Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 70 eurócent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 – euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Nem is olyan régen ugyanezeken a hasábokon arra próbáltuk felhívni a figyelmet, hogy az európai parlamenti választásokra készülô választási lista összeállítására az átlagosnál is nagyobb gondot kell fordítani. Egyrészt azért, hogy a lista kellô vonzerôvel rendelkezzen a magyar választók számára, akik közül sokan esetleg nem látják át a túlságosan távoli strasbourgi testület fontosságát a saját mindennapjaikra, másrészt pedig, hogy a várhatóan két bejutó helyre sorolt jelölt kellô tekintéllyel és politikusi tapasztalattal bírjon ahhoz, hogy az EP darálójában hatékonyan képviselhesse a kisebbségi magyarság érdekeit.

Nos, úgy tûnik, ezt a feladatot nem sikerült maradéktalanul sikeresen ellátni. S itt nem elsôsorban Nagy Zsolt vagy Winkler Gyula személyérôl van szó, hanem arról a vitáról, amely minden erdélyi magyar politikai frakció összefogásának szükségességérôl szól. Az elsô helyre sorolt Nagy Zsolt amúgy valóban rátermett politikus, s alkalmas is a feladatra, de esetében figyelembe kellett volna venni bizonyos rétegek friss keletû bizalmatlanságát vele szemben az ún. "kémbotrány" kapcsán, még akkor is, ha jelen sorok írója személyesen történetesen meg van gyôzôdve arról, hogy esetében koholmánnyal állunk szemben. Itt azonban annak a szükségességérôl van szó, hogy valamennyi magyar választópolgár az RMDSZ-listára adja a szavazatát, s ehhez a jelölteknek teljes bizalmat kell élvezniük.

Sajnos, azonban erre egy sereg disszidens szervezet még rá is tesz egy lapáttal. Noha politikai súlyuk minimális, legreprezentatívabb képviselôjüket elôtérbe helyezve, a lehetô legrosszabb döntéssel gyakorlatilag veszélybe sodorják az erdélyi magyarság EP-jelenlétét. Tôkés Lászlót ugyanis mindenki ismeri, a nagy többség pedig tiszteli is az 1989-es eseményekben betöltött szerepéért. Tôkés László független jelöltként való indításának egyetlen eredménye azonban csupán az lehet, hogy sem ô, sem az RMDSZ-listán szereplôk nem kapnak elegendô voksot. Arról nem is szólva, hogy Tôkés aligha alkalmas a túlságosan gyakorlati politikai ismereteket igénylô feladat ellátására.

A jobboldali alternatíváról beszélô szervezetek továbbra sem képesek elfogadni, hogy igen szûk réteget képviselnek, azonban a mostanihoz hasonló kitartó romboló munkával így is roppant nagy károkat tudnak okozni annak a magyarságnak, amelynek a nyilatkozatok szintjén állítólag maguk is az érdekeit védik. A kár forrása nem is Tôkés László indítása, hiszen erôsen kétséges, hogy támogatói képesek-e ehhez a megfelelô számú aláírást összegyûjteni. Jelölésének szorgalmazása, majd annak elmaradása (amiért hangsúlyosam az RMDSZ-t okolják) azzal járhat, hogy sokakat az urnáktól való távolmaradásra ösztönöz. Így, bár az RMDSZ-ben továbbra is minimalizálják a kiszakadtak politizálásának veszélyeit, Tôkés László függetlenként való indulásának lebegtetése az egész erdélyi magyarság érdekeit veszélyeztetô eredménnyel fenyeget az EP-választásokon.

Különös intermezzo

Törvénytelen a városi tanács decemberi határozata, amelyben a képviselôk csupán elvi beleegyezésüket adták arra a kezdeményezésre, hogy a jelenlegi kórház mellett 200 millió eurós kormánytámogatásból egy új, korszerû sürgôsségi kórházat építsenek – jelentette ki pénteken a megyei kórház új mosodájának a felavatását követô sajtótájékoztatón Ciprian Dobre prefektus. Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszterrel versengve a továbbiakban a városi tanácsosok munkáját bírálták, demagógiával, középszerûséggel, a személyes büszkeség elôtérbe helyezésével és a megye érdekeinek figyelmen kívül hagyásával vádolva ôket.

– Hogyan vélekednek errôl az érintettek? – tettük fel a kérdést a képviselôtestület néhány tagjának.

Mielôtt még a válaszokat közzétennénk, hadd idézzük a kifogásolt tanácsi határozatból a második cikkelyt, amely leszögezi, hogy az építkezéshez szükséges terület nagyságát akkor véglegesítik és minôsítik át a város tulajdonából a szaktárca kezelésébe, amikor az építtetô bemutatja a megvalósíthatósági elôtanulmányt.

Kolozsváry Zoltán: – A marosvásárhelyi tanács határozata teljesen jóhiszemû. Semmi egyebet nem kértünk, csak azt, hogy tájékoztassanak pontosan, mirôl van szó, hol, mekkora helyen képzelik el az új épületet. Egy öthektáros területet nem lehet csak úgy vaktában odaítélni, anélkül, hogy a pontos adatokat – helyrajzi szám, szomszédok stb. – dokumentumok alapján bemutatták volna.

Messzemenôen támogatjuk és fontosnak tartjuk egy korszerû sürgôsségi kórház építését, de a pontos információk hiányában a város vagyonáról nem lehet felelôtlen határozatot hozni.

A testület bírálatával pedig már meg vagyunk szokva. Ha a polgármesternek, prefektusnak vagy másoknak nem tetszik, amikor nem az ô kedvük szerint hozunk határozatot, a tanácsot szidják. Nem mondom, hogy a mi munkánkban sohasem fordulnak elô tévedések, de általában tisztességesen igyekszünk képviselni a város érdekeit, legalább annyira, mint a polgármester vagy a prefektus.

Molnár Gábor: – A határozat megfogalmazásával és formájával egyetértek, bár nem voltam jelen azon a decemberi ülésen, amikor képviselôtársaim megszavazták. Ez a határozat véleményem szerint nem jelent akadályt abban, hogy a kezdeményezés beinduljon és lebonyolódjon. Mivel a rendelkezésünkre álló információs anyag nagyon kevés volt, a kezdeményezôk ugyanis azt a fáradságot sem vették, hogy a szándékukat értékelhetô formában bemutassák, adtunk egy elvi beleegyezést, hogy megtehessék a következô lépéseket. Ha valakinek komoly szándéka, elképzelése, megfogalmazható terve van, ami több egy brain-storming-szerû ötletnél, azt az elôírásoknak megfelelôen elô kell készítse, és akkor a kedvezô döntés is megszülethet.

Az az érzésem, hogy a vásárhelyi tanácsot egyre inkább bólogató Jánosnak tekintik a különbözô hivatalosságok. Idônként a polgármester is ugyanebbe a hibába esik, a prefektuson viszont csodálkozom.

Ha az egészségügyi miniszterrel együtt "hülye gyerekeknek" tartják a tanácsosokat, elképzelhetô, hogy milyen véleményük van az egyszerû választópolgárokról. Arról pedig, hogy kinek mihez fûzôdnek érdekei, sokat lehetne beszélni.

Ami pedig a prefektust illeti, aki a törvényesség ôre kell legyen, nem tudom, mi kivetnivalót talált egy teljesen semleges határozaton, amely megfelel az elôírásoknak.

Abból, hogy az RMDSZ-képviselôket gyakran éri támadás, hol demokrata, hol liberális részrôl, azt a következtetést vonnám le, hogy frakciónk a maga korlátozott lehetôségei szerint megpróbálja kiválasztani a jó javaslatokat, és nem egyéb szempontok alapján hozza a döntéseket.

Ez a prefektus véleménye, amit tiszteletben tartok – jelentette ki kérdésünkre Vlas Florin PSD- tanácsos. – Ha azonban alaposabban ismerné a tanácsosok munkáját, biztosan nem így látná a dolgokat. Legalábbis ami egyes tanácsosokat illet. Zavaró viszont, hogy adminisztratív döntések helyett gyakran kénytelenek vagyunk politikai döntéseket hozni. Ami a regionális kórházzal kapcsolatos határozatunkat illeti, szeretném, ha nem a városi tanácsot tennék felelôssé, amikor köztudottan a DA Szövetség keretében levô konfliktusról, nézeteltérésekrôl van szó. Ne a tanáccsal akarják kikapartatni a forró gesztenyét és ne a tanácsosok munkájának "középszerûségét" emlegessék! Ha valaki akár csak egy részletes városrendezési terv jóváhagyását kérelmezi, egyformán alkalmazzuk a törvényes elôírásokat, függetlenül attól, hogy miniszterrôl vagy magánszemélyrôl van szó. Az egészségügyi minisztérium képviselôi utolsó percben jöttek elô azzal, hogy regionális kórházat szeretnének Marosvásárhelyen létesíteni, ami hasznos a város számára, de ehhez mutassák fel a törvény által elôírt dokumentációt! A prefektus a kormány kihelyezett képviselôje, kötelessége lett volna közvetíteni a pártok között. Tudta, hogy konfliktusok vannak a kórház ügyében, mégsem tárgyalt a tanácsosokkal, ehelyett politikai színezetû vádakat fogalmaz meg.

– Mindenkit minôsít a saját véleménye, én a magam részérôl csodálkozom, hogy a prefektus jogászként hogy jelenthet ki ilyent a határozat törvényessége kapcsán – szögezte le lapunknak a kérdésben Törzsök Sándor, a marosvásárhelyi tanács városrendészeti szakbizottságának elnöke, majd kifejtette: – A döntés idején is úgy véltem, és most is az a véleményem, hogy a marosvásárhelyi tanács szakszerûen megalapozott döntést hozott ebben az ügyben. Közel két évtizede dolgozom hasonló, európai pénzeken futó beruházások terén, és általános jellegû tapasztalat, hogy egy ekkora értékû munkálatot megfelelôen elô kell készíteni; ennek a tanács elé terjesztett dokumentumokban nem volt nyoma. Nem értem, miért kell még mindig a tanács döntése felett vitázni, ahelyett, hogy a hangsúly a tervek elkészítésén lenne. Egyetlen magyarázat ezekre a nyilatkozatokra, hogy az illetôk nem a megoldásban, hanem sajtóbotrányok keltésében érdekeltek – vélte a képviselô.

