Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 – euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Jóformán még meg sem száradt a tinta a parlament által egyhangúlag elfogadott nyugdíjtörvényen, és az intézkedés kapcsán gôzerôvel beindult a burkolt választási kampány. Egyértelmûen bizonyítja a törvény kihirdetése kapcsán kialakult politikai szóváltás, hogy szó nincs az idôsek életszínvonala iránti törôdésrôl, pusztán a hatalmi harc irányítja az egész vitát.

Valójában nem az fáj az ország elsô számú tengerészének és kalózhadának, hogy honnan szedi majd elô bárki is a nyugdíjak emelésére szükséges pénzt, hanem azért van "baj" ebben a kérdésben, hogy a törvény elfogadása nem a demokraták nevéhez kötôdik. Politikai tôkeszerzés címszó alatt tanítani lehetne a nyugdíjak margóján gerjesztett közéleti vitát – ha máshol nem, egy képzeletbeli átverési akadémián.

Az elnök és a kormányfô szópárbaja mellett szinte alig hallható hangerôt kapott az egykor elnöki tanácsosként a bukaresti bulvárlapokban szôke bombázó néven elhíresült Elena Udrea kijelentése, aki azt hányta a kormányfô szemére, hogy a nyugdíjtörvény elfogadtatásával megsértette a kormányprogramot. A demokraták sorait erôsítô szôkeség szerint az azóta leköszönt demokrata munkaügyi miniszter 2004 óta több mint 30 százalékkal emelte a nyugdíjak értékét, beváltva a 2004-es választási kampányban tett ígéreteket. Következésképp az újbóli emelés egyenértékû annak a kormányprogramnak a megsértésével, melyet az idôközben ellenzékbe szorult demokraták nyilatkozatok szintjén továbbra is támogatnak. Kivéve amikor éppen nem nyújtanak be futószalagon bizalmatlansági indítványokat, mint most, parlamenti vakáció idején.

A demokraták ügyvezetô titkáraként ténykedô szôkeség árva szóval sem tért ki arra, hogy pártja miért nem szavazott a törvény ellen, ha már ilyen szembeszökô módon megsértették vele a kormányprogramot, és arról sem beszélt, hogy pártja is készült újabb nyugdíjemelés végrehajtására. 2008-ban, amikor azzal szavazatokat lehetett volna aratni.

Így silányul egy jelentôs társadalmi kérdés útszéli politikai vitává. Egy felelôsségérzettel rendelkezô társadalomban, ahol van felelôsségtudattal rendelkezô politikai réteg is, ideológiai vagy politikai nézetektôl függetlenül a jövôt jelentô fiatalok, illetve a társadalommal szembeni kötelességüket már elvégzett idôsek megkülönböztetett figyelemben részesülnek. Itt errôl, legalábbis az idôsek tekintetében szó nincs. A tét az, hogy amikor ez a többmilliós réteg elmegy választani, akkor majd kire fog emlékezni jótékony adakozóként: a programsértô liberális kormányfôre, vagy a "gondoskodó" tengerészre?

Az ENSZ július 11-ét Népesedési Világnappá nyilvánította, miután 1987- ben ezen a napon született meg az ötmilliárdodik ember. A világnap célja felhívni az államok figyelmét a Föld túlnépesedésének veszélyeire, a kedvezôtlen demográfiai folyamatokból fakadó nehézségekre.

A múlt héten tették közzé az ENSZ-nek a világ népességérôl készített jelentését.

Földünk lakossága az évezredek folyamán gyorsuló növekedési ütemben folyamatosan gyarapodott, a XIX. század közepétôl, de fôleg a XX. század elsô évtizedeivel kezdôdôen azonban mindez már robbanásszerûen történt. A becslések szerint az újkôkor (neolitikum) kezdetén (Kr.e. 10000 körül) a világ népessége kb. 5 millió fô lehetett. A kezdetektôl 1985-ig az emberiség létszáma tízszer duplázódott meg, s az egyes kétszerezôdések között egyre rövidebb idô telt el. Míg az elsô megduplázódáshoz még kb. 3000 év kellett (Kr.e. 10000-Kr.e. 7000), az utolsóhoz már csak 35 év volt szükséges (1950-1985).

Kutatási adatok szerint a XX. század második felében a világnépesség átlagos évi növekedési üteme 1,7-2, százalék között mozgott. A 2001. évi ENSZ-jelentés ezt 1,2 százalékban állapította meg, ami évente 77 millió újszülöttet jelentett. Ennek az évi növekedésnek mintegy felét hat ország adta: India 21 százalékkal, Kína 12 százalékkal, Pakisztán 5, Nigéria és Banglades 4-4, Indonézia pedig 3 százalékkal járult hozzá.

A XVIII-XIX. század fordulója tájékán lépte át az emberiség lélekszáma az egymilliárdos határt. A második milliárdra – 1927-ig – 130 évet, a harmadikra – 1960-ig – 33 évet, a negyedikre – 1974-ig – 14 évet, az ötödik milliárdra – 1987-ig – 13 évet kellett várni. Az ENSZ ekkor nyilvánította július 11- ét Népesedési Világnappá, azzal a céllal, hogy felhívja az államok figyelmét a Föld túlnépesedésének veszélyére. A hatmilliárdodik ember újabb 12 év elteltével 1999. október 12-én Szarajevóban született.

Más szakaszolási metódus szerint a Föld népessége 1950-ben meghaladta a 2,5 milliárdot, 1975-ben a 4,1-et, 1990-ben az 5,2-et, 2005-ben a 6,4-et, 2015-re pedig várhatóan eléri a 7,2 milliárdot. Vagyis a Föld lakossága 65 év alatt megháromszorozódik. Ezen belül döbbenetesen fokozódik a sokmilliós megapoliszokban élôk száma. Pekingben például 1950-ben 1,7 milliónyian éltek, 2015-ben pedig várhatóan 19,4 millió lesz az itt élôk száma. A prognózisok szerint hatvanöt év alatt, 2015- re az argentin fôváros, Buenos Aires lélekszáma 5,25 millióról 13,9 millióra nô, az egyiptomi Kairóé 2,1-rôl 14,4 millióra, a nigériai Lagosé 1 millióról 24,4 millióra, az amerikai Los Angelesé 4-rôl 14,2 millióra, a kínai Sanghajé 4,3-ról 23,4 millióra, a japán Tokióé pedig 6,2-rôl 28,7 millióra.

A legnépesebb országok a Földön Kína és India, e két ország lakossága külön- külön is meghaladja az egymilliárdot. Jóval utánuk következik az Egyesült Államok, amelynek népessége a 300 millióhoz közelít, majd Indonézia és Brazília. Észak-Amerikában, Nyugat-Európában és Japánban erôsen öregszik a lakosság.

A tavalyi elôrejelzés szerint 2050-re kilencmilliárd lesz a Föld népessége a 2006-os 6,5 milliárddal szemben. Elôzetes várakozások szerint viszont ezután a népesség növekedési üteme várhatóan lassul, mivel a becslések szerint 2050-re olyan alacsony lesz a gyerekszám, hogy nem lesz elég a reprodukcióhoz.

Az UNESCO veszélyeztetett értéknek minôsítette az Ecuadorhoz tartozó Galápagos- szigeteket, amelyet 1978-ban elsôként minôsített a természeti térségek közül a világörökség részévé. A lépéssel arra kívánja figyelmeztetni a nemzetközi közvéleményt, hogy a szigetcsoport különleges állatvilága veszélyben forog – elsôsorban az idôközben kibontakozott tömeges turizmus és bevándorlás, valamint a sziget ôshonos állatait veszélyeztetô behatoló fajok következtében.

Az UNESCO-nak – az ENSZ nevelési, tudományos és oktatási szervezetének – Világörökség-bizottsága az új- zélandi Christchurch városában tartott éves ülését, amelynek a Galápagos-szigetekre vonatkozó döntését a francia fôvárosban jelentették be.

A Galápagos-csoporthoz tartozó 19 sziget az óriás teknôsök, a szárazföldi és tengeri iguánák, albatroszok, kormoránok, vörös és kék lábú rákok és még több száz ôshonos állat – köztük a környezô vizekben rendszeresen idôzô bálnák – paradicsoma. Ez a különleges fauna vonz évente már több mint százezer turistát ezekre a szigetekre, az elmúlt 15 évben 150 százalékkal nôtt a térségbe luxushajókkal lebonyolított utazásokon ellátogató személyek száma. Ez a megnövekedett hajóforgalom vonz a szigetekre egyre több bevándorlót, és ezen az úton érkeznek idegen állatfajok is, amelyek elszaporodva veszélyeztetik a szigetek ökológiai egyensúlyát. Aggasztónak tartja határozatában az UNESCO azt is, hogy a Galápagos-szigetek térségében évente 300 ezer cápát ejtenek el, veszélyeztetve az állományt. A Galápagos-szigeteken tanulmányozta az élôvilág fejlôdését Charles Darwin, a nagy angol természettudós, anyagot gyûjtve a fajok eredetérôl szóló korszakos mûvéhez. Az UNESCO az afrikai Gambia folyó partján fekvô Niokolo-Koba szenegáli nemzeti parkot is veszélyeztetett térségnek nyilvánította, ott egy különleges antilopfajt fenyeget kipusztulás az orvvadászat és egy épülô erômû miatt. A Világörökség listáján 139 ország 830 helyszíne szerepel. A Világörökség-bizottság ezek számát most újakkal bôvítette, többek között a madagaszkári Atsinanana esôerdô, a silini (Shilin) kôerdô néven ismert dél-kínai szubtropikus karsztos térség és a három színhelybôl álló Csedzsu vulkanikus szigetek és lávaalagutak kerültek fel a listára. Az utóbbiakhoz tartozik az 1950 méteres Halla-hegy, Korea legmagasabb csúcsa is, amely vízeséseirôl, különbözô formájú kôalakzatairól és mára tóvá alakult kráterérôl nevezetes.

(MTI/AP) Kíváncsiskodók százaitól kísérve emberi jogi aktivisták jelképesen eltemették a rasszista csengésû "nigger" szót Detroitban.

"Ma nemcsak eltemetjük, de lelkünkbôl is kitöröljük az N-szót" – hangoztatta Kwame Kilpatrick, a nagyváros polgármestere. Az akcióra a Nemzeti Szövetség a Színes Bôrûek Felemelkedéséért (NAACP), a legrégibb afroamerikai polgárjogi szervezet éves gyûlésén került sor hétfôn. A küldöttek és vezetô emberi jogi aktivisták menete elôtt fekete mûrózsával borított fakoporsót vontattak lovak a városi temetôbe, ahol késôbb sírkövet is felállítanak az N- szónak.

