Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 – euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Adminisztratív vagy piaci eszközök a célravezetôbbek hôenergiaügyben? – kérdezhetjük, mert újabb epizódjához érkezett – érdekes módon mindig nyáron, azaz holtszezonban szokott fellángolni a küzdelem – a belföldi fûtésháború, a központosított távhôszolgáltatás és az egyéni kiskazánok élethalálharca. Az országos energiaügyi hatóság gondolt egy merészet, és egyetlen tollvonással betiltotta azoknak a tömbházlakóknak a leválását a központi távhôszolgáltató rendszerrôl, akik olyan társasházakban laknak, ahol még egyetlen lakó sem vált ki a rendszerbôl. Ez máris óriási vihart kavart a negatívan érintett lakók és az egyéni hôközpontokat forgalmazók körében, és ismét csak a fogyasztói jogok semmibevételét, a hatóságok kapkodását, s valóban mûködô energiaügyi stratégia hiányát jelzi.

A döntés önmagában persze logikus, hisz sehol a világon nem található a romániaihoz hasonló hibrid, és szinte szabályozhatatlan állapot, csak mintegy tízesztendônyit megkésett, mert manapság már alig van olyan tömbház, amelyben alkalmazható lenne. Nem vitás, hogy a leggazdaságosabb megoldás a távhôvel biztosítható, mégis az energiagondok teljes elhanyagolása a hatóságok részérôl azt eredményezte, hogy az emberek megpróbáltak maguk megoldásokat keresni, s ha ez a saját maguk javára volt, senkit sem érdekelt már, hogy kinek a kárára van.

Nos, pillanatnyilag a helyzet az, hogy diszkrimináció szempontjából erôsen megkérdôjelezhetô határozatról van szó, s alkotmányjogilag igen nehezen megmagyarázható – az Egyesülés negyedbeli helyzethez hasonlóan –, hogy egyeseket miért nem ugyanolyan mércével mérnek, mint másokkal tették. Másrészt pedig, ismét a rossz végérôl – a legrosszabbról – fogták meg a dolgot. Mert nem elég nyilatkozni a távhô gazdaságosságáról, ezt a gyakorlatban kell igazolni, mert abban a pillanatban, amikor a távhôszolgáltatótól minôséget kap a fogyasztó, legalább azonos áron, esze ágába sem jut majd kiválni a rendszerbôl, ellenkezô esetben pedig semmiféle tiltás nem fogja megakadályozni ebben. Márpedig ha a központilag szolgáltatott hôenergiáért többet fizet a fogyasztó (ráadásul politikai szempontok szerint kialakított árról van szó!), noha szakemberek egyhangú véleménye szerint ez a gazdaságosabb megoldás, akkor bizony az energiaügy is a fejétôl büdösödik.

Június 5.: a környezetvédelem világnapja

Az emberiség csak a XX. század elején kezdett felfigyelni az iparosodás okozta környezetkárosításra. A második világháború utáni általános gazdasági fejlôdés olyan nagymértékûvé vált, hogy egyes országokban a nyersanyagforrások kezdtek kimerülni. A 60-as években külön tudományágként megjelent az ökológia, a környezetvédelem.

A tudósok olyan környezetkímélô megoldásokat kerestek, amivel megpróbáltak egyensúlyt teremteni a gazdasági szükséglet és a környezet között. 1972. június 5-én Stockholmban az ENSZ égisze alatt megszervezték azt a környezetvédelmi világtanácskozást, ahol a tudósok, szakemberek és politikusok arra a következtetésre jutottak, hogy a környezetvédelmi kérdéseket nem lehet felületesen kezelni, szükség van egy globális fenntartható fejlesztési politikára, amelynek lényege olyan technológiák alkalmazása, amelyekkel kímélik a környezetet.

A tanácskozáson résztvevôk alternatív nyersanyagforrások felkutatására ösztönözték az országokat. A stockholmi konferencián 26 alapvetô elvet fogadtak el, ami a dokumentumot aláíró államok számára a környezetgazdálkodás terén jogokat, ugyanakkor kötelezettségeket is megszabott, s e téren megalapozta a nemzetközi együttmûködési feltételeket. A tanácskozás másik fontos hozadéka a környezetvédelmi akcióterv kidolgozása és elfogadása volt, ami 109 gyakorlati ajánlást, teendôt tartalmaz.

Mivel a stockholmi tanácskozás volt az elsô nemzetközi konferencia, ahol globális környezetvédelmi elveket fogalmaztak meg, június 5-ét környezetvédelmi világnapként fogadták el.

Igen fontos eredménye volt a svédországi tanácskozásnak az is, hogy elindított egy világfolyamatot, aminek eredményeként 1992. június 3 – 13. között az ENSZ Rio de Janeiró-i konferenciáján elfogadták a Stockholmban felmerült fenntartható fejlesztés alapelveit, amit kötelezôvé tettek a konferencia dokumentumát aláíró országok számára.

Itt három igen fontos egyezmény is megszületett: az Agenda 21, ami a kormányok, a közigazgatási egységek olyan eszköze, aminek alapján a helyi gazdasági érdekeket összehangolhatják a környezetvédelemmel. Emellett egyezmény született a szén-dioxid-kibocsátás korlátozásáról, a természeti sokféleség (biodiverzitás) megôrzésérôl, valamint az erdôgazdálkodásról. Az ENSZ harmadik világtanácskozását 2002. augusztus 26. és szeptember 4. között szervezték meg a dél-afrikai Johannesburgban, ahol a vízgazdálkodás, a köztisztaság, az energiagazdálkodás, a környezetkímélô mezôgazdálkodás, illetve az ökoszisztémák menedzsmentje volt a fô téma.

Ezen a konferencián is olyan fontos dokumentumokat dolgoztak ki, amelyeknek alkalmazása ma kötelezô azon országok számára, amelyek elfogadták ezeket. Románia európai uniós csatlakozásával társult azon országokhoz, ahol a stockholmi, a riói és a johannesburgi tanácskozások záróokmányainak alkalmazását törvények kötelezik. Országunkban a fenntartható fejlesztés elveit beépítették azokba a környezetvédelmi tervekbe, amelyeket a csatlakozási folyamatban kidolgoztak.

A tervekben foglaltakat záros határidôn belül meg kell valósítani. Ez nem csak mentalitásváltást jelent. Át kell gondolni a nyersanyag-gazdálkodást, a hulladékkezelést, a folyóvizek védelmét. A csatlakozást követôen Románia jelentôs lépéseket tett a környezetvédelem terén, de még van javítanivaló bôven.

A megyei környezetvédelmi ügynökség május közepétôl több iskolában szervezett környezetvédelmi témájú vetélkedôt. Ma a nyárádtôi Emil Dragan középiskolában madárvédelmi szimpóziumot tartanak, majd ezt követôen a diákok összegyûjtik a szemetet a Maros partjáról. Holnap az 1-es számú kisegítô iskolában 10 órától a hulladékgazdálkodásról lesz kerekasztal- beszélgetés, míg szombaton, 9-én a segesvári Gyermekek Klubja A mi Földünk, a mi házunk címmel szervez környezetvédelmi vetékedôt, amelyre 13 megye 20 csapata nevezett be – tájékoztattak a megyei környezetvédelmi ügynökségtôl.

A municípiumok szövetsége révén igyekszik állásfoglalást összehozni Dorin Florea tiltakozásként, hogy a kormány nem veszi figyelembe döntéseinél a polgármesterek véleményét.

Tegnapi sajtótájékoztatóján a polgármester egy frissen elfogadott kormányhatározatot hozott fel példaként: A visszaszolgáltatott, de az önkormányzatok által továbbra is bérelt ingatlanok utáni bértételt a kormány jelentôsen csökkentette, négyzetméterenkénti 7 lejrôl 3 lejre. Azonban Florea ezt is sokallja, szerinte legalább két évig 0,5 lejnél nem kellene több bért fizettetni ezekre az ingatlanokra. Azt is figyelembe kellene venni, hogy a város jelentôs pénzt fektetett be ezen épületek karbantartásába és javításába, amíg állami tulajdonban voltak.

Florea szerint a kormány a döntés elôtt nem kérdezte meg a nagyvárosok polgármestereit tömörítô önkormányzati szövetséget a kérdésben, holott szerinte legalább két évre elôre fel kellene becsülni ezeknek az ingatlanoknak a bérköltségeit, hogy a költségvetések elôkészítésénél tudják ezt a kiadási tételt figyelembe venni.

A polgármester politikai felhangokkal teli kijelentésekkel bírálta a parlamentet is, annak kapcsán, hogy a köztisztasági szolgáltatás bérbeadására készülô versenykiírás miatt panaszt emeltek a polgármesteri hivatal ellen, ezért várhatóan nem tudják idôben megtartani a júniusban esedékes versenytárgyalást. Florea szerint a kérdésben azért hibás a parlament, mert rossz közbeszerzési törvényt alkotott, amely nem veszi figyelembe az önkormányzatok érdekeit, pedig a törvény parlamenti vitája során az önkormányzati szövetség módosító javaslatokat tett, ezeket azonban a honatyák nem vették figyelembe. A polgármester továbbá kifejtette, a környezet-védelmi problémákat sérelmezô lakossági panaszok alapján csütörtökre megbeszélésre hívták az Azomures vegyipari kombinát vezetôségét.

A találkozón, amelyen a helyi tanácsosok és a környezetôrség is jelen lesz, az üzem környezetvédelmi célzatú beruházásainak állapotáról, illetve a kombinát távlati terveirôl akarnak megbeszélést folytatni a cégvezetôséggel.

