Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 – euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Közel kilencven éve nyílt titok ebben az országban, hogy a kisebbségi polgár arra és addig jó, ameddig látszatra kifogástalan szabályokkal egyenlô jogokat biztosítanak számára a többségiekkel, és ezzel jó pontokat szereznek a világ, vagy a kontinens sorsát kézben tartó vezetôk szemében. Ezek a szabályok aztán, mint utóbb kiderül, valójában arra alkalmasak, hogy megtévesszék velük az emberjogi szervezeteket, netán a kisebbségiek jogaiért síkra szálló közéleti szereplôket, elhitetve velük, hogy jogok terén az ország minden polgára egyenrangú, holott a valóság egészen más képet mutat.

Ez köszön vissza a marosvásárhelyi polgármesternek, illetve a városházának az egységes házszámozást bevezetô kezdeményezésébôl is, minek nyomán minden házra új számtáblát terveznek, a hivatalos utcanév feltüntetésével.

Elvileg minden rendben a dologgal, hiszen rosszat nem tesz a városnak, ha a házszámozásra bevezetnek egy egységes rendet. És a törvények betûje szerint az is teljesen rendben van, ha az utcanevek túlnyomó többségükben csak román nyelven jelennek meg a házszámtáblákon, hiszen ez a hivatalos elnevezés. "Csak" annyi a gond, hogy a város lakossága közel felének nem az ország hivatalos nyelve az anyanyelve, és mivel adófizetés szempontjából ez a közösség is egyforma jogokat élvez a többiekkel, megilletné az a jog is, hogy az általa lakott utca nevét saját nyelvén is olvashassa. Mert a házszámozás egy szolgáltatás a város részérôl, és nem könyöradomány, amit jótékony lélek annak a markába csúsztathat, aki számára kedves.

Beszélhetnénk a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó törvénykezés foghíjas voltáról is, hiszen a paragrafusok az etnikai arányok függvényében lehetôvé teszik a kisebbségi nyelvhasználatot, de nem teszik kötelezôvé. Remek példa egy jogállamhoz méltó törvényre, mert egy civilizált demokráciában nem fest jól, ha a törvények csak köteleznek. Jogállamokban honos mentalitás, hogy mindazt szabad, amit a törvény nem tilt. Egy felelôs vezetô tehetne a lehetôséggel élve egy figyelmességrôl árulkodó lépést a város magyar közössége felé, de a jelek szerint adófizetôkként nem érdemlünk meg a többségieknek kijáró szolgáltatást. Így marad a következtetés, miszerint a látszat és a valóság, illetve a városgazda kampányszónoklatai és gyakorlati kezdeményezései között a különbség mély, akár a szakadék. És kérdésnek még annyi, hogy a polgármesteri kezdeményezéssel kapcsolatban milyen álláspontra helyezkedik a városi tanács, amelynek a polgármester a törvény szerint alárendeltje.

A közegészségügyi hatóság által végzett vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy bakteriológiai és vegyi szempontból Marosvásárhelyen a hat forrás közül egyetlenegy vize sem megfelelô, nem iható. A Székely Vértanúk utcai forrás vize bakteriológiai szempontból iható, de a vegyi összetétele nem megfelelô emberi fogyasztásra, túl sok nitrátot tartalmaz, a Predeal utcainál (volt Március 6. utca) fordított a helyzet. Dr. Silviu Morariu, a közegészségügyi hatóság igazgatója elmondta, hogy az önkormányzatnak javasolták, korlátozza a hozzáférhetést e forrásvizekhez. A figyelmeztetô táblákat a helyi önkormányzat illetékeseinek kell kihelyezniük – jelentette ki kérdésünkre tegnap az igazgató. Egyelôre még sokan használják a forrásvizet.

Markó Béla kedden benyújtotta lemondását Románia miniszterelnök-helyettesi tisztségérôl Calin Popescu Tariceanu miniszterelnöknek – ezt a politikus maga jelentette be keddi bukaresti sajtóértekezletén.

Markó Béla a román és a magyar sajtó képviselôi elôtt hangsúlyozta: a továbbiakban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökeként a romániai magyarság problémáira kívánja összpontosítani erejét és figyelmét. A politikus kifejtette: lépése semmiféle politikai üzenetnek nem tekinthetô, az RMDSZ mindettôl függetlenül kormányon marad a liberális párttal együtt, végzi tovább a dolgát. Ô maga sem vonul ki teljesen a kormányzati munkából, hiszen a szövetség vezetôjeként továbbra is koordinálni fogja a kormánytagok – miniszterek és államtitkárok – munkáját – fûzte hozzá.

Emlékeztetett arra, hogy a miniszterelnök-helyettesi poszton eltöltött két és fél év alatt jelentôs eredményeket értek el az országban az általa felügyelt területeken, azaz az európai integráció, az oktatás és a kultúra terén. Az egész kormány, a romániai politikai pártok közös sikerének nevezte, hogy Románia európai uniós csatlakozása nem szenvedett késedelmet, s hogy az idén a korábbinál több pénzt sikerült biztosítani az oktatás és a kultúra számára.

Egy kérdésre válaszolva elmondta: az RMDSZ-en belül kell döntést hozni majd arról, hogy mi legyen a miniszterelnök-helyettesi tisztség sorsa. Lehet, hogy jelölnek majd valakit, de az is lehet, hogy a poszt üresen marad – mondta.

Markó Béla leköszönési szándéka már több hete ismert.

A funkció az RMDSZ-é marad, tehát nem kell egyik napról a másikra dönteni annak betöltésérôl – hangoztatta a szövetségi elnök. Ellene szóló érvként említette, hogy a tisztséget úgymond a koalíciós pártok elnökei számára alakították ki, és az volt a cél, hogy legalább a politikai döntések egy részét a kormányon belül hozzák meg.

Markó szerint a koalíciós döntéshozatal minden látszat ellenére jobban mûködött azáltal, hogy ô ott volt a kormányban. Úgy fogalmazott: felépítettek egy nagyon jól és hasznosan dolgozó kabinetet, amely az integrációs, illetve a mûvelôdési és oktatási kérdésekben végzett állandó elemzô munkát, véleményezte e tárcák indítványait, kezdeményezéseit, tervezeteit.

A Kolozs megyei településen szombaton, június 30-án tartották a 18. kórustalálkozót, amelyen nem elôször vesz részt a református egyház Marosvásárhely III. – Alsóváros gyülekezetének vegyes kara. Murár Mária karvezetô a rendezvényrôl beszél.

– Hatszáz dalos és egy fúvószenekar is érkezett a rangos találkozóra, amely idén három történelmi és mûvelôdéstörténeti eseményre figyelmezett: Szent László királlyá választásának 930. évfordulójára, Szenczi Molnár Albert filozófus, nyelvtudós és zsoltárfordítóra, aki 400 évvel ezelôtt fordította magyarra Dávid király 150 zsoltárát, és Kodály Zoltán zeneszerzô, zenetudós születésének 125., halálának 40. évfordulójára. Az ünnepség istentisztelettel kezdôdött, az igét Oláh József, a Kolozsvári Református Egyházmegye esperese hirdette. A kiharangozás az öreg Szent László harangjának (1487) szavával történt, ezalatt a kórusok felsorakoztak, és a cinterembeli Szent László-szobor köré gyülekeztek. Ott hangzott el a Himnusz, majd koszorúzás, ünnepi köszöntôk, versmûsor következett, és itt csendültek föl a közös éneklésre jelölt mûvek, Kodály Zoltán: Magyarokhoz és Erkel Ferenc–Bárdos Lajos: Szózat címû alkotásai. Az egyesült nagykórust a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke, Guttmann Mihály karnagy úr vezényelte.

Felvonultak aztán a dalkarok a mûvelôdési házig, ott zajlott a kórushangverseny. Az idei találkozón 20 dalkar jött el Erdély különbözô településeirôl, egy pedig az anyaországból, Szeghalomról. Megyénket két kórus képviselte, a kövesdombi X. református gyülekezet vegyes kara Derzsy Éva vezetésével, és mi, a visszatérôk.

Hazafelé az Aranyos völgyével ismerkedtünk, gyönyörködtünk a pompás erdélyi tájban.

Ôsztôl hozzáfoghatnak Dánoson a község csatornahálózatának kiépítéséhez. A vidéki infrastruktúra- fejlesztést támogató 7-es számú kormányrendeletnek megfelelôen 280.000 lejt utaltak ki e célra az önkormányzatnak. Ebbôl 7 km vezetéket helyezhetnek el. Jelenleg a terveket és a feladatfüzeteket készítik. A törvénynek megfelelôen, az elôírt határidôkön belül, szeptemberben hirdetik meg a versenytárgyalást a kivitelezôk kiválasztásáért. Dános abban a szerencsés helyzetben van, hogy az E-ON GAZ földgázhûtô berendezésének szennyvíztisztítójához csatlakoztathatja a kommunális vezetéket, így nem kell kiépíteni saját telepet. Mosora Nicolae polgármester szerint ebben már korábban megegyeztek a gázvállalat vezetôivel.

Ezzel a munkálattal majdnem párhuzamosan rendbe teszik a fôúton levô lefolyóárkokat is. A polgármesteri hivatal saját elôállítású betonelemekbôl, illetve terméskôbôl építi ki a sáncokat.

A III. Maros-völgye fesztivált július 6-8. között tartják Ratosnya mellett, a fôút és a Maros folyó közötti 10 hektáros területen. Idén gazdagabb programot szerveznek, hiszen újabb öt község csatlakozott a Maros-Kelemen Egyesülethez. A prefektúra által kezdeményezett rendezvényen "drasztikusan" járnak el mindazokkal, akik bóvlit próbálnak eladni az ünnepségek alatt – figyelmeztetett hétfôi sajtótájékoztatóján Ciprian Dobre fôispán.

