Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 – euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Csütörtökön hivatalossá vált, hogy a kormányhivatal és a marosvásárhelyi tanács ismét a közigazgatási bíróságon szembesül peres félként a távhôhálózatról való leválási illeték ügyében. A prefektus nyilvánosság elôtt jelentette be a per indítását, néhány órával késôbb tartott rendkívüli ülésén pedig a tanács füle botját sem mozdította a hírre, bár még egy politikai hátszelû napirenden kívüli felszólalásban sem vettek tudomást a városatyák alperesi mivoltukról.

A sajtóbeli pengeváltások nyomán már igencsak jól ismert ügy tulajdonképpen rég túl van az értelmetlenség határán, a vak vagdalkozásba torkolló konfliktusgerjesztés iskolapéldája. Annak a fényes szemléltetése, hogy mint lehet visszaélni a választói bizalommal, és miként lehet egy jobb sorsra érdemes szolgáltatással szemben bizalmatlanságot kelteni a fogyasztóban.

Ha a városi tanács a távhôhálózaton közpénzen elvégzett beruházásokat úgymond be akarta volna biztosítani abban az értelemben, hogy a rendszerrôl ne váljanak le fogyasztók, azt meg lehetett volna tenni másként is. El lehetett volna rejteni az illetéket különbözô költségtételekben úgy, hogy jogilag se szúrjon szemet, és késôbb se hányhassa senki a tanács szemére – jogosan –, hogy feleslegesen költötték a közpénzeket egy esetleg valamikor felszámolt távhôrendszer fejlesztésére. Bár az illetékbotrány kirobbanása óta akár azt is lehetett volna kezdeményezni, hogy a szolgáltató kössön szerzôdést a fogyasztókkal, és a szolgáltatás minôségének javítására vonatkozó kötelezettségvállalással gyôzze meg a fogyasztót a maga hasznosságáról, ne pedig hatósági kényszer útján igyekezzen piacot biztosítani magának. Fogyasztóként ugyanis nem lehet megbízni egy olyan szolgáltatásban, ami mellett fô érvként a kényszer szól és nem a minôség. A szolgáltató védôügyvédi szerepének vállalása helyett a tanácsnak a fogyasztók érdekei mellett kellett volna határozottabban kiállnia, és a minôségi szint javítására rákényszeríteni a saját alárendeltségében levô céget. De ezt még évekkel ezelôtt, mielôtt a tömeges leválások elkezdôdtek, a fogyasztói bizalom megrendülésének félreérthetetlen jeleként. A tanácstestület, elfogultságában, még azt az egyszerû összefüggést sem képes felfogni, hogy a szabad szolgáltató és szolgáltatásválasztás korában élünk…

Az illetékhez való ragaszkodás azt mutatja, hogy még mindig a hatósági kényszer jelentette egyszerû megoldáshoz ragaszkodik a tanács. Azonban a másik oldalon egy népszerûséget, és nem életképes megoldásokat keresô prefektus védi a törvényesség szellemét, így az ügybôl csakis cirkusz lehetett. Amely látványos, de azok számára, akiknek a szolgáltató esetleges csôdje esetén nem lesz lehetôségük magánúton megoldani a lakásuk fûtését, jeges meglepetést tartogathat. Mert akinek kiskazánra nincs pénze, ahelyett a kormánybiztos sem fog hitelt felvenni. Márpedig a botrány, az illeték törvényességén vagy törvénytelenségén túl, amirôl a bíróság dönt, a szolgáltatásnak árt a legtöbbet.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának együttmûködésérôl, a kis- MÁÉRT megszervezésérôl, illetve Magyarország határontúli támogatáspolitikájáról tárgyalt pénteken, az RMDSZ bukaresti elnöki hivatalában Markó Béla szövetségi elnök és Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke.

A két politikus megegyezett abban, hogy a felvidéki párt szeptember elsején, Révkomáromban megszervezi az esedékes kis-MÁÉRT ülést, a határontúli magyar szervezetek fórumát.

Markó Béla szövetségi elnök kifejtette, az erdélyi magyarság számára azért igen fontos a két szervezet együttmûködése, mivel "Románia egy olyan idôszakban van, amikor az európai uniós támogatást meg lehet szerezni, vagy el lehet mulasztani, amikor versenyképesek lehetünk programok tekintetében, avagy nem". Mivel a Magyar Koalíció Pártjának alapos tapasztalata és tudása van ebben a témakörben, a következô hetekben a két politikai szervezet egy olyan tapasztalatcserét próbál megszervezni, "amelyben az MKP szakértôi segítenek nekünk a lehetôségek feltérképezésében, a hatékony módszerek azonosításában" – mutatott rá a szövetségi elnök. Csáky Pál felajánlotta az MKP szakértôi csapatát, akik Szlovákia és Brüsszel által is elismert tapasztalattal rendelkeznek az uniós alapok lehívásában. "Ezt a potenciált fölkínáljuk az RMDSZ-nek és Románia kormányának is" – mondta az MKP elnöke.

Csáky Pál, aki pártelnöki minôségében elôször találkozott Markó Bélával, rámutatott: a kis- MÁÉRT-on fôként az uniós tagság által kiváltott új helyzetrôl és a schengeni rendszer bevezetésébôl adódó új kihívásokról tárgyalnak majd. – Szeretnénk föltérképezni azt, hogy azok a közösségek is, amelyek a közeljövôben nem kerülnek be az Európai Unióba, illetve nem lesznek részesei a schengeni rendszernek, hogyan látják a saját helyzetüket, és mit kell errôl a fórumról nekünk közvetíteni a magyar köztársaság kormánya felé – fogalmazott az MKP elnöke. Ez azért is fontos, mert szeptemberben a Szülôföld Alapról szóló törvény értelmében a magyar miniszterelnök össze fogja hívni az Egyeztetô Tanácsot, és "Markó elnök úrral ott szeretnénk képviselni az értekezleten megfogalmazódott véleményeket." Csáky Pál továbbá közölte, pártja július végéig kidolgozza az új magyar támogatási rendszerrel kapcsolatos írásos véleményét, és ebben is egyeztetni fog az RMDSZ- szel, hogy egységes álláspontot képviselhessenek az említett szeptemberi Egyeztetô Tanács-ülésen.

Markó Béla közölte: egyetértett Csáky Pállal abban, hogy az elmúlt hónapokban csökkent a magyar politika és a magyar kormány figyelme, ami a határontúli magyar szervezeteket és a magyar közösségek politikai helyzetét illeti. A szövetségi elnök úgy látja, a magyar politikai pártok és a politikai intézmények lekötik egymás energiáit, és valamiképpen befele fordultak. Meglátásában ez magyarázza a figyelemnek a csökkenését, de nem menti azt. "Nekünk továbbra is nagy szükségünk lenne arra, hogy Magyarország figyeljen arra, mi történik a határon túli magyar politikában, és egyáltalán, hogy Magyarország minél erôsebb és hatékonyabb külpolitikai tényezô legyen ebben a térségben."

A Szülôföld Alap kapcsán Markó Béla kifejtette, a Szövetség bízik abban, hogy a határontúli szervezetek befolyással lehetnek a támogatás-politikára, reméli, hogy az új keretek megfelelô támogatást kínálnak a külhoni magyarság számára. -De ez még csak kialakulóban van, ezzel kapcsolatosan sem mondhatnám azt, hogy ez máris megnyugtatóan rendezôdött – mondta az RMDSZ elnöke.

Autót, cipôt, hôközpontot, vészcsengôt, féltéglát és toronyorát láncostól már kínáltak Marosvásárhely közönségének a különbözô kiállításokon és vásárokon, pénzügyi termékeket, a bankok, pénzügyi szaktanácsadók, lízingcégek és biztosítók kínálatát azonban most elôször gyûjtötték egy fedél alá a Maros Hitel Expo szervezôi. S az, hogy az idén elôször egy ilyen kiállítás is létrejött gyakorlatilag azt jelenti, hogy lassan Romániában és Marosvásárhelyen is megérett annak a feltétele, hogy a gazdaság motorját képezô pénz saját vásárt kapjon.

Marosvásárhely számára külön büszkeség, hogy az ötlet egy helyi cég, a Malio Company keretében fogant meg, s ez magyarázza, hogy elôször éppen itt rendezték meg ezt az expót, utóbb azonban, felhasználva a mostani tapasztalatokat, Erdély több nagyvárosára is szeretnék kiterjeszteni a tevékenységüket. A hivatalos megnyitóra pénteken délelôtt került sor, ezen Alexandru Fratean, a megyei tanács alelnöke és Bakos Levente, Marosvásárhely alpolgármestere mondott rövid köszöntô beszédet, majd a rendezvény hivatalos partnere, az Aviva biztosító képviselôjével, Kozma Istvánnal együtt vágták el az avatószalagot.

Mint Alina Rosu, a szervezô cég képviselôje elmondta, húsz cég kínálata tekinthetô meg már tegnap óta, szombaton 10-18 óra között, vasárnap pedig 10-tôl 14 óráig a ligeti sportcsarnokban, s a mintegy 3-4000 látogató, amelyre számítanak, egy helyen tudja összehasonlítani a különbözô hasonló kínálat közül a legjobbat. Bevallotta, hogy ennél nyilván több pénzpiaci céget kerestek meg, ám elsô kiadás esetében a jelenlegi résztvevôszámot is sikernek könyvelik el, s biztosak benne, hogy a következô években számuk bôvülni fog. A látogatók belépése ingyenes, ráadásul minden látogató tombolajegyet is kap, amellyel ingyenes lakásbiztosítást, ingyenes pénzügyi tanácsadást (cégek), illetve különbözô reklámtárgyakat lehet nyerni. A szervezôk szerint az is várható, hogy a kiállítók 10-15%-os kedvezménnyel kínálják bizonyos termékeiket a kiállítás idején.

Virágos díszbe öltözött iskolákban kisebb-nagyobb ünnepélyek keretében búcsúztak a nyolcadik osztályosok.

Maros megyében összesen 5890 gimnáziumi tanuló ballagott, amelybôl 3813-an a román, 2011-en a magyar, míg 66-an a német tagozaton.

A végzôsök képességvizsgája a jövô hétfôn kezdôdik.