Harmadik nekifutásra sikerült benyújtania a Demokrata Pártnak a kormány elleni bizalmatlansági indítványát. Tegnap a a parlament két háza állandó bürói döntöttek az indítvány sorsáról. Bogdan Olteanu, a képviselôház elnöke kijelentette, a dokumentumot 119 honatya írta alá, amelyet csütörtökön olvasnak fel a parlament plénumában, a vitára jövô hétfôn kerül sor.

Megalakulása óta ez lesz a negyedik próbatétele a Calin Popescu Tariceanu vezette kabinetnek. 2005-ben a Szociáldemokrata Párt (PSD) három hasonló indítványt nyújtott be. A törvényhozás mindegyiket elutasította.

Az elsôt 2005. június 16-án nyújtották be "A Tariceanu-kormány diktatúrája és képtelensége Románia európai integrációjára" címmel. A második címe "Az egészségügy ellenreformja" volt, és 2006. február 15-én nyújtották be, közösen a Nagy-Románia Párttal. A legutóbbi, "Tariceanu-kormány – tettek és hazugságok", 2006. június 20-án született. A parlament mindegyiket leszavazta.

A 2004-es választásokat követôen alakult meg a nemzeti Liberális Párt (PNL), Demokrata Párt (PD), RMDSZ, Konzervatív Párt (PC) kormány. Miután a demokraták és a konzervatívok ellenzékbe vonultak, kisebbségi kormány jött létre (PNL-RMDSZ).

Románia történetében elôször történik meg, hogy egy volt koalíciós párt követeli valamikori partnere menesztését azzal a különös állítással, hogy 1989 óta a legrosszabb kormány. Emil Boc elfelejteni látszik, hogy alig két hónapja még maguk is haszonélvezôi voltak a kormányzásnak.

A házszabály értelmében a képviselôház és a szenátus együttes ülésen, a képviselôk és a szenátorok többségi szavazásával váltható le. A bizalmatlansági indítványt a honatyáknak legalább az egynegyede kell kezdeményezze (116). A bizalmatlansági indítvány benyújtását követô három napon belül kell megvitatni. Ha a parlament elutasítja a dokumentumot, a kezdeményezôk ebben a parlamenti szesszióban nem nyújthatnak be újabb bizalmatlansági indítványt.

Bogdan Olteanu szerint a tegnap benyújtott dokumentumot a Demokrata Párt és a Szabad Demokrata Párt képviselôi mellett egy szociáldemokrata, egy konzervatív képviselô és három a kisebbségek csoportjából írta alá.

A múlt héten a PD két alkalommal is megpróbálta benyújtani az indítványt, sikertelenül, elôször mert nem volt meg a megfelelô számú aláírás, illetve Gheorghe Flutur volt mezôgazdasági miniszter neve kétszer jelent meg.

A mai körülmények között a tanulás nem ér véget az egyetemi évek befejeztével, diákjainknak a tudás megszerzése mellett meg kell tanulniuk folyamatosan információkat gyûjteni – hangsúlyozta Hollanda Dénes dékán a Sapientia egyetem ballagási ünnepségén.

A péntek délutáni búcsúest keretében mûvészi mûsor kíséretében osztották ki a végzôs diákoknak az emléklapokat. A Kultúrpalotában szervezett rendezvényen a humán és reál karok képviselôi búcsúztak az egyetemtôl, társaiktól, majd színpadra léptek a Gibs Car Tone és a Corvocado zenekarok, valamint a Nagy István ifjúsági kórus. A mûsorban versmondás és színjátszás is szerepelt, az est fénypontjának pedig a meglepetéskoncert bizonyult, ugyanis a szervezôknek sikerült meghívni Bocskor Bíborkát.

Másnap az egyetem koronkai campusában elballagott a 192 végzôs diák. Csupán a hangulat hiányzott, ugyanis a hagyománytól eltérôen, szervezési okok miatt, Gaudeamus nélkül járták körbe az alma matert a hallgatók.

Május 19-én, a Medve-tó ünnepén közlekedett elôször Szovátán a gépkocsialvázon mûködô kisvonat, ami rendszeres járatként május 26-ától mintegy 20 perces fürdôtelepi körútra viszi a turistákat. Deák Károly, a Deák Trans Kft. tulajdonosa, a szolgáltatás mûködtetôje lapunknak elmondta, a járgányt a Balaton melletti településrôl hozta Szovátára. A "kisvonat" a Medve-tó fölötti térrôl indul, naponta 9 – 21 óra között közlekedik. Egy út ára 5 lej személyenként, 3 év alatti gyerekeknek nem kell jegyet váltani. Csoportok is kibérelhetik a szerelvényt, akkor természetesen a közösen megállapított útvonalon és árban szállítja a kirándulókat.

A trianoni békeszerzôdés 87. évfordulójára Marosvásárhelyen az Erdélyi Ifjak szerveztek megemlékezést, amelynek helyszíne az unitárius egyházközség Bolyai téri tanácsterme, egész héten át.

A versailles-i kastély Nagy-Trianon palotájában Magyarország és az Antant között (1920. június 4- én) aláírt szerzôdés nyomán Magyarországtól olyan területeket is elcsatoltak, ahol tömbmagyarság élt. Az ország területe kétharmadának és a megmaradó lakosság közel másfélszeresének az elcsatolása azzal is járt, hogy az érintett helyszíneken a magyar emlékeket megpróbálták megsemmisíteni. Felrobbantották, vonattal húzatták el, kalapáccsal verték szét, megrongálták, megcsonkították, céllövészetre használták vagy egyszerûen egyik napról a másikra az éj leple alatt eltüntették azokat a szobrokat, millenniumi, egyházi emlékmûveket, amelyek a hajdani Magyarországra emlékeztettek Felvidéken, Délvidéken és Erdélyben. Ez lett az érsekújvári Czuczor Gergely-, a rimaszombati Tompa Mihály-, a pozsonyi Mária Terézia-, az eperjesi Szentháromság-, a nagybecskereki Kiss Ernô-, a munkácsi emlékoszlop, a brassói Millenniumi emlékmû, a kolozsvári Rákóczi- emlékmû, a nagykárolyi Kossuth-szobor, az enyedi kuruc emlékmû, a piski Bem-szobor és mások sorsa. Marosvásárhely fôterén három szobrot döntöttek le egyetlen éjszaka, holott a múlt században neves mûvészek alkotásaként készült egész alakos Kossuth- és Bem- valamint a II. Rákóczi Ferenc-mellszobor ma is látványosságot jelentene emlékmûvekben nem dúskáló megyeközpontunkban. Az eltüntetett, megrongált, szerencsés esetben visszaállított szobroknak, emlékmûveknek állít mementót a vasárnap megnyílt kiállítás, amely a Fodor András képeslapjaiból álló gyûjtemény alapján készült fénymásolatokból áll. Az ötlet hasznos és tanulságos, a kivitelezés dolgában (a nem túl jól sikerült másolatra és az összevágott magyarázó szövegekre gondolok) talán nagyobb igényességet érdemelt volna ez a téma. A vasárnap 5 órakor tartott megnyitót követôen a Trianon címû filmet vetítették, tegnap délutánra Hajdú Zoltán és Kálmán Attila történelemtanárok elôadását ígérte a program A versailles-i békerendszerrôl és A trianoni béke címmel, amelyet László József és Orbán Ferenc zenészek elôadása vezetett be. Június 8-án, pénteken délután Varga László református lelkipásztor elôadását hallgathatják meg az érdeklôdôk, szombaton 18.00 órátál Izsák Balázs értekezik az autonómiáról.

A leghatározottabban elítélte a hétvégi, rostocki erôszakos cselekményeket a német kancellár. Vasárnap esti televíziós nyilatkozatában Angela Merkel – aki egyben a küszöbönálló G8- csúcs elnöki tisztét is betölti – hangsúlyozta, hogy az erôszakot semmi nem igazolhatja.

A fejlett ipari államokat és Oroszországot tömörítô G8-csoport csúcstalálkozója, illetve a globalizáció elleni, szombati tüntetések – a tüntetôk és a rendôrök közötti összecsapások – több mint ezer sebesültet követeltek. Több sebesült állapota súlyos.

A kancellár a kormány nevében védelmébe vette a biztonsági erôket, s reményét fejezte ki, hogy levonják a következtetéseket a hét végén történtekbôl. A csúcs ellen tiltakozókat ismét kizárólag békés megmozdulásokra szólította fel, hangoztatva, hogy a békés tüntetôk célkitûzéseire a politikusok odafigyelnek.

Még Merkelnél is határozottabban állt ki a rendôrök mellett Wolfgang Scha:uble belügyminiszter. A konzervatív politikus hétfôi nyilatkozatában sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy "beigazolódtak az erôszakos cselekményekkel kapcsolatos várakozások". Szerinte a biztonsági erôk a legnagyobb körültekintéssel, illetve a legmegfelelôbben léptek fel a randalírozókkal szemben. A hatóságok minden erôfeszítést megtesznek a csúcskonferencia zavartalan lebonyolításának biztosításáért, a részvevô állam- és kormányfôk biztonságának védelméért – hangoztatta Scha:uble. Ugyanakkor fontosnak nevezte a csúcs elleni békés megmozdulások biztonságának szavatolását is.

A gazdag országok nem tartják be Afrikának tett ígéreteiket, nem növelték támogatásukat, és nem nyitották meg piacaikat az afrikai termékek elôtt – figyelmeztetett a Világbank vasárnap.

A nemzetközi pénzintézet a hét legfejlettebb ipari ország és Oroszország csoportjának (G8) június 6-8. közötti csúcsértekezletéhez idôzítette figyelmeztetését. A nyolc ország az Afrika évének nyilvánított 2005-ös esztendôben azt ígérte, hogy 2010-ig 50 milliárd dollárra emeli az Afrika fejlesztésére szánt éves segélyek összegét.

