|
LIX. évfolyam 24. (16506.) sz. |
2007. január 31., szerda |
Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 70 eurócent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 – euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk reklam@e-nepujsag.ro
Apróhirdetések
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
Díjmentesen
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Egy ember meghalt, egy másik állapota tegnap délelôtt még válságos volt. Az utóbbi évek egyik legsúlyosabb munkabalesetérôl van szó, hiszen emberáldozatot követelt – jelentette ki tegnap a Megyei Munkaügyi Felügyelôség vezetôje, az Azomures-beli robbanásra utalva.
Halálos áldozatot követelô munkabaleset 2005-ben 12, tavaly 8 volt a megyében, rokkanttá két személy vált. Az Azomures-beli eset egy kicsit mégis más. Más, mert az egyik legkörnyezetszennyezôbb üzemrôl van szó, ahol közismerten kockázatos dolgozni. Más, mert az üzem bezárása régóta vita tárgya, ám az ezzel járó állítólagos "szociális feszültségekre" való hivatkozás még eddig mindig jól bevált. Akkor, amikor más nagyvállalatoknál emberek százait tették útra, ez az érv nem számított. A kombinát, "az más".
Az elmúlt hat évben az Azomuresnél 82 munkabaleset történt, amit nem vertek nagydobra. A titkolózás magas szinten folyik, már a kapun kívül is tilos fényképezni, áthúzott fényképezôgép rajza figyelmezteti az ottjárót: magánterület, tilos a fotózás. Az, hogy az újságírókat akár a helyszín közelébe engedjék, végképp elképzelhetetlen. Egyrészt talán érthetôek a korlátozások, ám tegnap egy ember életét vesztette, aminek oka van. Emberi mulasztás, véletlen baleset – nem tudni. Azt sem, hogy a munkavédelmi elôírásoknak eleget tettek-e az illetékesek, még csak azt sem, hogy az áldozatok megkapták-e a kötelezô munkavédelmi képzést. Ami vállalatoknál gyakorta arra korlátozódik, hogy az alkalmazottak elé teszik és aláíratják velük a munkavédelmi füzetecskét. A közvéleményt, a joggal kíváncsi nyilvánosságot tájékoztató sajtóval tehát titkolóznak, ám a SMURD orvosaival is? Az elsôsegélynyújtásra érkezett orvossal sem közölték, mi történt, amit pedig a sebesült szempontjából is fontos lett volna tudni. Simona Bratu elmondta a sajtónak, hogy fogalma sem volt, milyen kockázatoknak van kitéve a helyszínen, az átható ammóniaszag volt az egyedüli jelzés, hogy valami nincs rendben.
Kérdések felmerülnek. Mint például, hogy ha "a levegô-ammónia elegy robbanékony", amint azt a környezetvédelmi szaktárca is jelezte, miként volt lehetséges a helyszínen a hegesztés? Megtettek-e minden óvintézkedést?
Egy másik vetülete a gyakori munkabaleseteknek a felelôsségre vonás hiánya. A jelek szerint ezt mindegyre elmulasztják. Persze, nem csak itt. Sokatmondó példa a tavaly egy vadászat alkalmával lelôtt Gherman Nicolae esete. A lövést leadó személyrôl kiderült, hogy hibázott, ellene a Munkaügyi Felügyelôség bûnügyi eljárás megkezdését javasolta, ám az ügyet elsimították, az ügyészek nem tartották indokoltnak a bûnvádi eljárás beindítását. És még lehetne sorolni.
A tegnapi robbanás ismét elôtérbe hozza az Azomures – lenni vagy nem lenni, mûködtetni vagy bezárni kérdését. Hány robbanásnak kell bekövetkeznie, hány embernek kell meghalnia, megbetegednie ahhoz, hogy illetékesek ráébredjenek: ideje lenne a környezetszennyezô üzem kapuit végleg becsukni. Lehet, hogy a lépés szociális feszültségeket keltene, de szociális "nyereséget" is jelentene: egészségesebb környezetet!
Az RMDSZ a március 2-án és 3-án tartandó kongresszusára készül. A szövetség illetékes bizottságai hamarosan véglegesítik az RMDSZ programjának valamint alapszabályzatának módosítását célzó javaslatcsomagokat, kedden pedig hivatalosan is meghirdettük a kongresszus összehívását – jelentette be Markó Béla szövetségi elnök tegnap, Bukarestben tartott sajtóértekezletén.
Markó közölte, a kongresszus napirendjén az alapszabályzat, illetve a program módosítása mellett a szövetségi elnök beszámolója és a szövetségi elnök megválasztása szerepel. A miniszterelnök-helyettes rendkívül fontosnak ítélte az RMDSZ programjának módosítását: erre álláspontja szerint azért van szükség, mert – bár tovább kívánják vinni az RMDSZ keretprogramját – vannak olyan célkitûzések, amelyek idôközben már megvalósultak: a legfontosabb ezek közül Románia európai uniós csatlakozása.
Markó Béla ugyanakkor rámutatott, az RMDSZ választási programja a társadalom számos alapvetô kérdéskörét érinti majd: a programmódosító bizottság által kidolgozott dokumentum a mezôgazdaságtól az iparig, az általános emberi jogok terén felmerülô problémákig számos megoldást kínál.
Markó Béla jó döntésnek tekinti azt, hogy a Demokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt külön listán indul az európai parlamenti választásokon: értékelése szerint ugyanis a koalíciós viták forrása többnyire az, hogy a két párt nem tudja felmérni, mekkora is a támogatottsága a lakosság körében. A választások erre megfelelô alkalmat nyújtanak – mondta az elnök, hozzátéve: az önálló indulást indokolja az is, hogy az Európai Parlamentben a liberálisok és a demokraták más-más politikai családhoz tartoznak majd. Az elnök szerint ez a döntés nem feltétlenül jelenti a DA Szövetség felbomlását, viszont lehetôvé teszi azt, hogy tisztázódjanak a két párt közötti viszonyok.
Újságírói kérdésre válaszolva az RMDSZ elnöke kifejtette, nem tartja jó döntésnek, hogy Tôkés László függetlenként indulni kíván az EP- választásokon, ám álláspontja szerint erre mindenkinek joga van. Úgy értékelte, az RMDSZ felelôssége úgy kampányolni, hogy meggyôzze a szavazókat és összegyûjtse a szükséges voksokat. Hozzátette: nem meglepô a püspök szándéka, ugyanis Tôkés László RMDSZ- tagként is mindig "független" volt. A népszavazásról szóló törvény módosítása rendkívül fontos döntés, ezért MarkóBéla szerint mindenekelôtt a koalíciós pártoknak kellene megegyezniük, és csakis ezt követôen kerülhet a jogszabály a törvényhozás napirendjére.
A téli parancsnokság adatai szerint a hétfô esti erôs szélfúvás a megye két településén, Ádámoson és Balán okozott áramszünetet, azonban már sikerült kiküszöbölni a hibát. Bôvebb tájékoztatásért az Electrica Rt. áramszolgáltató illetékeseihez fordultunk. Crisan Stefan fômérnök közölte, hozzájuk csak Ádámos községbôl érkezett bejelentés, ahol az erôs szél miatt két fa ráesett a villanyvezetékekre és két betonoszlop kidôlt, emiatt hétfô estétôl 150 háztartás maradt villanyáram nélkül. A téli parancsnokság adatait cáfolva, az Electrica illetékesei tájékoztattak, hogy a községben kedd délelôtt még mindig nem volt villanyáram, azonban úgy vélték, a helyszínre érkezô csoportnak kedd estéig sikerül megoldani a problémát.
A Megyei Katasztrófa-elhárító Felügyelôség beavatkozására az erôs szélfúvás miatt nem volt szükség.
Egy ammóniásvíz-tartály felrobbanása miatt tegnap elhunyt az Azomures egyik alkalmazottja, egy másikat pedig súlyos sérülésekkel szállítottak a SMURD-hoz. A kombinát vezetése szárazon közölte a sajtóval: a munkabaleset okainak kiderítése érdekében folyamatban van a nyomozás, majd ha lesznek eredmények, nyilvánosságra hozzák ezeket. A Megyei Munkaügyi Felügyelôség vezetôje, Carmen Vamanu szerint az utóbbi évek egyik legsúlyosabb munkabalesetérôl van szó, hiszen egy személy életét vesztette a robbanásban.
Kedd reggel 9 órakor több szirénázó mentôautó tartott az Azomures felé. Mint kiderült, munkabaleset történt a kombinátban, felrobbant egy ammóniásvíz-tartály. A balesetben egy személy, az 50 éves F. Ioan a helyszínen meghalt, az orvosok újjáélesztési kísérletei hiábavalónak bizonyultak. Magyar Mihályt súlyos sérülésekkel szállította el a rohammentô-szolgálat. Az Azomureshez érve a helyszínen találtuk a rendôrség, ügyészség képviselôit, a sajtónak azonban megtiltották az üzem területére való bejutást, arra hivatkozva, hogy a baleset körülményeinek tisztázása folyamatban van.
Dr. Simona Bratu, a SMURD orvosa elmondta, erôs ammóniaszag volt érezhetô, amikor a helyszínre érkezett, de senki nem közölte velük, mi is történt valójában. "Adott pillanatban arra gondoltam, akár meg is halhatok, nem tudhattam, mennyire veszélyes a helyszínen tartózkodni" – mondta az orvos. Sajnos, F. Ioan újjáélesztése sikertelen volt, az áldozatot még a délelôtt folyamán a törvényszéki orvostani intézetbe szállították, megtéve a mérgezéses esetekben szükséges elôvigyázatossági intézkedéseket. A súlyosan sérült Magyar Mihályt több nyílt töréssel, mellkasi és hasi sérülésekkel szállították a sürgôsségire, ammónia okozta mérgezéses tüneteket is észleltek rajta. Az áldozatot, aki eszméleténél volt, amikor beszállították a kórházba, röntgen- és tomográfvizsgálatoknak vetették alá – jelentette ki dr. Cristian Boeriu sürgôsségi orvos. A sérült fiát az édesapa kollégái értesítették a történtekrôl, mint elmondta, még nem tudja, mi történt, csak azt, hogy édesapja súlyos állapotban van. Késôbb megtudtuk, hogy a sebesült helyzete stabilizálódott, életveszélyen kívül van.