A vizsgák kizárólag írásbeliek, a lebonyolítási program a következô: június 18- án, hétfôn román nyelv és irodalom, június 19-én, kedden anyanyelv, június 20-án, szerdán matematika, június 21-én, csütörtökön a választott tantárgy, Románia történelme vagy Románia földrajza.

Otilia Stan, a megyei tanfelügyelôség szóvivôje közölte, hogy az eredményeket június 24-én függesztik ki. Az óvásokat június 25–27. között oldják meg. A végleges eredmények június 28-ára várhatók.

Egymás megismerése, elfogadása és segítése volt a célja annak a háromnapos rendezvénysorozatnak, amelynek keretében fogyatékos és egészséges gyerekek közös programokon vettek részt. A Kölcsönhatás Napjaiként számon tartott eseményt ötödik alkalommal szervezte meg az Alpha Transilvana Alapítvány, az Ügyes Kezek Alapítvánnyal, a HIFA Románia Szervezettel és a görög katolikus Caritas Egyesülettel közösen.

Csütörtökön az Alpha Transil-vana székhelyén az összefogás és egymás segítése jegyében az elveszett királylányt kellett megkeressék a programban részt vevô gyerekek. Emellett ugyancsak a játszótéren hulladékanyagból kastélyt, várat építettek a nagyobbak. A kézmûvesmûhelyben a Tudor Vladimirescu iskola néhány diákja és az Alpha Transilvana foglalkoztatottjai virágokat készítettek fából és textíliából. A mûhelymunkák több helyszínen zajlottak, a 2-es számú kisegítô iskola növendékei a mûvészeti iskola diákjaival agyagékszereket készítettek, a gyermekvédelmi igazgatóság alárendeltségébe tartozó elhelyezési központoknál pedig gipszfigurákra és textilanyagra festettek a gyerekek, közösen a George Cosbuc Általános Iskola tanulóival.

– Pár nap alatt az egészséges gyermekek sérült társaikhoz való hozzáállása szemmel láthatóan megváltozott. Megtanulták és elfogadták, hogy a tevékenységek során a lényeg a csapatszellemen volt. A "mi" számított, és nem az egészségi állapot vagy a kinézet – fejtette ki Györki Éva, a fôszervezô alapítvány igazgatója.

A rendezvény zárómozzanataként a siketek, nemlátók és mozgássérültek egyesülete, a HIFA Románia tegnap Marosvásárhely fôterén a Gheorghe Sincai iskola diákjainak segítségével különbözô ügyességi próbákkal igyekezett felhívni a járókelôk figyelmét a fogyatékos személyek mindennapi nehézségeire.

A diákok vállalták, hogy kerekes-székkel megpróbálnak üzletbe, gyógyszertárba bejutni, illetve bank-automatából pénzt kivenni. Kísérletük egyre-másra kudarcot vallott, a lépcsôfeljáróknál rendre akadályba ütköztek a tolószékekkel.

– Mi, akik tudtuk, hogy öt perc múlva kiszállunk a "székbôl", megalázónak és elkeserítônek találtuk a helyzetet, amelyen a járókelôk sajnálkozó tekintete sem segített – hangoztatták a diákok.

A megyei rendôrség tegnap díjazta azokat a tanulókat, akik a legjobbnak bizonyult esszét, rajzot vagy fogalmazást küldték be az Én is azt mondom: STOP a baleseteknek! címû versenyre. A beérkezett 527 pályázat közül 504 rajz volt.

Másodszorra szervezte meg a megyei rendôrség a rajz-, esszé- és fogalmazásversenyt 10-18 év közötti tanulóknak. Idén 527 pályázat érkezett be, több mint 32 iskola tanulói vettek részt a versenyen. Magyar nyelven mindössze egyetlen fogalmazás érkezett egy székelyvéckei diáktól, amely – bár nem nyert díjat – nagyon jónak bizonyult.

A Continental Szálló Tonitza Termében a prefektúra, a megyei tanács, a csendôrség, a közösségi rendôrség képviselôinek jelenlétében díjazták a legjobbnak tartott munkákat. Rajz kategóriában 6 díjat osztottak ki, valamint ötöt fogyatékos gyerekek számára, az esszé, fogalmazás kategóriában 3 díjat vehettek át a nyertesek. Mindenik pályázót megajándékozták egy-egy fényvisszaverô mellénnyel és oklevelet is kaptak a gyerekek. Mind Bárczi Gyôzô alprefektus, mind Al. Petru Fratean, a megyei tanács alelnöke hangsúlyozták: a verseny legfôbb érdeme, hogy felhívta a diákok figyelmét a közlekedési szabályok betartásának fontosságára, hiszen ezáltal könnyebben megelôzhetôk lesznek a balesetek. Cabulea Nicolae rendôrkvesztor elmondta, nemcsak az autósok, hanem a gyalogosok, kerékpárosok figyelmetlensége, szabálytalankodása is gyakran okoz balesetet. Gabriela Pînca, a bûncselekmény-megelôzési osztály vezetôje, valamint Adrian Nicusan, a rendôrség pszichológusa is a megelôzés fontosságát hangsúlyozták, amihez a rendôrség kampánya is hozzájárul. Tavaly e kampány ideje alatt 26 százalékkal csökkent a súlyos balesetek száma, idén is hasonló eredményt szeretnének elérni. A pszichológus elmondta, a rendôrség márciustól számos programot szervezett az iskolákban: áprilisban rajzversenyt 14 iskola diákjainak, márciusban rendôrségi karavánt 8 iskolában, és ugyancsak márciusban a Rendôr egy napra akciót, amikor a tanulók egy napig egy közösségi rendôrhöz szegôdhettek, és végül a nyárádtôi kerékpár- illetve görkorcsolyaversenyt, amelyrôl lapunkban is hírt adtunk. Adrian Nicusan lapunknak elmondta, a rajzokból kiderül, hogy a tanulók kétféleképpen "fogták meg" a témát: egyrészt kollázsokat, hirdetôlapokat készítettek, fôként a balesetek következményeit, az áldozatok tragédiáját illusztrálva, másrészt festményt készítettek, a közlekedési szabályokat választva témának. Az esszékben szintén a balesetek következményeirôl írtak.

Az RMDSZ nem tartja idôszerûnek egy új kormánykoalíció létrehozását célzó tárgyalásokat mindaddig, amíg létezik egy mûködôképes kormánykoalíció és létezik egy ezt támogató parlamenti többség – jelentette ki Kelemen Hunor képviselô pénteken, Bukarestben, azt követôen, hogy Korodi Attila környezetvédelmi miniszterrel és Winkler Gyula államtitkárral együtt a Cotroceni-palotában megbeszélést folytatott Traian Basescu államfôvel.

Mint ismeretes, az államelnök pénteken egy újabb megbeszélés-sorozatra hívta a parlamenti pártokat, ezúttal egy, a Nemzeti Liberális Pártból (PNL), a Demokrata Pártból (PD) és a Liberális Demokrata Pártból (PLD) álló kormánykoalíció esetleges létehozása kapcsán.

A megbeszélés után Kelemen Hunor közölte, a szövetség elemezte az államfôi javaslatot, ám úgy látja, hogy "a jelenlegi politikai helyzet megoldásának kulcsa nem az RMDSZ-nél van. Az RMDSZ nem szavazhatja meg és nem szavazza meg a bizalmatlansági indítványt, ez ugyanis azt jelentené, hogy azon koalíció ellen szavazna, amelynek maga is tagja" – mutatott rá Kelemen Hunor, aki ugyanakkor kifejtette, az államfô által javasolt PNL-PD-PLD koalíció nem rendelkezne parlamenti többséggel, csupán abban az esetben, ha együttmûködne a többi párt valamelyikével, köztük az RMDSZ-szel is. Amennyiben a parlament megszavazná a bizalmatlansági indítványt, a szövetség hajlandó lenne tárgyalni egy új kormánytöbbség kialakításáról, de álláspontja szerint egyelôre idôszerûtlen minden ilyen irányú egyeztetés, ugyanis jelenleg van egy kormánykoalíció és létezik egy parlamenti többség is, amely a fontos pillanatokban támogatta a kabinetet – hangsúlyozta az RMDSZ-politikus.

Az amerikai titkosszolgálat 2002 és 2005 között titkos fogdákat tartott fenn Lengyelország és Románia területén – áll az Európa Tanács (ET) jelentéstevôjének újabb jelentésében. Dick Marty pénteken Párizsban közreadott jelentése szerint a titkos CIA-fogdák létesítésérôl tudott a két ország akkori elnöke, Aleksander Kwasniewski és Ion Iliescu. Szintén bevonták a két ország védelmi miniszterét, illetve katonai titkosszolgálatának vezetôjét.

A svájci jelentéstevô egyúttal éles szemrehányásokkal illette az Európa Tanács több tagját, köztük Németországot és Olaszországot azért, mert "államtitokként" kezelték jogellenes akcióknak – köztük terrorgyanús egyének külföldre szállításának – a felderítését.

Az Egyesült Államok 2001 októberében megállapodást kötött NATO-szövetségeseivel arról, hogy messzemenô segítséget nyújtanak egymásnak a terrorizmus elleni küzdelemben. E megállapodásnak – az ET-jelentés szerint – vannak titkos passzusai is, és e titkos részek szolgáltattak jogalapot az európai CIA-mûveletekhez.

"A titkos európai fogdákat kizárólag és közvetlenül a CIA mûködtette – áll a jelentésben. – Míg valószínû, hogy az érintett országokban nagyon kevesen bírtak tudtak ezek létezésérôl, elegendô okunk van kijelenteni, hogy a legmagasabb állami hatóságok tudatában voltak a CIA illegális tevékenységének."

A fogolyszállító repülôgépek rendszerint Afganisztán fôvárosából, Kabulból indultak, és vagy az észak-lengyelországi Szymany repülôterén vagy Délkelet- Romániában, a Mihail-Kogalniceanu repülôtéren szálltak le. Az amerikaiak a románok által rendelkezésükre bocsátott biztonsági zónán belül azt tettek, amit akartak. Lengyelországban az volt az eljárás, hogy a foglyokat a repülôtérrôl a közeli Stare Kiejkutyba, a lengyel titkosszolgálat támaszpontjára vitték át.

