Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 – euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Marius Popescu, a PNTCD Temes megyei szervezetének elnöke szerdán sajtótájékoztatón kijelentette, a PNL–AP–PNTCD által alakított jobbközép pólus protokollumát jövô héten, augusztus 3- án írják alá Temesváron Calin Popescu Tariceanu, Emil Constantinescu és Marian Milut pártelnökök.

"Úgy vélem, a protokollum aláírása helyszínének megválasztásával Bukarestbôl Temesvár felé fog elmozdulni a központi politikai erô. Úgy véljük pártunk ezzel új életre kel, a szövetség során ismét elnyerjük a választók bizalmát, és a PNTCD ismét eléri az 5 százalékos támogatottságot" – mondta Marius Popovici. A hosszú távra elôkészített protokollum nem érvényes az európai parlamenti választásokra.

A PNL, PNTCD és AP elnökei, Calin Popescu Tariceanu, Marian Milut és Emil Constantinescu június 12-én írták alá Bukarestben a jobbközép pólus megalapítását kezdeményezô protokollumot.

Aktuális

Az esôt ígérô szelek lengedezése remélhetôen kedvezôen befolyásolja a közbeszédet is. A kánikulai napok idején ugyanis túl sok felesleges kényszerszereplésbôl, felkészületlenségbôl, tehetetlenségbôl fakadó idétlenség hangzott el. Mindez a melegtôl amúgy is megterhelt közgondolkodást szennyezte nap mint nap. Mivel már elôre tudni lehetett, hogy július közepén nagy melegek lesznek, a tennivalókat illetôen csak példát kellett volna venni a mediterrán országoktól, ahol minden nyáron 40 fok körüli hômérsékletekhez igazodva szervezik meg és élik a mindennapokat. Ezt a kipróbált modellt a helyi sajátosságokhoz igazítva kellett volna egy egységes intézkedéscsomagot kidolgozni Valójában ez a katasztrófavédelem feladata, amely tervszerûen felkészülve sokat tehet azért, hogy ne utólagosan kelljen elhárítani a kellemetlen következményeket. Amíg a rendkívüli helyzetekre felkészült mentôszolgálatok tették a dolguk, s az ásvásnyvízkészlet is elégséges volt (hiába akartak itt-ott pánikot kelteni), a közhivatalok, szolgáltató cégek, kórházak többsége nem állt a helyzet magaslatán. Pedig néhol csak egyszerû, a józan ész diktálta intézkedéseket kellett volna hozni annak érdekében, hogy a kényelmetlen helyzeteket megelôzzék. Egy paddal, napernyôvel többet felállítani, ivóvizet, operatívabb és a várható hômérsékleti értékhez igazodó kiszolgálást biztosítani, hivatali programokat beiktatni. Mifelénk azonban illetékesék mindig is szerették mímelni, mint végezni a munkát. Így boldog, boldogtalan hivatalvezetô fôleg a nyilatkozatokban tudta le saját felelôsségét. A vég nélküli "értékes útmutatások" során sem ildomos azonban a lakosságot, fôleg a nyugdíjasokat gyengeelméjûnek nézni, akiknek szerepzavarában az egészségügyi miniszter kell megmagyarázza, hogy "lengén, szalmakalapban, természetes anyagból készült ruhában, napszemüvegben kell járni-kelni, csakis a reggeli vagy esti órákban", ha halaszthatatlan dolguk akad. Az pedig az idétlenség netovábbja volt, ahogy a miniszter kijelentéseit megszívlelô szemfüles riporter – a hülyeség ragályos! – korholta a katlanná hevült tömbházlakásból kimenekülô idôs embereket, hogy miért mertek a déli órákban parkok, fák árnyékában valamivel több levegôhöz jutni. S hogy ne unatkozhassunk, hétfôn este, a korábbi zseniális tanácsokat követôen elhangzott a "szakszerû" utasítás, hogy a déli órákban be kell zárni a piacokat. Ezt romániai viszonylatban bevezetni, ahol a viszonteladók és a termelôk a szó szoros értelmében a piacokon élnek, teljesen értelmetlen vállalkozás. S a vásárlói szokásokról sem egyszerû leszoktatni az embereket.

Hogy az ingyencirkusz nyomán mivel lettünk okosabbak? Nos, a hivatalosságok felkészültségét illetôen azzal, hogy aki idejében nem volt képes megtanulni a leckét, az a másolásban sem fog jeleskedni. Nem valószínû, hogy a kánikula múltával választ kapunk arra az egyszerû kérdésre: hogyan is halhatott meg több mint 30 ember?! Minden buzgólkodás ellenére. Szomszéd országokban messze nincs ennyi áldozat!

A szerb parlament kedden késô este szinte egyhangúan egy olyan határozatot fogadott el, amely elveti a Koszovó függetlenségének elérésére irányuló erôfeszítéseket. Nyolc órán át tartó vita után 217 képviselô a határozattervezetre szavazott. Mindössze tizenketten voksoltak a dokumentum elfogadása ellen. A tartózkodók száma három volt. A szerb parlament 250 tagú. A szavazás idején 232-en voltak az ülésteremben. Megfigyelôk szerint a belgrádi törvényhozás ritkán mutat ekkora egységet.

Szerdán az osztrák fôvárosban összeül a Koszovó ügyében tevékenykedô összekötô csoport, miután az ENSZ Biztonsági Tanácsa a múlt héten visszautalta a csoport elé a szerbiai terület státusának megvitatását. Az ENSZ-döntés magyarázata, hogy a BT-ben vétójoggal rendelkezô Oroszország nem volt hajlandó elfogadni a többiek által kidolgozott határozattervezetet. Az amerikai-brit-francia-német-olasz-orosz tagsággal mûködô összekötô csoport külügyminisztériumi politikai igazgatói szinten ült össze.

Moszkva elôre leszögezte, hogy nem lehet a csoport tárgyalásainak alapja az ENSZ-közvetítô, Martti Ahtisaari koszovói terve, amely a terület számára ellenôrzött függetlenséget irányoz elô, s amelyet szerb részrôl mereven elutasítanak. A Biztonsági Tanács 1244. számú határozata – hangzik az orosz állásfoglalás – továbbra is teljes értékû. A nyolc évvel ezelôtt elfogadott határozat, amely ideiglenes jelleggel szabta meg a koszovói nemzetközi igazgatást, a terület hatóságai számára bizonyos demokratikus intézkedések életbe léptetését írta elô. Ezek közül nem mind vált valóra, s lényegében ezzel érvel Szerbia, illetve az ôt támogató Moszkva, mondván, hogy amíg az 1244-es határozat teljes egészében meg nem valósul, Ahtisaari terve "túlságosan korai".

Az Európai Bizottság elnöke reméli, hogy az unió új reformszerzôdése az eredeti terveknek megfelelôen, 2009-ben hatályba lép. Mindezt José Manuel Durao Barroso a Frankfurter Allgemeine Zeitung címû, tekintélyes német konzervatív lapnak adott nyilatkozatában hangsúlyozta.

Lengyelországra utalva Barroso reményét fejezte ki, hogy Varsó nem vonja kétségbe a június végi, brüsszeli csúcsértekezleten született megállapodásokat. Ellenkezô esetben az EU hitele jelentôs csorbát szenvedhet – figyelmeztetett a bizottsági elnök. Mindennek ellenére a portugál politikus meggyôzôdésének adott hangot, hogy a lengyel kormány nem kérdôjelezi meg a döntéshozatali rendszerrel, ezen belül a szavazati arányok szabályozásával kapcsolatban létrejött kompromisszumos egyezségeket. "Nem korrekt az a vélemény, amelynek alapján egyesek Lengyelországot Európa-ellenesnek tüntetik fel" – vélekedett Barroso.

A terjedelmes interjú a lap hétfôi számában jelent meg, azon a napon, amikor Brüsszelben – immár a portugál elnökség vezényletével – megkezdôdött az új EU-szerzôdés kidolgozására hivatott kormányközi konferencia. Az Európai Bizottság elnöke a leghatározottabban síkra szállt a Törökországgal való csatlakozási tárgyalások folytatása mellett. Az uniós tagállamok által egy másik országgal szemben vállalt kötelezettségeket mindenképp be kell tartani – jelentette ki Barroso, mindenekelôtt az Ankara csatlakozását leginkább ellenzô Nicolas Sarkozy francia elnöknek üzenve. Hozzáfûzte: "A tárgyalások egy dolog, a csatlakozás pedig egy másik." Ezzel összefüggésben arra is utalt, hogy egy új ország felvételérôl a tagállamoknak egyhangúan kell dönteniük. "Mindez pedig aligha történik meg holnap, de még holnapután sem" – jelentette ki.

Az atomenergia felhasználása, az atomerômûvek építése reneszánszát éli csaknem világszerte a hagyományos energiahordozók mértéktelen drágulása miatt, azonban az atomenergia- ipart átmenetileg üzemanyaghiány korlátozza.

Az uránkereslet az idén várhatóan több mint ezer tonnával meghaladja a kínálatot a világon és jövôre 1700 tonnás hiány várható a kanadai, montréali Desjardins Valeurs Mobilieres piacelemzô cég számítása szerint.

2009-re már némi túlkínálat várható uránból. Akkor nyitja meg a 90 százalékban francia állami Areva atomenergia-csoport az új uránbányáját a kanadai Saskatchewan közelében.

Tavaly a világon 65 656 tonna uránra lett volna kereslet, a kínálat azonban csak 63 890 tonnáig terjedt. A kínálat 60 százalékát adta a bányák termelése, a többi az áramtermelôk tartalékaiból és a régi szovjet robbanótöltetek leszerelésébôl származott.

A kereskedelmi készletek nem végtelenek, ezért az urántermelôk igyekeznek növelni a bányák teljesítményét, gyorsítják a kutatást, és beindítanak olyan bányavállalkozásokat, amelyeket korábban tervezôasztalon hagytak.

Az uránnak nincs szervezett szabadpiaca, tôzsdéje – mint a kôolajnak –, de a forgalom 15 százaléka hosszú lejáratú szerzôdéseken kívül zajlik, és ez szabályozza az árakat. A szerzôdéseken kívüli középárfolyam jelenleg kanadai fontonként (0,453 kg) 130 US-dollár. 2001-ben alig 7 dollár körül volt az ár.

