Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 – euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Megérkeztek az elsô levelek a júliusban született személyeknek az országos kampány keretében, amelynek célja a lakosság egészségi állapotának felmérése. A levélben egy kettôs szelvény található, amellyel a családorvosnál kell jelentkezni. Ott programálás alapján megvizsgálják és kikérdezik a szóban forgó személyt. Ezt követôen a szelvény másik felével (amelyet a családorvosnak kötelezô módon le kell pecsételnie, és fel kell tüntetnie azon a kért vizsgálatokat) a 24 laboratórium valamelyikéhez kell fordulni, hogy az analíziseket elvégezzék. Vidéken a családorvos szerzôdést kötött a laboratóriumok valamelyikével, akár többel is, amelyek a megszabott idôpontban kimennek a vidéki családorvosi rendelôbe és a helybeli lakosoktól mintát vesznek. A mintavételre éhgyomorra kell jelentkezni. A városi lakosok maguk dönthetik le, melyik laboratóriumhoz fordulnak, ahol a programálás alapján elvégzik az analíziseket. A vidéki lakosok számára is adott a szabad választás lehetôsége, ha vállalják, hogy beutaznak a városba és ott valamelyik laborhoz fordulnak. A vizsgálatok eredményét a laboratóriumnak kell továbbítania a családorvosnak, aki szükség esetén szakorvoshoz küldi tovább a beteget. Ha a szakorvos megállapította a pontos diagnózist, újra vissza kell menni a családorvoshoz, aki ennek alapján tölti ki a kérdôívet. Azok a személyek, akiknek a szelvények átvétele elôtt 90 nappal orvosi utasításra, vagy kórházi ápolás során elvégezték már a laborvizsgálatokat, nem kell újabb analízisekre jelentkezzenek. Aki nem a személyazonossági igazolványában feltüntetett helyen lakik, egy idô elteltével az egészségbiztosítási pénztárnál veheti át a születési hónapjában neki címzett levelet, mert ha nem találják meg a címzettet, oda küldik az értesítéseket. Azok a személyek, akiknek nincs családorvosuk, bármelyik rendelôhöz fordulhatnak, mivel ôk is jogosultak az ingyenes szürôvizsgálatra.

Tegnap a Közegészségügyi Igazgatóság székhelyén felkészítôt tartottak a családorvosoknak, hogy miképpen kell a kérdôíveket és az összesítéseket tartalmazó programot mûködtetni. Elhangzott többek között, hogy ellenôrizni kell a páciens pontos adatait, továbbá, hogy nem szabad visszautasítaniuk azokat a személyeket, akik nem szerepelnek egyetlen orvos jegyzékén sem. Az adatok bevitelére és továbbítására megígért hordozható számítógépeket valószínûleg csak szeptember végén kapják meg az orvosok, és akkor felkészítôt szerveznek a laptopok használatáról mind az orvosoknak, mind pedig a középkádereknek – hangzott el a tegnapi tájékoztatón.

Az "Erdélyt vissza az erdélyieknek!" jelszót kell ma megvalósítani Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szerint. A politikus úgy véli, hogy Erdély sorsát nem Bukarestben, a központi politika szintjén kell eldönteni, azt maguknak az erdélyieknek kell befolyásolniuk.

Az RMDSZ elnöke pénteken a Tusnádfürdôn szervezett ifjúsági EU-táborban, úgy fogalmazott: ma már bátran, de másképpen kell megfogalmazni az egykori irredentának minôsülô jelszót: "Erdélyt vissza!". Természetesen ma már más tartalommal kell megtölteni ezt a jelszót, úgy változtatva meg, hogy "Erdélyt vissza az erdélyieknek!". Azaz: Erdélyt vissza kell adni az ott élô románoknak, magyaroknak, németeknek és más nemzetiségûeknek. Szerinte Erdély még mindig nem az erdélyieké, az ott élôknek ezért együttesen kell megfogalmazniuk közös céljaikat. Ennek szellemében összefogva kell cselekedniük az országrész gazdasági és infrastrukturális fejlôdése érdekében, így próbálva érvényesíteni a nekik megfelelô regionális politikát. Markó megismételte korábbi kijelentését, miszerint Erdélyt "keleti Svájccá" kellene változtatni, vagyis olyan régióvá, ahol partnerként létezhetnének együtt az ott élô népek, közösségek, mégpedig a maguk sajátos autonómiájával.

Az elôadó felhívta a figyelmet arra, hogy a mai közéletben sokan fogalmazzák meg a dilemmát, miszerint a "modernizáció" vagy a "hagyományôrzés" útját kell-e követnie a romániai magyarságnak. Ez azonban egész Románia, Kelet-Közép-Európa és a Balkán dilemmája, hiszen az egész térségben mostanában ütközik egymással a modernizációval járó globalizáció eszméje a fundamentalista módon értelmezett hagyománnyal és a populista politikával. Markó emlékeztetett a lengyelországi, csehországi és magyarországi helyzetre is. A politikus szerint ugyanakkor hamis dilemmáról van szó, vagyis nem áll egymással ellentétben a nemzeti identitás megôrzése a gyors léptékû korszerûsödéssel. Sôt, éppen e modern integráció révén tudják megôrizni hatékonyan a népek önnön identitásukat – fûzte hozzá.

Markó úgy vélte, hogy a mai romániai magyarság valós dilemmája a "közelség" és a "távolság" problémája. Az RMDSZ az elmúlt esztendôkben a magyar közösség céljainak megvalósítása érdekében fôleg politikai és hatalmi eszközökkel élt, s miközben közeledett Bukaresthez, bizonyos fokig eltávolodott saját erdélyi közösségétôl – mondta.

Rendkívül fontosnak nevezte, hogy az RMDSZ és az e szövetségen kívüli romániai magyar szervezetek megtalálják a közös hangot, azonosítsák a közös célokat.

Tôkés Lászlóra, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökére utalva az együttmûködés jó példájaként említette a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditálásának ügyét.

Markó lényegesnek tartotta azt is, hogy az RMDSZ tartsa tiszteletben azoknak a szövetségen kívüli szervezeteknek a nézeteit, amelyeknek adott kérdésekben más a véleményük. Az RMDSZ szemszögébôl nézve ma Erdélyben nem az tartozik a "másik táborhoz", aki másként gondolkodik – mondta Markó Béla –, az igazi ellenfél a "közönyösök tábora".

"Maros megye odafigyel a városi szervezetre, de a polgármesterjelölt nem csak Marosvásárhely dolga, ugyanúgy, ahogy a fôtér átrendezése nemcsak arra a városi tanácsosra tartozik, aki ott lakik, vagy fordítva, a terelôútról akkor is nyilatkozhat, ha a fôtéren lakik. Megtaláljuk a módját, hogy megfelelô döntést hozzunk", válaszolta tegnap sajtótájékoztatón Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke a Népújság felvetésére, amely szerint egyesek azt inszinuálják, hogy a megye nem ért egyet a városi szervezetnek a polgármesterjelölt ügyében hozott döntésével.

Ugyanerre a kérdésre Dávid Csaba városi RMDSZ-elnök kijelentette: "Az az igazság, hogy jelenleg egy szabályzat van életben, de szeptember-októberben egy másik lép életbe". (Ezt a kijelentést a megyei elnök is megerôsítette.) A jelenlegi egyik paragrafusa szerint a TKT (Területi Képviselôk Tanácsa) kell véleményt mondjon. Ha a kérdést országosnak tekintjük a magyarság szempontjából, és a központi vezetésnek is lesz egy véleménye, akkor az RMDSZ-hez tartozó szervezeteknek jogukban áll elemezni ezeket a véleményeket".

"Jelentôs erôket" mozgósítanak az EP-választásokra

A sajtótájékoztatón, amelyen jelen volt Brassai Zsombor ügyvezetô alelnök is, Kelemen kijelentette: az RMDSZ nem érzi úgy, hogy a választók eltávolodtak volna tôle az államfô felfüggesztésérôl szóló referendum után, jelentette ki a megyei elnök, s a közvélemény-kutatásokra utalva, amelyek 5% alatt kvótálják az RMDSZ-t, Churchillt idézte, aki csak azokban a felmérésekben hitt, amelyeket ô maga módosított. Az európai parlamenti választásokra, mondta, reményei szerint novemberben sor kerül, erre "jelentôs erôket kell mozgósítaniuk" a megyében is. Ugyanakkor beszélt a jövô évben sorra kerülô helyhatósági választásokra való felkészülésrôl. Véleménye szerint ez újabb kihívás az RMDSZ számára, olyan módszereket kell kidolgozniuk a nyár folyamán, amelyekkel sikerül "frissíteni, amit frissíteni kell, de a régi értékeket is meg kell tartani".

Dávid Csaba, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke úgy gondolja, hogy ô maga a városi RMDSZ elnökeként megtette a kötelességét, a helyi tanácsban becsülettel képviselték a magyar választókat, sokat tettek a város infrastruktúrájának kiépítéséért, s a referendum ügyében is tettek annyit, mint a többi párt.

A sajtótájékoztatón, bár a politikusok nem szívesen beszéltek róla, óhatatlanul szóba került a marosvásárhelyi polgármesterjelölt ügye. Újságírói kérdésre válaszolva Kelemen Atilla kijelentette: a marosvásárhelyi polgármester problémája nem a 13 városi körzeté, hanem a leendô metropolitán övezeté is. Ugyanakkor a megye problémája is, mert Vásárhely a megyében van, de akár az országos RMDSZ problémája is, hogy ki lesz Marosvásárhely polgármestere. Azt mondta, a szervezetben higgadtan elemzik az ügyet, meghallgatják a civil szervezeteket, az RMDSZ ernyôje alatt tömörülô szervezeteket, és az egyházak véleményét. Készítenek egy közvélemény-kutatást is. Nehéz döntésnek nevezte, de meg fogják oldani. Véleménye szerint túl nagy hûhót csaptak az ügy körül, de a megyei RMDSZ komolyan el akarja nyerni a polgármesteri széket, minél jobb, a négy évvel korábbinál sokkal jobb jelöltet akar állítani.

Elismerte, hogy Csegzi Sándor a marosvásárhelyi RMDSZ jelöltje, de mint mondta, még sok körülményt kell figyelembe venni.

