Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 – euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Sok mindenrôl szó esett kedden, a megyei kórházban, az úgynevezett sztentek hiánya kapcsán lezajlott szócsatákban. A vádaskodások sora kimeríthetetlennek tûnt. A kórház vezetôi a tényállást hangsúlyozták, míg a másik "felet" hallgatva, adott pillanatban az újságírónak joggal az volt az érzése, hogy dr. Benedek Imre valóságos áldozat, ô az, akinek kéréseit mellôzik, az általa vezetett klinikát tönkre akarják tenni, lejáratási kampányt folytatnak ellene, nem adnak mellé személyzetet stb. Furcsa érzés, hiszen Benedek professzort nem úgy ismerjük, mint akit könnyedén "le lehet gyûrni".

Az egyáltalán nem új keletû botrány igazi áldozata egyértelmûen a beteg. Akit nem érdekel, hogy melyik klinikavezetô milyen bürokratikus körutat mulasztott el bejárni, és az sem, hogy ki kire haragszik, hogy az egészsége visszanyeréséhez szükséges készülék éppenséggel melyik raktárból kerül ki, ôt és hozzátartozóit csakis az érdekli, hogy egy ilyen rangos orvosi intézményben megtesznek-e mindent az életmentés érdekében, vagy sem. A sajtó képviselôi tegnap dr. Silviu Morariunak folyton azt a kérdést szegezték: mi történik, ha azalatt, míg osztják-szorozzák a dolgokat és vizsgálgatják, hogy ki mikor és mekkorát tévedett, ki a felelôs a malôrökért, az infarktusos beteget behozzák a kardiológiára? Sztent híján meghal? Választ nem kaptunk, csak enyhén ironikus mosolyt, és biztosítottak: ugyan-ugyan, nem hal meg a beteg...

Függetlenül attól, hogy ki mit nehezményez, milyen vádakat fogalmaz meg, úgy véljük, egy neves, országos viszonylatban jónak tartott sürgôsségi kórház vezetésének felül kell emelkednie a személyes sérelmeken, fel kell nônie beosztásához, hiszen felelôssége annál tovább terjed, mint szegre venni egy klinikavezetôt holmi bürokratikus eljárás esetlegeselmulasztása miatt. Végül is egy csapatban játszanak, ha ez nem is tudatosul bennük, a kórház vezetésének éppúgy érdeke biztosítani az egyes klinikák megfelelô mûködtetését, fogyóanyagokkal való ellátását, mint magának a klinikavezetônek. Kiindulva abból a felelôsségérzetbôl, amit elsôsorban a beteg iránt kellene érezni...

Ha tehát a kórház vezetésének a vitában az a legnyomósabb érve, hogy nem tettek le igénylést (mint mai lapszámunkban olvasható, letettek), hadilábon állnak a felelôsségérzettel. Kell ugyanis áttekintésük legyen a reális igényekrôl, s ha azt észlelik, mint állítják, hogy nem volt megrendelés, munkaköri kötelességük lett volna visszajelezni a szóban forgó segédeszközzel kapcsolatban. Ezt illene belátni, s máris békésebb vizekre evezhetnének a belsô viszonyok rendezésében.

A lakosság egészségügyi szûrésében, amelynek kezdetét július elsejére harangozták be, fontos szerep hárul a laboratóriumokra. Míg vannak olyan megyéi az országnak, ahol egyetlen laboratórium rendelkezik az analízisek elvégzéséhez szükséges minôségtanúsító engedélyekkel, megyénkben 27-28 egység verseng azért, hogy minél több személy esetében végezze el a családorvos által kért elemzéseket. Hogy miképpen birkóznak meg ezzel a feladattal, hogy kinek mekkorát sikerül kikanyarítani a lehetôségekbôl, hogy nyereséges vagy veszteséges lesz-e a vállalkozás, errôl megoszlanak a vélemények.

Alapos, az egészet átfogó szervezô munka helyett egymásra szabadították a laboratóriumokat – vélekednek egyesek. Míg a közegészségügyi igazgató egyik szavával azt hangsúlyozta: ellenôrizni fogják, hogy ne csak egy jó üzlet legyen a szûrés, egy következô alkalommal arra biztatta a laboratóriumok vezetôit, tegyenek különbözô szívességeket a családorvosoknak, hogy megnyerjék ôket.

Tegnap a közegészségügyi hatóság székhelyén, ahol dr. Silviu Morariu igazgató 17 laboratórium képviselôjével folytatott megbeszélést, az volt a fô téma, hogy a nagy ipari és kereskedelmi egységekben hogyan lehet megszervezni a dolgozók szûrését, anélkül, hogy el kelljen hagyniuk a munkahelyüket. Pontos kép a megbeszélés végére sem alakult ki, voltak laborvezetôk, akik laboratóriumok között élezôdô versengés, s a felajánlások helyett ez esetben is egy átgondolt szervezési keretben képzelnék el a továbblépést.

A szûrôvizsgálatok során a teljes vérképnek, a vizeletnek, az összkoleszterin- és HDL- koleszterinszintnek, a triglicerideknek, a vér vastartalmának, a kreatininnak, a vércukorszintnek a vizsgálatát végzik el, egyes analíziseket csak a kockázatoknak kitett korosztályok esetében.

A laboratóriumok kötelességre, hogy a család- vagy üzemorvosi rendelôk által biztosított megfelelô körülmények között, a szerzôdés alapján kiszálljanak a helyszínre, s a mintavételt elvégezzék úgy, hogy egy személynek 15 percnél többet ne kelljen várakoznia. Ezt követôen négy órán belül biztonságos körülmények között a laboratóriumba kell szállítani a mintákat, az eredményeket pedig 48 órán belül közölni kell a családorvossal. Ehhez megfelelô számú alkalmazottal, jármûvel kell rendelkezzenek, sôt a családorvossal kötött szerzôdés alapján az ágyhoz kötött vidéki betegeket is fel kell keressék.

A laborvezetôk közül egyesek úgy vélik, hogy a teljes vizsgálatért járó 50 lej, ami kevesebb a valós értéknél, nem fedezi a költségeket. Van, aki úgy véli, hogy az egészséges fiatal lakosság szûrése helyett a pénzt a beteg emberekre kellene költeni. Mások szerint a laboratóriumokat belehajszolták ebbe a helyzetbe, és kételkednek abban, hogy a vidéki kiszállások során összegyûl-e annyi lakos, hogy érdemes legyen oda kiutazni. Ezeknek a költségeknek a megtérítése ugyanis nem szerepel a pénztárral kötött szerzôdésben. A tegnapi tágyaláson nem derült ki, hogy az eredmények hogyan jutnak vissza 48 órán belül a családorvoshoz, ha egy laboratóriumban egy nap több tíz orvos páciensei jelentkeztek. Sokan éppen emiatt nem értenek egyet azzal, hogy a családorvosokat arra biztatták: több laboratóriummal is kössenek szerzôdést.

Dr. Kristály Dóra fôorvos, a Dora-medicals laboratórium vezetôje szerint viszonylag kis számú alapvizsgálatot ajánlanak a kötelezô szûrésre, amihez képest az általa vezetett Marasti téri egység a sokszorosát tudja elvégezni, sokkal bonyolultabb és igényesebb analíziseket is. Véleménye szerint a laboratóriumoknak egy sokismeretlenes egyenletet kell megoldaniuk, és a legaggasztóbb a kiszámíthatatlanság, a lakosság reakciója. Ennek ellenére felkészültek, hogy a megkötött szerzôdéseknek eleget tegyenek. A gépparkjuk megvan, az alkalmazottak számát az igényekhez kell igazítani, ha szükség lesz erre.

A Megyei Sürgôsségi Kórház központi laboratóriumában dr. Farkas Enikô fôorvost, a laboratórium helyettes vezetôjét kérdeztük.

Amint elmondta, a kapacitásuk, a gépparkjuk megvan, és a vidéki kiszállást is vállalják.

Egyébként a tanácskozás részvevôi azzal vádolták a kórház laboratóriumát, amely egy idô óta újra fogadhatja a járóbetegeket is, hogy nem tisztességes konkurenciát teremt azzal a körlevéllel, amelyet az egyes klinikákhoz juttatott el, és amelyben a magánlaboratóriumoknál olcsóbb és jobb szolgáltatásokat ajánl.

Király Tünde fôasszisztens beszámolt, hogy a Caritsannál két laboratóriumban várják a szûrésre jelentkezô személyeket, a Bartók Béla utcai mellett a TKT könyvesbolttal szemben megnyílt helyiségben is elvégzik a vizsgálatokat. A rendelôintézet hat alkalmazott háziorvosának a listáján levô személyekre számítanak, továbbá azokra a dolgozákra, akiknek az üzemorvosi ellátását a Caritsan biztosítja. A vidékkel is felvették a kapcsolatot, s e célra egy mentôautó áll rendelkezésükre, amellyel a kiszállásokat elvégzik.

11 vidéki orvossal kötött szerzôdést a Corvin Mátyás téri Márlab – tájékoztatott Bartalis Zoltán biológus. Külön helyiséget rendeztek be arra a célra, hogy a Mármed rendelôhöz forduló betegeket és a szûrôvizsgálatra jelentkezô személyeket külön tudják ellátni. Naponta százan felüli személy laborvizsgálatát tudják vállalni, s nem jelent gondot számukra az eredmények eljuttatása a családorvosokhoz. A stabil városi pacientúra mellett vidékre is kiszállnak, ahol véleménye szerint a lakosság tájékozatlansága okoz majd gondot. Véleménye szerint szigorúbb megszorításokat kellett volna a törvénybe foglalni azokkal szemben, akik a programálás ellenére nem jelentkeznek a laboratóriumi vizsgálatra.

