|
LIX. évfolyam 128. (16610.) sz. |
2007. június 6., szerda |
Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 – euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk reklam@e-nepujsag.ro
Apróhirdetések
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
Díjmentesen
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter nemrég Brüsszelben részt vett azon a megbeszélésen, amelyen európai országok szaktárcavezetôi olyan témákról tanácskoztak, mint az egészség megôrzése, a helyes táplálkozás és testmogás, a HIV/AIDS elleni küzdelem, egészségügyi szolgáltatások Európában, balesetmegelôzés, gyógyszerterápia- szabályzatok kidolgozása. Miniszterünk ígérgetett: például, hogy kölcsönösen meglátogatják egymást a bolgár illetve a francia szaktárcavezetôvel tapasztalatcsere gyanánt, valamint közös programot kezdeményez Bulgáriával, Németországgal és Észtországgal, az AIDS-betegek kezelésére használt gyógyszerek árának csökkentése érdekében.
A tapasztalatcserét elhiszem neki, az AIDS elleni küzdelmet illetôen már szkeptikusabb vagyok. Arra nem volt képes a szaktárca, hogy tavaly és idén lebonyolítsa az országos licitet az AIDS elleni gyógyszerek esetében, nemrég az orvosok maguk figyelmeztették a miniszter urat, hogy fogytán a készlet. A mentôautó- licit is várat még magára, a patikákból nem lehet kiváltani az ártámogatott gyógyszereket.
Brüsszelben lehet nagyzolni, de itthon tovább folyik a porhintés. Eugen Nicolaescu újra felfedezte a spanyolviaszt. Olyan szlogennel, hogy a kórházigazgatók felelôsségét növelni kell, rájött, hogy erre a legjobb módszer a "panaszdoboz", amit a kórházakban felszerelnek és az elégedetlen betegek reklamációit ide gyûjtik be. Ezt a pészédé idején már felfedezték, a dobozok sok helyen ma is ott porosodnak, a kutya sem dob beléjük semmit, mert úgyis hiába. Mire kíváncsi a miniszter?! Hogy piszkosak a kórházak, hogy nincs gyógyszer, hogy semmibe veszik a beteget, hogy elvárják a borítékot, hogy nincs kötszer, fecskendô, gézmaszk és gumikesztyû, hogy csak a kiváltságosak jutnak a méregdrága orvosságokhoz? Ezt elmondhatja neki bármelyik polgár, nem kell erre külön dobozkampányt indítani és fûre- fára hárítani a felelôsséget!
Ám legyen, a miniszter úr kíváncsi. Arra is többek között, hogy milyen a lakosság egészségi állapota. Mindazt, amit a minap elmondott, már egyszer hallottuk, tavaly decemberben. Csak akkor még azt ígérte, január 1-tôl indul a program. Volt dörgedelem, fenyegetôzés, ígéretek, tanácsok, laptopakció, minden, de semmi eredmény. A miniszter ismétli önmagát, és lassan nevetségessé válik. Ennyire rövid lenne a memóriája? Vagy azt hiszi, a mienk az?
Lehetne még sorolni az elmaradt miniszteri ígéreteket, tény viszont, hogy a közgazdász miniszterünk által beharangozott reformprogramok valahol elakadtak, és ezért nem a családorvosok, a kórházvezetôk, szakorvosok a hibásak. A hibát máshol kell keresni!
A múlt hét végén körforgalmat vezettek be a marosvásárhelyi Kossuth (Calarasilor), Aurel Filimon és Arany János utcák keresztezôdésénél. Bakos Levente alpolgármester lapunknak elmondta, a hivatal megoldásokat keres a belvárosi forgalom tehermentesítésére. Többen panaszolták a polgármesteri hivatalnak, hogy az itteni útkeresztezôdésnél gyakoriak a torlódások, ezért alakítottak ki kísérleti jelleggel körforgalmat. Az alpolgármester kifejtette, az elkövetkezendô idôszakban megfigyelik a forgalmat, s ha beválik az új forgalmi rend, véglegesen is kiépítik az úttesten a szigetet. Hasonló körforgalmat képeznek ki a Jeddi és az 1918. December 1. út keresztezôdésénél is. Jó hír a jármûvezetôknek, hogy a Városháza utca felújítási munkálatainak befejezése után újra mûködésbe helyezik a villanyrendôrt a Szabadság és a Cuza Voda utcák keresztezôdésénél.
Június 5-10. között mintegy 30 ezer terméket vásárolhatnak meg a Selgrosban megnyílt Nyári Vásáron. A vásárlók számára bemutatókat és kóstolókat szerveznek a vásáron jelen levô cégek, így közvetlenebbé válik a kapcsolat a kliensekkel – mondta lapunknak Michael Vette, a marosvásárhelyi Selgros szupermarket igazgatója.
A marosvásárhelyi Selgrosban elsô ízben szervezik meg a Nyári Vásárt, eddig erre Románia más nagyvárosaiban került sor. Idén úgy döntöttek, a vásárral a Selgros hûséges vásárlóit jutalmazzák meg, akiknek az elmúlt idôszakban igencsak próbára tették a türelmét: a szupermarketben zajló felújítási munkálatok számos kellemetlenséget okoztak a klienseknek. Ugyanakkor a Selgros "márkát" is ismertebbé szeretnék tenni. "A Nyári Vásár, amelyen mind élelmiszer-, mind nem élelmiszertermékeket forgalmazunk, jó lehetôség arra, hogy a cégek közvetlen kapcsolatba kerüljenek a vásárlókkal, ezért számos termékbemutatót, kóstolót szerveznek, sôt, a termékekkel kapcsolatban tanácsadást is nyújtanak" – mondta Michael Vette igazgató. Mint megtudtuk, mintegy 50 nagy cég lesz jelen, köztük a Procter&Gamble, Nestlé, Scandia, Henkel, Danone, Cristim és mások. A vásár a június 5-10. idôszakban naponta 10-20 óra között látogatható, a vásárlók ugyanakkor tombolán jelentôs összegeket nyerhetnek, a vásárolt érték függvényében. A húzásra június 14- én kerül sor.
Az idén hetedik alkalommal vállalkozik a marosvásárhelyi rádió néhány munkatársa, hogy a Gurul a rádió turizmust és egészséges életmódot népszerûsítô akciója keretében kerékpáron haladva felkeresse adáskörzete számos települését. Ezzel egyrészt a helyiek bemutatása, másrészt a rádió helyi népszerûsítése a céljuk.
Az idei kilencnapos kerékpáros túrán összesen 447 km-t tesznek meg a vállalkozó szellemû rádiósok, amelyek között premierként a német szerkesztôség képviselôje, Andreas Hinz is helyet kapott. Így, a világon talán egyedülállóan, egyszerre három tagozat képviselôi vesznek részt egy hasonló népszerûsítô túrán.
Rendkívüli módon, az idei Gurul a rádió nem Marosvásárhelyrôl, hanem – holnap, június 7- én – Nagyszebenbôl indul útjára. A választás egyik nyilvánvaló oka ahhoz kapcsolódik, hogy az idén a dél-erdélyi város az Európa Kulturális Fôvárosa rangot viseli, másrészt pedig ez lehetôséget nyújt arra, hogy a kis csapat távolabb esô adáskörzetekbe is eljusson, ahová marosvásárhelyi induló és beérkezô ponttal a nagy távolságok miatt csekély volt a lehetôség.
A karaván a Nagysink–Fogaras–Újsinka–Barcarozsnyó–Brass&oa cute;pojána–Brassó–Szászhermány–Sepsi szent- györgy–Kézdivásárhely–Kiskászon– Csíkszentmárton–Csíkszereda–Szent- egyháza–Székelyudvarhely–Korond–Szováta– ;Erdôszentgyörgy–Nyárád- szereda–Marosvásárhely útvonalat járja be, az érkezés június 15-én, pénteken délután 18 órakor lesz a város központjában. Ha sikerül úgy alakítania programját, az utolsó pénteki szakaszon, Korond és Marosvásárhely között, nyeregbe pattan Korodi Attila környezetvédelmi miniszter is, akinek nem ez az elsô kerékpározást népszerûsítô akciója, hisz Bukarestben volt már eset, hogy kerékpárral ment be munkahelyére.
A depresszió a témája annak az országos tanácskozásnak, amelynek helyszíne június 7–9. között a marosvásárhelyi President Szálloda lesz. A dr. Gábos Grecu József professzor vezetésével mûködô 1-es Számú Pszichiátriai Klinika, a MOGYE, a Megyei Közegészségügyi Igazgatóság és a Promentalis Alapítvány által szervezett tanácskozáson e leggyakoribb lelki betegség kezelésének aktuális és távlati lehetôségeit veszik számba ismert hazai és külföldi szaktekintélyek részvételével.
A gyermeknapi rendezvények romjait, maradványait gyûjtik a vásárhelyi várban, mindenfelé munkások serénykednek. A Vár sétány felôli kapun hirtelen kék pólós fiú robban be, átszeli a parkot, s a Kapubástya felé rohan. Utána egy fehér pólós illetô szalad, hóna alól ívpapírok röpülnek szerteszét, s közben kiabál: Fogják meg, tolvaj!
Többen ugranak utánuk, néhányan a kijáratot állják el, amikor a kék pólós valamit elhajít. A fehér pólós megáll, utánahajol, s felemeli mobiltelefonját. A másik is fékez, megfordul, visszafelé próbál menekülni, de ott is dolgozók állják útját. Feladja a küzdelmet, látja, vesztett.
Az alkalmazottak a remegô, sápadt arcú fehér pólóst veszik körül. Közben két-három férfi a tolvajt veszi "kezelésbe", s a vár közvécéjébe zárják. Innen nem menekülhet, mondják, rács védi az ablakot. Valaki egy pohár vizet nyom az áldozat kezébe, miközben az szaggatottan meséli: A Vár sétány egyik padján olvastam az újságot. A mellettem lévô padon két fiatal beszélgetett. Hirtelen az egyik hozzám lépett, s mobilomat kérte, hogy sürgôs üzennivalója van. Rosszat sejtve azt mondtam, segítek rajta, de én pötyögöm be az üzenetet. Banális szöveget diktált, majd kiabálni kezdett, hogy írjak gyorsabban. Hirtelen kikapta a kezembôl a telefont, s beszaladt a várba. Szerencsém van magukkal, másképpen soha nem látom viszont a telefonomat.