– A jelenlegi helyzet nem aggasztó, de sietnünk kell – mondta az Areva illetékese az AFP hírügynökségnek.

A világ bizonyított és valószínû, még ki nem termelt uránkészlete 4,74 millió tonna volt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) 2005- ös felmérése szerint, 65 évi világfogyasztásnak felel meg a mai ütemben. A készletek fôleg Ausztráliában, Kazahsztánban, Kanadában, az Egyesült Államokban és Dél- Afrikában vannak. Ehhez járulhat 10 millió tonnányi nem bizonyított, feltételezett készlet. – Ezt minél elôbb meg kell találni – mondta az Areva bányaipari illetékese.

További, több mint 25 millió tonna urán nyerhetô ki foszfát- és palarétegekbôl, így a mai ütemû fogyasztás akár több mint háromszáz évig fenntartható lenne.

Az atomerômûvekbôl származó fáradt üzemanyag újradúsítható, ami tovább növeli az atomenergia-termelés élettartamát.

(MTI/APA) Hívei "világító-toronyként kiemelkedô és irányt mutató, tetterôs politikusnak", ellenfelei "demokratikus báránybôrbe bújt iszlamista farkasnak" tartják Recep Tayyip Erdogan török kormányfôt, aki négyévi sikeres kormányzás után most megszilárdította, sôt ki is bôvítette hatalmát, mivel pártja fölényes gyôzelmet aratott a vasárnapi parlamenti választásokon.

Erdogan Isztambul Kasimpasa negyedében született 53 évvel ezelôtt. Alacsony sorban élô szülei a Fekete-tenger partvidékének egy mezôgazdasági területérôl költöztek fel a török metropolisba. Ifjúkorában Erdogan profi futballista szeretett volna lenni, de apja nehezményezte szenvedélyét, és rászorította, hogy inkább tanulmányaival törôdjön.

A fiatal Erdogan közgazdaságtant tanult az isztambuli Marmara Egyetemen. Egyetemi tanulmányai alatt kezdett kacsingatni a politikai pálya felé. Az iszlamista Necmettin Erbakant választotta "politikai nevelôatyjául", de 1995-ben összekülönbözött vele, mert egykori mentora nem támogatta pályázását az isztambuli polgármesteri címre. Az elmaradt támogatás ellenére Erdogan lett a legnagyobb török város elsô embere. Számos iszlamista jellegû kijelentéssel keltett feltûnést akkoriban, és nyíltan szidalmazta a Török Köztársaság világi berendezkedését. Ugyanakkor gyakorlatias volt polgármesteri tevékenységében, sokkal inkább foglalkoztatták a szemétszállítás vagy a vízellátás problémái, mint az ideológia kérdései. Ennek köszönhette helyi népszerûségét és országos hírnevét is.

Mielôtt azonban felléphetett volna az országos politika színpadára, kénytelen volt börtönbe vonulni. Egy beszédében idézett ugyanis egy költeménybôl, s a világi hatóságok iszlamista uszításként fogták fel és büntették a – szerintük iszlamista felfogást tükrözô – versrészlet politikai beszédbe iktatását. Erdogan csak néhány hónapot töltött börtönben, de ennyi idô alatt is eljutott ahhoz a következtetéshez, hogy – saját szavai szerint – a radikális iszlamizmus zsákutca, és végleg szakítania kell az Erbakan körül tömörülô iszlamistákkal. Azóta konzervatív demokratának tartja magát.

2001 augusztusában több elvbarátjával – köztük Abdullah Gül jelenlegi külügyminiszterrel – megalapította az Igazság és Fejlôdés Pártját (AKP). Az AKP már egy évvel létrejötte után gyôzött a parlamenti választásokon, de Erdogan nem vehette kezébe azonnal a gyeplôt. Börtönbüntetésével mellékbüntetésként együtt járt ugyanis, hogy egy darabig nem viselhetett közhivatalt. 2003 márciusában megszûnt ez a tilalom, és azóta Erdogan Törökország miniszterelnöke.

Kormányfôi tevékenysége alatt kezdôdtek meg Törökország csatlakozási tárgyalásai az Európai Unióval. Erdogan számos reformot valósított meg annak érdekében, hogy hazája közelítsen az EU-tagság kritériumaihoz. A gazdaság erôteljesen nôtt kormányzása alatt, nem csoda hát, hogy a vezetése alatt álló AKP sikert aratott a most lezajlott parlamenti választásokon is.

Ugyanakkor továbbra is sokan idegenkednek az AKP sikeres vezetôjétôl. Utalnak a kormányfô önkényeskedô vezetôi stílusára, és hangoztatják, hogy Erdogan nem tudja elviselni a kritikát. Nem kevesen kifogásolják továbbá, hogy a kormányfô hitvese minden bírálat ellenére konokul viseli a hagyományos iszlám fejkendôt.

A tegnap hajnalban Marosvásárhelyen a Posta utca 12. szám alatti épület 300 négyzetméteres tetôzete leégett. Reggel fél kilenckor, odaérkeztünkkor a tûzoltók már az oltás után szedelôzködtek. A szomszédságban lakó Kárp György színmûvész elmondta, hajnali fél hatkor hallotta a szomszéd kiabálását, akkor már a tetôzet lángban állt.

Az épületben mûködött az Animal World kisállat-forgalmazó üzlet. Tecaru Mihai eladótól tudtuk meg, hogy a helyiségben hobbiállatok voltak: hat nyúl, gyíkok, 100 papagáj, legkevesebb 1000 akváriumba való hal veszett oda a lángok, a füst és forróság miatt. A kár felmérése még várat magára, s ez nem is olyan egyszerû, hiszen a kisállatokon kívül az üzletben hobbifoglalatosságokhoz való felszereléseket, állattápszereket forgalmaztak, mindezek elolvadtak a tûzben. Az épület hátsó részében a nyúlállomány nem sérült meg.

Az épület pincéjében vendéglô mûködik, Kacsó János szakács mondta el, hogy reggel hat órakor telefonon értesítették a tûzrôl. A vendéglôteremben és konyhájában nem esett kár, a teraszon viszont a mûanyag ládák, székek, asztalok és a terasz tetôzete a lángok martalékává vált.

*

Lapzártakor a Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelôség ügyeletes tisztje arról értesített, hogy a tüzet a bekapcsolva hagyott, túlhevült elektromos vízmelegítô okozta.

Bár a hôség tegnap kissé enyhült, a Megyei Katasztrófavédelmi Hivatal továbbra is nyomon követi, hogy a közintézmények betartják-e a kánikula idejére elrendelt kormányintézkedéseket. Kedden és szerdán a megyében több helyen is tûz ütött ki, a SMURD-nál a kánikula miatt 28 személyt láttak el.

Bárczi Gyôzô alprefektus, a katasztrófavédelmi hivatal ideiglenes vezetôje a Népújságnak elmondta, hogy július 17–24. között a megye városaiban 53 forgalmas helyen osztottak ivóvizet a lakosságnak, míg a községekben elsôsegélynyújtási helyeket jelöltek ki a polgármesteri hivatalokban, kultúrotthonokban, iskolákban és templomokban. Hozzátette, az Aquaservnek köszönhetôen 22 ezer liter ivóvizet szállítottak a lakosságnak, amibôl 15 ezret Alsóbölkénybe, az ottani mintegy 400 roma lakos számára.

A különbözô dekoncentrált intézmények (közegészségügyi igazgatóság, állat-egészségügyi igazgatóság, munkafelügyelôség) 235 ellenôrzést folytattak le, 47 esetben róttak ki bírságot, mintegy 208.200 lej értékben, a kánikula idejére vonatkozó törvényes elôírások be nem tartása miatt. A közegészségügyi igazgatóság 12, az állat-egészségügyi igazgatóság 3 cégnek vonta be a mûködési engedélyét, 17,2 tonna minôségileg nem megfelelô húst valamint 142 darab nem megfelelôen feliratozott tojást koboztak el. A munkafelügyelôség azt ellenôrizte, hogy a cégek biztosítják-e a napi 2-4 liter ivóvizet alkalmazottaiknak, a helyiségek megfelelô szellôztetését és a légkondicionálást a munkahelyen, az építkezési cégeknél valamint a közintézményeknél pedig betartják-e a munkaprogramot. Az alprefektustól megtudtuk, hogy a megyében a kánikula miatt a bevetett terület 9,27 százalékában, azaz 33,549 hektáron károsodott a termés, 5752 hektáron a veszteség meghaladja a 30 százalékot.

Az elmúlt napokban tûzesetek is voltak: Marosszentannán kedden délben 5 hektár, Marosvécsen 0,2 hektár tarló égett le a hôség illetve szándékos felgyújtása miatt, Marosvásárhelyen a Banat utcában egy szeméttároló gyúlt meg, valószínûleg cigarettacsikk okozta a tüzet, tegnap hajnalban pedig a megyeszékhelyen, a Posta utcában egy állatkereskedésben keletkezett tûz. Az alprefektus elmondta, tudomása van arról, hogy vasárnap este a református temetôben egy 71 éves férfi elhunyt, a holttestet csak hétfô délután találták meg. "Nem tudni még, hogy a kánikula vagy egyéb okok miatt hunyt el hirtelen az idôs férfi, a boncolás során állapítják meg a halál okát" – jelentette ki az alprefektus.

A csapvíz iható

Az Aquaserv vízszolgáltató közleménye szerint Marosvásárhely lakosságának vízellátása megfelelô, a hôség ellenére a kétóránként vett vízminták vizsgálatának eredményei igazolják, hogy biztonságos és emberi fogyasztásra alkalmas az ivóvíz. Az Aquaserv néhány intézkedést hozott a lakosság érdekében: elhalasztotta azokat a vízhálózat-javítási munkálatokat, amelyek a vízszolgáltatás felfüggesztését vonták volna maguk után, az alkalmi meghibásodásokat általában éjjel javítják ki, és a hibaelhárító csoport tagjai készenlétben állnak, hogy a legrövidebb idôn belül beavatkozzanak, ugyanakkor az ivóvíz vegyi kezeléséhez szükséges anyagokból megfelelô mennyiségû tartalék áll rendelkezésre.