– A tanácsot illetô vádak hamisak, viszont az önkormányzat elé beterjesztett ajánlat a régiós sürgôsségi kórház létrehozására tényleg középszerû volt – fejtette ki lapunk kérdésére Bálint István helyhatósági képviselô. "Sem a kórház létrehozása, sem a telek e célra való átadása ellen nem volt kifogás, de az elôterjesztésbôl egyszerûen hiányoztak a konkrétumok, ilyen formában elképzelhetetlen, hogy az elvi beleegyezésnél többet adhatott volna a tanács az ügyre vonatkozóan. A testület álláspontját utólag is megalapozottnak tartom, mert az elvi beleegyezésünk nem zárja ki a tervezést illetve az ügy folytatását, de a nekünk bemutatott dokumentumokból semmi konkrétum nem derült ki, sem az épületre, sem az abban mûködtetni célzott szolgáltatásokra vonatkozóan – mondta a tanácsos.

A regionális kórházat illetôen: az EU-tól kapott legutóbbi jelzések nem véleményezik kedvezôen a regionális kórház megépítését, errôl az egyik helyi újságban olvastam – mondta Claudiu Maior (Demokrata Párt). – Képzeljék el, hogy ha ilyen körülmények között, megvalósíthatósági tanulmány híján jóváhagytuk volna az elôterjesztett határozattervezetet! Egy egyszerû földszinti lakrész bôvítéséhez egy csomó irat, terv szükséges, a kérvényezô legalább háromszor megjelenik a szakbizottság elôtt, mi pedig tegyünk kivételt a szaktárca esetében?! Mi arra kérjük kollégáinkat a szövetségbôl, hogy nagyobb odafigyeléssel terjesszenek elô határozattervezeteket, és nem mondhatja senki, hogy nem hagytunk jóvá valamely tervezetet, amelyhez minden szükséges iratot mellékeltek. Ha a prefektus szerint mi nem képviseljük a megye érdekeit, akkor mondja meg, kinek az érdekeit képviseljük?

– Amennyiben a prefektus nem indokolja meg, hogy mivel vonja kétségbe a kórház megépítésérôl hozott tanácsi határozatunkat, akkor ez egy jogász idiótasága lehet. Ha törvényesen akart volna eljárni, akkor 15 napon belül megóvhatta volna a határozatunkat. Most lejött a pártfônöke és megrugdosta hátulról a beosztottját, s mivel ez nem tudta kivitelezni akaratát, ehhez a megoldáshoz folyamodtak. A tanács nem ellenezte a kórház építését, és ha a kijelölt területre elkészített megvalósíthatósági tanulmány is indokolja, persze, ha lesz rá pénz, akkor megépül a kórház. A prefektus nem ismeri a "témát", így ô nem is dönthet ésszerûen az ügyben. Ami pedig a helyi tanács munkáját illeti, elmondhatom, hogy mi az önkormányzatban még dolgozunk is valamit és konkrét határozatokat is hozunk, a megyei tanáccsal ellentétben, ahol az ottlevôk csak ülnek és mentát dörzsölnek – mondta lapunknak Doru Opriscan demokrata párti tanácsos.

– Nagyon sajnálom, hogy a prefektus nem érti a határozatunk törvényességi formáját. Azon a területen, ahol a kórházat szeretnék megépíteni, korábban a területi városrendezési terv szerint tömbházak felhúzását foglaltuk be. Ezért kellett elvi határozatot hoznunk, hogy a terület rendeltetését megváltoztassuk. Ezáltal a tanács elkötelezte magát amellett, hogy ott kórház legyen, annak ellenére, hogy semmilyen konkrét elképzelés nem volt. Még egy rajzot vagy leírást se láttunk arról, hogyan néz ki majd az épület, mekkora területet foglal el stb. Egyébként a két liberális tanácsos kivételével mindenki megszavazta a kórházépítést. A határozattervezetet kezdeményezôk akartak arra kényszeríteni, hogy olyan döntést hozzunk, ami utólag megtámadható. Különben a terület telekkönyvileg Marosszentgyörgy község tulajdona, a marosvásárhelyi tanácsnak csak közigazgatási joga van. Még ezt is tisztázni kellene. Ahelyett, hogy ilyen határozatokat hozna a prefektus, azt kellene megvizsgálja, hogy milyen elfogadott tanácsi határozatokat nem tart be a polgármester. Többször jeleztem, hogy a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalban törvénysértô dolgok történnek és eddig ezért nem tett senki semmit, annak ellenére, hogy a prefektusnak a feladatköre a törvényesség felügyelete. Miért nem ezzel foglalkozik, ahelyett, hogy politikai feszültséget keltene? – mondta lapunknak dr. Benedek István, a városi tanács RMDSZ-es frakcióvezetôje.

Errôl az ankétról elmondható, hogy az otthoni számítás nem egyezik a piacival. Azt képzeltük ugyanis, hogy a két fôhivatalnok, a prefektus és a miniszter goromba vádjai felébresztik a tanácsosokban a státusuktól joggal elvárható önérzetet. Úgy tûnik azonban, hogy az olyan sértések, mint "le kell gyôzni a tanácsosok személyes büszkeségét", meg hogy "munkájukat középszerûség jellemzi" valamint a "kisszerûség", ráadásul "tiszteletlenek", nos, ezek nem érték el az ingerküszöbüket, noha, ahogy mondani szokás, feltörölték velük a padlót. Ahelyett, hogy kikérnék maguknak az ilyenszerû megnyilvánulásokat, a "bizonyítványukat", az inkriminált határozatot igyekeztek magyarázni. Tény, hogy valami nem stimmel a hozzáállás körül, s ez meggondolkoztató.

Azok a 35 évet be nem töltött személyek, akik jelenleg az állami nyugdíjalaphoz járulnak hozzá, kötelesek lesznek átállni egy magánnyugdíjalaphoz négy hónapon belül, ahogy a magánnyugdíjrendszert felügyelô bizottság (CSSPP) júliusban kihirdeti a határidôt.

"Július folyamán a CSSPP kihirdeti a dátumot, ameddig az állami nyugdíjalaphoz hozzájáruló, 35 évet be nem töltött alkalmazottak kötelesek lesznek négy hónapon belül átállni egy magánnyugdíjalaphoz. A bizottság megnevezi az adminisztráló vállalatokat és alapokat, amelyekhez az alkalmazottak csatlakozhatnak" – nyilatkozta pénteken Mircea Oancea, az intézmény igazgatója.

Hozzátette, év végéig vagy legkésôbb 2008 elejéig begyûjtik az elsô hozzájárulásokat a magánnyugdíjalapokhoz.

Oancea szerint az elsô évben a magánnyugdíjalapokhoz befizetett összeg 150 millió euróra rúg majd.

A 45. évüket be nem töltött alkalmazottak beiratkozása egy magánnyugdíjalaphoz opcionális.

A törvény értelmében az alkalmazottat, aki a kihirdetett négy hónapon belül nem iratkozik fel egy magánnyugdíjalaphoz, az Országos Nyugdíjpénztár (CNPAS) áthelyezteti valamelyik alaphoz, és értesíti errôl.

A nyugdíjalaphoz való hozzájárulás a munkába álláskor 2 százalékát teszi ki a bruttó bérnek, 8 éven belül megnô 6 százalékig.

A törvény szerint egy nyugdíjalapnak legkevesebb 50.000 hozzájárulója kell legyen, ezt a számot a megalapítása utáni elsô három évben kell elérnie, és nem nyilvánítható csôdbe mentnek.

Az alap hozzájárulójának joga van a magánnyugdíjhoz attól a dátumtól kezdve, hogy betöltötte az elôírt nyugdíjkorhatárt. A nyugdíj összege nem lehet kisebb a befizetett hozzájárulások összegénél.

Az állami tôkével mûködô vállalatoktól elbocsátott alkalmazottaknak február 1-je után teljesíteniük kell bizonyos feltételeket, ha pótjövedelmet akarnak kapni, nyilatkozta Déván szombaton Gheorghe Barbu munkaügyi miniszter.

A tárcavezetô elmondta, február elsején lép érvénybe a 8-as rendeletet helyettesítô 116-os rendelet.

"Február 1-jétôl az elbocsátott személyek csak abban az esetben jogosultak pótjövedelemre, ha szakképzô tanfolyamokra járnak vagy elfogadják a munkaelosztó ügynökségek által felajánlott állások valamelyikét" – mondta Barbu.

A tárcavezetô szerint a többi összeg változatlan marad, azaz az állami tôkével mûködô vállalatok elbocsátott alkalmazottai megkapják a végkielégítési összeget, amelyhez hozzáadódik a 20 és 24 hónapos idôszakra fizetendô munkanélküli-segély. A január 31-én érvényét veszítô 2003/8-as rendelet rendelkezett a végkielégítési összegekrôl.

A rendelet szerint a tömeges elbocsátások nyomán munkanélkülivé vált személyek a folyó év januári országos nettó átlagbér kétszeresének megfelelô összeget kaptak, munkanélküli-segélyt, illetve egy pótjövedelmet, amelynek összege egyenlô volt az alkalmazott utolsó három havi nettó átlagbérének és a munkanélküli-segély összege közötti különbséggel.

A munkanélküli-segély lejárta után az elbocsátott alkalmazottak havi pótjövedelmet kaptak, amelynek összege megfelelt az utolsó három ledolgozott hónap nettó átlagjövedelmével, de az összeg nem haladhatta meg a januári országos nettó átlagbért.

Erdôszentgyörgyön Székely Ferenc kommunikációs szakember arra hívta fel a figyelmünket, hogy a volt grófi parkban három kôtömb éktelenkedett ezelôtt három évig, amibôl kettô még most is ott van. Elmondása szerint, többszöri jelzésükre, az egyiket lebontották. A másik kettô most is ott van. Mint mondta, funkcionalitásukat vesztett kôtömbökrôl van szó, illetve egyetlen "funkciójuk", hogy mögöttük cigarettáznak titokban a diákok. Mint mondta, az Erdôszentgyörgyi Figyelôben is szóvá tették, s a város alpolgármestere azt mondta, nemsokára ledöntik. Bízom abban, hogy az év elsô felében, ezekben a hetekben- hónapokban megoldódik ez a probléma, mondta séta közben Székely Ferenc.

