|
LIX. évfolyam 147. (16629.) sz. |
2007. június 28., csütörtök |
Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 – euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk reklam@e-nepujsag.ro
Apróhirdetések
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
Díjmentesen
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
"Ha nem kellek nektek, ti akkor is kelletek nekem" – nyers fordításban, az ismert román irodalmi idézet jut eszembe, kívülrôl figyelve a megyei a munkaügyi ügynökségnél megbolydult darázsfészket. A történtek elôzménye dióhéjban: a volt igazgatót, Farcast Reghinát 2005-ben fegyelmi okokra hivatkozva eltávolították tisztségébôl és Brassóba helyezték, helyébe pedig a megváltozott politikai viszonyoknak megfelelôen a Demokrata Párt által támogatott Core Luminitát nevezték ki. Tagadhatatlan, hogy egykori kinevezésekor a felfüggesztett igazgató is élvezte az akkor éppen uralmon levô politikai párt támogatását. A közalkalmazotti státus bevezetését követôen viszont igazságügyi úton próbálta visszaverni a vele szemben felhozott vádakat az intézmény kompromittálása, hivatali visszaélés, viselkedészavar, diktatórikus magatartás, az alkalmazottak állandó stresszben tartása. Próbálkozása sikerrel járt, ahogy a jelenlegi egészségügyi miniszter által leváltott egyes kórházigazgatóknak vagy például az újonc közoktatási miniszter által menesztett Suceava megyei fôtanfelügyelônek is, akik vállalták az igazságügyi megmérettetést. Farcas Reghina ügyében a Marosvásárhelyen mûködô Fellebbviteli Bíróság végleges és visszavonhatatlan ítélet hozott, ami azt jelenti, hogy az ellene megfogalmazott vádakat nem sikerült perdöntô módon alátámasztani, s ráadásul 10.000 lejes erkölcsi kártérítést is megítéltek számára. Mivel a bírósági ítélet betartása kötelezô érvényû mindenkire nézve, így Core Luminita tisztségben levô igazgató értesítést kapott, hogy közalkalmazottként hasonló szintû állást ajánlanak fel számára. Az alkalmazottak egy része nem akarja a régi igazgatót, s ezért a sajtóhoz illetve az elnöki hivataltól kezdve a szakminisztériumon át az országos munkaügyi hivatalhoz fordultak beadványukkal. Ebben érdekes módon az áll, hogy elismerik a Fellebbviteli Bíróság Kereskedelmi és Közigazgatási Részlegének döntését, ugyanakkor pedig az állásába visszahelyezett igazgató önkéntes lemondását kérik. Az aláírásokból viszont nem derül ki, hogy személy szerint kik állnak a tiltakozás mögött, Farcas Reghina pedig nem kíváncsi az alkalmazottak véleményére és eltökélt szándéka, hogy visszatér az intézmény élére. Hogy végül is ki kerül ki gyôztesen ebbôl az intézmény tekintélyét romboló iszapbirkózásból, egyelôre még nem tudni. Egy biztos, a törvény a pert nyert Reghina Farcas mellett áll, de az is, hogy az elkövetkezô idôszakban mindkét fél – az aki bírja, marja elv alapján – megkeserítheti a másik mindennapjait. És sajnos azokét is, akik a megyei munkaerô-foglalkoztatási ügynökség segítségére szorulnának.
Mély fájdalommal értesültünk szeretett és tisztelt barátunk, kollégánk, Domokos Géza elhunytáról. Halálával felbecsülhetetlen veszteség ért mindannyiunkat: 2007. június 26-án korunk egyik kiemelkedô erdélyi magyar személyiségét veszítettük el.
Közösségépítô munkásságát 1997-ben Kisebbségért Díjjal, 1998-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével, 2003-ban a Magyar Tudományos Akadémia Hazám-díjával ismerték el.
Íróként, szerkesztôként kivételes szerepe volt a huszadik század második felének erdélyi magyar irodalmában: 1961-tôl az Irodalmi Könyvkiadó fôszerkesztôjeként, majd 1969- tôl 1990-ig a Kriterion Könyvkiadó alapító igazgatójaként a kommunista rendszer legsötétebb éveiben is eredményesen küzdött a magyar kultúra fennmaradásáért. Irányítása alatt több mint háromezer kötetet, köztük a magyar irodalom, a magyar tudományosság legjelesebb alkotóinak munkáit sikerült megjelentetni, az általa vezetett intézményekben jelentôs szellemi mûhelyt alakított ki nemcsak a romániai magyarság, hanem a többi romániai kisebbség alkotói számára is.
A diktatúra bukása utáni politikai pályáját is az elkötelezett közszolgálat határozta meg. A romániai magyar érdekképviselet elöljárójaként is mindvégig mély felelôsségérzetrôl, hûségrôl és áldozatról tett bizonyságot. 1989 végén, elôzménytelen történelmi küldetést vállalva lát neki munkatársaival együtt a külön-külön megalakult megyei szervezetek egységes érdekvédelmi szövetségbe való tömörítéséhez, és az így megszületô Romániai Magyar Demokrata Szövetség alapítója és elsô elnöke lesz. Meghatározó szerepet játszott a szervezet országos intézményeinek felépítésében, a román politikai pártokkal folytatott párbeszéd elindításában, az RMDSZ külföldi megismertetésében, a romániai magyar közösség parlamenti politikájának kialakításában.
Amit a politikában alkotott, kétségtelenül ma is meghatározó fontosságú: jelentôs része volt abban, hogy az erôszakos asszimiláció évtizedei után a magyar közösség az etnikai türelmetlenség, a gyûlölet helyett a párbeszéd és az együttmûködés útját, az erôszak helyett a demokratikus politikai eszközöket választotta. Töretlenül kitartott politikai hitvallása mellett egy rendkívül nehéz idôszakban, 1990 és 1993 között, amikor az RMDSZ elnökeként mindent megtett a magyarellenes erôszak megfékezéséért, és nem hagyta, hogy letérítsék a magyar közösséget a politikai jogérvényesítés útjáról.
Bár 1993-tól kezdve a közélettôl visszavonultan élt, valójában folyamatosan közöttünk volt: emberi, vezetôi magatartása, kiegyensúlyozottsága sokunk számára mindvégig példa volt. Publicisztikájával, önéletrajzi munkáival a romániai magyar közösség sorsának, dilemmáinak éles, pontos, mélyreható elemzését végezte el.
Domokos Géza életmûve csak ezután fog kiteljesedni, hiszen küzdelme, küldetése még nem ért véget, szellemisége tovább él közöttünk. Itt marad velünk, mert szükségünk van rá, szükség van bölcsességére, türelmére, nyitottságára és konokságára. Együtt küzd velünk, amíg valóban el nem érjük 1989- ben közösen megfogalmazott céljainkat, a magyar közösség megmaradását, gyarapodását biztosító teljes jogegyenlôséget.
Hûsége, elkötelezettsége, felelôsségérzete mérce marad mindannyiunk számára.
Domokos Gézát a Romániai Magyar Demokrata Szövetség saját halottjának tekinti.
Ôszinte részvétünket fejezzük ki a gyászoló családnak.
Az RMDSZ országos vezetôsége
2007. június 27.
*
Domokos Géza temetése június 30-án, szombaton lesz. Tisztelôi végsô búcsút vehetnek tôle szombaton 10 órától, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház elôcsarnokában felállított ravatalnál. A gyászszertatás ugyanitt 13 órakor kezdôdik. A kiemelkedô erdélyi magyar személyiséget a zágoni temetôben helyezik végsô nyugalomra.
Marosvásárhely, szellemváros. Mint az amerikai sivatagban, itt is filmet lehetne forgatni. Kihalt utcák, sehol egy lélek, pedig jó mediterrán stílben, ahogy leszáll az est, mifelénk is elkezdôdik az éjjeli banzáj. Most nem. Az utcákon, ahol kávézók sora díszeleg, klubokból hallik fel a muzsika, senki. Aztán ahogy lassan bandukolunk a lázas, kiüresedett félhomályban, kiderül, hogy miért. A kéttornyú templomnál szembejön velünk egy fal. Fura egy fal ez, rengeteg lába, keze, feje és szeme van, egyik szebb, mint a másik rusnyább, fiatal, idôs, férfi, nô, városi és vidéki (ôsökkel rendelkezô), kopasz és kisminkelt tódul lefele az ilyen és ekkora tömeget még sohasem látott, szerencsétlen sorsú várból. A Petôfi teret hirtelen és gombamód lepi el a tömeg, közlekedés dettó, autósor a dugó közepén, amelynek origóján kivörösödött fejjel fütyöl egy rendôr, nem egy pikáns célzás céltáblájaként. Próbálja megzabolázni a megzabolázhatatlant. Még fiatal.
A helyzet csak fokozódik a rettegett sárga kockaköveken. Aki képtelen rá, az is araszol elôre, mert nyomják hátulról, taszigálják szinte, hogy a híres csúcson leblokkoljon mindenki – a kapubástya durcásan tartja magát eredeti méreteihez. Végre bent vagyunk. Sörszag és lacikonyhaillat, emberformájúak a füvön, a fákon, a hintákon, az asztaloknál, a földön, a régi templom kiásott alapjai között, és még egy lépést sem tettünk. Lehetetlen küldetés. Araszolunk azért, araszolunk. A színpad esélytelen, a várgalériától szardíniáznak az önkéntes szerencsétlenek, visszafordulunk. Hullámzik a tömeg, barnás sötét van kívül-belül. Ordítozás és mulatás. Fesztivál. A népnek. Valahogy elérjük a szabadulás kapuját (jó félórába tellett), de hiába. A sétányon ugyanaz, ugyanúgy, mint vadpapagájok az életfán.
Visszaérkezünk a fôtérre. Dzsesszkoncert a színház elôtt, sörsátor, százfônyi példás hallgatóság. Jó idô, jó hangulat. Oázis. A Kossuth utca még kong az ürességtôl. Ahogy a Liget is. De az vajon miért?