A Segesvári Polgármesteri Hivatal kérésére a Megyei Közegészségügyi Igazgatóság megvizsgálta Segesvár 11 forrását. Erre azért volt szükség, mert a kánikulában egyre többen vittek haza vizet ezekbôl a forrásokból.

A hivatal az esetleges fertôzések megelôzéséért fordult a közegészségügyi igazgatósághoz. A legtisztább a Plopilor–Jegenyefa utca 24. szám alatti forrás, aminek vize gond nélkül iható. A Cânepii–Kender utca 38. és 80-as számoknál levô két kút, valamint a Mihai Viteazul u. 2. szám alatti bakteriológiai szempontból nem felel meg az elôírásoknak.

A Kolozsvári, a Küküllô negyedben, illetve az Ana Ipatescu és a Viilor tanyán levô források fertôzôek. A 2002-ben kibocsátott 458-as törvény elôírásainak megfelelôen a különbözô vegyi anyagokkal fertôzött vizet nem fogyaszthatják a csecsemôk és a kisgyerekek (3 éves korig). A baktériumoktól félórás fôzéssel megtisztíthatjuk az ivóvizet. A kutakra az elkövetkezendô napokban tájékoztató táblákat helyeznek ki, az utasítást ajánlatos betartani. Az egészségügyi szakértôk szerint azonban a forrás- és kútvizek jellemzôi naponta megváltozhatnak, így a legbiztosabb a csapvíz. Az utóbbit a szolgáltató kötelezôen rendszeresen ellenôrzi és a nyersvíz minôségének megfelelôen szabályszerûen tisztítja – tájékoztattak a Segesvári Polgármesteri Hivatal sajtóosztályáról.

A SIF Transilvania az elmúlt években június- július folyamán már fizette a részvényeseinek járó jövedelemrészesedést. Idén a részvényesek hiába várták ezt részesedést, ugyanis a tavasz folyamán a befektetési alap részvényeseinek közgyûlése (AGA) arról döntött, hogy 2006-ra nem osztják ki a részesedést, hanem ennek fejében megduplázzák a részvények számát. A részvényesek közgyûlésének döntését egyik részvényesük, a Cocorul Rt. megtámadta, a per még nem zárult le.

A pénzügyi szempontból eredményesnek számító 2006. év folyamán a SIF Transilvania megkétszerezte 54,6 millió lejes törzstôkéjét, ami ezzel ez 109,2 millió lejre emelkedett. Mivel az elmúlt év végén a befektetési alap nettó profitja 53,16 millió lej volt (40,55 százalékkal több, mint 2005-ben), a részvényesek arra számítottak, hogy a részesedések is ezzel arányosan nônek. Nem ez történt, mivel a részvényesek közgyûlése a jövedelemrészesedések kifizetése helyett a törzstôke emelését és a részvények számának megduplázását választotta. Aki készpénzt várt, elszámította magát, de nem éri veszteség, hiszen a közgyûlés határozata értelmében valamennyi részvényes jövedelemrészesedését részvényekké alakították, s ez vezetett a részvények számának megkétszerezéséhez. Az a magán- vagy jogi személy, aki 2007. május 18-án SIF-részvényes volt, kétszer annyi részvény birtokosa lett, mint amivel e dátumig rendelkezett. (Például, ha valakinek 1000 részvénye volt, részvényeinek száma 2000-re nôtt.) Igaz, egyelôre errôl elmulasztották tájékoztatni a betéteseket.

A SIF Transilvania részvényesei közül többen arról érdeklôdtek, hogy mikor értékesíthetôk azok a részvények, amelyekhez a közgyûlés határozata nyomán jutottak. Tudomásunk szerint ezek a részvények mindaddig nem képezhetik tranzakció tárgyát, amíg az említett per le nem zárul és végleges bírósági döntés nem születik. A "régi" részvények jelenleg is értékesíthetôk, azonban szakértôk szerint ez nem tanácsos, mivel egy részvény értéke tegnap a tôzsdén 2,94 lej volt a májusi 4,3 lejhez képest. Ennek ellenére egy kis jövedelem reményében, esetleg a ravasz felvásárlók biztatására, sokan mégis úgy döntenek, hogy túladnak a részvényeken.

(MTI) Megváltoztatta Malina Hedvig vallomását egy rendôr: az illetô szlovák lapértesülés szerint a sértett kézírásos vallomásának gépi átiratából kihagyott egy kulcsfontosságú mondatot. A Plus Jeden Den címû szlovák bulvárlap szerdai értesülése szerint a mondat a Nyitrán megvert magyar egyetemista elleni támadás elôzményeire vonatkozott. Az értesülésre sem a szlovák belügyi szóvivô, sem az országos rendôr-fôkapitányság szóvivôje nem volt hajlandó reagálni.

A Malina Hedvig saját kézírásos vallomásából kimaradt mondat akár perdöntô is lehet, mert cáfolja azt, amit a rendôrség a kezdetek óta állít, miszerint a lány azt mondta volna, hogy a támadás idején valakivel magyarul telefonált. A lap közli a lány kórházban írt kézírásos vallomásának fakszimiléjét, amelyben az áll: "Ami azt illeti, vajon az incidens elôtt telefonáltam-e, vagy találkoztam-e és beszéltem-e éppen valakivel, inkább azt hiszem, hogy találkoztam és beszéltem vele".

Az idézett mondat kulcsszerepe abban áll, hogy a rendôrség váltig azt állítja, miszerint a lány vallomásában az szerepelt, hogy valakivel telefonált, amikor a támadás érte. A nyomozók szerint ez nem igaz, mert Hedvig telefonján az ominózus idôpontban sem kimenô, sem fogadott hívás nem volt.

Jóllehet a sértett már az elsô sajtónyilatkozataiban is azt mondta, hogy talán éppen telefonált, de hitelesebbnek tûnik az az emlékképe, amely szerint közvetlenül beszélt valakivel: egy magyar rendszámú gépkocsiban ülô fiatal párral, aki magyarul kért tôle eligazítást, mert kereste a Nyitráról Érsekújvár felé kivezetô utat.

A lap közlésébôl arra lehet következtetni, hogy a sarkalatos körülmény feltárása után a rendôrség kénytelen lesz újraindítani a nyomozást. Ez valószínûsíthetô az országos rendôrfôkapitány, Ján Packa kedden megjelent nyilatkozatából is.

Örömét fejezte ki Csáky Pál amiatt, hogy a szlovák országos rendôrfôkapitány elismerte: Malina Hedviget valóban megverték, még ha szerinte nem is úgy, ahogy a sértett elôadta.

A szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke szerdán a Magyar Televízió Nap-kelte címû mûsorában mindemellett hangsúlyozta, hogy a nyitrai magyar egyetemista leány megverése ügyében sem a szlovák rendôrség, sem a politikusok nem állhatnak meg ezen a ponton.

Mint mondta, ha a rendôrhatóság nem akart nevetségessé válni, akkor korrigálnia kellett álláspontját. E változás mögött Csáky annak a tanulmánynak a nyilvánosságra kerülését sejti, amelyet a közelmúltban a szlovák bûnügyi rendôrség egyik volt vezetôje közölt internetes blogján.

A tekintélyes rendôrségi szakember ebben részletesen felsorolta, ki mindenki követett el hibát, kezdve a belügyminiszteren, folytatva a kormányfôn, egészen az ügyészségig és a rendôrökig. A leány ellen indítottak eljárást, ahelyett, hogy tovább keresték volna az elkövetôket – idézte az MKP elnöke a volt rendôrségi vezetô internetes naplóját.

Csáky Pál véleménye szerint a szlovák országos rendôrfôkapitány kijelentésének több következménye van. Ezek között említette, hogy azonnal meg kellene szüntetni az eljárást Malina Hedvig ellen, fel kell újítani a rendôrségi eljárást az elkövetôk ellen, meg kell vizsgálni az ügyészség felelôsségét is, a belügyminiszternek pedig azonnal le kellene mondania. Ô ugyanis prejudikált egy olyan eredményt, amely a jelenlegi rendôrfôkapitány szerint nem reális.

A szlovák belügyminiszter mondta ki ugyanis, hogy az ügy nem történt meg. Ha tisztében marad, akkor hatalmi helyzetébôl mindent elkövethet majd annak érdekében, hogy befolyásolja az ügy alakulását – fejtette ki véleményét Csáky Pál.

(MTI-Press) Évszázadunk végére az ivóvíz drágább lehet az aranynál – hangzik az ENSZ szakértôinek fenyegetô, s nem is nagyon túlzó jóslata. A sötét elôrejelzésnek valós alapjai vannak: bár a Föld felületének kétharmadát víz alkotja, az élet fenntartásához nélkülözhetetlen édesvíz sok helyütt már ma is kevés az ott élôk számára. A vízkészletre pedig egyre több embernek van szüksége.

A baljós szakértôi elôrejelzés értékeléséhez tudnunk kell: a teljes, földi vízkészlet 97 százaléka emberi, állati fogyasztásra, növénytermesztésre alkalmatlan sós víz. Sótlanítása energiaigényes és drága. A mindössze 3 százaléknyi édesvíz kétharmada viszont jégben, kis részben hóban fagyott, s csak drága olvasztással változtatható vízzé. Ezért a rengeteg vízbôl csupán egyetlen százaléknyi a közvetlenül felhasználható! Ez arányaiban annyi, mintha egy teli fürdôkádból kimernénk egy kávéscsészényi vizet.

Ám az sem csupán a szomjunk oltására szolgál, mert háromnegyedét a mezôgazdaság és állattenyésztés, egyhetedét pedig az ipar fogyasztja el. Emberi használatra mindössze az édesvízkészlet tizede marad, s még azzal is igen pazarlóan bánunk, mert az elmúlt másfél évszázadban az ételkészítésnek, az élelmiszerek elôkészítésének, a tisztálkodásnak, a takarításnak, a mosogatásnak, mosásnak, a higiéniai eszközök (például WC) használatának rendkívül vízpazarló, vagy szennyezô módjai terjedtek el.