Carmen Vamanu, a Megyei Munkaügyi Felügyelôség igazgatója szerint a karbamidbontó részlegen történt baleset okait még nem sikerült megállapítani, legtöbb tíz napon belül azonban meglesznek a mérések eredményei. Az igazgató elmondta, hogy a baleset helyszínén különbözô javítási munkálatokat terveztek be, amelyekhez még hétfôn hozzáfogtak. Tegnap vezetékcserére került volna sor, amikor a baleset történt. Mindkét áldozat több mint 25 éve az Azomures alkalmazottja, F. Ioan lakatos, Magyar Mihály hegesztô. Vamanu szerint, mivel a szóban forgó helyszín veszélyesnek minôsül, elôzôleg megtették a szükséges biztonsági intézkedéseket, ezzel magyarázható, hogy a robbanásnak csupán két áldozata volt, a helyszínen tartózkodó harmadik személy sértetlenül megúszta.
Mind az Azomures, mind a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium tegnap a kora délutáni órákban rövid sajtóközleményt adott ki az esettel kapcsolatban. Az Azomures vezetése pontos adatokat a baleset okairól a vizsgálat befejezôdése után ígér, a szaktárca közlése szerint a robbanás egy ammóniásvíz-tartály vezetékének hegesztése következtében történt, "mivel a levegô-ammónia elegy robbanékony". A szaktárca ugyanakkor pontosított: a balesetnek nem volt környezetkárosító hatása.
Az RMDSZ Maros megyei Alapszabályzata 50. cikkelye értelmében 2007. február 2-án, pénteken 14 órára összehívom az RMDSZ Maros megyei szervezete székházába (Dózsa György utca 9. szám) a TKT soron következô ülését, a következô javasolt napirendi pontokkal:
– Politikai beszámolók;
– Kongresszusi küldöttek megválasztása;
– EU-parlamenti választásokra való felkészülés;
– Különfélék.
Felhívjuk az érdeklôdôk figyelmét, hogy az RMDSZ Maros megyei szervezete székházában (Dózsa György utca 9. szám, I. emelet, 40-es szoba) minden csütörtökön 15 – 17 óra között ingyenes jogi tanácsadást tartanak.
Múlt csütörtöki számunkban írtunk arról, hogy egy marosvásárhelyi polgár pert nyert a városi tanáccsal szemben a gépkocsik kerékbilincselése ügyében. Emlékeztetôül: a felperes autóját a Tusnád utcában lezárták, s csak 55 nap teltével engedték szabadon, miután beperelte a helyi tanácsot és érintett félként a szolgáltatást végzô céget. Az elsô fokon hozott törvényszéki határozatban három olyan nyomós érvet fogalmaztak meg, amivel igazat adtak neki. A helyi tanács alkotmányellenesen járt el, mivel a keréklezárással akadályozzák a szabad mozgást, illetve a magántulajdonhoz való jogot. Ugyanakkor az új törvényeknek megfelelôen közlekedési szabálysértésért csak a rendôrség bírságolhat. Precedenst teremtô per. Próbálkozott másként is az illetô, hiszen jó viszonyban van a polgármesterrel. Amikor a kerékbilincselô cég vezetôje meghallotta, "kirôl" van szó, engedett volna. A sértett fél nem tágított: perelt és elsô fokon nyert. Ezt követôen azonban a tanácsosok hallani se akarnak arról, hogy a döntés alapján visszavonják a helyi határozatot. Védik a mundér becsületét. De nem sok ellenérvet hozhatnak fel. Valahogy rendet kell teremteni a közlekedésben, ide értve a parkolási fegyelmet is. Dorin Florea polgármester lapunknak elôször azt mondta, törli a kerékbilincselésre vonatkozó rendeletet, mert ezt még Fodor Imrétôl örökölte. Majd késôbb azt nyilatkozta, hogy a helyi tanácsra való tekintettel köteles óvást benyújtani a törvényszéki határozat ellen, mert ha nem teszi hivatali mulasztással vádolhatják a városatyák. Maria Cioban, a polgármesteri hivatal jegyzôje szerint az elsô fokon hozott ítélet nem jogerôs. Csak visszavonhatatlan döntés alapján lehet majd kezdeményezni a tanácsi határozat törlését. Azt is megtudtuk, hogy az elsô tárgyaláson senki nem képviselte a tanácsot. Nem gondolták komolyan, hogy a felperes nyerhet. A jegyzô felhívhatta volna a tanács figyelmét a joghézagra. De akkor a polgármesteri hivatal érdeke ellen cselekedett volna. Mert az illetékesek továbbra is kitartanak amellett, hogy fôleg a központbeli parkolás fegyelmezéséért jogosan járnak el. Nem bírságolnak, csupán a közterület elfoglalási díját hajtják be. Nem tudni, hogy a bírságolás mögött más érdekek is meghúzódnak-e, de tény, a bevételbôl részesül a polgármesteri hivatal, s lehet, hogy mások is. Azt eddig senki sem vetette fel, hogy lehetne másként is: parkolóórák felszerelésével, több megállóhely létesítésével, hatékonyabb rendôrségi jelenléttel. Ausztriában láttam: rendôrnô ellenôrizte a parkolóórából kiváltott jegyeket. Ahol nem volt, a helyszínen jegyzôkönyvet készített, amit – ahogy azt késôbb megtudtam – postán kézbesítenek az érintettnek. Ott sincs pardon a vétkezôkkel szemben. Csak másként járnak el, emberközpontúbban, az állampolgárok jogait tisztelve. A kerékbilincselôkkel szembeni per arra is felhívhatja a figyelmet, hogy nálunk a hatóság egy ügy kezelésében még mindig a megszorító intézkedést helyezi elôtérbe, és nem azt, hogy az adófizetôk jogait betartva nekik megfelelô szolgáltatást nyújtsanak. Például ez esetben ôrzött parkolóhelyek biztosításával, ahol díj ellenében biztonságosan lehet hagyni a gépkocsit. A per igazolta, lehet másként is szót emelni az ellen, ami nem tetszik. Egy ismert marosvásárhelyi politikusnak kerékbilincs-gyûjteménye van. Ô radikálisabban járt el: fémvágóval. Egy ismerôsöm azt mondta, Romániában csak az ostobák fizetnek (sz.m.: a pontosság kedvéért: ...numai fraierii platesc). Lehet, hogy neki van igaza?
Ma minden korábbinál nagyobb szükség van összefogni azokat a magyarokat, akiket a történelem eseményei a világ különbözô részeire vetettek – mondta Szili Katalin, az Országgyûlés elnöke helyi magyaroknak Washingtonban helyi idô szerint hétfô este.
"Ne a politikai megosztottság vegyen erôt rajtunk, hanem az, hogyan tudjuk a közös ügyeinket segíteni" – fogalmazott az amerikai magyar szervezetek vezetôivel rendezett találkozón a házelnök, aki az utóbbi bô két évben már másodszor tartózkodik hivatalos látogatáson az Egyesült Államokban.
"Azt kívánom a 21. századra, hogy vegyünk revansot a 20. századon" – mondta az elnök asszony. A múltban számtalan történelmi idôszak volt, amikor a magyarok elhagyni kényszerültek a hazát vagy a határon kívül rekedtek, az Európai Unió bôvítése azonban strukturális változást jelent. A magyarság mind kisebb hányada marad Európán kívül, Románia EU- tagságával az erdélyi magyarok már személyi igazolvánnyal léphetik át a határt.
"A magyarok most esélyt kapnak egy újfajta együttmûködésre" – tette hozzá, kiemelve a gazdasági együttmûködés fontosságát, azt, hogy a határokon átnyúló gazdasági régiókat együtt kell kezelni.
Egy kérdés kapcsán ugyanakkor felvetette: még nem tudni, hogy a román hivatalos politika vajon csak addig kezelte-e pozitívan a magyarság kérdését, amíg arra a csatlakozás érdekében szüksége volt. Az 1956-os forradalom 50. évfordulójának megünneplése kapcsán úgy fogalmazott, rá kellett döbbenni, hogy "érzelmileg nem dolgoztunk mindig mindent fel".
A tavalyi magyarországi eseményeket értékelve azt a véleményét fogalmazta meg: Magyarország azelôtt a nyugalom és stabilitás szigete volt. Korábban ô sem gondolta volna, hogy az ország nemzetközi megítélését ilyen mértékben rontó erôszakos események egyáltalán elôfordulhatnak.
"Rendkívül egymásnak feszül a jobb- és baloldal, nem találva azokat a csomópontokat, amelyek össze kellene kössenek egy nemzetet" – gondolkodott hangosan a házelnök a Kossuth Házban összegyûlt néhány tucatnyi magyar körében. Világossá tette: hidakra van szükség a politikában, azokat az embereket kell megtalálni, akik a hidak építésében érdekeltek, nemcsak Magyarország jó híre érdekében, hanem az ország stabilitásának erôsítésére is.
Hivatalosan is a tagállamok elé terjesztette Ban Ki Mun ENSZ- fôtitkár a világszervezet átalakítását célzó javaslatait, a fejlôdô országok azonban kétkedôek a két fontos területet, a leszerelést és a békefenntartást érintô ajánlásokkal kapcsolatban.
A fôtitkár szóvivôje, Michele Montas a világszervezet New York-i székházában elmondta: Ban Ki Mun az ENSZ 192 tagállamának írott levelében ismertette javaslatait, amelyek értelmében "lefokoznák" a leszerelési kérdésekkel foglalkozó osztályt és kettéosztanák a békefenntartó mûveletekkel foglalkozó osztályt.
Ez utóbbit Ban Ki Mun úgy szeretné megoldani, hogy megmaradna a jelenlegi szervezeti egység, amely a mûveletek tervezésével és vezénylésével foglalkozna a jövôben, mellette pedig létrehoznának egy újat, amely a békefenntartás logisztikai hátterét biztosítaná. Mindkét osztályt fôtitkárhelyettes vezetné. A javaslatot Ban Ki Mun szerint az indokolja, hogy példátlan mértékben megnövekedett az ENSZ Biztonsági Tanácsa által engedélyezett békefenntartó mûveletek száma és tevékenységi köre. Az ENSZ jelenleg 18 ilyen mûveletet folytat világszerte, amelyekben közel 100 ezer katona és polgári alkalmazott vesz részt, többségük Afrikában.
A leszerelési osztállyal kapcsolatban azt javasolja az ENSZ egy hónapja hivatalban lévô új fôtitkára, hogy a mostani gyakorlattal ellentétben általános fôtitkárhelyettes helyett a jövôben alacsonyabb rangú fôtitkárhelyettes vezesse az immár "csak" irodának nevezendô szervezeti egységet.
