Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 – euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter homlokegyenest az ellenkezôjét teszi annak, amit pár évvel korábban a pészédé idején tettek: szétválasztja azt a mamutkórházat, amely jelenleg több százmilliárd lejes adósságot halmozott fel, de amit a szaktárca a mai napig sem fizetett ki. Ebben az esetben világosan mûködik a játék: amit egyik kormány tesz, a másik majd visszacsinálja és így tovább.

Annak idején, amikor a municípiumi és a megyei kórházat egyesítették, az volt az egyik ürügy, hogy túlméretezett, gyakorlatilag megduplázott volt a két igazgatóság adminisztratív személyzete, így a kiadások is nagyok voltak, ezenkívül pedig követhetetlenül szövevényes volt a szervezés, beszerzés, licitek, miegymás. Ezen kellett akkor változtatni a jobb mûködés reményében, és ugyanekkor került sor arra az intézkedésre is, amelynek során a megyei önkormányzatokat "megajándékozták" a kórházépületekkel. Pénz híján a megyei tanács tehetetlen volt, ezért néz ki ma is a kórházépületek nagy része úgy, ahogy kinéz.

A mamutintézménnyé alakított kórház igazgatóságának háza táján valahogy leülepedtek a dolgok, az adósságok azonban folyvást csak nôttek, a szaktárcavezetô pedig ígérte: törlesztik ezeket, nem fogják megvárni, míg a beszállítók perbe fogják a kórházakat, míg leállnak a gyógyszerszállítmányok, ugyanakkor a rossz menedzserek szûrét kiteszik. Mindebbôl persze semmi sem valósult meg, most pedig elhatároztatott: visszajátsszák a filmet és "decentralizálnak". Azaz lesz városi, lesz megyei sürgôsségi és lesz regionális kórház. Elôször az elsô kettô, a regionális ugyanis még csak a fantázia szintjén létezik. Az egyik "nyomós" ok: a jelenlegi intézmény szétválasztásával az adósságokat könnyebb lesz kifizetni. Hogyan? És mitôl lesz könnyebb? Hol ebben a logika? Egy biztos: az adósságokat a majdani (!) regionális kórház nyakába varrják, az új kórházigazgatóság, amely kiválik, jogi személyként tiszta lappal kezdhet. Az egész arra emlékeztet, amikor egy csôdbe jutott vállalatot magára hagynak, az adósságokat semmiképpen nem lehet behajtani, de rövid idôn belül "tiszta lappal" új vállalkozást indítanak. Tipikus közgazdászi gondolkodásra valló fogás.

És akkor még mindig nem logikus: két, sôt, a regionális kórház megalakításával (már ha erre valaha sor kerül) három párhuzamosan mûködô intézményt kiszolgáló adminisztratív személyzetet kell fizetni. És persze új vezetôi állásokat is létre kell hozni, a(z) (ön)jelöltek listája már bizonyára alakulóban. Nem logikus, hogy négyévenként eljátsszák az átszervezések címû tragikomédiát, ami hónapokig szinte megbénítja a kórházak mûködését.

Nem kerül ez túl sokba?

Azt is érdekes lesz nyomon követni, hogy a helyi önkormányzatok mibôl fogják finanszírozni a minisztérium által nagylelkûen rájuk ruházott kórházak mûködtetésének költségeit. De hát ez már kit érdekel? A minisztert ezek szerint biztosan nem. Ô mossa kezét...

Csökkennek a roamingdíjak

A roamingdíjak csökkentésérôl szóló uniós rendelet kapcsán négy mobiltelefon-szolgáltató cég marosvásárhelyi kirendeltségében az üzletvezetôk elutasították tájékoztatásra vonatkozó kérésünket. Elmondták, hogy a bukaresti központ nem hatalmazta fel ôket arra, hogy a sajtónak bárminemû kérdés kapcsán nyilatkozzanak. A díjszabás csökkentésérôl a fôvárosban tudnának érdemben válaszolni a szolgáltató cégek, a jelenleg érvényes díjszabások pedig megtalálhatók az internetes oldalaikon.

Szombaton hatályba lép az a rendelet, amely megszabja a roaming-, azaz a mobiltelefonos barangolási díjak egységes tarifáit az Európai Unió tagállamaiban. Az uniós rendelet szerint a szolgáltatók kötelezô módon úgynevezett eurótarifát kell bevezessenek, amely a külföldön kezdeményezett hívások díját legfeljebb 0,49 eurós, az ott fogadott hívások díját legfeljebb 0,24 eurós, héa nélküli percdíjban korlátozza. Az új díjszabást a szolgáltatók legkésôbb július végéig fel kell kínálják minden ügyfelüknek.

Azok a fogyasztók, akik nem vesznek igénybe más roamingdíj-csomagot, és a felkínálást követôen elfogadják az ajánlatot, legkésôbb augusztus 30-tól már az új, olcsóbb tarifával telefonálhatnak. Akik nem vesznek igénybe más barangoló-díjcsomagot, de nem is igényelik az új tarifát, szeptember végétôl váltanak át automatikusan az eurótarifára.

A különbözô mobiltelefonos szolgáltatók marosvásárhelyi kirendeltségeinél egyöntetûen elutasították, hogy tájékoztassanak az uniós rendelet elôírásai alapján az általuk bevezetésre kerülô új díjszabásokról. Akár azt is feltételezhetjük, hogy fogalmuk sincs, mirôl van szó, kérdés persze, hogy az amúgy igen készséges, ügyfélvadászó tájékoztató során mit is mondanak a kérdezônek.

Az internetes oldalakon is mélyen hallgatnak arról, hogy életbe fog lépni a fent említett rendelet, hiszen a honlapokon egyelôre a jelenleg érvényes szolgáltatásokról és tarifákról lehet adatokat beszerezni.

Az Orange bukaresti kirendeltségénél próbálkozva, Maria Patrasescu PR-asszisztens e-mailben annyit közölt: szerintük az uniós rendeletben elôírt barangolási díj nem egy szigorúan végzett számítás eredménye, ami a mobiltelefonos szolgáltatók roamingköltségeit illeti. Továbbá, tiszteletben fogják tartani ezeket az elôírásokat mind Romániában, mind a többi országban, ahol szolgáltatást nyújtanak. Cégük stratégiája, hogy minél elônyösebb díjszabásokat kínáljanak ügyfeleiknek. Az Orange-nál az európai országok különbözô díjszabású övezetre vannak felosztva, amelynek alapján az onnan Romániába kezdeményezett hívások percdíja 0,68 és 1,06 euró között van, az európai országokba kezdeményezett hívásoké pedig 1,06 és 1,54 euró között mozog. A fogadott hívások barangolási percdíja 0,48 euró.

A Zapp szolgáltatónál az európai országokban, valamint Ausztráliában, Izraelben és Törökországban kezdeményezett hívások percdíja 0,79 dollár, az említett államokból fogadott hívásoké pedig 0,49 dollár. A többi országból fogadott hívások percdíja 1,09 dollár.

A Vodafone szolgáltatónál az európai országokból Romániába érkezô hívások barangolási percdíja 0,89 és 1,59 dollár között van, a Romániából Európába kimenô hívásoké 1,39 és 2,09 dollár között, a fogadott hívásoké pedig 0,65 és 0,85 dollár között mozog.

Az elhangzottakhoz annyit hadd tegyünk hozzá, hogy egyszerû fogyasztók számára bizonyára érthetetlen, miért ez a nagy titkolózás. Nincs sok értelme a kérdést ennyire
"diszkréten" kezelni, hiszen ha az EU- szabályozás érvénybe lép, aligha lehet majd "diszkréten" nem-létezônek tekinteni. Kíváncsian várjuk, hogy július végéig (az elôírásokat tiszteletben tartva) elôrukkolnak-e konkrét (verseny-) ajánlataikkal. Az ugyanis világos, hogy a roamingdíjak tekintetében éles verseny várható a különbözô cégek között az ügyfelek megnyerése érdekében.

A tegnap rendkívüli hôség volt a megyében, árnyékban közel 40 C-fokos hômérsékletet mértek. A mentôsöket az átlagoshoz képest 10-15 százalékkal többen riasztották. Óránként 4-5, a meleg miatt elájult emberhez kellett kiszállni. A mentôszolgálat ügyeletes orvosa szerint fôleg a környezô falvakban mezôn, munka közben lettek rosszul az emberek. Olyanok, akiknek valamilyen szív- és érrendszeri bántalmuk, magas vérnyomásuk volt, de volt köztük makkegészséges ember is, aki nem bírta a kánikulai forróságot és elájult. Az elsôsegélynyújtást követôen az esetek súlyosságától függôen az embereket vagy haza, vagy kórházba szállították.

A rohammentô-szolgálatnál arról számoltak be, hogy tegnap öt agyvérzéses beteghez szálltak ki, de sok olyan személyhez is, akik dehidratálódtak és emiatt lettek rosszul. Halálos áldozatról nem számoltak be.

A mentôorvosok felhívják a lakosság, de fôleg az idôs, beteges személyek figyelmét, ne hagyják el otthonukat. Ha halaszthatatlan dolguk van, akkor csak kora reggel vagy késô este intézzék, amikor a levegô hômérséklete némileg alacsonyabb. Ajánlatos 1,5-2 liter folyadék fogyasztása. Mellôzni kell az alkoholt és kávét.

Országosan mindössze tizenöt óra alatt újabb négy halálos áldozatot követelt a kánikula, s ezzel 28-ra emelkedett a már több mint egy hete tomboló hôség miatt meghalt személyek száma – jelentették kedden a hírügynökségek.

A meteorológusok szerint kedd az év legmelegebb napja. Az ország déli és keleti megyéiben a kora délutáni órákban a hômérô higanyszála helyenként felkúszott 40 Celsius-fokra is.

Bukarestben azonban a betonpanelek rengetegében a kánikula még elviselhetetlenebb, mivel a magas épületek miatt a légmozgás minimális. A város központjában napos helyen több mint 45 Celsius-fokot is mértek a hômérôk.

Hûsülést csak a klímaberendezések ígérnek. Ezt a lehetôséget ki is használják a bukarestiek olyannyira, hogy a fôvárosban a villanyhálózat túlterheltség miatt fel is mondta a szolgálatot. Emiatt a város több negyede is órákon keresztül áram nélkül maradt.

