Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 – euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Régi jó szokásához híven, ismét porcelánboltba tévedt elefántként viselkedett a hét végén hazánk elsô számú tengerésze. Ha a politikusi demagógiát osztályoznák, elnökünk maximális érdemjegynél soha nem szerezhetne alacsonyabbat olyan kijelentésekkel, miszerint a módosított választási törvénytervezet a pártok ingyenélôinek kedvez, mivel azt írná elô, hogy a parlamenti képviselôk felét egyéni választókerületekbôl, másik felét pedig pártlistákról küldenék a választók az országházba.

Arról nagyvonalúan "elfeledkezik" az ország elsô embere, hogy a gyakorlatilag vegyes választási rendszert megalapozó tervezetet nem a pártok izzadták ki magukból, hanem egy civil szervezet állította össze. És a demagógia mellé olcsó kampányfogás is társul, midôn elnökünk népszavazást helyez kilátásba a kérdésben, ha a parlament vegyes választási rendszert akarna elfogadni az általa szorgalmazott egyéni választókerületes rendszerrel szemben. Ugyanis a választók többsége nehezen tud különbséget tenni a két választási rendszer között, viszont az olcsó fogásokkal befolyásolhatók szemében roppant jól hangzik, hogy az erôs kezû elnök meg akarja rekcumozni a rakoncátlan ingyenélôket.

Az elnöki félrevezetés nem merül ki annyiban, hogy a civil szférából érkezett törvényjavaslatot ingyenélôkbôl álló pártoknak tulajdonítja, hanem abban is tetten érhetô, hogy a pártok közül pont a demokraták képviselôje szavazott az egyéni választókerületes rendszer bevezetése ellen abban a parlamenti bizottságban, amely a választási törvény módosításán dolgozik. A sajátnak mondható kezdeményezést gáncsolni és a többiekre ujjal mutogatni régi demokrata fogás, amit már az elôzô koalíciós kormányzás idején is szemrebbenés nélkül mûveltek, amikor még tengerészünk flottaveszejtô szállítási miniszter volt. A népszavazás fenyegetésének ismételt bevetése már csak hab a tortán, hogy a ködösítés a lehetô legjobb legyen.

Végül pedig az "ingyenélôk" minôsítés kapcsán is eszünkbe juthat két dolog. Egyrészt, méltatlan az államelnöki tisztségre bárki, aki választott parlamenti képviselôket nyilvánosan így minôsít egy jogállamban, mert becsmérli vele a választók akaratának megfelelôen felállított parlamentet. Másrészt, ha lehet valakit ilyen kifejezéssel illetni a román politikában, akkor épp az elnök mögött álló párt alkalmas rá, mert a demokratákhoz hasonló pálfordulást, azaz balról jobbra való átsorolást még senki úgy nem rendezett le a szûk két évtizednyi román demokráciában, mint ez az elnöki árnyékhadsereg.

Drágul a kenyér

A Rompan, a Romániai Sütôipari Munkáltatók Szövetségének elnöke, Aurel Popescu még tavasszal bejelentette, amenyiben tartós lesz a szárazság az országban, ôsszel a kenyeret 30–40%-kal drágítják a termelôk. A tavaszi csapadékhiány miatt a gabonatermés drasztikusan csökkent, mivel növekedett a búza felvásárlási ára, s egyes fôvárosi pékségek máris bejelentették, az év végéig összesen 50%-kal lesz drágább a kenyér. Elôször augusztusban 10–20% között drágítanak, majd fokozatosan az év végéig elérik az 50%-ot. Megyénkben a szükségletnél több kenyérgabona termett, ennek ellenére, a piaci ár alakulása miatt, nálunk is várhatóan többet fizetünk majd a kenyérért.

Aurel Popescu szerint a szárazság miatt nem termett annyi gabona az országban, amennyi fedezné a szükségletet, így a sütôipari vállalatok behozatali búzára, lisztre szorulnak, ami jóval drágább a hazainál. A helyzetet elkerülhettük volna, ha a Mezôgazdasági Minisztérium 1989 óta kidolgoz egy olyan programot, amelynek keretében megôrzik, fejlesztik az országos öntözôhálózatot. Az importbúza nemcsak drágább, a szállítási költségeket is meg kell téríteni, így az idei hazai terméstôl függetlenül 50%-kal is többe kerül a kenyér elôállítása – nyilatkozta Aurel Popescu a központi lapoknak.

A megyei helyzetképrôl Náznán Jenô, a Mezôgazdasági- és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezérigazgatója tájékoztatott. Az agrármérnök elmondta, megyénk évi kenyérgabona-szükséglete 85.000–90.000 tonna. Az idén 100.000–110.000 tonna termésre lehet számítani, ez bôven elég kenyérnek is, s még vetômagnak is marad elég. Azonban nem vonatkoztathatunk el a szomszédos, illetve az ország más megyéinek alacsony termésétôl. Mivel megnôtt a kereslet, így a felvásárlási ár is nagyobb lett. Míg a tavaly egy kilogramm búzáért alig adtak 40 banit, az idén 50–60- ért vásárolják a gabonát. Ez viszont a gazdász szerint reálisabb ár, mivel jobban fedezi a költségeket, ugyanis hektáronként, évente 1500–2000 lej kiadásuk van a gazdáknak. Ahhoz, hogy nyereséges legyen a búzatermesztés, hektáronként el kellene érni a 4000 kg-os termést, ami a szárazság miatt az idén kevés helyen valószínû. Tavaly túltermelés volt, így sikerült alacsonyan tartani a felvásárlási árat. Náznán Jenô szerint nem indokolt 6–8%- nál nagyobb drágítás, mivel az energia, a bérek, az üzemanyag, illetve a gyomírtó szerek sem drágultak az elmúlt idôszakban. Az importbúza sem sokkal drágább, mint a hazai. Ezért reméli, hogy megyénkben a piac majd eldönti, melyik pékség mennyivel drágítja a kenyeret, és nem az országban alkalmazott százalékokat alkalmazzák.

Az ügyben felkerestünk néhány pékséget is. Császár Sándor, a Timko pékség termelési osztályvezetôje elmondta, augusztus elsejétôl 50%-kal drágítják sütôipari termékeiket, a kenyeret még nem. Egyelôre van elég liszttartalékuk, ebbôl gazdálkodnak. Amennyiben viszont a malmok drágítanak, ôk sem tudják tartani az árakat.

Egyelôre az Eldi pékségben sem drágítanak. Kabai Elek cégvezetô elmondta, Nagyszebenbôl vásárolják a lisztet, 30-tól 60 baniig kilogrammját, de azt már hallotta, hogy Dobrudzsában kollegáik 1 lejt is adnak ugyanennyiért. Ha leszállítóik drágítanak, akkor kénytelenek lesznek módosítani az árat.

Makkai Béla, a sáromberki Bewami pékség vezetôje kifejtette, a liszt jelenlegi 60 banis kilogrammonkénti ára valóban nem fedezi a termesztési költségeket, ezt az árat 84–85 baniig kellene növelni, hogy megfeleljen a gazdáknak is. A malmok már 1, illetve 1 lej 10 banis drágítást is jeleztek. A Loulis cég már 1 lejjel drágábban adja a lisztet. Mindezért a Bewami kenyeret augusztus elsejétôl 2,4 helyett 2,5 lejért lehet megvásárolni. Makkai Béla elmondta, a Rompan sütôipari munkáltatók szövetsége szerint szeptemberben még 10%-os drágítás várható, de a beígért év végi 50%-os változás nem annyira indokolt. A terméstôl függôen ez nem lehet több, mint a 30%. Az árnövekedést csak az idei aratás után lehet reálisabban körvonalazni.

Kereskedelmi és sütôipari szakértôk szerint Románia az idén egymillió tonnás búzaimportra szorul, ebbôl már 350 ezer tonna megérkezett. A sütôiparban használt búza kilójának ára 0,6 lejre (0,3 euró) nôtt a korábbi 0,45 lejrôl (0,14 euró), és valószínûleg tovább nô – vélekednek a szakértôk. A liszt ára 16 százalékkal nôtt az utóbbi hetekben. A búza nagykereskedelemben az év végére már 230 eurós tonnánkénti árral számolnak, a jelenlegi 190 euró után.

Ugyanakkor a mezôgazdasági termelôk szerint a kereskedôk a nagyobb profit reményében maguk is hajtják fel az árakat: a gazdálkodók alacsonyabb árakon is eladják, hogy ne kelljen készletezniük, a kereskedôk pedig felhalmoznak, késleltetik az eladást a magasabb árakra várva.

Az aszály az idén 0,5-1,0 százalékponttal csökkentheti Románia hazai össztermékét, a nemzeti tervezési bizottság jelenlegi összegzése szerint. A bizottság vezetôje korábban elmondta: az idei szárazság mintegy 10 százalékkal csökkenti a mezôgazdasági termelést: a búza, a rozs, az árpa és a repce termôterületének 60 százalékát érinti.

A mezôgazdaság 1991-ben a román GDP-nek közel 20 százalékát adta. 2004-ben 10 százalékos, tavaly 8 százalékos volt az aránya.

Noha csak néhány száz aláírás hiányzik, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) augusztus végére halasztja a támogató aláírások összegyûjtésének határidejét. Az aláírásokra a Magyar Polgári Párt beíratásához van szükség. Ezzel szemben május 11-én az MPSZ vezetôsége ôgy döntött, ha július közepéig nem véglegesítik az aláírásgyûjtést az MPSZ pártként való beíratására, az MPSZ teljes vezetôsége, Szász Jenô elnökkel az élen, lemond. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke a halasztást magyarázgatva szombaton a Mediafax tudósítójának kijelentette: bár az MPSZ vezetôsége eddig csak telefonon konzultált, mivel az elnökség ülését valószínûleg a jövô héten fogják megtartani a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen, elméletileg megegyeztek, hogy augusztus végére halasszák az aláírásgyûjtés véglegesítését. "Megkezdôdik a nyári vakáció, tehát nehéz lenne ebben az idôszakban bejegyeztetni a pártot, ezért valószínûleg augusztus végére halasztjuk az aláírásgyûjtési akció befejezését" – mondta Gazda.