Dumisani Kumalo, a Dél-afrikai Köztársaság ENSZ- nagykövete mindazonáltal megkérdôjelezte a leszerelési osztály "lefokozását", mondván, hogy ez a kérdés nagyon is fontos a fejlôdô országok számára.
A fejlôdô országok többséget alkotnak az ENSZ- közgyûlésben, amelynek jóvá kell hagynia a szervezeti felépítés módosítását.
Jobb válságkezelô együttmûködést szeretne
Elégedetlen a NATO és az Európai Unió közötti biztonságpolitikai együttmûködéssel a NATO fôtitkára. Jaap de Hoop Scheffer ezt a hétfôn Berlinben kezdôdött nemzetközi biztonságpolitikai konferencián fejtette ki, utalva arra, hogy a két szervezet "még nem érett" a közös nemzetközi válságkezelésre.
A holland politikus ennek kapcsán annak a nézetnek adott hangot, hogy még mindig sokan vannak azok, akik szándékosan a NATO és az EU közötti távolságtartásra törekszenek, mert tartanak az Egyesült Államok túlzott befolyásától. A fôtitkár szerint a két szervezet csakis együttesen veheti fel sikeresen a harcot annak érdekében, hogy pozitív változásokat érjen el a válság sújtotta országokban. Úgy vélte, jelenleg a védelmi politika több területén a két szervezet párhuzamos tevékenységet folytat, s hiányos az együttmûködés.
Beszédében a fôtitkár a NATO és az EU közötti stratégiai partneri viszonyt a XXI. századi biztonság alapkövének nevezte, hozzátéve, hogy ez a viszony egyelôre nem alakult ki. Közös tevékenységi területként említette Afganisztánt, utalva arra: a NATO biztonságos környezetet teremthet az országban, az újjáépítéshez szükséges eszközökkel ugyanakkor az EU rendelkezik.
Bírálta az EU tagállamait ugyanezen a konferencián az unió kül- és biztonságpolitikai fôképviselôje. Javier Solana szerint az EU legtöbb tagállama nem áldoz eleget a szükséges katonai kiadásokra. Annak a nézetnek adott hangot, hogy még mindig az Egyesült Államok az az ország, amely a legtöbb pénzt fordítja a hadsereg fejlesztésére, illetve fegyverkezésre.
Az amerikai bíróságok egyre többször hivatkoznak döntéseik indokolásában a wikipédiára, az internetes világháló szabadon szerkeszthetô és hozzáférhetô enciklopédiájára – állapította meg a hétfôi The New York Times.
Már több mint száz olyan esetrôl tudni, amikor a különbözô szintû bíróságok a wikipédián található információval erôsítették meg érvelésüket. Az elsô hivatkozás 2004-ben történt, és azóta már 13 ügyben használták indokolásukban a webes enciklopédiát szövetségi kerületi fellebbviteli bíróságok, amelyek felett már csak a legfelsôbb bíróság található. A legmagasabb szintû amerikai bírói fórum azonban eddig még egyszer sem keresett támaszt a wikipédiában.
A legtöbb ügyben a bírák nem a fô vádpontok eldöntését alapozzák az internetes tudástárra, többnyire lábjegyzetekben szerepel hivatkozás a wikipédiára. A bírák többnyire frissességüket és tájékozottságukat kívánják bizonyítani a globális enciklopédia használatával, ami azonban nem egyértelmûen elfogadott. Szép számmal akadnak kritikusok, akik szerint a wikipédia a lényegét tekintve bizonytalan forrás, amelyre nem lehet semmilyen jogi érvelést alapozni. A közelmúltban egy fellebbviteli bíróság megváltoztatott egy alsóbb szintû verdiktet, amelyben a wikipédián található tudományos ismeretanyag alapján elutasították egy alabamai pár keresetét. A szülôk azt állították, hogy lányuk egy védôoltás miatt kapott agyvérzést. A fellebbvitel döntése szerint "az interneten összegereblyézett anyagok nem felelnek meg a megbízhatóság követelményének".
Richard Posner, az Egyesült Államok chicagói hetedik kerületi fellebbviteli bíróságának bírája nem utasítja el a wikipédiát. Kényelmesnek és nagyon pontosnak találja, ráadásul sûrûn frissítik. Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a "kritikus ügyekben" nem helyesli használatát.
Cass Sunstein, a Harvard Law School vendégprofesszora úgy ítéli meg, nem jött még el az ideje annak, hogy a bíróságok döntéseikben a wikipédiára hivatkozzanak. Véleménye szerint a webes enciklopédia mögött minden elônye ellenére nincsen minôségi kontroll. Hozzátette, ha általánossá válna, hogy a bírák a wikipédián keresnek információkat döntéseikhez, ahhoz a szabadon szerkeszthetô tudástár bizonyos cikkeivel könnyen befolyásolhatókká válnának az ítéletek.
A magyar vámosok és pénzügyôrök nem vesznek és nem is vehetnek el húsárut a román állampolgároktól, csak a jövedéki termékeket ellenôrizhetik – közölte a magyar Vám- és Pénzügyôrség Országos Parancsnokságának (VPOP) szóvivôje kedden az MTI megkeresésére. A határôrök jelzik az állatorvosnak, ha sertéshúsból készült élelmiszert találnak.
A távirati iroda azt követôen kereste meg Sipos Jenôt, hogy Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke a bukaresti magyar nagykö-vet meghallgatását kezdeményezte a román-magyar határon kialakult helyzet tisztázása céljából a szenátus külügyi bizottsága elôtt.
– A megjelent hírek alapján több vizsgálatot is indítottunk, ám nem találtunk olyan esetet, amikor húskészítményt, szalonnát, kolbászt vettek volna el a vám- és pénzügyôrök a határon – mondta a VPOP szóvivôje.
Arra a kérdésre, milyen jogszabályok alapján vizsgálódhatnak a pénzügyôrök, Sipos Jenô azt közölte: a román–magyar határon csak jövedéki ellenôrzést végeznek. Utalt arra, hogy Románia a jövedéki termékek vonatkozásában derogációt kapott 2009 végéig az Európai Uniótól, mert e termékek adószintje eltér a közösségi államokban alkalmazott adószinttôl.
Az uniós és a magyar jogszabá-lyok alapján tehát a VPOP-nak joga van jövedéki ellenôrzést tartani. Ez nem állandó ellenôrzést jelent, hanem szúrópróbaszerû vizsgálatot – tette hozzá.
Kunos Gyula, az Orosházi Határôr Igazgatóság sajtóreferense közölte: a határôrség nem végez élelmiszerekkel kapcsolatos ellenôrzést a román határszakaszon, azonban ha vizsgálataik során bizonyos, sertésbôl készült termékekre bukkannak, azt jelzik a hatósági állatorvosoknak.
A România Libera honlapjáról öt videofelvétel volt letölthetô kedden, a bukaresti napilap ezzel próbálta bizonyítani az elôzô napon megjelent cikkében írtakat, vagyis azt, hogy a román-magyar határátkelôhelyeken a magyar vámosok "méltatlan" ellenôrzéseknek vetik alá a román állampolgárokat.
A lap szerkesztôségének néhány tagja autóba ült, a csomagtartóba pedig egy temesvári boltban vásárolt szalonnát, néhány szál kolbászt és két sonkát helyezett el, majd kamerával felszerelkezve próbált átutazni Magyarországra, elôször Nagylaknál, utána pedig – többször is – a battonyai (tornyai) átkelôhelyen.
A cikkbôl kiderült: Nagylaknál a magyar vámosok csak a gépkocsit ellenôrizték minden részletében, jövedékköteles cigarettát keresve, de az élelmiszerre ügyet sem vetettek. A battonyai határátkelônél azonban többszöri alkalommal is baj volt az élelmiszerekkel. Ott viszont az egyik alkalommal a gépkocsit azért nem akarták átengedni, mert a szélvédô sérült volt.
Az írásban azonban az a sérelem "köszön vissza", amit román állampolgárok már a korábbi hetekben is állítólag jeleztek (soha nem írásban, csak szóban), s amelyrôl a lap többször is tudósított. Eszerint a magyar vámosok nem engedik bevinni Magyarországra a román állampolgá-roknál lévô "hazai" élelmiszereket, például a szalonnát vagy a kolbászt.
Calin Popescu Tariceanu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke kedden Sinaián kijelentette, a PNL pragmatikus politikát fog folytatni, és a Demokrata Párttal (PD) való együttmûködés nem az egyedüli megoldás, rámutatva, a liberálisoknak rengeteg variánsuk van.
"Az én szemszögembôl a PD úgy döntött, hogy kettészakítja a DA Szövetséget, és végleg eltemeti. Úgy vettem észre, a PD pragmatikus politikát akar folytatni, hogy ne mondjak cinikus politikát. Kijelentem, ha a PD ezt a megoldást választotta, a PNL-nek sem marad más választása: mi is pragmatikus politikára állunk át, ami azt jelenti, hogy nem a PD-vel való együttmûködés az egyedüli megoldás. Egész sor megoldásunk van, és sokkal több, mint ahogy azt egyesek képzelnék" – nyilatkozta Tariceanu.
A PNL-elnök szerint a DA Szövetség "a klinikai halál" állapotában van, amit "sajnálattal" vesznek tudomásul a liberálisok.
Arra a kérdésre, hogy milyen lehetôségeket lát a PNL az együttmûködésre, Tariceanu azt felelte, hogy "a liberálisok nem lépnek másokkal szövetségre".
Ugyanakkor Tariceanu úgy vélte, a PD nem tud sokáig ellenállni Traian Basescu nyomásának, és kilép a kormányból. Tariceanu egyben kijelentette, hogy a Demokrata Párt (PD) agressziómentességi paktumról szóló javaslata "egyfajta farizeuskodás", rámutatva, hogy a PD döntéseit a "párt nem hivatalos elnöke, Traian Basescu hozza. A PNL-elnök szerint a Demokrata Pártban nem Vasile Blaga vagy Adriean Videanu hozza a döntéseket, hanem "Traian Basescu, a párt nem hivatalos vezetôje".
A referendumtörvényt illetôen Tariceanu elmondta, a liberálisok a jogi szimmetria elvét támogatják, vagyis a többség, amely választ, az meneszt is.
Traian Basescu a képviselôház jogi bizottságának a referendumtörvény módosítására vonatkozó szavazására reagálva kedden kijelentette, meglepte a PNL állásfoglalása, de a liberálisok választása, hogy a PRM, PSD és a PC mellé akarnak-e állni.
