Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 – euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Harmincra nôtt a kánikula áldozatainak száma, miután hétfôn újabb tizenkét ember vesztette életét a szinte elviselhetetlen hôség miatt – jelentette be kedden Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter. A korábbi tizennyolc halott után regisztrált újabb esetekben idôs emberek, hetven éven felüliek vesztették életüket, akik a hôségriadóban elhangzott figyelmeztetések ellenére mentek ki az utcára.

Napok óta elsô-, illetve másodfokú, keddtôl viszont öt déli megyében és Bukarestben harmadfokú hôségriadó van érvényben. A meleg erôsödését tükrözi, hogy a rohammentôsöket majdnem 19 ezerszer hívták segítségül. Ez azt jelenti, hogy például vasárnaphoz képest tizenhét százalékkal nôtt a mentôsök leterheltsége. Hétfôn tizennégy százalékkal nôtt az utcán összeesett emberek száma is, összesen majdnem ezren szorultak ilyen rosszullét miatt orvosi segítségre.

Kedden az esti órákban lefújták a déli részen meghirdetett harmadfokú hôségriadót, szerdán este pedig a meleg enyhülése következtében az elsôfokú vészjelzést is törlik.

Jelentôsen megnôtt a lakosság vízfogyasztása is. Az ásványvíz-palackozó gyárak jelenleg maximális kapacitással dolgoznak, ennek ellenére több cég képtelen eleget tenni a megrendeléseknek. A vízellátásban akadályt jelent az is, hogy korlátozták a 7,5 tonnánál nehezebb teherkocsik közlekedését.

Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszter új áramfogyasztási rekordról számolt be. Közölte: az eddigi 700 megawattos átlagfogyasztáshoz képest hétfôn 950 megawatt áramot használt el Bukarest lakossága.

Megyénkben tegnap a délutáni órákban Bárczi Gyôzô alprefektus, a katasztrófa- megelôzô bizottság ideiglenes vezetôje arról tájékoztatott, hogy tegnap estétôl ma estig a sárga kódjelzés érvényes, szeles, viharos, esôs idôjárásra figyelmeztettek az elôrejelzések.

Dr. Szabó Klára, a SMURD rohammentô-szolgálat ügyeletes orvosa egyetlen általuk ellátott olyan betegrôl számolt be, akinek a rosszullétét a meleg váltotta ki.

Chirila Ion, a megyei mentôszolgálat asszisztense elmondása szerint hat-hét esetben riasztották kimondottan a kánikula okozta rosszullétes személyhez, olyan eset, amikor a túlzott meleg csak részben volt rosszullétkiváltó ok, mintegy harminc fordult elô, legtöbbjük idôs, krónikus betegségben szenvedô egyén.

Aktuális

Újabb reformot tervez az egészségügyi tárca vezetôje. Eugen Nicolaescu ezúttal a járóbeteg-rendelést szervezné át, újítaná meg, hogy mindenki jól járjon: egyfelôl a beteg, akit nem sétáltatnának fölöslegesen egyik orvostól a másikig, egyik rendelôbôl a másikba, másfelôl a kórházak, amelyek költségei csökkennének azáltal, hogy kiküszöbölik a rendellenességeket, az idôpazarlást.

A szaktárca weboldalán közlik, hogy hétfôn nyilvános vitát szerveznek e témáról, azonban részleteket nem találni a portálon. Hírforrások szerint a "reform" lényege, hogy a járóbeteg-rendelôkben megjelenô beteget csak akkor utalják kórházba, ha "szükséges", ugyanakkor a kórházi orvosok látnák el a járóbeteg-rendelést is. Ha csak olvassuk a fenti laphíreket, a kérdés feltevôdik: miért, eddig nem csak akkor utaltak be kórházba beteget, ha indokolt volt? A kórházi járóbeteg-rendelôkben nagyrészt a kórház orvosai rendelnek jelenleg is. Más kérdés az, hogy naponta hány óra a megszabott idô, ezt hogyan tartják be, mennyire lelkiismeretesen bánnak a beteggel, ami pedig a beutalásokat illeti, köztudott, hogy ez gyakran vastag boríték ellenében történhet meg. Elônyös, ha ugyanaz az orvos követi egy beteg állapotát, kezeli kórházon kívül vagy belül, de kíváncsi lennék, ugyanbiza hogyan akarja letörni a beutalásbizniszt a miniszter úr? Erre stratégia nincs és valószínûleg nem is lesz soha. Nem itt, nálunk.

A járóbeteg-rendelésnek nincs valami nagy becsülete minálunk, meg sem fizetik rendesen (ugyan mit fizetnek meg EU-szinten?), a munkakörülményekrôl jobb nem beszélni. Lelombozó érzés végigsétálni a megyei sürgôsségi kórház folyosóin, a beteg még betegebb lesz a látványtól, és bizalmának görbéje máris zuhan.

Eugen Nicolaescu ismét elôrukkolt tehát egy ötlettel, ami kétségkívül jó, amit 2008- ban kezdenének el, de az ötlet egyáltalán nem új, hiszen az elôzô miniszterek szinte mindenike kifuttatta a témát elméleti síkon, a gyakorlatban elkezdeni, netán végigvinni azonban egyikük sem volt képes. Nem lehet valamit úgy megreformálni, hogy nem az alapoknál kezdik. Nem elég csak dobálózni a szavakkal, ígéretekkel. Eugen Nicolaescu már annyi mindenbe belefogott, már annyiféle reformot meghirdetett, hogy nem gyôzzük leírni sem. Talán ha a megkezdett reformok valamelyikét végigvinné, el is hinnénk neki, hogy pár éven belül Romániának korszerû, olajozottan mûködô egészségügyi rendszere lesz. Mindeddig csak azt látjuk, hogy nagy a kapkodás, fejetlenség. Bár ez az egész nem kizárt, hogy a párt- és gazdasági klientúra kiszolgálására megy ki.

A bolgár államfô megkegyelmezett kedden a Líbiában elítélt öt bolgár ápolónônek és a bolgár állampolgárságot kapott palesztin orvosnak. A hat egészségügyi dolgozó néhány órával korábban érkezett meg Bulgáriába, több mint nyolcévi líbiai fogva tartás után.

Líbiában több száz gyerek AIDS-szel való szándékos megfertôzésének vádjával elôbb halálra ítélték ôket, késôbb életfogytiglani börtönre változtatták büntetésüket, miután létrejött a megállapodás az áldozatok családjának kártérítésérôl. Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök keddi közlése szerint sem Franciaország, sem az Európai Unió nem fizetett az elítéltek elengedéséért. Sarkozy keddi párizsi sajtótájékoztatóján egyúttal megerôsítette, hogy szerdán Líbiába utazik.

Az elítéltek Bulgáriának való átadásához a kártérítés mellett további feltételeket szabott Líbia: a beteg gyerekek gyógyíttatását, az uniós országokkal való kapcsolatok normalizálását és – egy líbiai kormányszóvivô szerint – partnerségi megállapodást az EU-val.

Szófia már a hat elítélt megérkezése elôtt bejelentette, hogy mindannyian kegyelemben részesülnek megérkezésük pillanatában. A Líbiában elítélt személyeket hosszas tárgyalások után és a két ország közti jogsegélyegyezmény alapján szállították hazájukba azzal, hogy ott töltik le büntetésüket. (A kegyelemben részesítés aktusa szükséges ahhoz, hogy szabadlábra helyezhessék ôket.)

A szófiai repülôtéren családtagjaik mellett Georgi Parvanov államfô, Szergej Sztanisev kormányfô, valamint Ivajo Kalfin külügyminiszter fogadta ôket.

Az orvos és az ápolónôk a francia kormány gépén érkeztek Szófiába.

Egy líbiai kormányszóvivô kedden úgy fogalmazott, hogy teljesült "minden feltétel", amit a hat elítélt átadásához szabott a tripoli kormány.

Egy neve elhallgatását kérô tripoli diplomáciai forrás még hétfôn arról számolt be, hogy Líbia a kapcsolatok normalizálása és a fertôzött gyerekek gyógyíttatása mellett bizonyos projektek megvalósítását kérte az EU- tagállamoktól, köztük az országot a tunéziai határtól az egyiptomiig átszelô autópálya és a líbiai kikötôket afrikai városokkal összekötô vasútvonalak építését és régészeti lelôhelyek helyreállítását.

A bolgár ápolónôk és az arab orvos 1998-ban kezdtek el dolgozni Bengáziban, s egy évre rá tartóztatták le ôket a 438 gyerek megfertôzésének vádjával. (A gyerekek közül idôközben 56 meghalt.)

A líbiai ügyészség szerint a vádlottak az AIDS ellenszerét keresték, s kísérletképpen oltották be a gyerekeket HIV-vírussal. Megfigyelôk ugyanakkor rámutattak, hogy a tömeges fertôzés a bengázi gyerekkórházban uralkodó gyászos higiéniai viszonyokra vezethetô vissza.

Ócska felszerelésektôl szabadította meg a Nemzetközi Ûrállomást (ISS) egy amerikai és egy orosz ûrhajós hétfôi ûrsétája során, amely hét és fél órára, vagyis a tervezettnél egy órával hosszabbra nyúlt.

A fô feladat egy hûtôszekrény nagyságú tartalék ammóniatartály eltávolítása volt, amely az ISS állandó hûtôrendszerének tavalyi üzembe helyezése óta teljesen feleslegessé vált.

Az ISS kapitánya, az orosz Fjodor Jurcsihin megfosztotta a (Földön 630 kilogrammos) tartályt a villanyvezetékektôl, majd az amerikai Clayton Anderson fedélzeti mérnök kilökte a világûrbe. Ehhez a mûvelethez a fedélzeten maradt harmadik ûrhajós, az orosz Oleg Kotov a Canadarm-2 robotkarral az ISS-tôl biztonságos távolságra helyezte át a tartályt tartó Andersont, aki elôször lépett ki az ûrbe.

Az amerikai asztronauta elôzôleg eldobott egy régi videokamera-állványt is, amely a Földön csaknem száz kilót nyom, s amelynek helyébe újat szerelt fel orosz társával késôbb, az ûrsétájuk során.

A repülésirányítók még hétfôn 7,2 kilométerrel emelni szándékoztak az ûrállomás pályáját, nehogy valamiképpen beleütközzön a frissen elszórt ûrszemét darabjaiba.