Többéves tapasztalat alapján végzik el az analíziseket a Procardia Eminescu utcai laboratóriumában. A 2000-ben elkezdett és 3.000 vidéki lakost átfogó lakossági szûrés egy sokkal komplexebb vizsgálatot jelentett. Azon helységekben mûködô családorvosokkal, ahol korábban már elvégezték a felmérést, most is megkötötték a szerzôdést. A saját családorvosaik listáján levô személyeken kívül bárki mást fogadnak. Korszerû gépparkkal és a kiszálláshoz szükséges jármûvel is rendelkeznek, ezenkívül külön helyiségben és külön programálás alapján végzik el a mintavételt a szûrésre jelentkezô személyeknél – tájékoztatott Pálosi Tünde ügyvezetô igazgató.

Az 1918. December 1. úton levô Provisan rendelôben szükség esetén naponta 500 analízisre is van lehetôség, s rendelkeznek elegendô számú személyzettel is, hogy a heti két vidéki kiszállást elvégezzék a megkötött szerzôdés alapján – tudtuk meg dr. Micu Ioantól, a laboratórium vezetôjétôl.

A közegészségügyi hatóság a szakszervezetekkel, a szociális asszisztensekkel folytatott tárgyalásokat követôen az egyházakkal készül megbeszélést folytatni a vidéki lakosság mozgósítása érdekében.

Bár az egészségügyi miniszter marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján azt ígérte, hogy az országos szûrés népszerûsítésére biztosítani fogják a megfelelô összegeket, kérdés, hogy a közegészségügyi hatóság miért a laboratóriumok költségén szervezi, hogy csak egy bizonyos lapban tegyék közzé jó pénzért az ajánlataikat. Mindezek alapján felmerül a kérdés, hogy ez is annak az üzletnek a része-e, ami a sokak által választási kampánynak minôsített lakossági szûrés mögött kezd egyre jobban körvonalazódni?

A kabinet tegnapi ülésén Calin Popescu Tariceanu kormányfô megköszönte Markó Béla miniszterelnök-helyettesnek a kormányban kifejtett tevékenységét.

"Nagyon jól együttmûködtünk a kormányban. Sikerült egy sor olyan dolgot megvalósítanunk, amelyekre büszke vagyok. Szeretném megköszönni azt, hogy sikerült bizalomra épített kapcsolatot kialakítanunk. A továbbiakban is ugyanolyan tisztelettel fogok viseltetni ön iránt, és együttmûködésünk a következô idôszakban is folytatódik", nyilatkozta a miniszterelnök.

Az RMDSZ-elnök megköszönte az együttmûködést. "Együtt- mûködésünk és konzultálásaink állandóak voltak", mondta Markó Béla. Ugyanakkor reményének adott hangot, hogy az elkövetkezendôkben is együttmûködnek majd. Az RMDSZ elnöke sajnálatát fejezte ki, hogy kilép a kabinetbôl, mert, mint mondta, a kormány hatékony volt és kiváló eredményeket mutatott fel. "Sajnálattal hagyom el a kabinetet, mert nagyon jó csapat volt, nemcsak kollégák, de partnerek, s merem remélni, barátok is voltunk. Számomra megtiszteltetés volt, hogy államminiszterként tagja lehettem Románia kormányának" – nyilatkozta a továbbiakban Markó Béla.

Mint már tájékoztattuk olvasóinkat, az RMDSZ elnöke kedden bejelentette, benyújtotta lemondását a miniszterelnök-helyettesi tisztségbôl. Azért hozta meg ezt a döntést, hogy az elkövetkezendôkben több energiát fordíthasson a szervezetre, hogy kellôképpen felkészülhessenek az ôsszel sorra kerülô európai parlamenti választásokra, illetve a 2008-ra esedékes helyhatósági és parlamenti választásokra. Markó hangsúlyozta, döntése nem a kormány iránti bizalmatlanság jele, az RMDSZ továbbra is kormányban marad minisztereivel, államtitkáraival és többi tisztségviselôivel.

A tegnap délután hirtelen kerekedett felhôszakadás dacára, hogy rövid ideig tartott, kitett magáért. Bodolai Gyöngyi felvételén a marosvásárhelyi Kogalniceanu utcában letört és a forgalmat elzáró vastag faág látható.

A marosvásárhelyi Állami Filharmónia ez évben is megrendezi nyári orgonaest-sorozatát Marosvásárhelyi orgonák címmel. Közremûködik Molnár Tünde orgonamûvésznô, ki játékával városunk különbözô orgonáinak egyediségét villantja fel a mûkedvelô közönség számára. A hat tematikus koncert keretében több korszak zenéje is megelevenedik – barokk, romantikus és huszadik századi remekmûvek egyaránt hangzanak majd el.

Július havában két koncert várja a zenekedvelôket: 12-én az unitárius templomban, illetve 19- én a minoriták templomában, mindkét alkalommal este 7 órától. Mûsoron Bach – Guilmant, Albinoni – Kozma Mátyás, Debussy – Liszt, Bartók Béla – Terényi Ede orgonaátiratok, illetve programzene Liszt Ferenc és Terényi Ede életmûvébôl.

Augusztus 9-én korálfeldolgozások csendülnek fel a Vártemplom orgonáin, míg 16-án Hangszínek párbeszéde címmel Bach–Gounod-, Liszt-, Couperin-, Reger-, Horst-, Gehann-mûveket szólaltatnak meg a Keresztelô Szent János Plébánián. Augusztus 30-án a mûvésznô a Bach család szerzeményeivel kecsegteti hallgatóit a Gecse utcai református templomban, míg szeptember 6-án Változatok címmel Buxtehude-, Pachelbel-, Hans Peter Türk-, Franck- és Terényi-mûvek koronázzák a nyári koncertsorozatot.

Szerdai lapszámunkban "Elfogytak a koszorúér- sztentek az intervencionális kardiológiai klinikán" címmel közölt cikkünkben a megyei kórház vezetése azt állította, hogy dr. Benedek Imre professzor, a klinika vezetôje nem nyújtott be igénylést a harmadik negyedévre, amelyben kérte volna, hogy az általa vezetett intézményt ellássák sztentekkel. Dr. Vass Levente orvos igazgató kijelentette, ha Benedek Imre letette volna az igénybejelentést, akkor megkapta volna azokat a készülékeket, amelyek a szívinfarktussal beszállított betegek sürgôsségi ellátásához szükségesek és életet menthetnek. Marius Dohon gazdasági igazgató idôszerûtlennek nevezte a Benedek Imre által felvetett problémát, mivel szerinte a pénz a kórház kasszájában van és bármikor beszerezhetôk a sztentek – csak kérni kellett volna. Dr. Benedek Imre tegnap eljuttatta szerkesztôségünkhöz annak a dokumentumnak a másolatát, amelyben kérik, hogy a Kardiológiai Klinika keretében mûködô intervencionális kardiológiai laboratóriumnak utalják ki a szükséges készülékeket. A 2007. május 30- án iktatott igénybejelentés szerint a Kardiológiai Klinika a PN 2:1-es programon keresztül több fogyóanyagot kér, köztük különbözô típusú sztenteket is.

Dumitru Pavel ezredes, a Megyei Csendôr- felügyelôség frissen kinevezett parancsnoka tegnap sajtótájékoztatón mutatkozott be, amelyen részt vett Manea Daniel kapitány, szóvivô is, aki röviden összefoglalta múlt évi tevékenységüket.

Dumitru Pavel 43 éves, Marosvásárhelyen született. 2003 áprilisában a Hargita Megyei Csendôr- felügyelôség fôfelügyelôjévé nevezték ki, idén június 15-tôl a Maros megyei csendôrség élére helyezték. Két egyetemi oklevél birtokosa, több szakmai továbbképzô tanfolyamon vett részt.

Az újonnan kinevezett fôfelügyelô célja, hogy irányításával a Maros Megyei Csendôr- felügyelôség megôrizze országos elismertségét, ugyanis a ranglista harmadik helyén áll. Ez körültekintô munkát igényel, az itt is létezô pénzhiányt igyekeznek hatékonyabb szervezéssel enyhíteni. A hét végén Felsô-Maros mentén több rendezvényen vesznek részt. Mivel a szászrégeni egységben kevés a csendôr, néhány napra a marosvásárhelyi alakulattól irányítanak oda kollégákat. A civil szférából egyre több személy szándékozik a csendôrség kötelékében dolgozni, az ô kiképzésükre is nagyobb hangsúlyt fektetnek majd.

Dumitru Pavel ezredes lapunk érdeklôdésére kijelentette, hogy ez a kinevezése nagyobb feladatok elé állította, úgy érzi, eddigi munkájának elismerése.

A fôfelügyelô végül azt is elárulta, hogy Hargita megyében Demeter Palikának becézték, mert folyékonyan beszél magyarul, és ha jobban odafigyel, olvas is. Nagyon reméli, ez a tény is hozzájárul majd ahhoz, hogy a felügyelôségen jó munkát végezzen.