Az államfô a Henri Coanda repülôtéren tette ezt a kijelentést, brüsszeli útja elôtt.
Basescu elmondta, amennyiben betartják a mandátuma elején érvényben lévô alkotmányt és a törvényeket, és amennyiben a kezdeményezôk a "jóérzés határán belül" maradnak, a felfüggesztésére irányuló kezdeményezés demokratikus.
Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye a Szociáldemokrata Párt (PSD) által kezdeményezett eljárásról, Traian Basescu azt felelte, hogy a "parlament akciója alkotmányos".
Elmondta még, hogy nincs semmi más hozzáfûznivalója, "amennyiben a honatyák nem próbálják meg a mandátuma megkezdésekor érvényben lévô törvényeket elferdíteni".
A képviselôház jogi bizottsága hétfôn úgy határozott, ha az elnököt a második fordulóban választják meg, akkor leváltható a referendumon megjelenô állampolgárok szavazati többségével.
Ha azonban az elsô fordulóban választják meg az államelnököt, akkor csak a szavazati joggal rendelkezô állampolgárok többségi szavazatával váltható le tisztségébôl.
A bizottság a PD-s képviselôk és Sergiu Andon (PC), a bizottság elnöke között kirobbant vitát, illetve a PLD majd a PD képviselôinek a terembôl való kivonulását követôen fogadta el a PSD által javasolt módosításokat a referendumtörvényben.
A szöveget 10 igen szavazattal a PSD, PRM, PC és PNL részérôl és 5 tartózkodással fogadták el. Hogy a bizottság kvórumképes legyen, az 5 tartózkodó voks közül hármat a még a teremben tartózkodó, de kilépôfélben lévô PD-s képviselôk számlájára írtak, kettô pedig az RMDSZ-é és a kisebbségeké volt.
A jogi bizottság döntése szerint Traian Basescu államfô felfüggeszthetô tisztségébôl, ha a referendumon megjelenô állampolgárok többsége igennel szavaz.
Daniel Buda PD-s képviselô kijelentette, a PD megtámadja a jogi bizottság döntését.
Egyhavi határidôt állított fel a Szociáldemokrata Párt (PSD) marosvásárhelyi szervezete, ameddig az alakulatnál pályázhatnak azok a tagok, akik a jövô évi önkormányzati választásokon a PSD színeiben akarnak megmérkôzni a marosvásárhelyi polgármesteri székért. A döntést a marosvásárhelyi PSD vezetôsége pénteken hozta, és tegnap jelentették be a párt megyei székházában tartott sajtótájékoztatón.
Vasile Bolos, a szociáldemokraták vásárhelyi elnöke kifejtette, a jelentkezôknek kifogástalan erkölcsi, jó szakmai háttérrel kell rendelkezniük, emellett ismertek kell legyenek a helyi közéletben. Egyéni pályázók, illetve adott csoportok által támogatott jelöltek jelentkezését egyaránt elfogadják. A jelentkezôket rangsorolják, majd a megyei pártszervezettel egyeztetve döntenek a leendô polgármesterjelölt személyérôl, akit már a tavasszal a nyilvánosság elôtt is bemutatnak.
Cristian Georgescu szenátor a PSD esetleges helyhatósági választási szövetkezésével kapcsolatban elmondta, "a politikában soha ne mondd, hogy soha", de egyelôre kizárnak bármilyen együttmûködést más pártokkal, Marosvásárhelyen is, mint bárhol máshol az országban, saját polgármesterjelölttel akarnak versenybe szállni a következô helyhatósági választásokon. Georgescu azt is valószínûtlennek tartja, hogy a legutóbbi helyhatósági választásokhoz hasonlóan a szociáldemokraták kiállnának egy független polgármesterjelölt mellett. Mint a szenátor kifejtette, a 2004-ben éppen a PSD szavazataival is támogatott, függetlenként mandátumot nyert Dorin Floreának a PD-be való átigazolása kompromittálta a független jelöltek támogatásának lehetôségét elvi viszonylatban, még akkor is, ha a jelenlegi törvénykezés mellett ez már nem volna lehetséges.
– Nem a fiamat látogattam meg Bécsben, hanem a tanács érdekeit képviseltem. Esküszöm, ez az utolsó alkalom, amikor elszámolom kiszállásom költségeit – jelentette ki dühösen Doru Opriscan tanácsos a marosvásárhelyi tanács legutóbbi ülésén, miután Molnár Gábor megkérdôjelezte az önkormányzati képviselô január 6 – 10-e közötti küldetésének eredményességét.
Doru Opriscant a kérdés annyira "zavarta", hogy válaszát követôen kirohant a terembôl, becsapva maga után az ajtót, s csak percek múlva tért vissza tisztázni a helyzetet. Van is mit. A bécsi Energiecomfort 2003-ban kötött szerzôdést a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatallal. Ennek alapján 2004-ben felújították az Unirii negyedben levô kazánházat és 5 tömbházban lévô hôközpontot. A korszerûsítést követôen valóban javult a szolgáltatás, hiszen korábban az emeleti lakrészekbe nem jutott el a meleg víz és a fûtés is gyenge volt. Ennek "az ára" az lett, hogy a tanács 49 millió lejes leválási díjat szabott meg azoknak, akik ebben a lakónegyedben az említett kazánházhoz tartoztak. A szerzôdés szerint a kazánház üzemeltetésétôl számítva 11 hónapig nem fizetett semmit a tanács a beruházónak, ezt követôen pedig 36 hónapig havi 60.000 eurót, míg a hátralevô idôszakban 4000- et kell átutalni havonta az Energiecomfort cégnek. Az adósságot 2023-ig kell törleszteni. Az összberuházás 3 millió euróba került, s eddig a helyi költségvetésbôl kb. egymillió eurót fizettek.
Doru Opriscan az önkormányzat megbízásából többször tárgyalt az Energiecomfort cég képviselôivel. Január 6 – 10- e között pedig a tanács részérôl egyedül, Alina Aldea, a polgármesteri hivatal protokollosztályának munkatársával, tolmáccsal, illetve Bauer Andreával, az Energomur Rt. vezérigazgatójával és Bota Zoltán mûszaki igazgatóval – kereste fel a céget. Bauer Andreáék ellenben azt jelentették ki a Népújságnak, hogy nem az Energomur vezetôit vitte magával Opriscan, hanem a tanácsos szegôdött melléjük minden hívás nélkül. A tárgyalások kapcsán elhangzott, hogy olyan beruházóra lenne szükség, amely korszerûsíti a távhôszolgáltató rendszert, majd a szolgáltatást koncesszióba veszi, mivel az eladott hôenergia árával tudja csak megtéríteni a befektetést. A bécsi cég felajánlotta ezt a lehetôséget, azzal a feltétellel, hogy a hôenergia-szolgáltatást, -elosztást továbbra is az Energomur vagy más cég vállalja el. Elsô lépésként a kazánházakat modernizálnák, majd ezt követôen a rendszert is felújítanák. A bécsiek elmondták, hogy Szlovákiában egy új szolgáltató kezébe adták az elosztást, ez azonban azt eredményezte, hogy sokan lemondtak a szerzôdésrôl, még akkor is, ha ígéret volt a rendszer felújítására. Amennyiben az Energiecomfort állítaná elô a hôenergiát, akkor azt szeretnék, hogy garantálják az évente megvásárolandó hôenergia-mennyiséget. Ennek pedig feltétele a távhôszolgáltató rendszerrôl való leválás megszüntetése s olyan díjmegszabás, amely biztosítja a minimális profitot és lehetôvé teszi a lakosság fizetôképességét abban az esetben is, ha teljes mértékben megszûnik a támogatás – állt az osztrák cég ajánlatában.
Bauer Andrea lapunknak elmondta, valóban sokkal költségesebb a hálózatcsere, mint egy hôközpont vagy kazánház felújítása, ezért mérlegelik a beruházás lehetôségét az osztrákok.
Molnár Gábor tanácsos szerint ezek olyan feltételek, amelyeket nehezen lehet teljesíteni. Szerinte a tájékoztatóból az derült ki, hogy Doru Opriscan fölöslegesen látogatott el Bécsbe. Mi több, az RMDSZ képviselôje szerint az osztrákok nem elég dinamikusak, nem sok változatot tudnak ajánlani a tanácsnak. Emellett még azt is kifogásolta, hogy amennyiben egy cég felajánlja szolgáltatásait és üzletet keres, akkor képviselôiknek kellene eljönniük Marosvásárhelyre tárgyalni és nem fordítva.
E felvetést követôen Opriscan is beismerte, hogy azért ment néhány napra, hogy "okosabban térjen vissza". Nehéz lesz ilyen körülmények között együttmûködni az osztrák céggel és a tanácsnak se lesz annyi pénze, hogy eleget tegyen a feltételeknek. Dorin Florea a pártját képviselô tanácsost sajátos módon védte meg: szerinte azért kellett Doru Opriscannak többször Bécsbe utaznia, mert Bauer Andrea, az Energomur Rt. igazgatója nem képes tárgyalni, hiszen nem egy "szupersztár", mint Darabán Ottó, az Aquaserv Rt. vezérigazgatója. Ezt a kijelentést Bauer Andrea nem kívánta kommentálni, azt viszont elmondta, Doru Opriscant nem hívta az Energomur Rt., de végül is jó, hogy jelen volt a tárgyalásokon, hiszen végsô soron a tanácsosoknak kell eldönteniük, hogy mit akarnak, milyen megoldást választanak a város hôenergia- rendszerének a korszerûsítésére. Amennyiben a tanács kidolgozza a hôenergia-stratégiát, az Energomur Rt. majd gondoskodik a mûszakilag legmegfelelôbb kivitelezésrôl. A munkálatokban részt vevô cégeket pedig számítógépes nemzetközi pályázati kiíráson választják ki, ehhez azonban a helyi tanácsnak kell tudnia, mi szerepel a meghirdetendô feladatfüzetben.