A Népújság felvetésére, hogy a minap Csegzi egy tévémûsorban tette szóvá, hogy a megyei elnök nem gratulált neki, Kelemen Atilla azt válaszolta, hogy ma egy hete négyszemközti beszélgetést folytatott Csegzi Sándorral. "Sok mindent elmondtam én is, sok mindent elmondott ô is. Nem nagyon vagyok a protokolláris gratulációk embere. Csegzi Sándor a tévében mondhat sok mindent, de azt nem, hogy nem találkoztam volna vele." A kérdésre, hogy miért nem a szavazás elôtt tartották meg azt a bizonyos közvélemény-kutatást, azt mondta, "volt pró és kontra vélemény", de nem lehet állandóan arra gondolni, hogy "mi lett volna, ha…"

Népújság: Az emberek ettôl zavarban vannak, mert azt mondják, a megyei szervezet nem támogatja a városi szervezet döntését.

Kelemen Atilla: A megye odafigyel a városi szervezet döntésére, de nem hisszük azt, hogy csak a városi szervezet dolga. Dávid Csaba szerint "egyelôre senki nem húzta át ezt a határozatot, ez a városi szervezet véleménye, senki sem mondta, nem maradhat úgy".

A Népújság megjegyzését, hogy az elhangzottakból úgy tûnik, a megyei szervezet nem támogatja a megszavazott jelöltet, Kelemen Atilla spekulációnak minôsítette.

Aktuális

A romániai oktatási rendszer nem hatékony és gyenge minôségû, nem méltányos – mondta ki a verdiktumot az elnöki bizottság jelentése, a további fenntartása veszélyezteti az ország versenyképességét és prosperitását. Tegnapelôtt Traian Basescu államelnök dühödt kirohanást intézett az oktatásban uralkodó – egyébként a jelentésben pontosan diagnosztizált – állapotok miatt: nagy számban, idô elôtt hagyják abba a tanulást a gyermekek fôleg falun, s az iskolás tanulók sokkal gyengébbek felkészültség szempontjából mint az európai átlag. Ugyanakkor bírálta a felsôfokú intézményeket, amelyek közül egyesek "futószalagon" ontják a "doktorokat", akik szinte semmihez sem értenek. Felhívta a figyelmet a méltánytalanságra: a városi és falusi gyermekek ahelyett, hogy egyenlô esélyekkel indulnának és egyenlô esélyeket kapnának, kezdettôl diszkriminálva vannak, mind az iskolai körülmények tekintetében, mind az oktatók szakképzettsége szempontjából. Ez az oka, hogy falun a gyermekek sokkal gyengébb eredményekkel végzik el az iskolát, mint városi társaik.

A kritika jogos, valóban siralmas állapotok uralkodnak az oktatásban, mind a körülmények miatt, mind az oktatók felkészültsége, s nem utolsósorban hozzáállása szempontjából. Hiszen köztudott, hogy a tanárok nem az osztályban igyekeznek felkészíteni a tanulókat, hanem inkább magánórákat tartanak. Nem csoda, szép pénzt hoz a házhoz. Az is igaz, hogy az egyetemi oktatás színtiszta biznisszé silányult, nemcsak a magánegyetemeken, hanem az állami intézményekben is. És itt lett számomra gyanús az államfô. Mert nagyvonalúan elfelejtette megemlíteni, hogy megdöbbentô, egyes egyetemek micsoda összegeket lopnak ki a családok zsebébôl, ugyanakkor, persze, siránkoznak, hogy a költségvetésbôl milyen keveset kapnak. Úgy látszik, valamiért jobbnak látta elhallgatni ezt a vetületet.

Egyrészt ezért nem tudtam szívbôl örülni az elnöki "odafigyelésnek". Másfelôl furcsán, groteszkül hangzik annak a Traian Basescunak a szájából, aki a szeptemberi tanévnyitón a szokásos röhincselés kíséretében azzal dicsekedett a gyermekek elôtt, hogy sokat lógott a suliból, s mégis államfô lett. Ilyen szemszögbôl nézve tehát nem hinném, hogy éppen Traian Basescu lenne a legilletékesebb ítélôbíró az oktatás helyzetének megítélésében. Ám nem szabad nagyon csodálkoznunk, hiszen ô az a volt kommunista, aki nyilvánosan elítélte a kommunizmust, az az állítólagos szekustiszt, aki harcol a szekusok ellen, az a politikus, aki pár évvel ezelôtt bôszen tiltakozott a névre szóló szavazás ellen, most pedig népszavazással fenyegetôzik, ha a parlament nem fogadja el az általa kitûzött határidôre. Ezek fényében megkérdôjelezhetô, ugye, az elnök ôszintesége.

Mindezek ellenére, szeretném remélni, hogy bár most az egyszer komolyan gondolja az oktatásra annyira ráférô reformot. Ha nem, akkor csupán kampányszlogen marad az egész. Ugyanúgy kipukkan, mint az eddigi választási lufik.

Danuta Hübner régiófejlesztési politikákért felelôs európai uniós biztos és Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter pénteken, július 13-án, Nagyszebenben, hivatalosan elindította a Fejlesztési, Középítkezési és Lakásügyi Minisztérium Regionális Operatív Programját. Románia fejlesztési régiói 2007 és 2013 között 4,6 milliárd eurót használhatnak fel, amelybôl 3,7 milliárdot az EU biztosít, a többi helyi társfinanszírozásból származik. A ROP keretében lehívható uniós pénzek a strukturális alapokból 2007–2013 között lehívható összegek 19 százalékát teszi ki.

A fejlesztési miniszter nagy megtiszteltetésnek tartotta, hogy a Regionális Operatív Program elindításán részt vett Danuta Hübner régiófejlesztési politikákért felelôs európai uniós biztos, ezzel is hangsúlyozva mennyire fontos mind az uniónak, mind Romániának a régiók harmonikus fejlesztése. Célunk a gazdasági egyenlôtlenségek felszámolása, minden egyes régió fenntartható fejlesztése, a többi ágazati programmal összhangban – fejtette ki Borbély László.

A fejlesztési miniszter tájékoztatott arról is, hogy a Regionális Operatív Program hat prioritást élvezô tengely köré épül. Az uniós pénzek legnagyobb hányadát a városok fenntartható fejlesztését célzó projektekkel lehet megpályázni. Városfejlesztésre illetve a város és a vidék közötti egyenlôtlenségek csökkentésére 1,2 milliárd euró áll rendelkezésre. A program másik fontos pontja a regionális és helyi infrastruktúra javítása, valamint a közszállítás fejlesztése, ennek keretében a ROP költségvetésének 20 százaléka hívható le. Borbély László elmondta, július 25-én elkezdôdhet a versenytárgyalások kiírása a regionális és helyi infrastruktúra javítását, valamint a közszállítás fejlesztését célzó projektekre.

A Regionális Operatív Program szorgalmazza a szociális háló infrastruktúrájának javítását, valamint a helyi és regionális vállalkozások fejlesztését. A régiófejlesztési programhoz tartozik még a turizmus fejlesztése, amelynek része a restaurálás és a kulturális örökség védelme is-fogalmazott Borbély László miniszter.

Tegnap letették az esküt az alkotmánybíróság új tagjai: Puskás Zoltán a szenátus részérôl, Tudorel Toader a képviselôház jelöltje, illetve Augustin Zegrean, az elnöki hivatal által javasolt jelölt. Az új alkotmánybírák Lucian Mihai (elnöki hivatal jelöltje), Constantin Duldur (képviselôház) és Kozsokár Gábor (szenátus) helyét veszik át. A mandátumuk 9 évre szól.

Traian Basescu sikert kívánt az új alkotmánybíráknak, és bölcsességet kért számukra Istentôl, mivel "az utóbbi év tapasztalata alapján az Alkotmánybíróságnak megnôtt a szerepe az állam hatalmi ágai közötti egyensúly biztosításában, az Alkotmány egyes cikkelyeinek az értelmezhetôsége miatt". Reményének adott hangot, hogy bölcsen és megfontoltan fogják munkájukat végezni.

A beiktatási ceremónián jelen volt Nicolae Vacaroiu, a szenátus elnöke, Kelemen Hunor képviselô és Viga Ioan, az Alkotmánybíróság elnöke.

Az Alkotmánybíróság szerint a 9 éves mandátumot az alkotmány 142 (2) cikkelye szabja meg, nem lehet meghosszabbítani, vagy megújítani. Az új elnököt az eskütételt követô öt napon belül választják meg, addig a régi elnök végzi az elnöki teendôket. Az elnök mandátuma három évre szól.

Ioan Vidat újraválasztották az Alkotmánybíróság elnökévé

Pénteken újraválasztották Ioan Vidat az Alkotmánybíróság elnöki tisztségébe, mandátuma három évre szól. Az elnöki tisztségéért Ioan Vida és Ion Predescu szállt versenybe, áll az Alkotmánybíróság közleményében.

A kilenc alkotmánybíró által leadott titkos szavazat során Ioan Vida nyerte el a tisztséget 8 szavazattal.

Veszélyben van a schengeni övezet bôvítése, mégpedig nem az új tagok felkészületlensége, hanem egyes régi tagállamok miatt – jelentette ki a cseh belügyminiszter csütörtök éjjel. Ivan Langer a nyolc EU-tagállam belügyminiszterének részvételével az ausztriai Innsbruckban rendezett Salzburgi Fórumon elhangzottakról számolt be.

A kétnapos tanácskozáson az osztrák, a magyar, a cseh, a szlovák, a szlovén, a lengyel, a román és a bolgár belügyminiszter mellett részt vesz Franco Frattini, az EU belügyi biztosa és Rui Carlos Pereira, a belügyminiszteri tanács soros portugál elnöke. Horvátország megfigyelôt küldött a fórumra.

Ivan Langer közölte: a tanácskozáson szó volt arról, hogy egy nemrégiben elvégzett felmérés szerint kilenc régi tagállamban a bôvítéshez szükséges SISOne4All projekt számítógépes rendszerének bevezetése halasztódik, és ez a késlekedés sokkal inkább fenyegeti az övezet kibôvítését, mint az új tagállamok állítólagos hiányosságai. (Az Európai Bizottság tavaly jelentette be, hogy bizonyos technikai akadályok miatt nem tudja az eredetileg kitûzött határidôre – 2007 folyamán – beindítani a SIS II-t, ezért az új határidôig – 2008 szeptemberéig – Portugália és még 9 ország az elképzelés szerint ôszre elkészülô, s januártól bevezetendô SISOne4All ideiglenes rendszert használná.) A cseh belügyminiszter szerint a késedelemrôl szóló értesülést Franco Frattini is megerôsítette.