Jegyzet

Két karjában nehéz bevásárlószatyorral gyalog igyekszik haza tízórás zsúfolt munkanap után az asszonyka. Szusszanásnyi idôt nem hagyva magának azonnal hozzálát a holnapi ebéd elkészítéséhez, hadd tölthessen néhány nyugodt percet gyermekeivel, mikor azok a játszótérrôl hazatérnek. Már-már befejezné a fôzicskélést, mikor hazakerül férjeura; nos, máris az asztalt teríti, vacsorát szolgál fel. A gyerkôcök is hazakecmeregnek, egy buta nézeteltérésen vitatkozva, hiszti van, ajtók csapódnak, vacsorázás elmarad, akárcsak a mosolyteljes családi este. Az asszonyka egykedvûen lát megint a mosogatáshoz; fiai duzzognak, ura tévét néz s mikor leülni látja nejét, szól, hogy holnapra inget kéne vasalni. Az asszonyka megint talpraáll, elôveszi a vasalódeszkát, s ha már minden elô van véve, akkor a többi vasalnivalóval is végez, legalább holnapra kevesebb házi teendôje marad. Mire leülne, eszébe jut, hogy szegény cicának is cserélni kéne az almot; bár nem ô kérte a házi kedvencet, de szegény állatka mégsem bûnhôdhet a fiúk hanyagsága miatt. Harmadik leülési próbálkozásánál egy szelet kenyeret is magához vesz, hisz ma csak egy almára jutott ideje és bár a fogyózás mindig jól jön, most már igazán a feje is fáj az éhségtôl. Ura fürdik, a felszusszanás reményében az asszonyka azt a hibát követi el, hogy bekapcsolja a televíziót, és több adón is végigzongorázva egyebet sem lát, mint anorexiás lányokat, túlsúlyos gyermekeket, fogyókúrás programokat. Rögtön el is megy étvágya a falatozástól, átöltözik és a puha takaróba burkolózva borzadva gondol a holnap reggelre, mikor mindez elölrôl kezdôdik. Érzi, tudja, ez így nem helyénvaló. Gyorsan, észrevétlenül telnek a napok, anélkül, hogy édes emléket, mosolyt hagynának maguk után. Annyiszor eldöntötte már, életmódot vált, sportolni fog, lemond a húsról. Néha az újrakezdés vágyának lendületében ezt sikerült is megvalósítani úgy három- négy nap erejéig, de nem tovább. Ezt nem is bánja annyira, mint azt, hogy családjára nem tud elég figyelmet szentelni. Bár ha jól belegondol, férje csak késô este kerül haza, fiai pedig... ah, fiai inkább a számítógépen játszanak. Nagy elhatározásokkal lépett házasságra. Boldog akart lenni és gondtalan, de manapság sokszor túl fáradtnak érzi magát, hogy kacagjon. Így lesz ez most már mindig? – aggódik álomra várva az asszonyka. Közben ura is takaró alá bújik, a falnak fordul és máris aludna. Az asszonyka nem hajlandó így nyugovóra térni; nem akar úgy megválni még egy naptól, hogy az szürkeséget, ûrt hagyjon lelkében. Hosszasan forgolódik, nem jön álom szemére, zaklatott; de egyszer csak mosolyra derül ajka. Nem, nem tud munkahelyet váltani, a házi munkát sincs ki másra bízni, az életmódváltás lehetôsége pedig egyelôre reménytelen esetében... De hisz nem is ez az elsô az életben – suttogja az asszonyka és odafordul urához, megöleli, csókot nyom arcára. A szendergô férfi csodálkozva tekint feleségére, de érezve annak meleg szeretetét ô is megfordul, magához szorítja nejét. Most boldogok, most mosolyogva térnek nyugovóra és az asszonyka úgy találja, talán a lelki felüdüléshez az is elég, ha visszaemlékszünk, mi is, ki is a legfontosabb mindennapjainkban.

Félmillió, Koszovó Szerbián belül maradását követelô aláírást gyûjtött össze a Szerb Szocialista Párt (SPS), s szerdán átadta az íveket Alekszandr Alekszejev belgrádi orosz nagykövetnek. Mint Ivica Dacic, az egykor Slobodan Milosevic által vezetett párt elnöke az akcióra összegyûlt újságíróknak az orosz diplomáciai képviselet épülete elôtt elmondta, az íveken nemcsak az SPS tagjainak és szimpatizánsainak az aláírása szerepel, hanem nagyon sok, más kérdésekben a párttal esetleg szemben álló szerb állampolgáré is.

Azzal a szándékkal adjuk át ezeket az aláírásokat, hogy megmutassuk Oroszországnak: Szerbia komolyan gondolja azt, amit mond, s Koszovónak Szerbián belül kell maradnia – mondta Ivica Dacic.

Alekszandr Alekszejev szerint a félmillió aláírás is azt mutatja, hogy Koszovó kérdése létfontosságú a szerbek számára. A nagykövet szerint Oroszország és Szerbia azonos álláspontot vall az ENSZ-igazgatás alatt álló tartomány kérdésében.

Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök kedden – egy nappal a Koszovó kérdését is érintô, de döntést nem hozó Bush-Putyin találkozó után – bejelentette, hogy a belgrádi kormány még júliusban új határozatot szeretne elfogadtatni a parlamenttel Koszovóról. Miután a múlt év ôszén elfogadott új szerb alkotmány Szerbia elidegeníthetetlen, "lényegi autonómiával rendelkezô" részének minôsítette Koszovót, a januári választások után megalakult új szerb törvényhozás még márciusban rögzítette, hogy a Szerbiától lényegében már régen külön vált tartomány az ország szerves része.

A kormányfô által szorgalmazott új határozatnak azt kellene megszabnia, hogy az elmúlt félév fejleményei – a koszovói függetlenséget gyakorlatilag kimondó Ahtisaari-terv megfeneklése, s az újabb tárgyalásoknak a pár nappal ezelôtti amerikai-szovjet csúcson történt kilátásba helyezése – után Szerbiának hogyan kell lépnie Koszovó ügyében.

Amerikai és orosz szakértôk a közeljövôben megkezdhetik a tárgyalásokat a rakétavédelmi kérdésekrôl, az egyeztetések megindításának idôpontját egy hónapon belül rögzítik – tudta meg az Interfax jól értesült moszkvai forrásból.

George Bush amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a G8-csoport júniusi heiligendammi csúcsértekezletén állapodott meg abban, hogy a két ország politikai és katonai szinten konzultációkat kezd a rakétavédelem problémakörérôl. A gabalai (Azerbajdzsán) radarállomás közös használatára vonatkozó kezdeményezésen túlmenôen Putyin néhány nappal ezelôtti amerikai látogatásán újabb javaslatokkal állt elô. James Appaturai NATO-szóvivô nem kommentálta az új javaslatokat, de megerôsítette, hogy azokat különbözô szinteken vitatják meg. Górcsô alá veszik az Egyesült Államokban, Washington NATO-szövetségeseivel is egyeztet, illetve a NATO-Orosz Tanácsban ugyancsak napirendre kerül a téma.

Lapvélemény

A Globus címû zágrábi hetilap tudomása szerint Soros György megvásárolja Lord Northamptontól a Seuso-kincset, és egy budapesti múzeumnak ajándékozza.

A Globus legfrissebb számában hosszú írást szentel az antik római gyûjtemény körüli vitáknak, emlékeztetve arra, hogy az "Isztrián talált" Seuso-kincs Horvátország és Magyarország között vita tárgyát képezi. A horvát fél lobbizása ellenére a gyûjtemény hamarosan valamelyik budapesti múzeumban találja magát – írja a zágrábi lap. "A gyûjtôk világából és a nemzetközi kultúrkörökbôl származó nagyon jól értesült forrásokra hivatkozva" a Globus tudni véli, hogy Soros György magyar származású amerikai üzletember megveszi a Seuso- kincset a jelenlegi tulajdonosától, az angol Lord Northamptontól, de az antik római kultúra egyik legértékesebb lelete nem marad nála, mert "saját hazájának, Magyarországnak ajándékozza".

A magyar kulturális minisztériumban nem kívánták sem megerôsíteni, sem cáfolni a lap információit, s azt mondták érdeklôdésére, hogy hamarosan kiderül, milyen lépésekhez folyamodott Magyarország, hogy visszakapja a kincset, amely – ismerteti a Globus – a magyarok állítása szerint a Balaton vidékérôl származik.

Ennek ellenére olybá tûnik, hogy a szerzôdés aláírás elôtt áll, a vételi ár titkos ugyan, de vélhetôen több tízmillió dollárra rúg majd, mivel Lord Northampton állítólag 17 millió dollárt fizetett érte, és nem fogja kevesebbért adni – írja a zágrábi újság.

Utóbbiak mindnyájan orvosok,vagy pedig kapcsolatban állnak a gyógyító hivatással. Évek óta dolgoztak nagy-britanniai kórházakban, ahol emberek gyógyítása, életek megmentése a központi feladat. Vajon miként lehetséges, hogy ilyen hivatást választó emberek igent mondjanak mások elpusztítására? – erre a kérdésre egyelôre a Scotland Yard sem tudja a választ.

Az ôrizetbe vettek egy része Szaúd- Arábiában született, ketten indiaiak, s akad köztük palesztinai születésû is. Egyikük Irakban szerezte orvosi diplomáját, s tavaly óta él Angliában. A brit belsô elhárítás (MI5) az utóbbi években elsôsorban a huzamosabb ideje brit földön élô, illetve brit állampolgárságú gyanúsítottakra összpontosította a figyelmét. Ennek során az elhárítás soraiban dolgozó munkatársak létszáma csaknem megkétszerezôdött 2001 óta. Az MI5 számos regionális irodát nyitott, hogy rajta tarthassa a szemét a mintegy 1600 radikális iszlamistán, akiket azzal gyanúsít, hogy bel- és külföldi támadásokra szônek összeesküvést.

A múlt heti esetek azonban megmutatták, mennyire nehéz lefülelni a gyanúsítottakat, mielôtt végrehajtják tervüket.

"A profil azt mutatja, hogy nincs tipikus profil" – fogalmazott egy biztonsági szakértô. Egyúttal cáfolta, hogy a hazai elkövetôkre történô összpontosítás elterelte a hatóságok figyelmét a nem brit állampolgárságú potenciális tettesekrôl. "Nem származásuk vagy etnikai hátterük alapján osztályozzuk az egyéneket, a besorolás kritériumát hírszerzési adatok képezik, amelyekbôl kiderül, mire készülnek" – tette hozzá.

Nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a militáns iszlamizmus követôi széles társadalmi palettáról toborzódnak: dologtalan léhûtôk és kisstílû bûnözôk éppúgy akadnak közöttük, mint tehetôs emberek és egyetemi végzettségû értelmiségiek.

"Nem meglepô, hogy mûvelt személyek is bekapcsolódnak a hálózatba – vélekedik Peter Neumann, a londoni King's College biztonsági elemzôje. – Egyszerûen hamis az a sztereotípia, miszerint az iszlamista körök tagjai mind hátrányos helyzetû, tanulatlan, az átlagos jövedelemnél kevesebbet keresô és hasonló emberek. A tények az ellenkezôjére vallanak: a merényletek elkövetôi között nagy számban találunk komoly végzettségûeket, akik egzakt tudományban szereztek képesítést: vegyészek, fizikusok, orvosok, mérnökök. Mohamed Atta, a 2001. szeptember 11-i merényletek kitervelôje várostervezô mérnök volt."