Gazda szerint csupán néhány száz aláírás hiányzik még, ezeket rövid idôn belül összegyûjtik Iasi, Ilfov, Neamt megyékben, illetve Bukarestben.

Kánikulariadó

Az eddigi csúcsokat is megdöntô kánikulai hômérsékletek várhatók a héten. Egész Európa riadót fújt, a meleghullámmal túlélési tanácsok özöne zúdul a nyakunkba. Romániában a hatóságok a kánikula hatásainak enyhítésére hoztak egy sor intézkedést. A meteorológusok szerint nálunk is magas, 37 fok körüli hômérsékletre lehet számítani, Erdély középsô részén pedig 34 fok körüli hômérsékletet jeleztek elôre erre a hétre.

A Marosvásárhelyi Polgármesteri hivatal vízadagolókat állíttatott fel a város különbözô részein, a mentôszolgálat készen áll arra, hogy ellássák a sürgôsségi eseteket, és a közegészségügyi hatóság folyamatosan követi a víz minôségének alakulását.

A megyei katasztrófavédelmi hivatal vezetôhelyettese, Pora Zamfira alprefektus lapunknak tegnap elmondta, a július 17-20. közötti idôszakra jelzett kánikula káros hatásainak kivédésére számos intézkedést foganatosítottak. A közintézmények közül elsôsorban a közegészségügyi hatóságot említette, amely tájékoztatja a lakosságot a teendôkrôl, az állami egészségügyi felügyelôséget, amely a víz minôségét ellenôrzi és felügyel arra, hogy megfelelô legyen az ivóvíz összetétele, az állat-egészségügyi igazgatóság az állatok egészségi állapotát felügyeli, a fogyasztóvédelmi hivatal és az állat- egészségügyi igazgatóság felügyelôi ellenôrzik az élelmiszerek minôségét, hiszen a hôség miatt ezek könnyebben megromolhatnak, de az összes közintézmény felkészült – tette hozzá.

A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal sajtófelelôse, Aurel Trif elmondta, hogy az összes, helyi adókat és illetékeket bevételezô irodánál (a Tudor, Egyesülés, Kövesdomb lakónegyedekben és a Bolyai utcában), valamint a polgármesteri hivatal elôtt és az épületben is, az emeleteken vízadagoló készülékeket helyeztek el, az erre járók itt is olthatják szomjukat. A hivatal elôtt napernyôt és padokat is felszereltek. A Salubriserv köztisztasági vállalat a köztereket, forgalmasabb útszakaszokat és a járdákat sûrûbben locsolja, ha szükséges, kétóránként vagy négyóránként, a hulladék elszállítása is nagyobb gyakorisággal történik, a zöldövezetet a városi kertészet alkalmazottai reggel és este öntözik. A Vöröskereszt megyei kirendeltségének önkéntesei a Rózsák terén vérnyomásmérést végeznek majd, a kórházak és a mentôszolgálat készenlétben áll a kánikula áldozatainak ellátására.

Dr. Silviu Morariu, a megyei közegészségügyi hatóság igazgatója kérdésünkre elmondta, a víz minôségének felügyelete mellett 10 ezer szórólapot osztottak ki, amellyel a lakosságot tájékoztatták arról, hogy kánikula esetén hogyan védekezzenek. Mivel a déli órákban a legmagasabb a hômérséklet, az orvosok javasolják, hogy 11-17 óra között az emberek kerüljék a tûzô napon való tartózkodást, használjanak napszemüveget, kalapot, napernyôt, lenge, világos, természetes anyagból készült ruhába öltözzenek, lehetôleg kerüljék a kávé, alkohol és nagyon hideg italok fogyasztását, ehelyett ásványvizet, teát, édes üdítôt fogyasszanak, a napi folyadékbevitel legkevesebb 2,5 liter legyen. A étkezésre is oda kell figyelni, lehetôleg könnyû és friss ételeket, fôként jól megmosott gyümölcsöt és zöldséget kell fogyasztani. A nehéz fizikai munkát kerülni kell a déli órákban, az orvosok továbbá gyakori zuhanyozást is ajánlanak. Különösen a gyerekekre és idôsekre, a légzési zavarokkal küszködôkre, szív- és idegbetegekre kell figyelni, hiszen ôk a legveszélyeztetettebbek. Dr. Morariu Silviu hozzátette: elrendelte, hogy a sürgôsségi szolgálatok és kórházak megfelelô mennyiségû orvosságot tartalékoljanak, és ígérte, hogy légkondicionáló berendezések mûködnek majd a kórházakban, olyan részlegeken, mint a sebészet, újszülöttosztály, mûtôk.

A tûzoltószolgálat is készenlétben áll, a vidéki lakosságot pedig figyelmeztették, ne gyújtsák meg a tarlót. Az állatokra is oda kell figyelni, megfelelô mennyiségû friss vizet kell biztosítani számukra, árnyékos helyet, a házi kedvenceket nem szabad a jármûbe zárva hagyni pár percre sem, hiszen a nagy hôség miatt az autóban a levegô hômérséklete elérheti a 60-90 fokot is, az állat pedig hôgutát kaphat. A kutyákat a kora reggeli órákban illetve napnyugta után célszerû sétáltatni – figyelmeztetnek az állatorvosok.

2007. július 15–20. között elsô alkalommal került sor az Erdélyi Nyári Egyetem megrendezésére, melynek címe: Komplex rendszerek és hálózatok nemzetközi konferenciája. A rendezvény fôszponzorai az UNESCO, az ONCE-CS és az Amerikai Egyesült Államok Notre Dame Egyeteme. A helyi szervezést a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem Gazdaság- és Humán Tudományok Kara és a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Fizika Kara rendezi. Helyszín a szovátai Teleki Oktatási Központ.

A találkozón a kutatók komplex rendszerekkel és hálózatokkal kapcsolatos interdiszciplináris problémákkal foglalkoznak. A konferencia célja, hogy lehetôséget biztosítson beszélgetésekre, tárgyalásokra azon fizikusok, matematikusok, informatikai szakemberek, biológusok, kémikusok és közgazdászok számára, akik modern komplex interdiszciplináris problémákban érdekeltek. Cél az is, hogy a tanulók új generációjával is megismertessék és megszerettessék ezt a kutatási területet. A konferencia elôadói: Barabási Albert László, Chua O. Leon, Freeman Linton, Ravasz Regan Erzsébet és Toroczkai Zoltán az AEÁ-ból, Csermely Péter, Vicsek Tamás és Roska Tamás Magyarországról, Brechet Yves Franciaországból, Havlin Shlomo Izraelbôl, Mendes F. Jose Portugáliából, Montserrat Marta és Sole Ricard V. Spanyolországból, Jeong Hawoong Koreából, Vespignani Alessandro Olaszországból, Istrate Gabriel Romániából.

További információk a www.summerschools.ro oldalon.

Elôítélettel közelednek hozzájuk ... Csak azokban az esetekben említik ôket, amikor bûnözésrôl van szó, akkor hangsúlyozzák az etnikumot, amelyhez tartoznak ... de amikor néha pozitív példaként említhetôk, elmarad az etnikumra való utalás. Talán kiderült, talán nem: a romákról és a sajtóról van szó. A Romani CRISS nevet viselô nemkormány-zati szervezet által kezdeményezett képzésen az ország különbözô részeibôl érkezô újságíróknak és romáknak lehetôségük nyílt arra, hogy végre szemtôl szemben elmondhassák, mi az, amit a másik fél viszonyulásában kifogásolnak.

A Predeálon Phare-finanszírozással szervezett szakmai képzés révén a bukaresti székhelyû szervezet célja az volt, hogy találkozót hozzanak össze a roma és az újságírói közösség képviselôi számára, amelyen tisztázódjanak az esetleges elôítéletek, illetve teljesebb rálátást nyerjenek a másik fél nézôpontjaira, értékeire. Ez is egy lépés annak érdekében, hogy a sajtósok elôítéletektôl mentesen kezeljék a romakérdést.

A romák és a média címen szervezett képzésen elôször azt mérték fel, mennyire ismerik az újságírók az alapvetô emberi jogokat, illetve hogy tapasztalataik alapján melyek azok, amelyek leggyakrabban sérülnek Romániában. Meglepô vagy sem, a találkozón kiderült, hogy számos eset bukkan fel nap mint nap, amikor a hatóságok, emberi közösségek vagy maga a sajtó sem tartja tiszteletben egyes személyek vagy embercsoportok alapvetô emberi jogait.

Roma gyerekeket különítenek el a többi tanulótól az iskolaudvar hátsó felében lévô fészerben. Nô alkalmazottat kitesznek az állásából, mivel gyermeket vár. HIV- fertôzött gyereket utasítanak el az iskolából. Vidéki lelkipásztor homoszexuálisnak nyilvánítja a hívek elôtt a helyi kántort, és ez utóbbi kiközösítésére szólítja fel a híveket, mert egy folyóirat társkeresô rovatában vélte felfedezni a kántor telefonszámát – ez csupán néhány olyan eset, amelyben súlyosan vétettek az emberi jogok ellen és amelyet Monica Vasile, az Országos Diszkriminációellenes Tanács tagja, a képzés trénere ismertetett a jelenlevôkkel.

A háromnapos találkozó bebizonyította, a roma közösség elégedetlen azzal a viszonyulásmóddal, amelyet a sajtó képviselôi tanúsítanak velük szemben és azzal a képpel, ahogyan a kisebbséget megjelenítik a médiában. A roma közösségek képviselôi azzal vádolják az újságírókat, hogy mindennapi munkájuk során akarva-akaratlanul sztereotípiákat közvetítenek és ezáltal nemegyszer közrejátszanak a romákra vonatkozó diszkriminatív kép éltetésében – ez nem megfelelô hozzáállás egy olyan közeg részérôl, amely a társadalomban véleményformáló szerepet tölt be – vélekednek a kisebbséghez tartozók. Ugyanakkor a jelen levô újságírók sérelmei is felszínre kerültek, ôk a romák ellenséges viszonyulásmódját kifogásolják. A csoportos foglalkozásokon kiderült, hogy a sajtó képviselôi nincsenek igazán tisztában a roma közösségek mûködési mechanizmusaival, illetve gyakran egyetlen személy viselkedése alapján egy egész közösségnek negatív jellemzôket tulajdonítanak. "Ha élnek is az elôítéletek a médiában dolgozók mentalitásában, nem szabad ezeket közvetíteni. Amikor ugyanis egy sajtóanyagban említünk valakit, nem kell utalni arra, hogy az illetô személy milyen etnikumhoz tartozik" – fogalmazott Marian Chiriac tréner, aki maga is újságíró.