A jelentés szerint a szállítási akciókban általában kizárólag amerikaiak vettek részt, ezért román, illetve lengyel szemtanú nincs is.

A német és a román kormány visszautasította az Európa Tanács (ET) jelentéstevôjének állítását a titkos CIA-fogdák európai létezésérôl, spekulációnak minôsítve a pénteken nyilvánosságra hozott jelentés megállapításait.

Az ET vádjait vizsgáló bukaresti parlamenti bizottság elnöke rámutatott: Marty jelentése nem tartalmaz bizonyítékokat, csupán "rögtönzéseket és kínos találgatásokat". Az ellenzéki szociáldemokraták (PSD) fôtitkára felszólított: a román állam kövessen el mindent, hogy megcáfolja a Marty-jelentésben lefektetett "súlyos vádakat".

Az afrikai országok megsegítésére tett ígéretekkel, illetve a "legfejlettebb" fejlôdô országokkal – Kínával, Indiával, Brazíliával, Mexikóval és a Dél-Afrikai Köztársasággal – való állandó párbeszéd folyamatának beindításával fejezôdtek be a hivatalos tárgyalások pénteken Heiligendammban a G8-csoport csúcsértekezletén.

A legfejlettebb ipari államokból ás Oroszországból álló nyolcak háromnapos csúcskonferenciájának zárónapján, kora délelôtt nagy ijedelmet okozott az amerikai elnök rosszulléte. George Bush reggel még Nicolas Sarkozy francia elnökkel folytatott külön megbeszélést, s azt követôen hirtelen gyomorbántalmakra panaszkodott. Az elnök néhány órát pihent, s csak a tárgyalások záró szakaszába kapcsolódott be ismét. Az orvosok a rosszullét pontos okát nem közölték.

A nyolcak vezetôi – Bush kivételével – délelôtt Hoszni Mubarak egyiptomi, Abdoulaye Wade szenegáli, Abdel-Azíz Buteflika algériai, Thabo Mbeki dél-afrikai, Umaru Yar,Adua nigériai és John Kufuor ghánai elnökkel ültek tárgyalóasztal mellé. A meghívottak körét azok az államok alkották, amelyek a G8 szerint a legnagyobb befolyással rendelkeznek a kontinensen, s a legtöbbet jutottak elôre a reformok útján.

A várakozásoknak megfelelôen a nyolcak a meghívott afrikai országok vezetôi elôtt megerôsítették a két évvel ezelôtt a skóciai Gleneaglesben tett ígéretet, konkrétan azt, hogy 2010-ig megkétszerezik, azaz 50 milliárd dollárra emelik az afrikai országoknak nyújtandó fejlesztési segélyt. Ezen túlmenôen 60 milliárd dollárt hagytak jóvá az afrikai államokat sújtó járványok, mindenekelôtt az AIDS, a malária és a tuberkulózis leküzdésére. A 60 milliárdos összeg felét az Egyesült Államok fedezi, míg a másik felét a többi hét tagország.

A nyolcak stratégiai partnerséget ajánlottak az afrikai államoknak, az említett segélyek mellett támogatást ígérve a reformok felgyorsításához, a gazdaság korszerûsítéséhez, az oktatás javításához, s általánosságban a politikai helyzet stabilizálásához. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy az említett célkitûzések megvalósítása érdekében az afrikai államok részérôl is megfelelô erôfeszítésekre, illetve eltökéltségre van szükség.

Ezt követôen a G8 csoport állam- és kormányfôi mindenekelôtt a környezetvédelem kérdéseirôl, illetve a klímaváltozás elleni közös erôfeszítésekrôl a meghívottak egy másik csoportjával a "legfejlettebb" fejlôdô országok vezetôivel, így Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai, Luiz Ignacio Lula da Silva brazil és Felipe Calderón mexikói államfôvel, valamint Manmohan Szingh indiai miniszterelnökkel folytattak eszmecserét. Thabo Mbeki dél-afrikai elnök ezen a találkozón is részt vett.

A megvitatott témák többségérôl az állam- és kormányfôk külön nyilatkozatot fogadtak el.

Abe Sindzo miniszterelnök bejelentette, hogy a nyolcak következô csúcstalálkozóját 2008. július 7. és 9. között Japán legészakibb szigetén, Hokkaidón tartják.

Kommentár

Legjobb védekezés a támadás, hangzik a közmondás. Ezt gyakorolta Traian Basescu az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezetnek (EBESZ) a diszkrimináció és intolerancia elleni harc témakö-rében Bukarestben kezdôdött csütörtöki ülésén. Az államfô kijelentette: "a román kisebbségvédelmi modellt, bár egész Európában elismerik, a kisebbségek ilyen európai típusú kezelését nem alkalmazzák sem Szerbiában, sem Ukrajnában, sem Magyarországon, ahol pedig jelentôs román közösségek élnek". Azt már csak félszájjal tette hozzá – mert mindenki emlékszik, hogy nemrég "büdös cigánynak" nevezett egy újságírót –, hogy "a politikai viták hevében", kicsúszhat a száján bárkinek egy-egy rasszista kifejezés", de "biztosította" a hallgatóságot, hogy "a román nép" esetében "a jó érzés és a különbözôségek tisztelete hagyomány".

Nos, Traian Basescu, szokásához híven, megint csúsztatott, hiszen nem a "román nép" toleranciájáról vagy intoleranciájáról van itt szó. Hanem arról, hogy ô maga, államfôként ragadtatja magát rasszista kifejezésekre, meg másfajta diszkriminatív megnyilvánulásokra, nem tudja, hogy egy államfô sem a nyilvánosság elôtt, de még családi körben sem engedheti meg magának ezt a luxust. A legnagyobb probléma, hogy az ilyen "nem hivatalosan" elejtett megjegyzések mutatják az igazi természetét, azt, hogy rasszista elnökünk van. A másik dolog, ami ugyancsak legbensôbb énjét vetíti elénk az, hogy amikor rasszizmusról vagy diszkriminációról beszél, nem talál semmi hibát itthon, ehelyett a "hagyományos demokráciákban tapasztalható rasszista, antiszemita, xenofób megnyilvánulásokat" ostorozta, amelyek célpontjai nemegyszer az ott élô román közösségek voltak.

S ha már itt tartunk, emlékeztetni szeretnénk az államelnök mindenre használható jobb keze, Emil Boc demokrata elnök nyilatkozatára, aki nagyképûen kioktatta Sólyom László magyar köztársasági elnököt arról, hogy miért nincsenek kétnyelvû feliratok Kolozsváron: egyrészt, mert csak egy híján húsz a magyarság számaránya a kincses városban, a törvény meg azt írja, hogy húsz százalék fölött kötelezô, másfelôl meg nem akar, úgymond, feszültséget kelteni a románság körében. Az állítólagos alkotmányjogász úgy beszélt, mintha a törvény egyenesen tiltaná, hogy például 18,5%-nál kitegyék az illetô kisebbség nyelvén is a helységnévtáblát. Aztán meg annak is tanúbizonyságát adta, hogy a fejében (és szívében) kiszázalékolt tolerancia mûködik. És amikor ennyit ér a "jobb kéz" toleranciája, mennyit érhet a bal kézé? Egyébként több nemkormányzati szervezet tiltakozott az államfô rasszista és másfajta hátrányosan megkülönböztetô nyilatkozatai ellen. Smaranda Enache és a Pro Európa Liga nem is tett eleget az EBESZ-konferenciára szóló meghívásnak. Távolmaradásával is jelezni kívánta az államelnöknek, mielôtt bárkit kioktatna a diszkrimináció kérdésében, a nyilvánosság elôtt kellene bocsánatot kérnie a nemrégiben egy újságíróval kapcsolatosan tett kijelentéséért. Traian Basescu ugyanakkor megszívlelhetné Miquel Angel Moratinosnak, az EBESZ elnökének tegnap elhangzott szavait is, aki szerint "a diszkrimináció tekintetében eljött az ideje annak, hogy megvizsgálják politikai és vallási vezetôk, valamint a sajtóban dolgozó véleményformálók felelôsségét". Egy államfôtôl azt várnánk el, hogy példakép, ne elrettentô példakép legyen.

Tegnap délelôtt a beresztelki úton hivatalosan is beindították a Lia lakópark építési munkálatait. Nagy András polgármester ásónyomot vágott a talajba, majd megköszönte a vállalkozóknak és a tanácsnak, hogy mandátuma alatt lehetôvé teszik egy ilyen óriási beruházás megvalósítását. A tervrôl Holland Ilona, a parkot építô Casa First Class Kft. tulajdonosa és férje, üzlettársa Winfried Böhm beszélt a helyszínen. Az eseményen jelen voltak helyi tanácsosok, szászrégeni intézményvezetôk, meghívottak és a sajtó képviselôi.

Holland Ilona ezelôtt három évvel vásárolt 18 hektár területet, s már akkor elkészült a terv, amelyet csak most tudnak kivitelezni. A Szászrégenben született hölgy Németországban élt, ahol férjével ingatlanközvetítô irodát vezettek, ezenkívül Winfried Böhm mûépítész. A megépítendô lakóparkot lányáról, Liáról nevezték el. A tervek alapján, németországi modell szerint 120 házat építenek a leendô tulajdonosok ízlése, elvárása szerint. Az épületeket elôre gyártott elemekbôl húzzák fel, energiatakarékos hôenergia-ellátást biztosítanak. Az ivóvíz- és lefolyóhálózat megépítésére is két változatot dolgoztak ki. Az épületek mellé igény szerint 4-tôl, 12 árig terjedô területet is biztosítanak. Erre az új tulajdonosnak kötelezôen legalább két fát kell ültetnie. A lakópark mellett szupermarket, különálló bevásárlóközpont, képzômûvészeti és ipari termékeknek bemutatására szánt állandó kiállítóterem lesz. De terveznek még sportpályákat és sporttermet, rehabilitációs központot, uszodát, szállodát, irodaházat, szolgálati lakást orvosoknak, ifjúsági központot.

Holland Ilona elmondta, több millió eurós beruházásról van szó, a terv kivitelezésében a házak felvásárlására több bankkal kötöttek együttmûködési szerzôdést.