A kilenc érintett ország, ahol gondok voltak a Schengeni Információs Rendszer (SIS) új változatának bevezetésével: Belgium, Dánia, Spanyolország, Finnország, Norvégia, Izland, Olaszország, Görögország és Hollandia.

Langer közölte: kérte Frattinit és a portugál belügyminisztert, szólítsa fel az érintett országokat arra, hogy haladéktalanul kezdjék meg az új SIS-rendszer bevezetését, hogy tartani lehessen a schengeni övezet bôvítésére kitûzött határidôt.

A Fehér Ház által kilátásba helyezett vétót figyelmen kívül hagyva az amerikai képviselôház csütörtökön megszavazta azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében áprilisig ki kell vonni az amerikai csapatokat Irakból.

A demokrata többségû képviselôház 223- 201 arányban fogadta el a törvényjavaslatot. A törvénytervezetet négy republikánus is támogatta, tíz demokrata párti képviselô pedig ellene szavazott.

A törvénytervezet szerint a jogszabály hatályba lépésétôl számított 120 napon belül meg kell kezdeni és áprilisig be kell fejezni az Irakban állomásozó mintegy 160 ezer amerikai katona kivonását.

A szenátusban is vita folyik az amerikai csapatok kivonásáról szóló jogszabálytervezetrôl. Ez utóbbi szerint 2008 áprilisáig kellene befejezni a katonák kivonását Irakból.

A képviselôház idén most harmadszor szavazott meg törvényt a csapatkivonásról. Az elôzô két törvény a szenátusi szavazáson, illetve George Bush elnök vétója miatt hiúsult meg.

George Bush csütörtöki sajtótájékoztatóján kilátásba helyezte, hogy ismét megvétóz minden olyan törvénytervezetet, amely az amerikai katonák Irakból való sürgôs hazahívását követelné. Az amerikai elnök azután beszélt errôl, hogy a Fehér Ház a kongresszusnak szánt jelentésben elismerte: a közép-keleti országban elért haladás "elégtelen", de ennek ellenére az Egyesült Államok gyôzhet Irakban.

"Hiszem, hogy sikert érhetünk el Irakban, és tudom, hogy sikerülnie kell" – jelentette ki csütörtökön az elnök washingtoni sajtókonferenciáján, amelyet a Fehér Ház az amerikai katonák Irakból való hazahívásának megkezdését követelôk erôsödése nyomán hívott össze. E táborhoz immár az elnök pártjának tagjai, republikánus képviselôk is csatlakoztak.

Az amerikai elnök megerôsítette: továbbra is bízik Núri al-Máliki iraki kormányfôben. Egyben több türelmet kért ez utóbbi iránt az ország megbékéltetése terén felmerült nehézségek miatt. "Bízom benne, de megértem, milyen nehéz ez a feladat. Nem kifogásokat keresek, de tényleg nehéz" – mondta az elnök.

A Fehér Ház Irakról szóló jelentése megállapította: az amerikai kongresszus által az iraki kormány elé állított 18 célkitûzésbôl csak 8 esetben tapasztaltak "kielégítô" elôrelépést.

Irán engedélyezni fogja a Nemzetközi Atomenergia- ügynökség (NAÜ)ellenôrei számára, hogy felkeressék az iszlám köztársaság épülô, plutónium-termelésre is alkalmas atomreaktorát – jelentette be pénteken a szakosított ENSZ-intézmény.

Teherán a most zárult tárgyalások nyomán kötött megállapodás alapján egyebek között azt is lehetôvé teszi, hogy a NAÜ szakemberei július végéig ellátogassanak az Arak városában épülô nehézvizes atomreaktorba és kész válaszolni azokra a kulcsfontosságú kérdésekre, amelyek a nemzetek közössége által kifogásolt korábbi nukleáris kísérletekre vonatkoznak. A nagyhatalmak attól tartanak, hogy e kísérletek atomfegyver-gyártási törekvésekkel függnek össze. Irán cáfolja ezeket a vádakat és azt állítja, hogy programja kizárólag polgári célokat szolgál.

A NAÜ igazgató-helyettese, Olli Heinonen már csütörtökön Teheránban "pozitívnak" nevezte az iráni illetékesekkel való megbeszéléseit. Fô tárgyalópartnere, Dzsavad Vaidi, az iráni nemzetbiztonsági tanács tagja ugyancsak "elôrehaladásról" beszélt. Mindketten közölték, hogy folytatják tárgyalásaikat a közeljövôben, de konkrét dátumot nem tûztek ki. Irán NAÜ-képviselôjének pénteki megerôsítése szerint a NAÜ ellenôreinek araki látogatására "hamarosan sor kerül", de idôpontot ô sem közölt.

(MTI) Példátlan módon elnézést kellett kérnie a BBC televíziónak csütörtökön a brit uralkodótól, amiért a róla készülô sorozat elôzetes ajánlójában megtévesztô módon azt sugallta, hogy a királynô dühödten kirohant egy fotózásról, miután összeveszett a világ egyik legnevesebb sztárfotósával.

A BBC ôsszel mutatja be ötrészes dokumentumfilm- sorozatát, amely II. Erzsébet királynô tavalyi évét kíséri végig, "Egy év a királynôvel" címmel.

Az egyik epizód azt ábrázolja – és ez a jelenet kiemelt helyen szerepelt az újságíróknak elôzetesen bemutatott ajánlóban –, amint Annie Leibovitz, a kortárs fotómûvészet koronázatlan amerikai királynôje a britek koronát viselô királynôjérôl készít hivatalos fotóportrét.

Erzsébet a képsoron teljes uralkodói díszviseletben ül Leibovitz kamerája elôtt, amikor a mûvész illedelmesen megkéri: venné le a fejérôl a tiarát, mert az "egészen rendkívüli" díszruha úgy még jobban érvényesülne. Az uralkodó indulatosnak tûnô hangon, a fotós szavába vágva utasítja ezt vissza. "Mégis mit gondol, mi ez?" – kérdezi Leibovitztól, majd hirtelen vágás a filmben, és úgy látszik, mintha a királynô egy folyosón, dúlva-fúlva távozna a fotózásról, odavetve a vele tartó udvarhölgynek, hogy nem változtat semmit viseletén.

A jelenetsor vágásából egyenesen következett, hogy II. Erzsébet királynô a fotóssal történt összeszólalkozás után, Leibovitzot faképnél hagyva kirohant a helyiségbôl, félbeszakítva a fényképezést. Kiderült azonban, hogy ez félrevezetô beállítás, mivel az a jelenet, amelyen az uralkodó a folyosón halad udvarhölgyével, nem a fotózás után, hanem elôtte készült, és valójában azt mutatja, amint a királynô éppen a fotózáshoz berendezett szoba felé tart a Buckingham-palotában, és nem onnan távozik. Ezek szerint a képsoron Erzsébet az udvarhölgyet utasítja rendre valamiért, és nem a Leibovitzcal történt nézeteltérésére utalt szavaival.

Mindezt csütörtökön a BBC is elismerte, és több mint 80 éves fennállása során elôször megkövette a brit uralkodót. A világ elsô számú közszolgálati mûsorszórójának hivatalos közleménye szerint az ajánló "helytelenül ábrázolta az események sorrendjét ... mivel az következik belôle, hogy a királynô idô elôtt távozott a fotózásról". A nyilatkozat szerint valójában nem ez történt, és a BBC elnézést kér mind a királynôtôl, mint Annie Leibovitztól.

Az amerikai sztárfotós végül is négy hivatalos portrét készített II. Erzsébetrôl, akinek személyes illetékességébe tartozik a BBC mûködését szabályozó, tízévente megújítandó királyi charta aláírása…

Idén újra lesz kijárat a Félsziget pörgésébôl, ha egy kis nyugalomszigetrôl álmodozik valaki. Lesz majd olyan elôadás, amely kikapcsol, vagy ellenkezôleg, bekapcsol bárkit, aki nyitott erre, aki enged a színház és irodalom csábításának. Lássuk csak, milyen produkciókra hevül a színpad, milyen irodalmi mûveket készül a közönség elé tárni a Fesztivál.

Magyar és külhoni klasszikusaink legszebb versei különleges tolmácsolásban hangzanak majd el: megzenésítve. Az Erdélyben korábban már bemutatkozott Kiss Barna és Kisfalusi Lehel páros ezúttal is Weöres Sándor, Francois Villon, József Attila és Faludy György verseivel próbálja meg bebizonyítani: "A zenés verselés nem csupán értelmiségi nyafogás."

Jackie Cole visszatérô motívumként szerepel majd a programban. Jackie Cole, Dzséjszí, azaz KAF "átköltô" zseniális alkotása nem akármilyen költemény, hanem gondolatébresztô kérdések sora – daloskönyv formájában. A Mûvésztelep Artthing Színpadán Kovács András Ferenccel Gáspárik Attila és a Transylvanian Bú Boys beszélget. Ez utóbbi a költeményeknek nagy részét megzenésítette. A bluesban és rhythm'n bluesban gyökerezô dalokat újra hallhatjuk majd a Félszigeten. A koncertnek az EXIT klub ad otthont.

A színházi program palettáján díszeleg számos magyar illetve román nyelvû egyéni mûsor, valamint egy csíkszeredai Open Stage-produkció is. A Stílusgyakorlatok Raymond Queneau ötletére épített elôadás, melynek alapját éppolyan banális történet képezi, mint a hétköznapi életünk millió, számunkra fontossággal nem bíró mozzanata, amelyekrôl tudomást sem veszünk, és úgy siklunk át fölöttük, hogy nem érzékeljük a bennük rejlô játéklehetôséget és humort.

És még nem meséltünk a Vagina monológjáról, a Sóska sültkrumpliról vagy a Sörgyári capriccióról... és itt lesznek a spanyol filmmûvészet fenegyereke, Pedro Almodóvar önéletrajzi ihletésû sztorijai is.

A színházi valamint az irodalmi program részleteirôl a www.felsziget.ro honlapon bôvebb információkkal szolgálunk.