Az ígéretek ellenére szinte változatlan maradt az afrikai országok fejlesztési programjaihoz nyújtott támogatás mértéke. A világkereskedelem liberalizálásáról folyó tárgyalásokon tapasztalt nehézségek ugyancsak akadályozzák a gazdag országok piacának megnyitását az afrikai termékek elôtt. A Világbank becslése szerint a 2005-ös 35,8 milliárd dollárról 35,1 milliárd dollárra csökkent 2006- ban a beáramló segélyek összege.

John Page, a Világbank Afrikával foglalkozó fôközgazdásza rámutatott, hogy az afrikai országok – az adósságállomány csökkenésén kívül – nem sokra mentek a két évvel ezelôtti G8-csúcson elhangzott ígéretekkel.

Még azok az afrikai országok sem kaptak jelentôs kiegészítô segélyt az adományozó országoktól, amelyek pedig jó gazdasági teljesítményt nyújtottak reformjaiknak köszönhetôen – állapította meg sajnálkozva a Világbank.

Ali Laridzsáni szerint az iráni rakéták nem képesek elérni Európát. Nyilatkozata az elsô nyilvános teheráni reagálás az amerikai elképzelésekre.

"Az amerikai tisztségviselôk állítása, miszerint a rakétavédelmi rendszer európai telepítése az iráni rakéták elhárítását és Európa védelmét szolgálja Iránnal szemben, az év vicce" – idézte az iszlám köztársaság fô nemzetbiztonsági tisztségviselôjét az IRNA hivatalos hírügynökség. "Az iráni rakéták hatótávolsága Európára egyáltalán nem terjed ki" – tette hozzá.

Emlékeztetett arra, hogy Európa Irán legnagyobb kereskedelmi partnere, már csak ezért is illogikus egy Európát veszélyeztetô lehetséges iráni rakétafenyegetésrôl beszélni. Úgy vélekedett, hogy a rakétavédelmi pajzsról szóló "propaganda" valódi célja elterelni a világ figyelmét Washington valamilyen nagyobb tervérôl, amelyet azonban nem részletezett.

Irán bevallottan rendelkezik közepes, legalább 1300 kilométer hatótávolságú rakétával, amely alkalmas egy Izrael elleni csapásmérésre. Két éve teheráni tisztségviselôk közölték, hogy a Sahab-3 elnevezésû rakéta hatótávolságát 2000 kilométerre növelték. Nyugati szakértôk feltételezik, hogy az iszlám köztársaság jelenleg egy 2000 és 3000 kilométer közötti hatótávolságú rakéta, a Sahab-4 kifejlesztésén dolgozik. Irán ezt nem erôsítette meg, bár 1999-ben elismerte, hogy dolgozik egy korszerûbb rakétán, de azt állította, hogy csak kereskedelmi mûholdak hordozóeszközeként fogja használni.

Az Egyesült Államok januárban állt elô formálisan is azzal a kéréssel, hogy radarállomást telepíthessen Csehországba és tíz elfogórakétát a szomszédos Lengyelországba rakétavédelmi pajzsa részeként, amellyel – magyarázata szerint – a "latorállamokból", Iránból és Észak-Koreából fenyegetô rakétatámadásokkal szemben oltalmazná meg NATO-szövetségeseit.

Az amerikai terv heves ellenkezést váltott ki nemcsak Teherán, de Moszkva részérôl is, amely azzal vádolja Washingtont, hogy Oroszország területét fenyegeti, behatol befolyási övezetébe, s új fegyverkezési versenyt kezdeményez. Moszkva elutasította azokat a washingtoni ajánlatokat, hogy mûködjenek együtt a rakétavédelmi beruházásban.

A Kultúrpalota Tükörtermében dániai liberálisok képviselôi találkoztak tegnap a Nemzeti Liberális Párt megyei vezetôivel. A találkozóra a dánok kérésére került sor. Mora Ákos megyei alelnök elmondta, hogy néhány napja népes dániai küldöttség látogatott a megyébe. Ma este Szászbogácson, a Schreibers panzióban kerül sor a Dán Királyság alkotmánya napjának megünneplésére, amelyen jelen lesz Theodor Paleologu, Románia dániai nagykövete is.

Lapunk kérdésére, hogy miért éppen Szászbogácsra esett a választásuk, kijelentették, azért, mert ott már kialakult kapcsolataik vannak, felépítették a Schreibers panziót, a régi szász házakat felújították, s virágzik a faluturizmus. Évente 15 ezer dán nyaral Bogácson. Mint mondták, nem múzeumokat akarnak látni, hanem a valós életet. A közeljövôben 16 férôhelyes öregotthont szándékszanak építeni a faluba.

Mora Ákos szerint dán kollégáikkal feltérképezték a romániai politikai helyzetet és megállapították, hogy Románia külföldi megítélése helytelen, korántsem olyan sötét a helyzet, amilyennek egyes politikusok vagy a külföldi sajtó beállítja. Elsôsorban a reformokról tárgyaltak, különösen az egészségügy reformjáról. A dán delegáció tagjai tájékoztatták itteni kollégáikat, hogy Dániában növelték a kórházak számát, s például ha egy betegnek szervátültetésre van szüksége, és otthon 30 napon belül nem végzik el, akkor a világ bármely részén elvégeztetheti a mûtétet, s a költségeket a dán állam fizeti.

Újságírói kérdésre válaszolva elmondták, hogy náluk is mûködik az úgynevezett "szenvedélyadó" (cigaretta, szeszes ital, kôolajtermékek stb.), s évente 20 millió lejnyi bevételt biztosít a költségvetésnek.

Egyébként a decentralizáció még ott sem valósult meg, most kísérleteznek azzal, hogy a döntéseket minél közelebb vigyék az állampolgárokhoz. Amit nem igazán értettek, az az egykulcsos adórendszer volt, illetve furcsának találták, hogy olyan személyek töltenek be Romániában magas politikai és állami tisztségeket, akik a Ceausescu-rezsim kiszolgálói voltak.

Nyárádszereda azon huszonegy erdélyi település közé tartozik, amely kormánytámogatásban részesül ivóvíz- és szennyvízhálózatok kiépítésére és rehabilitációjára, valamint új szennyvíztisztító állomások létrehozására. A Környezetvédelem és Fenntartható Fejlôdés Minisztériumának kezdeményezésére a kormány május 23-án fogadta el a többéves környezetvédelmi és vízgazdálkodási programra vonatkozó kormányhatározatot.

Korodi Attila és Dászkel László polgármester hétfôn, Bukarestben, a Környezetvédelmi Minisztérium székhelyén, aláírta a támogatási szerzôdést a nyárádszeredai csatornahálózat kiépítésére. Nyárádszereda 3.660 millió lej támogatásban részesül.

Korodi hangsúlyozta, a megfelelô infrastruktúra kiépítése kiemelten fontos mind a környezet, mind az emberi egészség szempontjából. A Nyárádszeredához hasonló kis települések az ilyen jellegû infrastruktúra segítségével a fenntartható fejlôdés alappillérei lehetnek – tette hozzá a miniszter.

Vámosgálfalva

A Geret, mintha büntetné népét, folyamatosan süppedô rétegeivel a kétségbeesés határán tartja a folyókanyar lakosait, viszem a halottakat, sistergi rossz óráiban, és viszlek titeket is, akik nem értitek a fény játékát tajtékzó habjaimon…

Az élet és halál sárgálló agyagfala Vámosgálfalva jelképe lett. A megmaradás vagy a fulladás szimbóluma. Vasárnap nem volt futballmérkôzés a Geretre "rúgó" pályán, mégis estek gólok. Egyik a saját kapuba...

Olvasom a mesét a "kôkorszaki neten", legel a tehened, meg az én kecském, hoppá. Van egy big biznisz ajánlatom: tehened mellett ingyen fejheted kecskémet, tiéd a sajtja is. Bejön az üzlet. Ám éppen a fránya kecske "behullatási technológiája" teszi világhírûvé a sajtot – és persze hogy kecskesajtnak mondják; holott 99 százaléka (önkormányzati) riskaspriccolás…

Aki nem érti, ne feszegesse. Fekete vasárnapon soktrikolóros bulit tartottak az Európa 60-astól mindössze 30 km-re, a Kis-Küküllô mentén szunnyadó Vámosgálfalván, falunapként- miként, testvértelepülések képviselôivel- csoportjaival, fúvószenekari s népviseletes felvonulással, nagyhegyesi széplányok mazsorettprodukcióival, ünnepi köszöntôkkel, helyi rendôrjárôr és az Alkotások Háza (új nevét lásd pénteki Kalauzunkban) vezetôinek "diszkrét" irányításával, egész délutános nagymûsorral – melynek zárásaképp nyilvánvalóvá vált: a vámosgálfalvi nap nem a gálfalviaké volt; átverés esete forog fenn, egy akármiféle (az átkosban is "praktizált", most megyeinek becézett) "össznépi buli" ürügyén...

(A rokonszenves gálfalvi vezetôk bizonyára késôn kaptak észbe, hogy a nyakukra szerveznek egy államilag finanszírozott rendezvényt, amellyel azonban voltaképpen büszke gálfalviságuknak "veszik élét", s valamiféle macskavasárnappá kavarják a pompásan induló délutánt.)

Ez "szervezési kérdés". Egyébként jól szórakozott a kánikula elôl a kissé süket "kultúrba" menekülô közönség. Bánom, hogy nincs már vámosgálfalvi Frisskarézó, de az atyja örökébe lépô Miklósné Vásárhelyi Mónika ugyanazt a táncstílust tanítja a vásárhelyi mentorként kijáró Varró Huba szakirányításával, úgyhogy ennek a kistájnak a sajátos viselete, tánckultúrája tovább öröklôdik az egymást követô nemzedékekben, a fiatal dicsôszentmártoni Gagyi Zoltán, a fotózó tanár, a szenvedélyes közösségszervezô ügybuzgó munkálkodásának is köszönhetôen.