Mindkét ócskaságot radarral követik nyomon, amíg alá nem buknak az ûrbôl és el nem égnek a légkörben. A kameraállvány várhatóan teljesen szétaprózódik, de az ammóniatartályból akár 17,5 kilogrammos darabok is egyben maradhatnak és becsapódhatnak a Földbe.

Az amerikai ûrügynökség (NASA) arra számít, hogy az összes tartálydarab a tengerbe hull, de elismerte: egy az ötezerhez az esélye annak, hogy valakit megsebesít, netán megöl.

(MTI-Press) Hogyan lett kávé a borból? Hol szolgálták fel az elsô Molotov-koktélt? Miért lett hamburger a frikadellából? Meddig helyettesítette kés a fogpiszkálót?

A kávé szó eredetileg a török nyelvbôl érkezett hozzánk, ôk kahwe-nek nevezik a fekete italt. A törökbe viszont az arab nyelvbôl került, a qahwa szó némi módosítása árán.

A qahwa eredeti jelentése: bor. Az arabok ugyanis Mohamed próféta megjelenése és az iszlám elterjedése elôtt fogyasztották a szôlô levét. Az iszlám azonban megtiltotta a bor fogyasztását, így a kávé lépett a helyére – ugyanazon a néven. A név megmaradt, az élvezet némileg átalakult.

A közvéleményben elterjedt, hogy a Molotov- koktél, amivel a második világháború idején harckocsikat borítottak lángba, szovjet partizánok leleménye volt. A rideg valóság azonban ennek éppen az ellenkezôjét mutatja.

A Molotov-koktélt elôször a szovjet-finn háborúban szolgálták fel, éppen a szovjeteknek, a finnek. Amikor a szovjet csapatok 1939/40-ben megtámadták Finnországot, a finn ellenállók benzinnel töltött, égô rongyokkal bedugaszolt palackokat hajigáltak a páncélosokra. A palack tartalmát az akkori szovjet külügyminiszter után nevezték el – némi iróniával – Molotov-koktélnak.

A klasszikus észak-német vagy dán fasírtot frikadellának nevezik. Ennek a receptjében még szerepel az, hogy a húshoz lisztet is tesznek: "A húst keverd össze a sóval, borssal, tojással és hagymával. A folyadékot apránként add hozzá. Keverd bele a lisztet."

1906-ban az észak-amerikai St. Louis városában rendezett világkiállításon német bevándorlók sütötték és árusították a frikadellát, amit saját városukról neveztek el, mégpedig hamburgernek. A fasírt meghódította Amerikát, majd a világot. Azóta nincs megállás a diadalmenetben, de a mindennapi fasírtot már nem frikadellaként, hanem hamburger néven árulják a gyorséttermekben.

A késekkel kapcsolatban mindmáig sok nyelvi emlék és szokás maradt meg. Ezek közül talán a legkevésbé ismert, hogy miért nem hegyesek az étkezésnél használt kések? Nos, ennek a magyarázata a Napkirály, XIV. Lajos francia uralkodó párizsi udvarában keresendô. Nem azzal függ össze, amire talán elôször gondolunk, hogy a király merénylettôl tartva lekerekíttette a késeket, bár ez sem lenne irreális feltételezés.

A kések hegyének letompítása az etikettel és az illemmel függ össze. A lekerekített késekkel a hölgyek és urak nem tudták étkezés után piszkálni a fogukat. A kényszer tehát egy másik eszközt hívott életre: a fogpiszkálót.

125 óvást nyújtottak be a címzetes tanári állások betöltésére szervezett versenyvizsga részvevôi (26-ot a román, 11-et a történelem szakos tanárok, 13-at a magyar tanítók, 8-at a román óvónôk), a többi szakból lényegesen kevesebbet. A dolgozatok újrajavítása nyomán 44 óvást fogadtak el (amelyek esetén a második értékelés 0,5 pont különbséget eredményezett), de mindössze 16-an kaptak magasabb jegyet.

A címzetes állásokért kiírt vizsgára 1356-an iratkoztak fel, akik közül 56 pedagógust már eleve kizártak, majd az óvások nyomán 348-an érték el az 5–6,99 közötti átlagot, 497-en 7–9,99 közötti általánost, ketten pedig a maximális pontszámot, a tízest. Mindez 35 százalékos átmenési arányt jelent. Összesen 455-en érték el a címzetes állás elfoglalásához szükséges hetes átlagot és 395 állást lehetne betölteni, csakhogy egyes szakokból nem sikerült annyi jelentkezônek a vizsgája, ahány címzetes hely van. Tegnap a tanítónôk és óvónôk, ma délután a hetesen felüli általánost elért tanárok nyújthatják be kérésüket, a számítógépes elosztás július 26-án lesz.

Az 5–6,99 közötti átlagot elért pedagógusokat augusztus 27–szeptember 3. között nevezik ki szakképzett helyettesítônek, az ötösön aluli minôsítéssel szeptember 3–4-én kell beadni a kéréseket a szeptember 5–6-án folyó tesztvizsgára – olvasható többek közt a Megyei Tanfelügyelôség közleményében.

Ez évben is hagyományos ünnepségsorozattal emlékeznek meg a fehéregyházi csatáról és nemzeti költônk, Petôfi Sándor halálának 158. évfordulójáról. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség segesvári szervezete és a Petôfi Sándor Mûvelôdési Egyesület szervezésében július 29-én, vasárnap 9.30 órakor koszorúkat helyeznek el a nemrég helyreállított ispánkúti Petôfi- emlékmûnél, majd 10 órakor ünnepi istentisztelettel folytatódik az ünnepség a fehéregyházi millenniumi unitárius templomban. A fehéregyházi múzeumkertben 11 órakor kezdôdô ünnepségen részt vesz és beszédet mond Markó Béla szövetségi elnök.

Az ünnepélyt követôen az unitárius egyház termében tekinthetô meg Nagy Vilmos ötvösmûvész, Sándor János fafaragó és Sz. Kovács Géza grafikus-festô kiállítása.

A szervezôk mindenkit szeretettel várnak.

Milyen szolgáltatásokra van szükség?

Minden helységben külön fel kell mérni, hogy milyen szociális szolgáltatásokra van szükség, illetve hogy a meglévô szolgáltatásoknak milyen hiányosságai vannak. Ennek érdekében a Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság szociális térkép készítését tervezi, melynek alapján azonosítják a megye egyes településein felmerülô igényeket és ehhez igazítják majd az intézkedéseket.

2006 augusztusában a Civil Társadalom Fejlesztéséért Alapítvány egy projektet kezdeményezett, amely a nemkormányzati szervezetek fejlesztését célozza. A program keretében tanácskozást szerveztek, amelyen a nemkormányzati szervezetek mellett a Gyermekvédelmi Igazgatóság és a megyei tanács képviselôi is részt vettek.

A találkozón született meg a szociális helyzetkép létrehozásának ötlete – tájékoztatott Magda Colceriu sajtószóvivô. A térképet kérdôívek révén készítik el, azokat elküldik a polgármesteri hivataloknak és a nemkormányzati szervezeteknek. Az ebben szereplô kérdések alapján szeretnék felmérni, hogy az adott településen milyen szociális szolgáltatások léteznek, melyek azok az igények, amelyeket sikerül lefedni, valamint milyen hiányosságok vannak a gyermekvédelem, idôsgondozás, fogyatékos, illetve egyedülálló személyek ellátása terén.

– Vannak települések, ahol felismerték, hogy az idôseknek szükségük van gyógyszerre, élelemre, anyagi segélyre, azonban vannak esetek, hogy nem ezekkel a problémákkal szembesülnek az idôsek, hanem az okoz nekik gondot, hogy nincs ki kifizesse a számláikat vagy éppen bevásároljon nekik. Ezek is igények és ezekre is gondolni kell majd, ha felmerülnek. A helyi problémákat leginkább a helyhatóságoknak kell ismerniük, így a polgármesteri hivataloktól számítunk segítségre – közölte a szóvivô.

A nemkormányzati szervezeteknek kiküldendô kérdôívek révén egy összképet kellene kialakítani, amelybôl kiderül, hogy az illetô szervezet milyen szolgáltatásokat ajánl, illetve hogy tevékenysége mely társadalmi csoportot célozza meg.

– Amint birtokunkba kerülnek az információk, az összesítést követôen eldönthetjük, melyek azok a területek, amelyek közszolgáltatások, illetve amelyek magánszolgáltatások révén révén fedhetôk le és ennek alapján dolgozzuk ki hosszú távú stratégiánkat – nyilatkozta a szóvivô.

A kérdôíveket szeptember elején küldik ki és várhatóan egy hónapba telik, hogy feldolgozzák a visszaérkezô adatokat és kirajzolódjon a megyeszintû szociális térkép.

Marosvásárhely egyes forgalmas útkeresztezôdéseiben a be- és kitérés megkönnyítését kellene szolgálják azok a sávok, amelyekkel három részre osztották az úttestet, hogy a jobb és bal felé kitérô valamint a szembôl behajtó autók zavartalanul elférjenek egymás mellett.

Azonban mind a Szabadság és Cuza Voda, mind pedig a volt Iskola és Kossuth utca keresztezôdésénél az úttestre festett három sáv sokkal inkább baleseti forrást jelent.

Azt a járda melletti sávot ugyanis, amelyet a betérô autók kellene használjanak, szabálytalanul parkoló gépkocsik foglalják el egész nap, aminek következtében nemegyszer voltunk tanúi kisebb koccanásoknak.

Hogy miért nem hat oda a közlekedési rendôrség és a parkolást felügyelô cég, hogy ezek a sávok felszabaduljanak, nem tudni.

De mit várhatunk a rend ôreitôl, ha – ahogy felvételünkön látható – éppen ôk szegik meg a szabályt?

Kommentár

Ha valaki azt hitte, hogy a rettenetes kánikulában, ráadásul a nyári politikai uborkaszezon idején a politikusok két éve gyakorolt harci kedve is lelohad, tévedett. A legújabb "sláger" az államfô repülôgépe(i). A botrányt csak növelte, hogy Traian Basescu, miközben tüzet okádott, hogy a kormány becsapja a nyugdíjasokat, ígéri a nyugdíjemelést, de nincs rá fedezete, sôt két hétig húzta-halasztotta a törvény aláírását, két méregdrága elnöki repülôgépet akar vásárolni, hogy ne kelljen, úgymond, külön engedélyt kérnie a világ repülôterein a leszálláshoz. Az elnöki gépek egyebek mellett rakétaelhárító rendszerrel, saját mûtôvel lennének ellátva, és a levegôben lehetne tankolni. Ugyanakkor, miközben közintézményektôl a kiadások csökkentését kérte, állítólag, hogy több jusson az egészségügynek és az oktatásnak, a védelmi minisztérium költségveté-sének növelését követelte (a GDP 2,38%-át). A Legfelsôbb Védelmi Tanács (CSAT) június 28-i ülésén határozta el, hogy Romániának saját Air Force One-ja lesz.