Csütörtökön este kórusfesztivállal ünnepelt a marosvásárhelyi Mûvészeti Líceum. A rendezvény díszvendége a franciaországi Ensemble Vocal de Cannes kórus volt, mellyel az iskola a franciaországi Rotary Club révén került kapcsolatba. A klub 2005-ben 35.000 euróval segítette az iskolát, melynek köszönhetôen az zongorákkal és fúvós hangszerekkel gyarapíthatta hangszerállományát. A fesztivál egy francia–román kulturális cserekapcsolat elsô rendezvénye, melyen fellépett a Mûvészeti Líceum Primavera és Armonia kórusa, a görög katolikus templom énekegyüttese és az ortodox templom Tropar kórusa. A telt házas koncert igazi sikert aratott, a közönség vastapssal jutalmazta a dalosokat.

Az interneten tegnap már olvasható volt a nyolcadik osztályt végzett diákok számítógépes elosztásának eredménye.

Országos szinten 138.865-bôl 137.326 tanulót soroltak be a feltüntetett opciók alapján valamelyik közép- vagy ipari iskolába, 1539-en azonban kimaradtak, mivel nem írtak be elég választási lehetôséget a kisérettségin és az általános iskolában elért eredményeik átlagához képest.

Megyénkben 10 diák maradt ki az elosztásból, akik a következô szesszióban a kisérettségire nem jelentkezett tanulókkal választhatnak újra. Országos szinten 5.494 líceumi hely maradt üresen, 76.800 diákot várnak a szakképesítést nyújtó ipari iskolákba.

A nyolcadik osztályt végzett tanulóknak alig több mint fele (53 százaléka) jutott be abba az iskolába, amit az elsô helyen tüntettek fel, 75 százalékuk az elsô három helyen választott tanintézmény valamelyikében tanulhat tovább.

A legnépszerûbb az idén is a matematika-fizika szak volt. A hét végén az eredményeket az iskolákban is kifüggesztették.

Továbbra sem lehet felíratni a családorvosok egy részénél a nyugtatókat, altatókat és egyes fájdalomcsillapítókat, mivel újra elfogytak az e célra használható színes vények. A megyei közegészségügyi hatóság arra vár, hogy az Állami Nyomdával folyó tárgyalások eredményre vezessenek, és a kivitelezô 7-rôl 3 lejre csökkentse a vények árát.

Mivel a vénytömbök sokba kerülnek és az összeg nem szerepelt a megyei egészségügyi hatóságok költségvetésében, nehézségeik vannak a recepttömbök beszerzésével, amelyek árát a családorvosok is kifogásolják. Az ígéretek szerint a jövô hét elsô napjaira megoldódik a helyzet, és a közegészségügyi hatóságok azt remélik, hogy alacsonyabb áron juthatnak a nyomtatványokhoz. Az egészségügyben jelentkezô fejetlenséget jelzi, hogy egyéb más újdonsághoz hasonlóan ezt az intézkedést sem készítették elô kellô alapossággal. A tárgyalásokról szóló hírek pedig sovány vigaszt jelentenek azok számára, akik a hét végén sem juthatnak a szükséges fájdalomcsillapítókhoz, nyugtatókhoz és altatókhoz.

Jegyzet

A fülkében szabad helyet a bácsika mellett találtam, lecsaptam magam és hosszú perceken át magamba zuhanva, szótlanul üldögéltem. A beáramló légvonat átrendezte az utasok frizuráját, míg a nap szemtelenül pirította arcomat, a függöny mögé bújni lehetetlen volt, hiszen már rég ellopták.

Egy idô után megtört a csend, a hat utas lassan szóba elegyedett. A mellettem ülô bácsika rám kérdett, hogy meddig "szenvedünk" együtt, s miután megtudta, hogy Vásárhelyig – ami kereken öt órát jelentett –, megkönnyebbült. Ott voltam a kiállításon… mondta félhangosan, mintha attól félt volna, hogy nem fogok lelkesedni, nem fog érdekelni, milyen kiállításon. Akkor egy helyen töltöttük a napot – válaszoltam. Kijelentésem a hangulat gyújtópontjává vált, terítékre került a téma, megtárgyaltuk, kinek melyik festmény a kedvence, miért, mi keltett ez alkalommal az emberben maradandó emléket, de szó esett a becsúszó (szervezési) hibákról is. Érdekes, bennem mély nyomot hagytak Munkácsy személyes tárgyai: szemüvege, esernyôje, házikabátja, palettái, az ecsetek, talán azért is, mert festményeinek egy részét már láttam a Nemzeti Galériában.

A táskákból elôkerültek a Munkácsyt ábrázoló könyvjelzôk, festményalbumok, képeslapok, ezáltal visszaröppenve még egy idôre a kiállításra. Lajos bácsi sajnálta, nem igazán tudta elolvasni a képek mellett elhelyezett feliratokat, mert nem voltak kellôképpen megvilágítva, apróbbak voltak a betûk, a Siralomházat hiányolta, míg én a Rôzsehordó nôt.

A festményekrôl aztán a könyvekre terelôdött a szó, Nyirô József, Wass Albert, Jókai Mór regényei, Kuncz Aladár Fekete kolostora lett az újabb vesszôparipánk.

Kint lassan besötétedett, Lajos bácsi mesélt, viccelt, még versrészletet is mondott, amit hajdanán az iskolában tanult, megsárgult fotókon néztük a családját, a lovait. Olyan hévvel beszélt a felszántott földrôl, annak illatáról, a szárba kapó veteményrôl, hogy csak ámultam. Halványkék inge meg-megvillant a félhomályban, inas karján régi, nagyon régi típusú óra volt, ami többek közt arra engedett következtetni, hogy bácsikánk rég született. Igen, a nyolcvanegy éves, Lugosról Csíkszeredáig utazó útitársunk elôtt le a kalappal.

A Munkácsy-kiállítást már ötvenezernél többen látogatták meg, bácsikánk jelenléte mindenképpen példaértékû, ô több száz kilométert utazott, mert kíváncsi volt a nagy mûvekre, szomjazott valamire... míg mások, akiknek limuzinok állnak a rendelkezésükre és duzzad a pénztárcájuk, legyintenek: mit kell néhány képért ekkora felhajtást csinálni! Nem is gondoltam, hogy a kiállításon kívül más élményben is lesz részem. De volt: megismertem Lajos bácsit...

Úgy látszik, manapság az ajándékozás fogalmába minden belefér. Nemrég egy székelyudvarhelyi üzletember kapta ajándékba az Insectet. Nos, nem holmi rovarirtó spray-re kell gondolni, hanem magára a népszerû paródiaegyüttesre.

– Szóval az úgy volt – meséli Csuti, a banda frontembere –, hogy egy rajongónk szülinapjára a barátai meglepetésként meghívtak. Becsomagoltak, úgy ahogy hallod, majd mikor az ünnepelt kibontott, néhány perc alatt olyan buli kerekedett, hogy "ing-gatya szakadt"…

Úgy látszik, a tavalyi nagy Insect-láz tovább folytatódik. Sok a fellépés, dalaik csengôhangon is megszólalnak, és a minap mesélte a népszerû, több mint 20 albummal rendelkezô mulatós-zenekar, a SÓGOR DUÓ, hogy Szatmár megyében nincs olyan esküvô, ahol ne kérnék tôlük, hogy játsszák el valamelyik Insect-slágert.

Különben van egy személyi változás is: valamikor két Kinga alkotta az Insect nôi "részlegét", most két Melinda lép színpadra, és a legújabb dalokat is ôk éneklik.

Következô albumuk már készül, az ôsszel a boltokba kerül, addig is a rajongók a koncertek alkalmával megismerkedhetnek egy-egy új dallal.

A türelmetlenek számára jó hír: a napokban megjelenô Best of… Mulatós válogatáslemezen már egy cigányos-paródia hallható tôlük, címe Gebe Lover.

Két ország és három város vallja magáénak Árpád-házi Szent Erzsébetet, a 800 évvel ezelôtt született tragikus sorsú magyar királylányt, akit – jótékony cselekedetei és a neki tulajdonított csodatételek miatt – huszonnégy éves korában bekövetkezett halála után négy évvel, 1235 novemberében már szentté avatott IX. Gergely pápa.

A Szent Erzsébet-évet ünneplô Magyarország mellett a német Wartburg és Marburg városa vallja magáénak IV. Béla király testvérét, aki 1207-ben született Sárospatakon. A krónikák szerint egész életében a szegényekrôl gondoskodott, sírja mellett számos csodás esemény történt.

Az idei németországi megemlékezések csúcspontját jelenti az a tegnap nyílt kiállítás, amelyet a türingiai Wartburg várában rendeztek, ott, ahol a magyar királylány négyéves korától tizenhat évet töltött. A kiállítást két német tartomány miniszterelnöke és Szili Katalin, a magyar Országgyûlés elnöke nyitotta meg, nem egymással versengve, hanem mintegy jelezve, hogy Árpád-házi Szent Erzsébet nemcsak Magyarországé, hanem Türingia és Hessen tartományé, azaz Sárospatak mellett Wartburg és Marburg városáé is.

A kiállítás összeállítását a Nemzeti Múzeum és a Budapesti Történeti Múzeum is segítette. Az Eisenach közvetlen közelében lévô Wartburg várában megnyitóbeszédet mondott Szili Katalin mellett Dieter Althaus türingiai és Roland Koch hesseni miniszterelnök. Utóbbi éppenséggel azért "ruccant át" Türingiába, mert annak idején – több száz évvel ezelôtt – a mai Hessen tartomány is Türingiához tartozott, s Marburg akkoriban nem hesseni, hanem türingiai város volt.

Szent Erzsébet huszonévesen Wartburgban és Marburgban egyaránt segítette a szegényeket és a betegeket, kórházat és templomot hozott létre, s nevét a katolikusok és a protestánsok egyaránt imába foglalták. Ily módon – tartják Németországban – Türingiai Szent Erzsébet nemcsak a szegényeket és az elesetteket segítette, hanem saját eszközeivel a vallásokat is egyesítette.

Szent Erzsébetet egész Németország tiszteli, s róla rendszeresen megemlékezik szinte valamennyi tartomány Bajorországtól Baden-Württembergig, miközben Türingia az "érintettség" kapcsán ezt immár harmadszor teszi a mostani, a "Türingiai Erzsébet egy európai szent" címmel megrendezésre kerülô 3. türingiai tartományi kiállítással.

