Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 – euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Megyénkben közel ötezer végzôs diáknak (3448-an a román, 1186-an a magyar s 43-an a német tagozaton) szól a héten utoljára az iskolacsengô, s a tegnap kezdôdött ballagási ünnepségek ma és holnap folytatódnak. Érzéseikben, gondolataikban a megkönnyebbülés öröme mellett, hisz középiskolai tanulmányaik végére értek, ott lapul a búcsúzás nosztalgiája is. Elmenni, az ismert francia közmondás szerint, annyit jelent, mint meghalni egy kicsit. Talán ezt feledtetik a virágok, az ajándékok, a jókívánságok, amelytôl a pillanat varázsában minden maturandus a legfontosabbnak, a legszebbnek, a legokosabbnak érzi magát. Amit csak fokoz az ünneplés folytatása, amit ma már egyes családokban népes vendégsereggel illik megtartani. Egyre inkább kimegy divatból a szerényebb, meghitt otthoni együttlét, s a formaságok rabságában, a "trendhez" való görcsös igazodásban a vendéglôi látszatünneplésre tevôdik át a hangsúly. Pedig a jó iskola, mint mindig, megpróbálja a lényeget közvetíteni, s akinek van füle hozzá, ezt hallja ki az elbocsátó szép beszédekbôl is.

Hogy az uniós országgá vált Románia elsô érettségizô évfolyamának mi van a batyujában, hogy azt a tudást, amit tizenkét év alatt összegyûjtöttek és rögzítettek, hogyan fogják cselekvésre váltani, a késôbbiekben derül ki. És attól is függ, hogy a biflázás mellett mennyi ötletességre, kreativitásra, gyakorlatra váltható ismeretekre oktatták azokat, akik egyre nehezedô körülmények között kell megtalálják helyüket a világban. Szándékosan írtam világot, hisz a héten ballagók közül valószínû kevesen maradnak meg vagy térnek vissza szûkebb hazájukba. Legalábbis egy ideig, amíg látni, megismerni, szárnyalni szeretne minden fiatal. Ha kaptak szárnyakat hozzá, s kitartást is, hogy hosszan repüljenek, nem lesz semmi gond. Ha már kezdettôl a földön vonszolják magukat, nehéz lesz felemelkedni, de végül is ma már semmi sem lehetetlen.

A most ballagó diákokban a közelgô érettségi lejártával látszólag kicsit meghal az iskola. Természetesen jelképesen kell érteni azt, hogy elhalványulnak, más értelmet nyernek az eddig fontos mindennapi cselekvések "a világ" meghódításának idejére. Hogy késôbb, évek múltával majd egyre fontosabbá váljék az alma mater, a hajdani osztálytársak, akiknek száma egyszer csak fogyatkozni kezd, az a csipetnyi föld, csipetnyi ég, azok az illanó emlékek, amelyek a múltat, a fiatalságot jelentették. A héten ballagóknak mit is kívánhatnánk? Úgy szálljanak minél magasabbra, hogy az utat sohase veszítsék szem elôl, s a visszautat legalább lélekben mindig megtalálják.

A Vártemplomban tartott reggeli ökumenikus istentiszteletet követôen virágköntösbe öltöztetett alma mater várta az iskolába visszatérô meghatódott diákokat, akik tegnap utolsó alkalommal üldögéltek bolyaisként padjaikban. Az utolsó osztályfônöki órán a négy év alatt szerzett barátokra, ismeretségekre, szerelmekre, siker- és kudarcélményekre emlékeztek, majd kis fekete-piros csíkos batyuval a vállukon kiballagtak a "nagybetûs" felé.

Szerdán a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum és a Református Kollégium közös ballagási ünnepélyén 256 diák mondott búcsút egykori iskolájának, tanároknak és osztálytársaknak. A tizenegy ballagó osztályból álló évfolyam tovább viszi majd a sokat emlegetett bolyais szellemet. Elsôként Bálint István, a líceum igazgatója, majd Székely Emese, a Református Kollégium igazgatója búcsúzott a végzôsöktôl, ezt követôen a helyi közméltóságok vették át a szót.

– Tizenkét évnek vége, amely magában foglalta a gyerekkor egy részét, a kamaszkort és ma azt mondják, felnôtté váltatok. A nyitott Európában több lehetôség áll elôttetek, Erdély és a magyarság pedig vár, hogy visszahozzátok azt a tudást, amit kint szereztetek – szólt a bolyaisokhoz Lokodi Edit Emôke, a megyei tanács elnöke. A helyi polgármesteri hivatal nevében Bakos Levente és Csegzi Sándor alpolgármesterek köszöntötték a diákokat.

Kirsch Attila, az Öregdiákok Baráti Körének elnöke arra szólította fel a végzôsöket, hogy minden körülmények között a becsületesség jellemezze ôket.

A végzôsök búcsúbeszédeit követôen az ottmaradó diákok nevében Kovács Andrea vette át a szót: – Érettségire készül az ész és nosztalgiázni akar a lélek. Ma az útra tevés napja van, akárcsak a mesehôsök, ti is kaptok egy batyut tele elemózsiával. Míg a mesehôs batyujában a családi ház emléke lakozik, a tiétekben az iskolai évek, az iskola csengôjének hangja elevenedik majd fel – búcsúzott a tizenegyedik osztályos diák nagyobb társaitól.

Az ünnepségen részt vevô meghívottak felszólalását követôen a kiváló tanulmányi átlagokat elérô tanulókat díjazták, majd az egyes területeken kiemelkedô diákok különdíjakat vehettek át. Az ünnepélyes rendezvény zárómozzanataként, a hagyományhoz híven, a végzôsök kiballagtak az alma mater falai közül és megkerülték a Bolyaiak szobrát.

A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum és a Református Kollégium végzôs diákjai közül az arra legérdemesebbeknek a mostani ballagási ünnepség alkalmával is kiosztották a fent említett rangos díjakat. Az idén az alábbi tanulók vehették át az elismerést:

Gyôrffy Zoltán-díj: Cseterás Györgyi (Bolyai Farkas Líceum, I. díj, 300 USD), Balázs-Oldal Nóra (Bolyai Farkas Líceum, II. díj, 200 USD), Monda Tímea (Református Kollégium, III. díj, 100 USD).

Szabó Jenô-díj: Máthé Antal Koppány (Bolyai Farkas Líceum, I. díj, 500 lej), Szakáts István (Bolyai Farkas Líceum, II. díj, 400 lej), Kovács István (Bolyai Farkas Líceum, III. díj, 300 lej).

Tariceanu miniszterelnök szerdán beszámolt a minisztereknek azokról a témákról, amelyeket kedden tárgyalt meg az európai uniós hatóságokkal. Kijelentette, elmondta nekik, hogy a belsô politikai viták nem zavarták meg a kormány tevékenységét, továbbá, hogy az Európai Bizottság és a román hatóságok közötti kapcsolatok az együttmûködésen kellene alapuljanak és nem az ellenôrzéseken.

A kormányfô a szerdai kormányülés elején a José Manuel Barroso EB-elnökkel való beszélgetésrôl is beszámolt.

Elmondta, a beszélgetésen Tudor Chiuariu igazságügy-miniszter is részt vett, és azt az üzenetet akarta továbbítani, hogy a kormány "felvállalta, elôre halad", és minél nagyobb arányban le akarja hívni az európai uniós pénzalapokat.

"Elmondtuk az EB-elnöknek, hogy szeretnénk, ha az együttmûködési és ellenôrzési mechanizmus inkább az együttmûködési összetevôn alapulna, mivel mi is ismerjük a kötelezettségeinket, és mi is meg tudjuk ítélni, milyen minôségû munkát végzünk" – mondta Tariceanu.

A kormányfô elmondta, a védzáradék esetleges életbe léptetésérôl szóló híreket is megtárgyalta Barrosóval, és megemlítette, hogy az EB-elnök is azt nyilatkozta a megbeszélés végén a sajtónak, hogy ne vegyék figyelembe az errôl keringô híreket, tekintve, hogy az országjelentés még nem készült el teljesen. Tariceanu bízik abban, hogy a jelentés pozitív lesz.

Calin Popescu Tariceanu kormányfô kedden Brüsszelben tartózkodott, hogy az EB országjelentésének bemutatása elôtt José Barroso EB-elnökkel és Hans-Gert Pöttering EP-elnökkel tárgyaljon. Az EB június 27-én mutatja be jelentését Románia és Bulgária csatlakozás utáni elômenetelérôl.

Tegnap a sajtó képviselôinek jelenlétében Dorin Florea polgármester hivatalosan is átadta az újonnan korszerûsített marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu utcát, amelyen hol gyalog, hol gépkocsival haladt végig a média kíséretében.

A munkálatokat 2004-ben kezdték el, és az eredeti tervhez képest egyéves késéssel mostanra sikerült befejezni. Összesen 4,2 kilométer hosszú útszakaszt aszfaltoztak le a Poklos-patak jobb és bal partján. A polgármester szerint a késés miatt az E.ON Gaz Románia és az Aquaserv szolgáltató cégek okolhatók, amelyek saját munkálataikkal hátráltatták az útépítést. A polgármester a kivitelezô Geiger cég képviselôjének kiadta a parancsot, hogy a rendellenességeket egy-két napon belül küszöböljék ki. Például a Tordai húsüzlettel szembeni földkupacot takarítsák el, a szegélyköveket igazítsák meg.

– A Poklos-patak jobb és bal partja a marosvásárhelyiek átka volt a por és sár miatt. A város vezetésének meg kellett szüntetni ezt az állapotot. Az út korszerûsítése a tervek szerint 52 milliárd régi lejbe került volna, azonban a polgármesteri hivatalnak sikerült 38 milliárd lejre lefaragni a költségeket. Ezt csak azért mondom, hogy a marosvásárhelyiek tudják, jól gazdálkodunk a pénzükkel! – fejtette ki a polgármester, majd hozzátette, hogy ebben a városban eddig mindenki saját kútfeje szerint azt tett, amit akart, fejetlenül építkezett, amit a mostani adminisztrációnak kell rendbe hoznia. Amikor a sajtó rákérdezett, hogy mire utal pontosabban, a polgármester elmondta, hogy a Tudor Vladimirescu utca Furnica üzlet és Budai Nagy Antal utca közötti szakaszán, körülbelül 400 méteren 20 udvart és gazdaságot egészen a patakmederig hosszabbítottak meg, elfoglalva ezzel az úttestet. A tulajdonosokat felszólították, hogy szabadítsák fel a terepet, de nem voltak erre hajlandók. A polgármester határozottan kijelentette, hogy a törvényes iratokkal rendelkezô tulajdonosokat kárpótolják, a törvénytelen helyfoglaló építményeket – ezekbôl van több – erôszakkal távolítják el. Ugyanis a Tudor Vladimirescu utca a gépkocsiforgalom számára összekötô kell legyen a Szabadság utca és a Dacia övezet között.

