le a leplet a múlt bûnöseirôl.

Ami pedig a korrupciót illeti, erkölcsi értelemben városgazdánk is kimeríti e vétek fogalmát, hiszen abban a székben válaszol politikai kérdésekre, amelyet független szavazatok tettek alája. De ebben sincs új a nap alatt, hiszen mindenkori pártelnökének is ez volt a szokása magasabb szinten. A különbség az, hogy ilyesmiért (persze nem csak ezért) kapitányunkat partra lehetett vetni, míg egy városgazda esetében ezért nem jár felfüggesztés. De a hitelességén gondolkodni lehet.

A nagybányai aranybányát mûködtetô Transgold SA ellen a Magyar Állam által indított a hat éve húzódó ciánperben a Budapesti Fôvárosi Bíróság hétfôn újabb halasztásról döntött, a tárgyalást 2007. október 15-re halasztották. A bíróság kötelezte az alperest, hogy 30 napon belül tételesen, és részletesen nyilatkozzon a felperes által készíttetett, 28,596 milliárd forintot kitevô kártérítésre vonatkozó szakértôi véleményrôl, annak mely pontjait vitatja és melyekkel ért egyet.

A kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) jelöltje, Nicolas Sarkozy a szavazatok 53,06 százalékát kapta a francia elnökválasztás második fordulójában vasárnap a belügyminisztérium végleges adatai szerint. Ellenfelére, a szocialista Segolene Royalra a választók 46,94 százaléka szavazott. A választáson igen magas volt a részvétel: a 44 472 198 szavazásra jogosult állampolgár 83,97 százaléka adta le voksát.

Sarkozy gyôzelme politikailag elsôsorban azért jelentôs, mert saját tábora identitásának megkérdôjelezése nélkül és végig nyílt vállalásával szerezte meg az elnöki posztot.

Kampánya legeleje óta Sarkozy saját politikai családjának szokásaival ellentétben a gátlásoktól felszabadult jobboldali értékeket testesítette meg, s ezért sokan félelemkeltéssel vádolták. Az eddig Franciaországban a szélsôjobboldal privilégiuménak számító nemzeti identitás témájára épített kampánystratégia sikeresnek bizonyult abban az értelemben, hogy ezzel Sarkozy úgy hódította el Jean-Marie Le Pen szavazóit és változtatta meg a közvélekedést, hogy közben a szélsôjobboldali politikust politikailag megsemmisítette. Hasonló stratégiát folytatott a centrista táborral szemben a két forduló között az új államfô: az elsô fordulóban harmadik helyen végzett Francois Bayrou centrista jelölttel nem volt hajlandó tévévitában részt venni. Bayrou elképzelése a jobb- és baloldali váltógazdaság felszámolásáról illúziónak bizonyult, és az elsô fordulóban a centrista pártra szavazók a második fordulóban a hagyományoknak megfelelôen a jobboldali jelöltre adták voksukat.

Jean-Daniel Levy a CSA közvélemény- kutatóintézet részérôl ugyanakkor kiemeli: a szociális igazságosság és az esélyegyenlôség sajátos francia hagyományát a franciák ezután sem lesznek hajlandók feladni, de ezeket a szocialista jelölt nem tudta kielégítôen képviselni.

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) politikájának alapjain nem szükséges módosítani, a párt a továbbiakban is az eddigi lendülettel és odaadással kíván a délvidéki magyarság egyéni és kollektív megmaradásának élharcosa lenni – jelentette ki szombaton Magyarkanizsán (Kanizja) Pásztor István, a VMSZ új elnöke.

A legnagyobb délvidéki magyar párt tizenegyedik, tisztújító közgyûlése választotta meg Pásztort elnökké, s megújította a VMSZ vezetô testületeit. A tanácskozás egyhangúlag, közfelkiáltással a VMSZ tiszteletbeli elnökévé választotta Kasza Józsefet, aki 12 éven át vezette a pártot. A közgyûlés utáni sajtótájékoztatóján Pásztor István azokról a változtatásokról is szólt, amelyek szerinte szükségesek ahhoz, hogy a VMSZ nagyobb támogatottságra tegyen szert, mint amekkorát eddig élvezett, például a januári szerb parlamenti választáson, ahol három mandátumot szerzett.

A párt erôteljesen törekedni fog arra – mondta a VMSZ új elnöke -, hogy a Magyar Nemzeti Tanács mint a perszonális autonómia megvalósulási formája jogköreiben megerôsödjék, kiteljesedjék. A VMSZ fontosnak tartja a Vajdaság autonómiájának kiterjesztését, és azt akarja, hogy ha megértek rá a feltételek, napirendre kerüljön a nemzeti elvû területi autonómia kérdése is.

Pásztor István felsorolt több olyan, a délvidéki magyarság mindennapi életminôségével kapcsolatos elemet is, amely nem kapott megfelelô hangsúlyt a VMSZ politizálásában. Szükségesnek mondta, hogy a párt a politika eszközeivel segítsen a vállalkozások fejlesztésében, új munkahelyek teremtésében, az elkobzott vagyonok visszaszármaztatásában.

A VMSZ új elnöke végezetül nagyon fontosnak mondta, hogy a párt nyisson és folyamatos párbeszédben legyen a vajdasági magyar politikai élet más szereplôivel, a civil szférával és az értelmiséggel. Ez a párbeszéd késôbb elvezethet szorosabb együttmûködéshez a többi délvidéki magyar párttal, s esetleg közös parlamenti, választási fellépéshez is – mutatott rá a VMSZ elnöke.

(MTI) – Eltûnt Antall József, a rendszerváltozást követô elsô miniszterelnök pestújhelyi szobra, a bronz mûalkotást a hét végén lopták el ismeretlenek – közölte Hajdu László, a XV. kerület polgármestere az MTI-vel.

Elmondta, a Pestújhelyi téren álló mûalkotás eltûnését a szomszédos templom plébánosa vette észre szombaton reggel.

A polgármester példátlannak nevezte az esetet, amelyet szerinte fémgyûjtôk követhettek el. Mint mondta, feltehetôleg egy nagy kalapáccsal ütötték le a bronz alkotást.

Közölte azt is, tudomása szerint a rendôrök nem találtak ujjlenyomatokat. A kerület 2003 decemberében állíttatta fel Kirchmayer Károly alkotását, így akartunk méltó emléket állítani a pestújhelyi gyökerû politikusnak – emlékeztetett a szocialista polgármester, aki egyébként diákként Antall József tanítványai közé tartozott.

Hajdu László közölte: Antall József Pestújhelyen született, itt is járt iskolába, sôt családja Pestújhely alapítói közé tartozik.

A szobrot egyébként a múlt évben már egyszer újra kellett állítani, azt követôen, hogy a 2006. augusztus 20-ai viharban egy fa rádôlt és kô talpazata megrongálódott.

A szoborral együtt eltûnt még az ugyancsak a Pestújhelyi téren álló, az 1848/49-es hôsöknek emléket állító oszlopról a bronz koronás címer.

Az utolsó 200 alkalmazott elbocsátásával ma bezár a brassói traktorgyár, nyilatkozta Gheorghe Apostu szakszervezeti elnök. Apostu szerint hétfôn volt az üzemben az utolsó munkanap, bár a termelés már márciusban leállt, amikor az elsô tömeges elbocsátási hullám végbement. Kedden az utolsó mintegy 200 alkalmazott is benyújtja dossziéját a munkanélküli-segélyre. Csak azok mennek be még a munkahelyre, akiknek át kell adniuk a dokumentumokat a vállalat gazdasági helyzetérôl a likvidáló cégnek. Az elbocsátott alkalmazottak június 15. után kapják meg az elsô munkanélküli-segélyt, mondta Anca Finichiu, a Brassó megyei munkaerô-elosztó ügynökség igazgatója. A brassói traktorgyár likvidálási eljárását a kolozsvári Transilvania cég végzi, amely az országos privatizációs szakhatóság (AVAS) által kiírt versenytárgyaláson nyerte el a szerzôdést.

(MTI/Reuters) Gyorsulnak a gyalogosok, lépést tartva rohanó korunkkal – derül ki egy brit felmérésbôl.

5 földrész 32 városának lakóira terjedt ki a vizsgálat. A kontinensek lábsebességi összevetésében leginkább az ázsiaiak gyorsultak fel, a leglassúbbak az afrikaiak maradtak.

Európát tekintve a dánok és a spanyolok a "legmenôbbek", ôk lépkednek a legszaporábban.

A gyalogosok "trafipaxozása" során húsz méteres távon mérték – lesbôl – mindegyik város lakói közül 35-35 személy sebességét olyan utcán, amelyben nem volt haladáslassító tömeg. Az alanyok nem cipeltek súlyos táskákat, bevásárlószatyrokat, és kizárólag felnôttek voltak, ám nem túl idôsek. Az utca sík volt.

Mindezek alapján a cipôk sebességkirályai a szingapúriak, akik 30 százalékkal gyorsítottak magukon 1994 óta – amikoris hasonló felmérést végeztek. A 20 métert az ázsiai város 35 kiszemeltje átlagosan 10,55 másodperc alatt tette meg, ami bô 6 km/óra és világelsôség.

