|
LIX. évfolyam 145. (16627.) sz. |
2007. június 26., kedd |
Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 – euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk reklam@e-nepujsag.ro
Apróhirdetések
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
Díjmentesen
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Románia elsô európai csúcstalálkozója, amelyen az Unió teljes jogú tagjaként vehetett részt, igencsak viharosra sikeredett. Most látszott csak igazán, hogy a második világháború romjain, a jövendô egység és béke reményében létrejött államközösség jövôjét a tagállamok igen változatosan képzelik el, s gyakorlatilag az bizonyosodott be, hogy mekkora szükség lett volna arra az alkotmányra, amelyet két éve szavazott le az euroszkeptikus propaganda befolyásolta nép Franciaországban és Hollandiában. A bôvítéssel ugyanis a konszenzusos módszer, a valamennyi tagállamnak járó vétójog a határozathozatalt nehézkessé, már-már lehetetlenné teszi, a központi vezetés és az egységes külpolitika hiányában Európa, mint potenciális világhatalom pedig gyakorlatilag nem létezik, s nem fog létezni a jövôben sem.
Az Amerikai Egyesült Államok mintája szerinti Európai Egyesült Államok képzete persze sokakat megriaszt. Az a nemzeti olvasztótégely, amely az amerikai társadalomra jellemzô, Európában valóban nem kívánatos, az Unió azonban a lengyel, holland és brit berzenkedések ellenére mégis a nagyobb integráció felé tart, így nehezen érthetô, hogy miért munkálkodik például az EU egyik alappillérének számító Nagy-Britanniában akkora ellenállás az Unióval szemben (a britek például az eurót sem vezették be, s nem is szándékoznak ezt megtenni), hogy önmagukra nézve bizonyos EU-jogi normák alóli mentesítést követeltek és kaptak meg. Noha a brüsszeli csúcson a szavazati aránnyal kapcsolatos lengyel makacskodás kapott nagyobb hírverést (lásd a fenyegetôzést a tárgyalásokról való kizárással), mégis fontosabb talán, hogy a britek az EU alapjogi chartája alól mentesítést kaptak. Veszélyes precedens ez, hisz a közösségi jog elsôbbségének elvét torpedózza meg, s teret nyit más államok elôtt is hasonló követeléseknek. Avagy mi történik, ha valamikor az unióban megragadják végre a kisebbségek jogállásának kérdéskörét, Románia pedig önmagára nézve ezt nem fogja kötelezô érvényûnek tekinteni?
A politikusi mentalitásra jellemzôen azonban, noha senki sem távozhatott maradéktalanul elégedetten Brüsszelbôl, az állami vezetôk a közvéleménynek szánt széles mosollyal nyugtázták a megszületett kompromisszumokat, s csakis sikerként könyvelték el a csúcs végeredményét. Az ellentétek, Európa jövôjére és csendjének biztosítási módjára vonatkozó ellentétek azonban maradnak. Mint ahogy az se tévesszen meg senkit, hogy Brüsszelben Traian Basescu államfô és Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök azonos oldalon állt. A megfigyelés alatt álló új tag Romániának ugyanis az érdeke azt kívánta, hogy ne haragítsa most magára a befolyásos tagokat.
A bauMax Romania ma nyitja meg Marosvásárhelyen, a Dózsa György utca 243. szám alatt barkács-, építoanyagokat, kertészeti és lakberendezési cikkeket árusító áruházát. A Romániában mûködô négy bauMax-üzlet közül a marosvásárhelyi az elsô, ahol Drive- In rendszerben vásárolhatnak az ügyfelek. A 12 ezer négyzetméteres alapfelületû áruházban húszezer termék vásárolható meg, a cég vezetôi a legalacsonyabb árakat ígérik a vevôknek.
Tegnapi sajtótájékoztatóján Jörg Bierlein, a bauMax Romania vezérigazgatója elmondta, a családi vállalkozást 30 évvel ezelôtt alapították Ausztriában, jelenleg 7 országban 126 áruházat mûködtetnek. "A bauMax Közép- Kelet-Európában piacvezetô az építôanyag és a barkácstermékek forgalmazásában, 2006- ban 1,2 milliárd eurós forgalmat bonyolított le, 7000 alkalmazottat foglalkoztat. Romániai üzleteiben az alkalmazottak száma 500. December végéig még két üzletet nyitnak: Craiován és Bákóban, 2008 márciusában pedig Bukarestben. A cég 2010-ig évi 2 milliárd euró profitra számít, ugyanakkor terveiben újabb áruházláncok létesítése szerepel Törökországban és Bulgáriában. Az Essl család által alapított cég az alkalmazottait megbecsüli, jól megfizeti ôket, ugyanakkor fogyatékos személyeket is foglalkoztat. A marosvásárhelyi üzletében 2 hátrányos helyzetû személyt is alkalmaztak. Jörg Bierlein hozzátette: a Romániában nyitott bauMax-üzletek különböznek az Ausztriában nyitott áruházaktól, hiszen a romániai fogyasztó vásárlóereje sokkal kisebb és szükségleteik is éltérôek, ehhez a bauMax alkalmazkodott. Az üzletben árusított húszezer termék négy részlegen vásárolható meg: a mûszaki, az építôanyagok, a kertészeti és a lakberendezési részlegeken. A cég a legalacsonyabb árakat ígéri a vásárlóknak, ehhez nagy nemzetközi beszállítókkal kötöttek a minimálárat biztosító szerzôdést. "Ha egy vásárlónk azt állítja, hogy egy másik üzletben ugyanazt a terméket a mienknél alacsonyabb áron forgalmazzák, és ez beigazolódik, akkor azon az áron adjuk el neki mi is és még tízszázalékos kedveményt is nyújtunk" – jelentette ki Jörg Bierlein. A cég havonta követi a konkurens áruházakban árult termékek árait és ehhez is igazítja sajátjait. A marosvásárhelyi áruházba 10 millió eurót ruházott be a bauMax. Dániel Zsigmond, a marosvásárhelyi bauMax üzlet igazgatója elmondta, hogy a Drive-In rendszer újdonság, az ügyfél gépkocsijával behajthat az üzletbe (mintegy 4000 négyzetméteres felületen lehet vásárolni ebben a rendszerben), kiválasztja a szükséges terméket, felrakja kocsijára az árut, kitölti az árukísérô lapot és a pénztárnál fizet. Az alkalmazottak száma száz, de ha szükség lesz, bôvítik a személyzetet. "Arra törekszünk, hogy az ügyfeleink az általuk keresett termékeket egy helyen ás a kívánt mennyiségben megtalálják, ugyanakkor a személyzet szakmailag felkészült és útbaigazítást tud nyújtani ügyfeleknek" – jelentette ki. A sajtótájékoztatót a megnyitó ünnepség követte, a lakosság számára ma 7 órakor nyit az üzlet.
Továbbra is hôségriadó van érvényben az országban, ugyanis a meteorológusok szerint a hét elsô két napján egyes helyeken a hômérô higanyszála elérheti a negyven Celsius-fokot.
Az országos meteorológiai szolgálat jelentése szerint 29 megyében léptették életbe a sárga kódjelzést (a hôségriadó legmagasabb foka) a következô napokra. Az elôrejelzés szerint a következô napokban a hômérséklet 35–38 Celsius-fok közötti lehet, egyes helyeken pedig eléri a 40 Celsius-fokot.
A kánikula által leginkább érintett megyékben a helyhatóságok és az egészségügyi szervek 143 elsôsegélynyújtó pontot hoztak létre a települések zsúfoltabb övezeteiben. Az egészségügyi hatóságok a médián keresztül folyamatosan óvatosságra intik a krónikus betegeket, az idôs korúakat.
Országos szinten 22 olyan halálesetet jegyeztek a legutóbbi öt napon, amelyet minden kétséget kizáróan a szokatlanul nagy meleg okozott. Egy 85 éves, szívbeteg, magas vérnyomással is küszködô aradi férfit például holtan találtak a kertjében, a vizsgálat kimutatta: a magas hômérséklet okozta vesztét.
Decebal Traian Remes mezôgazdasági miniszter úgy nyilatkozott, hogy 1,2 millió hektár termôterületet érintett többé-kevésbé súlyosan a nagy szárazság. Csupán a termelôk nagyon kis része fog teljes kártérítést kapni az elszenvedett terméskiesésért, csak azok, akik biztosítást kötöttek valamelyik biztosító társasággal.
A mezôgazdasági minisztérium becslései szerint az idén a gabonafélék átlagos hektárhozama 1,6 tonna lesz, vagyis sokkal alacsonyabb, mint az elôzô két év 2,9, illetve 2,7 tonnás átlaga. Csupán a búzatermés 61 százalékkal lesz kisebb, mint az elôzô években – állítják.
A Romániai Mezôgazdasági Termelôk Szövetségeinek Ligája (LAPAR) felkérte Traian Remes minisztert, hogy a tárca adjon hektáronkénti 300-400 lejes pótlólagos támogatást az ôszi vetésekre, tekintve, hogy a gazdák bevételei csökkentek a szárazság miatt.
A LAPAR képviselôi vasárnap, a mezôgazdasági miniszterrel való találkozón kérték ezt.
A kért támogatás felpótolná az idei évre vonatkozó, EU-s alapokból fizetendô területalapú támogatást, amely hektáronként mintegy 50 euró, illetve az állami költségvetésbôl juttatandó, hektáronkénti 30 eurós támogatást. Ezeket az összegeket azonban csak 2007 decembere és 2008 júniusa között kapnák meg.
Ahhoz, hogy a többlettámogatás a gazdákhoz jusson, állami támogatásként jelenteni kellene Brüsszelnek, és a mezôgazdasági tárcának rendelkeznie kell ezzel az összeggel.
A LAPAR ugyanakkor azt kérte a minisztertôl, hogy a támogatások szeptember elôtt, tehát az ôszi vetések megkezdése elôtt a gazdákhoz jussanak, és a munkáknál felhasznált gázolajra is kapjanak támogatást.
