Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 – euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök felkérte a pénzügyi, illetve a munkaügyi minisztert, elemezzék Traian Basescu államfô levelét a nyugdíjak emelésére szükséges pénzforrások kapcsán, és készítsék elô a választ a kormány nevében. "Kedden az államfô levelet küldött a kormánynak, amire választ fog kapni. Megkértem Vosganian és Pacuraru minisztereket, hogy elemezzék a levelet, és fogalmazzuk meg a választ" – mondta Tariceanu a kormányülésen. Traian Basescu államfô kedden kijelentette, kihirdeti a nyugdíjtörvényt, de amikor ezt megteszi, tudnia kell, hogy a törvényt életbe fogják léptetni, és felkérte a kormányt, mutassa be a pénzforrásokat, amelyekbôl a nyugdíjak emelését biztosítani akarja. Basescu hangsúlyozta, arra kéri a kormányt, pontosítsa, ha módosítja a maximális összeget a fûtéstámogatás megállapításánál, vagy az ártámogatott gyógyszerek juttatásánál. Elmondta, jelenlegi formájában a törvénynek az lesz a következménye, hogy a kis nyugdíjú személyek továbbra is nagy szegénységben fognak élni, míg a nagyobb nyugdíjak számottevôen megemelkednek.

Aktuális

Svetlana Preoteasa, a közoktatási minisztérium államtitkára bejelentette, hogy az ôsszel parlament elé kerülô új tanügyi törvénytervezet szerint háromra csökken a líceumi évek száma. A kilencedik osztályt az általános iskolai ciklushoz sorolják abból a meggondolásból, hogy a végzôs 16 éves fiatalok munkát vállalhassank. A kisérettségit felszámolják, s helyette ötödik osztálytól az országosan egységes tételek alapján megírt dolgozatok osztályzatát veszik figyelembe. A bejelentés szerint a tanügy korifeusai rájöttek (mintha kissé késôn tették volna?), hogy nem helyes a szakaszzáró vizsgával járó idegfeszültségnek kitenni a 14 éves gyerekkeet, akiknek – a hangzatos statisztikák ellenére – több mint 30 százaléka képtelen volt arra, hogy a kisérettségivel egyáltalán megpróbálkozzék. Hogy miért lesz jobb az egységes dolgozat, ami már 10 éves kortól minden évben több alkalommal is hasonló idegfeszültséggel jár? S ráadásul sok esetben a bukás elkerülhetetlen következményével. Azokban a tanügyi egységekben, ahol az oktatás színvonala objektív vagy szubjektív okokból az átlagos alatt van, már ötödik osztálytól kiderülhet, hogy az egységes dolgozatra kapott egyes, kettes osztályzatot semmiképpen sem lehet még egy halvány ötösre sem feltornászni. Ahogy az idén is megtörtént jó néhány gyengébb képességû, de a maga lehetôségei szerint igyekvô diákkal.

Ennek a felmérési módszernek akkor lenne értelme, ha a romániai diákság egészének valós képességeit és tudászintjét figyelembe véve állítanák össze a tételsorokat a legszükségesebb ismeretekre alapozva, továbbá, ha a diákok felügyelete is egységes szigorral, de mégis barátságos környezetben történne.

Ha nem szenvedne a megbízható értékelés válságában a romániai oktatásügy, sokkal egyszerûbb lenne, ha a tanulók általános iskolai osztályzatainak átlagát vennék figyelembe. Ami jelenleg egyenlôtlenséget szül, mivel a különbözô iskolákból hozott osztályzatok korántsem ugyanazt a tudásszintet fedik.

Az általános iskolai évek meghosszabítására vonatkozó kísérlet pedig egyszer már megbukott. Ha a kilencedik osztályt az általános iskolákban szervezik meg, akkor a színvonal miatt juthat hasonló sorsra, a közép- és ipari iskolák keretében pedig a szerényebb lehetôségû vidéki diákok számára lesz elérhetetlen, a roma fialokról nem is beszélve.

Túl a kétségeken akár azt is lehetne mondani, hogy a többször átfércelt romániai oktatásügy megérett egy újabb átalakításra. Kérdés, hogy akiket érint, meddig "bírják cérnával"?

Az Európai Unió új soros elnöke, José Socrates portugál kormányfô szerdai strasbourgi beszédében gyors elôrelépést ígért az EU-alkotmányt felváltó reformszerzôdés kidolgozásában. Socrates a július elején hivatalba lépett portugál EU- elnökség prioritásait ismertette az Európai Parlament elôtt.

Az interneten is közvetített beszédében elmondta, hogy július 23-án megkezdôdik az a kormányközi értekezlet, amely a júniusi EU-csúcson alapjaiban jóváhagyott reformszerzôdés végleges szövegének kidolgozására hivatott, s Portugália még aznap az EU-tagállamok külügyminiszterei elé terjeszt egy szövegtervezetet. A július 23-i héten megkezdik munkájukat a jogi szakértôk is, hogy megnézzék, melyek a vitás pontok. A külügyminiszterek pedig következô, szeptember eleji tanácskozásukon áttekintik a munka elôrehaladását. Portugália azt reméli, hogy a következô, október 18-19-i EU-csúcsértekezleten már alá is lehet írni a végleges szerzôdést.

A gyors menetrendet azonban veszélyezteti, hogy a lengyel vezetés vitatja a brüsszeli EU-csúcson született megállapodás egyik pontját, s kilátásba helyezte: ezt a kérdést a kormányközi értekezleten újranyitják. Socrates beszédében figyelmeztetett: Portugália nem arra kapott mandátumot, hogy újratárgyaljanak egyes pontokat, hanem hogy a megállapodás alapján elkészítse a szerzôdést. S hasonlóképp nyilatkozott José Manuel Barroso, az EU-bizottság elnöke is, aki Strasbourgban, a képviselôk elôtt kijelentette: ha most újratárgyalnák a dolgokat, az rossz üzenet lenne.

Diplomaták szerint a kormányközi értekezleten bármely kormány bármilyen témát újra napirendre tûzhet, s azután, a végén az összes tagállam jóváhagyására lesz szükség a megállapodáshoz. Azonban nyilvánvaló, hogy ha a lengyelek – akik követeléseikkel már eleve felbôszítették a többi tagállamot a júniusi csúcson – ezt az utat választanák, akkor óriási nyomás nehezedne rájuk.

Néhány nappal a latin nyelvû miserend hivatalos felértékelése után a Vatikán újabb lépéssel nyomatékosította konzervatív irányvonalát. A kedden közreadott hivatalos dokumentum vitatja a protestánsoknak azt a jogát, hogy vallási közösségüket egyháznak nevezhessék.

A német katolikus püspöki kar elnöke is elismerte, hogy a vatikáni nyilatkozat "a maga szûkszavú és tömör megfogalmazásában keményen hangzik". Karl Lehmann bíboros ugyanakkor úgy vélte: a szöveg lehetôvé teszi, hogy a protestánsokat "nem csak erkölcsi, de teológiai értelemben is egyházként tiszteljük".

Katolikus szemszögbôl csak azok a keresztény közösségek tekinthetôk szoros értelemben vett egyházaknak, amelyek megôrizték az apostoli utódlást – hangsúlyozza a pápai dokumentum. Ezen a püspöki tisztségnek kézrátétel útján történô, megszakítás nélküli továbbadása értendô, amely a Krisztus által kiválasztott apostolokig vezethetô vissza. Az ortodox és a keleti keresztény egyházak – miként a katolikus – esetében fennáll az apostoli utódlás, viszont a protestáns egyházak többsége elutasítja ezt az elvet.

Ezért ôk "nem tulajdonképpeni értelemben vett egyházak", hanem egyházi közösségek, amint azt a zsinati és a zsinat utáni tanítás kimutatta – áll a dokumentum egy kommentárjában. A Vatikán hangsúlyozza, hogy a szöveg nem tartalmaz új álláspontokat, csupán az ismert római hozzáállást eleveníti föl.

"Akkor is, ha ezek a világos kinyilatkoztatások feszengést váltottak ki az érintett közösségekben és katolikus körökben is, nem világos, miként kaphatnák meg a fenti közösségek az »egyház« titulust." Mindazonáltal a dokumentum elismeri, hogy a protestáns közösségek "kétségtelenül egyházi jelleggel és az ebbôl fakadó üdvözítô értékkel bírnak".

A katolikus egyház kizárólagos képviseleti igénye mögött teológiai és egyháztörténeti okok állnak. A Vatikán felfogása szerint a pápák közvetlen utódai Péter apostolnak, akit a Biblia szerint Jézus Krisztus az anyaszentegyház alapítójának tett meg.

Máté evangéliumában (16, 18-19) errôl ez áll: "Te Péter, azaz kôszikla vagy, és én erre a kôsziklára építem egyházamat; neked adom a mennyek országának kulcsait. Amit megkötsz a Földön, meg lesz kötve a mennyekben is, és amit feloldasz a Földön, fel lesz oldva a mennyekben is."

Várhatóan még öt-hét évig tart Romániában az ingatlanpiac szárnyalása, s emiatt az ingatlanpiaci beruházások hozama Romániában nagyobb lesz, mint az Európai Unió többi részében – jelentette ki Ion Radu Zilisteanu, a romániai ingatlanügynökségek egyesületének szóvivôje.

A szakértôvel a Cotidianul címû bukaresti napilap hétfôi száma közöl interjút. Zilisteanu kifejti, hogy a román ingatlanpiac látványos növekedése 2003 elején kezdôdött. Ezért öt-hat évvel ezelôtt egy ingatlan megvásárlása nagyon jó üzletnek bizonyult, hiszen a beruházás mindössze 5-8 év alatt megtérült évi 12-20 százalékos hozammal. Késôbb a növekedés kissé hanyatlott – magyarázza a szóvivô -, így a beruházás megtérülésének ideje 8-12 évre tolódott ki. Emellett a beruházás évi hozama is 8-12 százalékra csökkent. Becslése szerint 2012 és 2014 között, amikor Románia várhatóan belép az eurózonába, a befektetések megtérülésének határideje 15-25 évre terjed majd ki, évi négy-hat százalékos hozammal.