A nyugdíjasok részérôl eddig nem érkezett hivatalos panasz a Maros Megyei Nyugdíjpénztárhoz a kezelési jegyek odaítélése kapcsán. Viszont, mint minden évben, idén is több az igénylô, mint a jegyek száma – közölte Morent Ilona, a pénztár igazgatónôje.

Megtudtuk, hogy a kérésekhez igazodva az országos pénztártól folyamatosan kérik a kezelési jegyek számának kiegészítését. Ez viszont attól is függ, hogy mekkora igény fogalmazódik meg a gyógykezelésekre más megyei pénztáraknál, mivel az ott megmaradt jegyek kerülnek szétosztásra a többi pénztár között – ezekbôl megyénk is részesül. Amennyiben így sem sikerül eleget tenni a kéréseknek, más idôpontot vagy gyógyüdülôt ajánlanak számukra.

Az igazgatónô elmondta, hogy a jegyek odaítélésekor figyelembe veszik a kérések benyújtásának idôpontját. A nyugdíjasok már hetekkel azelôtt is tehetnek le kérést a tizennyolc napos gyógykezelésre, nem csak az utolsó pillanatban.

A jogosultak listáját a kezelés idôpontja elôtt minimum egy héttel kifüggesztik. A június 26- ától kezdôdô gyógykezelésre jogosultak névsorát 20-án függesztették ki, a július 4-én kezdôdô kezelésen a résztvevôk listáját keddtôl lehet megtekinteni a pénztárnál. Azokat a jegyeket, melyeket az érintettek nem vesznek át idejében, július 2- án újra leosztják, a beérkezett kérések függvényében.

Erre az évre több mint hatezer jegyet kapott a Maros Megyei Nyugdíjpénztár, az elôzô évekhez hasonlóan a nyugdíjasok havi nyugdíjuk 50 százalékával kell hozzájáruljanak a jegy árához. A súlyosan és halmozottan fogyatékos személyek, a 189-es törvény kedvezményezettjei vagy a 118-as jogszabály alapján politikai üldözötteknek nyilvánított személyek évente egy alkalommal ingyenes kezelési jegyekre jogosultak.

Sikeres fesztiválszereplések és erdélyi vendégjátékok után itthoni nézôi elôtt tartja évadzáró elôadásait a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.

A 2006/2007-es színiévad utolsó elôadásai Örkény István Macskajáték címû tragikomédiája, melyre június 27- én, ma este 7 órától kerül sor, és Witold Gombrowicz Yvonne, burgundi hercegnô címû tragi-groteszk komédiája, melyet június 28-án este 7 órától láthat a marosvásárhelyi közönség. Mindkét elôadás helyszíne a nagyterem színpada.

Emelkedett hangulatú estében lehetett részük azoknak, akik eljöttek a legnagyobb magyar tradicionalista filozófus gondolataival megismerkedni szombat este a Leo vendéglôbe. Az elôadás a Marosvásárhelyi Napok keretében a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület, a polgármesteri hivatal és az EMKE megyei szervezetének közös rendezvénye volt. Miután Szekeres Erzsébet, az LZSKE elnöke köszöntötte az egybegyûlteket, Kozsik József színmûvész Hamvas Béla A bor filozófiája c. mûvébôl részleteket adott elô, amit Kilyén Ilka színmûvésznô bordalai fûszereztek, férje, Ritiu Ioan színmûvész kíséretében. A kiváló borok kóstolgatása közben kellemes meglepetést szerzett az erre az alkalomra Budapestrôl hazaérkezett Kerekes Tóth Erzsébet népdalénekes, akit örömmel fogadott a közönség, és három dallal ajándékozta meg a jelenlevôket.

Az est mottója: "A víz az ôselem. Elôször a víz borrá változik? Másodszor: a bor vérré változik. A víz az anyag, a bor a lélek, a vér a szellem."

Hamvas Béla A bor filozófiája címû mûvét azoknak is ajánlom, akik a bort nem ízlelgetik, hanem vedelik, ezáltal családjaink és nemzetünk romlását okozzák. Erre figyelmeztetett az asztalokon ajándékként elhelyezett A borivás tízparancsolata is.

Az elmélkedésre lehetôséget adó alkalom fôszervezôje Náznán Olga és férje, Jenô, akiknek köszönetet mondunk.

A Maros Megyei Törvényszéken múlt héten került sor az elsô tárgyalásra abban a közigazgatási perben, amelyet a Fenntartható Segesvár Egyesület indított a Segesvári Polgármesteri Hivatal ellen a városi futballpálya eladása miatt. Hans Hedrich, az egyesület elnöke szerint a tanács illegálisan akarja eladni a városi futballpályát a német Kaufland cégnek, amely a területre hipermarketet építene. A következô tárgyalás idôpontját október 5-ére tûzték ki.

A június 20-i tárgyaláson mindössze a per formai részével kapcsolatos részletek merültek fel, a bíróság pedig októberre halasztotta a következô tárgyalást. Az egyesület elnöke kénytelen volt bírósághoz folyamodni, mivel az egyesület nevében a prefektusnak, a Konkurenciatanácsnak, a Közbeszerzéseket Monitorizáló Országos Ügynökségnek, a nép ügyvédjének írt levele hatástalan maradt. Ezt követôen értesítette a német sajtót, és végül április 17-én ügyvédjük benyújtotta a közigazgatási bíróságra a tanács decemberi határozata elleni óvást.

Hans Hedrich lapunknak korábban már kijelentette, hogy a Segesvári Polgármesteri Hivatal törvénytelenül adta el a területet, megszegve a sporttörvény, a konkurenciatörvény elôírásait. Az egyesület készül az októberi tárgyalásra, és amellett, hogy el szeretné érni annak a tanácsi határozatnak a hatálytalanítását, amely szerint a futballpálya eladásából befolyt összeget a tanács egy új sportpálya építésére fordítaná, hasonlóképppen bírósághoz fordul az aradi, Románia legrégebbi stadionjának eladása miatt, amelyet szintén a Kaufland vásárolt meg ugyancsak kereskedelmi központ építése céljából.

Az ügy kapcsán a német sajtó is cikkezett Olcsón kiárusított stadionok címmel. Hans Hedrich elmondta, hogy a Fenntartható Segesvár Egyesület javaslatokat tesz arra nézve, hogy miként hasznosíthatók törvényes keretek között a szóban forgó sportbázisok. Erre a célra – tette hozzá – az önkormányzatoknak lehetôségük van európai strukturális alapok megpályázására.

Tegnap kezdôdött el a verespataki aranybányaterv elemzése a kormány tárcaközi bizottságában. Ez az utolsó elôtti lépést jelenti az engedélyeztetési folyamatban. A testületnek a bányát tervezô Rosia Montana Gold Corporation (RMGC)vállalatnak a közmeghallgatásokon megfogalmazott kérdésekre és kifogásokra adott válaszait kell megvizsgálnia.

A döntést nehéz lesz meghozni, mivel hatalmas mennyiségû információt kell megvitassanak a testületbe delegált szakértôk. Így csak legkevesebb két hónap múlva kaphat választ a beruházó a kitermelési engedélyre vonatkozó kérése ügyében – idézi a Mediafax a környezetvédelmi minisztériumbeli forrását. Sulfina Barbu volt környezetvédelmi miniszter korábban azt szorgalmazta, hogy a tárcaközi bizottság tagjai addig ne hagyhassák el a termet, amíg nem hoznak döntést. Szerinte így lehet megóvni ôket attól, hogy bárki befolyásolja döntésüket, hiszen nagyon sok pénzrôl van szó – mondta Barbu. Ugyanakkor Korodi Attila jelenlegi tárcavezetô szerint nehezen alkalmazható elôdjének a terve, amit egyébként ô is jónak tart. "Nem kötelezhetjük a bizottsági tagokat arra, hogy napokon keresztül egy teremben üljenek, ugyanis az összes adat alapos elemzése hosszabb ideig is elhúzódhat".

A bányaterv alaposan megosztja a romániai társadalmat. A beruházás pártolói Verespatakon szokatlan tüntetést szerveztek hétfôn. Koporsóval és akasztófával vonultak az utcára, amivel azt a véleményüket próbálták hangsúlyozni, miszerint: ha nem valósul meg az RMGC terve, akkor a meglehetôsen magas munkanélküliség által sújtott Verespatak halálra van ítélve. Kedden a környezetvédelmi minisztérium, a kormány és a parlament elôtt is tüntetéseket szerveztek annak érdekében, hogy tudatosítsák a döntéshozókban a terv fontosságát.

A kitermelés ellen érvelôk az elmúlt hetekben a bányászatban alkalmazandó ciántechnológiák betiltására vonatkozó törvénytervezet mihamarabbi elfogadását szorgalmazták.

Az Európai Unió követelményei és a fanarióta szellem "mérkôzésén" egyelôre az utóbbi áll nyerésre – így összegezhetô a Románia EU-tagságának elsô fél évérôl készített mérleg, amelyet tegnap hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság.

A kritikus hangú országjelentés elsôsorban az igazságügyi reform és a korrupció elleni harc terén marasztalja el az országot. E két terület már Románia felvétele elôtt is Brüsszel kifogásainak a gyújtópontjában állt, ám Bukarest végül úgy nyert bebocsátást az unióba, hogy a fenti kérdésekben (hangzatos ígéreteken kívül) nem tudott érdemi elôrelépést felmutatni.

Errefelé hagyomány, hogy az ország állapotáért, a problémákért a "fanarióta" örökséget teszik felelôssé, utalva az oszmán uralom idején a Duna menti fejedelemségek (Havasalföld és Moldva) trónjára ültetett görög uralkodókra. Ôk Sztambul – az egykori Konstantinápoly – Fanar negyedébôl származtak. Onnan hozták magukkal, udvarukkal együtt azokat a "levantei" tulajdonságokat, amelyek közkeletû vélekedés szerint ma is kínozzák Romániát: lustaság, baksisrendszer, korrupció, nemtörôdömség.