Jövôre a Marosvásárhelyi Napok idejére hosszabbított szabad hétvégét vezetne be Dorin Florea polgármester. Tegnapi sajtótájékoztatóján kifejtette, erre nézve javaslatot tesz a helyi tanácsnak, illetve a városháza ajánlani fogja a megyeszékhelyi cégeknek is, hogy a városnapokra esô hét végén vezessenek be kétnapos munkaszünetet. A javaslatot azzal indokolta a polgármester, hogy mindeddig az idei rendezvénysorozat iránt mutatkozott a legnagyobb érdeklôdés, illetve szerinte így lehetne mérsékelni a városnapok során a központ környéki utak forgalmát megbénító zsúfoltságot.
Az idei rendezvénysorozatot tartja a legjobbnak és a legnépszerûbbnek is a polgármester. Florea szerint az egyik legfigyelemreméltóbb dolog, hogy semmiféle rendbontás, incidens nem volt, annak ellenére, hogy rekordméretû volt a részvétel. Ez szerinte arra utal, hogy a résztvevôk kulturáltan, civilizáltan szórakoztak. A városnapok zavartalan lebonyolításában a polgármester szerint a fokozott biztonsági felügyeletnek is jelentôs szerepe volt, de mint elmondta, a rendfenntartóknak nem is akadt különösebb dolguk, egy rablási kísérletnél kellett közbelépniük a városnapok rendezvényei során, és az elkövetôket a helyszínen el is fogták. A városházi szervezôk becslései szerint 125 ezer ember látogatott ki a tömegszórakoztató rendezvényekre, illetve a múlt héten 200 ezer látogató kereste fel a marosvásárhelyi állatkertet is, ami a polgármester szerint arra vall, hogy a marosvásárhelyi városnapok alkalmával egyre több idegen látogat a városba, akik a rendezvények mellett az egyéb látványosságokat is felkeresik.
A résztvevôk által elfogyasztott ital és étel mennyisége is rekordméretû volt a városháza adatai szerint, 72 kereskedô és közétkeztetéssel foglalkozó cég vett részt a rendezvénysorozaton, melynek megszervezésére a helyi tanács 2,8 milliárd régi lejes költségvetést utalt ki, amit támogatásokkal is kiegészítettek. Az idei rendezvénysorozat pozitívumai közé sorolta Florea azt is, hogy a vár mellett az egyéb helyszínek látogatottsága is nôtt, az eddigieknél többen voltak kíváncsiak a nyári színpadon, illetve a Színház téren tartott rendezvényekre is. Az utóbbi helyszínen a németországi testvérvárosból, Ilmenauból bemutatott komolyzenei elôadás kapcsán a polgármester kifejtette, a megyei tanács alárendeltségébe tartozó mûvelôdési intézmények is kellene képviseltessék magukat ezentúl a városnapokon, mert igény mutatkozik a komoly kulturális rendezvényekre is, a tömegszórakoztató mûsorok mellett.
Hétfô délelôtt. Mintha a vásárhelyi szemétdombon járna az ember, zsákokban és szétszórva a földön csupa szemét a vár udvara. De a látványnál kellemetlenebb az orrfacsaró bûz, amit lépten-nyomon érezni lehet. A sátrakat még bontják, az árusok csomagolnak, s közben rothad a hulladék. A fûnek már nyoma sem maradt, s a szobrok alja is szeméttároló hellyé változott. A környékbeli lakosok tegnap délutántól már megnyugodhatnak a többnapos zenebona után, de a vár kapuján belépni nem tanácsos annak, aki nem a megmaradt dolgait szállítja el. Bár alaposan akkor lehet rendet rakni, ha már mindent eltakarítottak, mégiscsak elgondolkoztató, hogy tegnap délig nem kezdték el legalább a szemeteszsákok elszállítását. Nem az akadékoskodás kedvéért, de folytatódik a kánikula, s a vár udvara igazi fertôzô forrás, ha a kóbor kutyákra, macskákra vagy egyéb rágcsálókra gondolunk. Az egészségügyi szaktárca vezetôje pénteken sajtótájékoztatón jelentette be: a helyhatóságok utasítást kaptak, hogy a hulladék összegyûjtését a kánikulára való tekintettel operatívvá kell tegyék. Nos, a vár esetében úgy tûnt, senki sem siet. A Salubriservtôl tegnap délben azt a választ kaptuk, hogy nem tudják, mikor fognak hozzá a szemét elszállításához, majd a késôbbiekben Terbea Sorin, a cég tulajdonosa felhívott és arról tájékoztatott, hogy a terület kiürítését követôen 40 személlyel s a megfelelô felszereléssel, szemetes- és utcamosó autókkal négy óra leforgása alatt rendet tesznek. A pusztításon azonban nem tudnak segíteni. A helyi közigazgatásnak be kellene végre látni, hogy a vár udvara már régen nem képes befogadni egy ilyen méretû és színvonalú rendezvényt, amelyhez megfelelô helyszínt és körülményeket kellene teremteni. A vár megmentését pedig akár civil kezdeményezéssel is el kellene kezdeni, ha a hivatalosságok nem vállalják, hogy ezt a mûemléket jelentôségéhez mérten kezeljék és építsék be a helyi turisztikai látványosságok sorába.
Megyénkben június 13-án kezdték el az árpa aratását. Ilyen korai szalmásgabona- betakarításra még nem volt példa a megyében – tájékoztatta lapunkat Náznán Jenô, a Megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezérigazgatója.
A másfél hónapos tavaszi szárazság csak azokat a parcellákat sújtotta, ahol valamilyen technológiai vétséget követtek el, azaz a gazdák nem tartották be a termesztésre vonatkozó összes elôírást.
A vezérigazgató beszámolt arról is, hogy azokon a helyeken, ahol szigorúan ragaszkodtak a technológiákhoz, a szárazság ellenére szép termést értek el. Például a Mezôségen, Uzdiszentpéter közelében egyik farmer hektáronként 5200 kilogrammos hozamot ért el. Meggyesfalva határában 7000 kilogrammos rekordtermésrôl számoltak be. De szép eredményeket könyvelhetnek el a Küküllô mentén is, ahol a gazdák 4000–4500 kilogrammos átlagterméssel számolhatnak.
– Ennek ellenére nem valószínû, hogy a megyei átlagtermés meghaladja a 2800 kilogrammot, mert mintegy 25–30 százalékos terméskiesésre kell számítani – mondotta a vezérigazgató.
A búza aratása valószínûleg július elseje körül kezdôdik.
Köszönetet mondott Horst Köhler német államfô Angela Merkel kancellárnak a elmúlt heti EU- csúcs sikere érdekében tett erôfeszítéseiért.
Az ARD televízióban elhangzott, vasárnap esti nyilatkozatában az államfô rendkívül elismerôen szólt az unió elnöki tisztségét betöltô kancellár teljesítményérôl. Köhler szerint Merkel a lehetô legtöbbet elért, amit csak lehetett. Az államfô a csúcs után az európai egység elmélyítésére és az EU nagyobb nemzetközi politikai szerepvállalására szólított fel.
Élesen bírálta hétfôn mind Nagy- Britanniát, mind Lengyelországot a luxemburgi miniszterelnök. Jean-Claude Juncker Londont és Varsót egyaránt azzal vádolta, hogy önös érdekektôl vezérelve csaknem zsákutcába juttatták az EU-t.
A létrejött kompromisszumok ellenére Juncker nem zárta ki, hogy a jövôben mégis számolni kell a kétsebességes Európával. Szerinte logikus következménye lehet a brit és a lengyel törekvéseknek. Mindazonáltal reményét fejezte ki: Nagy-Britanniának nem fog sikerülni megakadályozni a többi tagállamot abban, hogy sikert érjenek el az európai büntetôjog alkalmazásában.
Még hevesebb bírálattal illette Juncker Lengyelországot, a csúcsértekezlet elôtt és alatt tanúsított lengyel magatartást. A kormányfô csaknem megalázónak nevezte, hogy az elnöki tisztséget ellátó Merkel kancellárnak Lech Kaczynski államfôvel kellett tárgyalóasztalhoz ülnie, miközben a tényleges döntéseket ikertestvére, Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök Varsóban hozta meg.
Hasonlóan nyilatkozott az osztrák kancellár. A Frankfurter Rundschau címû, liberális napilapnak adott interjúban Alfred Gusenbauer hangoztatta: Európában kevesen értik meg Varsó magatartását. "Mit gondoljon az ember egy olyan elnökrôl, aki tárgyal ugyan, de fel kell hívnia a testvérét odahaza, mielôtt bármilyen döntést hoz" – tette fel a kérdést Gusenbauer.
Az osztrák kormányfô emlékeztetett arra, hogy az EU az elmúlt idôszakban számos alkalommal szolidaritást tanúsított Lengyelországgal. Ennek kapcsán utalt a lengyel-orosz húsvitában Varsó melletti kiállásra, az energiapolitika terén megnyilvánult szolidaritásra, továbbá az országnak nyújtott pénzügyi támogatásokra. Elfogadhatatlannak nevezte az olyan magatartást, amelynek keretében Lengyelország "csak követel és semmit nem ad".
Bírálta Varsó politikáját a német külügyminiszter is. Az ARD televíziónak nyilatkozva Frank-Walter Steinmeier megrökönyödéssel szólt az EU-csúcson képviselt lengyel álláspontról. Diplomatikusan fogalmazva utalt arra, hogy Varsó részérôl "jó néhány irritáló érvelést" hallott.
A külügyminiszter mindennek ellenére síkraszállt a két ország közötti baráti és jószomszédi viszonyért, hangsúlyozva, hogy a csúcs után a német kormány ismét erôfeszítéseket tesz a kapcsolatok bôvítéséért.
Az "ész gyôzelmének" minôsítette az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának az eredményét Václav Klaus cseh államfô.