A fôispán szerint sok más önkormányzat neheztel a prefektúrára, amiért az "felfuttatja" a Maros-völgyi fesztivált, és ezzel együtt a vidék településeit. Máris több mint 200-zal bôvült a szálláshelyek száma, panziók épülnek és érdekessé válik a vidék a turisták számára. A fesztivál célja bemutatni az erdélyi, a Maros menti falut, ezért számos kulturális programot szerveznek. Lesznek kiállítások, népviselet és faragászati bemutatók, hegyi túrák, hegyibicikli-verseny, faházépítô verseny, horgászverseny, bábjáték gyerekeknek, kutya-, hintó- és szekérkiállítás, lehet majd lovagolni és természetesen a koncertek sem fognak hiányozni.

A meghívott énekesek, együttesek honoráriuma címen 40 ezer eurót fizetnek ki a szervezôk, de a prefektus biztosított, hogy egyetlen lejt sem költenek el közpénzbôl. Ducu Bertzi, Dumitru Farcas, Ioan Gyuri Pascu, Stefan Banica, Mircea Rusu Band, a Tabasco, a Cargo együttesek csupán néhány a meghívottak közül. A fesztiválon nem lehet majd miccset, kolbászt sütni, nem forgalmazhatók fényes csomagolású termékek, csipszek, magok, hamburgerek, félkész ételek, a hangsúlyt a hagyományos erdélyi konyhára fektetik. Azaz lesz töltött káposzta, borjú- és báránytokány, pisztráng, fôtt kukorica. A román és magyar hagyományos ételek, népviselet egyaránt megtalálható majd a fesztiválon – ígérte a prefektus. A szervezôk legalább 70 ezer résztvevôre számítanak, a prefektúra elôl kisbuszokat indítanak. A prefektus szerint a helyzet pikantériája, hogy a 10 hektár területnek fele bérelt, és míg tavaly 15 millió régi lejt fizettek bérleti díjként néhány magántulajdonosnak, idén 115 milliót kértek. Emiatt a szervezôk 2-3 évre elôre, kialkudott áron kötnek szerzôdést a tulajdonosokkal.

Tegnap még voltak, mára már lejártak a sorok, mivel a patikák túlnyomó többségében már az elmúlt két nap során elfogyott az ingyenes és ártámogatott gyógyszerekre kapott keret, így aki nem vette ki a szükséges gyógyszerét, az már csak pénzért juthat hozzá.

Amint a Gyógyszerész Kamara elnökétôl megtudtuk, ebben a hónapban júniushoz képest 100.000 lejjel kevesebb pénzt kaptak a patikák.

Aki nem jutott hozzá a számára szükséges gyógyszerhez, abban reménykedhet, hogy 15-én a pénztár tartalékalapjából utalnak még át egy bizonyos összeget a patikáknak.

Folytatódtak a bombariadók Nagy- Britanniában

Elismert, magasan képzett kórházi orvosokból álló terrorista sejt állt a hétvégén megkísérelt és csak nagy szerencsével meghiúsult londoni és glasgow-i robbantásos merényletek mögött a keddre már szinte teljes képpé összeállt eddigi vizsgálati eredmények és értesülések szerint.

A tettesek állítólag többször megpróbálták felrobbantani a londoni pokolgépeket, de a gyújtószerkezet nem mûködött.

Egybehangzó keddi sajtóértesülések szerint a merényletkísérlet kapcsán eddig ôrizetbe vett nyolc személy "szinte mindegyike" a brit állami egészségügyi hálózat (NHS) kórházaiban dolgozott orvosként.

Egyiküket, a 26 éves Mohamed Ashát, akit Angliában, az északra vezetô M6-os autópályán tartóztattak fel és vettek ôrizetbe feleségével együtt a glasgow-i repülôtéri robbantási kísérlet után, a keddi brit lapok "briliáns agysebészként" írják le. Asha a legújabb értesülések szerint szaúd- arábiai születésû palesztin, aki Jordániában nôtt fel, elit iskolákban tanult és jordániai útlevéllel utazott.

Nem cáfolt értesülések szerint a brit hatóságok ôt tartják a meghiúsult merényletsorozat fôszervezôjének.

A keddi The Sun úgy tudja: Asha volt a fô mozgatója annak az al-Kaida-tervnek, amely gyanú felett álló külföldi orvosok toborzását és nagy-britanniai munkába állítását célozta.

Orvos volt a glasgow-i merényletkísérlet mindkét elkövetôje, az is, akit súlyos égési sérülésekkel szállítottak kórházba, miután a kocsi, amellyel be akartak hajtani a repülôtér utascsarnokába, nem robbant fel, de kigyulladt.

A 90 százalékos égési sérülést szenvedett merénylôjelöltet abban a Glasgow-hoz közeli kórházban ápolják, amelyben dolgozott. Társa, akit sértetlenül vettek ôrizetbe, szintén itt dolgozott rezidens orvosként. A sérült elkövetô életben maradásához orvosai nem fûznek sok reményt.

Nagy-Britanniában dolgozó orvos az az indiai születésû gyanúsított is, akit az ausztráliai Brisbane repülôterén vettek ôrizetbe a brit merényletkísérletek kapcsán. Ô az egyetlen az eddig ôrizetbe került nyolc személy között, akit külföldön fogtak el.

A keddi The Daily Telegraph értesülése szerint az ôrizetbe vettek közül többnek azután akadtak a nyomára, hogy mobiltelefonjaikkal megpróbálták felrobbantani a London belvárosában elhelyezett, gépkocsikba rejtett pokolgépeket. A robbanószerkezetek két Mercedesben voltak, amelyeket a West End zsúfolt színházi és szórakozó negyedének közepén állítottak le, egymástól mintegy 180 méterre.

A legnagyobb konzervatív brit napilap úgy tudja: a terroristák az egyik pokolgépre gyújtószerkezetként elhelyezett mobiltelefont kétszer, a másikat négyszer hívták, de mûszaki problémák miatt egyik sem lépett mûködésbe.

A bombariadók kedden is szinte folyamatosak voltak országszerte. A nap folyamán tûzszerészek ellenôrzött robbantást hajtottak végre három tûzoltó készüléken, amelyeket a nyugat-londoni Hammersmith kerület metróállomása elôtt, a járdán találtak.

Ugyancsak ellenôrzött robbantást végeztek el egy gyanúsnak nézett autón, amely az egyik glasgow-i mecset elôtt parkolt, bár a rendôrség szerint nem volt egyértelmû elôzetes információ arról, hogy a jármû veszélyes szerkezetet rejtett volna.

A brit kormány a merényletkísérletek után a legmagasabbra, vagyis "kritikusra" emelte a terrorfenyegetettség hivatalosan megállapított szintjét. Ennek jegyében nem hivatalos értesülések szerint hatezer fegyveres rendôrt vezényeltek London és más nagyvárosok utcáira.

A terrorizmus elleni harc hatékonyabbá tételére az Európai Bizottság számos új intézkedést tervez, közöttük egy olyan légiutas-azonosító rendszer bevezetését, amely az Egyesült Államokban már mûködik – s amelyet korábban egyes EU-intézmények még hevesen bíráltak.

Az új elképzelésekrôl Franco Frattini, az EU- bizottság jogi- és belügyi biztosa beszélt kedden Brüsszelben egy sajtóértekezleten. Mint mondta, szükség van az EU területére tartó légi utasok adatainak feljegyzésére, megôrzésére. "A terrorakciókra irányuló szervezkedések többségében olyan emberek vesznek részt, akik Európában születtek, majd radikalizálódtak, s most oda-visszautakat tesznek a világ más részei felé" – indokolta a tervet Frattini, néhány nappal a meghiúsult nagy-britanniai terrormerényletek után.

Az Egyesült Államok már 2003 óta bekéri a területe felé tartó európai repülôgépek utasainak adatait, hogy azokat a különbözô amerikai terrorelhárító szervek összevethessék saját adatbázisaikkal, s kiszûrhessék a gyanús személyeket. (E lépéseket a 2001-es amerikai terrorakciók után vezették be.) Az Európai Parlament azonban az elmúlt években – fôként adatvédelmi okokból – hevesen bírálta az errôl kötött USA-EU megállapodást, kikényszerítve annak újratárgyalását, bizonyos pontokon való módosítását.

Frattini szavaiból kitûnt, hogy az EU az amerikaihoz hasonló rendszert szeretne kiépíttetni: minden tagállamban lenne egy-egy légiutas-ellenôrzô központ, amely a schengeni rendszeren kívüli térségekbôl az adott országba tartók neveit, egyéb adatait elemezné.

Portugália vette át az Európai Unió soros elnökségét fél éves idôtartamra e tisztség eddigi betöltôjétôl, Németországtól. Az ibériai ország hét év után látja el ismét az elnöki tisztet: utoljára 2000 elsô felében állt az Európai Unió élén.

Fôvárosának nevét azóta is gyakran emlegetik az EU-ban, hiszen ott indították útjára a lisszaboni folyamat néven ismert programot. Ennek célja az, hogy a tagországok összehangolt fejlesztésével, a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás javításával az EU-t 2010-re a világ legversenyképesebb térségévé tegye. (Idôközben kiderült, hogy e célkitûzést a meghatározott idôpontra nem fogja elérni az Európai Unió.) A most következô hathónapos idôszakban a fô kérdés – és ezzel a portugál EU- elnökség alapvetô feladata – a 2005-ös francia és holland elutasítás után megbukott EU- alkotmányt helyettesítô új szerzôdés végleges megszövegezése lesz. Ha ez sikerül – s erre jó remény van, hiszen az EU állam- és kormányfôi egy héttel ezelôtti brüsszeli csúcsértekezletükön lényegében meghatározták, mi kerül majd a dokumentumba –, akkor az Európai Unió mûködését átalakító, s így kulcsfontosságú dokumentum aláírása szintén a következô félévben várható, valószínûleg portugáliai helyszínnel.

Ami pedig – 2000-hez hasonlóan – ismét híressé, sokat emlegetetté teheti majd az ibériai ország EU-elnökségi periódusát.