Nos, a jelek szerint megoldódott. Székely Ferenc telefonált, hogy a hét végén az önkormányzat ledöntötte a kôkolosszusokat. Reméljük, egyebekben is ilyen gyorsan intézkednek majd.

Nem okozott különösebb közlekedési problémákat a megyében az utóbbi napokban lehullott hó – állapította meg a tegnap összeült téli parancsnokság. Mindazonáltal a testület vezetôje, Ciprian Dobre prefektus tegnapi sajtótájékoztatóján kifejtette, elégedetlen az utászoknak a Mezôbánd – Mezôsály és a Szászrégen – Libánfalva közti megyei útszakaszokon végzett munkájával, illetve a marosvásárhelyi és a régeni hótakarítással is. Dobre szerint nincs megfelelôen összehangolva a megyei tanács és a megyei utak téli takarításáért felelôs cégek közti kapcsolattartás – a megyei utak hótalanítására összesen 33 vállalkozó nyert versenytárgyaláson jogot, és ezeknek a cégeknek nincs egy egységesített adatbázisa, melynek birtokában vészhelyzet esetén gyorsan lehetne riasztani az utászokat. A prefektus szerint két napon belül a megyei tanács a téli parancsnokság rendelkezésére bocsátja a kért adatokat, és az illetékesek közti kommunikáció javítása mellett a kormánybiztos szerint a közbelépés minimális határidejét is bele kellene foglalni az útkarbantartó cégekkel kötött téli takarítási szerzôdésekbe, hogy ezzel is számon kérhetô legyen a vállalkozókon az újabb havazások esetén való gyors közbelépés. A téli parancsnokság elé tárt elôrejelzések szerint a következô napokban erôs széllökésekkel és hideghullámmal kell számolni megyénkben.

*

Az úttest síkossága miatt egy lengyelországi tehergépkocsi megcsúszott a 13-as országúton (DN13) Makfalván egy veszélyes kanyarban, és elszakította a gázhálózat fôvezetékét, amely a települést látja el gázzal. Hatvan család maradt gázszolgáltatás nélkül.

A földgázvezetéken kívül a tehergépkocsi tönkretette egy ház falát, egy kerítést és három feljárót. A balesetnek nincsenek emberáldozatai.

Százegy nyugdíjas pedagógus részesült érdemoklevélben, negyven oktató kapta meg a Gheorghe Lazar- kitüntetést és tizenkilenc diákot díjaztak, akik országos tantárgyversenyeken elsô, második, illetve harmadik helyezést értek el.

A megyei tanfelügyelôség által szervezett ünnepségen három kategóriában osztottak díjakat. Elsôsorban azok a tanárok részesültek érdemoklevélben, akik a tavalyi év folyamán mentek nyugdíjba. Rajtuk kívül a jelenleg is oktatói tevékenységet folytató pedagógusok közül néhányan átvehették a Gheorghe Lazar- kitüntetést, amely a kiemelkedô teljesítményt felmutató oktatókat illeti meg. A rendezvényen továbbá díjazták az országos olimpiák nyertes diákjait. A tanárok és a diákok az oklevél mellett pénzjutalomban is részesültek, amely a nyugdíjba vonult és a Gheorghe Lazar-kitüntetések elsô kategóriájában díjazott pedagógusok esetében az elmúlt évi nettó jövedelmük 20 százalékának felel meg. A második kategóriában díjazott tanároknak a jövedelem 15 százalékának megfelelô összeget, míg a harmadik csoportban jutalmazott tanároknak az elmúlt évi jövedelmük 10 százalékának megfelelô csekket ajándékoztak.

A rendezvényen Matei Dumitru államtitkár is jelen volt, aki elmondta: "jelentôs pillanat e rendezvény a megyei oktatásban, hiszen nyolcezer oktató közül díjazzuk azokat, akik jelentôs eredményeket értek el munkájuk során, valamint a diákokat, akik országos szinten képviselték a megyét" – fejtette ki. Az államtitkár hozzátette, hogy a díjazás nem valósulhatott volna meg a helyi önkormányza-tok támogatása nélkül, ugyanis e szervek feladata, hogy a díjazottaknak járó összegeket kiutalják. Egyes önkormányzatok már az elmúlt hónap során folyósították a tanároknak a kitüntetés alapján járó pénzösszegeket, így a színpadon csak a jelképes csekket vették át, azonban néhány helyen még nem került sor erre, így Nicolae Neagu fôtanfelügyelô felhívta ezen önkormányzatok figyelmét, minél hamarabb tegyenek eleget a kérésnek.

A díjátadáson részt vettek többek között a segesvári, dicsôszentmártoni, radnóti, hodáki és mezôcsávási önkormányzatok képviselôi. Az ünnepség során többek között érdemoklevélben részesült Szônyi Zoltán Zsombor, a Marosvásárhelyi Mûvészeti Líceum tanára, a Gheorghe Lazar-díjat átvevôk között pedig ott található Albertini Zoltán fôtanfelügyelô-helyettes, Kereki Mária, a Marosvásárhelyi Pedagógiai Líceum oktatója és Nagy Edit, a Marosvásárhelyi Pedagógusok Háza igazgatója. A diákok a mûvészet, technika, idegen nyelvek, román illetve magyar nyelv és irodalom, fizika, kémia és sport területén elért kimagasló eredményeikért vehették át a díjakat. A rendezvényt a Marosvásárhelyi Mûvészeti Líceum diákjainak komolyzene- elôadása tette színesebbé.

Jegyzet

"Kipiskótázták" a járdákat, kivasalódtak az autóutak, eltûntek a ráncok, nem kell állandóan arra figyelni, mibe botlik bele az ember, egyszóval kellemessé vált a Poklos-patak partjának egyik szakaszán róni az utat. Reggelente vagy éppen hazafelé menet ugyanazokkal az arcokkal találkozik az ember, már ismeri és akarva- akaratlanul számon tartja az öreg házak és paloták lakóit, autóit, fût, fát, a hangoskodó háziállatokat. Az agy malma eközben ôröl, teszi-veszi, rangsorolja az intéznivalókat, gondokat. De az idillikus állapotot megzavarja valami, belelépünk valamibe, sôt folytonosan valamikbe, és ettôl állítólag szerencsések leszünk. Hogy örvendünk-e vagy sem a nagy szerencsének, ki-ki maga dönti el, de mindenképpen bosszantó. A gazdik reggeliben az ideális helyen megfuttatják, megvécéztetik kedvenceiket, a kutyapiszok marad, gyûl, lassan feltölti az utcakövek közötti távolságot... És az arra járó, iskolába igyekvô gyerekek meg felnôttek ide-oda cikáznak, hogy ne tapossanak bele, ami szinte elkerülhetetlen. Ha nem ragadt fel a cipôdre reggel, van esélyed rá délután, hazafelé menet, mert a nagydolog szaporodik. Láttam egy tévémûsorban, mit csinálnak ez esetben a gazdik. Mi is meg tudnánk "tanulni", nem nagy dolog.

Ki vigyázzon környezetünk tisztaságára?

Talán az az anyuka, aki kisbabáját sétáltatva a patakba hajítja a banánhéjat, vagy az az aktatáskás úriember, aki a megüresedett ropistasakot a Poklos nevû "szeméttárolóba" dobja? A figyelmeztetô tábla a híd lábánál, amin az a felszólítás, netalán kérés áll, hogy "Tartsuk tisztán vizeinket!"? Mert úgy néz ki, hogy csak azok veszik észre, akik amúgy is vigyáznak városunk tisztaságára. A mederben több a szemét, mint a víz, most nem dinnyehéj, hanem sok más található benne, kezdve a telefonkagylótól az ajándéktasakig, palackok, nadrágok stb. Ha megjön a hó, nem gyönyörködhetünk a látványban, mert letakarja majd egy idôre... De minek a lelkizés, finnyáskodás, a hóra is lehet nyugodtan, elegáns mozdulattal szemetelni...

Szerbiában a kormányalakítás sem úgy történik, mint más demokratikus berendezkedésû államokban, ahol a választáson gyôztes párt jelöltje kapja a megbízást. Boris Tadic államfô hétfôn kezdte meg konzultációit a parlamenti pártok képviselôivel, csak utána dönti el, kit javasol miniszterelnöknek, s szinte biztos, hogy az nem a legnagyobb parlamenti erô, a Szerb Radikális Párt (SRS) vezetôje lesz. A szélsôségesen nacionalista radikálisoknak – hiába szereztek meg 81-et a 250 parlamenti helybôl – nincs esélyük mûködôképes kormány megalakítására, mert senki sem kíván összefogni velük. A skupstinán belül olyanok az erôviszonyok, hogy szilárd kormányt csak az államfô Demokrata Pártjából (DS), a Vojislav Kostunica jelenlegi miniszterelnök vezette kétpárti szövetségbôl – Szerbiai Demokrata Párt (DSS) és Új Szerbia (NS) -, valamint a G17 Plusz pártból álló koalíció alakíthat. A matematikai lehetôsége ugyan fennáll más formációknak is, de ezek megalakulására – a pártszimpátiák és -antipátiák miatt – semmi esély.

Az úgynevezett demokrata blokk pártjai tehát egymáshoz vannak kötve, nekik kell megegyezniük arról, hogy kié legyen a kormányfôi poszt, amelyet a DS és a DSS is magának akar. Tadic – nem alaptalanul – arra hivatkozik, hogy 64 képviselôjével pártja a második legnagyobb erô a parlamentben, s ezért az ô jelöltjének, Bozidar Djelicnek kell vezetnie a kormányt. A 47 mandátum birtokába jutott DSS ezzel szemben Kostunica kormányfô tapasztaltságára, a folyamatosság szükségességére hivatkozik. Egyelôre mindkét szereplô nagyon szilárdnak mutatkozik, de minden bizonnyal kemény egyezkedés várható közöttük.