A pazarlásnak olykor egészen megdöbbentô alapjai vannak. Mint az egészségügyi világszervezet, a WHO egy tanulmányában olvasható, például egyetlen csésze kávé elôállításához 140 liternyi vízre van szükség, egy kilogramm marhahúséhoz pedig 16 ezer literre. (Gondoljunk a növénytermesztés, illetve az állattenyésztés vízigényére.)

Az egyes ember ivóvízhez jutását tovább korlátozza, hogy az édesvíz-készletet igénybe vevôk száma világszerte ugrásszerûen nô. A jelenlegi 6,6 milliárd földi lakosból 2,3 milliárd már most sem jut elegendô vízhez és az ENSZ- becslések szerint 50 év múlva 40 százalékkal többen, mintegy 9 milliárdan élnek majd a Földön. A vízkészlet azonban nemhogy gyarapodna, hanem fogy, mégpedig egyre gyorsuló mértékben.

Az édesvízkészletek eloszlása már most sem egyenletesen arányos az egyes földrészeken élôk számával. Az amerikai földrészen a Föld lakosságának csak 14 százaléka él, viszont ott található (a nagy folyóknak és tavaknak köszönhetôen) a földi édesvízkészlet 40 százaléka. Európában és Ausztráliában megfelelô az arány, s még Afrika nagyobb részén is, bár ott a sivatagi övezetben kétségbeejtô a vízhiány. A legrosszabb a helyzet Ázsiában, éppen ott, ahol legrohamosabb a bolygónk lakosságának már ma is négytizedét kitevô népesség szaporodása, de ahol a vízkészletnek csak 36 százaléka található.

Az ENSZ szakkutatói szerint a fenyegetô vízhiány miatt az évszázad végére a víz valóban aranyat fog érni, és annak csak részben lesz a felmelegedés az oka. Sokkal súlyosabb bajokozó a növekedô népesség és a meggondolatlan, szükségtelen túlfogyasztás. Ezért erôltetett tempóban készítenek elô olyan nemzetközi beruházásokat (és igyekeznek megteremteni azok pénzügyi hátterét is), amelyek a megfontolt édesvíz-hasznosítást segítik elô.

Titus Corlatean, a PSD fôtitkára szerdán kijelentette, javasolni fogja a párt központi vezetôségének egy bizalmatlansági indítvány benyújtását, ha a következô költségvetés- kiegészítésnél a kormány nem utal ki pénzeket a szociáldemokrata polgármestereknek.

Corlatean egy sajtótájékoztatón azzal vádolta a kormányt, hogy tolerálja és folytatja "a visszaélés és diszkrimináció gyakorlatát" a szociáldemokrata polgármesterek által vezetett helyi közösségekkel szemben, amelyeknek nagyon kevés pénzt utal ki az állami költségvetésbôl.

Kijelentette, a helyi közösségeknek szánt pénzt a kormány kizárólag a PNL-s és a PD-s polgármesterek által vezetett önkormányzatoknak utalja ki.

Corlatean elmondta, 2006-ban a kormányhatározatokkal kiutalt összegek 78 százaléka a PNL-s és PD-s polgármesterek által vezetett önkormányzatokhoz ment.

Azzal vádolta a két pártot, hogy helyi szinten folytatják az "együttélést", és felszólította ôket, hogy ezt vállalják nyilvánosan.

Corlatean kijelentette, ha a következô hetekben esedékes költségvetés-kiegészítésnél a kormány nem utal ki pénzeket a szociáldemokrata polgármestereknek, a PSD-nek "semmi oka életben tartani ezt a kormányt".

Hozzátette, ha a kormány nem tesz eleget ennek a kérésnek, javasolni fogja a párt központi vezetôségének, hogy az ôszi parlamenti ülésszak elején nyújtsanak be bizalmatlansági indítványt.

A PSD fôtitkára ugyanakkor kijelentette, a 2004-ben az ország élére jutott hatalom annyit lopott, és most is annyit lop, amennyit nem szégyell, és az állami intézmények szemet hunynak efölött. Corlatean Traian Basescu államfô azon kijelentésére reagált így, amely szerint, ha a PSD-kormány idején kevesebbet loptak volna, a nyugdíjasok egy része most nem lenne ilyen szerencsétlen helyzetben.

A PSD fôtitkára nem említette az államfô nevét, csak úgy utalt Basescura, mint arra a személyre, aki arról beszélt, hogy ki mennyit lop Romániában.

Corlatean kijelentette, az állami intézményeknek ellenôrizniük kellene bizonyos, a sajtóban felröppent, és a PD ügyeihez – szállítás, útjavítás, ingatlanüzlet – kapcsolódó információkat.

A PSD fôtitkára felkérte Decebal Traian Remes mezôgazdasági minisztert, tisztázzon egy korábban tett kijelentést, miszerint a tárcánál nem léteznek dokumentumok arra nézve, hogy Romániában madárinfluenza volt 2006-ban. Rámutatott, ha a dolgok tényleg így állnak, akkor nem volt indokolt több tízmillió eurót költeni a madárinfluenza felszámolására.

A PSD fôtitkára ugyanakkor felkérte a DNA-t, a DIICOT-ot és a fôügyészséget, hogy erôsítse vagy cáfolja meg azon sajtóban megjelent információkat, melyek szerint léteznek bûnvádi dossziék a kivizsgálás fázisában bizonyos PD- vezetôk ellen.

Az európai törvénykezés kiemelt figyelemmel kezeli a polgárok személyiségi jogait, köztük a személyi adatok gyûjtését, nyilvántartását és kiszolgáltatását. Az unióhoz való csatlakozás óta Romániában is szigorúan szabályozzák a személyi adatok kezelését – hangzott el tegnap azon a találkozón, melyet a prefektúra és a személyi adatok feldolgozását felügyelô országos hatóság (ANSPDCP) közösen szervezett önkormányzatok és közintézmények illetékesei számára.

A megbeszélésen, ahol bemutatták az országos szakhatóság feladatkörét és ismertették az idevágó jogszabá-lyok elôírásait, az is kiderült, hogy a vonatkozó törvények életbe ültetése igencsak kezdetleges szintû, és a betartásuk felügyeletével megbízott illetékesek sem állnak a helyzet magaslatán.

Mint a találkozón elhangzott, a személyi adatok védelmére még 2001-ben törvényt alkotott a parlament, azonban ennek életbe ültetése érdekében éveken át semmi sem történt, a felügyelô hatóságot is csak tavaly hozták létre, a szenátus alárendeltségében mûködô önálló intézményként.

A közintézmények és önkormányzatok illetékeseinek figyelmét arra hívták fel, hogy az említett 2001. évi 677-es számú törvény szerint a személyi adatok gyûjtésérôl, feldolgozásáról és kívülállók számára való kiszolgáltatásáról jelentést kell tenniük a szakhatóságnak, amelynek ellenôrzési és kihágások esetén büntetô hatásköre is van. Kihágásnak az adatvédelmi törvény értelmében az számít, ha a személyi adatok feldolgozásáról kérésre nem tájékoztatják a polgárokat, ha személyi adatokat jogtalanul szolgáltatnak ki kívülállóknak, vagy ha nem biztonságosan tárolják a polgárok személyi adatait. A jogszabály szerint tilos feldolgozni a polgárok faji, etnikai hovatartozá-sára, vallási, politikai meggyôzôdésére, szakszervezeti tagságára, egészségi állapotára és nemi életére vonatkozó adatokat, ezt a tilalmat a törvény csak politikai és vallási szervezetekre nézve, illetve igazságügyi eljárásokra vagy olyan esetekre oldja fel, amikor az ilyen adatokat a közérdek védelmében kell valamely hatóságnak begyûjteni. A megbeszélésbôl egyben az is kiderült, hogy a szakhatóságnak nincsenek pontos adatai arról, hogy a megyébôl hány közintézmény tett már eleget az adatvédelmi törvény alapján rá háruló kötelezettségeknek.

A találkozón elmondták a szakhatóság képviselôi, hogy a polgárokat a személyi adataik begyûjtésekor tájékoztatni kell arról, hogy azokat milyen célra használják fel. Továbbá a törvény azt is elôírja, hogy bárki ingyen kérhet külön felvilágosítást arról, hogy mely személyi adatait birtokolja és milyen céllal valamely intézmény. Amennyiben az adatvédelmi törvényben foglalt jogait megsértik, az érintett polgár a felügyelô hatóságnál tehet panaszt, vagy közvetlenül az igazságszolgáltatáshoz fordulhat.

A megbeszélésre az önkormányzatok és közintézmények képviselôin kívül más érintetteket nem hívtak meg, pedig az adatvédelmi törvény elôírásai nemcsak az állami hatóságokra, hanem bármilyen entitásra vonatkoznak, amely személyi adatokat dolgoz fel, így cégekre, szolgáltatókra is, tehát indokolt lett volna a gazdasági szféra figyelmét is felhívni az idevágó törvényes elôírásokra. Mint kiderült, a tavaly megalakított felügyelô hatóság sem arra helyezi egyelôre a hangsúlyt, hogy az elôírások betartását kérje számon, és az esetleges kihágásokat büntesse, hanem fôleg tájékoztató munkát végeznek, aminél többre a mindössze ötven alkalmazottat számláló intézménynek nem is igazán van lehetôsége.

A véletlen úgy adta, hogy kedden egész nap vonatoznom kellett. Az ország másik felébôl jöttem haza, és Kolozsváron már tiszta volt a kép: az addigi békés vidéki nénikék helyét átvette a felnövô generációk sora – punkok, rockerek, alternatívok, diszkókedvelôk, raszták és egyebek. Diákok, egyetemisták, képzômûvészek, kétkezi melósok lepték el a vagonokat, elôkerültek a gitárok és a sörök. A cél: Marosvásárhely, Maros-part. Félsziget. Az ötödik immár.

Szerda. Bejárat, hatalmas banner, rajta a térkép. Elmélyülten böngészik egyesek, a sokszínûség tarkabarka forgataggá változik. Frizurák, arcok, szemek, ruházatok és alig- ruházatok. Vidámság és mosoly, a testnek szépségei. A tábori fôutcán árusok sora, bazár bazár hátán, a teraszok ínycsiklandozó kínálata. Kalózzászlót lenget a szél, alatta két szépség cseverész.