George Scutaru liberális képviselô, a képviselôház védelmi bizottságának titkára szerint "Traian Basescu a képmutatás magasiskoláját" mutatta be, amikor 320 millió eurós elnöki repülôgépet akar vásárolni. Ugyanis, miközben a védelmi minisztérium költségvetésének növelését követeli, nem a hadsereg állapotára gondol, hanem arra, hogy így a Romavia hamarabb beszerezheti a kényelmét biztosító gépmadarakat. "Ha annyira foglalkoztatja a román hadsereg finanszírozása, tudhatná, mit lehetne igazából tenni a 320 millió euróval, amit repülôgépre akar költeni", tette hozzá. Scutaru kijelentette: a szuperrepülôk többe kerülnek, mint az egész hadsereg egy évi alapfizetése, ami 218, 63 millió euró, vagy – a jelenlegi árakat figyelembe véve – 7.574 kétszobás szolgálati lakást lehetne építeni az összegbôl a tárca alkalmazottai számára. Scutaru feltette a szónoki kérdést: vajon a tanácsadói tájékoztatták Basescut, hogy a 320 millió euróval 1.441 terepjárót, vagy 68.870 darab 5.56 kaliberes, a NATO- standardoknak megfelelô lôfegyvert, vagy 1.441 katonai autót lehetett volna vásárolni? A hadseregnek mindezekre szüksége lenne.

George Scutaru, a képviselôház védelmi bizottságának titkára bejelentette, hogy a parlamenti szesszió elején tájékoztatást kér a Romaviától a két elnöki repülôgépre vonatkozóan. Véleménye szerint arra is választ kell kapjon, hogy miért nem korszerûsítik inkább a két meglévô Airbus gépet, amelyeket a Tarom már nem használ. Ugyanakkor bejelentette, hogy a bizottságban, a 2008-as költségvetés elfogadásakor, a különleges gépek beszerzése ellen fog szavazni.

Egy ilyen alkalmat az ellenzék sem hagyhat ki. Mircea Geoana, a PSD elnöke is bírálta Traian Basescut, aki a George Bush elnökéhez, vagy a Vlagyimir Putyinéhoz hasonló repülôgépet akar magának beszerezni. Felkérte az elnököt, "pontosan nevezze meg, milyen körülmények között gondolja a 300 millió eurót elkülöníteni az amúgy is szegény állami költségvetésbôl".

Geoana szerint a két elnöki repülôgép ára épp elég lenne az állami költségvetés társadalombiztosítási alapjának ahhoz, hogy 2008. január elsejétôl 43%-kal lehessen a nyugdíjakat emelni, ugyanis egész évre (2008) ez az összeg 400 millió eurót tesz ki.

Az elnök, persze, nem hagyta szó nélkül a támadásokat, és azzal vágott vissza, hogy egy közleményben a Tariceanu nyakába akarta varrni az egészet: "az ötlet a kormánytól származik". Ô bizonyára csak az "erôszaknak" engedett. Azt azonban az államelnöki hivatal által kiadott közlemény is elismerte, hogy a hivatal nem rendelkezik saját géppel, s két dokumentummal is "bizonyítja", hogy ártatlan a dologban. Ezek, annak ellenére, hogy a CSAT napirendjén szerepeltek, a szokásostól eltérôen, érdekes módon ez esetben nem titkosak. Az egyik irat arról szól, hogy a kezdeményezés a kormányé és maga Calin Popescu Tariceanu írta alá, a másik, hogy a CSAT-ban Teodor Melescanu javaslatára került napirendre.

S hogy a Demokrata Párt se maradjon ki, még az elnöki ellentámadás elôtt maga Vasile Blaga, a DP fôtitkára azzal vádolta a liberálisokat, hogy "olcsó játékokba fogtak a sajtóban", mert Tariceanu és Melescanu a ludas a 300 millió eurós repülôgépügyben. Basescu tiszta, mint a könnycsepp.

Mindent egybevetve, vigyázni kell egy államfô biztonságára. A gond csak az, hogy szép hazánkban mindent eltúlozunk, s akkora vagy még nagyobb "port verünk" Románia elnöke körül, hogy a világ legerôsebb államfôje, George Bush is megirigyelhetné. Mindegy tehát, hogy kitôl származik az ötlet, egy szegény ország vezetôje beérhetné "szerényebb" felszereléssel is. Ha tényleg annyira aggódik a nyugdíjemeléshez szükséges alapok hiánya miatt.

Ján Packa szlovák országos rendôrfôkapitány elképzelhetônek tartja, hogy Malina Hedvig nyitrai magyar egyetemistát valóban megverték, de nem úgy, ahogy azt a sértett elôadta.

Kedden megjelent írásában a SME címû szlovák polgári napilap kiemelte: Packa – jóllehet közvetett módon – elôször nevezte "megengedhetônek", hogy "a magyar nemzetiségû diáklány, Malina Hedvig egy évvel ezelôtt Nyitrán fizikai támadás áldozata volt." Mindez talán Malina Hedvig ügyének elmozdulásaként is értelmezhetô.

"…mi azt állítjuk, hogy a cselekmény nem olyan módon történt meg, ahogy ô azt leírja" – idézte a rendôrfôkapitányt a lap, jóllehet tavaly szeptemberben Robert Kalinák belügyminiszter a rendôrségi nyomozás lezárását indokolva még úgy fogalmazott: "kétségtelen, hogy a cselekmény nem történt meg."

Akkor a szlovák rendôrség ezt orvosszakértôi véleménnyel támasztotta alá, amely szerint Malina Hedvig arcán nem voltak külsérelmi nyomok, így altestén sem észleltek rúgás okozta sérüléseket, és agyrázkódás tünetei sem voltak tapasztalhatók.

Ezzel – a támadást követô nyolcadik napon készült – orvosszakértôi véleménnyel szemben közvetlenül a támadást követô órákban két olyan kórházi látlelet is készült, amelyben a nyitrai és a dunaszerdahelyi kórház orvosai a sértett leírásának megfelelô külsô sérüléseket állapítottak meg. Ugyanezeket a sérüléseket tanúsították az egyetem oktatói és Hedvig diáktársai, akik percekkel a támadás után találkoztak a lánnyal és elsôsegélyben részesítették, miközben a sérüléseit tanúsító – a sajtóban is megjelent – fényképfelvételeket készítették róla.

Erik Tomás belügyminisztériumi szóvivô a tárcavezetô korábbi és a rendôrfôkapitány jelenlegi megfogalmazása között "semmilyen különbséget nem lát." Martin Korch, az országos rendôr- fôkapitányság szóvivôje is – a fogalmazás árnyalatait magyarázó fejtegetés mellett – hasonlóan nyilatkozott. Roman Kvasnica, a lány ügyvédje az elhangzottakra reagálva annak a meggyôzôdésének adott hangot: Ján Packa országos rendôrfôkapitány ily módon "hivatalosan is elismerte, hogy a lányt megverték." Az ügyvéd szerint "ebbôl az következik, hogy a rendôrségnek egyrészt kötelessége lenne a Malina Hedvig elleni testi sértés ügyében bûnvádi eljárást indítani, másrészt pedig a rendôrfôkapitány úrnak kötelessége lenne bûnvádi feljelentést tenni a nyomozó ellen, aki tavaly szeptemberben a nyomozást lezárta."

A SME beszámolójához illeszkedik az, amit Dusan Caplovic miniszterelnök-helyettes a Hedvig mellett többször kiálló és a rendôrségi eljárást bíráló Tyzden címû hetilap legújabb számában nyilatkozott. "Lehet, hogy megverték, de nem azért verték meg, mert magyar" – mondta Caplovic.

Malina Hedvig kitart eredeti állítása mellett, miszerint két ismeretlen bôrfejû azért verte meg, mert magyarul beszélt.

Határon túli magyar és helyi kisvállalkozóknak indít uniós pályázatírási és projektmenedzsment- képzést a Csongrád megyei önkormányzat – jelentette be Zakar Péter, a megyei közgyûlés alelnöke kedden Szegeden.

A képzés résztvevôi, zömében kisvállalkozók, megismerkedhetnek az Európai Unió regionális politikájával, az elérhetô forrásokkal, pályázati lehetôségekkel – mondta a politikus sajtótájékoztatóján.

Az elméleti oktatást gyakorlati képzés követi, ahol a "diákok" saját ötleteik kidolgozásához kapnak segítséget, így a pályázati kiírásokra lényegében már kész tervekkel rendelkeznek – tette hozzá.

A várhatóan novemberben induló tanfolyam határon túli résztvevôinek kiválasztásában a helyi magyar szervezetekkel mûködik együtt a megyei önkormányzat, a Csongrád megyei jelentkezôkrôl pedig belsô pályáztatással döntenek – közölte az alelnök.

A megyei önkormányzat pályázati alapot is létrehozott, melybôl a helyi civil szervezetek határon átnyúló kapcsolataik erôsítéséhez nyerhetnek támogatást. A kétmillió forintos alapból a Csongrád megyei szervezetek Arad és Temes megyei, valamint délvidéki egyesületekkel, önkormányzatokkal tervezett oktatási és kulturális programjaikhoz, diákcserékhez nyerhetnek támogatást – tudatta a politikus.

Az EU új reformszerzôdése – amely a francia és holland népszavazásokon elbukott uniós alkotmányt helyettesíti majd, s amelynek végleges megszövegezését most hétfôn kezdték meg Brüsszelben – egyszerûbbé és hatékonyabbá akarja tenni az uniós döntéshozatalt, s láthatóbbá, erôteljesebbé a szervezet külföldi szerepvállalását.