Közben a rendôrök is megérkeznek. Kinyitják a mellékhelyiség ajtaját, de a tolvajnak hûlt helye. A megfigyelô-kamerán jól látszik, amint az ablak rácsát kinyomja, macskaügyességgel kiugrik, s a fal mellett elszelel a fôtér irányába. Kerékpáros fiú érkezik, szól a rendôröknek, hogy ismeri az elkövetôt, egy jól ismert középiskola diákja. Innen már a rendôrség dolga a kézre kerítés és felelôsségre vonás.
Történt mindez a tegnap, délelôtt 11 órakor...
Hatékony környezetvédelmi megállapodásra és Afrika megsegítésére szólította fel a fejlett ipari államokból és Oroszországból álló, G8-csúcs résztvevôit az Európai Bizottság elnöke.
José Manuel Durao Barroso a Deutschlandfunk rádióállomásnak adott keddi nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás káros hatásainak mérséklése érdekében a csúcsértekezleten mindenképp elôrelépést kell elérni. A bizottság vezetôje üdvözölte, hogy az utóbbi napokban mind az Egyesült Államok, mind Kína javaslatokat, illetve programot terjesztett elô a környezetvédelem elômozdítására. Egyben konkrét célokat sürgetett, kiemelve az ENSZ szerepvállalásának szükségességét. Annak a nézetnek adott hangot, hogy a nyolcak vezetôinek erre kötelezettséget kell vállalniuk; mindehhez csatlakozásra szólította fel azokat a gyorsan fejlôdô országokat is, amelyek nem tartoznak a G8-csoporthoz. Ezzel összefüggésben elsôsorban Kínára és Indiára utalt.
A portugál politikus egyidejûleg arra hívta fel az állam- és kormányfôket, hogy váltsák be az afrikai országok megsegítésére tett ígéreteiket. Barroso úgy vélekedett, hogy nem elegendô az adósságok elengedése, illetve a fejlesztési segélyek növelése; szükség van a beruházások növelésére, a különbözô járványok leküzdésének fokozottabb támogatására, valamint a jogállamiság elômozdítására. Az Európai Bizottság mindenkori elnöke 1976 óta vesz részt a legfejlettebb országok évente megrendezésre kerülô csúcstalálkozóin, amelyeknek 1997 óta Oroszország is állandó és hivatalos résztvevôje.
A szerdán kezdôdô, heiligendam-mi csúcskonferencia elôtt a G8-csoport elnöki tisztét betöltô Angela Merkel kancellár ismét azt a reményt fogalmazta meg, hogy a klímaváltozás elleni harc érdekében sikerül olyan kompromisszumot elérni, amely biztosítja az elôrelépést.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyelôre nem állapított meg pontos ütemtervet a Koszovó dél- szerbiai tartomány jövôjérôl szóló döntés meghozataláról.
Johan Verbeke belga ENSZ-nagykövet, a testület június hónapban soros elnöke hétfôn New Yorkban közölte, a BT, mielôtt döntene, megvárja az e heti németországi G8-csúcstalálkozó eredményét és az esetleges kétoldalú találkozókat. Hozzátette ugyanakkor: semmiképpen sem több hetes, csak néhány napos várakozásról van szó.
Az Egyesült Államok és az európai BT- tagállamok a múlt héten beterjesztettek egy – Martti Ahtisaari ENSZ-megbízott által benyújtott, Koszovónak széles körû függetlenséget elôirányzó javaslatokra támaszkodó – határozati javaslatot a zömmel albánok lakta tartomány jövôjérôl, ezt azonban elutasította a testületben vétójoggal bíró Oroszország. Moszkva kitart amellett, hogy elôször a szerb és a koszovói albán vezetésnek kell megegyezésre jutnia egymással, a BT-nek csak ezután szabad meghoznia döntését.
Johan Verbeke bejelentette azt is, hogy a BT-tagállamok képviselôi június 14-21 között öt országot – Ghánát, Etiópiát, Szudánt, Kongót és Elefántcsontpartot – érintô körutat tesznek Afrikában, jelezni kívánva, hogy a kontinens fontos a világszervezet számára.
A Fehér Ház szerint Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a Kelet-Európába tervezett amerikai rakétavédelmi pajzzsal kapcsolatos bírálatai nem segítik az amúgy is feszült amerikai-orosz viszonyt.
"Élesedik a nyilatkozatok hangneme – jelentette ki az Európába tartó amerikai elnöki gép fedélzetén Stephen Hadley nemzetbiztonsági tanácsadó – Szeretnénk konstruktív párbeszédet e témáról Oroszországgal. Korábban már sikerült" – tette hozzá.
George Bush amerikai elnök hétfôn indult el Európába, hogy részt vegyen a G8-országcso-
port szerdán a németországi Heiligendammban kezdôdô csúcstalálkozóján, amelyen Putyinnal is találkozik.
A NATO elôzôleg szóvivôje útján közölte: nem építô jellegû, és a katonai szervezet nem is veszi szívesen Vlagyimir Putyin orosz elnök figyelmeztetését, amely szerint Oroszország ismét európai célpontokra irányítja rakétáit, ha az Egyesült Államok folytatja rakétavédelmi rendszerének kiépítését Kelet-Európában.
"Amennyire tudom, az Orosz Föderáció az egyedüli ország, amelyik azon elmélkedik, hogy rakétákkal célba veszi Európát" – mondta James Appathurai az orosz elnöknek a Corriere della Sera címû olasz lap vasárnapi számában megjelent interjúban elhangzott figyelmeztetésére, amely szerint újabb fegyverkezési verseny indulhat meg.
Párizsban Nicolas Sarkozy francia elnök sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva azt mondta, fel fogja vetni a Kelet-Európába tervezett amerikai rakétavédelmi pajzs ügyét a G8- csúcson. Az orosz elnök "ôszinte párbeszédet javasolt. Ami engem illet, ôszinte leszek" – fogalmazott a francia államfô.
Angela Merkel német kancellár a BBC brit közszolgálati tévében visszautasította a jelenlegi viszonyokat a hidegháború korszakához hasonlító fölvetést. "Oroszország a partnerünk, és elégedett vagyok, hogy Amerika és Oroszország Heiligendammban kihasználja a lehetôséget, és kétoldalú tárgyalást folytat egymással, majd késôbb megint egyeztet az Egyesült Államokban" – mondta a német kormányfô. (Bush és Putyin július 1- jén és 2-án az Egyesült Államokban is találkozik, hogy tárgyaljanak az iráni nukleáris kérdésrôl és megpróbálják elsimítani az amerikai rakétavédelmi pajzzsal kapcsolatos ellentéteket.)
A Wisconsin egyetem díszdoktorrá avatta ôket, a clevelandi International Women’s Air and Space Museum kiállítást rendezett számukra, és megjelent róluk Martha Achman Tizenhárom nô igaz története és az ûrrepülés álma (The True Story of Thirteen Women and the Dream of Space Flight) címû könyve is – írta a Corriere della Sera címû olasz napilap.
Az 1961-es év elején, amikor kiderült, hogy a szovjetek nôket is felkészítenek ûrutazásra, az amerikaiak szintén beindították a First Lady Astronaut Trainees programot. Huszonöt önkéntes nôt vetettek alá ugyanazoknak a fizikai, pszichológiai, és ûrszimulációs teszteknek, amelyeken keresztülmentek a férfi ûrhajósok.
Hihetetlenül nehéz próbák voltak, de a NASA orvosai tudni akarták, mennyit bír el az emberi szervezet az akkor még ismeretlen körülmények között. Jeges vizet öntöttek a fülükbe, hogy szédülést idézzenek elô, gumicsövet engedtek a gyomrukba a savtermelés ingadozásának mérésére, teljesen sötét helyiségben dugták víz alá a fejüket az elszigeteltségi érzés tûréshatárának megállapítására. Az eredmény: a nôk ugyanolyan jók, néha még jobbak is voltak, mint a férfiak.
Tizenhárman feleltek meg. Mindnyájan 30 év körüliek voltak, többségük a polgári repülés kipróbált pilótája. És akkor közölték velük, hogy a programot törölték. Szakértôk szerint a világ még nem volt felkészülve arra, hogy nôk menjenek a világûrbe.
"Készen álltunk és elszántak voltunk, hogy felrepüljünk és tiltakoztunk" – mondja a ma 75 éves Jerri Cobb. A tiltakozókat meghallgatta egy kongresszusi bizottság, John F. Kennedy elnök is fogadta ôket. A döntést azonban nem változtatták meg. Lyndon B. Johnson, Kennedy alelnöke, majd utóda a következô magyarázatot adta Cobbnak: "Ha mi ûrprogramot nyitunk a nôknek, meg kell tennünk ugyanezt a négereknek, a mexikói-amerikaiaknak, és minden kisebbségnek. Ezt nem tehetjük".
A Környezetvédelmi Minisztérium és az Országos Környezetvédelmi Ügynökség társszervezésében került sor június 5-én a Képviselôház Constantin Brâncusi Termében a környezetvédelem nemzetközi napja alkalmából megszervezett Környezetünk képekben címû kiállításra. A kiállítást Korodi Attila környezetvédelmi miniszter és Traian Basescu államfô nyitották meg.