Július 22-29. között szervezik a Fehér megyei Magyarlapádon a X. Maros- és Kis-Küküllô menti népzene- és néptánctábort. Az élô népi hagyományairól ismert faluban idén is magyarlapádi, magyarózdi és Kis- Küküllô menti magyar, román, valamint cigánytáncokat, népdalokat oktatnak, és hegedûn, brácsán, bôgôn, furulyán játszani tanulhatnak a táborozók. Pihenésképp a szövés, panusafonás és fafaragás módszereivel ismerkedhetnek. A táncoktatás a gyerekek, a kezdôk és a haladók szintjén zajlik. Élô muzsikával a szászcsávási cigányzenekar, a Valkó zenekar és a Pirospántlikások mindhárom generációja szolgál. (Bôvebb tájékoztatás a www.magyarlapad.ro honlapon.)

Pénteken a közrendészet járôrei az egyik kereskedelmi központ mellett azonosították a marosvásárhelyi I. A.-t, akit pénzlopással gyanúsítottak. A zsebmetszés akkor történt, amikor egy padon ülve, az ugyancsak ott pihenô férfi zsebébôl 200 lejt lopott ki. A kárt sikerült megtéríteni, I. A. ellen minôsített lopás elkövetéséért szabadlábon folyik a kivizsgálás.

Jegyzet

Nemegyszer figyelmeztették már a fogyasztóvédôk a lakosságot, hogy a pénzbeváltóknál tüzetesen el kell olvasni a kifüggesztett árakat, a kezelési költségekre és egyéb tudnivalókra vonatkozó információkat. Továbbá, a félreértések elkerülése végett, kérdezzenek rá a beváltó alkalmazottjánál is az árakra, hogy az adatok hitelességét megerôsítse.

Ennek ellenére nem egy személy panaszkodott már arra, hogy a legnagyobb értéket ígérô valutabeváltónál sietségében nem vette észre, hogy tíz százalékos kezelési költséget számolnak fel. Késô bánat, ha már aláírták a beváltásról szóló papirost, illetve átvették a pénzt.

Nemrégiben egy úriember magyarázta felháborodva, hogy közel négyszáz lejt veszített amiatt, hogy a líra beváltásakor nem tûnt fel neki a kezelési költségre vonatkozó hirdetési tábla, a pénztárnál ülô hölgy pedig nem figyelmeztette...

Nem bizony, hiszen a beváltóknak nem az az érdeke, hogy az üzletet meghiúsítsák egyes ügyfelek szórakozottsága miatt.

A szóban forgó eset kapcsán az úriember a fogyasztóvédôkhöz fordult, hogy sérelmét orvosolják. Ott közölték vele, hogy sajnos, semmit sem tehetnek az érdekében, mivel a valutabeváltónál az elôírásoknak megfelelôen ki voltak függesztve az árak s a kezelési költségre vonatkozó információk. Mi több, a kliens által felmutatott papíron, amely tartalmazta a beváltott összeg lejben kifejezett értékét, a kezelési költséget, az ügyfél személyes adatait, ott díszelgett a panaszos "tudomásul vettem" aláírása is.

A fogyasztóvédôk rendkívül kedvesen azt tanácsolták neki, máskor legyen figyelmes, óvatos, és csak akkor váltsa be azt a bizonyos pénzt, ha már fülétôl farkáig tisztában van az árakkal és a végsô összeggel.

(MTI) – A Szlovák Köztársaság szétverésének szándékát tulajdonítja Ján Slota annak a tizenhat embernek, akik pénteken és szombaton a Révkomáromhoz közeli Dunamocson egy civil szervezet keretében "az autonómia fogalmát tisztázó és rehabilitáló" célkitûzéssel Délvidéki Tanács néven alapítottak meg egy testületet.

A Magyar Koalíció Pártja (MKP) kinyilvánította, hogy noha a kezdeményezést legitimnek tartja, semmi köze a kezdeményezô, Bósza János autonómiával kapcsolatos törekvéseihez. Asbóth Sándor, Dunamocs polgármestere korábban eleve provokációnak nevezte, hogy települését választották a találkozó helyszínének. Elemzôk szerint "elôre borítékolni lehetett", hogy a magyarellenességérôl ismert kormánypárti politikus, Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke tétovázás nélkül riadót fúj.

A Bósza János nevével jegyzett kezdeményezés két aktivistája március végén, az MKP tisztújító közgyûlésének helyt adó révkomáromi Jókai Színház épülete elôtt autonómiatörekvéseket szorgalmazó akciójához próbált támogató aláírásokat gyûjteni, de úgy tudni, akkor és ott mindössze két támogató aláírást szereztek. Múlt heti sajtóinformációk szerint már tizenhárom aláírásuk volt. Bósza János szombaton, a tanácskozás helyszínén érdeklôdô újságíróknak nem árulta el, hogy eddig hány aláírást gyûjtöttek össze.

A pozsonyi Új Szóban múlt héten megjelent értesülés szerint Bósza gyermekei szlovák iskolába járnak. "Ez nem lényeges körülmény", ráadásul az édesanyjuk szlovák nemzetiségû, így a gyerekek is szlovák anyanyelvûek – mondta Bósza. A szlovákiai magyarok körében íratlan szabály szerint a nemzetiségi hovatartozás alapvetô mércéjének számít, hogy egy közszereplô milyen oktatási nyelvû iskolába járatja a gyermekeit.

A szervezôk eredeti szándéka szerint "Dél- Fölvidéki Autonómia" néven hozták volna a létre az alapító testületet, de ettôl azzal az indoklással tekintettek el, hogy nem szeretnék ingerelni a szlovákokat. Szlovák médiaforrások szerint Délvidéki Tanács, más értesülések szerint azonban Dél-Fölvidéki Önrendelkezési Tanács néven alakult meg a testület, melynek szándéka szerint népszavazás útján kell kieszközölni a Szlovákia déli sávjában élô magyarok, szlovákok és romák – nem etnikai alapon – szervezendô önrendelkezési jogát, autonómiáját.

A gyorsan reagáló Ján Slota "Szlovákia integritását és jövôjét fenyegetô veszélynek" nevezte a kezdeményezést, amely mögött szerinte "minden tagadás ellenére a Dél-Szlovákia politikai függetlenségére törekvô MKP áll". Jelezte: pártja mindent elkövet azért, hogy a belügyminisztérium ne jegyezze be a Dunamocson létrejött civil szervezetet, mert annak tagjai Szlovákia szétverésének szándékával szervezkednek.

Háromévesre tervezett világkörüli gyalogtúrára indult Palicsról két vajdasági magyar fiatal. Az 1976-ban született Ivanics Ferencet és hat évvel fiatalabb öccsét, Istvánt családjukon kívül barátaik, sportolók, Szabadka és a Vajdasági Magyar Szövetség vezetôi búcsúztatták.

A két fiatal kertésztechnikus azzal a céllal indult el, hogy a világ békéjének, s a hétköznapok toleranciájának, a mások iránti megértésnek az eszméjét propagálja. Ezért mielôtt megérkeznének egy nagyobb településre, értesítik az ottani egyetemeket, intézményeket, hogy a hasonlóan gondolkodók egy idôre csatlakozhassanak hozzájuk.

Az Ivanics testvérek útja Magyarországon át Ausztriába vezet, ahonnan München érintésével Párizsba, majd Barcelonába mennek. Tervük szerint négy hónap múlva kelnek át a Gibraltári-szoroson Afrikába, amelynek a nyugati partján végighaladva a szenegáli Dakarig mennek. Onnan Észak-Amerikába hajóznak, s Miamiból északnak, majd nyugatnak veszik az irányt, hogy Atlantát, Dallast és Los Angelest érintve délre induljanak. Közép-Amerikán átvágva jutnak Columbiába, s onnan Ecuadoron át Peruba. Limában ismét hajóra szállnak, amely Sydneyig viszi ôket, s onnan Ausztrália keleti partján mennek tovább. Indonézia, India következik, s hogy utána merre indulnak, hogyan vágnak át a Közép- és Közel-Keleten, azt biztonsági szempontok alapján majd csak akkor döntik el, ha odaérnek. Az Ivanics fiúk hosszú gyaloglásuk közben mobiltelefonon tartják az otthoniakkal a kapcsolatot, élményeikrôl pedig a www.worldwalk.blogol.hu internetes honlapon számolnak be.

George Bush amerikai elnök szerint az amerikai csapatok kivonulásával Irak az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat kezébe kerülne.

Az amerikai elnök szokásos szombati rádióüzenetében a Nemzetbiztonsági Tanács iraki jelentésében foglaltakra reagált. A csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentés megállapította, hogy az amerikai törvényhozás által kitûzött 18 iraki stratégiai cél közül csupán nyolcban történt kielégítô elôrelépés.

George Bush reményét fejezte ki, hogy jelentésben foglaltak ellenére az iraki hadmûvelet sikerrel jár. Szerinte a csapatkivonás azt jelentené, hogy Irak az al-Kaida kezébe kerülne, a terroristák biztonságos terepet hoznának létre maguknak az országban, ellenôrzésük alá vonnák az iraki olajtartalékokat. A csapatkivonás humanitárius katasztrófát eredményezne, és nem kizárt, hogy egy ilyen helyzetben az amerikai csapatoknak vissza kellene térniük Irakba.

Az amerikai képviselôház ugyancsak csütörtökön, a Fehér Ház által kilátásba helyezett vétót figyelmen kívül hagyva, megszavazta azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében az amerikai csapatokat áprilisig ki kell vonni Irakból.