Lövéteiek, kibédiek, vajdaszentiványiak, marosszentkirályiak, ludasiak, kalapnak a vásárhelyiek, a román bokrétások, a nagyegyüttes dalosai és táncosai, a magyar tánckar tetôzô produkciója, pazar intermezzókként a napsugarasok táncai, fôként a parázs cigánytánc, a "mojszejevi hagyománytól" rég a hagyományait szentségként ôrzô s betartó, mégis a modern táncszínház irányába elmozduló, a zene és mozgás elérhetô csodáját ostromló nagyegyüttes tette fel a mûsorra a koronát, valami sosem tapasztalt, balladás indulatú produkcióban, a vastapsos telt ház, a hálás közönség tomboló örömére.

Olyan nap volt ez végül is, amikor Erdély egyik ôsi településén együtt táncoltak és daloltak az ott és másutt élôk gyermekei, unokái. Legboldogabb a Maros együttes "igazoltan hiányzó énekes madara" lehetett: Kásler Magdi, akinek szombati menyegzôjét a társulat jelentôs része együtt ünnepelte a Deus Providebit Házban. Magdikának boldogságot párja oldalán, a vasárnap is "legény" együttesnek pedig mûvészi érettsége tetôzésén függetlenséget, önállóságot kívánok, mindazok nevében, akik értik, hogy mirôl beszélek.

Balzsam

Hetvenöt eves lenne Bálint Tibor (1932. június 12. – 2002. január 28.). Kolozsváron emlékkonferencián idézték a Déry-, Krúdy-, József Attila- és Márai Sándor-díjas író életét, munkásságát, a Kolozsvár Társaságban. A zokogó majom könnyei – ez volt az emlékkonferencia címe. Egyik elôadó kiemelte, hogy Bálint Tibor egybemosta a megéltet a mesével, és az emberi bûnök bocsánatosságát mutatta be, megosztva mûhelytitkait a világgal. Néhányszor magam is találkozhattam vele, egyszer vendégem is lehetett Korondon. Hornyák Józseffel érkeztek, olvasótalálkozóra, este pedig békacombos vacsorával kedveskedtek helyi orvostisztelôik. Az ínyencfalatokat tágas albérleti lakásomban költötték el. A telet és a kora tavaszt anyám rendszerint nálunk töltötte, és a mindig témát és alanyt vadászó Bálint Tibor azonnal "kiszúrta magának", mindjárt találtak közös témát, az idôjárást. Nehezen tavaszodott, lám, a békát is milyen hosszas keresgélés után találták meg a doktor urak stb. Anyám szenvedélyes olvasó volt, ismerte Bálint Tibor minden elérhetô könyvét, így a Zokogó majom címû sikerregényét is, de mint késôbb mesélte, annyira izgalomba hozta az író személyes jelenléte (sosem találkozott addig élô íróval!), hogy zavarában nem mert holmi majomra hivatkozni, a zokogásban pedig nem volt egészen biztos, így aztán lesz, ami lesz alapon az általa sokkal illendôbbnek tartott Síró oroszlánként kezdte dicsérni az író úr remek mûvét; amitôl a szerzônek alig észlelhetôen a magasba futott a szemöldöke, majd harsány hahotázásba kezdett. – Hallod, Jóska? – kiáltotta Hornyáknak. – Síró oroszlán! Hát nem pompázatos? Síró oroszlááán!...

Majd látva, hogy anyám annyira röstelkedik a bakiért, hogy mindjárt elpityergi magát, két cuppanós csókot nyomott az arcára, és azt mondta: – Hát, Bölöni néni, nem is tudja, micsoda ötletet adott: a következô regényemnek Síró oroszlán lesz a címe!

Késôbbi találkozásainkkor sosem mulasztotta el megkérdezni, milyen a "békatermés", hogy s mint vagyunk – és mit csinál az édesanyám, az ô kedves "szerzôtársa". A síró oroszlán címû regénye azonban egyre késett. Írt ugyan könyvet egy dúvadról, de az kevésbé volt hajlamos a könnyezésre; ugyanis nem az állatok királya volt, hanem a Kárpátok Géniusza, Hamudius.

Rövidnadrágos, hetven év alatti és fölötti hölgyek kapcsolódtak be abba a gyógytorna- tevékenységbe, amelyet a romániai ASPOR és a magyarországi OBME szervezett nemrégiben a csontritkulásban szenvedôk számára.

A két fél együttmûködését elôsegítô marosvásárhelyi találkozó keretében elhangzott, hogy a civil szervezeteknek meg kell tanulniuk részt venni a közéletben, és az igények szerint alakítani a tevékenységüket. A betegek csoportjának értelme van, az ezen belüli kapcsolatok éltetik ezeket a közösségeket. A már megbetegedett személyek megtanulnak együtt élni a betegséggel, felismerik a hasonló problémákat és életmódbeli változtatásokat eszközölnek. Így vidámabb, életerôsebb lehet a csontritkulásban szenvedô személy.

A gyógytorna jelentôsége kapcsán dr. Gáspárik Ildikó szakorvos, az ASPOR Maros megyei szervezetének elnöke elmondta, életmódbeli változtatás szükséges ahhoz, hogy a betegek esetében megelôzhetô legyen a csonttörés vagy kiküszöbölhetô egy újabb törés.

A két civil szervezet vezetôségi szintjén több éve tart a kapcsolat, amelybe igyekeztek ezúttal a betegeket is bevonni. A magyarországi és marosvásárhelyi csoportok a találkozót közös tornával kezdték, Naphegyi Hunor gyógytornász irányításával. "A csontritkulásban érintett személyeknél, akik rendszeres fizikai tevékenységet fejtenek ki, azaz rendszeresen részt vesznek a gyógytornán, megállítható az osteoporosis folyamata. Ugyanakkor nemegy esetben mutatták ki a csontritkulás-mérésen, hogy a tornának köszönhetôen nôtt a csontsûrûség tömege" – vázolta a gyógytorna elônyeit a gyógytornász.

Az OMBE elnöke, Zalatnai Klári gyógyszerész szerint a baráti kapcsolatok elmélyítésén túl más cél is vezérelte ôket. Az ASPOR-ral közösen esésmegelôzô programot szeretnének beindítani, amely részét képezné a jelenlegi tornának.

A magyarországi vendégek tegnap Szovátára látogattak, ma pedig Zetelakán találkoznak osteoporosisos betegekkel.

Június elsején a Humana Regun Egyesület, az RMDSZ szászrégeni szervezete és a a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének szászrégeni körzete – a Communitas Alapítvány támogatásával – történelmi vetélkedôt szervezett a helybéli Lucian Blaga Iskolaközpontban. A versenyen 25 VI–VII. osztályos diák vett részt a város iskoláiból.

Nagy F. Atilla tanár a szervezôk nevében elmondta: a Historia Nostra történelmi vetélkedôsorozat két évvel ezelôtt indult útnak szászrégeni magyar történelemtanárok kezdeményezésére. Ebben az esztendôben a vetélkedô témája az Árpád-házi királyok kora volt.

A rendezvény célja nemzeti történelmünk eseményeinek és személyiségeinek megismertetése a gyermekekkel, kialakítva tudatukban a múlt értékeinek megbecsülését és elôsegítve ezáltal a szülôföld iránti szeretet erôsödését. A vetélkedô lehetôséget adott történelemkedvelô tanulóinknak az iskolában szerzett ismereteik könnyed, játékos formában való gyarapítására.

A zsûri elnöke Kun László volt, a marosmagyarói általános iskola igazgatója, történelem szakos tanár, tagok: Dénes József, a marosfelfalusi általános iskola igazgatója, történelem szakos tanár, Bíró Donát helytörténész, nyugalmazott történelem szakos tanár, Demeter Mária tanítónô a RMPSZ szászrégeni körzetétôl és Ölvedi Rozália tanárnô, a szászrégeni MADISZ elnöke. A zsûri a csapatnévadást, a csapatcímer- készítést, az adott kor eseményeinek ismeretét, és egy rövid, a kor szellemét felidézô jelenet bemutatását pontozta.

A nyertes csapat: Anonymus íródeákjai – a Petru Maior iskolaközpont tanulói, második helyen István király koronaôrei végeztek, ôk a Florea Bogdan iskola diákjai. Harmadikok lettek a Pannonhalmi szerzetesek, szintén a Petru Maior Iskolaközpontból. Néhány ponttal maradtak le Szent László tanácsosai a Florea Bogdan iskolából és IV. Béla vezérei, a Virgil Onotiu és az Augustin Maior iskola vegyes csapata.

A diákok oklevelet, könyvjutalmat – Erdély története, A magyar korona, Népi felkelések Magyarországon – és a Szászrégen és Vidéke lap gyûjteményét kapták. A vakáció elsô hetében jutalomkiránduláson vesznek részt, a környék Árpád-kori történelmi nevezetességeit tekintik meg.

Július 22. és augusztus 5. között a Rétyi Pro Musica Zenei Alapítvány XV. alkalommal szervez tábort fúvóshangszert mûvelô tanulók és ifjak számára, intenzív képzés formájában, szaktanárok irányításával (fuvola, oboa, klarinét, fagott, szoprán, alt- és tenorszaxofon, alt- és vadászkürt, toló- és billentyûs harsona, trombita szárnykürt, tenor- és baritonkürt, F és Bé tuba, ütôhangszerek, külön csoportban furulya).

14 egész napos ellátás és szállás, valamint a napi 7 órai oktatás egy tanulónak 450 lejbe kerül, amelybôl a tanuló hozzájárulása 200 lej.