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elfogadja azt a javaslatot, hogy a július 18-22. közötti Bálványosi Nyári Szabadegyetemen Tôkés László református püspök és EMNT- elnök, illetve Markó Béla RMDSZ-elnök párbeszédet folytasson – ezt a püspök közölte szerdán az MTI-vel. A javaslatot Toró T. Tibor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselôje fogalmazta meg, aki egyben az EMNT alelnöke.

Toró felhívásában emlékeztet: a nagykorúságát ünnepelni készülô szabadegyetem az utóbbi években többször adott alkalmat arra, hogy vezetô politikusok megfogalmazzák válaszaikat Közép-Kelet-Európa legégetôbb kérdéseire, véleményt ütköztessenek, és kompromisszumok útján megoldásokat mutassanak fel a megoldhatatlannak tûnô problémákra.

A szervezôk szándéka szerint idén sem lesz másként – írja Toró –, hiszen a szabadegyetem egyik kiemelkedô eseménye az erdélyi magyar érdekképviselet brüsszeli esélyeit elemzô vitadélután, amelynek meghívott elôadói Markó Béla és Tôkés László. A közös fellépés alkalmat teremt a nagy érdeklôdéssel várt RMDSZ–EMNT csúcstalálkozóra, amelynek technikai feltételeit a szervezôk szívesen biztosítják – olvasható a szervezôk nevében írt felhívásban.

Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezetô elnöke úgy nyilatkozott a Transindex hírportálnak: biztos benne, hogy július folyamán sikerül összehozni a két erdélyi magyar vezetô személyiség közötti csúcstalálkozót.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Krónika címû napilapnak adott és szerdán közölt interjúban kijelentette: sokfajta egyezséget kötött, sokfajta tárgyalást végigvitt, ezért tudja, hogy mennyi nehéznek látszó vagy valóban nehéz problémát oldottak meg. Így ebben az esetben is el tud képzelni valamilyen megoldást – mondja Markó –, amelynek az lenne a végcélja, hogy ne maradjon brüsszeli képviselet nélkül az erdélyi magyarság.

A Tôkést támogató civil szervezetek többsége a hétvégén Marosvásárhelyen rendezett fórumon azt szorgalmazta, hogy az RMDSZ vonja vissza saját listáját, és Tôkés László független jelöltet támogassa. Markó szerint, ha ilyen kizáró feltételeket támasztanak egymással szemben, akkor meggyôzôdése, hogy nem tudnak megegyezni. "Akik ez utóbbi véleményt megfogalmazták, rosszul számolnak, vagy nem tudnak számolni. Ha összefognánk, akár három képviselôt is bejuttathatnánk az Európai Parlamentbe. Akkor meg miért juttassunk be csak egyet?" – fogalmazott Markó a Krónikának.

Az RMDSZ már saját listát állított az európai parlamenti választásokra, Tôkés pedig úgy döntött, hogy független jelöltként indul a megmérettetésen. Mindkét fél összegyûjtötte az induláshoz szükséges aláírásokat, de azokat még nem ellenôrizte a román országos választási bizottság, így a végleges listák sem készültek el.

A Pro Európa Liga társelnöke, Smaranda Enache tegnap sajtótájékoztatón kijelentette: valós reformra lenne szükség a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen, mert megengedhetetlen az egyetem vezetésének magatartása, amely minden magyar kezdeményezést elutasít. Szégyenletesnek nevezte, hogy az európai uniós tagország Romániában a magyar kormány kell finanszírozzon egy magyar egyetemet. Kijelentette: "az erdélyi magyarságnak erkölcsi és törvényes joga van az állami magyar egyetemhez".

Mint mondta, nem a Bolyai egyetem szétválasztását szorgalmazza, de ebben az intézményben a multikulturalitás csak statisztika, mert a vezetôség elutasítja a magyar káderekkel való tárgyalást, visszautasítja a döntéshozatalban való részvételüket, még olyan kérdésekben is, amelyek a magyarokat érintik, ôk mondják meg, mi jó a magyaroknak. Ez a vezetôség elôzmény nélküli intézkedést hozott azok ellen, akik kinyilvánították a véleményüket.

A PEL párbeszédet javasol, amely nyomán megmarad a BBTE, amely értéket képvisel. Ugyanakkor javasolja, hogy svájci vagy kanadai mintára szervezzenek kétnyelvû egyetemet, amelynek a szenátusában paritásos alapon vesznek részt a románok és a magyarok, a vezetôség rotációs alapon váltja egymást, hogy a kétnyelvûség legyen lefedve.

Smaranda Enache elítélte, hogy az egyetem vezetôsége, miközben egyfelôl az intézmény patinájával dicsekszik (a pecsétjén Universitas Napocensis és az 1571-es évszám szerepel, holott csak 1921 óta vannak rektorai), másfelôl épp az egyetem hagyományait tagadja. A Pro Európa Liga, jelentette ki, hajlandó részt venni a párbeszédben.

Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke tegnap sajtótájékoztatón jelentette be, hogy május 17-én átiratban jelezte a Diszkriminációellenes Tanácsnak (CNCD) dr. Dorin Florea polgármesternek a hidegvölgyi romákkal szembeni diszkriminatív magatartását, aki kötelezi a romákat, kössenek szerzôdést arról, hogy tisztán tartják a házak környékét, különben kilakoltatja ôket.

A Liga elnöke azt nehezményezte, hogy ilyen szerzôdést csak a romákkal köt a polgármester, holott a város többi lakója is szemetel.

A CNCD június 28-án válaszolt a beadványra, amelyben felkérték a PEL-t, július 3-án jelenjen meg a tanácsnál a petíció megoldása érdekében.

Smaranda Enache nem idézôt, hanem valódi megoldást vár a CNCD-tôl, és továbbra is fenntartja a véleményét, hogy dr. Dorin Florea hátrányosan megkülönbözteti a romákat.

Ugyanakkor elmondta, hogy a Diszkriminációellenes Tanács, saját hatáskörben, június 21-én, 131. számú határozattal figyelmeztette a polgármesteri hivatalt és dr. Dorin Florea polgármestert, hogy a polgármesteri hivatal honlapján a közérdekû információk (versenyvizsga- kiírás, a helyi tanács határozatai) nem jelennek meg magyar nyelven is, ami ellentmond az Emberi Jogok Európai Konvenciójának, Románia alkotmánya 20. cikkelyének, a 137/2000, a mindenfajta megkülönböztetést tiltó kormányrendeletnek és a 215-ös számú helyi közigazgatási törvény elôírásainak.

Ma, július 5-én két éve, hogy a kormány megegyezett a hadrévi romákkal, amellyel felvállalta, hogy életbe ülteti a számukra készített programot. A tavaly (2006-ban) a vállalások 38 százalékát teljesítette, 2007-ben azonban semmit sem tett a program kivitelezése érdekében. A PEL két monitorizálási jelentést is készített (hat hónapos és 12 hónapos jelentést), amelyeket elküldött a kormánynak is, a kormány azonban nem reagált. Ezért, jelentette ki Smaranda Enache, kénytelenek lesznek az Európa Tanácshoz fordulni. Mint mondta, kellemetlen számukra, de a kormány nem tartja be a saját vállalásait, semmibe veszi a civil társadalom jelzéseit, csak nemzetközi nyomásra hajlandó valamit tenni.

A továbbiakban üdvözölte a Legfelsôbb Bíróság döntését, amellyel visszahelyezte jogaiba a politikai okokból menesztett Reghina Farcast, a megyei munkaerô-elosztó hivatal volt igazgatóját. Az ügyet 2005. augusztus elsején a PEL emberjogi irodájában is bejegyezték, mert véleményük szerint hivatali visszaélésrôl és politikai döntésrôl volt szó, holott a közigazgatásba nem lenne szabad bevinni a politikát. Ezért nevezte örvendetesnek a Legfelsôbb Bíróság döntését, ami precedensértékû a hazai jogrendben. Smaranda Enache véleménye szerint a politikai algoritmust nem kellene a közigazgatásba is levinni.

A kérdésre, hogy miként ítéli meg a hivatal szakszervezetének és alkalmazottainak a Reghina Farcas visszatérése miatti tiltakozását, kijelentette: nem emberjogi kérdésrôl, hanem munkakonfliktusról van szó, ez pedig az intézmény belsô ügye. Viszont nem lehet szenvedéllyel, tüntetésekkel semmissé tenni egy végleges bírósági döntést.

Mint mondta, hozzájuk is elmentek a tiltakozók, s meglepte a tisztviselôk felkészültségének és törvényismeretének alacsony szintje. Reghina Farcast visszahelyezték jogaiba, tiszta lappal indul, ha ezután hivatali visszaélést követ el, feljelenthetik, de régi sérelmekkel, amelyeket nem is tudnak bizonyítani, nem lehet egy bírósági határozatot anulálni. Mint mondta, kiábrándította a közintézmény alkalmazottainak a felkészületlensége.

A Pro Európa Liga társelnöke szerint a rossz példával Traian Basescu államelnök és Calin Popescu Tariceanu kormányfô jár elöl, akik nem magas rangú közméltóságként, hanem úgy viselkednek, mintha egy kereskedelmi társaság részvényesei lennének. "A mi pénzünkön ne legyenek érzelmeik, csak délután 5 óra után!", jelentette ki végül Smaranda Enache.

A kormány szerdai ülésén jóváhagyta a Románia és a Magyar Köztársaság közötti határátlépésre vonatkozó megállapodást. Ezzel lezárul az a folyamat, amely a román és a magyar kormány második együttes ülésének kapcsán, az RMDSZ kezdeményezésére indult el.

A felek 2004. április 27-én írták alá Bukarestben a határátlépés ellenôrzésére vonatkozó egyezményt, amelyet a 2006. december 21-én aláírt megállapodás újított meg. A dokumentumokba foglalt megegyezés célja a két ország közötti átkelés megkönnyítése, és ezáltal a határforgalom folyamatossá tétele volt. Ennek értelmében Románia és Magyarország között életbe lépett az Unióban bevett szokás: két tagország hatóságai az ôket elválasztó határszakaszon közösen végzik el az útlevél- és vámvizsgálatot.