Az ingatlanügynökségek képviselôje szerint az 1989 elôtt épített panellakások ára két évig még emelkedni fog, mivel jelenleg a kínálat csak a kereslet hatvan százalékát elégíti ki.

Az ingatlanpiacon továbbra is a telkek esetében lehet jelentôsebb növekedésre számítani. Például a mezôgazdasági földek ára akár 40-45 százalékkal is emelkedhet, mert Nyugat- Európában egy hektár ára 8 és 10 ezer euró között változik, míg Romániában helyenként még az ezer eurót se éri el – olvasható a Cotidianulban.

A 2008. évi Sommelier Európa-bajnokságra készül a soproni Lukács Szabolcs, aki három ezüst után az idén aranyérmet nyert a magyar borpohárnokok országos versenyén. Az ízek, illatok mestere az ausztriai Ruszt(Rust) borakadémiáján szerezte meg alapképzettségét.

– A magyar sommelierek, azaz borpohárnokok egyre nagyobb tekintélynek örvendenek. Már másfél évtized óta országos versenyeken mérhetik össze tudásukat, 1996-tól pedig nemzetközi porondon is bizonyíthatják rátermettségüket – bocsátja elôre Lukács Szabolcs, aki hat esztendeje ûzi az itthon még igencsak ritkának számító mesterséget. Pedig a borpohárnokok már a középkorban is nagy megbecsülésnek örvendtek. A Frank Birodalom idejében a királyok elôkóstolói voltak. Rangjukhoz méltó elôjogokkal is rendelkeztek a francia királyok udvartartásában. Napjainkban államilag elismert és oktatott szakmájuk egyre népszerûbb a hagyományos európai borvidékeken, Magyarországon azonban még csak néhány helyen tanulható. Így például a pécsi Pannon Boregyetemen, vagy a szaktekintélynek számító Rohály Gábor fôvárosi borkollégiumában. Tôle például a borleíró nyelvet tanulhatta meg a soproni kóstoló mester. A szakma alapjait azonban a burgenlandi borvidék egyik legjobb iskolájában, a ruszti borakadémián sajátította el.

– Itt a legmagasabb fokozatú diplomát, a borakadémikusi címet is szeretném megszerezni a továbbiakban. Minden esztendôben indulok a hazai versenyeken, ahol már három második helyezést értem el. Idén tavasszal pedig "bearanyoztam" eddigi pályafutásomat. Most már készülök a jövô évi Európa-bajnokságra, amelynek a franciaországi Reims ad otthont. A versenyt a legrégebbi és legtekintélyesebb pezsgôgyártó cég, a Ruinart Champagne szervezi – összegzi terveit a soproni borpohárnok.

Aki pedig azt hinné, hogy egy vérbeli sommelier csupán a borok világában igazodik el szinte tökéletesen, az alaposan téved. A borpohárnokoknak valamennyi a vendéglôkben elôforduló italokhoz, így a sörökhöz, az ásványvizekhez, rövid italokhoz és kávékhoz is magas fokon érteniük kell. Egy profi pohárnok legfontosabb adománya a jó szaglás és a kitûnô ízérzékelés. Így tudja kellô határozottsággal javasolni, hogy mit igyunk a különféle fogásokhoz. Memóriájukban valóságos íz és illat könyvtárat raktároznak el. Ugyanakkor ebben a szakmában az elméleti tudás, a jó fellépés, a nyelvtudás és a tapasztalat sem nélkülözhetô. Sôt mi több, Lukács Szabolcs a dugóhúzók, a gyújtók, de még a szivarvágók használatának tökéletes ismeretét is nagyon fontosnak egy pohárnok mindennapi tevékenységéhez.

Minden olyan kisebbségi követelésnek helye van, beleértve az autonómiát is, ami hozzásegíti a romániai magyar kisebbséget identitása megôrzéséhez, s nem sérti Románia területi integritását – ezt közölte kedden Strasbourgban romániai magyar politikusokkal Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke Tôkés László református püspök beszámolója szerint.

Mint Tôkés az MTI-nek telefonon elmondta, ô maga és Fodor Imre (az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, illetve a Székely Nemzeti Tanács elnökei) azért jöttek Strasbourgba, hogy ott tájékoztató és lobbitevékenységet folytassanak az erdélyi magyarság érdekében. Pöttering mellett több külföldi, illetve magyar EP-képviselôvel is találkoztak, s a tanácskozásokon egyebek mellett azt kérték: az EU erôsítse meg a Románia által a felvételkor vállalt kötelezettségek betartásának ellenôrzését.

Tôkés elmondta: mindenekelôtt gratuláltak Pötteringnek, mert úgy tudják, hogy az EU-parlament elnökének jelentôs szerepe volt az uniós alkotmány elutasítása miatt kialakult válság megoldásában, a kivezetô út megtalálásában. Örömüket fejezték ki, hogy az új reformszerzôdés tervezetében továbbra is szerepel a kisebbségvédelem ügye.

Tájékoztatták Pötteringet a román csatlakozás óta eltelt fél év tapasztalatairól, s elmondták: nem kétséges, hogy a csatlakozás nyomán Románia bizonyos fokú, szerény elôrehaladást ért el. Az is nyilvánvaló viszont, hogy önmagában a csatlakozás nem oldja meg a korrupció ügyét, a pártatlan igazságszolgáltatás terén lévô hiányosságokat, sem a kisebbségi kérdéseket. Felhívták Pöttering figyelmét olyan, az elmúlt két év Romániáról szóló országjelentéseiben már szereplô fontos kérdésekre, mint a kommunizmus alatt elkobzott tulajdonok visszaszolgáltatása, a magyar felsôoktatás kérdése, a szub-szidiaritás és az önkormányzatiság, a szubszidiaritás és a kulturális autonómia ügye. Pöttering Tôkés szerint ígéretet tett, hogy ezekben a kérdésekben továbbra is követni fogják a romániai helyzet alakulását.

Végül a közelgô romániai EP- választásokról szólva a püspök elmondta az MTI-nek: ô kérte tárgyalópartnereit, hogy monitorozzák, ellenôrizzék a romániai helyzetet a voksolás elôtt. Nehogy ugyanaz forduljon elô, mint 3 éve, amikor a választási procedúra révén a Magyar Polgári Szövetséget egyoldalúan kiszorították a választásokból. "Még mindig fennáll a veszélye annak, hogy Romániában a szabad választás nem érvényesül: de én remélem, hogy 140 ezer támogató aláírással a hátam mögött elindulhatok a választásokon" – mondta Tôkés.

Az Európai Bizottság a múlt szerdán fogadta el az uniós borpiac reformjáról szóló javaslatcsomagot, amellyel az immár krónikus bortúltermelésnek akar véget vetni, illetve elômozdítani az erre a célra szolgáló közösségi szubvenciók hatékonyabb felhasználását.

Az Európai Bizottság szakemberei szerint a változtatást az indokolja, hogy az utóbbi években Európán belül is csökken a borfogyasztás, az unió borexportja nem növekszik olyan mértékben, mint a világpiac felvevôképessége, évente 10 millió hektoliterrel nô az eladatlan borkészlete.

A tervezett borpiaci reformszakértôk szerint hátrányos helyzetbe hozza a 2004-ben és 2007-ben csatlakozott országokat, állítja a magyar mezôgazdasági minisztérium: "a támogatás történelmi alapon történô elosztása diszkriminatív, rendkívül hátrányos és igazságtalan a 2004-ben és 2007-ben csatlakozott 12 tagállamra nézve, mert számukra nem biztosítja a szükséges forrásokat a szerkezetátalakításra, a versenyképesség javítására.

– Az Európai Parlamentben Mariann Fischer Boel mezôgazdasági és vidékfejlesztési biztos mutatta be az Európai Bizottságnak az európai borágazat támogatási és szabályozási módjainak megreformálására vonatkozó terveit. Kelemen Atilla európai parlamenti képviselô, a román parlament mezôgazdasági szakbizottságának elnöke szerint kétirányú lobbi folyik az unióban. Ugyanakkor úgy gondolja, a 15 régi tagország "összekacsint" az újak háta mögött, s megpróbálja hátrányos helyzetbe hozni azokat. Hogy érti ezt?

– A régebbi uniós tagországok nincsenek tekintettel a 12 újabb tagországra, amikor olyan dolgokat akarnak megszüntetni, mint a répacukor használata. A másik amolyan észak dél elleni harc. Azt szorgalmazzák, hogy azok az országok – Spanyolország, Portugália, Olaszország, Görögország – állíthassanak bort elô, ahol a napfény- óraszám következtében magasabb a szôlô cukorszintje. Ráadásul "dupla csavart" is alkalmaznak, azt mondják, a répacukrot nem lehet felhasználni, de a mustot igen. Eszerint vagy szôlôt, vagy mustot importálhatnak azok az országok, amelyek földrajzi elhelyezésük okán kevesebb fényegységet kapnak. Példának az egri bort hoznám fel: ha az uniós normák szerint például csak a pécsi bornak megfelelô a cukortartalma, akkor az egriek Pécsrôl kellene mustot vásároljanak. Ez a bor akkor vajon egri bor lenne? Tehát önmagának mond ellen az Európai Unió.

– Mi a helyzet nálunk?

– Romániában nyolc hagyományos bortermô vidék van, közöttük a Küküllômente és a lekencei borvidék. Viszont az úgynevezett borreform nyomán csupán a Murfatlar maradhatna meg. Ugyancsak csalafinta dolog egy másik "javító" intézkedés. Már nem 400 ezer hektár szôlô kivágásáról, hanem "csak" 200 ezer hektárról beszélnek, ami érdekes módon szinte csak az újonnan felvett országokat érinti.

– Az Európai Unió hogyan valósítja meg a borpiaci rendtartást?

– A termelési potenciál szabályozásával, a telepítési jogok korlátozásával, kivágási és átalakítási támogatásokkal, piaci intervenciós támogatásokkal, lepárlási, illetve tárolási támogatásokkal, exporttámogatással.