A 250 lej különbséget a Pro Musica Zenei Alapítvány fedezi. Jelentkezés június 15-ig a Pro Musica Zenei Alapítvány, Réty 527145, Iskola utca 433, Kovászna megye címen.

Bôvebb tájékoztatás: www.promusicarety.ro, vagy a 0267/373-814 telefonon és faxon, illetve a 0746-159-852-es telefonszámon (Antos János általános iskola, Réty).

1.) Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE), az Erdélyi Unitárius Egyház ifjúsági szervezete pályázatot hirdet olyan mûvészeti alkotások elkészítésére, vagy olyan szépirodalmi mûvek, kisdolgozatok, egyházi beszédek írására, melyek a béke témaköréhez kapcsolódnak.

A legsikeresebb alkotásokat kiállítjuk, illetve füzetben megjelentetjük. A legjobb alkotás díja 100 euró.

A pályázatra felekezeti hovatartozástól függetlenül várjuk a jelentkezôket. Az alkotásokat július 16-ig kérjük eljuttatni az ODFIE elektronikus vagy hagyományos postacímére (odfie@unitarian.cj.edu.ro, avagy 400105 Kolozsvár, 1989. December 21. u. 9.).

További információk kérhetôk a 0264/450- 284, 0264/598-228, 0740-974-060 (Rácz Norbert, az ODFIE alelnöke) telefonszámokon, valamint a fenti elektronikus postacímen.

2.) Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE), az Erdélyi Unitárius Egyház ifjúsági szervezete pályázatot hirdet olyan mûvészeti alkotásokra, amelyek a kábítószer-fogyasztás megelôzését és csökkentését szorgalmazzák. A legsikeresebb alkotásokat kiállítjuk.

A pályázatra felekezeti hovatartozástól függetlenül várjuk a jelentkezôket. Az alkotásokat július 16-ig kérjük eljuttatni az ODFIE elektronikus vagy hagyományos postacímére (odfie@unitarian.cj.edu.ro, avagy 400105 Kolozsvár, 1989. December 21. u. 9.).

További információk kérhetôk a 0264/450- 284, 0264/598-228, 0740-974-060 (Rácz Norbert, az ODFIE alelnöke) telefonszámokon, valamint a fenti elektronikus postacímen.

Tárca

Bölöni Domokos

Európát ugyan mindenki emlegeti, plakátozzák, hogy elrabolták, mégsem látta senki igazán. Mindenféle fantomkép alakjában jelenik meg politikusok, közgondolkozók és kultúrbernyákok képernyôin, néha szirén, máskor vasorrú bába, leginkább azonban valamelyik csillagköd fénylánya, aki a képzelet holdbéli táncában adja oda magát, a szférák zenéjének ritmusára.

Régi regék rigmusában Európa valami távoli Társadalomban tengeti nyomorúságos életét, ez a Társadalom egy borzalmas kataklizma során elsüllyedt, és azóta Atlantisznak mondja a szakirodalom. Más körök úgy vélik, Európa sosem is volt, a Társadalomnak csúfolt képzôdmény holmi csúnya bácsik kitalációja, akik cukorkával kedveskedve az álmaikban tündértáncot lejtô lenge lányt úgy dongják körül, mint promóciós plázadarazsak a potyamézet.

Mindebbôl annyi a tudásunk, hogy a Társadalomban emberrablók garázdálkodnak, és mindenféle teljesíthetetlen kívánságokkal zsarolják a szerencsétlen hozzátartozókat.

Én személyesen szenvedek a Társadalom eltûnése és Európa elrablása miatt, mert a két szerencsétlenség között baljós összefüggést látok, bár szemérmesen elfordítom a gondolatom. Ha ugyanis idehaza van a Társadalom, akkor jobban vigyáz vala a lányra, nem engedi, hogy elrabolják. Ha Európa csak kicsit is ügyesebb, akkor elrejtôzik a Társadalomban, amely több szemtanú szerint is: valóságos ôserdeje a szerencsés meg a szerencsétlen embereknek, és fôként útszéli csárdákban, városszéli kocsmákban húzza meg magát.

Ha rajtam múlik, a Társadalmat rejtem el Európában, és nem Európát a Társadalomban. Akkor ugyanis felôlem nyugodtan lophatják rajtaütésszerûen a leányzót – sosem bukkannak rá a ruhája redôi között rejtekezô emberiségre. Ez az izé Európán, sôt Európában is úgyszólván – láthatatlan.

Elvolnánk a világ végezete utánig is, nem folyna vér és találgatás, nem robbannának bombák és botrányok, folyamatos lenne a boldogság és a világszenzáció.

Kit érdekelne a boldogtalan sztárpár, a kétpólusú világnak ez a két lúzerje?

Nem tudom, megint éppen mi a helyzet, de azt hiszem, jobb volna, ha soha többé nem hallanánk sem Európáról, sem a Társadalomról.

Az emberiség akkor tenne a természet kedvére, ha valamelyik fapados nemzetközi kullancsjáraton kiszállna a totál közömbös világból. Akkor is üdvös ez, hogy a világ nincs érvényesen definiálva, benne minden annyira ideiglenes és sápadt, mint a víz, a föld, a levegô, élet.

Meg a Világûr kft, ez a szerencsétlen hétvégi intercity. Amelyen viszont érthetetlen okból: irtják a kullancsokat.

Hans Hedrich, az egyesület elnöke kijelentette: illegálisan akarja a tanács eladni a városi futballpályát a német Kaufland cégnek, és a vonatkozó tanácsi határozatot az egyesület megtámadta a közigazgatási bíróságon. A Fenntartható Segesvár Egyesület nem elôször emeli fel hangját a városi tanácsosok határozatai ellen, a Breite-tetô védett területként való megôrzése mellett is kiállt, a vár mûemléképület- jellegének megôrzése mellett hasonlóképpen.

A városi tanács decemberben szavazta meg, hogy a szóban forgó terület eladására versenytárgyalást ír ki. Hans Hedrich szerint a futballpálya eladására kiírt liciten olyan feltételeket szabtak, amelyeket az egyetlen jelentkezô teljesíthetett, mégpedig a Kaufland. "Az egyik feltétel az volt, hogy a jelentkezô cég éves forgalma a 30 millió eurót meghaladja, Romániában már eddig legalább 10 hasonló beruházása legyen. Az indulási ár 7 millió lej volt. Az egyik tanácstag szerint a diszkriminatív versenytárgyalási feltételeket azért szabták meg, hogy a Kaufland megvehesse a területet. Egyébként egy másik szupermarketlánc, a Spar tiltakozott a polgármesteri hivatalnál, de késôn" – mondta Hedrich. Az egyesület elnöke elismerte, hogy a futballpályát rég nem használják, hiszen a városnak nincs focicsapata, de van ifjúsági csapat, és egyébként is vannak alternatívák – mondta. Miért ne lehetne egy szórakozóhelyet kialakítani a fiatalok számára, hiszen a stadion jól megközelíthetô, nincs messze a Küküllôtôl, és Víkend-típusú, kisebb sportpályákat magában foglaló szórakozóhelye a fiatalságnak úgysincs. A Fenntartható Segesvár Egyesület szerint a városi tanács döntése sérti a sporttörvényt, amely elôírja, hogy sportpályát csakis akkor lehet felszámolni, ha erre van egy kormányhatározat, vagy egy másik sportbázist már felépítettek. "A futballpálya esetében nincs kormányhatározat, most akarják megszerezni, és csak egy urbanisztikai terv van a város végére tervezett új sportpálya megépítésére, tehát a tanács illegálisan döntött az eladásról. Azt a stratégiát követik, hogy a épülô pálya helyén kicsit ásnak, hogy elmondhassák, megkezdték az építkezést, mi pedig a törvénytelenséget meg szeretnénk szüntetni" – jelentette ki Hans Hedrich.

Az egyesület nevében írt a prefektusnak, a Konkurenciatanácsnak, a Közbeszerzéseket Monitorizáló Országos Ügynökségnek, a nép ügyvédjének. Értesítette a német sajtót is, és végül április 17- én ügyvédjük benyújtotta a közigazgatási bíróságra a tanács decemberi határozata elleni óvást. Az elsô tárgyalás idôpontját csak június 20-ra jelölték ki, idôközben azonban két menetben lezajlott a licit, a polgármesteri hivatal képviselôi pedig május 11-én aláírták az adásvételi szerzôdést a Kauflanddal, a cég pedig átutalta a vételárat. Hedrich szerint a Kaufland azonban vár és csak 2008-ban kezdi el a beruházást.

Dorin Danesan polgármester kérdésünkre ingerülten válaszolt, elmondta, hogy semmiféle törvényszegést nem követtek el, nincs is szükség kormányhatározatra mivel a fent említett területet "csak elköltöztetik". A polgármester szerint az egyesület folyton akadályozza a hivatal terveit, pedig a városnak sokat számít az a vételár, amit a Kaufland fizetett. Ami a pert illeti, a polgármester csak ...legyintett.

A tavalyinál nagyobb összeget, közel 900 ezer lejt utal ki a polgármesteri hivatal az iskolák, óvodák javítására. Iacob Stela, a beruházási osztály felügyelôje elmondta, a helyi büdzsé mellett kormánytámogatásra is számítanak: az állami költségvetésbôl az Octavian Goga iskola villamos vezetékeinek cseréjére 150 ezer lejt, a Radu Popa általános iskola felújítására ugyanennyit, a Joseph Haltrich líceum belsô felújítására 400 ezret, a V. Jinga iskola felújítására 300 ezret és az A. Mosora iskola felújításra 100 ezer lejt utalnak ki. A Miron Neagu iskola, a Mircea Eliade líceum, a Tîrnava óvoda javítási munkálataira (tetôzetjavítás, szigetelési munkálatok stb.) a város saját erôbôl állja a költségeket.