A portugálok másik fontos célja természetesen a lisszaboni gazdaságfejlesztési stratégia felgyorsítása lesz. A külpolitikában – dél-európai országról lévén szó – Portugália nagy hangsúlyt fektet majd az EU és a földközi-tengeri térség közötti kapcsolatok elmélyítésére. Eközben folytatni fogja az EU- bôvítés folyamatát, a horvátokkal, a törökökkel zajló csatlakozási tárgyalásokat. A következô hat hónapban várható a Szerbiával újraindult, egy társulási és stabilitási szerzôdés megkötésérôl szóló megbeszélések lezárása is.

2007 januárja és júniusa között az ARD, ZDF, RTL, Pro 7, és a Sat 1 híradóiban több mint ötszáz alkalommal esett szó általában az idôjárásról, – a napi meteorológiai jelentésen kívül. A médiában megjelent hírek gyakoriságával összhangban kezdte érdekelni a közvéleményt a klímaváltozás problémája, állapította meg két másik intézet, az Emnid és a Wahlen kutatócsoport.

Az a tény, hogy a klímaváltozás témáját a katasztrófahírekhez kötötték, természetesen felerôsítette a témát a médián belül, véli Petra Pansegrau, a bielefeldi egyetem nyelvésze. "Nagyon szokatlan a klímakutatók igen offenzív megjelenése a nyilvánosságban, összehasonlítva más kutatók szokásos megjelenésével", – hangoztatta Pansegrau.

Pontosan ezt a "katasztrofizmust" bírálja Mathias Bucksteeg, a Capital gazdasági magazin munkatársa is, aki szerint a "Kasszandra-intézetek és a pop-pesszimizmus a nullára csökkentik a közvélemény azon képességét, hogy pozitív gondolatokat alakítson ki". A katasztrofizmust szerinte a népszerû tézisekkel fellépô tudósok, valamint a tv társaságok fômûsoridôben megjelenô programjai együtt hordozzák.

Tény, hogy a lakosságon belül emelkedett a klímaváltozás iránti érdeklôdés és érzékenység. 2007 januárjában egy Emnid kutatás szerint még a megkérdezttek több mint fele kizártnak tartotta egy klímakatasztrófa bekövetkeztét. A Wahlen csoport szerint ebben az idôszakban csak a megkérdezettek öt százaléka aggódott a klímaváltozás miatt. Február óta ezek az értékek markánsan változtak.

A Der Spiegel címû hetilap június 12- én arról számolt be, hogy a közvéleménykutatások szerint a németek kétharmada úgy véli, hogy a klímaváltozásnak rossz vége lesz. Márciusban még csak a németek 15 százaléka aggódott a változások miatt, írja a Die Welt online változata.

Az erdélyi magyar közösség azért kénytelen visszaigényelni az egykori önálló Bolyai egyetemet, mert a jelenleg mûködô Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) nem minôsíthetô sem multikulturálisnak, sem soknyelvûnek – olvasható abban a dokumentumban, amelyet Kónya-Hamar Sándor megbízott európai parlamenti képviselô mutatott be Brüsszelben a szervezet illetékes szakbizottságában, s amely miatt a kolozsvári egyetem rektori hivatala be akarja ôt perelni.

Kónya-Hamar Sándor a kulturális és oktatási szakbizottságban tíz pontban cáfolta az általa "propagandaszólamoknak" nevezett állításokat, amelyek szerint a BBTE multikulturális és többnyelvû lenne.

Az RMDSZ színeit képviselô Kónya-Hamar Sándor korábban két másik megbízott képviselôtársával, Kelemen Atillával és Szabó Károllyal együtt írásbeli nyilatkozatban szorgalmazta az önálló Bolyai állami magyar tudományegyetem újraindítását.

Emlékeztettek arra, hogy a magyar tannyelvû Bolyai Egyetemet 1959-ben, a kommunista rendszer idején számolták fel, összevonva azt a román tannyelvû Babes Egyetemmel. Hangsúlyozták, hogy Románia következetesen megtagadja a magyar állami egyetem helyreállításának lehetôségét, az oktatási intézmény vezetôsége pedig az egyetemi autonómiára hivatkozva elutasítja a magyar karok felállítására vonatkozó kérést.

Kónya-Hamar Sándor az Európai Parlament szakbizottságában indokolta az önálló magyar Bolyai egyetem visszaállításának fontosságát, felsorakoztatva érveit, amelyek szerinte cáfolják a BBTE multikulturális és többnyelvû jellegét.

Az RMDSZ-es politikus úgy véli: az intézményen belül korlátozott a magyar oktatás, nem felel meg a közösség elvárásainak. A BBTE honlapján hasztalan hangsúlyozza önnön multikulturális jellegét, hiszen – mint Kónya-Hamar állítja – az intézmény gyakorlata ellentmond önnön mûködésrendjének.

Szerinte a sokat hangoztatott többnyelvûség sem igaz, hiszen a hivatalos dokumentumok, diplomák kizárólag román nyelven készülnek, sôt a honlap magyar nyelvû változataiban is némely rovat csak román nyelvû információt tartalmaz. Maga az egyetem megtévesztô információt nyújt a saját maga által biztosított anyanyelvi oktatásra vonatkozóan – olvasható az érvek között.

A politikus szerint nem állnak a magyar diákok rendelkezésére szakorientációs lehetôségek, önállósult profilok – a román többségû szenátus minden szakirányú magyar kezdeményezést következetesen leszavaz.

A BBTE rektori hivatala nyilatkozatban cáfolta Kónya-Hamar Sándor érveit. A Nicolae Bocsan rektor nevével fémjelzett dokumentum szerint az RMDSZ ismét kampánytémának használja a kérdést. Leszögezi: egyetlen országban sem politikai pártok úgymond demagóg politizálása révén oldják meg az egyetemek problémáit.

A rektori hivatal egyebek között hangsúlyozza: a kolozsvári felsôoktatási intézménybe több mint tízezer magyar diák jár, közülük bárki tanulhat magyarul, ha akar. A rektor szerint a BBTE által megvalósított multikulturalizmust Európában modellértékûnek tekintik.

A rektori hivatal nyilatkozatában tájékozatlannak minôsíti Kónya-Hamar Sándort, akit be akar perelni hazugság és hamis információk terjesztése címén.

A múlt csütörtöki kormányülésen a Tariceanu-kabinet rendelettel módosította a kereskedelmi társaságokról szóló, tavaly módosított törvényt. A kormányrendelet pénteken megjelent Románia Hivatalos Közlönyében, és azonnal hatályba lépett.

A normatíva értelmében, a pénzmosás megelôzésérôl és büntetésérôl szóló törvényben elôírt bûncselekmények miatt elítélt személyek és terroristák nem hozhatnak létre kereskedelmi társaságot.

Az eddigi törvényes elôírások is tartalmaztak néhány megszorítást azokkal a személyekkel szemben, akiket csalásért, bizalommal való visszaélésért, okirat-hamisításért, hamis nyilatkozatért, sikkasztás miatt, vesztegetés, illetve csúszópénz elfogadása miatt ítéltek el. Ugyanakkor azok a személyek sem alakíthatnak céget, akik ellen fizetésképtelenség miatt folyik eljárás.

A megyei közegészségügyi hatóság vezetôje, dr. Silviu Morariu tegnap sajtótájékoztatón jelentette ki: az általa vezetett intézmény jogászai keresik a módot arra, hogy a jogszabályoknak megfelelôen járjanak el és minôsítsék közegészség elleni merényletnek a vízszolgáltatók azon eljárását, hogy beszüntetik az ivóvíz szolgáltatását bizonyos városrészeken.

"Különösképpen a nyári idôszakban kockázatos megvonni a vizet a lakosságtól, hiszen ez komoly veszélyt jelent az egészségre és tömeges megbetegedésekhez vezethet. Úgy véljük, hogy az emberi jogokkal is ellentétben áll egy ilyen döntés meghozatala és gyakorlatba ültetése, ez valóságos merénylet a lakosság egészsége ellen. A vízszolgáltatók találjanak ki más megoldásokat a vízhálózat-javítási munkálatok kivitelezésére vagy az adósságok behajtására. Megengedhetetlen, hogy az emberek ne jussanak vízhez, mint ahogy nemrégiben Szászrégen egyes részein is történt" – jelentette ki Morariu.

Hamarosan befejezik hét marosvásárhelyi óvoda felújítását, amire a polgármesteri hivatal az oktatási minisztériumtól pályázattal szerzett anyagi fedezetet. Tegnap az óvodákból hármat, a kövesdombi 13-as és 20-as számúakat, illetve a régi Tudor lakótelepi 9-es óvodát a sajtó kíséretében kereste fel Dorin Florea polgármester.

A látogatás során a polgármester kifejtette, az óvodák felújítását közel két éve vették tervbe. Az épületek új hôszigetelést, termopán nyílászárókat kaptak, kicserélték bennük a fûtési rendszert, illetve új bútorzattal is felszerelték ôket. Dorin Florea szerint a szóban forgó óvodák felújítása kötelessége is volt a városnak, másrészt azonban az elöljáró úgy vélte, az elvégzett munka azt bizonyítja, hatékonyan költötték el azt a mintegy 55 milliárd régi lejt, amibe a hét ingatlan nagyjavítása került. A polgármester azt is hangsúlyozta, a szóbeszéddel ellentétben van elegendô hely a marosvásárhelyi óvodákban, mint elmondta, az ezek szolgáltatásai iránti kereslet fokozódása hátterében nem a megnövekedett gyermeklétszám áll, hanem az, hogy a városházának az óvodák színvonala javítására tett lépései nyomán egyre több olyan szülô veszi ezeket igénybe, akik korábban más módon oldották meg gyerekeik felügyeletét. A kövesdombi 13-as és 20-as óvodákat magába foglaló épületegyüttes befogadóképességét 50 hellyel meg is növelték, és további bôvítésre is van lehetôség manzárdosítással, ha az igények ezt szükségessé teszik.

A felújítási munkálatok még az épületek egyikénél sem értek véget, a tegnap felkeresett három óvodánál is tartottak még a külsô szigetelési munkák, azonban a hónap folyamán valamennyi óvoda nagyjavítását befejezik a kivitelezôk.