A vitát követôen, a tanácsülésen elfogadták az Energomur stratégiáját, miszerint a Tudor Vladimirescu 11-es kazánház, a Mûvész mozi, a Bartók Béla, a Kultúrpalota, a Köztársaság téren levô kazánházhoz tartozókat "kizárják a szolgáltatásból". Erre azért kerül sor, mert nagyrészt – a Köztársaság téri kivételével – az említett kazánházak a fôtéren levô üzleteket és intézményeket is ellátták. Az utóbbi idôben azonban a kereskedelmi egységek és a kultúrintézmények önálló hôközpontokat szereltek fel, így lemondtak a távhôszolgáltatásról. Bauer Andrea ezzel kapcsolatosan lapunknak elmondta: nem feltétlenül azt jelenti, hogy az ittlakók szolgáltatás nélkül maradnak. Már van megoldás arra, hogy kisebb kazánokat szereljenek fel, vagy a tömbházakat lássák el egyéni hôközpontokkal. De ebben az esetben is az Energomur Rt. tulajdonosának, a helyi tanácsnak kell eldöntenie, mit akar.
A bécsi kiszállás után készített jelentésbôl azonban egyelôre az derül ki, hogy az Energiecomforttal folytatott tárgyalások zsákutcába jutottak. Tehát az egész ügylet bizonytalan. Annyi bizonyos, hogy a tanácsos és kísérôjének kiszállása 1420 euróba és 38 lejbe került.
Egyelôre haszontalanul...
• Két év a Fogorvosi Kamara élén
• Választás február 17-én
Úgy kezdtük, mint a legrosszabb válóper után, az egyik fél üres bôrönddel távozott – idézi fel a Fogorvosok Megyei Kamarájának a megalakulását dr. Pongrácz Antal fôorvos, aki két évig állt a szakmai szervezet élén. Mivel február 17-én tisztújítást tartanak, s a továbbiakban nem kívánja megpályázni az elnökséget, az indulásról, az eredményekrôl, a nehézségekrôl és az új vezetôség elôtt álló tennivalókról kérdeztük.
– Visszatérve a két évvel ezelôtti "válóperre", az orvosi kamarából való kiválás ellenére a nem szakmabeli számára úgy tûnt, hogy mégis együtt maradtak.
– Az egész vagyon az általános orvosok kamarájának maradt, de ennek ellenére köszönettel tartozunk, hisz felajánlották, hogy mûködhetünk a székházban, ahol a személyzetet mi is foglalkoztathattuk (órabérrel). Ezenkívül az a 12 ember, aki a fogorvosi kamara vezetôségét elvállalta, rengeteget dolgozott. Pontosabban, akiket megválasztottak, ami jelzésértékûnek számított az egyetem irányába, hisz szinte valamennyien magánpraxist folytató orvosok voltunk.
– "Hatalmas" munkáról beszélt, mi volt a feladatuk?
– Az elsô idôszak a fogorvosokkal kapcsolatos adatbázis rendbetételével telt el. Idôközben megszerveztük a privát rendelôkben önkéntesen felvállalt, jól mûködô szombat-vasárnapi ügyeletet. Bár a listákat rendszeresen elküldtük mind a két napilapnak, a szolgáltatást jobbára csak a Népújság olvasói tudták igénybe venni, mivel ott közölték rendszeresen az ügyeletek helyszínét. A december 17-i ügyeletem idején az egyik páciens azt mondta, hogy a román taxisofôr ajánlására nézte meg a Népújságban, melyik rendelôhöz fordulhat. A hétvégi szolgálat megszervezésében a prefektusnak is nagy szerepe volt, aki szorgalmazta, hogy a páciensek ellátását folyamatosan biztosítsuk.
Éjszakai ügyeletet nem tartottunk abból az elgondolásból, hogy a fogfájás a csillapítók hatására reggelig átvészelhetô. Arc tájéki balesetet követôen vagy súlyosabb problémák esetén pedig a szájsebészeti klinikához fordulhatnak a betegek.
– Miért beszélt az ügyeletrôl múlt idôben?
– Január elsejétôl ez a rendszer megszûnt. Az állandó fogorvosi ügyelet megszervezését törvény írja elô. A helyszín egy központilag szervezett rendelô kell legyen, ahol az egészségbiztosítási pénztárral szerzôdéses viszonyban levô orvosok teljesítenek szolgálatot. E körül egyelôre még nagy gondok és bonyodalmak vannak. Az egészségügyi vezetôk ugyanis úgy értelmezték a jogszabály vonatkozó részét, ("medicii vor face contra cost") hogy a volt Hosszú utcai (1918. December 1. úti) járóbeteg-rendelôben kialakított helyiségbe minden orvos elmegy az asszisztensnôjével és a felszerelésével és ügyeletezik, a páciens pedig fizet. Ez a tevékenység azonban nem szerepel az orvosnak a pénztárral megkötött szerzôdésében. Számlát sem adhat a betegnek, mivel azt csak a saját rendelôjében teheti. Ilyen formában illegális tevékenység lenne. A törvény pontos értelmezése szerint a kórház kell biztosítsa a felszerelést és meg kell fizesse az orvost és az asszisztenst.
– Ezek szerint a sürgôsségi ellátás költségeit is a beteggel akarták megfizettetni, holott legalább ennyi ingyenesen járna!
– Ki kell tisztán mondani, hogy a fogorvosi ellátást valójában a lakosság nyakába varrták, s ezt minden egymást követô kormány megerôsítette. Az egészségbiztosítási alapból mindössze két százalékot kap a fogorvoslás. A kollégium megalakulása után megpróbáltunk egyezkedni a pénztárral, hogy kössön kevesebb fogorvossal szerzôdést, mivel az e célra szánt összeg nagyon sokfelé osztódik. Ez azt jelenti, hogy a szerzôdéses viszonyban álló orvosok 12-16 millió lejt kaptak havonta, miközben egy doboz jó minôségû tömôanyag körülbelül ennyibe kerül. Az említett összegbôl négy-öt biztosítottat lehetett ellátni, s a pénz két nap alatt elfogyott. A kamara álláspontja az volt, hogy kevesebb rendelô között kellene elosztani az összeget, ami lehetôvé tenné, hogy a szóban forgó kabinetekben (amelyek egy-egy negyedet lefednének) folyamatos legyen az ellátás. Bár tudjuk, hogy a biztosítási pénztárnak sem könnyû visszavonni a szerzôdéseket, a kamara megalakulása után megpróbáltuk megállítani, hogy újabb fogorvosokkal kössenek szerzôdést.
Egyébként Európa-szerte jellemzô, hogy az állami biztosítótársaságok visszavonulnak a fogorvoslásból és a magánbiztosítók veszik át a szerepüket nem kis összegért.
– Hány fogorvos dolgozik a megyében és hányan állnak kapcsolatban a biztosítóval?
– Bár a kamara megalakulásakor 300-an voltunk, a két év alatt a tagság száma százzal növekedett. Ebbôl Marosvásárhelyen 80-an, megyei szinten 160-an vannak szerzôdéses viszonyban a pénztárral.
– Milyen mûveletekre vonatkozik a biztosítás?
– A legegyszerûbb és legolcsóbb tömésfajták, a gyerekek sürgôsségi ellátása – 18 éves korig. A nyugdíjasoknak viszont a legegyszerûbb mûfogsorok is csak részben kedvezményesek.
– Mi a Fogorvosi Kamara feladata?
– Elôször is pontosítanunk kell, hogy nem szakszervezet. A fogorvosokat illetô etikai problémákat kell megoldania és biztosítania, hogy megfelelô képzettségû fogorvosok megfelelô szinten és az elôírt feltételek között lássák el a megye lakosságát. Ennek ellenére a megalakulást követôen szakszervezeti feladatokat is el kellett látnunk az állami intézményekkel szemben. A fogyasztóvédôk és a munkaügyi ellenôrök gyakran keresték fel a fogorvosi és a családorvosi rendelôket, mivel ott lehetett büntetni. Holott az említett rendelôk sokkal szigorúbb feltételeknek tesznek eleget, mint az állami egészségügyi intézmények. Nekünk 48 órán belül ökológiai égetôbe kell küldenünk a hulladékot, s a nem fertôzött szemétre pedig szerzôdést kellett kötnünk a Salubriservvel, amely elôírta, hogy 120-as eurokukákba kell elhelyezni, holott a rendelôkben keletkezô ilyen hulladék alig egy zacskónyit tesz ki hetente. Ehhez hasonló abszurd helyzeteket kellett tisztázni, olyan emberekkel kellett tárgyalni, akikkel nem szeretnék többet találkozni. Az abszurdnak az volt a maximuma, amikor a fogyasztóvédôk, akikkel szemben egyébként pert nyertünk, arra akartak kényszeríteni, hogy az amalgámkapszulákban levô ezüst mennyiségét rendszeresen mérjük, amit egyébként gép kavar össze.
– Említette az etikai problémákat, milyen reklamációkkal szembesültek?
– Több indokolatlan feljelentés érkezett páciensek részérôl a fogorvos által elvégzett munka minôségét illetôen. Az is elôfordult, hogy megalapozottnak találtuk a panaszt, és azt ajánlottuk az orvosnak, hogy fizesse vissza a munkadíjat, hogy ne kerüljön sor bírósági eljárásra.
A legsúlyosabb eset az volt, amikor feljelentést kellett tennünk egy kolléga ellen, aki teljesen illegálisan mûködött egy tömbház felsô emeletén. A tapasztaltak ellenére megpróbáltuk emberséggel kezelni az ügyét, és mint orvosnak nem vontuk vissza a mûködési jogát, viszont arra köteleztük, hogy megfelelô, törvényes körülmények között dolgozzon. Voltak elismert kollégák ellen tett névtelen, rosszindulatú feljelentések is. Egyébként a munka elvégzését követô hat hónapon belül lehet kifogást emelni, azon túl nem vesszük figyelembe.
Szociális problémákkal is fordultak a kamarához olyan idôs orvosok, akiknek a rendszerváltáskor kis nyugdíjat szabtak meg és sok betegséggel küzdenek. Ahogy fel tudtunk kutatni anyagi forrásokat, segítettünk.
Mivel nem volt akkora pénzalapunk, hogy bankkölcsönt vehessünk fel egy székház megvásárlására, ezért albérletben helyeztük el irodánkat. Reményeink szerint a következô két évben nyílik majd lehetôség a bankkölcsönre.