A cseh államfô, akit a prágai médiák általában a szorosabb európai együttmûködés ellenzôjének minôsítenek, ugyanakkor attól tart, nehogy a megegyezések csak "kozmetikai változások" legyenek.
Ugyanakkor Klaus furcsának tartja, hogy Brüsszelben a politikusok csak a szavazás módjáról vitáztak, s nem pedig arról, hogy mirôl kellene szavazni.
Ehud Olmert izraeli miniszterelnök, II. Abdalláh jordániai király, s a házigazda Hoszni Mubarak egyiptomi elnök hétfôn Sarm-es-Sejkben Mahmúd Abbász palesztin elnökkel kezdett tanácskozást, hogy megerôsítse ôt a Hamásszal szemben.
Az izraeli kabinet a négyes találkozó elé idôzítve jóváhagyta vasárnap a befagyasztott palesztin adó- és vámbevételek átutalását az Abbász elnök által létrehozott szükségkormánynak, hogy ezzel is segítsék a mérsékelt palesztin vezetôt a radikális iszlamista Hamásszal szemben.
Iszmáil Haníje, a Hamász vezette, s Mahmúd Abbász elnök által feloszlatott palesztin egységkormány miniszterelnöke vasárnap elutasította az egyiptomi csúcstalálkozót, és azt hangoztatta, hogy népe számára csakis az ellenállás hozhat eredményeket. Megvesztegetésnek nevezte, hogy az Izrael által beszedett, de a Hamász 2006 eleji hatalomra jutása óta visszatartott palesztin adó- és vámbevételeket Abbász szükségkormányának juttatják el.
Hivatalosan is átadta vasárnap délután a kormányzó brit Munkáspárt vezetését Gordon Brown pénzügyminiszternek Tony Blair miniszterelnök, aki néhány nap múlva a kormányfôi tisztségrôl is leköszön.
A hetekkel ezelôtt beharangozott váltást a Labour rendkívüli, manchesteri kongresszusa szentesítette.
Blair rövid beszédben nyilvánította a Munkáspárt új vezetôjének régi hatalmi riválisát, Gordon Brownt, akit barátjának nevezett.
Brown, aki 1969-ben, 18 éves korában lépett be a legnagyobb baloldali brit pártba, ovációkkal megszakított beszédében "alázattal" elfogadta a megbízatást.
Az átadási ceremónián sem Blair, sem Brown nem beszélt az iraki háborúról, jóllehet a Labour most beiktatott vezére kijelentette: a héten megalakítandó kormányának "új prioritásai" lesznek.
Teheránba hívta hétfôn Irán a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szakértôit, hogy készítsenek konkrét tervet, tisztázandó az Irán nukleáris programjával kapcsolatban felmerült aggályokat.
Melissa Fleming, a NAÜ szóvivôje közölte, hogy a meghívót Ali Laridzsáni iráni fôtárgyaló adta át Mohammed el-Baradei NAÜ- fôigazgatónak minapi tárgyalásaik alkalmával. Laridzsáni és Baradei pénteken állapodott meg abban, hogy két hónapon belül közös munkatervet dolgoznak ki az iráni atomdossziéval kapcsolatos minden függô kérdés megoldására. Baradei akkor javasolta tárgyalópartnerének, hogy Irán tegye lehetôvé a NAÜ szakembereinek a helyszíni ellenôrzést.
A legnépszerûbb amerikai hírmûsor-vezetôk közé tartozó Bill O,Reilly a Fox News adásában fanyalogva jegyezte meg, hogy neki is foglalkoznia kell a 26 éves örökösnô legújabb kalandjával. Mint mondta, miközben a világon sok valódi tragédia fel sem kerül az amerikai televíziók képernyôjére, Paris Hilton hányattatása a vezetô hírek között szerepel.
Az amerikai médiában többnyire tabu a fizetett interjúk ügye, mivel megkérdôjelezôdhet a nyilatkozó szavahihetôsége. Az viszont nyilvánvaló, hogy a közönség érdeklôdéséért élet-halál harcot vívó televíziók képtelenül nagy összegeket fordítanak az exkluzív nyilatkozatok megszerzésére. Az amerikai bulvársajtó figyelemmel kíséri Paris Hilton életének minden mozzanatát azóta, hogy június elején bevonult a kaliforniai Lynwood fegyházába. Azért ítélték szabadságvesztésre, mert megsértette azt a hároméves próbaidôt, amelyet ittas állapotban elkövetett gondatlan vezetés miatt szabtak ki rá.
Az ügyet színezte, hogy Hilton háromnapi raboskodás után kiszabadult a börtönbôl, állítólag azért, mert az idegösszeomlás szélére jutott és félô volt, hogy öngyilkosságot követ el. Az illetékes bíró azonban indokolatlannak ítélte a hölgy gyors kiszabadulását. "Ez nem igazság, Anyu" – zokogta a tárgyalóteremben a médiasztár, akit visszaszállítottak a börtönbe, a hírességek számára elkülönített részlegbe, 3,6-szor 2,4 méteres cellájába.
Amikor az egymillió dolláros interjú híre felröppent, az NBC azonnal cáfolt. A televízió vezetôi közölték: az NBC nem fizet interjúkért. Az viszont kiderült, hogy a rivális ABC jóval szerényebb, 100 ezer dolláros ajánlatot tett a Hilton-családnak az elsô interjúért, amire azt a választ kapta az apától, Rick Hiltontól, hogy ez az összeg "meg sem közelíti" az NBC gáláns felajánlását.
A hat számjegyû honorárium híre után azonban Rick Hilton is cáfolni volt kénytelen az ügyletet, s kijelentette: nem fogadnak el pénzt interjúért.
Borbély László fejlesztési, közmunkaügyi és lakásügyi miniszter, az általa vezetett minisztérium igazgatójával, Gabriel Friptuval, valamint a Közép Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatójával, Simion Cretuval közösen tájékoztató jellegû sajtótalálkozón vettek részt pénteken, azzal a céllal, hogy ismertessék az Európai Unióhoz való csatlakozás után hozzáférhetôvé váló regionális operatív programot (ROP), amely strukturális alapokból biztosítja azoknak a prioritást élvezo területeknek a fejlesztését, amelyeket Románia az EU-val közösen meghatározott.
Mint Borbély László elmondta, célegyenesbe értek a ROP elôkészítése terén, most már csak az EU különbözô fórumainak aláírására várnak, s visszajelzést kaptak arra vonatkozóan, hogy a Románia és az unió közötti szerzôdést július közepén aláírhatják, akkor, amikor az EU illetékes szervét képviselô Danuta Hübner asszony Bukarestbe és Nagyszebenbe érkezik. Addig is – noha az EU-tól még nem kapták meg a pályázók részletes útmutatóját – máris kibocsátottak egy román és egy magyar nyelvû útmutatót az eddig ismert adatokkal a potenciális pályázóknak, hogy a megfelelô pillanatban kellôen fel lehessenek készülve.
Két új struktúrát is létrehoznak, a ROP-ot monitorizáló bizottságot, amelyben a minisztérium képviselôi mellett a regionális ügynökség, valamint helyhatóságok és a civil szféra képviselô kapnak helyet, valamint a regionális stratégiai felmérési és összehangolási bizottságot, amely a fejlesztési régió szintjén mûködik.
A ROP keretében Románia a 2007-2013 közötti idôszakban 4,4 milliárd eurót használhat fel, amelybôl 3,7 milliárdot biztosít az EU, a többi helyi társfinanszírozásból származik.
Borbély László kiemelte, hogy ködösítenek azok az ellenzéki politikai nyilatkozatok, amelyek azt vetik a kormány szemére, hogy még egyetlen centet sem használtak fel a strukturális alapokból. Ezt a pénzt nem is lehetett eddig felhasználni, mondta, nem azért, mert a román fél nincs felkészülve, hanem a bonyolult európai procedurális eljárások miatt, amelyeket a csatlakozás után végig kellett járni. A szerzôdés júliusi aláírását követôen is leghamarabb novemberben lehet az elsô strukturális alapból származó összegeket lehívni, vélte a miniszter.
A ROP öt prioritást élvezô tengely köré épül. A legnagyobb hányadot a városok fenntartható fejlesztését célzó projektekkel lehet megpályázni, a második prioritási tengely a helyi és regionális szállítási infrastruktúra javítását célozza, további tengelyek a szociális infrastruktúra javítására, a helyi és regionális infrastruktúra fejlesztésére, a turizmus fenntartható fejlesztésére, valamint a ROP gyakorlatba ültetéséhez szükséges segítségnyújtára vonatkozik.
Emil Boc PD-elnök hétfôn, a párt vezetôségének ülése után kijelentette, a PD a Tariceanu-kormány ellen irányuló bármely egyszerû indítványt támogat. Boc szerint, a PD egyszerû indítványainak számos követelése a PSD indítványaiban is fellelhetô, tehát a szociáldemokratáknak meg kellene szavazniuk a demokraták egyszerû indítványait is.
Emil Boc leszögezte, "minden esély megvan arra", hogy a PD egyszerû indítványait megszavazzák, mivel az egészségügy és a mezôgazdaság valós problémáira vonatkoznak.
Vasile Blaga, a PD fôtitkára ugyanakkor kijelentette, a PD "minden körülmények között" megszavazza a PSD egyszerû indítványait, illetve, hogy a két párt nem tárgyalt egymás kölcsönös támogatásáról. A PSD tartózkodni fog, amikor szavazás alá bocsátják a PD egyszerû indítványait, mivel úgy véli, a demokrata alakulat ugyanolyan arányban hibás a jelenlegi helyzetért, mint a jelenlegi kormány, jelentette ki hétfôn Rodica Nassar PSD- alelnök azt követôen, hogy a PD bejelentette, támogatja a szociáldemokraták egyszerû indítványait.