Befejezte szerdán miniszterelnöki tevékenységét Tony Blair, aki utolsó hivatalos nyilatkozatában ismét hitet tett az iraki és afganisztáni brit katonai szerepvállalás mellett.
A tízévi és két hónapi folyamatos hatalomgyakorlás után leköszönô brit kormányfô szerdán utoljára vett részt a londoni alsóházban a képviselôi kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos heti félóráján. Ezen kijelentette: ôszintén sajnálja, hogy a brit haderônek milyen jelentôs veszélyekkel kell szembenéznie Irakban és Afganisztánban.
Megemlékezve az elmúlt héten Irakban elesett három brit katonáról, hozzátette: tudja, hogy sokan hiábavalónak tekintik ezt a kockázatot, ô azonban nem, és soha nem is fogja. Blair kijelentette: meggyôzôdése, hogy a brit katonák hazájuk és a világ biztonságáért harcolnak, "olyanok ellen, akik életformánk megsemmisítésére törekszenek".
A szerdán távozó brit miniszterelnök így utolsó hivatalos megnyilatkozásában is kiállt az iraki katonai beavatkozásról négy éve hozott döntés mellett.
Az ülés után kormánypárt és ellenzék felállva, tapsolva búcsúzott el a távozó brit miniszterelnöktôl.
Tony Blair elfogadta a közel-keleti kvartett – az EU, az ENSZ, az Egyesült Államok és Oroszország – térségi különbízottjának tisztségét – mondta szerdán az ír miniszterelnök.
Bertie Ahern az ír RTE állami rádiónak felfedte: már pénteken este beszélt errôl Blairrel, aki közölte vele, hogy elvállalja a megbízatást. Szerdán John Burton, Blair választókerületi titkára a BBC-nek szintén azt mondta: tudja, hogy Tony Blair szeretné elvállalni ezt a feladatot, és ô is erre ösztönzi a távozó kormányfôt.
Blair közel-keleti megbízotti szerepérôl napok óta hallani értesüléseket Londonban. A The Guardian címû baloldali brit napilap azt is tudni véli, hogy Blair irodája Jeruzsálemben lenne.
A BBC diplomáciai forrásokból ugyanakkor úgy tudja, hogy a hivatalos bejelentést eddig a fagyos brit-orosz viszony késleltette.
A szlovák kulturális tárca mûvészeti fôosztálya írásban figyelmeztette a Pozsonyban megjelenô Új Szót, amiért az egyetlen szlovákiai magyar napilap fizetett hirdetésben magyarul írta a szlovákiai településneveket, holott azok a minisztérium szerint "a nyilvános érintkezésben" csakis szlovákul, az állam hivatalos nyelvén használhatók.
A tárca szerint a szlovákiai helységnevek az önkormányzatokról szóló törvény értelmében semmilyen más nyelvre nem fordíthatók le. Mint azt keddi számában a lap – a minisztérium indoklását ismertetve – írja, "különbséget kell tenni a település »neve« és »megjelölése« között." Egy másik törvény nyomán ugyan megengedett, hogy nem szlovák nyelvû helynévtáblákkal jelöljék azokat a településeket, ahol valamely nemzetiség lélekszáma eléri a húsz százalékot. A minisztérium azonban egy másik, az önkormányzatokról szóló törvény "nyilvános érintkezésre" vonatkozó rendelkezéseire hivatkozva megengedhetetlennek tartja, hogy a lap fizetett hirdetésben magyar nyelven közölt szlovákiai helységneveket.
Mint az Új Szó írja, levelében a minisztérium "hosszan értekezik arról, hogy az alkotmány által garantált kisebbségi jogok érvényesítése révén nem sérülhetnek a többség jogai, így a kisebbségi jogok érvényesítése nem veszélyeztetheti az ország területi egységét, függetlenségét, és nem vezethet a többségi társadalom hátrányos megkülönböztetéséhez".
A lap kiadója szakértônél is tájékozódott a minisztériumi intelem jogi helytállóságáról. A megkérdezett szerint az önkormányzati törvény nem írja elô azt, amit a tárca a lapon számon kér, hiszen a napisajtóban megjelenô tájékoztatás nem a hivatali érintkezés része, és az államnyelv védelmérôl szóló törvény sem szabja meg, hogy "a hivatalos érintkezés során a településeknek csakis a hivatalos nevét lehet használni". Azonos véleményt képvisel a Gramma Nyelvi Iroda nyelvésze, aki szerint: a szlovákiai kisebbségeknek "is alkotmányos joguk az anyanyelvû tájékozódás".
Kelet-európai vezetôkrôl írt elemzést legújabb számában az Economist címû tekintélyes brit politikai-gazdasági hetilap Csak kevés európai volt kommunista országnak van ma erôs vezetôje címmel.
Közvetlenül az európai kommunista rendszerek bukása után ezen országok vezetôi nagystílû, nemzetközileg ismert személyek voltak. Lech Walesa és Václav Havel még ma is világhírû. Aleksander Kwasniewski lengyel elnök nagy csodálatnak örvendett külföldön diplomáciai ügyessége miatt. Az olyan reformszellemû politikusok, mint az észt Mart Laar, az orosz Jegor Gajdar vagy a szlovák Mikulás Dzurinda összekötötték a fiatalos lendületet a piacgazdaság és az alacsony adók melletti elkötelezettséggel – állapítja meg a magazin.
Ma már másképp állnak a dolgok. Csak két vezetô emelkedik ki igazán: az orosz és az észt elnök. Vlagyimir Putyinnak sok bírálója van, de amikor beszél, az emberek odafigyelnek rá. A svéd születésû, Amerikában tanult Toomas Hendrik Ilves pedig kiáll a Kreml összes volt csatlósa érdekében. Ilves az egyetlen magas rangú politikus a térségben, aki valódi tapasztalatot szerzett Brüsszelben (az Európai Parlament képviselôje volt) és Washingtonban.
A többi kelet-európai országban a külföldi államférfiak csak kevés fajsúlyos partnerre találnak. Az ukrán politikusok bele vannak gabalyodva a végtelennek tûnô és elkeserítô klánháborúba. Traian Basescu román államfô az atlanti és az európai kapcsolatok buzgó híve, de iszapbirkózásba kényszerül a régivágású bukaresti kormánnyal. A Lengyelországot irányító ikrek üdítôen ôszinték, de barátságtalanok és provinciálisak. Václav Klaus cseh államfô szereti hallani a saját hangját, de másokra nem figyel. Sokkal tipikusabbak azonban az olyan politikai vezetôk, mint Robert Fico szlovák vagy Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök: "jó üzleti kapcsolatokkal rendelkezô, agyafúrt politikai végrehajtók, némi populista beütéssel. Kevés érdeklôdést mutatnak a reformok újraindítása vagy a külpolitika iránt". A térség más vezetôi közül a legtöbben már túljutottak ezen, vagy egy kicsit unalmasak – véli az Economist.
Amikor Nyugat-Európát olyan, "már elhasználódott" vezetôk irányították, mint Jacques Chirac, Silvio Berlusconi vagy Gerhard Schröder, a kontraszt kevésbé volt szembetûnô. De Angela Merkel, Nicolas Sarkozy és Gordon Brown érkezése erôs megvilágításba helyezi a keleti sztyeppét. Jó lenne, ha új, mély benyomást keltô politikusok kerülnének ott feljebb a ranglétrán.
A Polluce nevû gôzhajó 1841 júniusában indult Nápolyból Marseille-be. Utasai között 49 nápolyi nemes volt, akik vagyonukat menekítették a IV. Ferdinánd király ellen kitört lázadások zûrzavarától. Aranyat, ezüstöt, ékszereket, még egy hintót is vittek magukkal. Pontos adatok nincsenek, mert az utasok közül sokan nem jelentették be csomagjaik tartalmát. A történészek szerint százezer aranypénz, tetemes ezüst biztosan volt bennük. A legenda szerint Ferdinánd is a hajóra bízta a királyi kincset.
Június 17-én a hajót Elba szigetének magasságában elsüllyesztette a Mongibello nápolyi hajó, nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy megkaparinthassa rakományát. Erre azonban nem volt ideje, mert a Polluce kevesebb, mint 15 perc alatt elsüllyedt. Az utasok és a személyzet megmenekültek, de arról, hogy mi került a tenger fenekére, senki sem beszélt. A hajó tulajdonosa két hónappal késôbb ki akarta a hajót emeltetni, de elszakadt a csörlô és még egyszer nem próbálkozott. A mûvelet olyan sokba került, hogy a hajó értéke ezt semmiképpen nem indokolta. A 19. században, majd 1920-ban, 1930-ban, 1936-ban még keresték a kincseket, de látszólag sikertelenül.
2001-ben azonban az olasz rendôrség felfigyelt arra, hogy egy londoni aukciós ház arany- és ezüstpénzeket, ékszereket bocsátott árverésre. Hosszan tartó nyomozás után, amelybe bekapcsolódott mind az angol, mind a francia rendôrség, kiderült, hogy egy társaság, kihasználva, hogy engedélyt kapott egy 1916-os német tengeralattjáró kiemelésére, a Pollucét is megkereste és rakományának egy részét kiemelte. Pascal Carianic párizsi kincsvadász házában meg is találták a hajó fedélzeti harangját, rajta a Polluce nevével. Hat angol, hat olasz és egy francia állampolgár került vád alá. Perük még folyik, de hat személyt már elítéltek.
Az olasz állam 2005-ben a kutatással újra megbízott egy speciális búvárokból álló társaságot, de néhány darab ékszeren kívül nem találtak semmit. A hajó teljesen szétporladt és a kincs is szétszóródhatott. A keresést így befejezettnek nyilvánították. Tovább él azonban a legenda, hogy Ferdinánd kincsei még mindig ott hevernek a tengerben a sárkányhalak és a rákok között, és biztosra vehetô, hogy a Polluce ezután is foglalkoztatni fogja a kincsvadászok fantáziáját.
Nem tartotta elégségesnek az Európai Bizottság szerdán Brüsszelben kiadott jelentésében azt a haladást, amelyet Bulgária és Románia ért el a korrupcióellenes fellépésben, ugyanakkor úgy ítélte meg, egyelôre korai még bármilyen szankcióról dönteni ellenük.