A környezetvédelmi miniszter elmondta, idén a környezetvédelmi világnap mottója Olvadó jég – égetô téma, amely a klímaváltozásra és ennek hatásaira hívja fel a figyelmet. Ma Bukarestben is különösen szép idô van, de talán az évszakhoz képest mégis túl meleg van – hangsúlyozta Korodi –, és a jövôben még ennél is magasabb értékeket mutat majd a hômérônk. Az elôrejelzések szerint 2050-re 3 Celsius-fokkal emelkedhet a hômérséklet. Ha így haladunk, 50-100 év alatt ellenôrizhetetlen természeti jelenségekkel találjuk szembe magunkat, és hatalmas összegeket költünk majd védekezésre. Amint a kiállított fényképek mutatják, Romániában jelenleg sok negatív és pozitív természeti jelenségre találunk példát. Egyes fényképek a biodiverzitást és az érintetlen természetet tükrözik, mások azonban megmutatják a szárazságot, az esôzéseket, valamint az árvizeket. Sajnos, mostanában az utóbbi természeti jelenségek nagyon gyakoriak, mintha valamilyen negatív rekordot készülnénk megdönteni. A felsorolt jelenségek mind a klímaváltozás hatásai.
Az Európai Unió tavasszal önkéntesen felvállalta, hogy 2020-ig 20%-kal csökkenti az üvegházhatást kiváltó gázkibocsátást. A cél elérése érdekében kiegészítô intézkedéseket is foganatosítanak, ezek: az energiahatékonyság 20%-os javítása, az újrahasznosítható energia arányának 20%-ra történô növelése, valamint a felhasznált bioüzemanyagok mennyiségének növelése 10%-kal, mindezeket 2020-ig.
Korodi rámutatott, ezek az intézkedések, valamint a romániai környezetvédelmi törvényes keret csak akkor érik el céljukat, ha minden ember megtanulja, környezetünk szépsége és forrásai végesek. Tudatosan, kis lépésekben lelassíthatjuk a klímaváltozást, és együtt harcolhatunk a kiváltott hatások ellen.
Jó kezdeményezésnek tartja a nemzeti összetartozás napjáról szóló esetleges törvényjavaslat ötletét Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki ugyanakkor kételkedik abban, hogy éppen a Trianon-évfordulót kell ilyen nappá nyilvánítani.
Az MTI annak kapcsán kérdezte Bukarestben a politikust, hogy az elôzô napon Németh Zsolt, a magyar külügyi bizottság fideszes elnöke budapesti sajtótájékoztatóján bejelentette: a Fidesz és a KDNP parlamenti frakciója törvényjavaslatban kezdeményezi, hogy a trianoni békeszerzôdés aláírásának emlékére június 4. legyen a nemzeti összetartozás napja.
Mivel az RMDSZ-en belül még nem foglalkoztak e témával, így Markó Béla személyes véleményeként elmondta: a nemzeti összetartozás érzését valóban különbözô eszközökkel kell erôsíteni. Ehhez az is hozzájárulhat, ha ennek az ügynek lenne egy "napja". Ilyen értelemben tehát ez jó kezdeményezés – mondta az RMDSZ elnöke, hozzáfûzve: "Nagyon erôs kételyeim vannak viszont azzal kapcsolatosan, hogy éppen Trianon évfordulóját kell-e a nemzeti összetartozás napjává nyilvánítani, hiszen ez számunkra gyásznap". Különbözô hangsúlyokkal, de támogatják a vajdasági magyar pártok a Fidesz és a KDNP törvényjavaslatát.
Pásztor István, a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke az MTI-nek nyilatkozva támogatásáról biztosította a javaslatot. Hozzátette: fontosnak tartaná, ha a magyar parlamenti pártok között egységes álláspont alakulna ki a kérdésben, és nem napi politikai célokat szolgálna a kezdeményezés.
Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke szimpatikusnak nevezte a javaslatot. Többek között úgy vélekedett, hogy "sokuk számára" emléknap lehetne, ha megfelelô törvényes keretben és tartalommal állami megemlékezésként tartanák meg a nemzeti összetartozás napját, amelyet szerinte érdemes lenne évente megrendezni.
"Ezer százalékkal támogatja" a javaslatot a legfiatalabb vajdasági magyar párt, a délvidéki Magyar Polgári Szövetség elnöke. Rácz Szabó László szerint az emléknap akár munkaszüneti nappal egybekötött megemlékezés vagy nemzeti gyásznap is lehetne.
Más hangsúllyal, de szintén üdvözölte a kezdeményezést a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke. Páll Sándor felrótta a Fidesznek, hogy nem eléggé következetes. A pártelnök egyebek között emlékeztetett arra, hogy a Fidesz korábban – még liberális pártként – tiltakozása jeleként "Orbánostul kivonult" az ülésterembôl, amikor a téma szóba került a magyar parlamentben. Páll Sándor azonban üdvözli a mostani javaslatot, ha "azzal (a Fidesz részérôl) jóvá akarják tenni akkori hibájukat".
A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) nem utasítja el a törvényjavaslatot.
Csáky Pál, az MKP elnöke az MTI kérdésére válaszolva úgy fogalmazott, hogy pártja véleménye szerint "a végsô döntést a Magyar Országgyûlés pártjai hivatottak meghozni."
"Az MKP véleménye összességében pozitív, nem elutasító, jó lenne azonban, ha a magyar törvényhozás politikai pártjai között ebben a kérdésben konszenzus születne, mert a nemzeti összetartozás kérdése szerintünk korántsem elhanyagolható" – mondta kedden Budapesten a szlovákiai magyar párt elnöke.
Az RMDSZ nem támogatja a Demokrata Párt által kezdeményezett bizalmatlansági indítványt – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök tegnapi bukaresti sajtóértekezletén. A miniszterelnök- helyettes – bírálva az ellenzéki párt kezdeményezését – arra hívta fel a figyelmet: a demokraták indítványa "már kiindulópontjában" hibás, ugyanis nem a kormányzat tevékenységére, hanem a május 19-i népszavazás eredményeire hagyatkozik, holott ez nem a parlament vagy a kormány leváltásáról szólt, hanem arról, hogy menjen-e vagy maradjon az államelnök. Markó Béla kifejtette, a politikum valóban fontos következtetésekre juthat a népszavazás eredményeinek elemzése nyomán, ám "tökéletesen helytelen, hogy – kiindulva a referendum eredményeibôl – eljussunk oda, hogy a kormányt le kell váltani".
Az RMDSZ-elnök rámutatott, a Demokrata Párt csupán ürügyet keresett a beadványához, ugyanis ez egy új kormány, amelynek a következô idôszakban kell bebizonyítania, hogy jól végzi a dolgát. Leszögezte: az RMDSZ nem támogatja az ominózus bizalmatlansági indítványt. "Képtelenség, hogy jelen legyünk egy kormányban, és ellene szavazzunk" – fogalmazott Markó Béla, majd hozzátette: ha a szervezet más véleményen lenne, akkor kilépne a kormányból, de ez az eset nem áll fenn – mondta.
Újságírói kérdésre válaszolva a szövetségi elnök elmondta, a kormány megfelelô támogatottsággal rendelkezik a parlamentben, ám ez még nem átlátható. Úgy vélte, egy stabil kormányzáshoz átlátható többségre van szükség, amely pontos egyezményeken alapszik. – Azt tudjuk, ki nem támogatja a kormányt, de azt is tudnunk kell, ki áll mellettünk – szögezte le a szövetségi elnök.
Markó Béla kifejtette, az európai parlamenti választások idôpontját mihamarabb ki kell tûzni, lehetôleg még a június végén befejezôdô parlamenti ülésszakban. Az RMDSZ álláspontja szerint októberben vagy legkésôbb novemberben meg kell szervezni az uniós választásokat. Az elnök elmondta, a szövetségnek megfelelne szeptember is, de az RMDSZ elfogadja, hogy a többi párt "nem siet ennyire", és nem akar júliusban és augusztusban kampányolni. Ugyanakkor a választások decemberre, az "utolsó percre" halasztása nem vetne jó fényt a román államigazgatásra.
A szövetségi elnök a sajtótájékoztatón szót ejtett a Szövetségi Képviselôk Tanácsa (SZKT) és Szövetségi Egyeztetô Tanács (SZET) hét végi, marosvásárhelyi ülésérôl is. Közölte, a testület kinevezi az új ügyvezetô elnököt és a különbözô területekért felelôs ügyvezetô alelnököket. A tanácskozáson ugyanakkor áttekintik majd az erdélyi magyarsággal, az egyházakkal, a szakmai szervezetekkel és a fiatalokkal folytatandó, mélyebb és tartalmasabb párbeszéd további lehetôségeit, megvitatják az idei és a jövô év választási stratégiáját, tudván azt, hogy az európai parlamenti választásokat a helyhatósági, majd a parlamenti választások követik. Az SZKT-n ugyanakkor meghozzák azokat a döntéseket is, amelyek az alapszabályzat- módosítás nyomán megalakítandó új döntéshozó fórumok létrehozásához szükségesek.
A vasárnap a Marosba zuhant kisrepülôgép pilótájától vett biológiai minták analízisei szerint a férfi nem fogyasztott sem alkoholt, sem kábítószert a felszállás elôtt.
Hecser László, a Maros megyei törvényszéki orvosi intézet vezetôje szerint az analízisek eredményei negatívak.
"A pilóta, Mircea Damian (nagyváradi üzletember – szerk. megj.) analízisei mind negatívak. Az ügyészség alkoholra és kábítószerre is kért analízist tôlünk" – mondta Hecser László a Mediafax tudósítójának. A Marosvásárhelyi Törvényszék ügyészsége vasárnap este rendelte el, készítsenek véranalíziseket a pilótának, hogy megállapíthassák, fogyasztott-e alkoholt.
Raed Arafat, a SMURD rohammentô-szolgálat vezetôje szerint mind a két személy, a pilóta és utasa is kívül van minden veszélyen, és még a baleset estéjén hazaengedték ôket.