A tegnapi képviselôházi ülésen azon egyszerû indítvány megvitatásáról volt szó, amellyel a PD Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter menesztését szeretnék elérni. Az esti órákba nyúló ülésen a honatyák még procedurális vitákba bonyolódva kérdôjelezték meg az indítvány alkotmányosságát, illetve bizonygatták az eljárás jogosságát.
A CUVANTUL LIBER napilapban szombaton, június 16-án megjelent egy ILIE DOROFTEI, a Demokrata Erô Pártjának elnöke által aláírt sajtóközlemény, amelyben pontosítják, hogy 2007. június 14-én a bukaresti ARCUB teremben sor került a Demokrata Erô Pártja által támogatott, az EGYSÉG elnevezésû választási szövetség megalakítását elôkészítô ülésre, amelyen többek közt a nyugdíjasok ligáinak és föderációinak képviselôi is részt vettek.
A Nyugdíjasok Romániai Szakszervezetének Országos Szövetsége vezetôbizottságának és országos tanácsának tagjaként ugyanakkor alapítói és elnöki minôségemben kijelentem, nincs tudomásom arról, hogy melyik nyugdíjasokat tömörítô ligákról és föderációkról lehet szó, valószínûleg vannak bizonyos szervezetek, amelyek így nevezik magukat, de gyakorlatilag nincs országos elismertségük és HATÁROZOTTAN LESZÖGEZEM, hogy SZÖVETSÉGÜNK valamint az azt alkotó összes szervezet az egyedüli szervezett struktúra Romániában, amelyet a nyugdíjasok REPREZENTATÍV szervezeteként elismernek és amely tagja a NYUGDÍJASOK ÉS IDÔSKORÚAK EURÓPAI FÖDERÁCIÓJÁNAK.
A leghatározottabban tiltakozunk azok ellen, akik tendenciózusan megtévesztik a nyugdíjasokat, elvonják a figyelmüket és csapdába ejtik ôket azért, hogy bizalmukat megnyerjék és minél több szavazathoz jussanak. Ilyen konjunkturális szövetség egyre több alakul, ezeket a régebbi, újonnan létrejött vagy megalakulóban levô pártok kezdeményezik, amelyekbe KOMPROMITTÁLT politikusok menekültek, akik ismét elôtérbe szeretnének kerülni, habár akkor, amikor magas párt- és állami tisztségeket töltöttek be, SEMMIBE VETTÉK A NYUGDÍJASOK PROBLÉMÁIT.
NYUGDÍJASOK! Ne hagyják magukat becsapni azok által, akik elárulták érdekeinket, ôk ugyanezt annyiszor teszik meg, ahányszor csak alkalmuk lesz, hogy elérhessék kicsinyes érdekeiket.
A Nyugdíjasok Romániai Szakszervezetének Országos Szövetsége valamint a Maros megyei Nyugdíjasok Szakszervezete nem szövetkezik senkivel és nem alakít választási szövetséget sem, harcolni fogunk a célunk eléréséért, a nyugdíjasok jogainak védelméért és szociális védelmük biztosításáért.
Hasasiu Ioan tanár,
a Nyugdíjasok Romániai Szakszervezetének Országos Szövetsége elnöke.
Ahogy az iskolai szünidô jótékony hatással van a tanulóifjúságra, remélhetôleg úgy válik a parlamenti vakáció politikusaink javára. Igen mozgalmas tavasz van mögöttük, pártérdekek és egyéni ambíciók által gerjesztett politikai csatározások, állandó egymásra mutogatás, vita arról, hogy ki volt ügynök, vagy ki korrupt, mindig a másik fél táborában, nos, ez jellemezte az elmúlt hónapok történéseit. Természetesen még mindig nem derült ki, hogy ki az igazi demokrata, ki a makulátlan politikus, akire föl kellene nézzen a derék választó, Rejtô Jenôvel szólva, még mindig nem tudjuk, ki az igazi Trebitsch.
Ha valaki olyan helyre áll, ahol sárral dobálóznak, ô maga is sáros lesz elôbb- utóbb. Csak a legnaivabbak hitték, hogy ebbôl a politikai cirkuszból a magyarság érdekképviselete ki tud maradni. Mára bárkit meg lehet vádolni minden következmény nélkül, s fôleg hiteles bizonyítékok nélkül, s ami a legszomorúbb, a védekezésre sincs sok esély. Itt a fontos az, hogy kabátlopás-ügybe lehet keverni bárkit, az már mellékes, hogy ki lopott kabátot és ki a károsult.
Csakhogy itt, nálunk, akárcsak Magyarországon, ezt a helyzetet maga a politikai elit alakította ki, vagy hagyta, hogy ilyenné fajuljon. Most a politikusok saját csapdájukba estek, és ez az RMDSZ-re is vonatkozik. Megértem a szervezet vezetôinek felháborodását, de nem ártott volna máskor is fellépni az ártatlanul megvádoltak védelmében, még akkor is, ha Tôkés Lászlónak vagy Bardóczi Csabának hívják az illetôt.
Az elkövetkezô hetekben higgadtan át kellene gondolni a hogyan tovább kérdést, annál is inkább, mert mára a szervezeten belülrôl is mind több a kritikus hang. A referendum megmutatta a népszerûség csökkenését, s az nem vigasz, hogy az ún. külsô ellenzék (MPSZ/SZNT) népszerûsége nem nôtt, talán csökkent is. Ehhez nemcsak a referendum kapcsán hozott elhibázott döntés járult hozzá, hanem az azelôtti történések is. Szerintem a legnagyobb hibát az EU-képviselôk jelölésének ügyében követte el a vezetés. Többször elhangzott az a felszólítás, hogy aki politizálni akar, az jöjjön be az RMDSZ-be. Kérem tisztelettel! Sógor Csaba bent van, a szövetség szenátora! Feltették a listára, tehát alkalmas, nem került befutó helyre, tehát mégsem akarják képviselônek. Hát ezt azért egy kicsit nehéz megmagyarázni, fôleg ha figyelembe vesszük, hogy a csíki szenátor személyét az ellenzék is elfogadta volna. Tôkés László személyét is elfogadhatta volna a szervezet, melynek évekig tiszteltbeli elnöke volt, csakhogy fontosabb volt megmutatni azt, hogy ki az úr a háznál, s azt, hogy a szövetség vezetôinek tudta nélkül még a fû sem nô. Az EU-képviselôk kérdésén még lehet korrigálni. Csakhogy ahhoz le kellene szállni a magas lóról, s közvetlenebb kapcsolatot kellene tartani a választókkal.
A "nagy" helyzet az, hogy a már említett népszerûségvesztés nem új keletû, csakhogy aki ezt fel merte emlegetni, azt menten közellenséggé kiáltották ki. 2004. június 15-én e lap hasábjain már írtam e kérdésrôl, többek között azt állítottam: "Ez az egységesnek mondott szavazótábor morzsolódik." majd tovább: "Azzal, hogy az egységen keletkezett repedéseket ideig- óráig összedrótozzuk, nem oldunk meg semmit!" Az akkor leírtakat ma is vállalom, sajnos, az idô engem igazolt. Többek között azért is, mert az RMDSZ vezetése mindenfajta kritikát lerázott magáról. Példának okáért erre az írásra a megyei szervezet ügyvezetô elnöke, Brassai Zsombor úr válaszolt egy kiátkozásszerû cikkben. Nem sértôdtem meg, csupán csodálkoztam, hogy egy RMDSZ-tisztségviselô csak ennyit látott meg az egészbôl, s azon is, ami a sorok között volt, ti. az, hogy a magamfajta gyalogmagyarnak kutya kötelessége elmenni szavazni, utána pedig fogja be a száját, a többit elintézik a nagyok. Ezen a mentalitáson kellene változtatni.
Ezenkívül nem ártana a számokkal és tényekkel is foglalkozni, melyekrôl tudjuk, hogy makacs dolgok. Például a legutóbbi, 2004-es választásokon az RMDSZ 637 ezer szavazatot kapott, 2000-ben 737 ezret, 1996-ban pedig 835 ezret. Errôl kellett volna beszélni három évvel ezelôtt, nem pedig csattanós válaszról, meg nagy gyôzelemrôl, különösen akkor, amikor Vásárhelyen a polgármester-választás is bukás volt. (Így, hogy bukás, mert másnak nem lehet nevezni.)
Itt vagyunk a nagy nyári szünet elôtt, lehet még gondolkodni, tárgyalni ellenfelekkel és saját táborunk tagjaival, akár kompromisszumot, megegyezést keresni. Ez az ajánlás nem csak az RMDSZ-nek szól, hanem másoknak is, MPSZ-nek, SZNT-nek, EMNT-nek, mindazoknak, aki az erdélyi magyarságért, egy fogyatkozó közösségért aggódva valamit tenni akar.