Ki ne találkozott volna a nagy áruházakban árukra rögzített olyan apró jeladóval, amely riasztja az ôrséget, ha valaki fizetés nélkül szeretne meglépni? Nos, ezen az alapon mûködik a brit piacon tavaly év végén megjelent pindurka kütyü is, amely kitûzô, karperec vagy a ruhába bevarrható formában áll az aggódó szülôk rendelkezésére: ha a gyermek kilép a jelfogó hatókörébôl, a készülék azonnal riadót fúj.

A találmány, amely a rádiófrekvenciás azonosítás elvén mûködik, 40 fontba kerül, a hozzá tartozó jelfogó pedig 300 fontért kapható a Connect Software cég forgalmazásában. "Meg sem fordult a fejünkben, hogy széleskörûen terjesszük, de a portugál eset után honlapunkat elárasztották a megrendelések" – nyilatkozta a vállalkozás egyik illetékese.

Míg áprilisban alig háromezer megrendelést kaptak a gyermekpásztorra, májusban már közel 17 ezer, júniusban pedig csaknem 25 ezer vásárlójuk volt – írta a BBC internetes szolgálata keddi jelentésében.

"Nem állítjuk, hogy a készülékünk a szülôi gondoskodás alternatívája, de ha az emberek egy biztonsági rendszert akarnak, hát íme" – magyarázta az illetékes.

A szerkezetnek egyébként már egy kisebb mobiltelefon- nagyságú "személyi kísérô" változata is létezik, amely akkor is jelzi a gyerek hollétét, ha az elhagyja a házat. A szülô mûholdas kapcsolattal számítógépen vagy mobilon tarthatja szem elôtt sarját. Hasonló portékát árulnak Franciaországban is, ahol szintén egyre népszerûbb megoldásnak számít.

A technikai felügyeletnek azonban komoly ellenzôtábora is van: egyes orvosszakértôk szerint az effajta védelem félelmet és gyanakvást ültet a kicsikbe, a kamaszok egyenesen megfigyelt "bûnözônek" érezhetik magukat, s lerombolja a bizalmi kapcsolatot köztük és szüleik között.

"Helyesebb megtanítani a gyerekeket arra, hogy viselkedjenek veszély esetén, például kiabáljanak és rohanjanak boltok vagy emberek felé" – tanácsolta egy pszichológus, aki szerint félô, hogy a szülôk túlságosan is a technikára bízzák majd a gyermekeik felügyeletét.

"Megértem, hogy a szülôk aggódnak, de ez benne van a pakliban" – mondta egy másik orvos.

Tôkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke pénteken Nagyváradon kijelentette, nem fog megelégedni azzal, hogy ôt felvegyék az RMDSZ EP-listájára, hanem kérni fogja a korrupcióval gyanúsított esetleges jelöltek levételét a listáról. Tôkés bejelentette, errôl fog tárgyalni Markó Béla RMDSZ-elnökkel a jövô héten Tusnádon.

"Azt is kérni fogom, hogy az engem támogató szervezetek – az EMNT, a SZNT és az MPSZ – is jóváhagyhassák az EP-listát, illetve hogy lekerüljenek a listáról olyan korrupcióval gyanúsított politikusok, mint Nagy Zsolt, Verestóy Attila vagy mások" – jelentette ki Tôkés sajtótájékoztatóján.

Tôkés hozzátette, a felmérések az RMDSZ támogatottságának "drasztikus csökkenését" mutatják. Úgy vélte, az RMDSZ jelenlegi listájának semmi esélye sincs.

"Nem veszélyeztethetem a magyarság érdekeit azzal, hogy egy olyan listán jelöltetem magam, amely már eleve bukásra van ítélve" – tette hozzá a református püspök.

Tôkés ugyanakkor elmarasztalta Markót amiatt, hogy "nem korrektül" készíti elô a tusnádi találkozót.

Szilágyi Zsolt, Tôkés püspök kampányfônöke elmondta, nézeteltérések vannak Tôkés és Markó csapata között.

"Kértük, hogy a találkozó elôtt csapatunk beszélhessen az RMDSZ csapatával, hogy megállapodjunk a beszélgetés témáiban, de visszautasították kérésünket. Ezért attól félünk, hogy Markó Béla csak azért szeretné nyélbe ütni ezt a találkozót, hogy javítson az imázsán" – mondta Szilágyi Zsolt.

Az RMDSZ többek között az európai parlamenti választások kérdésében konzultációkat akar folytatni a magyar közösség szervezeteivel, annak érdekében, hogy ne veszélyeztessék a magyar közösség képviseletének biztosítását Brüsszelben, jelentette ki Markó Béla múlt keddi sajtótájékoztatóján. E célból az RMDSZ nyitott "bizonyos tárgyalásokra".

Ami a Tôkés László református püspöknek eljuttatott beszélgetésre való meghívást illeti, Markó kijelentette, a találkozás célja, hogy megállapodjanak egy bizonyos együttmûködési keretben, megjelöljék a közös prioritásokat, és az európai parlamenti választások képviselôjelölt- listáiról tárgyaljanak.

"A lista módosításáról is szó eshet" – mondta az RMDSZ elnöke, megemlítve azonban, hogy vannak bizonyos feltételek, ami a választásokon való részvételt illeti, az egyik pedig az, hogy "nem lehet módosítani a már benyújtott aláírások listáján".

Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ hány helyrôl mondana le a listán, Markó azt felelte, a szövetség "lehetôségei határosak", és csupán két, legjobb esetben három helyet tudna elérni az EP- választásokon.

A verespataki bányaprojekt engedélyezési folyamata várhatóan a nyár végén vagy ôsszel lezárulhat – mondta a hétvégén Tusnádfürdôn elhangzott elôadásában Korodi Attila környezetvédelmi miniszter, emlékeztetve, hogy a román parlament elôtt van az a törvénytervezetet, amely betiltaná a ciántechnológia alkalmazását a bányászatban.

Emlékeztetett, hogy a számos "kritikus elemet" tartalmazó aranykitermelési projekt elemzése most zajlik a kormány tárcaközi bizottságában. Ez a testület hivatott megvizsgálni azokat a válaszokat, amelyeket az aranybányászatot tervezô Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) vállalat adott a közmeghallgatásokon megfogalmazott kérdésekre és kifogásokra. Csak ezután kaphat választ a beruházó a kitermelési engedélyre vonatkozó kérése ügyében. Korodi szerint az engedélyeztetési eljárás nyár végéig vagy ôsszel befejezôdhet.

Ezért tartózkodott attól, hogy bármilyen tartalmi információt vagy véleményt mondjon környezetvédelmi miniszteri minôségében az RMGC tervérôl. De felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg a parlament elôtt van az a törvénytervezet, amelyet Eckstein- Kovács Péter, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, valamint Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt szenátora terjesztett elô. Bár politikailag eltérô nézeteket valló honatyákról van szó, a törvénytervezet nemes célt tûzött maga elé – mondta Korodi –, mégpedig azt, hogy Romániában tiltsák ki a bányászatból a ciántechnológiát.

A környezetvédelmi tárca ez év májusáig nem támogatta ezt a törvénykezdeményezést. Néhány hónappal ezelôtt azonban az RMDSZ-es Korodi Attila vette át a minisztérium irányítását, és májusban kérte a kormányt, foglaljon állást ismét ebben a kérdésben. A liberálisokból és az RMDSZ tagjaiból álló kabinet ekkor elvi támogatását adta ahhoz, hogy Romániában szüntessék be a ciántechnológiás bányászatot.

Elismerte ugyanakkor, hogy nem olyan egyszerû betiltani a ciántechnológiát egy olyan országban, amely történelmi hagyományokra visszatekintô bányászattal rendelkezik. Ez rengeteg költséggel jár, ezért is fontos, hogy a parlament szintjén szülessék valamilyen "felelôsségteljes nemzeti döntés" a kérdésben – mondta Korodi.

Az elmúlt évszázad, de az elmúlt esztendôk történései is darabokra szaggatták ezt az országot, területileg és lelkileg is – hangoztatta Lezsák Sándor. (A politikus kezdeményezésére alakult meg a Szent Imre Millenniumi Emlékbizottság, amely István király fia születésének 1000. évfordulóján ünnepségsorozatot szervez a herceg nevét viselô településeken.)

Az emlékbizottság felhívással fordul "az ország népéhez és a világ magyarságához", fôként a Szent Imre nevét viselô intézmények, szervezetek képviselôihez, hogy méltó megemlékezésekkel, programokkal segítsék Szent Imre kultuszának erôsítését és ezáltal a nemzet megújulásának, szellemi, erkölcsi felemelkedésének és egységének ügyét.

A Szent Imre nevét viselô öt magyarországi település – Imrehegy, Mátraszentimre, Soltszentimre, Tiszaszentimre és Pestszentimre – mellett öt erdélyi település, Csíkszentimre, Görgényszentimre, Hegyközszentimre, Nyárádszentimre, Szent Imre Falva- Székelyudvarhely – emlékezik nevében is a hercegre.

A településeken az idén mellszobrot állítanak Szent Imre hercegnek. Az alkotásokat Lantos Györgyi szobrászmûvész készíti el a Hegyközszentimrén korábban felállított mellszobor alapján.

A szoboravatások mellett minden településen olyan programokat szervezünk, amelyek a közös és elválaszthatatlan múltra és a közös jövôre emlékeznek és emlékeztetnek – mondta Lezsák Sándor, aki az emlékbizottság elnöki tisztét is ellátja.

Mottó: "... pusztulunk, veszünk, Mint oldott kéve, széthull nemzetünk...!" (Tompa Mihály)

Tudjuk, a demográfiai mutatók az utóbbi években nem a mi javunkra változtak. Csak akkor – és csakis akkor – lehet esélyünk a polgármester- választáson, ha egy akaraton vagyunk, s ezt az akaratot mindnyájan, egytôl egyig ki is nayilvánítjuk (azaz elmegyünk majd választani).

Cakhogy van egy kis baj.