A fanarióta örökség szívósságát jól mutatja a Transparency International évente közzétett felmérése az egyes országok közéletének és gazdaságának korruptságáról. A 163 országot felölelô jegyzék végén tavaly Haiti kullogott 1,8 értékkel (az abszolút korruptságot 1-es, a korrupciómentes közéletet 10-es jegy mutatja). A legtisztábbnak a TI Finnországot, Izlandot és Új-Zélandot találta, ezek osztályzata 9,6 lett.

Románia a vizsgálat eredményeként 3,1 pontot kapott; ezzel a rangsorban a 84. helyre került olyan harmadik világbeli országok társaságában, mint Algéria, Madagaszkár, Mauritánia, Panama és Srí Lanka. A felmérés tavaly készült – s azóta a helyzet valószínûleg rosszabbodott. A brüsszeli bizottságnak mindenképpen az a véleménye, hogy Bukarest még hosszú idôn át az EU szigorú felügyelete alatt fog állni.

Így hát Európát, pontosabban az Európa Tanács parlamenti közgyûlését is elérte az a "hitvita", amely az Egyesült Államokban már évek óta dúl a földi élet és ennek részeként az ember kialakulásának vallásos és materialista felfogása, ezek szószólói között.

Miközben Darwin – s ennek nyomán a tudomány – azt vallja, hogy az emberiség a természetes kiválasztódás nyomán jutott el jelenlegi szintjére, a teremtéselmélet a Bibliában szereplô tanokat hangoztatja, azaz hogy Isten hozta létre az embert és az élôvilágot. Ez utóbbi elméletnek van egy korszerûbb, árnyaltabb változata, az "intelligens tervezés", amely nem tagad bizonyos fajta evolúciót, de azt állítja, hogy ez egy felsôbbrendû intelligencia mûve, nem pedig a természetes kiválasztódásé. Az Európa Tanács parlamenti közgyûlés számára készített – s kedden a napirendrôl levett – jelentés azonban rámutat, hogy az
"intelligens tervezés" ugyanolyan veszélyes, mint a teremtéselmélet korábbi változatai.

Az "intelligens tervezésnek" az Egyesült Államokban jelentôs a támogatottsága: egy 2005- ös közvélemény-kutatás szerint az amerikaiak 64 százaléka szeretné, ha az iskolákban ezt is tanítanák, párhuzamosan a darwini fejlôdéselmélettel, s több mint egyharmaduk teljesen mellôzni akarja a közoktatásból ez utóbbit. Európában viszont – legalábbis sokáig így tûnt – a különbözô teremtéselméleteknek nincs nagy hatásuk. Ám a jelentés szerint a helyzet megváltozott.

Az iszlamista radikális mozgalmak elôretörésével ugyanis megjelent a hagyományos, keresztény teremtéselmélet mellett ennek a muzulmán változata. 2007 elején egy török szerzô, Harun Jahija számos francia, belga, spanyol és svájci oktatási intézménybe eljuttatta legújabb könyvét, A teremtés atlaszát. Egyébként ez volt az utolsó csepp a pohárban, amely több parlamenti képviselôt a mostani jelentés elkészítésének kezdeményezésére késztetett.

A Le Monde címû francia napilap keddi számában azt írja, hogy már az ET-jelentés elôzetes vitája is komoly feszültségeket mutatott: az újság Guy Lengagne-t, a jelentés készítôjét idézve azt állította, hogy "egy orosz parlamenter, akit magyarok is támogattak, hevesen tiltakozott, az evolúciós tanokat a sztálinizmushoz, a nácizmushoz és a terrorizmushoz hasonlítva". A lap azt is megírja, hogy a török szerzô "offenzívája" egyáltalán nem elszigetelt eset, hiszen több európai ország oktatási miniszterei is megkérdôjelezték a közelmúltban a darwinizmus oktatását. Lengyelországban 2006 ôszén az oktatási tárca miniszterhelyettese azt mondta, hogy "az evolúció teóriája hazugság". 2004-ben Olaszországban az oktatási miniszter azt javasolta, hogy az általános iskolákban töröljék a tananyagból a darwini tanokat. Szerb kollégája pedig meg is hozta ezt a döntést – igaz, utána le kellett mondania.

– Várhatóan az RMDSZ számára is elfogadható formában fogadják majd el az egyéni választókerületes rendszert – jelentette be Markó Béla szövetségi elnök keddi, bukaresti sajtóértekezletén. A miniszterelnök-helyettes közölte, az RMDSZ képviselôházi frakciója az elmúlt napokban tárgyalt a kérdésrôl a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselôivel, és úgy tûnik, sikerül egy olyan vegyes rendszert elfogadtatni, amelyben a töredékszavazatok nem vesznének el, hanem bekerülnének egy kosárba, ahonnan utólag arányosan osztanák el a pártok között.

A szövetségi elnök szerint tulajdonképpen egy olyan rendszerrôl van szó, amelyet Európában több országban is alkalmaznak. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ nem értett egyet az egyéni szavazókörzetes rendszer bevezetésével, véleménye szerint nem a rendszert, hanem ennek szereplôit kell okolni a politikai élet alacsony színvonala miatt.

Az elnök úgy vélekedett, az elmúlt idôszak politikai vitái és rendellenességei miatt valószínûleg egyetlen politikai párt sem készíthet pozitív mérleget a hamarosan lezáruló parlamenti ülésszak tevékenységérôl.

– Mindannyiunknak el kell készíteni a parlamenti ülésszak mérlegét: le kell vonni a következtetéseket, és meg kell határozni a következô idôszak prioritásait – mutatott rá, hozzátéve, természetesen van néhány pozitívum is, például a nyugdíjakról szóló vita és az ennek nyomán körvonalazódó megoldás, a nyugdíjak emelése. Mint mondta, elégedettségre ad okot, hogy – bár korábban az RMDSZ nem tudta elfogadtatni a minimálnyugdíj bevezetésérôl szóló kezdeményezését – most úgy tûnik, sikerül közös nevezôre jutni ebben a kérdésben a pártokkal.

A szövetségi elnök szerint a következô idôszakban nagy hangsúlyt kell fektetni a szociális problémák megoldására, ugyanakkor még a nyár folyamán el kell kezdeni a 2008-as év költségvetésének kidolgozását is, és meg kell kezdeni a felkészülést az európai parlamenti, majd a jövô évi helyhatósági, illetve parlamenti választásokra is.

Az Európai Bizottság Romániára vonatkozó országjelentésérôl szólva Markó Béla úgy vélte: minden jel szerint kritikák lesznek, ám szankcióra nem kell számítani. A kormánynak pedig elemeznie kell a helyzetet az elkövetett hibák kiküszöbölése érdekében – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.

Kissé ijesztônek tûnik a közlemény, amely szerint a kiskorúak körében aggasztó méreteket öltött az öngyilkosságok száma, s ezért a közoktatási miniszter elrendelte, hogy a nyár folyamán a megyei tanfelügyelôség keretében mûködô Pszichopedagógiai Központban naponta tanácsadást biztosítsanak a fiataloknak. A hír kapcsán Cosa Lucia (képünkön) pszichológust, a központ vezetôjét kérdeztük a közlemény hátterérôl valamint a megyei helyzetrôl.

– Hány gyerek kísérelt meg öngyilkosságot az elmúlt iskolai évben megyénkben? Tudomásunk szerint csak a korábbi tanévben fordult elô egy eset.

– Az utasítást a közoktatási, kutatási és ifjúságügyi minisztertôl kaptuk, aki az országos szinten regisztrált esetekre hivatkozik (Kolozsváron, Piatra Neamton például). Megyénkben ilyen szempontból valóban eseménytelen volt a most végzôdött iskolai év. Lelki problémákkal azonban közel háromezer gyerek jelentkezett a 61 iskolapszichológusnál. Különbözô viselkedési zavarok, tanulási nehézségek, kapcsolatteremtési gondok és családi konfliktusok miatt kérték a szakember segítségét. Ezenkívül sokan, különösen a jó tanulók képességeik felmérése érdekében fordultak a pszichológushoz. Mindez azt bizonyítja, hogy egyre nagyobb szükség van a munkánkra. Vannak azonban lefedetlen területek is, pl. sok vidéki iskola és Segesvár. Ez utóbbi városban mindössze öt szakemberünk dolgozik. Mivel 800 gyerek esetében létesíthetünk pszichopedagógiai rendelôt, s ezt a vidéki iskolák többsége nem teljesíti, azokba kérésre szállnak ki kollégáink a központból.

– Véleménye szerint valóban szükség van az állandó tanácsadásra a nyár folyamán, lesz-e, aki felkeresi a szolgálatos szakembert?

– A célunk elsôsorban a megelôzés és az óvatosság, mivel az iskolapszichológusok a nyár folyamán a pedagógusokhoz hasonlóan szabadságon vannak. Remélhetôleg nem kell a legutolsó megoldástól, az öngyilkosságtól tartani. Az is lehet, hogy fölöslegesen ülünk majd itt, de várható, hogy a sikertelen vizsgák utáni elkeseredés miatt lesznek, akik lelki segítségre szorulnak és tanácsot adhatunk nekik a negatív élmények feldolgozására.

"A nyugdíjak újraszámolása a jól ismert kálváriát jelenti a nyugdíjasok számára, akik kénytelenek bizonyító okiratokat beszerezni azokra az idôszakokra, amelyek nem szerepelnek a dossziékban", kezdte politikai nyilatkozatát Kerekes Károly RMDSZ-képviselô tegnap a képviselôház plénumában, ahol egy konkrét esetet mutatott be arról, hogy hogyan is kezeli a közönyös és túlterhelt román közigazgatás az állampolgárokat.