Így emlegetik Amerikában a hajdan a feketék becsmérlô megjelölésére használt nigger (néger) szót, amely közvetlen összefüggésben áll a rabszolgasággal. Pejoratív tartalma ellenére még ma is gyakran "niggereznek" feketék és mások is, de már inkább csak a hip-hop zenében, kabarétréfákban és a szlengben.

Rasszista csengésû kifejezések csak az elmúlt háromnegyed évben kétszer is közéleti viták középpontjába kerültek, és mindkét eset megmutatta, hogy – legalábbis nagy nyilvánosság elôtt – nem lehet következmények nélkül sértô kifejezéseket tenni a színesbôrûekre.

Tavaly novemberben mobiltelefonnal készített videofelvétel rögzítette, hogy Michael Richards háromszoros Emmy-díjas komikus egy fellépésén hétszer egymás után leniggerezett egy közbekiabáló nézôt. A hatalmas felzúdulás nyomására a komikus bocsánatot kért kirohanásáért a népszerû Late Show with David Letterman címû tévémûsorban, majd Jesse Jackson tiszteletes, illetve Al Sharpton fekete emberi jogi vezetôknél folytatta a kanosszajárást, mire végül lecsendesült a botrány.

Idén áprilisban Don Imus, az egyik legismertebb konzervatív rádiós sztár élô egyenes adásban követett el szakmai öngyilkosságot: a Rutgers Egyetem döntôen fekete játékosokból álló nôi kosárlabdacsapatára azt találta mondta, hogy "dróthajú ribancok" (nappy-headed hos). Utána hiába esedezett bocsánatért, még az elnökjelöltségre pályázó Barack Obama demokrata párti szenátor is követelte menesztését, és a felháborodás kisodorta az amerikai rádióállomásokról az évi 20 millió dollár nyereséget termelô Imus reggelente (Imus in the Morning) címû mûsorral együtt.

Julian Bond, az NAACP ügyvivô testületének elnöke a temetésen elmondta: "Örülünk, hogy a rádiós cowboyt sikerült visszazavarni a farmjára, de a saját szavainkat sem mérhetjük más mércével. Ha ô nem nevezheti ribancnak az asszonyainkat, akkor mi sem tehetünk így" – mondta Bond. Fekete polgárjogi vezetôk, köztük Jackson tiszteletes és Sharpton a szórakoztatóipart és a nyilvánosságot szólította fel, hogy örökre töröljék a szótárból az N- szót.

Az NAACP nem most tartott elôször jelképes temetést. 1944-ben örök nyugalomra helyezték az "egyenlôen, de elkülönítve" elvet jogszabályba foglaló Jim Crow-törvényeket, amelyeket a déli államokban hoztak 1876-ban és hosszú polgárjogi küzdelem után csak 1965-ben töröltek. Az elv a gyakorlatban azt jelentette, hogy a feketék is járhattak például iskolába, de csak szegregált osztályokba, utazhattak vonaton, de csak a színes (colored) feliratú vagonokban és a közparkokban is kedvükre pihenhettek, ha nem zavarták a fehéreket.

Valószínûleg laktációs pszichózis, azaz a tejtermelés elindulását követô pillanatnyi elmezavar miatt ugrott ki hétfôn délben a megyei kórház kilencedik emeleti szülészeti klinikájának mellékhelyiségébôl egy 39 éves gyergyószentmiklósi asszony, akinek pénteken császármetszéssel hozták a világra a negyedik gyermekét – nyilatkozta dr. Szabó Béla egyetemi tanár, a klinika vezetôje.

Az asszony az esés okozta súlyos sérülések következtében meghalt, s a boncolás nyomán megállapították, hogy semmilyen látható szervi komplikáció nem állt fenn: a mûtét sikeres volt, az 1,20 kilós fiúgyermek, akit a koraszülöttosztályon gondoznak, életképes – válaszolta kérdésünkre dr. Hecser Zoltán fôorvos, az igazságügyi orvostani intézet vezetôje. A császármetszésre azért volt szükség, mivel a negyedik gyermekével terhes asszonynál több mint három hónapja magas vérnyomást állapítottak meg, s azt sem a gyergyószentmiklósi, sem a csíkszeredai, sem pedig a marosvásárhelyi kórházban nem sikerült több hónapos kezeléssel sem normalizálni.

Mivel a gyermek méhen belüli állapota rosszabbodni kezdett, pénteken a hét hónapos terhes asszonyt megoperálták. A mûtét utáni kórlefolyás normálisan alakult, s a kismamán semmi jele nem mutatkozott annak, hogy mire készül. A családban nem voltak elôzményei az öngyilkosságnak, vasárnap a férje látogatása alkalmával sem tett olyan megjegyzést, amibôl következtetni lehetett volna késôbbi elhatározására. Korábban nem volt beteg, az elôzô három szülésnél sem voltak problémái, s annyi látszott rajta, hogy unja már a több hónapos kórházban tartózkodást, holott a koraszülött csecsemô miatt még legalább három hetet a szülészeti klinikán kellett volna töltenie.

Hétfôn délben annyit mondott szobatársainak, hogy kimegy a mellékhelyiségbe, ahonnan a mélybe vetette magát.

Nyár, uborkaszezon, szabadságok, vakáció. A Maros Megyei Könyvtár alkalmazottai hamarosan befejezik a rég várt számítógépes adatbázist, és más célokból, tervekbôl sincs hiány. Dr. Corina Teodor igazgatónôvel beszélgettünk.

– A könyvtárnál nyáron nem ér véget az "évad", folyamatosan dolgozunk. Jelenleg az informatizálási programunk élvez prioritást, ennek elkészülte a legfontosabb. Már a folyamat végéhez közeledünk, informatikusaink hamarosan használhatóvá teszik a Tinlib-Alephin adatbázist, amelyen munkatársainkon kívül a budapesti Ex Libris és a bukaresti Politechnica emberei is dolgoznak. A program használhatóságához nyilván jó számítógépekre van szükség, mi huszonhárom gépet szereztünk be pályázatok útján, illetve a költségvetésbôl. Amint az adatbázis használhatóvá válik, a katalógusunk is felkerülhet az internetre, illetve direkt számítógépes kapcsolatot létesíthetünk a Teleki Tékával. A program felhasználói felülete háromnyelvû (magyar, román és angol), így bárki számára könnyebbé teszi az adatbázis böngészését. Jelenleg az adatok feltöltése folyik, reméljük, hogy a program szeptember elsejétôl használható lesz.

Ezenkívül nagyon sikeres a nemrég bevezetett Kérdezd meg a könyvtárost szolgáltatásunk, sok drótlevelet kapunk naponta, általában bibliográfiákat kérnek tôlünk az olvasók.

– A központi fûtés beszerelése, a Teleki Téka részleges felújítása... Hogy állnak a munkálatokkal?

– A javítások az elsô emeleten befejezôdtek, ebben az évben nyilván folytatjuk a munkát. Nagyon sokat dolgoztunk a Teleki Téka épületén, megerôsítettük az alapokat és raktárhelyiséget alakítottunk ki az alagsorban. Ami a központi fûtést illeti, mûködik, de nincs az egész épületbe bevezetve. Terveink szerint az év végéig ez is meglesz és a csempekályhákról áttérhetünk az egyenhômérsékletre, ami a könyvek megóvása szempontjából nagyon fontos. Mindezek mellett az emeleti rész javítása és a gyerekrészleg átalakítása várat magára. Utóbbinak a kivitelezési terve elkészült, a tényleges munkálatokhoz a pénzt a megyei tanács biztosítja. Ami a Teleki Tékát illeti, ott ôsszel már mûködni fog a központi fûtés.

– Mi változott a kulturális rendezvények, könyvkiadások terén?

– Megjelent a 2006-os Libraria évkönyv, ami elnyerte a román könyvtárosszövetségtôl Az év legjobb kiadványa díjat. Elindítottunk egy folyóiratot Biblioteca Marisiana címen, ennek 2007-es elsô számán dolgozunk. Lapjain elsôsorban szakmai kérdéseket tárgyalunk, illetve segítünk a fiatal könyvtárosoknak munkájukhoz kapcsolódó gondok esetén. Ami a kulturális projekteket illeti, készülünk a minden ôsszel megszervezendô Európai Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozatra, amelyre szeptember 22-én kerül sor és idéni témája a kulturális sokszínûség. Elsôsorban a Maros Megyei Múzeummal mûködünk együtt, számos érdekes rendezvényen vehetnek majd részt a látogatók.

– Nemrégiben panasz érkezett a szerkesztôségünkbe. Egy vidéken élô olvasó írt, hogy a kölcsönzött könyvet nem viheti haza, csupán az olvasóteremben böngészheti. A könyvtár lévén megyei könyvtár, az illetô sérelmezte ezt...

– Igen, a könyvtárak mûködését szabályozó törvények ezt sajnos így írják elô. Ez országszerte így van, nem csak Marosvásárhelyen és elsôsorban a könyvek védelmezése szempontjából vezették be. Nagyon nehézzé válna az esetleges visszaszerzés. Voltak könyvtárak, amelyek belsô szabályzatot dolgoztak ki a helyzet megváltoztatása végett, de nem jártak sok sikerrel. A bukaresti központi könyvtár például egyáltalán nem ad kölcsön könyvet, helybélieknek sem. Ez a probléma – nálunk is – leginkább a vidéken élô diákságot érinti, akiknek nem áll módjában az olvasóteremben órákat tölteni, de szükségük van a könyvekre. Erre sikerült megoldást találnunk: egyezséget kötöttünk az adott vidéki tanintézetekkel, ôk vállalják a felelôsséget a könyvek visszaszolgáltatásáért. Voltak, akik eleinte ódzkodtak ettôl, de végül beleegyeztek, így a vidéken élô diákság kölcsönözhet tôlünk könyveket. Ameddig azonban nem dolgozunk ki mi is belsô szabályzatot ezt a problémát orvosolandó, addig a könyveket a vidéki olvasók sajnos valóban nem vihetik haza, meg kell elégedniük az olvasóteremmel.

