Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 70 eurócent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 – euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Traian Basescu szemmel láthatóan berezelt. Minden jel szerint úgy érzi, egyre jobban szorít a kapca, mert napról napra nô azoknak a tábora, akik szívesen felfüggesztenék tisztségébôl. Sôt, még azok az úgymond "hívei" is gyanúsak, akik látszólag sziklaszilárdan támogatják. Az ellenállás egyik legkézzelfoghatóbb jele, hogy sehogyan sem sikerült rábeszélnie a Demokrata Pártot a kormányból való kilépésre, a húsosfazék körül tolongók az érdeküket követték, nem az elnököt. Ez már önmagában premiernek számít az elmúlt két év történetében.

Az elnök felfüggesztése egyébként nehézkes és bonyolult folyamat, amelynek a vége népszavazás lenne, illetve annak kellene szentesítenie a parlament esetleges felfüggesztési döntését. Annyi azonban már most világos: az államfô megijedt, mert amit a Román Fejedelemségek egyesülésének ünnepén mûvelt – a szervilis televízió- csatornákon "élôben" és újrajátszva akárhányszor láthattuk –, egyértelmûen nyilvánvalóvá tette: arra használta fel az ünnepi alkalmat, hogy a népszerûségét mutassa be az ország népének. Ehhez egyébként nem is kell más, mint néhány kamera, egy-két tucatnyi "ünneplô tömeg", ahol élemedett, hisztérikus hölgyek és lelkes férfiak majd letapossák egymást és az elnököt, mélységes és megdönthetetlen szeretetüket kinyilvánítandó.

Az egyik központi napilap lelkesen számol be arról, hogy elnökünk a "nép" kedvéért "lemondott a limuzin kényelmérôl", csakhogy magához ölelhesse a jászvásáriakat. Az újságcikk szerint az államfô "idôs és kokett hölgyeket, árvízkárosultakat, boldogtalan nyugdíjasokat és iskolából ellógó diákokat ölelt a keblére", akik elnöki autogramot kunyerálva, gyûrött, kitépett füzetlapokat szorongattak a kezükben. A lelkes tömeg az éljenzés és ölelés mellett petíciókat, törülközôt, sôt egy gyapjúplédet ajándékozott Traian Basescunak, miközben kórusban "biztatták, ne hagyja magát a Tariceanu elleni harcban". Mit mondjak? Ceausescu is megirigyelhette volna!

Ja, még valami. A kommentárok azt sem felejtik el sûrûn emlegetni, hogy a "bodyguardoknak" milyen nehéz dolguk volt az elnök iránti lelkes tömeg szeretetkitörésének a megfékezésében. Nem is fordul meg a fejükben, hogy ez így önmagában ellentmondás, hiszen akit akkora szeretet övez, mint Basescut, azt nem kell(ene) védeni. Maga a szeretet biztosítja a védelmet. Illetve, mit lehet tudni?

Mindent egybevetve, tény, hogy az államfô arra használta fel a január 24-i ünnepségeket, hogy népszerûségét fitogtassa azok elôtt, akik vágni akarják alatta a fát.

Tegnap délben Dorin Florea polgármester jelenlétében átadták a Rovinari negyedben levô felújított tömbházat, ahol korábban, nagyrészt romák laktak. Az épületet teljesen tönkretették, volt olyan lakás, amelynek ablakát, ajtaját is elégették, helyenként pedig a betonfalat is áttörték.

A polgármesteri hivatal közpénzen és cégek támogatásával 1,4 millió lejes beruházással újította fel az épületet. A lakrészeket termopán ablakokkal látták el, fém bejárati ajtókat szereltek, fali és padlócsempézett fürdôszobákat készítettek. A tömbháznak saját kazánháza van. A munkálatokat 2006. augusztus 15-én kezdték el és ottjártunkkor még az utolsó simításokat végezték. A 29 lakásból 10 három, 14 kétszobás, míg 4 garzon típusú. A polgármester az átadáskor elmondta, e tömbházzal szeretne példát mutatni a romáknak. Civilizált körülményeket teremtettek, amelyeket tiszteletben kell tartani, s csak az tarthatja meg majd a lakást, aki rendszeresen fizeti a közköltséget és vigyáz az épület állagára. Akit a polgármesteri hivatal ellenôrei azon kapnak, hogy kárt tettek a lakásban vagy az épületben, könyörtelenül kilakoltatják. Errôl szerzôdést kötnek a lakóval, s lesz egy tömbházfelelôs is, aki mindenrôl beszámol majd a hivatalnak. Bakó Attilától, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal lakás- és szociális igazgatóságának vezetôjétôl megtudtuk, a volt lakók közül 12 család költözhet vissza, mivel érvényes lakásszerzôdéssel rendelkeztek, a fennmaradt 17 lakrészt egyforma arányban a szociális lakásra várakozók és az ingatlan visszaszolgáltató törvény miatt kilakoltatottaknak utalta ki a polgármesteri hivatal. Az új tulajdonosok néhány napon belül már be is költözhetnek a tömbházba.