Cseke Attila államtitkár, a közös kormányülések egyik elôkészítôje elmondta, az úgynevezett "egy-megállásos" ellenôrzést ideiglenesen bevezették 2007. január 1- tôl, de csak mostantól alkalmazzák a közúti határforgalomban. "Általában a beléptetô ország területén, csak egyszer ellenôrzik az utazókat. Ez pedig jelentôs könnyítés, mindannyian érezhettük, hiszen nemrég még útlevéllel, pénzt felmutatva léphettünk be akár Magyarországra is. Ehhez képest gyökeres változást jelentett a közös kormányülésen hozott döntés, amelynek eredménye ez a megállapodás" – mondta az államtitkár.

A gyöngyösi Károly Róbert Fôiskolán került sor július 3-án a Magyarság az Információs Társadalomban Testület és a Magyar-Magyar Ökofórum együttes ülésére. A rendezvényen a határon túli informatikai szervezetek, így az erdélyi eMagyar pontok, valamint környezetvédelmi szervezetek képviselôi is részt vettek.

A tanácskozáson Korodi Attila környezetvédelmi miniszter a környezettudatosságról, a felelôsség kérdésérôl, közös érdekrôl tartott elôadást.

– Le kell számolni a térség környezetének érintetlenségével kapcsolatos téveszmékkel, és szembe kell nézni az erôszakos iparosítás következményeivel is – mondta a miniszter. Hozzátette: mi, magyarok, mi, közép- és kelet-európaiak még nem tudjuk kihasználni a létezô infrastruktúrát a környezetvédelem terén. Több tudatosságra van szükség. Az együttgondolkodó Kárpát-medencei magyaroknak és szervezeteiknek fel kell ismerni: nemcsak megélhetést, hanem életteret is biztosítani kell a magyar közösségeknek. A miniszter szerint nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a természet, valamint a szennyezôdés figyelmen kívül hagyja az országhatárokat, ezért a vitatott beruházásokban szakmai és nem etnikai szempontoknak kell érvényesülniük.

Az együttes ülésen részt vett Kovács Kálmán, a magyar környezetvédelmi és vízügyi minisztérium államtitkára is. A politikus a Kárpát-medencei Zöld Magyar Programról így nyilatkozott.

– A XXI. század elején az egyik legfontosabb politikai kérdés a környezetvédelem. Azt szeretnék elérni, hogy a már létezô közös platformon ez a terület is helyet kapjon, hiszen a megteremtett kommunikációs csatornán a legsürgetôbb dolgoknak van helyük.

Az Ökofórumon jelen volt Nagy Zsolt, az RMDSZ európai parlamenti képviselôjelöltje, a Progress Alapítvány elnöke is. Felszólalásában elmondta: Az eMagyar pont-hálózat létrehozása eszköz és nem cél volt önmagában, így örvendetes a rendszer feltöltése, kibôvítése olyan tartalommal, mint például a környezetvédelem, amelyrôl nemrég született megállapodás. Meglátásában az eMagyar pontok helyét, szerepét ki kell találni, maga a hálózat már mûködik, viszont azt kell elérni, hogy hosszú távon önfenntartóvá váljon, tudásközponttá, régióközponttá alakuljon. Az európai uniós csatlakozást követôen ezeknek a pontoknak tovább nôhet a szerepük, de csak akkor, ha ez a platform integráló rendszerként tud mûködni – tette hozzá Nagy Zsolt.

A közvélemény és az egyetem magyar oktatói és hallgatói közössége joggal várja el tôlem mint magyar tagozatvezetô rektorhelyettestôl, hogy megfelelô következetességgel képviseljem a magyar oktatás érdekeit a BBTE-n. Ennek a képviseletnek az én helyzetemben csak diplomáciai, felsôoktatás- szakmai útjai vannak. A tárgyalásoknak, a kialakuló tervezeteknek politikai nyomásgyakorlástól mentes idôszak, légkör jobban kedvezne. Szeretném, ha komoly és felelôs politikai szereplôk tudnák, hogy amennyiben a felsôoktatásunk dolgainak rendezését kívánják a Babes-Bolyai Tudományegyetemen is, akkor a mostani egyeztetéseknek és megoldási formák kidolgozásának nem kedvez a BBTE elleni napi kampány.

Megértem és tudomásul veszem politikusok nézeteit. Ismertek azok a tételesen felsorolható elégedetlenségek, amelyeket az egyetem kapcsán a romániai magyar közvélemény évek óta oszt.

A multikulturalizmus és ennek megjelenítése, a feliratozás, a mindenki által elfogadható intézménytörténet témája nyilvánvalóan különféleképpen értelmezhetô, hosszasan vitatható és meg nem oldott problémákkal vagy nagyon lassan rendezôdô gondokkal telített, még ha az utóbbi hónapokban kedvezô fejlemények is voltak.

Viszont nyomatékkal arra kérem a politikailag megnyilvánulókat, hogy a meglévô, valós magyar egyetemi közösségünket ne nyilvánítsák gyakorlatilag nem létezônek. Ezzel azokat sértik, akik ügyét vélik szolgálni. A több száz kötelességét teljesítô, szakmailag elismert magyar oktató (közte nem egy akadémikus) és a több ezer diák mindennapi munkáját tekinti semmisnek minden olyan nyilatkozat, amely bagatellizálja, alig létezônek, "lehetetlennek" és zavarosnak nyilvánítja a magyar oktatást a BBTE- n.

Arra kérem a romániai magyar közvéleményt és az árnyalt tájékoztatásra elhivatott sajtót, a politikusokat, hogy az egyetemrôl, annak magyar tagozatáról egyoldalú, kizárólag fekete képet ne mutassanak, mert nem valóságszerû, sôt megmosolyogni való. Nem valóságszerû, amikor például ezekben a napokban 1200 magyar diák ballagott tízezernyi szülô, rokon és száz meg száz magyar oktató jelenlétében, magyar nyelvû szavalatok, imák és egyéb köszöntôk közepette. Ezen a héten írják záróvizsga-dolgozataikat ötvenféle profilon, szakon magyar nyelven, és védik szakdolgozatukat, s két hét múlva már magyar nyelvû "Isten hozott" is köszönti az elsôéves beiratkozókat, várhatóan háromezer fiatalt.

Nem igaz, hogy "maga az egyetem megtévesztô információt nyújt a saját maga által biztosított anyanyelvi oktatásra vonatkozóan." Ez sértô belekontárkodás nem ismert dolgokba, miután nagyon sokan és sokat dolgoztunk, valamennyien magyar személyek – a sajtó jótékony segítségével is – azon, hogy felvételizôink és diákjaink a legteljesebb információt kapják meg arról a hatvan szakról, amely magyar nyelvû képzést biztosít.

Nem igaz, hogy "nem állnak a magyar diákok rendelkezésére szakorientációs lehetôségek, önállósult profilok" (azon kívül, hogy a megfogalmazás zavaros). Amire volt lehetôség, azt a szakirányt beindították magyar nyelven is, hiszen így lett mégis majdnem hatvan szak és huszonhat mesteri program. Ahol erre megfelelô professzor van, ott a doktori felkészülés is voltaképpen magyar nyelvi környezetben történik. Így csak legfennebb részben igaz az, hogy nem biztosított "a teljes felsôoktatási anyanyelvi oktatási ciklus". Ezen még dolgoznunk kell, de sok minden nem is az egyetemen, hanem országos törvényeken és az országos oktatáspolitikán múlik.

Általában nem igaz, bármennyire is meggyökereztették ezt a nézetet egyesek, hogy az egyetemen egy általános, tömény, mindent lebénító magyarellenesség lenne. Nem egy gond akadt és akad ezzel kapcsolatban. De a túlzást, ezernyi készséges, a magyar tagozat ügyét megértô, sôt azért nacionalista nemzettársaival is szembeszálló román kollega miatt is határozottan visszautasítom.

Szerte a világon készülnek megemlékezni Wass Albert író születésének (1908. január 8.) 100. évfordulójáról és az író halálának (1998. február 17.) 10. évfordulójáról. Örömünkre szolgál, hogy munkássága mind a Kárpát- medencében élô, mind pedig a világon szétszéledt magyarság köreiben egyre népszerûbb és elismert. Számunkra azonban nem csak nagy jelentôségû író Wass Albert, hanem édesapánk is, aki örökségül hagyta ránk mûvei gondozását.

A Czegei Wass Alapítvány a Czegei Wass családot képviseli, akik az író életmûvének jogutódai és missziójának folytatói immár egy évtizede. Ebben az évben alakul a Wass Albert Szellemi Örökségét Ápoló Egyesület. Mivel az író családja távol él az óhazától, szükség van arra, hogy az írót szeretôk nagy tábora egy virtuális baráti közösséget alkosson és összefogjon a 2008. év emlékezô programjai és eseményei koordinálásában Magyarországon, a Kárpát-medencében és a világ minden pontján. Ezt fogja segíteni két szervezés alatt álló honlapunk: www.czegeiwassalbert.hu és www.czegeiwass.org – az információk és híradások közzétételével.

Arra kérjük a Kárpát-medencében és szerte a világban élô magyarság szervezeteit, intézményeit, iskolákat, a civil és egyházi közösségeket, mindazokat, akik Wass Albert tisztelôi, mûveinek olvasói, hogy méltóképpen emlékezzünk rá a különféle rendezvényeken. Hadd jusson el az író üzenete a tiszta emberségrôl, a természet szépségérôl, a jóságról és tisztességrôl, az emberbaráti és hazafias szeretetrôl mindenkihez. Kérjük, hogy a tervezett eseményeket jelentsék be a honlapokon hamarosan olvasható e-mail címre és kövessék figyelemmel az ott található híreket és információkat.