– Fischer Boel szerint az európai borászat megreformálása szükségszerû, mivel az európai borok nemzetközi versenyképessége stagnál, míg az "újvilági" export dinamikusan nô. Mit jelent ez?

– Ez annak köszönhetô, hogy az európai bortermelôket korlátozzák a terjeszkedésben. Az új borászati technológiák bevezetése az Európai Unióban nehézkes, mivel az új módszerek elfogadása a tagországok mezôgazdasági minisztereinek uniós szinten való döntésétôl függ, és ez a folyamat évekig is eltarthat. A hagyományos európai borfogyasztó országokban – Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban – a fogyasztás drasztikusan csökken, és a jelenlegi támogatási rendszernek köszönhetôen évi 15 millió hektoliter túltermelés keletkezik, amit közösségi támogatással lepárolnak ipari célokra.

– Egy reformjavaslatot is elôterjesztettek. Melyek a fô elemei?

– A kivágási támogatások fenntartása és szigorúbb környezetvédelmi szabályozása, a kivágások korlátozása a veszélyeztetett régiókban, valamint a kulturális örökség részét képezô szôlôtermô vidékeken a szôlôültetvények fenntartását célzó támogatás bevezetése. Ugyanakkor javasolta, hogy 2014-tôl töröljék a telepítési jogok korlátozását, hogy a sikeres európai bortermelôk növelhessék a termelésüket, javítva az európai borok versenyképességét a nemzetközi piacon. Egy másik javaslata a lepárlási támogatások eltörlése. Ugyanis az Európai Unió évente körülbelül félmilliárd eurót költ a borfelesleg megsemmisítésére, raktározására és alkohollá való lepárlására. Ezt a pénzt inkább a piaci egyensúly javítására, a minôség fejlesztésére és az európai borok külföldön történô népszerûsítésére kellene fordítsa.

Ezenkívül már említettem a borok cukorral való gazdagításának tilalmát. Ezt a javaslatot több európai állam nehezményezi (Németország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Ausztria, Bulgária, Franciaország), mivel az olyan régiókban, ahol nem elég az évi napsütéses napok száma ahhoz, hogy a szôlô elérjen egy bizonyos szintû cukortartalmat, a bortermelôk kénytelenek cukor hozzáadásával javítani a mustot.

– Ön szerint, bár a reformok összességükben jótékonyan hatnak az európai borágazatra, veszélyeket is tartogatnak a romániai borászat számára.

– Így van. Egyrészt Románia eddig nem részesült a lepárlási támogatásokból, így ezek bevezetése túlzott kivágást eredményezhet. Ugyanakkor a lepárlási támogatások megszüntetése az import jelentôs növekedését eredményezheti. Ez azt jelenti, hogy fôként Észak-Olaszországból az eddig lepárolt olcsó borokat Közép- és Kelet-Európába fogják exportálni. Végül az sem mellékes, hogy 2014-tôl, a telepítési jogok tilalmának feloldása után, a nagy tôkeerejû cégek kiszoríthatják a kisebb, családi gazdaságokat a piacról, és Romániában a borágazat nem biztos, hogy eléggé erôsnek bizonyul a megmérettetésre.

Úgy érzem, a 15 régi EU-tagország összekacsint az újonnan csatlakozottak háta mögött, és hátrányos helyzetbe próbálja szorítani azokat. Mi meg, természetesen, nem szeretnénk elsô bálozók lenni a nagy európai táncversenyben.

– A tervezetet a bizottság elfogadta. Mi a további sorsa?

– Ha az Európai Parlament és a Miniszterek Tanácsa is véleményezi és elfogadja, ténylegesen jövô nyár végén léphet életbe.

A marosvásárhelyi tanács tegnap rendkívüli ülésén döntött arról, hogy nyilvános vitát szerveznek a Nicolae Grigorescu és az Avram Iancu utcák keresztezôdésénél, a tanfelügyelôség alatti domboldal beépítésére vonatkozó határozattervezetrôl. A javaslatot tegnap már másodszor tárgyalta a tanács, idôközben a zöldövezet kárára történô építkezés terve ellen tiltakoztak a Civitas Nostra városvédô egyesület, a Rhododendron környezetvédelmi szervezet, és az APDO Lider szervezet is, valamint 60 lakó is aláírásával tiltakozott a 3000 négyzetméternyi zöldövezetet érintô építkezési terv ellen.

A határozattervezet indoklása szerint a Nicolae Grigorescu, Avram Iancu és az 1989. December 22. utcák keresztezôdésénél nagy a forgalom, a zsúfoltságot az úttest szélén állomásozó, parkoló gépkocsik okozzák. Ugyanakkor a tanfelügyelôség többször is jelezte, hogy az intézmény épülete alatti domboldal csúszásveszélyes.

A polgármesteri hivatal a jelzett problémák megoldása érdekében elôször egy 5000 négyzetméteres felület beépítését javasolta. Az ügy tegnapi vitája során végül 3000 négyzetméter beépítésére tettek javaslatot, melyet az indoklás szerint haszonbérbe adnának egy vállalkozónak, aki tömbházat húzna fel a domboldalra, emellett pedig 200 férôhelyes emeletes parkolót, játszóteret és zöldövezetet is berendezne az említett telken. A javaslat szerint a telket bérlô cég a domboldalt is meg kellene erôsítse, és emellett egy tanulmányt is készítene az útkeresztezôdés forgalmának rendezésére.

A Civitas Nostra városvédô egyesület sajtóközleményben is tiltakozott a terv ellen, Varga István elnök tegnap a tanács elôtt is felszólalt, kifejtve hogy szerintük a tervezet indoklása egyoldalúan csak az elônyösnek tekintett szempontokat említi és elhallgatja a hátrányokat. A koncesszióba adandó területen közel fél hektáron a domboldalt sûrûn benôtt fákat ki kell vágni az építkezéshez. A városvédô egyesület vezetôje szerint ha az önkormányzat valóban a parkolási gondokat akarja enyhíteni, akkor olyan, már beépített területeket kell keresnie parkolók építésére, ahol a bontás elfogadható. A Civitas Nostra kezdeményezéséhez az APDO Lider Emberjogvédelmi Egyesület is csatlakozott, a Cornel Briscaru jogász vezette szervezet is közleményben követelte a nyilvános vita szervezését a kérdésben. A tanács tegnapi ülésén továbbá a Rhododendron környezetvédelmi szervezet nevében Szakács László ökológus szólalt fel, emlékeztetve a képviselôket, hogy a zöldövezetekre vonatkozó 2007/24. törvény értelmében az építkezésre kijelölt telkeken a zöldövezetnek legtöbb 10%-át szabad beépíteni. A környezetvédelmi szervezetek 60 környékbeli lakó tiltakozó aláírását is összegyûjtötték.

A tiltakozások nyomán heves hangú vita alakult ki az ülés során. Dorin Florea polgármester hisztériának nevezte a zöldek tiltakozását, nyomdafestéket nem tûrô jelzôkkel illette a környezetvédô szervezeteket, és amellett érvelt, hogy a tanács ne döntsön nyilvános vita szervezésérôl. Doru Opriscan képviselô szintén a zöldeket ostorozta mondván, hogy a szóban forgó zöldövezet gondozásáért nem tettek semmit, a telken halomban áll a szemét. Opriscan felvetésére válaszként Dávid Csaba ülésvezetô elnök az illetô zöldövezet gondozatlanságáért a polgármesteri hivatalt, illetve a városi kertészetet tette felelôssé, szerinte ezek kellene azt is rendben tartsák, mivel a telek közterület. Dr. Benedek István tanácsos egyetértett azzal, hogy a domboldalt rendezzék át, mert valóban gondozatlan, viszont szerinte a polgármesteri hivatal rosszul mutatta be az egész tervet, amibôl nem derül ki pontosan, hogy mit akarnak a telken végezni.

Végül a tanács arról döntött, hogy nyilvános vitát szerveznek a tervrôl, az ezen leszûrt következtetéseket pedig belefoglalják a domboldal rendezésérôl készülô városrendészeti részlettervbe, amelyet majd szintén a tanácsnak kell jóváhagynia, majd ezután döntik el végérvényesen, hogy engedélyezik-e az építkezés megkezdését.

A nyugati egyetemeken már meghonosodott az a szokás, hogy a nyári gyakorlatokon a hallgatók és a tanárok egy-egy korsó sör mellett délutánonként vagy esténként tudományos, ám kötetlen jellegû beszélgetéseket folytatnak, amelyek "sörszeminárium" néven váltak ismertté. Ennek mintájára indítják el ma délután 5 órakor a csíkfalvi csûrszemináriumokat, melyeknek jövô csütörtökig a csíkfalvi Tündér Ilona Vendégház csûrje ad otthont. A rendezvénysorozat szervezôi: a Sapientia – EMTE kommunikáció szaka, a Csíkfalvi Polgármesteri Hivatal valamint a Tündér Ilona Vendégház.

Dr. Gagyi József egyetemi docens immár négy éve kalauzolja a Sapientia egyetem kommunikáció szakos diákjait a nyári terepgyakorlatokon, ebben az évben viszont arra tesz kísérletet, hogy az újszerû kezdeményezés következtében tudományos eszmecsere alakuljon ki az egyetemi hallgatók, meghívott elôadók, valamint az érdeklôdô községbeliek között.

A Nyárádmentén egyre több csûr tátong üresen, a szekereknek, traktoroknak már csak hûlt helyét találni. Sokakban felvetôdött az elképzelés, hogy valami új rendeltetést találjanak az árválkodó építményeknek, és a közismert mikházi Csûrszínház elindítása után ezentúl a csíkfalvi csûrszemináriumokat is be szeretnék vésni az emberek emlékezetébe. A szemináriumokon borozgatás közben a társadalomtudományokban és természettudományokban meghonosodott kutatási elvekrôl, módszerekrôl és gyakorlatokról esik majd szó, miközben az érdeklôdô gyakorlatozók, idôsebb társaik, más szakos diákok, valamint a helybéliek kérdéseket tehetnek fel az elôadóknak.