Óriási tekintélyvesztés lenne számukra, ha saját érdekeiket mindenek fölöttiként kezelve újabb hónapokra bizonytalanságba döntenék az országot, s fontos, sürgetô döntéseket odáznának el.

Újabb sikkasztási ügy pattant ki az ENSZ-ben; ezúttal a Meteorológiai Világszervezet (WMO) korábbi vezetésérôl derült ki, hogy több millió dollárt költött a tagországok szavazatainak megvásárlására a szakosított szervezet mostani fôtitkárának megválasztásakor. A négy évvel ezelôtti, hárommillió dolláros összegû hûtlen kezelésrôl csak most szerzett tudomást a közvélemény, miután a sajtó kezébe jutott egy bizalmasnak minôsített könyvvizsgálói jelentés a WMO pénzügyeirôl. A világ idôjárásával és a klímaváltozással kapcsolatos ENSZ-kutatásokat irányító genfi székhelyû szervezet fôtitkára, a francia Michel Jarraud megválasztását állítólag a tagországok kormányzati képviselôinek megkenésével segítette elô az elôzô fôtitkár, a nigériai Godwin Obasi – jelentette a newsmax hírportál vasárnap.

Jarraud, aki elôzôleg nyolc évig volt Obasi helyettese, a hét végén párizsi nyilatkozatában leszögezte: ô semmilyen visszaélést nem követett el, nem tett kísérletet a választás befolyásolására. Mint írta, nem tudott a visszaélésrôl, amelyet, ha tudomást szerez róla, azonnal kivizsgáltat. Elemzôk szerint Obasi azért biztosította a háttérben Jarraud megválasztását, mert benne látott reményt örökségének folytatására.

A titkos kifizetésekrôl szóló könyvvizsgálói jelentést egy független szakértô, a portugál Maria Veiga készítette, akit a WMO kért fel az állítólagos pénzügyi szabálytalanságok feltárására. Veigát három évvel azután, hogy jelentést terjesztett elô az ügyben, elbocsátották a szervezettôl "súlyos visszaélés" miatt. Veiga viszont azt mondja: megakadályozták a vizsgálat befejezésében, ráadásul fenyegetô telefonokat kapott és pert helyeztek kilátásba ellene.

A WMO-nál akkor rendelték el a könyvvizsgálatot, amikor a szervezet a pénzügyi szabálytalanságok ügyét átadta a svájci hatóságoknak 2003- ban.

A jelentés szerint a pénz nagy részébôl mintegy 50 tagállam képviselôjének szavazatát "vásárolták meg" a 2003 májusi fôtitkárválasztásra. Utazásokat, szállást és "zsebpénzt" fizettek kormányzati tisztviselôknek, akik hallgatólagosan vállalták, hogy ezért cserébe a WMO bizonyos titkársági tisztviselôinek útmutatása szerint fognak voksolni.

A portugál könyvvizsgáló szerint az ügyben a WMO tucatnyi vezetô tisztviselôje érintett. A svájci hatóságok eddig nem tudtak nyomozni a magas rangú diplomaták körében, mivel Michel Jarraud fôtitkár nem volt hajlandó feloldani a mentességüket.

újságírónak(MTI) – Lemondott péntek este a világ legnagyobb bulvárhetilapjának, a brit News of the Worldnek a fôszerkesztôje, miután aznap a lap udvari tudósítóját a királyi család telefonjainak lehallgatásáért letöltendô börtönbüntetésre ítélték.

A botrány középpontjában Clive Goodman, a News of the World udvari tudósítója, illetve Glenn Mulcaire magándetektív áll. Goodmant pénteken négyhavi, Mulcaire-t félévi szabadságvesztésre ítélték.

Az ügy 2005 novemberére nyúlik vissza, amikor a News of the World egy látszólag nem nagy horderejû cikket közölt Vilmos trónörökösnek, Károly walesi herceg és a néhai Diana hercegnô elsôszülött fiának lovaspóló közben elszenvedett térdsérülésérôl. A cikkben azonban olyan idézetek és utalások szerepeltek, amelyeket csak az ismerhetett, aki belehallgatott Paddy Harversonnak, Károly herceg sajtótitkárának, Helen Aspreynek, Harverson helyettesének, illetve Jamie Lowther-Pinkertonnak, Vilmos és öccse, Harry herceg magántitkárának mobiltelefonos üzenetrögzítôibe.

A gyanút fokozta, hogy az érintettek észlelték: telefonjaik már meghallgatottként tartottak nyilván olyan üzeneteket, amelyek valójában újak voltak, vagyis valaki kívülrôl elôbb jutott hozzá ezekhez a rögzített üzenetekhez, mint ôk.

Az ügyet a Scotland Yard terrorellenes ügyosztálya, az SO13 kezdte vizsgálni, tekintettel a lehetséges biztonsági kockázatokra. A vizsgálat eredményeként Goodmant és Mulcaire-t tavaly augusztusban ôrizetbe vették, és vádat is emeltek ellenük.

Kiderült, hogy Mulcaire a News of the Wold riporterének megbízásából, az egyes mobiltelefon- szolgáltatók megtévesztésével megszerezte a hozzáférési kódokat a királyi család vezetô alkalmazottainak mobiltelefonos üzenetrögzítôihez, amelyeket ketten együtt összesen 609 alkalommal törtek fel. Mulcaire-t a lap hivatalos szerzôdés alapján alkalmazta.

Az ügyben ítélkezô bíró annak a véleményének adott hangot, hogy ebben az esetben nem a sajtószabadságról, hanem a magánélet sérthetetlenségéhez fûzôdô jog "súlyos, megbocsáthatatlan és törvényellenes megsértésérôl" van szó. Hozzátette: sem újságíró, sem magánnyomozó nem helyezheti magát a törvény fölé.

A brit királyi család az utóbbi idôben érezhetôen igyekszik szigorítani a családtagok és környezetük magánéletének védelmét. Kate Middletonnak, Vilmos herceg barátnôjének – sokak szerint jövendôbelijének – az ügyvédei nemrég jogi eljárással fenyegettek meg minden olyan szabadúszó és alkalmazott fotóst, aki nem hagy fel a fiatal nô zaklatásával. Ennek elôzményeként – miután elterjedt a híre, hogy Vilmos hamarosan eljegyzi Kate-et – szinte hisztériába csapott a sajtóérdeklôdés Kate iránt, akit rendszeresen több tucatnyi fotós rohant meg, valahányszor kilépett londoni lakása ajtaján.

Ha minden a tervek szerint halad, az elkövetkezôkben – többek között – debreceni vendégjátékot is láthatnak a marosvásárhelyi színházlátogatók. Hogy mi köze Vásárhelynek a kálvinista Rómához? Errôl beszélgettünk Sebestyén Aba színmûvésszel.

– Nemrégiben tértél vissza Debrecenbôl, ahol egy, az egész Kárpát-medencét átfogó színházi tervezetrôl volt szó.

– Olyasmit kezdeményeztek Debrecenben, amire elég ritkán akad példa színházi berkekben. Konkrétan egy regionális projektrôl, tervezetrôl beszélgettünk amely összefogná a teljes Kárpát-medencei színházi életet Debreceni Regionális Színházi Terv cím alatt. Ez abból áll, hogy a régióban levô, magyar társulattal is bíró színházak együttmûködnek és kölcsönösen segítik egymást, közösen pályáznak, koprodukciókat, közös elôadásokat készítenek. Debrecen nagy befogadóközpont, különbözô workshopok, mûvészeti továbbképzôk helyszíne. Idén például az ottani színházban Grotowski és Barba workshopot szerveznek. Ez a terv egyik célkitûzése. A másik, hogy minden színháznak vannak olyan értékes produkciói, amelyet otthon ugyan kijátszottak már, de turnéra vinni ôket nem akadt pénz, így kényszerûen lekerülnek a repertoárról. Ezek a produkciók meghívást kapnak Debrecenbe, viszonzásképpen a debreceni társulat is ellátogat majd vendégjátékokkal a Kárpát-medencei színházakba.

– Mikor született a regionális terv ötlete?

– A tavaly kezdték a szervezést, most volt az elsô, szélesebb körû összegyûlés. Tulajdonképpen egészen széles körû volt, mert majd' mindegyik magyar társulattal bíró színház képviseltette magát, jómagam a Marosvásárhelyi Nemzeti és a Yorick Stúdió küldötteként vettem részt a megbeszéléseken. A tanácskozás a további fejleményekrôl, a vendéglátásról, az ötletek konkrét megvalósításáról folyt, és nem elhanyagolható: az európai pénzalapok közös megpályázása sokkal nagyobb esélyt biztosít a pályázatok megnyerésére, ezzel pedig színház is, nézô is nyer. Mindezek mellett már megalakult a debreceni videomûhely, amely színházi elôadások rögzítésére szakosodik.

– Milyen további lépések várhatók?

– A mostani gyûlésen az elméleti kérdéseket vitattuk meg, tisztáztuk a további lépéseket, formát és irányvonalat adtunk a tervnek. Legközelebb áprilisban, vagy májusban találkozunk, mindenképpen az évad vége elôtt, akkor a konkrét dolgokról, a tényleges együttmûködésrôl, az elmélet mellett a gyakorlatról esik majd szó.

A szlovák és a magyar kormány képviseletében a két ország UNESCO-nagykövetei a múlt héten Párizsban benyújtották közös kérelmüket a Komárom- Révkomárom erôdrendszernek az UNESCO Világörökség Listájára való felvételéhez.

A magyar és szlovák szakértôk több éves közös munkája eredményeként elkészített, térképekkel, fotókkal és összehasonlító tanulmányokkal kiegészített terjedelmes jelölési dokumentáció összeállításában közremûködött Fejérdy Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnökhelyettese és Varga István, a Monostori Erôd Hadkultúra Központ Kht. ügyvezetô igazgatója.

Az UNESCO Világörökségi Listán jelenleg öt szlovák és nyolc magyarországi helyszín szerepel. Magyarország 1985-ben csatlakozott a világ kulturális és természeti örökségének védelmérôl szóló, 1972-ben született Világörökségi Egyezményhez.