Sport

Víkendtelepi City'us bajnokság, 9. forduló: Black and White – Piramida 3-0 (meg nem jelenés), Arsenal – Celtic 3- 0 (meg nem jelenés), Lecce – Juventus elhalasztva, PSG – Lyon 4-6, Aleea – Craiova 8-2, Tomy's – Como 6-9. A bajnokság állása: 1. Arsenal 23 pont, 2. Aleea 22, 3. Juventus 21.

Víkendtelepi Oldboys bajnokság, 7. forduló: Liverpool – Venus Nike 3-7, Torpi – Jett-Leo 4-1, Lazio – Poli 2-0, Carion – Estudiantes 2-4, Electro Prisma – Como 1-0, Monaco – Pepsi 007 1-4, Atlantic – Ajax Lornion 0-6, a Bastia állt. A bajnokság állása: 1. Venus Nike 16 pont, 2. Pepsi 007, 3. Ajax Lornion 15-15.

Tudor I bajnokság, 2. forduló: Focus – River Plate 2-6, Progresul – MBO 2-3, Boca Juniors – Lazio 0-3, Roma – Inter 3-0, Lyon – UTA 0-2, Reggina – Daneuro 4-0, a Rimotin állt. A bajnokság állása: 1. Reggina, 2. Lazio, 3. MBO 6-6 pont.

Tudor II. bajnokság, 2. forduló: Sevilla – Rapid 1- 3, Otelul – Chelsea 1-4, Vulturii – Silmarcon 0-2, Juventus – Barcelona 0-0, Pandurii – Deportivo 1-3, Vicenza – Milan 0-1, a Via Mures állt. A bajnokság állása: 1. Chelsea 6 pont, 2. Barcelona 4, 3. Vicenza 3.

Kárpátok sétányi bajnokság, 3. forduló: Bastia – Feyenoord 6-1, Barcelona – Milan 3-6, Valencia – Celtic 2-1, Dinamo – Inter 2-3, Parma – Colo Colo 5-2, Amigo – Juventus 0-6, a Fortuna állt. A bajnokság állása: 1. Milan, 2. Parma, 3. Inter 9-9 pont.

Maroskeresztúri bajnokság, 4. forduló: Terra – Ajax 5-3, Rapid – Speranta 0-0, Juventus – Flamingo 2-6, Foresta – Oldboys 3-4. A bajnokság állása: 1. Flamingo 12 pont, 2. Terra 10, 3. Juventus, 4. Speranta 7-7.

Marosszentgyörgyi bajnokság, 2. forduló: Milan – Parma 11-1, Leader – Fortuna Media Expert 2-4, Fradi – Villarreal 1-3, Barcelona – Manchester elhalasztva, Juventus – Inter 1-5, az Arsenal állt. A bajnokság állása: 1. Milan, 2. Inter 6-6 pont, 3. Arsenal 3.

Vámosgálfalvi bajnokság, 5. forduló: Big Imprest – Szôkefalva City 2-12, River – Vámosgálfalva II 15-3, Edimpex – Héderfája 3-0, Câinii Rosii Pócsfalva – Andra Veritas 1-2, FC Volgograd – Steaua Junior 1-2. A bajnokság állása: 1. River, 2. Edimpex, 3. Szôkefalva City 15-15 pont.

Az RMDSZ számára is elfogadható döntés született ma az egyéni választókörzetes rendszerre vonatkozó törvénytervezet kapcsán, ám továbbra is lassú ütemben zajlik az elfogadás folyamata – fogalmazott Markó Béla szövetségi elnök kedden, bukaresti sajtóértekezletén.

"Ma a bizottságban körvonalazódott, hogy milyen rendszert támogat a többség. Nem tisztán egyéni körzetes választásról lenne szó: ezt egy kompenzációs rendszer egészítené ki, amely által a megmaradt szavazatok bekerülnének egy kosárba, ahonnan újraosztanák azokat. Ezáltal elvben biztosítani lehetne az arányos képviseletet, vagy legalábbis közelíteni lehetne hozzá. Az egyéni választókörzetes rendszerrel mi, magyarok, csak néhány helyen tudnánk képviselôt vagy szenátort bejuttatni a parlamentbe, ezért számunkra tulajdonképpen politikai létkérdés, hogy marad-e a mostani rendszer, vagy ki lehet alakítani egy kiegyensúlyozó kompenzálást" – mondta Markó Béla. Rámutatott, hogy a kezdeményezést az RMDSZ támogatásával fogadták el, egyébként semmiféle változat nem kapta volna meg a szükséges többségi szavazatot. "Ebbôl is látható, hogy mi nem mindenáron fordulunk szembe újító elképzelésekkel, hanem felmérjük, mi a társadalom, a magyarok érdeke.

Markó Béla szerint kiábrándító, hogy a legtöbb politikai szervezet populista témákra kívánja retorikáját építeni. A legaktuálisabb példa erre a nyugdíjak kérdése: a pártok képviselôitôl az államelnökig, mindenki ezzel foglalkozik, és sajátjaként próbálja feltüntetni a nyugdíjemelés kezdeményezésének érdemét. Markó Béla szerint rendkívül fontos, érzékeny problémáról van szó, sokkal visszafogottabban kellene errôl beszélni, megengedhetetlen az, hogy bárkit is kizárólag a népszerûség növelése érdekében foglalkoztasson a kérdés.

Ami a nyári programokat illeti, Markó Béla bejelentette, hogy pénteken, július 13-án részt vesz és elôadást tart a MIÉRT által szervezett, Tusnádfürdôn zajló EU-táborban, és emellett számos találkozóra kerül sor a következô idôszakban a területi szervezetek képviselôivel is.

Az európai parlamenti választások idôpontja kapcsán elmondta: az RMDSZ októberben rendezné meg az EP- választást, de elfogadja a többi párt elképzelését, azaz hogy novemberben kerítsenek erre sort.

Az RMDSZ többek között az európai parlamenti választások kérdésében konzultációkat akar folytatni a magyar közösség szervezeteivel, annak érdekében, hogy ne veszélyeztessék a magyar közösség képviseletének biztosítását Brüsszelben, jelentette ki Markó Béla. E célból az RMDSZ nyitott "bizonyos tárgyalásokra". Ami a Tôkés László református püspöknek eljuttatott beszélgetésre való meghívást illeti, Markó kijelentette, a találkozás célja, hogy megállapodjanak egy bizonyos együttmûködési keretben, megjelöljék a közös prioritásokat, és az európai parlamenti választások képviselôjelölt-listáikról tárgyaljanak.

"A lista módosításáról is szó eshet" – mondta az RMDSZ elnöke, megemlítve azonban, hogy vannak bizonyos feltételek, ami a választásokon való részvételt illeti, az egyik pedig az, hogy "nem lehet módosítani a már benyújtott aláírások listáján".

Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ hány helyrôl mondana le a listán, Markó azt felelte, a szövetség "lehetôségei határosak", és csupán két, legjobb esetben három helyet tudna elérni az EP- választásokon.

Rendkívüli ülésre hívták össze mára a marosvásárhelyi tanácsot, melynek többek között a Gyôzelem téri aluljáró befejezésével kapcsolatos határozati javaslatról kell döntenie. A kérdés eléggé összetett. Egyrészt az a tét, hogy az aluljáró befejezésére kiírnak-e egy új haszonbérleti versenytárgyalást, mert mint kiderült, a korábbi koncessziós szerzôdés – melynek alapján a térre üzletházat építô vállalkozónak be kell fejeznie az aluljárót is – foghíjas, másrészt a leendô aluljáró adminisztrálásával kapcsolatban is állást kell foglalni.

A határozati javaslat már az önkormányzati testület múlt heti ülésén is napirenden volt, akkor azonban a képviselôk egy rövid, de velôs vita után elhalasztották a döntéshozatalt. A határozati javaslat indoklása szerint új koncessziós versenytárgyalást kell kiírni annak érdekében, hogy az aluljáró belsô kivitelezése a mellette épülô kereskedelmi központ szintje által megkövetelt minôségi színvonalú legyen. A leendô haszonbérlôre hárulna a létesítmény adminisztrálása is az elôterjesztés szerint. A vita fôleg annak kapcsán alakult ki, hogy miért szükséges új szerzôdés, ha a 2003-ban kötött megállapodás szerint az üzletházat építô vállalkozó feladata az aluljáró befejezése. Dávid Csaba képviselô felszólalásában kifejtette, hogy a 2003-as szerzôdés hiányos, mivel nem írja elô pontosan, hogy milyen színvonalú kell legyen az aluljáró belsô kivitelezése.

Dávid álláspontjával egyetért Törzsök Sándor, a tanács városrendészeti szakbizottságának elnöke is, aki tegnap lapunknak kifejtette, a 2003-as szerzôdésben nem volt pontosan részletezve, hogy milyen munkálatokat kell a vállalkozónak elvégeznie. "Egy belsô kivitelezést többféleképpen meg lehet oldani. A szerzôdés megkötésekor kellett volna pontosan részletezni, hogy milyen minôségi szintû belsô kivitelezést végezzen el a haszonbérlô. Ehhez lehetett volna kiindulási alapnak használni az aluljáró régi tervét, amit a vállalkozónak is átadtak, vagy akár az üzletház tervével kellett volna összevetni az aluljáró belsô kivitelezését, amelynek a pontos lebontását mellékelni kellett volna a szerzôdéshez" – vélte a szakbizottság elnöke. Törzsök szerint a létesítmény majdani mûködtetése egy teljesen más kérdés, amit szintén rendezni kell. "Annak idején amikor az építkezés elkezdôdött, az volt az eredeti elképzelés, hogy az aluljárót a polgármesteri hivatal fogja majd adminisztrálni. A tapasztalat viszont azt mutatja, elég ehhez a Színház téri aluljárót is megnézni, hogy a hivatal nem jó gazda. Ezért kéne ezt a problémát távlatilag is megnyugtatóan rendezni, mert az aluljáróban számos mûszaki létesítmény van, amire figyelmet kell fordítani, így elvileg jobb lenne az adminisztrálást haszonbérleti szerzôdés alapján odaadni valakinek" – szögezte le a képviselô.