A rendezvénysorozat egyik legfôbb célja, hogy ne csak társadalomtudományokkal foglalkozó kutatókat és tanárokat vonjanak be a tudományos diskurzusba, hanem a beszélgetések során olyan területek képviselôi is megszólaljanak, akik közelebb vihetik az érdeklôdôket az adott szakterület doktrínáihoz.

A meghívottak között van dr. Roth Endre szociológiaprofesszor (Babes-Bolyai Tudományegyetem – BBTE), dr. Tôkés Gyöngyvér adjunktus, a Kutatási Programok Intézetének titkára, dr. Dávid László egyetemi tanár, a Sapientia-EMTE rektora, tanszékvezetô, dr. Horváth Sándor egyetemi elôadótanár (Petru Maior és Sapientia Egyetem), dr. Veress Károly egyetemi tanár (BBTE), Hajdú Zoltán, a Fókusz Öko Központ elnöke, dr. Kádár Magor adjunktus (BBTE), dr. Ármeán Otília adjunktus (Sapientia – EMTE), dr. Ungvári Zrínyi Ildikó docens, dr. Ungvári Zrínyi Imre docens (BBTE), dr. Pletl Rita docens, dr. Gagyi József docens (Sapientia – EMTE).

A globális felmelegedés miatt vagy sem, a szûnni nem akaró hôség a közbeszéd leggyakoribb témája lett. S így aztán tanulhatunk meteorológiául. A minap sárgának mondott figyelmeztetô jelzést kürtölt szét a szakhatóság, majd egy fokozattal fennebb araszolt és narancssárgával riogatta a népet. Illik hát tisztába tennünk magunkat a kánikula színeivel.

A zöld színû figyelmeztetés akkor érvényes, amikor nem várhatók veszélyesnek minôsíthetô idôjárási jelenségek.

Erôs viharra utal a sárga jelzés, amellyel többek között arra figyelmeztetik a lakosságot, hogy a szél megerôsödhet, villamos kisülések várhatók. A vihar ellenére számolni kell magas hômérsékleti értékekkel. A jelenségek megszokottak az adott térségben, ám bizonyos tevékenységek kifejtésekor potenciális veszélyt jelentenek. A sárga szín a vízhozam növekedésére is figyelmeztet.

Narancssárga jelzést akkor ad ki az illetékes hatóság, amikor egyértelmûen veszélyt hordozó idôjárási jelenségekre kell számítani. Szélvihar, felhôszakadás, jégesô, villamos kisülések, kánikula vagy fagy várható. A kisebb folyóvizek megáradhatnak.

A piros vészjelzés nagyon intenzív, veszélyes idôjárási jelenségekre utal. Viharos széllökések, jégesô, illetve felhôszakadás is lehet, villamos kisülésekre, fagyra, nagyobb áradásokra kell számítani.

***

És hogy a konkrétabb információval se maradjunk adósok, tegnap a szakemberek 12 megye prefektusi hivatalát figyelmeztették a mától péntekig várható árvízveszélyre.

Az Országos Hidrológiai Intézmény narancssárga jelzésû figyelmeztetést küldött Botosani, Bákó, Neamt, Buzau, Brassó, Kovászna, Hargita, Dâmbovita, Arges, Prahova, Suceava és Vrancea megyékbe.

A hidrológusok ugyanakkor sárga jelzésû figyelmeztetést is szétküldtek. Ez 15 megyét érint, ezek közül 8 megkapta a narancssárga jelzésû figyelmeztetést is.

A szakemberek szerint áradások keletkezhetnek az Iza, Túr, Szamos, Maros, Olt, Arges, Ialomita, Suceava, Moldova, Beszterce, Trotus, Putna, Buzau, Szeret és Prut folyókon.

Az Országos Ifjúsági Hatóság a 448/2007-es törvény alapján, 1.000.000 lejbôl gazdálkodva, ingyenes táborokat szervez a fogyatékos óvodásoknak, diákoknak és azok szakképzetlen, illetve szakképzett személyi gondozóinak. Az ország különbözô pontjain, július 30. és szeptember 15-e között tartandó táborokba a megyei ifjúsági intézményeknél lehet jelentkezni. A Maros Megyei Ifjúsági Igazgatóság hétfôn továbbküldte a közleményt megyénk azon alapítványainak, melyek fogyatékos gyerekekkel foglalkoznak. Barabás Róbert, az intézmény turisztikai tanácsadójának nyilatkozata szerint az Alpha Transilvana Alapítvány máris jelentkezett egy 30 fôs csoporttal. Országos szinten 60 üdülôpont áll a jelentkezôk rendelkezésére, a jelentkezôk maguk dönthetik el, hol szeretnének táborozni. Megyénkben egyetlen táborozóhely választható – a Maros Megyei Ifjúsági Igazgatóság szovátai diáktábora –, ugyanis a ratosnyai, illetve a laposnyai táborok már nem mûködnek. A szovátai üdülôpont jó feltételeket tud biztosítani a résztvevôknek és fogyatékos ifjak fogadására is fel van készülve. Az elkövetkezô napokban a szervezôk szakképzett személyzet segítségével sajátos programot állítanak össze, a különbözô fogyatékossági szinteket figyelembe véve, hogy a fiatalok szórakoztatását kellô módon biztosíthassák. Mivel elsô alkalommal áll ilyen jellegû rendezvény elôtt, az intézmény nem tudja, hány jelentkezôre számíthat, de a törvény értelmében fogyatékos fiataloknak biztosítani kell az üdülést. A feliratkozáshoz a fogyatékos tanulónak vagy annak szüleinek, törvényes képviselôjének kérést kell benyújtania a Maros Megyei Ifjúsági Igazgatóságnál vagy annál a tanintézménynél, melyhez tartozik, és csatolnia kell hozzá a fogyatékosságot igazoló okirat másolatát is.

További részletek az Országos Ifjúsági Hatóságnál (021/2101589) vagy a Maros Megyei Ifjúsági Igazgatóságnál (Victor Babes utca 11. szám, Marosvásárhely, tel. 0265/218-841).

Jegyzet

Uborkaszezonban finom kis híreket lehet közzétenni arról, hogy döglenek a nyulak (de ez nem tragédia, csak baj), rengeteg az autóbaleset és hogy csak a csapvíz iható. Szerencsére ezt már tudjuk, több írás szólt arról mostanában, hogy a városi vízmûvek kiválóan végzi a munkáját, egyetlen gondja, hogy a dolgozók tiszta, üde és friss ivóvízhez jussanak satöbbi. Dicséretes, szép dolog, ha valaki elvégzi azt a munkát, amit a munkaköri leírása elsô fejezete tartalmaz, a vízmûvektôl sem várunk el többet.

A minap (Népújság, júl. 4.) az elsô oldalon, férfitenyérnyi színes fotó és hat sor szöveg riogat azzal, hogy "Egyetlen marosvásárhelyi forrás vize sem iható!" A szövegben ismét fölbukkan egy másik riogatás (nevezhetném irányadó szakvéleménynek is), amit volt már szerencsém egyszer megdorgálni. Aszongya: "a közegészségügyi hatóság igazgatója elmondta, hogy az önkormányzatnak javasolták, korlátozza a hozzáférhetést e forrásvizekhez". Talán két éve lehetett olvasni még egy ilyen szakértôi utasítást, amit én azzal próbáltam elhárítani, hogy felidéztem korábbi idôk törvényét: a középkorban egy forrás megszüntetését azonnali felkoncolással büntették. A két (?) év elôtti kampány során az egyik felszegi forrásra (az egyetemi kantinhoz vezetô lépcsô mellett) furmányos csôszerkezetet szereltek, hogy "korlátozzák a hozzáférhetést". Mondanom sem kell, hogy a dolgozók, akiknek ôsi szokásuk, hogy imádják a tiszta, üde és friss forrásvizet, azonmódúlag megfúrták a csövet.

Persze-persze, nagyon jól tudjuk, hogy a felszegi forrásvíz nitráttal dús, de azt is tudjuk, egy korábbi Népújságból, hogy még senki sem betegedett meg Marosvásárhelyen forrásvíztôl. (Nitrát? S akkor a salétrommal tartósított felvágottakról mit mondjunk?) Bôven elegendô, ha kiírják a forrás közelében, hogy a víz emberi fogyasztásra alkalmatlan (a július 4-i pár sor is utal erre: "a figyelmeztetô táblákat a helyi önkormányzat illetékeseinek kell kihelyezniük"), dolgozó tömegeink már nagyon öntudatosak és tudják, hogy a vizet csak öntözésre, mosogatásra és betonkavarásra szabad használni. Maradjunk ebben, jó? S nagyon kérem, többé ne próbálják meg "korlátozni a hozzáférést a forrásvizekhez".

Ha valamilyen kampányt kíván indítani a Közegészségügyi Hivatal, akkor volna egy javaslatom (két vagy három helyi tévéstúdió áll a hivatal kapujában, segítôkészen!). Indítsanak kampányt, hogy a dolgozó tömegek tanulják meg a hulladék kezelését. Elsô lépés: a pillepalackokat tapossák laposra, mielôtt bedobják a szemétbe, hogy a kukák ne levegôvel teli flakonokkal teljenek meg.

(Zárójelben: az utóbbi idôben a politikusok hülyeségei nem tudnak írásra késztetni, már csak akkor kérek szót, ha a forrásokat akarják befalazni.)

Forrásvédô honpolgári üdvözlettel,

Csütörtöki kimenô

Számos esetet lehetne felsorolni, melyek végkövetkeztetése mindig ugyanaz: így élj, ilyen légy, ezt kövesd, s akkor könnyû lesz az álmod, hogy Sütô Andrással szóljak. A példák felhozhatók a magánéletbôl, az iskolák és egyetemek neveldéibôl, de már a bölcsôdékben is példaképeket állítottak elénk (nem tudom, manapság vannak-e Lumumba csicsás, Mobutu kákás típusú példaképek és lózungok, avagy vannak-e még bölcsôdék?). És ott sorakoznak a közéleti példaképek, amelyekbôl ugyancsak elkelne néhány ezer hatékony, hiszen a közélet lépfenéi nélkül valószínûleg a sajtó is rettenetesen unalmas lenne és elég volna egyetlen rózsaszín fecni a meleg büszkeség programjával. (A hideg szégyen és zuhany nyáron is garantált.)