Árpád-házi Szent Erzsébet vagy – mint a németek vallják – Türingiai Szent Erzsébet ma nemcsak Magyarországé, s nem is Németországé, hanem egész Európáé. Magyarország – Sárospatakkal az élen –, s Németország Türingia és Hessen tartomány vezényletével egész évben emlékezik és ünnepel. De emlékezik és ünnepel egész Európa is.

Pénteken pedig a magyar Országgyûlés elnöke, továbbá Türingia, valamint Hessen tartomány miniszterelnöke együttesen tették ezt. A közös megemlékezés méltó Árpád-házi – Türingiai – Szent Erzsébet hagyatékához.

A kínai nagy fal, a jordániai Petra, a brazíliai Megváltó Krisztus szobra, a perui Machu Picchu, a mexikói Chichén Itzá piramis, a római Colosseum és az indiai Tádzs Mahal lett a modern világ hét csodája – jelentették be szombat este a lisszaboni Luz stadionban tartott ünnepségen.

Az újkori hét világcsodát mintegy 100 millió, interneten és mobiltelefonon január óta leadott szavazat alapján választották ki a világ 21 mûemléke közül.

Az ünnepségen, amelyet mintegy száz országban közvetített a televízió, részt vett többek között Neil Amstrong egykori amerikai ûrhajós, Jennifer Lopez amerikai énekes és színésznô, Rania jordániai királyné és José Sócrates portugál kormányfô.

A hét új világcsoda kiválasztását Bernard Weber svájci üzletember és filmproducer kezdeményezte azzal a céllal, hogy kiegészítsék az ókori világ hét csodájának listáját. Ezen az epheszoszi Artemis- templom, Szemirámisz babiloni függôkertje, Mauszólosz síremléke, a halikarnaszoszi Mauszóleion, a rhodoszi Kolosszus, az alexandriai világítótorony, az olimpiai Zeusz-szobor és a gízai nagy piramis szerepelt. Közülük napjainkig csak Kheopsz piramisa maradt fenn. Az ókori világ hét csodáját a hagyomány szerint elôször egy ókori görög író, Szidóni Antipatrosz vette lajstromba.

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) elhatárolódott a kezdeményezéstôl.

A kínai nagy falnak, a Kínai Birodalom jelképének építése több mint 2000 éve kezdôdött el. Minden bizonnyal a világ leghosszabb emlékmûve. Az UNESCO 1986-ban vette fel a világörökség listájára.

Petra romváros Jordánia fôvárosától, Ammántól mintegy 200 kilométerre délre található, szintén a világörökség része. Számos templomát, fürdôjét és sírját homokkô sziklába vésték.

A Rio de Janeiró-i Megváltó Krisztus szobra ma egész Brazília jelképe. Ötévi munka után 75 évvel ezelôtt állították fel a 710 méter magas Rio de Janeiró-i Corcovado-hegyen. Rio leglátogatottabb mûemléke, évente 1,8 millió turista keresi fel.

Az Andokban, az Urubamba-folyó völgyében található Machu Picchu inka romváros, Peru fô idegenforgalmi nevezetessége. A XV. században építették Pachacutec inka császár idejében. Machu Picchu feltehetôen zarándokhely és csillagvizsgáló volt. Naponta több mint kétezren látogatják az UNESCO által 1983-ben világörökséggé nyilvánított "elveszett" várost.

A mexikói Chichén Itzá maja-tolték romvárost Kr. után 500 körül építették a Yucatán-félsziget északi részén. Legjelentôsebb épületei az 54 méter magas piramis, egy csillagvizsgáló és a Yucatán-félsziget toltékok általi meghódításának emléket állító Harcosok Temploma.

Az "Örök Város" jelképének számító Colosseumot mintegy kétezer éve építették, a Kr. utáni elsô században. Építését Vespasianus császár uralkodása alatt kezdték meg és Titus idején fejezték be. A mintegy 50 ezer nézô befogadására alkalmas építmény Róma legnagyobb amfiteátruma volt.

A szintén a világörökség listáján szereplô Tádzs Mahalt az indiai Agrában Sáhdzsahán nagymogul építtette a XVII. században szeretett felesége, Mumtaz Mahal mauzóleumául, aki 14. gyermeke szülésekor vesztette életét. A várostól északra található fehér márványépület messze India leglátogatottabb nevezetessége. Évente több mint hárommillióan keresik fel.

Andersen-mesék díszlettervezôjeként arat sikereket II. Margit dán királynô, aki már 2001-ben és 2005-ben is közremûködött a nagy meseíró egy- egy fabulájának színre állításában, idén pedig ma

lesz új bemutatója. A 67 éves királynô 1970-tôl kezdett el rajzolni és festeni, könyveket illusztrálni, jelmezeket és díszleteket tervezni színházak és tévéközvetítések számára. Akárcsak az elôzô két dramatizált Andersen- mesét, a legújabbat is a koppenhágai Tivoli szórakoztató park pantomimszínháza mutatja be.

Százkilencvenhárom centi magas a legnagyobb brit kutya a hátsó lábára állva, és 1 mázsa 21 kilót nyom. A csaknem lóméretû eb még növésben van, jóllehet már 3 esztendôs. Dán dog és újfundlandi keveréke. "Konfekció-nyakörvet" nem kaptak rá gazdái, külön kellett csináltatniuk extrabôt. Az eb neve Samson, naponta négyszer viszik 3-3 kilométeres sétákra. 65 éves gazdája nagyon élvezi az emberi arcokra kiülô rettegést. Samson ugyanakkor igen barátságos, szelíd eb. Csak hát kissé nagyszájú: a pofájában tud tartani egy focilabdát. Amúgy van nála nagyobb kutya is a világon: egy amerikai eb – amely angol mastiff és Hercules a neve – 6,7 kilóval nehezebb Samsonnál – jegyezte meg a The Sun címû brit napilap.

Alec Baldwin felszólította rajongóit, hogy ne nézzék meg e hét péntektôl vetített filmjét, amelynek nemcsak szereplôje, hanem rendezôje és producere is.

A hollywoodi filmsztár 2001-ben készítette a The Devil and Daniel Webster (Az ördög és Daniel Webster) címû filmet. A fôbb szerepeket Anthony Hopkins, Dan Aykroyd, Jennifer Love Hewitt és maga Baldwin játszotta, de a filmstúdió vezetôi nem tartották alkalmasnak bemutatásra. Most újravágatták, a rendezô- producer nevét a Harry Kirkpatrick álnévre cserélték, és Shortcut to Happiness (Útlevágás a boldogsághoz) címmel pénteken hat nagyvárosban a mozikba kerül. "Ez így már nem Alec Baldwin alkotása. Felismerhetetlen, és Alec azt tanácsolja a rajongóknak, hogy ne nézzék meg" – mondta a mûvész egy barátja az imdb.com filmszakmai portálon megjelent beszámoló szerint.

A párizsiak öltözködnek a legstílusosabban – derült ki abból a friss felmérésbôl, amelyet a GFK Csoport által, a Wall Street Journal Europe megbízásából 19 európai országban és az Egyesült Államokban készítettek idén tavasszal.

A válaszadók több mint harmada, 34 százaléka vélte úgy, hogy egyértelmûen a párizsiak öltözködnek a legstílusosabban. A franciák 51 százaléka osztotta ezt a véleményt, de "felértékelték" a párizsiakat a lengyelek is, akiknek 50 százaléka gondolta ugyanezt. A cseheknek és a magyaroknak 49-49 százaléka tartotta a francia fôváros lakosait a legdivatosabbnak.

A várakozásoknak megfelelôen az olaszok többsége (36 százalék) az olasz divatfôvárost, Milánót választotta a kérdésre, hogy mely városban öltözködnek a legstílusosabban, ugyanakkor összesítésben Milánó 10 százalékos szavazati aránnyal csak a második helyen végzett. A felmérésben részt-vevô országok közül a harmadik legtöbb szavazatot London kapta, összesen hét százalékot. Az összesítésben Róma lett a negyedik helyezett, a válaszadók hat százaléka jelölte be ezt a várost. A felmérés egyik érdekessége, hogy Oroszországban, Svédországban, Lengyelországban és Törökországban a voksolók 10-13 százaléka saját fôvárosát tartotta – Párizs után – a második legdivatosabbnak.

A megkérdezettek 35 százalékának fontos, vagy valamennyire fontos az, hogy a legújabb divatirányzat szerint öltözködjön. A trend követését Kelet- Közép-Európában és Oroszországban fontosabbnak tartják az emberek, mint Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban. A felmérésbôl kiderült az is, hogy a nôk szeretnek leginkább a legújabb divat szerint öltözködni, 40 százalékuk figyeli és követi a trendet, míg a férfiaknál ez az arány 30 százalék.

A korral egyre jobban alábbhagy a divatkövetés: míg a 15-29 évesek mintegy fele fektet hangsúlyt a divatos öltözködésre, a 30-49 éves korosztály 36 százaléka, az 50 éven felülieknek csupán 23 százaléka tartja ezt fontosnak.

Britney Spears újra italozik, mulatozik és zabál – olvasható az MSNBC nevû amerikai hírportálon.

A hírportál a Star nevû bulvárlapra hivatkozva közölte, hogy noha Britney Spears nemrég jött ki a rehabilitációs intézetbôl, újból keményen iszik, hatalmasakat eszik, bulizik, és két kézzel szórja a pénzt.

Mindez ellentmond Britney Spears legutóbb tett nyilatkozatának, amelyet hivatalos honlapján (www.britneyspears.com) tett közzé; eszerint tényleg padlóra került az elmúlt idôszakban, de már talpra állt, és teljesen más szemmel látja a dolgokat.

Ám a bulvárlap bennfentese szerint Britney, bûneit tetézve, gátlástalanul flörtöl is: egy Los Angeles-i mulatóban például látványosan kikezdett a lemezlovassal a férfi menyasszonyának szeme elôtt.

Egy másik bennfentes szerint Britney úgy próbálja titkolni ivászatát, hogy vizeskancsóban hozatja ki magának az italt, és ha a pincérnô ezt elmulasztja, megragadja a karját, és elmagyarázza neki, hogy vigyázzon jobban, mert nem bukhat le.