A magyar helyszínek közül jelenleg Budapest (a Duna-parti látkép, a budai várnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete), Hollókô ófalu és táji környezete, az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, a Pannonhalmi Bencés Fôapátság és közvetlen természeti környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park, a pécsi ókeresztény sírkamrák, a Fertô- tó/Neusiedlersee kultúrtáj és a Tokaji történelmi borvidék része a világörökségnek. Közülük a Aggteleki cseppkôbarlang Szlovákiával, a Fertô-tó vidéke pedig Ausztriával közös jelöléssel került fel az UNESCO világörökségi listájára. Az "Erôdrendszer a Duna és a Vág torkolatánál Komárom- Révkomáromban" hivatalos címet viselô közös jelölés jelentôsége, hogy Közép-Európában egyedülállóan épségben maradt, határokon átnyúló, épített örökségre vonatkozik.

A Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karának Nyárádszeredai levelezô tagozatán zajlik a téli vizsgaidôszak. Az elsô évfolyamon 48, a másodikon 38, a harmadikon 30, a negyedik évfolyamon 31-en vizsgáznak. Idén a XI. végzôs évfolyam hallgatói jelentkeznek a záróvizsgára (diplomadolgozat megvédése) május 25-én és 26-án.

Szombaton a vizsgázók a nyárádszeredai kultúrotthon kiállító- és elôadótermében, a negyedévesek pedig az óvodában adtak számot tudásukról. Dr. Jakab Sámuel tagozatvezetô elmondta: eddig az elsô évfolyam hallgatói bizonyultak a legjobbaknak felkészülés szempontjából. Meglepô, hogy Temes megye kivételével egész Erdélybôl tanulnak fiatalok és idôsebbek a nyárádszeredai levelezô tagozaton. Csupán a negyedévesek közül említünk néhány hallgatót, akik majd otthon kamatoztatják tudásukat: Lajos Dávid Ferenc – Érmihályfalva, Szilágyi Melinda – Aranyosegerbegy, Nagy Rozália – Varsolc (Szilágy megye), Koncz Béla – Székelykeresztúr, Vajda Erika – Marosvásárhely, Böjthe Zoltán – Mezôbánd. Ebben az oktatási évben újdonság az is, hogy sok csángó fiatal iratkozott be a szakképzésre. A kertészmérnöki szakon folyó képzés idôtartama négy és fél év, az oktatás hétvégeken zajlik, péntek déltôl vasárnap délig, kéthetente, amelynek célja olyan szakemberek képzése, akik a tudomány és gyakorlat legújabb eredményeit magas szinten ismerik, és azokat hasznosítják majd a kertészet valamely alapvetô ágazatában, mint: gyümölcs-, zöldség-, dísznövény-, gyógynövény-, szôlôtermesztés valamint vidékfejlesztés. A hallgatóknak lehetôségük adódik rálátni a romániai mezô- és élelmiszer- gazdálkodásra, megismerhetik a nemzetközi kertgazdálkodást. A végzettek magyarországi diplomát kapnak, amit az egyetem és az RMDSZ oktatási osztálya hozzájárulásával honosítanak.

– Van-e visszajelzés arról, hogy a végzôsöknek sikerül munkahelyet találni, netán vállalkozást indítani? Dr. Jakab Sámuel errôl is nyilvántartást vezet. Az elmúlt tíz évben a vizsgázottak 9%-a külföldre ment dolgozni. Nagyobb részük idôszakosan dolgozik külföldön, majd hazatér és a megszerzett pénzt vállalkozásba fekteti. A végzettek legtöbbje munkahelyet talált, mások saját gazdaságaikban dolgoznak. A napokban a Pannon Perlit kertészeti cég marosvásárhelyi irodája kért ajánlást a tagozatvezetôtôl az idei végzôsökrôl több állás betöltésére.

Románia EU-csatlakozása újdonságot hozott a tanintézmény életébe, ugyanis akik a nyárádszeredai levelezô tagozaton szereznek kertészmérnöki szakképzést, az EU országaiban is elismerik azt – hangsúlyozta dr. Jakab Sámuel tagozatvezetô.

Telenézô

1. Lám-lám, a klímaváltozás farkasa mégsem ette meg a telet. A pilinkélô hó kellemes hangulatot teremtett a Varsóban zajlott mûkorcsolya Európa- bajnokság gálamûsorához vasárnap délután. Aki ezt a látványosabb oldalát kedveli ennek a mûvészettel parolázó sportnak, nem csalódott: pompás, fergeteges show-ban volt része. A verseny izgalmától megszabadult fiatalok igazi szereplôkké, elôadókká léptek elô, mintegy jelezve a jövôt, amelyet ez a világ nemsokára (hiszen a versenykarrier hamar véget ér) a jelesebbek számára tálcán kínál: a jégrevü káprázatát.

Így örülhettünk aztán az Isabelle Delobe–Olivier Schenfelder, Okszána Domnyina–Makszim Sabalin, Albena Denkova–Makszim Sztavinszkij párosok pazar számainak, amely itt-ott a versenyben veszélyesnek minôsülô elemekkel is gazdagodott, Carolina Kostner, Sarah Meier, Kiira Korpi ragyogásának, Aliona Savcsenko– Robin Szolkovy, Marija Petrova–Alekszej Tyihonov és a házigazdák bronzérmes párosa, a Siudek-házaspár, Dorota és Mariusz sikerének (akik nem átallottak édes hazájuk muzsikájára táncolni a fenenagy angolszász-francia-olasz muzsikák közepette), vagy Brian Joubert, Tomas Verner, Kevin van Perren szemfényvesztéssel felérô tûzijátékának a jégen. Jórészt új sztárok ôk, olyan értelemben, hogy amiért évek kemény munkájával keményen megdolgoztak, az most érett be – nem ölükbe hullott a siker, hanem kivívták. Ez az igazi gyôzelem. Átsütött a képernyôn is, és a parádén túl humánummal töltötte be az egyébként magas színvonalú, gördülékeny, rendkívül profi módra szervezett és bonyolított jéggálát.

2. A Duna Televízió egyre szélesebb sávot keres és talál magának a kulturális palettán. Egy éve a Nemzeti Színházzal együttmûködve egy új színházi magazint indított. A havonta jelentkezô mûsor arra törekszik, hogy átfogó képet nyújtson színházi életünk mindennapjairól. Részletesen foglalkozik az anyaországi és a határon túli magyar színházak bemutatóival, megszólaltatja az alkotókat, a történeti rovatban pedig színházi kultúránk múltjának egy-egy pillanata idézôdik fel. Vasárnap Kalocsai Andrea és Kaszás Attila vezették a Színlap mûsorát, melyhez egyébként olyan mûvészek adták a nevüket, mint Jordán Tamás, Selmeczi György, Kulka János.

II. forduló

Baja város építészeti, képzômûvészeti, néprajzi kérdéssora

1) Miért szerepel Baja város címerében Ádám és Éva alakja?

2) Mikor alapították a város legrégebbi egyesületét, a bajai Céllövész Társulatot? Hol volt a székhelyük (mi ma az utca neve, amely ôrzi emlékét)? Hol található Baján céltáblájuk? Pluszpont jár, ha rajzolsz vagy írsz róla valamit!

3) Mikor, milyen esemény(ek)hez kapcsolódva és miért lett soknemzetiségû város Baja?

4) Milyen nemzetiségek élnek együtt Baján és Észak-Bácskában?

5) Egészítsd ki a szöveget! A bajai uradalom 1750-ben a korszak legnagyobb birtokszerzôjének, gróf ................... tulajdona lett. A város fôterén álló, ............... stílusú kastélyát eredetileg a ............. érsek építtette, de a köztudatban ......................- kastélyként ôrzôdött meg. (Ma a városháza épülete.)

6) Miért nevezték a XVIII. század végén Baját "kis Pestnek"?

7) Ki készítette a Türr-emlékmûvet? Ki készítette a rotunda belsejében lévô dombormûvet Türr Istvánról?

8) Milyen stílusban épült a Rókus temetôkápolna?

9) Hol található és melyik a város legrégebbi fennmaradt (barokk) szobra?

10) Ki készítette Jelky András szobrát? Mi a szobor jellegzetessége?

11) Hol járunk? Elôttünk a Grassalkovich-palota, balra a Latinovich-kúria és a Türr István Múzeum épülete, jobbra a távolban Tóth Kálmán szobra. A hátunk mögött tehát:

12) Melyik a "bácskai Szent Márk tér"? Miért kapta ezt a nevet?

13) Hány neve volt eddig a fôtérnek? Melyek ezek?

14) Melyik épületrôl szól a szöveg? "Ez a kis tér egy gyönyörû épület – a Grünhut-féle (a régi Vojnich-kúria) ház – nemes stílû homlokzata jóvoltából városunk gyöngye lehetne. A szép régi épület elôtt háromszögû, virágos parkocska ad neki elôteret." Mi mûködik ma az épületben?

15) Mikor épült a Vojnich-kúria, milyen stílusban?

16) Mit tudsz a Déri-kert történetérôl? Kirôl kapta nevét, hogyan került a város birtokába?

17) Ki tervezte a Posta épületét? Milyen kép van a homlokzatán?

18) Az 1956-os jeges ár elpusztította a város egy jellegzetes, sajátos építményét, ami azóta sem épült újjá. Mi volt az?

19) Építészeti szempontból Baja megfiatalodott 1840 után. Miért? Mi történt akkor?

20) Melyik kakukktojás?

Tóth Kálmán, Petôfi Sándor, Déri Frigyes, Szent István, Kossuth Lajos, Türr István, Nagy István, Jelky András

21) Hogyan kötôdik Nagy István festômûvész Bajához?

22) 1933-ban Magyarországon az elsôk között állították Baján a Hôsök emlékmûvét, melyrôl az alábbi leírás szól: "Ezt a minden ízében modern elgondolású építményt 1933-ban avatta fel a város közönsége, és országos viszonylatban az elsô ilyen emlékmû, mely nem a sablonos, kicsinyes, elaprózott szoborképben kereste a megoldást, hanem az építészet impozáns és örök formanyelvén ad kifejezést annak a nagy áldozatnak, melyet az elesett hôsök hazájukért hoztak."