A képviselô szerint a közigazgatás, amely az állampolgárok javára kellene mûködjék, a sors iróniájaként "felesleges gépezetté válik, amely elkésett megoldásokat hoz és olyan jogokat biztosít az érdekelteknek, amelyeket azok nem tudnak érvényesíteni. Példának Aszalos Árpád tartalékos tiszt esetét mutatta be, aki 2005 nyarán fordult a Pitesti-i 02405-ös Katonai Egységhez a nyugdíjak újraszámolásához szükséges adatokért. Az említett katonai egység bürokratái a törvényes 30 napon belül választ adtak, csakhogy a válasz nem arról szólt, amirôl kellett volna. Rövid és tömör volt: "az irattárakat megfojtják a sok kéréssel, ezért legyen türelemmel, a lehetô legrövidebb idôn belül megkapja a választ". Aszalos Árpád pedig várt... Két év elteltével azonban elfogyott a türelme és Kerekes Károly képviselôt kérte fel, járjon közbe az illetô katonai egységnél, hátha megkapja végre a választ. Egy hónap elteltével megérkezett a válasz minden szükséges adattal. Csakhogy késôn, mert Aszalos Árpád 2007 márciusában meghalt, így nem élvezheti a nyugdíjak újraszámolására vonatkozó 2005. évi 5-ös számú sürgôsségi kormányrendelet elôírásait.

Kerekes Károly az egyik biztosítótársaság tévéreklámjára hívta fel a figyelmet, amely egyebek között azt mondja egy nyugdíjasról, hogy "szegény nem hibás, hogy olyan nyomorúságos nyugdíja van, amely alig elég a számlák kifizetésére és a gyógyszerekre". A képviselô kijelentette: semmi esetre sem a nyugdíjas a vétkes. Azok a bürokraták a hibásak, akik miatt nem tudta élvezni azt a minimális pluszt, ami járt volna neki, mert két év alatt nem voltak képesek egy konkrét kérésre válaszolni. Vagy mégis ô lenne a hibás, hogy nem volt türelme pár hónappal tovább élni? – tette hozzá ironikusan.

Kerekes szomorúnak nevezte az esetet, egyrészt, mert egy képviselônek kellett közbenjárnia, hogy egy nyugdíjasnak kiállítsák a kért igazolást, másrészt, mert az idôsek nem élnek annyit, amennyi szükség lenne ahhoz, hogy a közigazgatás gépezete beinduljon.

Az Intervízió címû kiállítást a Jövô Házában kedvezményesen látogathatják az olvasók

Az ötvenéves Magyar Televízió páratlan kincseit, a televíziózás ôskorától kezdve gyûjtött berendezéseit és archívumának felbecsülhetetlen értékû darabjait mutatja be a budapesti Millenárison (1024 Budapest, Fény u. 20-22.) található Jövô Háza Kiállítás Intervízió címû tárlata.

A Magyar Televízió, a Jövô Háza Központ és a határon túli magyar lapok kezdeményezéseként az olvasók kedvezményesen látogathatják a Jövô Háza Kiállítást.

Az akcióhoz az alábbi lapok csatlakoztak: Bihari Napló, Hargita Népe, Csíki Hírlap, Népújság, Igazi Kárpáti Igaz Szó és a Krónika.

MTV

Az ötvenéves Magyar Televízió páratlan kincseit, a televíziózás ôskorától kezdve gyûjtött berendezéseit és archívumának felbecsülhetetlen értékû darabjait mutatja be a budapesti Millenárison (1024 Budapest, Fény u. 20-22.) található Jövô Háza Kiállítás Intervízió címû tárlata.

A......................., a Magyar Televízió, a Jövô Háza Központ közös kezdeményezéseként e hirdetés felmutatója kedvezményesen látogathatja a Jövô Háza Kiállítást.

Ha egy látogató veszi igénybe a kedvezményt, 30% engedményt kap a jegy árából. Két fô számára az egyik belépôjegy ingyenes! Csoportok esetén minden második látogató térítésmentesen léphet be.

A kedvezményt nem lehet összevonni más engedménnyel és 2007. augusztus 20-ig érvényes.

Várjuk szeretettel!

A Magyar Televízió, a Jövô Háza Központ

A Magyar Fotómûvészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége – együttmûködve a Magyar Fotómûvészek Világszövetségével – nyílt fotópályázatot hirdet annak érdekében, hogy összegyûjtsék és bemutassák az utóbbi öt esztendôben Erdélyben készült, kortárs fotómûvészeti alkotásokat. A pályázatra csak olyan alkotások adhatók be, amelyek könyvben még nem jelentek meg. A beküldött képekbôl vándorkiállítást rendeznek és – ha lesz fedezete – fotóalbumot, képeslapot adnak ki.

A Szeretünk Erdély címû kiállítás és album egy vallomás, amelyet a helyben élôk és az ide látogatók közösen írnak a fénysugarak segítségével. Erdély természeti szépségét, kulturális örökségét, hagyományait, az itt élôk hétköznapjait kívánják megörökíteni, népszerûsíteni és az utókorra hagyományozni.

Életkortól, lakóhelytôl és foglalkozástól függetlenül szerzônként beküldhetô 10 db bármilyen technikával és technológiával készült, kötetlen témájú papírkép, 20x30 cm-es (A4) méretben. A fotókat semmilyen hordozó anyagra nem kell felerôsíteni. A képek hátoldalán minden pályázó tüntesse fel a nevét, a kép címét, postacímét és a kép sorszámát a nevezési lappal egyezôen. A nevezési lap kitöltése kötelezô! Letölthetô: www.mafosz.hu/ fotópályázatok címrôl. Nevezési díj nincs.

Díjazás: a zsûri javaslata alapján öt pályázó oklevelet és egy-egy 3000 Ft értékû fotómûvészeti albumot kap ajándékba.

Beküldési, beadási cím: MAFOSZ, 1011 Budapest, Corvin tér 8. Ha nincs internetkapcsolat, akkor a nevezési lap igényelhetô: gyoril@mmi.hu címrôl is, vagy telefonon: 225-6029, 201-5692, 212-6258.

Beküldési határidô: 2007. szeptember 1. Zsûrizés: szeptember 15-ig. Értesítés az eredményrôl: szeptember 25-ig. Az elsô kiállítás tervezett ideje: 2007. december – 2008. január.

A ki nem állított képek a zsûrizés után – elôzetes idôpontegyeztetéssel elvihetôk.

Balzsam

Csoóri Sándor esszéjét (Sütô Andrásról a harmadik napon) a Hitel Sütô András emléke elôtt tisztelgô számából átvette a Transsylvania címû negyedévi szemle, amely egy ideje már csak a világhálón érhetô el. Az utolsó részt idézem.* Nem vagyok irodalomtörténész, hogy különféle korszakokra osszam föl Sütô András életpályáját. Egyrôl ugyan már beszéltem, és most egy másikat is szeretnék megemlíteni. Ez az idôszak 1990 márciusától a legutolsó idôkig tartott. Szomorúan írom le, hogy legkevesebben ezt a korszakát ismerik idehaza, Magyarországon és Erdélyben is. Azt hiszem, ez a fogyatékosságunk is a magyar betegségek közé sorolható. Megismertünk egy erdélyi írót, aki minden szavával, hajszálával, torokköszörülésével az erdélyi magyarokat képviseli, s ez nekünk elég. Olvasnunk se fontos, mert a meteorok is tudják, hogy minden szava igaz. A szeme elvesztése után Sütô alig ír szépirodalmi mûveket. Nem azért, mert nem tartaná fontosnak, hanem azért, mert sorrendileg a magyarság megmaradását tartja a legfontosabbnak. Mert ami a szemünk elôtt zajlik, növekszik: az erdélyi magyarság folyamatos kivándorlása nem csupán érzelmi, hanem matematikai kérdés is. Amibôl mindig csak elvesznek, de hozzá nem adnak, kifogy az egyszer, megszûnik törvényszerûleg … Fenyegetô rémünk nem az asszimiláció, hanem a romániai magyarság teljes megsemmisülése … Aki fut, nem azért fut, hogy visszatérjen … A kivándorlás nem látványos folyamat, olyan, mint a belsô vérzés.

Ki ismeri Sütônek ezeket a mondatait? Vagy azt a legkeserûbbet, hogy az autonómia belsô anyaország?Aki idáig jut el keserûségében, már Magyarországról is lemondott.

A temetése után tizenöt erdélyi és tizenöt magyarországi értelmiségitôl kérdeztem meg, hogy ismeri-e a Szemet szóért címû kötetét, a Heródes napjait és az Erdélyi változatlanságokat? Egyikük sem ismerte. A három kötet együttesen több mint 1500 oldal. Ebbôl a három könyvbôl kettô Magyarországon jelent meg, Debrecenben, egy odaát Csíkszeredában. De, úgy tetszik, mindkét országban nagy téli és nyári hófúvások akadályozták meg, hogy a forradalmian vakmerô Sütô-könyvek eljussanak az olvasókhoz. Hogy ezekbôl az utolsó tanulmányokból, naplókból, emlékiratokból méregerôs ízelítôt adhassak egy ismerôs Ady-verset hívok segítségül. Mindnyájan ismerjük azokat a kellemesen andalító sorokat, hogy: Dunának,Oltnak egy a hangja, Morajos, halk, halotti hang …

Sütô szerint ezek a sorok belopták magukat a szívünkbe, és sokáig dajkáltuk magunkban ôket. Még Trianon után is! Mondjuk ki végre, hogy valaha igazak lehettek, de már nem azok!

Sütô András ismeretlen könyveiben olyan súlyos kérdések halmozódtak föl, mint Illyés Gyula Magyarok címû mûvében s Németh László néhány robbanékony tanulmányában.

Új helyre költöztetik a segesvári várban Petôfi Sándor szobrát. Mint ismeretes, földcsuszamlás miatt a polgármesteri hivatal mögötti domboldalt meg kellett erôsíteni. A munkálatokat befejezték, csupán a talajegyengetés maradt hátra. A hivatal azt tervezi, hogy átrendezi az épület mögötti területet, s megnyitja a hátsó bejáratot is. Dorin Danesan polgármester azt ígérte, hogy a római katolikus templom melletti térre helyezteti át a költô szobrát. Gáll Ernô, az RMDSZ segesvári szervezetének elnöke lapunknak elmondta, a tér is Petôfi nevét viseli majd – errôl biztosította a segesvári magyarokat a polgármester. A talajjavítási munkálatok elôtt a szobrot a városi virágkertészetbe szállították, ahol jelenleg megfelelô körülmények között ôrzik. A várban még dolgoznak a lefolyóhálózat felújításán, ezért a munkálatok befejezése elôtt nem foghatnak hozzá a jövendôbeli Petôf tér átrendezéséhez. Erre valószínûleg szeptemberben kerül sor. Az RMDSZ segesvári elnöke kifejtette lapunknak, a helyi tanácsosok is támogatják a polgármester kezdeményezését, így Petôfi Sándor szobrának várhatóan az év végéig méltóbb helye lesz, mint ahol korábban eldugottan állt.