Erôsen romlik Románia folyómérleghiánya, és ezzel egy idôben annak finanszírozási minôsége is, mivel a hiány fedezete egyre inkább a portfóliótôke felé tolódik, áll az egyik vezetô londoni befektetési csoport hétfôn kiadott átfogó elemzésében, amely a külsô monetáris környezet szigorodását, ezen belül az euróövezeti és az amerikai jegybanki kamatszint emelkedését is jósolja.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató londoni befektetési részlegének heti világgazdasági elôrejelzése szerint Románia GDP-arányos folyó-mérleghiánya az idén 11,7 százalékra duzzad a tavalyi 10,3 százalékról.
Ezen belül a külkereskedelmi deficit 2007-ben várhatóan 13,6 százalékra emelkedik a 2006-ban mért 12,1 százalékról.
Ez utóbbi fô okai között említi az elemzés az import jelentôs olcsóbbodását, miután a román valuta 2003 decembere óta 57,7 százalékos effektív reálfelértékelôdésen ment át. Emellett az egy fôre jutó reáljövedelem idei emelkedése a JP Morgan becslése szerint eléri a 12 százalékot, a csökkenô infláció, a munkahelyek gyarapodása és a jelentôs nominálbér-növekedés révén.
Ráadásul a kormány nem folytat olyan gazdaságpolitikát, amely a folyómérleghiány csökkentését célozná, sôt éppen ellenkezôleg: a laza költségvetési és pénzügypolitika híve, áll a londoni elemzésben.
A ház szerint ezzel egy idôben a külsô hiány finanszírozásának minôsége is romlik, mivel a legtöbb nagyszabású privatizációs ügylet már lezárult, és így a korábbi éveknél nagyobb szerepet kapnak a portfólió-be- áramlások. A helyzetet bonyolítja, hogy a jegybank gyors ütemben csökkenti a kamatot, ami lendületet adhat az eddig is meredeken növekvô belsô hitelkiáramlásnak, tovább mélyítve a külsô egyensúlyhiányt, áll a JP Morgan elemzésében.
Harminckét cég 226 állásajánlattal vesz részt június 7-én a Constantin Brâncusi Iskolaközpont dísztermében szervezendô börzén. Arra olyan 16 éven felüli diákokat várnak, akik a nyári vakáció alatt munkába szeretnének állni – derült ki a Maros megyei Munkaerô-elhelyezési Ügynökségnél tartott sajtótájékoztatón.
A 2007. évi 72-es törvény ösztönzi a munkáltatókat arra, hogy diákokat alkalmazzanak, ugyanis elôírja, hogy azok a munkaadók, akik a vakáció idôszakára diákokat vesznek fel, havonta az országos bruttó minimálbér ötven százalékának megfelelô összegre jogosultak. Ezen anyagi ösztönzést hatvan munkanapra igényelhetik az alkalmazók. Luminita Core ügyvezetô igazgató újságírói kérdésre válaszolva kifejtette, abban az esetben, ha a munkaadó és a diák közös megegyezés alapján a vakáció lejárta után is meg szeretné tartani a munkaviszonyt, megteheti, azonban a munkaadó az anyagi támogatásra a megszabott idôszak lejárta után nem jogosult.
A megyei tanfelügyelôséggel közösen szervezett börzén a dolgozni vágyó diákokat 98 állás várja a kereskedelem és közétkeztetés területén, 56 munkahely az építkezésben, 52 állás a szolgáltatások terén, valamint 20 textilipari állás. Az ügynökség meghívókat küldött a marosvásárhelyi Sapientia, Petru Maior, illetve Dimitrie Cantemir egyetemekre, hogy minél több diák jelenjen meg a börzén.
Minden esély megvan arra, hogy az Európai Bizottság június végéig elfogadja a régiófejlesztési operatív programot. A dokumentum aláírására Danuta Hübner európai biztos július 12-i bukaresti látogatása alkalmából kerülhet sor – jelentette be tegnap Borbély László.
A miniszter a következô idôszak fontos teendôi között említette a ROP (Régiófejlesztési Operatív Program) Felügyelô Bizottságának, valamint a Regionális Stratégiai Bizottság megalakítását. Remélhetôleg a kormány a jövô héten elfogadja a két bizottság létrehozására vonatkozó kormányhatározatainkat – mondta a miniszter. A Felügyelô Bizottság hatáskörébe a tervek kiválasztásának kritériumai, valamint az évi elemzés jóváhagyása tartozik, a Regionális Stratégiai Bizottság pedig a finanszírozási kérelmeket értékeli majd.
A fejlesztési miniszter közölte, a ROP-on keresztül 2007–2013 között 3,72 milliárd euró hívható le a strukturális alapokból. – Közvetlenül a ROP elfogadása után elkezdjük a fejlesztési alapból jövô elsô euró lehívását: összesen kilencven PHARE- tartalékból megmaradt terv áll rendelkezésünkre. Az idén remélhetôleg 400 millió euró értékben kötünk majd szerzôdést – mondta a miniszter.
A sajtóértekezleten bemutatták a nemrég elkészült ROP-útmutatót is, amely lényegében a régiófejlesztési operatív programmal, a tervek elkészítésével kapcsolatos alapvetô lépéseket, eljárásokat ismerteti. Az útmutató a fejlesztési minisztérium által szervezett képzéseken, valamint a regionális ügynökségek székhelyén szerezhetô be. Elsô alkalommal a ROP-útmutató magyar nyelven is megjelenik.
Ha mikházi Csûrszínházi Napok, akkor Nyárádmente, jó hangulat, vidámság, bál, találkozó, összeröffenés, lacikonyha, és mindenekelôtt: irodalom és színház. Csûrszínház. Így volt ez eddig és így lesz idén nyáron is, csak kicsit másképpen. Mert a tényleges csûr elé felépített színpadot stílszerû, rusztikus, nyitott (de zárható) nézôterû színházépület váltja fel. Szélyes Ferenc színmûvész-ötletgazdát a Rotary Club segítette ebben. Ôt kérdeztük a részletekrôl.
– Szerdán indul az elsô kapavágás, ami azt jelenti, hogy akkor kezdünk neki a munkálatoknak és az elsô elôadásnak már a Csûrszínház deszkáin kell játszódnia – e hónap huszonkilencedikén. Minden engedélyünk megvan, tulajdonképpen ezek hosszadalmas megszerzése miatt foghatunk csak most neki az átalakításnak-építésnek. 29-én kezdôdnek az immár ötödik alkalommal megszervezendô Csûrszínházi Napok, addig a színpadnak állnia kell, a többit a nyár folyamán befejezzük. A falu népe nagy lelkesedéssel várja a háromnapos mulatságot, a gyerekek a tanítónô segítségével Zöld Napokat szerveznek, amelynek keretében három nap alatt az egész falut megtisztítják a szeméttôl, így várják a vendégeket. Jó hangulatban nem lesz hiány: üzemel a Reneszánsz panzió, ingyenes sátorhelyeket biztosítunk, tíz ökovécét állítunk fel, a Nyárád partja pedig mindig jó hely a szerelmeseknek. Ami a lényeget, a programot illeti, az igen változatosra sikeredett: pénteken a Kacsó Sándor- emlékszoba megnyitójával kezdünk (beszédet mond Lokodi Imre közíró), majd a Mentor Kiadó hármas könyvbemutatója következik (Dsida Jenô: Azrael árnyékában, Magyar Zoltán: Népmondák a Bekecsalján, Székely Szabó Zoltán: Az semmi), meghívottaink Kovács András Ferenc, B. Fülöp Erzsébet, Gyéresi Júlia és Kárp György, délután Tompa Klára és Tompa Dezsô festettporcelán-kiállítása következik, a napot a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának elôadásai zárják. Az érdeklôdôk megtekinthetik Miholcsa József szobrászmûvész munkáit, szombaton pedig huszár-lovas bemutató is lesz. Délután a Tompa Miklós Társulat és a Yorick Stúdió elôadása következik, majd a Sandino Divatház jelentkezik divatbemutatóval, az este utolsó momentuma a magyarországi Forrás Színház Steinbeck- produkciója. A napok vasárnap szentmisével és az Ariel Színház bábelôadásával zárulnak.
A több helyszínen (Kacsó Sándor szülôháza, mikházi iskola, kultúrotthon, Csûrszínház, Reneszánsz panzió és mikházi ferences templom) zajló nyári összmûvészeti napok szervezôi köszönetet mondanak Lokodi Editnek és Csegzi Sándornak és jelzik a nagyvilágnak: továbbra sem zárkóznak el semmilyen adomány elôl. Mi a napokra nyilván visszatérünk: írásban elôtte, írásban utána, mint eddig is.
Köteles utca hat. Zongorahang, állandó járás-kelés, érdekesebbnél érdekesebb jelmezek. Fiatal színészjelöltek élik itt nem mindennapi életüket. Ôk azt tanulják, hogyan kell játszani. Az elsô három évfolyam munkájába csak a Nyitott kapuk rendezvénysorozat keretén belül lehet betekinteni. A negyedéves hallgatók vizsgaelôadásait heti rendszerességgel láthatja a közönség a Stúdió színpadán.
Mint egy nagyszínházban. Azzal a különbséggel, hogy nálunk minden szerepet huszonévesek alakítanak. Jó példa erre a Kincses Elemér rendezte Bernarda Alba háza címû Lorca-dráma: az idôs nagymamát, a középkorú anyát és a kis kolduslányt azonos korú diákok játsszák. Az elôadás bemutatója 2006 decemberében volt, azóta hetente mûsoron van. Június 7-én, csütörtökön este hét órától lehet megtekinteni utoljára.
Goethe drámája, a Stella egy szerelmi háromszög különös története. A végzôsök mellett a Mûvészeti Líceum kórusának tagjai is színpadra lépnek. Június 8-án, pénteken este 7 órától láthatja a közönség az utolsó Stella elôadást.
A Színmûvészeti Egyetem Akadémiai Mûhelyének produkciója, az Isten Ágnese néhány nézônkben visszatetszést keltett, a többség viszont szomorúan állt a Stúdió bejáratánál, mivel nem jutott számukra hely. A színpad- és nézôtér sajátos kialakítása miatt egyszerre csak ötven nézô láthatja a produkciót. Az évadban utoljára június 11-én, hétfôn este 7 órától tûztük mûsorra az apácazárdában játszódó történetet. A nagy sikerre való tekintettel az elôadás a következô évadban is mûsoron marad.