Újabb testvérvárosi szerzôdést írt alá Segesvár: ezúttal a német Dinkelsbühllel. A két város kapcsolata több évre tekint vissza, a segesvári szász közösség a dinkelsbühliekkel korábban kulturális kapcsolatokat alakított ki. Dorin Danesan polgármester mellett a testvérvárosi protokollum aláírásakor jelen volt dr. Christoph Hammer fôpolgármester és Hildegard Beck polgármester, a segesvári és a dinkelsbühli tanács tagjai, a két baráti társaság elnökei: Jürgen Walchshofer és Hermann Baier, a Segesváriak Egyesületének vezetôi, dr. August Schuller és Hermann Theil.

Gherca Adrian volt városi tanácsos közel egy éve vezeti a segesvári prefektusi irodát, hetente mintegy húsz polgár jelentkezik nála kihallgatásra, különféle panaszokkal. A legtöbb panaszos földügyek miatt keresi fel az iroda vezetôjét.

"Az emberek panaszkodnak: lassan megy a földek visszaszolgáltatása, emiatt a polgármestereket hibáztatják. Igyekszünk segíteni, a prefektúra illetékes osztályvezetôjével közösen. Aztán ott vannak azok a bérlôk, akiknek 5 év után távozniuk kell a visszaszolgáltatott lakásokból és végül a nyugdíjasok, akik a nyugdíjak átszámolását kifogásolják. E gondokat jelezzük a nyugdíjpénztárnak, és igyekszünk megoldani a problémákat" – jelentette ki kérdésünkre Gherca Adrian. A prefektusi irodavezetô úgy véli, az emberek panaszai részben jogosak, hiszen az ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó törvény már hét éve megjelent, de a helyi önkormányzatok nem sokat tettek annak érdekében, hogy lakást biztosítsanak azoknak, akik szociális esetnek számítanak.

– Vannak idôs, 80 év fölötti személyek is, akik most az utcára kerültek. A polgármesteri hivatalokat, helyi tanácsokat semmi nem akadályozta meg abban, hogy helyiségeket vásároljanak fel az elmúlt 7 év alatt, és a rászorulóknak kiutalják. Természetesen a bérlôknek is 5 évük volt arra, hogy lakhatási gondjaikat megoldják, de az az idôs személy, aki 70-80 év fölötti és egyedülálló, egészen biztosan nem jut bankkölcsönhöz, és most már az utcára kerül. Sajnos, nem sokat tudunk tenni értük, azt tanácsoljuk nekik, hogy falun keressenek maguknak olcsón kiadó szobát – tette hozzá.

Adrian Gherca ugyanakkor még április 18-án jelezte a prefektúrának, hogy néhány dekoncentrált intézménynek kirendeltséget kellene nyitnia Segesváron, hiszen a lakosság erre igényt tart és akkor nem kellene ingázniuk Segesvár és Marosvásárhely között ügyes-bajos dolgaik rendezésére. Például az egészségbiztosítási pénztár kirendeltségének megnyitására azért lenne szükség, mert a Balavásár-Apold közötti településeken 1700 vállalkozónak kell minden hónap 18-25-e között Marosvásárhelyre utaznia a havi jelentések benyújtása érdekében, ez az az idôszak, amikor zsúfoltság van a pénztárnál. Elég lenne, ha a fenti idôszakban a pénztár egy alkalmazottja Segesváron tartózkodna és összegyûjtené a dokumentumokat, majd a megyeszékhelyre szállítaná. A kulturális, vallásügyi igazgatóságnak azért kellene kirendeltséget nyitnia a városban, mivel Segesvárt és Szászkézdet a világörökség részeként tartják számon, emiatt minden építkezést engedélyeznie kell az igazgatóságnak. A polgárok egy-egy engedélyért, de sokszor csak tanácsért ingáznak a két város között, ami a munkálatokat hónapokkal lassítja. Adrian Gherca javasolta: egy szakértô hetente kétszer Segesváron ellenôrizze az iratcsomókat és továbbítsa a megyei igazgatóságnak. Hasonlóképpen, az építkezési felügyelôség egy alkalmazottja az építkezési terveket hagyná jóvá, a fogyasztóvédelmi hivatal felügyelôje helyben átvehetné az ellenôrzött cégektôl az áru eredetét igazoló dokumentumokat, mentesítve a cégvezetôket a megyei fogyasztóvédelmi hivatalnál az "elôszobázástól". A Román Közúti Hatóság is kihelyezhetne egy alkalmazottat heti két napra, a különféle engedélyek ellenôrzése így gyorsabban menne. Hasonlóképpen járhatna el a Román Autóbejegyzési Hivatal. Nem utolsósorban a megyei tanfelügyelôség Segesvárért felelô tanfelügyelôjének legalább két napot kellene Segesváron tartózkodnia, így könnyebben megoldódnának a panaszok, az iskolai gondok. Adrian Gherca hangsúlyozta: a fenti tevékenységeket egyetlen épületben kellene megszervezni, amit a polgármesteri hivatal bocsátana rendelkezésre. Az áprilisban eljuttatott levelére válasz azonban nem érkezett.

Segesvárnak nagyon sok testvérvárosa van, ilyen szempontból is kivételnek számít. Milyen érezhetô elônye származott a városnak e kapcsolatokból? – kérdeztük a helybéliektôl.

Hans Hedrich: – Egyrészt jó, hogy vannak ilyen kapcsolatok. Konkrét elônyöket mostanig azonban nem tapasztaltam. Fontos lenne, hogy egyes területeken a testvérvárosok együttmûködjenek, úgy, mint a városrendezésben, -tervezésben, mûemlékvédelemben. Nem elég, hogy kulturális csere van, jön egy-egy néptánccsoport, buliznak egy nagyot. Most Dinkelsbühllel kötöttek szerzôdést, amely szintén középkori város Németországban, és kialakulhatna az együttmûködés a fent említett területeken. Az a helyzet, hogy divattá vált a testvérvárosi kapcsolatok kialakítása, a városi tanácsosok városi pénzbôl aztán utaznak jobbra-balra, és eladják ezt a "szuperhírt" a médiában. Ez volt mostanig. Sajnos, Kiskunfélegyházával is így láttam ezt a cserét, semmi konkrétum nem történt, de rengeteg pénzt kidobnak. Ebben az egész cserében van egy nagy potenciális lehetôség, amit ki kellene használni.

Lutsch Marianne: – Erre nehezen tudnék válaszolni. Tegnap például a misére eljött a dinkelsbühli polgármester, voltak kulturális elôadások, másra nem is emlékszem. A templomok között is van testvérkapcsolat, és érezzük, hogy a segesvári szász közösséget, a szociális intézményeinket, iskoláinkat segítik a németek, németországi alapítványok.

Tudose Marc: – Szerintem mindenki nyer ebbôl a testvérvárosi kapcsolatból, elsôsorban a kulturális csere miatt. Ezenkívül nem mondhatnám, hogy gazdasági vagy más területen együttmûködtek a városok, és valójában nem is tudom, melyek Segesvár testvérvárosai.

Barth Irma: – Turisztikai vá-ros lévén, e kapcsolatok fenntartásával a városvezetôk hozzájárult ahhoz, hogy több turista jöjjön el Segesvárra. Azok, akik innen ellátogatnak Magyarországra vagy Németországba, a testvérvárosokba, népszerûsítik a várost. Tehát a turizmus nagyot fejlôdött. Ez az egyik. Nem tudom, kik vesznek részt azokban a küldöttségekben, akik külföldre utaznak, gondolom, a polgármester, tanácsosok vagy mások is, de megfigyelik, hogy abban a városban hogyan mennek a dolgok, gazdaságilag is, és tapasztalatokkal térnek vissza. Csak egy példa az elônyökre: az itteni tûzoltók a kiskunfélegyháziakkal közösen gyakorlatoznak, amibôl sokat tanultak. Arról nem tudok, hogy az önkormányzatok közösen pályáztak volna EU-s alapokra, de hasznos lenne mindkét fél számára.

Több fórumon is bocsánatot kért az a dán szurkoló, aki miatt félbeszakadt a szombati, svédek elleni labdarúgó Európa-bajnoki selejtezô.

A 29 éves, Svédországban élo dán szurkoló a koppenhágai találkozó 89. percében rohant be a pályára, amikor a német Herbert Fandel kiállította Christian Poulsent, és 11-est adott 3-3-as állásnál. A nevét fel nem fedô férfi megütötte a játékvezetôt, és végül a hátvéd Michael Gravgaard fékezte meg. A tettest ôrizetbe vették, majd elengedték, és szabadlábon védekezhet.

"Teljesen hülye voltam. Szeretnék bocsánatot kérni Dániától, Svédországtól és a bírótól az embertelen viselkedésemért" – mondta az Aftonbladet címû svéd lapnak.

"A dánok most utálnak, és érthetoen a svédek is idiótának tartanak" – nyilatkozta az Ekstra Bladet címû dán újságnak. Míg a B.T. dán lapnak azt mondta: nagyon örül annak, hogy Gravgaard megállította, mielôtt még további ôrültséget követett volna el.

A férfi elárulta, tette elôtt 15-20 üveg sört fogyasztott.

Az európai szövetség még az Eb-selejtezôk szerdai fordulója elôtt dönteni fog, hogy a svédek megkapják-e a három pontot 3-0-s gólkülönbséggel.