Szászrégen tanácsának legutóbbi ülésén százezer lejt hagytak jóvá vissza nem térítendô támogatásként a 13 régeni egyházközségnek. Ami a magyar egyházakat illeti, a római katolikus egyház 8.900 lejt kapott kápolna építésére, a radnótfájai református egyház ugyanannyit imaház építésére. A belvárosi református egyháznak 7.000 lejt szavaztak meg a ravatalozó feljavítására. A magyarrégeni református egyház a templomtorony, az abafájai református egyház pedig az imaház és a parókia irodájának felújítására kapott 7-7 ezer lejt. A fennmaradó összeget nyolc ortodox egyház kapta különbözô javítási munkálatokra.

Papíron július 1-jétól kezdôdött meg a lakosság egészségi állapotát felmérô országos program, a gyakorlatban azonban a polgárok még nem vették kézhez az értesítéseket. A laboratóriumok és a családorvosok között megkötötték a szerzôdéseket, az egészségbiztosítási pénztár és a családorvosok között pedig folyamatban van a szerzôdéskötés – jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján dr. Silviu Morariu, a közegészségügyi hatóság igazgatója valamint dr. Lakatos Izabella, a program lebonyolításáért megyei szinten felelô orvos.

Maros megyében minden egyes községet "lefednek", a lehetôségek adottak ahhoz, hogy senki se maradjon ki a felmérésbôl. Feltéve, ha mindenki hajlandó alávetni magát az egészségügyi szaktárca által indított programnak, hiszen – mint dr. Silviu Morariu a Népújság kérdésére kijelentette – nem kötelezhetô senki arra, hogy alávesse magát a vér- és klinikai vizsgálatoknak. "Azonban a lakosságnak meg kell értenie e felmérés elônyeit, hiszen nem mindegy, hogy például egy diabéteszt milyen stádiumban fedeznek fel "– tette hozzá.

Az igazgató azt is elmondta, döntés született arról, hogy a volt körzeti rendelôkben, kezelôkben bonyolítják a vérvételt, és ha lehetséges, akkor erre a célra felhasználják a vállalati rendelôket is. Erre tettek tegnap javaslatot a szakszervezetek vezetôi, akikkel a hatóság képviselôi tárgyaltak. Tárgyalni fognak az egyházak képviselôivel is, hiszen az egyháznak fontos lakosságnevelô szerepe van. Dr. Silviu Morariu hangsúlyozta, fontos, hogy a polgárok ne "csak úgy" megjelenjenek a családorvosnál, hanem elôjegyzés alapján jelentkezzenek, hiszen így gördülékeny lesz a vizsgálat. Maros megyében mintegy 50 ezer júliusi születésû személynek kell jelentkeznie az orvosi vizsgálatokra, gondot az jelenthet, hogy míg a családorvosokhoz délután is elmehet a páciens, a laboratóriumi vizsgálatokat csak reggel és éhgyomorra végzik. Emiatt túlzsúfoltságra lehet majd számítani, bár az igazgató szerint azt szeretnék elérni, hogy a várakozási idô átlagban ne haladja meg a 15 percet. Bár már július 4-e van, az értesítéseket még nem kapták meg az érintettek, tehát eltolódnak a vizsgálatok, Silviu Morariu szerint ez azonban nem jelent egyelôre gondot, a bonyodalmak jövôben, az országos program utolsó száz méterén lesznek, amiatt, hogy sokan halogatni fogják az orvosnál való megjelenést és az utolsó pillanatban jelentkeznek majd. Az igazgató a továbbiakban kifejtette, hogy e felmérést minden lakos számára ingyenesen végzik, azokra is érvényes, akiknek nincsenek irataik és nem rendelkeznek személyi számmal, a hatóság pedig biztosítja majd minden egyes községben a feltételeket a vizsgálatokhoz (ott is, ahol jelenleg nincs családorvos, mint például Kozmatelkén). A családorvosok augusztus végén-szeptember elején megkapják a hordozható számítógépeket, függetlenül attól, hogy jelenleg rendelkeznek-e laptoppal vagy sem, az adatbevitel ezáltal könnyebbé válik. A felmérés mind a polgárok, mind a szaktárca számára fontos – jelentette ki kérdésünkre dr. Silviu Morariu. "Az eredmények függvényében a szaktárca pontosan tudni fogja, mi az, amire szükség van az egészségügyi ellátás szempontjából, és nem miniszter benyomásai alapján állapítják meg a szükségleteket. Jelenleg nem létezik egy komoly adatbázis a lakosság egészségi helyzetét illetôen, ezenkívül remélhetôleg sikerül kialakítani egy informatizált rendszert" – közölte.

Ami a laptopokat illeti, a felmérés lejárta után a családorvosoktól "nem veszik vissza", Silviu Morariu szerint bizonyára egyéb programokat indít a szaktárca, így amolyan haszonbérleti rendszerben tarthatják meg ezeket a családorvosok.

Megérte – újra – meghívni Alexandre Colpaccit Marosvásárhelyre, illetve összefogni a hamleti koponya késôi utódával, hiszen a papírforma szerint idén is több díjjal tért haza a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata a sorozatban tizenkilencedszer megrendezett kisvárdai Határon Túli Színházak Fesztiváljáról. Kincses Elemér rendezô életmûdíjban részesült, és a társulat két produkcióját értékelte nagyra a zsûri: az említett rendezô által színpadra vitt Yvonne, burgundi hercegnô címû Gombrowicz-darabot és a Yorick Stúdióval együttmûködésben készült, saját szikrából pattant Alvajáró románc címû elôadást. De nemcsak a produkciók, hanem a társulat mûvészei is részesültek az elismerésben: Nagy Dorottya az Yvonne címszereplôjeként, míg Szabadi Nóra a lengyel szerzô darabjában és az Alvajáró románcban nyújtott alakításáért hozhatta haza Kisvárda város megosztott díját, illetve a Kisvárdai Várszínház és Mûvészetek Háza egyéni díját. Velük beszélgettünk.

– Mindkét elôadás mögött nehéz munka húzódik, ami látszik is, hiszen fej-fej mellett a társulat ez évadi legjobb produkcióiról van szó. Mit jelentenek a kisvárdai díjak számotokra? Elismerést, vagy a munka velejáróját? Meglepett-e, egyszóval?

Nagy Dorottya: – Jólesett, hogy díjat kaptam, ez kétségtelen. Életem eddigi legnehezebb és legszebb szerepe az Yvonne, nagyon sok munka van benne. Most, hogy azt a rengeteg munkát díjjal értékelik, az azt jelenti, hogy nem múlik el észrevétlenül sem az elôadás, sem a megelôzô alkotófolyamat. Éreztük, hogy szeretik az emberek, de nem tudtuk eldönteni, hogy díjat nyer-e az elôadás. A fesztiválon, az elôadásokat követô délelôttön nyilvános kiértékelôk zajlanak, ahol a zsûri ismerteti, vagy legalábbis érezteti véleményét. De ott nehezen tudtak beszélni róla. Magyarországon másképp játsszák a darabot, úgy értem, Yvonne figurája teljesen más koncepcióban fogalmazódik meg, sokkal materiálisabbnak látják a címszereplôt. Ezért nem tudtuk megállapítani, hogy mennyire tetszett nekik, habár Colpacci mondta nekünk: nem lehet kikerülni ezt az elôadást. És díjat kaptunk.

Szabadi Nóra: – Életem elsô fesztiváldíja. Meglepôdtem, és nagyon jólesik, több okból is. Például azért, mert mint tudod, az elôadás a maga egészében a mi ötletünk volt, abból eredt, hogy kiszállásokon, turnékon sokat énekelünk. Igazi csapatmunka volt. És nagyon elérzékenyültünk amiatt, hogy amit mi kitaláltunk, az tényleg tetszik másoknak is. A kiértékelôn sok dicséretet kapott a produkció, azt mondták, hogy ez az elsô Kisvárdán látott mozgásszínház, ami elejétôl a végéig követhetô és érthetô volt a számukra.

– Jelent-e valamilyen változást a díj? Szakmailag, hozzáállás, motiváció szempontjából elsôsorban? Hogy fogadta a társulat, a kollégák?

N.D. – Nagyon örültek, sokan felhívtak, gratuláltak. Hogy változás? Nem hinném. Ennek a dolognak nincs vége, turnézni megyünk, tovább dolgozunk. Arra ösztönöz a díj, hogy még jobban, koncentráltabban játsszak, még hitelesebben tudjam a színpadra vinni szereplôimet.

Sz.N. – Nagy elvárásaim soha sincsenek, jobb is így, hiszen akkor sokkal inkább örvendek az elismerésnek. Sejtettük a kiértékelôn, hogy díjat nyer az elôadás, hiszen el voltak tôle ragadtatva, azt hitték például, hogy az ének felvételrôl megy. Mi már a dicséretnek is nagyon örültünk, de a díjak hatalmas pluszt jelentettek a csapatnak is, nekem is. Motivál, de alapvetô változást nem hoz magával. Igyekszem minél jobb lenni és dolgozom, mert szeretem, amit csinálok, gyönyörû munka a miénk. Visszatérve a kollégákra, barátokra, ennyi gratulációt még soha életemben nem kaptam. Olyan emberek hívtak fel, akikkel legalább fél éve nem beszéltem. A díjátadó ünnepség után kitörtek az érzelmek, mindenki nagyon boldog volt.

Megalakulásának 30. évfordulóját ünnepelte szombaton a Maros Megyei Képzômûvészek Egyesülete. Az eseményre egy képekkel gazdagon illusztrált kötetet jelentettek meg (Artisti plastici mureseni), amelyben száz alkotó életútját, mûvészetét követheti nyomon az olvasó a közel százévestôl az alig húszévesig. A Nico kiadónál készült albumot Opris Ilarie, az egyesület elnöke és Muresan Vasile mûvészeti vezetô szerkesztette.