A Czegei Wass család örömmel vesz minden jó szándékú kezdeményezést. Mi, a család Debrecenben tervezünk egy nagy ünnepségen részt venni, melynek idôpontja: 2008. június 21. és 22. A kitûnô programot majd idôben közöljük.

Tisztelettel, a Czegei Wass Albert Alapítvány nevében fiai:

Vid, Huba, Miklós, Géza, Endre

2007. július 1.

Kisolvasó

– Mi lehet az oka, hogy a mûvészet nem közügy, hogy az emberek tömegét a kortárs nem érinti meg?

– Magyarországon a képzômûvészet nagyon fiatal, alig 200 éve beszélhetünk a szó valós értelmében képzômûvészetrôl, az irodalmi és zenei hagyományok ennél régebbiek. Biztos ok a vizuális nevelés hiánya, a rajztanárok számára Picassónál, Vasarelynél véget ér a képzômûvészet. Hiányoznak azok a könyvek, amelyek segíthetnék a kortárs és a 20. századi képzômûvészet megértését. A korszak fel nem dolgozottsága a mûvészettörténet óriási hiányossága. A mûkereskedôk e téren fontos munkát végezhetnek, de szakmai objektivitásuk megkérdôjelezhetô. Ok: a mûvészettörténeti és múzeumi szakma alulfinanszírozása, nívótlansága, a múzeumi kurátorok felelôssége. Szûnni nem akaró lelkesedéssel látogatjuk a múzeumokat, de a 30-40 éve is elavult hozzáállással, a korszerûtlen, nehézkes felfogással nincs mit kezdeni. Hiányzik a progresszió és a bátorság. A Magyar Nemzeti Galériában egészen a közelmúltig például csak olyan mûvészt állítottak ki, aki meghalt. (...) A nemzet galériájában mintha nem mernék legitimálni napjaink mûvészetét, a szakemberek nem vállalják fel az iránytû szerepét, nincs hivatalosan képviselt véleményük napjaink képzômûvészetérôl. Sok év óta elegánsan elhárítják a szakmai felelôsséget, újabban is külsô kurátorokra bízzák a kortárs kiállításokat. Az is probléma, hogy a Magyar Nemzeti Galériában leginkább temetôhöz hasonlítható körülmények közé kerülnek a kortárs mûtárgyak a raktárakban. (...) Úgy halljuk, a Nemzeti Kulturális Alap ad ugyan támogatást, de annyit sohasem, hogy egy programot tisztességesen meg lehessen valósítani a pénzbôl. Aki sokat markol, keveset fog. Az állam támogat ugyan, de felelôsségvállalás nélkül, a pénz így elaprózódik. Sok program létrejöhet, de azok, épp a finanszírozás elvei miatt, nem tudnak nagyot szólni. (Nem versenyképes a magyar képzômûvészet. Spengler Katalin mûgyûjtô véleménye. Bretus Imre interjúja. A FigyelôNet nyomán megjelent az Erdélyi mûvészet 2007/1. számában)

Csütörtöki kimenô

Az "Öcsike nagyszerû ötletei" címû rovatban vettem tudomásul kicsiny szívem egész melegével, hogy Ötletbány(a) M., a Magyarok Világszövetségének szépre és számológépre hivatott vezetôje újabb nagyszerû éceszt ajánl megvalósításra a langyos nyári unalomban dögledezô magyar politikának. A gumicsont ezúttal szovjet-orosz kártérítés követelése az 1956-os forradalmi események során okozott rombolásokért a Szovjetunió utódállam(ai)tól. Bármi áron.

A felvetés már magában is felheccelô és teljesen frocliképes, legalább annyira, mint a szovjet emlékmûvek lerombolása. Úgy tûnik, Ötletbány(a) Miklós minden lépését az oroszellenesség és feszültségkeltés motorja irányítja és fôleg Magyarország helyzetbe hozása. Mondanom sem kell: nehéz helyzetbe hozása. Hiszen ez ügyben nem P. M. fog elutazni tárgyalni, sôt az a szakértôkbôl álló társulat sem, amely az utolsó garasig kiszámította az okozott és okozandó károkat. Ôk ugyanis nem tárgyalóképesek.

Nem tagadjuk, voltak effélék, hiszen harci cselekmények játszódtak le, emberéletekben esett kár. De ezek pl. teljesen eltörpülnek a magyarországi világháborús rombolás mellett, amit viszont senki nem követelt megtéríteni. Mert a józan gondolkodók elôtt világos volt: teljesen hiába követelôznénk, holott akár jogos is lehetne kívánságunk.

Szerényen kérdezem én, mikor és mennyit fizetett a szovjet kormány, az orosz gubernium az ausztriai megszállásért, a németországi, lengyel vagy bolgár és román, mongol és albániai leigázások kárpótlására? Mennyit Lengyelországnak a 18. századi felosztások nyomán?

Úgy véljük, az MVSZ-nek inkább az utódállamok magyarságát kellene támogatnia, ahol még vannak élô és segítséget váró magyarok.

Ám az ötlet – elismerem – határtalan. Egyre mélyebben lehetne beleveszni a történelembe, és el lehet indítani a históriai körbetartozások könyvelôi játékát. Tehát fizessenek a törökök a 150 éves megszállásért, és fizessenek a törökök Bizánc elveszejtéséért is, perkáljon csak az ausztriai ház az 1526-tól 1918-ig terjedô idôszakért, ugyanis I. Ferdinándtól IV. Károly királyig mink tartottuk a hátunkat és nyitogattuk a bukszánkat. (A szánkat ritkábban.)

Ne feledjük, elôtte Ausztria fog kártérítést követelni, mert Bécs nyögte Mátyás bús hadát. De készüljünk fel, Árpád hódításáért a bolgárok és a pannóniai szlávok, Szvatopluk leszármazottai fognak kártérítést követelni utódállamaik révén tôlünk...

És föl a fejekkel: igazi busás kártérítést majd a népvándorlásért lehet sokat nyerni, midôn egymást követték a megszálló hullámok és hullahegyek, asszimilációk, behódolások és menekülések.

Ne feledkezzünk meg a vértesszôlôsi elôemberrôl sem! Érte majd a szôlôsgazdák remélhetik bankszámlájuk kerekedését.

Izgatottan várjuk a fejleményeket.

A tegnap, illetve ha a nulladik napi nyitóbulit is beleszámítjuk, kedd este megkezdôdött az idei Székelyföldi Rockmaraton, tradicionális helyszínén, a Székelyudvarhely melletti Szejkefürdôn, Orbán Balázs békés álmának közelében. A nagy tájleírót biztos nem zavarná a sokadalom: a rengeteg fiatal (és idôsebb is) minden évben példásan bulizott – a legnagyobb mulatírozás közben sem történtek olyan dolgok, amelyeken az elôítélôk jóízûen csámcsogni és hüledezni szoktak. Tény, hogy az idén hatodik kiadását élô, maratoni koncertsorozat az idôközben megjelent nagy fesztiválok árnyékában is képes fennmaradni, folytonos nyári programot biztosítva ezzel a rockzene kedvelôinek (rajongóinak, fanatikusainak, kíváncsifáncsijainak és így tovább).

Az idén is van mibôl válogatni annak, aki nyakába, vagy tetszés szerint kerekei alá veszi a száz kilométeres távot: ma délután lép fel a Karra és a Kopor-Show, Magyarországról az Overload, a Demonlord, az Agregator és napi fôbandaként az Ossian, míg holnap színpadon zúz a Mogz, a Danger, a KIP Project, illetve a magyarországi AB/CD (a szellemes elnevezés AC/DC emlékzenekart takarja, ennél poénosabb már csak Nagy Feró Atom Kakas névre hallgató Egyenáram/Váltóáram tribute- bandájával). Az est fénypontja a nagy öreg, a Tunyogi Rock Band a maga kocsma-country-blues-ával, ôket a viszonylag fiatal kora ellenére is legendás power-metal Akela követi, a péntek estét (estét?) az Entalpia zárja. Szombaton folytatódik a menet, egy kivételével mind magyarországi bandák lépnek fel: a Gyöngyvér, a Stereochrist, a Remorse, a Bornholm és az Ideas, a napi fômeghívottak listáját alkotja a De Facto, a Hungarica, a Zorall, a Christian Epidemic és a Sabaton, utóbbi Svédországból. A zárónapot a The Granma (hehe) zárja. A napi beugró 25 lej, a szombati 30, ami nem elviselhetetlen – aki kedvet kapott, guruljon egyet, úgyis szép a táj, jók az utak. És hideg a sör.

Újabb, immár a tizenötödik alkalommal indulhat I. évfolyam a budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar nyárádszeredai kihelyezett tagozatán. Ez alkalommal is, akárcsak a tavaly, a beiskolázási szám 50 + 10 költségtérítéses.

Beiratkozás: 2007. július 16 -28. között 11-tôl 17 óráig.

Beiratkozási díj 32 euró (a Román Nemzeti Bank hivatalos árfolyamán, a beiratkozás napján megfelelô lejértékben), amely tartalmazza az Oktatási Minisztérium nyilvántartási A és B lapjának 6000 forint ellenértékét is.

Szükséges iratok:

– érettségi bizonyítvány fénymásolata

– születési bizonyítvány fénymásolata

– 3 db 3x4-es fénykép

– típuskérvény

– külön lapon lakhelyének címe, telefonszáma, e-mail címe (ha van), születési dátuma, édesanyjának leánykori neve (vezeték- és keresztnév).

Felvételi vizsga nincs.

Túljelentkezés esetén az érettségi vizsga eredménye, s a jelentkezô tetszés szerinti választása alapján a biológia-, kémia- vagy matematikajegy figyelembevételével állapítjuk meg a bejutottak sorrendjét. Az 50 feletti 10 jelentkezô költségtérítéses helyre juthat be, amennyiben vállalja azt.

Az oktatás idôtartama 9 félév, az utolsó szakmai gyakorlat és a szakdolgozat véglegesítése.