Az említett lakóparkban lesz még a Laurentia Alapítvány által támogatott egyetem és középiskola is. A 16 tantermes épületben helyet kap a jogi, közgazdasági és ökológiai szak. Errôl az iskola szászrégeni igazgatója tájékoztatott.

Holland Ilona területébôl 4 hektárt a városnak ajándékozott. Ide, a Lia lakópark szomszédságába építik fel az új városi kórházat kormánytámogatással és a helyi hatóság hozzájárulásával.

A Lia parkban elôször az uszoda és a sportpályák készülnek el. Jövôre hozzáfognak az üzletkomplexumhoz, s ezzel párhuzamosan építik fel a lakóházakat is. Ha minden a tervnek megfelelôen halad, akkor négy év alatt teljes egészében elkészül a Lia lakópark.

Kit vernek át? Kézenfekvô, hogy az állampolgárt, a közvéleményt. Ezúttal mivel? Maholnap beindul a magán-nyugdíjbiztosítások rendszere – pillérrôl pillérre. Kezdôdik minden a piárral, vagyis a részleteiben eltervezett rábeszélô kampánnyal. Erôteljes meggyôzô munkával fogják bizonygatni állami hivatalnokok, meg a magánnyugdíjbizniszre ráharapott bankok, hogy az aktuális, vagyis az állami nyugdíjbiztosítás hosszabb távon nem képes a nyugodt öregkor anyagi feltételeit megteremteni, így itt vannak a majdani nyugdíjasok nélkülözhetetlen mentôangyalai. Hogy az állami biztosítót miért nem lehet hatékonyan mûködtetni, sehogyan sem akar kiderülni, mert az eltartók és eltartottak romló arányára hivatkozni vég nélkül, egyszerû csúsztatás. A nyugdíjalappal való korrekt gazdálkodás helyett addig ismétlik az eltartottak számának növekedésével járó nehézségeket, hogy a naiv állampolgár készpénznek veszi, már az állítás bizonyítására sem tart igényt. Helyette a tarthatatlannak mondott helyzeten együtt siránkozik a nagy átverés eltervezôivel. Az ugyanis már most nyilvánvalónak látszik, hogy sem a 35 év alattiak számára kötelezô, sem a 35 év fölöttieket csábító önkéntes magánnyugdíjalap nem a biztosítottak érdekeit szolgálja.

Ha minden úgy lenne igaz, ahogyan a magánbiztosítás szószólói reánk beszélni igyekeznek, a 20–30 év múlva nyugdíjba vonulókat kész kánaán várja majd. Jobban fognak élni, mint aktív korukban, hiszen kapják a kötelezô állami és az ugyancsak kötelezô magán-nyugdíjbiztosítótól eredô járandóságot, s akinek kedve tartja még nagyobb bôségben élni, befizethet, s majd részesülhet a fakultatív biztosítótól származó nyugdíjból. Nos, erre mondja a sarki fûszeres: ahogy azt Móricka elképzelte! A beígért bôség és idôskori anyagi komfort ugyanis annyira biztos, mint a kóbor kutya vacsorája. Azon egyszerû okból, hogy az új rendszert valójában a nyugdíjalapok kezelôinek a hasznára találták ki. A természetesen patyolattiszta, de amit megszavaz, ahhoz alig értô politikushad tesz ezzel újabb szívességet a fináncoligarchiának. Az újabb arra utal, hogy korábban már zsíros üzletet játszottak a bankok kezére, amikor az állami szféra alkalmazottait belekényszerítették a bankkártyarendszerbe, akár volt értelme, akár nem. Fontos volt, hogy a bankokat hizlalják, amiért a bankkártya-bizniszt szorgalmazó politikusok és más léhûtôk esetében bizonyára nem maradt el a haszonélvezôk hálája. Erôszakkal bevezették, noha aligha van értelme bankkártyára utaltatnia pénzét a nagy többséget jelentô bérbôl és a fizetésbôl élôknek, hiszen már az átutalás napján rohanniuk kell a legközelebbi automatához, hogy megkapják szûkösen elég jussukat. Vagyis a bankok járnak jól (lásd: kezelési százalék), a bizniszt számukra összehozók megkapják a sápot, a felhalmozásra képtelen állami alkalmazott pedig bankkártyáról élhet a létminimumon.

A magán-nyugdíjbiztosítók létrehozásának haszonélvezôi ugyancsak a bankok lesznek, hiszen már csak kezelési költség címén szép inkasszóra számíthatnak anélkül, hogy kellô garanciát kínálnának legalább a befizetések értékállóságának megôrzésére, mondjuk az inflációs hatások kivédésével, vagy a betétek biztos befektetésekkel való gyarapítására. Ellenkezôleg! Egyre több utalás hangzik el, hogy nem csak jövedelmezô, hanem veszteségesek is lehetnek a bankok majdani befektetési tranzakciói. Ezt a bizonytalanságot azzal biztosítják be, hogy a befizetôknek ún. kockázati kategóriákat kínálnak. Vagyis, ha az alapkezelô, mindegy milyen okból, rosszul gazdálkodik a pénzzel, a befizetô magára vessen! Mindebbôl persze az következik, így évtizedek múltán legfeljebb a befizetéseinek töredékéhez juthat a biztosított. Mi több, a leghalványabb garancia sincs arra, hogy évtizedek múltán is léteznek majd az alapok kezelésével most megajándékozottak. A magánnyugdíjalapokat felügyelô hatóság szava lyukas garast sem ér az állampolgárok többségének a szemében, hiszen már kitapasztalhattuk, hogy a bankcsôdöket, befektetési alapok kirablását sem akadályozták meg az illetékes felügyeletek. Sôt! A pénzükbôl kiforgatott százezrek pedig bottal üthetik a holtbiztos nyereséget ígérôk nyomát. A mostani felügyelet elnöke jól látja: nehéz megszerezni az emberek bizalmát. Különben is, hol lesz ô 20-30 év múlva?! Ígérhet ma fût-fát, sokra nem megyünk vele.

Az alapkezelôk hasznára jól kitalált rendszerben a 35 éven aluliaknak még választási lehetôségük sincs, hiszen az állampolgárok érdekeivel mit sem törôdô képviselô és szenátor uraknál érdeklôdve kiderül, hogy felszínes általánosságoknál többet maguk sem tudnak a szerencséltetésünkre buzgón, pontosabban ész nélkül megszavazott új rendszerrôl. Attól persze még sietnek euroblablával körítve bizonygatni a magánbiztosítók létjogosultságát.

Lépre csalásunk figyelemre méltó mozzanata, hogy a kötelezô magánnyugdíjalap "feltöltése" nem terheli a biztosítottat, mert a kezdeti 2%-ot a mostani állami biztosítóhoz jutó befizetéseinkbôl utalják át. Így szinte észrevétlen csempészik be a bank hasznára kidolgozott szisztémát, egyben ama 2%-kal gyengítve az állami nyugdíjbiztosítást. Okos!

Már csak kuriózumszámba menô mellékkörülmény, hogy júliustól maga az állami felügyelet indítja meggyôzô- tájékoztató kampányát az új nyugdíjbiztosítási formák népszerûsítésére. Mi ebben a kuriózum? Nos az, hogy szemérmetlenül közpénzen kampányolnak a "szegény" magánbankok által kínált új szolgáltatások érdekében. Mi lesz késôbb, ha már most sincs annyi eszük, hogy a "csábítást" magukkal a legérdekeltebbekkel, az alapok kezelésével megbízandó bankokkal fizettessék meg. Saját kontóra! Vagy a mohóságnak nincs határa?

Újabb kavicszúzó állomás létesítését kifogásolja Pokorny László megyei közgyûlési képviselô. A Vízügyi Igazgatóság zöldutat adott arra, hogy Disznajón, a Maros medrétôl 90 méterre kavicszúzó és betongyártó állomást hozzanak létre, a megyei tanácsos pedig azt kéri: fontolják meg a beruházás jóváhagyását, mivel az tönkreteszi a környezetet.

Dr. Pokorny László nem elsô ízben hozza sajtónyilvánosságra a Maros völgyében történô kavicskitermelés, kavicszúzás káros hatását a környezetre, és ezúttal is felteszi a kérdést: az a húsz, jelenleg is mûködô kavicszúzó telep nem elég, az egész Maros völgyét tönkre kell tenni?!

A Vízügyi Igazgatóság idei 718-as számú engedélyével hagyták jóvá azt a részletes urbanisztikai tervet, amelynek alapján létrehozzák az újabb beruházást, ezúttal Disznajón, a folyómedertôl 90 méterre. Pokorny László szerint az exkavátorok munkája itt is károsítja majd a környezetet, pont úgy, mint Petele, Körtvélyfája, Gernyeszeg, Marosszentgyörgy határában. "A megyei tanács 2006 decemberében határozatot hozott a Maros folyó medrének és árterületének védett övezetté való nyilvánításáról" – emlékeztetett a megyei tanácsos, aki szerint az is súlyos veszélyt jelent a környezetre, hogy a nehézgépek mosása után a vizet a folyóba eresztik majd, szennyezve azt. "Minden laikus számára világos, hogy ez a beruházás súlyos károkat okoz a még érintetlen környezetben" – jelentette ki Pokorny László, azt kérve a Vízügyi Igazgatóság vezetésétôl, hogy fontolja meg egy ilyen telep beindításának engedélyezését.

Megkeresésünkre Dávid Csaba, a Vízügyi Igazgatóság vezetôje röviden replikázott: a vízügy által kiadott összes jóváhagyás törvényes.

Kerekes Károly RMDSZ-es parlamenti képviselô interpellációjára válaszolt május végén a Szállításügyi Minisztérium: a mozdonyvezetôk esetében a váltás megkezdése elôtt nem kötelezô az orvosi vizsgálat, a jelenleg érvényes jogszabályok már nem tartalmaznak erre vonatkozó elôírást. Kerekes Károly annak kapcsán interpellált, hogy 2006 decemberében a marosvásárhelyi vonatpályaudvarra érkezô szerelvény mozdonyvezetôje, Nagy Lajos a vonat beérkezése után hirtelen elhunyt, az utólagos vizsgálatokból pedig kiderült: szívelégtelenségben szenvedett.