A Poklos partján állva bizony erôs bûz terjengett a levegôben, s amikor az újságírók és az arra járó polgárok rákérdeztek, hogy miért, a polgármester rögtön az Aquaservet és a Vízügyi Igazgatóságot hibáztatta. Az Aquaservet amiatt, hogy hét helyen engedik be a szennyvizet a patak medrébe. A Vízügyi Igazgatóságot pedig azért, mert nem egyezett bele, hogy a Poklos-patak medrét befedjék.

Eddigi tudomásunk szerint a patak befedését nem a helybeli igazgatóság vétózta meg, hanem környezetvédelmi és vízügyi szakemberek vízügyi elôírások figyelembevételével vetették el az ötletet.

Idéntôl EU-tábor a hivatalos neve a korábban Ifjúság és az Európai Unió Diákszeminárium cím alatt, a MIÉRT és az RMDSZ Ügyvezetô Elnöksége által szervezett tábornak, melyet idén is a tusnádfürdôi Univers kempingben tartanak július 10-15. között.

Az EU-tábor népszerûsítô körútja keretében Bodor László MIÉRT-alelnök és Csép Andrea, a MIÉRT kommunikációs alelnöke tegnap Marosvásárhelyen ismertették a diáktábor résztvevôire váró rendezvényeket. A tábor szlogenje: Komolyan laza – ami egyfelôl a komoly szakmai tartalmú elôadások, viták és másfelôl a lazulást szolgáló sport és szabadidôs programok kettôsségét fedi.

Mint a komoly részt illetôen megtudhattuk, a tábor központi témája a Románia uniós csatlakozásával járó változások ismertetése lesz, a politikától a gazdaságon és az oktatáson át a munkalehetôségekig terjedôen, elôadások, mûhelyviták keretében, számos politikus, kormánytisztviselô és szakértô részvételével.

A témakörök felmérése érdekében a szervezôk egy elôzetes telefonos közvélemény- kutatást is végeztek, ebbôl szûrôdött le a tábor tematikája. Négy tematikus nap lesz a táborban, melyek során a média és politika viszonyát, a gazdaság illetve hazai és unióbeli munkavállalási lehetôségeket, a régiók, fejlesztés és nemzetstratégia, illetve az oktatás, ösztöndíjak, kultúra témaköreit járják körbe.

A laza részben tartalmas szórakoztató rendezvények várják majd a résztvevôket, a diáktáborokban megszokott sportrendezvényektôl a koncertekig. Eközben lesz kifejezetten EP- képviselôjelöltek számára szervezett Trabant gyorsulási verseny, illetve az egykori NDK-népautó egyetemistaszállító kapacitásának rekordját megdönteni próbáló kísérlet is. A Trabantra kedvet kapóknak a csoportportyán kell részt venniük, ennek a fônyereménye ugyanis egy forgalomba írt és feltuningolt valódi Trabant lesz.

A tábor 250 férôhelyes, a részvételi díj 50 lej, ami a szállást és az étkezést foglalja magában. Jelentkezni június 29-ig lehet, részletes információk a www.eutabor.miert.ro weblapon érhetôk el, ahol a tábor programja is megnézhetô.

Az Európai Unió és Szerbia szerdán – 13 hónapi szünet után – felújította a tárgyalásokat a stabilitási és társulási egyezmény megkötésérôl: ez az egyezmény az elsô lépcsôfok lenne a két fél közötti intézményes kapcsolatok szorosabbra fûzésében, illetve Szerbia esetleges EU-csatlakozási folyamatában.

Az unió részérôl Olli Rehn bôvítési biztos, Szerbia képviseletében pedig Bozidar Djelic miniszterelnök-helyettes (egy EU-párti politikus, a meggyilkolt

Zoran Djindjic egykori kormányának pénzügy- minisztere) vett részt a tárgyalásokat felújító brüsszeli ülésen. A két fél között már korábban megkezdôdtek a megbeszélések errôl az egyezményrôl, de az Európai Unió tavaly megszakította azokat, mert úgy ítélte meg, hogy Belgrád nem mutat megfelelô együttmûködést a jugoszláviai háborús bûnök kivizsgálására létesített hágai Nemzetközi Törvényszékkel, s nem tesz kellôen határozott erôfeszítéseket a megvádolt személyek, különösen Ratko Mladic, a boszniai szerb haderô volt parancsnoka elfogására.

Bár Mladic azóta is bujkál, a szerbeknek május végén sikerült elfogniuk egy másik körözött tábornokot, Zdravko Tolimirt. Ezt nem pusztán Brüsszel, de a belgrádi magatartást Brüsszelnél jóval szigorúbban megítélô Carla Del Ponte, a Nemzetközi Törvényszék fôügyésze is úgy értékelte, hogy javult a szerb hatóságok együttmûködése Hágával. Ez a változás vezetett a tárgyalások mostani felújításához.

"Örülök, hogy Szerbiát visszatérni látom a tárgyalóasztalhoz, s gratulálok a szerb kormánynak mindazért, amit a tárgyalások felújításához szükséges elôfeltételek teljesítéséért tett" – mondta szerdán Olli Rehn, hozzátéve: ha sikerül kidolgozni, s majd aláírni a stabilitási és társulási egyezményt, az konkrét gazdasági és kereskedelmi elônyöket jelent Szerbiának.

A mai sajtó idônként "fékevesztett vadállatként" tud viselkedni – mondta a leköszönô brit kormányfô, aki szerint a média magatartása ma már a politikai döntéshozatalt is nehezíti.

A tisztségébôl két hét múlva távozó Tony Blair, aki tôle eddig soha nem hallott hangnemben szólt a politika és a sajtó viszonyáról, a Reuters hírügynökség által szervezett közéleti fórumon kijelentette: a média és a politika együttélése "sohasem volt könnyû", de a helyzet mára odáig fajult, hogy "akadályozza a politikusokat a helyes döntések meghozatalában".

Blair szerint a hírekért folytatott ádáz versenyben a média ma már "falkában támad", tevékenységét "veszélyes mértékben" az határozza meg, hogy egy-egy sztori mennyire "ütôs", és ez a színvonal leépülésével jár.

A kormányfô szerint a közéleti személyiségek – nemcsak a politikusok, de a sportolók, a katonák, sôt a jótékonysági szervezetekben tevékenykedôk – munkájának "hatalmas részét" az köti le, hogy a sajtóval viaskodnak, annak puszta mérete, "állandó hiperaktivitása" miatt.

Tony Blair szerint a közélet és a sajtó viszonyában keletkezett károk aláássák az ország önbizalmát és önmagába vetett hitét, saját maga és intézményei megítélését.

A miniszterelnök, aki június 27-én adja át posztját Gordon Brown jelenlegi pénzügyminiszternek, azzal zárta komoly feltûnést keltô beszédét, hogy közölte, habozott, mielôtt elszánta volna magát mindezek elmondására, de ezt "végül is ki kellett már mondani".

A munkáspárti brit kormány és a sajtó viszonyát különösen az iraki háború kitörése óta terhelik súlyos feszültségek. A modern brit politikatörténetben szinte példátlan, következményeiben máig ható összecsapássá fajult a Blair-kabinet és a BBC rádió nézeteltérése egy négy évvel ezelôtt elhangzott riport miatt, amelynek meg nem nevezett forrása szerint a kormány nyomására került bele az iraki tömegpusztító fegyverekrôl a nyilvánosság számára összeállított, még a háború elôtt közzétett hírszerzési dossziéba több "feltupírozott" elem, a katonai beavatkozás támogatottságának növelése végett. A kormány dühödten cáfolt, és követelte a forrás megnevezését, ám a BBC erre nem volt hajlandó.

A kormány és a közszolgálati cég között kirobbant példátlan csatározásban azonban – máig vitatott módon – mégis kikerült a sajtóhoz David Kelly védelmi minisztériumi fegyverzeti fôtanácsadónak mint a tudósítás valószínû forrásának neve. Kelly, akit parlamenti vizsgálóbizottság elé citáltak és ott – egyenes tévéközvetítésben – igen nyers stílusban hallgattak ki, nem sokkal ezután öngyilkos lett.

A súlyos botrányba egyaránt belebukott a BBC felsô vezetése és a kormány elsô számú sajtószóvivôje, és a BBC-nél új vezetési struktúrát és szerkesztési normákat alakítottak ki.

Folytatódtak szerdán délelôtt a palesztin belharcok a rivalizáló Fatah és Hamász mozgalom között a Gázai övezetben. Életét vesztette a Fatah hat fegyverese. Az elnök biztonsági szolgálatának 13 emberét ölte meg a Hamász.

Az iszlamista Hamász emberei megtámadták az övezet középsô részén a Mahmúd Abbász palesztin elnökhöz hû biztonsági szolgálatok állásait, és megöltek egy embert, további tízet pedig megsebesítettek. Egy másik összecsapásban az Abbász vezette Fatah mozgalom négy aktivistája halt meg. A Hamász közölte, hogy elfoglalta a Nemzetbiztonsági Erô nevû palesztin titkosszolgálat több posztját. A titkosszolgálat egyik gázai épületének ostromában is meghalt egy Fatah-tag. A radikális iszlamista szervezet harcosai ellenôrzésük alá vonták az övezet fô észak-déli útvonalát is. A Hamász ultimátumot adott szerdán ellenfelének a fegyverletételre. Ha a Mahmúd Abbász elnökhöz, illetve a Fatah szervezethez hû biztonsági erôk tagjai péntek délutánig nem szolgáltatják be fegyvereiket az Ezzedín al-Kasszám Brigádoknak (a Hamász fegyveres szárnyának), a szervezet erôvel veszi el tôlük – áll a felhívásban, amelyet a Hamászhoz közel álló rádióadók ismertettek.