A szocializmus építésének diadalmas éveiben dicsôséges pártunk még dicsôségesebb vezetôi döntötték el, ki legyen a város polgármestere. És ez így is illik egy diktatúrához. Ámde ’89 decembere óta állítólag demokráciában élünk. És a demokráciához nem illik, hogy felsôbb szervek mondják meg, kit jelöljünk a polgármesteri tisztségre. A megyei elnök úr azt mondta, Marosvásárhely polgármesterjelöltje nemcsak a városi szervezet ügye (hasonlatai egyébként – bocsánatot kérek – mindkét lábukra sántítnak), s hogy a megye (értsd a megyei vezetôség) odafigyel a városi szervezet döntésére. Nagyon helyes. Figyeljen oda. De ne szóljon bele. Mert ez antidemokratikus. Még akkor is, ha netán az RMDSZ szabályzata módot adna erre. Akkor a szabályzat is antidemokratikus. (Hol van a szubszidiaritás elve?) Nem a megyei RMDSZ- nek kell elnyernie a polgármesteri széket, hiszen ez nem megyei funkció, hanem városi, és nem a megye lakossága szavaz, hanem a város magyarsága. Az elnök úr közvélemény-kutatásról beszél, miközben az ügyvezetô alelnök úr idézi Churchill véleményét az ilyen felmérésekrôl. Ha a városi vezetôségben kétségek merülnének fel a választmány döntésével kapcsolatban, szervezzen elôválasztást. Akkor egyértelmûvé válik, kit jelöl a város magyarsága, és annak is melléje kell állnia, "sarzsiknak" és "közkatonáknak" egyaránt, minden KT-nek, TK-nak, még akkor is, ha esetleg mást talált volna jobbnak. Semmilyen más körülményt nem kell, nem szabad figyelembe venni, csak a város magyarságának a véleményét.

Könyörgök, ne kövessük el harmadszor is ugyanazt a hibát! Ne osszuk meg a város magyarságát azzal, hogy a megyei vezetôség nem azt támogatja, akit a város magyarságának többsége támogat. Ne legyünk oldott kéve!

Sokan és sokszor beszélnek az egységrôl. Most itt lesz az alkalom, hogy helyi szinten bizonyítsuk, tudunk egységesek lenni.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya a Magyar Tudomány Napja Erdélyben keretében november 24- én, szombaton délelôtt konferenciát kezdeményez. A konferencia egyik kiemelt témája Az erdélyi (a magyar) iskolai oktatás története. A rendezvény keretet teremt az erdélyi oktatás- és iskolatörténettel kapcsolatos kutatási eredmények bemutatására (az oktatást ért szellemi áramlatok, a kollégiumok szellemi kisugárzása, meghatározó pedagógusegyéniségek, a pedagógusok társadalmi helyzete és presztízse, az iskolaválasztás motivációi, az oktatás dokumentumai – tankönyvek, tantervek, értesítôk, rendeletek).

A konferencia alternatív szekciója vegyes tematikájú elôadások megtartását teszi lehetôvé a szakosztály tagjai számára.

Az elôadók rendelkezésére 20-20 perc áll. Kérjük, elôadásával tisztelje meg a konferenciát.

Részvételi szándékáról július 25-éig értesítsen. Levelében közölje az elôadás címét és néhány soros tartalmi ismertetését.

Cím: Erdélyi Múzeum-Egyesület, 400009 Cluj, str. Napoca nr. 2-4. (A borítékon tüntessék fel: Keszeg V. számára.)

Elektronikus levélben: titkarsag@eme.ro (Subject: Keszeg V.)

Köszönettel,

Wass Albertrôl szóló filmjének támogatását kérve. Wass Albert (1908–1998) író a két világháború közötti erdélyi irodalom elismert személyisége, akinek írásait, regényeit, színpadi mûveit az anyaországban is jól ismerték – áll a levélben. – 1944-es kényszerû emigrációja után szinte teljeskörûen kiesett a magyar irodalmi köztudatból. Ma már tudjuk, hogy mindez nem a véletlen mûve volt, hiszen az 1945–90 közötti politikai berendezkedés a tevékenységét kényszerûségbôl Amerikában kifejtô író mûveit teljes feledésre ítélte. Nevét Magyarországon az 1989–90-es politikai változások után ismerték meg szélesebb körben. A 90-es évek elejétôl rendre megjelentek regényei, versei, színpadi mûvei, cikkei, tanulmányai, és – hanem egy író számára ritkán elérhetô – közönségsikert is arattak: munkáit tízezrek vásárolják, olvassák. A dokumentum- játékfilm tervezett címe: Adjátok vissza a hegyeimet!, és azt az írói-közéleti életutat mutatja fel, amelynek romantikus elemekben bôvelkedô tartalma, emberi-alkotói szándékai ma is elismerésre méltók, fontos írói-közéleti tanulságokat kínálnak. Életének, munkásságának korszerû üzenete van, összefügg a XXI. század elején a világban helyét és szerepét keresô Magyarország sorsával, benne az egyes ember lehetôségeivel és feladataival. A film nem egyik vagy másik Wass Albert-regény megfilmesítése, hanem az életút fontos eseményei mellett az írásokban, versekben és prózákban, regényrészletekben fellelhetô legfontosabb motívumokból építkezik – folytatja a rendezô. – Alapvetô gondolati-dramaturgiai keretét Wass Albert élete szolgáltatja, amely Erdélybôl indult, és Amerikában végzôdött. Wass Albert üzenete, hogy a magyarság részt akar venni azokban a világfolyamatokban, amelyek alakítása ugyan nyilvánvalóan a nagy, erôs és befolyásos nemzetek privilégiuma, de ez a gyökereit, nemzettudatát átmenetileg elveszítô közösség nem arctalan, tehetetlen kiszolgálóként, hanem több mint ezeréves államiságának legragyogóbb példáiból hitet és lelkierôt merítve, felemelt fejjel, öntudatosan összetartó nemzetté szervezôdve, lelki-szellemi vonatkozásban egyenrangú partnerként akar részt venni a folyamatok alakításában.

A filmet a budapesti Korona Film Kft. gyártja, és mivel egyetlen televíziós csatorna, sôt az ORTT és a Magyar Mozgókép Közalapítvány sem támogatja, az elmúlt két évben csak rövid idôtartamú forgatásokat végezhettek. Befejezéséhez mintegy 10 millió forintra volna szükség. A forgatás Erdélyben zárulna 2007 augusztusában, és az ôsz folyamán mutatnák be az alkotást a mozikban.

Wass Albert 2008. január 8-án lenne százéves. A film méltó emléket szeretne állítani az életútnak, egyben segítséget nyújtana a sohasem mások ellenére, hanem a magunk lelki épülését szolgáló magyar nemzettudat megerôsödéséhez – zárul a levél, amelyben Koltay Gábor felkéri a magyarországi önkormányzatokat, vállalkozásokat és magánszemélyeket, hogy lehetôségeikhez képest támogassák a produkciót. (Koltay Gábor elérhetôsége: Tel/fax: 200-8403. E-mail: kfilm@hu.inter.net)

Idén ötéves a Félsziget Fesztivál, te is felköszöntheted a kerek születésnap alkalmából.

Legyél az elsô, aki benevez a 2. képvadászat déjá-vu kategóriájába, és nyerjél heti belépôt az 5. Félszigetre! Nyaraltál már a Félszigeten, voltál már lakója is, vagy csak egy-két napra benéztél? Itt ismerted meg barátaidat, itt lettél szerelmes? Akkor bizonyára néhány fotón ôrzöd is ezeknek a felejthetetlen pillanatoknak az emlékét. Küldd el nekünk is azt a legsikerültebb pillanatfotót, melyet te készítettél valamelyik korábbi Félsziget ideje alatt, a fesztivál területén. E-mail címünk: picturehunting@felsziget.ro.

A képvadászat folytatódik a Félsziget ideje alatt is, idén a a következô témákban várjuk a képeket:

PORTRÉK

A hömpölygô tömegben milyen arc után fordítottad hátra a fejedet, kivel kerültél szemkontaktusba? Melyik volt a legeredetibb megjelenésû Félszigetlakó, akivel összefutottál? Milyen képet vágott hozzá(d)?

RITMUS

Milyen dobpergésre lendül be a lányok dereka vagy a rockerek haja? Fordítsd le képekre a táncoló testek vagy a tömegben sodródók lépteinek ritmusát! Ismerd fel a fesztivál részleteiben az "egy, két, há’, négy" ütemet!

KONTRASZTOK

Egymástól igencsak különbözô dolgokat sodorhat egymás mellé a véletlen: alacsony/

magas, kövér/sovány, öreg/fiatal, igen/nem, fekete/fehér, fény/

árnyék, közel/távol, elôtér/háttér, csend/hangerô, jövök/megyek.

(m)ÁMOR

A nyárban és romantikában van valami közös, amint azt a "már megint itt van a szerelem, már megint izzad a tenyerem" dalszövegbôl is tudhatjuk. Kísértsd meg te is Afroditét, és komponálj minél eredetibb képet a barátságról, a vonzalomról, az erotikáról és a l’amur mámoráról.

ÍGY LAKUNK MI

Amikor ideiglenes lakhelyet rendez be magának a Félsziget lakója, kreativitása parttalanná válik, keze között a tárgyak új életre kelnek. Miként lehet belakni a Félszigetet a füves réttôl a csillagos égig?

Az öt kategória nyerteseinek visszafizetjük a hetijegy árát. A legjobb fotókat esténként, a koncertek közti szünetben kivetítjük. További részletek a www.felsziget.ro honlapon.