Kerekes Károly a Szállításügyi Minisztériumot arról kérdezte, hogy kötelezô-e az orvosi vizsgálat a mozdonyvezetôk számára azelôtt, hogy a váltás megkezdi a munkát, és ha ez az elôírás nem szerepelt a törvénykezésben, szándékozzák-e bevezetni. A szaktárca válasza az volt, hogy 2003. március 24-ig a mozdonyvezetôket az akkor érvényes törvénykezés alapján orvosi vizsgálatnak vetették alá, ezt követôen azonban – a szaktárca, a szállítási vállalatok és a vasúti szakszervezetek közötti megegyezésnek megfelelôen valamint a más országokban érvényes szabályozásokkal összhangban – megszüntették ezt a kötelezettséget. "A váltásukba lépô mozdonyvezetôkrôl a váltásvezetô állapítja meg, hogy általános egészségi állapotuk kielégítô-e és megengedi-e azt, hogy jó körülmények között végezzék munkájukat, a mozdonyvezetôk pedig aláírásukkal igazolják, hogy pihent és megfelelô állapotban vannak" – áll a szaktárca válaszában. Arra a felvetésre, hogy bevezetik-e ismét e kötelezettséget a mozdonyvezetôk esetében, a szaktárca illetékesei kifejtették: ezt meg kell tárgyalniuk a vasúti szakszervezetekkel.

Nagybányai, dévai, szebeni és marosvásárhelyi építészeti szakiskolások mérték össze tegnap ismereteiket és szakmai rátermettségüket a Constantin Brâncusi Építészeti Iskolaközpont székhelyén. A versenyen részt vevô 20 diák negyedóra alatt megválaszolta az építkezési anyagokra és a legújabb technológiákra vonatkozó tesztkérdéseket, majd a gyakorlati próbán bemutatót tartottak vakolásból.

A gyakorlat során a diákok az elôkészített mintafalat különbözô burkolattal vonták be, a tételek alapján mindenki maga kellett kiválassza a nemesvakolatnak megfelelô anyagot és szerszámokat. A zsûri az eszközválasztás mellett az eredményt és az elkészítés idôtartamát is pontozta. Minden résztvevôt egy speciális munkaruhával díjaztak, az elsô három gyôztes között pedig DVD-lejátszót, maroktelefont és MP3- as lejátszót osztottak ki.

Székely Ildikó, a marosvásárhelyi Constantin Brâncusi Építészeti Iskolaközpont aligazgatója elmondta, hogy a gyakorlati próbát támogató fôvárosi Policolor cég ezúton igyekezett népszerûsíteni saját építkezési termékeit és technológiáját a szakiskolások körében.

"Sajnos, még mindig kevés az a cég, amely felismeri a szükségét, hogy ezeket az iskolákat felszereléssel és különbözô anyagokkal támogassa, hogy a szakma újdonságaival megismerkedjenek és azokat alkalmazni is tudják" – fejtette ki az aligazgató, aki szerint a marosvásárhelyi építkezési cégek többsége csak a kéthetes szakmai gyakorlatnak biztosít helyet.

A tavalyihoz képest több mint kétszeresére emelte volna a víkendtelepi belépti díjakat egy határozati javaslat, melyet csütörtökön terjesztett a tanács elé a polgármesteri hivatal, azonban az önkormányzati testület nem szavazta meg a díjemelést. A javaslat a tanács plénumában került vitára, miután korábban a szakbizottságok elé nem terjesztették be. Az indoklás szerint a telepen elvégzett nagy értékû beruházások és a megemelkedett fenntartási költségek miatt a tavaly még 2,20 lejes napi belépti díjat – amit egyébként november végén már megemeltek 3 lejre – az idei szezonra személyenként 5 lejre kellene emelni.

A javaslat élénk vitát váltott ki a tanácsban. A képviselôk számon kérték, hogy a határozattervezet mellé nem mellékeltek a telep tavalyi jövedelmérôl mérleget, amibôl látni lehetett volna, hogy veszteséges-e a fenntartása, és ha igen, mekkora a veszteség. Dávid Csaba képviselô a tanács következô ülésére a telep tavalyi mérlegének bemutatását kérte a városházától, Fekete Attila képviselô ehhez hozzátette, a telep jövedelmének bemutatásánál a hivatal térjen ki a haszonbérbe adott parcellák után befolyó koncessziós bevételekre is. Mózes Levente képviselô azt kérte számon a telepnek az ülésen részt vevô ügyvezetôjétôl, hogy míg a bejáratoknál levô ismertetô táblák többnyelvûek, addig bent, a telepen az útbaigazító feliratok már csak román nyelven jelennek meg. Pop Liviu képviselô szerint pedig ha a Víkendtelepnek további bevételekre van szüksége, emelje meg a városháza az ott mûködô vendéglátó egységekre kiszabott díjakat, és abból fedezze a szükségletet, ne a belépti díjak emelésébôl.

A képviselôk felvetéseire Dorin Florea polgármester válaszolt, ingerült hangnemben kifejtve, hogy ha nem emelik meg a víkendtelepi belépti díjakat, akkor a telepet a költségvetésbôl fog kelleni eltartani, és szerinte a szabadidôközpontban elvégzett fejlesztésekhez viszonyítva az 5 lejes napi tarifa nem drága. Azzal is indokolta a díjemelés szükségességét, hogy a telepen további munkálatokat végeznek, és a szolgáltatások minôségi szintjének tartása is többe kerül, mivel a költségek folyamatosan emelkednek. A polgármester érvei nem gyôzték meg a tanácsot, így a határozati javaslatot öt támogató szavazattal, három ellenszavazattal és hat tartózkodással elvetette a tanács.

Marosvásárhely iskolaváros (XV.)

Erdélyben az intézményes színész- és rendezôképzésre csak a II. világháború után került sor. 1948-ban Kolozsvárott létrejött a Magyar Mûvészeti Intézet, képzômûvészet, zene, színház szakokkal. Az ötvenes évek elején a szakok külön fôiskolákká alakultak. 1954. augusztus 14-én kormányrendelet intézkedett arról, hogy a magyar nyelven mûködô, önálló Szentgyörgyi István Színmûvészeti Intézet Marosvásárhelyen folytassa tevékenységét.

Ez a döntés, mely figyelmen kívül hagyta a további mûködés feltételeit, magában hordozta az intézet esetleges felszámolásának, megszüntetésének lehetôségét.

A marosvásárhelyi illetékeseket is váratlanul érte ez a döntés, s így ideiglenesen a Kendeffi (Bolyai utca 30. sz.) és a Bissingen-házba (Bartók Béla u. 1. szám) jelölték ki az intézet székhelyét és bentlakását.

Az intézet rektorává a drámaíró Szabó Lajost nevezték ki, aki a fiatal Zsigmond Ferenc fôtitkárral bonyolította le az átköltözést, majd a tanév beindítását. Közben kiderült, hogy a fent említett helyiségek nem alkalmasak oktatási célra, s ezért új épületek felkutatását tûzték maguk elé. Szabó Lajos, Zsigmond Ferenc és Kovács György közbenjárására a helyi szervek hozzájárultak, hogy a felszámolt pénzügyi iskola épületében (Köteles Sámuel utca 6. sz.) nyerjen végleges elhelyezést az intézet.

Marosvásárhely színházkedvelô közönsége az intézet segítségére sietett, bebútorozták az épületet, pótolták a hiányos felszereléseket, biztosították a színészképzés feltételeit.

1962-ben állami segítséggel építették a stúdiótermet, ahol optimális feltételek között képezhették a színinövendékeket. Ugyanebben az évben felavatták Szentgyörgyi István (1842-1931) szobrát, Izsák Márton alkotását, mely arra emlékezteti a színinövendékeket és az ôket oktató professzorokat, színmûvészeket, hogy küzdjenek a fennmaradásért, a magas színházi színvonal biztosításáért.

1976-tól román tagozattal bôvült az intézet, melynek végzôsei a helyi színháznál tevékenykedhettek, míg a magyar tagozat végzettjei az erdélyi magyar színházak kedvelt színészei lettek.

2004-tôl a Bolyai utcai Pálffy-ház újonnan kijavított épületében zenetanári képzéssel bôvült az intézet.

A jövô évben 60. évfordulóját ünneplô Színmûvészeti Egyetemet rangos intézményként ismerik az országban és a határokon túl.

Fodor Sándor S.

Száznegyven éve, 1867. június 8-án koronázták magyar királlyá Ferenc József császárt és királynévá Erzsébet császárnét a budai Mátyás templomban.

I. Ferenc Józsefnek hosszú utat kellett megtennie Szent István koronájáig. Az 1830-ban született uralkodó mindössze 18 évesen, 1848. december 2-án került a birodalom trónjára, miután gyengeelméjû nagybátyja, V. Ferdinánd lemondott (pontosabban lemondatták) a trónról. Az ifjú uralkodó mögött bástyaként állt édesanyja, a vasakaratú Zsófia fôhercegnô, és a politika mestere, Metternich kancellár. Ôk ketten állítólag már évekkel korábban eldöntötték, hogy Ferenc József nagykorúsága pillanatában átveszi a Habsburg- birodalom vezetését. A részleteiben is alaposan kidolgozott tervbe azonban változást hoztak az 1848-as magyarországi események, így a trónra lépésre augusztus helyett csak decemberben, Olmütz-ben került sor.

Az uralkodói hivatásában egy percig sem kételkedô császár neoabszolutista kormányzást folytatott, Magyarországnak a Bach-rendszer kilenc éve alatt gyökeres változásokat kellett elszenvednie. A jogeljátszási elmélet fennen hirdette, hogy Magyarország a nyílt lázadás és a forradalom miatt elvesztette alkotmányos, politikai és történelmi jogait. Megszûntek a vármegyei önkormányzatok, hivatalos nyelvvé a németet tették meg, az osztrák polgári- és büntetôkönyv lépett hatályba, a közéletet pedig a bürokratikus apparátus Bach-huszárjai uralták (a titkos rendôrség és a csendôrség segítségével).