A "mindentudó" bennfentesek szerint Britney Spears még a családi kapcsolatait is rombolja: húgával és anyjával egyre kegyetlenebbül viselkedik.

Viharban nem szerencsés "fülhallgatózni", mármint iPod, vagy más hordozható lejátszón élvezni zenét – figyelmeztetnek kanadai orvosok.

Az intelem egy kanadai kocogó balesetének eredménye. A 37 éves férfi égiháború idején kocogott, és a közelében fába csapott egy villám. Bár nem ô kapta a "javát", fülhallgatója vezetékei és persze a sportolással járó – szintén áramvezetô – verejtékezés révén neki is kijutott az égi csapásból: megégett a nyaka, a mellkasa, az arca, beszakadtak dobhártyái, középfüle hallócsontjai elmozdultak a helyükrôl, ráadásként pedig eltörött az állkapcsa.

Utóbbi elég ritka sérülés, a dobhártyák károsodása azonban a legtipikusabb fülbaj villámcsapást elszenvedetteknél – hangoztatják orvosok. Ennek ellenére a kanadaihoz nagyon hasonló sérüléseket szenvedett egy tizenéves az Egyesült Államokban, ô fûnyírás közben iPodozott.

Természetesen a kazettás és CD-s walkmanek, továbbá laptopok szabadtéri használata sem javallott villámcsapkodós idôben.

A kanadai kocogó esetérôl a New England Journal of Medicine címû orvosi lapnak írt levélben számoltak be a férfit kúrálók. A villámcsapás még 2005-ben érte az illetôt, és a gondos kezelések ellenére hallása egyre romlik, már 50 százalék alatt van, a magas hangokat egyáltalán nem érzékeli még hallókészülékkel sem. Továbbra is kocog, ám már nem fülhallgatózik közben – jó idôben sem.

Meteorológusok becslése szerint egyébként nem is csekély az esély, hogy valakibe villám csapjon: 1 az 5 ezerhez. Viszont csak minden tizedik megcsapott hal bele.

Elôzmények és következmények

Sok szó esik ezekben a napokban a lakosság egészségügyi szûrésérôl. Arra azonban kevesebben emlékeznek, hogy ez a program 1999-ben egyszer már elkezdôdött, dr. Kikeli Pál, a MOGYE családorvosi tanszéke professzorának vezetésével, aki abban az idôben miniszteri tanácsosként a szaktárca preventív kardiológiai bizottságát vezette.

– Miért torpant meg a nyolc évvel ezelôtti felmérés, mi az összefüggés a kettô között, ki volt az eredeti ötletgazda? – kérdeztük Kikeli Pál professzortól.

– Az 1999-ben kezdeményezett program alapján öt egészségügyi központot jelöltünk ki, amelyek országos szinten elô kellett készítsék a gyakorlati munkát. 2000-ben Maros és a hozzá tartozó Fehér, Beszterce, Hargita, Kovászna és Brassó megyékben megindítottuk a szûrést, amibe bevontuk a családorvosokat és a rezidens orvosokat is, hogy tapasztalatokat gyûjtsenek. A lakossági szûréseknek kétféle típusa van: a naponta végzett vagy a havonta egy nagyobb közösséget érintô felmérés. Mindkettônek megvan az elônye és a hátránya is. Míg városon a napi szûrés az indokoltabb, vidéken a másik módszer mozgatja meg sokkal hatásosabban a helybelieket, a családorvosok számára pedig mintát jelent.

A program egy évig mûködött, aztán kormányváltás történt és a következô államtitkár, dr. Deac Radu professzor leállíttatta a munkát. A felméréshez szükséges összegeket öt központ között osztották el, és felmerült az a kifogás is, hogy miért pont Maros megyében kezdôdött el a program. Ezt követôen évrôl évre beadványokban kértük a minisztériumtól, hogy támogassa a munka folytatását. 2006-ban például két alkalommal ismételtük meg a kérést a MOGYE családorvosi tanszéke és a Procardia Alapítvány nevében. Hogy a most elindult programban milyen ötlet honnan származott, azt már lehetetlen követni...

– Tudomásom szerint nemcsak a módszerét, a technikáját is kidolgozták az általános lakossági szûrésnek.

– Elkészült az információs háttér, s kidolgoztuk az internetes kapcsolat mûködési módját a családorvos, a szakorvos és a kórház között, valamint ugyanennek a láncnak a visszacsatolási módszerét is. A magasabb kockázati kategóriába tartozóknál, ahol a betegség már klinikai formájában megjelent, szakorvosi szinten kell véglegesíteni a diagnózist. Innen a beteg adatai vissza kell kerüljenek a családorvoshoz.

– Milyen eredményekkel járt a szûrés?

– Sokkoló élményt jelentett. Miközben a jelenlegi felmérés csak a szomatikus adatokra vonatkozik, a mi programunk a pszichés és a szociális tényezôket is figyelembe vette. Azt tapasztaltuk, hogy bár a vidéki lakosságban erôs az igény, hogy egészséges legyen, elsôsorban anyagi okokból nem részesülnek jó minôségû gondozásban. Még a megyeközponttól 15 kilométerre levô faluból is nehéz bekerülni, egy 20-25 kilométerre levô félreesô településrôl pedig szinte lehetetlen. A betegek döntô többsége mélyen alulkezelt és nincs meg az anyagi fedezetük sem a minôségi egészségügyi ellátásra. A legalapvetôbb gyógyszerekhez sem jutnak hozzá, s egy részük nem is fordul orvoshoz, mert annyira kevés a pénze, hogy sem gyógyszerre, sem utazásra nem telik.

A szûrésbôl kiderült, hogy a környékbeli falvak elöregedtek, ami nagyon komoly problémát jelent. Az egészségügyi adattár egy élô adatbázis, amibôl a demográfiai és a gazdasági jellegû problémák is kiderülnek. Ugyanakkor világosan tükrözi az elkövetkezô tíz- húsz év kilátásait is.

– Ha a gyakorlati munka során tapasztalt néhány jellegzetességet felsorolna…

– Míg a mai vidéki fiatalság kockázati tényezôi megegyeznek a városi fiatalokéival, a 40 év fölötti falusi lakosság egy egészen más világot jelent. Hatvan éven túl a férfi lakosság döntô többsége halott, holott 20 évvel a halál beállta elôtt már világosan körvonalazódnak az alapvetô kockázati tényezôk. Fontos szerepük van a pszichoszociális tényezôknek, mivel a környezet minden történésére a teljes szervezetünk reagál. Ezeket a történéseket lelkileg is fel kell dolgozni. Ha ez nem sikerül, érzelmi zavarok – például depresszió, szorongás, agresszió... – keletkeznek.

Az érzelmi feszültségeknek pszichofiziológiás következményei vannak (emelkedik a vérnyomás, a vérzsírok szintje...) A feszült állapotok levezetése az egészségtelen életmódban nyilvánul meg (dohányzás, túltápláltság, kábítószer- fogyasztás), súlyosabb formája a depresszió, az alvászavarok, a szív-érrendszeri problémák, s az immunrendszer megbetegedései, a daganatos betegségek.

Manapság az átlagosnál tíz évvel hamarabb megjelennek a lelki zavarok (a 20 – 30 évesek körében), a klasszikus kockázati tényezôket pedig harminc év fölött már tömegesen lehet látni.

A társadalmi dimenziótól már csak azért sem lehet eltekinteni, mivel Románia szintjén húzódik a kelet-nyugati törésvonal, s a szív- érrendszeri elváltozások számaránya messze meghaladja a nyugat-európai átlagot (3-4 ezrelék helyett 9), ami egyrészt az integrációs gondokkal magyarázható.

– Mindezeket figyelembe véve, milyen eredményekkel kell járnia egy lakossági szûrésnek?

– Az adatok ismeretében egészségügyi tervet kell készíteni minden közösség számára, s a véleményalakítóknak össze kell fogniuk a kockázatok tudatosítása érdekében. Mi ezt is elôkészítettük, s a szaktárca részére is kidolgoztunk egy megelôzô stratégiát.

– Mi a véleménye a most elindult lakossági szûrésrôl?

– A szûrôlapot is kommentálhatnám, de az egészet tekintve az a véleményem, hogy nincs jól elôkészítve, s a lakosság sincs a kellô mértékben felkészítve, ami kétségessé teszi a várt eredményt.

Bodolai Gyöngyi

Népi gyógyászat, természetgyógyászat

Gyógyélelmiszerek

Egészítsük ki gyógyélelmiszerekbôl készült házirecept-tárunkat egy újabbal, amelyet több adatközlôm sikeresen kipróbált. Összetevôi erôsítik egymást, hatékonyabbak.

"Szükségünk van 350 g aloé verára, egy kg mézre, egy kg citromra és egy liter vörösborra. Az aloét, citromot ledaráljuk. Én a citrom hajának csak egy részét szoktam beletenni. Háromliteres befôttesüvegben összekeverem a mézzel, borral, s öt napig fakanállal minden reggel felkavarom. Mikor összegyûl az a szép sárga gyûrû a tetejére, kezdem inni. Háromszor egy evôkanál naponta az adagja éhgyomorra. Az aloét s a citromot is össze szoktam rágni. Három nap után már lehet érezni a jó hatását. Azóta nem fájnak az ízületeim, nem szédülök, nagyon jól feloldotta az erekrôl a lerakódást, mert érszûkületem van a nyaki érben, azelôtt ájultam el. A munkahelyemen tavaly télen mindenki meg volt hûlve, tüdôgyulladásosok voltak, én nem kaptam el. Egész télen egészséges, jókedvû voltam, s tele voltam energiával." (Mezômadaras, Marosszék)

E kompozíciónak magas a C- és más vitamin-, ásványi-, nyomelem-, antioxidáns- (szabadgyökfogó), természetes antibiotikum-tartalma. Hatása: a szervezet méregtelenítése, az anyagcsere gyorsítása, immunerôsítés, baktérium-, vírus- és gombaölô, gyulladáscsökkentô, daganatok kialakulásának és fejlôdésének megelôzése, valamint a velünk született öngyógyító folyamatok beindítása, vitalitásunk növelése.