A Hamász egy nyilatkozata szerint a Mahmúd Abbászhoz hû biztonsági szervezetek egyes tagjai "puccsra, a palesztin ügy elárulására" készülnek, és a Fatah "nem képes megfékezni a soraiban megbújó puccsistákat". Az iszlamista szervezet felháborodottan reagált a Fatah központi bizottságának elôzô napi döntésére, amely szerint a szervezet felfüggeszti minisztereinek részvételét a februári hatalommegosztó egyezmény jegyében létrejött palesztin nemzeti egységkormány munkájában, tiltakozásul a Hamász fegyveresei által elkövetett "bûn- cselekmények" ellen. A Hamász nyilatkozata szerint "a Fatah lépése politikai zsarolás, bûncselekményeket pedig éppen a Fatahhoz hû fegyveresek követnek el".

Az indulásra váró utasok bosszankodnak, ha a terminál tájékoztató tábláján a járatuk indulási ideje helyett a DELAYED felirat világít. Azaz: a járat késik és a késve indulásának ideje még bizonytalan. Az utóbbi idôben azonban nem egy járat, hanem egy új repülôgép, az Airbus A380-as, a két emeletén 800 utast is szállítani képes repülôgép forgalomba állítása késik, immár több mint másfél évet.

Az A380-as hat európai ország együttmûködésével készül, egyes fôdarabjait kilenc városból szállítják az európai Airbus Industries franciaországi központjába, és a gépeket Toulouse-ban szerelik össze. A harmadik évezred elejére az európai konszern egyenrangú konkurense lett az amerikai Boeingnek, egyes idôszakokban már több rendelést kapott, mint a tengerentúli cég. A vezetés átvételét éppen a világ legnagyobb kapacitású utasszállítójától, az emeletes A380- asuktól remélték. Tervezését 18 éve kezdték meg és a program eddig kétmilliárd dollárba került. Úgy kalkuláltak, hogy ez a gép a zsúfolt légi útvonalak irányítóinak és a repülôtereknek egyaránt kedvencük lesz, hiszen ugyanakkora utasforgalom mellett kevesebb géppel kell foglalkozniuk.

A nem várt késedelem alapjaiban megrázta a vállalatot. Üzemrészeket kellett leállítani, munkások ezreit bocsátották el – fôleg Francia- és Németországban –, s a vezetôségben is változások következtek be. A kormányfôknek kellett egyeztetni a méltányos elbocsátásokról, amelyeket tiltakozó megmozdulások is kísértek. A vállalat részvényeinek értéke zuhant, még a résztulajdonos európai EADS-é is. S eközben a Boeing bejelentette a kisebb, de még korszerûbb B-787 Dreamlinerének 2008-ban már várható szállítását, amivel sok vevôt elcsábított a hitelét jórészt elvesztett A380-tól. A négy hajtómûves óriásgép késése károsan befolyásolta az európai gazdaság megítélését is.

Ahhoz, hogy az A380-as visszahozza a fejlesztésébe fektetett tôkét, 300-at kellene belôle eladni, a megrendelések viszont alig haladják meg ennek a felét. A gyártók azonban még nem adják fel a versenyt, hiszen abban bíznak, hogy októberben megkezdôdik és rendben folytatódik az A380-asok szállítása.

A romániai kisebbségügyi törvény, a Nagy Zsolt informatikai miniszter elleni eljárás, valamint Traian Basescu államfô magyarországi kisebbségpolitikát bíráló kijelentése is szóba került Szôke László magyar külügyminisztériumi szakállamtitkár és Ireny Comaroschi budapesti román nagykövet szerdai találkozóján. Minderrôl Odze György külügyi szóvivô tájékozatta az MTI- t.

A közlemény szerint a szakállamtitkár örömmel nyugtázta, hogy július 3-án Bukarestben ülést tart a kétoldalú kisebbségügyi vegyes bizottság, egyben tájékoztatást kért a romániai kisebbségi törvény – immár hosszabb ideje elôirányzott, de továbbra is húzódó – parlamenti elfogadásának kilátásairól.

"Emellett emlékeztetett arra is, hogy magyar partnerének küldött levelében Razvan Ungureanu korábbi külügyminiszter kilátásba helyezte a magyar nyelvû feliratok 2007. július 1-tôl kezdôdô elhelyezését a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen; a szakállamtitkár érzékeltette: a magyar fél elôrelépésre számít az egyetemmel kapcsolatos kérdésekben" – írta kommünikéjében a külügyi szóvivô.

A találkozón Szôke László elmondta, "sajnálattal értesültünk" Traian Basescu elnöknek az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) bukaresti diszkriminációellenes konferenciáján elhangzott, a magyarországi kisebbségpolitikát bíráló kijelentésérôl.

A közlemény szerint az államtitkár kitért arra is, hogy aggályokat kelt a Nagy Zsolt informatikai miniszter elleni eljárás, valamint a további négy RMDSZ-es tisztségviselô ellen indult büntetôjogi vizsgálat is, mert "a körülmények alapján nem lehet kizárni, hogy ezek az eljárások az RMDSZ ellen irányuló politikai törekvéseket is szolgálhatnak".

Odze György közleménye szerint a romániai magyar érdekképviselet kormányzati szerepvállalása az elmúlt évtizedben mind a régió etnikumközi viszonyainak javítása, mind a magyar–román bizalomépítés és partnerség szempontjából igen hasznos volt.

"Mindkét ország érdekeit szolgálná, ha ezt a – kétoldalú kapcsolataink szempontjából is fontos – kedvezô hatást sikerülne megôrizni, és a romániai magyarság aktív országos politikai szerepvállalását nem veszélyeztethetnék rövid távú, taktikai törekvések" – zárult a magyar külügyminisztériumi közlemény.

A Maros Megyei Munkaügyi Felügyelôség 20.000 lejes bírságot rótt ki az Azomures vegyi kombinátra a január 31-én történt munkabaleset miatt, amelyben egy személy meghalt, egy pedig súlyosan megsérült.

Angela Podina, a kombinát ügyvezetô igazgatója szerdán a Mediafax tudósítójának elmondta, az Azomures nem óvta meg a kiszabott bírságot, hanem kifizette, és a gyár vezetôsége intézkedéseket hoz a munkakörülmények biztonságának javítására.

A jegyzôkönyv elkészítése több hónapon át tartott, mivel a Maros Megyei Munkaügyi Felügyelôség elrendelte a felrobbant kazán szakértôi vizsgálatát. A vizsgálat kimutatta, hogy az ammóniás vizet tartalmazó tartályban az ammóniák és levegôkeverék felrobbant, mivel a munkások tûzzel dolgoztak egy nem egészen üres tartálynál, és megrongálódott hegesztôkábelt használtak.

Az Azomures kombinátnál történt robbanás következtében egy munkás meghalt, egy pedig súlyosan megsérült. A kombinát vezetôsége még a baleset napján kijelentette, hogy a robbanás az ammóniákgôzök miatt következett be, az elôzetes vizsgálatok szerint a tartályon dolgozó munkások nem a biztonsági elôírásoknak megfelelôen dolgoztak.

Húsz év börtönbüntetésre ítélte szerdán a bukaresti ítélôtábla a két évvel ezelôtt Irakban túszul ejtett három román újságíró elrablásának kitervelésével és terrorizmussal vádolt Omar Hajszam szíriai-román állampolgárságú üzletembert. A nem jogerôs ítéletet a bíróság a vádlott távollétében hozta meg, hiszen tavaly nyáron Hajszam elmenekült Romániából. Hosszas bujkálás után egy héttel ezelôtt adott hírt magáról, amikor egy román kereskedelmi televíziónak adott interjújában ártatlanságát hangoztatta, s azt is közölte, hogy Bejrútban van. Az ítélôtábla a három fokozatú igazságszolgáltatás utolsó elôtti szintjét jelenti, tehát még a legfelsôbb bírósághoz lehet fellebbezni.

Az Európai Unió tagországainak azon polgárai, akik Romániában bejelentett lakhellyel (rezidenta) rendelkeznek, részt vehetnek a helyi közigazgatási választásokon, szavazhatnak és megválaszthatók lesznek a helyhatósági tisztségekbe, illetve, a román állampolgárokhoz hasonlóan beiratkozhatnak valamely politikai pártba. A személyazonossági okirat alapján élhetnek szavazáshoz való jogukkal.

A kormány törvénytervezetet fogadott el a 67/2004-es, a helyhatósági választásokról szóló törvény, a 14/2003-as párttörvény, illetve a 373/2004-es, a parlamenti választásokat szabályozó törvény módosításáról. Az Állandó Választási Hatóság feladata lesz kidolgozni az Európai Unió tagországainak állampolgárait tájékoztató anyagokat és programokat.

Az Európai Unió összes, szavazati joggal rendelkezô polgára, akinek bejelentett lakhelye van abban a helységben, ahol a választási névjegyzék készül, és aki szerepel az Idegenrendészeti Hatóság (Autoritate pentru Straini) nyilvántartásában, külön (kiegészítô) listára (liste complementare) kerül. Ez állandó névjegyzék, amelyet a polgármester készít el és aktualizál az Idegenrendészeti Hatóság területi szerveivel közösen.

Azokat a szavazati joggal rendelkezô EU-polgárokat, akik legalább három hónapja abban a választókerületben laknak, ahol a választást tartják, de nem szerepelnek az Idegenrendészeti Hatóság nyilvántartásában, a személyazonosságot igazoló iratok alapján, a polgármester, saját kérésre, pótlistára (liste suplimentare) veszi fel.