Az ezüstérem a koppenhágaiaké 10,82 mp-cel, a bronz a madridiaké 10,89-cel.

A sosem alvó New York csak a 8. lett 12 mp-cel, Bécs a 10. (12,06 mp), London a 12. (12.17 mp), Prága a 14. (12,35), Párizs a 16. (12,65), Tokió pedig a 19. 12,83 másodperces tempóval.

A legkomótosabban lépkedô sereghajtó trió: a svájci Bern (30. hely, 17,37 mp), a bahraini Manama (31. hely, 17,69 mp) és – igencsak lemaradva – a malawii Blantyre 31,60 másodperccel. A sereghajtó amúgy nemigen hajtja a sereget a maga kb. 2,3 km/óra körüli andalgásával.

Ami a világ egészét illeti, az utóbbi 13 évben átlagosan 10 százalékkal gyorsultak a városlakók.

Exkluzív

A múlt hét végén Kolozsváron tanácskoztak az európai kisebbségi újságírók. A tanácskozáson jelen volt és az európai kisebbségek helyzetérôl tartott elôadást Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke. A tanácskozás szünetében beszélgettünk az európai politikussal.

– Miért tartotta fontosnak eljönni erre a tanácskozásra?

– Elôször is, mert barátja vagyok a szervezetnek. Meghívtak, már voltam máskor is kisebbségi újságok kongresszusán, és úgy gondolom, nagyon szükséges, mert az úgynevezett kisebbségeknek – bár én jobban szeretek nemzetiségekrôl beszélni – óriási lehetôségeik vannak. Ezeket nem aknázták ki eléggé azért, hogy sikerüljön valami az európai vonalon, ami racionális, ami mindenkinek az érdekében van, és ami egyben a békét szolgálja az európaiak között.

– Ön ismert és elismert európai politikus. A tapasztalatai birtokában milyen esélyt ad az európai alkotmánynak?

– Kérem szépen, az úgy, ahogy van, semmi, nulla! De egy új alkotmánynak, amely nem több, mint három oldal, csak az alapelveket kell belehelyezni, azzal boldogulnánk. Van már két elv, amit elfogadtunk, az egyik a szociális piacgazdaság, a másik a szubszidiaritás. És a szubszidiaritás, mert én politikus vagyok, politikai szempontból nálam többet számít. A mi vezetô bürokratáink és technokratáink minden házat úgy kezdenek építeni, hogy elôbb felépítik a tetôt és csak azután próbálnak lefelé menni. Ez így sose sikerül. A szubszidiaritás azonban lentrôl fölfelé épít, ez élni fog.

– Angela Merkel szorgalmazná, de legfontosabb partnerük, amellyel az európai konstrukciót létrehozták, vagyis Franciaország akadályokat gördít a folyamat elé.

– Én úgy érzem, Franciaország óriási szerepet vállalhat az ügyben. Különösen most, amikor az új elnök, aki bátor ember, keresztény ember, ért Közép- Európához.

– Gondolja, hogy ezzel az akadályok elhárultak a megegyezés útjából?

– Igen, úgy gondolom, jó irányba fogja vezetni Franciaországot.

– A keresztény egyházak éppen a kereszténységre való hivatkozást hiányolják az európai alkotmányból. Véleménye szerint szerepelnie kell tételesen benne?

– A keresztény elv megmaradt. De nekünk az az érdekünk, hogy el legyen fogadva Isten elismerése az alkotmányban. Én szeretném bevinni ezt az elvet az alkotmányba, és nem csupán a keresztény Istenre gondolok: szeretném bevinni a muzulmánokat, a zsidókat és így tovább. Minél nagyobb a többség Isten mellett, annál jobb mindenki számára.

– Egyesek azért tiltakoznak a keresztény elvek bevitele ellen, illetve olyan félelmeket fogalmaznak meg, hogy ha a keresztény elveket esetleg belefoglalnák az európai alkotmányba, azzal magukra haragítanák a muzulmánokat, fôleg Törökországot, amely szintén EU-tagságra pályázik.

– Ja, kérem, a mohamedánok nagyon rendes emberek. Én az iszlám akadémiának tagja vagyok, olvastam a Koránt, nagy szimpátiával viseltetek az iszlám iránt. Nézze, alig egy éve megjelent Musharraf elnöknek a memoárja. Olyan gyönyörûen, józanul fogalmaz, közel áll hozzánk. Elvben száz százalékban a mi vonalunkon vannak.

– Az alkotmány elfogadása mellett, véleménye szerint melyek az Európai Unió legfontosabb feladatai a közeljövôben a globalizációhoz való alkalmazkodásban?

– Ó, kérem, a globalizáció csak egy szlogen, semmi más. Nekünk nem kell félni a globalizációtól… Tudja, én sokat jártam Amerikában, s az utcán több más nyelvet hall, mint angolt. Vagy például járt Pakson? Ott van a nukleáris központ, vele szemben egy gyönyörû templom. Azonkívül ott van az a park, ahol a kiváló magyaroknak vannak a szobrai. Ellátogattam oda is. Kiváló magyar tudósaink vannak, ezeknek majdnem a felét személyesen ismertem. Úgy, hogy engem is elhelyeztek ebben a parkban. Nem tudósként, bölcsen csinálták, az én szobromat az ajtó mellett helyezték el. A tudósok szobrai bent vannak, én vagyok a portás…

– Akkor tehát azt mondja, nem kell félni a globalizációtól?

– Nézze, kérem, a globalizációt keresztül tudjuk vinni azáltal, hogy itt tartjuk az embereinket. De nem erôszakkal. Nézze, büszke vagyok arra, hogy hány Nobel-díjas magyar tudósunk van. Ennyi egyetlen nemzetnek sincs. Mi annyi mindent adhatunk az Európai Uniónak. Büszkék lehetünk a magyarjainkra.

– Egy kissé más vonatkozásban, de ugyancsak a magyar vonatkozásban kérdezném. Kostunica szerb elnök azt mondta, hogy ha a koszovói albánoknak joguk van az önrendelkezéshez, akkor a Magyarország határain kívül élo magyaroknak is kijár az autonómia. Errôl mi a véleménye?

– Tudja, kérem, én nem szeretném, ha ez az autonómia szeparatizmust jelentene. Hidakat kell építeni, s a végén egészen más lesz egész Európának a képe. Nekem az volt a tapasztalatom, 20 éven át voltam az Európai Parlament tagja, én voltam az egyedüli magyarul beszélô képviselô. Úgy, hogy amikor a magyarok is bekerültek, hozzám kellett jöjjenek, akár szeretnek, akár nem. És tudja, fôleg kommunisták voltak a legvadabbak nálam. És én kezdtem a beszélgetést ôvelük, s tényleg lehetett valamit csinálni. Tudja, egy román ajkú magyar képviselô is volt a küldöttek között, amikor az elsô delegáció jött a kommunista Magyarországról az Európai Parlamentbe, a román–magyar képviselônek – akkor csak 18 ezren voltak Magyarországon román ajkú magyarok. Tudja, kérem, ez olyan kiváló ember volt, hogy a végén – akkor még volt nekünk EP- nyakkendônk – levettem a nyakkendômet, s neki ajándékoztam. Most Gyulán él. Tudja, én fütyülök arra, hogy mit gondolnak az emberek a belpolitikai problémákról. Ami valóban számít, az a népek közötti megbékélés, a szabad önrendelkezés.

– Az Európai Unió bizonyos tekintetben ütközozóna az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország között. Folyamatosan tekintetbe kell vennie mindkét álláspontot. Ön szerint melyik lenne a helyes magatartás, mert adott pillanatban az Európai Uniónak le kell válnia az amerikai köldökzsinórról?

– A problémát nem mi okozzuk, az oroszok csinálják. Elvettek mindenféle európai vidéket, kínozták a mi nemzetünket, de mennyire. Ezzel szemben az Egyesült Államok segített bennünket.

– Ilyen körülmények között, ön szerint mi lenne a helyes álláspont?

– A helyes álláspont az, hogy mindenhol kiálljon a népek önrendelkezési joga mellett és ne engedje azt, hogy zsarnokok – ahogy most történik Csecsenföldön – úgy garázdálkodjanak a világban, ahogy ôk garázdálkodnak. Vagy mint a szerbek. Én végtelenül sajnálom, s elismerem, mi is hibáztunk a szerbekkel szemben. Mert az, hogy Szerbia azzá lett, ami lett, kissé a mi felelôsségünk is.

– Ön egy nagy dinasztia leszármazottja. Ilyen minôségben milyen befolyással, milyen hatással lehet az európai politikára?

– Tudja, kérem, az az egyéniségtôl függ. Én sokat foglalkoztam politikával, sok embert ismerek Európában, sok jó barátom van. El lehet érni bármit.

– Köszönöm a beszélgetést.