Kismesterségek alkonyáról

Balzsam

Ágoston Vilmos hatvanéves. Tamás Gáspár Miklós ír róla az Élet és Irodalom július 6-i számában. * Voltunk néhányan, akkor még nem ellenzékiek talán a szó megszokott értelmében, hanem csak utálkozók, hátat fordítók, kivonulók, kitaszítottak, megfigyeltek. Keszekusza, kósza társaság. Fene modernek is voltunk persze. Ágoston Vilmos valami idejétmúltat képviselt ott köztünk, a tragikus-ironikus erasmusi humanizmust, amely egész jól megállta az idô próbáját, miközben a mi akkori filozófiai rokonszenveinket megette a fene. (Az enyéimet bizonyosan.) Mi sokat változtunk, politikailag is szóródtunk szerteszét, ám Ágoston Vilmos – észrevette valaki? – meg se rezzent, arasznyit, hüvelyknyit el nem tántorodott, ma is az a szkeptikus humanista, aki volt, a kultúrával szemben is illúziótlan könyvmoly, zenehallgató és képbámuló. * A Magyarországra idôközben (az 1980-as évek közepén) áttelepült Ágoston Vilmos a rendszerváltás körüli Magyar Nemzet elismert munkatársa, szerzôje volt, aztán a jobboldali hatalomátvételkor persze kiutálták onnan (akkor is ellenállt, ahelyett, hogy gyorsan átment volna valami barátságosabb szerkesztôségbe, amíg lehetett), aztán kérészéletû lapkezdemények szerkesztôségében írta szorgosan és remekül a remittendát. Soha nem volt pénze, rendes állása, megbízható kiadója, klikkje, fanklubja, nem fûzôdött a nevéhez szívmelengetô legenda. Sok embernek, akinek nincs mûve, van "neve". Neki csak mindenfelé szétszórt írásai vannak, néha megveszi valaki a könyveit az antikváriumban, kikölcsönzi a közkönyvtárból, az értôk – kevesen – persze becsülik. * Ha valaki ettôl nem kedvetlenednék el, szent volna. Volt az irodalomnak pár szentje, de érzésem szerint Ágoston Vilmos nem ilyen. Lehet, hogy ott van az asztalfiókjában a sok ezer lapnyi napló, amely majd mindent leleplez és lángba borít, de ezt valahogy nem hiszem. Regényeinek nem olvasóbarát, hanem egyenesen olvasóellenes, csikorgóan rossz címeket adott (Lassú vírus, Godir és Galantir, Húzd a himnuszt, ne káromkodj!), de újabb esszéköteteinek a címe is unalmas (A Konvenció vendégei, Az érvelés ideje), érezhetô, hogy utálja a sikert, a népszerûséget, nem "megy neki" a nagy témáknak, fütyül a saját írói rangjára, meg önbizalma sincs sok. * Miért jelentôs ember hát? * Azért, mert soha nem interiorizálta és nem szervítette a kelet-európai nyomorúságot, soha nem egyezett ki, soha nem alkudott meg, se külsôdlegesen, se bévül, se sehogy, mert nem volt hajlandó (se képes) megváltozni, mert nem hagyott nyomot rajta az üldözés, a mellôzöttség, a nyomor, még az se, hogy a karrier és hírnév útján nála ezerszer súlytalanabbak porzottak el mellette (s elé), nem hagyott rajta nyomot a pesti számkivetettség, vidéki maradt, vidéki modern értelmiségi, ügyetlen, szögletes, konok. A szellem embere az ujja hegyéig szkeptikus, ravasz, megvesztegethetetlen olvasó. Neki jóformán nem segített senki és semmi, de azt se nagyon hagyta, aki szeretett volna segíteni. Nem filozófus és nem teoretikus, de nem láttam embert, aki oly könnyedén olvasta volna a legelvontabb, absztrúz szövegeket. Mindenki szeret mezítláb sétálni a meleg, lapos köveken, de Vilka fölemelte ezeket a köveket, megfordította ôket, s megnézte az aljukon az iszapot és a férgeket. Mi³osz és Ionesco és Ligeti és Kurtág és Slavoj Žižek és Birkás Ákos Bostonban és Bécsben és Párizsban és Londonban mutatta meg, hogy a kelet-európai értelmiség képes elszakadni ettôl a mizériától, hogy van más témája is, mint a zsarnokság s a tôle való függetlenség, ám Vilka ezt Marosvásárhelyt és Kolozsvárt és Csíkszeredában és Pesten olyan jól tudta, mint senki más – még én se. Lehet, hogy még megírja a nagy önéletrajzi regényét, megírja az erdélyi magyar irodalom kegyetlen, kellemetlen és már most, elôre divatjamúltnak bélyegezhetô történetét – hallom, hogy ma minden témák legrosszabbikával, Wass Alberttel foglalkozik, jó író rossz íróval: van ebben valami fönségesen perverz és értelmetlen – , és lehet, hogy nem. * Ágoston Vilka tôkéje, az, hogy fölfoghatatlanul szabad ember maradt, szabadabb, mint bármelyikünk, nem értékesíthetô. Bölcs ember, tapasztalt rágcsálóirtó nem költ a tôkébôl, csak a kamataiból. Vilka nem azért szabad ember, hogy ebbôl irodalmi hírnevet szponzoráltasson. Ô ilyen, kinek mi köze hozzá. Zavartan röhincsél, favicceket, furcsa élceket farag, nem szereti, ha róla van szó. Hagyják békén. * De a puszta léte, a lebírhatatlan autonómiája közhasznú: ha – ami elôfordul – a lelkes, patetikus, fönnkölt giccsbe tévednék, köhögôrohamot kapok, ha közben Vilka eszembe jut. Micsoda érdeme egy írónak, ha a jelenléte elég ahhoz, hogy néhány szívbôl jövôen ôszintétlen szerelmes levél megíratlan marad. * Vilka, mi tagadás, mindenkit zavar. Irigyelni nincs miért, tisztelni nem szabad, követni nem lehet. Megfeledkezni róla: lehetetlen. * Csak a kesernyés érzés: ilyennek kellett volna lenni. S a még keserûbb: ezt az érzést szinte lehetetlen megosztani azokkal, akik – az író rejtett szándékának megfelelôen – nem ismerik és nem értik. * Zavarba ejtô ember, s most, úgy látszik, meg is öregedett, s ez szintén kimondatlan szemrehányás, hiszen szemben mindenkivel, ô semmit se változott diákkora óta, nem látszik másnak, mint ami, s nem is volt semmi oka rá, hogy megváltozzék. S míg mi, többiek, belekövültünk az élettörténetünkbe, addig Vilka fiatalon, bizonytalanul, osztályozhatatlanul még az lehet, ami akar – igaz, nem akar semmit, talán ez a titka – , fiatalon fog meghalni akárhány évesen, megfejtetlenül. Hiszen le tudjuk írni a szabadság gesztusait, a szabadság habitusát, de a megtestesült szabadság olyan, mint a levegô. Mit lehet mondani a levegôrôl? * Lélegezzünk.

Falunapokra készülnek

Sóvárad 675. évfordulóját ünneplik július 28–29-én. A falu a Marosvásárhely–Balavásár-Szováta útvonalon, Marosvásárhelytôl 55 kilométerre fekszik, a Kis-Küküllô felsô folyása mentén. Neve egy római kori vár jelentésére utal. Elsô írásos említése az 1332-ben összeállított pápai tizedjegyzékben fordul elô. 2004 májusában vált önálló közigazgatási egységgé, addig Szováta városhoz tartozott. A sóváradi református templom XVI. századi, 1766-ban újjáépítették.

A falunapok ébresztôvel indulnak, amikor egy szekeres 28- án reggel korán végigjárja a falut és hangos szóval ébreszti. A kétnapos rendezvénysorozat alatt kulturális programokat, szimpóziumokat, vetélkedôket nézhetnek meg az érdeklôdôk. De lesz fôzôverseny, koszorúzás a temetôkertben, kopjafaavatás. A rendezvénysorozat vasárnap este tábortûzzel, utcabállal és tûzijátékkal ér véget. Az ünnepi rendezvényeken részt vesznek a testvértelepülések: Kôrishegy és Sátoraljaújfalu, valamint a faluból elszármazottak is.

A falunapok egyik jelentôs mozzanata a kultúrotthon elé tervezett kopjafaállítás lesz. A kopjafát Király Domokos, 65 éves sóváradi fafaragó készítette, aki egyben gépkocsivezetô, tûzoltó, egyszóval ezermester. Mint mondta, nem vár fizetséget, megéri, ha meg vannak elégedve a munkájával.

12 kilométeres csatornahálózatot építenek ki

Látványos dolgokat nem csináltunk, de ami a legfontosabb, a falu kanalizálása, egy 35 milliárdos beruházás, beindult. Vannak, akik azt mondják, nem csináltunk semmit, de a vak is látja, hogy semmibôl mit teremtettünk meg. A polgármesteri hivatalnak még egy széke sem volt, ez ahol most vagyunk, a kultúrotthon leomlott mellékhelyisége volt: rendbe tettük, bebútoroztuk, számítógépes rendszerrel láttuk el, mûködôképessé tettük a hivatalt, nyilatkozta Madaras Árpád polgármester.

Az önkormányzat legnagyobb projektje a kanalizálás. 12 kilométeres csatornahálózatot és egy szennyvíztisztító állomást készülnek kiépíteni. A polgármester elmondta, hogy 520 ezer lejes beruházásról van szó. A szükséges dokumentációk elkészültek, következik a közbeszerzési eljárás beindítása elektronikus rendszeren. A projekt a 7-es kormányhatározat által meghirdetett program része.

A továbbiakban elmondta, hogy folyamatban van az iskola rehabilitációja, tavaly erre 12.800 lejt kaptak a kormánytól, 3.500 lejt az önkormányzat saját erôbôl állt. Elkészült az új vécé és mosdó, az iskola külsô- belsô festése. A folyosón is vezetékes kézmosót szereltek fel. Az iskola udvarán bekerített sportpályát készítenek. Lehetôségük van a kultúrotthon felújítására, a 7-es régiónál lehet erre pályázni.

A volt kántori lakot kívül-belül felújították, 3 osztályterem mûködik jelenleg benne. A leválás óta eltelt idôszakban rendbe tették az utakat, átereszeket készítettek, üzembe helyeztek egy hídmérleget, felújítottak és járhatóvá tettek két hidat.

Emellett kitakarították a Várpatakát, az Oremus patakot, a Pásztor Jánosé patakot. Árvízveszély nincs, hála istennek. A ‘70-es árvíz úgy átrendezte, kiszélesítette a Küküllôt, hogy nem fenyegeti árvíz a községet, mondta kérdésünkre félig-meddig viccesen a polgármester.

A hosszabb távú tervük egy 2007–2013-ra szóló fejlesztési terv, amely a vízhálózat kibôvítését (4 km), a kanalizálást, egy új iskola és egy új óvoda építését is magába foglalja. Emellett kiépítenek egy terelôutat, illetve egy halottasház és ravatalozó építését is tervezik.