Az oktatás menete és helye: kéthetenként, péntek déltôl vasárnap délig Nyárádszeredában konzultáció; évente legalább egy alkalommal Budapesten egyhetes gyakorlat vagy szakmai szemle. Az I. évesek szeptember 24-én Budapestre utaznak a Corvinus Egyetem avatóünnepségére. Az útiköltséget ezen egyszeri alkalommal a hallgatók fedezik. Az ellátást nem.

A teljes tananyagot – jegyzetek, tankönyvek, szakkönyvek – a hallgatók, tanulmányuk befejezésekor vagy távozásukkor kamattal visszatérítendô garancia lefizetésével, díjmentesen kapják, az egyes félévek illetve tanévek végén visszaszolgáltatási kötelezettséggel.

Felvételre jelentkezhet minden magyarul tudó román állampolgár, életkortól függetlenül, aki középiskolai végzettséggel rendelkezik. Szívesen látjuk a már gazdálkodó, kertészkedô személyeket, akik szaktudásukat szeretnék elmélyíteni, korszerûsíteni, hogy versenyképes kertészekké válhassanak.

Ne feledjük, hogy a különbözô fejlesztésekhez, beruházásokhoz nyújtandó, pályázati úton megszerezhetô támogatások elnyeréséhez fontos szempont a pályázó szakképesítése. A felsôfokú végzettségû diplomások elônyben részesülnek.

Éljünk a lehetôséggel!

A marosvásárhelyi tanács mai ülésére a polgármesteri hivatal sürgôsségi ügymenetben készül elôterjeszteni a közterületre törvénytelenül felhúzott garázsok lebontását illetve elszállítását tárgyaló szabályzatot. Az illegális garázsok kérdése már korábban is parázs vitákat szült az önkormányzatban, és ez várhatóan most sem lesz másként.

A szabályzat határozattervezetként ugyanis nem szerepel az önkormányzati ülés szombaton nyilvánosságra hozott napirendjén, és így a tanács városrendészeti szakbizottsága elé sem terjesztették megvitatásra. Törzsök Sándor, a szakbizottság elnöke szerint a szabályzatot a városrendészeti testület véleményezése nélkül valószínûleg nem fogadja el mai ülésén a helyi tanács.

"A törvénytelenül közterületre épített garázsok kérdése túl kényes ahhoz, hogy a városrendészeti szakbizottság egyetértése nélkül a tanács plénumban elfogadjon egy ilyen szabályzatot, ezért ezt a tanács véleményem szerint nem fogja megszavazni" – fejtette ki lapunknak a szakbizottsági elnök, aki úgy véli, a kérdés sürgôsségi ügymenetben való elôterjesztésével a polgármester valójában azt célozza, hogy ne is fogadja el az önkormányzat az illegális garázsok lebontására és elszállítására vonatkozó szabályzatot. Mint elmondta, több mint egy éve készült egy leltár az illegális garázsokról, és a tanács már akkor felszólította a polgármesteri hivatalt, hogy rendezzék ezt a kérdést, tehát az nem lehet indok a városrendészeti testület megkerülésére, hogy a szabályzatot sietve kellett volna elkészíteni. "Azóta sem terjesztették be a szakbizottság elé ezt a szabályzatot, ami nyilvánvalóan népszerûtlen intézkedésekhez vezetne. Ez is egy módja a halogatásnak, hiszen ha így tárják a kérdést a tanács elé, akkor az nem fogja elfogadni, és tovább halasztódik a megoldás. Eközben a nyilvánosság elôtt a polgármester biztosan a tanácsra hárítja majd a felelôsséget azért, hogy nem történt elôrelépés a dologban. A polgármesterre jellemzô húzás ez, hogy a halogatás mellett még a felelôsséget is a tanácsra próbálja hárítani ezzel a kísérlettel" – vélte a városi tanács városrendészeti szakbizottságának elnöke.

A tavaly elkészült leltár szerint mintegy 800 illegálisan közterületre épített garázs van Marosvásárhelyen, melyek helyzetének rendezése már jó néhány éve húzódik, megoldás nélkül.

Hatezer éves sziklaszentélyt tártak fel Bulgáriában. A régészek szerint az egyiptomi piramisoknál is régebbi épületegyüttest Orfeusz, a varázserejû lantos sírjaként tartották számon az ókorban.

Három éve dolgoztak már a régészek a Rodope-hegységben fekvô Tatul falu melletti ásatáson. 6000 éves épületeket, kôszerszámokat, cserépedényeket és állati maradványokat tártak fel. Mostani bejelentésük szerint a görög mitológiai alak sírszentélyét találták meg, ahová az Orfeusz-kultusz hívôi ezrével zarándokoltak az ókorban – áll a news.bg címû bolgár hírportál beszámolójában. A kultikus célokat szolgáló épületeket még a trákok emelhették a kôkorban, az elsô piramisok elôtt mintegy 1500 évvel. A lelet így a legôsibb szent helynek számít, és jelentôsége a bolgár régészek szerint csak a 4600 éves dél-angliai Stonehengéhez mérhetô.

A Rodope-hegységben a világhódító Nagy Sándor makedón király is szentélyt építtetett Orfeusz tiszteletére a Krisztus elôtti negyedik században. A templom késôbb elpusztult, de a rómaiak újra felépítették.

A Tatul melletti szentélyt a tervek szerint bolgár és görög szakértôk közösen hozzák helyre, és hamarosan eredeti fényében adják át a közönségnek.

A mítosz szerint egyébként Orfeusz, a líra nevû pengetôs hangszer mestere még a folyók irányát is meg tudta változtatni muzsikájával. Amikor felesége, a szépséges Eurüdiké az alvilágba kerül, a nagy zenész úgy elbûvöli a holtak birodalmának urait, hogy feleségét visszaengedik az élôk közé. Figurája számos mûvészt megihletett. Közéjük tartozik például az olasz Claudio Monteverdi vagy a francia Jacques Offenbach, az Orfeusz címû opera, illetve az Orfeusz az alvilágban címû operett szerzôi.

A sanghaji állatkertben fokhagymával etetik a pingvineket, hogy tüdejük az esôs évszakban is egészséges maradjon.

A pingvinek nyirkos környezetben könnyen megbetegedhetnek a penésztôl – olvasható a Shanghai Daily online kiadásában. Az esôs évszakban a magas páratartalmú levegô a pingvinek számára biztosított élôhelyen is jobban érezteti hatását, a mesterséges környezetben ráadásul a penészgombák is jelen vannak – mondta a sanghaji állatkert egyik munkatársa. Hozzátette, hogy a tavalyi esôs évszakban sok pingvin betegedett meg. Az elpusztult állatok vizsgálata során kiderült, hogy a madarak torkában összegyûlt penész miatt gyengült le az immunrendszerük.

Csang Csiung, az állatkert egyik állatorvosa szerint kemény munka ötven pingvint fokhagymával etetni. "A párás idôszakban a pingvinek heti 3-4 gerezd fokhagymát kapnak, és ezt jól el kell rejteni az élelemnek szánt halak beleiben, hogy a finnyás állatok ne vehessék észre a turpisságot" – mondta Csang.

A hagymakúra mellett a zömök testalkatú madarak egészségének megôrzése érdekében naponta kétszer – napfelkeltekor és délután háromkor – kötelezô napfürdôt írtak nekik elô.

Még soha nem fizettek olyan sokat Napóleon- kéziratért, mint egy keddi londoni aukción, ahol 276 ezer fontért kelt el egy szerelmeslevél a francia császár tollából.

"Küldök neked három csókot – egyet a szívedre, egyet az ajkadra és egyet a szemedre" – áll a javításokkal és áthúzásokkal teli levélben, amelyet Napóleon egy heves veszekedés másnapján írt Josephine de Beauharnais-nak, a késôbbi Jozefina császárnônek. Állítólag azzal dühítette fel kedvesét, hogy a nyugat-indiai családi ingatlanokból álló vagyona felôl érdeklôdött.

A levél Albin Schram osztrák bankár több mint ezer darabos gyûjteményébôl származik. A Christie’s aukciós ház árverésén az egész kollekció kalapács alá került. A Napóleon-féle levelet a kikiáltási ár ötszöröséért vitték el, az összbevétel – 3,8 millió font – pedig majdnem elérte a várt összeg dupláját.

Kiemelkedô árat, 204 ezer fontot ért el Sir Isaac Newton brit fizikus egyik kézirata a gravitáció elméletérôl és az univerzum szerkezetérôl. Az aukció további különlegessége volt, hogy a 2005-ben elhunyt gyûjtô örökösei az utolsó pillanatban visszavonták Mahatma Gandhi utolsó leveleinek egyikét. Úgy döntöttek, hogy az írást inkább eljuttatják az indiai kormánynak. A levélben Gandhi, a függetlenségi mozgalom vezére állítólag nagyobb toleranciát sürgetett a szuverén India iszlám vallású polgáraival kapcsolatban.

Albin Schram a hetvenes évek elején kezdte gyûjteni történelmi személyiségek leveleit. A világ egyik legnagyobb kollekcióját halmozta fel, köztük például Winston Churchill brit miniszterelnöktôl, Nagy Péter orosz cártól, I. Erzsébet brit uralkodótól és Alexander Puskin orosz írótól származó levelekkel. Gyûjtôszenvedélye ellenére a pénzember nem volt nagy szakértôje a kéziratoknak. A dokumentumokat a szerzô vagy keletkezési dátum helyett formátum alapján csoportosította és egy öreg fémszekrényben tárolta lausanne-i villája mosókonyhájában.

Fallosz alakú szent jégoszlop a globális éghajlatváltozás legújabb áldozata a Himalájában: a természeti képzôdmény elolvadt.

Több mint kétszáz éve minden nyáron hinduk tömegei zarándokolnak fel 4115 méter magasra a kasmíri hegyek közé, hogy az Amarnath nevû gleccserbarlangban megcsodálják a hímvesszôre emlékeztetô hatalmas jégoszlopot, amely hitük szerint megtestesíti Sívát, a rombolás és a megújulás istenét.