Az elôadásokra a belépés ingyenes, helyjegyek a 0265.266-281-es telefonszámon foglalhatók. Mindenkit szeretettel várunk!
Köteles utca hat. Ha szereted a színházat, köteles(?) vagy ott lenni.
Kettôs könyvbemutató a Deus Providebit Házban
A Deus Providebit Ház kettôs könyvbemutató színhelye volt múlt héten: Brassai Zoltán, Makó Katalin, Brassai Attila, Puskás Attila A kovásznai szénsavas fürdôk és mofetták a végtagi verôérszûkületek kezelésében címû könyvét valamint Puskás Attila Idült vénás betegségek. Patológia, diagnózis, terápia címû könyvét ismerhették meg az érdeklôdôk. A Scientia kiadó gondozásában megjelent szakkönyveket prof. dr. Nagy Örs rektorhelyettes és dr. Péter Mihály akadémikus méltatta.
Nagy Örs professzor, a MOGYE rektorhelyettese örvendetesnek tartotta, hogy manapság, amikor az interneten szinte minden információhoz pillanatok alatt hozzá lehet jutni, egyre több magyar nyelvû szakkönyv jelenik meg. "Mindkét könyv értékes, újat hoz a szakterületen, magyarul ilyen formában még nem jelent meg" – hangsúlyozta. Péter Mihály professzor a könyvírást a gyermekvállaláshoz hasonlította: nem kötelezô, de gyermek nélkül nincs család – mondta. Könyvek kellenek, ehhez óriási áldozatot kell vállalniuk a szerzôknek és családjaiknak is. A rendhagyó könyvbemutatót egyrészt a kontinuitás jellemzi, hiszen a "mester" után a "tanítványok" is írnak szakkönyvet, másrészt a komplementaritás, a két könyv ugyanis a felvetett téma szempontjából kiegészíti egymást. Brassai Zoltán, Makó Katalin, Brassai Attila, Puskás Attila A kovásznai szénsavas fürdôk és mofetták a végtagi verôérszûkületek kezelésében címû könyvéhez a vizsgálatokat több évtizeden át végezték a Marosvásárhelyi 2-es Számú Belgyógyászati Klinikán illetve a kovásznai Kardiológiai Rehabilitációs Központban, a kiadvány e vizsgálatok eredményeit foglalja össze magas szakmai szinten. "A szerzôk a legkorszerûbb eljárásokat alkalmazták arra, hogy e természeti tényezôk gyógyászati hatásait tanulmányozzák. A több évszázados empíriákra alkalmazott terápiát tudományos színvonalra emeli a könyv" – mondta Péter Mihály professzor. Brassai Zoltán professzor szerint "valami eredetit kellene kihozni, márpedig a mofettakérdésben világviszonylatban legjobbak az erdélyi kutatók".
Puskás Attila Idült vénás betegségek. Patológia, diagnózis, terápia címû könyve interdiszciplinárisan közelít e betegséghez, "tisztázza és beskatulyázza a fogalmakat", rámutat az átfedésekre. "Értékes hézagpótló monográfia, magasan túlszárnyalja a tankönyv színvonalát. Nagy mennyiségû, rendszerbe foglalt és saját tapasztalatain átszûrt adatokat tartalmaz a pontosan, alaposan és közérthetôen megszerkesztett könyv, amelyen átsüt a szerzô szakmai magabiztosságára alapozott szerénysége" – mondta a könyvrôl Péter Mihály professzor, aki e szerzôkben is látja a magyar oktatás jövôjét.
Dávid László, a Sapientia rektora szerint egy kiadó akkor jó, ha jó szerzôket von maga köré, jó könyveket ad ki, márpedig a Sapientia Alapítvány itt is bizonyított: olyan kiadót mûködtet, mint a Scientia, amely mindinkább jelen van mindennapjainkban. "E könyveknek van illata, tapintása, személyisége, ami az elektronikus irodalomnak nincsen" – tette hozzá.
Május közepétôl a megyei múzeum régészei ásatásokat végeznek Marosvásárhelyen, a szülészet melletti parkban. A gázvállalat munkásai a vezetékek korszerûsítési munkálatai közben két emberi csontváz maradványaira találtak. Ezt követôen értesítették a múzeumot.
Berecki Sándor régész a helyszínen lapunknak elmondta, a volt Mikszáth, jelenlegi Mûvészet (Arta) utcában 1909-ben Kovács István kolozsvári archeológus feltárásokat végzett. Akkor az utca alatt és a környékbeli házak kertjében többrétegû temetôt talált gazdag leletanyaggal. Az utca jelenlegi nyomvonalán szkíta sírokra bukkant, majd ettôl nem messze gót temetôt tárt fel 14 sírral, emellett 6 sírba szlávok temetkeztek. A múlt század elején abbamaradt a kutatás, azóta senki sem foglalkozott az itt talált történelmi hagyaték feltárásával.
Májustól két kutatóárkot ástak, ahol az i. e. IV. évezredbôl rézkori használati tárgyakat, nagyrészt kerámiatöredékeket találtak. Az emberi maradványokat nem sikerült megmenteniük.
A munkálatok még két hétig tartanak, ez idô alatt három újabb árkot ásnak a parkban, s remélik, hogy újra sikerül megtalálni a temetôt, bár az sem kizárt, hogy ennek a szélén kutatnak, mivel feltételezhetôen, a fertôzésveszélytôl tartva, halottaikat eleink a dombtetôre – valószínû a mai Bolyai tér körül – helyezték örök nyugalomra. Ezért lehet, hogy kevesebb tárgyat találnak – mondta a régész, majd hozzátette, a kutatás eredményérôl csak a leletanyag feldolgozása után számolhat be részletesebben.
Zajlik a színházi versenyvizsga, hétfôn vagy kedden várható az eredmény – tudtuk meg Demeter Andrástól, a mûvelôdésügyi minisztérium osztályvezetôjétôl. Mint arról többször is cikkeztünk, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata évek óta társulatvezetô, illetve mûvészeti aligazgató nélkül mûködik, ezen funkciót pillanatnyilag is Kárp György színmûvész, az intézmény gazdasági igazgatója látja el. A mûvészeti aligazgatói azaz/és társulatvezetôi tisztség jóval nagyobb mûvészeti mozgásteret enged, a tisztséget megpályázó és elnyerô felel a repertoárért, a társulat mûvészi munkájáért. A szabályok értelmében a vásárhelyi Nemzeti élén a vezérigazgató áll, közvetlenül alatta és helyetteseként tevékenykedik az aligazgató, aki gazdasági és adminisztratív funkciókat lát el. A színháznak van (azaz volt és lesz) egy mûvészeti aligazgatója is, aki egyben a Tompa Miklós Társulat vezetôje. A Liviu Rebreanu Társulat vezetése a vezérigazgató hatáskörébe tartozik.
Az áldatlan állapot megszüntetését, a gazdasági igazgatóra maradt társulatvezetôi terhek áttételét tavaly télen rendelte el a minisztérium, és ennek érdekében idén volt versenyvizsga is. A tisztségre két jelentkezô volt, közülük azonban egyik sem érte el a megfelelô osztályzatot. Idôközben a Liviu Rebreanu Társulatnak is megtetszett az ötlet, ôk is óhajtottak hasonló funkciót a román tagozat élére, ez pedig szintén hátráltatta az újabb versenyvizsga megszervezését.
Demeter András elmondta: a Liviu Rebreanu Társulatnak is lesz ezentúl mûvészeti aligazgatója, a tisztséget a román tagozat esetében is kiírták. Ami a magyar társulatot illeti, május 23-án nézték át a benyújtott iratcsomókat, e hét hétfôjén értékelték a pályázatokat, az interjúra pénteken kerül sor. A szabályok szerint a vizsga végéig a pályázók kiléte bizalmas, így a marosvásárhelyi Nemzeti új mûvészeti aligazgatójának kilétérôl csak jövô hét elején cikkezhetünk.
Az idei véglegesítô vizsgákra körülbelül 1650 pedagógus iratkozott fel, a kérésre történô kihelyezést pedig 150-en igényelték. Maros megyében összesen 395 véglegesíthetô állást hirdettek meg, kettôvel többet, mint az elmúlt évben, amikor a pályázók 1455 dossziét nyújtottak be. A véglegesítô vizsgára jelentkezôk közül legtöbben óvónôi és tanítói állást kívánnak betölteni. A gyakorlati vizsgát július 12-én és 13-án, az írásbelit július 16-án tartják.
Közép- és Kelet-Európa országaiba tavaly 77 milliárd eurónyi külföldi mûködôtôke áramlott, ami a 2005 évi rekordévhez képest közel 30 százalékos növekedést jelent. A mûködôtôke- befektetések eltolódtak Kelet- és Dél-Európa irányába – állapítja meg az adatok alapján a bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet (WIIW) kedden közzétett jelentésében.
A 2004-ben az unióba belépett nyolc új tagország 36 százalékkal részesedett az összes mûködôtôke befektetésbôl (FDI), szemben a megelôzô évi 50 százalékos aránnyal. Dél-Európa részaránya 27, a volt szovjet köztársaságoké (FAK) 36 százalék volt. A mûködôtôke befektetések keleti és déli irányban történô eltolódása új befektetési lehetôségekre utal, nem pedig arra, hogy megszûnne az érdekeltség a nyolc közép- európai uniós tagország iránt. Az Oroszországba, illetve a dél-európai országokba irányuló FDI tavaly megduplázódott.
A WIIW szerint a közép-európai országokba érkezô FDI csak kis mértékben csökkent 2006-ban az elôzô évihez viszonyítva, elôre jelezhetôen csökkentek a befektetések Csehországban, Magyarországon és Észtországban, mivel azok rekordot döntöttek a megelôzô évi privatizációkor. Lengyelországban, Lettországban és Litvániában viszont történelmi csúcsot értek el az FDI-befektetések 2006-ban. Különösen erôs volt a felfutás Szlovákiában és az új uniós tagországokban, Romániában és Bulgáriában is.