Teke

Egy fordulóval a teke-csapatbajnokság zárása elôtt a marosvásárhelyi Romgaz-Elektromaros már biztosította magának az alapszakasz elsô helyét. Az utolsó elôtti fordulóban a vásárhelyi lányok a Gaz Metan Medgyes ellen játszottak idegenbelinek számító mérkôzésen, ám hazai környezetben. Seres Sándor ezúttal is úgy látta jónak, hogy mind a nyolc játékosnak lehetôséget biztosítson, amelyre a szabály módot ad, azért, hogy a közeledô bajnoki döntô elôtt minél jobb formában tudhassa csapata valamennyi tagját. Ezzel magyarázható talán a viszonylag szoros eredmény, a találkozót a Romgaz- Elektromaros 5-3-ra (3248-3141) nyerte meg. Egyéniben Duka Tilda 596 fás eredménye figyelemre méltó, ugyanakkor – talán a múlt héten befejezôdött vb fáradtsága miatt – Muntean Daniela csak 506 fát teljesített. A többiek eredménye: Barabás Carmen 543, Hategan Corina és Cucuta Raluca 516, Baciu Doina 549, Martina Emese és Medesan Luminita 538 fa.

Szombaton, az utolsó forduló keretében a Romgaz- Elektromaros a Metrom Brassót fogadja, egy héttel késôbb pedig Iasi-ban a bajnoki címének megvédésére készül a négyes döntô keretében.

Ugyancsak szombaton a Koracell-Elektromaros férfi együttes a CFR Aranyosgyérest fogadta és 1-7 (3084-3360) arányú vereséget szenvedett. Egyéni eredmények: Májos Ferenc 502, Kozma Lehel 524, Fekete József 524, Fazakas Károly 521, Nagy László 483, Seres József és Boér László 530 fa. Ilie Hosu csapata szombaton Galacon fejezi be a bajnokságot, a végsô rangsorban pedig a 7. hely már biztos a számára.

A bajnoki szünet kitöltése érdekében 12 Szászrégen környéki labdarúgócsapat vett részt az Ifjúsági Kupa névre keresztelt vetélkedôn.

Az utolsó fordulóban az alábbi eredmények születtek. I. csoport: Dedrádszéplak – Szentmihály 3-0; Kisfülpös – Beresztelke 1-1; Oroszi – Magyarfülpös 0-3. II. csoport: Maroslaka – Dedrád 0-3; Erdôszakál – Vajola 0-3; Marosliget – Bátos 0-3. Az I. csoport végsô állása: 1. Dedrádszéplak 33 p. 2. Kisfülpös 25 p. 3. Magyarfülpös 19 p. 4. Beresztelke 19 p. 5. Szentmihály 13 p. 6. Oroszi kizárták. A II. csoport végsô állása: 1. Bátos 31 p. 2. Dedrád 29 p. 3. Marosliget 27 p. 4. Vajola 21 p. 5. Erdôszakál 17 p. 6. Maroslaka 6 p.

A döntôket a szászrégeni Avântul pályán, június 9-én, szombaton rendezik. 16 órától Dedrád és Kisfülpös a kisdöntôben játszik, míg 18 órától Bátos és Dedrádszéplak játssza a döntôt.

Vian Bont

Az elmúlt héten rendezték a labdarúgó Románia-kupa megyei szakaszának 3. fordulóját, amelyen már a 4. ligás csapatok is bekapcsolódtak a küzdelmekbe.

Az összesen 11 mérkôzésen az alábbi eredmények születtek: Görgénysóakna – Gliga Companies Szászrégen 2-4; Alsóidecs – Marosoroszfalu 2-1; Marossárpatak – Trans-Sil II Marosvásárhely 6-4; Mobila II Szováta – Nyárádszereda 2-3; Harasztkerék – Sóvárad 1-2; Marosgezse – Marosludas 2-4; Mezôzáh – Gaz Metan Mvhely 0-9; Uzdiszentgyörgy – Viitorul 2002 Dicsôszentmárton 3-4; Marosugra – Radnót 0-11; Jedd – Dános 0-3; Mezôkirályfalva – Mezôméhes 3-0.

Csütörtökön a továbbjutott csapatok részvételével rendezik a 4. fordulót, az alábbi párosítás szerint: Alsóidecs – Gliga Companies; Marossárpatak – Nyárádszereda; Mezôkirályfalva – Marosludas; Viitorul 2002 Dicsôszentmárton – Radnót; Sóvárad – Gaz Metan Mvhely. Dános ellenfél nélkül jut az 5. körbe.

A múlt héten jelentôs esemény színhelye volt Nyárádmagyarós. A kultúrotthon kisterme zsúfolásig telt falusi turizmusból vizsgázókkal. A három hónapos szaktanfolyam elvégzése után a záróvizsgán 41-en bizonyították tudásukat elméletbôl és gyakorlatból. A vizsga három órán át zajlott háromtagú vizsgáztatóbizottság elôtt, amely a székelyudvarhelyi Eötvös József Mezôgazdasági Iskolaközpontból érkezett.

A tanfolyamot a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete és a fent említett székelyudvarhelyi mezôgazdasági iskola közösen szervezte.

Az írásbeli, majd a gyakorlati vizsga után mind a 41-en sikeresen nyerték el az agroturizmusi, államilag akkreditált oklevelet.

Az esemény nem is volna különös, hiszen országszerte gomba módra szerveznek hasonló szaktanfolyamokat. Az érdekesség abban van, hogy nem a hallgató megy a tanfolyamhoz, hanem a tanfolyam megy a hallgatóhoz. Ez történt Nyárádmagyaróson.

A helyi önkormányzat, Kacsó Antal polgármesterrel az élen, már régen felismerte, hogy a vidék felemelkedését jelentôsen segítheti a falusi turizmus fellendítése. Mivel a mezôgazdasági termelés a Felsô-Nyárádmentén elég nehézkes – domborzat, felaprózott parcellák, a lakosság elöregedése, vadkárok stb. –, egyik járható útnak látszik a falusi turizmus. Erre minden adottság megvan. A gyönyörû vidék, a szép falvak, a gazdag helyi hagyományok, a vendégszeretet mindezt igazolják. Az infrastruktúra fejlesztése – legfôképpen az úthálózaté – még várat magára.

Meggyôzôdésem, hogy az újonnan diplomázottak – nyárádmagyarósiak, nyárádselyeiek, szentimreiek, abodiak, nyárádszeredaiak – nagy lendülettel látnak hozzá a faluturizmus fellendítéséhez vállalkozóként. Erre az is reményt ad, hogy a végzettek átlagéletkora 25- 30 év, a 41 hallgató közül 30 nô. Immár több mint 60-an rendelkeznek az EU által elismert, agroturizmusra feljogosító diplomával a Felsô- Nyárádmentén. Reménykedünk, hogy pár év múlva Nyárádmagyarós lesz Maros megye Zetelakája, ahol már 15 éve sikeresen foglalkoznak falusi turizmussal.

Ajánlom a csíkfalviaknak, a nyárádremeteieknek, a hodosiaknak és másoknak a hasonló, házhoz jövô tanfolyamok szervezését. Ebben az RMGE készséges segítséget bizto-sít.

Máthé László, az RMGE alelnöke, Marosvásárhely

Olvasom a prefektus úr válaszait az újságírónô kérdéseire az Energomur igazgatónôje által megfogalmazott nyílt levéllel kapcsolatban. Az összegzés, amit a cikk elolvasása után levontam: a prefektus úr nem ismeri a problémát, vagy valamilyen elkötelezettsége van. Mivel a második lehetôséget feltételezni sem merem róla, maradjunk az elsônél. Ugyanis azt nyilatkozni, hogy harcol a kisnyugdíjasok érdekeiért azzal, hogy engedélyezi a központi távhôrendszerrôl való leválást, teljesen képtelenség (a legmegfelelôbb szót használtam). Ennek a leválási folyamatnak a legnagyobb vesztesei éppen a kisnyugdíjasok, akiknek nincs pénze a leválási költségeket állni, így maradnak a leválások okozta többletfizetéssel.

Minél többen válnak le a lépcsôházban, annál magasabbak a központi rendszeren maradottak költségei. Ezúttal felhívnám a lakosság figyelmét, hogy mindenki úgy írja alá a szomszédja leválását a központi rendszerrôl, hogy ezáltal saját magának okoz veszteséget. Jó lenne, ha a megfelelô szervek ezen aláírásokat szigorúbban ellenôriznék. Egy másik ezirányú fontos probléma lenne a levált lakásokon áthaladó fûtési csövek energiaveszteségének megtérítése. Errôl sokat lehetne írni, de egy biztos: ez a vegyes rendszer a lehetô legrosszabb. Az ország elôzô vezetôinek nem lett volna szabad megengednie, hogy ide jussunk, és ezt a helyzetet tovább tartani vagy mélyíteni, emberi jogokra hivatkozva, egyszerûen bûn.

Szerintem ezt a problémát hivatott megoldani a 325/2006. számú törvény. Ezt a törvényt kell a lakosság tudomására hozni, hiszen értelmezésem szerint a lépcsôházankénti egyetlen energiaforrás lehet a megoldás a 2009-2010-es fûtési évtôl kezdve. Így tehát, ha valaki tömbházlakásába saját központot szereltet, csak 2 évig használhatja.

Egyébként az Energomur szolgáltatása az utóbbi években sokat javult, azokban a lépcsôházakban, ahol kevés a rendszerrôl levált család, az árak is elfogadhatók. És ha újra csatlakoznak az eddig leváltak is, és tovább folytatódik a modernizálás, még elônyösebb árat lehet biztosítani a lakosság számára.

Összegzésképpen a marosvásárhelyi tanács tagjai ebben a kérdésben megfontoltan, okosan döntöttek. A fôispán úr gondolkodásmódjáról az elôzôkben már írtam.

Kacsó Ágoston

Egyedülálló mûvészeti eseményre került sor az erdélyi kulturális életben: május 5-én a Csíki Székely Múzeumban megnyílt a Munkácsy Mihály 49 mûvét bemutató kiállítás, amely július 15-ig tart nyitva. Diákságunk számára vetélkedôt szerveztünk, ami azért rendkívül fontos, mert iskolai éveik alatt nagyon kevés lehetôség nyílik arra, hogy képzômûvészeti (zenei) ismereteiket gyarapítsák.