A mintegy 200 oldalasra tervezett dokumentum megôrzi az eredeti alkotmánytervezet legfontosabb újításait – igaz, azon az áron, hogy több tagállam, mindenekelôtt a britek és a lengyelek számára egyes területeken kivételek sokaságát biztosítja. Éppen ezért a belga vezetôk az állam- és kormányfôk júniusi brüsszeli csúcsértekezlete után gúnyosan "lábjegyzetek szerzôdésének" nevezték az éppen akkor megszületett, a majdani dokumentum legfontosabb pontjait tisztázó egyezséget.

Mindenesetre ez a megállapodás lehetôvé teszi, hogy az EU mintegy ötven új területen térjen át az eddigi egyöntetû döntéshozatalról a minôsített többség elvére. Ez utóbbinál új, úgynevezett kettôs többségi (a támogató országok számát és lakosságát egyszerre figyelembe vevô) döntéshozatali rendszer lép majd életbe – igaz, a lengyelek követelésére csak 2014-tôl kezdve, és teljes egészében csupán 2017-ben. (2014 és 2017 között, ha egy ország kéri, a minôsített többségû döntésnél a mostani módszer szerint is ki kell számolni a szavazatokat, s ha az kedvezôbb az adott állam számára, akkor azt kell alkalmazni.)

Az EU nemzetközi szerepének növelése érdekében bôvülni fog az EU kül- és biztonságpolitikai fômegbízottjának hatásköre, bár maga az elnevezés változatlan marad, azaz nem lesz közös EU-külügyminiszter. S az is az Európai Unió "láthatóbbá tételét" szolgálja, hogy létrehozzák az egyszemélyi EU-elnöki tisztséget: az ezt betöltô politikus 2 és fél évre kapja mandátumát, s ô elnököl majd az EU-csúcsértekezleteken. Szerzôdéses része lesz a joganyagnak az alapvetô jogokat biztosító uniós charta, bár a brüsszeli kompromisszumnak megfelelôen annak tartalma Nagy-Britannia számára nem jelent jogi kötelezettségeket.

Ugyanakkor – a francia és a holland népszavazási elutasításra, valamint a britek aggályaira tekintettel – az állam- és kormányfôk úgy döntöttek, hogy a szerzôdésbôl kimarad minden olyan elem, ami föderális jelleget adhatna az Európai Uniónak. Ezért nem hívják az új dokumentumot alkotmánynak, s ezért nem szerepel benne a közös himnusz, zászló, deviza – amelyek pedig az eredeti alkotmánytervezet részét jelentették. Ráadásul míg az eredeti alkotmány az eddigi EU- szerzôdések helyébe lépett volna, az új dokumentum azokat pusztán megreformálja, kiegészíti: azaz a jogi helyzet nemhogy egyszerûsödne, hanem még bonyolultabbá válik majd ennek elfogadásával.

"Egy északi hadjáratból hazafelé jövet súlyosan megbetegedett. Halálát érezvén, Nyitrán magához hívatta az ország nagyjait, és lelkükre kötötte, hogy az egyházat tiszteljék, a szegényeknek, árváknak gondját viseljék, és halálukig hûek maradjanak hazájukhoz és hitükhöz. Szentségekkel megerôsítve az Úr 1095. évének július 29-i napján adta nemes lelkét a Teremtôjének" – írja a nagy királynak szentelt könyvében Szôke Gyula kanonok.

A IV. találkozó programja

2007. július 27-én, pénteken 15 órai kezdettel Nyitrán (Szlovákia), a Szent László-templomban Galgóczi Rudolf esperes atya Zselizrôl a részt vevô papokkal együtt szentmisét mond. 17 órai kezdettel a bencés rendi Jáky Teodóz atya litániát mond az egykori bencés kolostor romjainál (a zoborhegyi szanatóriumnál), ahol a résztvevôk megtekintik az egykori zoborhegyi remeték Szent Benedek és Szent Zoerárd /András/ barlangját, majd gyógyvizet merítenek a Szent László sziklaforrásból.

A cél: néhány órát áldozni a magyar szentek emlékének, különösen Szent Lászlónak, aki Nyitrán halt meg 1095. július 29- én. Meghívunk minden jószándékú embert!

Rendezô a Zoboralji Hagyományôrzôk Egyesülete. Tel/fax: 037-6318328, 0905-726753, e-mail : magaf@stonline.sk

Kedden a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatán kínált 57 szakra beiratkozók száma meghaladta a 2100-at, ami valamivel nagyobb érdeklôdésre utal, mint a tavalyi év azonos idôszaka utáni adat. Egyes karokon már le is zárult a jelentkezés, másokon még tart a beiratkozás.

Dr. Magyari Tivadar magyar tagozatvezetô rektorhelyettes szerint "a nem csökkenô, sôt enyhén növekvô érdeklôdés elsôsorban a magyar nyelven kínált szakok bôvülésének köszönhetô, de annak is, hogy rendezzük és stabilizáljuk a magyar oktatás minôségét. De köszönhetô ez az egyes szakok piacképessé válásának, és annak is, hogy nagyon sokat dolgoztunk a megfelelô tájékoztatáson. A felvételi közeledtével felerôsödött az a kalandorkampány, ami a BBTE magyar tagozatát válságosnak, alig létezônek állítja be, de ez nem érte el a szándékát, a magyar fiatalokat sikerült nyíltan, ôszintén, vendégszeretettel megszólítanunk."

A legtöbb magyar jelentkezô – több mint négyszázhetven – a földrajz karra iratkozott be, a második helyen a közgazdasági szakok állnak, itt valamivel többen jelentkeztek, mint a tavaly, 404-en. Keresett szak az informatika, ahol várhatóan annyi magyar elsôéves lesz, mint a tavaly, az idén nagyobb volt az érdeklôdés a magyar nyelv és irodalom szak iránt is, kiemelt volt a kereslet a politikatudományi kar szakjai iránt. A reál területen inkább az új mérnöki szakok felé orientálódnak a romániai magyar fiatalok. Ilyen a vegyészmérnöki, a biotechnológia, az anyagtudomány. A szociológia és antropológia szakokon még tart a beiratkozás, itt az vonzza a jelentkezôket, hogy számos olyan gyakorlati tárgyat vezettek be, amely a civil szervezetekben elhelyezkedôket segítheti majd: közönségkapcsolat, arculattervezés, pályázatírás, irodavezetés. A pszichológián csak hétfôn kezdôdött a beiratkozás, a hagyomány szerint itt is sok jelentkezôt várnak. A székelyudvarhelyi tanítóképzôben – amely a BBTE magyar tagozatának része – már az elsô beiratkozási napon többen jelentkeztek – 43-an –, mint a tavaly összesen, amikor 33 felvételizô volt. A református és római katolikus teológián is beteltek a helyek. Ebben az évben újdonság, hogy bármelyik szakra be lehet iratkozni az egyetem öt kihelyezett részlegének helyszínén is: Sepsiszentgyörgyön, Szatmáron, Besztercén, Máramarosszigeten és Zilahon. A szentgyörgyi és szatmári irodákban iratkozott be a magyar tagozatos jelentkezôk majdnem egyharmada.

A felvételi még tart, de jó esély van rá, hogy az idén ne csökkenjen egyetemünkön a magyar elsôévesek száma a tavalyihoz képest – nyilatkozta Magyari Tivadar.

Kötényes diákok szorgoskodnak az egyik víkendtelepi teraszon. Kialvatlan szemük láttán elgondolkodom, vajon meddig dolgozhattak az elmúlt éjjel? Nem lehetnek tizenöt-tizenhat évesnél idôsebbek, mégis egész nap robotolnak. Amikor életkorukról érdeklôdöm, a válasz elutasító: "nem nyilatkozunk". A háttérben megjelenik a fônök, és azonnal világossá válik, miért a visszautasítás. Sok helyen érdekes módon mindenki tizennyolc éves, legalábbis ennek nyilvánítja magát. Egy teraszon pedig, arról érdeklôdve, hogy hány órát dolgozik a tizenhét éves lány, elôször felettese a fülébe súg valamit és csak azután válaszol. Feltûnô a titkolózás. Talán nincs minden rendben a házuk táján? A munkaügyisek erre tévednek olykor vagy behunyják a szemüket. Amúgy a munka senkinek sem árt, és jól jön a zsebpénz is.

Egyes diákokat a szükség sarkall a nyári munkára, másokat meg az oly kecsegtetôen hangzó "saját fizetés" ösztönöz. A diákok az elején még lelkesek, a munkaadók meg gyakran kihasználják az olcsó munkaerôt, hisz ha nincs végzettség, tapasztalat, akkor elvárás sem lehet – állítják az alkalmazók. A Maros Megyei Munkaerô-elosztó Ügynökség a Megyei Tanfelügyelôsséggel közösen június 7- én állásbörzét szervezett diákoknak és egyetemistáknak. Ennek eredményeként a részt vevô 1600 diákból 397 tanulót alkalmaztak a börzén megjelent munkaadók, fôként a közétkeztetés és az építkezés területén helyezkedtek el a vakáció idejére a diákok. A börzén nem jelentkeztek egyetemisták.

A 2007. évi 72-es törvény az országos bruttó minimálbér 50 százalékát biztosítja diákonként azoknak a munkaadóknak, akik a vakáció idejére 15 éven felüli tanulókat vagy egyetemistákat alkalmaznak. A 2007-es évre megállapított országos minimálbér 390 lejre tehetô, így ezen összeg felére számíthatnak havonta azon cégtulajdonosok, akik mindenik alkalmazott diák után szerzôdést kötnek a Maros Megyei Munkaerô-elosztó Ügynökséggel az alkalmazás utáni harminc napon belül. Azok a munkaadók, akik a vakáció kezdete elôtt vették fel az illetô diákot, elesnek a pénzbeli juttatástól. A támogatás egy évben hatvan munkanapra igényelhetô – tájékoztatott Reghina Farcas, az ügynökség igazgatója. A 18 év alatti tanulók esetében szükség van a szülôk vagy törvényes képviselôk beleegyezésre, valamint egy igazolványra annak az oktatási intézménynek a részérôl, ahol az illetô fiatal a tanulmányait végzi. A fent említett törvény alkalmazási normái július 17-én jelentek meg a Hivatalos Közlönyben és ebben találunk utalást azokra a követelményekre, amelyeket a diákokat alkalmazóknak be kell tartaniuk. A törvény szerint a 18 év alatti diákok esetében a megengedett munkaidô napi hat, illetve heti harminc óra, este tíz óra után pedig nem dolgozhatnak a kiskorúak. Ennek ellenére sok vendéglôben, bárban, teraszon addig kell maradniuk, amíg vendég van, legyen ez akár éjjel 1 óra vagy még késôbb is.