A városrendészeti szakbizottság elnöke kérdésünkre úgy vélekedett, a határozati javaslatot ma sem valószínû, hogy elfogadja a tanács. Az elôzetes egyeztetésekbôl leszûrôdött következtetések szerint a testület inkább arra hajlik, hogy elvesse a határozati javaslatot, és azzal bízza meg a polgármesteri hivatalt, hogy a felmerült problémákat az üzletházat építô vállalkozóval oldja meg. Törzsök szerint ez elvileg lehetséges a szerzôdés kiegészítése révén, ráadásul a vállalkozónak is érdeke, hogy az aluljáró belsô kivitelezése jó minôségû legyen, mivel a létesítmény a leendô üzletház közvetlen vonzáskörzetébe tartozik, a cégnek pedig érdeke hogy minél vonzóbb legyen az üzletház szomszédságába tartozó majdani aluljáró. A tanács döntésére holnapi lapszámunkban térünk vissza.

Tegnap ünnepélyes keretek között avatták fel megyénk egyik legkorszerûbb és legjelentôsebb beruházását, a Gedeon Richter Románia Rt. koronkai logisztikai központját. A Richter csoportnak vannak üzemei a különbözô európai országokban, de sehova sem fektettek be annyit, mint a marosvásárhelyi leányvállalatba – hangsúlyozta Bogsch Erik, a cég vezérigazgatója, aki köszönetet mondott a hatóságok támogatásáért. Majd hozzátette: a Gedeon Richter betartotta a tíz évvel ezelôtt tett ígéretét, miszerint megyeközpontunkban új munkahelyeket hoznak létre. Beszéde végén a kemény munka mellett a szerencse fontosságát említette.

A Marosvásárhely és Koronka község határán létesített központ 13.000 négyzetméter területû. Ebbôl 5200 négyzetméteren épült fel (alig több mint egy év alatt) a gyártó cég imponálóan modern és méreteiben a legnagyobb, a jövôbeli igényeket is figyelembe vevô késztermék- és expedíciós raktára valamint a Gedeon Richter Románia keretében mûködô gyógyszer-nagykereskedelmi cég pufferraktára és számítógép-vezérlésû elosztóközpontja, ahol 40 alkalmazottat foglalkoztatnak – hangzott el többek között Dan Valeria romániai vezérigazgató és helyettese, Szabó István ismertetôjében.

A raktáron kívül 360 négyzetmétert foglal el a többszintes irodaépület, amelyben a marketingosztály, a leányvállalatok tevékenységét összefogó Armedica Trading Kft. valamint a 134 patikát magában foglaló gyógyszertárláncot mûködtetô Gedeon Richter Farmacia Rt. igazgatósága székel. A beruházás értéke, amelynek fontosságát az ünnepségen részt vevô megyei és helyi hivatalosságok is hangsúlyozták, kilencmillió USA- dollár.

A szalagátvágást és a raktárkomplexum bemutatását megelôzôen Bogsch Erik vezérigazgató számolt be a közép-kelet- európai régió egyik legsikeresebb, jövôben százéves cégének múltjáról, fejlôdésérôl és eredményeirôl. A Richter csoport elmúlt évi árbevétele egymilliárd dollár volt, összes alkalmazottainak létszáma 9.000, a cég tôzsdei értéke négymilliárd dollár, s a kutatásfejlesztésben 800 szakembert foglalkoztatnak. A romániai gyógyszerpiacon a kilencedik helyen álló cég a régióban a legnagyobb értékû beruházásokat hajtotta végre, s 2006-ban 38 százalékkal nôtt új termékeinek aránya (szív-érrendszeri, bôrgyógyászati, reumás bántalmak gyógyítására és a központi idegrendszerre ható szerek) a már ismert fogamzásgátlók mellett.

A csoport 1998-ban privatizálta a marosvásárhelyi Armedica gyógyszergyárat, amely 2003-ben vette fel a Gedeon Richter Románia Rt. nevet, s ma 56 terméket gyárt a legmagasabb minôségbiztosítási követelmények alapján. A romániai piac iránti érdeklôdést jelzi, hogy 2005-ben korszerûsítették a marosvásárhelyi termelôüzem gyógyszerfejlesztési laboratóriumát és az elmúlt két év során új gyártósorokat helyeztek mûködésbe, ahonnan ma már valamennyi környezô országba exportálnak gyógyszereket.

Mivel a vezérigazgató ismertetôjében kiemelte, hogy a Gedeon Richter csoport az egyetlen független magyar gyógyszercég, a Népújság arra kérdezett rá, hogy ezt a függetlenséget miképpen sikerült megôrizni. Bogsch válasza szerint a tôzsdén való részvételnek tulajdonítható elsôsorban. Hogy mivel vannak jelen és milyen Marosvásárhelyen készült termékkel szeretnének bejutni az amerikai piacra, amely jövôbeli terveik egyike, a vezérigazgató elsôsorban a nôgyógyászati szereket említette… Kérdésünkre hozzátette, hogy a Richter az egyetlen cég, amely a régióban eredeti gyógyszerkutatással foglalkozik, s hogy elôrehaladott állapotban van egy skizofrénia kezelésére alkalmas szer kidolgozása.

A beszédekben elhangzott, hogy szükség esetén a koronkai logisztikai központot bôvíteni lehet.

Lapvélemény

Szlovákia és Magyarország csatlakozásával a schengeni övezethez Pozsony a gyakorlatban elveszíti a magyarok lakta déli területeit – állította a Respekt címû cseh liberális hetilap legújabb, e heti számában.

Számos dolog arra mutat, hogy Pozsony ezzel a fejlôdéssel csendesen többé-kevésbé már elôre számolt. Ez például az egyik oka annak, hogy miért kapott elsôbbséget a Pozsony–Kassa autópálya megépítése az értelmetlenül drága északi vonalon, szemben az olcsóbb déli vonalnál. A "déli területeket" elkerülik a stratégiai fontosságú kôolajvezetékek, gázvezetékek és a vasút is – olvasható a Határ, amely eltûnik címû Lubos Palata által jegyzett írásban.

A szerzô szerint a "kemény" szlovák–magyar államhatár eltûnése fogja jelenteni a legnagyobb változást, amelyet a schengeni övezet soron következô kiszélesítése hoz. Ez a határ a háború utáni német–francia határhoz hasonlít, de a szlovákok és a magyarok nincsenek úgy felkészítve annak eltûnésére, mint voltak korábban a németek és a franciák – állítja Palata. A német és a francia elit évtizedeken keresztül "megdolgozta" a lakosságot, s az egykori ellenséges államokból a legjobb európai szövetségesek lettek.

A cseh liberális hetilap szerint a szlovákok és a magyarok semmi ilyesmin nem mentek keresztül. A kommunizmus a régi szlovák–magyar sérelmeket és a rossz beidegzôdéseket csak konzerválta, s a rendszerváltás utáni demokratikus viszonyok több mint másfél évtizedét sem lehet a közeledés idôszakának nevezni. Pozsony és Budapest között – kivéve a volt Jugoszláviát – sokkal több volt a kisebb-nagyobb konfliktus, mint két bármely más posztkommunista állam között – írta a Respekt.

Az újság szerint a szlovákok nagyon tartanak attól, hogy az ország déli területein megerôsödnek az önkormányzatok, ami szerintük magában rejti az autonómia és a magyar kisebbség Magyarországhoz való csatlakozásának a veszélyét. A szlovákok aggodalmát Duray Miklós is növelte azzal a kijelentésével, hogy a Duna végre megszûnik határfolyónak lenni, amely elválasztja egymástól az annak két partján élô magyarokat. A szlovákok szemében Duray olyan nacionalista, mint Ján Slota a magyarokéban – állította a Respekt.

Duray Neszmélyben, a hídépítôk napjának alkalmával nyilatkozott. A Szlovákia és Magyarország közti határ jelentôs részét ugyanis a Duna és az Ipoly folyók képezik, és a szlovák oldal évtizedeken keresztül gátolta a II. világháborúban lerombolt hidak újjáépítését.

A cseh lap szerint az elsô siker a párkányi-esztergomi Mária Valéria híd újjáépítése volt. Jellemzô azonban, hogy a hidat úgy építették újjá, hogy azt ne használhassák a nehéz teherautók vagy az autóbuszok, amelyeknek továbbra is több tíz kilométeres kerülôket kell tenniük. A kérdés az: nem volt a cél inkább annak a meggátolása, hogy a hídon keresztül tankok is közlekedhessenek?

A szlovák nacionalisták aggodalmai ellenére a hídépítés folytatódni fog. A magyarok számára a lerombolt Ipoly-hidak a nemzet mesterséges szétszakítását jelképezték – állapította meg a Respekt.

Robert Fico és Gyurcsány Ferenc megállapodása a határokon átnyúló együttmûködésrôl és az Ipoly-hidak felújításáról ezért nem más, mint "tûzoltás az utolsó pillanatban". Nyilván nem véletlen, hogy sok olyan elemet tartalmaz, amelyet a német-francia közeledésbôl már ismerünk – emlékeztetett a cseh hetilap.

"Nem biztos, hogy ez elég lesz a szlovákok nagy részében begyökerezett meggyôzôdés leküzdéséhez, hogy a szlovák-magyar határ eltûnésével – és ráadásul a regionális önkormányzatok szerepének a növekedésével – Szlovákia a gyakorlatban elveszíti területének déli részét" – mutatott rá a szerzô.

Az államhatár nélküli élet, amely fél év múlva kezdôdik Szlovákiában és Magyarországon, egyáltalán nem lesz egyszerû, s mindkét oldal nacionalistái valószínûleg megpróbálják majd kihasználni ezt a helyzetet. Schengen az érettség próbája lesz. Nem az ukrán határon, ahová Brüsszel figyelme irányul, hanem a szlovák–magyar határon, amely kilencven év után újra megszûnik – szögezte le a Respekt címû cseh hetilapban megjelent írásában a magyar–szlovák témákkal gyakran foglalkozó Lubos Palata.

Szórakozás, kikapcsolódás, játék. A koncertsorozatok, illetve szabadidôs és kulturális rendezvények mellett a játék sem marad ki az idei Félsziget Fesztivál programjából. A kalandra vágyó, versenyeket kedvelô fiatalok gazdag programkínálatból válogathatnak, több lehetôségük nyílik majd, hogy csoportosan, párral vagy akár egyénileg kibontakozhassanak. Íme, néhány izgalmas kínálat a játéklistából.

A Rotaract Team Challenge csapatjátékra csalogat. Versenyükben többnyire logikai, ügyességi és sportjátékok szerepelnek, de a kaland fokozásáért evezés, mászás, vezetés, ugrálás is lesz. Elônyt jelent a találékonyság, gyors reagálóképesség, figyelmesség, de a csapatmunkáról sem szabad megfeledkezni.