Az uniós tagországok polgárai akkor jelöltethetik magukat a bejegyzett lakhelyükhöz tartozó választókerületben, ha szerepelnek az Idegenrendészeti Hatóság nyilvántartásában. A jelöltjavaslatok letételének körülményei azonosak a román állampolgárokéval. Azonban a jelöltség benyújtásakor, a román állampolgárok számára kötelezô dokumentumok mellett, saját felelôsségre nyilatkozatot kell adniuk, amelyen a következô adatok kell szerepeljenek: * az állampolgárság, illetve a romániai lakcím, * az EU-tagországban bejelentett utolsó lakcím, * hogy a saját országukban, végleges bírósági ítélettel nem vonták vissza a jelöltséghez való jogukat, * saját hazájukban vagy az Európai Unió más tagországában nincsenek olyan funkcióban, amely összeegyeztethetetlen a helyi választott státussal.

A helyi közigazgatási szervek megválasztását szabályozó 67/2004-es törvény módosításával a kormány össze akarja hangolni a hazai törvényt az Európai Bizottság 1994. december 19-én elfogadott, 94/80/CE direktíváival.

"Rezidens" lehet bármely EU-állampolgár vagy annak a családja, aki a törvényes elôírásoknak megfelelô bejelentett lakhellyel rendelkezik Romániában. A Románia területére belépô uniós polgárok – minden külön feltétel nélkül – 3 hónapos letelepedési engedélyt kapnak.

Azok az uniós polgárok, akik nem szerepelnek az Idegenrendészeti Hatóság nyilvántartásában, és akik szeretnének a polgármesternél feliratkozni a választási pótlistára, a 290/2005-ös, a román állampolgárok nyilvántartását, lakcímét és bejelentett lakhelyét szabályozó törvényt módosító 97/2005-ös sürgôsségi kormányrendelet 27. cikkelye értelmében, a következô iratokkal bizonyíthatják, hogy teljesítik a letelepedéshez szükséges feltételeket: * a lakhelyre vonatkozó, törvényes körülmények között igazolt okirat, * a befogadó kézzel írt nyilatkozata, csatolva a tulajdonbizonylathoz azon személyek esetében, akik változtatni kívánják a lakhelyüket, * a kérelmezô saját felelôsségre írt nyilatkozata, a közrendész ellenôrzést igazoló aláírásával, amellyel igazolja az ingatlan létezését és azt, hogy a kérelmezô valóban a bejelentett lakcímen lakik, * valamint a polgármesteri hivatal által kibocsátott dokumentum, amelybôl kiderül, hogy a kérelmezô, esetenként a befogadó szerepel a mezôgazdasági naplóban (falvak esetében).

Az EU-tagországok polgárai a törvényes keretek között részt vállalhatnak a helyi közösségek életében, szavazati joggal rendelkeznek és megválaszthatók a helyi közigazgatásba, olvasható Románia kormánya által június 6-án kiadott tájékoztatóban.

Ma már nem lehet a fiatalok említése nélkül beszélni az informatikáról, a technológia része az életüknek, a tudásuknak. A fiatalok a legnyitottabbak az új technológiák iránt és ôk azok, akik innovatív fejlesztéseket igényelnek.

Éppen ezért idéntôl Nagy Zsolt kezdeményezésére és támogatásával eRégió-díjat hoz létre az eTransylvania Egyesület és az RMDSZ. Az egyesület célja segíteni a romániai és ezen belül a romániai magyar információs társadalom kialakítását mint a térség felemelkedésének zálogát. Az eRégió- díj létrehozásával azokat a diákokat kívánják támogatni, akik már eredményeket mutattak fel az informatika területén.

Idén tíz erdélyi iskola tizenkét diákja kap eRégió-díjat. Az oklevél mellé egy USB adattároló, egy Windows XP csomag és egy Encarta digitális enciklopédia jár. Elsôként Szakáts István, a marosvásárhelyi Bolyai Líceum végzôs tanulója vehette át a díjat Tóth Elemértôl, az eTransylvania Egyesület elnökétôl.

Reméljük, hogy díjunk ösztönzôleg hat a végzôsökre, a következô években további fontos eredményeket érnek el, és olyan fejlesztésekben vesznek részt, amelyeknek köszönhetôen mindannyiunk élete, környezete jobbá, modernebbé, fejlettebbé válik – fejtette ki az eTransylvania Egyesület elnöke.

Cozmin Gusa PIN-elnök szerdán Iasi-ban kijelentette, hogy Csendes László, a CNSAS vezetôtanácsának tagja és a tanács elnöki tisztségének jelöltje "kifehérítette" Frunda György és Borbély László dossziéját, akik Gusa szerint együttmûködtek a volt Szekuritátéval, és közremûködött Corneliu Vadim Tudor dossziéjának "kifehérítésében" is.

A PIN elnöke azt állítja, hogy Serban Mihailescu és Mircea Cosea jó magaviseleti igazolványt kapott, bár inkognitóban dolgozó ügynöki dossziéjuk volt. Cristian Radulescut, a PD parlamenti csoportjának vezetôjét szintén tisztára mosták, pedig ennek írott szerzôdése volt a Szekuritátéval, és létezett egy nyugta is, amellyel politikai rendôrségi tevékenységéért fizették, állította a PIN-elnök.

Rámutatott, ezeknek a dossziéját "kifehérítették" a CNSAS tagjainak távolmaradása miatt, a döntéseket pedig a jelenlevôk többségi szavazatával hozták.

Hozzátette, Radulescu dossziéjának kifehérítése politikai megegyezés tárgyát képezte a PD és az RMDSZ között.

"Miután az RMDSZ támogatásával Radulescu megkapta a jó magaviseleti igazolványát a CNSAS-tól, Frunda György is kapott egy igazolást a PD támogatásával. Ezt követôen a Maros megyei Szekuritáté volt elnöke kijelentette a sajtóban, hogy Frunda az informátora volt. Tehát újra kellett nyitni Frunda dossziéját, de ez nem történt meg" – jelentette ki Gusa.

A PIN elnöke Aspazia Cojocaru, az Alkotmánybíróság bírójának dossziéját hozta még fel példaként, amelyet szerinte szintén tisztára mostak. Elmondta, a nô Ana fedônéven írt információkat a volt Szekuritáténak, és eleinte a bizottság úgy minôsítette, hogy együttmûködött a politikai rendôrséggel.

A kormány legutóbbi ülésén jóváhagyta azt a törvénytervezetet, amely a kereskedôk fogyasztókkal szembeni tisztességtelen eljárásait küszöbölné ki, ugyanakkor a kormány célja az európai jogharmonizáció megvalósítása a fogyasztóvédelmi törvény esetében. A törvénytervezetet a parlamentnek kell jóváhagynia, és várhatóan még 2007. december 12-e elôtt érvénybe lép a jogszabály.

A kormány által elfogadott törvénytervezet teljes mértékben tartalmazza az Európa Tanács 2005/29-es, az illojális kereskedelmi praktikákra vonatkozó irányelvét. A december 12. elôtt érvénybe lépô törvény nagyobb védelmet biztosít a fogyasztók számára a kereskedôk tisztességtelen eljárásaival szemben. Ilyen praktikáknak számít többek közt: engedély hiányában kifüggesztett márkanév vagy termékigazolvány; a kereskedô által idegen nyelven és nem az állam hivatalos nyelvén vállalt kötelezettség az eladás utáni szolgáltatások biztosítására vonatkozóan; azt a benyomást kelteni, hogy egy termék törvényesen eladható, ha ez nem lehetséges; pontatlan információk közlése a fogyasztó személyi biztonságára, a kockázatok mértékére vonatkozóan, abban az esetben, ha a fogyasztó nem vásárolja meg a terméket; a fogyasztó megtévesztése azáltal, hogy egy termék eredetérôl valótlan információkat szolgáltatnak; annak az állítása, hogy egy termék megkönnyítheti a szerencsejátékokon való nyerést; az a hamis állítás, hogy a termék betegségeket, fejlôdési rendellenességeket gyógyít; az az állítás, hogy a termék megvásárlásával versenyen vehet részt a fogyasztó vagy jutalomtárgyat kaphat, anélkül azonban, hogy a megígért jutalomhoz vagy az azzal egyenértékû tárgyhoz hozzájutna.

Agresszív kereskedelmi praktikának számít, ha a kereskedô elhiteti a fogyasztóval, hogy szerzôdéskötés elôtt nem hagyhatja el a kereskedelmi egységet; ha lakásában keresi fel a fogyasztót és a felszólításra nem hajlandó távozni, kivéve a jogos és törvényes eseteket; ha egy reklámban gyereket próbálnak meggyôzni a termék megvásárlásáról; amikor a fogyasztóval közlik, hogy ha a terméket nem vásárolja meg, a kereskedô elveszítheti állását; amikor azt a hamis benyomást keltik, hogy ha a fogyasztó egy bizonyos dolgot megtesz, jutalmat vagy más, kedvezményt kap, pedig ilyen nem létezik, ha pedig mégis, akkor a jutalom birtokába való jutás feltételezi, hogy a fogyasztónak bizonyos pénzösszeget kell fizetnie.

A fogyasztók a rendellenességeket a fogyasztóvédelmi hivatalnak jelenthetik, amely elbírálja a panaszokat, és akár perbe is foghatja a tisztességtelenül eljáró kereskedelmi társaságokat. A tisztességtelen kereskedelmi praktikák a tervezet szerint bûncselekményeknek minôsülnek és 3.000-tôl 30.000 lejig terjedô bírság róható ki az ilyen esetekben.