Ámde én olyan példára bukkantam a minap sajtóvadászat közben, mely megérdemli a második nyilvánosságot. Értse ezt a sorszámnevet, ki hogyan akarja, én 1912-bôl hozom fel, egy akkori újságban bukkantam rá.

Történt pedig, hogy városunk vasakaratú és ambiciózus polgármesterrel tüntettetett ki. Igen, ô Bernády, aki ekkor már tíz éve áll a város élén. Nagyszabású városrendezési terveinek számos házacska esett áldozatul, került bontókalapács és csákány alá, hogy utat engedjen új utcáknak, tereknek, más, délcegebb és közhasznú épületeknek. A város ezeket kivásárolja, kisajátítja vagy elônyös cserét ajánl a tulajoknak, bérlôknek, birtokosoknak. Telket, ahol építkezhetnek. Szinte túlkínálat van beépíthetô telkekbôl, és így tágul a város tere. Ebbôl született meg az a Vásárhely, amely mára lett szûkös a megnövekedett forgalom és emberáradat számára.

Egy adott percben Bernády György nagyarányú bontásainak maga Bernády György is szenvedô alanya lesz. A Lehel (utóbb Babits, majd Argyas) utca meghosszabbításának útjában éppen a polgármester úr egyik ingatlanja áll. A dolog a képviselôtestület elé kerül, ahol ebben a tárgysorozati pontban az ügyrend név szerinti szavazást rendel.

A polgármester pedig úgy dönt: az a pénz, melyet a telekért nyer, legyen négyszögölenként 3 korona, vagyis három kiló szalonna ára Bányainál, a mészárosnál. A kapott összeg nagyobbik hányadát Bernády azonnal felajánlja a befejezés elôtt álló Kultúrpalota céljaira, majd egy kisebb résszel ágyalapítványt tesz az aggmenház javára. Azaz a felajánlott összeg kamataiból egy ágyrajáró szegény ördögöt élete végéig el lehet tartani, többé- kevésbé tisztességesen.

Ez Bernády erkölcse. Holott neki nincs Tamara nevû nénikéje, sem szívsebészi diplomája. Csak gyógyszerészi és jogi oklevele.

Kétszer játszott eddig Erdélyben Ákos, az énekes idén elôször a Félsziget vendége. Ákos fellépése adja meg a kezdô lendületet a fesztiválnak. Július 25-én, a rendezvény elsô napján perzselô hangulatot teremt majd a várva várt zenész és 19 tagú zenekara.

Egyre közeleg, egyre közelebb... Kíváncsian és türelmetlenül várja már a népes rajongótábora azt a személyt, aki több mint egy évtizede becsempészte magát dalaival, dalszövegeivel és egyediségével mindennapjainkba, a különleges pillanatokba egyaránt. Hol gyökerezik a közel két évtizedes történetiség?

Ákos, teljes nevén Kovács Ákos az 1987-ben alakult Bonanza Banzai együttes énekeseként tett szert országos hírnévre. Tizenöt év alatt 21 magyar nyelvû és hat angol albumot készített. A magyar kiadványok többsége aranylemez lett, de platina is van köztük. Dalszerzôi-elôadómûvészi munkája mellett eddig öt verseskötete látott napvilágot.

Nyári turnéjának programjában a Még közelebb címû lemez bemutatója szerepel. A Félsziget Fesztiválon tehát mi magunk is közelebb kerülhetünk, belekóstolhatunk új albumába. A tavaly októberben napvilágot látott lemez Ákos tizennegyedik magyar nyelvû szólóalbuma, melyen elektronika, akusztikus gitár, dörgedelmes rockhangzás és élô vonóskar egyaránt hallható.

A lemezbemutatón a rockzenekar mellett egy tízfôs vonóskar, az Andante Strings, valamint a Vivat Bacchus énekegyüttes is színpadra lép. Kifejezetten ehhez az elôadáshoz tervezett és kivitelezett díszlettel koncerteznek, mindezt három kivetítôfelület, robotlámpák és line array rendszerû hangfelszerelés egészíti ki. Az elegáns látványvilágú elôadásra jellemzô a gyors hangulatváltás: a rockdalok zúzdája mellett jól megférnek az akusztikus gitáros-zongorás szerzemények.

Egyre közeleg, egyre közelebb, Még közelebb (hozzánk, értünk): Ákos.

Telenézô

Ady-parafrázis: "Szenes képernyôk énekelnek / Gonosz, csúfos éneket: / Korgó agyú tévénézô, / Hát mi vagyok én neked?"

Folytassa az olvasó, ha kedve volna hozzá. Elôször bírságolták a BBC-t, olvasom az MTI egyik hírében. Története során elôször vetett ki pénzbüntetést a brit médiahatóság a BBC közszolgálati televízióra. A patinás intézmény egyik gyerekmûsorában egy stúdióvendéget kért fel, hogy játssza el egy telefonos vetélkedô nyertesét, ezért kell bírságot fizetnie. A British Broadcasting Corporation 50 ezer fontot (74 ezer dollárt) köteles befizetni, amiért a 2006. november 27-i gyerekmûsorában megtévesztette a televíziónézôket. A hivatalos indoklás szerint az 1958 óta nagy népszerûségnek örvendô Blue Peter címû mûsor készítôi megszegték a szabályokat, amikor a stúdióban ülô egyik vendéget kérték fel: játssza el egyik telefonos játék gyôztesét, miután mûszaki hiba következtében a nézôk nem vehettek részt a kérdéses versenyben. A döntést követôen a BBC közleményben hint hamut önnön fejére, bánva, hogy a hatóság pénzbírság kivetését látta szükségesnek az ügyben. "Mint korábbi állásfoglalásainkból is kitûnt, teljes mértékben belátjuk az eset komolyságát, és elnézést kérünk, amiért visszaéltünk nézôink bizalmával". A Channel 4-nek mûsorokat készítô Eckoh Ltd-t is 150 ezer fontos pénzbírsággal sújtották, amiért a szintén nagy népszerûségnek örvendô Richard és Judy Show-ban a nyertes megismerése után is arra buzdították a nézôket, hogy emelt díjas telefonszámot hívjanak.

Nemrég az RTL Klub mûsora sötétült el egy szintén korábbi vétség miatt, örültem is, mert közben megnézhettem egy másik mûsort, amely szintén érdekelt. (Így kell pozitívan reagálni az idegesítô dolgokra.) Nagyon "cikis" egyébként, mondhatnám blamás egy televíziónak, ha fô mûsoridôben kénytelen tudatni ország-világgal: tévedett, elszúrt valamit, és most íme, nyilvánosan bûnhôdik. Romániában az OTV nevezetû "garzontévét" (egy netezô találata) bírságolgatja az országos felügyeleti szerv, nem sok eredménnyel.

A bûnhôdés egyébként a hagyományosan jobb helyeken a bûn megvallásával és fogadalommal jár, tisztességes "tévécsaládokban" (mint láttuk) nem marad el a beismerés, a bocsánatkérés sem. Nálunk (Európának ebben az új-eurós részében) többnyire a nyári uborkaszezonban setétülnek a képernyôk, szinte hallani a tévéguruk fogcsikorgását, a médiamogulok neheztelô böffenetét, világharagos dohogását, hogy a francba!, nem lehet kibekkelni ezt a nappali setétet… De sebaj, mindjárt jönnek a legújabb, sokkoló, fotelbe préselô bombamûsorok, a pucérkodó valóságshow-k, és az égig ugrik a nézettség – legfeljebb újabb két esztendô múltán, a legunalmasabb nyárban azt is "levezekeljük"…

Mármint mi, a csatornák? Dehogy. Mi, a nézôk. Akik már alig sem emlékszünk az ominózus, elmarasztalt mûsorra, ellenben zsigerbôl meggyûlöljük a mindenkori ORTT-ket, audiovizuális tanácsokat, amelyek – érdekeinket védve, lám – bosszúságot okoznak, kedvenc játékunkat kobozzák el. A hirtelen elhallgató, "szenes" képernyôk végsô soron bennünket, nézôket csúfolnak, mondhatni: a mi hátunkon csattan a szigorú médiaostor.

Vajon miért?

Az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya pályázatot hirdet magas tudományos igénnyel, magyar nyelven megírt, széles körû érdeklôdésre számot tartó orvosi vagy gyógyszerészeti szakkönyv kiadásának támogatására.

A pályázat a könyv kiadási költségeinek teljes vagy részleges fedezését tartalmazza 15.000 lejig. Részleges költségfedezés esetén a pályázó szerzôdéses kötelezettséget kell vállaljon, hogy a könyvet egy éven belül megjelenteti, ellenkezô esetben a támogatást visszafizeti.

Pályázni csak kész kézirattal lehet. A kiadásra kerülô könyv terjedelme ne legyen kevesebb, mint 100 oldal. Feltétel, hogy az elsô szerzô vagy szerkesztô EME-tag és román állampolgár legyen.

A beérkezett kéziratokat az EME Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztályának Kiadói Testülete szaklektori véleményezés figyelembevételével rangsorolja. A szerzô javaslatot tehet a szaklektor személyére. A támogatásra vonatkozó döntést a testület legkésôbb 200. november 30-ig hozza meg és a szakosztály honlapján teszi közzé. Ez a döntés végleges, felülbírálatát kérni nem lehet. A kiadót a szakosztály választmánya, a példányszámot a kiadói testület dönti el.

A pályázati anyagnak tartalmaznia kell a kézirat nyomtatott és elektronikus változatát, valamint a szerzô(k) részletes szakmai önéletrajzát. Leadási határidô: 2007. október 15. Az anyagot ajánlott postai küldeményként, vagy személyesen a következô címre kérjük eljuttatni: EME Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztály, Aleea Cornisa 18/12, 540103 Tg. Mures (Marosvásárhely).

A Yatko, a Netcraft és a Quantum Invest webfejlesztô cégcsoport pályázatot ír ki az erdélyi rurális települések (falvak, községek) többnyelvû honlapjainak kiépítésében és mûködtetésében nyújtandó anyagi és logisztikai támogatás elnyerésére.