A játékok naponta 14 és17 óra között különbözô helyszíneken és idôpontokban zajlanak. A legtöbb 10 fôs vegyes csapatok július 20-ig iratkozhatnak fel a vetélkedôre.

A nyeremények között találunk egyebek mellett visszafizetett Félsziget-belépôt, ünnepi vacsorát, illetve memory-sticket is. A versenyen összegyûjtött pénzt pedig a Rotaract Téka a Szent Erzsébet Alapítvány gyermekotthonainak támogatására fordítja.

Csábító nyeremények társulnak a Magyar Ifjúsági Értekezlet és az Aviatica utazási iroda játékához: egyhetes hajdúszoboszlói nyaralásban lehet része annak a párnak, aki a pontszerzô verseny fôdíját nyeri el. A játékra olyan párok (egy fiú és egy lány) nevezhetnek be, akik hetijegyet váltottak a Félszigetre.

A játék már július 16-án kezdetét veszi, így a jelentkezési határidô egy nappal azelôtt lezárul. A sportvetélkedôk, különbözô játékok, ügyességi és kreativitási versenyek során összesen 800 pontot gyûjthetnek a párok.

A színes versenyszámok, különféle próbák és vetélkedôk igazi játékgalaxist teremtenek a Félszigeten, kár lenne mindebbôl kimaradni!

További részletek a felsziget.ro honlapon.

(MTI) Xavier Darcos francia oktatási miniszter betiltotta a cannes-i fôdíjas Christian Mungiu 4 luni, 3 saptamâni si 2 zile (Négy hónap, három hét, két nap) címû alkotásának vetítését a francia középiskolákban, majd saját döntését felfüggesztette.

A Le Figaro címû francia napilap keddi beszámolója szerint a miniszter kabinetjének húsz tagjával külön vetítésen tekintette meg a román filmet, amely a Ceausescu-rendszer idején játszódik és egy tiltott abortusz történetét dolgozza fel. Christian Mungiu alkotása ugyanis a 60. Cannes-i Filmfesztiválon nemcsak az Arany Pálmát, hanem a Francia Közoktatás Díját is elnyerte. A 2003-ban alapított díjat a fesztivál hivatalos versenyprogramjában induló alkotások egyikének mûvészi minôségért, szociális és kulturális dimenziójáért, valamint pedagógiai érdekességért ítéli oda egy két filmes szakemberbôl, hat egyetemi tanárból és két diákból álló zsûri.

A Francia Közoktatás Díját elnyert filmet egy pedagógiai program kíséretében automatikusan 1500 DVD-n terjesztik a francia középiskolákban. Ezt kívánta az oktatási miniszter döntésével megakadályozni. A kabinet magyarázata szerint a film "nagyon kemény, intim témát érint és sokkolhatja a 11 és 18 év közötti tanulókat". Elôvigyázatossági elvre hivatkozva egy levél is megszületett, amelyben a díjat alapító és a film terjesztésével foglalkozó Christine Juppé- Leblond tanfelügyelôt arról értesíti a minisztérium, hogy "nem kívánatosnak" tartja a film vetítését középiskolásoknak.

A francia filmrendezôk társasága (SFR) szerint a miniszter abortuszellenes egyesületek nyomására egyszerûen megtiltotta a film sokszorosítását és DVD-n való terjesztését. Május végén a Choisir la vie (Az életet választani) nevû civil szervezet "A halál kultúráját díjazták Cannes-ban" címmel közleményt adott ki, amelyben elítélte az abortuszellenes propagandát és a veszélyt, amelyet a film iskolás gyerekekre jelent. Azóta több fórumon is tiltakoztak a film bemutatása ellen.

A tanfelügyelô szerint a film megtekintése semmilyen kockázatot nem jelent a tanulók számára, hanem ráébreszt az abortusz körüli valóságra. A témáról kertelés és álszentség nélkül beszélni kell a középiskolákban – hangsúlyozta a tanfelügyelô.

Patrice Roturier egyetemi tanár, a zsûri tagja a France Info hírrádióban nyugtalanítónak tartotta a jövôre nézve, hogy a minisztérium a képek sokkoló hatására és elôvigyázatosságra hivatkozva akarja megakadályozni, hogy igazi problémákról legyen szó a középiskolákban.

A polémiát követôen a miniszter felfüggesztette saját döntését addig, amíg a filmek besorolását végzô bizottság meghatározza, hogy korhatárral vagy anélkül vetíthetik-e majd a francia mozik augusztus 29-tôl a román filmet.

Az SFR emlékeztet, hogy a Francia Közoktatás Díját 2003-ban elnyert Elefánt címû film, Gus Van Sant alkotása, amely egy amerikai középiskolában történt diákvérengzésrôl szólt, szintén korhatárral ment a mozikban, de oktatási programban való vetítése nem ütközött a minisztérium ellenállásába.

A Temesvári Táblabíróság Munkaügyi Tanácsa 2007. július 4-én tárgyalta a Bodó Barna kontra BBTE fegyelmi perben az elsô fokon hozott ítélet elleni BBTE-fellebbezést.

A tavaly (2006. július14.) a BBTE rektora Hantz Pétert megrovásban, Bodó Barnát pedig írásbeli figyelmeztetésben részesítette a Bolyai Kezdeményezô Bizottságban végzett tevékenységük – hamis adatok terjesztése, az egyetem lejáratása vádpontok – miatt. A döntést mindketten megfellebbezték a munkaügyi bíróságon, illetve a szakminisztérium legfelsôbb etikai fórumán. Utóbbi, bár 2006 szeptembere volt az eljárás határideje a törvények szerint, máig nem adott választ.

A Temesvári Törvényszék 2007. április 5- én alapfokon letárgyalta a BBTE és rektora ellen indított munkaügyi pert, és helyt adott Bodó Barna felperes kérelmének, vagyis az egyetemet a fegyelmi büntetés visszavonására és a perköltségek kifizetésére kötelezte. A határozat ellen az egyetem fellebbezett.

Másodfokon a Temesvári Táblabíróság Munkaügyi Tanácsa tárgyalta – 2007. július 4- én – a pert. A BBTE jogi képviselôje nem jelent meg a tárgyaláson, ahol megszületett az immár végleges, végrehajtandó ítélet. Ennek értelmében a fegyelmi kirovásakor az egyetem vezetôsége kétszeres hibát követett el.

1. A BBTE rektori hivatala a büntetés kiszabásakor eljárási szempontból nem tartotta tiszteletben:

* a munkatörvénykönyv vonatkozó elôírását,

* a rektori döntésbôl nem derül ki, hogy miért nem vették figyelembe az etikai bizottság elôtt szóban és utána írásban is bemutatott tényeket és információkat.

2. Ugyanakkor lényegében a BBTE rektori hivatala nem bizonyította be az általa felhozott vádpontokat, az a sajtóválogatás, amelyet ebbôl a célból mellékeltek, a bírák szerint nem igazolja a vádat.

A fentiek értelmében, mivel mind eljárási szempontból, mind pedig a vád lényegét illetôen a Temesvári Táblabíróság is hibásnak ítélte a BBTE eljárását, kijelenthetô: 17 évvel a romániai demokratizálódási folyamat kezdetétôl, egy európai uniós tagországban, a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetôsége az egyetemi oktatókat politikai véleményük nyílt kifejtéséért, az ezért való kiállásért bünteti. Ezt utasította vissza döntésével a román igazságszolgáltatás.

A Maros Megyei Képzômûvészek Szövetsége és Silvia valamint Danila Buculeu szervezésében július 9-én megnyitották a IV. dédai alkotótábort, amelyen a szövetség tagjai – Silviu Stef, Erica Alecu, Fábián Margit, Kulcsár Erzsébet, Olimpia Leah, Florea Vultur, Crina Stanescu és Monica Dohotaru – vesznek részt. Szakirányítók: Vasile Muresan és Calin Pop. A tábor július 14-én, szombaton zárul az ott készített munkák kiállításának megnyitójával, amelyen helyi és megyei hivatalosságok is részt vesznek.

Aki Búzásbesenyôbe látogat, meglepve tapasztalja, hogy a szentpáli eltérôtôl frissen aszfaltozott bekötôúton gurulhat a kocsija – egészen a falu elsô házáig. Simon István kerelôszentpáli polgármester, a falu szülötte világosít fel: – Országos Sapard- pályázat megnyerésével sikerült a korszerûsítés, értéke 30 milliárd régi lej. Azért nem aszfaltozunk a falu belsejében is, mert ott még folynak a közmûvesítési munkálatok, víz- és gázvezetés, a csövek kicserélése július végéig fejezôdik be, utána ott is aszfaltburkolat kerül az útra. Szeptember végére leszünk teljesen készen. Kivitelezônk, a Geiger cég komoly partner, tartja az ütemet. Az ôsz hármas sikert hoz Búzásbesenyônek: az aszfaltozott bekötôúttal egy idôben adjuk át rendeltetésének az újonnan épült tornatermet és az ivóvízhálózatot. Régi gond a telefonos kommunikáció, nemsokára használhatjuk a világhálót, és a mobiltelefonos szolgáltatást is igénybe vehetik az itt élôk. Megegyeztünk a kábeltévés céggel, ôszire mi is hozzájutunk a tévéprogramokhoz, az ingyenes telefonos kapcsolathoz és az internethez. Az ajánlat negyven százalékkal olcsóbb, mint az állami szolgáltatóé.

Lehet hát korszerûen élni Búzásbesenyôn is. A jövôt új munkahelyek teremtése biztosítja. Megtalálhatja számítását minden fiatal, a magántôke-befektetés a községben az idén és jövôre 450 millió euró. Lerakat épül, egy német cég 34 hektáron épít új gyárat, egy osztrák vállalkozás 20 hektáron, két nagy gyógyszergyártó cég egyesülésébôl újabb vállalkozás születik, már megvásárolták a területet, az 180 millió eurós befektetés – ez a négy cég 3000 munkahelyet teremt, emellett az ipari parkban az utolsó parcellára már három hete megkötöttük a szerzôdést, ez megint 1500 munkahely, sôt a megyei tanáccsal együttmûködve azon dolgozunk, hogy újabb 40 hektárral bôvítsük a létezô ipari parkot, hiszen máris szûk lett a hely. Kerelôszentpál község területén tovább bôvül az ipari zóna, számításaink szerint két-három éven belül még háromezer embernek jelent kereseti lehetôséget. Szentpál község a Metropolitan-zóna ipari övezetévé válik, ezzel természetesen az infrastruktúra, a területfejlesztés, lakásépítés is nagyobb hangsúlyt kap, merészebben tervezhetünk, hiszen a cégek ide adóznak, az önkormányzat nagyobb léptékben tud gondolkodni.