Hol áll az emlékmû?

23) Kinek a freskója látható a városháza dísztermének oldalfalain?

24) Hol található a városi könyvtár épülete – melyik épületben?

25) Baján az elsô kortárs modern magyar képtárat hozták létre 1936-ban. Kiknek a nevéhez fûzôdik? Hogyan hozták létre?

26) Mit rejt az Éber-emlékház?

27) Milyen különleges alkotást készítettek a bajai vizuális iskola növendékei Maroshévízen? Mutasd be röviden!

28) A bajai Türr István Múzeum egyik gyûjteménye Európában egyedülálló. Melyik ez?

29) Mit készítettek a következô mesterek, mesterségek? Párosítsd!

kovács edények

takács ékszerek

ötvös szôttesek

fazekas vaseszközök

30) Mit jelentenek a következô szavak?

ingváll; pendely; fôkötô; rokka; gereben; legényláda; köpülôedény; butykáló; hajómalom; csöpögtetôkô.

31) Milyen céhek mûködtek Baján?

32) Mi a lázsiás, kik viselték?

33) Húzd össze az összeillô párokat!

magyarok sötét színû, fekete viselet,

szabályos falukép

székelyek almába szúrt pénz (jegyajándék)

bunyevácok piros, kék, fekete színû szôttesek

sokacok mértanias díszû szôttesek

svábok színes öltözék strasszokkal

34) Kik voltak a vízimolnárok? Hol voltak a malmaik?

35) Kinek az ünnepe, és mirôl szól a Jánoska- eresztés?

Ajánlott irodalom:

Baja 300 éve város; Az Éber-emlékház; Élet a Dunán; P. Szojka Emese: Néprajzi csoportok Baja környékén; Nagy András emlékezete; A Türr István Múzeum kincsei; Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1998 (Szerk: Romsics Imre-Wicker Erika); Bajai múzeumok honlapja. (Türr István Múzeum, Nagy István Képtár, Éber-ház); Marosvásárhelyi múzeumi könyvtár.

Megfejtési határidô: 2006 február 20; Forrásanyag: a Bernády Házban (9-18 óra között);

A megfejtéseket beküldeni a következô címre lehet: Náznán B. Olga, Marosvásárhely–Baja vetélkedô, 540344 Tîrgu-Mures, B-dul Pandurilor nr. 6, ap. 1. (tel./fax: 0265/266-788 vagy 0743-694-811).

Az önkormányzat vezetôje szerint "most dolgoznak" a költségvetésen. Azért kérdésünkre felsorolta a legsürgôsebb idei tennivalókat. A legfontosabb a vízvezetékek, csatornarendszer, illetve az ülepítôállomás felújítása, ennek a tervei most készülnek. Idén a vízhálózat cseréjét tervezik, a csatornarendszerét jövôre. Mintegy 28 kilométeres (30- 35 éves) vezetékhálózatot kell felújítani. Ezeket a munkálatokat egy kb. 30 millió eurós pályázatból szándékoznak megvalósítani. Ennek 80%-át az EU, 13%-át a kormány, a többit az önkormányzat kell állja.

Új iskola építéséhez kezdenek, a munka értéke kb. 22 milliárd régi lej. Hét és fél milliárd lejt kaptak a kormánytól, jelenleg az alapokat ássák. A Campus-programhoz, illetve a campus felépítéséhez az önkormányzatnak másfél hektár területet kell biztosítania. Mivel nincs saját területe, egy magánszemélytôl szándékoznak megvásárolni.

Veszélyes útszakasz

Ezek mellett felújításra szorul a Küsmöd- híd és a kultúrház. Az egyik legnagyobb probléma, hogy a fôút mellett nincs járda. Veszélyes a gyalogosokra nézve. A problémát még súlyosbítja, hogy óvoda mûködik az út mellett, a gyermekek állandó veszélyben vannak. Tar András szerint most készül a terv arról, hogy kb. két kilométeres szakaszon lefedjék a sáncot, mert hely sincs egyébként a járda kialakítására.

Hogy jó hírt is mondjon, elmondta, hogy a Tudásalapú gazdaság címû projekt keretében pályázatot nyertek. Tervezik az ingyenes számítógép-használat, fax-, internetszolgáltatás bevezetését a lakosság, cégek számára. Ehhez az önkormányzatnak 3 helyiséget kell biztosítania: egyet az iskolában, egyet a kultúrotthonban, egyet a polgármesteri hivatalban rendeznek be. A program az idén beindul.

Erdôszentgyörgy kulturális életének mozgatórugója Kovrig Magdolna, a Bodor Péter Mûvelôdési Egyesület elnöke. Kérdésünkre elsô félévi programjaikról beszélt, és elmondta, hogy aznap fogadják Kovács Gyôzô informatikust, aki szakmai elôadást tart az érdeklôdôknek. Februárban várják, mondta mosolyogva, a Súrlott grádicsot. Márciusban elsôsorban a március 15-i rendezvényekre koncentrálnak. Emellett állandó kapcsolatot tartanak a celldömölki Soltis Lajos színházzal. A színház világnapjára a városi amatôr színtársulat az Énekes madár címû darabbal készül. Az egyesület elnöke elmondta, hogy a celldömölkiek is el szoktak jönni, és általában a környék településein is tartanak elôadásokat, amelyek bevételét az egyesületnek adják.

– Terveink pénzfüggôek, – mondta Kovrig Magdolna. Március 20-án, Rhédey Klaudia névnapjára palotabált szervezünk, ami egyfajta emlékezés lenne. Szeretnénk, ha korhû bált sikerülne megszerveznünk. Semmibôl próbálunk valamit létrehozni. Az Illyés Alapítványtól nyert pályázatból tartják fenn az Erdôszentgyörgyi Figyelôt, az EM- pont ugyancsak az Illyés Közalapítványtól nyert pályázatból mûködik, az amatôr színjátszó tábort, illetve az ôszi színjátszó fesztivált a megyei tanács és a Népi Alkotások Háza segítségével szervezik meg.

Magyarósi Erzsébettel, az iskolaközpont igazgatójával beszélgettünk a pályázaton nyert Campus-programról. Elmondta, az önkormányzat kell biztosítsa a másfél hektáros területet. A campusban 24 tanterem, mûhelyek, laborok, bentlakás és étkezde lesz, és szolgálati lakás a tanügyi kádereknek.

Magyarósi Erzsébet igazgató különösen a szolgálati lakásnak örül, mert, Erdôszentgyörgy legnagyobb problémája a szolgálati lakás. Az igazgatónô szerint a fiatal káderek ingáznak Vásárhelyrôl, de a bérlet több mint két millió lejbe kerül, házbért sem lehet kapni. A bérletpénzt, lévén Erdôszentgyörgy város, az önkormányzat nem térítheti meg, csak a falura ingázóknak jár, ezért, bármilyen jó tanár, szívesebben marad Balavásáron vagy Gyulakután. Szolgálati lakással, úgy gondolja, meg tudnák tartani a jó szakembereket.

Fontos, hogy bentlakás és étkezde is lesz, mondta, mert az épületet visszaigényelték és vissza is kapták a tulajdonosok. Két év múlva át kell adják. A tanfelügyelôség szerint ez a campus két éven belül elkészül, vagyis, mire el kell menjenek, akkorra meglesz.

Kérdésünkre elmondta, hogy probléma a szakgyakorlat. – Végre az esztétikában van két tanmûhelyünk, amelyeket saját erôbôl szereltünk fel, de még távol áll az uniós normáktól. A turisztika és közélelmezésben pályáztunk, meg is nyertük. Megvásároltuk már az eszközök nagy részét, a hét végére elkészülnek az asztalok és a tálalók a vendégfogadói részben.

Elmondta, az iskola sokat költött arra, hogy egy régi, lerobbant termet felújítson. Ôk biztosították a helyiséget, a felszerelést az Apáczai Közalapítvány. A Bodor Péter Közalapítvánnyal közösen szeretnének pályázni a két esztétikai tanmûhelyük – fodrászat és kozmetika – felszerelésére. A most épülôben levô új épület alagsorában kap helyet a mechanikamûhely és az esztétikamûhely is. A Campus-program az egyetlen, ami a megyében indul. Négy pályázó közül Erdôszentgyörgy kapta meg a finanszírozást.

Aki Marosvásárhely felôl közelíti meg Erdôszentgyörgyöt, a város bejáratánál szomorkodó elhagyott, lerobbant volt benzinkút láványa fogadja. Amellett, hogy rontja a város képét, bizonyára rossz a lakosságnak, hogy kilométerekre kell utazniuk üzemanyagért. A legnehezebb helyzetben, derült ki a beszélgetésekbôl, a mezôgazdasági gépek tulajdonosai vannak, illetve azok, akik akár szerszámgépekkel, akár traktorokkal csak a településen belül közlekedhetnek.

Tar Andás polgármester kérdésünkre elmondta, hogy a kutat még novemberben a Petrom magánosítása után az OMV bezárta. Azóta nem történt semmi. Amikor rákérdeztek, meddig hagyják még az embereket üzemanyag nélkül, illetve mikor szándékoznak beruházni, azt a választ kapták, pereljék be ôket, úgysem nyerik meg. Jelenleg, jelentette ki, a Rompetrollal folytatnak tárgyalásokat az ügyben.

Józsa Dénes arra panaszkodott, hogy rossz az út Bözöd felé és a faluban is. Kérdésünkre, hogytettek-e valamit a helyzet javítása érdekében, azt mondta: – Nem tudom, kik tudnának besegíteni. Gondolunk arra is, hogy mivel az autópark megsokszorozódott Romániában, Szováta és Segesvár felé az út nem fogja bírni a terhelést, s akkor a megyei vezetôség is rájön, hogy a Marosvásárhely és Székelyudvarhely közötti legrövidebb utat – Erdôszentgyörgy

– Gagy – Szentábrahám – Székely- keresztúr – meg kellene csinálni. Ez volna a legokosabb. Ha kiszámítanák, a két kerülôút, Szováta–Parajd–Székely-udvarhely vagy Segesvár–Székely-keresztúr, mind a kettô sokkal hosszabb, a ‘71-tôl eltelt idôszakban színes aszfaltot lehetett volna a különbözetbôl építeni, olyan rövid a másik. Székely-keresztúr és Bözöd 22 kilométer, Bözöd–Erdôszentgyörgy 12, tehát összesen 34 kilométer. Segesvár vagy Szováta felé sokkal hosszabb.