Május 17-én került sor a vetélkedôre az Aurel Mosora iskola tornatermében, népes (diákokból és felnôttekbôl álló) közönség elôtt. Öt csapat tagjai mérték össze tudásukat, akiket abból a három segesvári tanintézetbôl verbuváltunk, ahol magyar tannyelvû oktatás is folyik: Mircea Eliade Fôgimnázium (IX., X. és XI. osztályok), Aurel Mosora (VII. o.) és Zaharie Boiu iskolák (VIII. o.), összesen 25 tanuló.

A csapatok felkészítésében jelentôs segítséget nyújtott Sz. Kovács Géza grafikusmûvész, tanár és Ágoston Zsolt festômûvész, tanár.

A rendezvény elején bemutattunk egy összeállítást Munkácsy Mihály életérôl és munkásságáról, amelynek során a képek vetítését Liszt Ferenc muzsikája és a diákok felolvasásai kísérték.

Ezt követte a Munkácsy Mihály élete és munkássága diákszemmel c. esszék felolvasása, majd az a három kérdés, amelyek a Siralomház, Krisztus Pilátus elôtt és a Golgota c. mûvekre vonatkoztak, s amelyekre az öt csapat írásban válaszolt.

A kérdések között kisorsoltunk tombolán öt nagyméretû naptárt, s a bevételt a részt vevô csapatok kirándulására fordítjuk, melynek során június 8-án megtekintik a csíkszeredai kiállítást.

Az egyik legérdekesebb próba következett, a mûelemzés. A csapatok sorshúzással döntötték el, hogy a Köpülô asszony, Rôzsehordó nô, Poros út, Fasor és a Merengô c. Munkácsy-mûvek közül melyiket elemzik.

A vetélkedô utolsó próbatétele az volt, hogy minden csapat feltehetett egy kérdést a másik csapatnak a megadott könyvészeti anyagból.

A zsûri tagjai – Sz. Kovács Géza, Ágoston Zsolt, Jakabházi Béla (a zsûri elnöke), Kovrig Katalin és Fodor Gyöngyi tanárok – minden próba után pontozták és értékelték a válaszokat, az utolsó próbánál pedig a csapatok adták egymásnak a pontszámot.

A részt vevô csapatok válaszai lelkiismeretes felkészülésrôl tanúskodtak, amiért minden dicséretet megérdemelnek. A vetélkedôt a IX. osztályosok csapata nyerte a következô összetételben: Furu Emma, Gáspár Rebeka Emôke, Szabó Rita Sarolta, Munteanu Andrea és Máthé László.

A zsûri tagjain kívül jelentôsen hozzájárultak a rendezvény sikeréhez: Szatmári Sándor tanár (a képanyag összeállítása és bemutatása), Antal Attila tanár, Nagy Korodi László igazgató (szervezés) és Veress Annamária tanár.

Farkas Miklós

Úgy gondolom, hogy mi, idôs nyugdíjasok nemcsak a gondjainkat kell a közvélemény elé tárjuk, hanem örömeinket is. Tagja vagyok a Caritas idôsekkel foglalkozó egyik csoportjának, az Örökzöldnek, amelyet Sipos Tünde vezet. Itt a társaimmal együtt nagyon jól érzem magam. A tevékenységek sokoldalúak. Nívós elôadások, orvosokkal, pszichológusokkal való találkozások, kézmûves- foglalkozások, szellemi vetélkedôk, leckekoncertek, név- és születésnapok, egyéb évfordulók jellemzôk az Örökzöldek tevékenységére. Ebbe beilleszkedô, de nem mindennapi esemény egy májusi kirándulás, útvonala és állomásai a következôk voltak: Szováta, Bucsin-tetô, Szárhegy, Gyilkos-tó és Békás-szoros. A szervezôk, Sipos Tünde és Palotás Hajnal, nagy hozzáértéssel és mindenre kiterjedô figyelemmel irányították a kirándulást. A meghívott geológus, Bernád Barna a látottakról tudományosan is kiegészítette ismereteinket.

A természet besegített, hogy nagyon jól érezzük magunkat. Szárhegyen megtekintettük a Lázár-kastélyt, késôbb a Pongrác- tetôre jutva elôtûntek a Hagymások is. A Békás-szoros – mint mindig – csodálatba ejtett, és kellô tisztelettel, áhítattal adóztunk az Oltárkô elôtt. A Gyilkos-tónál ebédeltünk, fényképeket készítettünk és jó, dalos hangulatban, lelkileg feltöltôdve értünk haza. Elfeledkeztünk a napi és egészségi gondjainkról; a végkövetkeztetés az volt: érdemes élni.

Ehhez a csodálatos élményhez nagyban hozzájárult a szervezôk odaadó, segítôkész magatartása, reánk figyelése és nem utolsósorban türelme. Köszönet érte.

Berger Margit, Marosvásárhely

Ha a rák szót halljuk, már a hideg futkos a hátunkon, ha valakit a környezetünkbôl sújt ez a szörnyû betegség, tehetetlenül állunk, kérdések sora fogalmazódik meg bennünk. Miért? Miért éppen ô? Mitôl? Lehet-e segíteni rajta?

Ma a világon több gyermek hal meg rákban, mint bármilyen más betegségben. Évente mintegy 250.000 gyermek betegszik meg. Ma már a rákos gyermekek 70%-a sikeresen gyógyítható, de a betegség pusztító hatással van a gyermekek és családjaik életére. A család élete megbolydul, minden átértékelôdik, minden idôt, anyagit, lehetôséget a gyógyulásra próbálnak fordítani. Külsô segítség nélkül ez szinte lehetetlen. Pedig mindenkinek joga van az élethez, a gyó- gyuláshoz, a legmegfelelôbb kezeléshez, ápoláshoz!!!

Május 29-én az Ifjúsági Ház színpada gyermekek seregétôl volt hangos. Óvodás, kisiskolás, gimnazista, középiskolás diákok, a már felnôttkor küszöbét súroló fiatalok tették vidámmá, meghatóvá, csodálatossá ezt az estét. Segíteni jöttek beteg társaiknak, mosolyt varázsolni az arcukra, enyhíteni a szenvedéseiket, hozzásegíteni ôket a gyógyuláshoz... Az elôadás színes volt: sporttánc, ritmikus torna, román, magyar, német, ír népi tánc, modern tánc, balett, könnyûzene, humoros jelenetek és sok lelkes, tehetséges, fiatal, hálás közönség, mosoly, könny, taps...

Az elôadás bevételét valamint az összegyûlt adományokat A rákban szenvedô gyermekekért egyesület a beteg gyermekek megsegítésére fordítja.

Köszönjük a fellépô gyerekeknek, az oktatóiknak, akik emberségbôl jelesre vizsgáztak.

Köszönet a szervezôknek, akik fáradságot nem ismerve e nemes cél érdekében harcolnak, csatát vívnak az életért. Érdemes ilyen elôadásokat szervezni, jó érzés segíteni a bajbajutottakon.

Erôt, felépülést a beteg gyerekeknek, türelmet, kitartást, hitet a családjuknak!

Karp Ágnes tanítónô,Marosvásárhely

Szentháromság vasárnapi kórustalálkozó a marosvásárhelyi várban. Felvételünkön a cserealji református kórus

A rovatban közölt levelek tartalmáért, a tényállítások hitelességéért a szerzôk felelôsek. Elektronikus postán is fogadjuk leveleiket. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro.

Jövôtôl számítógépen vizsgázhatnak a gépjármûvezetôi jogosítványért a jelöltek

Az év végéig be fogjuk vezetni azt az intézkedést, melynek értelmében a jelöltek számítógépen vizsgáznak a gépjármûvezetôi jogosítványért, jelentette ki szombaton Galacon Paul Victor Dobre, a belügyi és közigazgatási reform minisztériumának államtitkára. "Reméljük, hogy 2007 végéig bevezetünk egy új rendszert az elméleti vizsgáztatásra. A jelöltek számítógépen fognak vizsgázni, a vizsga végén pedig azonnal megjelenik a monitoron az elért jegy" – mutatott rá Dobre.Az államtitkár szerint a rendszer csak az év vége felé lesz mûködôképes, mivel a szakemberek még dolgoznak a számítógépes programon, amely lehetôvé teszi a vizsgáztatás eme módszerét.

Nemzetközi konszernek uralják a román sörpiacot

Multinacionális konszernek uralják a romániai sörpiacot. A Heineken, az InBev, a Carlsberg Breweries A/S leányvállalata a United Breweries Bereprod SRL (URBB) révén, valamint a SAB Miller Plc leányvállalata, az Ursus Breweries SA révén a piac 85 százalékát felügyeli. A 2006-os forgalmi adatok szerint a legnagyobb a Heineken volt 26,7 százalékos piaci részesedéssel, a második a SAB Miller (Ursus Breweries) 24 százalékos, a harmadik a Carlsberg Breweries 22 százalékos, a negyedik az InBev 11 százalékos részesedéssel. A 2006-os 15 százalékkal szemben a kis sörgyárak piaci részesedése 16,3 százalékos volt 2005-ben és 22 százalékos 2004-ben.

Összeül az RMDSZ Szövetségi Képviselôk Tanácsa

Június 9-én, szombaton délelôtt 10 órakor ül össze a marosvásárhelyi Kultúrpalotában a Szövetségi Képviselôk Tanácsának rendes ülése. Javasolt napirend: a szövetségi elnök politikai tájékoztatója; az ügyvezetô elnök és az Ügyvezetô Elnökség kinevezése; az RMDSZ módosított alapszabályzatának alkalmazásához szükséges hat&aa