A kötetet a szerzôkön kívül dr. Berdj Asgian nyugalmazott egyetemi tanár ajánlotta az érdeklôdôk figyelmébe, aki a három évtizedre visszatekintô egyesület 600 tárlatmegnyitóján vett részt. A Köztársaság tér 9. szám alatti kiállítóteremben tartott ünnepségen kiemelte, hogy nincs az országban még egy olyan egyesület, amelyben több mint 650-en vettek volna részt, és amelyhez a mindenkori tagok ilyen kitartóan és hûségesen ragaszkodnának. Székhelyük az eltelt három évtized alatt kéthetente több mint 600 kiállítás helyszíne volt.

– A mindenkori folytonosságot a helyünkre lépô újabb nemzedékek biztosítják, akik ebben a befogadó közösségben arra törekednek, hogy alkotásaikkal megszépítsék rohanó világunk gondterhelt napjait – hangzott el Ôsz Zoltán beszédében.

"A hetvenes években az alkotásokkal foglalkozók táborának kiszélesedésével született meg az elképzelés, hogy szükség van egy szervezetre, amely a közös gondok megbeszélését, látókörük kitágítását, elméleti és technikai tudásuk fejlôdését segítené, s így jött létre 1977-ben a Maros Megyei Amatôr Képzômûvészek Egyesülete, amely 1990-tôl Maros Megyei Képzômûvészek Egyesülete néven mûködik. Mint szervezet nyitottak voltunk (vagyuk) minden alkotó felé, akit a képzômûvészet bármely ága érdekelt... Nem megélhetési módot ajánlottunk, hanem egy hobbi magasabb színvonalon való mûvelésének lehetôségét. A közös táborok, kiállítás-megnyitók, rendezvények, elméleti és gyakorlati tanácsok útba igazítottak mindenkit ebben. Évente több mint húsz egyéni és néhány közös kiállításon nyílt lehetôség bemutatni és felmérni az eredményt. A tudásunk, tehetségünk szabta határainkat nem léphettük át. Amit felmutattunk, nem mindig volt maradandó érték, de szívvel-lélekkel dolgoztunk azért, hogy amit jónak hittünk, be tudjuk mutatni" – olvasható Czirjék Lajos alelnök bevezetôjében.

"Kollégáim az egyesülettôl különbözô korú, nemzetiségû, nemû és felkészültségû emberek... Önmagukat keresve a mûvészet útjain, megismerkednek, összeszoknak, tanulnak egymástól, tökéletesítik tudásukat és kiállítják mûveiket. Fejlôdésükben fontos szerepük van azoknak a mûvészeknek, akik segítik ezt a folyamatot – írja Muresan Vasile, aki szombaton szakavatottan mutatta be és értékelte az ünnepségen kiállító Alecu Erica és Alecu Gabriela festményeit.

Tárca

Tényleg, be szokott mászni. Egyszer éjjeli háromkor állított be a fül-orr-gégére egy néni, hogy zúg a füle. Taxival. Ugyanis hiába hívta a mentôsöket, azok nem jöttek, és ô nem bírta már az állandó zúgást. "Mintha cséplôgépen vágnám a kévét, annak zakatolt úgy a dobja, lánykoromban. A kétségbeesés határán voltam, kérem!" Azon az éjszakán nem volt esemény, az álmosan mocorgó ügyelet ellátta a nénit, s hát uramfia, tényleg. Bolha a fülben, attól jajgatott. De hogy viszketett volna is, arra már nem emlékszik, mondta elmenôben.

Buszra várt, aki várt, s ment is, akit vittek. Kutyák kódorogtak kukát borogatva, a mérnök urat rajtaütésszerûen megtámadta egy ugricsípi. Elkapta és továbbvitte a postaládáig. Ott aztán, mintha csak a mennyek országa várná, szép gyöngén beeresztette. Borítékolható, vélekedett visszatérôben, hogy onnan is kiveszik. Mindig elkapom ôket, dicsekedett. Ezt a fajta kézügyességet bentlakós diákként fejlesztettem ki, egyetemista koromban tökéletesítettem, mesélte mélán az ott maradt várakozónak. A korai szocializmus bolhái rendkívül jó étvággyal rendelkeztek. Akkoriban az emberek kevesebb kutyát tartottak, mégis sûrûbb volt a bolhajárás. Ezt a fordított arányt csak a nyomorúság magyarázza. A diákszálló kapusa tévedésbôl egy másik üvegbôl kortyolt, és meghalt. Ô is ott lakott, az alagsorban egy sufniban. Amikor rátaláltak, mindenki megtelt bolhával. Feketéllett tôlük lepedô, pokróc. Na, mi aztán tisztességgel terítettünk belôlük. Jutott az elôadótermekbe is. Volt egy kollegánk, gôgös, arrogáns, nagyratörô, gátlástalan karrierista. Mindig elôre ült, hogy ô törölhesse le a táblát, és ezzel észrevétesse magát. Elmélyedve figyelt, tetszik tudni, az a típus, akinek egy idô után személyesen ad elô a professzor úr. Amint jegyzetelt, fejét a papír fölé hajtva, résnyire nyílt a gallérja: kiáltott szinte bolha után.

Suttyomban lehajolva a lábam szárát finoman konzultálom, egyszer, kétszer, háromszor. Hess be a nyakába, csitt, csitt, csitt. Figyeltük a barátaimmal, mi lesz.

Egyszer csak elfacsarodik a feje. Megrándul egy izom az arcán. Mintha tûvel matatnának a körme alatt. De még mindig piszkosul koncentrál, jegyzetel veszettül. Majd óvatosan, mintha tényleg csak elzsibbadt volna vagy mi, tollával a füle mögé nyúl, apró kaszáló mozdulatokkal igyekszik enyhíteni a ravasz sajgást. A kiéhezett kutyabolhák azonban olyan erôs ostrom alá fogják, hogy nem bírja tovább: se szó, se beszéd – kirohan a terembôl.

A szünetben körberöhincséljük. Egyikünk kiböki: a bolhákat én expediáltam. Többé sosem állt szóba velem.

Évekkel késôbb építésvezetôként hiába kértem útlevelet, vezetô tisztséget betöltô alakoknak nem járt, hacsak nem besúgók voltak. Hát ez a fickó központi ellenôrként vett részt a vállalat közgyûlésén. Lámpázott felém, hogy ojjé, ismer.

Másnap lemondtam az építésvezetésrôl. Harmadnap újabb kérvénnyel jelentkeztem az útlevélosztályon. "Közemberként" bezzeg kiengedtek. És én elfelejtettem visszatérni.

A mérnök úr természeti ritkaságokat fotóz egy híres folyóiratnak, mellesleg lencsevégre kap mindent, ami érdekes vagy furcsa lehet a posztkommunizmusban, közben pedig viccelget a néppel. Az egyetlen utas, aki a megállóban maradt, Küküllô Jóska bá.

Mutatja neki a mérnök úr a szebbnél szebb fotókat, hát uramfia, az egyiken éppen Jóska bá.

Tavaly is itt ült a padon. Éppen csak lekaptam, aztán már mentem is tovább, magyarázza a mérnök úr. Küküllô Jóska bának tátva marad a szája. Fehér az ínye, mindösszesen három a foga még. A mérnök úr most egy bolhát mutat, színes a képe, ugrásra készen.

Na, mit szól hozzá?

Küküllô Jóska bá lenyúl, mint nyúlhatott egyetemi hallgatóként a mérnök úr, bokája körül matat, aztán elômutat egy mangalicányi barnaságot, böngyörgeti két ujja között, el van alélva szegény.

Nyíííí, nyíííí, mondja Küküllô Jóska. Nyíííí, nyíííí!

A mérnök úr nem tudja mire vélni. De aztán utálkozva átveszi. Mert egy dolog beszélni róla, és megint más kezelni a problémát mint konkrétumot. Küküllô Jóska mutatja, hogyan kell a köröm hátán elpattintani.

A mérnök megteszi.

Nyííí, nyííí, mutatja az ínyét Küküllô Jóska. A mérnök úr fájrontot fúvat, vizet keres, lemosni a gyalázatot. A nagy szárazságban honnan víz? Na, minden jót, integet Küküllô Jóskának, az még sokáig nyínyínyízik neki.

Láttam, jól elbeszélgettél, fogadja a községháza elôtt mecénása, a polgármester. Tájfotó-kiállítást rendeznek a díszteremben.

Rendes ember ez a Józsi, csak rettenetesen tele van bolhával.

A kulákidôben verték bénára, megjárta a Duna-csatornát. Isten csodája, életben maradt. Süket, mint az ágyú, és sohasem vakarózik. Ô a legboldogabb ember, akit valaha ismertem.

Árulják a Habsburgok Drakula gróf erdélyi kastélyát.

Habsburg Dominic fôherceg, New York-i építész hétfôn bocsátotta áruba a Törcsváron (Bran) épült mûemléket. "A Habsburgok nem óhajtanak múzeumot vezetni, és olyan vevôt keresnek, aki a történelmi ingatlant a megfelelô tisztelettel kezeli" – nyilatkozott Michael Gardner, az eladással megbízott Baytree Capital vezetôje.

Az ingatlan irányára nem ismert, az viszont igen, hogy a 69 éves Habsburg herceg tavaly 80 millió dollárért kínálta a román államnak, de nem jutottak egyezségre. Gardner szerint most legalább 100 millióért fog elkelni, és a román állam elôvásárlási jogot élvez, ha versenyezni tud a legmagasabb összegû ajánlattal.

A kastély a 14. században épült a közeli Brassó védelmére a törökök támadásaival szemben. A vadregényes épület nem szerepel Bram Stoker skót szerzô 1897-ben írt Drakula címû regényében, bár elképzelhetô, hogy Vlad Tepes 15. századi fejedelem – akinek élete ihlette a Drakula grófról szóló könyvet – rövid ideig a várkastély vendége volt.

1920-ban – Trianon után – a törcsvári kastély a román uralkodóház birtokába került. Maria királynô Ileana nevû leányára hagyta, tôle pedig fia, Habsburg Dominic örökölte volna, ha a második világháború végén nem üldözik el a királyi családot az országból, és nem államosítják az 1200 méter magasan fekvô vadregényes kastélyt.