Én személyesen voltam 2004-ben a megyei útügynél, azt a választ kaptam, hogy az út születésétôl még nem telt el 15 év. Tizenöt év után sorolják be javításra. Azóta nem történt semmi. Tavaly a Citadin lekövezte az utat, de tessék megnézni, tönkre van menve. Azért járnak autók a tóért, meg Kôrispatakra. Kôrispatakon van egy kitermelôegység, onnan hordják a kavicsot. De kérdezze meg a polgármestert, ô többet tud mondani.

Tar András polgármester kérdésünkre elmondta: – A 135-ös megyei út nem tartozik hozzánk. Én a tábláig aszfaltoztam, a törvény nem engedi meg, hogy pénzt különítsünk el erre. A megye kötelessége megjavítani. Ígéret van, EU-s pénzekre várnak. Tavaly köveztek, de már tönkrement. Lényeg, az út járhatatlan.

A város bejáratánál éktelenkedik egy elhagyott benzinkút. Körbenôtte a gaz, a valamikori benzinkút rozsdás maradványai szomorúan nyúlnak az ég felé. Mi a véleményük a dologról?

Székely Ferenc: – Nem azon csodálkozom, hogy megszûnt az erdôszentgyörgyi üzemanyagtöltô állomás. Inkább azon tûnôdöm, hogy eddig még egyetlen befektetô sem jelentkezett, hogy beruházzon ide, aminek hosszú távon kellene visszatérülnie. Én úgy gondolom, ez is egy üzenetértéke a gazdasági helyzetünknek, vagy a társadalmi helyzet helyi gazdaságának, a helyi állapotának. Több mint egy éve megszûnt, de még senki sem jött, hogy indítson egy újat. Nagy szükség lenne rá, hiszen Szovátára vagy Kendre kell menjünk üzemanyagért.

Popa Margit: – Nagyon csodálkoztam, hogy megszüntették a benzinkutat. Egy évet voltam Spanyolországban, s mikor hazajöttem kellemetlenül érintett, hogy Szovátára vagy Marosvásárhelyre kellett menjek benzinért. Állítólag Balavásáron is van, de én nem tudom, hol. Világos, nagyon nagy szükség lenne egy benzinkútra, hiszen Erdôszentgyörgy Szováta és Vásárhely között van.

Léta Áron: – A városnak, de a környezô falvaknak is szükségük lenne a benzinkútra. A legközelebbi töltôállomás Balavásáron van, tehát elég körülményes a beszerzése. Ráadásul állítólag a balavásári benzin nem olyan jó minôségû, mint a mienk volt. Sajnáljuk, hogy a gyulakutai üzemanyag-töltô állomást is megszüntették, s ez nagyon hátrányosan érintette az autótulajdonosokat. Beszéltünk a dologról az alpolgármesterrel, a tanács kell biztosítsa a helyet.

Józsa Dénes: – Sajnos, bezárták, s nem tudjuk, miért. Ez elég nagy probléma a környéknek, mert ahelyett, hogy innen megvenném a motorinát, vagy Szovátára, vagy Balavásárra kell menjek. Bözödön mûködik egy erdôtársulás, amelynek házassági szerzôdése" van a marosvásárhelyi Atlas céggel. Nekik vannak traktorjaik és kitermelô gépeik, ezekbe kell a gázolaj.

Tanti Gyula: – Nagyon hiányzik a benzinkút. Azoknak, akiknek kiskocsijuk van, nem is akkora gond, mert útban Marosvásárhely felé például, tankolhatnak. Sokkal nagyobb probléma annak, akinek mezôgazdasági gépei vannak, vagy olyan rendszáma, amellyel fôúton nem közlekedhet. Az nem tudja megoldani, hogy lejusson Balavásárra a legközelebbi benzinkúthoz. A tanács már felvette a kapcsolatot egy befektetôvel egy új benzinkút létesítéséhez. Reméljük, hogy a tanács megfelelô határozatot hoz, megtalálja a megoldást.

A Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter hétvégi marosvásárhelyi látogatása során folytatott megbeszélésen, melyen Lokodi Edit megyei tanácselnök is részt vett, több környezetvédelmi célzatú kérdésben kérte a tárcavezetô közbenjárását – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Ciprian Dobre prefektus.

Mint elmondta, az egyik a régiós szeméttároló kérdése volt, melynek létrehozására az lehetne megoldás, hogy új társulást hozzanak létre a tároló létesítésében érdekelt települések önkormányzatai a beruházás lebonyolítására. Mint ismert, a Nyárádtôre tervezett régiós szeméttároló ügye stagnál: a beruházást kezelô megyei tanács és a kivitelezéssel késlekedô olasz beruházó között per folyik, amelynek tárgya a szerzôdésbontás, de közel fél éve nem sikerült a jogvita érdemi részére térni a bíróságon a felmerülô formai kifogások miatt. Mivel ez a per alatt álló szerzôdés a tároló létrehozására társult önkormányzatoknak és a megyei tanácsnak nem engedi meg, hogy más befektetô bevonásával új szeméttelepet építsenek, Dobre szerint a hulladéktárolás kérdésének lehetséges megoldása volna, hogy a per alatti kontraktusban nem érdekelt önkormányzatok alakítsanak új társulást a beruházás kivitelezése érdekében, mivel a szóban forgó per hosszú idôre kitolódhat. Dobre tegnap kifejtette, a per alatt álló szerzôdés végleges formájában súlyosan árt a megye érdekeinek, és felkéri az illetékes állami szerveket, hogy derítsenek fényt a kontraktussal kapcsolatos mulasztások felelôseire.

A kormánybiztos továbbá elmondta, a környezetvédelmi miniszter támogatását kérte a dicsôszentmártoni Bicapa Rt. magánosítási folyamatának felgyorsítása érdekében. A dicsôi vegyi kombinát privatizációjáról az állami aktívumok értékesítésével megbízott hatóság (AVAS) a napokban kell döntsön, Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter pedig a prefektus szerint megígérte, igyekszik közbenjárni annak érdekében, hogy a privatizáció során fordítsanak különös figyelmet a cégnél fennálló potenciális környezeti veszélyek kezelésére.

A Demokrata Párt (PD) saját külön listán vesz részt az európai parlamenti választásokon, jelentette be hétfôn, a párt Állandó Bizottságának ülése után Emil Boc PD- elnök.

Boc hangsúlyozta, a döntést egyhangúlag szavazta meg az Állandó Bizottság.

Adriean Videanu, a PD ügyvezetô elnöke kijelentette, a D. A. Szövetség "hibás igazgatása" miatt mindkét párt – PD és PNL – számára jobb, ha egymástól független, saját listán vesz részt az európai parlamenti választásokon.

Videanu hozzátette, jobb lesz, ha a demokraták és a liberálisok külön-külön mozgósítják saját választótáborukat az európai parlamenti választásokra. Egyébként Adriean Videanut választották a PD kampányfônökének a választásokra.

Az európai parlamenti választásokat 2007. május 13-án tartják.

Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke hétfôn levelet küldött Basescu államelnöknek, amelyben felkérte, hogy hozza nyilvánosságra a három telefonbeszélgetést, amelyeket 2005 szeptembere és 2006 áprilisa között folytatott Codrut Seres volt gazdasági miniszterrel az Alro-ügyben.

"Államelnök úr, aggodalommal vesszük tudomásul, hogy az elnöki hivatal bekapcsolódása a hatalommal való visszaélés botrányába nagy arányokat kezd ölteni. Tekintve a felmerült gyanúkat és hogy a közvélemény értesüljön az igazságról, kérjük önt és az állami intézményeket, hozzák nyilvánosságra a három telefonbeszélgetést, amelyeket 2005 szeptembere és 2006 áprilisa között államelnöki minôségében folytatott Codrut Seres volt gazdasági miniszterrel az Alro-ügyben" – áll a Voiculescu által Basescunak küldött levélben, amelyet a PC sajtóirodája eljuttatott a Mediafax hírügynökségnek.

A PC-elnök hangsúlyozza, hogy a kérés jóhiszemû, alapja pedig az államelnök kijelentései az átláthatóság támogatásáról és a politikai személyiségek korrektségérôl.

"Úgy véljük, ön legfôként érintett abban, hogy elhárítsa a súlyos vádakat, amelyek az elnöki hivatalt érték" – tette hozzá Voiculescu.

A Bukaresti Törvényszék hétfôn elfogadta a Szabad Demokrata Párt (SZDP) politikai pártként való bejegyzését. A döntés a Bukaresti Ítélôtáblán támadható meg. Ha a politikai pártként való bejegyzésrôl szóló döntés végleges marad, az SZDP-t beírják a politikai pártok regisztrumába.

Az SZDP 2006. december 27-én nyújtotta be a dokumentumokat az alakulat pártként való bejegyzéséhez. Az ügyben 10 óvás érkezett különbözô politikai alakulatok vagy a civil szféra képviselôi részérôl. Az egyetlen óvás, amit elfogadtak, az a PNL múlt héten benyújtott óvása volt, a többi kilencet elutasították a per során.

A PNL megóvhatja a Bukaresti Ítélôtáblán a törvényszék döntését az SZDP politikai pártként való bejegyzése kapcsán.

Cristian Iordanescu, a PNL ügyvédje a múlt héten kijelentette, hogy az SZDP nem íratható be, mivel ez a megnevezés a PNL örökségét jelenti.

Iordanescu ugyanakkor az ellen fellebbezett, hogy az SZDP megalakítására összegyûjtött aláírások törvénytelenek. Rámutatott, hogy 2006. december 7-étôl kezdve, amikor a PNL egyik reformtömörülése kezdeményezte egy új párt megalakítását, nem gyûjthettek össze 40.000 aláírást.