Sokan kedvelik Derrick nyomozót. A rendkívüli empátiával bíró, de persze a bûnt sosem toleráló figura alakítója, Horst Tappert naga is nagy élettapasztalattal rendelkezik: 1923. május 26-án született, harcolt a második világháborúban. Színházi színészként nem aratott nagy babért, az ötvenes évek végétôl vált népszerûvé hazájában, Németországban – a tévének köszönhetôen. Számos tévéfilmben és sorozatban játszott, de a világ Derrick-ként ismerte meg. A szerepet 1974 és 1998 közt alakította, és több nemzetközi díjat nyert vele. 1986 és 1997 között tizenegy résznek a rendezését is rábízták. Az egyórás bûnügyi történetek Németország mellett, Olaszországban és a kelet-európai országokban is népszerûek voltak. A Helmut Ashley és Wolfgang Becker rendezésében készült epizódokat tízezrek nézték, türelmetlenül várva a "Mein Name ist Derrick" felvillanását este a képernyôn. Tappertrôl megírták, hogy ô az egyetlen német tévészínész, aki sok országban rendelkezik rajongótáborral, fanklubbal, a néhai II. János Pál pápának is egyik kedvence volt, a szentatya is nézte a sorozatot. Horst Tappert állami kitüntetést is kapott 1988-ban. * Derrick közel három éve a Duna tévén és az Autonómia csatornán volt ismét látható. Nyolcvanöt részen át eleveníthették fel a nézôk a müncheni rendôrkapitányság gyilkossági csoportjának munkáját. Lehetett nosztalgiázni azoknak, akik már látták, és izgulni azoknak, akiknek minden Derrick új. Mert jöttek a kilencvenes években készült részek is, ez a sor zárult le nemrég, de a sikerre való tekintettel – olvasom a mûsor ajánlójában – ismét képernyôre kerül a táskás szemû zsaru és elmaradhatatlan társa, Harry. Horst Tappert és Fritz Wepper. * A történet: "Derrick az Európai Bûnüldözési Hivatal koordinációs igazgatója lesz, ám kinevezése elôtt két héttel halálos fenyegetést kap. Az üzenet szerint nem éri meg, illetve nem éli túl azt a napot. Derrick úgy dönt, felkeresi a hír forrását – egy gyilkost -, aki öt éve az ô munkájának köszönhetôen került börtönbe. Bár mindenki azt tanácsolja neki, hogy kérje a kinevezés elhalasztását, Derrick ragaszkodik ahhoz, hogy szembenézzen a sorssal..." Mire e sorok megjelennek, már tudható, mi történt a nyomozóval. És túl leszünk azon a meglepetésen is, amelyet a legalább húsz évvel fiatalabb Derrick látása okozott. A Duna Televízió megvásárolta a Derrick-széria legkorábbi, Magyarországon eddig még szintén nem sugárzott epizódjait. Vagyis elôre megyünk... a múltba. * A Derricket alakító idôs színész nagybeteg. Cukorbetegségben szenved, naponta négyszer injekciózzák. Hét éve súlyos vérmérgezést kapott, emiatt közel két hétig tartották kómában. Felesége az egyik német lapnak azt mondta, hogy Horst nem akar magatehetetlenül élni egy ápolási központban: ha eljön az ideje, szeretne nyugodtan örök álomra térni. Megszólalt maga Tappert is: "Örülök minden napnak, amelyet a feleségemmel tölthetek, de nagyon kínoz a betegségem, már csak a kegyes halálban bízhatom."
Dobos Menyhért, a Magyar Televízió közéleti igazgatója a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének szovátai közgyûlésén jelentette be, hogy az MTV határon túli hírmûsora, a Kárpát Expressz nyáron is naponta jelentkezik új mûsorral. Rudi Zoltán, a közszolgálati adó elnöke megerôsítette a döntést, így a határon belül és túl egyaránt népszerû mûsor készítôi megszakítás nélkül dolgoznak.
"Egy vakációra szánt mûsor szerkesztése lényegesen eltér az évközi gyakorlattól – beszél a terveirôl Hegedûs István, a Kárpát Expressz kiemelt szerkesztôje. – Nagyobb súlyt fektetünk a kulturális hírekre, az aktuális rendezvényekre, a szolgáltatáson belül az utazási és turisztikai információkra. A kánikulában visszahúzódik a politika, a színesebb hírek kerülnek elôtérbe, de a határon túli tudósító kollégáink ott lesznek a legfontosabb, közérdeklôdésre számot tartó politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális eseményeken is.
A Kárpát Expressz nemrégiben ünnepelte 200. adását. Nyári mûsora egyedülálló a magyar nyelvû közszolgálatban; más magyarországi televízió mûsorkínálatában jelenleg nem szerepel a határon túl élôkhöz szóló, naponta jelentkezô program.
Tegnap reggel a román szóbelivel kezdetét vette az érettségi vizsga. A megyében 4677 diák iratkozott be, ebbôl 4593-an idén, 264-en az elôzô években végeztek.
Megyeszinten tizenöt vizsgaközpont mûködik: az Egyesülés és a Papiu Nemzeti Kollégiumokban, a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban, a Mihai Eminescu Pedagógiai Líceumban, a Traian Savulescu Mezôgazdasági Kollégiumban, az Avram Iancu, Constantin Brâncusi, Traian Vuia, Elektromaros iskolaközpontokban, a Segesvári Joseph Haltrich Líceumban, a segesvári Könnyûipari Iskolaközpontban, a szászrégeni Petru Maior és Ioan Bojor iskolaközpontokban, a dicsôszentmártoni Andrei Bârseanu Líceumban, valamint a Marosludasi Ipari Iskolaközpontban. A dolgozatok javítása három helyszínen, a marosvásárhelyi Mûvészeti Líceumban, a Gh. Marinescu Egészségügyi Iskolaközpontban, valamint a Transilvania Gazdasági Kollégiumban történik. Az érettségi vizsga július 10-én ér véget.
Megyénkben a nyolcadikosok 78,31 százaléka ért el átmenô jegyet az elmúlt héten lezajlott kisérettségin. A vizsgákon megjelent 4775 tanulóból 3761-en érték el az ötös osztályzatot mindenik megmérettetésen.
Tantárgyanként igen magas a sikeresen vizsgázók aránya, román nyelv és irodalomból 84,21 százalék, magyar nyelv és irodalomból 93,63 százalék, matematikából 89,52 százalék, történelembôl 98,45 százalék, földrajzból 97,08 százalékuk ért el ötösön felüli általánost. Hogy a tantárgyankénti magas arányok ellenére az összesített átmeneteli arány kisebb, az annak tudható be, hogy egyes diákok bizonyos tantárgyakból elérték az átmenô jegyet és belekerültek az adott tantárgyra vonatkozó százalékba, míg más tantárgyból ötös alatt teljesítettek, tehát az összesített eredményekben nem szerepelnek, ugyanis nem mentek át a vizsgán – tájékoztatott Otilia Stan, a tanfelügyelôség szóvivôje.
A vizsgán elért jegyek azonban nem a legjobbak, a történelmet és földrajzot kivéve mindenik tantárgyból a legtöbb diák hatosnál kisebb osztályzatot ért el. A sikertelenül vizsgázók száma román nyelv és irodalomból 738, matematikából 488, magyar nyelv és irodalomból 97-en teljesítettek ötös alatt. A történelmet 1096-an választották és ebbôl csupán 17 diák nem érte el az ötöst. A földrajzból írásbelizô 3558 tanuló közül 103 diákot nem engedtek át ebbôl a tantárgyból.
Néhány tanulónak sikerült a maximumot nyújtania: románból 7, magyarból 22, matematikából 54, történelembôl 75, földrajzból 181 diák írt tízes osztályzatot.
Nicolae Neagu fôtanfelügyelô szerint, figyelembe véve, hogy elsô alkalommal szerveztek úgy kisérettségit, hogy a tantárgyankénti száz tételváltozat a diákok rendelkezésére állt az interneten, a sikeresen vizsgázók aránya kielégítô eredménynek számít.
A Dr. Bernády György Közmûvelôdési Alapítvány kuratóriuma pályázatot hirdet Aranka György (1737–1817) köztéri szobrának elkészítésére. A felvilágosodás szellemét terjesztô író, irodalom- és tudományszervezô, egykori marosvásárhelyi táblai ülnök, az Erdélyi Magyar Nyelvmívelô Társaság és az Erdélyi Kéziratkiadó Társaság kezdeményezôje, éltetôje emlékére felállítandó bronzalkotás Marosvásárhelyen az Aurel Filimon (korábbi Iskola ) utca 5–7. szám alatti kis parkba kerül. A szoborállítók elvárása, hogy a környezetbe jól beillô, emberközeli, modern hangvételu, Aranka György korát idézô, de a XXI. századi igényeket is kielégítô köztéri mûalkotás szülessen. Méretei ne haladják meg a 2 métert.
A bírálóbizottság elé a pályázat elsô szakaszában a benevezôk munkájának 50 centiméter nagyságú gipszmakettje kerül. A pályamûveket legkésôbb 2007. szeptember 15-ig kell eljuttatni az alapítvány címére: Bernády Ház, Marosvásárhely Horea u. 6. sz. Tel. 0265-266-855. Bôvebb felvilágosítás ugyanott.
Ritka szép tárlat a régi Vásárhelyrôl. Képeslapokon átmentôdött világ az örökkévalóba. Rég lebontott házak, átalakult utcák, megszüntetett terek és egykor a korzón, ma már a felhôk fölött lézengôk, égi kávéházak vendégei. Akiknek kézjegye ott maradt a mûvészi igényességgel rajzolt, fényképezett, kônyomott lapokon. ,,Itt ülünk és remekül mulatunk'' – áll az egyiken, a betûk alatt kávéházi asztalok. Három-négy aláírás. Amikor a bohémélet még igazi bohémélet volt. A huszadik század elején.
Botha Géza, Csepreghy András és László Csaba Levente tárlata. 187 képeslap, az 1890-es évektôl 1944-ig. Csepreghy Andrással beszélgettünk.
– Honnan a gyûjtôszenvedély?
– Elég régóta gyûjtök, ’69-ben kezdtem el. A katonaságban találkoztam valakivel, aki képeslapokkal foglalkozott, megszerettem a hobbiját. Akkor új lapokat gyûjtöttem, fôleg európai mûemlékeket ábrázolókat, van belôlük vagy nyolcezer. 1983-ban találkoztam Botha Gézával, aki már akkor régi vásárhelyi képeslapokat gyûjtött. Azóta is tartjuk a kapcsolatot, kedvet kaptam én is a régi lapokhoz. Tôlem pedig kedvet kapott a fiam, Csepreghy Henrik, ôtôle meg az egyik barátja, László Csaba. Már neki is szép kis gyûjteménye van. 1992-ben volt az elsô tárlatunk, akkor 250 lapot állítottunk ki és akkora sikere volt, hogy a Mentor Kiadó albumot adott ki az anyagból. Azóta is sokan vásárolják, elsôsorban ajándékként. Ezt az új tárlatot már hárman szerveztük, együtt állítottunk ki. Az anyag tartalmaz abszolút unikumokat is és olyan ritka, értékes lapokat, amelyek sem könyvben, sem más tárlaton nem szerepeltek. A szenvedély élteti mindezt, semmi más.