A WIIW várakozása szerint az idén a tavalyival lényegében azonos összegû FDI befektetési érték várható Közép- Európában. Dél-Európa valószínûleg nem ismétli meg a tavalyi kimagasló eredményt, Lengyelország viszont a lényegében lezárt privatizáció ellenére a zöldmezôs fejlesztések terepe marad.
Óvatos start?
Nemrégiben három fakultatív magánnyugdíjalap kapott mûködési engedélyt a Magán-myugdíjrendszer Felügyelô Bizottságtól (CSSPP), további öt nyugdíjalap engedélyezése van még folyamatban. Hetek kérdése, ameddig az elsô fakultatív nyugdíjalapokba meg lehet kezdeni a befizetéseket, a gazdasági médiában megjelent elsô elemzések szerint az idén legtöbb 200 ezer ügyfélre számíthatnak a fakultatív nyugdíjalapokat létrehozó pénzügyi szolgáltatók. Ugyanakkor viszont az elemzôk szkeptikusak a fakultatív nyugdíjalapokkal kapcsolatban, mivel túl alacsonynak tartják a törvény által megengedett maximális befizetés mértékét, és ezzel összefüggésben túl magasnak a kezelési költségeket, ami legalábbis egyelôre igencsak behatárolhatja a szóban forgó nyugdíjala-pok jövedelmezôségét. Míg az elsô fakultatív nyugdíjalapok elindulásával lényegében létrejött Romániában is az ún. háromoszlopos nyugdíjrendszer harmadik oszlopa, a második oszlopnak számító kötelezô magánnyugdíjalapok rendszere, melybe a 35 éves életkorig terjedô személyeknek lesz kötelezô befizetni, várhatóan augusztusban indul majd be. Kötelezô magánnyugdíjalap mûködtetésére eddig egy társaság kapott elôzetes engedélyt, és további három áll tárgyalásban az állami felügyelettel.
Közepes kockázatú fakultatív alapok
Mindhárom, mûködési engedélyt kapott fakultatív nyugdíjalap a közepes kockázati fokúak közé tartozik, azaz a befizetôk pénzét elsôsorban állami vagy önkormányzati fedezetû értékpapírokba, bankbetétekbe fektetik, és kisebb részét forgatják tôzsdén, vagy mérsékelt kockázatú befektetési alapokban. Mindhárom nyugdíjalapot neves biztosítótársaságok hozták létre, sajtóhírek szerint jelenleg az ügynökhálózatok kiépítésén dolgozik mind a három, majd várhatóan még ebben a hónapban megkezdik az ügyfelek toborzását.
A minimális havi befizetés összege a mûködési engedélyt kapott három nyugdíjalap esetén 45-50 lej lesz, azonban nem lehet több a befizetô bruttó jövedelmének 15%-ánál. A három társaság beruházási stratégiái némileg eltérnek egymástól, azonban az alapokba kerülô pénz 65-75%-át fogják majd állami fedezetû értékpapírokba, a többit pedig mérsékelt kockázatú egyéb pénzpiaci eszközökbe fektetni. Továbbá abban is eltér egymástól a három alap, hogy van amelyik kizárólag a bukaresti értéktôzsdén jegyzett részvényekbe fekteti be a nyugdíjalap tôzsdén forgatott hányadát, és van olyan is, mely a nemzetközi pénzpiacon forgatja ezt a hányadot. Eltérések vannak a felszámított kezelési költségekben is, 3,95 – 5% között változik a befizetésekbôl levont kezelési költség, illetve általában 5%-ot vonnak majd le az alapok a befizetô pénzébôl, amennyiben ez két évnél hamarabb kivonja pénzét a szóban forgó alapból.
Míg az eddig mûködési engedélyt kapott fakultatív nyugdíjalapok közepes kockázatúaknak számítanak, azaz nagyobbrészt állami fedezetû értékpapírokba ruháznak be, ami viszonylag alacsony, de biztos nyereséget garantál a befizetôknek, a még az engedélyezés folyamatánál tartó alapok között magas kockázatúak is vannak, melyeknél a befizetôk pénzét több nyereséggel kecsegtetô, de kockázatosabb beruházásokba fektetik.
Szkeptikus elemzôk
Az elsô fakultatív nyugdíjalapok engedélyezése kapcsán megjelent elemzések eléggé borúlátóak a rendszer kezdeti hatékonyságát illetôen. A befizetôk száma a borúlátó becslések szerint az elsô évben 100 ezer, a legoptimistábbak szerint mintegy 200 ezer személy lesz, a befizetett hozzájárulások összegét átlagosan személyenként 250 euróra teszik évente, ami a legjobb kilátások szerint is 50 millió eurós piacot jelent az elsô évben. Az alapok kezelôi és az elemzôk egyetértenek abban, hogy fôleg a közepes és magas jövedelmû személyek számára lesznek vonzók a fakultatív nyugdíjalapok. A szkepticizmus viszont abból ered, hogy a törvény a bruttó jövedelem 15%-ában szabja meg a fakultatív nyugdíjalapba való befizetés mértékét, és az ezen a címen a jövedelemadóból leírható összeg alig 200 euró évente. Így az elemzôk szerint a befizetések mértéke várhatóan nem lesz túl magas, viszont az alapok kezelésével kapcsolatos fix költségek számottevôek, és annál hátrányosabban befolyásolják a fakultatív alapokból elérhetô nyugdíjak mértékét, minél kevesebb befizetô lép be a rendszerbe, márpedig az elemzôk egyetértenek abban, hogy a törvény szabta befizetési határ és az adótételbôl leírható összeghatár alacsony mértéke egyaránt inkább elriasztó, mint vonzó tényezô lesz a magasabb jövedelemmel rendelkezôk számára.
A helyzet akkor válik világossá, ha összehasonlítjuk, hogy míg a megtakarításnak számító fakultatív nyugdíjalapba nem lehet a bruttó jövedelem 15%-ánál többet befizetni, a hitelszabályok közelmúltbeli enyhítése nyomán az eladósodás mértéke elérheti akár a bruttó jövedelem 65%-át is a magasabb jövedelmûek esetén. Mindeközben jegybanki és egyéb gazdasági szakértôk egyre gyakrabban hívják fel a figyelmet, hogy a fogyasztási kedv növekedése veszélyes, mert inflációgerjesztô tényezô, azonban csak ennél az egy példánál maradva, akár több mint négyszer annyira is engednek a szabályok fogyasztani és eladósodni, mint megtakarítani. Ez két dologra enged következtetni: vagy a gazdaságpolitika fejetlen, ami a közéletben uralkodó zavaros állapotok ismeretében nem lenne meglepetés, vagy a magánnyugdíjrendszer kidolgozása is egy, az európai szabályrendszerhez való kénytelen-kelletlen alkalmazkodás folytán gyatrán letudott kötelesség a romániai illetékesek számára.
Benedek István
A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szervezete székházában május közepén egész napos konferenciát szervezett a magyarországi és romániai iparkamarák részvételével Partnerségben – közösen az EU-ban címmel. A rendezvényen jelen volt Sipos Éva, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara fôtitkára is, akinek segítségével bemutatjuk a Kárpátia Magyar- Román Kereskedelmi és Iparkamarát.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 20 millió forintos támogatásával tavaly márciusban megalapította a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamarát. Elôször Kolozsváron hozott létre irodát, szeptemberben megnyitotta a bukaresti kirendeltséget. A vegyes kamara céljai: a Magyarország–Románia közötti gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok ápolása, tagjai gazdasági érdekeinek elômozdítása; a Romániában mûködô magyar tulajdonú cégek, illetve a magyar cégekkel kapcsolatban lévô vállalkozások számára szervezett formában biztosít érdekvédelmet; szolgáltatásaival szakmai támogatást nyújt; mindkét ország kis- és középvállalkozói számára információkat nyújt az adott ország gazdaságáról, üzleti szokásairól; aktívan járul hozzá a partnerkapcsolatok fejlesztéséhez; szolgáltatásokat biztosít a célok elérésében.
A vegyes kamara szolgáltatásai széleskörûek: üzleti kapcsolatok továbbfejlesztése, egyéni igényeknek megfelelô cégek felkutatása, ezzel kapcsolatos internetes szolgáltatás bevezetése; a gazdasági kapcsolatban résztvevôk érdekeinek képviselete a romániai és magyar hatóságok, intézmények elôtt; beruházási, értékesítési tanácsadás; idôszerû gazdasági információk továbbítása; szakmai szimpóziumok szervezése; az adott ország vonatkozásában az értékesítési, beszerzési, beruházási lehetôségek nyilvántartása; együttmûködési programok kezdeményezése.
(kilyén)
Tizedik évfolyamához érkezett a KÖZGAZDÁSZ FÓRUM (a továbbiakban: Fórum). Somai József fôszerkesztô a kiadvány honlapján a következôket írja:
Lapunk hírterjesztô és gazdasági ismereteket népszerûsítô feladata mellett a szakmai tudományos mûhely szerepét is felvállalta, mivel ilyen jellegû magyar nyelvû médiaforrás Erdélyben eddig nem létezett. Tízéves próbálkozás után elmondhatjuk, hogy szerény kezdeményezésünk és késôbbi erôfeszítéseink nem voltak hiábavalóak. A Fórum elnyerte az országos akkreditációs bizottságtól (CNCSIS) a "B+" kategóriát.
A Fórum X. évfolyama 6., összesen 63. számánál tart. A rendszeres megjelenés mellett nyolc különszámot is kiadtunk, amelybôl öt egy-egy tudományos konferencia elôadásait tartalmazza.