A szokásos elsô napi, koncert elôtti bágyadtság uralja a "fôutcát", amelyet csak a kifaroló gokartok visítása tör meg néha- néha. A tizennégy kör bizony megviseli a versenyzô fesztiválozót. Mindenki a koncerteket várja. Színház, irodalmi program csak csütörtökön.

Aztán ahogy araszolunk elôre a hôségben, megpendül az élet, a nagybetûs Lájf, ahogy mondani szokták vala. A nagyszínpad elôtt már buli van. Ott motoszkál a gondolat: elkezdôdött…

Míg egyesek besápadtak a bungee-ugrók láttán, mások tetôtôl talpig habosan kecmeregtek ki az autómosóra hajazó valamibôl. Dehogy volt az autómosó, hiába állította a MOL! Embermosó az, kedves barátaim, a szó legszorosabb értelmében. Fürdôgatyára vetkôzöl és bemászol a felfújható izébe – akkor a legjobb, ha viszed pár barátodat/barátnôdet is. És indul a móka, kezdôdik a zene és a tánc, majd elemi erôvel nyomul veled szembe a hab, lehet birkózni, gumilabdát egymás fejéhez vagdosni, vagy nemes egyszerûséggel pofára esni a buborékos vízben. Úgysem ütöd meg magad! Habparti és párásító berendezés, majd légbefúvásos szárítás, épp mint egy igazi autómosóban. Habszörnyek élik második, virágzó gyermekkorukat a felfújható falak védelmében, az átváltozás folytonos és véget nem érô, legalábbis 11 és 21 óra között. Ja, és ingyenes. A MOL BodyWash mellett pedig táncoló egyének sokasága. Az AIESEC- sátorból nyomják a román és magyar népzenét, világzenét egyaránt. Mellettük A keskeny út sátrazói beszélgetnek azokkal, akik beszélgetésre vágynak. Elsô nap, és ezek még csak a déli órák. Hûlnek a sörök, a hangulat egyre fokozódik. És néha behallatszik egy-egy halálüvöltés…

Erôsödik, él, megél, túlél, biztosíték a jövôre talán? Civil falu népe, kicsiny, de lelkes sereg, akik akarnak valamit tenni értünk, a világ jobbá tételéért. Ott vannak a Félszigeten, egy sátorban. Aki meg akarja tudni, milyen testi hiányosságokkal élni, az megtekintheti. Megismerheti a másságot. Önmagáért, másokért, mások tiszteletéért. A sátorban kosárlabda gurul a lábamhoz, egy tolókocsis tulajdonos inti: passzoljam neki. A mozgássérültek egyesületét képviseli, ôk is jelen vannak. Nem adják fel, a Félsziget, róluk, nekik is szól. Odébb kreol bôrû amerikai lány szorgoskodik. A Fókusz Öko Központ önkéntese. Mire készülnek? – kérdem. S jön a meghívó: lesz itt iszapdivat, azaz mud fashion show, szemétmûvészet, trash art, rögtönzött mûalkotás Földünkrôl. Mert az idén a sziget a zöldeké, a környezetvédôké is elsôsorban. Mellettük a Zöld Székelyek aláírásokat gyûjtenek. Fogadalomtételre ösztönzik azokat, akik vállalják, hogy a környezetet tisztán tarják, kevesebb csomagolóanyagot használnak és dobnak el, s támogatják a környezetvédôket. S hogy miért kell minderre odafigyelni? Az Erdélyi Kárpát Egyesület fotói, kínálata bizonyítja, gyönyörû tájaink, környezetünk van, meg kell ôrizni természetes szépségét. Meglepetésként, külön sátorral, de a civil falu lakóiként jelentkeztek a kolozsvári barlangászok, akik csodálatos világot varázsoltak néhány fényképpel a Félszigetre. Meghívó ez igazán titokzatos helyekre. Korodi Attila minisztert is várják, ki a Zöld Félsziget pártolója, remélhetôleg haszonnal.

Ha önfeledt kacagásra vagy halálüvöltésre kíváncsi a nyájas olvasó, bátran látogasson a nagyszínpad elôtti térre. A focipálya végében autódaru magasodik az égnek, karján fémgondola viszi a magasba az igazán bátrakat. Nagyon magasba. Beszíjazás a földön, majd beindulnak a motorok. Útközben van még idô az utolsó imára. A vékony szôke srác felérkezik. A kombinátig biztosan ellát. Nyílik a gondola ajtaja és lent gyûl a tömeg. A parányi pont az égen szétnéz, majd elüvölti magát. És ugrik. A fényképezôgép nem tudja követni. Már fejjel lefele lóg, amikor lekapom. Ereszkedik a kötél, a szervezôk kicsatolják. Támolyog, de arcán diadalittas mosoly: megcsináltam! És valószínûleg soha nem fogja elfelejteni. Bungee jumping, gumikötélen a mélybe. Hogy akadt-e még jelentkezô? Húsz perc alatt három is. Ordítások és mosolyok, nesze neked, gravitáció. Halleluja!

2500 liter sörrel várták a résztvevôket a forgalmazók a fesztivál elsô napján. Az eddigi években ugyanis több mint 500 liter sör is elfogyott már a rajtnál. A hôségre való tekintettel idén több szomjas emberrel számoltak a kereskedelmi egységek.

Ötödször is zarándokhely a Maros partja. A Hétfák árván maradt jegenyéje alatt az elsô napokban 1300 sátrat húztak fel: vándorok, rockerek, punkosok, rappesek, housosok, diákok, tanulók, munkanélküliek, fiatalok, kortalanok, kalandra vágyók, kikapcsolódottak, örök visszatérôk, elsô látogatók, egyszóval Félsziget lakók. A feeling ott a levegôben, elkap akkor is, ha csak betérsz a sátortáborba. Nem számít, honnan vagy, milyen nyelvet beszélsz, trikód, frizurád elárulja státusod, aztán feloldódsz vásznak, kötelek sokaságában, ha dübörög a zene, elfejted, ki vagy, eggyé válsz a többiekkel, s ôk veled. Habzsolod az életet, stílusosan, s sodródsz a tömeggel, nem kell más, csak sör és kemény akkord, a többi úgy jön magától. A lényeg ott lenni, megélni, átélni. Woodstock, Stufstock, Marostock… életérzések, hangulatok helytôl, kortól függetlenül. Ma itt a Maros partján, kempingfalvában talán a Félsziget nyit egy új fejezetet az életedben, új kapcsolatokkal, sátorlap-romantikával, színpadfények szivárványözönében. Isten hozott, Félsziget-lakó, kempingvárosban!

Nem voltam kollégája. Nem voltam jelen, amikor az ötvenes évek második felében színmûvészetis hallgatóként készült fellépni a világot megváltó deszkákra, s végül irodalmi titkárként elkezdte pályafutását a marosvásárhelyi Székely Színháznál. Akkor sem ismertem, amikor a hatvanas évek elején a Bábszínházban dolgozott, igazgatóként. Nem voltam tanúja – amikor már újra színházi munkatársként tevékenykedett – a számtalan repertoárajánlat "illetékes helyre" való benyújtásának, melybôl remélhetô volt a következô évad mûsortervének kikerekítése, engedélyeztetése, és nem szenvedtem el vele s a társulat többi tagjával a "vizionálások" tortúráját. Nem mûködtem közre a számtalan mûsorfüzet, beharangozó cikk, beszámoló írás szerkesztésében, és nem lehettem ott, amikor a kortárs magyar irodalom nagyjainak bemutatóin "istenekkel parolázott". Nem vettem részt színmûvei, rádiójátékai bemutatásán, és színpadon is csak ritkán láttam délceg, férfias alakját.

Mégis, mintha mindent tudnék róla, vagy legalábbis rengeteget. Évek óta koptatom annak a – még a Székely Színház leltári számát viselô – íróasztalnak a lapját, melynél korábban ô írta szarkasztikus megjegyzésekkel tûzdelt szövegeit. Az 1990 elôtti irodalmi titkársági dokumentációs borítékokból mindegyre elôkerülnek adatai, szinopszisai, levelezései, a mûsorfüzetek elôkészítô írásai. Egy-egy polc eldugottabb zugában lehet, hogy még ma is várja valamilyen kézirat a véleményezést, mert a drámaírással próbálkozó szerzô az irodalmi titkár megbízható színházi értékrendjére számítva, és titkon a színrevitelben bízva, neki nyújtotta be a mûvet. A dossziék mélyén megszámlálhatatlan vázlat, jellemzés, ajánlás, statisztika, s néhol egy-egy "memento": széljegyzet a közönség, a rendezô vagy valamelyik jeles színészünk, mûvésznônk kapcsán, esetleg egy lejárt bérletszelvény hátoldalán egy "statisztikai adat", mely csak "belsô használatra" érvényes.

Amikor 1992-ben egy kávé melletti kiadós beszélgetésen átadta nekem az irodalmi titkársági "stafétabotot", részletesen kifaggatott és ellátott jó tanáccsal. Még ma is visszahallom szavait, bár némelyik megjegyzésének az igazáról csak késôbb, saját keserû tapasztalatom árán gyôzôdtem meg. A nyomdában, a szerkesztôségekben, a kultúra iránt érdeklôdô társaságokban évekig visszakérdeztek s még ma is érdeklôdnek sorsa alakulása felôl, bár köztudottan nem volt soha negédeskedô, álságosan barátkozó személyiség (sôt, néha egyenesen tüskésnek volt mondható). S olyankor elmondom, hogy irodalmi titkárból újra színész lett, majd nyugdíjba vonult, de a deszkákhoz továbbra is hûséges maradt, mai napig is játszik, legutóbb a Liliomfiban láthattuk színpadon.

Székely Ferenc színmûvész, irodalmi titkár ma 75 éves.

Isten éltesse, Feri bátyám!