– Honnan szerzik a lapokat?
– Börzékrôl, árverésekrôl leginkább, esetleg csere útján. Az öregektôl való vásárlás ideje lejárt. Vagy kifogytak a lapokból, vagy annyira ragaszkodnak hozzájuk, hogy nem akarnak megválni tôlük.
– Mennyire nehéz ma képeslapokat gyûjteni?
– Most már nekifogni is nehéz. Ha valaki elkezdi és végigjárja az ismerôseit, talál maximum 20-30 lapot, amibôl nekem legfeljebb 1-2 nincs meg. Közel kétezer lap van a gyûjteményemben, és nem volt könnyû megtalálni, megvásárolni ezeket. Most még nehezebb lenne.
– Miért éppen Vásárhely?
– Amikor az ember gyûjteni kezd, több témát végiggondol. Én beleszerelmesedtem a régi Vásárhelybe. Változások, régi emberek, kalapok, korzók, ruhák, épületek, amik már nincsenek, lepusztultak, átalakultak, vagy annyira körbeépültek, hogy szinte észrevehetetlenek. Annak idején teljes pompájukban álltak. A fôtér, az ott élôk, az egyik kép közepén a cigarettáját sodró öreg. Letûnt, átalakult világ, miközben a város névileg legalábbis ugyanaz maradt. Ha nem ezt a témát kezdtem volna el gyûjteni, akkor az erdélyi vasúttal kapcsolatos képeket kerestem volna. De van egy gyûjteményem Dicsôszentmártonról is, ott töltöttem a gyermekkoromat, az a város is nagyon kedves nekem.
– A kiállítás az 1944-es képekkel zárul, holott, gondolom, az azutáni idôszakból is akadnak képei.
– A régi képeslapok kategóriája 1944-gyel véget ér. A képeslaptörténeti beosztás szerint (igaz, ezt sok esetben a gyûjtô dönti el) 1896- tól 1905-ig terjed az elsô periódus, amikor még a képes oldalra kellett írni, a szövegnek kis csíkot hagytak szabadon. 1905-tôl 1918-1919-ig tart a második periódus, az erdélyi román világ, ami szintén nagyon érdekes. A harmadik rész a két világháború közötti idôszak, míg a negyedik az utolsó magyar világ 1940 és ’44 között. Ezek a képek mind budapesti, igen fejlett nyomdákban nyomattattak, a legrégebbi 1897-es.
– Melyek a legértékesebbek?
– Az értéket két szempont határozza meg. Egyrészt, hogy mennyire szép a képeslap, másrészt, hogy milyen érdekességet, eseményt, rendkívüli társaságot és hasonlókat ábrázol. Fontos persze a ritkasága is. Egy álmom van, egy lap, amit 23 éve vadászok, egy tûzoltóversenyt ábrázol 1922-bôl, amely a vásárhelyi fôtéren zajlott. Mindjárt megvan a kétezer darab képeslapom és ez az egy hiányzik közülük. Ha megtalálnám, lehet, a gyûjtést is abbahagynám, teljes lenne a kollekció.
Az álláslehetôségek hiánya jelenti a legnagyobb problémát Küküllôszéplak községben – mondta el lapunknak Sándor Mihály polgármester. Komolyabb vállalkozókat nem sikerült megtelepíteni az ötfalvas községben, az egyetlen nagyobb mûködô cég a mintegy húsz embernek idénymunkát adó erdeigyümölcs-feldolgozó vállalkozás a községközpontban.
Távlati jövôt a központi fejlesztési régió három megyére kiterjedô turisztikai célzatú pályázata, a bor útja jelenthet a községnek, melyben a rendszerváltás elôtt sok száz hektáron termesztették a méltán híres küküllômenti borokat, azonban mára a szôlôsök legnagyobb része kipusztult. A szomszéd községben már jókora szôlôst telepített olasz vállalkozás Széplak fele is terjeszkedôben van, mint a községházán megtudtuk, a helyi felekezetekkel már tárgyalásban állnak földvásárlást illetôen. A községgazda szerint idôvel a magángazdák parcelláit is felvásárolja az üzleti lehetôségre ráérzett olasz vállalkozó, mert a lakosság átlagéletkora magas, a szôlôtermesztés pedig a sok munka mellett nagy költséget is jelent, amivel a helybeliek nem tudnak megbirkózni. A leendô ültetvény viszont munkalehetôséget jelentene a széplakiaknak.
Pályázni csak stratégiával
A községháza költségvetése szegényes, az idei évben mintegy 13,5 milliárd régi lejbôl gazdálkodhatnak, aminek felét a pedagógusok és a közalkalmazottak bére teszi ki. Nagyobb munkálatokra így csak pályázati alapokból van lehetôség, amelyek megszerzéséhez fejlesztési stratégiát készítenek a községházán. Ennek kidolgozására határozatot fogadott el a helyi tanács.
A mintegy 3 ezer euróba kerülô tervbe elsôsorban a községközpontbeli új kultúrház építését, illetve az Oláhszentlászlóra és Kisszentlászlóra vezetô községi út leaszfaltozását foglalják bele. Ezt az utat meg is kell emelni, mert ha a község nevét is adó Küküllô kiönt, a két falut elzárja a külvilágtól. Az utat tavaly köveztette le a községháza, és a megemeléséhez is hozzákezdtek, de pénzhiány miatt ezt csak egy rövid szakaszon tudták elvégezni.
A küküllômenti borok legjobbjai közé tartoznak a héderfájiak, amit az is bizonyít, hogy az évente megszervezett balavásári borversenyeken mindig elôkelô helyezéseket érnek el, sôt, távolabbi vidékek szakvetélkedôin is díjazzák az itteni szôlôsökbôl kikerülô nedût. Simon Kálmán héderfáji borosgazdával a kistermelôk piaci lehetôségeirôl beszélgettünk.
A borversenyek sokat segítenek, nagy kereslet van a nyomukban, de a céges háttérrel rendelkezô profikkal nagyon nehéz versenyezni – véli a gazdálkodó. A minôségi szintet lehet tartani, de az üzleti háttérrel van a probléma, mert a piaci versenyben való helytálláshoz palackozni kellene a bort, saját márkát bevezetni, ami túl nagy költséget jelent a kistermelônek. Mint a gazda elmondja, 15-20 hektár szôlôst mûvelnek meg a héderfáji kistermelôk, ebbôl négy család – köztük vendéglátónké is – két-két hektárt mûvel meg, a többiek kisebb parcellákon dolgoznak. A Kis-Küküllô menti szôlészeti társulás közelmúltbeli megalakítása is hasznos volt, de jó lenne helyben társulni, és közös borpincét kialakítani, mert így az értékesítés is könnyebb lehetne. Azonban az emberek még a múlt rendszer rossz emlékei miatt idegenkednek a társulástól, ezért mindenki saját számlára gazdálkodik. Szakmai támogatás kevés, a hatékony gazdálkodáshoz állandó szaktanácsadásra is szükség lenne, de ezt meg is kellene fizetni, ami egyénileg nem olcsó mulatság. Az is gondot jelent, hogy a fiatalok jobb munkalehetôség után nézve elmentek a faluból.
Héderfáján is hallottak a szomszéd községben már megtelepült olasz vállalkozó széplaki terjeszkedési terveirôl. A nagyvállalkozó várható betelepülése egyelôre nem változtat sokat a helyzeten, mert a jó hírû héderfáji borért a vásárlók hazajárnak a gazdákhoz, és a sokat emlegetett borút további keresletet is eredményezhet. Azonban ha a bortermelésben rejlô üzleti lehetôséget távlatilag is ki akarják használni, ahhoz jövôt a társulás jelenthet, mert a borászat költséges és bizonytalan vállalkozás, amelynek a kockázatait egyénenként nehéz felvállalni.
A falu gyönyörû. Az aszfalt és vasúti átjáró után kanyargós földút vezet a semmi belsejébe, majd ahogy elhagyjuk a földbôl gyorsan kinôtt hatást keltô, láthatóan késôbbi építésû házsort, feltárul a hagyományos szász település összetéveszthetetlen fôutcája. Két részbôl álló, az udvart összefogó, középen kapuval hidalt, kis ablakos, színes farólós házak, elôttük utca jobb- és baloldalt. Közöttük patak, fapalló és földhíd vezet rajta át, medrébôl fák hajolnak a poros utcára, odébb néhány kölyök sivalkodik. Feltûnô a tisztaság, a rend. Dél van, negyven Celsius, verôfény. Az utcákon szinte senki.
Lassan halad az autó a göröngyös úton, amikor a háztetôk fölött feltûnik a torony. Furcsa, szögletes formájú, egyenszürke, csúcsán törötten lóg a hovatartozás féme. Mégis szép, nagyon szép. Az elhagyatottság magányos bája árad a domboldalról. És szomorú. Az elhagyatottság magányos bája miatt. A pázsit nôtte dombon, a templom várfalához építve ház áll. Romos, túloldala deszkával szegezett. Udvarán négy cölöp, kettô-kettô zsineggel összekötve, elôttük kikopott a gyep. Focikapuk a régi óvoda udvarán. Szemközt a papilak szintén üres, pókok és hasonlók a templomudvar kapuját borító tetôn. Bent ketten kaszálnak, az elhagyatott hajlék ajtaja zárva van. 1799 – írja a szemöldökfán, a kapu fölött. Elôkerül a gondnok. Hetven körüli öregúr, vele együtt négyen-öten maradtak. Pedig egykor tiszta szász falu volt Kisszentlászló. Azóta leginkább romák lakják. És ez érzôdik is.