A román állam 2006-ban adta át az ingatlant az örökösnek. A felek megállapodtak, hogy a történelmi mûemlékben mûködô múzeum három évig állami vezetésû közintézmény marad. A kastélyban számos filmet forgattak már, a múzeumot pedig évente 450 ezer turista keresi fel.

Lyukas zokni kapható a tokiói szupermarketekben: az új termék elsôsorban üzletemberek és sorkatonák körében népszerû.

A lyukas zokni korántsem selejtes termék, hanem divatcikk, amelyet a kormány hozott divatba energiatakarékossági célból.

A hatóságok immár harmadik nyáron rendelték el, hogy az állami intézményekben és vállalatoknál 28 fokra állítsák be a légkondicionáló berendezéseket, és erre szólítják fel a nem állami cégeket is. A kormány által elôírt nyakkendômentes, laza viselet, amely jelentôs mértékben megváltoztatta az állami hivatalnokok és üzletemberek külsejét, most a zoknit is elérte. A széleken akkurátusan eldolgozott lyukak a talp felsô felén találhatók. A boltosok szerint a vevôk dicsérik az új terméket, mondván, hogy "jól szellôzik" és általában kellemes viselet.

Nagyon sokan felejtik kikötve állataikat a kertben vagy az udvaron, sokszor arról sem gondoskodnak, hogy tiszta víz legyen a közelében, pedig a kedvencek is kaphatnak hôgutát – erre hívta fel a figyelmet a magyarországi Orpheus Állatvédô Egyesület.

Van, ahol a nyári kánikulában a tûzô napon, árnyéktól mentes helyen, láncra verve tartanak kutyát. Az ilyen állatok kis idôn belül hôgutát kaphatnak és el is pusztulhatnak. A felelôtlen gazda ilyen esetben az állatkínzás bûncselekményét követi el, ami két évig terjedô szabadságvesztéssel is sújtható – áll az Egyesület közleményében.

A kutyák nem tudnak izzadni, a felesleges hôtôl lihegéssel szabadulnak meg, de ez sem mindig elég számukra, ilyenkor hûvös helyet keresnek, vagy lefekszenek a padlóra, amin lehûthetik magukat.

A nagy kánikulát könnyebben átvészelik az állatok, ha gazdájuk árnyékos, hûvös helyen alakítja ki kuckójukat és gondoskodik arról, hogy mindig legyen friss, tiszta víz a közelben. A fürdetés is jó hatással lehet a kedvencekre, de sosem szabad hideg vízzel locsolni ôket.

Ha az állat intenzíven liheg, a nyelve állandóan lóg a szájából, elveszti eszméletét, akkor nagy a valószínûsége, hogy hôgutát kapott. Ebben az esetben gyors folyadékpótlásra van szüksége, az állatorvosi segélykérés életmentô lehet – figyelmeztet az Orpheus Állatvédô Egyesület.

Amerikai kutatók kiderítették, hogyan repült az óriásmadár – írja a Die Welt Online és a wissenschaft.de címû német tudományos portál.

Argentavis magnificens a neve a valaha élt legnagyobb madárnak, amelynek szárnyméretei elérték egy könnyû repülôgép szárnyainak fesztávolságát. A tudósok eddig csak találgatták, hogyan volt képes a levegôbe emelkedni és repülni az óriásmadár, de most egy számítógépes szimuláció révén választ adtak a kérdésre.

A hat és fél méteres fesztávolságú szárnyakkal rendelkezô madár a dél-amerikai Andok hegységben a levegô felhajtóerejét használta, hogy kilométereken át a levegôben vitorlázzon, akár egy mai vitorlázó-repülôgép. Sankar Chatterjee, a texasi mûegyetem múzeumának geológusa és munkatársai részletesen elemezték a mintegy hatvan kilogrammos madár mozgását, és arra a következtetésre jutottak, hogy ha már a levegôbe emelkedett, nem volt problémája a repüléssel. A hatmillió évvel ezelôtt élt madár, amelynek maradványaira a mai Argentína területén bukkantak, mintegy 300 kilométeres távolságot volt képes megtenni, és eközben elérhette az óránkénti 100 kilométeres sebességet is.

Az ôsmadár technikáját az Andokban élô kondorkeselyûk a mai napig alkalmazzák, kihasználják a termikus áramlatokat, lebegnek a levegôben, hogy onnan zsákmány után kutassanak. Az Argentavis magnificensnek azonban meg kellett várnia a kedvezô széljárást ahhoz, hogy a levegôbe emelkedhessen – írja a Die Welt Online.

A nyár slágere a hideg leves, amely ma már nemcsak gyümölcsbôl készül, hanem zöldségekbôl is, a mediterrán konyha hatására.

Bár még ritkán fordul elô a magyar éttermek étlapján a gazpacho – a spanyol paradicsomos zöldségleves – vagy a bolgár uborkás, joghurtos leves, a hosszú forró nyáron bizonyára nagy sikerük lenne.

A klasszikus gazpacho lényege, hogy sokféle zöldségbôl készüljön, legyen jéghideg és többféle betéttel legyen gazdagítható.

Barcza Zoltán, a hévízi Rogner szálloda nemrég kinevezett séfje ezt úgy készíti, hogy vastag héjú paprikát, uborkát, paradicsomot és tíz deka kenyeret feldarabol, fokhagymát, sót, köményt tör össze egy mozsárban.

Ehhez hozzáad jó minôségû olívaolajat, ecetet, az egészet átturmixolja. Átszûri a masszát és hozzáad vizet. Megsózza, óvatosan ismét ecetezi ha szükséges, és jégdarabokkal hûsíti. Betétként a levesbe valók aprításakor félretett zöldségdarabokat használ.

A bolgár konyha specialitása a jéghideg, joghurtos kovászos uborkaleves, amelyet hagymakrémmel, fokhagymával, fehérborecettel, porcukorral, törött fehér borssal fûszereznek.

A joghurtokat a kovászos uborka levével és a fûszerekkel összekeverik és apróra vágott kovászos uborkát tesznek bele. Hagymakrém helyett mutatósabb, ha zöldjével apróra vágott újhagymát szórnak bele. Jégbe hûtve tálalják.

Ezek a hûsítô nyári levesek nem hizlalnak és jótékonyan nyugtatják a gyomrot. A bolgár leves másnaposság ellen is kiváló.

A múlt pénteken bejelentett három további új helyszínnel együtt összesen 22 új névvel bôvült az UNESCO világörökség- listája, egy korábbi színhelyet viszont töröltek róla. Tavaly 18 új helyszínnel bôvítették a sort.

Az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezetének Világörökség- bizottsága az új-zélandi Christchurch városában
június 23. óta folyó tanácskozásán sorra döntött az összesen 45 pályázat sorsáról.

A pénteken a szervezet párizsi központjában bejelentett legfrissebb döntések értelmében felkerült a listára a szerbiai Gamzigrad-Romuliana római kori helyôrsége (képünkön), amely az i.sz. III. század végén és IV. század elején épült ki. Már feltárták az erôdítéseket, továbbá egy palotát, több templomot és a fürdôt, mindez "a hagyományos római építészet egyedülálló emléke" a bizottság jellemzése szerint.

Világörökség lett a mexikóvárosi Autonóm Egyetem 1949 és 1952 között emelt központi campusa, amely "a XX. század modernizmusának pompás példája", továbbá az azerbajdzsáni Gobusztán egyik sziklás térsége, amelyet mûvészeti alkotások díszítenek.

A jelenlegi ülésen jóváhagyott 22 új színhellyel összesen 851-re emelkedett a világörökségként védett helyek száma, ezek közül 660 kulturális jellegû, 166 természeti környezet, 25 pedig vegyes.

A világörökség védelmérôl szóló egyezmény aláírása óta elôször fordult elô, hogy egy színhelyet töröltek a listáról – az arab nyársas antilop élôhelyeként ismert ománi élôhelyrôl van szó, annak területét ugyanis az ország hatóságai az eredeti egytizedére csökkentették.

Az Elba völgyét is a törlés veszélye fenyegette egy tervezett drezdai híd miatt, de végül a bizottság beérte azzal, hogy felszólította Németországot: négy hónapon belül dolgozzon ki más megoldást.

A bizottság közölte továbbá, hogy négy, korábban veszélyeztetettnek minôsített világörökségi színhelyet érintô fenyegetés megszûnt: ezek az egyesült államokbeli Everglades nemzeti park, a hondurasi Rio Platano rezervátum, a benini Abomey királyi palotái és a Katmandu völgye Nepálban.

A bizottság napirendjén szerepelt még egy kényes vélemény-nyilvánítás, nevezetesen a jeruzsálemi Templomhegy térségében folytatott izraeli ásatások és átépítési munkálatok ügyében: a Templomhegy ugyanis az iszlám egyik szent helye, s muzulmán illetékesek tiltakoztak a munkálatok ellen.

Sikeres példák és megoldások az életminôség fejlesztésére vidéken – ezzel a témával tartottak nemzetközi tanácskozást a múlt hét végén a Marosvásárhely határában levô Santorino panzióban. A rendezvény szervezôi – a Business Foundation, az Agrom-Ro, a Binnova és az Opportunity Microcredit – spanyol és magyarországi szakembereket hívtak meg, akik a helybeli elôadók mellett a LEADER program lehetôségeirôl és a helyi akciócsoportok (GAL) által elért eredményekrôl számoltak be.

Hogy mit jelent, és milyen lehetôségeket hordoz a LEADER program és a GAL betûszó – minderrôl bevezetô elôadásában Antal Lehel, a Megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság ügyvezetô igazgatója számolt be.