A rendkívül népszerûtlen Habsburg-család tagjai közül egyedül az elôször 1857-ben Magyarországra látogató Erzsébet császárnét övezte szimpátia. A szépséges Sisi magyarok iránt érzett szeretete, Andrássy Gyulával ápolt barátsága nagymértékben hozzájárult a két ország viszonyának rendezéséhez. A kiegyezés felé vezetô hosszú út újabb mérföldköve volt az olasz, majd a német egység létrejötte. A Ferenc József által vezetett birodalom a Solferinónál az olasz-francia, majd a Königgrätz- nél a porosz seregektôl elszenvedett vereséget követôen tovább gyengült, nagyhatalmi státusának fenntartásához feltétlenül szüksége volt Magyarországra.

A hosszas politikai tárgyalások végül az 1867. évi XII. törvényben, a kiegyezésben öltöttek testet. A törvény kimondta, hogy a két államot az uralkodó személye és a Pragmatica Sanctio köti össze, valamint hogy a kiegyezés után a két állam között reálunió jön létre.

A hosszas politikai folyamatot az uralkodó pár koronázása tetôzte be, 1867. június 8-án Ferenc Józsefet és feleségét országos ünnepségek közepette Magyarország és társországai királyává és királynéjává koronázták. A ceremónia azonban több újdonságot is tartogatott: a szertartásra nem Pozsonyban, hanem Budán, a Nagyboldogasszony (Mátyás) templomban került sor, s a korábbi szokással ellentétben a király feleségét, "a haza jóságos gondviselôjét" nem a király után néhány nappal, hanem férjével egyszerre koronázták meg. Az ünnepségek a királyi palota tróntermében kezdôdtek meg, ahol a képviselôk felkérték Erzsébetet, hogy engedje magát megkoronáztatni. Ô így válaszolt: "Örömmel teljesítem a nemzetnek önök által nyilvánított kívánságát, s áldom az isteni gondviselést, hogy e magasztos percet megérnem engedte". A templomban Andrássy Gyula miniszterelnök az esztergomi prímás segédletével a felkent uralkodó fejére tette Szent István koronáját (Erzsébet királyné esetében jobb válla fölé tartották a koronát). A jeles alkalomból a templomban bemutatták Liszt Ferenc Koronázási miséjét, a várakozó tömeg lelkesedését csak fokozta, hogy az újdonsült királyné a ceremóniát követôen magyarul szólt az egybegyûltekhez.

A magyar nemzet a koronázás alkalmával a királyi párnak ajándékozta a 18. században épült, közel száztermes gödöllôi kastélyt a hozzá tartozó tízezer hektárnyi erdôterülettel. A nemes gesztust Sisi úgy viszonozta, hogy ezután az év nagyobb részét nem Bécsben, hanem Gödöllôn vagy Budán töltötte. A ceremónia másnapján a király közkegyelemben részesítette a politikai vagy sajtóügyekben elítélteket, s a nemzettôl koronázási ajándékként kapott ötvenezer aranyat – Deák Ferenc tanácsára – az 1848–49-es szabadságharcban elesett honvédek özvegyei és árvái javára ajánlotta fel.

Pietsch Judit

Május utolsó napjaiban szervezett Görögországba kirándulást a marosvásárhelyi Euro Best Travel utazási iroda, amelyre utazási irodák képviselôit, tanügyi kádereket, újságírókat hívtak meg. A költségeket teljes egészében a cég állta. Úticélunk és állandó telephelyünk Leptokaria, az úgynevezett Olimpiai Riviéra volt. Innen indultunk és ide tértünk vissza a mindennapi kiszállások után.

A település a mitológiai istenek szálláshelye, az Olimposz-hegy lábánál, az Égei-tenger partján terül el. S hogy igazán az istenek országában érezzük magunkat, a szállásunk is az Olympus Házban volt.

NYÁRSON SÜLT BAKKECSKE

Az elsô nap meglepetése a Görögországban hagyományos nyárson sült bakkecske volt. Ezt szolgálta fel vacsorára vendéglátónk Ilkosz Georgosz, az Euro Best Travel társtulajdonosa, illetve a Bingo Tours tulajdonosa. A mindenki által Jorgoszként vagy egyszerûen Gyuriként emlegetett tulaj kérdésünkre elmondta, hogy a kirándulás tulajdonképpeni célja az, hogy megmutassák, "mit árulnak", illetve, hogy nem árulnak zsákbamacskát.

A háromnapos látogatás egyik programja éppen ezt szolgálta: apartmanokat néztünk meg, ahová felnôtteket és gyerekeket lehet elszállásolni, illetve olyan helyekre vittek el a környéken, amelyeket érdemes meglátogatni.

Visszatérve a vacsorára, a kecskét nem a szabadban, hanem hatalmas, modern konyhában sütötték nyárson. Görög szokás szerint a szakács egy hatalmas bárddal feltrancsírozta, nagy tálra rakta, s onnan szedett mindenki magának. Természetesen, minden étkezés elôtt ouzót, a görögök nemzeti italát szolgálták fel, és a hagyományos bor sem maradt el.

Minden étel mellett ott találjuk salátalevélen a kecsketejföllel kevert hajszálvékony uborkaszeleteket, illetve a mifelénk is ismert görögsalátát. Vacsora után szabadtéri elôadást nézhettünk, amelyen – mit ad isten –, marosvásárhelyi táncosokat is láthattunk.

Második nap az istenek hegyét látogattuk meg, de errôl egy következô lapszámban számolunk be.

Mózes Edith

Mi is hozza meg vajon a boldogságot? "Boldogság! Nem mindennapi tanácsok" címû könyvében Wolf Schneider német újságíró is csatlakozott azokhoz, akik keresik a választ a kérdésre, amely már olyan régi, mint maga az emberiség.

A német nyelvkultúra védelmezôjeként hazájában jól ismert zsurnaliszta a boldogsággal kapcsolatos harmincéves tapasztalatairól számol be könyvében. "Tégy valamit! Engedj meg magadnak valamit! Foglalkozz az ellentmondásokkal, a kapcsolatokkal és az emlékekkel!" – ilyen és hasonló "boldogságot hozó tanácsokat" ad olvasóinak. Pénzrôl és mámorról, szerelemrôl és vallásról van szó. De hogy tulajdonképpen mit is jelent a boldogság, azt igazából Schneider sem tudja.

A boldogság fogalmát a filozófiából, az irodalomból, a pszichológiából és a természettudományból vett hiteles idézetekkel sem lehet meghatározni. Ellenkezôleg: a szerzô mérlegel, kommentál, kétségbe von, bírál és elutasít. Az élet sûrûjében próbál kellemes állapotokat felfedezni. Megmagyarázza, hogy az alpinista miért élvezi a félelmet, megkérdezi, hogy a gyermekek valóban boldoggá tesznek-e, kétségbe vonja, hogy az önmegvalósítás boldoggá tesz, és állást foglal az élvezetek mellett, de anélkül, hogy említés nélkül hagyná azok következményeit. "A megbánás éppen úgy velejárója az élvezetnek, mint az ittasságnak a macskajaj" – írja.

Schneider "nem mindennapi tanácsokkal" (könyvének ez az alcíme) akar elhatárolódni a boldogságot ígérô irodalom könyvhalmazától. Úgy tûnik, hogy különösen a "Simplify your life" (Egyszerûbben és boldogabban élni) címû könyv bosszantotta fel Schneidert. Két oldalt szánt ugyanis a bestsellernek, hogy utaljon a "több száz kötelezô erejû parancsra", és azokat szinte már cinikus hangnemben ismertesse az olvasóval.

Schneider abból vezeti le gondolatait, hogy az ember volt az, aki meghozta a boldogságot az ellenséges világba. Hivatkozik Sigmund Freud mondására, amely szerint "nem szerepel az a szándék a teremtés tervében, hogy az ember boldog legyen".

Lévai Anikó szakácskönyve

A Konyhaablakból címet viseli Orbán Viktorné Lévai Anikó színes, ötletes, gazdagon illusztrált kultúrtörténeti és konyhamûvészeti érdekességeket, a Kárpát-medence, s benne az erdélyi konyha jellegzetes ételeinek receptjeit is tartalmazó szakácskönyve, amelybôl több ezer példány kelt el Magyarországon. A kötetet a szerzô jelenlétében csütörtökön este mutatták be a vártemplomi református egyházközség Diakóniai Otthonának Bocskai Termében.

A népszerû vendéget Fülöp Ilona, a Diakóniai Otthon vezetôje Hervay Gizella különösen szép versével köszöntötte, s a telt házat vonzó rendezvényhez a hangulatot jellegzetes vidám népdalokkal a Kántortanító-képzô Fôiskola hallgatói teremtették meg. A konyhaablakból a Kárpát-medencére s egyben a nagyvilágra nyílik kitekintés az ötgyerekes családanya tûzhelyérôl, aki természetes egyszerûséggel beszél életükrôl, gyermekkoráról, s miniszterelnök-feleségként az étkezéssel, ételekkel kapcsolatosan átélt kalandos, vidám vagy szívszorító történeteirôl.

A könyv jelentôsége hasonlít a kétszáz évvel ezelôtt írt szakácskönyvek jelentôségéhez, mivel a mai magyar konyhamûvészet, étkezési szokásaink hiteles rajzát nyújtja. A lapszéli képtöredékek ízléses polgári környezetrôl s a gasztronómia mûvelésének veleszületett talentumáról tanúskodnak. A gyermekeinek fôzés közben mondott történetek mellett számos politikust, ismert személyiséget is emberközelbe hoz, akik az Orbán család vendégei voltak vagy vendégül látták a volt miniszterelnököt – hangzott el Deé Anikó történész méltatásában.

"Rólunk már szinte mindent és annak az ellenkezôjét is megírták, így ezzel a könyvvel jómagam szerettem volna ablakot – ha csak egy konyhaablakot is – nyitni az életünkre és bepillantást engedni a jószándékú érdeklôdôknek" – vallja a szerzô, aki egyetemi hallgatóként kezdte gyûjteni a szakácskönyveket, s akit elmondása szerint a kiadó (Jokerex) gyôzött meg arról, hogy leggyakrabban fôzött ételeinek receptjét összegyûjtse. Lévai Anikó tanyán felnôtt gyermekként azt a bölcs útravalót kapta otthonról, hogy a konyhát, a háztartást elhanyagolni vétek, s így ma nem kis küzdelemmel, erôfeszítéssel igyekszik megfelelni népes családja elvárásainak szakmája gyakorlása s a férjének nyújtott segítség mellett.