A Maros Megyei Munkaügyi Felügyelôség illetékesei naponta ellenôrzik azokat a körülményeket, amelyeket a munkaadók alkalmazottaiknak biztosítanak – állítja Pop Marioara fôfelügyelô-helyettes. Az ellenôrzések során gyakran észlelnek kihágásokat, amelyek legtöbb esetben arra vonatkoznak, hogy az alkalmazottaknak a megszabott munkaidônél jóval több órát kell dolgozniuk, késéssel kapják meg a bért, valamint sok esetben az alkalmazók elmulasztják a munkaszerzôdés megkötését. A fôfelügyelô-helyettes felhívta a diákok figyelmét, amint szabálysértést észlelnek, azt írásban közöljék a felügyelôséggel, mivel az intézmény az illetô alkalmazott kilétét teljes titoktartással kezeli.

"Mi nem kötelezünk senkit, a diákok akkor mennek el, amikor akarnak, vannak, akik egy hét után felmondanak, mert nem bírják a munkát, de olyanok is akadnak, akik három éve minden nyáron visszajárnak. Ha nem lennének megfizetve, nem maradnának – mondja a marosvásárhelyi Sólyom vendéglô tulajdonosa, Sólyom Ilona. Az egységben már hagyománnyá vált a diákok alkalmazása. Jelenleg húsz fiatal alkalmazott dolgozik itt, akik közül hatan még nem töltötték be a 18. életévüket. A tulajdonostól tudjuk meg, hogy fôként bolyais diákok dolgoznak náluk a vakáció idején. Szerinte a tanulók alkalmazásának elônyei, hogy szezonális munkáról lévén szó, a nyár elmúltával tudja nélkülözni az iskola padjaiba visszatérô munkaerôt. Hátrányok is vannak ugyanakkor, hiszen a diákoknak nincsen kereskedelmi végzettségük és nehézségek adódnak, amíg beleszoknak a munkába. "Próbáljuk betartani ez elôírt munkaidôt, meg azt, hogy a 18 éven aluliak ne dolgozzanak este tíz óra után. A fiatalok általában egy nap dolgoznak, egy nap pedig szabadok" – tudtuk meg.

A Víkendtelepen az egyik büfében dolgozó fiatal lány mondta el, hogy ô nyaranta azért dolgozik, hogy az egyetemi tandíját kifizesse. Reggel tíztôl este nyolcig tart a munkaprogramja, de vannak napok, amikor ez kilenc, tíz óráig is elnyúlik. Erre a munkahelyére csak minden második nap jár dolgozni, ezért a szabadnapjára egy második állást is elvállalt.

– vélekedik a tizenhét éves P. K. munkahelyérôl. Egy bárban dolgozik az Egyesülés negyedben, persze munkakönyv nélkül. Amikor erre vonatkozó igényét közölte fônökével, az világosan kifejtette, hogy nem hajlandó adót fizetni utána, így elfelejtheti a törvényes munkaviszonyt. "Volt rá eset, hogy reggel fél hattól éjjel tizenegy óráig kellett dolgoznom havi ötszáz lejért, amikor egyetlen nap alatt nyolcszáz lejt árulok". A fizetést gyakran kéthetes késéssel kapta kézbe, és amikor egy hónap után felmondási szándékát jelezte fônökének, az megfenyegette, hogy rendôrségre adja, mert hiányt észlelt a leadott bevételben. Hogy miért hajlandó egy diáklány ilyen körülményeket elviselni? A válasz egyszerû: "Be kell pótolnom a családi kasszába és szükségem van a pénzre. Máshol még ennyit sem fizetnek."

Balzsam

"Életre-halálra olvasni, mert ez a legnagyobb, az emberi ajándék." * Márai Sándor otthon, Magyarországon, majd a kényszerû számûzetés éveiben külföldön, távol Kassától és Budától, a Mikó utca gesztenyefáitól anyanyelvébe fogódzva – mindig csak olvasott. Neki kedvesebb volt talán az írásnál, az alkotásnál is az olvasás. Egész életét befonta, "megalapozta", alakította, formálta az olvasás minden körülmények között. Ô írt és olvasott éjjel és nappal, békében és háborúban, egészségesen és betegen, fiatalon és öregen, mindig könyvek között élt, hajóládájából a távoli San Diegóban is régi könyveit vette elô, a megjelent új könyveket lapozgatta, korábbi olvasmányait ízlelgette, legtöbbször talán Arany János és Krúdy Gyula mûveit olvasta életének hosszú évtizedei alatt. 1944-ben ezt írta naplójában: "Éjjel Shakespeare szonettjeit olvasom. Mennyivel több ez, mint egy világháború! S e szonettek túl is éltek egynéhány világháborút." * Minden olvasás "életre-halálra" megy: "mintha a siralomházban olvasnád az utolsó könyvet, melyet még beadott celládba a porkoláb." Így kell kézbe vennünk minden könyvet, így kell válogatni, értékelni, megbecsülni, megérteni, baráti társként olvasni. Mert mindenkor nagy felelôsség ez, az olvasás emberi mivoltunk nagy ajándéka. * Az 1947-es Ami a Naplóból kimaradt (megjelent 1993-ban Torontóban) kötet egyik fejezetrészében azt fejtegeti az író, ha ô kormány lenne, felszólítaná a nemzetet: olvassanak! Mert nem olvasnak eleget. Hisz az a nép elpusztul, amelyik nem olvas. "Az olvasás a lélek lélegzetvétele". * A Naplók középpontjában csaknem mindig az irodalom van. Az 1945–1957-ig tartó idôszakban sokkal több világirodalmi mû olvasása szerepel Wildertôl Greenig, mint magyar író alkotása. Egyik többször idézett megállapítását a magyar irodalomról ekkor rögzítette naplójában: "A magyar irodalom nagy volt, nagyobb volt, mint a nemzet." E mondat "hátterében" természetesen ott található az elmúlt évtizedek keserû megfigyelése, tapasztalata a magyar nemzet eltorzulásáról, erkölcsi válságáról, "hazafiaskodó" sallangjairól, urizáló gesztusairól, zsidógyûlöletérôl, a "valahol utat vesztettünk" gondolatáról. Az idegenbe került, emigrált író egyik legfontosabb naplóbejegyzése a következô: "Minden nap – a nagy hôségek idején is – félórán át Arany János versei. Ez a mentôöv, amibe itt, az óceán partján kapaszkodom." * Márainak a nyelv és az irodalom a "hordozható haza." S hozzáteszi: "Mint talán holnap a magyarság és más kis népek számára." Így jutunk el legfájdalmasabb naplókötethez, az 1984 és 1989 között írtakhoz. Márai utolsó éveiben az öregség, a betegségek, az ôt sújtó halálok foglyaként, testvéreit, Gábort, Gézát; feleségét, Lolát; nevelt fiát, Jánost elvesztve végtelen magányban, gyengén, támolyogva, félvakon él. "A gyertya csonkig ég? Talán. Minden reménytelen." Már nincs kinek írjon. Úgy érzi magát, mint a fuldokló, aki az utolsó oxigént kortyolja. Várja a kivégzést, mint akit elítéltek. A hajóládából elôkerül Lola naplója. S azt olvasgatva úgy érzi, mintha mindig üzenne neki. Márai életének része az olvasás, és a legnehezebb körülmények közt is olvas. Arany János Daliás idôk-ének "ízét, illatát" érzi; Homéroszt olvassa, Odüsszeusz alakja közel állt hozzá; éjjel Berzsenyit és Vörösmartyt olvassa. "Véred megsûrûsödött, agyvelôd kiapadt", idézi Vörösmartyt. Mégis olvas, pedig a bal szemére szinte semmit sem lát, a jobb szemével is csak erôlködve. Nem tud könyvek nélkül élni. Arisztotelészt, Szophoklészt, Mikszáthot olvassa. Balassi verseit is: "mintha csikorgó hóban" utazna. A napló utolsó szavai öngyilkossága elôtt: "Várom a behívót, nem segítem, de nem is halogatom. Itt az ideje." (1989. jan. 15.) * Szekér Endre tanulmánya: "Életre-halálra olvasni", Tiszatáj, 1995. július)

Befejezôdtek a városon áthaladó két országút javítási munkálatai. A Beszterce, illetve Maroshévíz irányába haladó útra új burkolat és koptatóréteg került. Ezenkívül a Garii, a Sarii, az Iskola, az Ôsz utcára is új aszfaltréteg került és a járdákat felújították. Jelenleg a város peremén dolgoznak az útjavítók: a beresztelki, a felfalusi és a radnótfáji negyedekben javítják az utcákat, ott, ahol kicserélték, illetve bôvítették az ivóvízhálózatot. Megújult a Mihai Viteazul negyed is, az utcákra és a járdákra díszkövet raktak le. Itt az óvoda mögötti sportpályát nemsokára mûgyeppel vonják be és a kerítést is rendbe teszik.

Megváltoztatja a hivatali munkastílust

Május 31-én, a szászrégeni tanács soros ülésén megválasztották Ionel Rânja liberális önkormányzati képviselôt a város új alpolgármesterének, Pui Sorin helyébe, aki egészségi okokra hivatkozva lemondott. Az új alpolgármester június elsejétôl állt munkába. Feladatkörérôl, terveirôl beszélgettünk.

– Önt nyilvánvalóan elôzetes politikai egyezség alapján jelölték e tisztségbe. A pártfeladatok mellett valószínûleg személyes oka is volt, amikor elvállalta a jelölést.

– Azért fogadtam el párttársaim jelölését, mert úgy gondoltam, a munkám révén a Liberális Pártot népszerûsíthetem a választók elôtt. Nem bírálom elôdömet, Pui Sorint, hiszen sokat dolgozott és hasznos volt közösségünk számára, azonban nem tudta "eladni az árut." Mivel korábban az üzleti szférában dolgoztam, több vállalkozásom van, elsôsorban az üzletemberi gondolkodásmódot szeretném alkalmazni munkámban, a hozzám tartozó osztályoknál.

– Mi lesz a vállalkozásaival, hiszen tudomásunk szerint szárnyas- és gombatenyésztô farmja van.

– Cégtársaimra bíztam ôket, bár nem lehet teljesen távol maradni tôlük, de minél több energiát szeretnék fordítani a hivatali ügyekre az elkövetkezendô idôszakban.