– Sokszor feltörik a templomot – mondja a gondnok, miközben kinyitja az ajtót és feltárul a rendezett, egyenfehér templombelsô, az L alakban húzódó karzat, és a gyönyörû, festett oltár. Mindent elvisznek, a múltkor szétrúgták a háromszáz éves orgona sípjait, kitörték ôket a hangszerbôl. Az oltárról a feszületet egy hírhedt, alvilági gyûjtô lopatta el, az angyalokkal együtt. A templom az 1770-es években épült és a rendszerváltásig állandó használatban volt. Nem a Ceausescu-éra adta el a lakosságot Németországnak, a forradalom után telepedtek ki. Tömegesen. Azóta romlik az állaga, én vigyázok rá, ahogy lehet. Amennyire fel lehetett újítani, felújítottam. Egyedül. A kegytárgyakat, énekeskönyveket elszállították az esperességre, pont a betörések miatt. Csak pár maradt mutatóba, azokat is belepte a por és a pókháló. Bent még jó állapotú, de a külseje omlik. Havonta-kéthavonta jár ide lelkész istentiszteletet tartani. De nem telik el sok idô, és nem jön majd. Mert nem lesz kihez. Jó lenne, ha restaurálni tudnánk, ahogy a szénaverôsi gyönyörû vártemplomot restaurálták és ahol minden évben szász találkozót tartanak. Oda tömegesen mennek a kivándoroltak, ezzel megmenekült a templom, mert a betelepültek is vigyáznak rá. Ellenkezô példa a fületelki vártemplom, ami teljesen romos. Csak oda ne jussunk – összegez a gondnok. Akinek fia távozásunkkor utánunk jön, hogy igazolnánk-e, valóban a laptól vagyunk. Szász falu volt, mit is mondhatnánk...
Nagy Botond
Már korábban tudtuk, Küküllôszéplak községközpontja szinte nem rendelkezik kultúrotthonnal. Szinte nem – van ugyan egy mûvelôdési ház a faluban, de az kicsi és gondozatlan, eljárt felette az idô. Sándor Mihály polgármester megválasztásakor prioritásként tûzte ki a helyzet megváltoztatását. De keleten a helyzet változatlan.
– Két éve készítettük el a projektet, leadtuk a megyei tanácshoz, a minisztériumhoz, tudják hogy segítségre van szükségünk, de sehonnan nem érkezett válasz. A kultúrotthonunk százéves és nagy gondunk, hogy nincs helyette másik. Én szeretnék építeni egy újat. Választáskor mindenki megígéri, hogy megoldja ezt a problémát, aztán amikor az ember belecsöppen, feladja. A pénzzel van a baj, 49 milliárd régi lejrôl van szó, ennyibe kerülne az új mûvelôdési ház felépítése. A költségvetésbôl erre nem futja, támogatást nem sikerült szereznünk. Míg a község többi faluja rendelkezik használható kultúrotthonnal, a községközpontnak szégyenkeznie kell. Kicsi, régi, állandó javításra szorul.
– Ezek szerint a kulturális eseményekben sem tobzódik a falu…
– A kulturális élet itt olyan, mint ahol kiöregedtek az emberek. Nincs közönség, nincs igény a hasonló megnyilvánulásokra. A kultúrházat lakodalmakra használják és annyi. Ahogy mondják, ha tó volna, béka kerülne. A fiataloknak pedig nincs helyük, ahova összegyûlhessenek. És akkor hol gyülekeznek? A kocsmában, a bárban.
Kilátogattunk a kultúrházhoz. A mûvelôdést szolgáló hajlék kis túlzással elindult a romosodás dicsô útján. Ablakaiból nemegy betörve, falairól foszlik a vakolat, bent egymásra hányva pihennek a lócák. Lépcsôibôl jókora letört darabok hevernek a fûben, a szemközti vécé (vagyis budi) nôi szeparéjának ajtaja deréktól felfele hiányzik. Az udvart benôtte a gaz. Ha újra nem is telik, kipofozni egy kicsit ki lehetne a helyet. Egy budiajtó és néhány ablak nem kerül negyvenkilenc milliárdba...
Nagy Botond
Olasz vállalkozó készül a községközpontban szôlôst telepíteni. Hallott-e már a tervrôl, illetve meglátása szerint ez mit jelenthet távlatilag a településnek?
Molnár András asszisztens: – Hallottam már a dologról, és szerintem jó lenne a falu számára, mert munkalehetôséget teremtene, amire nagy szükség lenne, mivel nincs álláslehetôség. A régi szôlôs kipusztult, és azt nagyon jó lenne mindenképpen újratelepíteni, mert onnan sokan juthatnának megélhetéshez, csak egyszer a földek kérdését kellene megfelelôen rendezni.
Varga István nyugdíjas: – Nagyon nagy szükség lenne rá, és az itt adódó munkalehetôségre, szerintem ez jó lenne a falunak. Egy hektár földem van az egykori szôlôsben, és bár még nem kerestek meg, de akár bérbe, akár végleg el is adnám a vállalkozónak, ha szôlôst akar ismét telepíteni a faluban.
Farkas István nyugdíjas: – Még nem hallottam errôl a dologról, de ha lenne is alkalmas földem, akkor sem adnám oda, és nem is dolgoznék nekik. Szerintem a külföldi vállalkozók nem azt nézik, hogy valamit mozdítsanak is a vidéken. A saját hasznukon kívül semmi egyéb nem érdekli ôket, csak rabolni jönnek ide, elég megnézni a gázvállalat példáját hogy tisztában legyünk a külföldi vállalkozókkal.
Muntean Mariana nyugdíjas: – Hallottunk errôl a faluban, de nem sokat. Nekünk is van földünk a volt szôlôsben, de egy részébe diófákat ültettünk, és nem szeretném, ha ezeket kivágnák. A többit odaadnánk. Lehet, jól fogna ez a vállalkozás a falunak, mert nincs munkalehetôség. Egy szôlôsben elég sok embert tudnának foglalkoztatni, akik máshol nem juthatnának álláslehetôséghez.
Muresan Lujza gazdálkodó: – Még nem hallottam errôl a dologról, de jól fogna a szôlôs telepítése a falunak, lehetne belôle munkahely, biztos jövedelem, mert arra nagy szükség lenne. A mezei munka mellett én is mennék dolgozni ebbe a szôlôsbe.
A drogellenes világnapot megelôzôen, szombaton az Országos Drogfogyasztás- megelôzô Ügynökség képviselôinek, a hollandiai De Hoop Alapítvány vezetôjének, szakmabelieknek, lelkészeknek, pszichológusoknak, meghívottaknak, újságíróknak mutatták be a Bonus Pastor Alapítvány által mûködtetett magyarózdi drogterápiás központot és az itt folyó tevékenységet. Az otthonban maguk a beutaltak kalauzolták a vendégeket, majd részt vettek és bekapcsolódtak az elôadásokba.
A Bonus Pastor szenvedélybeteg-mentômissziót végzô alapítvány végsô stádiumban vette át az uradalmat. A magtárat, az istállót felújították, a kastélyt befedték, s ezzel megmentették az enyészettôl. Az egykori magtár korszerûen felújított épületében 2005-ben kapott otthont a drogterápiás központ, ahol szenvedélybetegeket, fôként alkoholfüggôket gyógyítanak. A falut a magasból uraló épület kívülrôl szemlélve csak sejteti, hogy mi is történik bent. A falakon belül derül csak ki igazán, hogy nap mint nap milyen óriási küzdelem színtere, ahol mindegyre a gyógyulás iránti vágy és az emberi gyengeség száll harcba egymással.
Jelenleg 14 szenvedélybeteget kezelnek itt – mondta Magdó Sándor, a Bonus Pastor Alapítvány igazgatója. Legtöbb 25 személyt fogadnak, 18-45 év közöttieket. Senkit sem tartanak erôvel itt. Az jön, aki a sajtóból vagy ismerôsöktôl tudomást szerzett a Bonus Pastorról és elhatározta: gyógyulni akar.
Az alapítvány önfenntartó, tavaly a finanszírozás 80 százalékát külföldi támogatásokból oldották meg, 10 százalékot belföldrôl kaptak és 10 százalékot maguk a beutaltak álltak. Idén 190 millió lejes támogatást szavazott meg a megyei tanács, dr. Pokornyi László, a szociális bizottság elnöke javaslatára. A jövôben arra számítanak, hogy az alapítvány 2003-ban létesített szarvasmarhafarmja profitot termel majd.
A beutaltakra jutó egyhavi költség 9-12 millió lej. Ha többen vannak, csökken az egy fôre esô kiadás. Az alapítványnak jelenleg 17 alkalmazottja van, ebbôl ketten pszichológusok, ketten lelkészek, a többiek szociális asszisztensek és az adminisztrációval foglalkozó személyzet.
Csoportunkat az egyik beutalt vezette végig az épületen, a legfelsôbb szintrôl, ahol a kápolna és egy gyûlésterem kapott helyet, lefele haladva, a második és elsô emeleten, ahol a szobák vannak, aztán a földszinti konyhán és étkezôn. Megmutatta, hogy a beutaltak civilizált, mondhatni luxuskörülmények között élnek. Szép bútorok, elegáns berendezés. Tévé nincs. A mosókonyhában új mosógépek, mindenki mos saját magának, programálás alapján, csak elôtte egy nappal fel kell iratkozni. Szinte minden ajtón egy-egy felirat: Változás nélkül nincs gyógyulás!
A konyhában, ebédlôben idôzünk legtöbbet, ahol két beutalt fôzött, mosogatott, sürgölôdött. A házirend szerint hetente váltják egymást a szolgálatosok.
Aztán a falon található címerekre, feljegyzésekre terelôdik a szó. Minden beutalt egy héttel ideérkezése után egy címert rajzol, amelyben a következô elemeknek kell szerepelniük: mit tudok, mit szeretnék, mi számomra a legfôbb erény, a legfôbb családi érték, mit szeretnék elérni, mit szeretnék feladni. Az új kliensek, új tagok, a rendes tagok címerei ott sorjáznak az ebédlôben. Persze, a címerkészítés is a terápia része. Vezetônk kitér arra is, hogy szigorú, de emberbarát szabályok szerint folyik a terápia. A munka a terápia fontos része. A beutaltak minden szakasz után vizsgáznak, s csak akkor léphetnek tovább, ha átmenô jegyet kaptak.