"Én úgy gondolom, amit tudtam megtettem, mondta ezek után Madaras Árpád. Ha ôk úgy gondolják, nem csináltunk semmit, az ô bajuk".

Nincs kerítés, nincs kártérítés

* A település összterülete 3.537 ha, ebbôl mezôgazdasági 2.314 ha, belterület 107,43 ha erdô és nem mezôgazdasági 1.116 ha; * a faluban 1.627-en laknak az 525 házban; * a gazdasági nyilvántartóba 567 gazdaságot jegyeztek.

Az adatokat Péterfi Lajos a polgármesteri hivatal gazdasági referense "mindent tudó" füzetébôl diktálta, aki elmondta, hogy a lakosság zömének a megélhetést a mezôgazdaság biztosítja – úgy ahogy. Nagyon kevesen vetnek gabonát a vadkárok miatt. Ebben az évben alig 20 hektáros szabad területen terem kukorica, krumpli, zöldség. A gazdálkodók valósággal rettegnek a vadaktól, a vaddisznók, a szarvasok már bemerészkednek egészen a fôút melletti területekre, a kaszálókat is feltúrják, a medve már hozzászokott a kalászosokhoz is, egyszerûen lefejti a kalászt, a kukoricacsövet. A vadak által okozott károk miat, évrôl évre csökkennek a bevetett területek, de ezzel magyarázható az is, hogy a 2.314 hektáros mezôgazdasági terület 30%-a parlagon maradt Péterfi lajos maga is gazdálkodik, egyik évben zabot vetett a jó minôségû talajba 25 ár területen, szépen fejlôdtek a növények, mivel a parcellát kukorica övezte, a vadak egyszerûen letarolták. A szántásért fizett pénzbôl megvásárolhatta volna a számára szükséges zabot. A növénytermesztôk kétségbe vannak esve, éjszakánként ôrzik a kultúrákat. A 76 éves Sánta Imre éjszakánként a kabinos traktorra ül és beindítja a motort, ha vad közeledik felpörgeti, a zaj elriasztja a vadat. A vadak elleni ilyenszerû védekezés egy napi munka után fárasztó és költséges, hiszen az üzemanyagnak is magas az ára, de olcsóbb a villanypásztornál.

Az önkormányzat már évek óta átíratra átíratot küldött a orefektúrára, a Romsilvahoz, a megyei horgász és vadászegyesülethez. A hatóságok válasza egyértelmû volt a növénytermesztôk kártérítést nem igényelhetnek, mert a kultúrák nincsenek kerítéssel lekerítve.

Mivel évrôl évre csökkennek a gabonával bevetett területek, folyamatosan csökken az állatállomány is. A faluban élô 76 tejtermelô jelenleg 190 szarvasmarhát tart. Legtöbben 1-2-3 egyeddel tengôdnek, kisfarmer kettô van Sóváradon: Újfalvi Dénes 30, Bíró Csaba 20 tehénnel. Az állomány csökkenésének közvetlen következménye a tej mennyiségének apadása. Naponta alig 800 liter tejet szállítanak a feldolgozónak, 250 liter körüli a tejmennyiség, amely a szabad piacon kel el, vagy használnak fel saját fogyasztásra. Következtetés: kevesebb tej, kevesebb a pénz.

Kilyén Attila

Az óvoda mellett egy helyiséget könyvtárrá alakítottak. Sátoraljaújhelyrôl kaptak pár száz könyvet, amelyeket az idén tavaszig nejlonzsákokban tartottak. Most polcra kerültek. A község tanügyi kádereit felkérte az önkormányzat, hogy hetente legalább 2-3 órát mûködtessék.

Emellett megtudtuk, hogy annak idején, amikor Szovátához tartoztak, háromezer könyvet elvittek Sóváradról. Ezeket most Szováta visszaadja. Tehát könyvtár van, csak könyvtáros kell még.

Mivel elégedettek, mi az, amin változtatni kellene a falu életében?

Tatár Anna: – Ne-kem az emberek közötti kommunikációval van problémám, az egymással való törôdéssel, az egymásra való odafigyeléssel. Azt szeretném, hogy ha valami történik a faluban, azt érezzük a saját ügyünknek. Nekem ez lenne a legfontosabb. Ez hiányzik. Ha valamilyen rendezvény van, sokan mondják, nem is tudtam róla, engem nem érdekel, nem megyek oda. Mi megpróbálunk segíteni a dolgon, de ha nem érzik az emberek magukénak a problémát, mi hiába kísérletezünk. A kommunikáció hiánya, az összetartás, az összetartozás érzésének a hiánya , ilyen alapvetô emberi dolgokkal érzem azt, hogy bajok vannak.

Bíró Judit: – A régi épületeket kellene felújítani, a régi kultúrotthont, az udvart kellene rendbe tenni. A mellékutakat sem ártana felújítani. Jobb lehetne az iskolával és az egyházzal a kommunikáció. Nagyjából, azzal amit eddig megvalósítottunk, elégedett vagyok, ahhoz képest amennyi pénzünk volt. Jó lenne, ha a mûvelôdési egyletünk újra feléledne, a fiatalságot is motiválni tudnánk, hogy itthon maradjanak.

Sántha K. Károly: – Nekünk nagy a kívánságunk, hogy jobb legyen. Egy ami fontos, s amire vágytunk, hogy néptanács legyen, azt megkaptuk. Csak egyedül nem tudnak mindent megcsinálni, mi kezdünk kiöregedni, ahhoz, hogy segítsünk, fentrôl kevés segítséget kapnak, pedig törekednek, hogy ezt a falut rendbe hozzák. A másik legnagyobb probléma az állattartás, nehéz, hogy az útra sem lehet kihajtani, amikor a legelôre hajtjuk. Van egy olyan hidunk, amit a Kis- küküllô tönkretett, rendbe kéne tenni. Nekünk ez nagy baj, mert óriásit kell kerüljünk.

Újfalvi Béla: – Annyit tudok mondani, hogy mióta polgármesteri hivatal létesült, megváltozott a falu élete, amit az emberek nem is értékelnek annyira. Pénzügyileg nem lehet a gazdag falvak közé sorolni, de az odaadással nincs baj. Sokat csináltak a falu érdekében a sporttevékenység terén is. Még sokra volna szükség, az emberek kiöregedtek. A faluban nincs ipari tevékenység, kevés a munkalehetôség, a fiatalok 70-80%-a Magyarországon dolgozik.

Magyari Árpád. – Gond egyszer a munkalehetôség. De legnagyobb baj a nyugdíjasokkal van, mert visszaadták a földeket, s ott vannak parlagon. Apámnak vagy 25 hektár földje hever nagyrészt parlagon. Nincs mit csinálni. Minden felszerelésem megvolt, de a 31 ezer lejes motorinát nem bírjuk kifizetni. Nézze meg, a falu végén már a csurdé zabot ôrzik, úgy garázdálkodnak a vadak. Minden földet nem lehet ôrizni: akinek van 6 hektár földje, s legalább 10 helyt, minden éjjel nem tud 10 helyre menni. Mit csináljon, otthagyja, s él a szerencsétlen kollektív nyugdíjából.

Augusztus 4–5-én az LT Advertising & Communication és Lisim Media a Bukaresti Veterán Jármûklubbal közösen kétnapos veteránparádét szervez Szovátán, ahol veterán jármûveket és korhû viseleteket vonultatnak fel. A szervezôk a rendezvényt a fürdôhelység turisztikai vonzerejének növelésére célozzák, ugyanakkor a régi jármûvek felvonultatásával egyben képzeletbeli idôhidat próbálnak kiépíteni a régi és a mai Szováta között.

A bukaresti veteránklub révén a rendezvényen 20 múlt századi jármûvet lehet majd megcsodálni, melyek összértéke meghaladja az egymillió eurót. Két- és négykerekû jármûtörténeti nevezetességek egyaránt lesznek, köztük olyan legendás gépek, mint a Ford T, a Fiat Topolino, vagy a Morris Minor, vagy olyan különlegességek mint az Aero 30, vagy a Jaguar 420.

A társszervezô klubhoz tartozó veterán jármûveken kívül más tulajdonosok öreg gépeit is várják a rendezvényre, az "idegen" veteránok számára külön versenyt szerveznek, melyben a legjobban karbantartott, és a legjobban restaurált jármûveket díjazzák.

A letûnt korok gépeit nem csak kiállításon vehetik majd szemügyre az érdeklôdôk, hanem ezeknek és fôleg tulajdonosaiknak ügyességi versenyeket is szerveznek, ezenkívül fúvóskoncert, színi elôadás, és régi fotókiállítás is színezi a rendezvény kínálatát.

Interjú

Magyarország negyedik éve az EU tagja. Bíró Miklóst a Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Agrárkamara elnökét kérdeztük az uniós támogatási rendszerrel kapcsolatos tapasztalataikról.

– Amikor Magyarországon beindult a mezôgazdasági terület alapú támogatás, az unió 3.487.792 hektárra állapította meg az alapösszeget. Ma már ötmillió hektárt meghaladó termôterület van nyilvántartásba véve. A mezôgazdászok rájöttek, hogy érdemes igényelni a terület alapú támogatást, ezért minden évben pár százezer hektárral több terület "kerül" elô. Növekedett azok száma akik területeiket bejegyeztették a nyilvántartásba.

– Miért csak a negyedik évben, mi okozott problémát?

– A gazdálkodók még mindig nem értik teljes egészében, mirôl szól az EU támogatási, kifizetési logikája. Vannak politikai és szakmai okai. Politikai okai: a mezôgazdaság közel áll a politikához. Tudomásul kell venni, a mezôgazdaságban sokan dolgoznak, többségük egyszerû ember, megélhetésükkel összefonódik a politika. Magyarországon bármilyen szakmai találkozóra kerül sor, bár az elôadók kerülik a politikát, akarva akaratlan mindig megjelenik az, hogy a kormány a hibás a szigorú feltételek miatt stb. Az ország vezetése többször is arra kényszerült, hogy egyszerûsítse a támogatások megszerzését. Errôl sokszor késôn szereztek tudomást a mezôgazdasági termelôk. Hozzáállási, szakmai szempontból: az emberek most már hellyel-közzel kezdenek tanulni. 2003-ban felkészítô programokat dolgoztunk ki. Kiküldtünk több száz meghívót egy-egy rendezvényre, de boldog voltam, ha 25-30-an megjelentek. Az viszont pozitívum, hogy például Szabolcs megyében az Ezüst-, Aranykalászos tanfolyamokat ma már átlagban harmincan hallgatják. Ebben az évben nyolcvan tanfolyamot szerveztünk megyénkben. Ezeken alapvetô igény a tájékoztatás, vizsgázni is kell belôle.