Az idén csatlakozott két ország belépését az EU-tagállamok azzal a feltétellel engedélyezték, hogy a bel- és igazságügyi területen a brüsszeli végrehajtó testület az elsô idôben félévente áttekinti az elért eredményeket. Három éven belül az Európai Bizottság javasolhatja a csatlakozási szerzôdés úgynevezett védôzáradékának életbe léptetését, amely a teljes jogú tagság bizonyos elemeitôl átmenetileg megfoszthatja azt az országot, amely nem tesz eleget az elvárásoknak.
Franco Frattini bel- és igazságügyi biztos szerdai sajtótájékoztatóján megerôsítette, hogy a bizottság egyelôre nem tudott dönteni sem szankciók bevezetésérôl, sem arról, hogy tovább már nem fenyegetik büntetôintézkedések Bukarestet és Szófiát. Mint mondta, a záradék csak akkor vezethetô be, ha semmilyen elôrehaladást nem állapítanak meg.
Mindkét ország felmutatott ugyanakkor bizonyos elôrelépéseket. Románia például jól áll a szükséges jogszabályok készítésében és elfogadásában – hiányosság elsôsorban a gyakorlatba ültetés során található. Bukarest haladást mutatott fel a magas szintû korrupció elleni fellépésben, de összességében nem elégségeset – vélte a bizottság.
Frattini azt is jelezte: az értékeléssel Brüsszel segíteni akar a két kormánynak, hogy a szükséges reformokat be tudja vezetni. Nem a büntetés, a kipellengérezés a cél, szögezte le, jóllehet ôszinte értékelésre van szükség.
Egyértelmû, hogy mindkét új tagállamban gyorsítani kell a reformok gyakorlatba ültetését a szóban forgó területeken, mindenekelôtt a korrupció elleni fellépésben – emelte ki a biztos.
A tagországok adott esetben egyebek között azzal szankcionálhatják Bulgáriát vagy Romániát, hogy nem ismerik el bizonyos igazságügyi döntéseiket, a központi szervek pedig idôlegesen kizárhatják ôket az uniós bel- és igazságügyi együttmûködés egyes területeirôl. Ezen lépések bármelyikét azonban meg kell elôznie a bizottság olyan javaslatának, amely lehetôséget ad valamilyen intézkedés foganatosítására.
Bulgária és Románia esetében az Európai Bizottság rendszeresen figyeli az uniós támogatások kezelését, az élelmiszerbiztonság alakulását, és külön a bulgáriai légi közlekedés biztonságát is. Ezekrôl Brüsszel az év késôbbi szakaszában készít jelentést, és ha az elmarasztalónak bizonyul, a tagállamokat akár uniós támogatások visszafogásával is sújthatják.
Az Egyesült Államoknak egyes európai kormányzati szervek közremûködésével valóban volt egy programja a terrorizmussal vádolt személyek külföldi fogva tartására, kihallgatására, s ezt a programot éveken át titok övezte, méghozzá a NATO keretein belül meghatározott, egyes kérdések bizalmas kezelésére vonatkozó szabályok szigorú tiszteletben tartásának köszönhetôen.
Ezt állítja szerdán elfogadott jelentésében az Európa Tanács parlamenti közgyûlése, amely éppen ezért felszólítja a NATO-t: hozza nyilvánosságra a terrorizmus elleni harccal kapcsolatos, 2001 októberi határozatának eddig titkos elemeit.
A Strasbourgban elfogadott dokumentum a svájci törvényhozó, Dick Marty legújabb jelentésén alapszik: Marty már 2005 vége óta foglalkozik az amerikai titkosszolgálat, a CIA állítólagos európai fogolyjáratainak, titkos börtöneinek kérdésével. Elsô jelentését éppen egy éve, tavaly júniusban fogadta el az emberi jogokkal foglalkozó Európa Tanács parlamenti közgyûlése, s a további vizsgálatairól szóló, most jóváhagyott második jelentés egyik fô újdonsága – mint ezt Marty elmondta szerdai strasbourgi sajtóértekezletén – éppen a NATO szerepe.
Az újabb jelentés lényegében megismétli az elsô, tavalyi dokumentum megállapításait: azaz hogy létezett a határokon átnyúló fogolyszállítások illegális "pókhálója", s hogy Romániában, illetve Lengyelországban titkos börtönök is mûködtek. Ez utóbbit mindkét ország határozottan cáfolja, s a közgyûlési határozati javaslathoz mind a lengyel, mind a román képviselôk tiltakozó nyilatkozatot fûztek. Ôk egyébként a szerdai strasbourgi parlamenti vitában is heves utóvédharcokat vívtak a jelentés ezzel kapcsolatos pontjainak megváltoztatására, s egyik módosító indítványukkal annyit el is értek, hogy a parlamenti közgyûlés határozata a "lényegében sikerült megállapítani ilyen fogolytáborok létezését a két országban" kitétel helyett a "nagy valószínûséggel sikerült megállapítani" formulát alkalmazza.
A tavalyi, majd az idei Marty-jelentésnek egyébként is nagy problémája, hogy nem hoz perdöntô bizonyítékokat állításai alátámasztására.
A hatóságok az ország egész vasúthálózatát korszerûsíteni fogják az elkövetkezô tíz évben. A romániai vasúthálózat hossza 10.800 kilométer, jelentette ki szerdán Ludovic Orban szállítási miniszter sajtótájékoztatón.
Ugyanakkor növelik az elektromos árammal ellátott szakaszokat, úgy, hogy tíz éven belül ezeknek aránya 36 százalékról 50 százalékra emelkedjen. A tárca 2013 végéig több dízelmozdonyt – 50 és 70 között – és 2.500 új vagont akar beszerezni.
"Nemcsak a költségvetésbôl használunk fel erre összegeket, hanem korszerû finanszírozási eszközökhöz folyamadunk. Megnöveljük ugyanakkor az európai alapok lehívásának arányát is" – mondta Orban.
Hozzátette, az Európai Unió által Romániának kiutalt 2,5 milliárd euró több mint 50 százalékát az infrastruktúra korszerûsítésére fogják költeni.
Elmondta még, a szállításra vonatkozó operacionális programot a jövô hét folyamán fogadják el, az idei évre 600 millió eurós költségvetést hagytak jóvá.
A romániai vasúti hálózat hossza 10.800 kilométer, 4.200 híd és 179 alagút van rajta. Míg 1989 körül évente 683 kilométer vasutat rehabilitáltak, a tavaly korszerûsített szakaszok hossza nem haladja meg a 8 kilométert.
Csütörtök reggelre halasztotta a szenátus vezetôsége a PSD egészségügyre vonatkozó egyszerû indítványának megvitatását, amelyet eredetileg szerdán 15 órára ütemeztek be.
Ioan Chelaru, a szenátus kvesztora szerdán kijelentette, a két ház elnöke szerda reggeli megbeszélésén úgy döntött, csütörtök reggel 9.30 órára halasztja el a PSD egyszerû indítványának megvitatását.
Arra a kérdésre, hogy milyen okból halasztották el az indítvány vitáját a szenátusban, Chelaru azt válaszolta: "Nem mondhatom meg! Vagy ma, vagy holnap…" A 17.30 órakor kezdôdô együttes ülés napirendjén egyébként még szerepelt az Országos Audiovizuális Tanács elnökének megválasztása, de Nicolae Vacaroiu szenátuselnök kijelentette, ez valószínûleg elmarad, ha addig a CNA tagjainak nem sikerül kinevezniük a tanács elnökét.
Tegnap délben Dorin Florea polgármester munkatársaival, valamint Benta Remus építkezési vállalkozó sajtótájékoztatót tartott az épülô Belvedere negyed helyszínén. A tervek szerint a Kövesdomb fölött 300 egyéni típusú lakóházat, négy tömbházat, iskolát, üzleteket építenek. Az elsô lakások már decemberben elkészülnek. A területet a polgármesteri hivataltól vásárolták meg 37 euróért négyzetméterét, míg az épületek értéke 70.000-tôl, 120.000 euró között mozog. A szerzôdéskötéskor a teljes összeg 30%- át kell törleszteni, majd a kulcs átadásakor a többit. Több jövendôbeli lakó is a helyszínen tartózkodott. Elmondták, ki-ki a maga módján, bankkölcsönbôl finanszírozza majd a beruházást, de elégedettek az ajánlattal. Lesznek olyan házak is, amelyeket a Benta cég saját költségén épít fel, ezeket készen értékesítik majd. A közel 30 hektáron fekvô lakópark a fôvállalkozó ígérete szerint négy év alatt készül el. A házak közötti utcák kialakítása mellett a polgármester olyan úthálózat megépítését is tervezi, ami a Tudor negyedet a Belvederével, illetve Meggyesfalvával köti össze.
Érdekes hadszíntér a politika. Érdemes megfigyelni ki, mikor, milyen eseményt, lehetôséget lovagol meg, s próbálja saját hasznára fordítani. Legfrisebb slágertéma a nyugdíjemelés, illetve a nyugdíjasok. A PSD és a kormány kiegyezett, s úgymond kompromisszumos megoldást talált a szociáldemokraták nyugdíjemeléssel kapcsolatos fenyegetésnek is beillô javaslatára. Ez elôrelépés ahhoz képest, hogy a nyugdíjasok múlt heti tüntetését enyhén szólva lekezelték a különbözô rendû és rangú döntéshozók.