– A kamara feladata, hogy megfelelô képzettségû fogorvosok dolgozzanak a megyében. Mostanában sokat panaszkodnak a végzôs fogorvosok gyakorlati felkészültségére…
– Sajnos, a hallgatóknak nincs lehetôségük eleget gyakorolni. Az egyetemnek kellene támogatnia saját klinikáját, ahol a gyakorlati képzés folyik, hogy kedvezményes áron dolgozhassanak, egyébként a páciensek a magánorvosi rendelôkhöz fordulnak. A mi lehetôségeink korlátozottak, ahhoz képest, hogy egyes európai országokban a kamarák ellenôrzik az egyetemi büdzsé elköltését. Nálunk erre a kamarának nincs lehetôsége, és el kell fogadnunk azt a diplomát, amit egy akkreditált egyetemi kar kibocsát. Ezt külföldön is elismerik, de csak egy ideig, amíg kiderül, hogy a fogorvos mit tud.
Az elôírt évi negyven kreditpont összegyûjtését, a szakmai színvonal emelését szolgálták a kamara által akkreditált és szervezett továbbképzô tanfolyamok.
Legnagyobb érdemünk, hogy valamennyire sikerült felráznunk a – részben szundikáló, mindent készen váró – tagságot. Amíg az elsô közgyûlésünkön alig 30 fogorvos vett részt, a másodikon több mint 200-an voltak, mivel úgy gondolták, hogy hasznos információkat tudunk közvetíteni számukra.
Két hét múlva indul a kamara weboldala, s a híreket, tudnivalókat ezután itt tudjuk elhelyezni.
Az elkövetkezô napokban kell kiadnunk a végleges tagsági igazolványt, ami eu-s biztosítási jelekkel van ellátva. 400-ból egyelôre 200 kolléga veheti át, a többit folyamatosan bocsátjuk ki, ahogy érkeznek. Az igazolványt évi két pecséttel kell ellátnunk, a malpraxis-biztosítás és az évi 40 kreditórányi folyamatos továbbképzés igazolására. A külföldi munkavállaláshoz szükséges erkölcsi, szakmai igazolvány kibocsátása is a kamara feladata. Foglalkoztunk – hiszen törvény szabályozta kötelességünk – a külföldi fogorvosoknak szóló engedély kibocsátásával is, hogy romániai szakmai gyakorlatot folytathassanak. Voltak orvosok is, akik például egy-egy faluba nyáron ingyenesen jöttek dolgozni.
– Most, amikor már letisztul a helyzet, ismeri a problémákat és a lehetôségeket, miért nem jelölteti magát?
– Az elmúlt években minden szabadidômet felemésztették a kamarai elnökséggel járó, fôleg bürokratikus teendôk, amelyekbe belefáradtam. A szakkönyvem megírásának az elejtett fonalát is újra fel kellene vennem. Úgy érzem, most már igazi menedzser kell a kamara élére, aki az önkéntesség lejártával – az Országos Tanács Határozata értelmében – fizetést is kaphat. Ami engem illet, az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvostudományi Szakosztálya, fogorvostani szakcsoportjának a vezetôje vagyok, és ebben a minôségemben szeretnék a jövôben is színvonalas továbbképzôket szervezni, és a kamara valamelyik szakbizottságában is szívesen részt vállalnék, ha igényt tartanak rá. A kollégáknak pedig azt javasolom, különösen a fiataloknak, hogy minél többen vegyenek részt a választásokon, ne utólag elégedetlenkedjenek, hanem egyrészt vállaljanak jelöltséget, másrészt éljenek szavazati jogukkal.
Nagyhaver: – Integrálóggyá' má' a lecsóba, ne csináld itt nekem a fesztivált, hallod-e, a francba, mindenki ide bámul, hát mi vagy te, a Lordok Házában csináltak? Itt kapod a legjobb kávét a városban, oszt' még neked áll feljebb? Hát kinek képzeled magad, ejsze' a Riviérán böklentett ki az édes anyukád, mi? Ha egyszer ez van, akkor ez van, mit gondolsz, amért most má' Európa, attól még mi? Attól aztán semmi, haver. Behozlak egy rendes helyre, hogy ne fújja ki a vitamint a csontodból a szél, aztán teszed itt nekem, fintorogsz, nem tetszik, hogy más is él vagy mi?
Az integrácijó nem azt jelenti, hogy most má' ettôl kezdve te is vagy valaki! A csóré üleped, igaz, má' nem lóg ki a turkálós gatyádból, de attól még nem vagy úr, hogy rongykesztyût húztál, mert a körmöd alatt még ott a tegnapi sár, odahaza még újságpapírral törlitek, ugyé, aztán hiába jársz mappával meg doszárokkal, legfeljebb ezt a vén exszekust hatod meg vele, kishaver. Az még így, rozzantan is többet tud, mint Ilieszku Böszeszkuval hibridizálva, öcsi. Ha ezek a vén szivarok elkezdenek füstölni, Európa rögtön kihívja a tûzoltókat, komám, de addig bennég az összes államtitok, haver.
Behozom ide a nyavalyást, mert a másik szalonunkat, ahova járunk, teccik tudni, a régi boltunkat, micsa' üzleteket lehetett kötni, uram!, hát azt már vagy felszámolják, vagy renoválják, nekünk mind a kettô porkó dettó: vagy elôkelô kávézó, vagy bank lesz belôle, oda nekünk nincs miért globalizálódni, mert csak kidobnak úgyis.
Oszt' ennek a mucsok-gyûjteménynek nem tetszik a szalon. Neki a Kontinentál sem elég puccos, pedig ott lakik a miniszter is, amikor hazajô, láttam nem egyszer, mert én oda járok, mikor elfogy a budipapírom. Nem tetszik ez a tisztességes korcsoma – hát van még egy ilyen Vásárhelyen, mondja meg?! Dik csak ide: ez itt, ahol vagyunk, ez a nefumötorok szalonja, a másik a fumötoroké, jól mondom? Oda van írva, né, éppen a maga feje fölött, hogy mit fizet, akit elkapnak, hogy itt szivarozik, a nefumötor szalonban. De mikor a másik szalonban már nincsen hely, mit csináljon a szerencsétlen európai konszumátor, kedves uram? Ott gyújt rá, ahol eléri, nem? Aztán a másik szalonból úgyis átszivárog ide a füst, az meg kétszeres digi-dagi, ugyé, a Nácionál Csánnel is mutatta, hogy mivel jár a passzív dohányzás, szemben a masszív szivarozással, ami odabent folyik: dufla rák.
Hát akkor nem jobb, ha direktbe szívja az ember? És ez a finnyás filfizony húzogatja az orrát, hiába küldöm, büdös a nyavalyásnak neki sorba állni, hogy még egy décentet hozzon. Nehogy pálinka nélkül érkezzé', mer' kiadom a helyedet a kalapos diplomatáknak!
Látja, ezek érzik az európai pulzust, uram, minden másodiknak ügyvédi táska a hóna alatt, ôk parancsolnak a törvénynek, nem a törvény nekik. Na, hozod már, te konsziliér? Nézze csak meg, kik járnak ide: a leszakadtak, akiknek minden mindegy, isszák a hamis piákat, amíg még kapni lehet, tegnaptól hárommal drágult a vodka, tudta? , aztán valahogy csak eltemetôdnek, nem? Járnak a vidékiek, ahogy leszállnak a maxitaxiról, ötszáz lépés, s hoppá bé, meleg?, van, bûz?, van, épp, mint a kisbuszon, hazulról haza jönnek, kávét, rákit, cigit, csak azután a vásárlás, a hivatalok, a kórház. Még a menô vállalkozók is ide járnak, uram, mert itt elkapják az adósaikat; meg azokat is, akikkel egy kis piszkos munkát el lehet végeztetni, bagóért.
Olyan ez a szalon, kedves uram, ha érti, mire apropózok, mintha Noé bárkáját ide költöztették volna, de állatok nélkül, mert elegek vagyunk mi is ahhoz az állatsághoz, ami nekünk még hátravan. Na, hoztad végre, kishaver? Látod, az úr igazi szitojén, nem pofázik, hogy menjünk át a fumötor szalonba, strászburgi úriember, meghallgatja a szegény polgárt is –, kedves uram, nem jelölteti magát? Mert én bizonyisten, magára szavaznék!...
Kishaver: – Hûje vaj' Ózzsi, sze' ez a fószer nem is beszél. Siketnéma ez, Ózzsiii...
Az infláció még mindig globális veszélyt jelent, a világ központi bankjainak nagyon elôvigyázatosaknak kell lenniük az árkockázatok miatt – jelentette ki szombaton a davosi Világgazdasági Fórumon Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EBK) elnöke.
Az európai jegybank elnöke figyelmeztetett azokra a kockázatokra, amelyeket a 2001-ben a katari fôvárosban elindított "dohai kereskedelmi forduló" néven ismert tárgyalássorozat kudarca, az olaj árának esetleges változása, valamint a világgazdaságban kibontakozó egyensúlyi problémák jelenthetnek.
Trichet elmondta, hogy az eurózóna gazdasága jobban teljesít, mint azt várták, de ennek ellenére strukturális reformokra szólított fel.
Európának nagyon jó éve volt tavaly, és idén is hasonló, kétszázalékos gazdasági növekedésre lehet számítani. A termelékenység területén azonban sok a teendô – mondta, ami a strukturális reformok szükségességét veti fel. Az EKB elnöke végezetül hozzátette, hogy az európai termelékenység még mindig elmarad az amerikaitól.
Robert Kimmit amerikai pénzügyi államtitkár arról beszélt, hogy az amerikai, a világ legnagyobb gazdaságának kilátásai kedvezôek a tavalyi év negyedik negyedében megmutatkozó növekedés láttán. Az idei évben tartós emelkedésre lehet számítani, mérsékelt inflációtól kísérve. A februárban benyújtandó amerikai költségvetés célja, hogy a költségvetést 2012-re egyensúlyba hozza. Egyben felszólította a többi országot is, hogy tegyenek meg mindent a gazdaságaikban jelentkezô egyensúlyhiány rendezése érdekében. Hangoztatta, hogy rugalmas árfolyamokat szeretnének látni a felemelkedô országok gazdaságában, különösen a nagy valutatartalékokkal rendelkezô Kínában. A kínálat diktálta növekedést szeretnének Japánban és az euróövezetben is – fejtette ki az amerikai véleményt a pénzügyi államtitkár. Vu Hsziao-ling (Wu Xiaoling), a kínai jegybank elnökhelyettese arról beszélt, hogy országának még sokat kell tennie pénzügyi rendszerének fejlesztése érdekében. Hangoztatta, hogy egy hirtelen változtatásnak drámai következményei lehetnek, ezen a téren nagyon vékony jégen halad a kínai kormányzat.