– Említette, hogy másfajta munkastílust szándékszik megvalósítani. Hol várhatók ilyen természetû változások?

– Az útjavítás, -karbantartás, a zöldövezetek és a környezetvédelmi részleg, a hivatal számítástechnikai osztálya és a közösségi rendôrség tartozik hozzám.

– Konkrétan milyen tervei vannak az említett szakterületen?

– Mindenképpen folytatjuk azt a munkát, amit Nagy András és Pui Sorin elkezdett. Azt máris elmondhatom, hogy pártvonalon felvettem a kapcsolatot Ludovic Orban szállításügyi miniszterrel, s arra kértem, támogassa a város körgyûrûjének megépítését. A tervek már rég a minisztériumhoz kerültek, csak az anyagiaktól függ, hogy elkezdik-e a munkálatokat. Nagyon határozott ígéretet kaptam arra, hogy az elsô ásónyomokat már jövô év áprilisában megtehetjük. Ez azt jelenti, hogy szeptemberben várhatóan pénzt is átutalnak, hiszen meg kell szerveznünk a kivitelezô kiválasztására a versenytárgyalást. Emellett tárgyaltam Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszterrel is, aki biztosított, hogy támogatja az új városi kórház építését. Erre is megvannak a terveink, a területet megkaptuk. Számításaink szerint mintegy 80 millió euróba kerül a beruházás. Az utak, utcák javítását illetôen a Mihai Viteazul negyedben kipróbáltuk a díszkövezést. Ez sokkal olcsóbb, szebb megoldás, és bármilyen vezetékjavítási munkálatok után könnyebb megjavítani, kicserélni a burkolatot. Hamarosan elkészítjük a városnegyedekben levô utcák burkolati tervét. A környezetvédelem terén is tettem lépéseket. Tárgyaltam az AVE, az egyik legnagyobb osztrák hulladékgazdálkodási cég képviselôivel, akik érdekeltek egy átrakóállomás megépítésében, ettôl eltekintve továbbra is fenntartjuk a Sapard által támogatott állomásterv kivitelezését. Ami a zöldövezetet illeti, elôször a központot szépítjük meg, de elképzeléseink vannak a tömbháznegyedek és a város peremén levô közterületek átrendezésérôl is.

– Ön korábbi nyilatkozatában sem titkolta, hogy indul a 2008-as helyhatósági választásokon a jelenlegi polgármester, Nagy András ellenében, másrészt azt is kijelentette, hogy kiválóan együttmûködnek, jó csapatot alkotnak. Nincs ellentmondásosság e két álláspontban?

– Megválasztásomat megelôzôen, az RMDSZ és a Liberális Párt közötti egyezkedés alatt is kifejtettem véleményemet. Szászrégenben a koalíció kiválóan mûködik, nemcsak a polgármesteri hivatalban, hanem a helyi tanácsban is. Az országos választások eredményeitôl függetlenül, mi meg szeretnénk ôrizni ezt az együttmûködést a 2008-as helyhatósági választásokat követôen is.

Nagy András polgármester korábban tárgyalásokat folytatott osztrák befektetôkkel lakásépítés céljából. Mivel nem tudtak megegyezni a befektetôkkel, a tervet elnapolták. Nemrég a polgármester felvette a kapcsolatot a magyarországi Hunguest Lakás Rt. képviselôivel, akik érdeklôdést tanúsítottak a terv iránt. A helybéli tanács felhatalmazta a polgármestert, hogy keressen lehetôséget 120 lakás építésére, hiszen a hivatalhoz eddig több mint 1100 kérvény érkezett. Elkészült egy kivitelezési terv, aminek alapján egy-, két-, illetve háromszobás lakásokat építenének egy olyan tömbházban, amelynek a földszintjén 1500 négyzetméteren kereskedelmi felület és 45 garázs lesz. A számítások szerint a beruházást 5,5 millió euróra tervezik, amelyet teljes egészében a polgármesteri hivatal fedezne bankkölcsönnel, a helyi közüzemek lakásgazdálkodási osztálya révén. A tömbházat a Felfalusi utcában, a nemrég nyílt Dacia-szerviz melletti üres telekre húznák fel. A terv szerint a lakások megvásárolhatók, illetve bérelhetôk lesznek. Az árakat is megszabták: a garzon 19.800 euró, a kétszobás lakrész 28.000, míg a háromszobás 37.000 euróba kerülne. A bérleti díjat havi 70-80 euróban szabnák meg. Ha ez a program, amelyet elsôsorban a város középrétegének szánnak, mûködik, akkor hasonló feltételekkel még építhetnének tömbházakat, hiszen a város rendelkezik elegendô területtel – mondta lapunknak a polgármester.

"Nem reális az euró–lej árfolyama"

Szászrégen egyik legeredményesebb vállalkozása a Gliga Companies. Gliga Vasile cégtulajdonos pályafutása igazi sikertörténet. Hegedûkészítô mesterként a volt hangszergyárnál dolgozott, majd otthon, garázsában készítette el az elsô saját hegedûket, amelyeket kapcsolatai révén külföldön értékesített. Ma a Gliga cégegyüttesnek 8-9 millió euró évi jövedelme van. A hangszergyártáson kívül bútort, fûrészárut termelnek és forgalmaznak, ezenkívül mezôgazdasággal is foglalkoznak. Gliga Vasile nemcsak üzletember, a hazai sporttáncszövetség elnöke is, aki négy gyakorlótermet épített, szaklap kiadását finanszírozza, magániskolát mûködtet, ezenkívül a várost is támogatja különbözô rendezvények alkalmával.

A 2007. január elsejei nyitás Európa felé nem érintette különösképpen a vállalkozást, hiszen a minôségi termékeknek köszönhetôen korábban is 90%-ban külföldre dolgoztak. Hangszerforgalmazásban a volt állami vállalat partnereivel folytatták az üzletet és fejlesztették tovább a kereskedelmi kapcsolatot. Gliga Vasile szerint a legnagyobb gondot az euró–lej árfolyam okozza. Szerinte nem reális az érték és ezért számításai szerint évente több mint 500.000 euró vesztesége van. 90%-ban a legújabb technológiával dolgoznak, az elôállítási költségek viszont olyan nagyok, hogy nehezen tudják megtartani a nyugati piacot. S ez leginkább a hegedûkészítésben mérhetô le, ahol szinte 95% a kézi munka. A hazai piacra gondolni se mernek, hiszen 50%-ban az Amerikai Egyesült Államokba, 30%-ban Németországba, 10%-ban Japánba, illetve Ausztriába exportálnak, s alig 10%-ban látják el a hazai áruházakat. Ehhez hasonló a forgalom a bútor és a fûrészáru terén is. Igaz, ez utóbbi esetében Aradra is szállítanak rendszeresen. Az idei elsô félévben jelentôsen csökkentek a megrendelések. A hegedûkészítésnek még van egy érezhetô akadálya: a munkaerôhiány. Szászrégenbôl is nagyon sokan külföldön dolgoznak. Nagyon nehéz jó szakembert találni. Aki pedig hozzáfog a hegedûkészítéshez, az csak évek múltán lesz mestere szakmájának. A piaci kereslet miatti alacsony eladási ár okán nem lehet olyan javadalmazást ígérni, ami évekig a céghez "láncolná" a szakembert. A 90-es évekhez viszonyítva jelentôsen kevesebb fûrészárut vásárolnak. Mindezek miatt Gliga Vasile jelentôs pénzösszeget ruházott be a mezôgazdaságba is. 150 hektáron szalmásgabonát, 200 hektáron kukoricát, 60 hektáron szóját termesztenek, számottevô gyümölcsösük van, ezenkívül 300 szarvasmarhát, 500 sertést, 700 kecskét és juhot tenyésztenek a volt állami mezôgazdasági vállalat farmján. A Szászrégen környéki gyümölcsöst és a területek nagy részét megvásárolták, illetve bérbe vették azoktól, akik már nem tudják megmûvelni. A cégtulajdonos szerint elérték azt, hogy a mezôgazdaságban az üzleti forgalmuk évi 1 millió euró. A cég jövôje biztosított – mondta lapunknak Gliga Vasile, aki tisztában van azzal, hogy a hegedûkészítés a közeljövôben zsákutcába jut, hiszen telítôdik a piac. Egy jó hegedûnek évszázadokig kell ugyanolyan hangon elbûvölnie a zenekedvelôket, ezért eljutnak oda, hogy a minôségi terméket nem lesz kinek eladni. A tulajdonos leginkább azt sajnálja, hogy ez a hagyományos kézmûvesmesterség kihalhat.

Múlt hétfôn kivonultak a munkagépek a kispiac mögötti telekre, ahova Billa nagyáruházat építenek. A tervek szerint a kétszintes áruházban 4480 négyzetméter kereskedelmi felület lesz. A földszinten élelmiszert, az emeleten pedig használati cikkeket, elektrotechnikai berendezéseket, több ezer terméket lehet majd vásárolni. A vásárcsarnok mellett raktár-, irodahelyiségek, parkolóhelyek lesznek. A befektetés értéke 11.804.900 lej, amit teljes egészében az áruházláncot mûködtetô németországi cég áll. Az átadás, ígéretük szerint, november 29-én lesz, hogy a szászrégenieknek újabb lehetôséget biztosítsanak a karácsonyi nagyvásárra. Az építkezés miatt lezárták a gépkocsi- és gyalogosforgalmat a kispiac tér és Szabadság negyed között – figyelmeztet a polgármesteri hivatal illetékese.

A marosvásárhelyi Félsziget Fesztivállal párhuzamosan zajlanak a polgármesteri hivatal és a marosvásárhelyi Mammoth Stage cég szervezésében a Szászrégeni Napok. Július 27- én, pénteken 17 órától a fôtéren lovas felvonulás jelzi majd a napok kezdetét. Az itt felállításra kerülô színpadon 17.30-kor hangzanak el az üdvözlôbeszédek, majd 17.40-tôl Dinu Iancu Salajan koncertezik. A mûsor 20 órától folytatódik, fellép a marosvásárhelyi Autostop MS, a Kodolány és végül 22.15-tôl a Proconsul együttes. Szombaton 16.30-tól folytatódnak a rendezvények. Nicolae Furdui Iancu román népdalokat énekel, 20 órától színpadon a helybéli Titán, majd 21-tôl a District. Az est díszvendége Homonyik Sándor, aki várhatóan este 10 elôtt tíz perccel lép színpadra, ôt követi a Trupa Veche 23 órától. Vasárnap délután a színpad a folklóré, 20 órától Dancs Annamari, majd ugyancsak a szászrégeni 112 várja rajongóit, 22 órától pedig a 3 Sud Est együttes koncertezik, 23 órától tûzijáték zárja a rendezvényt. A Szászrégeni Napok alatt a központban kirakóvásár lesz, ahol helyi kisiparosok, kereskedôk, kézmûvesek kínálják portékájukat.