A szent képzôdmény gyakran változtatta nagyságát; volt, amikor 3,5 méterre nôtt, hogy a következô évre 1,5 méteresre zsugorodjon. Most azonban a zarándokok már csak hûlt helyét, pontosabban felmelegedett helyét találták, a szakértôk szerint ugyanis eltûnésének egyik fô oka a globális felmelegedés. A zarándoktestek melege sem tett jót és a barlangban felszerelt villanykörték is csak a pusztulást gyorsították. Ennek ellenére idén is legalább 400 ezer hívôt várnak a barlanghoz. Az elsô – 12 ezres – csoport már el is indult a 16 kilométeres útra a szent helyhez legközelebb esô falucskától. A zarándokokat indiai kormánycsapatok védik, mert a muzulmán felkelôk korábban is már többször támadtak a hindu menetre.

A szent jégoszlop egyébként politikai botránykô is volt egyben: a lázadók gyakran vádolták az indiai vezetést, hogy a szent helyre való hivatkozással támasztják alá területi igényüket. A muzulmán Pakisztán és a hindu India határvidékén fekvô Kasmírban 1989 óta tart az iszlám szeparatisták felkelése, amelynek célja, hogy a tartomány egészét Pakisztánhoz csatolják. Hivatalos adatok szerint 42 ezren haltak meg a háborúskodásban, emberi jogi szervezetek azonban 60 ezerre teszik az áldozatok számát.

A bakonyi dinoszauruszok felkutatására ismét expedíciót indít a Magyar Természettudományi Múzeum és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Ôslénytani Tanszéke – mondta Ôsi Attila paleontológus, a kutatócsoport vezetôje kedden az MTI-nek.

A tudós, aki a kezdetektôl szervezi az ásatásokat, elmondta: a Bakony északi részén lévô lelôhelyet 2000-ben fedezték fel, 2001-tôl pedig évente végeznek ott feltárásokat.

"Az egésznek az adja a savát-borsát, hogy ezek az elsô magyarországi dinoszaurusz-testfosszíliák, amelyek elôkerültek az ország területén. A leletek 85 millió évvel ezelôttiek, a késô krétakorból származnak. Ez az egyetlen hazai lelôhely, s a jelek szerint itt legkevesebb harminc évre elegendô munka van" – hangsúlyozta a szakember.

Kifejtette: az elmúlt 6 év kutatásai során összesen 24 féle gerinces állat maradványa került elô: halak, kétéltûek, gyíkok, krokodilok, teknôsök, repülô hüllôk, pteuroszauruszok, primitív madarak, de fôleg dinoszauruszok. Összefüggô csontvázak mellett több ezer önálló csontmaradvány és fog került elô.

"Emlôsök még nem kerültek eddig elô, noha ebbôl a korból már ismerünk ilyeneket" – tette hozzá Ôsi Attila.

Tájékoztatása szerint a bakonyi lelôhelyen ötféle dinoszaurusz – három ragadozó és két növényevô – maradványai kerültek elô.

Mint elmondta, az idei ásatás július végén kezdôdik. A kutatócsoport létszáma 20 fô – geológusok, biológusok, paleontológusok mellett egyetemi hallgatók és gimnazisták is részt vesznek a feltárásokban, olyanok,
"akiknek a dinoszaurusz-vadászat a szenvedélye". Ôsi Attila az idei kilátásokkal kapcsolatban elmondta, hogy a lelôhely sok meglepetést tartogat. Tavaly került elô a csak innen ismert Hungarosaurus tormai páncélos dinoszaurusz. A növényevô, 4,5 méter hosszú dinoszaurusz négy lábon járt, testét több száz páncélelem borította. Öt részleges csontvázat, illetve több száz izolált csontot, fogat, páncélelemet találtak.

"Koponya viszont nem került még elô" – emelte ki a paleontológus, aki titkon reméli, hogy "a koponya is valahol ott hever, talán rábukkannak, ez nagyon fontos lenne." Szavai szerint a területen speciális növényevô krokodilok is éltek, amelyeknek a koponyája, alsó állkapcsa elôkerült.

"Így egyelôre csupán a fejét ismerjük az állatnak, de nem tudjuk, hogy a teste hogy nézett ki, milyen lehetett" – tette hozzá Ôsi Attila. Kifejtette: a krokodil állkapcsában hátul olyan lapos, gombszerû fogak ülnek, amelyek körkörösen sok apró kúpot viselnek magukon. Ezekkel az állat képes volt megôrölni a feltehetôen részben növényi eredetû táplálékát, amire az elvégzett fogkopás-vizsgálatok is utalnak.

Szavai szerint a lelôhelyrôl sok más típusú fog is elôkerült, melyek lehetnek hegyesek vagy szék alakúak, ezek minden bizonnyal ugyanehhez a fajhoz tartoztak, és különbözô funkciót tölthettek be. Ilyen, úgynevezett heterodont krokodilok ma már nem léteznek, de a bakonyihoz hasonló formát biztosan semelyik földtörténeti korszakból nem ismertek.

"A területrôl ismerünk nagyméretû, vízi életmódot folytatott ragadozó gyíkokat is, úgynevezett moszaszaurusz-féléket, amelyeknek csigolyái, koponyacsont- és végtagelemek már elôkerültek. Ebbôl is jó lenne találni egy olyan csontvázat, amelyben a csontok összefüggnek, egyben láthatnánk az állatot" – mutatott rá. Magyarázata szerint a moszaszauruszok tengeri életmódhoz alkalmazkodott csúcsragadozók. Egyes fajaik a 17 méteres hosszt is elérték. A bakonyi gyík különlegessége, hogy ez a moszaszauruszok elsô olyan formája, amely alkalmazkodott az édesvízi életmódhoz.

A jelenleg hatályban levô 2004. évi 273-as számú örökbefogadási törvény szabályozza azokat a feltételeket és következményeket, amivel az örökbefogadás jár. Az örökbefogadás az a jogi eljárás, amelynek során leszármazási viszonyba kerül az örökbefogadó és az örökbefogadott, és rokoni kapcsolatba az örökbefogadott és az örökbefogadó családja.

Az örökbefogadás feltételei közül az elsô és legfontosabb az, hogy csak román állampolgár fogadhat örökbe romániai gyermeket. A törvény értelmében örökbefogadásra csak akkor kerülhet sor, ha az eljárás a gyermek legfôbb érdekét szolgálja. Csakis 18 év alatti személyt lehet örökbe fogadni. Nagykorút csak abban az esetben, ha az érintett 18. életéve betöltése elôtt is az illetô családnál élt.

A törvény az állampolgársági megkötés mellett kizárja a testvérek, házastársak vagy volt házastársak közötti örökbefogadást. Nem kerülhet sor örökbefogadásra akkor sem, ha egy család férjet és feleséget, vagy elvált házastársakat akar örökbe fogadni, vagy ha az örökbe fogadni kívánó pszichikai betegségben szenved, illetve szellemi fogyatékos.

Azok a személyek fogadhatnak örökbe, akik felelôsségük teljes tudatában teszik ezt, és legalább 18 évvel idôsebbek, mint az örökbe fogadandó. Alapos indoklás alapján a törvényszék helyt adhat az örökbefogadási kérésnek, ha a korkülönbség nem több, mint 15 év. Az örökbefogadónak biztosítania kell a gyermek fejlôdését és megfelelô környezetben történô felnevelését. E körülmények biztosítását késôbb az illetékes hatóságok – a megbízott szociális asszisztensek rendszeresen ellenôrzik.

Az örökbefogadásba a gyermek szülei kell beleegyezzenek. Ha a szülôk már nem élnek, eltûntek vagy nem érintkezhetnek a gyermekkel, amennyiben ezt a hatóságok megtiltották nekik, akkor a gyermek jogos nevelôjének kell engedélyeznie az örökbefogadási eljárást. Ha az egyik szülô elhunyt, vagy eltûntnek nyilvánították, elég a másik szülô engedélye. Ha a gyermek már betöltötte 10. életévét, neki is bele kell egyeznie az örökbefogadásba. Kivételes esetekben, ha a gyermek érdekei úgy kívánják, a törvényszék szülôi beleegyezés nélkül is dönthet az örökbefogadás jóváhagyásáról.

Igaz viszont, hogy a törvény részletesen kitér arra is, hogy semmiféle kényszerítô körülménynek nem szabad közrejátszania. A szülôknek fenyegetésre sem szabad gyermeküket örökbe adniuk és pénzt sem szabad elfogadniuk gyermekükért cserébe. A szülôknek vagy a nevelôknek minden kényszer nélkül kell egyetérteniük a gyermek örökbeadásával. Kivételt azok az esetek képeznek, amikor a természetes szülôket megfosztották a gyermeknevelés jogától. Ilyenkor annak a szociális intézménynek a beleegyezése is elégséges, ahol a gyermek elhelyezésben van.

Az örökbeadás után a szülôk vagy nevelôk rokoni kapcsolata megszûnik az örökbe adott gyermekkel. A szülôk vagy az egyik szülô sem mondhat le a gyermeknevelés jogáról, amíg legkevesebb 60 nap el nem telt a gyermek születése óta.

A szülôknek, az örökbefogadási eljárás során is, a törvényszéken meg kell erôsíteniük örökbeadási szándékukat. A beleegyezést, ha meggondolták magukat, harminc napon belül vissza is lehet vonni. A törvényszék elôtt kell beleegyezniük az örökbeadásba a tízévesnél idôsebb gyermekeknek is. Ugyancsak a törvényszék elôtt kell megerôsítenie szándékát az örökbe fogadni kívánó félnek, ha pedig házas, akkor a férjnek-feleségnek egyaránt meg kell erôsítenie azt. A külföldi civil szervezetek több fronton is támadják e törvényt, mert csak román állampolgároknak engedélyezi az örökbefogadást.

Mellau György

Az elektromos és háztartási gépek árához július 1-jétôl hozzáadják a zöldilletéknek vagy zöldbélyegnek is nevezett összeget, amelyet a hulladékgazdálkodás költségeinek fedezésére szabtak ki. Ezt az illetéket a forgalmazók külön is megjelölhetik, viszont a gépek árába is beleszámíthatjá