A PSD azonban "ráharapott" az ügyre, s elôállt a javaslattal, miszerint a nyugdíjpontok kiszámolásánál a viszonyítási alap a bruttó átlagbér 45%-a legyen. A miniszterelnök elsô reakciója az volt, hogy a szocdemek populista szöveggel álltak elô, mert nincs ahonnan kiszorítani a szükséges összeget az állami költségvetésbôl. A PSD kötötte az ebet a karóhoz és bizalmatlansági indítvánnyal fenyegetôzött. A liberális kormányfôt bár aligha fûtik szociáldemokrata érzelmek, azonnal rájött, hogy kénytelen "jóban lenni" a PSD-vel, mert tulajdonképpen ettôl a formációtól függ, meddig él a kormány, s nyomban leült tárgyalni. S mint a híradásokból kiderült, a képviselôház plénuma, az ugyancsak liberális munkaügyi miniszter javaslatára, visszautalta a szakbizottságnak a PSD javaslatát. Ma, a parlamenti szesszió utolsó napján ismét a plénum elé kerül. Válaszként a szociáldemokraták megszavazták annak a törvénytervezetnek a bizottsághoz való visszautalását, amely felhatalmazza a kormányt, hogy a parlamenti vakáció idején rendeleteket adjon ki. A nyugdíjpontok kiigazításának júliusban kellene érvénybe lépnie. Ezt azonban, tekintettel a korábbi tapasztalatokra, bár elôrelépés, kétségekkel fogadjuk.
Nos, mint említettem, a politikusok minden lehetôséget kihasználnak saját népszerûségük növelésére, kezdve a nyugdíjasoktól el egészen a "magyar kártyáig". A nyugdíjasok esetében a PSD lecsapott a lehetôségre, s mivel képes felborítani a hazai politikai rendet, a kormány jobb belátásra tért. Korábban, emlékezzünk vissza, Dan Voiculescu is próbálkozott hasonlóval, az ô buzgólkodását azonban kutyába se vették, s talán ezért volt kénytelen "ráállni" az RMDSZ-re és a magyarokra, bár ezen a terepen osztozkodnia kell a nagyromániásokkal, meg a nemzeti kezdeményezôkkel.
A politikusok Janus-arcát mutatja, hogy aznap, amikor a nyugdíjemelést elhatározták, sumákban megszavazták azoknak az exparlamenti képviselôknek a nyugdíját, akik nem vittek végig egy teljes mandátumot. Eddig "csak" azoknak járt a magisztrátusokéhoz hasonló módon "kipontozott"nyugdíj, akik egy-két-három mandátumot végigszunyókáltak (tisztelet a kivételnek) a parlamenti bársonyszékekben. Eszerint egy parlamenti képviselônek három mandátum után az utolsó 12 hónap bruttó jövedelmének a 80%-a jár, két mandátum esetén 20, egy mandátum esetében 40%-kal csökken. A parlamentben betöltött funkció függvényében egy képviselô vagy szenátor havi bruttó járuléka kb. 50 millió lej, így akár 40 millió lejes nyugdíjra is számíthat. Most, hogy ilyen szépen rendezték a saját komplett vagy félmandátum után járó nyugdíjaikat, sem az elôrehozott választásoktól, sem a jelenlegi nyugdíjasok mindennapi gondjaitól nem kell félniük. És még valami. Amikor saját nyugdíjaikról szavaztak, egyetlen pillanatig sem aggódtak, hogy vajon honnan teremtôdik elô a szükséges összeg.
Visszatérve a keddi parlamenti szavazásra. Végül is szinte mindegy, hogy mi volt a PSD indítványának mozgatórugója. A lényeg, hogy zsarolással, saját politikai tôkéje növelésének reményében, a kormányt rávette, javítson, bár egy kicsit enyhítsen a nyugdíjasok sorsán. Ha már a saját öregkorukat ilyen szépen bebiztosították.
Hagyomány és feladvány, Lyukasóra nem csak diákoknak. Pár évvel ezelôtt kezdôdött, Gyurkovics Tiborék tévés mûsora nyomán, élôben, a Kultúrpalota kistermében. Idén a Bernády Házban. A Kemény Zsigmond Társaság szervezte irodalmi est lényege a meghívotti kérdésfeltevés. A "tanári kar" minden tagja verseket olvas fel, a közönségnek pedig ki kell találnia a szerzôt. Ennyi, ami nem is oly egyszerû, hiszen nyilván nem közismert költemények hangzanak el, gyakran olyanok, amelyek egyáltalán nem jellemzôk az adott költô stílusára. A díj könyvekbôl áll, a Mentor Kiadó jóvoltából.
Ez évben a keddi szezonvégen Nagy Miklós Kund, Farkas Ernô, Káli Király István, Nagy Attila, Balási András, Gyéresi Júlia és Kovács Levente alkotta a "vizsgáztató bizottságot", amelynek mondhatni elnökeként és ceremóniamestereként Kovács András Ferenc vezette a rituálét. Fülöp Géza, a Társaság alelnöke üdvözölte a jelenlevôket és a – sajnos – kis létszámú mélyen tiszteltet, majd KAF játékszabály-ismertetôje után kezdetét vette a feladványsorozat. Amely ez évben sem állt könnyû kérdésekbôl. Nagy Attila például Ady Az alsószoknya alkonya címû versét hozta el és olvasta fel elôször, amelyre igen nehezen született közönségi válasz, de Nagy Miklós Kund is feladta a leckét Arany A magyar tánc címû remekmûvével. Kovács Levente József Attila Félidô null-null címû költeményével megfejthetetlen feladatot készített elô a hálás publikumnak, de a Káli Király István által hozott Bella István- vers sem volt könnyû feladvány. Gyéresi Júlia Nemes Nagy Ágnessel jelentkezett, és valószínûleg a Farkas Ernô hozta Pásztorórák bizonyult a legkeményebb diónak: Lauka Gusztáv, a XIX. századi bohém versének szerzôjét senki sem találta el. Balási András Vajda Jánossal késztette fejvakarásra a jelenlevôket. És ez csak az elsô kör volt, a továbbiakban elhangzott Olosz Lajos-költemény úgy, mint Weöres Sándor-, Karinthy Frigyes-, Zelk Zoltán-, Rab Zsuzsa-, Határ Gyôzô-, Vas István- és Áprily Lajos-vers. A szabály szerint mindeddig kizárólagosan magyar holt költôk társaságáról lehetett szó, ez évben bôvítettek a szervezôk. Szintén csak elhunyt, de külföldi szerzôk mûveivel is részt vehettek a meghívottak, ez esetben a fordító eltalálása "bónuszpontot" ért. Így hangozhatott el Lope de Vega-vers és részlet a Cyrano de Bergerac- ból. A jó hangulatú, családias esttel zárta le idei évadát a Kemény Zsigmond Társaság.
A kolozsvári táblabíróság helyt adott a Wass Albert fia, Wass Endre által benyújtott fellebbezésnek. Mint arról Kincses Elôd, a család ügyvédje beszámolt, a kolozsvári táblabíróság hatályon kívül helyezte a perújítási kérelmet elutasító Kolozs Megyei Törvényszék ítéletét és elrendelte a perújítás újratárgyalását.
Az újratárgyalásra a kolozsvári táblabíróságon kerül sor, ôsszel, a bírósági szünet lejárta után. Az újratárgyaláson ismételten megvizsgálják azt a kérelmet, amely a perújítás helybenhagyására vonatkozik. "Ez azért fontos, mert ez esetben nemcsak az új, a perújítási kérelmet megalapozó bizonyítékokat vizsgálhatja a táblabíróság, hanem az 1946-os népbírósági bizonyítási anyagot is. A népbíróság 16 nap alatt 16 különbözô helyszínen elkövetett magyar honvédségi atrocitásokat bírált el, és 64 személyt helyezett vád alá. Természetesen csak nagyon felületesen lehetett lefolytatni a tárgyalást, ennek tudatában a népbíróság senkit sem ítélt halálra azok közül, akik személyesen jelen voltak a tárgyaláson, de hogy ne lehessen ôket azzal vádolni, hogy kesztyûs kézzel bánnak a valódi vagy feltételezett háborús bûnösökkel, 20 személyt távollétükben halálra ítéltek. Közülük öt magyar honvédtisztnek még a keresztnevét sem ismerte a bíróság. A perújítási kérelmet megalapozó új írásbeli biznyítékokról a kolozsvári törvényszék ítéletében megállapította, azok egyértelmûen igazolják, hogy Wass Albert nem volt sem a vasasszentgotthárdi, sem pedig az omboztelki gyilkosságok felbujtója. Ezért is nehezen megmagyarázható az elsôfokú elutasító határozat" – jelentette ki az ügyvéd. Ha a kolozsvári táblabíróság elutasítja a perújítási kérelem elvi helybenhagyását, akkor az ügy a Legfelsô Ítélôtábla és Semmítôszék elé kerül.
Olvasom, hallom, jut tudomásomra, hogy a Nagy Romhalmaz párt egyik asszonynaszádja azt javasolja a parlamentnek, a tanügyi fô- és talp-hatóságoknak, hogy az iskolákban a tûrhetetlen állapotok enyhítô feszítésére be kellene vezetni a könnyû (testi) fenyítést. Tehát használjunk újra nádpálcát, vagy amennyiben nádasaink erdeink sorsára jutottak, ennek a fegyelmezô eszköznek a mûanyagi változatát. Ámbátor korunkban a természetes anyagokba vetett rajongás mindennél elôbbre való.
Hogy az iskolákban tûrhetetlen állapotok uralkodnak, az közismert, hiszen az iskolákban nem kuglibábok és meglelkesítés elôtt álló Buratinók üldögélnek, hanem eleven gyerekek, srácok, csajszik, akikre záporoznak az információk, ingerek, felkavarások, sértések és dadogások, fáradt pedagógusok rutinja és fáradhatatlan jó tanárok lelkesítése. Példák és erôszak mindenhonnan. A történelemben folyton gyôztes csatákról és féktelen elnyomásról tanulnak, a békés hétköznapok története nem tantárgy. És a történelem tanítása nem más a rossz pedagógia és a rosszul értelmezett nemzeti büszkeség csapdahelyzetében, mint az erôszak történelmi távlatokba helyezése, felmagasztalása, legitimálása.
Errôl a szelíd fenyítésrôl, enyhébb vallatásról már szerezhettünk némi ismeretet éppen a mondott történelmi tudományok révén. Vö. inkvizíció. Galileitôl Giordano Brunóig.