Április 27-én eddig még tisztázatlan okok miatt elhunyt a marosvécsi szociális központ egyik gondozottja. A rendôrség és az ügyészség vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy milyen körülmények között következett be a 21 éves M. E. halála. A Maros Megyei Törvényszék melletti Ügyészség szóvivôje, Dan Olteanu kijelentette: a boncolás és az eddigi vizsgálat eredményei arra utalnak, hogy az elhunyt személy valószínûleg szexuális agresszió áldozata lett. Dr. Pokorny László, az intézmény vezetôje levélben kérte a Hátrányos Helyzetûek Országos Ügynökségének elnökét, Silviu Didilescut, hogy indítson belsô vizsgálatot a marosvécsi történtek kapcsán.

A 21 éves M. E. 18 éve lakója a vécsi rehabilitációs központnak, amelynek igazgatója, dr. Pokorny László elmondta: 16 éve vezeti az intézményt és ezalatt egyetlen gondozott ellen sem követettek el semmilyen szexuális agressziót. Elmondása szerint 27-én éjjel negyed 1-kor kihívták a szászrégeni mentôt, mivel arra gyanakodtak, hogy M. E.-nek bélcsavarodása van. "A gondozott, aki mindössze 35 kilogramm súlyú volt, nem vérzett, de a hasfal keménysége és a fájdalmak miatt arra gyanakodtunk, hogy a helyzet súlyos és mentôt hívtunk. A szászrégeni kórházban közel két órán át tartottak a vizsgálatok, a gondozottat elkísérô asszisztensünk pedig olyan egészségügyi tárgyakat látott az ápoló kezében, amelyeket beöntés esetén használnak. A beteget idôközben a marosvásárhelyi SMURD-hoz szállították, éjjel 4 órakor pedig innen telefonáltak a központba, azt kérdezve, kapott-e beöntést a gondozott vagy sem? Ha igen, akkor orvosi hiba történt, ha nem, akkor a rendôrséget fogják értesíteni. Néhány órával késôbb a beteg elhunyt" – nyilatkozta lapunknak Pokorny László.

A 19 ágyas terem, ahol M. E.-t gondozták, a kastély második emeletén van, elszigetelten, ahol állandó jelleggel szolgálatot tartanak, s ahol kizárólag nôi gondozottak vannak. A személyzet 10 évnél nagyobb régiséggel rendelkezik és mindig nagy odaadással rendezték a betegeket. Az intézetnek egetlen bejárata van, ami ôrzött, tehát kívülálló személy nem hatolhat be észrevétlenül, azt pedig kizártnak tartja, hogy személyzet közül valaki bántalmazná a beteget.

A boncolást a marosvásárhelyi törvényszéki orvostani intézetben végezték el, május 4-én. Ez magyarázza, hogy a tragédiát követôen másfél héttel lett "hír" belôle. Dr. Hecser László fôorvos szerint az eddigi eredmények arra mutatnak, hogy a gondozottnak egy kemény tárgy hüvelyi sérülést okozott. A fôorvos elmondása alapján a lehetséges forgatókönyv: szexuális agresszió, stressz okozta gyomorvérzés, és a belsô vérzés miatt bekövetkezett halál. A szövettani vizsgálatok folyamatban vannak, a végsô eredmények után pontosabban lehet majd tudni, mi történt – tette hozzá Hecser László.

Tegnap a Megyei Szociális és Gyermekjogvédelmi Igazgatóság igazgatója, Florin Dumbrava levélben kérte a Hátrányos Helyzetûek Országos Ügynökségének (ANPH) elnökét, Silviu Didilescut, hogy bizottságot hozzon létre, amely kivizsgálná a marosvécsi gondozott halálának körülményeit. Vizsgálatot kért saját maga ellen Pokorny László is az ANPH elnökétôl, ugyanakkor tiltakozott az Antena 1 televízió által közölt "téves hírek" miatt. Pokorny László szerint a médiában megjelent információk ártottak az intézet hírnevének, ami amiatt is súlyos, hiszen az itt dolgozó személyzet odaadóan, különösen nagy odafigyeléssel végzi munkáját, tekintve, hogy fogyatékos, esetenként magatehetetlen személyeket kell gondozniuk.

A marosvásárhelyi Városháza törvényesen nem utalhat ki pénzt a vidrátszegi repülôtér fejlesztésére, mivel az a megyei tanács alárendeltségében van – fejtette ki Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester tegnapi sajtótájékoztatóján a Városháza álláspontját annak kapcsán, hogy a megyei önkormányzat jogi úton tervezi számon kérni a város által korábban megígért, majd elmaradt anyagi hozzájárulást.

Florea elmondta, hogy eredetileg a polgármesteri hivatal valóban támogatta a repülôtér fejlesztését, azonban egy korábbi egyezmény értelmében a létesítményt részvénytársasággá kellett volna alakítani, amiben a megyeszékhelynek is legyen részesedése. Ez az átalakítás máig nem történt meg, és a korábbi támogatások kérdését a számvevôszék is kifogásolta, mivel a Városházának sem az önkormányzati, sem a közpénzügyi törvények értelmében nincs joga finanszírozni egy olyan intézményt, amelyben nincs érdekeltsége. Ha a röptér üzemeltetésére céget alakítanak, amelyben a város tulajdonrészt kap, támogatni fogják a létesítmény fejlesztését, mert a városnak is érdeke, hogy az jól mûködjön.

Szintén a Városháza és a megyei tanács közti nézeteltérések kapcsán fejtette ki a polgármester, hogy a megyei önkormányzat vissza kell fizesse a városnak azt az összeget, amivel a nyárádtôi régiós szeméttelep tervezéséhez járultak hozzá. Florea szerint még 1999-ben a Városháza félmilliárd lejjel járult hozzá az idôközben leállt beruházás tervezési költségeihez, ám közben olyan értesülésekhez jutottak, melyekbôl következtetni lehetett a tervbe bevont olasz vállalkozó komolytalanságára, ezért a városi tanács önálló hulladékkezelési stratégiát dolgozott ki, és azt hajtják végre. A polgármester szerint a megfelelô idôben fel is hívták a megyei önkormányzat akkori vezetôinek figyelmét arra, hogy az olasz beruházóval gondok adódnak, ám ennek az akkori illetékesek nem tulajdonítottak jelentôséget.

Nemcsak hogy olcsó, de a jóérzés határait durván súroló Florea-fajta polgármesteri "mulatság" az, hogy ha valami jól mûködik vagy fejlôdik városunkban, és az illetô dolog nem a polgármester érdeme, akkor azt irigységbôl vagy ki tudja, milyen érzésbôl fakadó lejáratási kampánnyal próbálja alábecsülni, bemocskolni.

Ez történik évek óta az Aquaservvel is, amelyet minden lehetséges alkalommal "fekete báránynak", vagy minden esetek és idôk "bûnbakjának" próbál a lakosok elôtt lefesteni, legtöbbször alaptalanul.

A polgármester által tett szélsôséges kijelentésekhez, melyek szerint az Aquaserv "politikai parancsra" mûködik, csupán annyit fûzünk: az Aquaserv vízszolgáltató, minden "politikai parancstól" függetlenül, egy olyan európai uniós pályázatot nyert meg, amelynek köszönhetôen nagy elôrelépés következik be a marosvásárhelyiek víz- és csatornaszolgáltatásának minôségi fejlôdése terén. Az egyetlen "politika" tehát, amely az Aquaservet ösztönzi, az "a lakosság igényeit kielégíteni" címû politika. Ezzel a pályázattal pedig, amelyet a város vezetésének "illett" volna megnyerni, "megkímélte" a város költségvetését 28 millió eurótól. Erre büszke kellene legyen egy polgármester, mert a város lakosságának az életszínvonaláról, egészségérôl van szó… nem pedig úton-útfélen alaptalan vádaskodásokkal illetni a pályázatot megnyerô vízszolgáltatót. A társaság eladása "érdekcsoportok" által, egy semmilyen szinten nem minôsíthetô, ugyancsak polgármesteri félrevezetô kitalálmány. Szó sincs tehát eladásról. Emlékeztetjük a polgármestert, hogy az Aquaserv állami vállalat, egy olyan kereskedelmi cég, amelynek részvényesei éppen az önkormányzatok. A vállalatot tehát csak a részvényeken keresztül lehetne eladni, ellenben ez a dolog a cég alapító okiratában tiltva van, a magánszféra felé. Az Aquaserv nem azért tesz óriási erôfeszítéseket a cég elôrelépéséért és nem azért fektet be nap mint nap óriási energiát és anyagiakat a vállalat építése érdekében, hogy aztán ezt a jól mûködô intézményt másnak odaadja. Punktum.

A fentiekkel pedig nem populista, hanem az igazságot tükrözô "szólamokkal" akartuk a valódi helyzetrôl tájékoztatni a kedves marosvásárhelyieket. Tartozunk nekik ezzel.

Az AQUASERV vállalat vezetôsége

Jegyzet

Ma már mindent elérhetünk pénzzel. Tudást ugyan mégsem, de a vele járó hatalom fô jelképét (a fehér galléros világ címerét, az egyetemi oklevelet) megszerezhetjük minden különösebb szellemi erôfeszítés nélkül. Illetve némi ügyeskedésre mégis szükségünk lesz, hiszen szakdolgozatunkat magunknak kell magyaráznunk, kommentálnunk, megvédenünk a professzorok elôtt. Rövid az élet, ellobban a fiatalság, kinek jutna ideje mindenféle tudományos kutakodásra, hiszen vagy pénzt kell csinálni, vagy fel kell élni, és az külön mûvészet. Dolgozzon, aki egyébre nem való. Ott reklámozzák magukat a világhálón a szerencsétlenebb környezetbe született szorgosok, a huszonegyedik század modern bértollnokai. Jó pénzért elsôrangú diplomamunkákat készítenek.