Ars Hungarica és Nagyszeben – egyik Európa idei kulturális fôvárosa, a másik az ott szervezendô magyar hét. Színvonalas programokkal, összmûvészeti repertoárral, nem csak magyaroknak – errôl hallottunk részleteket a szerda déli, marosvásárhelyi Bernády Ház-beli sajtótájékoztatón. Serfôzô Levente, a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesülete keretén belül mûködô Nagyszebeni Magyar Kulturális Iroda igazgatója számolt be a részletekrôl. Mint megtudtuk, az iroda egy olyan, szórványban mûködô intézmény, amely a magyar kultúra, hagyomány megôrzéséért, megvédéséért harcol. Fiatal intézmény léte ellenére (tavaly alapították) gazdag és nívós rendezvényeivel felpezsdítette a szórványmagyarok életét. Nagyszeben az ország dzsesszfôvárosa is volt, tizennegyedszer rendezték meg a nemzetközi színházfesztivált, ott zajlottak az ArtMania-rendez-vénysorozatok, idén augusztusban pedig magyar hét kezdôdik, amelynek nem titkolt célja bemutatni a magyar kultúrát, átfogó, összmûvészeti módon, standokkal, népmûvészeti tárgyakkal és árusokkal, színpaddal "lefedve" a város fôterét. Több mint 80 magyar kulturális esemény közül válogathat augusztusban a Nagyszebenbe érkezô. Az 500 körüli fellépôt felvonultató fesztivál napjait olyan személyiségekrôl nevezték el, akik valamilyen szinten kötôdnek a városhoz, nevük azzal összekapcsolható: Borsos Miklós, Nyirô József, Barabás Miklós, Kós Károly, Petôfi Sándor, Bartók Béla és Bodor Mária. Augusztus 19-e és 26-a között fellép a Kolozsvári Állami Magyar Opera (Bartók Béla operájával), a Romániai Magyar Dalosszövetség, a Csíki Kamarazenekar, a vásárhelyi Tompa Miklós Társulat, de jelen lesz Eperjes Károly Kossuth-díjas színmûvész, a Magyar Állami Népi Együttes, a Budapest Táncegyesület, koncertezik Sebestyén Márta, a Ghymes, a Kaláka, a Tarisznyás együttes, a Kampec Dolores, a Szentegyházi Gyerekfilharmónia, a Role, a Transylmania, az Orthent, a Kalapács, az Edda, a Nox, a Knock Out, DJ Ludmilla és DJ Palotai, valamint a Neoton Família (a lista így sem teljes). Színpadon játsszák az István a király rockoperát 120 hivatásos erdélyi népi táncos közremûködésével. Reggelenként az Ars Poetica irodalmi kávézó várja a korábban kelôket, délelôttönként konferenciák, szakmai ülésszakok zajlanak, a székely és szász kapcsolatokról, az irodalomról, iparról, Kós Károlyról többek között. A felhozatal önmagáért beszél, és akkor még meg sem említettük a színházi elôadásokat, dzsesszesteket, a gasztronómiai kínálatot, humoresteket és tárlatokat (az Orth Istvánét, többek között). Augusztus második fele, Nagyszeben. Visszatérünk rá.

Kamarazene-hangversenyek Segesváron

Pontosan ezelôtt egy évvel tudósítottam a Népújság olvasóit arról, hogy már több mint két évtizede kamarazene-koncerteket tartunk Segesváron, egyre növekvô rendszerességgel. Az utóbbi években a segesvári Gaudeamus Alapítvány a fôszervezô, a polgármesteri hivatal támogatásával.

A 2006/2007-es évad május 27-én zárult, s ez alkalmat ad arra, hogy visszatekintsünk az elmúlt szezon zenei eseményeire, amelyek során 10 hangversenyre került sor.

Elsô hangversenyünket 2006 szeptemberében tartottuk, a kolozsvári Flauto Dolce együttes fellépésével, mûvészeti vezetô: Majó Zoltán. Közremûködtek: Szabó Mária, Tóth Ágnes és Michaela Maxim szoprán. A rendkívül változatos mûsor alkalmával Holborne, Monteverdi, Hottetere, Albert, Bengráf, Bartók, Silvestri, Friedrich és Lechner mûveibôl hallhattunk.

Majd Viniciu Moroianu zongoramûvész, a romániai zenei élet kimagasló alakja látogatott el hozzánk. Novemberi elôadóestjén Beethoven, Enescu, Bartók és Schumann mûvei csendültek fel.

Harmadik hangversenyünk a Café-koncert nevet kapta. Két fiatal, nagyon tehetséges kolozsvári mûvész, Gergely Bálint hegedûs és Kósa Krisztián zongorista megidézték a régi kávéházak hangulatát, egyrészt népszerû (esetenként virtuóz) mûvekkel (Pachelbel, Dvoøák, Massenet, Strauss, Dinicu), másrészt ismert tangókkal, keringôkkel, sôt ragtime és dzsessz-számok is elhangzottak.

Már hagyománnyá kezd válni, hogy minden évadban szervezünk egy dzsesszkoncertet is, fôleg a fiatalok számára. Erre idén január 7-én került sor a kolozsvári Swinging Train együttes fellépésével.

Februárban vendégünk volt a neves kolozsvári Concordia vonósnégyes: Márkos Albert – hegedû, Botár Gerô – hegedû, Moldovan Olimpiu – brácsa és Ortenszky Gyula – cselló. Mûsorukon Mozart, Beethoven és Dvoøák mûvei hangzottak el. Másnap soron kívül sor került Nicolae Dumitru (közös szervezésben a városi mûvelôdési házzal) bukaresti zongoramûvész elôadóestjére.

Márciusban a brassói Transilvania Egyetem énekszakos diákjai tartottak egy nagyon érdekes hangversenyt, melynek során ismert operaáriák csendültek fel. Kiemelkedô teljesítményt nyújtott Chripkó Krisztina negyedéves hallgató.

Ezután a Juventus fúvóstrió lépett fel március 18-án: Haáz Bence – oboa, Deák Sándor – klarinét és Edina Ciorobâtca – fagott. Mozart, Haydn, Ibert és Beethoven-mûveket adtak elô.

Áprilisban Kováts Sándor kolozsvári mûvész zongoraestjén Schubert, Chopin, Brahms, Bartók és Gershwin mûveit játszotta.

Az évad csúcspontja következett május 13-án, amikor Béres Melinda (hegedû), Márkos Albert (hegedû, brácsa) és Cîrlejan Márta (zongora) léptek fel. A nagyon magas színvonalú hangversenyen Haydn, Leclair, Glier, Bartók, Schubert és Brahms mûvei hangzottak el.

A zárókoncertre május 27-én került sor. Az utóbbi években hagyománnyá kezd válni, hogy ilyenkor a kolozsvári Sigismund Toduta Zeneiskola diákjai szerepelnek. Az idén Kovács Dalma (zongora) és Szép Bálint (hegedû) végzôs diákok játszottak Bach, Schumann, Grieg, Prokofjev és Hacsaturján-mûveket.

A hangversenyek történetében elôször sikerült elkészítenünk az egész évad mûsorfüzetét, amelyben csak kisebb változások történtek. Köszönetet mondunk Márkos Albert hegedûmûvésznek, a Kolozsvári Filharmónia koncertmesterének, akinek az évek óta tartó, áldozatos szervezômunkája nélkül nem jöhettek volna létre a fenti hangversenyek.

Sokat köszönhetünk hûséges szponzorainknak, a segesvári HOCHLAND RT. és CESIRO RT.-nek, amelyek évek óta támogatják hangversenyeink szervezését. Ebben az évadban, hála Ujj Tibornak és Katalinnak, sikerült újabb támogatókat találni: NOVAMECANICA RT., SANTCOM RT., SCHUSTER ECOSAL RT., COMAL PERLA RT., PROIECT SERVICE RT., STEEL RT., SAN MARCO IMPEX RT. és a RUBIN GYÓGYSZERTÁR, akiknek szintén köszönetet mondunk.

Meg kell említenünk még egy jelentôs eseményt: a polgármesteri hivatal dísztermének felújítási munkálatai miatt, az igazgatóság jóvoltából visszaköltöztünk a J. Haltrich Elméleti Líceum dísztermébe, oda, ahol 22 évvel ezelôtt elindítottuk ezt a hangversenysorozatot.

Csütörtöki kimenô

Ha a húsz év elôtti állapotokhoz mérem, akkor sokszorosan, halmozottan és hatványozottan jó helyzetben vagyunk. Tévedésbe ne essünk: ez most nem afféle hurráoptimizmustól csöpögô iránycikk, sem ingyenreklám, hanem helyzetjelentés.

Húsz évvel ezelôtt, azaz 1987-ben ha négyen- öten voltunk. Közülünk kettô idônap elôtt távozott. Akik maradtunk, húsz év alatt többet publikáltunk, többet publikáltak, mint egész életü(n)kben azelôtt. Ma a fentiek túl vannak a hatvanon. Sôt. Igaz, a város is közel 700 éves (a papírforma szerint).

Más boldogabb környülállásokban a nemzedékek természetesen sorjáznak egymás után, a nemzedékváltás a szemléletben zajlik, nem a fizikai elöregedés terén, azaz folyik, örvénylik a tudomány élete, többféle koncepció is létezhet egymás mellett, vélemények ütközhetnek és ütköztethetôk, lehetnek összesimulások és egymást erôsítô felfogások, változatos módszerek, meg persze rengeteg eredmény és kész összefoglaló.

Nem kell minden nemzedéknek elölrôl kezdenie a teremtést. Vannak helyek és munkahelyek, publikációs lehetôségek és szervezô szervezôdések. Profi és civil kezdeményezések.

A vásárhelyi magyar történészekrôl mesélek. Talán – bizonyosan – soha ennyi történész, történelemkutató nem élt egyszerre a Somos-bérces és Maros mosta, tejjel- mézzel-kevés pénzzel folyó lokálpátriában. Fôállásúak, akiknek hivatali munkája és szenvedélye szerencsésen esik egybe.

A szakmára hirtelen szükség lett. Nem, az állítás hamis és alaptalan: a történelemre mindig szükség volt a közönség körében. A hatalomnak nem volt szüksége történelemre és igaz mûvelôkre, csak annyiban, amennyiben saját legitimációját meglelte a mítoszokban, féligazságokban és tudatmódosítókban. Az emberek arra kíváncsiak, ami velük történt az elmúlt ezer esztendôben. Aminek hatása alól nem lehet szabadulni. Amiért még/már azok vagyunk, akikké lettünk.

1990-tôl rengeteg fiatal fordult a történelem felé, hiszen minden kényszer nélkül, mindenféle tilalmakat áthágva, megkerülve, félretolva lehet arról beszélni, amit illett/kellett elhallgatni. Vannak végre régészek és levéltáriak, könyvtárosok, mûvelôdés- és életmódkutatók, hadtörténészek és a közelmúlt feltárása nem szünetel, folyton újabb kihívástól kap lendületet. Folyik a módszeres emlékeztetés arra, hogy kik volnánk. És ebbe a boldog állapotba bele kell foglalni Vásárhely múltját is a szkítáktól a szkinhedekig.