Az aloé vera, habár kaktusznak néz ki, a liliomfélék családjába tartozik. Amerikától Új-Zélandig alkalmazzák a népek hagyományos orvoslásaikban. Belsôleg segíti a májmûködést, az emésztést, az immun- és szívérrendszert, külsôleg gyógyítja a sebeket, égést, viszketést, duzzanatot. Dr. Rácz Gábor Gyógynövényismeret címû könyvében azt írja róla, hogy a levelek egyes anyagai sejtosztódást gátló hatásúak. Dr. Taraczközi István, a Magyar Természetgyógyászok Szövetségének elnöke ezt megerôsíti, több gyógyulásról számol be.

A mézrôl mint gyógyelixírrôl a második részben írtam.

A citromnak többek között magas a C-vitamintartalma, amely testünk minden funkciójában részt vesz. Antitoxikus (méregellenes), véd a stressz ellen, növeli a sejtlégzést, serkenti a mellékvese mûködését, hormontermelését, segít, hogy mirigyeink jól mûködjenek. Védi az ereket, gátolja az érelmeszesedést.

Gyógyító hatású májgyulladás, influenza és más fertôzô betegségek, reumatikus bajok, heveny mérgezések, rákos daganatok esetén is. A vörösbort mértékkel kell fogyasztani. Vitaminok, ásványi és nyomelemek, antioxidánsok forrása. Statisztikák mutatják, hogy Franciaország azon területein, ahol vörösbort fogyasztanak, kisebb az érrendszeri megbetegedések száma.

Más gyógyélelmiszerek, amelyek védenek a rákkeltô szabadgyökök ellen, és amelyek ebben a sorozatban szerepeltek: a fokhagyma, vöröshagyma, bíbor kasvirág.

A leírt gyógyélelmiszer-recept egyszerûbb változatát (aloe, méz, vörösbor) Laposnyakon, Hunyad megyében is megtaláltam. Az ötvenes években daganatos betegségekben használták (nôi és gégerák esetében), és mindkét esetben meggyógyultak a betegek. Az aloé még segít a nôi ösztrogénhormon-képzésben, vitalizálja és tonizálja a nôk szervezetét. Segíti az enzimmûködést. Megszünteti a menstruációt megelôzô kellemetlen tüneteket.

Bernád Ilona

(MTI-Press) A tumor burjánzásának megállítására, majd a daganatnak a szervezetbôl való eltávolítására eddig alkalmazott módszereknél hatékonyabb lehet az úgynevezett protonterápia, amit már másfél évtizede alkalmaznak ott, ahol az ehhez szükséges részecskegyorsító, a ciklotron rendelkezésre áll.

Svájci kutatók pedig a módszer továbbfejlesztésén dolgoznak, biztató eredménnyel.

A pusztító, félelmetes betegségek közül leggyakoribb a rák, azaz a testünk egyes sejtjeinek megállíthatatlan burjánzása, daganattá, tumorrá növekedése. Ha idôben felismerik, mûtéttel, gyógyszerekkel, kemoterápiával többnyire gyógyítható. Az elrákodosodott sejtek a radioaktív anyagok mágnesekkel irányított sugarával is elpusztíthatók, mintegy elégethetôk. Legtöbbször kobaltizotóp sugarát irányítják a káros sejtekre az úgynevezett kobaltágyúval.

Orvostörténeti tény, hogy a radioaktív anyagoknak elôször a sejtpusztító hatását észlelték és csak a 20. század elsô évtizedeiben, a kutatókat ért sugárzást követô sejtpusztulás hívta fel a figyelmet arra, hogy az ellenôrzött sugárnyaláb a gyógyításra is alkalmazható. Azóta a sugárterápia világszerte elterjedt.

A gyógyító sugarakat pontosan a burjánzó sejtekre irányítható, úgynevezett protonterápiát 1992 óta alkalmazzák.

Bár az Egyesült Államokban az elmúlt 15 évben 80 ezer kezelést végeztek így, elterjedésének gátat vet, hogy az atomok elemi alkotórészeit képezô protonokat csak a ciklotronnak nevezett részecske-gyorsítókban lehet a testbe "lövéshez" szükséges sebességre felgyorsítani.

Amerikában is csak öt ilyen, egyenként 2 ezer négyzetméteres épületben, 100 millió dollárért felépített részecskegyorsító mûködik.

Hatalmas, kör alakú alagútjaikban nagy energiával körbefuttatott atomrészecskék és antianyagok száguldanak mind gyorsabban, hogy megfelelôen felgyorsítva és ebbôl a ringlispilbôl egy oldalkapun kiengedve, pontosan irányítva, a rákos sejteknek ütközhessenek.

Az amerikai ciklotronok mellett mûködô mûtôkben három operációs asztal is van, melyeken a pácienseket úgy helyezik el, hogy a sugárzás a legrövidebb úton és csakis a rákos sejtjeiket érhesse. A mûvelet mindössze két percig tart.

A világ legnagyobb részecske-gyorsító ciklotronja a Svájc és Franciaország határos részei alatt felépített genfi CERN. Mint információs közlönyükben jelentették, az ott kutatók a nagyon ritka, negatív ikerprotonokkal igen biztató kísérleteket végeztek hörcsögök bôrráksejtjeinek kiirtásával, oly módon, hogy a szomszédos ép sejteket semmiféle káros sugár nem érte.

Ez a még kísérleti stádiumban lévô módszer a már alkalmazott protonterápia során is pontosabb tumorirtást tesz majd lehetôvé.

-szj-

Ki Jakab Melinda? A kérdésre a következôket válaszolta: Mostanában kezdem szeretni önmagam. Nagyon tisztelem azt, aki vagyok. Szeretem a testem, a lelkem, ami az enyém, én ezt vállalom. Kiadni mindazt a jót, amit az életem folyamán felhalmoztam magamban. Számomra a bemutató mindig szomorú nap. Akkor úgy érzem, mindent kipakoltam magamból.

Mi következik?

Megint olyan éjszakák, amikor nem alszom, és azon gondolkodom, ezt hogyan oldjam meg. A mozdulatsor, amit kitaláltam, hogyan vigyem tovább, hogy kifejezze azt, amit mondani akarok. Elkezdek gondolkodni, mi legyen a következô tervem. Eddig mindig sikerült találni egy más tervet. Hiszek a sorsban, tôlem is függ. Hiszek a jelekben, abban, hogy megállás nélkül tanulni kell. A megállás maga a vég.

*

A hajdani kicsi, törékeny leánykát annak idején a nagymamája vitte el egy tánctanfolyamra, mert az orvos azt mondta, sok mozgásra lenne szüksége. A nagymami hamar rájött arra, hogy Melinda imádja a zenét, és szívesen mozog zenére, ô volt az, aki szorgalmazta, hogy az egyébként is jó mozgású és nagyon jól tanuló gyereket kivegyék a Báthory István Líceum negyedik osztályából és a balettiskolába írassák. Ez életében nagy és meghatározó változást jelentett. Volt két tanára, akikhez nagyon ragaszkodott. Hary Erzsébethez, aki a technikát tanította, meg azt, ami a tánc lelke, és Vendler Évához, aki a mozgások kifejezésében finomított rajta. Mint az iskola növendéke, reggeltôl estig táncolt, kínozta, gyötörte a testét, mert egyesek azt mondták neki, hogy nincsenek adottságai, és csak a sok munkának köszönheti, hogy viszi valamire. A balettiskola utolsó évei alatt már alkalma nyílt arra, hogy a Kolozsvári Magyar Operával kollaboráljon. Valkay Ferenc volt a balettmester, akitôl nagyon sokat tanult, ô vezette be a kortárs tánc rejtelmeibe, felfedvén elôtte azokat a kifejezési formákat, amik már utat nyitottak számára a színpadon. Rájött arra, hogy a mûvészetben nincs megállás, a kutatás, a tanulás az, ami elôreviheti az embert, és a kifejezési formákban sincs megállás, mindig valami mást, valami olyan egyénit kell keresni, amivel még jobban közölni tudja azt a mondanivalót, amit tánccal el akar mondani. Valkay Ferenc tételesen megfogalmazta, hogy: "belôled magántáncost faragok". Ezért is maradt az intézménynél. Holott hívták sokfele. Ekkor fogalmazódott meg benne, hogy a tánc több, mint technika. Ebben az idôben a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián megnyílt a táncrendezési szak. Erre jelentkezett, felvették a rendezés-koreográfia szakra és egy új, tágabb horizont nyílt meg elôtte. Ezután találkozott még életében három mesterrel, akik valamire tanították. És nemcsak technikai úton közelítették meg a balettmûvészetet, hanem gondolkodásban is befolyásolták életét. Sorana Badea tanárnôje volt az, aki figyelmeztette, a határokon túl más világ van a táncmûvészetben. Saját pénzen külföldre megy. Magyarországon, Németországban tanul. Részt vesz különbözô táncfesztiválokon, ahol a kortárs táncot még jobban, alaposabban megismeri. Rádöbben, hogy számára a tánc mindent jelent. Mindig csak elôre kell menni, haladni a mûvészet útján. A tudatos alkotásban mindig meg kell keresni az utat, ami elvezet ahhoz, hogy az alkotónak mondanivalója legyen a nézô számára.

Megfogalmazódott benne, hogy a táncosok kilenc év alatt megtanulják a testük fegyelmezését. De ennyi nem elég. Most már tanárnô abban az iskolában, ahol valamikor ô tanulta a táncot és senki nem tanította azt, hogy ezt a szakmát szeretni kell, mert ez a boldogság. Elhatározta, a tánccal járó boldogságot kell felfedeztetnie növendékeivel.

Jakab Melinda meg van gyôzôdve arról, hogy mindenki el tudja mondani táncban is azt, ami benne van. Csak ismerni kell a technikát, amivel ezt meg lehet tenni. A táncos és a koreográfus fogalom két külön kategória. Eljutott egy olyan fokra, hogy mindazokat a gondolatokat, melyek benne megfogalmazódtak, tovább tudja adni a tánc nyelvén. Ennek következtében csak olyat koreografál, amit ismer, már elsajátított.