Nem tartunk attól, hogy ez a nagy iramú korszerûsödés, iparosodás károsan hat a közösség kultúrájára, hagyományaira. Mindaddig, amíg a vallási közösségek, élükön a lelkészekkel, a pedagógusközösség, az értelmiség ilyen szinten teszi a dolgát, mint ahogy a mai ünnepen is láthatták, addig nem kell féltenünk a község lakóit, tehát a besenyôieket sem. Épp ellenkezôleg, az anyagi fellendüléssel nagyobb pénzalaphoz jutunk, így a szellemi munkát végzô személyeket, a mûvészeti vezetôket, az ének-, zene-, táncoktatókat tisztességesen meg tudjuk fizetni. Felújítjuk a mûkedvelô színjátszást, folytatva a hagyományt, melyet a mûvelôdési ház névadója, néhai Rátoni János tanító úr indított el. A kultúrterem is szûk, a színpadunk is kicsi, a következô lépés a mûvelôdési hajlék korszerûsítése. Sokan vagyunk hál’istennek, itthon maradtak a fiataljaink, itthon maradtak az emberek Búzásbesenyôben. Remélem, hogy legtöbb két esztendô múltán itt egy nagyobb, felújított ház szolgálja a lakosság mûvelôdését. A lakosság legaktívabb része, a 16 és 40 év közöttiek, mintegy hat-hétszáz személy veheti igénybe a sportcsarnok, mellette a kiépítendô sportbázis és a mûvelôdési ház nyújtotta lehetôségeket, hogy ne csak dolgozzanak, hanem sportoljanak, mûvelôdjenek is a szülôfalujukban.

Az írások szerint 658 éves település évente tart falunapot. Számadás és jövôkép, visszatekintés és elôrenézés: hamis pátosz és demagógia nélkül. A józan számvetés a haladás egyik alapvetô feltétele. Kedei Elôd iskolaigazgató ünnepi beszédében így fogalmaz: Aki betér e völgybe, fejlôdô települést, élô közösséget talál. A hitetlenkedôk ellenére is áll falunkban Petôfi Sándor szobra, és Isten segítségével még ez évben állni fog Jakab Antal püspöknek, Márton Áron utódjának, egykori besenyôi plébánosnak is a mellszobra. Így nô össze múlt és jelen, emlékezve, tisztelve a múltat, és tettekkel építve a jelent, szolgálni a jövôt.

Az eseménynek jól bevált "forgatókönyve": koszorúzás a Petôfi- szobornál (Horváth-Kovács Szilárd alkotása) és a hôsök emlékmûvénél, istentiszteletek és mise a déli órákban, aztán találkozás a kultúrházban, ahol köszöntôk, beszédek hangzanak el.

Majd következik az ünnepi mûsor. Délután sportvetélkedôk, este koncert, tûzijátékkal. Rendszerint kiállítást is nyitnak, idén Péter Szidónia gyöngyfûzô mester munkáiban gyönyörködhetett a közönség.

Köszöntik az idôseket, két 85 évest, Aszalos Mihályt és Cozma Stefant; a 80 éves Aszalos Zsuzsánnát, Bogdan Stefant, Kádár Veronikát és Németh Irént; négy párt, akik 25 éve élnek boldog házasságban; egyetlen ötvenévest és tizenhét fiatalt, akik betöltötték a 18. életévüket. Rendszerint mûsort mutat be a Suciu Iulian és felesége, Dana Suciu vezette szavaló, daloló, táncoló csoport; a Dósa Dániel általános iskola tanulói, Kakasi Ilona és Simon Hajnal tanítónôk neveltjei; és idén a fiatalok néptánccsoportja, akiket Dósa Attila, a Maros Mûvészegyüttes táncosa oktat. Szólnak és imádkoznak a lelkészek, Ferenczi István plébános és Simon Levente református tiszteletes urak; énekel az ökumenikus ifjúsági kórus. Ady versét (Hazamegyek a falumba) Máthé Kinga, Vörösmarty Jóslatát Németh Magdolna szavalja. Beszélnek a meghívott vendégek, köztük a megyei tanács elnök asszonya, Lokodi Edit Emôke, akit Pro Besenyô-díjjal tüntet ki a közösség. Elsôsorban azok kapják ezt, akik a falu korszerûsödését segítik, így Abodi György miniszteri kabinetvezetô, Szabó Sámuel, aki pályázatírási konzultánsként szerzett jó nevet magának, Illyés Tóth Sándor cégvezetô az önzetlen támogatásért, és a falu motorja, Simon István polgármester. Idôs Jakab István tanár úrnak egész pedagógusi tevékenységéért jár a díj.

A falu közepén a Leánykút zavartalanul adja hideg vizét a szomjazónak. Hozama a szárazság ellenére is állandó. Új "házat" kapott a csorgó, még szebb lesz, ha kövecses környezetét felváltja a sima útburkolat. A falu egy napra ismét megpezsdült, jönnek ismét a dolgos hétköznapok. Az utcákat itt-ott fel-felveri a gépkocsik pora.

Esztendô fordultán sokkal tisztább lesz a levegô Búzásbesenyôn.

Nemrégiben került sor a sáromberki falunapokkal egybekötött III. gólyafesztiválra. Amint a sajtóból is kitûnt, a kétnapos rendezvénynek nagy sikere volt a sáromberkiek és a környékbeliek körében. Vidéki viszonylatban valóban elmondhatjuk, hogy ami a szórakozást, lazítást és fogyasztást illeti, a résztvevôk minden tôlük telhetôt megtettek, aminek bizonyítéka a kb. 5000 elfogyasztott miccs kb. 2000 liter sörrel leöblítve, hogy csak a "menô" fogyasztási cikkeket említsük. Ha már összegzünk, megemlítjük azt is, hogy a magas részvételt bizonyítja, hogy a rendezvénysorozat lezártával a szervezôknek minden felesleges megerôltetés nélkül minimum 50 zsák (egy utánfutóra való rakomány) szemetet és hulladékot sikerült feltakarítaniuk. Egyébként a legtöbb személyt a Dancs Annamari koncertje alatt sikerült az iskola udvarán megszámolni (kb. 1000), nem számítva a sörsátrakban levô résztvevôket.

A fent felsoroltak mind arra utalnak, hogy egy jól sikerült bulin vettek részt azok, akik június 30-án vagy július 1- jén Sáromberkére tévedtek. Ezért vettük a fáradságot és a bátorságot, hogy a médiában elhangzottak kiegészítéseként megpróbáljunk "hangosan" gondolkodni azon, hogy mitôl sikerült ilyen jól. Véleményünk szerint ez annak tudható be, hogy a rendezvénysorozat három szervezô egyesülete között szoros volt az együttmûködés és állandó a kommunikáció. A Patronus Pro Sarumberg akaratereje és kitartása, a Milvus csoport tapasztalata és az EU-RO Sport Management professzionalizmusa olyan triumvirátusnak bizonyult, amely képes volt az akadályokat áthidalni. Természetesen a mûsorvezetô, Kozsik József mûvész úr és a rendezvényeken fellépô mûvészek, énekesek, táncosok szebbé és emlékezetesebbé varázsolták a faluünnepélyt. Az EU-RO Sport Managementnek köszönhetôen különbözô sportesemények résztvevôi és tanúi lehettek a jelenlevôk, sôt a helyi Camp Fish létesítményben a sporthorgászok is élhettek kedvenc idôtöltésüknek.

Némi szomorúsággal kell elmondanunk, hogy ami a versenyekben való részvételt illeti, tapasztalataink szerint nagyfokú passzivitás jellemezte mind a felnôtteket, mind a gyerekeket (tisztelet a kivételnek), pedig valójában minden erôfeszítésünk arra irányult, hogy a közösség megértse: ez a rendezvény róluk és nekik szól. Rajtuk, és csakis rajtuk áll, hogy milyen lesz a színvonala, hangulata. Remélem, az elkövetkezendô évek és rendezvények során ez a helyzet is változni fog.

Meghívottaink, akik a kulturális rendezvényeket tették teljesebbé, fontos részét képezték az eseményeknek, de talán az volt a siker legfontosabb kulcsa, hogy a falu fiataljai ezúttal maguk mögött tudhatták a község politikai vezetôit is és itt nem csak arra gondolunk, hogy a költségek nagyobb részét a nagyernyei önkormányzat fedezte. Talán sokkal fontosabb az a tudat, hogy munkánkat elismerték és valóban számíthatunk elöljáróinkra, nem csak az ígéretek szintjén. Ha már itt tartunk, hadd köszönjük meg azoknak is, akik támogatták a Sáromberki Falunapokat és a III. Gólyafesztivált: a Nagyernyei Polgármesteri Hivatal, a Maros Megyei Tanács, Marsorom Kft., Bewami Kft., Nordenlor Kft., VBH Romcom Kft., Sarhabex Kft., Multiprod Impex Kft., Grand Lion Kft., Botex Construct Kft., Crelca Impex Kft., Hamixt Kft., Consumcoop Ernei, Elo Comimpex Kft., Londyn Kft., Binalemn Zima Kft. és végül, de nem utolsósorban Sáromberke lakói.

Köszönet illesse mindannyiukat és azt az 1000-nél több embert, aki eljött és színesebbé tette rendezvényünket. Jövôben találkozunk ismét Sáromberkén.

A Patronus Pro Sarumberg Egyesület

Az elmúlt héten, utazás közben figyeltem fel én is az egyik legújabb autóbuszra, amely a Kossuth utcából érkezett a fôtérre. A jármû elején a 4-es, hátul pedig a 17-es szám volt feltüntetve. Pár pillanatig nem tudtuk eldönteni a többi várakozóval, hogy merre veszi majd az irányt. Megkérdezve a már buszon tartózkodó utasokat, felvilágosítottak. Magyarázták, hogy a jármû egy bizonyos számmal indult, majd reggel bizonyos okok miatt másik útirányt kapott. Megértjük, ha szükségszerû ilyen változtatások eszközölése, de megtévesztô lehet nem csak az idôsebb, hanem a fiatal utasoknak is, amennyiben elmulasztják a megfelelô számot kifüggeszteni.