Erre az SZDP ügyvédje azt mondta, hogy 64.000 aláírás gyûlt össze, de ezek törvényességét csak a közigazgatási minisztérium képviselôi kérdôjelezhetik meg.

A Bukaresti Törvényszék döntése elleni fellebbezéseket 5 napon belül lehet benyújtani a döntés kihirdetésétôl kezdôdôen, és ezeket az Ítélôtábla elemzi a bejegyzésük után legtöbb 15 napon belül. A Bukaresti Ítélôtábla döntése végleges és megfellebbezhetetlen lesz az ügyben.

A politikai párt jogi személyiséget kap, miután a bíróság végleges határozatot hoz a bejegyzés kapcsán.

Köztudott, hogy Romániában is az elôcsatlakozási idôszakban mezôgazdasági korszerûsítésekre, fejlesztésekre a SAPARD-program keretében pályázhattak a mezôgazdászok. Mivel az ország csatlakozott az EU-hoz, az elôcsatlakozási idôszakban alkalmazott program 2007. január 1-tôl megszûnt, következésképpen a SAPARD- ügynökség is. Az ország EU-hoz történt csatlakozása után a vidéki települések harmonikus fejlôdését, a gazdaságok korszerûsítését, a jobb életkörülmények biztosítását hazai és európai uniós alapokból továbbra is támogatják. Ezt a tevékenységet végzi a SAPARD-ügynökség strukturális mintájára létrehozott vidékfejlesztési és halászati kifizetô ügynökség, amely hatáskörébe tartoznak a megyei vidékfejlesztési és Halászati Kifizetô Hivatalok. Miként sikerült pályázatokkal a SAPARD által biztosított pénzösszegeket lehívni és hogyan alakulnak idén a támogatási programok? A kérdésre Cismas Alexandru, a megyei Vidékfejlesztési és Halászati Kifizetô Hivatal igazgatója válaszolt.

– A 2000-2005 közötti idôszakban Románia számára kiírt SAPARD-program keretében országos szinten az összeg 35%-át sikerült megnyerni. Az akkori idôszakban megyénkben 19 pályázatot hagytak jóvá, közülük egyeseket megvalósítottak, mások megvalósítása folyamatban van. A 2005 – 2006. július 31. közötti idôszakban látványosan megemelkedett a jóváhagyott pályázatok száma. Az EU ezek megvalósítására 1,5 milliárd eurót biztosított. Mivel a jóváhagyott pályázatok értéke meghaladta az EU-s plafont, a 13 ezer milliárd régi lej különbséget a román állam biztosítja. A 2005–2006. július 31. közötti idôszakban Maros megyébôl 223 pályázatot hagytak jóvá. Megyénk a pályázatok száma, az érték szempontjából is az országban az elsô megyék között szerepel. A gazdálkodók a SAPARD-program keretében a támogatási összeget csak a pályázatba foglalt célkitûzések megvalósításakor vehetik át.

– Az ország csatlakozása után az EU 2007-2013-s idôszakra vonatkozó mezôgazdasági és vidékfejlesztési politikája célkitûzéseinek megvalósítása érdekében támogatja továbbra is a hazai mezôgazdasági termelôket. A támogatások alapvetô irányvonalai: a farmok és az erdôgazdálkodás versenyképességének növelése; farmerek támogatása üzemfejlesztések, korszerûsítések során; a félig önellátó farmok támogatása (ez esetben farmonként 1.500 euró támogatás igényelhetô); a farmerek támogatása a környezetkímélô termesztés elsajátításában; a mezôgazdasági és erdészeti termékek hozzáadott értékének növelése; állatjóléti támogatások; mezôgazdasági üzemszerkezetek fejlesztése; a mezôgazdasági termelés és erdôgazdálkodásban dolgozók szakmai felkészítése és tájékoztatása; a turizmus fejlesztése. Nem sorolhatjuk fel az összes tevékenységi területet, ahol támogatások igényelhetôk, mert ahhoz egész újságoldalra lenne szükség. Tudni kell azt, hogy a Mezôgazdasági, Erdészeti és Vidékfejlesztési Minisztérium a 2007-2012 közötti idôszakban megvalósítandó és támogatandó célkitûzéseket a nemzeti vidékfejlesztési programba foglalja, amelyet februárban juttat el Brüsszelbe. A jóváhagyás után az elsô támogatási összegekre várhatóan augusztus után adhatók be pályázatok hivatalunkban.

– Kik készíthetnek pályázatot EU-s támogatásra?

– Maga az igénylô is elkészítheti, ha ért hozzá és van ideje eljárni. A pályázatok elkészítésére a legjobb megoldás, ha az igénylô a megyében engedélyezett 23 pályázati szaktanácsadó cég egyikéhez fordul. Általában a pályázat értékének 3-12%-át kell kifizetni honoráriumként, a pályázattól függôen. Végül ajánlanám a gazdálkodóknak, hogy már most kezdjék el a tervezést, hogy idôt nyerjenek majd a pályázatok megírásakor. Hivatalunk minden újdonságról tájékoztatni fogja a mezôgazdászokat.

(kilyén)

Múlt heti írásunkban dr. Gál Lajos nyugalmazott állatorvos azt taglalta, hogy milyen érvek szólnak a hús füstöléssel való tartósítása mellett. Most arról szólunk, hogy milyen anyagokat ajánl a füstöléshez.

Füstölésre több anyag használatos, a hagyományos fa és az ebbôl származó fûrészpor, továbbá a mesterséges füstanyagok, vizes, olajos füstkivonatok, faecet stb.

A háztáji gazdaságokban csak a fát és a fûrészport használják. Együtt vagy külön-külön. A keményfák füstje a legjobb. A puha fák égéskor sok hamut termelnek, így rontják a termék színét és ízét.

A bükkfa füstjének színe sötétvöröses, aromája, íze kellemes. Ez a füst a legjobb és a leggyakrabban használt.

A cserefa füstje sötétsárga, kávébarnás színû, aromája kellemes, a minôsége pedig jó.

A fenyôfa füstje feketít, íze kesernyés, fôleg szalonna füstölésére alkalmas.

A borókafenyô sötétkávé színû füstje nagyon kellemes ízt ad. Más fajtákkal keverve ajánlott.

A diófa füstje sötétsárga, aromája kellemes, használata más fákkal keverve ajánlott.

A gyertyánfa égetése narancssárga füstöt eredményez, közepesen kellemes az íze, puha fákkal keverve alkalmazható.

A fák arányát az ízlésnek megfelelôen kell összeállítani.

Az uniós csatlakozás kapcsán rengeteg új szabályozás lépett érvénybe. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a háztáji gazdaságokban, megengedett-e a továbbiakban is a házi füstölés. A Horea Katasztrófa-elhárító Felügyelôség tájékoztatott, hogy a füstölôk használata (a megyei tanács 43/2000. számú határozata értelmében) továbbra is megengedett. Egy kitétel van, hogy az építményeket az épületektôl legkevesebb 10 méter távolságra kell helyezni. A házak padlásán, ami túl veszélyes, és az évek során számtalan tûz okozója volt, tilos a füstölés.

A Horea Katasztrófa-elhárító Felügyelôség közleménye szerint megyénkben a legtöbb tûz a háztartásokban keletkezik, éppen ezért a lakosságnak fokozott figyelmet kell szentelni a tûz megelôzésére és az okok kiküszöbölésére.

A tüzet leggyakrabban meghibásodott elektromos háztartási gépek, felügyelet nélkül hagyott kályhák vagy hôsugárzók, gyúlékony anyagok közelsége a hôsugárzókhoz, csempekályhák túlhevülése, a földgázzal fûtô kályhák meghibásodása, hibás és improvizált rezsók használata, a gyerekek tûzzel játszása, az udvarokban, kertekben rakott nyílt tûz okozza.

A tûz elkerülése érdekében a tûzoltók a következôkre hívják fel a figyelmet:

– a hôraktározó kályháknak saját alapot kell építeni, ezeket tilos gyúlékony faanyagra helyezni

– a kályha melletti falat (a kályhától 50 centiméterre) kizárólag tûzálló anyagból kell készíteni, ha ez nem valósítható meg, akkor a kályha és a gyúlékony fal között meg kell ôrizni az 50 centiméter távolságot, a kályha teteje és a gyúlékony mennyezet között legkevesebb 45 centiméter távolság kell legyen

– a fémkályhák (például a fôzésre alkalmasak) kizárólag nem gyúlékony falú és mennyezetû helyiségben használhatók, a következô elôírások betartásával:

– ha kivezetô kürtôvel, ajtóval, hamuszekrénnyel látják el

– ha a kályha alá 0,5 cm vastagságú azbesztlapot helyeznek, amelyet egy 6 cm-es padozattal fednek le, ha a kályha lábai rövidek, a padozat 25 centiméteres kell legyen,

– a kályha és a gyúlékony fal között legalább 1,25 méter legyen.

Mielôtt a kályhákat begyújtanák, ellenôrizni kell a kéményt, amit annyiszor kell kitakarítani, ahányszor ez lerakódik, de nem kevesebb, mint kéthavonta. Tilos a megrepedt kályhák és kémények használata. Addig, amíg a tûz ég, a kályha ajtaját zárva kell tartani. Tûzgyújtáskor nem szabad gyúlékony, robbanékony anyagot használni! A tüzelôt tilos a kályhán vagy a kályha mellett tartani.

A kéményeket úgy kell elhelyezni, hogy ne érintkezzenek gyúlékony anyaggal.

A mozgássérültekhez kiszáll a lakosságnyilvántartó mozgó egysége

T. J. marosvásárhelyi olvasónk az alábbi kérdéssel fordult szerkesztôségünkhöz: fia személyazonossági igazolványt kellene cseréljen, azonban nem jelenhet meg a lakosságnyilvántartó hivatalban, mert helyhez kötött, mozgássérült. Mivel köztudott, hogy a személyazonossági kártyára kerülô digitális fotókat helyben készítik el, azt kérdezte, mi a teendô ebben az esetben?

Olvasónk kérdésével a hivatal vezetôjéhez Bocica Ioanhoz fordultunk, aki tájékoztatott, hogy a hivatal rendelkezik egy mozgó egységgel, amellyel hetente