A Romhalmaz rombolója a szelíd fenyítés mértékét nem tudja, nem akarja meghatározni, adni kell az iskolának egy esélyt, hogy az autonómia nevében maga döntse el, milyen mélységû/gonoszságú legyen az agresszió a dorgatóriumtól a füllevágásig, a tenyerestôl a derékba törésig, megalázásig.
Fegyelmezni kell. Ebben egyetérthetünk. Minden másra ott a pedagógiai értékrendszer respektusa, a tanár gyermeklélektani ismeretei, tudása, szaporodó/stagnáló tapasztalata, figyelemfelkeltô és lekötô technikái, tudása, elôadni tudása és fegyelemfenntartó diplomáciai készsége, adottsága, megszerezhetô virtus-kosara.
S mert a nevezett politikai alakulat javasolta, mi mindjárt egy kis extrafegyelmezésre, szelídségre is gyanakodhatunk: nevezetesen arra, hogy a jövô tanévtôl, ha ennek teret enged a tanügyi kormányzat, a magyar gyerekek számára tágabban értelmezett szelíd fenyítési fenyegetések lehetségesek (pofon, flemm, tasli, füles, arcul csapás, csárdáspofon, frász sora cu moartea, ami annyit tesz, mint a halállal nôvérkedô nyakleves). Utóbb majd az országgyûlésben is bevezethetô lesz, azok számára is, akik itt-ott magyarul fognak szólózni a köz- és közös életben.
Tegnap a Megyei Munkaerô-közvetítô Hivatal alkalmazottai beszüntették a munkát. Legtöbben a folyosón tartózkodtak. A földszinti ügyfélfogadási irodában azonban fogadták az ügyfeleket. Az alkalmazottak tiltakozásának oka, hogy a volt igazgatót, Reghina Farcast, a Marosvásárhelyi Táblabíróság végleges határozata alapján, június 25-étôl visszahelyezték igazgatói állásába. Luminita Core, az eddig funkcióban lévô igazgató jelenleg betegszabadságon tartózkodik. Leváltásáról nem kapott írásbeli értesítést.
Az alkalmazottak – osztályvezetôk és tisztviselôk – egyöntetû elhatározása, hogy tiltakozni fognak Reghina Farcas személye ellen. Lapunk kérdésére elmondták, hogy nem a Táblabíróság döntését kifogásolják – mert erre nincs joguk –, de nem kívánnak többet a volt igazgatóval együtt dolgozni. Ennek szakmai tudását, viselkedését, az alkalmazottakhoz való viszonyulását, a bosszúálló magatartását kifogásolják. Neki köszönhetô, hogy amíg igazgató volt, a személyes ellentétek és a bosszúállása miatt több mint 100 alkalmazottnak távoznia kellett az intézménytôl.
Az alkalmazottak azzal is tisztában vannak, hogy nincs joguk egy kinevezett igazgató személye ellen tüntetni, de jobb körülményekért igen! És ôk ezt teszik – mondták.
– Nem fogunk együtt dolgozni vele! Inkább mind a 35-en eltávozunk az intézménybôl – mondta Sângeorzan Violeta osztályvezetô.
A szakszervezeti vezetô arról tájékoztatott, hogy a kialakult helyzet megvitatására ma 10 órakor a prefektúrán összeül a Társadalmi Párbeszéd Bizottsága, pénteken 9-11 óra között pedig engedélyezett sztrájkôrséget tartanak a prefektúra elôtt.
Az elmúlt héten regisztrált magas hômérséklet rendkívüli helyzetet teremtett az ország déli és keleti megyéiben. 22 megye sárga, 3 megye pedig (súlyosabb helyzetet jelölô) narancssárga jelzést kapott. Az aszályra és a kánikulára való tekintettel tegnap Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök elnökletével összeült az Országos Katasztrófa-elhárító Bizottság. A videokonferenciába bekapcsolódtak a megyék kormányhivatalai is, ahová a prefektusok mellett meghívták az érintett intézmények vezetôit is.
A miniszterelnök leszögezte, hogy két dologról kell beszélni: a mezôgazdaságot sújtó aszályról és a vízellátásról. Ami az elsô pontot illeti, hangsúlyozta, idôben felhívták a mezôgazdászok figyelmét, hogy az idei nyár rendkívül meleg és vízszegény lesz. Ebbôl kiindulva 1 milliárd euró anyagi támogatást nyújtottak a mezôgazdaságnak, hogy megfelelô öntözôrendszereket építsenek ki. Ennek ellenére a 700.000 hektár öntözhetô területbôl csak 200.000 hektáron oldották meg az öntözést. A miniszterelnök elmondta, nem szeretné, ha arra ébrednének, hogy az erre a célra kiutalt összeget nem költik el, s a földeken tönkremegy a termés, majd a gazdák kártérítést követelnek.
Az ország vízgyûjtô medencéiben nem alakult ki krízishelyzet, víz van, csak ésszerûen kell gazdálkodni vele – mondta a Környezetvédelmi Minisztérium szakembere, majd hozzátette, hogy a Duna vízhozama egyelôre megfelelô, a vízhozam csökkenése nem fenyegeti az erômûvek mûködését. – Varujan, milyen intézkedéseket hoztatok? Nem akarom, hogy a lakosság víz és áram nélkül maradjon! – szögezte a kérdést a gazdasági miniszternek.
Ami a lakosság vízellátását illeti, a vezetékes vízellátással nem volt fennakadás, azonban a déli és keleti megyékben a talajvíz csökkenése oda vezetett, hogy több faluban kiszáradtak a kutak és ivóvíz nélkül maradtak. Egyes kutak vize pedig a magas nitrit- és nitráttartalom miatt ihatatlanná vált.
A miniszterelnök kérdôre vonta a Vöröskeresztet, a többi nemkormányzati szervezetet, hogy mit tettek a lakosságért, az idôs személyekért annak érdekében, hogy könnyebben viseljék a kánikula hatását. Erre hangzott el az a válasz, hogy a kánikula sújtotta megyékben 40 helységben több mint 3000 tonna ivóvizet osztottak szét és 100 sátrat állítottak fel, ahol vizet adtak a rászorulóknak és ha kellett, elsôsegélyt nyújtottak.
A jelen levô meteorológusok elmondták, július, augusztus, sôt szeptember is igen meleg és csapadékban szegény hónap lesz.
A miniszterelnök felszólította az alárendeltségében lévô érintett minisztériumokat, a prefektúrákat, a hatóságokat, készüljenek fel a kánikula hatásainak kivédésére,, hogy a lakosságnak ne kelljen emiatt szenvednie, és elkerüljék a víz- és áramszolgáltatási korlátozásokat.
Az Iskola Alapítvány megkezdte a 2006–2007-es tanévi Nevelési-oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatások kifizetését. Június 27-én az Iskola Alapítvány "Szülôföldön magyarul" projektirodája 19 993 gyerek után folyósította a támogatást azoknak a szülôknek, akik postán kérték az összeg kifizetését. A projektiroda 4 453 gyerek után pedig bankkártyájára történô átutalással folyósítja a támogatást. A bankkártyára történô átutalások a kérelmek feldolgozását követôen folyamatosak.
A Nevelési-oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatás összege a forint–lej bankközi licitárfolyama következtében 290 RON.
Kolozsvár, 2007. június 27.
Az olajexport-bevételek váltak a globális feltörekvô térség legfontosabb likviditásforrásává az elmúlt években, áll az egyik vezetô londoni befektetési ház hétfôn közölt átfogó szektorelemzésében, amely szerint az intézményi befektetôk kezelt portfolióiban is megtöbbszörözôdött a nyersanyagpiaci termékek értéke, ami szintén hozzájárult az árrobbanáshoz.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni részlegének összesítése szerint Közép-Európa és a feltörekvô Ázsia kivételével az összes feltörekvô térség jelentôs kereskedelmi hasznot húz a magas nyersanyagpiaci árakból.
Ezen belül a petrodollár vált a globális likviditás legfontosabb forrásává; csak az olajból 872 milliárd dollár folyt be a feltörekvôkhöz az elmúlt két évben a JP Morgan becslése szerint.
A ház szerint az olajbevételek adták az elmúlt hat évben a feltörekvô gazdaságok külsô eredetû likviditásának 40 százalékát, és az olajexportáló országok összesített folyómérleg-többlete tavaly meghaladta a 452 milliárd dollárt; igaz, hogy az idén ez várhatóan 420 milliárd dollárra apad az olajárak csökkenése miatt.
A JP Morgan elôrejelzése szerint ugyanis az olaj és általában a nyersanyagpiaci termékek árszintje már tetôzik. A cég azzal számol, hogy a nyugati féltekén irányadó amerikai könnyûolajféleség, a West Texas Intermediate hordónkénti átlagára az idei harmadik negyedévben még 67 dollárra emelkedik a második negyedévi 65,30 dollárról, de a negyedik negyedévben 60 dollár, 2008 elsô negyedében 56 dollár, a másodikban már csak 52 dollár lesz.
A jelentôsen gyengülô árupiaci termékek között lesz az elôrejelzés szerint a réz, amely a jelenlegi tonnánkénti 7160 dollárról már az év végére 5800, a jövô év második negyedének végére négyezer dollárig süllyed. Az alumínium tonnája a mostani 2687 dollárról éves távlatban kétezer dollárra, a cink 3635 dollárról szintén kétezer dollárra, a nikkel 39 700 dollárról 17 ezer dollárra zuhan a JP Morgan prognózisa szerint.
A ház ugyanakkor megjegyzi, hogy a 2008-ra számolt nyersanyagárak is még 150 százalékkal meghaladják a 90-es évekre jellemzô árszintet.
A jelentés szerint "sem a JP Morgan, sem a piac nem számított arra", hogy az elmúlt három évben végbement 82 százalékos olajár- emelkedést ilyen kitartó ipari alapfémár- infláció kíséri. Az ipari alapfémek piaca az elmúlt három évben, éves átlagban 40 százalékkal erôsödött, fôleg a kínai kereslettôl hajtva.