– Ön mit üzenne az erdélyi mezôgazdászoknak?

– A legelsô, hogy sajátítsák el az EU teljes támogatási logikáját. E téren Magyarországon kissé elôbbre vagyunk, mint itt. Nagyon fontos szerepük van a tanácsadóknak, a civil szervezeteknek a szakmai megalapozottságú ok és okszerû tájékoztatások megszervezésében. Nagyon sok helyen megfordultam Nyugat-Európában legutóbb Franciaországban, Svédországban jártam, ott nagyon nagy hangsúlyt fektetnek a tanácsadásra, hogy az egyszerû gazdálkodó megértse, miként adja be iratait, milyen határidôvel, helyesen írja alá a nyomtatványt, mire figyeljen. Magyarországon 2004-ben a terület alapú támogatásokra 208 ezer kérést jegyeztek, ebbôl 54000 hibásan volt kitöltve. Jelenleg a hibás kérelmek száma 5-6000-re csökkent. A leggyakoribb hibák: Magyarországon, még mindig a 30 ár alatti területre is igénylik a támogatást, vagy olyan kultúrákra kérvényezték, amelyek nem támogatottak. Be kell vallanunk, mi magunk sem voltunk jól, pontosan felkészítve. Másik probléma: köztudott, a támogatást az kapja, aki megdolgozza a földterületet, tiszteletben tartja a helyes mezôgazdálkodás feltételeit. Ez rendkívüli feszültség forrása volt. Ugyanis a földterület használója mellett a tulajdonos is beadta támogatási igényét. Volt olyan terület egy 150 hektáros tagban, amire több száz hektárra adták be igényüket. Ezt a területet ki kellett zárni a támogatásból öt évre.

– Az erdélyi mezôgazdálkodók tôkehiánnyal küszködnek, ezzel szemben az unió csak év végén fizet...

– Ne úgy vegyük, hogy év végén fizet. A pénzhiányt meg lehet oldani. A mezôgazdaságban vannak olyan pénzek – legalábbis Magyarországon –, amelyeket elô lehet csalogatni, családi pénzeket, ésszerûbben lehet vásárolni, odázni lehet a kirándulást stb. Meg kell érteni, ezeket a pénzeket be kell ruházni, mert a támogatás a fedezet. Másfelôl a jóváhagyott pályázatomat meg kell valósítanom, mert garancia van rá. A banki szférának is szerepe van. A bank azt mondja én tudom, hogy pályázatot nyertél, adok elôleget bizonyos kamat ellenében, neked kifizetem, te nekem aláírod, hogy a támogatást hozzám, a bankhoz folyósítsák. A bankok ezen eljárása alapvetôen megkönnyítette a jóváhagyott pályázatok révén elért beruházások megvalósítását. A bankok együttmûködtek velünk, ugyanis az ellenôrzéseket ránk, az agrárkamarákra bízták.

– Mit adott még az EU?

– A negyedik évben beindult nálunk egy pozitív irányú folyamat. Csatlakozásunknak köszönhetôen helyreálltak például a gabonaárak. A kukoricát említeném. Tagságunk elsô éveiben az állatállomány lecsökkent, emellett Magyarországon a szállítás körülményes, tenger nincs, a Dunát nem használtuk ki teherhajózásra, e két okból adódóan hatalmas készletek jelentek meg. Az EU alkalmaz egy intervenciós árat az ilyen helyzetek kialakulásakor. Azoktól a termesztôktôl, akik a feltételrendszernek eleget tettek, az Európai Unió felvásárolta a készleteket. Elôbb 18.000 Ft körül volt egy tonna kukorica, majd az unió közbelépése miatt megemelkedtek az árak. Ma a tôzsdén 33.000 Ft a kukorica tonnánkénti ára.

– Mi a véleménye a nálunk tapasztaltakról?

Önöknél kissé hosszabb lesz a folyamat. A gazdálkodás szerkezetén kell változtatni, viszont az intézményrendszert kissé jobbnak látom, tájékozott kollégákkal találkoztam. Gond van és lesz a megállapított terület alapú támogatásokkal, ugyanis a feltételeknek szigorúan eleget kell tenni. Mivel itt nagyobb a tôkehiány, mint nálunk, a két ország mezôgazdászainak össze kell fogni, ki kell cserélnünk a tapasztalatokat. Meg kell tanulnunk, hogyan lehet a legjobban kihasználni a lehetôségeket.

Augusztus 2-12. között kerül sor a tizenkettedik Minimum Party alkotótáborra, amelynek keretében összmûvészeti fesztiválra és szakmai fórumra is sor kerül. Az immár hagyományosan a székelyföldi Kászonok erdei környezetében zajló rendezvény helyszíne a Kászonaltíz melletti Tiszástô. Az átélt emlék rögzítése az idei Minimum Party alkotótábor kiindulópontja, illetve az ily módon felvetôdô idô fogalmának körüljárása a mûvészeti szakmai fórum tematikája.

A Déjá vu mottóval induló alkotótáborban részt vehet bárki, aki az alábbi mûhelyek valamelyikében alkotna: médiamûhely – vezeti Szigeti Gábor Csongor (Budapest), akivel a tükrözés lehetôségeit lehet tanulmányozni; fotómûhely – vezeti Zátonyi Tibor (Budapest), a szubjektív dokumentarizmus és a portréfotózás technikáit oktatja; zene mûhely – vezeti Bohus Pál Péter (Budapest) és Bíró József (Békéscsaba), improvizatív zenét játszanak; NO CONFRONTATION! – mozgásszínház mûhely – vezeti batarita (Budapest), a Butoh-táncból építkezô stílust sajátíthatják el a résztvevôk; déjá vu – írómûhely – vezeti Selyem Zsuzsa (Kolozsvár), akivel konkrét történeteket lehet megírni valóságos és nem valóságos személyekrôl, színekrôl, szagokról, helyekrôl, különféle élôlényekrôl különféle mûfajokban; filozófiamûhely – vezeti Pálfalusi Zsolt (Budapest) aki a résztvevôkkel Derrida mysterium tremenduma felôl közelíti meg a titok problémáját, majd Lévinas diskurzusára is kitérnek, melyben a mûvészet mint nem igazság, mint eltérítés, mint az élmények "inváziója" van jelen; építészmûhely – vezeti Ványolós Endre (Székelyudvarhely), aki a megújuló keresés jegyében hív építészeti kísérletezésre; kézmûvesmûhely – vezeti Csergô Melinda (Gyergyószárhegy), aki a makramé, a csomózás kézmûvességét tanítja; filmes dokumentáció – vezeti Molnár István és Végh Péter (Kolozsvár), akik a tábori történések dokumentációjából tábori tévéhírek szerkesztését irányítják.

A táborban délelôttönként mûhelytevékenység zajlik, délutánonként Az idô a mûvészetekben címmel szervezett szakmai fórum elôadásain lehet részt venni. Esténként a táborban született alkotásokat mutatják be. A szakmai fórum elôadói: Antik Sándor, Berszán István, Korodi Szabolcs, Lászlóffy Zsolt, Selyem Zsuzsa, Pálfalusi Zsolt, Szabó Péter, Szigeti Gábor Csongor, Ütô Gusztáv.

A 2007-es évi tábor támogatói: Nemzeti Kulturális Alap, a Román Kormány Etnikumközi Kapcsolatok Fôosztálya, a Szülôföld Alap, és a Communitas Alapítvány. Bejelentkezés és információk a Minimum Party Társaság honlapján: www.minimumparty.org, érdeklôdni lehet a +40-745- 972892, +40-745-408281 telefonszámokon is. Bejelentkezni július 28-ig lehet a honlapon, illetve augusztus 2-án a tábor helyszínén. Minden érdeklôdôt szeretettel várunk!

Minimum Party Társaság

Mivel foglalkozott a közösségi rendôrség az év elsô felében? – erre a kérdésre kaphattunk választ a helyi közösségi rendôrség tevékenységérôl szóló minapi féléves beszámoló során. Többek között olyan témák kerültek szóba, mint a koldusok, prostituáltak, valamint köztéri bútorzatot rongálók és csendháborítók lefülelése, a közbiztonság védelme.

A közbiztonsági osztály felügyelôi január elseje és június 30-a között harmincegy bûncselekményt állapítottak meg a megyeszékhelyen, amely szám növekvô tendenciára utal a 2006. évi 23 esethez viszonyítva. A leggyakoribb kihágások között a zsebtolvajlás, gépkocsifeltörés, rablás szerepel, ezeket követik a csendháborítás, valamint a köztulajdonban lévô javak rongálása. Az esetek nagy részében a szemeteskosarak, padok, a növényzet válik a vandálok áldozatává. A fent említett idôszakban 22 személyt bírságoltak az említett tettek miatt. Az antiszociális megnyilvánulások megelôzése végett a közösségi rendôrség felügyelôi folyamatosan, három váltásban látják el feladatukat, jelenleg munkapont mûködik az Ady, Kövesdomb, Tudor, Egyesülés, Meggyesfalva, Kornisa negyedekben, valamint a Dózsa György utcában. Újdonságnak számít, hogy július 9-tôl a Hidegvölgyben is létrehoztak egy hasonló munkapontot. Ezek mellett folyamatosan gyalogos járôrök is felügyelnek a biztonságra. A nyári idôszakban a Somostetô és a Víkendtelep ellenôrzésére fordítanak megkülönböztetett figyelmet. Olykor az oktatási intézményekben is szükség van a rendôrség közbelépésére.

– Az év elsô felében