Ha tehetséges vagy, és azt akarod, hogy felfedezzenek téged vagy csapatodat, jelentkezz! – szól az RTL Klub új tehetségkutató mûsorának felhívása. Kategóriák és életkor megkötése nélkül várja egyének vagy csapatok jelentkezését a Csillag születik showmûsor. Célja, hogy a régi tehetségkutató mûsorok hagyományait követve, de 21. századi köntösben valódi tehetségeket mutasson be a nézôknek, akik a televíziós showmûsor adta bemutatkozási lehetôségen túl akár a fôdíjat is – az egy éven át folyósított, havi egymillió forintos ösztöndíjat – megnyerhetik. Jelentkezni a "csillag születik" szöveg elküldésével a 0036-20-555-2222-es alapdíjas telefonszámon lehet. A regisztráció után mindenkivel személyesen veszik fel a kapcsolatot. Bôvebb információk a www.rtlklub.hu/csillagszuletik honlapon találhatók, ahol szintén lehet regisztrálni. Marosvásárhelyen is lesz válogatás, július 8-án.

Tárca

A virágember lábai összezavarodtak, gazdájukat ledöntötték a porba. Na, mit meresztitek a szemeteket, förmedt a bámészkodókra a virágember, nagyon furcsa volt, ennyire nem is lehet kitekerni egy nyakat, kifacsarni egy arcot, ha rendezô próbálja, a színész tuti belehal, mit tátjátok a szátokat, bambák?! Hát hogy mit tetszik csinálni, rebegte a lány, aki elôbb még elmélyülten tanulmányozta a pizzázó árajánlatait, miközben féllangyban a sráccal csókolózott. Hogy mi a szôrös gumóst tetszem itt csinálni?, kiáltotta a virágember, és újabb sikertelen kísérletet tett, hogy hasra forduljon, majd féltérdre álljon, azt a szôrös gumóst, hogy itt fekszem összecsavarodva, mint egy szônyeg, és nem káromkodom?! Hát tessék, ezt csinálom, hörögte a virágember, itt tekeredem a semmire, mint egy kígyó, és nem káromkodom! Az istenfáját, segítsen már valaki felállni!...

Aki nem is sejtette, hogy ez a virágember, odalépett, és valóban felsegítette. A virágember hatlábú volt. Amúgy volt neki két keze, két lába, az négy. Azokon is lehet járni, és a virágember siklott, mint a kígyó, kúszott, mint a fakusz, ugrabugrált, mint az ügyimajom. Annak, aki felsegítette, jókora dudor a homlokán, a lány, aki smárolt, vizes zsebkendôt nyújtott oda, enyhítse a sajgást, ettôl lohadni is fog, mondta mosolyogva, és itt is a pizzakínálatot tanulmányozta, apró kis felhôként futott át agyán, hogy az ô fiúja is kaphatott volna egy ilyen kokót, de nem kapott, és a lány nem tudta, ebbôl mi következik, hogy büszke legyen a pasijára, vagy dobja végleg, itt ez a komoly férfi, aki végül is felsegítette, és homlokán viseli a virágember sorsát.

Azért kapta a kokót, mert meg merte kérdezni a virágembertôl, hogy mitôl lett hatlábú.

Akkor a virágember az ötödik lábával már oda is csattantott, azt hiszed, hörögte, hogy nekem is pólyás koromban csavarták ki a bokámat, te gazember; hogy koldus a fajtám, te lepényzabáló?

Merthogy annak, aki felsegítette és most a kokóját dédelgeti a homlokán, sajtos pizza volt a kezében, ott eszegette a megállóban, mert sietett. Mindenki siet, kicsengetés van, ballagnak a maturandusok.

Mitôl lett olyan paprikás a virágember, nem tudni egy megállóban. Ez a megálló nem az a megálló, sóhajtotta a srác, akivel a lány elôbb még smárolt, de megvillant benne, hogy átpártol a fölsegítôhöz, na és mit vettetek ajándékba, terelte másfelé a szót a kokós homlokú, miután kiderült, hogy szintén ballagni jöttek a Bolyaiak terére. Nem mi ballagunk, pofizott a lány, hanem van valakink, és aztán megyünk az ünnepi ebédre. Ja, mondta a kokós homlokú. Nagyon szép a ceremónia, és hosszú, toldotta meg a srác, hintik a virágot, de tényleg, mit szokás adni, makacskodott a kokós homlokú, merthogy ô még nem vette meg. Hát most már könnyû, mutatta a kis csomagot a lány, ebben van egy világosbarna boríték, abban egy szép lap, látszik az Eiffel torony, és rányomtatták: Gratulálunk BALLAGÁSOD alkalmából! Ide teszed az eurót, százat szokás. Közepes házaknál, nevetett a srác, aki smárolt. Mellette itt ez a szép kis könyv tizenkettôért, vagyis százhúszért, Ballag már a vén diák, versantológia, de nem baj, Janus Pannonius Pannónia dicséretével kezdôdik és Tóth Árpáddal végzôdik, Az öröm illan, mert majd csak a tízéves találkozó idején nézi meg, vagy a húszason, a harmincason. Ha addig el nem dobja.

Nézték, a kokós homlokú beleolvasott, "Az öröm illan, ints neki, Még visszabúsul szép szeme, Lágy hangja elfuló zene, S ezüstfehérek tincsei..." És mindenki visz virágot is, ohó, virágtenger borítja az iskolákat.

Van-e összefüggés a virágember és a virágok között?, kérdezte a kokós homlokú. Már sokat javult, simogatta meg a lány, de a férfi felszisszent. Ja, mondta a srác, aki smárolt. Megkérdezem Csabit.

Hová megy ez a busz?, rivallt a legközelebbi utasra a virágember. A klénikákra megy? Mert meg se néztem, miféle busz ez. Én a klénikákra megyek, mondta büszkén, de az utasok úgy néztek rá, mintha hebridákat mondott volna. Ne nézd már a csúnyákat beszélô bácsit, fordította el unokája fejét egy még mindig csinosnak mondható klassz nagymami.

Nem, ez a tizenhetes, világosította fel valaki. Akkor várjon!, parancsolta a sofôrnek, Várjon!, és elkezdôdött a leszállás, pontosabban lekínlódás folyamata, a virágember mellett éppen Pillogó állt, a szelíd hülyegyerek, akinek szenvedélye a buszozás, mindig elöl, voltaképpen ô vezet, százas, hogy nem a sofôr, Pillogó folyamatosan jelzett feje fölött pillangózó kezével, totál hülye, totál, totál, és azért sem segített. Várjon!, a sofôr várt, a sofôrnek alkalmazkodnia kell, jegyárus is, ha muszáj, és mentôs is néha, idegbajosok kreténiáit is elviseli olykor. Csak Hugyosbácsit nem vállalja senki, egyrészt mert nem fizet, másrészt mert büdösíti az utasteret, satöbbi. Szóval eltévesztette a megállót, és ezek ott smároltak, és a kokós, akkor még sima homlokú felsegítette, és rosszat kérdezett a virágembertôl.

Csabi egyszer dolgozott nála, magyarázta a srác, aki smárolt, felhívom. Kiment a mobillal, visszajött, na, azt mondja Csabi, hogy az öreg már nem okés. A város szélén volt kis virágkertészete, akkor volt négylábú, vagy négykezû, mert a lábujjaival is gyomlált. Gyermekekkel dolgoztatott, verte ôket, mint a lovat.

A virágember megfogta az Isten lábát, sok pénzt vitt a bankba, az unokák hiába rimánkodtak: – Adjál, Táti, mennénk egyetemre. Rájuk fogta megint a botot.

A bot aztán visszapofázott.

A kölykek felnôttek. Két éve talán, egy éjszakán, bandába verôdve, épp ilyenkor, ballagás idején, mikor minden szál rózsa aranyat ér, feldúlták az öreg kertészetét. Amit nem vittek el, porrá tiporták, mintha jégvihar gépfegyverezte volna végig a kertet.

A virágemberre rózsaszínû idegek potyognak az égbôl. Minél több rózsaideg éri fejét, vállát, annál erôsebb a rángás. És nem múlik el, csak ha sok-sok pálinkát iszik. Attól sem múlik el, csak amíg a részegség tart. Utána megint hull az ideg az égbôl.

Jaj, én úgy ennék egy pizzát, döntötte el a lány, mert a kokós homlokú távozni készült. Ballagási ajándékot, virágot. Meg nem is az esetem, biggyesztette el az ajkát a lány; sajtos pizzát zabált, amikor az a vén ordibáló kiömlött a tizenhetesbôl.

Úgyhogy a virágember elengedte az Isten lábát, és hat lábon kezdett közlekedni. Év közben nincs vele baj, mondta a srác, aki smárolt, akit felvilágosított Csabi. De ballagáskor fölerôsödik a rózsaideg hullás, és a virágember felbuszozik az erdô alá.

A klénikákhoz.

Ja.

Akkor csá, mondta a kokós homlokú. Megyek, megveszem a cuccot.

A sajtó berkeiben még nem léptem porondra, most igyekszem pótolni ezt a fajta közszereplést is. No, nem azért hallgattam, mert olyan zökkenômentes az életem, hanem azért, mert igyekeztem magamat megkímélni a fölösleges idegeskedéstôl, hiszen árt az egészségnek.

De hogy világos legyen, mit jelent ez az átverés, hát elmagyarázom. Gondolom, nem egyedül vagyok, hanem más is van hasonló helyzetben.

Nyugdíjasok lévén, kötelességtudóan igyekeztünk annak rendje-módja szerint kifizetni a házadót. Idejében fizettünk, még március 15. elôtt, hogy a nekünk járó 10 százalékos kedvezményt megkapjuk. Hiszen ez is számít egy nyugdíjasnak, pláne, ha sokba kerül a gyógyszer!Az értesítést akkor még nem küldték ki az illetékesek, de a helyi képviseleti irodában, a Kövesdombon, azt mondták, hogy anélkül is lehet fizetni, ugyanis a számítógépben vannak az adatok.