A könyv, amely kivitelezésében a Kaposvári Nyomda munkáját dicséri "nem puszta gasztronómia, nem napló, nem önéletrajz, nem vallomás és nem is emlékirat. Az sem állítható, hogy mindez együtt. Talán egy olyan felület, ahol a mûfajok találkoznak... Lévai Anikó olyan emlékeket oszt meg velünk e könyvben, amelyekért késôi korok történészei, politikusai, mûvelôdéstörténészei és gasztronómusai igencsak hálásak lesznek" – olvasható Szôcs Géza elôszavában, aki állítólag csak azután vállalkozott a méltatás megírására, miután végigkóstolta a szerzô által fôzött ételeket.

(bodolai)

Harmadik alkalommal szervezték meg a hét végén azt a pszichiátriai tanácskozást, amelynek témája Újdonságok és távlatok a hangulati élet depresszív zavarainak felismerésében és kezelésében.

A nemzetközi részvétellel tartott rendezvény helyszíne a marosvásárhelyi Manadas konferenciaközpont, ahol csütörtökön délután a szakminiszter, a prefektus és neves elmegyógyász professzorok részvételével tartották a nyitóünnepséget. Ezen az Orvosi Kamara kiválósági oklevelét adták át Grecu Gheorghe nyugalmazott professzornak, aki 1986-ban elôször szervezett tanácskozást e témáról Marosvásárhelyen.

A MOGYE, a Közegészségügyi Igazgatóság, az I-es számú Pszichiátriai Klinika valamint a Promentalis Alapítvány által szervezett szimpózium nyitóünnepségén dr. Gabos Grecu József egyetemi tanár hangsúlyozta, hogy a depresszió a hangulati élet egyik leggyakoribb zavara, amely a lakosság 15-20 százalékát érinti. Vannak enyhébb megnyilvánulási formái, amelyek elmúlnak, de olyan csoportjai is, amelyek kezelés hiányában végzetesek lehetnek, amit az öngyilkosok számának emelkedése is jelez. Bár az antidepresszáns gyógyszerek száma robbanásszerûen megszaporodott, az ideális szert mégsem találták még fel. A kezelés függ a páciens személyiségétôl, a depresszív zavar tüneteitôl és egy sor egyéb tényezôtôl, amit a szakorvosnak mind figyelembe kell vennie.

A tanácskozás azért fontos, mivel a korábbi rendezvény óta eltelt idôszakban újabb gyógyszerek jelentek meg, s a második generációs generikus gyógyszerek elterjedésével egyes szerek olcsóbakká válnak. A depresszió az egyik legjobban kezelhetô betegség – tette hozzá Gábos József professzor, aki szerint a betegek gyógyulását csak a helyes kezelési protokollumokkal lehet elérni.

Az alkoholizmus szerepe a depresszív zavarok kialakulásában, a gyerekeknél, az idôs valamint az Alzheimer-kórban szenvedô, illetve a koszorúér- betegeknél jelentkezô depresszió, krónikus fájdalom depresszió esetén, a kezelésre nehezen vagy alig reagáló súlyos formái a betegségnek, a különbözô típusú mániák kezelése, a depresszív betegek öngyilkossági kísérletei, a költségek és hatékonyság viszonya a terápiában – többek között ezek voltak a fô témái a pénteken és szombaton elhangzó dolgozatoknak. A szimpózium a következtetések megbeszélésével vasárnap délelôtt zárul.

Nyár van, amikor megszaporodnak körülöttünk azok az apró rovarok, amelyek csípése, harapása, szúrása kellemetlen tüneteket okozhat.

Leggyakoribb ellenségünk a szúnyog, de ügyelnünk kell a méhekre, darazsakra és a kullancsokra is, s a hangyák, bolhák csípése is kellemetlen.

A meleg nyári éjszakák egyik legbosszantóbb zenei aláfestését a szúnyogok kitartó zümmögése jelentheti. Ahogy leoltjuk a villanyt, körözni kezdenek a fejünk körül. Különösen nyaralás idején kellemetlen, ha estére tele van velük a szoba mennyezete. Az otthoni körülmények között ugyanis ki-ki lehetôségei szerint védekezik a szúnyogok ellen, a nyílászáróra szerelt hálóval, szúnyogûzô mécsessel, folyadékos párologtatóval, szúnyogriasztó spirállal, de megteszi a legyek ellen használt enyvezett papír is. Nyaraláskor védtelenebbek vagyunk, és egy kefeseprû lehet a fegyverünk, ha nem készültünk fel a már felsorolt szúnyogûzôk egyikével.

A csípés helyén általában duzzanat alakul ki, ami égô, viszketô érzést okoz. Ez sem véletlen. Nyálával a szúnyog a vér alvadását gátló anyagot juttat a szúrás helyére, hogy nyugodtan táplálkozzék. Immunrendszerünk azonnal felismeri a szervezetbe került idegen fehérjét, s az a célja, hogy eltávolítsa azt a szervezetbôl. Ebben a folyamatban a szöveti sejtekbôl felszabaduló hisztamin játszik szerepet. Kitágítja az ereket, s a szúrás helyén megjelennek a fehérvérsejtek, ami az idegen fehérje eltávolítását segíti elô. A hisztamin hatására az érpályákból folyadék áramlik a szúrás helyére, ami a csípés körüli duzzanatot okozza. A bôrben levô idegvégzôdések ingerlésének a viszketés lesz a következménye. A környezô erek kitágulnak, ami a bôrpírhoz vezet.

A kiütés egy hét alatt vagy esetenként hamarabb elmúlik, a kellemetlen tüneteket az antihisztamin hatású kenôcsök enyhíthetik.

Vannak, akik az átlagosnál érzékenyebbek a szúnyogcsípésre, ezeknél nagy vörös duzzanat keletkezik a szúrás helyén. A bokán vagy a kézfejen levô csípés ízületi gyulladást is okozhat. Nagyon kellemetlen, ha a szúnyog a szemhéjat csípi meg, ami annyira bedagadhat, különösen gyereknél, hogy ki sem tudják nyitni a szemüket. Ilyen esetben orvoshoz kell fordulni, mivel a szemhéjduzzanat más betegség jele is lehet.

Gyereknél megtörténik, hogy a csípés helyétôl távolabb jönnek létre tömött kiütések.

Ügyelni kell, hogy a szúnyogcsípés helyét a gyerek ne vakarja el, mivel a csípés elfertôzôdhet. Aki allergiás a szúnyogcsípésre, minél hamarabb forduljon orvoshoz.

Bár csodálatos az a folyamat, amit szervezetünk latba vet egy szúnyogcsípés esetén is, a legjobb, ha a már ismert módszerekkel megpróbáljuk elkerülni, hogy a nôstény szúnyogok áldozataivá váljunk.

Súlyos ételmérgezés, amely halálos kimenetelû lehet. Leggyakrabban házilag tartósított élelmiszer fogyasztását követôen fordul elô.

A tüneteket a Clostridium botulinum nevû baktérium okozza, amely a fertôzött élelmiszerrel együtt kerül a szervezetbe. A fertôzés nem ragályos.

Felnôtteknél a tünetek 12-36 óra után jelentkeznek, és napokig fokozódhatnak. Csecsemôk esetében a lappangási idô háromtól harminc napig tart. Ha seben keresztül hatol be a toxin a szervezetbe, a betegség elsô jelei 4-14 napon belül jelentkeznek.

Típusos esetben izomgyengeség (az arcizommal kezdôdik, majd a végtagokra terjed át), kettôs vagy homályos látás, szájszárazság, légzési és beszédbeli nehézség, bénulás jelentkezik. A tünetek észlelésekor azonnal a családorvoshoz kell fordulni:

A botulizmus megelôzése érdekében a következô tanácsokat kell betartani:

– kerülni kell azoknak a házilag készített gyümölcs-, hús- és halkonzerveknek a fogyasztását, amelyeknek a nyersanyagát nem fôzték legalább egy fél órán át,

– a felpuffadt fedelû konzervek s a kellemetlen szagú és ízû élelmiszerek fogyasztását;

– alaposan meg kell mosni a zöldségeket;

– a könnyen romló ételeket hideg helyen kell tárolni;

– a romlott ételeket az állatoknak sem szabad odaadni;

– az edényeket, amelyekben romlott ételek voltak, alaposan ki kell mosni;

– ha nem adottak a megfelelô tárolási körülmények, az élelmiszereket a fogyasztás elôtt két-három órával korábban kell elkészíteni;

– az el nem fogyasztott ételeket 4-8 Celsius-fok közötti hômérsékleten kell tárolni;

– a csecsemôételeket nem ajánlatos felmelegíteni vagy hûtôszekrényben tárolni;

– a fôtt ételeket 70 Celsius-fok fölötti hômérsékleten kell elkészíteni;

– kerülni kell a fôtt és a nyers élelmiszerek érintkezését;

– gyakran kell kezet mosni – olvasható a dr. Morariu Silviu közegészségügyi igazgató és dr. David Liana, az egészségügyi nevelési osztály vezetôjének közleményében.

Nyári melegben az ételkészítéshez vásárolt alapanyagokat mindig megbízható helyrôl kell beszerezni.

Fontos figyelni arra is, hogy milyen az üzlet tisztasága. Üzletben, piacon mindig a hûtendô terméket, vagyis a húst, tejterméket vegyék meg utoljára, és minél elôbb vigyék haza – tanácsolja az élelmiszerbiztonsági szakember.

Több zacskó és szatyor legyen kéznél, hogy a különbözô termékek – zöldség, gyümölcs, nyers hús – ne szennyezhessék egymást. A tojás frissességét otthon vízbe merítéssel ellenôrizhetik a háziasszonyok, ugyanis a friss tojás nehéz és lesüllyed, az állott a víz színén lebeg.

A fémdobozos üdítôt, sört ugyan fóliázva, raklapon tárolják a raktárban, de a polcra kerülve porosodhat, ezért ivás elôtt ajánlatos a doboz tetejét lemosni, vagy megtörölni.