A program neve NetKaláka és egy többéves, hatékony együttmûködésen alapuló régiófejlesztési projekt része, melynek során Erdély igazi értékeit kívánjuk feltárni és felmutatni.

Meggyôzôdésünk, hogy mind turisztikai, mind pedig gazdasági-fejlesztési szempontból egy rurális közösség számára ma már elengedhetetlen egy többnyelvû, folyamatosan frissített és szakszerûen megépített honlap.

Pályázhatnak: a honlap kiépítésében aktív részvételt vállaló önkormányzatok, jogi személyiséggel rendelkezô helyi nonprofit szervezetek, egyházi intézmények vagy vállalkozók.

Beadási határidô: Az elôzetes, felmérô jellegû igényléseket a www.falu.ro oldalon található adatlap kitöltésével lehet benyújtani legkésôbb július 30-ig!

A támogatás a kiíró által erre a célra kifejlesztett internetes honlaprendszer (szoftver), egy egyéni látványterv és négy különbözô nyelvû webcím (pl: www.telepulesnev.falu.ro) ingyenes felajánlásából valamint teljes körû szakmai és logisztikai segítségnyújtásból áll.

A száz fônél nagyobb lélekszámú települések pályázóinak a tárhelydíjat és a szerkesztési, fordítási munkálatokat fedezô önrészt kell biztosítaniuk, viszont szabadon gazdálkodhatnak a honlap reklámfelületeivel, melyeken helyi vállalkozókat népszerûsíthetnek.

Részletekért látogasson el a www.falu.ro oldalra vagy kérjen tájékoztatást telefonon: 0741-915-082.

Újabb, immár a tizenötödik alkalommal indulhat I. évfolyam a budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kara nyárádszeredai kihelyezett tagozatán. Ez alkalommal is, akárcsak a tavaly, a beiskolázási szám 50 + 10 költségtérítéses.

Beiratkozás: 2007. július 16-28. között 11-tôl 17 óráig.

Beiratkozási díj 32 euró (a Román Nemzeti Bank hivatalos árfolyamán, a beiratkozás napján megfelelô lejértékben), amely tartalmazza az Oktatási Minisztérium nyilvántartási A és B lapjának 6000 forint ellenértékét is.

Szükséges iratok:

– érettségi bizonyítvány fénymásolata

– születési bizonyítvány fénymásolata

– 3 db 3x4-es fénykép

– típuskérvény

– külön lapon lakhelyének címe, telefonszáma, e-mail címe (ha van), születési dátuma, édesanyjának leánykori neve (vezeték- és keresztnév).

Felvételi vizsga nincs.

Túljelentkezés esetén az érettségi vizsga eredménye, s a jelentkezô tetszés szerinti választása alapján a biológia-, kémia- vagy matematikajegy figyelembevételével állapítjuk meg a bejutottak sorrendjét. Az 50 feletti 10 jelentkezô költségtérítéses helyre juthat be, amennyiben vállalja azt.

Az oktatás idôtartama 9 félév, az utolsó a szakmai gyakorlat és a szakdolgozat véglegesítése.

Az oktatás menete és helye: kéthetenként, péntek déltôl vasárnap délig Nyárádszeredában konzultáció; évente legalább egy alkalommal Budapesten egyhetes gyakorlat vagy szakmai szemle. Az I. évesek szeptember 24-én Budapestre utaznak a Corvinus Egyetem avatóünnepségére. Az útiköltséget ezen egyszeri alkalommal a hallgatók fedezik. Az ellátást nem.

A teljes tananyagot – jegyzetek, tankönyvek, szakkönyvek – a hallgatók tanulmányuk befejezésekor vagy távozásukkor kamattal visszatérítendô garancia lefizetésével, díjmentesen kapják, az egyes félévek illetve tanévek végén visszaszolgáltatási kötelezettséggel.

Felvételre jelentkezhet minden magyarul tudó román állampolgár, életkortól függetlenül, aki középiskolai végzettséggel rendelkezik. Szívesen látjuk a már gazdálkodó, kertészkedô személyeket, akik szaktudásukat szeretnék elmélyíteni, korszerûsíteni, hogy versenyképes kertészekké válhassanak.

Ne feledjük, hogy a különbözô fejlesztésekhez, beruházásokhoz nyújtandó, pályázati úton megszerezhetô támogatások elnyeréséhez fontos szempont a pályázó szakképesítése. A felsôfokú végzettségû diplomások elônyben részesülnek.

Éljünk a lehetôséggel!

Dr. Jakab Sámuel tagozatvezetô

A Stiefel Eurocart Románia cég tegnap mutatta be Marosvásárhely térképét, amely Silviu Octavian Huplea igazgató szerint európai szabványoknak megfelelô. 5000 példányt nyomtattak, ezeket közintézményeknek ajándékozzák.

A színes, jól megszerkesztett térkép abban tér el az elôzô kiadványoktól, hogy a több hónapos, alapos terepmunkának köszönhetôen a legaktuálisabb információkat tartalmazza. Feltüntették az utcák névsorát, statisztikai adatokat a városról, külön nyilvántartásba került a város tulajdonában levô közterület, jól kivehetôen jelezték az épületeket, a középületeket, a fontosabb látnivalókat, de ugyanígy szerepelnek a közszállítási útvonalak, parkolóhelyek, taxiállomások, mûvelôdési intézmények, szállodák és a kereskedelmi központok is.

A város térképét a cég nagyobb projektje keretében adták ki. A Stiefel Románia tervezi, hogy európai normáknak megfelelôen kiadják az ország összes megyéjének és megyeszékhelyének aktualizált térképét. Eddig 13 megyei és 10 municípiumi jelent meg. Megyénkben Marosvásárhely mellett már nyomdában van Szászrégen térképe is.

Both József, a cég területi képviselôje elmondta, nehéz volt az információkat összegyûjteni, támogatókat szerezni a kiadványhoz. A térképkészítés 100.000 új lejbe került. A Népújság kérdésére a cég képviselôi elmondták, készül egy kombinált turisztikai térkép is, amelyen a megye és a város alaprajzai is szerepelnek, ezt szeptember körül 10 lejért lehet majd megvásárolni a könyvesboltokban. Megtudtuk, hogy Nagyvárad, Kolozsvár, Nagyszeben, Brassó és Bukarest térképe online változatban is megtekinthetô a számítógépen (például a www.hartasibiu.ro honlapcímen, Nagyszeben), ugyanígy szeptember körül Marosvásárhely térképe is tanulmányozható lesz az interneten.

Keresztes Géza mûépítész tudomása szerint az elsô alaposabb térképet 1970-ben készítették el, ezt felújították 1983- ban, azóta ilyen pontos és részletes térképet nem adtak ki Marosvásárhelyrôl, így a kiadvány referencia lehet akár tervezôk, akár a helyhatóságok számára.

Cabulea Ioan megyei rendôrparancsnok is dicséretesnek mondta a vállalkozást, hangsúlyozva, hogy valójában nemcsak idegenforgalmi célú, a rendôrség is "munka-eszközeként" használhatja majd.

A marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ az adorjáni környezetvédelmi és tájékoztató központjában július 3. és 11. között 50 egyetemistát fogadott a kolozsvári Babes-Bolyai egyetem földrajz-turisztika szakáról. A diákok különbözô ökológiai munkálatokat végeztek, felméréseket és turisztikai tanulmányokat készítettek a környékrôl.

A Global Environmental Facility pályázatán a Fókusz támogatást nyert az adorjáni völgyön keresztül folyó Dorna-patak rehabilitációs programjának megvalósítására. Ennek keretében a diákok öt különbözô típusú fenékküszöböt építettek ki természetes anyagokból. A küszöbökkel vizes élôhelyeket alakítanak ki, ugyanakkor dúsítják a víz oxigéntartalmát. Emellett felmérték az adorjáni völgyet, háromdimenziós térképet készítettek, ugyanakkor a településen levô kutakból vízmintát vettek és ezeket is elemezték. Egy másik csoport a környék turisztikai potenciálját vizsgálta. Feltérképezték a lehetséges célpontokat és a potenciális szálláslehetôségeket. Mindezek alapján turisztikai menedzsmenttervet készítenek, amelyet a helyi önkormányzat rendelkezésére bocsátanak. A tábort Marton Zoltán, a Fókusz munkatársa és Karácsony Csilla, az adorjáni információs központ igazgatója vezette.

– A gyakorlati és elméleti ismeretek gyarapítása mellett igen fontosnak tartom, hogy a helybeliek is bekapcsolódtak a munkába, ami azt jelenti, hogy az adorjániak felelôsséget érzenek környezetük iránt, s fontosnak tartják, hogy a természetet megóvjuk, ily módon hasznosítsuk – mondta lapunknak Hajdú Zoltán, a Fókusz Öko Központ vezetôje, aki fontosnak tartotta elmondani, hogy a vízügyi igazgatóság két alkalmazottja is együtt dolgozott a diákokkal, pozitív példájaként arra, hogy egy környezetvédelmi nemkormányzati szervezet eredményesen együttmûködhet a szakhatósággal.

A központi 7-es régió megyei tanácsainak és központosított sürgôsségi ügyeteinek képviselôi tegnapi marosvásárhelyi tanácskozásukon megegyeztek abban, hogy az Európai Unió által biztosított strukturális alapokból a régió sürgôsségi ellátására szánt összeget milyen célra fogják felhasználni.

Amint a megbeszélésen kiderült, a 99.520.000 euróból a korábban ismert összegnél egymillióval több, azaz 10.801.000 euró jut a 7-es régiónak, amely összeget az egymással szövetségre lépett megyék két szakaszban költhetik el. Mivel jelenleg az egészségügyi minisztérium mentôautókkal látja el a sürgôsségi szolgálatokat, eldöntötték, hogy a megpályázható pénzösszeget egyéb sürgôsségi jármûvek beszerzésére fordítják, amelyeket nukleáris, biológiai, vegyi és radiológiai katasztrófák esetén, súlyos és tömegbalesetekben vethetnek be. Bár a lakosság számaránya megyénként más és más, a terepviszonyokat és egyéb sajátos körülményeket figyelembe véve, a jármûveket egyenlôen osztják el a központi régiót alkotó hat megye között.