Soha ennyi fiatal történész, soha nagyobb szükség a várostörténetre. A miénkre és a tiétekre, az övékre is persze, hogy a vélemények sokaságától megremegve, mindenki tudatában legyen: hol halvány a kép, hol mosódtak el a tegnap körvonalai, hol vonulnak erôltetett menetben a hamisság felé a históriák, kik szerepelnek mára méltatlanul/méltán elfeledve a történelem szín- és visszlapján.

A Kolozsváron élô Kövesdy István rendezô nyerte el – egyedüli pályázóként – a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának mûvészeti aligazgatói tisztségét a múlt hét végén szervezett versenyvizsgán. Vele beszélgettünk az elkövetkezendôkrôl.

– Miért a kolozsvári Kövesdy István rendezô pályázott a vásárhelyi társulat élére?

– Kolozsváron élek, de Sepsiszentgyörgyön is dolgoztam, tavaly óta szabadúszó rendezôként tevékenykedek. De mindig érdekelt a színház sorsa, és szabadúszóként úgy éreztem, kívül kerültem a körforgáson, nem találtam a helyemet. Vissza kellett lépnem a színházi életbe, és úgy éreztem, ez a lépés segít ebben.

– A mostani vizsga elôtt még szerveztek egyet. Azon két jelentkezô vett részt, de a bizottság egyikük pályázatát sem értékelte megfelelônek. Hogyan látja, az Öné mivel nyerte el a pályázatbírák tetszését?

– Nem tudom, ôket kellene errôl megkérdezni. Arról, hogy a korábbi vizsgán mi történt, nem nyilatkozhatok, hiszen nem voltam ott. Ami az én pályázatomat illeti, azt gondolom, meggyôzôre sikeredett. Olyan volt a vizsgám, mint a hosszútávfutó magányossága, de amint az eredménybôl kitûnik, tetszett a bizottságnak az elképzelésem.

– Biztosan egy komoly, átgondolt mûsorpolitikát vázolt fel. Milyen jellegû magyar színházat képzelt el Vásárhelyen? Inkább a mûvészi, a közönségcsalogató, vagy "vegyes" darabokra összpontosít a repertoárkészítéskor?

– Nézze, ez mindenütt gondot jelent, épp az ilyesfajta címkézések miatt. Én kolozsvári vagyok, gondolom, tudja, hogy ott ebbôl milyen problémák voltak, sokan felháborodtak, hogy az elôadások a szakmának és nem a közönségnek szólnak. A pályázat komoly programjavaslatot kért tôlem, és én ezt kidolgoztam. Az elképzeléseimrôl azonban egyelôre nem szeretnék beszélni. Az a legfontosabb, hogy rendes kerékvágásba kerüljenek a dolgok, ha a társulattal közösen alakítanánk ki egy egyéni, összehasonlíthatatlan arculatot.

– Az utóbbi idôben megszaporodtak a jó elôadások Vásárhelyen, de az itteni színházat mégsem jegyzik az abszolút élvonalba tartozók közé. Hogyan látja, van-e ennek a megváltoztatására esély?

– Van. Ha nem így gondolnám, nem jelentkeztem volna. Bízom benne, hogy meg tudom nyerni a társulatot a programomnak, és mint mondtam, közösen ki tudunk alakítani egy igazi, markáns, releváns arculatot, amely minket jellemez. Erre vállalkoztam, remélem, partnerekre találok Vásárhelyen és a román kollégák is elfogadnak.

– Mikor kezdi el a munkát?

– Jelenleg Csíkszeredában rendezek, még egy hétig ott tartózkodom. Utána érkezem Vásárhelyre, habár szerzôdést még nem írtam alá. Addig a fióknak dolgozom, utána következhet a tényleges alkotómunka.

Glossza

Ahogy a vezír megy a vízen...Tegyük fel, hogy egy intézménynek vezetôre van szüksége. Mert ha nem tesszük is fel, vezérre mindig nagy szükség mutatkozik. De mert vezetôbôl egy is igen sok, az ilyen állások sosem jelennek meg a munkabörzén, rendszerint már akkor betöltik ôket, amikor az elnök/igazgató/fômenedzserjelölt még meg sem íratta pályázatát azokkal, akik az ilyenek pályázatait nyerôre szokták vinni. A legtöbb intézménynél akkor cserélnek fônököt, ha változik a politikai kurzus, vagy ha az illetô, uram bocsá' – meghal. (Nagyobb botrány alig lehet, a letartóztatás ma már mindennapi.) Alfônököt viszont gyakrabban kell váltani, mert az olyan, mint a fehérnemû: könnyebben szennyezôdik.

Tegyük fel, hogy egy nagy hírû állami cég sürgôsen almenedzsert keres. Lehet sumákolni erre meg arra, de a pályázati kiírást elkerülni nem. Nos, kiíródik, aminek ki kell íródnia, interneten is hozzáférhetô stb. És kijelölôdik a bírálóbizottság, a zsûri, amely "eldönti", kié az állás. Azért mondom, hogy kiíródik meg kijelölôdik, mert tök mindegy, ki írja, ki teszi közzé, az almenedzser személyérôl már döntöttek, eldöntôdött, ki légyen ô.

Vannak emberek, akiket annyira lefoglalt a munka, hogy közben megfeledkeztek minél több papírt sze-rezni hozzá, elutasították az ilyen-olyan továbbképzôket, konferenciázni sem szerettek, az meg abszolúte hidegen hagyta ôket, hogy minél több diplomát is érdemes bespejzolni, az okmányhalmozás minden idôkben az elôrejutás, a hivatali létramászás egyik fô feltétele (a másik nyilvánvalóan a protekció). Nos, a mi esetünkben az intézmény legjobbjainak közel sincsen annyi (régebbi vagy friss) szakmainak mondható bizonyítványa, mint éppen annak az egy-kettônek, akinek az "istenei" (van némi ógörög íze a vetélkedônek) megkártyázzák "felsôbb szinteken" kegyeltjeik tétjeit...

Sajátos a helyzet: aki megérdemelné, hogy "alfônök" legyen, nincs hozzá elég papírja, akinek sok-sok papírja van, az messze nem az ideális vezetô – de persze egy a fontos: "a munka menjen".

Persze formailag minden oké. Van szakirodalom, abból vizsgáztatódik a jelölt. Mit gondolnak, mibôl áll a bibliográfia? Egy brosúrából. Ki írta? A zsûri egyik tagja. Van a zsûri tagjának más mûve is, netán szaktanulmányok, kötetek sorával bizonyította erudícióját? Á, dehogy. Annyit kell tudni, amennyi a brosúrában áll. Borítékolható a nyertes: aki az elsôtôl az utolsóig bevágja kívülrôl mind a 25 oldalt, aztán hátulról elôre is megtanulja, mint valami trasza mesze tremosárit. Ellenjelöltje nevetségesnek tartja a dolgot, igazi szakvéleményt idéz, a kultúra jeleseinek gondolataival támasztja alá érvelését. Említést sem tesz a zsûritag zsenialitásáról. Végül még ô csodálkozik, hogy bár magasan szárnyalt, mélyre zuhant, az indoklás pedig ez: nem tett bizonyságot az ajánlott bibliográfia alapos ismeretérôl.

Azt hiszik, hadoválok? Azt hiszik, egyedi eset? Azt hiszik, hogy csak a tévében van ilyen?

Á, dehogy. Itt történik minden, az orrunk elôtt; az élet itt a piros-hol a pirosa, vagyis álbányágrája.

Európai uniós ökocímke kötelezô bevezetésérôl döntöttek az Európai Unió mezôgazdasági miniszterei keddi luxembourgi ülésükön az úgynevezett biotermelôk számára, egyben szigorították az ilyen termelés szabályait.

A miniszterek politikai megállapodásra jutottak az új ökológiai termelési és címkézési rendelettel kapcsolatosan, amely közleményük szerint "mind a gazdálkodók, mind a fogyasztók szempontjából egyszerûbb lesz". Az új szabályok célkitûzések, elvek és alapszabályok egész sorát állítják fel az ökológiai termelés területén, többek között egy új, állandó behozatali rendszer és egy összehangoltabb ellenôrzési rendszer bevezetésével.

A megállapodás szerint a biotermékeken az uniós ökocímke használata kötelezô lesz, ám kísérheti a biojelleget még jobban kiemelô nemzeti vagy magánlogó. Egy élelmiszer csak akkor jogosult az ökocímkére, ha – az eddigi 70 százalékkal szemben – összetevôinek legalább 95 százaléka biogazdálkodásból származik. Ugyanakkor a nem biotermékek esetében kizárólag az összetevôk között tüntethetôk fel az ökológiai összetevôk.

A géntechnológiával módosított szervezetek (GMO) hozzáadását továbbra is tiltják. A módosított génû adalékok véletlen elôfordulásának 0,9 százalékon engedélyezett felsô határa a biotermékekre is vonatkozik.

Mariann Fischer Boel mezôgazdasági és vidékfejlesztési biztos kiválónak nevezte a megállapodást, amely szerinte "Európa-szerte segít a fogyasztóknak, hogy könnyen felismerjék a biotermékeket, és biztonságot teremt a számukra, hogy biztosan tudják, mire adják ki a pénzüket". Hozzátette, hogy a bioélelmiszerek sikeres és egyre növekvô piacot képeznek, és az új szabályok keretet teremthetnek a további fejlôdéshez.

Az új rendelet rugalmasságot biztosít a helyi körülmények és a fejlettségi szintek tekintetében, de biztosítja, hogy a célkitûzéseket és elveket az ökológiai állatállomány, az akvakultúra, a növénytermesztés és takarmánytermelés, valamint a bioélelmiszer-gyártás minden szintjén egyformán alkalmazzák.

Szintén részben magyar kérésre a rendelet nem terjed ki az éttermekre és étkezdékre, de megengedi, hogy a tagállamok igény szerint szabályozzák ezt az ágazatot a rendelet 2011-es EU-szintû felülvizsgálatáig.

Elôírja a rendelet az unión kívüli országok számára, hogy az EU termelôire vonatkozó szabályokkal azonos vagy azoknak megfelelô feltételek szerint exportáljanak az unió piacára, emellett kötelezôvé teszi a termék termelési helyének feltüntetését az EU-címkét viselô importtermékek esetében is.