Már korábban is szóvá tettük, hogy ne cserélgessék összevissza ezeket a számtáblákat ugyanazon az autóbuszon, hanem legyenek gyakorlatiasak és minden utas számára érthetô módon jelezzék, hogy melyik útvonalon közlekedik az illetô gépjármû. Ha a reggeli eligazításkor az autóbuszt egy bizonyos útvonalra betervezték, akkor ügyeljenek arra is, hogy minden oldalon azonos számmal jelöljék meg az irányt.

Az elmúlt napokban arra is akadt példa, hogy egy 4-es számú kisbusz levitt a Moccához, majd onnan visszafordulva, a Kövesdombon át a vegyi kombinát felé vette útját. Emberi tévedés volt, ám mi, akik történetesen a távolsági buszmegállóhoz igyekeztünk, nem számoltunk ilyen jellegû késedelmekkel, és az ottani járat már indulásra készen állt, mire megérkeztünk.

Továbbá több érintett utas nevében kérem az illetékeseket, vitassák meg, nem lenne-e célszerû, hogy az új autóbuszokon is elöl és oldalt, ne pedig elöl és hátul feltüntetni az irányt –, hiszen az utasok érdekét szolgálná. A kisbuszokon miért lehet hatékonyan megoldani a jelölést?

Tekeres József nyugdíjas

A Népújság hétfôi számában, az Ezer székely leány fesztivál címû tudósításban megjelentek alapján nagyon sok ismerôsöm felhívott és érdeklôdött a szombati balesetem illetve egészségi állapotom felôl.

Az Önök által közölt cikkben megjelent néhány pontatlanság, ezért helyesbítek most. Hála istennek szó sincs lórúgásról! A baleset történtekor a lóverseny el sem kezdôdött, a néptáncelôadás zajlott a színpadon. Ezt figyeltem én is, az RTV magyar adásának tudósítójaként, mikor egy megbokrosodott ló a számukra lekülönített helyrôl eddig tisztázatlan okok miatt a tömegbe rohant. A balesetet okozó lány és a szemtanúk elmesélése szerint a kezelhetetlenné, irányíthatatlanná vált állat a fejével meglökött engem majd átugrott fölöttem és megállt. Szerencsére mást nem bántott. Én elestem, az eséstôl kaptam agyrázkódást és hála istennek, nem agyvérzést... A szemüvegem fémkerete pedig megsebesítette a szemöldököm. Szombat délutántól hétfôig részesültem kórházi ápolásban. A balesetre egyelôre nem emlékszem, de az orvosok szerint a "retrográd amnézia" az ilyen történetek "velejárója".

Csúcs Mária Csíkszeredából

Néhányszor jártam Görögországban, utoljára idén júniusban, amikor a Kolozsvárról induló repülôjárattal érkeztünk meg Kréta egyik tartományába, Heraklionba.

Több kiránduláson vettünk részt, görög muzsikát hallgattunk egy tipikus krétai faluban, egynapos hajóút után Santorini szigetére látogattunk, megnéztük a zöldkékes lagunát, ahol a víz mindig meleg. Nem messze volt egy magas hegy egy régi várral, az egykori görög–török háborúzások színhelye, de oda már nem jutottunk el.

Két érdekes látnivaló volt: az Arkadi kolostor és a Preveli. Ma a kolostor egy szimbólum, a krétaiak függetlenségének és a holokauszt jele.

Chania, Kréta fôvárosa, a tengerhez közel fekszik, szép, magas házaival és szûk utcáival sokat megtartott velencei jellegébôl.

Kréta a legnagyobb görög sziget, óriási távolsággal és lakossággal – több mint 700 ezer lakosa van. A sziget szinte korlátlan lehetôségeket nyújt az üdülésre, a kékeszöld tenger olyan, amilyen csak a Földközi-tengernél található. Az utóbbi években sokat fejlôdött, mégis egy sziklás sziget maradt. A magas hegyek természetes módon alakítják a sziget négy tartományát: Chania, Rethymno, Heraklion és Lasithi. Krétán elszórtan, de különbözô korok maradványait lehet megtalálni. Ezek a korai kréta és minoi kultúrából származnak, valamint 1941-ben, a krétai harcokban leomlott épületek romjai. Nem szabad elfelejtenünk, hogy Kréta az európai civilizáció bölcsôje volt, legfontosabb kikötôje Iraklion, majd innen alig 5 kilométerre, legjelentôsebb ókori városa kétségtelenül Knoszosz. A mai ember számára is nagy csoda a palota bonyolult szennyvízelvezetô rendszere. A Lasithi fennsíkon tízezer szélmalom forog. Rethymno 78 kilométerre nyugatra található Herakliontól.

Aki szereti a kirándulásokat, ajánlom mindenkinek ezt az útvonalat, mert érdemes ellátogatni Krétára.

Dr. Gál Lajos

Tanulók, szülôk, felnôtt alkalmazottak számára megérkezett a nyári vakáció, a nyári szabadság, ami lehetôséget biztosít a megérdemelt pihenésre, de az elôttünk álló gondok mérlegelésére is.

Mindenki ott nyaral, pihen, ahol lehetôsége van, oda megy, ahova zsebe engedi. De hova megy a vidéki földmûves vagy a kisnyugdíjas? Sehova. Üres pénztárcával csak otthon lehet tartózkodni, a nagy hôség elôl a hûvös szobába vagy egy árnyékos kerti fa árnyékába menekülni. Nagyon sok vidéki kistermelô még ezt sem engedheti meg magának, mert a nagy hôségben is talpon kell lennie, sürget a növényápolás, a takarmány- betakarítás. A szakemberek azt nyilatkozzák, hogy megyénkben még elviselhetô, tûrhetô a szárazság, a hôség, de a földmûves látja, hogy a kultúrnövények szenvednek a szárazságtól, a tikkasztó hôségtôl. A jelenlegi szeszélyes idôjárási jelenségek mellett a vihar, a jégesô elôreláthatatlan károkat okozott és okozhat ezután is a kultúrákban. A legegyszerûbb kistermelô is gondol arra: "Bizony-bizony jó lett volna biztosítást kötni." De ehhez pénz kell, márpedig a mezôgazdasági termelés, ha nem jövedelmezô, honnan teremtse elô a termelô a biztosítási összeget?

Az információk szerint a minisztérium is csak azokat a termelôket kártalanítja, akik biztosítást kötöttek. Így a termelô marad a teljes kárral, és nem csoda, ha ezután egyre több mezôgazdasági terület marad megmûveletlenül.

Visszakanyarodva a nyári pihenésre, szabadságra, nem feledkezhetünk meg arról, hogy törvényhozó honatyáink is szabadságra mennek. A szabadság a pihenés mellett jó alkalom lesz arra, hogy behúzódva egy hûvös, csendes szobába, elmélkedjenek a megvalósításokról és a jövôbeni gondokról, feladatokról. És itt elsôsorban az RMDSZ- es honatyáinkra gondolok. Az, hogy értünk dolgoznak, fáradoznak, azt nem vitatom, de a Traian Basescu államelnökkel kapcsolatos referendumkor melléfogtak. Kampány nélkül eredmény nincs. Márpedig RMDSZ- berkekben mindvégig a kampánycsend volt a jellemzô.

Az információk szerint az európai parlamenti képviselôk megválasztására az ôsz folyamán kerül sor. A jelölések megtörténtek, de még nem késô ezen változtatni, annak érdekében, hogy az erdélyi magyarságnak legyen képviselete az európai parlamentben, ellenkezô esetben képviselô nélkül maradhatunk.

Én nem vitatom az RMDSZ-jelöltek személyét, sem a Nagy Zsoltét, sem a Winkler Gyuláét vagy a Korodi Attiláét, mert úgy vélem, hogy mindhárman kompetensek az említett tisztség betöltésére. Ezek az RMDSZ-es jelöltek kevésbé ismertek még az átlagemberek körében is, de a Tôkés László nevét még a legegyszerûbb ember is ismeri. Bár Tôkés László is követett el hibákat, de mégis népszerûségnek örvend, különösen a református egyház, de más történelmi egyházak tagjainak körében is.

Amikor a tavasz folyamán az egyik TKT-ülésen az európai parlamenti képviselôjelöltek jóváhagyását tárgyalták, egyedül Mátyás Z. TKT-tagnak volt bátorsága megmondani, hogy a jelölések kapcsán tárgyalni kellett volna Tôkés László püspök úrral is. Sok olvasó helyeselte Mátyás úr meglátását. Éppen ezért tisztelt RMDSZ- vezetôk, le kell ülni és tárgyalni Tôkés Lászlóval és támogatóival, kompromisszumos megoldást keresni annak érdekében, hogy az erdélyi magyarság ne maradjon európai parlamenti képviselet nélkül.

Gálfi T., Marossárpatak

Június 20–30. között Kibéden második alkalommal vettünk részt román nyelv- és kézmûvestáborban. Waldorf pedagógiai módszerekkel játszva tanultunk, alkottunk.

Kézügyességünk termékeit az iskolában állítottuk ki. Gyöngyöt fûztünk, cserepet festettünk, varrtunk, karácsonyi és húsvéti díszeket, szárazvirágból fali díszeket, adventi koszorúkat készítettünk, közben ünnepi szokásokról beszéltünk. Román kolindát, népdalt tanultunk.

30-án, szombaton meglátogattuk a román–magyar lakta vegyes falut, Marosszentannát, ahol az iskolaigazgató közremûködésével három gyerek román népviseletet mutatott be. Feledhetetlen élmény volt az udvarfalvi látogatás is. Bubau Viorel lovardájában nem remélt fogadtatásban volt részünk: megsimogattuk a lovakat, végignéztünk egy edzést, a gyerekcsapat még ugratott is a kedvünkért. A vendéglátó egy pohár üdítô mellett sokat mesélt nekünk, gyermekeknek az igazi barátról, a lóról, a kitartásról, arról, hogy akarattal minden gyermekkori álmot megvalósíthatunk.

Ezúttal is köszönjük a megyei tanácsnak és a szervezôknek a feledhetetlen élményt.

Czimbalmos Ilona, VII. osztály

A rovatban közölt levelek tartalmáért, a tényállítások hitelességéért a szerzôk felelôsek. Elektronikus postán is fogadjuk leveleiket. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro.