A hazai és határon túli vállalkozók gazdasági kapcsolatait kívánja segíteni az az új mûsor, amely ôsztôl indul a Magyar Televízióban Kézfogás címmel. Az MTV közszolgálati missziónak tekinti a határon túli magyarok kiegyensúlyozott tájékoztatását és a magyarországi nézôk informálását a Kárpát-medencében történtekrôl.

A magyar közszolgálati csatorna a határon túli nézôk speciális igényeit is kiszolgálja. A szolgáltatás különösen 2005-tôl értékelôdött föl, akkortól ugyanis az MTV-t már Erdély belsô részén is lehet fogni, és a nézôk száma így több százezer fôvel gyarapodott. Bár a mûsorok száma az elmúlt két-három évben csökkent, a mûsoridô az évek során nem változott. A határon túli magyaroknak készülô mûsorok közül kiemelkedik a Kárpát Expressz. A magazin a Közép-Kelet- Európában zajló politikai, gazdasági, kulturális, társadalmi folyamatokról ad tényeken alapuló, naprakész, hiteles tájékoztatást. A sorozat egyedülálló a magyar televíziózásban, mert az anyaországon kívül élôkhöz jelenleg nem szól más, naponta jelentkezô program.

A kisebbségi, a határon túli és a vallási mûsorokat a Közéleti Fôszerkesztôség 57 munkatársa készíti, a stáb hetente 39 mûsort állít képernyôre, évi 36 600 perc adásidôben.

Mindez abban a beszámolóban olvasható, amelyet az MTV készített a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnökségének. A tájékoztató egyben kiegészíti azt a beszámolót, amely a közszolgálati mûsorszolgáltatási szabályzat (KMSZ) érvényesülésérôl adott átfogó képet a kuratóriumi elnökség július 25-ei ülésére.

Az m2 ôsszel tervezi egy kéthetente, 25 percben jelentkezô új mûsor elindítását. A Kézfogás a hazai és a határon túli magyar vállalkozók gazdasági kapcsolatairól szól majd, hiszen az információk cseréje alapvetô fontosságú a partneri viszony építésében.

(További hírek az MTV-rôl:

www.mtvzrt.hu/hirek)

A magyarság történetét is tanulhatja ezután a Babes-Bolyai Egyetem bármelyik szakára járó magyar diákja. Az egyetem lehetôvé teszi, hogy a diákok a nem kötelezô tárgyaik egy részét más szakokról válasszák. A magyar tagozatos hallgatók szervezetten járhatnak olyan magyarul tanított tantárgyakra, amelyek nem a szakterületükben képezik ôket, de általános mûveltségüket vagy valamilyen képességüket fejlesztik. Négy magyarságtörténet-elôadást is hallgathatnak, vizsgázhatnak is, és ezt beszámítják tanulmányaikba, már a most következô tanévtôl. A négy félév témája: a középkor, a kora újkor (1526-1711) és az Erdélyi Fejedelemség kora, az újkor és jelenkor. Ezt a történész szakos tanári kar tudja biztosítani. A magyar oktatóknak szánt tájékoztatásában dr. Magyari Tivadar tagozatvezetô rektorhelyettes elmondta, hogy "szeretnék, ha a BBTE magyar diákja bármilyen szakra is jár az ötvenhét közül, a közösségünk mûvelt, érzékeny, jól tájékozott értelmiségévé válna." Ezekhez az áthallgatásokhoz már minden feltétel adott, és más általános érdeklôdésre számot tartó elôadás hallgatása is lehetôvé válik. Például a politológián már rég többféle kisebbségpolitikával kapcsolatos tárgyat tanítanak amúgyis, és ezeket akár több szaknak is kínálni tudják. Hasonló érdekes kínálatuk lesz a filozófia szakosoknak, a magyar nyelv, illetve irodalom tanszékeknek, a magyar néprajznak, a szociológiának és antropológiának.

Július 23-án került sor azoknak a diákoknak a számítógépes elosztására, akik valamilyen okból kifolyólag nem értek el átmenô jegyet a kisérettségin vagy az elsô, július 12-i elosztási szakaszban nem kerültek be a választott középiskolákba. Maros megyében igen sok hely maradt betöltetlenül: az elméleti líceumok tagozatain 275 helyet nem foglaltak el diákok, az ipari szakoktatás esetében a számok még magasabbak, ugyanis 386 helyre nem kerültek be tanulók.

Megyénkben összesen 5936 líceumi és ipari iskolai helyet hirdettek meg, ebbôl 364 helyet a mûvészeti, sport, teológiai, pedagógiai és mûépítészeti osztályokba. Ezen utóbbiak közül a vizsgák és az elosztások nyomán 300 hely telt be.

Az elsô elosztási szakaszban 5572 helyre 3316 jelentkezô iratkozott be, ebbôl 3306 diák került be valamely középfokú oktatási intézménybe. A bekerültek közül 3216 tanulónak sikerült elméleti líceumi helyet elfoglalni, míg 90 diák ipari iskolába jutott be. Az elsô elosztási szakaszban 2266 hely maradt betöltetlenül, 284 líceumban, 1982 pedig ipari iskolában.

A második elosztási szakaszra 1620 diák iratkozott be, közülük 1606 tanuló számára sikerült helyeket találni. E szakaszban csupán kilenc tanulónak sikerült líceumi osztályokba bekerülni. A számítógépes elosztásokat követôen igen sok középiskolában maradtak helyek. Annak ellenére, hogy igen népszerû, a marosvásárhelyi Papiu Ilarian Nemzeti Kollégium filológia szakán 20 hely, a társadalomtudományok profilon pedig 14 hely maradt üresen. A segesvári Mircea Eliade Líceum filológia osztálya sem teljes, 5 helyet nem foglaltak el. A nyárádszeredai Bocskai István középiskola által meghirdetett osztályokban sem teltek be a helyek, 9-cel kevesebb a diáklétszám, mint a helyek száma mind a matematika-informatika, mind a filológia tagozatokon. A matematika-informatika osztály a dicsôszentmártoni líceumban sem bizonyult túl keresettnek, ugyanis 7 betöltetlen hely maradt.

A szakközépiskolákban néhány osztály esetében szinte a helyek fele sem telt be. A dicsôszentmártoni líceum keretében mûködô textil- és bôripari tagozaton 21 helyre nem került jelentkezô, a marosvásárhelyi Avram Iancu középiskola mûszaki szakirányán pedig 31 hely maradt üresen. Jó eséllyel pályázhatnak azok a diákok, akik a nyári elosztáskor nem kerültek be, ugyanis a Constantin Brâncusi Iskolaközpontban is 15 hely várja ôket az ôsszel.

A diákok elosztása azonban most sem ért véget, július 28. és 31. között azok a tanulók fordulhatnak a megyei felvételibizottsághoz, akik egészségi vagy egyéb, lakhellyel kapcsolatos okok miatt nincsenek megelégedve azzal a hellyel, ahová bekerültek és újraelosztásukat kérik. A szeptember 1. és 7. között sorra kerülô elosztások pedig azon diákokat célozzák meg, akik kimaradtak a nyári elhelyezésekbôl és utólag igényüket fejezték ki az iránt, hogy bekerüljenek a kilencedik osztályba.

A Sóvidékhez tartozó, de Hargita megyétôl a megyehatárral elzárt Sóvárad faluünnepeket szervez a hét végén a nemrég önállóvá lett település elsô írásos említésének 675. évfordulójára emlékezve. 1332-ben a pápai tizedjegyzék Varad néven említi a falut Nicolaus (Miklós) nevû papjával. Szombaton, július 28- án a faluébresztô után kerül sor a falunapok megnyitójára, amit a helyi kultúrotthonban kulturális programok követnek: az óvodások, iskolások néptánccsoportja, szavalatok, fellép a helyi citerazenekar, Abodi Béla a szovátai Mezôhavas zenekar kíséretében énekel. A szovátai Harmony mûsora mellett a község magyarországi testvértelepülésérôl, Kôröshegyrôl érkezett gyerektánccsoport mutatkozik be. Délután 4 órától Sóvárad múltja, jelene és jövôje címmel tartanak szimpóziumot az iskolában. A nap falubállal zárul.

Vasárnap, 29-én déltôl a sportpályán fôzôverseny indul. A sportbarátok megkoszorúzzák az egykori sportolók sírját a református temetôben, majd a kultúrotthon udvarán kopjafát avatnak. Délután zenehallgatással összekötött evés-ivás csábítja majd a résztvevôket, illetve a focipályán sportrendezvényeken szurkolhatnak kedvenceiknek. A rendezvényt esti tábortûz, utcabál és tûzijáték teszi feledhetetlenné.

Július 26-tól látogatható a marosvásárhelyi vár fotógalériájában Marcello Materassi firenzei fotómûvész Avasban készült fotóiból álló kiállítása.

Csütörtöki kimenô

Barátaim, akik rég nem jártak Romániában, felkerestek. Van ez így (még). Arról igyekeztem meggyôzni ôket, hogy arasznyit azért változtak a közállapotok az elmúlt szûk két évtizedben.

Nem hagyták magukat meggyôzni. Makacsul ragaszkodtak ’89 elôtti tapasztalataik keserû poharához. Bizonyításaim sorra-rendre zátonyra futottak, elutasításban részesültek. Egyik mondatuk pedig egyenesen mellbe vágott: egy éjszakát aludtak a t- szentgyörgyi ref. lelkésznél. Távozásuk után, a magyar rendszámú gépkocsi elporzása után, kisvártatva megjelent a helyi (körzeti/községi) rendôr bácsi, aki szigorúan kifaggatta a lelkészt vendégei kilétérôl. Mintha az idôk 1989 óta semmit sem moccantak volna elôbbre a szabadság és korlátlanabb vendégfogadás irányába.

Sejthetô, feltételezhetô, hogy terroristák után vizslatott. Szimatolt. Éberkedett. Hiszen ha valahonnan, hát az alkaida igazán Magyarországról támadhatja meg a torockai ikertornyokat és világörökséget.