A pályázatot a megkötött egyezség alapján megyénk nevében nyútják be, s dr. Raed Arafat szerint a jövô év végére meg is érkezhetnek a jármûvek. A költségek 85 százalékát az Európai Unió, 13 százalékát az állam, 2 százalékát a megyék biztosítják. A pályázat következô szakaszában elsôsegély nyújtására valamint újjáélesztésre alkalmas mentôkocsikra fordítják a fennmaradó összeget.

Ma kezdôdik Marosvásárhelyen a Foraj Sonde Trófeával díjazott, 10 ezer dollár összdíjazású nemzetközi férfi tenisztorna a Sziget utca 1. szám alatti Forza sportbázis teniszpályáin. A verseny a romániai (FRT) és a nemzetközi (ITF) szakszövetségek közös szervezésében zajló romániai nemzetközi körverseny 12. állomása, az összesen 18 versenyt számláló tornasorozat gyôztesét a két szövetség a Ion Tiriac Trófeával díjazza.

Ma és holnap az elôselejtezôkben lépnek pályára a teniszezôk, majd július 14-17-én a selejtezôket fogják megvívni.

A 32-es fôtábla egyéni és páros mérkôzései vasárnap kezdôdnek, a torna egy hét múlva, július 22-én a döntôkkel ér véget. A szervezôk közlése szerint a jövô vasárnapi döntôre a meghívottak közé várják a romániai teniszezés egykori legendáját, Ilie Nastasét is.

A torna ideje alatt, a jövô hét végén a megyei teniszegyesülettel közösen a szervezôk 10-14 év közötti gyerekek számára is szerveznek tenisztornát, melynek gyôztese Maros Megye Trófeáját viheti majd haza.

A szervezôk közlése szerint a tornát vendégül látó sportbázis felkészült a nemzetközi versenyre, és az elôzô kiírásoktól eltérôen idén egy újabb lelátó is várja a nézôket. A mérkôzéseket naponta 9-19 óra között lehet megtekinteni.

A torna fôtáblájára jutó 32 játékos között szétosztandó 10 ezer dolláros díjalapot a Foraj Sonde Rt. biztosítja, a nyerteseket a romániai szakszövetség is díjazza. A bírói testületet az ITF jelölte ki, miután a torna a nemzetközi szakszövetség szabályzatának megfelelôen zajlik, és a résztvevôk a pénzdíjak mellett a profi világranglistán számító ATP-pontokat is szereznek a pénzdíjak mellett. A szervezôk közlése szerint neves romániai és külföldi teniszezôk pályára lépése várható az elôselejtezôkkel együtt 11 napos tenisztornán.

A 18 tenisztornából álló romániai nemzetközi körverseny megszervezésében az országos sporthatóság mellett számos neves cég is támogatja a teniszszövetséget, míg a sorozat keretében mától kezdôdô marosvásárhelyi torna támogatóinak sorában helyi vállalkozók, illetve a marosvásárhelyi önkormányzat is megtalálható.

Úszás

Július 5-8. között Brailán szervezték meg a 11-13 éves korosztályú gyerekek országos úszóbajnokságát. A versenyen a marosvásárhelyi ISK 8 versenyzôje szállt medencébe. A Kerekes István edzô által felkészített fiatal úszók közül Kagán Ferenc öt országos bajnoki aranyat szerzett, a marosvásárhelyi sportoló bizonyult a legjobbnak 50 és 100 méteres mellúszásban, 50 és 100 méteres hátúszásban, illetve 200 méter vegyesen sem talált legyôzôre.

Az ISK úszói további dobogós helyeket is szereztek az országos megmérettetésen, Kádár Norbert 50 és 100 méteren mellúszásban második lett az ötszörös bajnok Kagán Ferenc mögött, míg 200 méter vegyesen és 50 méter pillangóúszásban a harmadik helyet szerezte meg.

A lányok mezônyében szintén dobogós helyeket szereztek a marosvásárhelyi ISK fiatal úszói. Dumangiu Anca 100 és 200 méteres mellúszásban egyaránt másodikként végzett, Kurki Paula pedig szintén egy ezüst és egy bronzérmet érdemelt ki teljesítményével.

A World Soccer labdarúgó-magazin szavazása alapján az 1953-as magyar válogatott lett minden idôk második legjobb csapata az 1970-ben világbajnok brazil gárda mögött.

Az Aranycsapat mögött harmadik helyen az 1974-es vb-második, Johann Cruyff vezette holland együttes végzett.

A legszebb gólnak járó elismerést Diego Maradona találata kapta, amelyet az 1986-os mexikói világbajnokságon a saját térfelérôl megindulva – hat embert kicselezve – az angolok elleni negyeddöntôben lôtt. A dobogó második fokára a holland Marco van Basten az 1988-as Európa- bajnokság döntôjében a szovjeteknek lôtt fantasztikus kapásgólja került fel, míg a harmadik Zinedine Zidane BL-döntôs bombagólja lett.

A legjobb mérkôzést a mexikói vb-n látták a rajongók: a 4-3-as olasz–nyugatnémet találkozó gyôzött ebben a kategóriában, az FC Liverpool-AC Milan drámai BL-döntô (3-3), valamint a Real Madrid-Eintracht Frankfurt (7-3) BEK-finálé elôtt.

F1

A Forma–1-es Spyker csapat szerzôdést bontott holland pilótájával, Christijan Albersszel. "Azért döntöttünk így, mert az egyik szponzora nem állt elô a beígért pénzzel, komoly veszélybe sodorva a fejlesztési programunkat" – jelentette be Colin Kolles istállófônök. A korábban túraautós sorozatokban szereplô holland versenyzô 2005-ben nagy reménységként mutatkozott be a száguldó cirkuszban egy Minardi volánjánál, majd a néhai Jordan istállóhoz szerzôdött, amely tavaly még Midland néven körözött, idéntôl a holland Spyker sportkocsigyár tulajdonában van.

Albers idén az eddigi kilenc futamból négyet nem fejezett be, a legjobb helyezése a 14. volt Bahreinben, illetve Spanyolországban. Legutóbb sereghajtóként, a 15. helyen végzett vasárnap a Brit Nagydíjon, két kör hátránnyal. Emlékezetes baklövést követett el Magny-Cours-ban, amikor úgy hajtott ki a boxutcából, hogy a tankolócsövet is magával vitte autóján, aminek következtében fel is kellett adnia a GP-t.

A csapattól származó információk szerint a BMW-Williamsnél tesztpilóta indiai Narain Karthikeyan vagy a Hondánál tesztelô osztrák Christian Klien ülhet Albers helyére.

Turi Tímea gyerekkori verseibôl

Van egy gyerek a szobámban

Természetesen én,

De a tükörkép!

Fölnevettem

– Mit nevetsz? – szóltam.

S nem magamnak.

Mert:

Én beszélek

Ô is beszél!

Én nevetek

Ô is nevet!

Én sírok

Ô is sír!

Én tudom a titkom

Ô is tudja a titkot

Mint egy utánozó majom!

A könyvek többsége elvarázsol, csak meg kell találni a kulcsot az álomvilágba, a képzeletbe, ami a betûk, szavak láncolata mögött bújik meg. Kedvenc könyveim mindig elrepítenek a szürke hétköznapokból. Mikor olvasok, lelkiállapottól, idôjárási fronttól függetlenül érzem, hogy feltölt energiával a könyv. Mintha ennék... Enném az üdvösségét. Ebben a földhözragadt, szájbarágós, rohanó világban nincs nagyobb élmény, mint elszakadni a gondoktól, és kiteríteni magam elé a könyv szivárványos térképét.

A könyv atmoszférája. A könyv illata. Mélyebben vehet levegôt az ember. A sorok megnyugtatnak. Ide-oda cikázhatok az események között. Olyan, mint az orvosság. Nem tudnék lendületben maradni, ha a betû- falás örömétôl megfosztana a nagyvilág börtöne.

A XXI. század istenített "trendjei" kiölik az emberbôl az egyéniséget, a görcsös megfelelési kényszer egyetlen nagy, képlékeny masszává gyúrja át a világot. A legyártott látvány sültgalambja készen száll a szánkba, megfosztva minket a kreativitástól.

Segítô, életmentô öv a könyv. Csak erôsen bele kell fogóznunk.

Szilveszter Szabolcs, VIII.o., Kibéd

Az élet furcsa,

furcsa, mindennél furcsább dolog.

Felkelsz,

éled életed,

hol ezt csinálod,

hol meg azt.

Mindenki máshogy éli életét.

Ki így, ki úgy,

de van, ami közös

a többi és a te életedben:

az, hogy gyönyörû.

Az élet gyönyörû.

Két lett népmese

Élt egyszer egy árva fiú. Nem volt se apja, se anyja. A fiúcska mindennap kiment a temetôbe, és keserû könnyet hullatott. Egyik alkalommal, ahogy a sírhoz jött, és ott keservesen sírdogált, hirtelen meghallotta az édesanyja hangját:

– Ne sírj, ne sírj, fiacskám! Három furulya hever a síromon. Vedd el ôket. Ha az elsôbe fújsz, fölszáradnak a könnyeid. Megfúvod a másodikat – mosolyogni kezdesz. Ha a harmadikba fújsz, táncra perdülsz, ide-oda ugrabugrálsz.

Nézte a fiú, és valóban: elôtte három furulya hevert.

Belefújt az elsôbe: olyan lágyan, szívbôl szólt, hogy fölszáradtak a könnyei.

Aztán a másodikba fújt. Olyan vidáman szólalt meg, hogy akarva-akaratlan mosolyogni kezdett.

Végül a harmadik furulyába fújt. Olyan tüzesen, elbûvölôen szólt, hogy – ha akarta a fiú, ha nem – táncra perdült, ugraburgált. Még a madarak és a vadak is vele ropták a táncot.

Attól fogva az a három furulya vigasztalta és vidámította a fiút.