A Megyei Mezôgazdasági Szaktanácsadó Hivatal szakembereinek tevékenysége az elsô félévben, az éves munkaprogramban megállapított öt fô irányvonalat követett: I. népszerûsítési tevékenységek – bemutatóparcellák, vásárok, kiállítások, versenyek, szemináriumok és szimpóziumok, látogatások, tapasztalatcserék; II. mûszaki szaksegédlet; III. kiadói tevékenység – saját szakkiadvány, folyóiratok, könyvek, brosúrák, szórólapok; IV. filmek, audiovizuális anyagok elkészítése: kazetták, fényképek, rádió-tévéadások; V. szakképesítô és továbbképzô tanfolyamok.

I. Népszerûsítési tevékenységek. Ezeknek célja a mezôgazdasági termelôk, állattenyésztôk tájékoztatása volt a növénytermesztési és állattenyésztési technológiákról, a fontosabb mûszaki ellátottságról, az EU-s és hazai támogatási programokról, a különbözô tevékenységekrôl, a termelôk szövetkezéseirôl, a mezôgazdasági termékek minôségérôl stb. a) Bemutatóparcellák. A mezôgazdá-szoknak lehetôségük adódott megismerni ezeken a parcellákon a különbözô fajták és hibridek viselkedését, amelyeket a megyében mûködô vetômag-forgalmazó cégek biztosítottak. A megyében a különbözô összetételû talajokon és különbözô agroklimatológiai viszonyok közepette 40 hektáron létesítettünk bemutatóparcellákat, a következô kultúrákkal: szemes kukorica, silókukorica, napraforgó. A bemutatóparcellák megoszlása: Radnót, Nyárádtô, Dicsôszentmárton, Mezôbánd, Széplak, Nyárádszereda, Beresztelke, Mezôrücs, Marosvécs, Magyaró, Maroskeresztúr. A vetômagokat a Pioneer, a Limagrin, a Saaten Union cégek és a Tordai Kísérleti Állomás biztosította. A kukoricatermesztôk a növények fejlôdési szakaszaiban és a betakarításkor látogatták a parcellákat, szakembereink ismertették a termesztési technológiákat, a betakarításkor a fajták és hibridek hozamát. A 23 bemutatóparcellán a növényzet fejlôdése megfelelô, a kikelés 76%-os volt az aszályos idôjárás miatt, a jégesô károkat okozott Nagylászlón, Mezôrücsön, Széplakon. b) Vásárok, kiállítások, versenyek. A cél a szarvasmarha- és lótenyésztés elôsegítése, az állomány genetikai feljavítása az állatok teljesítményének növelése érdekében, amely végül is a jövedelem biztosításához járul. Májusban két állatkiállításra került sor: egy lóbemutatóra Székelyhodoson és egy szarvasmarha- kiállításra Dédán, (július 7-én Mikefalván volt szarvasmarha-kiállítás). Július, augusztus, szeptember, október hónapokban további tíz szakmai rendezvényre kerül sor. Az eddig szervezett kiállításokon, 725 mezôgazdasági termelô vett részt, akiket tájékoztattunk a tejkvótáról, a közvetlen kifizetésû támogatásokról, a tej higiéniájáról, az állami támogatásokról a szakkommentátorok és kinyomtatott ingyenes katalógusok révén. c) Szemináriumok, szimpóziumok, kerekasztal- megbeszélések, szakmai találkozók. A mezôgazdasági termelôknek hat fontosabb cég vetômag- és növényvédôszer- ajánlatát mutattuk be (vetômagok – Tordai Vetômagtermesztô Kísérleti Állomás, Pioneer, Saaten Union, Limagrin; növényvédô szerek – Fitocom, Syngenta, Dafcochim). A 47 találkozón 1690 mezôgazdász vett részt. d) A mezôgazdasági termelôk tájékoztatása. A január – június közötti idôszakban 537 találkozót szerveztünk, amelyeken 20.081 személy volt jelen. Elôadások hangzottak el a következô témakörökben: tejkvóta, együttmûködés és szövetkezés, a szakmai társulások szerepe, támogatások és strukturális alapok, a területtámogatási kérések kitöltése, a farmer naplója, környezetkímélô mezôgazdálkodás, a biodiverzitás megôrzése megfelelô mezôgazdálkodással, vidékfejlesztés, a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv ismertetése. A találkozókat a Megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság (DADR) és a Mezôgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) szakembereivel együttmûködve szerveztük. e) Látogatások és tapasztalatcserék. Ezeknek alapvetô célja volt a mezôgazdasági termények körének kiszélesítése a megyében, mint az ipari növények termesztése. Zoltánon (Mihai Viteazu) olajnak való repce-bemutatóparcellát látogattunk meg, Maroskeresztúron a Pioneer hibridkukorica-bemutatóparcellát látogatott meg 50 érdeklôdô mezôgazdász. Arra törekedtünk, hogy népszerûsítsük a családi, kereskedelmi típusú farmokon alkalmazott új állattenyésztési rendszereket, a mezôbándi és gerebenesi továbbképzô tanfolyamokon résztvevôkkel látogatást szerveztünk három beresztelki családi farmon és Dedrádszéplakon egy európai színvonalú állattenyésztési farmon, amelyet SAPARD- támogatással létesítettek.

II. Mûszaki szaksegédlet. A Megyei Mezôgazdasági Szaktanácsadó Hivatal (OJCA) szakemberei 4884 farmernek biztosítottak szaktanácsadást különbözô területeken: – szabadföldi kultúrák – termesztési technológia, a költségek tervezése, a terméshozamok becslése, terményértékesítés, a termények raktározása; – gépesítés – beállítások, karbantartás, a mezôgazdasági felszerelések hatékony kihasználása; – állattenyésztés – állattenyésztési technológiák alkalmazása gazdasági hatékonyság céljával, értékesítés, építmények, szálláshelyek. A megyében lévô mezôgazdasági szaktanácsadó központok 19 szakembere 9046 mezôgazdasági területi támogatásra vonatkozó kérvény kitöltésénél segédkezett és végzett szaktanácsadást, ez az összkérvények 33%-át képezi. Továbbá 1027 állattenyésztônek segédkeztek a támogatási kérvények kitöltésénél.

III. Kiadványok, közlemények sokszorosítása, szórólapok, tervek. Az MMSZH adja ki a Fermierul Muresan címû kiadványt, amely havonta kétszer jelenik meg (a hónap elsô és utolsó szerdáján) a Cuvântul liber és a Népújság laptestében. Szakírásokat és törvényhozási újdonságokat, a farmerek számára hasznos tudnivalókat közlünk. A tavaszi kultúrákról mûszaki nyilvántartó lapokat készítettünk, amelyeket a szakképzô tanfolyamokon mutattunk be a megye különbözô településein.

IV. Filmek és audiovizuális anyagok. Mostanig 304 fénykép készült az MMSZH szakembereinek különbözô tevékenységeirôl. A kilenc területi és nemzeti rádió-tévé adásban – Marosvásárhelyi rádió, TVR 1 (Viata satului) – hasznos technológiai és törvényhozási tudnivalókat ismertettünk, olyan farmereket mutattunk be, akiknek szaktanácsadást biztosítottunk.

V. Szakképzô és továbbképzô tanfolya-mok. Az elsô félévben a megszervezett 20 szakképzô tanfolyamon 647 hallgató vett részt. A mezôgazdálkodók kérései nyomán a következô idôszakban 15 szakképzô tanfolyamot indítunk. A kérések különbözô szakmákra vonatkoznak mint: növénytermesztô, állattenyésztô, zöldségtermesztô, virágkertész – tájszakértô, méhész, agroturisztikai dolgozó, pálinkafôzô, szôlôtermesztô, gyümölcstermesztô, tejtermékkészítô. A tanfolyamot végzett személyek tanúsítványt kapnak, amely lehetôséget biztosít mezôgazdasági vállalkozás, családi vállalkozás elindítására, EU-s támogatásokra pályázhatnak, feldolgozó egységekben dolgozhatnak, mezôgazdasági területeket vehetnek bérbe, szakmai társulásokat alakíthatnak, környezetkímélô mezôgazdálkodást folytathatnak stb. Megjegyezzük, hogy az MMHSZ néhány szakembere is különbözô továbbképzô tanfolyamon vett részt Vatra Dornei-on, Kolozsváron, Brassóban, Szebenben, Temesváron. Az MMSZH munkatársai havonta számolnak be írásban tevékenységükrôl a hivatal mûködési szabályzata alapján.

Ioan Cotutiu mérnök, az MMSZH ügyvezetô igazgatója

A községközpont a Kis-Küküllô jobb partján fekszik, 11 kilométerre Dicsôszentmártontól, 26 kilométerre Marosvásárhelytôl. Hozzá tartozó falvak: Abosfalva, Felsôkápolna, Szászcsávás, Désfalva, Harangláb, Somostelke. Az önkormányzat a Megyei Mezôgazdasági Szaktanácsadó Hivatal (OJCA), a megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság (DADR), az Állatnemesítô és Szaporodásbiológiai Állomás (UARZ) szakembereinek mûszaki támogatásával ez év július 7- én szervezte meg harmadik alkalommal a szarvasmarha-bemutatót, amely ezúttal is szakmai rendezvénynek bizonyult. Mikefalva hatalmas szôlôterületeirôl volt ismeretes a megyében, ma már a lakosság egy része az állattenyésztésben is jeleskedik, jó eredményeket értek el a román tarka tejelô fajta tenyésztésében. A rendezvényen több mint 60 szarvasmarhát vonultattak fel a többször ellett tehenek, elsô borjas tehenek, vemhes üszôk, tenyészüszôk kategóriában. A szakemberek, de az oda látogatók is meglepôdtek a bemutatott szarvasmarha- állományon, nagyon szép egyedeket láthattak. Az elôzô évekhez viszonyítva láthatóan növekedett az állatok minôségi mutatóinak szintje. Ez bizonyítja, hogy a környékbeli állattenyésztôk között kialakult egyféle verseny, megértették, hogy a korszerû tenyésztési technológiát kell alkalmazni és alkalmazzák is, a tehenek jól tartottak, jól takarmányozottak, ami a tej minôségében a jövedelmek növekedésében mérhetô fel.

A rendezvényt Szilágyi Sándor, Mikefalva község polgármestere nyitotta meg, köszöntve az állattenyésztôket, a közremûködô szakembereket, megköszönve hozzájárulásukat a kiállítás sikeréhez. A számos érdeklôdô mellett meghívottként nézte végig a kiállítást Ioan Cotutiu m&eacu