A piacvezetô lépett, a többség óvatos
Egy napokban megjelent felmérés szerint a romániai piacon mûködô bankok többsége egyelôre nem vezetett be az új jegybanki szabályozások révén már piacra vethetô, szabadabb feltételrendszerû hiteleket. A bankpiaci szereplôk többségétôl eltérôen a Romániában piacvezetô BCR az új feltételrendszerû hitelekre való átállás mellett döntött, június végétôl már ezeket szolgáltatja az ügyfeleknek.
Az osztrák Erste Bank Csoporthoz tartozó BCR közlése szerint az új szabályok alapján a hitelfogyasztók akár nettó jövedelmük 65%- át is leterhelhetik törlesztési részletekkel, a hitelek típusától függôen az elôleg 0-25% között változhat. A hiteligénylô jövedelmének leterhelhetôségét egy kockázati profil összeállításával állapítja meg a pénzintézet, melynek elkészítésénél az ügyfél pénzügyi lehetôségeinek felmérése mellett azt is figyelembe veszik, ha eddig ügyfele volt a banknak, milyen rendszeresen törlesztett, voltak-e elmaradásai.
Az új hitelszabályok szerint módosult az ügyfél leterhelhetô jövedelmének megállapítására vonatkozó eljárás. Az illetô család nettó bevételébôl levonják a létfenntartáshoz szükséges minimális összeget, és a családot terhelô egyéb részleteket is. A létfenntartáshoz szükséges minimális összeg meghatározása a jegybanki szabályozások alapján történik, annak függvényében, hogy az adott család hány tagból áll, melyik földrajzi régióban, illetve városi vagy vidéki környezetben él. A leterhelhetô jövedelem alapján, melynek megállapításánál az igénylô iratokkal alátámasztott biztos bevételi forrásait veszik figyelembe, a bank minden ügyfélnek egyénileg állapítja meg az általa felvehetô hitel mértékét.
A piacvezetô pénzintézet értelmezésében a család a házastársakból és az ezek által eltartott gyerekbôl áll. A törlesztési képesség megállapításakor a hiteligénylôvel egy háztartásban élô társfizetôk jövedelmét is beszámíthatják, ha ezek aláírják társfizetôként a hitelszerzôdést. A garanciával is lefedett hiteleknél négy külsô, az igénylôvel nem egy háztartásban élô társfizetôt is elfogad a bank.
Változott az új hitelszabályok szerint az ingatlanhiteleknél a BCR által kért garancia mértéke is. Az ingatlanhitel értékének eddigi, 133%-os garanciával való lefedettségét mimimum 80%-ra csökkentették. A fogyasztási hiteleknél a garancia mértéke széles határok között változhat.
Az új hitelezési szabályok szerinti szolgáltatásokra való áttérésével a BCR a negyedik pénzintézet a romániai bankpiacon, amely bevezette ezt a változtatást szolgáltatásaiban. Pénzpiaci szakértôk szerint a bankok többsége azért nem szolgáltat még az új hitelszabályok keretében, mert úgy vélik, a kis jövedelmû ügyfelek többsége számára nem elérhetôek az elôleg nélküli, de nagyobb részletteherrel járó hitelek, ezért egyelôre a régebbi termékeknél maradtak.
Az új hitelszabályokat márciusban vezette be a jegybank a romániai pénzpiacon, a hitelintézetek kockázat- menedzsmentjét szabályozó európai szabályokra való áttérés során. A hitelintézetek kockázat-menedzsmentjének kérdéskörét a Bázel II. Egyezmény szabályozza, melynek irányelvei 2008 januárjától lesznek kötelezôek a bankpiac minden szereplôjére nézve.
Az új hitelezési szabályrendszerben a korábbinál több felelôsség hárul a bankokra. Minden hitelintézetnek ki kell dolgoznia a Bázel II. Egyezmény irányelveinek megfelelô belsô szabályrendszerét, amelyet a jegybankkal kell egyeztetniük, majd annak jóváhagyása után tovább maguk a bankok felelnek azért, hogy miként mérik fel a hiteligények kockázatát és eszerint milyen feltételekkel nyújtanak hiteleket.
Benedek István
Az amerikai piackutató cég, az IDC becslése szerint az uniós tagság több mint 27 milliárd dollár többletforrást generál az új tagállamok informatikai piacán 2004 és 2013 között.
Az IDC közleménye szerint a belátható jövôben nem törik meg a fejlôdés lendülete a csatlakozott új uniós tagállamok informatikai (IT) piacán, ami döntôen éppen az uniós tagságnak köszönhetô.
Az IDC legújabb tanulmánya szerint a közvetlen és közvetett EU-források több mint 2,2 százalékponttal növelik az IT-beszerzésekre költött éves összeget 2004 és 2013 között az érintett országokban. Ez az infrastruktúra- fejlesztésre, szoftverberuházásokra és szolgáltatás-beszerzésre fordítható 27,6 milliárd dollár olyan többletforrást jelent, amely az uniós tagság nélkül nem állt volna rendelkezésre. Az elemzés szerint a többletforrások minden országban más-más hatást fejtenek ki, mivel az üzleti környezetek sokfélék, és az egyes tagállamok informatikai fejlettsége, a vállalkozási kultúra és külföldi tôkeberuházások mértéke is eltér egymástól.
Az IDC számításai szerint évente átlagosan közel 12 százalékkal bôvülnek majd az IT- kiadások az új tagállamokban. Az összes uniós finanszírozási komponens kumulatív hatása nyomán 2013-ban 22 százalékkal többet fordíthatnak majd informatikai fejlesztésekre az új tagállamok, mint egyébként, azaz uniós tagság nélkül tehetnék.
A közvetlen finanszírozás és a többi pénzügyi eszköz – azon belül az IT- infrastruktúrával és megoldásokkal kapcsolatos beruházásokat ösztönzô támogatott hitelek – fô haszonélvezôi a közigazgatási szervek, valamint a kis- és középvállalatok lesznek. A magánfelhasználók többnyire IT-eszközök vásárlására vagy bôvítésére használják nagyobb vásárlóerejüket, a vállalatokra viszont nagy nyomás nehezedik, hogy a versenyben való helytállás érdekében vegyék át a nemzetközi szereplôk technológiai és átláthatósági normáit.
Az IDC szerint a törvényi elôírások fontos szerepet játszanak az IT-piac növekedésében, bár hatásukat gyakran alábecsülik. A nagyobb nyilvánosságot élvezô távközlési és adatvédelmi jogszabályoktól kezdve a digitális aláírásokra és a vámügyintézésre vonatkozó, kevésbé ismert elôírásokig, az informatika gyakorlati alkalmazása sokféle uniós szabály és irányelv betartása szempontjából kulcsfontosságú.
Annak ellenére, hogy a történészek tiltakoznak amiatt, hogy Romániát Vlad Tepes uralkodón keresztül kapcsolatba hozzák Bram Stoker Drakula grófjával, a mítosz körül kialakult brand igen sok turistát vonz országunkba. Segesvár és a vonzáskörzetébe tartozó települések is erre építik üzleti politikájukat. Jó példa a dánosi Dracula Motel és panzió. Tulajdonosa, Lazar Nicolae nem tagadja, hogy ez neki is jó reklám, annak ellenére, hogy a község még meg sem volt, amikor a hírhedt uralkodó a segesvári várban raboskodott. Az üzleti sikerhez azonban ez nem elég: kitartás, kemény munka és egy kis szerencse is kellett.
Lazar Nicolae 1989 elôtt a volt ADAS biztosítótársaságnál ügynökösködött. 1990 elején Németországban kétkezi munkásként az építôiparban dolgozott. Öthavi keresetét itthon befektette. Kibérelte a gázvállalat egyik megszüntetett szûrôállomásának épületét és létrehozta a Márk kútja (Fântâna Marcului) pihenôhelyet. Nagy parkolóval, kivilágított terasszal várta az itt megállókat, akiknek gyorsételeket, italt szolgált fel. Az ötlet jónak bizonyult. A tulajdonos szerint még az évben a nyári szezonban 12.500 lejt (sz. m.: akkori értékben) keresett. Már Németországban eltervezte, hogy megvalósítja nagyapja álmát, aki a két világháború között fogadót akart mûködtetni, de a világégés áthúzta számításait. Az országút mellett örökölt földet, ez továbblépésre ösztönözte. Hatszobás panziót épített a Németországban tapasztalt igényességgel. Nyereségét minden évben befektette, volt, amikor semmi másra nem jutott. Phare-alapokra pályázott és nyert el 60.000 eurót. Megépült a Drakula panzió. Ahogy befejezték a vendéglôt és a szállodarészt, eltervezték a lovaglóközpontot. Ezúttal a Sapardnál pályáztak 100.000 euróra. Mivel volt már nyertes uniós pályázatuk, ezt könnyebb volt elérni. Mára a dánosi Drakula panzió egy kis nyugat- európai oázis. Háromcsillagos (margarétás) kényelem várja az ide érkezôket, konferencia- és tanácstermet lehet kibérelni, de van itt uszoda, fedett lovarda, horgásztanya, sportpálya, játszótér is. Az istállók tiszták, rendezettek, akár egy fôúri kastélyban lennénk. Mi több, díszmadarakat és struccokat is tenyészt a gazda. A szolgáltatás is igen széles körû: a lovaglótanfolyam mellett szekereket lehet bérbe venni, lovastúrákat szerveznek, kerékpárt kölcsönöznek stb.
A vendégek nagy része az országból jön, de volt már látogató Európa különbözô részeirôl, az Amerikai Egyesült Államokból, Japánból is. Turisztikai ügynökségekkel dolgozik, az irodák küldik hozzá a vendégek nagy részét. Az üzlet jól megy. Lazar Nicolae adatokat nem szolgáltatott vállalkozásáról, de terveit elárulta. A költségek csökkentéséért nem hagyományos energiaforrást szeretne használni. Emellett a szórakoztatást, a kikapcsolódást biztosító programokat és szolgáltatást szeretné bôvíteni, sokszínûsíteni.