A diákélet eufóriáját taccsra vágja a dögsok tanulás, a vizsgaláz. Kész lebôgés, tömény gyász: folyton-folyvást készülni kell, bibliográfiákkal bajmolódni álmodban is, esszék és szakdolgozatok, tesztek Szküllái és Kharübdiszei között lavírozol életed legcsodálatosabb szakaszában.

Ôrültség. Kinek nem borul ki a bilije negyed- ötödéves korára? Rákapsz a könnyû életre, odaadnád a lelked üdvösségét is, csak hozzájuss az áhított pénzhez, aztán az "anyaghoz" – ha viszont gazdag szülôkhöz pottyantott az isten gólyája, semmi sem szabhat határt vágyaidnak. Akkor nem számít, mennyibe kerül például a diplomamunkád. (Magyarországon 60-70 ezer forint az ilyen-amolyan.) A világhálón találsz honlapot, nem is egyet, amelyen oldalanként kínálják "a munkát", ennyiért-annyiért, a másikon egyéni árajánlat kecsegtet, pötyögd be a témát, szentem, elkészítendô dolgozatod címét, és add meg, milyen terjedelemben óhajtod. Oszt' csak kiugrik a kismitugrász, mutatja, mit köll perkálni érte. Mindent megcsinál helyetted az arctalan szellemi pária, elvégzi helyetted a kutatást is, neki nem cikis, nincs egyedül, több állástalan diplomással alkot operatív csapatot, a részmunkák gyorsan összeállnak, olyan jegyzetapparátust rittyentenek hozzá, hogy a profot a guta kerülgeti az irigységtôl. Ha pedig annyira dög volnál vagy primitív, hogy lebuknál a megvédésen, semmi aggály: ösmeretlen okos idegenek pár ezer ócska fityingért külön megtanítják neked – saját diplomamunkádat. Személyes konzultáción magyarázzák, mirôl és mibôl írtad a mûvet, amely nem tied, de mégis. Bölcsész, közgazdász, vagy éppen orvostanhallgató volnál? Ne öld az agyad: rendelj diplomamunkát! Nincs más dolgod, csak viselkedni. Visszatartani a röhögést, amikor agyba- fôbe dicsér a mit sem sejtô tanár úr.

(Mit sem sejtô? Tudod mit? A suttogó propaganda szerint az egyik team épp az Ô irányításával kaszálja a dozsót…)

A megyei tanács legutóbbi ülésén a Kultúrpalota néhány alkalmazottját azzal vádolták meg, hogy törvénytelen módon alkudtak ki bizonyos összegeket a márciusban megtartott Kívánságkosár elôadás szervezôitôl. A szóban forgó összeg 30 lej, illetve a pénztáros esetében az eladott belépôjegyek 7 százaléka – jelentette ki a tanácsülésen Lokodi Edit megyei tanácselnök, aki belsô vizsgálatot rendelt el. A Kultúrpalota szóban forgó alkalmazottai azonban elégedetlenek, szerintük jogosan és törvényesen jutottak a pénzhez.

A sajtóban megjelent írások nyomán kereste meg szerkesztôségünket néhány alkalmazott. Rus Ioan szerint semmilyen törvénytelenséget nem követtek el azzal, hogy pénzt kértek az elôadást szervezô EU-RO-SPORT nevû cégtôl, mivel a szóban forgó 7 alkalmazott (villanyszerelô, tûzoltó, ruhatáros stb) a pénzügyi igazgatóság által kibocsátott engedéllyel rendelkezik, amelynek alapján különbözô szolgáltatásokat nyújthatnak. "Annak a bizonyos elôadásnak a szervezôi szombaton reggel 10 órától már nekifogtak az elôkészületeknek, így nekünk is jelen kellett lennünk. Azon a szombaton éjfélig tartott a munkaprogramunk, amit a megyei tanács nem fizetett meg. A Kultúrpalota alkalmazottaiként kötött munkaidônk van, a túlórákért semmit nem fizetnek. Emiatt váltottunk ki engedélyt, a bevételek után pedig adózunk, tehát nem lehet feketén szerzett pénznek nevezni azt, amit így keresünk. Az EU-RO-SPORT céggel megegyeztünk 30 lejben, listát készítettünk a személyzetrôl és vártuk, hogy a cég képviselôi – mint ahogy minden más szervezô teszi – megjelenjenek a szerzôdéssel. Ez nem történt meg. A megyei tanács nem fizeti a túlórákat sem hétköznap, sem hétvégén. Erre vonatkozóan már 45 nappal ezelôtt kérvényt nyújtottunk be a megyei tanács vezetéséhez, hogy tisztázzuk a fenti problémát, válasz azóta sem érkezett. Kaptunk viszont szóbeli figyelmeztetést, hogy többé ne kérjünk pénzt a munkaidôn kívül végzett tevékenységünkért" – mondta Rus. Duca Teresa pénztáros 10 éve a Kultúrpalota alkalmazottja, teremfelügyelôi állását egy éve pénztárosira cserélte, mivel kicsivel nagyobb fizetés járt ezért. "Általában az eladott jegyek 5-7 százalékát kérem, ez után adót fizetek. A különbözô elôadásokra szóló belépôjegyek árusítása nem tartozik feladataim közé, ezért nem kapok fizetést, így ezt munkaidôn kívül végzem. Nekem nincs engedélyem, ezért úgy járok el, hogy a cég vállalja: a kifizetett összeg után törleszti az adót és illetékeket. Az EU-RO-SPORT esetében nem 7, hanem 5 százalékot kértem, vagyis a minimumot, a bevételük eddig az eladott jegyek után 147 millió lej volt. A pénzt nem vittem haza, a kasszában maradt, mivel vártam, hogy másnap a cég képviselôi megjelennek a szerzôdéssel, ehelyett a cég könyvelôje eljött és mindennek lehordott. Nem várhatják el, hogy ingyen dolgozzunk munkaidôn kívül, egyébként a fizetések is megalázóan alacsonyak. A megyei tanács vezetésének ellenôrzése nyomán engem már vissza is minôsítettek, ami fizetéscsökkenést jelent. Nem tartom korrektnek, hogy ingyen dolgoztassanak. Ez nem törvényes és jelezni fogjuk a munkafelügyelôségnek" – tette hozzá. Pop Mircea szerint az elôadótermek minden bejáratánál legalább egy személynek kellene állnia és felügyelnie a közönségre, fôleg, amikor 600 személy helyett 800-an zsúfolódnak a terembe. "Azt sem tudják, hogy hol a vészkijárat, ha valami baj történik. Egyébként a Nemzeti Színháznál is hasonló módon járnak el, vagyis a munkaidôn kívül végzett szolgáltatásért pénzt kérnek. Fôként, hogy az elôadások, kongresszusok elsôsorban hétvégén zajlanak – jelentette ki.

A Kultúrpalota alkalmazottai attól tartanak, hogy a megyei tanács vezetése az elkövetkezôkben megtiltja, hogy munkaidôn kívül szolgáltatásokat nyújthassanak, és köztisztviselôi kötelezettségeket ró rájuk. Egyelôre kivárnak, választ a benyújtott kérvényükre és gondjaik megoldását remélik.

Kodály Zoltán születésének 125. évfordulója tiszteletére szervezik, idén immár 18. alkalommal a Szent László-napi kórustalálkozót Torda-szentlászlón, június 30-án szombaton. 9 órakor áhítat a református templomban, majd koszorúzás Szent László szobránál, üdvözlô és emlékbeszédek hangzanak el, közös éneklés a cinteremben. A dalkarok felvonulását követôen kezdôdik a kórushangverseny a mûvelôdési házban. A részvételi szándékot írásban lehet bejelenteni május 30-ig, Szôke Zoltán szervezô lelkész címén: Ro-407505 Savadisla – Tordaszentlászló, Pap utca 350., jud. Cluj – Kolozs megye. A jelentkezési lap tartalmazza a kórus pontos nevét, nemét, létszámát, elérhetôségét, a karnagy nevét és a kórus mûsorát (szerzôk, a kórusmûvek címe) – tudva, hogy a fellépési idô 10-15 perc. Az elsô alkalommal jelentkezôk mellékeljék kórusuk összefoglaló történetét is, a találkozók archívuma számára. Közös éneklésre jelölt mûvek: Erkel Ferenc–Bárdos Lajos: Szózat; Berzsenyi Dániel–Kodály Zoltán: Forr a világ bús tengere, oh magyar. A mûsorban szerepeljen legalább egy Kodály-kórusmû, illetve egy csokorra való a Kodály gyûjtötte népdalokból, - feldolgozásokból.

A szállást igénylôket fizetôvendégként fogadják a faluturizmus keretében. Foglalás Boldizsár Zeyk Imrénél, Ro-407505 Savadisla – Tordaszentlászló, Nagy utca 379. szám, telefon: (004)0264-374001, e-mail: thamogy@yahoo.com, illetve: zboroka@yahoo.com.