Népi gyógyászat, természetgyógyászat

Gyógyélelmiszerek

A mai ember szervezete a gyümölcsök, zöldségek vitamin-, enzim-, ásványielem-, nyomelem- kiürülése miatt egyre kevesebb élethez szükséges nyersanyagot kap, mert a mûtrágyával tönkretették a föld természetes egyensúlyát, táplálóképességét. És ma más körülmények között termesztik a zöldségeket. Emellett a megváltozott táplálkozási szokások (többek közt a sok hús- és iparicukor-fogyasztás) miatt elsavasodott a szervezetünk, a környezet pedig szennyezô és savasító hatású. Amikor betegek vagyunk, de amikor krónikusan fáradtak is, szükséges a szervezet méregtelenítése és lúgosítása. A méregtelenítô kúrákat érdemes összekötni egy-egy zöldség- vagy zöldséglékúrával.

Én is többször kipróbáltam mindezek gyógyító hatását. Mindenkinek szeretettel ajánlom.

"A bátyámnak elég sok problémája volt az egészségével. Nagyon jó ember volt, de szeretett inni. Hentesek voltak, és az orvos azt mondta neki, az ital elhagyása mellett hogyha nem fogja betartani az igazi diétát, ami abból áll, hogy csak zöldségféléket és diétás ételeket egyen, baj lesz. Legalább egy évet be kell tartani. S az pedig zöld káposzta, karfiol, karalábé, kelkáposzta, és legvégsô esetben egy kicsi hús, kizárólag pulyka, csirke és nyúl lehet, se kolbász, se sonka, semmiféle zsír. A bátyám komolyan vette ezt az orvosi intést, és megfogadta. Egy év után többször volt vizsgálaton, s az orvos nem hitte el, hogy ekkora változás lehet zöld ételekkel. Azóta egészséges, s szervezete úgy megszokta az említett ételeket, hogy nem is kíván mást." (Eszék, Horvátország) A felsorolt ételek az epe- és májbetegeknek nehezek, ôk helyettesíthetik számukra alkalmas zöld ételekkel.

Más: "Nagyon idegfeszítô munkám volt hosszú harminc éven keresztül, és fájt mindennap a fejem. Fôleg hétvégére nagyon nagy, erôs fejfájásaim voltak. Az ismerôseim azt ajánlották, igyak nyers zöldségleveket, hogy a védekezôrendszeremet megerôsítsem. Mindennap egy sárgarépát, ha nagy, ha kisebb, akkor kettôt, két zellert, egy piros és zöld almát, néha egy uborkát, és van, amikor céklát is teszek bele. És van egy kicsavaró (turmix) masinám, azzal lecsiszolom, s mindig reggel éhgyomorra meg szoktam inni. Az körülbelül fél liter. Ezt én már két éve csinálom, és azóta nincsen fejfájásom. Most 74 éves vagyok, nagyon jól érzem magam. Mindennap dolgozom és gyalogolok." (Magyarország-Ausztrália)

Bernád Ilona

Kovács András Ferenc

Szép a világ, gyönyörû a világ és nincs hiba benne.

Szép ez a sor – s nem enyém, de kié? Ez mind Dsida lenne?

Csennivaló, csupa szó csak a líra, mi kéne, ha volna?

Mintha a váteszi száj peremén hamis ének omolna,

Mintha a hexameterben elélne örökre, ki költô,

S bármilyen új alakot, fura maszkot, göncöt is ölt ô –

Senki se sejti, hogy álom a vers, mit egy agg siheder szô,

Senki se tudja, mit írt, hogyan értheti, vagy ki e szerzô?

Semmi, ha tán meg is írta, ha közre is adta a könyvet,

Mit feledés vize mos szét, s eszmei partra közöny vet.

Szép a világ, csodaszép a világ, noha van hiba benne.

Mintha egy éhes egér csupa semmit, sajtlikat enne

Spájzban, ahol sorakozgat üvegben a vérbele málna

Báva befôttként, míg lesi: tart-e az értelem álma,

S ébred-e másra a mû, a jelenben a múlt vagy a holnap,

Míglen a szerzôk még sokat írnak, amúgy vacakolnak,

S közben a fürge piac dühe mindeneket le-lebír, ó,

Másfele dôlhet a pénz, de csak egyfele reszketeg író!

Jaj, magyar íróság – csupa rettenet, ôs jetik álma!

Egy yuppie többre mehetne, ha csekkeket ô dedikálna

Inkább, mint e koros had, amely még azt hiszi: most hat,

Hisz dedikálni leroskad a székre, amíg beleposhad,

S jönnek a könnyedek, ím, kicsinyek, nagyok, új kiadók is -

Úgyse derül ki, hogy itt ki a gazda, az úr, s ki a kódis...

Gyûl a remekmû néma halomba – tetôzik a Könyvhét,

Tódul a könyvszeretet, kavaroghat az ünnepi könyvlét!

Lett légyen nyüzsögôs fiatal vagy vén, gyagya borzsák -

Olvas a nemzet, a nép, mûvelôdik egész Magyarország!

Olvas a doktor, az ötker, a nyócker, a bróker a tôzsdén,

Olvas a tôsgyökeres s a hazátlan, a hím meg a nôstény...

Olvas az emberiség Budapesttôl Csíkszeredáig,

S bárha a könyvkiadás be-becsúszó gikszere fájdít –

Olvas a kiskun, a jász, a palóc, kusza hévvel a székely,

Mert az a fô, hogy fald csak a könyveket, és ne veszékelj!

Olvas a józan, a zizge lapokra lekókad a részeg,

Egyre betûznek a hív igazak s a csalóka varézek.

Olvas a balga tudós, beleréved a könyvbe a sámán –

Benne vidám tudomány sose nô, csak a sörte hasán mán.

Olvas elit, piarista, menedzser, a média is tán,

S olykor a szerzôk szürke nevét elvéti a listán.

Olvas a lusta, a dolgos, a hentes, az iskolaszolga,

Még a diáksereg is keseregve, a sort araszolva...

Olvas a bús egyetem, s a világegyetem belebölcsül!

Bár aki juszt se nem olvas, a szellemiben fene görcs ül –

Izmos a lelkivilága, kigyúrva a rút fizikumja,

S néha a hálón bambul, a gépen guglizik, unja,

Mert mire jók nyökögôs rímek, bazi, dufla regények?

Oszt nekik annyi. De gáz! Nuku téma, se suszta, se lényeg.

Úgyis elég okos olvas... A peszle, a fôpap, a dékán –

S mennydörög ajka a nyegle szövegre a gôg hasadékán!

Olvas ezer dögös ördög – a rôt, lila, szôke s a barna –

Kerge poétát mind örömest tüzes üstbe habarna...

Olvas a randa pokolban az angyali, mennyei részleg,

S renyhe ítésznek izen, hogy az ízlést fenje ki észleg!

Légyen acélos az agy, vagyis éles az elme, csiszolt vas –

S nemcsak az állati lény, hanem olykor az ember is olvas.

Olvas anyánk is, apánk is, a nagymama sem henye gyermek,

Ki buta rajzfilmekre ragadva csak eltenyerelget,

Nem figyel, unja a lágy meseszót, s mire fölcseperedne,

Szótlanul egyre csetelve botol, nosza, fölmegy a netre:

Nézi, elönti szemét, telebûvöli bóvli, ravasz kor...

S nincs mese, nincs csoda, tarka gyerekkönyv, Bóbita, Vackor!

Nincs Bors néni, se Ló Szerafin, nincs Dömdödöm, úgysincs

Képzelet, esti mesék anyanyelve sem ôs öröm, új kincs –

Semmi csupán, de ha tán a család recitálja körösleg,

S hallja, megérzi a vers ütemét is – hála Weöresnek –

Akkor a tétova létre nyitott, puha, gyermeki lelkek

Mély muzsikával s játszi csodával a kedvre kitelnek,

S érzik az ízét majd eme szép penthémimerésznek

Mind, kik a vers arcára merész kencét piperéznek,

S mert makacs írók (itt vagy akárhol) könyveket írnak,

Olvas a víg maradék, ha tud, olvas az isteni írmag.

Szó a világ, csupa szó, hisz a szófia könyveket ellik –

S persze, hiába, ha elmesötétben a csönd feketellik.

S mégis a szó csupa fény, csupa hang! De mi mért bomolunk ma?

Sors keze hordja csomóba a könyvet – kész Csomolungma!

Szép a világ, gyönyörû, örökös, magas égre kitártan:

Könyv a világ, csupa könyv, s ha hibás is, végre hibátlan.

*Elhangzott május 31-én, délután 4 órakor a budapesti Vörösmarty téren a 78. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.

Megjelent az Élet és Irodalom 51. évfolyama 22. számában

Káli István – Hatvan

Ki tudja kinek szól, / Kit mikor ér utol." A három sort a szerzô legfrissebb, Helyzetábécé címû kötetének hátlapjáról másoltuk ide. Akár mottónak is tekinthetô, amely nemcsak egy költeményre, hanem a válogatás egészére érvényes. Bár a könyvet végigolvasva, eléggé valószerûtlen azt feltételezni, hogy Kálinál csak úgy, hirtelen felszínre törnek a versek. Sokkal önmarcangolóbb, gyötrôdôbb, tépelôdôbb ember ô annál, mint hogy pillanatnyi hangulatoknak, az ihlet könnyed csábításainak engedve, nyúlfarknyi, játékos impresszióknak, verselgetéseknek teret biztosítson. Mostani gyûjteménye pedig, amelyet hatvanadik születésnapjára idôzített, különösen nem az ilyen jellegû lírai megnyilatkozásokra épül. A kötet jól átgondolva, tudatosan megszerkesztve, nagyobb lélegzetû, önelemzô, elmélkedô költeményekre alapozva nyújt az olvasónak kíméletlenül ôszinte, többrétû önvallomást. A számvetés kifejezést is használhatnók, hiszen a szerzô elért egy bûvös korhatárt, és fontosnak tartja elkészíteni a maga lelki, emberi egyenlegét, annál is inkább, mivel kétségek, bizonytalanságok, érzelmi viharok tépázzák, megválaszolatlan kérdések bombázzák. Persze, kérdezni sokkal könnyebb, mint a felvetése