Egy hete érkezett az értesítés, miszerint 22 lejt kell még fizetnünk, mert a számítógépbe így ütötték be. Így hát megfosztottak a kedvezménytôl. Volt kedvezmény, nincs kedvezmény! Becsapva érezzük magunkat! Nem értem, hogy a más hibájáért miért kell nekem fizetnem? Ugyanis ezért a hibáért valaki felelôs és nem én! Az feleljen, aki duplán ütötte be az összeget a számítógépbe! Az is fizessen!

Lenne egy javaslatom, a helyi tanács szavazza meg, hogy a nyugdíjasok dupla kedvezményben részesüljenek. Úgysem segítik sokkal ôket! Gondolom, ez ellen nem tiltakoznának a nyugdíjasok a polgármesteri hivatal elôtt.

Vagy csak a pazar tûzijátékhoz kell egy kis plusz, ami szebbé, csillogóbbá teszi a szegényebb sorúak életét? Mert elég gyakran csillogunk, tûzijátékozunk.

Én azzal is megelégednék, ha az adóhivatal fônöke a jövô évi értesítésen bocsánatot kérne, és saját kezûleg odaírná: Bocsánat a hibáért.

De messze vagyunk Európától, bár névlegesen bent ücsörgünk.

Hogy megbocsátanék-e az adóhivatal fônökének, nem tudom, egyelôre roppant mérges vagyok.

Kajcsa Gyöngyike, Marosvásárhely

Megadatott, hogy a világhírû magyar festô, Munkácsy Mihály alkotásait megtekinthessük Csíkszeredában. Szombaton reggel indult az autóbusz a Nemzeti Színház parkolójából iskolatársaimmal és néhány tanárral.Az út, mint ahogy a kirándulásokon lenni szokott, azzal telt, hogy ismerkedtünk, mivel a Mihai Eminescu Tanítóképzô különbözô osztályaiból verôdött össze a kirándulók csapata.

Csíkszeredában, a Mikó-vár elôtt állva ráeszméltem, mekkora érték fog a szemünk elé tárulni.

Az RMDSZ, a Communitas Alapítvány és a csíkszeredai Csíki Székely Múzeum jóvoltából iskolánkból pár diák részt vett egy Munkácsy-vetélkedôn. Az I. helyezettek ingyenes utazást és belépôt nyertek a Munkácsy-kiállításra, a II. és III. helyezettek, illetve a többi résztvevô kedvezményes belépôjegyben részesült.

A csoportom elsô helyezést érte el, így hát mi ingyen tekinthettük meg a kiállítást. Az elsô három helyezett Munkácsyhoz kapcsolódó tematikus ajándékban részesült. A díjak átvétele után elindultunk a képtár felfedezésére.

Az elsô kép, amit a tárlatból láttunk az Hans Temple Munkácsyról festett portréja volt. A vörös falak, a Munkácsy-relikviák, festmények mind-mind hozzájárultak a feledhetetlen élményhez.

A teremben állni a Krisztus-trilógia elôtt egyszerûen lélegzetelállító élmény.

A képtár megtekintése után egy, a Munkácsy életérôl szóló filmet is megnézhettünk.

Hazafele jövet megálltunk a csíksomlyói kegytemplomnál is, hogy megnézzük a fából faragott Szûzanya szobrát, majd a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképzônél, és Farkaslakán, Tamási Áron sírjánál. A Munkácsy-kiállításon való részvétel tehát, nemcsak a magyar festészethez fûzôdô ismeretekkel gazdagított bennünket, hanem más mûvelôdéstörténeti és irodalmi élményekkel is.

Az élményért köszönettel tartozunk az RMDSZ- nek, a Communitas Alapítványnak, a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumnak és Pákh Imre mûgyûjtônek.

Köszönet a Ballotrans Kft.-nek a szállításért, és kedves tanárainknak a segítségért és az útmutatásért.

Marton Attila, Mihai Eminescu Pedagógiai Líceum, X. osztály

60 esztendeje annak, hogy Szászrégenben, az akkori deszkagyárban a Cimbora vitorlázó repülôgép új ruhát kapott, hogy újra a magasba szállhasson sok vitorlázó örömére. Nagy erôfeszítések árán és Fogarasi László hozzáértésének és lelkes csapatának köszönhetôen 1948. május 1-jén a marosvásárhelyi ünnepi felvonuláson megbámulhatta az ünneplô közönség a Szászrégenben kijavított Cimborát.

A nagy látványosságnak az lett a vége, hogy felfigyeltek az ország sportrepülést irányító szervei. Szászrégenbe küldték Novitzki Vladimir repülôoktatót, hogy érdeklôdjön Régenben, hátha ki lehetne javítani még pár vitorlázó iskolagépet. Az akkori gyárigazgató, Diamanstein Mór megértette a kérést, hívatta Fogarasi Lászlót, s a két szakember kézfogása új fejezetet jelentett Szászrégen ipartörténetében. A két szakember szabad kezet kapott, hogy szervezkedjenek, keressenek megfelelô szakembereket. Rendelkezésükre ált egy kis mûhely. Fogarasi László vállalta a megfelelô kétkezi dolgozók szervezését, Novitzki Vladimir pedig a megfelelô mûszaki személyzet összehozását. Rövid idôn belül összeálltak a famegmunkáló, fémmegmunkáló csapatok, kezdôdhetett a munka.

Novitzki Vladimir repülôoktató lévén, repülôkörökben nagy volt az ismeretsége, repülômodellezô országos bajnokokat keresett fel, Bittó Stefan és Polen Hanz Temesvárról áttelepültek városunkba és rövidesen ismert szakemberek lettek.

A tulajdonképpeni technikusi, rajzoló-tervezô csapat a vásárhelyi Fém és Faipari Technikai Középiskola végzettjei, vállalták az új feladatokat.

Közben megérkeztek az elsô javítani való gépek, ICAR típusok.

A repülôgyártás terén való ismeretek tökéletesítéséért tanfolyamon vettek részt valamennyien, mindenki a szakmájának megfelelôen.

Új munkahelyekre volt szükség. A gyár vezetôsége kijelölte a területet és a kisszámú, de lelkes csapatok önkéntes munkával építettek új mûhelyeket, föláldozva szabad idejüket.

Összeforrt kollektív munka gyümölcseként a tervezôasztalokról a mûhelyekbe került rajzok alapján lassan-lassan testet öltöttek az RG- típusú vitorlázó és motoros repülôgépek. A két betû pedig – R.G. – Régent jelentette, azaz városunk nevét.

A röpke 30 évet mûködô repülôgyártó egység látta el az ország összes repülôiskoláját megfelelô számú vitorlázó- és motoros géppel. Érdemes leltárt készíteni, mert az a kis, de lelkes csapat megérdemli, és a váro-sunknak is tudnia kell, hogy évekkel ezelôtt a Régenben gyártott gépek büszkén repdestek a kék égen.

Érdemesnek tartom a gyártott típusokat szám szerint is ismertetni: Vitorlázógépekbôl 7 típus épült, összesen 321 darab. Motoros repülôgépbôl 3 típus, összesen 24 darab. Régenben készült az a motoros repülôgép, mely az Rg–7 Soim III. nevet kapta, mely országos repülôcsúcsokat döntött és állított fel, nemzetközi repülôversenyeken is díjakat és elismerést szerzett. Csúcsteljesítménynek számít az Rg-8-H, mely megnevezés helikoptert jelent. Az iparpolitika állította le régen repülôgyártását.

Vízi jármûvek gyártásában is jeleskedett a részleg, éspedig: légcsavar hajtású úszó nádvágó a Duna- delta nádrengetegének a kitermelésére.

Régenben végeztek fôjavításokat 3 Bücker-Jung maister specialis mûrepülôgépen. Ide sorolandó az a 12 ZLIN-22,23 típusú Csehországban gyártott motoros iskolagép is.

1963-ban egy rendeletnek megfelelôen megszûnt Régenben a repülôgyártás, helyét a sportfelszereléseket gyártó részleg vette át. Mára ez is eltûnt Régenbôl.

Nem az én dolgom elemezni az okokat, de úgy érzem, hogy emlékeznünk kell az eltûnt gyártóegységre.

Magyary Levente, a szerelôrészleg egykori mestere

A mezôpaniti Kádár Márton Általános Iskolában a vakációban is folytatódik a néptáncoktatás és ezzel egy idôben, 2007. június 25–30. között hangszeres népzeneoktatás zajlik kezdôknek és haladóknak Sinkó András zenetanár és Fazakas János néptáncoktató irányításával.

Ezen tevékenység részét képezi a Hagyományôrzô néptánc és hangszeres népzeneoktatás, mint tehetségkutató és tehetséggondozó tevékenység elnevezésû programnak. Programfelelôs Deák Júlia tanárnô. Az oktatás támogatói: a Communitas Alapítvány, a helyi tanács és a mezôpaniti Monográfia Alapítvány

Deák János, Mezôpanit

Az 50 éveseket, volt tanítványaimat megkülönböztetett szeretettel köszöntöm.

Az ötvenévesek találkozóját mindenki másképp éli meg, mert az élet kinek-kinek másképp osztogatja a javakat. Ezek sorsdöntôek? Részben. Lehetsz sikeres vagy fordítva, lehetsz az élet nagy mestere, de vesztese is, boldog ember is lehetsz, de még akkor is az a legfontosabb, hogy ebben az embertelen, szétgazolt világban – ember maradj! Te, ti döntsétek el, hogy az én nevelésem elsô volt vagy utolsó! Én nem csak oktattalak, neveltelek, de felneveltelek úgy, hogy minden lépésemet megfigyelték, márpedig 50 gyermek mellett reggeltôl estig sokat léptem. Nevelni, tanítani csak szabadon lehet, úgy, mint a madár, amint repülni tanítja a fiókáit. De tôlünk még a Miatyánkat is elvették. Ti azt a sok rosszat annyi csodálatos szépséggel kárpótoltátok, hogy csak a jóra emlékszem. A szépet észben tartottam, a terheket nem érzem, a télen-nyáron tanítás megszépül az idô távlatából.