Szerkesztôségünknek akadémiai kül-, szaktestületi és levelezô tagok, egyetemi tanárok, kutatók, doktorandusok, gyakorló szakemberek küldik megjelenésre anyagaikat. A lap profilját a tudományos és a gyakorlati szakmai élettel foglalkozó tanulmányok teszik tartalmassá. Prioritásaink közé tartozott a közgazdasági gondolkodás terén fontos szerepet játszó erdélyi személyiségek ismertetése, a szakoktatás története, jelene és jövôje, régiós vagy kistérségi, bank- és pénzügyrôl szóló elméleti és szakmai elemzések, a szövetkezetek története, gazdaság és erkölcs, az európai integráció, az euró és hatása, a környezetgazdálkodás, a kistérségek elemzése, illetve a gazdasági élet más fontosabb területei.
A Fórum hasábjain több mint 250 olyan írás jelent meg, amelyek mind idôszerû, alapfontosságú gazdasági kérdésekrôl szóltak. 1999 januárjától az Újdonságok a gazdasági és pénzügyi jogszabályozásban címmel folyamatosan ismertetjük a legidôszerûbb rendelkezéseket, a friss törvények indexét és rövid tartalmát.
Érzékeljük, hogy az utóbbi öt évben – amelyben láthatóan szellemi integráló szerepet játszott – lapunk számról számra történô fokozatos gazdagodásával párhuzamosan élénkült társaságunk szellemi-kutatói élete. Ezen a területen határozott elôrelépést tettünk: szaklapunk tartalmi gazdagodásának és a megjelent anyagok minôségének javulása tapasztalható, emellett pedig új könyveket adtunk ki, szótárat készítettünk, kutatócsoportot hoztunk létre. Nem véletlen a következtetésünk és határozott álláspontunk, hogy egy gazdaságkutató intézet létrehozása történelmi szükség, mert a megmaradás és az itthonnmaradás kérdése sorskérdés, ez pedig ma elsôsorban gazdasági-szociális kérdés. A gazdasági és szociális kérdések kutatása, elemzése, stratégiák, tervek kidolgozása és alkalmazása csak tudatosan szervezett, tudományos alapokra helyezett, rendszeres munkával lehetséges, mégpedig a szétszórt kutatás közös intézménybe való szervezésével.
Az országos akkreditációs bizottság még azt is értékelte, hogy a Fórumban az utolsó három évben 28 külföldi egyetemi tanár, diplomata, gazdasági szakember, doktorandus és kutató közölt tanulmányokat, 40 külföldi intézményhez jut el, 10 külföldi szaklappal van cserekiadványunk, tíz éven keresztül folyamatos volt a megjelenésünk, a benne szereplô tanulmányoknak román-angol kivonata van, iletve hogy a szerkesztôbizottságban külföldi személyiségek is részt vesznek.
Az egyház a hívekért van. (Még a katolikus egyház is.) Azért van a hívekért, mert szükségük van a híveknek rá. A vallás mindenkinek magánügye, de az egyház nem. Az egyház intézmény, és valamennyiünké, tagjai vagyunk, felekezetre való tekintettel egyik vagy másik egyházhoz tartozunk. Az egyházi vezetôk dolga pedig, hogy híveiket képviseljék és szolgálják.
Ezért örvendetes, hogy az unitárius egyház vezetôje, dr. Szabó Árpád püspök végre hívei nevében is kéri a katolikus egyházat, hogy a pünkösdi búcsút ne az unitárius egyház elleni tüntetésként hirdessék, hanem történelmi tényeket figyelembe véve, annak eredeti, 500-nál is több éves múltjára tekintettel valóban a katolikus hit dicsôségére szervezzék (Lásd a május 25-i Népújságban).
Lehet hevesen tiltakozni, hogy nincs így, de sajnos, személyes tapasztalatom a bizonyíték arra, hogy bizony nemcsak pünkösdkor, hanem hétköznapokon is úgy tüntetik fel János Zsigmond és a hitviták korát, mint a katolikus egyház nagy gyôzelmét az unitárius hitre tért erdélyi fejedelemmel szemben. A püspök úr most már világossá tette mindannyiunk számára, felekezetre való tekintet nélkül, a tényeket. Ehhez tartsuk magunkat.
A reformáció igazából napjainkig sem ért véget. Tartott és tart manapság is, a keresztények valamiért, hosszú lenne most ezt boncolgatni, nemcsak a katolikus, de a megreformált protestánsnak nevezett egyházakkal is elégedetlenek. Újabb és újabb felekezetek és szekták születtek az idôk folyamán, és mindenki a maga igazát bizonygatja. És mindenkinek joga is van ehhez. Csak ahhoz nincs, hogy a másikat befeketítse, ellenfényben tüntesse fel egy másik hittel, egyházzal szemben. Természetesen külön büszkeségünk, hogy a bevett történelmi vallások közül az unitárius az egyetlen magyar vallás, hiszen itt született Erdély földjén, s meghirdetôi és hívei is magyarok, késôbb terjedt el Angliában és az USA-ban.
Mondom ezt azért, mert a pünkösdnek ugyan vége, de a turistaszezon csak most kezdôdik, és a magam bôrén tapasztaltam, hogy a csíkszeredai Munkácsy- kiállítás alkalom arra, hogy az erdélyi idegenvezetôk tájékozottságukat bizonyítandó a ki tudja, ki által valamikor elindított legendát történelmi tényként kezelve, elôadják a turistáknak. Énnekem meg a csoportomnak is elmondta egyébként eléggé tájékozott fiatal idegenvezetônk, aki civilben földrajztanárnô, s amikor figyelmeztettem, hogy nem szerencsés dolog kihegyezni a csíksomlyói látogatást erre a témára, azzal érvelt, hogy ez történelmi tény. Lám, nem történelmi tény, csak legenda, valami történet, ami az ellenreformáció korában igen alkalmas bizonyíték lehetett valakiknek az érdekében. Isten bûnömül ne rója fel ezt a képzettársítást, de a dákó- román elmélet jut eszembe, azt is bizonygatják már jó ideje, mert valakiknek ez volt az érdeke, de önmagukon vagyis a nacionalista román történetíráson kívül Európában senkinek bebizonyítani nem tudták, és gyermekeink mégis ebben a téves eszmében nônek fel, mert a román történetírás számára ez szent és sérthetetlen tény, érdek, de attól még hamis tény, de érthetô az érdek.
Természetesen nem ez a helye és ideje, hogy történelmi vagy akár felekezeti vitát folytassunk, de arra mindenképpen fel kell hívnunk a figyelmét minden keresztény testvérünknek, felekezetre való tekintet nélkül, hogy soha semmilyen körülmények között ne nyilatkozzanak hitbeli kérdésekben mindaddig, amíg alaposan nem tájékozódtak, s ha erre nincs módjuk, ne foglalkozzanak vele. Semmilyen kirándulásnak nem tétje ez, és nem feladata dogmatikai kérdések minôsítése egyetlen idegenvezetônek sem.
Engem unitáriusként megsértett az idegenvezetônk május 12-én Csíksomlyón. Remélem, a tanulságokat levonja ô is, kollégái is, és jobban odafigyelnek a történelemre.
A keresztény egyházak méltósága ezt tételezi.
Kuti Márta
Június elsô fele nem csak a kicsengetések, de a véndiák-találkozók megszervezésének ideje. Nem mondok azzal újat, ha azt állítom, hogy éppen úgy izgulnak a véndiákok, mint a végzôs fiatalok. Nagyon várják a találkozást, kimondhatatlan öröm járja át a szívüket.
Egy ilyen találkozón vehettem részt, nem véndiákként, hanem mint egyik véndiák férje.
Június 2-án a marosvásárhelyi Orvosi Középiskola (akkor ez volt a megnevezése) 1957-ben végzett növendékei adtak találkát egymásnak, amit sajnos nem az egykori iskolájukban szervezhettek meg, hiszen az az épület már más tulajdonát képezi. Így a gyülekezô helyét a Petôfi Sándor szobra elôtti téren jelölték ki. Öröm volt nézni, amint egymás után érkeztek az egykori lányok, meg fiúk, akik ma már fehér hajú, meggörnyedt nagymamákként, meg nagyapákként ölelték át örömkönnyek kíséretében egymást. Egész életüket az embertársaik egészségének megvédésére szentelték, s ma büszkék voltak mindannyian, hogy becsülettel helyt álltak a legnehezebb korszakban is, amikor csak egy spontán abortusz miatt is meghurcolták ôket a milícián, meg a törvényszéken.
Az akkori kicsengetési kártyán Ady-idézet áll: "Ha az élet zengi be az iskolát,/ Az élet is derûs iskola lesz...". Ez az Ady-üzenet végigkísérte életüket.
Nem feledték el volt igazgatójuk, dr. Fugulyán Gergely, meg a három osztályfônök, dr. Gönczy Kornél, Nagy Örs és Udvarhelyi Mihály útjukra indításakor lelkükre kötött intésüket: a legnagyobb kincs az egészség, a ti feladatotok az a nemes cselekedet kell legyen, mindenáron megvédeni az emberek egészségét és maximálisan helyt állni a betegek mellett.
Sajnos, ma már egyetlen volt tanáruk sem él, de a három szervezô: Marton Ibolya, Csatth Mária és Zajzon András, miután köszöntötték az egybegyûlteket, egyperces néma csenddel emlékeztek meg volt tanáraikról, meg az azóta az örökkévalóságba költözött volt osztálytársaikról.
Nagy örömmel mesélték egykori élményeiket, a volt diákcsínyeket, s bár legtöbbjüknek az egészségi állapota megromlott, most pár órára megfeledkeztek mindannyian saját bajukról-gondjaikról.
Jó volt találkozni, jó volt egymást átkarolni, jó volt a régi szép diákéveket felidézni, most egy fél évszázad teltével, de nem elkeseredve, hanem a legnagyobb optimizmussal, miszerint még ezután is találkozni fognak, így köszöntek el egymástól. Köszönet a szervezôknek, meg a megjelenteknek, hisz az ország különbözô részeibôl jöttek el a volt székely fôvárosba, ahol annyi kedves évet töltöttek. Adja isten, hogy a következô találkozókon is mindannyian részt vehessenek!