Uniós adatok szerint tavalyelôtt a 25 tagállamú Európai Unióban mintegy 6 millió hektáron már zajlott vagy kialakulófélben volt a biogazdálkodás. Ez több mint 2 százalékos növekedést jelent 2004- hez képest. Ugyanebben az idôszakban több mint 6 százalékkal nôtt a biotermelôk száma.

Az euróövezetben az elsô negyedévben 0,4 százalékkal – 533 ezer fôvel – nôtt az állásban lévôk száma az elôzô negyedévhez képest szezonális kiigazítással, és a foglalkoztatottak 1,4 százalékkal többen voltak, mint a tavalyi elsô negyedévben, jelentették az EU statisztikai hivatalában szerdán.

Negyedévrôl negyedévre tovább gyorsult a foglalkoztatás növekedése, de éves összehasonlításban lassult.

A tavalyi harmadik negyedévben 0,2 százalékkal, az utolsó negyedben 0,3 százalékkal bôvült a foglalkoztatás az elôzô negyedhez képest.

Tavaly mind a második, mind a harmadik, mind az utolsó negyedben rendre 1,5-1,5 százalékkal többen voltak állásban, mint egy évvel korábban.

Mivel a foglalkoztatás alakulása, bérvonzata miatt, nagy súllyal szerepel az Európai Központi Bank (EKB) inflációs számításaiban, a vegyes eredmények bizonyára nem módosítják a piaci meggyôzôdést, hogy az EKB az idén még folytatja a szigorítást, a továbbra is kissé túlhevültnek tartott gazdasági növekedésre tekintettel.

A foglalkoztatás növekedése és a munkanélküliség csökkenése miatt az EKB folyamatosan inflációs nyomásra, inflációs várakozásokra számít a munkapiac felôl, annak ellenére, hogy a munkáltatók bérkifizetéseinek növekedése tavaly lassult. A tavalyi elsô és második negyedévben az euróövezetben a munkáltatók által fizetett bérek és más juttatások, egy órára számolva, átlagosan 2,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A harmadik negyedévben 2,7 százalékos, a negyedik negyedben 2,5 százalékos volt az éves többlet, az EU statisztikai hivatalának legfrissebb felmérése szerint.

Az EKB a legutóbbi, múlt hét szerdai kamatemelésével egyidejûleg módosította elôrejelzéseit. Jelenleg 2,3-2,9 százalék közötti GDP-növekedésre számít az euróövezet-ben az idén, a márciusban jósolt 2,1-2,9 százalék helyett. Jövôre az elôrejelzése 1,8-2,8 százalék, a márciusban elképzelt 1,9-2,9 százalék helyett. Az évi átlagos inflációt az idén 1,8-2,2 százalék között várja, márciusban 1,5-2,1 százalékot valószínûsített. Jövôre az elôrejelzése 1,4-2,6 százalékos, ez azonos a márciusi jóslattal.

Az irányzat hasonló az EU egészében is: az elsô negyedévben az elôzô negyedhez képest 0,3 százalékkal – 612 ezer fôvel –, a tavalyi utolsó negyedben 0,2 százalékkal nôtt a foglalkoztatás. Éves összehasonlításban az elsô negyedben 1,2 százalékkal, a tavalyi utolsó negyedben 1,4 százalékkal nôtt a foglalkoztatottak száma.

Mind az euróövezetben, mind pedig az Európai Unióban 7,1 százalékra mérséklôdött a munkanélküliség áprilisban. Az euróövezetet alkotó országok átlagában ez a legkisebb arány 1993. január óta. Márciusban 7,2 százalékos, tavaly áprilisban 8,0 százalékos volt az állástalanok aránya az euróövezetben.

Áprilisban a legalacsonyabb volt a munkanélküliség Hollandiában (3,3 százalék), Dániában (3,4), Írországban (4,0 ), utánuk Ausztria (4,5) és Ciprus (4,4) következett. A legnagyobba munkanélküliséget Lengyelországban (11,2 százalék) és Szlovákiában (10,5 ) mérték.

Tavaly áprilishoz képest 22 uniós tagországban mérséklôdött, négy országban nôtt a munkanélküliek aránya, Romániában állandó szinten maradt. A leggyorsabb csökkenés Észtországban (6,3-ról 4,7 százalékra), Szlovéniában (6,4-rôl 4,8-ra) és Szlovákiában (13,8-ról 10,5-re) volt. A legjobban Magyarországon nôtt a munkanélküliség, 7,3 százalékról 8,2 százalékra.

Románia EU-csatlakozásának egyik következménye a mérsékelt gazdasági fejlôdés, ez annak is betudható, hogy növekedtek a külföldi beruházások, amelyek az adott település és vidék életminôségének a meghatározóivá válhatnak, az új munkahelyek, a befizetett adók, a jövedelmek és más hatások révén. Ha a vállalkozás sikeres, és beilleszkedik a település hosszú távú terveibe, gazdasági szerkezetébe, akkor kétségtelenül hozzájárul a vidékfejlesztéshez. Példa erre az az ákosfalvi vállalkozás, amelyet a magyarországi Reinprecht István alapított.

Magyarországon fafeldolgozó vállalkozása van. Tizenöt évvel ezelôtt egy ismerôse vette rá, hogy próbálkozzanak Erdélyben a faiparban, mivel bôven van fa. Így kezdôdött a kapcsolat. Backamadarason nyitottak deszkagyárat, de bezárták. A vállalkozó tisztában volt azzal, hogy egy cég tevékenységét befolyásolják a kockázati tényezôk, amelyek az üzlet visszaesését, a veszteségek megjelenését, végül gazdasági csôdöt okozhatnak. Reinprecht István bízott abban, hogy a térségben adódnak még lehetôségek vállalkozás beindítására. Döntött: 1995-ben Ákosfalván pékséget nyitott. Beindult a termelés, de gazdasági és más okok miatt többször leállították, majd újraindították. Nehéz idôszak volt, az ügyfeleik nem tudtak fizetni, voltak bukások, addig, amíg egyetlen ember lett a tulajdonos: Reinprecht István. 2007 szeptember végétôl EU-s szabványoknak megfelelôen fog mûködni a pékség, amely sütôipari kisüzemmé alakult, alkalmas lesz a termékskála bôvítésére. A régi épületet felújították, mellé egy épületszárnyat építettek, amelyben mintegy három hete elkezdték a fagylalt gyártását. A vállalkozó tervei között szerepel jó minôségû felvágott, sajt, édességek és bor behozatala Magyarországról. A sütôiparban erôteljes a konkurencia, ezért próbálnak több lábon állni.

A pékárut, kenyeret, száraztésztát stb. elsô pillanattól magyar receptek alapján gyártják. A vállalkozó egyik gondja a liszt minôsége. Más malmot választottak, eleinte elégedettek voltak a minôséggel, sajnos mostanában az is ingadozik. A legsürgôsebb tennivaló a jó minôségû liszt beszerzése. Érdekes a tulajdonos felfogása az értékesítésrôl. Habár a pékáruval sikerült az egyik nagy üzletláncba bekapcsolódnia, a jövôre nézve az elképzelése a sok kis üzletben való eladás. De az értékesítés egy minálunk szokatlan módját is alkalmazza. Másfél éve a cég áruszállító autóira hangosbemondót szerelt, a környék kisebb falvaiban a sofôrök bemondják, hogy friss a kenyér és így az házhoz jut. Vannak olyan idôsebb emberek, akiknek beviszik a kenyeret. Korábban naponta átlagban 2500-2800 kenyeret sütöttek, jelenleg átlagban 1500-at sütnek.

Visszafordul a beruházott pénz? Reinprecht István ezért is bôvítette az áruskálát, mert csupán a kenyérbôl nem fordult volna vissza a pénz. Úgy véli, két-három éven belül megtérül a befektetett pénz, annál is inkább, mert amióta beindult a repülôjárat Budapest és Marosvásárhely között, több idôt szánhat az itteni munkájára. Egy héten át Ákosfalván, a következô héten otthon dolgozik. Most már Ákosfalva is élete részévé vált.

A múlt pénteken szervezett termékbemutatót meglátogatta Náznán Jenô, a Megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezér Igazgatója is, aki így nyilatkozott: – A Berill cég tulajdonosa régi ismerôs vidékünkön. Örömömre szolgál, hogy egy ilyen látványos és gazdag termékbemutatón vehettem részt. Nagyon pozitívan értékelem ezt a gazdasági jelenlétet, sok beruházó elôtt példakép lehetne, mert ez a vállalkozó, habár lehetett volna oka rá, nem vonult vissza. Ez a cég következetesen jelen van Maros megye gazdasági térképén. Mennyire tud hozzájárulni a vidékfejlesztéshez? Bármilyen cégnek a jelenléte nemcsak a kereskedelmi mutatóin át fontos, hanem azáltal, hogy munkahelyeket teremt, hogy a helyi önkormányzatnak adózik, így járul hozzá a település és a vidék fejlesztéséhez. Lendületet és jövôt látok ebben az egységben, mert termelésre alapoz, de ugyanakkor nem zárja ki a más profilba illô termékek behozatalát.

Kilyén Attila

Sokkal többet, mint gondolná a kedves olvasó. A minap az egyik anyaországi tévéadóban szót ejtettek arról, hogy 1 forint tulajdonképpen 3 forintba kerül, mármint ennyi az érme elôállítási költsége. És a pénztárosok, benzinkutasok elôszeretettel nem adják vissza a visszajáró egy-két forintot, illetve nálunk a banit, sôt, már történt meg velem, hogy a fiatal csaj, mert csak annak nevezhetem pökhendisége okán, 10 banit akart rajtam keresni, s amikor felszólítottam, hogy kérem a maradékot, igencsak megvetôen nézett rám. Sebaj. Nem akarok sem barátja, sem mamája, sem rokona, sem ismerôse lenni, azért a pénzért én dolgoztam, és alamizsnát, ha adok, megnézem, kinek.