Arra emlékszem, milyen becsületes, okos, tiszta arcocskátok volt és milyen szorgalmasan dolgoztatok és milyen felnôttesen fegyelmezettek, fogékonyak voltatok. Sokáig éreztem a füzeteiteket, nem beszélve a kertrôl, amit ti nem élvezhettetek. Rózsát oltottam, hogy tompítsuk az élet terhét. Egyet mégis hiányoltam, ez ma sem hagy nyugton. Nem azt tanítottam, ami összefog, hanem azt, ami megoszt és értéktelen. Ezért irigylem a mai pedagógusokat. Mit irigylek tôlük? Dsida Jenôt és a többi költôt, írókat, akiket "elvettek" tôlem.

Mécs László íróval vallom: Hiszek, hiszek a magyarban, /Megóvja a semmi,/ akik torkunk fojtogatták,/ halni szántak: mindig azok/ pusztulnak el, nem mi!

Kedves tanítványaim, kívánom, hogy titeket is óvjon a pusztulástól, széthullástól ez a semmi!

Kali Ágnes, Marosvásárhely

Olvasom a június 22-i újságban, hogy "akik nem hajlandók két év alatt elsajátítani az ország hivatalos nyelvét, mehetnek Magyarországra! Ez ügyben törvénytervezetet készítünk, amelyet a parlament figyelmébe ajánlunk!..." – jelentette ki június 20-án Marosvásárhelyen Dan Voiculescu, konzervatív pártelnök.

Voiculescu úr! Ön egy eszeveszett, ôrjöngô ember, gondolatai nem jelentenek mást, mint a demokrácia akadályozását. Önt végképp elragadta a nacionalizmus. Mi azért harcolunk, hogy ez a nacionalizmus elnyomja a magyarokat. El kellene gondolkodnia az elnyomott nemzetek mozgalmainak évszázados történelmén.

Nekünk, romániai magyaroknak a Voiculescu-féle egyének nem diktálhatnak, nem is fognak. Soha! Mivel elveik elavultak, kopott szólamok.

Szerinte két év alatt kellene megtanulni a román nyelvet, ha nem, mehetnek! Szerintem bolondság amit mond, mert így is, úgy is mennek az emberek, ha tudnak románul, ha nem.

Egyik falusi asszonytól megkérdeztem: mit szól ehhez? Azt válaszolta, hogy ô úgy beszél, ahogy a faluban beszélnek, vagyis magyarul.

Voiculescu úr elfelejti, hogy Erdélybe nem most, bôrönddel, hátizsákkal érkeztek a magyarok, évszázadokon át itt magyarul beszéltek, városokat, falvakat építettek, kultúrát teremtettek. Itt születtünk, itt akarunk meghalni. Ha tetszik, ha nem a Voiculescu-féle politikusoknak.

Ön az erdélyi magyarságtól soha nem fog elismerésre szert tenni, azonban ha létezne egy Vadim–Funar- féle díj, azt biztosan megkapná.

Varró Domokos, Marosvásárhely

A rovatban közölt levelek tartalmáért, a tényállítások
hitelességéért a szerzôk felelôsek. Elektronikus postán is
fogadjuk leveleiket. Címünk: nepujsag@e- nepujsag.ro.

Atlétika

Egyre inkább hallatja a nevét a marosvásárhelyi Szász Albert Sportlíceum elsôéves ifjúsági atlétája, Sasca Andrei, aki a legutóbbi versenyen, Medgyesen több mint figyelemreméltó eredményt produkált, kereken 7,00 métert teljesített távolugrásban. Az atléta edzôje, Baczó László szerint Sasca számára a hétméteres eredmény nem kivételes, hisz olyan sorozatot produkált Medgyesen, amelynek minden egyes ugrása 6,90 méter körül vagy fölötte volt, s úgy vélte, a távolugró két-három éven belül – ha megfelelô támogatást is kap hozzá – 760-780 cm-re is képes lesz, ami már a nemzetközi felnôtt szint közelében található.

Ugyanazon a medgyesi versenyen, a medgyesi Küküllô- kupán a távolugrás mellett a 100 méteres síkfutást is a marosvásárhelyi atléták nyerték, s Pollak Loránd eredménye (11,04 mp) is versenyképesnek számít. Sasca Andrei, aki 100 méteren is rajthoz állt, lett ebben a számban a második a szintén kiváló 11,08 mp-cel. Százon a harmadik helyen is marosvásárhelyi atléta érkezett célba, David Emilian személyében (11,11 mp). Ilyen körülmények között természetesen a Szász Albert Sportlíceum 4x100 méteres váltócsapata nem engedhette ki a kezébôl a gyôzelmet, hármójukhoz Deák Károly csatlakozott, az idô pedig, 44,60 mp, ugyancsak rendkívül jó.

Az ifjúsági III korosztályban Adorján Tímea 8,40 méterrel megnyerte a lányok súlylökôversenyét, míg Manoila Adrian a fiúk távolugrásában 5,42 méterrel gyôzött. Sajnos, az a veszély fenyeget, hogy ezek a kiváló sportolók nem utazhatnak el a bukaresti országos ifjúsági bajnokságra, a klub ugyanis nem rendelkezik a szükséges anyagi háttérrel. Pedig olyan összegrôl van szó, amely sokak számára nevetségesnek tûnhet. A sportolók és edzôik abban reménykednek, hogy volt atléták tudják támogatni az utat, mert akármilyen csekélynek tûnô összeggel segítenek, jelentôsen hozzájárulhatnak a részvételhez.

Kerékpár

Folytatódott a nagy hôség elleni küzdelem a román kerékpáros körverseny második szakaszán is, noha a versenyzôk abban reménykedtek, hogy a Zsíl völgyében hûvösebb levegôvel találkoznak. Nem így történt, a Tg.-Jiu és Déva közötti szakaszon is nagy volt a sürgés a boly mögött, ahol a csapatok "felelôs vízhordói" rendszeresen felkeresték a kísérô autókat.

Déván a nyolcfôs szökevény csapat élén végül az ukrán Sztaniszlav Rudij érkezett be az élen, a sárga mezt pedig Dan Anghelache, a Dinamo kerekese vehette át. A szakaszon a negyedik helyen a marosvásárhelyi, de a Conpet Ploiesti mezében tekerô Csicsáki Tamás ért célba, aki tartja az iramot az élmezônnyel. A második szakasz után a legjobb kapaszkodónak járó zöld mezt Novák Eduárd, a csíkszeredai Intersport versenyzôje vehette át.

A szakaszt néhány incidens is megzavarta, csak a kerékpárosok lélekjelenléte miatt nem okozott nagyobb tragédiát egy elszabadult daruskocsi, míg a dévai befutón a Dinamo versenyzôje, Razvan Juganaru elütött egy figyelmetlenül eléje toppanó járókelôt. Az eset pikantériája, hogy a közúti rendôrség egyszerû közlekedési balesetként kezelte az ügyet, s alkoholtesztet végeztetett el a sportolóval, hiába magyarázták nekik, hogy sportversenyrôl lévén szó, nem a kerékpárosok feladata elsôbbséget adni az átjárón.

A marosvásárhelyi Muresul csapata a bollyal együtt küszködik a kánikulával, a legjobban továbbra is Bartha Béla áll, aki az összetett versenyben a 15. pozíciót foglalja el, Pantea Marian a 17. helyen folytathatja.

A román kerékpáros körverseny mezônye tegnap a Déva–Brád–Zalatna–Gyulafehérvár közötti 141 km-es távot tette meg, késô délután érkezvén a célvárosba, míg a mai nap programjába a Gyulafehérvár–Balázsfalva–Kiskapus–Nagyszebe n útvonalon megtett 4. szakaszt iktatták.

Csaknem 22 ezer fáklyavivô részvételével tervezik az olimpiai lángot végcéljához eljuttatni sok ezer kilométeres útján a 2008-as pekingi ötkarikás játékok szervezôi.

A rendezésért felelôs BOCOG hétfôi bejelentése szerint megkezdték a staféta tagjainak toborzását, s a tervek szerint a 21.880 "lángfuvarozó" közül 18 400 lesz a szárazföldi Kína, vagyis a Kínai Népköztársaság képviselôje.

A szervezôbizottság "fáklyaügyi" felelôse, Csang Ming (Zhang Ming) – amint arról a China Daily hírt adott – közölte, hogy az olimpiai láng vivôit a Harmónia útja elnevezésû program keretében, rendkívül átfogó munkával és alapossággal válogatják ki, a közösség szolgálatában szerzett érdemeket külön jutalmazva a jelölteknél.

"A hazafiság és az olimpiai mozgalom iránti elkötelezettség lesz a kritériumok egyike" – jelentette ki Csang, aki ugyanakkor hangsúlyozta: a nem, a foglalkozás, a nemzetiségi hovatartozás vagy az egészségi állapot nem játszik szerepet a szelektáláskor, egyetlen megkötés, hogy az illetô 14 évnél idôsebb legyen. A lángvivôk öt százaléka lesz külföldi, a fáklyásokat kísérô, rájuk vigyázó mintegy ötezer fôt kínai egyetemisták-fôiskolások közül választják ki.

Az eddigi olimpiai "lángszállítási" csúcsot Sydney tartotta a maga 12 102 fáklyavivôjével.

Augusztus 18-án avatják fel Dánoson a polgármesteri hivatal felújított, átépített székházát. A munkálatokat 2004 augusztusában kezdték el. Nemcsak a régi székházat rendezték át, hanem a közelben levô istállókat is lebontották, átalakították. Az új épületet korszerû nyílászárókkal látták el, a folyosókat márványlapokkal burkolták. A beruházás 800.000 lejnyi, ebbôl 500.000-et helyi költségvetésbôl, a többit pedig kormánytámogatásból állták. Több munkálatot önerôbôl végeztek el, amivel sikerült a kiadásokat csökkenteni. Nemcsak az épületet, hanem a környékét is megszépítik. A polgármesteri hivatal saját üvegházából, – ahol az idén 2800 tô virágot termesztettek – rózsákkal telepítik be a szomszédos parkot és az épület elôtti virágágyásokat.