Az Alsó-Küküllômenti Magyar Ifjúsági Szövetség szervezte, a Kökényes néptánccsoport volt a házigazdája április 28- án, a Maros megyei magyar gimnazista néptánccsoportok találkozójának. Fodor József (igazgatóhelyettes, Traian Gimnázium) köszöntôjével indult a mûsor a mûvelôdési ház színpadán. Elsônek a testvérváros, Hajdúszoboszló mûvészeti iskolájának táncosai léptek fel, majd a Marosfelfaluból érkezett Bíborka, Mezôpanitból a Muskátli, Holtmarosról a Kék Ibolya, Backamadarasról a Kincses, Segesvárról a Kikerics néptánccsoport. Szabó Hunor magyarkirályfalvi ifjú énekelt (Kimegyek a királyfalvi zöld erdôbe sétálni, Nagyhegyi tolvaj balladája - moldvai csángó ballada). A népes közönség megismerhette az egyes csoportok rövid történetét, népviseletének sajátosságait. A Kökényes néptánccsoport elsô alkalommal mutatta be itt a vajdaszentiványi táncrendet. A rendezvény értékelése kötetlen beszélgetés keretében zajlott csoportvezetôk, zenészek, koreográfusok és a közönség között. Este táncházat tartottak a küküllôdombói Poliglot étteremben.

Az Alsó Kis-Küküllômentén hagyománya van a magyar néptáncmozgalomnak, tanúsítja Gagyi Zoltán ALKISZ-elnök.
– Több környékbeli településen mûködött amatôr néptáncegyüttes, és mûködik ma is, de súlyos anyagi gondokkal küszködnek. A '90-es évek elején a Dicsôszentmártonhoz közeli Küküllôdombón egy helyi vállalkozó több hónapon át táncházat mûködtetett, az elmúlt években a dicsôszentmártoni felnôttek számára is megadatott a táncházba járás lehetôsége, bár sajnos ez a lehetôség az utóbbi hónapokban szünetel. Hosszú kihagyás után is nyilvánvaló, hogy a fiatalok igénylik a magyar népi hagyományok éltetését és bemutatását. Az Alsó Kis- Küküllômentén az évek során egy többlépcsôs, részletekig kigondolt néprajzi vonatkozású program indult be. Elsô lépésként indult el 2004 szeptemberében minden pénteken este 6-8 óra között magyar népzenét sugárzó rádióadás, majd 2004 októberében a gyermektáncház beindulása. Azóta a gyermektáncház résztvevôi Kökényes néven nagy sikernek örvendô gyermektánccsoport tagjai: több tucat fellépéssel büszkélkedhetnek, kétszer léptek fel a határon kívül, megjártak két néptánctábort is. Ez év májusától a II-IV. osztályos tanulók részvételével szerveztünk és a Traian Gimnázium közösen utánpótlás néptánccsoportot indít. Projektünk azonban nem áll itt le, szeretnénk az "idôsebbek" számára is elérhetôvé tenni a minôségi népzenét, a fiatalokkal megismertetni népi értékeinket, megmenteni a feledéstôl vidékünk népi hagyományait. Ebbôl kiindulva szerveztük a gimnazista néptánccsoportok találkozóját. Júliusban kerül sor az Ádámos községhez tartozó Sövényfalván a Vízmelléki hagyományôrzôk I. Találkozójára. Tervezzük az EMKE Maros megyei szervezetével egy Gyöngykoszorú találkozó megrendezését az Alsó Kis-Küküllô-mente valamelyik településén.

Az erdélyi magyar gimnazista néptánccsoportok találkozója szakmai fórumot teremthet, az Erdély sajátos tájegységeit képviselô, különbözô táncrendjeit bemutató gimnazista néptánccsoportok tapasztalatot cserélnek, bôvítik kapcsolatrendszerüket. Bemutatják Erdély különbözô táncrendjeit a dicsôszentmártoni közönségnek. Céljuk: az Alsó Kis-Küküllômente visszakapcsolása Erdély néprajzi körforgásába, a város és a vidék kiemelése a kulturális elzártságból. 2004 ôszétôl a város magyar tannyelvû gimnáziumi oktatásának helyet adó Traian Gimnáziumban magyar néptánctanfolyam indult A Kökényes névadó ünnepélye 2006. április 22-én volt. Minden kedden és szombaton két-két órán át, 23 gyerek (IV-IX. osztályos tanulók) próbálja elsajátítani és továbbadni a Kis-Küküllômente magyar népi táncát.

Varró Huba munkáját Miklós Mónika segíti, a csoportot Gagyi Zoltán és Fodor József vezeti.

Kilenc mûvész, kilenc vízió, kilenc különvélemény a világról és arról, ami benne van. Rólunk és azokról, akik- amelyek körülvesznek minket. Kilenc mûvész és egy tárlat, vándorkiállítás, városról városra járó alkotások. Szobrok, festmények. Hogy mi a közös bennük? Semmi. És ettôl annyira érdekes a csíkszeredai Studio9 vándortárlatának anyaga.

Marosvásárhelyen a Bernády Ház földszinti galériái látták vendégül a kiállítást, amelynek megnyitóján, házigazdaként Nagy Miklós Kund üdvözölte a szép számmal megjelenteket: – Kilenc alkotó határozta el, hogy közös tárlatot hoz létre. Nagyon változatosak a munkák, hangulatában sokszínû, tarka, vonzó, mozaikszerû a tárlat, amely a csíki tájak modernebb hangvételét képezi.

A kiállítás méltatását Bíró Sarolta csíkszeredai fiatal mûvészettörténész vállalta el: – 2006 nyarán fogalmazódott meg a gondolat. A cél a kilenc mûvész munkásságának minél szélesebb körû bemutatása, a kortárs mûvészet népszerûsítése volt. A tagok nem követnek mûvészeti szempontból közös célt. Több korosztály, más-más iskolához tartozók képezik a csoportot. Ez a sokszínûség ez esetben viszont nem feszültséget, hanem békés egymásmellettiséget eredményez – mondta, majd egyenként méltatta a kiállítók – Balla Tibor, Bara Barnabás, Botár László, Gergely Zoltán, Keresztes Györgyi, Nagy Ödön, Szabó Árpád, Turcza László és Xantus Géza – mûveit.

Még friss a marosvásárhelyi Nagy István Ifjúsági kórus ünnepi koncertjének az emléke. Arra az eseményre, mesélte Kovács András karnagy, négyen Magyarországról jöttek haza a kitelepedettek közül.

– Volt, aki a babát is elhozta, mondtam is, hogy le kell venni a mintát, és igyekezni kell, mert fogy az énekes. A mûsor utáni bulin a tizenötéves szülinapi torta sem hiányzott, melyen a gyertyát, kívánságom kíséretében (melyet nem volt szabad megmondanom) nekem kellett elfújnom, mert így biztosan teljesülni fog. Hát adná a Jóisten; mert én azt kértem (most megsúghatom): hogy még egy pár évig tudjam ôket tanítani, vezetni. A megtanult és énekelt mûvek száma 150 körül van, öt évvel ezelôtt 128-at számoltam össze. Az "alapítók" zöme a hetvenes évek elején született, voltak természetesen idôsebbek is, aztán jöttek a fiatalok, de a mostani tagok között van nagyon fiatal is, hiszen például Totolici Bettike nyolcadikos, de már tavaly is énekelt. Azt hiszem, hogy eddig három generáció énekelt ebben a kórusban. Több mai énekesemnek a tanító nénije és a tanár bácsija, nénije is nagyistvános volt. Nyugodt szívvel mondhatom: ez a kórus, a kezdeti évekhez képest, ami a muzikalitást és intonálást illeti, egy profi kis csapat. Csak azt sajnálom, hogy borzasztóan elfoglaltak, nem tudnak pontosan járni a próbákra. Be kell látnunk, hogy más idôket élünk, mindenki elfoglalt és szalad. Hogyha én is a Nagy István-i szigorral lépnék fel, akkor már rég nem lenne kórusom.

Kodály Zoltán születése 125., Nagy István karnagy, zenetanár születésének 100. évfordulójának tiszteletére énekeltek a Bárdos Lajos és Nagy István nevével fémjelzett, kétnapos kórusfesztiválon, amelyet 12 éven át a Bárdos Alapítvány támogatott, pár éve azonban, mint azt a mûsorvezetô Jánosi Kingától hallottuk, magukra maradtak a szervezôk. Helyi támogatók is kevesen jelentkeztek, a Filharmónián kívül alig akad önzetlen segítô. Talán az esemény, egyáltalán a kórusmozgalom kommunikációjával van baj. Meg azzal persze, hogy a Kodály-módszer nem vált általánossá tájainkon. A zene kiszorul a magát profitorientáltnak gondoló társadalomból. Pedig – Kodály Tanár Úr is megmondta – a zene nem magánosok kedvtelése. Szerencsére 1990 után, egyházaink védernyôje alatt megújulni látszik a kórusmozgalom. (Amelyet sokan ma is valamiféle propagandisztikus hókuszpókusznak tartanak. A letûnt rendszer ártalmainak "felezôideje" csaknem olyan hosszú, mint az atomsugárzásé...)