Egyszer a jószágot a réten legeltette a legényke. A tehenek valahogy ellustultak, és korán leheveredtek pihenni.

"Mi az, hát éhesen hajtsalak benneteket haza?" – gondolta a fiú. – "Na várjatok, mindjárt felkeltek!"

Megfújta a harmadik furulyát, abban a szempillantásban talpra álltak, táncba fogtak, ugrándoztak.

Épp akkor ment haza vadászatról a király. A rét mellett lovagolt el, és elcsodálkozott: miféle furcsa hangokat hall? Miféle eszeveszett tehéncsorda ez?

Közelebb ért, és – láss csodát! – táncolni kezdett alatta a lova. S micsoda baj szakadt rá! Nem tudott a nyeregben megmaradni, ugrabugrált már a lába!

De a fiú nem kínozta sokáig a királyt, rögtön abbahagyta a furulyálást. Persze a király mindjárt megkérdezte, hol szerezte azt a furulyát.

A fiú mindent elmondott neki.

A király megfújatta az elsô furulyát, és sokáig, nagyon sokáig hallgatta a csodálatos dallamot; aztán a másodikat fújatta meg, attól szívbôl nevetett. Amikor a fiúcska ismét a harmadik furulyába akart fújni, a király felkiáltott:

– Ne fújd, nem kell, nem akarok táncolni! Inkább gyere velem a palotámba. A harmadik furulyáddal olyan munkát végezhetsz, amit én az egész hadseregemmel nem tudtam elvégezni. Igen, igen! Figyelj ide! A múlt héten a szomszéd ország gonosz királya elrabolta egyetlen lányomat. Elindultam a hadseregemmel, hogy a lányomat visszaszerezzem, de hiába: neki több a katonája. Menj a három furulyával a szomszéd ország királyához, és addig táncoltasd, amíg a lányomat vissza nem adja.

A fiú beleegyezett, és útnak indult.

Harmadnapra a szomszéd ország királyánál volt. A gonosz király mogorván ült palotája egyik ablakában, az elrabolt királylány keserû könnyeket hullatott a másik ablakban.

A fiú az elsô furulyába fújt. A király kezdetben lehajtott fejjel hallgatta, de hamarosan barátságos arcot vágott. A királykisasszony pedig abbahagyta a sírást.

A fiú most a második furulyát szólaltatta meg. A király hahotázva nevetett. A királylány pedig elszégyellte magát, hogy nevetnie kell bánatában, hát eltakarta arcát, és kisietett a kertbe.

Akkor a harmadik furulyát fújta meg a fiú. Táncra perdült a király, ugrabugrált erre-arra. Úgy ropta, hogy egy kicsit sem tudott pihenni. Végül könyörögni kezdett a fiúnak, hogy ne fújja tovább. De az így szólt:

– Ha nem adod ide az elrabolt királykisasszonyt, nem hagyom abba.

– Nem adom, hogy adnám! – kiáltotta lihegve a király.

– Akkor fújom tovább! – mondta a fiú, és szólt a nóta.

Táncolt a gonosz király, egészen belefáradt. Végül nem bírta tovább, és így kiáltott:

– Vidd a királylányt, és takarodj innét!

A fiú kézen fogta a királykisasszonyt, és elvezette.

Kisvártatva visszanéztek. Hát a gonosz király összes seregével a nyomukban. Megijedt a királylány, de a fiú így szólt:

– Mit búsulsz? Érjenek csak közelebb, megtáncoltatom ôket!

Úgy is történt. Utolérni utolérték ôket, de ahogy megszólalt a harmadik furulya, az egész sereg táncra perdült, ide-oda forgott, nem tudta abbahagyni. Ahogy ezt látta, a gonosz király megértette: nem tudja legyôzni ezt a fiút, és rögtön visszafordult.

Harmadnapra a fiú hazaért a királylánnyal. Megölelte az öreg király, és aztán ezeket mondotta:

– Ugye mondtam, ezzel a furulyával többet tehetsz, mint én az egész hadseregemmel! Fiammá fogadlak. Fújd a három furulyát, hadd örüljenek az emberek, és halálom után te légy itt a király!

A Rigó fészket rakott egy kis fán, és kiköltötte a fiókáit. Egyszer a Róka ehhez a fészekhez ért, és így szólt: – Mások már vetnek, nekem meg ekém sincs! Kivágom ezt a fát ekének.

A Rigó könyörögni kezdett:

– Várj, Róka, ne vágd ki a fát. Hiszen rajta a fészkem a fiókáimmal.

– Add nekem az egyik fiókádat – mondta a Róka –, akkor nem vágom ki. A Rigó már-már odaadta volna az egyik fiókáját, de hát melyiket válassza? Ezt is sajnálta, azt is sajnálta...

Amíg alkudoztak, odaröpült Varjú anyó, és azt mondta a Rigónak:

– Ne búsulj, Rigócska, hadd vágja ki. Hol van a fejszéje?

A Róka megmutatta a farkát, és csapkodni kezdte vele a fát. Akkor a Rigó is látta, hogy a Róka semmire sem megy a farkával. És nem adta oda egyik fiókáját sem.

A Róka megharagudott, és elhatározta, móresre tanítja az okos Varjút. Lefeküdt a hegy oldalában, és halottnak tette magát.

Odaszállt a Varjú, a Róka fejére telepedett, és azon töprengett, kivágja-e a szemét, vagy ne.

Ekkor a ravasz Róka elcsípte a varjút.

A Varjú könyörgôre fogta:

– Tégy velem, amit akarsz, csak azt ne tedd, amit a nagyapámmal mûveltek.

– Hát mit tettek a nagyapáddal?

– Kerékagyba dugták, és legurították a hegyrôl!

– "Aha, gondolta a Róka dühösen –, éppen ezt csinálom én is veled!"

Fogott egy kereket, a Varjút a kerékagyba dugta, és a kereket lefelé gurította.

A Varjú a kerékagy egyik oldalán kiröppent, fölszállt egy nyírfára, és onnét mondta a Rókának:

– A harag rossz tanácsadó.

Bán Péter fordításai

A polgári törvénykönyv az örökségi jogok eladásának mint lehetôségnek három szakaszt szentel, az 1399-1401. szakaszokat. A törvényalkotó viszont adós maradt a jogintézmény meghatározásával, amit helyette a jogirodalom végzett el.

Eszerint az örökségi jogok adásvételi szerzôdése egy olyan jogügylet, amellyel az örökségi jog címzettje, tehát az örökös visszterhesen, ellenszolgáltatásért más személynek adja el örökségén alapuló jogát, vagyis az örökös harmadik személyre vagy éppen örököstársára ruházza át örökségbôl származó, fakadó jogait. Egy ilyen szerzôdésnek a tárgya csak olyan örökség lehet, amely már menyílt, vagyis az örökhagyó már nincs életben, akinek halála napja egyben az örökség megnyílásának napja is.

Eladható az örökség teljes egészében vagy csak annak meghatározott, az örököst megilletô része, mert csak az általános örökös és az általános örökrészes örökös teheti azt, hogy örökölt vagyona egészét annak konkrét meghatározása nélkül adja tovább.

A végrendelet alapján juttatást kapott örökös, aki meghatározott vagyontárgyakat örököl, nem élhet ezzel a jogával, tehát ô nem örökségi jogát, hanem az örökölt vagyontárgyat adhatja el adásvételi szerzôdéssel. Ha az egyik vagy az összes örökös még az örökösi bizonyítvány kiállítása elôtt eladja az örökségbôl származó jogait, a közjegyzô az eladó örökös nevére állítja ki az örökösi bizonyítványt és nem az örökrészt megvevô nevére. Ellenben az eladás tényét, a vevô és az adásvételi szerzôdés adatait rá fogja vezetni a kiállított örökösi bizonyítványra, jelezve ezzel, hogy az örökség egészére vagy annak egy hányadára már megtörtént a tulajdon átruházása.

(Folytatjuk)

Mellau György

Még mindig a külföldrôl származó jármûvezetôi engedélyeknek román jogosítványra való cserélésével foglalkozunk. Az 1480-as minisztériumi rendeletrôl azt is tudni kell, hogy az itteni okmányirodában, miután ellenôrizték a dossziéval beadott iratcsomót, a kérelmezônek visszaadják a személyazonosító dokumentumot. Ugyanakkor a nevére kiállítanak egy olyan, a hajtási engedélyt helyettesítô bizonylatot, amelybôl kitûnik, hogy mikor folyamodott hozzájuk kéréssel, melyik állam bocsátotta ki számára a leadott vezetôi engedélyt, az milyen kategóriájú jármûvekre érvényes stb.

Ez az ideiglenes papír legfönnebb 30 napig használható, a hatósági szerv pedig köteles 30 napon belül elkészíteni az új, román jogosítványt, melynek átadásakor visszakérik és megsemmisítik a vezetôi engedélyt helyettesítô okmányt.

A külképviseleteknél dolgozók, a külföldi sajtótudósítók, valamint gazdasági, kulturális és hasonló szervezetek képviselôinek hazánk határain túl kiadott hajtási engedélyét, amennyiben Romániában akkreditált diplomáciai státussal rendelkeznek, minden további nélkül kicserélik, elismerve az eredeti okmányban szereplô összes kategóriát, függetlenül a kibocsátó államtól.

A szóban forgó rendelet az illetékes bukaresti igazgatóságot fölhatalmazta arra, hogy azokkal az országokkal, amelyekben jelentôs számú román állampolgár telepedett le, vegye fel a kapcsolatot, szorgalmazza kétoldalú egyezmények megkötését, melyek értelmében a felek kölcsönösen vállalják a vezetôi engedélyek átcserélését.

Az 1480-as sz. minisztériumi rendeletnek két melléklete van. Az 1-es számú melléklet 62 országot sorol fel – a Dél-afrikai Köztársaságtól Zimbabwéig – úgy, hogy Európa és a nagyvilág számos államát ezen a lajstromon találjuk. Mint olyanokat, amelyek elfogadták az 1968. évi bécsi egyezményt. A 2-es számú melléklet is arról szól, hogy még honnan származó hajtási engedélyeket lehet szintén újravizsgáztatás né