Brüsszelben elfogadásra vár a 2007-2013 közötti évekre kidolgozott országos vidékfejlesztési program, amely négy tengely mentén kell felhasználja azt a 8,022 milliárd eurót, amit az Európai Unió a vidékfejlesztés terén biztosít Romániának. A mezôgazdasági, gazdasági, környezetvédelmi és egyéb területeken túl az úgynevezett negyedik tengelyt a LEADER program képezi, amely a korábbi vidékfejlesztési felfogás helyett egy újfajta elképzelést jelent a vidék megújulására, munkahelyek teremtésére, a helyi gazdasági és kulturális élet fellendítésére. A program lehetôvé teszi, hogy az e célra elérhetô összegek elosztásáról a helyi közösség határozzon, s a döntéseket vidéken hozzák meg. Mivel a tevékenység a helyi akciócsoportok (GAL) révén valósul meg, a program e csoportok megalakulását, fejlôdését és mûködését akarja elôsegíteni. A GAL olyan csoportosulás, amelyben a többséget, azaz több mint 50 százalékot a civil szféra képezi, s a magánkezdeményezések, kisvállalkozások, a lakosság, civil szervezetek, a helyhatóságok, szolgáltatók és közszolgálatok képviselôi mellett a vidékfejlesztési igazgatóságok megbízottai is részt vesznek a szerkezetében. Feladata a helyi szintû vidékfejlesztési program kidolgozása, pályázatok meghirdetése, ezek elbírálása, s a támogatási keretösszeg elnyerése esetén a feladatok végrehajtásának ellenôrzése. A GAL-ok 10.000-150.000 lakosú térségekben jöhetnek létre, s magukba foglalják a 30.000-nél kevesebb lakosú kisvárosokat is. Megszervezésük országos szinten már elkezdôdött, hogy 2009-re, mire a LEADER program mûködôképes lesz Romániában, kész tervekkel lehessen az e célra szánt forrásokat megpályázni. A LEADER program keretében kis tervekkel lehet pályázni, amelyek legtöbb 400.000 eurós beruházást feltételeznek, amelynek a felére nyújtanak támogatást. Romániában körülbelül 80 akciócsoportot fogadnak el – mondotta többek között Antal Lehel.

A bevezetô elôadást egészítette ki Kurtán Zoltán magyarországi szakember expozéja, aki szerint a strukturális alapokból valójában kevés jut a vidékfejlesztésre, ezért a megnyert összegeket jól ki kell használni. A Magyarország legelmaradottabb régiójában mûködô Összefogás Biharért Akciócsoport tapasztalatai alapján többek között ismertette azt a dilemmát, miszerint egy hátrányos helyzetben levô térségnek, vagy annak tanácsos-e adni a pénzt, ahol a tervet biztos megvalósítják. Tapasztalataik alapján a második megoldást nevezte a járható útnak, majd az elôfinanszírozás biztosításának fontosságát hangsúlyozta, mivel a késedelmes ügyintézés miatt nehézkes és bürokratikus az uniós forrásokhoz hozzájutni. Az említett térségben pedig sok jó pályázat bukott meg azért, mert a vártnál késôbb kapta meg a finanszírozást.

Bár a résztvevôk – köztük sok Maros megyei település polgármestere is – kifejtették, hogy mit várnak a vidékfejlesztési támogatástól, mint kiderült, az utak javítására, az ivóvíz- és szennyvízhálózat kiépítésére a LEADER program nem nyújt lehetôséget. Hogy mit lehet elérni e program révén, arról magyarországi és spanyol tapasztalatokat hallhattak a résztvevôk.

Magyarország egyik legnagyobb és sikeres akciócsoportja, az Összefogás Biharért 25 települést és 45.000 személyt fog át, halmozottan hátrányos kistérséget, ahol alacsony az infrastrukturális háttér, az iparozottsági és az iskolázottsági szint, kevés a jellegzetes helyi termék, magas viszont az elvándorlás és sok a politikai, személyi érdekellentét – hangzott el Oláh Jenô elôadásában. A pályáztatás során 36 nyertes pályázat született, amelyek célja a táji elemek, az építészeti örökség rehabilitációja, faluházak, információs központok létrehozása, az egységes térségimázs kialakítása, az együttmûködés elômozdítása. Legkevésbé a helyi termékek elôállítása, feldolgozása és tárolása terén volt eredményes a pályáztatás, a többi területen figyelemre méltó kezdeményezések születtek. Ennek ellenére a legnagyobb értéknek, a legfontosabb nyereségnek az elôadó a 25 település között létrejött összefogást említette, az öngerjesztô hatást, az EU-s fejjel való gondolkodás elsajátítását, a politikai érdekek helyett a térségpolitikai szempontok érvényesülését, ami lehetôséget teremt a jövôben a nemzetközi együttmûködésre, a különbözô országokban mûködô akciócsoportokkal való kapcsolatfelvételre.

A LEADER program révén az utóbbi 15 évben elért spanyolországi eredményekrôl a Murcia tartományból érkezett Cayetano Garcia Rosa illetve a Mallorca szigetérôl érkezett Francisco Blasco számolt be. Az uniós támogatást az elôbbi tartományban a helyi termékek feldolgozására és forgalmazásának jellegzetes körülmények közötti elômozdítására fordították. A régi, romos épületbôl bormúzeum alakult, az elnéptelenedô falvakban felélesztették a vásárokat, hogy a helyi termékeknek piacot biztosítsanak s a turizmust is fellendítsék. Támogatták a kecske- és juhtenyésztést, a hagyományos mezôgazdaságot, a népzenét, s együttmûködési kapcsolatokat alakítottak ki több környezô vagy távoli országok akciócsoportjaival. A Mallorca-sziget központjában mûködô akciócsoport nyomda létrehozását, gombatenyésztést, a feketesertés- és a juhtenyésztés támogatását, helyi ételeket kínáló kisvendéglôk kialakítását, a mandulafeldolgozást, élelmiszer-feldolgozó kisüzemek és bemutatóüzletek megnyitását támogatta többek között, s mindkét akciócsoport közel 100.000-es lakosságú közösséget fog össze. Az elôadók részletesen beszámoltak e csoportok mûködésérôl, a döntéshozatalról, a helyi érdekek érvényesülésérôl.

Megyei szinten Ruta Dana számolt be a hegyvidéki települések fejlesztése érdekében létrejött egyesület munkájáról, ami egy eljövendô akciócsoport alapja lehetne. Bemutató hangzott el a Marosszentgyörgyön mûködô mezôgazdasági képzôközpont, az Agrom Ro programjáról és tevékenységérôl. Bereczki János az Opportunity Microcredit különbözô mikrohitelezési formáiról számolt be, amelyeket mezôgazdasági termelôk, családi vállalkozások, kft-k vehetnek igénybe 3, 4, 5 évi futamidôre. Végül pedig a fôszervezô, a Business Foundation által biztosított lehetôségekkel ismerkedhettek a délutánig kitartó résztvevôk. A cég ajánlatairól a fejlesztési stratégiák, a megvalósítási elôtervek és tervek készítését illetôen, a strukturális alapokból való részesedés módozatairól Carmen Buja számolt be. A tanácskozáson jelen volt a nagybányai Binnova Rt., amely az ivóvíz- és szennyvízhálózatok, víz- és szennyvíztisztító állomások kiépítésére szakosodott. A konferencia végén a részvevôk által megfogalmazott elvárásokat, amelyek messze meghaladják a LEADER program lehetôségeit, Stef Tiberiu, az Agrom-Ro igazgatója foglalta össze.

Botrány robbant ki tegnap a megyei kórház illetve a közegészségügyi hatóság vezetése és dr. Benedek Imre professzor, a marosvásárhelyi kardiológiai klinika vezetôje között. A vita tárgya nem újkeletû: az

intervencionális kardiológiai klinikán ismét hiány van a koszorúér-sztentekbôl. Az egészségügyi program keretében a Benedek Imre professzor által vezetett klinika idén mindössze 8 sztentet kapott, miközben a klinikavezetô álltásai szerint évi 300 sztentre lenne szüksége. A kórház vezetése szerint Benedek Imre nem nyújtott be igénylést a harmadik évnegyedre újabb sztentekre, sôt, az általa vezetett klinika és a megyei kórház közötti menedzseri szerzôdést sem írta alá. Benedek Imre a fentiek ellenkezôjét állítja, és azt, hogy a kórház vezetésének célja "térdre kényszeríteni" ôt, az intervencionális kardiológiai klinikát pedig lezülleszteni.

A beszûkült koszorúerek nyitva tartására és az infarktus megakadályozására használt, sztenteknek nevezett orvosi készülékek hiánya miatt az intervencionális klinikán nem tudnak segíteni a szívizom-infarktussal sürgôsségileg kórházba szállított betegeken. Mint kiderült, a Benedek Imre professzor által vezetett klinika egész évben csupán 8 sztentet kapott az egészségügyi programon keresztül, jelenleg azonban már nincs mit beültetniük az infarktusos betegeknek, akiknek életét megmentheti e beavatkozás. Hétfôn felhasználták az utolsó "hivatalosan" kapott sztentet, és mint Benedek professzor az újságíróknak elmondta, külföldi barátai adományaiból illetve saját zsebbôl vásárolt sztenteket használhat már csupán. Ha napi 30 sztentet ültethetne be, az sem lenne elegendô – tette hozzá.

Tegnapi sajtótájékoztatóján dr. Silviu Morariu, a megyei közegészségügyi hatóság vezetôje újságírói kérdésekre elmondta, bekéreti azt a menedzseri szerzôdést, amely elôírja, hogy ki miért felelôs, azaz mi hárul a kórház vezetésére és mi hárul Benedek professzorra, majd eldönti, ki a hibás, amiért ilyen helyzet állt elô. Ezt követôen az újságírók dr. Vass Leventét, a megyei kórház orvos igazgatóját (aki a jelenleg szabadságon levô vezérigazgatót helyettesíti) valamint Marius Dohon gazdasági igazgatót keresték meg. Vass Levente elmondta, az eljárás az, hogy ha valamely klinikának szüksége van valamire, igénylést nyújt be a kórház vezetéséhez. Kijelentette, hogy Benedek Imre az elsô két negyedévre benyújtott ilyen jellegû kérést, a harmadikra azonban nem. Ha ezt megtette volna, már hozzájuthatott volna a sztentekhez, hiszen a kórháznak rendelkezésére áll az a pénz, amely lehetôvé teszi, hogy a szaktárca programja alapján beszerezzék a sztenteket. Vass Levente szerint a pénzalapokat a kórház kezeli, nem pedig közvetlenül a klinikák, és a dr. Benedek Imre által vezetett klinikára is ugyanazok a szabályok érvényesek, mint bármelyik más klinikára, ugyanakkor fontos, hogy a klinikák esetében a méltányosság elve érvényesüljön. Marius Dohon gazdasági igazgató szerint a Benedek Imre által felvetett probléma "nem aktuális", mert pénz van, csak éppen a rendelést mulasztották el leadni a kardiológiáról. Így is több sztentet, amely "a programon kívül" érkezett Benedek professzor klinikájára, utólag átvettek és elszámolták, pedig ez nem volt éppen törvényes eljárás, de megtették, hogy legyen béke, és új lappal kezdjenek.