Szóval az 1 banisunk is jóval többet ér önmagánál, forintban számolva 0,75 forintot, 10 bani 7,5 forint. Csak az 1 forintot megszorozva napi vásárlásainkkal, odaát kiszámolták, hogy egy benzinkutas jövedelme ebbôl 50 ezer forint. Igazán jó nyugdíj ez nálunk, de fizetésnek sem a legrosszabb. Tessék ugyanezt elképzelni egy nagyobb élelmiszerüzletben, ahol öt, azaz 5 bani alatt egyáltalán nem adják vissza az aprót, de érvényes ez a patikákra is, és minden olyan üzletre, ahol napi szükségleteinkre vásárolunk. A kisnyugdíjas is az élelmiszer- vagy gyógyszerkonszern nagylelkû támogatója lesz, miközben naponta megalázzák ezeken a helyeken. A jól keresô, nagypénzû vagy nagyobb pénzû polgár oda sem figyel, mert nincs ideje rá, s abban a tévhitben él, hogy oda se neki, veszett több is, vagy igazából nem is gondol utána, mert van egyéb, amiért fôjön a feje.

Csakhogy sok kicsi sokra megy. Ha naponta 5 banival csapnak be csak, márpedig legalább ennyivel, akkor az tíz nap alatt 0,50 bani, havonta pedig 1,5 lej, évente 12-vel szorozva 18 lej. És akkor nagyon szerényen számoltam. Miért is fizettük ki ezt a pénzt akkor?

A kereskedô számára kincs az 1 bani. A legtöbb áru ára 99 banival végzôdik, s milyen az ember, oda se figyel, vagy nem mer szólni. Például a paradicsom 3,99 lej, ami tulajdonképpen negyven, de azt hiszem, csak 3,9-ért vettem, mert csak az elsô két számjegyre figyelek. Az életben vissza nem kapom az 1 banit, a kereskedô minden kiló után kap 1 banit, 100 kg-nál már 1 lej, és így tovább…(És akkor még nem számoltam hozzá a grammokat, amikkel kevesebbet mér, becsap!) Egyszóval folyton ki vagyunk szolgáltatva a kereskedônek, és mivel emberek vagyunk, és a polgár státusáig még nem nôttünk fel, tartunk tôle, van, aki fél is, pedig az lenne a dolgunk, nekünk, vásárlóknak, hogy számon kérjük, figyelmeztessük: ne nézzen hülyének, azért a pénzért mi dolgoztunk!

Persze, panaszkodhatnánk a fogyasztóvédôknél, de ôk se állhatnak ott minden vásárló mellett.

Most, hogy ismét banis világot élünk, nem nagyon érzékeljük a bani értékét. Meg kell ezt is tanulnunk. Bárhol jártam Európa nyugati felében ebben az eurós világban, bizony mindig pontosan visszakaptam az 1 eurocenteket, húzta is a pénztárcámat, amíg megtanultam értékelni, és fizetni vele. Nálunk érdekes módon sosincs apró a kasszában, mintha nem is gyártottak volna banikat. Gyártottak. Van. Kérjük és használjuk.

Kuti Márta

Az esztergomi királyi palotában talált, Botticellinek tulajdonított falfestményt is megtekinti az a külföldi és magyar kutatókból álló csoport, amelynek tagjai csütörtöktôl három napon át magyarországi kora reneszánsz kori emlékekkel ismerkednek – tájékoztatták a szervezôk az MTI-t.

Farbaky Péter, a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumának igazgatója szerdán az MTI-nek elmondta: a zárt körû tudományos rendezvény keretében a 25 külföldi és 25 magyar kutató Esztergom mellett, budapesti, visegrádi, pécsi és siklósi múzeumokat, emlékeket tekint meg.

Az igazgató beszámolt arról, hogy a magyarországi rendezvény a Harvard Egyetem firenzei Reneszánsz Kutatóközpontja múlt heti nemzetközi konferenciájának a folytatása.

A firenzei rendezvényen ismertette Wierdl Zsuzsa és Prokopp Mária mûvészettörténész azt a hipotézisét, hogy az esztergomi királyi palotában valószínûleg Sandro Botticelli festhette a Vitéz János egykori dolgozószobájában feltárt faliképet.

A magyarországi tanulmányútról az MTI-hez eljuttatott írásos összegzés szerint "a figyelem annak is köszönhetô, hogy Itália után Magyarországon jelent meg elôször a reneszánsz mûvészet Mátyás uralkodása idején az 1470-es években, s az itt dolgozott itáliai mûvészeknek köszönhetôen európai mércével mérve is elsôrangú mûalkotások születtek Magyarországon".

A két mûvészettörténész múlt csütörtökön Firenzében számolt be hipotézisérôl, másnap Rómában Hiller István oktatási és kulturális miniszter jelentette be, hogy minden valószínûség szerint Sandro Botticelli eddig ismeretlen, az 1460-as évekbôl származó falképét fedezték fel az esztergomi királyi palotában.

Marosi Ernô mûvészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke kedden az MTI-nek arról számolt be, hogy a most Botticellinek tulajdonított falfestmény 1934-ben került elô, az akkori idôk egyik legnevesebb olasz reneszánsz specialistája, a nemzetközi hírû Gerevich Tibor mûvészettörténész fedezte fel, és ô nem tulajdonította a mûvet Botticellinek.

Az emberi bôr hegesedési folyamatának utánzására képes anyagot állítottak elô az illinoisi egyetem amerikai kutatói.

A Nature Materials címû folyóiratban leírt eljárás, amely a vérkeringéshez hasonló mikrocsatornákon alapul, lehetôvé teszi ennek az "öngyógyító" anyagnak széles körû felhasználását mindenekelôtt ipari borításokban, például repülôgép- és ûrhajógyártásban, de szakértôk szerint kiválóan alkalmazható a mikroelektronikában, az optikában. Sôt, az sem kizárt, hogy széles körû alkalmazása esetén tönkreteheti az autófényezô ipart, ha a gépkocsikat az "öngyógyító" anyaggal vonják be, mert akkor nem kell majd minden karcolás után újrafesteni ôket.

A "hegesedést" két elem teszi lehetôvé: egy, az anyag belsô csatornáiban kapszulákba töltött anyag és az egész felszínt befedô apró katalizátor. Ahogyan egy bôrsérülés elindítja a gyógyulási folyamatot, úgy a mûanyagnál is a mikrokapszulák sérülést észlelve összetörnek és felszabadítják a "hegesítôt", amely a katalizátor révén helyrehozza a károsodást. A kutatók szerint ez a folyamat állandó, mivel a hegesítô többször is felhasználható.

Az 1880-as években készült, késleltetett robbanású szigony szilánkját találták meg az alaszkai eszkimó halászok egy grönlandi bálnában, amelyet a múlt hónapban fogtak ki. A tudósok szerint a bálna akár 130 éves is lehet – jelentették be Alaszka legészakabbra fekvô vidékének helyi illetékesei. Az inupiat eszkimók a megélhetésüket biztosító hagyományos halászat során ejtették el az 50 tonnás, mintegy 15 méter hosszú hím bálnát, s akkor találták meg a nyakába beékelôdött fegyverszilánkot, amikor láncfûrésszel feldarabolták az állatot. A felfedezésrôl azonnal értesítették az illetékeseket.

"Szokatlan, hogy ilyen régi dolgokat találjunk bálnákban, és az alakjáról azonnal tudtam, hogy ez igazán régi" – mondta Craig George biológus, aki a régióbeli vadon élô állatok hivatalának munkatársa. A felfedezés egyben megerôsíti az eszkimóktól és korábbi kutatásokból származó tapasztalatokat, hogy a bálnák akár két emberöltôt is megélhetnek. Egyes szakértôi vélekedések szerint létezhet közel 200 éves bálna is.

A most kifogott grönlandi bálnamatuzsálem korát nagyjából 130 évesre becsülik. A szakértôk szerint az 1880-90-es évek körüli kíméletlen kereskedelmi bálnavadászat során sérülhetett meg, ugyanis a szilánkból pontosan megállapítható az elejtésére használt fegyver kora, sôt az is, hogy az eszköz valószínûleg a massachusettsi partokról származik, amely akkortájt a bálnavadászat egyik központja volt. A tudósok feltételezik, hogy az állat egyéves lehetett, amikor a késleltetett robbanásra beállított szigonnyal eltalálták – erre az utal, hogy hagyták elúszni a halászok, akik csak a borjakat engedik el.

A 12,7 centiméter nagyságú szilánkot a tudományos vizsgálatot követôen az alaszkai Barrow település inupiat helytörténeti központjában állítják majd ki.

Tíz órán belül kétszer is hatos ikrek születtek Amerikában – jelentette az ABC hírtelevízió. Mind a tizenketten kórházi kezelésre szorulnak.

Az amerikai tévéállomás információi szerint a Minnesota állambeli Minneapolisban egy 24 éves asszony négy kisfiút és két kislányt hozott világra vasárnap éjfélkor. Alig tíz órával késôbb az arizonai Phoenixben három kislány és három kisfiú született egy 32 éves anyától császármetszéssel.

A minneapolisi babák a terhesség 22. hetében születtek. A legkisebb alig 30 dekás, állapotuk kivétel nélkül kritikus. Szüleik több mint egy éven keresztül sikertelenül próbálkoztak a terhességgel, majd az anya, Brianna Morrison vállalta a termékenységet serkentô hormonkezelést. Amikor kiderült, hogy hat magzat nô a méhében, az orvosok tanácsolták, hogy csak kettôt tartson meg, de Morrisonék ezt elutasították.

Az arizonai ikrek, Jenny és Bryan Masche gyermekei mesterséges megtermékenyítéssel fogantak. A peteérést gyógyszerrel stimulálták. Tíz héttel korábban születtek a kelleténél, de súlyuk az egyik kisfiú kivételével meghaladja az egy kilót. Apró tüdejük fejletlen, és a gyógyszerek mellékhatásaként igen aluszékonyak. Öt újszülöttet lélegeztetôgépen tartanak, de hat-nyolc héten belül a szülôk mind a hatot hazavihetik.

Természetes körülmények között egyébként rendkívül alacsony valószínûséggel fogannak hatos ikrek. Ennek esélye mindössze egy a 4,7 milliárdhoz, a meddôsé