A reggeli találkozó a nap elsô mozzanata. Programját lépésrôl lépésre csináltuk végig. Ez az esemény, amire tulajdonképpen meghívták a vendégeket. Adorján Kálmán, az alapítvány egyik alkalmazottja azzal a kijelentéssel indított, hogy családba lépett, aki idejött.
A reggeli találkozó elsô pontja az üzenet. F. mondta el: "Alkoholista vagyok, nem volt könnyû beismerni. Azért jöttem, mert szeretnék szembenézni a múltammal, mert meg szeretném érteni, hogyan jutottam el idáig. Eddig csak romboltam, most építeni szeretnék…"
– mondta Sjakk Monster, a De Hoop Alapítvány vezetôje – és 30 éve foglalkozom szenvedélybetegekkel. Állítom, van remény a gyógyulásra. Ide nem azért jöttek, mert romlott a vodka vagy a heroin minôsége, hanem azért, mert krízishelyzetbe kerültek. Azért jöttek, mert félnek a haláltól, de nem tudják, mit jelent élni! Azért jöttek, mert a társadalom elítéli ôket, s mert nekik is elegük van a társadalomból! Azért jöttek, mert a család is feladta a reményt, mert már sokadszor elmondták: most hagyom abba! S mégse lett belôle semmi. A rengeteg megszegett ígéret után elvesztették mások bizalmát. Legyünk realisták: legtöbb szenvedélybeteg nem fog megváltozni! Szubkultúrában élnek, hasonló társaik szintén nem hisznek a gyógyulásban. De meg kell próbálniuk, hogy szenvedélybetegségükkel együtt integrálódjanak a társadalomba.
Végszóként: ilyen hatékony eredményt még a sok évtizedes tapasztalattal rendelkezô De Hopp Alapítványnál sem érnek el, ahol 300 beutalttal 300 alkalmazott foglalkozik. Esettôl függôen ambuláns, tábori vagy hosszú távú kezelést folytatnak. A nagyvárásokban elvégzik a szenvedélybetegek detoxifikálását, de ez nem elég. Hitre alapozott, hosszú távú lelki, szellemi kezelésre van szükség. S ezt teszi a Bonus Pastor – mondta a holland szakember. Mi még csak annyit tennénk hozzá, hogy azok az emberek, akik saját nyomorúságukkal, betegségükkel ilyen ôszintén szembe tudnak nézni, és errôl ilyen nyíltan tudnak beszélni, egészséges embertársaik elismerését is kivívták. "Sok politikus megirigyelhetné az egyenes, koherens és tiszta beszédet!" – jegyezte meg egyik résztvevô, és igaza volt.
Az elsô fontosabb módosítás szerint ezután a nôk Romániában csak 18. életévük betöltése után mehetnek férjhez. Eddig a lányok 16. életévük betöltése után mehettek férjhez, és indokolt esetekben, a szülôk beleegyezésével, a 15 éves lányok is férjhez mehettek, a 18 éves korhatár csak a férfiak számára volt kötelezô.
Módosult az apaság megállapításával kapcsolatos szabályozás, mivel az Alkotmánybíróság 2001. évi 349-es határozata alkotmányellenesnek minôsítette azt a rendelkezést, amely szerint csak az apa kérhette a házasságon kívül született gyermek apaságának megtagadását, míg az anyának erre nem volt joga. A módosítás nyomán ez a rendelkezés most már így szól: Az apaság megtagadható, amikor lehetetlen, hogy a nô férje legyen a gyermek apja. Az apaság megtagadásának eljárását bármelyik házastárs kérheti, és az örökösök is folytathatják az általuk indított eljárást. Ha a férj jogvesztett lett, vagy eltiltás alatt áll, az eljárást kezdeményezheti a nevelôszülô is, de csak a gyámhatóság jóváhagyásával. Minden esetben a gyermek anyját be kell idézni minden tárgyalásra az eljárás során. Újdonság, hogy az apaság megtagadásának eljárását a gyermek is kezdeményezheti, de csak abban az esetben, ha élete során nem született végleges és visszavonhatatlan ítélet az apaság megtagadásáról olyan eljárások során, amelyeket a szülôk egyike kezdeményezett. Ha az apa jogvesztett lett, akkor a gyám is kezdeményezheti az apaság megtagadását, és az eljárás során a tárgyalásokra mindkét házastársat meg kell idézni.
Eddig az apaság megtagadására irányuló eljárás elindítására 6 hónap állt rendelkezésre, attól számítva, hogy az apa értesült gyermeke születésérôl. Ha e fél év letelte elôtt az apa jogvesztetté válik, akkor újabb 6 hónapos idôszak kezdôdik a gyám számára. Ha viszont a gyám nem kezdeményez eljárást, akkor az apa jogvesztettségének lejárta után jogában áll újabb 6 hónapon belül apaság- megtagadási eljárást indítani. A fentiek módosítása után az erre vonatkozó rendelkezés így szól: Az apaság megtagadására irányuló eljárás elindítására 3 év áll a felek rendelkezésére a gyermek megszületését követôen. A gyermek számára a törvény a határidôre vonatkozóan nem tartalmaz semmilyen megkötést. Annak megállapítására, hogy ki a házasságon kívül született gyermek apja, a módosított törvény nem tartalmaz semmilyen megkötést, így az apaság megállapítására bármikor sor kerülhet a gyermek élete során. Eddig ilyen eljárást csak addig lehetett indítani, amíg a gyermek nem töltötte be elsô életévét. Mivel az alapelv az, hogy a házasságban született gyermek apja az anya férje, az apaság-megállapítási és -megtagadási eljárás fontos, annál is inkább, mivel elôfordul, hogy a gyermek válás vagy a házasság érvénytelenítése után született, de fogamzása még a házasság idején történt – ilyenkor is a volt férjet nyilvánítják a gyermek apjának. Egyetlen kivétel van: ha a gyermek megszületéséig az anya ismét férjhez ment, már az új férj minôsül apának. Abban az esetben, hogy ez nem igaz, és bizonyítható, akkor két megoldási lehetôség kínálkozik: 1. Ha a valódi apa beismeri, hogy övé a gyermek, ez elégséges. 2. Ha viszont nem akarja bevallani, vagy kételyei vannak, akkor törvényszéki apaság-megtagadási eljárást kell kezdeményezni, ugyanis a törvényszékre hárul annak megállapítása, hogy ki a gyermek apja. Abban az esetben, ha az apa elismeri apaságát, azt az anyakönyvi hivatalban kell bejelenteni a gyermek bejelentésének pillanatában vagy késôbb. A törvény érvényesnek tekinti a végrendeletben beismert apaságot is.
Mellau György
Berozsdásodott párkapcsolatokat is képes felfrissíteni egy rövidke nyaralás a napsütötte déli földtekén. A mindennapok gyötrelmeitôl távol eltöltött szabadság lehetôséget kínál a szerelem és az erotika felfrissítésére – mondta Sonja Kinigadner, az Osztrák Pszichológiai Társaság (BÖP) szakértôje az APA osztrák hírügynökségnek adott nyilatkozatában.
"Fontos, hogy az ember a nyaralás alatt megôrizze az egyéni szabadság és a társas élet közötti egyensúlyt" – mutatott rá, hozzátéve, hogy ezen belül azért a civódás is megengedett dolog. A partner kedvessé lép elô, többé már nem csupán családapa, aki kiönti a szemetet a kukába. A nyaralás alkalmat ad arra, hogy élettársunkat más oldaláról is megismerjük. Eltûnnek a mindennapok gyötrelmei, az embernek nem kell fôznie vagy takarítania, kiszolgálják a szállodában.
Kinigadner szerint a kapcsolat megszokottá válásának elkerülése végett a nyaralást úgy kell megtervezni, hogy legalábbis részben kiszabaduljunk a mindennapok egyhangúságából. Egy háromgyermekes család számára például nem ideális kempingben tölteni a szabadságot, ahol ugyanúgy kell fôzni és takarítani, mint odahaza. Egy évközben hivatalos elfoglaltságokkal nagyon leterhelt fiatal pár számára üdítô változatosságot jelenthet egy kalandos lakókocsis kirándulás.
Ugyanakkor a meghitt együttlét nyaralás idején nem csak pozitívan hathat a szerelemre és a párkapcsolatra. Az eltérô elképzelések, a túlságos közelség vagy a civakodások azt eredményezhetik, hogy befelhôsödik a kapcsolat. Tudatában kell lennünk annak, hogy nyaralás idején is támadhatnak konfliktusok, éppen úgy, mint odahaza. Különösen azoknak kell erre számítaniuk, akik a hétköznapokban is hatalmi harcot vívnak egymással.
A pszichológus figyelmeztet: teljességgel helytelen lenne, ha a nyaralás közben támadó vitákat el akarnák fojtani. A mindennapos stressztôl távol nyugodtabban tudunk szembenézni a problémákkal, higgadtabb légkörben tudjuk véleményünket kifejteni. Ilyenkor gyakran születnek idôtálló megoldások, amelyek azután otthonunkba visszatérve gondoskodnak a békés légkörrôl.
Nem tanácsos úgy nekiindulni a nyaralásnak, hogy "szabadságra megyünk, ez alatt az idô alatt mindent közösen kell csinálnunk". Két ember számára az állandó közelség sok lehet. Már egy fél óra is segíthet, ha ez alatt az idô alatt mindenki egyedül tesz-vesz valamit. Kinigadner szerint "a felek általában örülnek, ha fél óra elteltével viszontlátják egymást". Jó az is, ha a két félnek különbözô elvárásaik vannak a nyaralással kapcsolatban. Ezért a különbözô igényeket már a nyaralás eltervezésénél figyelembe kell venni, teljesítésükhöz már jó elôre idôt kell biztosítani.