Vox populi

A Billa nagyáruházat épít Szászrégenben, amelyet az ígéretek szerint karácsonyra megnyitnak. Szükség van-e a városban egy ilyen nagyáruházra, véleménye szerint lesz-e elegendô vásárlójuk?

Boariu Elena nyugdíjas: – Nem is hallottam arról, hogy ekkora nagyáruház nyílik a városban. Mi, nyugdíjasok, nem biztos, hogy betérünk ide, hiszen alig tudjuk kifizetni a rezsiköltséget, honnan maradna pénzünk arra, hogy ilyen üzletekben vásároljunk? Mi a napi szükségletet a kicsi boltokból is be tudjuk szerezni, nincs szükségünk ilyen szupermarketekre.

Berci Ioan munkás: – Nincs az embereknek pénze ilyesmire. Még soká lesz, amíg mi is olyan színvonalon élünk, mint a nyugatiak, hogy egy hét végén egyszerre mindent megvásároljunk a nagyáruházakban, aztán ebbôl a tartalékból éljünk. Marosvásárhely környékén is megépült a sok áruház, most már egyre üresebbek, jobbára csak cégek vásárolnak. Különben mindez arra jó, hogy a hazai piacot megfojtsák. Hozzák az olcsó nyugati terméket, amivel árban nem lehet felvenni a versenyt, s a hazai termelôk és kiskereskedôk csôdbe mennek. Hát csodálkozunk azon, hogy a spanyolországi eperszedôk mind románok?

Bejan Pavel gépkocsivezetô: – Nincs is mivel egy ilyen nagy üzletbe menjek. Voltam a Baumaxban és csak sétálgattam a sok áru között. Ettôl eltekintve legyenek ilyen üzletek, majd a piac úgyis eldönti, ki marad talpon és ki bukik meg. Talán annyi elônye mégis van, hogy ha minden terméket forgalmaz, ezentúl semmiért nem kell majd elmenni Marosvásárhelyre.

Mirela Sava diák: – Nagyon jó ötletnek tartom, hogy a Billa építkezik Szász-régenben. Végre lesz egy civilizált üzlet, ahol mindent meg lehet vásárolni. Nem igaz, hogy az embereknek nincsen pénze ilyen helyre járni. Itt, Szászrégenben van pénz, lesz vásárló. Az nagy elôny, hogy mindent egy helyen megvásárolhatunk majd. Biztos jó forgalma lesz az élelmiszer- és az építkezési részlegnek. Nagyon sokan építkeznek városunkban, ezért szükség van ilyen termékekre. Talán azzal nyernének ügyfeleket, ha egyes temékekhez használati tanácsokat is adnának a kereskedôk.

Luca Teodor kiskereskedô: – Ezek a nagy cégek csak úgy nyitnak üzletet, ha elôzetes piackutatást végeztek. Hogy Szászrégenben lesz Billa, ezt elsôsorban ez a tanulmány döntötte el, s biztos, ôk nem tartanak attól, hogy nem lesz vásárlójuk. Minket, kiskereskedôket valóban érint egy ilyen nagyáruház jelenléte, bár ügyes üzleti fogásokkal még mindig becsalogathatjuk a vevôket üzletünkbe. A legnagyobb gondot az árak jelentik, hiszen mi nem tudunk a nagy tételben, olcsón behozott termékek alá kínálni. Bízom abban, hogy az ô vevôi körük is kialakul, és a mienk is megmarad, hiszen vannak, aki a minôségit keresik, s ezt megtalálják nálunk. Sajnos olyan visszajelzések is vannak, hogy ezekben az áruházakban nem mindig jó, tartós terméket forgalmaznak. Mi csak ezen a téren lehetünk jobbak, mint ôk. A többit eldönti a piac.

Színház, régizene, középkori költészet és táncok, utcai elôadások, konferenciák, filmek – mindezt a hét végén sorra kerülô XV. Segesvári Középkori Fesztiválon megtalálják azok, akik a Félsziget helyett ezt a kulturális rendezvénysorozatot választják. A szerelmes trubadúr címszó alatt július 27–29. között megrendezett fesztivál ugyanakkor "segélykiáltás" is a középkori vár megmentése érdekében.

Szerelmes trubadúrokat, középkori lovagi öltözéket viselôket, tûzokádókat, bûvészeket, elôadómûvészeket látni majd’ minden utcasarkon, a várban, péntektôl kezdôdôen Segesváron. A várban középkori zenét játszanak majd, némafilmeket vetítenek, az esték koncertekkel zárulnak a Sigma téren, a fellépôk között van Nicu Alifantis, Mircea Baniciu, Ducu Bertzi, Florian Pitis, Ada Milea, Victor Socaciu. A fesztivál elsô napján, pénteken a programok a megnyitó után 14.30 órakor kezdôdnek a Vár téren zenével, tánccal, lovagi játékkal. A "szerelmes párbeszédeket" verseny követi: ki tud a legszebben szerelmi vallomást tenni, ezt követôen utcai elôadásra, középkori táncok bemutatására kerül sor. Este 10 órától egy 1922-ben készült némafilmet, F.W. Murnau Nosferatu címû filmjét vetítik, live zene-betétekkel, az Einuiea csoport elôadásában. A gyerekek számára kialakított Kiskacsák téren a kicsik megtanulhatják a bábkészítést és nem maradnak el a bábjátékok sem. A templomokban orgonakoncerteket tartanak, középkori és reneszánsz kori zenét játszanak, az Óratoronyban fotókiállítás lesz, hasnlóképpen a Ciprian Porumbescu-teremben. E rendezvényekkel egyidejûleg a polgármesteri hivatal dísztermében elôadásokat tartanak a középkor szimbolisztikájáról, az Erdély késô középkori városaiban dívó szórakozási szokásokról, Segesvár jelentôs személyiségeirôl. Eközben a Sigma téren folkzene szól, és Victor Socaciu koncertezik. Szombaton már reggel korán felvonulnak a trubadúrok a Sigma téren, a Vár téren 11 órától japánzene-koncert lesz, színházi és balettelôadásokat tartanak, este itt egy másik némafilmet, F.W. Murnau 1926-ban készült Faust címû filmjét vetítik. A Kiskacsák téren a bábjátékok mellett középkori táncokat tanulhatnak a gyerekek, A kis hableány címû darabot pedig a târgovistei Mihai Popescu Társulat színészei adják elô. Az elôzô naphoz hasonlóan, a templomokban szombaton is komolyzene-koncerteket tartanak, lesz fotókiállítás, konferenciák, folkzene, gitárkoncert. Vasárnap, bár a fesztivál utolsó napja, zsúfolt a program. Az elôzô napi versenyek gyôzteseit díjazzák, lesz tombolahúzás, balkánzene-koncert, fáklyás felvonulás, középkori táncok, zene, színházi elôadások, bûvészmutatványok, lovagi tornák, természetesen különbözô színhelyeken. A fesztivál végül a Sigma téren zárul Adrian Ivanitchi, Mircea Florian és Dixi Krauser koncertjével és tûzijátékkal. A szervezôk nagyszámú, kultúrát kedvelô látogatóra számítanak, és ha az elmúlt évekre visszatekintünk – bár Marosvásárhelyen zajlik a Félsziget Fesztivál –, valószínûleg nem csalódnak, hiszen eddig minden alkalommal "telt ház" volt a várban. Ahonnan a fesztivál idejére kitiltották a gépjármûveket, az alkoholárusítást, a háziállatok bevitelét, a látogatóknak a belépô pedig 2 lej lesz.

Betelt már az idei táncrendjük? Szombaton este érdemes helyet szorítaniuk egy hamisítatlan báli mulatságnak Balatonfüreden – ha másképp nem is, a Duna Televízió képernyôjén keresztül mindenképpen.

18.30 órától 182. alkalommal veszi kezdetét Magyarország egyik legelegánsabb reform kori bálja. A hagyományok szerint elôször a tavalyi bálkirálynôt, Apró Annát kocsikáztatják meg Balatonfüreden. Tartsanak velünk a Blaha-villa elôl induló ünnepélyes báli menettel!

21 órakor bemutatjuk az Anna-bál tíz legszebb hölgyét, akikre öt kontinens nézôi szavazhatnak SMS-ben. Az idei bál különlegessége, hogy a Duna Televízió nézôi dönthetik el szavazataikkal, ki legyen az est szépe.

A szavazás alatt az Anna-bál vendégeivel, Balatonfüredhez kötôdô mûvészekkel, közéleti személyiségekkel beszélgetünk a látványos mulatság forgatagában, majd 22.50 órakor kiderül az is, hogy a Duna Televízió nézôinek szavazatai alapján ki lett az idei Anna-bál szépe!

Háromnapos rendezvénysorozattal tiszteleg augusztus 17- tôl az amerikai filmakadémia (Academy of Motion Picture Arts and Sciences) Rózsa Miklós magyar származású világhírû zeneszerzô elôtt születésének 100. évfordulója alkalmából.

A korszakalkotó jelentôségû, háromszoros Oscar-díjas (Bûvölet, Kettôs élet, Ben Hur) filmzeneszerzô 1907. április 18-án született Budapesten, és a lipcsei konzervatóriumban tanult zeneszerzést. A harmincas évek elején kezdte pályafutását, elôbb Párizsban telepedett le, majd Londonban, ahol Korda Sándor révén belekóstolt a filmzeneszerzésbe, amely egy életre eldöntötte sorsát: a második világháború kitörése után már egyenesen Hollywoodba vitt az útja. 1982-ig 90 filmzenét komponált, de önálló koncerteket is adott és tanított is. 1995. július 27-én hunyt el Los Angelesben.

Az augusztus 17-én, pénteken a Beverly Hills-i Samuel Goldwyn Theaterben megnyíló emlékest-sorozat programján felcsendülnek Rózsa filmzenei karrierjének legfontosabb állomásai: részleteket vetítenek többek között Hitchcock Bûvölet címû thrillerébôl (1945), Jules Dussin Oscar-díjas New York- portréjából, A meztelen városból (1948) és természetesen a Ben Hurból (1959) is.