Megyénkben az Erdészeti Igazgatóság tulajdonában lévô három telep tavaiban tenyésztenek pisztrángot, Vármezôn évente 30, Palotailván 15-20, és Laposnyán 10-20 tonna mennyiségben. A pettyes mintázatú, finom húsú halat ezenkívül még két, magánkézben lévô kisebb telep tavaiban is tenyésztik.
– Milyen gazdasági évet zártak a legrégebbi tenyésztelepen, Vármezôn? Változott-e a tenyésztési technológia? Hogyan zajlik az értékesítés? Mi történik majd a jogtulajdon tisztázása után? Ezekrôl a kérdésekrôl beszélgettünk Lokodi Gergellyel, aki 30 éve dolgozik a vármezôi pisztrángtenyészetnél.
Vármezôben a pisztrángtenyésztést id. Lokodi Gergely, a mostani telepvezetô nagyapja kezdte el 1934-ben, aki Olaszországban tanulta a szakmát. Az 5 hektáros összterületû, 1,3 hektáros vízfelületû telep 1949-ig magántulajdonban volt. Azokban az években a pisztrángot Budapestre és Szovátára szállították. 1949-ben államosították a telepet, amelynek adminisztrálását a helyi erdészeti gondnokság vette át. Az államosítás óta eltelt években az erdészet korszerûsítette a tenyésztési technológiát, felújította a keltetôházat, a tavakat összekötô csatornarendszert, az épületeket.
A jelenleg alkalmazott tenyésztési technológa alapján a fejés (ikrakivétel) a keltetôházban zajlik március közepe után. Az ikrákat szitákba helyezik, a kikelt kis halakat az elônevelô tavakba helyezik, ahol elkezdôdik etetésük ivadéktáppal. Amint növekednek, egyre több tápot adagolnak. Ôszig tartják az elônevelô tavakban, amikor osztályozzák és a telelô tavakba helyezik át a halakat. Innen kerülnek a tepsibe. A tenyészhalakat hat hónapos koruk után külön rezsimben tenyésztik. A fogyasztásra szánt halak tenyészideje 1,5 év. Az itt dolgozó hat ember számára a legtöbb gondot a kis halak okozzák, amelyeket paraziták, tetvek támadnak meg, de amint azokat felfedezik, elkezdik a kezelést. A két kilogrammos kicsomagolású fertôtlenítôszer nagyon drága, a tenyésztés során nagyon sok pénzt költenek ilyesmire. Jelentôs kiadás még az a 20.000 lej, amit Román Vízügyeknek fizetnek évente azért, mert a 22 elônevelô és 28 telelô tóba a vizet a Nyárádból biztosítják. A tenyésztés során jelentôs összegekbe kerül a csatornarendszer és a tavak takarítása.
Az értékesítés szabadon történik, a magánvásárlók és jogi személyek a tenyészteleprôl szállítják el a halakat. A sebes-, a szivárványos pisztráng, a havasi sajling kilogrammjának vételára 15 lej. Ez az ár fedezi a kiadásokat, a dolgozók fizetését, s egy kis jövedelmet is biztosít. Az éretté vált halállomány hûtôházban való tartósítását nem tervezik, mert jelentôs beruházást igényelne, emellett a számítások szerint a pluszköltségek a vételárban mutatkoznának meg, 15 lejrôl 23 lejre növekedne a fagyasztott pisztráng kilónkénti ára.
A vármezôi pisztrángtenyészet furcsa helyzetbe került a jogtulajdonviszony szempontjából. A Lokodi család a Romsilvától visszaigényelte a telepet. A család eddigi perköltsége közel 10.000 lej. A Romsilva a per során visszaigényli az évek során történt befektetések értékét, a Lokodi család pedig – mivel a telep az államosítás után is nevükön maradt – használati bért követel. A bírósági döntésre még várni kell. Mi lenne a magánosítás elônye? Lokodi Gergely szerint az, hogy szakismerete és tapasztalata alapján gazdaságosabbá tehetné a pisztrángtenyésztést.
(kilyén)
Az uniós csatlakozással egy idôben életbe lépett új adózási szabályokról már többször ejtettünk szót lapunkban. Az év elején esedékes adóbevallási és fizetési határidôkrôl, melyek a cégek nagy hányadát érintik, a Megyei Közpénzügyi Hivatalnál Dénes Irén helyettes ügyvezetô vezérigazgatót kérdeztük.
Kis forgalomnál héa (TVA) negyedévente
Január 25-éig a tavalyra 100 ezer eurónál kisebb üzleti forgalmat jegyzett cégeknek kellett jelentést benyújtaniuk az intézményhez a héafizetési kötelezettségükre vonatkozóan. Idéntôl a határküszöbnél kisebb üzleti forgalmú vállalkozóknak negyedévente kell a héát befizetniük, a nagyobb forgalmú cégek továbbra is az eddig megszokott szabályok szerint, azaz havonta kell befizessék ezt az adót. A bejelentési kötelezettség azokra az esetekre vonatkozik, ahol az üzleti forgalom tavalyhoz képest változott, és mértéke túllépte vagy elmaradt a százezer eurós értékhatártól. Tegnapi adatok szerint 4779 marosvásárhelyi cég nyújtott be erre vonatkozó jelentést a közpénzügyi hatósághoz, az elmaradt érdekeltek a 010. számú formanyomtatványt kell kitöltsék a pénzügyi hivatalnál.
Több, az új adószabályok szerinti bejelentési határidô februárban érkezik. A legtöbb 9 alkalmazottat foglalkoztató, kétmillió euróig terjedô üzleti forgalmú cégek – ezekbe a határokba az aktív cégek több mint fele illeszkedik – idéntôl negyedévente kell a béradókat és a kapcsolódó járulékokat befizessék. Az idevágó adónyilatkozatokat február 25-ig kell benyújtsák a vállalkozók a területileg illetékes közpénzügyi hivatalokhoz – szintén a 010-es formanyomtatványról van szó, amihez mellékelni kell egy saját felelôsségre kitöltött nyilatkozatot az adott cég alkalmazottainak létszámáról.
Szintén február 25-ig kell adónyilatkozatot tegyenek és évente adót fizessenek a nonprofit entitások, az egyesületek és alapítványok. Ezek az adófizetôk is a területileg illetékes közpénzügyi hivataloknál kell a 010-es nyomtatvány kitöltésével adónyilatkozatot tegyenek – szögezte le lapunknak Dénes Irén. Mint hozzátette, a megye többi helységében bejegyzett adófizetôk akár a marosvásárhelyi székhelyû megyei igazgatóságon is benyújthatják a nyilatkozatot, a nyomtatványt itt is elveszik tôlük, majd a bejelentési határidô lejárta után az adatokat továbbítják adott esetben a területileg illetékes más közpénzügyi hivatalnak, az eljárás lényege, hogy az adófizetôket a bejelentési kötelezettség címén nem sétáltatják az adóhivatalok között.
A kisiparosok még a régi szabály szerint kell adót bevalljanak
Az iparengedéllyel dolgozó kisiparosok vagy családi vállalkozásként bejegyzett kisvállalkozók adóbevallásának határidejével kapcsolatban korábban objektív okok miatt téves határidôt közöltünk lapunkban – ez a terminus május 15. A tavalyi adóbevallás benyújtásánál még külön figyelni kell arra, hogy a dokumentumra a régi adószabályok szerint az adószám megjelölésénél a személyi számot kell ráírni, és nem az új EU-konform adószámot, amit a tavalyi esztendô végén kellett kiváltani. Az adóhivatalok új adószabályoknak megfelelôen átalakított szoftverei a tavalyi adóbevallást az új adószámmal nem tudják feldolgozni, ezért az esetleges kellemetlenségek elkerüléséért erre a részletre érdemes figyelni – tájékoztattak a közpénzügyi hatóságnál. Mint megtudtuk, a több mint tízezer hasonló kisiparos túlnyomó hányada már kivette a hatóságtól az új EU-konform adószámát, melyet – a tavalyi adóbevalláson kívül – már minden pénzügyi mûveletnél használni kell.
Benedek István
A háborús és terrorfenyegetettség ellenére tavaly a turizmus rekordszintet ért el a világon: 2005-höz képest 4,5 százalékos bôvüléssel 842 millióra nôtt a lakhelyükön kívüli országokat felkeresôk száma. Az Idegenforgalmi Világszervezet (UNWTO) hétfôi madridi bejelentése szerint ez a növekedési ütem meghaladja a szakértôi várakozásokat. Az idei évre a UNWTO négy százalék körül várja a globális idegenforgalom bôvülését.
A szervezet fôtitkára, Francesco Frangialli szerint a legmagasabb növekedési ütemet a szegényebb afrikai és ázsiai országok mutathatták fel az érkezô turisták számában. Tavaly a legnagyobb bôvülést Afrikában regisztrálták a turisták számában, 8,1 százalékkal.
A Szaharától délre fekvô országokban a növekedés 9,4 százalékos volt, Észak- Afrikában 5,8 százalék. Ázsiában és a csendes-óceáni térségben a felfutás 7,6 százalékos, míg Európa a maga 4 százalékos bôvülésével a világátlag alatt maradt.
A fôtitkár hangsúlyozta, hogy az idegenforgalom egyre jelentôsebb szerepet játszik a globális növekedésben és a szegénység elleni küzdelemben.
Amerikai napkutatók kiszámították, hogyan ingadozik a Nap hômérséklete, ha figyelembe veszik a Nap belsejének mágneses mezôjét is, ahogy azt magyar csillagászok két évvel ezelôtt javasolták. Érdekes módon egy gyorsabb és egy lassúbb megoldás is lehetséges, és ezek ciklusideje egybeesik a földi jégkorszakok jelenlegi illetve millió évekkel ezelôtti gyakoriságával. A még korántsem elfogadott új elképzeléssel ellentétben a régebbi elméletek nem adtak magyarázatot a jégkorszakok ciklusidejének megváltozására.
A jelenleg elfogadott elmélet, az úgynevezett "standard modell" szerint a Nap magjának hômérséklete állandó, amirôl a gravitációs és a nukleáris fúzió egymással ellentétes irányú nyomásának egyensúlya gondoskodik.