Kik pályázhatnak?

Pályázhatnak olyan szülôk, akiknek igazolhatóan kiváló képességû gyermeke a 2006–2007-es iskolai évben magyar nyelven tanult 6., 7., 8. vagy 9. osztályban, vagy magyar iskolai osztályba fog iratkozni a következô tanévtôl, és teljesíti az alábbi feltételeket:

1. Falusi vagy szórványkörnyezetben élnek. Rendkívül tehetséges és ugyanakkor halmozottan hátrányos helyzetû tanuló a lakóhelyi környezetétôl függetlenül is pályázhat

2. A család anyagi helyzete nem teszi lehetôvé a gyermek tovább tanulását. Csak olyanok pályázhatnak, akiknek a családjában az egy fôre esô jövedelem nem haladja meg a minimálbért (bruttó 440 RON).

3. A szülô vállalja, hogy támogatás esetén legalább érettségiig tôle telhetôen biztosítja gyermeke tovább tanulását magyar nyelven.

Kérjük, ne pályázzanak olyanok, akik rendezett, jó körülmények között élnek, mert ezzel visszaélnek a támogatók szándékával, és az igazán rászorulókat foszthatják meg a támogatástól. Ne pályázzanak vállalkozók, sem olyanok, akik iparosként vagy mezôgazdasági jövedelembôl biztosítani tudják családjuk megélhetését.

A pályázat leírása

Az elmúlt évtizedben jelentôs mértékben csökkent a középiskolában tovább tanuló falusi gyermekek száma, a kedvezôtlen környezetben élô és anyagi gondokkal küszködô családok gyermekei hovatovább kiszorulnak az oktatásból, esély és támogatás híján tehetségek kallódnak el nagy számban. A jelképesen "Fogadj örökbe" címet viselô, a világ magyarságához intézett magyarországi felhívás támogatókat keresett és talált tehetséges erdélyi magyar falusi gyermekek oktatási támogatására. Egy gyermekre havonként 9000 forintnyi támogatás jut két magánszemélytôl, akik személyesen is figyelemmel követik majd a támogatott tanuló elômenetelét. A cél az, hogy a legtehetségesebbek ilyen hátrányos helyzetbôl is eljuthassanak középiskolába, majd egyetemre. Ezért a pályázati úton elérhetô támogatás 7., 8., 9. vagy 10. osztályban kezdôdik, és amennyiben a támogatás feltételei adottak, érettségiig tart. A pályázatot a kolozsvári székhelyû Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület hirdeti meg, a támogatást az egyesület ösztöndíj- bizottsága ítéli oda a felajánlott támogatások és igénylôk számától függôen, egységesen érvényesített értékelés alapján.

A nyertes pályázókat az Egyesület levélben értesíti. Az ösztöndíj folyósítása a szerzôdéskötés után, szeptember hónaptól kezdôdik, és egy évre szól. A támogatásban részesülô tanulók további munkáját, elômenetelét és a család anyagi helyzetét az Egyesület munkatársai családlátogatások során ellenôrzik.

Általános információk

A pályázathoz ki kell tölteni a pályázati adatlapot, és mellékelni kell az adatlapban felsorolt iratokat.

Az adatlap: Letölthetô a következô honlapról: www.nyilasmisi.ro, kérhetô e-mailen: nyilasmisi@yahoo.com, illetve megtalálható az egyesület irodájában.

Címünk: Asociatia de Protejare a celor Talentati "Nyilas Misi", 400604 Cluj-Napoca, B-dul 21. Decembrie 1989. nr. 116., Tel/fax: 0264-591-582.

Ügyfélfogadás: Munkanapokon 10 és 14 óra között, az augusztus 1. és augusztus 31. közötti idôszakban pedig 12 és 14 óra között.

Határidô: A pályázatok beérkezési határideje: 2007. július 16., du. 4 óra. Beérkezési határidôn azt értjük, hogy a jelzett idôpontig a pályázatnak be kell érkeznie az egyesület irodájába.

Alig született meg, máris módosították

A képviselôház kedden 187 támogató, egy ellenszavazattal és egy tartózkodással elfogadta a kormány ANI-törvényét A képviselôk nagy része elfogadta a Tudor Chiuariu igazságügyi miniszter javaslatait a feddhetetlenségi ügynökség mûködése és megszervezése kapcsán. Miután a parlament már elfogadta az ANI-törvényt, Tudor Chiuariu miniszter módosításokat javasolt, amelyek szerint 20.000 euróról 10.000 euróra csökkentették a különbséget a között az összeg között, amelyet a tisztségviselô mandátuma elkezdésekor birtokolt és a vagyon között, amit mandátuma végéig felhalmozott. Ha ez a különbség meghaladja a 10.000 eurót, a feddhetetlenségi ügynökség felügyelôi vizsgálati eljárást indíthatnak. A rendeletet ugyanakkor elôírja, hogy a feddhetetlenségi ügynökség nem tartozik majd a parlament felügyelete alá, független intézmény lesz, amelynek évente beszámolókat kell benyújtania a parlamenthez.

Kukacos tejpor a Cora hipermarketben

A Kolozs Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal felügyelôi kedden 30.000 lej bírságot róttak ki a kolozsvári Cora hipermarketre, mert kukacokkal és lárvákkal teli tejport árusított. A fogyasztóvédelmi hivatal kedden kiadott közleménye szerint az ellenôrzés során kukacokkal és lárvákkal teli tejporosdobozokat fedeztek fel, az árut kivonták a forgalomból, és elküldték a laboratóriumba analízis végett. "Egy vásárló feljelentést tett nálunk, arra panaszkodva, hogy a kisbabája nem akarta meginni a tejporból készített tejet. Amikor láttam, mit tartalmaz a doboz, megértettem, miért nem akarta meginni a kisgyerek a tejet" – nyilatkozta a Mediafax tudósítójának Mircea Avram, a Kolozs Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal igazgatója. A felügyelôk ugyanakkor a kolozsvári Napolact tejtermékgyártónál is felfedeztek rendellenességeket. A termelô 3,14 százalékos zsírtartalmú tejet dobott piacra 3,5 százalékos zsírtartalmú helyett. A vállalatot 10.000 lejjel bírságolták meg. A Billa szupermarketet szintén megbírságolták 4.000 lejjel lejárt érvényességû termékek forgalmazásáért, a Kaufland hipermarketet pedig 30.000 lejjel, mert parazitológiai szempontból nem megfelelô fagyasztott halat árusított.

Romániai fejlesztésbe invesztál a Renault

A francia Renault csoport a következô két évben 100 millió eurót fordít egy új tervezôrészleg létrehozatalára Romániában. A Renault Technologies Romania (RTR) a közép-kelet-európai piacra szánt jármûvek, illetve gyártóberendezések kifejlesztését végzi majd. A francia csoport Brazíliában és Koreában lévô fejlesztôközpontjaihoz hasonlóan a román fejlesztôk részben a Renault globális programjában vesznek részt, amelynek célja évi nyolc új modell kifejlesztése 2009-ig. Az RTR három helyszínen fejti ki tevékenységét: egy bukaresti tervezôirodában, a pitesti-i autógyárban, illetve a jövô év második felében létesítendô tesztelôközpontban.

Kolostorban pihenni jó

Huszonhét karintiai, szlovéniai és észak- olaszországi (Friaul körzeti) kolostor, apátság várja a pihenni, kikapcsolódni vágyókat – derül ki a Nyaralás a kolostorban címû, Ausztriában nemrég publikált kiadványból. A Die Presse címû osztrák újság által ismertetett, interneten is elérhetô ingyenes brosúra szerzôje, Matthias Kapeller szerint három különlegessége van egy kolostori nyaralásnak: 1. a kolostorok semmivel össze nem hasonlítható légköre, amely nemcsak az építészeti sajátosságokból, hanem az ott hivatásukat megélô szerzetesek életébôl is ered; 2. a teljes körû ellátás, beleértve a saját termesztésû gyümölcsöket, bort és szükség esetén a lelki gondozást; 3. igen kedvezményes árak: egy éjszaka reggelivel 17 eurónál kezdôdik. Karintia három ország – Ausztria, Szlovénia, Olaszország – határán fekszik, emiatt a térség történelmében is sok a közös vonás. A füzet ezért 12 karintiai kolostor mellett 8 szlovéniai és 7 friauli kolostort is bemutat. Rövid ismertetést is közöl a kolostorok gasztronómiai és lelki ajánlatairól. Utóbbiak a zsolozsmákon való részvételtôl a személyre szabott lelkigyakorlatokig és a vállalatvezetôknek javasolt programokig terjednek.

XVI. Benedek megváltoztatta a pápaválasztás szabályát

XVI. Benedek megváltoztatta a pápaválasztás eddigi rendjét, vagyis visszatért az egyházfô megválasztásának eredeti, kétharmados többséget igénylô szabályához – jelentették be kedden a Vatikánban. A két éve elhunyt II. János Pál pápa 1996. február 22- én kiadott Universi Dominici Gregis apostoli konstitúciójában rögzítette a katolikus egyházfô megválasztásának korábban érvényes rendjét. Elrendelte, hogy abban az esetben, ha a pápaválasztó testületben (konklávé) a bíborosok a 33-ik voksolási fordulót követôen sem tudják megválasztani az új szentatyát kétharmados többséggel, legyen elegendô az egyszerû szavazattöbbség. Ekkor már viszont az elsô két helyen álló bíboros nem szavazhat abban választási fordulóban, amely eredményeként az új pápa megválasztásához elég a szavazatok ötven százalékát plusz egyet elnyerni. A mostani pápai rendelettel ez az apostoli konstitúció vesztette érvényét. A döntést sokan meglepetésként értékelik, tekintve, hogy a pápa ezzel nagy tekintélyû elôdjének egyik örökségét törölte el. Mások viszont úgy vélik: XVI. Benedek ezzel is érzékeltette, hogy ellenzi a római katolikus egyház megreformálására irányuló törekvéseket.

Nem használhatja ezentúl az "ökumenikus" címet a konstantinápolyi pátriárka

Nem használhatja ezentúl az "ökumenikus" címet I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka, a világ ortodox keresztényeinek szellemi vezetôje egy török bírósá