A filmakadémia honlapján szereplô tájékoztatás szerint a centenáriumi hétvége elsô estéjén – amelynek házigazdája Jon Burlingame zenekritikus- zenetörténész lesz – levetítik az Ivanhoe-t, másnap – egy másik moziban, a Linwood Dunn Theraterben – A bagdadi tolvaj (1942) és A gyilkosok (1946) címû filmeket tûzik mûsorra, a program befejezéseként, vasárnap pedig a zeneszerzô által is egyik legfontosabb munkájának tartott El Cidet (1961) láthatják és hallhatják a nézôk.

Július 15–21. között szervezte meg a Romániai Magyar Népmûvészeti Szövetség partnereivel, a Magyar Csipkekészítôk Egyesületével valamint a Torockói Unitárius Nôegylettel népmûvészeti táborát ott, ahol a Székelykô mögül nemcsak a Nap kel fel kétszer, hanem a Hold is. A tábor résztvevôi, útban Torockó felé, Kolozsváron megtekintettük Gy. Szabó Béla emlékház-tárlatát valamint Szervátiusz Jenô fa- és kôalkotásait. Hétfôn izgalommal gyûltünk össze a település fôterén, s míg csoporttársaink érkezésére vártunk, felcsillant a szemünk, amikor gyönyörû torockói viseletben különbözô korú nôk jelentek meg, s már kaptuk is elô fényképezôgépeinket, hogy megörökítsük ôket. A népmûvészeti alkotótábor színhelye a polgármesteri hivatal épületének nagyterme volt. A polgármester köszöntôje után Szatmári Ferenc, az EMNSZ elnöke nyitotta meg a tábort, díjakat osztva ki a hagyományôrzô torockóiaknak. Nyitóbeszédében kiemelte, hogy e tábor nemcsak a vendégek számára nyitotta meg kapuját, hanem a helybélieknek is, azzal a céllal, hogy egykori kézimunkáik, a csipkeverés, a különféle hímzések és a bútorfestés ne menjenek feledésbe. Népes csoport alakult, huszonketten láttunk munkához, három csoportra oszolva. A munkálatok irányítói minden csoportban a helybéliek voltak, akik nagy szeretettel és türelemmel tanítottak csipkekészítésre, rámán varrott hímzésre és bútorfestésre. Köszönet Balogh Emesének, Móricz Annának, Rácz Katalinnak a kitûnô szervezésért, Botár Ilonának, Ferencz Magdolnának és Harmath Mártának a hímzésben nyújtott segítségért valamint a bútorfestés megtanításáért. Nagy lendülettel és igyekezettel láttunk munkához már az elsô napon, amikor is a csipkeverôk orsóinak koccanása, a kifeszített vásznak pengése, a bútorfestôk türelmetlen készülôdése hallszott a "mûhelyben", hogy a tábor végére mindenki befejezett darabbal távozzon.

A kézimunkázás öröme mellett sok csodálatos látványban volt részünk. Megtekintettük a Néprajzi Múzeumot, az 1668-ból való torockói házat, Europa Nostra-díjas házakat, a templomokat, a temetôt, a tûzoltókellékeket, vízimalmot, Vígh Ida magángyûjteményét, ahol beöltözhettünk Ida néni gyönyörû ruháiba. A torockói unitárius templomban gyönyörködhettünk az énekvezér orgonakoncertjében is. Torockó- szentgyörgy szépsége, múltja és jelene egyaránt vonzza a kirándulókat. Kézimunkázás közben Szatmári Ferenc, az Erdélyi Magyar Népmûvészeti Szövetség elnöke a népmûvészetrôl tartott beszédet vagy éppen verseskötetébôl olvasott fel. Az esték dalolással és viccelôdéssel teltek. A jelenlevôk, magunkkal hoztuk Csíkszereda, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy, Székelyszentkirály, Marosvásárhely, Szamosújvár, Csernáton és Magyarsáros üzenetét vászonra hímezve, csipkébe verve és bogozva. Találónak éreztük Malonyai Dezsô ajánló szavait: "Mi csak odaállunk, felnyitjuk szemünket, feltárjuk szívünket, lelkünket, hadd áradjon s hassa azt át Torockó mûvészete a maga eleven, viruló mivoltában."' Tábortûzzel zárult a rendezvény, melyrôl valamennyien nagyon gazdag élménnyel tértünk haza. A vendégház útravalóul Orbán Balázs szavaival indított: "Torockót pedig az, ki a természet nagyszerûségében élvet talál, kire az eszményileg szépnek hatása van, feledni sohasem fogja; ki azt ily lelki hangulatban egyszer látta, az bizonnyal vissza fog oda vágyni, mert e városnak fekvése, környezete oly nagyszerû, hogy azzal eltelni, annak szépségi kincseit teljesen kimeríteni soha sem lehet."

Megköszönve a torockóiak vendéglátását, kívánjuk, hogy minél hamarabb nyerje el a Világörökség díját is.

Tóth Katalin, Magyarsáros

Két héttel ezelôtt negyvenfôs észak- hortobágyi csoport látogatta meg alsó- nyárádmenti társegyházközségüket, Lukailencfalvát. Heves megyébôl érkeztek, pontosabban Besenyôtelekrôl, azzal a szándékkal, hogy a baráti-testvéri kapcsolatokat ápolják és a Reverinda nôi kórusuk által a templomban és a kultúrotthonban elôadott gyönyörû énekszámokkal hangulatosabbá, meghittebbé tegyék együttlétünket.

Vendégeink ötnapos útját dr. Balogh Ernôné Marika néni alpolgármester szervezte meg, akit rokoni szálak fûznek településünkhöz. Érkezésükkor fiatalok fogadták vendégeinket. Vacsora után "falufelfedezés" és beszélgetés következett. Bozsik Csaba polgármestertôl megtudtuk, hogy Besenyôtelek kb. 3000 lelket számlál, és a helybeliek nagyon büszkék kórusuk eredményeire.

Másnap a helybeli lelkész, Szövérffi István és a fiatalok kalauzolásával a társaság Marosvásárhelyre látogatott. Itt megcsodálhattuk többek között a Kultúrpalotát, a várat, a vártemplomot, a Teleki Tékát, a Bolyai Farkas líceumot és nem utolsósorban a fôtér barokk, szecessziós épületeit, szobrait, templomait.

A következô nap igazi meglepetést tartogatott azok számára, akik még nem ismerték a Székelyföld és a Sóvidék szépségeit. Mindenkinek tetszett a sóbánya, a farkaslaki Tamási-emlékmû után jött a vásárlás és bámészkodás Korondon, majd a szejkefürdôi székely kapuk és Orbán Balázs síremléke. A napot fürdôzés zárta a szovátai Medve-tóban.

Vasárnap az ünnepi istentiszteleten a Bethesda tavánál meggyógyított beteg történetét hallhattuk. Az igehirdetés olyan öröm, mely csak akkor ér, amikor a templom megtelik szeretettôl sugárzó arcokkal, akik hálás pillantásokat vetnek egymásra és talán ezen a helyen azt érzik, hogy lelkük összefonódik a Kárpát-medencében élôkével. Az istentisztelet keretében a Reverinda genfi zsoltárfeldolgozásokat adott elô és lélegzetelállító volt, amikor ráadásként Csaba királyfi csillagösvényére hangolódott templomunk. Bocsi Krisztina karvezetôtôl megtudtuk, hogy kórusuk lassan tízéves lesz és számos díjjal, aranydiplomával büszkélkedhet.

Templomozás után az ilencfalvi kultúrotthonban folytatódott az ünnepség, a helybeli fiatalok és csemeték tánccsoportját láthattuk, hallhattuk. A közös mûsor után táncház és énekszó várta a fiatalokat és idôseket.

Kovács Zsuzsa Csilla,
ilencfalvi ifis

Oly régi olvasója vagyok a Népújságnak, s oly régen készülök írni Önöknek észrevételemrôl, hogy most már éppen aktuális lett. Valamikor a szórványvidéken, nevezetesen a Zsil völgyén éltem. Odajártak író-olvasó találkozóra nemegyszer az Igaz Szó, majd a Látó munkatársai, lapjukat értékesíteni, megismertetni azokkal, akik másként nem jutottunk hozzá. A nagyok közül Székely Jánost és társait említem, de riportot készíteni visszajárt néhai Nemess László, aki a bányába is lekérezett, hogy többet tudjon meg a bányászok munkájáról, s azt a lapban közölje. Nyolc éve távozott az élôk sorából. Akkor a Népújságban és az irodalmi mellékletben is megemlékeztek kellô tisztességgel Róla, de csak néhányan kísérték el utolsó útjára, hiszen a temetési dátum egybeesett azzal az eseménnyel, amelyen írótársai a segesvári emlékmûnél rótták le kegyeletüket Petôfi emléke elôtt. A dátum ma is ugyanaz, így legfeljebb virágcsokrot tehetnek sírjára, akik ôt mint embert kedvelték, szerették. A hosszú, forró nyár az ô évszaka volt, oly szépen megírta a történetet (A nyár utolsó éjszakáján). Nemess Lászlóra emlékezünk, aki itt nôtt fel, a Maros-parton, mosolygós, kedves fiú volt, akit elsô könyve után Lovagként emlegettünk. Ha arra járunk, lélekben illô alázattal tegyünk pár szál virágot a halálában is jobb sorsra érdemes Nemess Laci sírjára.

Pál Gyöngyi,
Marosvásárhely

Nem vagyok kimondott hódolója a miniszterelnöknek, de:

– a fajvédelem nem egyirányú kellene legyen: a cigányokat védeni "kell", ennek a népnek a bírálása (vagy egyszerûen csak a tények bemutatása) rohamokat vált ki egyes emberjogi politikusokból, persze csak anyagi megfontolásokból, míg ha a fehér fajt próbáljuk valamennyire is dicsérni, akkor millió emberjogi aktivista támad.

– Vajon ezek az aktivisták ismerik-e a reális helyzetet? Jártak-e a Hidegvölgyben például? Körbevette-e ôket 8-10 "roma" a bukaresti Ferentari-ban? Kéregettek-e tôlük valamelyik utcasarkon? Vagy pedig Európában utazva szégyenkeztek-e, hogy román cigányoknak nevezik ôket? Mert én tudom