Nem voltam rest, a hír hallatán felhívtam az illetékest, aki közölte velem, hogy még az 2002. esztendôben a kormány egy 194. számú sürgôsségi rendeletben szabályozta a külföldiek tartózkodását, vendéglátását Romániában. E szerint az uniós országokból érkezôkkel (lásd: Magyar Köztársaság 2004. május 1.) szemben egynapi helyben tartózkodás esetén nincs bejelentési kényszer, a rendôrség nem avatkozhat bele abba, hogy milyen uniós polgárnak adok szállást, különösen, ha egy-két nappal korábban már beléptették az államhatáron és iratait rendben találta a határrendészet, a vámhivatal és az uniós jóisten ártándi-borsi kihelyezettje.

Torockai wigand(ó), e de(rék) rendôr bácsi felett elszállt az idô. Maradtak a régi beidegzôdések és atavisztikus védekezési reflexek. Avagy – nagy valószínûséggel – nem pusztán önhatalmúlag zaklat, hanem társadalmi megrendelésnek tesz eleget. Például idegesíthetik, mit hoztak a turisták a papnak, milyen könyvet, lemezt, dvd-t. Hiába, a kultúrszomj, az aztán alig visszatartható. Vagy mennyi pénzt kapott szállásadásért és mennyit fog bevallani az adóhivatalnak.

Persze az sem teljesen elvetemült sejtés, hogy szomszédos, a turisták által elkerült községek acsarkodói biztatták fel az ellenôrzô, rajtaütôs látogatásokra. Hiszen az említett lelkészi hivatal vendégkönyvébe azt írta be a szomszédos falu pópája a minap, hogy szép itt minden, meg kinn függhet az ilyen-olyan lobogó a falu tornyán, házain, de azt soha ne feledjétek, hogy ez román föld és az is marad! Ennyit a vendégjogról...

Szóval, ha arra járnátok magyar, osztrák vagy holland vendégeitekkel, lehetôleg ne beszéljetek arabul, afgánul, perzsául, ne viseljetek talibán rucikat, mert a körzeti rendôr lefülelhet benneteket. Inkább kérjetek menedéket a földvédô ludi magiszterektôl.

A Távközlési és Informatikai Minisztérium tanulmányt készít a helyi adók és illetékek elektronikus kifizetési rendszereirôl. A július 20-a és augusztus 3-a között készülô tanulmány feltérképezi az online kifizetési rendszerek elônyeit és kiküszöbölendô hiányosságait.

A dokumentum a leendô törvénykezéshez szolgál majd háttéranyagként és konkrét javaslatokat is tartalmaz. A tanulmány három nagy csoportot céloz meg: a pénzintézmények és bankok, a polgármesteri hivatalok, valamint a felhasználók (adófizetôk). Elsô két esetben a már létezô rendszereket térképezik fel. A magán- és jogi személyek esetében online tesztelik a rendszert, ezt a www.cercetareonline.ro címen lehet elérni, ahol észrevételeiket és javaslataikat is jelezhetik augusztus 3-ig.

A Távközlési és Informatikai Minisztérium rendkívül fontosnak tartja az elektronikus kifizetési rendszerek bevezetését, mert hatékony, átlátható módszer.

A tanulmány elkészítôjét licittel választották ki, a nyertes a DotCommerce Románia.

A hôség miatt nôtt az áramfogyasztás az országban

A kánikula miatt nemcsak az üdítôital- és ásványvíz-keresleti rekordok dôltek meg, hanem az ország nagy részén az áramfogyasztás is számottevôen megnövekedett. A központi média szerint Bukarestben a kánikulai napokban 50%-kal több villanyáram fogy, mint szokványos napokon, ez pedig részben felkavarta az országos energiapiacot is. Miközben az ország egyes áramszolgáltatói több földgázt vásárolnak áramtermelésre, és az energiaelosztásban is hoztak megszorító intézkedéseket, az Electrica Maros megyei kirendeltségének szóvivôje lapunknak arról számolt be, hogy nálunk a fogyasztás ugyan nem emelkedett meg, de a hôség miatt több az üzemzavar, illetve az elôre jelzett viharok nyomán keletkezhetô esetleges károktól tartanak.

Miután hétfôn a nyári idôszakban megszokott szinthez képest áramfogyasztási rekord dôlt meg Bukarestben, kedden a Petrom közleményben tudatta, hogy 30 millió köbméterrel növelték a fôvárost ellátó hôerômûvekkel leszerzôdött földgáz mennyiségét. A Petrom közlése szerint elôrehaladott tárgyalások folynak arról, hogy a Termoelectrica szolgáltatónak is több gázt szállítsanak, hogy képes legyen fedezni a kánikula miatt megnôtt áramszükségletet. A társaság közleménye azt is leszögezi, hogy a Petrom képes biztosítani az áramtermeléshez szükséges többlet-gázkészletet, anélkül, hogy emiatt a télire elraktározott tartalék veszélybe kerülne. Csak a bukaresti hôerômûveknek szállított földgázmennyiséget 30 millió köbméterrel bôvítették ki, a Termoelectricának szállítandó gáztöbblet mennyiségérôl még egyeztetnek a két cég képviselôi.

A megnôtt lakossági fogyasztás miatt a még állami kézben levô energiaszolgáltatók piacán is változásokat vezettek be. Szintén kedden jelentette be Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszter, hogy a vízi erômûveket mûködtetô Hidroelectrica 20%-kal csökkentette a nagyipari fogyasztóknak szállítandó árammennyiséget, hogy fedezni tudják a nagyobb lakossági áramszükségletet.

Maros megyében a lakossági áramfogyasztás nem emelkedett olyan mértékben, hogy különleges intézkedéseket tett volna szükségessé – mondta el tegnap lapunknak Hulpus Claudiu, az Electrica megyei kirendeltségének szóvivôje. Mint kifejtette, nálunk a fôvárosihoz képest két szempontból is eltérô a helyzet, egyrészt nincs akkora hôség, és annyi légkondicionáló készülék sem mûködik mifelénk, mint Bukarestben, másrészt a megyében az áramfogyasztásból 30% a lakossági fogyasztás hányada, ha ezen a téren nagyobb szükséglet mutatkozik, azt képesek anélkül fedezni, hogy ez kihatna az ipari fogyasztókra. A kánikula mégis okozott problémát, de mûszaki jellegût: a megszokottnál több az üzemzavar, többek között három nagy teljesítményû transzformátor mondta fel a szolgálatot a hôség miatt. Ezekre a problémákra is felkészült a szolgáltató, kibôvítették a karbantartó csoportokat, hogy vészhelyzetben gyorsabban ki tudják javítani a hibákat. A szóvivô szerint a helyi áramszolgáltatóknál nem a hôség miatt bekövetkezhetô meghibásodásoktól tartanak a leginkább, hanem az elôre jelzett viharoktól, amelyek a hálózatokat rongálhatják meg.

Benedek István

Augusztus 14-étôl 5 napig lehet pályázni

Negyvenmillió lejes keretösszeggel támogatja a kis- és középvállalatok beruházási projektjeit az idén a költségvetés a 2002-2009- es országos program keretébôl. A részletekrôl Török Csaba, a kis- és középvállalatok marosvásárhelyi kirendeltségének tanácsadója tájékoztatott.

– Az új gépek, mûszaki berendezések, ingatlanok (termelôegységek) vásárlására nyújt vissza nem térítendô állami támogatást ez a program. Az elmúlt évekhez képest változás történt: törölték az ingatlanok felújításának vagy építésének támogatását, mivel az építkezési engedélyek beszerzése nehézkessé tette a folyamatot. A támogatható vállalkozások körét a mellékletében pontosan meghatározza a kiíró: csak termelô tevékenységet folytatók részesülhetnek támogatásban.

– Milyen összeghatárokig?

– Az új és mikrovállalkozások (a kiírásban pontosan meghatározták, hogy mit értenek ezalatt) legtöbb 10 ezer, míg a kis- és középvállalatok 50 ezer eurónak megfelelô összeget kaphatnak. A támogatás összege nem lehet nagyobb, mint a beruházás összköltségének a 60 százaléka. Természetesen héa és egyéb illetékek, költségek nélkül értendô. A szabályzat szerint, amennyiben a támogatás meghaladja a projekt értékének 50 százalékát, a beruházást a közbeszerzési törvény elôírásának megfelelôen kell lebonyolítani. Minden vállalkozó legalább 15 százalékos önrésszel kell rendelkezzen, a támogatást folyósító banki rész pedig több mint 25 százalék kell legyen.

– Ha már a bankokról beszélünk, van-e változás e téren az elmúlt évekhez képest?

– Igen, ugyanis tavalyig versenytárgyaláson választották ki azt az egyetlen pénzintézetet, amely a támogatást lebonyolította. Volt rá eset, hogy a bank, monopolhelyzetével visszaélve, jelentôsen nagyobb garanciát követelt, mint amennyi a beruházás értéke volt. Most több pénzintézettel fogunk együtt dolgozni. Eddig 10 bankról tudunk, de értesüléseink szerint a lista még bôvülhet.

– Mikor lehet a pályázatokat benyújtani?

– A Hivatalos Közlönyben való megjelenéstôl számított 20 munkanap után, tehát augusztus 14-tôl 5 napig lehet a minisztériumunk honlapján elektronikus úton pályázni. Vigyázni kell, hogy minden rovatot pontosan töltsenek ki, ugyanis nem lesz lehetôség a javításra. Ugyanakkor a kitöltés napján már birtokukban kell legyenek azok a dokumentumok, melyek a kiírásban szerepelnek (igazolás, hogy nincs köztartozása a vállalkozásnak stb.).

– Milyen mértékben tájékozottak ezekrôl a lehetôségekrôl a vállalkozók?

– Maros megyében több mint 12 ezer kis- és középvállalkozást tartunk nyilván. Ügynökségünk alig másfél éves létezése alatt nagy energiát fordított a vállalkozások nyilvántartására, az elektronikus kapcsolatok kiépítésére, a felkészítôkre. Sajnos, még vannak olyan partnereink, akik nem tartják fontosnak, hogy értesítsenek, ha megváltozott az elérhetôségük. Pedig mi azért vagyunk, hogy információkkal, felkészítôkkel segítsük ôket.