– Az idegenforgalom, a szervezett szabadidôtöltés egyre jobb üzlet Romániában. A jó brand mellé olyan minôségi szolgáltatást kell nyújtani, amit az ügyfél máshol nem talál meg. Ez a siker egyik titka – mondta lapunknak a vállalkozó.
(vajda)
Visszaszolgáltatják a keresdi kastélyt
Július 28-án többéves huzavona után végre újra birtokba veheti a nagymúltú Bethlen család a XVI. században épített keresdi – Erdély talán legszebb reneszánsz kori – várkastélyát. A lakható állapotban levô berendezett épületet 1949-ben ürítették, fosztották ki. Ezt követôen a kastély az állami mezôgazdasági vállalat székhelye lett, majd sokáig gazdátlanul állt. 1998-ban a mûvelôdési minisztérium megrendelésére hozzáfogtak az állagmegôrzési munkálatokhoz, majd kormányváltás után abbahagyták az újjáépítést. A jogos örökös, a Marosvásárhelyen élô gróf Bethlen Anikó a teljes restitúciós törvény alapján igényelte vissza a kastélyt. 2005. november 22-én végleges törvényszéki határozat alapján jogilag vissza is kapták az épületet, az Országos Mûemlékvédô Bizottság hivatalosan ma adja át az ingatlant a családnak.
Gróf Bethlen Anikó zsúfolásig megtelt marosvásárhelyi házában fogadott. Amikor tudtára adom, mirôl akarok írni, felsóhajt. Végre igazságot szolgáltatnak. De nem teljesen. Az 1949/83- as törvény alapján március másodikáról harmadikára virradó éjjel minden fôúri családot kilakoltatták. A Bethlen család Mezômadarason tartózkodott, amikor megkapták a kisajátítás szörnyû hírét. Marosvásárhelyre kerültek. A keresdi kastélyt március 3-án foglalták le a kommunisták.
Négy nap és négy éjjel hordták el a berendezést több tehergépkocsin. Minderrôl részletes jegyzôkönyv készült, amit nagyon nehezen, levéltári kutatások után a család elôkerített. A jegyzékben bútorok, ruhák, mûtárgyak, szônyegek, egyéb igen ritka berendezési tárgyak hosszú sora áll. Mindemellett az utcára került több mint 3000 könyv, köztük számos felbecsülhetetlen értékû kódex. A kastélyban az 1600-as években történetíró mûhely és nyomda mûködött. Minden tönkrement. Néhány tárgy a segesvári, a medgyesi múzeumba került, de nagy részüknek nyoma veszett. Gróf Bethlen Anikó örömmel újságolja: nemrég sikerült egy 1926- ban összeállított családi albumot elôkeríteni, amelyben a családi fotók mellett a keresdi kastély pompáját is megörökítô fényképek láthatók. Hosszas per után a Legfelsôbb Törvényszék döntése alapján 2005. november 22-én kapták vissza jogilag az épületet és 50 hektár erdôt, a 600 ha-ból. Az utóbbira továbbra is igényt tartanak. Többszöri telefonálás, közbenjárás után az Országos Mûemlékvédô Bizottság azt ígérte, július 28-án, csütörtökön végre kiszáll Keresdre, hogy a család jelenlétében elkészüljön az a jegyzôkönyv, amely alapján most már gyakorlatilag is birtokba vehetik a kastélyt.
A várkastély építészeti remekmû – írja a Maros megyei kastélyok és udvarházak címû könyvében Keresztes Gyula mûépítész. A XVI. – XVII. században épült magasított bástyákkal. Egyedülálló a XV. századból származó öreg torony, amelynek homlokzatát süveges harcos alakok díszítik. A torony vastag falába rejtett csigalépcsôt építettek. 1559-ben építették ki a reneszánsz stílusú árkádos tornácot. A kastélyban gótikus boltozatú kápolnát is kiképeztek. A faragott márványajtó, kapu- és ablakkeretekbe virágmotívumokat, a Bethlen család címerét és az építkezés különbözô évszámait vésték. A reprezentációs termek közül egyeseknek kazettás mennyezete, másoknak stukkódíszítésû vakolata volt. Mindegyik teremben zöld és sárga mázas csempekályhát helyeztek el. Külföldi mesterek ólomkarikás üvegablakokkal díszítették az épületet. A szalonokban fényezett és festett bútorok, falba épített almáriumok, kárpitok, szônyegek és színes szôttesek voltak. A vár udvarán virágoskert, s a kastély elôtt nagy angolkert terült el.
Ma már mindennek csak az árnyékát találhatjuk. A család 2005-tôl alkalmazott egy keresdi lakost, aki az egyik helyiségben húzódott meg. Ô ôrzi mindazt, ami megmaradt. A sok helyen vakolat, ablak nélküli falakat, a gazos udvart, a lecsupaszított kápolnát, az üres, megrongálódott szobákat, az 1996-os állagmegôrzô munkálat után feljavított épületrészeket. 1998-ban a Mûvelôdési Minisztérium kulturális központtá szerette volna átalakítani a kastélyt, természetesen mûemlék jellegének megôrzésével. Akkor lebetonozták a helyiségek padlóját, a kôfaragványokat levették restaurálás végett, helyenként megerôsítették a falakat stb. Az akkori beruházás 6,1 milliárd (régi) lej, a munkálatokat a kivitelezô, a segesvári Consig Rt. építkezési cég végezte el. A kormányváltás, illetve a jogtulajdon visszaszolgáltató törvények megjelenése után a minisztérium visszalépett, leállíttatta a munkálatokat. Megint gazdátlanul maradt az épület. A szemtanúk szerint a megmaradt építkezési anyagokat is ellopták. A család által fizetett Gavrila Olimpiu ôrnek sikerült némiképp megakadályozni az újabb fosztogatást.
Mosora Nicolae, Dános polgármestere (sz.m.: ide tartozik Keresd) elmondta, a helyi önkormányzatnak nincs mit kezdenie az épülettel, csak pénzt hozzon majd a családnak és természetesen a településnek is. Buscu Dan, az Országos Mûemlékvédô Bizottság vezérigazgatója lapunknak úgy nyilatkozott, azért kellett két évet várjon a család a végleges törvényszéki végzést követôen, mert kevesen dolgoznak a hivatalban, nem értek rá Keresdre utazni. Telefonálásunkra megígérték, 30-áig alkalmat kerítenek az átadásra. A család nem kell visszafizesse a minisztérium által beruházott pénzösszeget, amennyiben azonban az elkészített terv alapján folytatnák a felújítási munkálatot, a terv értékét törleszteniük kell. Más kötelezettségük nincs az állammal szemben. Az átadáskor készített jegyzôkönyv formaság: felleltározzák az ingatlant, majd mindkét fél jelenlétében aláírják az átadás-átvételi jegyzôkönyvet, s ezáltal gyakorlatilag is birtokba vehetik az épületet.
A kastély berendezésérôl, az elhordott vagyontárgyakról érdeklôdtünk a segesvári múzeumban. Antihi Adriana múzeumigazgató elmondta, nincsenek a segesvári múzeumban bútorok, a kastélyból származó más berendezési tárgy, csak néhány családi portré került hozzájuk. Ezeket, amennyiben igénylik, visszaszolgáltatják, azzal a feltétellel, hogy megfelelôképpen vigyáznak rájuk. Az 1998-as renováláskor az egyik bejárat küszöbe alól elôkerült egy agyagedénybôl 500 Zsigmond-kori ezüstpénz. Ezeket most restaurálják, de szó sem lehet arról, hogy visszaadják a családnak, mivel a kincs a földbôl került elô s a törvénynek megfelelôen minden vagyontárgy, ami a föld alól kerül elô, a román állam tulajdona.
Ezzel szemben gróf Bethlen Anikó tervei között szerepel múzeum berendezése a kastély néhány helyiségében. Több száz régisége, bokálya, kerámiatárgya, szôttese van, amibôl gazdag kiállítás állna össze. Emellett tervezi, hogy a keresdi kastélyba panziót rendeznek be. A családban megbíztak valakit, aki a gazdasági ügyeket kezeli. A visszaszerzett vagyonból és a Bethlen Alapítványon keresztül benyújtott pályázatok alapján próbálják meg elôteremteni azt a pénzösszeget, amivel folytassák a renoválást, átrendezést.
– A kastély soha nem lesz olyan, amilyen 1949-ig volt – mondja szomorúan gróf Bethlen Anikó, de azon igyekeznek, hogy valamennyire visszaadják a régi fényét, hiszen Erdély talán legszebb reneszánsz kori kastélya történelmünk, múltunk hagyatéka, amit meg kell ôrizni.
A Hivatalos Közlöny 2006. évi június 8-i, 497-es számában megjelent a 2006. évi 223-as számú törvény, amelyben a törvény mellékleteként szerepel a termôföld haszonbérletének feltételeit rögzítô keretszerzôdés szövege. Ez az eddigi gyakorlatban elôforduló pontatlanságokból származó félreértéseket, vitákat kívánja kiküszöbölni.
A termôföld haszonbérbe vétele írásban megkötött szerzôdés alapján kell történjen, a szerzôdô felek lehetnek jogi vagy természetes személyek. A szerzôdés tárgyát képezô földterületek nagyságát, ez lehet bel- vagy kültelek (intra- sau extravilan) hektárban kifejezve kell meghatározni, feltüntetve annak földrajzi fekvését (község, megye) és a négy égtáji szomszédságot. A haszonbérbe adott termôföldet kizárólag agrárgazdasági tevékenységre lehet felhasználni. A szerzôdésben fel kell tüntetni a haszonbérlet idôtartamát, ami a törvény szerint legalább öt év kell legyen. Ez alól kivétel a termeléshanyatlásban levô szôlô-, gyümölcsfa, gyümölcsöt termô bokrok, komló- és eperfaültetvények. Haszonbérleti idejük lehet tehát kisebb, figyelembe véve termôképességüket.