Gálfalvi Gábor ny. igazgató-tanító Alsóboldogfalva, Hargita megye
Ezzel a címmel szerveztek május 17-én a fejlesztô programban részt vevô I-VIII. osztályos tanulók számára versmondó-, ének- és rajzversenyt a marosvásárhelyi 2-es Számú Integrált Oktatási Központban.
A versenyszellem az ember sajátja, kisebb-nagyobb mértékben mindenkiben fellelhetô, ezért segíteni, ösztönözni, fejleszteni kell. Ezzel nagymértékben növeljük az önbizalmukat, a szépérzék és a helyes beszéd iránti igényüket. Olyan verseny volt ez, amelynek csak nyertesei voltak. A gyerekek tudásuk, tehetségük legjavát nyújtották. A költészet és a szépség virágai nyíltak ki a röpke két óra alatt. Elismerésben részesült minden résztvevô. A zsûrinek nem volt könnyû dolga: századpontnyi különbségeket kellett latolgatni, hogy eldöntsék a rangsorolást. Végül gyerekek, tanárok együtt szórakoztak és megegyeztek, hogy ez csak elsô kiadása volt a versenynek. Köszönet érte a szervezôknek: Avram Silvia és Todoran Cornelia fejlesztôpedagógusoknak, a zsûri tagjainak: Moga Anisoara szaktanfelügyelônek, Pescari Tatiana igazgatónak és Tóth Margit aligazgatónak, Koszorús Manuelának, az Al. I. Cuza Általános Iskola tanítónôjének, Moldován Irinának, a marosszentgyörgyi Szent György Általános Iskola tanítónôjének, Sánta Georgetának, a 2- es Számú Integrált Oktatási Központ zenetanárnôjének és nem utolsósorban a támogatóknak, a Libris könyvesüzletnek és az NCM Kft.-nek.
Tövissi Antal fejlesztôpedagógus
A minap a Népújságban közzétett napi hírhez szeretnék hozzáfûzni egy gondolatot. Pontosabban ahhoz a hírhez, amelyben arról számolnak be, hogy a közösségi rendôrség 27 kerékpárost bírságolt meg, mert kihágást követtek el a fôtér központi sétányán közlekedve, hiszen a tanács március 29-i 131-es számú határozata ezt megtiltja. A közösségi rendôrök kerülôutak használatát javasolják. Hogy melyek ezek a kerülôutak, nem tudom, s szerintem senki sem tudja, hiszen városunk nem a kerékpársávok sûrûségérôl híres, de még a környezetkímélésrôl sem. Más, valóban uniós országokban arra törekednek, hogy miként segítsék a kerékpáros közlekedést, ösztönözzék a lakosságot a gépkocsik helyett a kerékpár használatára. Nálunk hatóságot vetnek be ellenük. De hát megszoktuk már ezt!
Mint azt az egyedi tilalmat, mely szerint gépkocsival akár egy kerékkel sem parkolhatunk járdára, mert a rend fekete ôrei hiénaként támadnak az autósra, figyelmen kívül hagyva azt a tényt is hogy éppen más megyébôl, vagy más országból érkezett, és nincs honnan tudjon városunk agyament határozatairól.
Itt megjegyezném, hogy a közlekedési törvény szerint igenis megengedett a járdán való parkolás, annak érdekében, hogy több hely maradjon az úttesten közlekedôknek, azzal a feltétellel, hogy a gyalogosoknak legkevesebb egy méter szélességû sáv maradjon (195/2002 sz. törvény 142. cikk n pont).
De visszatérve a kerékpárosok elleni eljáráshoz, jó, ha tudjuk, az említett határozat nem csak azt mondja ki, hogy tilos az adott helyen való közlekedés, hanem azt is, hogy az életbe lépésétôl számított 30 napon belül jelzôtáblákat kell elhelyezzenek, amelyek az ajánlott kerülôútvonalakat jelzik... Nem kell nagy matematikusnak lennünk ahhoz, hogy kiszámoljuk március 29-tôl hány nap telt el, de ahhoz sem, hogy megszámoljuk a kihelyezett jelzôtáblákat. Ezek ugyanis nem léteznek.
Emberségesebb dolog lenne, ha elôbb teljesítenék ezen kötelességüket, és csupán azután bírságolnák a szerintük szabálytalanul közlekedô kerékpárosokat. Ha betiltanák a Rózsák tere két szélén való parkolást, a szabadon maradó helyen kerékpársávot alakítanának ki, máris megoldódna a probléma, csak hát nagyon nehéz lehet lemondani a beszedett parkolási díjról, na meg "borravalóként" a kerékpárosok bírságolásáról.
Joanovics Barna Dénes Marosvásárhely
Újra ünneplôbe öltözött a marosvásárhelyi Szentjánosbogár napközi otthon. Május 26. és június 1. között ülték névadó ünnepségük ötödik évfordulóját. A kis "bogárkák" mint minden évben, idén is mókás, vidám programokkal szórakoztatták a közönséget. Csütörtökön szervezték meg a Mókás bogarak elnevezésû versenyt, amelyre szeretettel hívták meg a a környékbeli gyerekeket is. Vicces versekkel, énekekkel és táncokkal próbáltak a szomorú idôjárás ellenére jókedvet, derût sugározni a gyermeki szívekbe. Katibogarak, méhecskék, tücskök, virágok, lepkék, a bemondó lepketündér és a házigazda katibogár jóvoltából remekül szórakoztunk.
Az utolsó nap a csoportok csodálatos mûsorral várták a vendégeket. Zajos volt az óvoda udvara tánctól, daltól. Léggömbök repültek a magasba.
A nap végén minden gyerek ajándékkal, oklevéllel és a viszontlátás ígéretével távozott.
Halmágyi Erzsébet, Imre Judit, Bari Hajnal Ibolya óvónôk
A rovatban közölt levelek tartalmáért, a tényállítások hitelességéért a szerzôk felelôsek. Elektronikus postán is fogadjuk leveleiket. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro.
Szociális lakások az Ady negyedben
A hónap közepéig befejezôdnek a marosvásárhelyi Ady negyedi 24/B tömbház javítási munkálatai. Az átadást követôen a lakások felét szociális lakásként utalják ki a várakozólistán levôknek. A fennmaradó részre azok a személyek vagy családok jogosultak, akiket bérlôi minôségükben korábban kilakoltattak bizonyos visszaszolgáltatott ingatlanokból, vagy a kilakoltatás veszélye fenyegeti ôket – fejtette ki lapunknak Bakó Attila, a polgármesteri hivatal szociális, kulturális és vagyonigazgatóságának vezetôje.
Mint arról korábban beszámoltunk, a felújítás elôtt a 24/A és B tömbházakból kiköltöztetett családok közül tizenegynek az A lépcsôházban utaltak ki lakást, egy pedig a B tömbházi lakrészbe térhet vissza. Ôk a munkálatok ideje alatt a Baneasa utca 8. szám alatti ideiglenes lakásokat bérelték. Az ugyancsak a Baneasa utcában felállított 22 szükséglakás, barakk lakói közül viszont egyelôre senki nem teljesíti azokat a feltételeket, melyek alapján visszaköltözhetnének az említett tömbházba.
A beköltözés elôtt természetesen feltételeket szabnak az illetékesek azért, hogy a jelentôs költséggel felújított lakásokat rendeltetésszerûen használják a bérlôk. Kitétel, hogy ne legyen felhalmozott adósságuk a lakáshivatalnál és a különbözô szolgáltatóknál.
– Elvárjuk, hogy állandó munkahellyel vagy biztos jövedelemforrással rendelkezzenek a leendô lakók, hogy a fenntartási költségeket fizetni tudják. Ahhoz, hogy bizonyos fokú ellenôrzést is gyakoroljunk, egyelôre csak hat hónapra kötünk velük szerzôdést. Azokkal, akik ez idô alatt rendszeresen fizetik a számlákat, meghosszabbítjuk a bérleti szerzôdést. Amennyiben viszont nem tesznek eleget kötelezettségeiknek, nem kerülhetik el a kilakoltatást – fejtette ki Bakó Attila.
Lapunk kérdésére, hogy mi történik a barakkban élôkkel, az igazgató elmondta: elôbb-utóbb az önkormányzat ennek a tábornak a felszámolásáról is dönteni fog. Azok a barakklakók, akik teljesítik a feltételeket (vásárhelyi illetôség vagy vásárhelyi lakhely), és kérést nyújtanak be a polgármesteri hivatalhoz, felkerülnek a szociális lakásra várók listájára.
Jelenleg 536-an kérték szociális lakás kiutalását.
Több mint egymillió embert telepítettek ki pekingi otthonából a 2008-as olimpiai játékokra való felkészülés jegyében – jelezte kedden a Lakhatási Jogok Központja nevû nemzetközi szervezet.
Az év végéig összesen 1,5 millió embert fosztanak meg jelenlegi lakhelyétôl az olimpiai építkezésekkel összefüggô pekingi kilakoltatások és kisajátítások – olvasható a genfi székhelyû szervezet tanulmányában.
Összesen hét korábbi és majdani olimpiát vizsgált meg a szervezet abból a szempontból, mennyire sértették meg a rendezôk a helyi lakosság lakhatáshoz fûzôdô jogait.
A 2012-ben esedékes londoni olimpia elôtt öt évvel máris ezer embernek kell szembenéznie azzal a veszéllyel, hogy lebontják otthonát, mert kell a hely az olimpiai építkezésekhez. Az 1988-as szöuli olimpia elôkészítése közben 720 ezer embert kényszerítettek otthonából való távozásra. A négy évvel késôbbi barcelonai játékok annyira felhajtották az ingatlanárakat és a lakbéreket az északkelet- spanyolországi katalán városban, hogy a kis keresetû emberek nem engedhették meg maguknak többé a barcelonai lakásbérlést, még kevésbé a lakásvásárlást – tûnik ki a tanulmányból.
A nemzetközi szervezet felszólí