Mindenek ellenére egymást érik a dalos találkozók, megyénkben is. Kultúrházakban, templomokban. Az egyházi és a világi kórusirodalom, a magyar folklór legszebb darabjai szólalnak meg – mint legutóbb a Kultúrpalotában. Legközelebb pedig jövô vasárnapon, a körtvélyfáji református templomban.

Bizonytalan a kastély sorsa

A rendszerváltást követô zavaros politikai, gazdasági helyzet áldozata lett a szôkefalvi Petrosevich- kastély is. A kommunisták hatalomra jutása után a báró családját elûzték, az ingatlan pedig a mezôgazdasági termelôszövetkezet, majd az állami mezôgazdasági vállalat tulajdona lett.

1989-ig irodaépületként használták, ennek köszönhetôen épségben maradhatott. A volt Agroindustriala Rt.-t felvásárolta a hajdani "agrármogul" Trita Fanita, aki két év után csôdbe vitte a vállalkozást, a földek parlagon maradtak, tönkrement 200 hektár szôlôs és felhalmozódott 34 milliárd régi lej adósság. Az egységet átvette két jogi felszámoló cég, s több mint két éve per alatt állnak a vagyonfelosztás miatt. 2005-ben újraértékelték az aktívumokat, s ennek megfelelôen 67 milliárd lejt ér a volt mezôgazdasági vállalat, földterülettel, épületekkel együtt. Végh József polgármester szerint volt már olyan vállalkozó is, aki 100 milliárdot is ígért, de nem adták el az ingatlant. A polgármesteri hivatal átvenné a kastélyt és a hozzá tartozó kilenc másik épületet. Azt tervezik, hogy ide kultúrközpontot, egészségügyi rendelôt és gyógyszertárat, szálláshelyeket rendeznek be, illetve átrendezik a borpincét is, ahova turistákat várnának. Mi több, a polgármester tárgyalt Bôjthe Csabával, a dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetôjével, aki felajánlotta, hogy a környékbeli árva gyerekeknek otthont létesít. A felvásárláshoz szükséges pénzösszeg is elôállna. A kastélyt 7 milliárd lejre értékelték fel, ezt bankkölcsönnel, a helyi és a megyei önkormányzat támogatásával elô tudnák teremteni. Az ügyet azonban sakkban tartja a bírósági per, amelynek a legközelebbi tárgyalását június 16-ára tûzték ki a Piatra Neamt-i törvényszéken.

– A jogvita arról szól, hogy milyen feltételekkel szeretnék elárverezni az ingatlant, de tulajdonképpen más is meghúzódhat a per mögött, lehet, hogy valakinek a kezére akarják átjátszani. Mi azt szerettük volna, ha a pert áthelyezik Marosvásárhelyre, hátha így a végére tudunk járni, de egyelôre nem lehet. Kár, hogy a jogvita miatt nem léphetünk elôre – mondta a polgármester.

Egy "isteni csoda" utóélete

Két éve volt az utolsó Mária-jelenés Szôkefalván. Akkor több ezren voltak kíváncsiak arra, ahogy Márián Rózsika, a vak szôkefalvi asszony kapcsolatba lépett a Szûzanyával. Azóta vannak hívek, akik felkeresik a plébániatemplomot, ahol a "csoda" történt – mondta lapunknak György István helybéli plébános, aki arról beszélt lapunknak, lesz-e utóélete a zarándoklatoknak.

– Az elsô években kételkedve fogadtam az eseményt, ismertem a fatimai, lourdes-i, vagy a szirakúzai jelenségeket, zarándokhelyeket, s nem gondoltam volna, hogy Szôkefalva is ilyesmirôl lesz híres. Amikor láttam, hogy ez a "találkozás" milyen óriási nyomot hagyott Rózsika életében, mennyire megváltozott, már nem kételkedtem. Hogy mennyire létezik vagy nem az égi kapcsolat, az hit kérdése. Ha az embereknek szükségük van egy olyan helyre, ahol lélekben megtisztulnak, megnyugvást találnak, akkor igénylik, hogy legyenek "csodatevôk", zarándokhelyek. Ezért úgy döntöttünk, hogy az évforduló napján, június 17-én egész napos misét tartunk. Mi nem hívjuk meg a híveket erre az eseményre, ha úgy érzik, hogy el kell jönniük, akkor a templom kapui nyitva állnak bárki számára – mondta a plébános, akitôl azt is megtudtuk, hogy az elején nagyon sok egyházi személyiség, hozzá hasonlóan, kételkedve fogadta a jelenéseket, de aztán egyre többen eljöttek Szôkefalvára.

Az esettel személyesen Ratzinger bíboros, a jelenlegi XVI. Benedek pápa foglalkozott, s engedélyezte Jakubinyi György érseknek az egyházi vizsgálatot. Az érsekség alig egy hónappal ezelôtt jelezte, hogy beindítja az eljárást. Ez azonban évekig is elhúzódhat, hiszen a "csodatevésrôl" az egyháznak is meg kell bizonyosodnia, s csak ezután fogadhatják el hivatalos zarándokhelynek Szôkefalvát.

A plébánia nemrég megjelentetett egy könyvecskét, amiben összefoglalták az összes jelenés történetét, az elhangzott üzenetekkel, imákkal együtt. Június 17-ére máris több egyházi személyiség jelezte részvételi szándékát és a határon túlról is el szeretnének jönni. Mi több, Dubaiból egy keresztény közösség is felvette a kapcsolatot az egyházközséggel, azzal a céllal, hogy ôk is részt vegyenek majd a misén.

Megtudtuk azt is, hogy Márián Rózsika súlyos beteg. A cukorbetegség mellett ízületi gyulladással is küszködik, alig tud felkelni az ágyból. A plébános szerint "természetfeletti fájdalmával, szenvedésével Jézusként váltja meg saját sorsát".

Új technológiával és komoly üzleti politikával

Czirmay Levente gépészmérnököt Vámosgálfalva egyik legjobb mezôgazdasági vállalkozójaként ismerik. 120 hektár földterületet mûvel, saját, illetve bérbe vett, de tagosított parcellákon. Ezenkívül mezôgazdasági gépeket, alkatrészeket is forgalmaz.

A dicsôszentmártoni mezôgépészeti állomást vásárolta meg, ebbôl fejlesztette ki vállalkozását. Jelenleg hat alkalmazottal és természetesen a megfelelô munkagépekkel dolgozza meg a földeket. Tavaly elég jó átlagterméssel zárta az évet: 3500 – 4000 kg búza, illetve 40 – 50 tonna cukorrépa termett egy hektáron. A termést egyenes úton pékségeknek, illetve szerzôdés alapján a cukorgyárnak adta el. A vállalkozótól azt kérdeztük, miként sikerül majd az uniós szabadpiacon talpon maradnia?

Czirmay Levente elmondta, az állattenyésztôkkel szemben az unió e téren nem szab különösebb feltételt. A raktározás kell megfelelô legyen, hogy a begyûjtött termés megôrizze a minôségét. Ezeket a körülményeket azonban nem az "unió kedvéért", hanem a saját igénynek megfelelôen is biztosítani kell. Ezenkívül igen fontosak a hatékony, jó teljesítményû, de kevés üzemanyagot fogyasztó gépek, traktorok. Az új nemzedékhez tartozókat viszont már csak pályázattal lehet felvásárolni, hiszen egy új, 90 lóerôs traktor 30.000 euróba is kerülhet.

– Mindemellett nálunk még igen sokba kerül a termesztés. Bár sokféleképpen támogatják a mezôgazdaságot, ez nem elég ahhoz, hogy nagy teljesítményû, jó minôségû gazdálkodást folytassunk – mondja a gazda, aki azt tanácsolja üzlettársainak, a földmûvelôknek, hogy használjanak ki minden pályázati lehetôséget, hiszen a piaci versenyt csak így lehet majd tartani a nyugatiakkal. S mindenki próbáljon meg társulni, mert csak nagyobb parcellákban gazdaságos a gépi munka. Mindemellett pedig üzleti komolyságra, pontosságra is int, hiszen igen sokat számít, ha idejében, a megígért minôségben szállítják le a termést a megrendelônek.

Czirmay Levente viszont azt is bevallotta, több cége van, és az alkatrész-forgalmazásból pótolja a gazdálkodásbeli hiányokat, az idôszakos "pénzügyi ûrt", amíg sikerül nyereségessé tenni a termesztést.

Ígéretes jövônek néz elébe

A szôkefalvi állami gazdaság borházát tavaly novemberben megvette az Euromanagement Kft. Azóta tart az épületek átalakítása, berendezése, amelyeket turisztikai irodák közvetítésével turistacsoportok fogadására tesznek alkalmassá. A vállalkozást két Bogácsról Németországba telepedett szász, Wilhelm és Erich Jikeli vezeti. Kérésünkre az utóbbi készségesen bemutatta, milyen idegenforgalmi célponttá alakították a helyiségeket.