A szerzôdésben kötelezôen rögzíteni kell a haszonbérlet bérének nagyságát, ez lehet meghatározott termékmennyiség és pénzösszeg vagy csak pénzösszeg. A termékben fizetett haszonbért a betakarítás után azonnal át kell adni, de legtöbb 45 napon belül, a bérbeadónak. A bért képezô pénzösszeg nagyságát közös megegyezés alapján kell megállapítani, és ugyancsak a termés betakarításától számított 45 napon belül kell kifizetni a haszonbérlô székhelyén vagy postai utalvánnyal.
A haszonbérleti szerzôdést a polgármesteri hivatalhoz kell letenni, iktatásától számítva végrehajtható a haszonbér kifizetése. A keretszerzôdés felsorolja a bérbe adó és a bérbe vevô jogait és kötelezettségeit. Ezek közül a legfontosabbak:
a. a bérbe adó nem hozhat olyan intézkedéseket, amelyekkel gátolja a bérlô tevékenységét, joga van ellenben ellenôrizni ezt a bérlô jelenlétében; köteles kifizetni a haszonbérbe adott termôföld utáni adókat és járulékokat; ha fel kívánja bontani a szerzôdést, errôl egy évvel elôre kell értesítenie a bérlôt.
b. a bérlônek meg kell ôriznie a bérbe vett föld termôképességét és megakadályoznia leromlását; nem változtathatja meg a bérbeadó beleegyezése nélkül a termôföld felhasználásának jellegét; ki kell fizetnie a szerzôdésben vállalt bérkötelezettségeit; amennyiben beruházni kíván, elôzôleg ki kell kérnie a bérbe adó beleegyezését; vállalnia kell a szerzôdés megkötéséért és bejegyzéséért járó illeték befizetését; az esetleges természeti csapások által keletkezett károk megtérítése érdekében kötelezôen biztosítania kell a bérbe vett termôfölden termesztett növénykultúrákat; a szerzôdés meghosszabbításáról illetve felbontásáról egy évvel korábban értesítenie kell a bérbe adót.
A haszonbérleti szerzôdést át lehet ruházni a bérlô házastársára, illetve nagykorú gyermekeire.
Mellau György
Németországban a vásárlókat segítô feliratokat akarnak elhelyezni a csomagoláson az élelmiszergyártók, hogy a vevôk meg tudják ítélni, milyen a kalóriaértéke az adott tápláléknak.
A Berliner Zeitung címû napilap online változata számolt be arról, hogy az új címkék révén most elôször lehet majd összehasonlítani a kalóriaértékeket. A lap szerint a nagy cégek elôre menekülnek, mert a fogyasztóvédôk és a hatóságok egyre hevesebben bírálják a sok cukrot és sót tartalmazó élelmiszerek nagy reklámkampányokkal kísért eladását.
A Fogyasztóvédelmi Központok Szövetsége szerint az egész Európai Unióban egységes, egyértelmû jelzéseket kell tenni a csomagolásra, ahol nem csak a kalória, hanem a tápanyagérték is szerepel. Hivatkoznak a brit példára, amely a közlekedési lámpák elve szerint piros, sárga és zöld pontokkal látja el az árukat – ez ellen viszont a gyártók tiltakoznak.
Közben az Európai Unió is riadót fújt, Brüsszelben Markosz Kiprianu egészségügyi biztos a kövérség ugrásszerû terjedésérôl beszélt az európai gyerekek körében. Jelenleg 22 millió túlsúlyos gyermek van az Unió országaiban és számuk évente 400 ezerrel nô. Éppen ezért a sportot ismét játékként kell kezelni, nem pedig versenyként, hangoztatta az egészségügyi biztos.
"A fogyasztóknak végre olyan helyzetbe kell kerülniük, hogy a valós ismeretek birtokában dönthessenek arról, mit esznek" – mondta Kiprianu, aki szerint az iparnak két és fél éve van arra, hogy csökkentse az élelmiszerek só, cukor és zsírtartalmát, és korlátozza az édesség- és chipsreklámokat. Fôleg a kiskorúaknak címzett hirdetéseket kell csökkenteni, vélekedett a politikus, és hozzátette, hogy amennyiben az önkorlátozás nem mûködik, akkor meg kell fontolni a szigorúbb szabályok bevezetését – írja a német Der Spiegel címû hetilap online változata.
Arra vonatkozóan sem volt a régi közúti közlekedési szabályrendeletben útmutató, hogy a külföldön tartózkodó honfitársunk miként juthat hozzá egy újabb vezetôi engedélyhez. A mostani törvénykönyvben viszont már azt olvashatjuk, hogy a romániai állandó lakhelyû és állampolgárságú személyek, amennyiben idôszakosan más államban élnek, emiatt nem kényszeríthetôk a hazautazásra.
A kérdés persze az, hogy miként oldható meg az ügyintézés. Mindenekelôtt olyasvalaki szükségeltetik, aki az ottani román nagykövetségen vagy konzulátuson láttamozott, de ezt megelôzôen közjegyzô által kiállított felhatalmazással rendelkezik. Amennyiben más külhoni hatóság közremûködésével készült el a közvetítô meghatalmazása, akkor azt felülhitelesíteni kell, ugyancsak a román külképviseletek valamelyikén. Vagy – és ez a harmadik lehetséges megoldás – az okiratra rá kell vezettetni a hitelesítési záradékot (apostila). E széljegyzet szerint megfelel a külföldi eredetû iratok felülhitelesítés-mentességre vonatkozó, 1961. október 5-én, Hágában megszületett egyezmény követelményének. Ezt az egyezményt Románia is elfogadta, elsô fokon az 1999. évi 66-os kormányrendelettel, amit aztán másodfokon 2000-ben (52-es számmal) törvényerôre emeltek.
Amint Bacila Gheorghe Ioan rendôrbiztos, a marosvásárhelyi okmányiroda vezetôje tájékoztatott, valamennyi külföldrôl áthozott, idegen nyelvû "papírt" csak hitelesített román nyelvû fordítással kísérve és olyan feltételekkel fogadnak el, hogy a rájuk írt megjegyzések valódiságát az illetékes hivatal bélyegzôjével és aláírással is megerôsítik.
A hazautazó megbízott személy be kell mutassa a vezetôi engedély tulajdonosának a nyilvántartáshoz szükséges személyi lapját (fisa detinatorului), amelyet a jogosítványt birtokló kérelmezô egy diplomáciai tisztviselô jelenlétében ellátott kézjegyével. Szükség van továbbá a vezetôi engedélyt igénylô polgár orvosi bizonyítványára és frissen készített arcfényképének két példányára. Az egyik fotográfiát a már említett meghatalmazásra kell ragasztani, a másikat pedig a nyilvántartó lapra (fisa) – amit a diplomáciai képviselet láttamoz. Végül a hajtási engedély tulajdonosa nyilatkozatot kell adjon (a saját felelôsségére) egy külképviseleti hivatalnok elôtt, mely szerint nem rendelkezik más, nemzeti vezetôi engedéllyel azon kívül, amelyet ezennel átad, becserélés, megújítás végett.
Egyszóval roppant könnyû az ügyintézés. Egyszerû, mint a köszönés: Buna ziua.
(ajtay)
A korábbi bejelentésekkel szemben év végéig a babacsomag helyett annak értékét, 150 lejt juttatnak a csecsemôknek – közölte lapunkkal Györfi Mária, a Munka, Szociális Szolidaritási és Családügyi Igazgatóság vezetôje.
Mint ismeretes, a 2006. évi 482-es törvény értelmében minden 2007. január 1-je után született gyerek 150 lej értékû babacsomagot kellene kapjon, ezzel szemben a 2007. évi 3-as kormányrendelet alapján a január és május közötti idôszakban született csecsemôk a babacsomag értékének megfelelô pénzt kapták meg. Nemrégiben közölték, hogy az idén a pénzbeli juttatás marad érvényben.
Az összeget a gyerek szülei, a jogilag felhatalmazott személyek vagy a törvény által kinevezett gyámok igényelhetik. Ehhez típusnyomtatványt kell kitölteni, amit a helyi polgármesteri hivataloknál lehet beszerezni. Emellett szükséges: a gyerek születési bizonyítványa a kérvényt aláíró szülô részérôl egy saját felelôsségre adott nyilatkozat arról, hogy más helységben nem kérvényezte ezt a juttatást.
Ezt a nyilatkozatot is típusnyomtatvány alapján kell megszerkeszteni, amely szintén a polgármesteri hivatalokban igényelhetô. A pénzalapot a Munka, Szociális Szolidaritási és Családügyi Minisztérium utalja ki az egyes polgármesteri hivataloknak a leadott kérvények alapján. A csomagnak megfelelô pénzösszegek az illetékes polgármesteri hivataloknál vehetôk át a kérés benyújtásától számított 30 napon belül.
Augusztus 1-jétôl a belföldi postai szolgáltatásoknál új díjszabások lesznek érvényben – közölte a Román Posta.
1. Levélküldemények:
– 20 gramm 0,80 lej;
– 21-50 gramm 1,10 lej;
– 51-100 gramm 1,40 lej;
– 101-250 gramm 1,90 lej;
– 251-500 gramm 2,90 lej;
– 501-1000 gramm 3,90 lej;
– 1001-2000 gramm 6,90 lej.
2. Nyomtatványok, kiadványok (újságok, folyóiratok, könyvek, reklámanyagot nem tartalmazó katalógusok, földrajzi térképek, kották):
– 20 gramm 0,50 lej;
– 21-50 gramm 0,60 lej;
– 51-100 gramm 0,80 lej;
– 101-250 gramm 1,20 lej;
– 251-500 gramm 2 lej;
– 501-1000 gramm 3 lej;
– 1001-2000 gramm 4,50 lej.
3. Csomagküldemény:
– bejegyzési díj 1 lej
– kilónkénti egységár 1 lej.
4. Ajánlott küldemény:
– küldeménydíj az 1-es és 2-es pontban meghatározott díjszabáson kívül: 1 lej.
Az árak héamentesek.
A "bejelentett érték" nevû szolgáltatásnál a küldeménydíj nem változik, azaz a bejelentett érték 0,8 százaléka marad.
Tej, tejtermékek vásárlásakor nagyon fontos figyelni a csomagolásra: amennyiben a poharas, dobozos termékeket lez&