(karácsonyi)

A Hivatalos Közlöny 2006. január 9-i 16. számában jelent meg az 1999. évi 130-as számú, a munkavállalók védelmét szolgáló egyes intézkedésekrôl szóló törvény módosítását és kiegészítését tartalmazó 2005. évi 403-as számú törvény. E törvény lényeges rendelkezései a következôk:

1. Amennyiben a munkaadó tevékenységét székhelyétôl eltérô megyékben, munkacsoportokon, telephelyeken is folytatja, az illetékes területi munkafelügyelôséghez (Inspectoratul Teritorial de Munca – ITM) köteles letenni: a) az aláírásuktól számított 5 napon belül, az egyéni munkaszerzôdések megkötésérôl, végrehajtásáról, felfüggesztésérôl és megszüntetésérôl szóló okiratokat, b) havonta a következô hónap 25-éig, a munkabérek kiszámítását igazoló okmányokat (fizetési listákat).

2. Amennyiben a munkaadó igényli, a területi munkafelügyelôségek engedélyezhetik, hogy az alkalmazottak munkakönyveit a munkaadó székhelyén ôrizze és gondozza, vállalva, hogy eleget tesz a fenti 1. pont b) bekezdésében elôírt kötelezettségének, valamint annak, hogy a munkaviszony megszûntével benyújtja az ITM-hez a szóban forgó munkakönyvet, a beírt adatok igazolása végett.

3. Továbbra is érvényben van az a rendelkezés, hogy a munkaadó köteles havonta befizetni az ITM-nek – kezelési költségként – béralapjának 0,75 %-át, ha alkalmazottjainak munkakönyve az ITM gondozásában van, illetve béralapja 0,25 százalékát, ha a munkakönyveket székhelyén tartja. Ennek a díjnak a kiszámítását igazolni kell a következô hónap 25-éig, ami a befizetés határideje is, letéve az ITM-hez egy ezt igazoló bevallást.

4. Azok a munkaadók, akik hátralékban vannak a munkaügyi hivataloknak kifizetendô díjjal, legkésôbb folyó év február 12-ig kellett letegyenek egy adóbevallásról szóló leltárt, amelyben fel kellett tüntetni, saját felelôsségükre végzett számítások alapján, évekre felbontva, a be nem fizetett összeget és a késedelemért járó kamatok és a pénzügyi büntetés összegét.

5. A törvény újabb és nagyobb büntetéseket vezetett be a munkajogi szabályozások figyelmen kívül hagyásáért, illetve áthágásáért. A fentiekben ismertetett 1., 2. és 3. számú pontok elôírásainak be nem tartása kihágásnak tekintendô és az ezt elkövetô munkaadókat 3000-tôl 60.000 lejig terjedô pénzbírsággal sújtják. Ugyancsak kihágásnak tekinti a törvény és 4500-tól 9000 lejig terjedô pénzbírsággal sújtja azokat a munkaadókat, akik nem engedik be vállalatuk területére a munkaügyi ellenôröket, illetve nem bocsátják ezek rendelkezésére az általuk kért dokumentumokat. Bûncselekményt követnek el és 6 hónaptól 1 évi börtönbüntetéssel sújthatók azok a munkaadók, akik alkalmazottjaikkal kötött egyéni munkaszerzôdések keretén belül ismételten kisebb javadalmazást állapítanak meg, mint a minimálbér. Súlyos bûncselekménynek számít és 1 évtôl 2 évig tartó börtönbüntetéssel sújthatók azok a munkaadók, akik nem kötnek a törvényes elôírásokat betartva egyéni munkaszerzôdést a munkavállalókkal. A felsorolt bûncselekmények elkövetéséért büntetôjogi felelôssége van a vállalatok igazgatóinak, ügyvezetô igazgatóinak, adminisztrátorainak és más, a jogi személyt képviselô személyeknek.

Mellau György

A Maros Megyei Rendôr-felügyelôség a zseb-, táskatolvajlások elkerülése végett a következôket tanácsolja:

– Zsúfolt bevásárlóközpontban ne hagyják táskájukat a kosárban, amennyiben a vállon hordják, figyeljenek arra, hogy az mindig legyen a kar alá szorítva, és ne lógjon a hátukon.

– A pénzt a táskában vegyék elô piaci, üzleti bevásárláskor, ne "mutogassák" a lehetséges zsebtolvajoknak, hogy mennyi van belôle.

– Ha nagyobb pénzösszeg van önöknél, kerüljék a zsúfolt helyeket; ha pénzautomatából vették ki az összeget, vagy pénzbeváltónál jártak, bárki a nyomukba szegôdhet kifosztási szándékkal.

– Különbözô kifizetések esetén csak a szükséges összeget vegyék elô, és figyeljenek a közvetlen közelükben tartózkodókra.

– Bevásárláskor nagyobb gondot fordítsanak a táskájukra, mint a csomagjaikra, hisz a tolvajok kihasználhatják figyelmetlenségüket.

– Közszállítási jármûre való felszálláskor ellenôrizzék a táska zárját vagy a zsebet, ahol a pénzüket tartják.

– Legyenek körültekintôek akkor, amikor zsúfolt helyen két idegen személy, az "önök hibájából" összeütközik, hisz az eset lehet megjátszott, ami zsebtolvajlást fedez; azonnal ellenôrizzék javaikat.

– Ne a kora alapján ítéljék meg a tolvajt. Attól függetlenül, hogy gyerekrôl vagy ötvenéves személyrôl van szó, veszélyes lehet.

– Ne feledjék, hogy a legtöbb tolvaj elegánsan öltözködik, éppen azért, hogy ne keltsen bizalmatlanságot.

– Ne hordják ugyanabban a zsebben a pénzt, iratokat és házkulcsokat. Amennyiben mégis ezt tették és ellopták azokat, azonnal cseréltessék ki a ház zárjait, és jelentsék az iratok ellopását.

– Amennyiben látták az elkövetôt, igyekezzenek minél több ismertetô jegyét, tulajdonságát megjegyezni – magasság, arcvonás, öltözet, viselkedésbeli, beszédbeli megkülönböztetô jegyek –, és értesítsék a legrövidebb idôn belül a rendôrséget, ha lehetséges, már a tett színhelyérôl, a 112-es telefonszámon.

Fékezhetetlenül szilaj, akaratos, hangos és dacos gyermekekre könnyen rámondjuk: idegesek. Amint a láthatóan szorongókra, visszahúzódókra is, holott viselkedésük háttere bonyolultabb annál, mintsem egyetlen jelzôvel érzékeltethetnénk. Az viszont tény, hogy sok fiatal küzd a magatartás zavarával.

Az izgágaság, túlmozgás, hiperaktivitás, dekoncentráltság, vagy éppen a túlzott szorongás valóban sok gyermekre jellemzô – erôsíti meg az állítást dr. Herczegfalvi Ágnes, a Bethesda Gyermekkórház neurológus osztályvezetô fôorvosa. Az egyik leggyakoribb pszichiátriai tünet manapság a figyelemhiányos hiperaktivitás. Igaz, pontos statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre róla, mert gyakran fel sem ismerik, meg azért is, mert sokan inkább eltitkolják, rejtegetik, amíg nincsenek látványos megnyilvánulási formái. Feltehetôleg a gyerekek 10-15 százaléka szenved valamilyen neurotikus zavarban, és körülbelül 2-3 százalék lehet hiperaktív, bár ez a szám állandóan változik, növekszik.

Világjelenségrôl van szó. A felgyorsult élettempó, az egyre nagyobb követelmények, a megfelelési, bizonyítási kényszer, a széthulló családok, a felgyülemlô feszültség mind generálják a különféle magatartászavarokat a gyerekeknél.

Fontos az idôben történô diagnosztizálás, mert késôbb egyre negatívabban befolyásolják az e zavarokból következô tünetek a gyerek viselkedését. Károsan hatnak társas kapcsolataira is, míg az idôben elkezdett terápia képességeinek, állapotának megfelelô foglalkozással enyhítheti e zavarokat. Gyakoriak a szorongásos esetek, a fejfájás, alvászavar, ezeket leginkább az iskolai túlterheltség okozza. Az, hogy a követelményrendszer nincs összhangban a képességekkel, és ennek testi tünetei is lesznek. A hiperaktivitás kialakulását genetikai hajlam is erôsíti, s ha a környezet erre még "rádolgozik", akkor erôsebben jelentkeznek a tünetek. Végsô esetben szükség lehet gyógyszeres kezelésre is – tudatja a fôorvos asszony.

A panaszt okozó állapot sok esetben felnôttkorban is megmarad, de ilyenkor a tüneteket már jól kezelik az érintettek, ha idôben elkezdôdött náluk a viselkedésterápia.

F. G. vidéki olvasónk kérdése, hogy a haszonbérbe adott termôföld után járó juttatást a bérlô mikor kell kifizesse?

A Hivatalos Közlöny 2006. évi június 8-i, 497-es számában megjelent a 2006. évi 223-as számú törvény, amelyben a törvény mellékleteként szerepel a termôföld haszonbérle-tének feltételeit rögzítô keretszerzôdés szövege. A terményben fizetett haszonbért a betakarítás után azonnal át kell adni, de legtöbb 45 napon belül, a bérbeadónak. A bért képezô pénzösszeg nagyságát közös megegyezés alapján kell megállapítani, és ugyancsak a termés betakarításától számított 45 napon belül kell kifizetni a haszonbérlô székhelyén vagy postai utalvánnyal.

C. A. vidéki olvasónk afelôl érdeklôdött, hogy milyen iratok szükségesek a szociális segélyhez?

A Hivatalos Közlöny 2006. augusztus 11-i 690. számában közölte a legkisebb szavatolt (garantált) jövedelemrôl szóló törvény végrehajtási utasítását. A fenti törvény értelmében minden állandó vagy ideiglenes lakhellyel rendelkezô romániai lakos, családosok vagy egyedül élôk, állampolgárságuktól függetlenül, jogosultak szociális ellátásként egy legkisebb (minimális) szavatolt jövedelemre.

Az igény bejelentését tartalmazó kérvényhez csatolni kell egy, a család létszámát és a nettó jövedelmet tartalmazó, saját felelôsségre kiállított nyilatkozatot, az ezeket igazoló okmányokat: személyazonossági igazolványt, esetenként születési b