Szôkefalva is része lesz a "Bor útja" országos, tematikus idegenforgalmi ajánlatnak, ezért mindenképpen borkóstolást, emellé pedig a hagyományos szász étrendet kínálják majd az érdeklôdôknek. A "Szász hordója" ("Butoiul sasului") olyan márka, amelyet szeretnének meghonosítani. Hasonló nevû éttermet nyitottak Brassóban. Ez azt jelenti, hogy mindkét vendéglátó egységet ugyanúgy rendeznék be és mindkettôben hasonló kínálattal várják a fogyasztókat. Szôkefalván két hatalmas termet alakítottak át, rendeztek be hangulatosan. A tetôzet tartógerendáival díszített étterem falain hordók aljára szász erôdtemplomok festett képeit helyezték. Ezenkívül igazi múzeumként egy olyan régi fényképgyûjtemény is látható, amely tükrözi az erdélyi falvak szász hagyományait. Mindemellett a sok régiség is a múltba varázsolja az ide betérôket. Mindkét pincét alkalmassá tették borkóstolásra.

Szeretnének szász, magyar, román vagy más esteket, rendezvényeket is szervezni, amivel kiegészítik a gasztronómiai kínálatot.

Erich Jikeli büszkén mutatja azokat a kiadványokat, amelyeket a Németországban levô szászok támogatásával jelentettek meg hajdani erdélyi szász falvakról. Ezek között van a nagybátyja által Bogácsról alapos gyûjtômunka nyomán most szerkesztés alatt álló monográfia.

– Nagyon szeretnénk tenni valamit a környékért, a szász kultúra megôrzéséért. Ha már úgy jött ki a lépés, hogy elmentünk, azért azon kevesek közé tartozunk, akik hazatértek és itthon fektetik be pénzüket – mondja Erich, majd hozzáfûzi, vendéglátó tevékenységüket régi bútorok felvásárlásával, felújításával és eladásával egészítik ki. Bár tudja, hogy így sok érték is elhagyja az országot, úgy véli, ezáltal mentik meg azt a szász tárgyi örökséget, amely magára maradottan úgyis tönkremenne.

A "Szász hordója" hivatalos megnyitóját május közepére tervezik.

Végh József harmadik mandátumát töltô polgármester nemrég bejelentette, hogy többször már nem indul a helyhatósági választásokon. A faluban máris találgatják, ki lenne a megfelelô utód. Arról kérdeztük a vámosgálfalviakat, milyen legyen a következô polgármester?

Keszeg János nyugdíjas: – Egy éve kerültünk ide Sepsiszentgyörgyrôl. Azt hittük, hogy visszalépés városról falura költözni, de itt, Vámos-gálfalván minden a rendjén van. Nagyon szép a község és sokat valósított meg a polgármester. Nagyon jó véleményem van róla, kedves, barátságos, ôszinte az emberekhez. Sajnálom, hogy nem akar továbbra is polgármester maradni. Csak azt kívánom, hogy a következô is legyen ugyanolyan közvetlen és barátságos és fôleg tisztességes, mint a mostani.

Keszeg Ferenc földmûves: – Az a fontos, hogy a polgármester legyen hû az elveihez és ne változtassa meg véleményét úgy, ahogy a hatalom diktálja. Nálunk sikerült kiegyensúlyozottnak maradni. Úgy érzem, a jelenlegi polgármester is derekasan megállta a helyét, ezt bizonyítja, hogy három mandátumban, ott, ahol románok is laknak, megválasztották, elsöprô többséggel. A következô polgármester is olyan kell legyen, mint ô: tudjon szólni a falu lakosaihoz, beszéljen az ô nyelvükön, mert akkor bizalommal fordul hozzá bárki.

Réti Katalin nyugdíjas: – Amikor ide került, nagyon jó polgármester volt, mindenkivel törôdött, az utóbbi években azonban úgy érzem, hogy leginkább szülôfalujával, Szôkefalvával foglalkozott. Biztos kerül a faluban olyan, sôt még jobb is, mint ô. Én Balogh Elemérre gondoltam, aki, úgy érzem, mindenféle szempontból megfelelne az elvárásoknak. Jó a megjelenése, iskolázott, jól tud beszélni az emberekkel. Biztos beválna, igazi húzóerô lenne Vámosgálfalván.

Hidi András mezôgazdász: – Nem kell más polgármester, mint a mostani. Ha a következô is olyan lesz, meg leszek elégedve vele. A lényeg az, hogy jó ember legyen.

Ivan Adriana háztartásbeli: – A mostani polgármester egyik erénye, hogy beismeri hibáit. Sokan, ha tévednek, nem merik más irányba igazítani a falu dolgait. Nála megtörtént, hogy visszalépett olyan dologtól, amirôl belátta, hogy nem helyes. Ezért meg vagyok vele elégedve. A következô polgármester azonban ne kivételezzen, a falu minden lakosa legyen egyenlô számára. A mostani egy kicsit Szôkefalva felé húz.

Ez évtol kezdôdôen minden gazdálkodó, aki legalább egy hektár mezôgazdasági területet mûvel, amely legkevesebb 0,3 ha nagyságú parcellákból tevôdik össze, az Európai Unió Közösségi Agrárpolitikája alapján területalapú támogatásban részesül. Ebben az évben Románia 480 millió euró támogatást fog kapni közvetlen kifizetésekre. Ebben az idôszakban folyamatban van a területek azonosítása alapján a kérvények beadása a Mezôgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökséghez (APIA). Országszerte nagyon nehézkesen zajlik a kérvények kitöltése, a feltételek ellenôrzése. Mi a helyzet megyénkben?

Dr. Radu Ungureanu, az APIA megyei kirendeltségének igazgatója szerint a megyében hozzávetôleg 45.000 "farmer" dolgozza meg a mezôgazdasági területeket. Eddig kb. 32.000 kérést továbbítottak Bukarestbe a 35.600-ból (a regisztráció az egyik feltétele az EU- s területalapú támogatás megszerzésének). Ungureanu igazgató elmondta, hogy azok, akik területeiket nem jegyezték be, még megtehetik. A kifizetési ügynökség szakemberei a polgármesteri hivatalok agrármérnökeivel közösen végzik a területek beazonosítását, segédkeznek a kérvények kitöltésében, amelyek beadási határideje május 15-e. Ezután még május 31-ig beadhatók a kérvények, de a terület alapú támogatás értéke 1%-ának levonásával.

Az ország más megyéiben az APIA megyei kirendeltségeinél már hajnalban hatalmas sorokban várakoznak a gazdák, megyénkben a kifizetési ügynökség igazgatója úgy szervezte meg ezt a tevékenységet, hogy a megyei központ és a területi központok szakemberei között felosztotta zónákra a megyét. Az ügynökség szakemberei naponta kiszállnak a polgármesteri hivatalokhoz, ahol egy jól meghatározott program szerint meghívókat küldenek a gazdáknak. A jelentkezéskor a terület megmûvelôjének be kell adnia a személyazonossági igazolvány másolatát, és másolatot a banki számláról. Ezután történik meg a légi felvételekkel készült térképeken a beazonosítás. Ez a legnehezebb feladat, ugyanis a parcellák nagyon felaprózódtak, a feltétel: legkevesebb egy hektár területtel kell rendelkeznie a gazdálkodónak, de a parcellák nem lehetnek kisebbek 0,3 ha-nál. Tehát ha valakinek van egy hektár földje, de az 0,1 -0,2 hektárból tevôdik össze, nem jogosult a támogatásra. A beazonosítás után töltik ki a típuskérvényt.

Mivel a községekben elöregedett a lakosság nagy része, valószínû, nem fognak eleget tenni a feltételeknek, mint például a környezetkímélô gabonatermesztés vagy a domboldalakon a szántási technológia alkalmazása. Ráadásul nagyon sok a parlagon hagyott terület, amire támogatás nem igényelhetô. Az idôs gazdáknak pedig nincs elegendô tôkéjük a területek megmûvelésére. Emiatt valószínû, a gazdálkodók 50%-a nem jut támogatáshoz. Tudni kell azt is, hogy a támogatást igénylôk területein júliustól kezdve ellenôrzik a feltételek tiszteletben tartását az APIA szakemberei. A büntetések: ha a 12 fokosnál nagyobb dôlésszögû domboldalakon nem harántszántást végeztek, a támogatás 3%-át levonják; ha a gazda 2,5 hektárra igényelt támogatást és valójában csupán 2 hektárt dolgozott meg, a büntetés 50 euró, egy hektár támogatásának értéke; akiket csaláson érnek, három évig felfüggesztik a kérvényezési jogát.

(kilyén)

Járda hiányában a gyalogosok csak az útpadkán haladhatnak, s ha az sincs, akkor kötelesek az úttest menetirány szerinti bal széléhez minél közelebb tartani – olvashatjuk a közlekedési törvényben. A 66. szakasz ötödik bekezdésébôl kiderül, hogy gyalogosnak számít a kerekesszékben (tolókocsiban) ülô személy, a kézi kocsit húzó vagy toló személy, valamint az, aki görkorcsolyával, gördeszkával halad. Tehát ezeknek az út bal oldalán, annak is a peremén, a forgalommal szembe kell menniük, hogy jól lássák a feléjük tartó jármûveket, s így biztosan ki tudjanak térni elôlük. E szerint a szabály szerint hibás volt annak a televízióban bemutatott, fiatalokból álló karavánnak a felállása, amely nemrégiben úgy indult el Nagyváradról, hogy a kerékpárosokkal egy bolyban "eveztek" az út menetirány szerinti jobb oldalán a göris társaik.