Elsô munkája az államvizsga volt. Vibration. Ezt követte a Légszomj, majd a Fából faragott királyfi. Három mû. Egyik sem hasonlít a másikra. A saját dramaturgiában képekbôl indul ki, és egyikbôl születik a másik. Ekkor kísérletezik, rakosgatja, formákat keres. Megszületik egy mozdulat, amely hat a következô mozdulatra, és valami belsô súgás következtében összeáll a mondanivaló. A kortárs táncban nagyon nagy szerepe van a lépések sorozatának. Amelyek meggyôzôen kell hassanak. A másik technika a nehézségi erô leküzdésére épül. A táncos, akárcsak az ember, nem tud elszakadni a földtôl. Lehet építkezni egy bizonyos belsô ritmusra. Lassítás, gyorsítás variálásával kiépíteni a mozgássort. Amit nem mindig kísér zene. Japán mestere, Tadashi Endo szerint az igazi koreográfia akkor jó, ha zene nélkül is megél. A fából faragott királyfi esetében Bartók Béla zenéjére dolgozott. De van olyan eset is absztrakt témánál, amikor csak a mozdulatsor létezik. A tánc, a mozgás sokkal ôsibb, mint a megfogalmazott folyamatos beszéd. A koreográfus tudománya abban rejtôzik, hogy megtalálja azokat a gesztussorozatokat, melyekkel a befogadóval közölni tudja mondanivalóját. A táncban a cselekménysor nagyon egyszerû és érthetô kell legyen. Lehet, hogy a nézô egy elôadáson nem ért meg minden apró mozdulatot. De megérti a táncot. Ez a fontos. A mozgás és az idô egységében kell gondolkodni. Jó fantáziával rendelkezô koreográfus mindent el tud mondani a világról. Ezért, aki koreográfus és rendezô is, az nagy bátorsággal kell rendelkezzen. Mûveiben vállalnia kell önmagát. Amilyen a mûved, olyan vagy te. Aki megnézi, amit ô eddig az alkotás világában tett, az megtudja pontosan, ki is Jakab Melinda.

Csomafáy Ferenc

A török regényirodalom nagy sikere

A 2006. évi irodalmi Nobel-díjas Orhan Pamuk török írónak három regénye jelent meg magyarul, legutóbb a 721 oldalas nagyregény, a Hó. Már ezt megelôzôen Béke-díjjal jutalmazták az írót. Mindhárom magyarul megjelent regénye érdekes, olvasmányos, számunkra eddig ismeretlen tájakra vezet, de bepillanthatunk általa a közelmúlt és a jelen török belpolitikai élet szövevényeibe, tekervényes útvesztôibe. Próbálom összefoglalni az író könyveinek olvasása közben, hogy a magamfajta átlagolvasó mit is tud a törökökrôl, az országról, az irodalmukról.

Nekünk, magyaroknak talán elég is volt egy idôre a török hódoltság 150 esztendejét megemészteni, Zrínyi Szigeti veszedelmének török és magyar hôseit csodálni, késôbb a nagy fejedelem bujdosása idején a régi ellenséget barátként tekinteni. A számkivetettség elzártsága azonban nem ad betekintést az 1700-as évek török világába, hiszen Mikes keserûen megállapítja a Leveleskönyvében: "De azt elhiszi-é ked, hogy nehezen szokhatom ehhez az országhoz. Való, a törökök bennünket szeretnek; semmi fogyatkozásuk nincsen, senkinek semmi bántódása nincsen. De az idegen nemzetnek nehéz itt, mert semmi ismeretséget, barátságot nem tehet. Ez a nemzet a keresztyént nem utálja, de megveti…" Mégis nehéz megmagyarázni egymillió örmény és harmincezer kurd kiirtását, meggyilkolását, amit a török nép lelkiismerete sohasem fog kiheverni, lett légyen bár Musztafa Kemál pasa (Atatürk) nagyszerû modern országépítô csodatétele.

Az író három könyve a török élet elôttünk eleddig nem ismert világa. Az elsô, amelyet 1984–85-ben írt, A fehér vár, múltbeli történet. Egy fiatal velencei nemes török fogságba esik. Csodálatos módon nem fûzik rabszíjra, hanem egy török úr szolgálatába kerül, mivel tudását értékelik, és a török úr is hozzá hasonló tudományokat mûvel. Együtt élnek, társalognak, tudományos munkájukkal foglalkoznak, szinte hihetetlenül azonosulnak egymás elveivel, alig választja már el ôket valami. Még az is elôfordulhat, hogy a velencei nemes iszlám hitre tér, bár ez öncsalás volna, és a vívódásai megállítják ebben a szándékában. Mindkét tudós férfiú a szultán szolgálatában áll, aki kegyesen fogadja igyekezetüket, de végül egy csodafegyver kimunkálásával bízza meg ôket. (Mire hasznosítaná egyébként a keleti államfô a tudományt, mint egy legyôzhetetlen harci fegyver feltalálására – talán ezt sugallja az író meseszövése.) A csodafegyver rémületet kelt, hosszú ideig készül, végül a hódító török sereg csodafegyverestôl beleragad a sárba, a "fehér vár" alatt. A regény címe ezáltal történelmi szimbólumként jelenik meg. A fehér várat nem sikerül elfoglalni, a csodafegyver nem segít a hódítóknak. Az üzenet a címben rejlik? Pamuknál, amint az késôbbi mûveibôl is kiderül, nagy jelentôsége van a fehérnek. Talán tisztát, ôszintét jelent, amelyet igaztalan, kevély társadalmak nem tekinthetnek magukénak.

1992 és 1994 között írta Az új élet címû regényét. A cím itt is sokat jelent. Hiszen a fôszereplô egy könyv bûvöletében indul az új élet keresésére. Azt jelentheti ez a példázat, hogy amit életünkben keresünk, ami felé küzdve haladunk, azt olvasmányainkból fedeztük fel, és el is indulunk feléje. Oszman, a fôhôs útjai számunkra Törökország felfedezését jelentik. Érdekes, hogy a vidéki városok élete pártvillongások, mozgalmak színhelyeként valós és irracionális, amint az író a valós és különös jelenségeket vagy a modernkedôket ironizálja. Ám megbocsátóan tekint mindenre, még ha szánnivalók és agresszívek is.

Még különösebb életformák és közélet bontakozik ki a harmadik regénybôl, amelynek címe a Hó. A bonyolultságában olykor döbbenetes eseményeket rejtô török peremvilág a színhely, váltakoznak az idôsíkok.

A Németországból, Frankfurtból hosszú idô után hazatérô költô egy határ menti városba kerül, meghatározott feladattal. Egy fôvárosi liberális lap azzal bízza meg, hogy írjon oknyomozó riportot a Karsz városában izgalmat kiváltó eseményekrôl.

Attól fogva, hogy a busz nekirugaszkodott, utazónk le nem vette tekintetét a mellette lévô ablakról. Talán abban a reményben, hogy valami újat láthat, merôn nézte a nyomorúságos kis boltokat, pékségeket meg a rozoga kávéházakat, amelyek Erzurum külvárosainak félreesô utcáit szegélyezték, s miközben ô ide is, oda is belesve bámészkodott, egyszer csak hullani kezdett a hó. Sokkal erôsebben és sûrûbben esett, mint Isztambul és Erzurum között.

Ha utazónk nem lett volna halálosan fáradt, ha jobban megfigyelte volna a megannyi tollpiheként kavargó, égbôl leszálló hópelyheket, akkor talán ráeszmélt volna, hogy egyenesen egy hófúvásba megy bele; akkor a kezdet kezdetétôl látta volna, hogy olyan útra indult, ami örökre megváltoztatja majd az életét, és visszafordult volna. Ám ez a gondolat meg se fordult a fejében. Ahogy esteledett, elmerülten gyönyörködött az égbolton még mindig pislákoló fényben. Az egyre vadabb táncot lejtô szélfútta hópelyhekben nem a fenyegetôen közelgô hófúvást vette észre, hanem ígéretet látott bennük; egy múltba mutató, a boldogság és ártatlan gyermekkort idézô jelet.

Utazónk Isztambulban töltötte boldog gyermekéveit, és tizenkét év után most elôször, az édesanyja temetésére tért vissza a városba. Négy napig maradt ott, majd úgy döntött, elutazik Karszba. Még évekkel késôbb is fel tudta idézni azt a csodaszép havas estét: hajdan soha nem szerzett ilyen örömöt neki az isztambuli hóesés. Utazónk költô volt, s mint egyik ifjúkori versében – amit a török olvasók jó része máig nem ismer – ô maga írta: csak egyszer, egyetlenegyszer hull a hó álmainkban.

Odakint, az ablakon túl, éppoly lassan és halkan hullt a hó, ahogy az utazó megálmodta, s régóta áhított, rég várt révületbe esett, amíg a havat bámulta; az ártatlan gyermekkor emlékeitôl megtisztulva, az optimizmus csábításának engedve el merte hinni, hogy otthon van ebben a világban. Sôt hamarosan olyasmit is tett, ami egyszer sem fordult elô vele, immár hosszú évek óta: elaludt ültében, Karsz felé buszozva.

Tehát éljünk az alkalommal, s amíg ô szendereg, suttogjunk el róla ezt-azt. Bár tizenkét esztendôt töltött politikai menekültként Németországban, utazónk sosem buzgólkodott mint aktivista. A költészet volt az igazi szenvedélye, az egyetlen gondolata. Negyvenkét évesen egyedül élt, soha nem nôsült meg. Bár így, az ülésen kuporgó alakjából nehéz lett volna megállapítani, török létére nagyra nôtt, a haja barna volt, az arca pedig sápadt, s bôre az út során még jobban megfakult. Szemérmes ember volt, és szerette a magányt. Ha tudta volna, mi történt vele nem sokkal azután, hogy elbóbiskolt – ha sejtette volna, hogy feje elôbb a szomszédja vállára, aztán a mellére bukott a billegô döcögô autóbuszon –, menten elsüllyedt volna szégyenében. Mert az utazó, aki a szemünk láttára nekidôl a szomszédjának, derék, becsületes, jóindulatú férfiú, és – a talpig erényes, örökös kudarcra ítélt Csehov-alakokhoz hasonlóan – telis-tele van mélabúval. Késôbb még sok szót ejtünk a mélabúról, most azonban, mivel utazónk nem fog sokáig szunyókálni ebben a kényelmetlen pózban, érjük be annyival, hogy eláruljuk, ôt igazából Kerim Alakusoglunak hívják, de nem tetszik neki a neve, s jobban örül, ha csupán így, a monogramjáról ismerik: "Ka" – ezért én ebben a könyvben teljesíteni fogom a kívánságát. Hôsünk már diákkorában is makacsul ragaszkodott hozzá, hogy a f&