Dr. Silviu Morariu kissé "lemaradhatott", hiszen mint kiderült, szó sincs arról, hogy aláíródott volna a menedzseri-adminisztratív szerzôdés Benedek Imre mint klinikavezetô és a kórházigazgatóság között. Múlt pénteken tárgyaltak ez ügyben, több klinikavezetôt meghívtak, köztük Benedek Imrét is, ám ô nem jött el – jelentette ki a gazdasági igazgató. Vass Levente és Marius Dohon elmondták, a vonatkozó törvénykezés pontos határidôt szab meg arra, hogy meddig kell aláírni e szerzôdéseket. A dokumentumok tanulmányozására 7 nap áll a klinikavezetô rendelkezésére, és még 7 nap az aláírásra. Ha kifut ebbôl a határidôbôl, a klinikavezetôt leválthatják és helyébe mást neveznek ki. "Benedek Imrét meghívtuk tárgyalni a szerzôdésrôl, de úgy látszik, neki speciális felkérésre van szüksége. Nem csodálkoznék, ha nem tetszene neki a szerzôdés, amit elsô ízben kötünk meg a klinikavezetôkkel és amely fegyelmezi a klinikákat. Benedek professzor kissé »független« természetû. Szó sincs pénzügyi zsonglôrködésekrôl, a finanszírozás a teljesítmény függvényében történik" – jelentette ki a gazdasági igazgató. Dr. Vass Levente szerint a kardiológiai klinika tavaly 27, idén, az elsô 4 hónapban 12 milliárd régi lejes deficittel zárt, ami, ha az amortizációt le is vonják belôle, jelentôs összeg. Szóba került az a régi panasz, miszerint az intervencionális kardiológián krónikus a személyzethiány, nincsenek asszisztensek, titkárnô, az orvosok pedig ingáznak a kardiológiai és az intervencionális kardiológiai részlegek között. Marius Dohon szerint többször is irányítottak asszisztenseket Benedek professzor klinikájára, de egy idô után a személyzet továbbáll, többen a "túlzott idegi megterhelésre, stresszre" hivatkoztak.

Benedek Imre a sajtó megkeresésére mindent cáfolt: elmondta, hogy az igénylést benyújtotta, a sztentek beszerzésére elkészített feladatfüzetet még januárban továbbította, ugyanakkor arra hivatkozott, hogy személyzet hiányában és idôt felemésztô rangos szakmai rendezvények megszervezése miatt néha képtelenek mindenféle bürokratikus eljárásnak eleget tenni. Azt is cáfolta, hogy meghívót kapott volna arra a tárgyalásra, amelyet a menedzseri szerzôdéssel kapcsolatban szervezett a kórház vezetése. Diszkriminációnak tartotta, hogy míg a dr. Radu Deac profeszor által vezetett Kardiológiai Intézet évi 20 milliárd régi lejt, az általa vezetett Intervencionális Kardiológiai Klinika 5 milliárdot kap a sürgôsségi beavatkozsoákra. Két éve zajlik a húzd meg, ereszd meg játék egy protokollumnak az aláírásáról a két kardiológia között, amely korrekt módon szabályozná a beavatkozásokat és a finaszírozást is méltányossá tenné, ám az illetékesek mélyen hallgatnak és semmi jele annak, hogy ez a protokoll létrejöjjön. Benedek Imre szerint a kórház vezetésének az a célja, hogy ôt "térdre kényszerítse", hogy az intervencionális kardiológiai klinikát (melyrôl kiderült, hogy elválasztották a kardiológiai klinikától és gyakorlatilag nincs vezetôje, tehát úgymond a "levegôben lóg") lezüllesszék. "A megyei kórház vezetése képtelen felfogni a helyzetet, félnek szembenézni a dolgokkal, inkompetensek" – jelentette ki Benedek Imre.

A tegnapi "hosszú menet" végül látványosan zárult: Bendek Imre a sajtó képviselôit addig tartóztatta kabinetjében, amíg fôasszisztense megírt egy 30 sztent igénylésére vonatkozó kérvényt. Ugyancsak az újságírók jelenlétéhez ragaszkodva átadta a dokumentumot dr. Silviu Morariunak és dr. Vass Leventének, majd követelte, utóbbiak bizonyítsák be, hogy igenis meghívták a szerzôdéssel kapcsolatos tárgyalásra. Ami tény: a meghívást június 26-i dátummal iktatták és aláírás ellenében adták ki a kardiológiai klinika egyik alkalmazottjának – közölte lapunkkal dr. Vass Levente. A kórházvezetôk közötti botránynak ezzel távolról sincs vége, és e fontos pozíciókat betöltô orvosoknak nem ártana néha félretenniük személyes sérelmeiket, hiúságaikat és tenni annak érdekében, hogy a kórház semmiben sem szenvedjen hiányt. Mindezt a betegek érdekében, természetesen. Már ha ez számít valamit...

A magyar közösség rohamosan fogy nemcsak Erdélyben, hanem az egész Kárpát-medencében. Ennek oka – az elköltözések, vegyes házasságok mellett – a gyermekvállalási kedv hiánya. Az Áldás, népesség mozgalom ezen a szemléletmódon kíván változtatni, melyhez az elmúlt idôszakban csatlakozott a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) is.

A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) május- júniusban vetélkedôt szervezett Adj, király, katonát! címmel, melynek célja az volt, hogy a 10-14 éves résztvevôkben az összeállított szöveggyûjtemény és a verseny próbái során felértékelôdjék a család szerepe.

Az egy hónappal ezelôtt lezajlott országos döntôt követôen ezúttal pályázatot hirdetünk olyan irodalmi mûvek (novellák, versek, mesék stb.), kisdolgozatok, riportok megírására, melyek a család és gyermekek témaköréhez kapcsolódnak, a családközpontú életszemléletet közvetítik. A legsikeresebb alkotások bekerülnek a jövô évi Adj, király, katonát! vetélkedô szöveggyûjteményébe. A nyertes alkotás díja: 100 euró.

A pályázatra életkortól függetlenül várjuk a jelentkezôket. Az alkotásokat szeptember 10-ig kérjük eljuttatni a MIT elektronikus vagy hagyományos postacímére (mit@mit.com.ro, avagy 400083 Kolozsvár, Petôfi/Avram Iancu u. 27.).

További információk kérhetôk a 0264-590718- as irodai telefonszámon, valamint a fenti elektronikus postacímen.

Víkendtelepi City'us bajnokság

8. forduló: Arsenal – Como 3-1, Lecce – Black and White 2-5, P.S.G – Tomy's 4-7, Aleea – Juventus 3-5, Celtic – Lyon 6-1, Craiova – Piramida 9-5. A bajnokság állása: 1. Juventus 21 pont, 2. Arsenal 20, 3. Aleea, Craiova 19-19.

Víkendtelepi Oldboys bajnokság

6. forduló: Torpi – Liverpool 2-5, Lazio – Venus Nike 5-9, Carion – Jett-Leo 0-3, Electro Prisma – Poli 1-0, Monaco – Estudiantes 0-0, Atlantic – Como 1-2, Bastia – Pepsi 007 elhalasztva, az Ajax Lornion állt. A bajnokság állása: 1. Venus Nike, 2. Liverpool 13-13 pont, 3. Como, 4. Pepsi 007, 5. Ajax Lornion 12-12.

Kárpátok sétányi bajnokság

2. forduló: Barcelona – Bastia 1-2, Valencia – Feyenoord 1- 2, Dinamo – Milan 0-4, Parma – Celtic 6-0, Amigo – Inter 0-2, Fortuna – Colo Colo 3-0, a Juventus állt. A bajnokság állása: 1. Inter, 2. Fortuna, 3. Parma 6-6 pont.

Tudor I. bajnokság

1. forduló: Progresul – Focus 4-0, Boca Juniors – River Plate 2-2, Roma – MBO 1-2, Lyon – Lazio 2-7, Reggina – Inter 7-0, Rimotin – UTA 2-2, a Daneuro állt. A bajnokság állása: 1. Reggina, 2. Lazio, 3. Progresul, 4. MBO 3-3 pont.

Tudor II. bajnokság

1. forduló: Juventus – Vulturii 2-4, Sevilla – Silmarcon 4- 2, Pandurii – Barcelona 0-2, Via Mures – Otelul 2-1, Chelsea – Rapid elhalasztva, Vicenza – Deportivo elhalasztva, a Milan állt. A bajnokság állása: 1. Vulturii, 2. Sevilla, 3. Barcelona 3-3 pont.

Maroskeresztúri bajnokság

3. forduló: Rapid – Terra 1-1, Juventus – Ajax 4-2, Foresta – Speranta 0-1, Flamingo – Oldboys 4-2. A bajnokság állása: 1. Flamingo 9 pont, 2. Terra, 3. Juventus 7-7 pont.

Marosszentgyörgyi bajnokság

1. forduló: Arsenal – Fortuna Media Expert 0-5, Milan – Villarreal 7-2, Leader – Manchester 3-3, Fradi – Inter 1-6, Barcelona – Juventus 2-0, a Parma állt. A bajnokság állása: 1. Milan, 2. Inter, 3. Fortuna Media Expert, 4. Barcelona 3-3 pont.

Vámosgálfalvi bajnokság

4. lgograd – Câinii Rosii Poucea 0-4, Szôkefalva City – Steaua Junior 7-2, Vámosgálfalva II. – Edimpex 0-3. Az elsô fordulóbó