A legtöbb tudós úgy hiszi, hogy a jégkorszakok a Föld pályájának apró változásaiból, a Milankovic ciklusokból következnek. A Föld pályája nagyjából 100 ezer évenként kör alakúból enyhén ellipszis alakúra változik, majd vissza. Milutin Milankovic szerb építômérnök 1930-ból származó elmélete szerint ilyenkor a Földet összességében kevesebb napsugárzás éri, és ez indítja el a jégkorszakokat. A Magyar Tudományos Akadémia "Konkoly" obszervatóriumában Grandpierre Attila és Ágoston Gábor 2005-ben felvetette, hogy a Nap magjában kialakuló mágneses mezôk instabilitásokat okozhatnak a plazmában,
ami hômérséklet-ingadozásokhoz vezet. Robert Ehrlich (George Mason University, Fairfax, Virginia, USA) folytatta a munkát, és a standard modellnél lényegesen több hatást vett figyelembe. Bár modelljében a legtöbb változás egymás ellenében hatva semlegesítôdött, Ehrlich talált hosszú távú hômérséklet-változásokat okozó egymást erôsítô hatásokat is. Számításai szerint a Nap magjának hômérséklete 13,6 millió Kelvin fok környékén ingadozik, és a változás gyakorisága vagy 100 ezer, vagy 41 ezer év, a Nap véletlenszerû belsô folyamatok következtében áll át az egyik vagy a másik fajta lüktetésre – írta a New Scientist címû brit tudományos folyóirat.
A megkérdezett kollégák, Neil Edwards brit klimatológus (Open University, Milton Keynes, Nagy-Britannia) és Nigel Weiss napfizikus (University of Cambridge, Nagy-Britannia) szerint még korai leírni Milankovic elméletét. Bírálói szerint ugyan a pályaváltozások hatása nem elég nagy a jégkorszakok kialakulásához, de ezeket felerôsíthetik egyes egymást kölcsönösen gerjesztô éghajlati folyamatok, például ha a jég miatt nem jut ki a levegôbe a tengerekben keletkezô szén-dioxid, kisebb lesz az üvegházhatás és tovább hûl a Föld. A Milankovic-ciklusok egyetlen baja, hogy a jégkorszakok ciklusváltását nem tudják megmagyarázni. Egyébként a ciklusok kiszámíthatók, tudni lehet, hogy a Föld éppen milyen fázisban van, és össze lehet vetni a mért értékekben megfigyelhetô tendenciákkal.
(MTI-Press) – A tudomány mai ismeretei szerint csupán egyetlenegy embercsoport mentes a ráktól. Ez a teljes immunitást élvezô kis közösség a hunza törzs Kasmír északnyugati hegyvidékén, s tagjai híresen hosszú életûek. Legfontosabb táplálékuk a kajszibarack.
Természetgyógyászat, egészséges életmód, hagyományos és alternatív daganatterápia határvidékén szerkesztett internetes oldalakon gyakran olvasható, hogy a hunza népcsoport tagjait nem sújtják az úgynevezett civilizációs ártalmak: szívbetegségek, vérnyomásproblémák, daganatos megbetegedések. A nôknél ismeretlen a klimax, a férfiak még 90 éves korukban is nemzôképesek. Kik azok a hunzák?
A fehér hunokat, Attila hunjainak rokonait nevezik így. A mindössze 14 ezer fôt számláló nép a Himalája hegyei között, zárt völgyekben él, melyeket csak igen magas hágókon át, nehezen lehet megközelíteni. A Hunza-völgy Kína, Tadzsikföld és Pakisztán határán húzódik, ahova még nem jutott el a civilizáció romboló hatása. Több ezer éves földrajzi elszigeteltségüknek köszönhetôen a hunzák egészséges és természetes életszokásokat követnek.
A pakisztáni-afgán-kínai határvidéken élô közösség szellemi néprajzáról (például eddig nem ismert samanizáló szokásairól) könyvet is írt egy magyar szerzô, Csáji László Koppány (Tündérek kihalófélben – Hunoktól a hunzakutokig). Csáji 2001-es kutatóútját megelôzôen nyolc évtizeddel egy világszerte nagyra becsült brit sebész és orvos, dr. Robert McCarrison ezt írta az amerikai orvosszövetség újságjának 1922. január 7-i számában: "A hunzáknál nincs ismert rákos eset. Ennél a népnél hatalmas sárgabarack-ligetek vannak. A sárgabarackot a napon szárítják meg, és igen bôséges mennyiségben fogyasztják." Attila hunjainak rokonai megtanulták értékelni és szerteágazóan felhasználni egyetlen gyümölcsüket: édesítésre is aszalt kajszit használnak.
McCarrisont Nagy-Britannia kormánya nevezte ki a múlt század elején, a brit megszállás ideje alatt, India táplálkozásának megfigyelésére. A brit orvos fôleg a Gilgit zóna szokásait írta le Észak-India egyik tartományában, Észak- Kasmírban. Híressé azonban az tette, hogy fölfedezett egy népet – a hunzákat –, melynek nem voltak orvosaik és kórházaik, fiai mégis 100 éves átlagéletkort értek el, tökéletes életerôben és jó egészségi állapotnak örvendve. Hét évig tanulmányozta ôket, s az akkori világ egyetlen népbetegségét sem fedezte fel náluk. A 90-110 év közötti lakosok vizsgálata során kiderült, hogy vérnyomásuk, koleszterinszintjük és szívmûködésük normális. Életerejük titkát egyedül táplálkozási szokásaikban találta meg.
A hunzák a zöldségeket és gyümölcsöket, gabonaféléket, a tejet és tejtermékeket fôzés nélkül fogyasztják, húst pedig csak igen ritkán esznek. Egyáltalán nem használnak hántolt (fehér) rizst, cukrot és sót, a szintetikus táplálékokról még csak nem is hallottak.
A hunzák földjén, ahol a pénz fogalmát nem ismerték, egy ember gazdagságát a birtokában lévô sárgabarackfák számán mérték le. Minden utazó említést tesz a hunzák hatalmas sárgabarack-ligeteirôl. A nálunk is termô gyümölcsöt ôk az év minden szakában fogyasztják, amikor friss a termés, azt, de a magját nem dobják el, hanem a napon megszárítják, s elteszik télire. Naponta 30-50 barackmagot esznek meg. Ebbôl préselnek olajat, amellyel sütnek-fôznek, s még kozmetikumként is használják. Asszonyaik arca a préselt barackmagolajnak köszönhetôen még élemedett korban is ránctalan, bársonyos. A fehér hun nôk egyik jellegzetessége – és büszkesége – a ténylegesnél 15-20 évvel kevesebbnek látszó életkor.
Az 500 ezer lakosú északnyugat-angliai iparváros, Manchester megkapta az engedélyt Londontól az elsô "szuperkaszinó" létesítésére a szigetországban.
A játéktermekben rulett, black jack és pókerasztalok mellett még 1250 darab "egykarú bandita" is helyet kap. A létesítmény a kaszinó mellett szállodákat, éttermeket és egy konferenciaközpontot is magában foglal majd. A tervezett beruházási költség 400 millió euró. A szuper kaszinó legalább 2700 új munkahelyet teremt. Manchester mellett London, Blackpool és Glasgow is pályázott a szerencsejáték- koncesszióért. A város a tizenkilencedik században az ipari forradalom egyik központjaként vált ismertté. Ma szinte kizárólag futballcsapatáról ismeri a világ.
(MTI-Press) – A ruhaanyag szövetébe beépített mikrokapszulák tartalmazzák majd azt a vegyületet, vagy baktériumölô molekulahalmazt, amely a fertôzô szennyezéseket elpusztítva, megvédi az ilyen anyagból készült ruha viselôjét a betegségtôl. Más megoldással sokoldalúan felhasználható, "intelligens" szöveteket próbálnak elôállítani.
A jövô textíliái már nem csupán öltöztetik viselôiket, s védik ôket az idôjárás viszontagságaitól, hanem baktériumölô hatásukkal a betegségek jelentôs részét is távol tarthatják majd tôlük – ez a meglepô állítás olvasható abban a beszámolóban, amelyet a Sciences et Avenir címû francia tudományos havilap közölt 2007. januári számában.
A szakemberek már régóta próbálkoznak különbözô "intelligens textíliák" kifejlesztésével, s mostanra már értek is el sikereket. Az egyik módszer, hogy a szövetbe mikrokapszulákat ágyaznak, különbözô hatóanyagokkal. Ez utóbbi lehet parfüm – de lehet például baktériumölô szer is. A Hermes francia divatház néhány éve olyan selyemsálakat dobott piacra, amelyekben ilyen mikrokapszulák voltak, parfümvegyületekkel. De van már olyan zokni is, amelynek szövete mikrokapszulákban baktériumölô szert tartalmaz, s ezzel megakadályozható a lábszag...
A módszer viszonylag egyszerûen mûködik: a mikrokapszula lényegében egy parafinvegyület, amely normális hômérsékleten szilárd halmazállapotú, azaz magába zárja hatóanyagát. Ám testhômérsékleten felmelegszik, cseppfolyós állagúvá válik, s a vegyület kiszabadul belôle. Azonban van két alapvetô probléma: egyrészt a mikrokapszulák élettartama véges, elôbb-utóbb kifogy belôlük a hatóanyag. Másrészt pedig nehezen tûrik a mosást.
Egy másik, ígéretesebb módszer annak elérése, hogy a baktériumölô molekulák közvetlenül a szövetbe ágyazódjanak, ott megtelepedjenek. Ez jóval bonyolultabb, mint a mikrokapszulák beépítése, ám ha sikerül, a legfôbb probléma lényegében megoldódik: mindaddig, amíg maga a szövet létezik, a baktériumölô hatás is megmarad. A Sciences et Avenir beszámolója szerint ez az új szövettípus óriási elôrelépést jelentene például a kórházakban szerzett fertôzések elleni küzdelemben. Ha a kórházi ágynemût, vagy az ott hordott öltözéket ezentúl ilyen textilbôl készítenék, ez a gond lényegében megszûnne, de legalábbis alaposan lecsökkenne.
S végül az új típusú szöveteknek lehet egy harmadik felhasználási területe is: a miniatürizálásnak köszönhetôen már ma is van például olyan trikófajta (egy kaliforniai cég Lifeshirt nevû terméke), amely folyamatosan méri viselôjének vérnyomását, légzését, szívritmusát, azaz lényegében éjjel-nappal felügyeli állapotát. A következô lépés az lehet, hogy maga a textília váljon "intelligenssé", azaz a szövetszálak lássák el az érzékelô szerepét. Egy francia cég már gyárt olyan szálakat, amelyek beleszôhetôek a szövetbe, s amelyek a legkisebb mozgásra is jelt adnak egy érzékelô berendezésnek.
S. Tóth