Végre a román jogszabály is kimondta, hogy tilos a járdákat jármûvekkel elfoglalni. Továbbá leszögezte a törvényhozó, hogy még ott is, ahol a táblák vagy útburkolati jelzések értelmében meg szabad állni várakozni, parkolni, a gyalogosok számára legkevesebb 1 méter széles sávot szabadon kell hagyni a járdán.

Ugyanakkor korlátot szab a hatályos közúti közlekedési törvénykönyv a gyalogosok védelmének. A negyedik alpontnak megfelelôen minden olyan esetben, amikor a gyalogos tiltott helyen, a forgalomirányító lámpa tilos jelzése dacára kelt át az úttesten, vagy egyéb elôírt kötelezettséget megszegve balesetet szenvedett, a teljes felelôsség rá hárul – amennyiben a jármûvezetô tiszteletben tartotta a közlekedési szabályokat.

Talán nem szükségtelen még egyszer hangsúlyozni, hogy a gyalogosnak megengedett helyen is a lehetô legrövidebb pályán, tehát az út vagy utca hossztengelyére merôlegesen és nem átlósan kell a túloldalra igyekeznie. Ha pedig zebra hiányában az utcasarkon szándékszik átkelni, azt is csak a legnagyobb körültekintéssel, úgy teheti meg, hogy elônyt ad a jármûveknek.

(ajtay)

A döntés meghozatalakor a kormány figyelembe vette az Európai Bizottság ajánlásait – jelentette be a kormány szóvivôje. A regisztrációs adót környezetvédelmi megfontolásokból vezették be. Az illetéket a gépkocsi környezetszennyezô fokának függvényében számítják ki.

A gépkocsikra kirótt illetékeket a Pénzügyi Törvénykönyv szabályozza, amely a "szennyezô fizet" alapelvet követi. Ezt annak nyomán vezették be, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium ökoilletéket szándékozott bevezetni – nyilatkozta Varujan Vosganian.

A regisztrációs adó kiszámítási módjának megváltoztatásával a kormány az Európai Bizottság észrevételeit kívánja kiiktatni. A tervezett módosítást követôen az adó kiszámításánál a gépkocsik életkorának skáláját 6 évrôl 15 évre tolták ki.

Egy következô tervezett módosítással egy olyan adókoefficienst vezetnének be, melynek alkalmazásával az adó a gépkocsi életkorával fordítottan arányos. "Ezzel az Európai Bizottság azon észrevételére válaszolunk, mely szerint a másodkézbôl vásárolt gépkocsik regisztrációs adója élettartamukhoz képest túl magas" – mondta a miniszter.

Az Európai Bizottság azt is kifogásolta, hogy a gépkocsinak az unión belüli újraértékesítése esetén a regisztrációs adó részleges visszatérítésére nem terjed ki a jogszabály. Például ha egy külföldrôl behozott 5 éves gépkocsi élettartamát 15 évre állapítják meg, akkor az illetékben 10 évnyi szennyezési idôszakot vesznek tekintetbe. De ha a tulajdonosa a vásárlást követô 5 év után egy másik országban adja el a gépkocsit, akkor az általa befizetett illetékbôl a különbözetet, a következô 5 évre járó részt visszafizetik.

A miniszter bejelentette, hogy a Pénzügyi Törvénykönyvet módosító 110/2006. számú sürgôsségi kormányrendeletet módosítják.

A Román Posta vezetôsége szerkesztôségünkhöz eljuttatott közleményében pontosít azzal a központi sajtóban megjelent hírrel kapcsolatosan, miszerint a posta falura nem juttatja el a leveleket. A közleményben megerôsítik, hogy a posta falun is kézbesíti a küldeményeket. A Román Postának a Távközlési Országos Hatóság által nyújtott licenc értelmében a postának kötelessége az általános postai szolgáltatások biztosítása az egész ország területén. A licenc 2009 januárjáig érvényes.

Az általános postai szolgáltatásokhoz tartozik:

– 2 kilogrammig terjedô belföldi és külföldi postai küldemények felvétele, szortírozása, szállítása és kézbesítése;

– a 10 kilogrammig terjedô bel- és külföldi csomagok felvétele, szortírozása, szállítása és átadása;

– 20 kilogrammig terjedô külföldrôl feladott csomag kézbesítése Románia területén;

– az ajánlott küldemények kézbesítése, függetlenül attól, hogy bel-, vagy külföldön adták fel;

– értéklevelek vagy küldemények kézbesítése, függetlenül attól, hogy bel-, vagy külföldön postázták.

A Közösségi Rendôrség marosvásárhelyi irodáinak elérhetôsége:

– Fôtér: Rózsák tere 13. szám (állandó szolgálat); keddenként 13-15 óra között dr. Viorel Filip ügyvezetô igazgató tart kihallgatást; telefon: 250-760.

– Kövesdomb: Koós Ferenc utca 1. szám, telefon 251-579 – körzetfelelôs Petru Moldovan;

– Egyesülés negyed: Decebal utca 42. szám, telefon 314-258 – körzetfelelôs Vasile Ungur;

– Tudor negyed: Cutezantei utca 19. szám, telefon: 254-096 – körzetfelelôs Alexandru Pop;

– Kornisa negyed: Ifjúsági Ház, telefon 210- 842 – körzetfelelôs Marcel Puscas;

– Meggyesfalvi negyed: Rozmaring utca 36. szám (éjjeli menhely), telefon: 253-234 – körzetfelelôs Constantin Raducu;

– Rovinari negyed: 24-es tömbház, telefon 260-872 – körzetfelelôs Ioan Rusu. A iroda munkaprogramja: kedd 11-13 óra; csütörtök 17-19 óra.

Képviselôink fogadóirodái

Vidéken élô olvasónk arról érdeklôdött, hogyan veheti fel a kapcsolatot a Maros megyei parlamenti képviselôk irodáival.

A Maros megyei RMDSZ-szenátorok és képviselôk irodái a közigazgatási palotában (a megyei tanács épületében, a régi városházán) találhatók.

Markó Béla szenátori irodája: II. emelet, 103-as terem, telefonszám: 210-020 vagy 261-571.

Frunda György szenátori irodája: II. emelet, 104-es terem, telefonszám: 261-890

Dr. Kelemen Atilla képviselôi irodája: I. emelet, 89-90-es terem, telefonszám: 263-311

Kerekes Károly képviselôi irodája: I. emelet, 89-90-es terem, telefonszám: 262-893

Borbély László képviselôi irodája: II. emelet 103-as terem, telefonszám: 260-546.

A közjegyzôi meghatalmazás továbbra is szükséges

Kiskorú gyerekek szülei arról érdeklôdtek, hogy az uniós csatlakozás után hogyan módosultak a gyerekek külföldi utazásának feltételei. Kérdésük: határátkeléskor kell-e közjegyzôi meghatalmazás abban az esetben, ha kiskorú gyerekek egyik szülôvel utaznak Magyarországra?

A kérdéssel az Informatizált Lakosság- nyilvántartó Hivatal útlevélosztályához fordultunk, ahonnan tájékoztattak, hogy továbbra is szükséges az itthon maradó szülô beleegyezése a gyerek külföldi utazásához és az errôl szóló, közjegyzô elôtt tett nyilatkozat.

Abban az esetben, ha a gyerek nem a szülôvel, hanem a nagyszülôvel vagy távolabbi rokonnal, illetve ismerôsökkel utazik külföldre, a szülô közjegyzô által hitelesített meghatalmazása mellett erkölcsi bizonyítvány is szükséges, amelyet az a személy kell felmutasson, akivel a gyerek utazik.

Megkezdte mûködését a második cernavodai atomreaktor

A múlt hét végén beindították a cernavodai atomerômû kettes reaktorát – közölte a létesítményt mûködtetô Nuclearelectrica. A 70-megawatt teljesítményû kanadai Candu- reaktor vasárnap kezdte meg mûködését, várhatóan július felé kapcsolják a nemzeti áramhálózatba. Románia még két további rektort tervez üzembe helyezni 2014-ig, a hármas és négyes reaktor költsége várhatóan 2,2 milliárd euró. Az atomerômû egyes rektora 1996 óta mûködik, 705 megawattos teljesítménnyel. Ez a reaktor elégíti ki a román energiaszükséglet tíz százalékát.

35 százalékkal is nôhet a román–magyar kereskedelem

Akár 35 százalékkal is nôhet az idén tavalyhoz képest a Románia és Magyarország közötti kereskedelmi forgalom értéke, azaz átlépheti a 3 milliárd eurót – nyilatkozta a román-magyar gazdaság élénkítésérôl hétfôn Budapesten folyó miniszterközi tárgyalások kapcsán a Rompres román hírügynökségnek Winkler Gyula, Románia gazdasági és kis- és középvállalati ügyekért felelôs államtitkára. Mint köz&oum