Az átadást követôen a polgármester szóba állt a környékbeli romákkal, azokkal is, akik még mindig az átadott tömbház mögötti viskókban laknak. Dorin Florea elmondta, akinek nincs marosvásárhelyi személyazonossági igazolványa, azokat kiteszi a városból. A városiakat azok helyébe költöztetik, akik a Baneasa utcai ideiglenes lakásból visszaköltöznek a felújított Rovinari 24/A tömbházba. Már hozzáfogtak a B lépcsôház felújításához, azt ígérték, hogy az idén ezzel is elkészülnek és a környéket is rendbe teszik.

Tegnap hiába utazott Marosvásárhelyre Pap Géza, Erdély református püspöke. Az elôzetes megegyezés alapján látogatásának célja az lett volna, hogy Csegzi Sándor alpolgármesterrel aláírják a püspökség tulajdonába átkerült Bolyai Farkas Fôgimnázium átadási-átvételi jegyzôkönyvét valamint az öt évre szóló bérleti szerzôdést az épület használatára.

Útban Marosvásárhely felé azonban értesítették a püspököt, hogy Dorin Florea nem írta alá Csegzi Sándor alpolgármester felhatalmazását a szerzôdéskötésre. Pap Géza másfél órát várakozott, hogy találkozzon a polgármesterrel, akivel több mint egyórás beszélgetést folytattak. Mint kiderült, a polgármester azt kifogásolta, hogy a vonatkozó (2006. évi 1886-os) kormányhatározat túl nagy összeget ír elô az egyházaknak visszaszolgáltatott épületek bérlôi számára, amit nem hajlandó elfogadni.

– Az egyetlen problémát a bérleti díj képezi, a szerzôdés aláírása ellen egyébként nincs kifogásom. Sajnos, a kormány ezúttal is a fejünk fölött döntött, anélkül, hogy errôl konzultált volna a helyhatóságokkal és az egyházakkal – nyilatkozta a sajtónak. – Egyébként nagyon kedves beszélgetés volt, amelynek során tisztáztuk azokat a pontatlanságokat és rosszindulatú nyilatkozatokat, amelyeket a Népújságban nekem tulajdonítottak az iskola rendeltetésével kapcsolatosan – nyilatkozta Dorin Florea, anélkül, hogy pontosította volna lapunk állítólagosan rosszindulatú írásait. Mi magunk a megjegyzést a polgármester krónikus Népújság-fóbiájának tulajdonítjuk.

– Abban maradtunk, hogy a mai (a tegnap délután tartott) tanácsülésen a költségvetés függvényében javaslatot teszek a bérleti díjra, azt a püspök úr bemutatja az igazgatótanácsnak, és ha jóváhagyják, aláírhatjuk a szerzôdést – tette hozzá. – Amikor az idei költségvetést elkészítették, még nem lehetett tudni, hogy a kormány a duplájára emeli (a négyzetméterenkénti egy euró helyett kettôre) a bérleti díjat – tette hozzá Dorin Florea, aki szerint egyetértettek abban, hogy mind a püspökség, mind az önkormányzat tervei az iskola javát szolgálják.

A sajtó kérdésére Pap Géza, Erdély református püspöke elmondta, hogy egy jól elôkészített szerzôdéskötésre indult, ehelyett azonban a polgármester arról tájékoztatta, hogy nem ért egyet a kormány döntésével.

– Én úgy értelmezem, hogy ez a határozat mindkét félre nézve kötelezô, s a kormány nem véletlenül jelölte meg pontos számokban a bérleti díjat… Mi csak azt kérjük, amit a törvény elôír, nem többet és nem kevesebbet. A polgármesteri hivataltól befolyó összeget pedig teljes egészében az iskola mûködésére, felújítására és az oktatás minôségének javítására szeretnénk fordítani.

A baj az, hogy most már mindenki másképpen számol – tette hozzá a püspök, aki szerint az egyház szakértôvel mérette fel a nevére betelekelt épületet, a hivatal nyilvántartásában azonban a harmadával kevesebb négyzetméter szerepel.

A kérdésre, hogy beszéltek-e arról, hogy a polgármester miért hátráltatta fölösleges perekkel (a Marosvásárhelyen mûködô Táblabíróság a 2006. évi 53-as határozattal hozta meg a végleges döntést) az épület visszaszolgáltatását, a püspöktôl megtudtuk, hogy Dorin Florea törvényes kötelességének érezte a város vagyonának a védelmét.

A püspökségnek az iskolával kapcsolatos terveirôl Pap Géza azt nyilatkozta, hogy a világi és egyházi oktatás ugyanúgy fog mûködni, mint eddig, a Református Kollégiumot érintô elképzelésekrôl pedig a felekezeti iskolákra vonatkozó törvény megjelenése után döntenek.

Ami a polgármesteri hivatallal való tárgyalásokat illeti, várják az írásbeli ajánlatot, amit a püspökség igazgatótanácsában fognak megbeszélni.

Bár a szerzôdéskötést, ami a tegnap elmaradt, törvény szabályozza, s 2006. december 19-i 428-as határozatában ez ügyben a marosvásárhelyi tanács is egyértelmû döntést hozott, Dorin Florea a jelek szerint egyiket sem akarja betartani.

Szerdai ülésén a kormány elfogadta a köztisztviselôk 2007. évi bérezését, illetve egyéb jogait szabályozó kormányrendeletet. Ennek értelmében idén a köztisztviselôk bére háromszor fog növekedni: januárban 5%-kal, áprilisban 2%-kal, októberben pedig 11%-kal. A 18,88%-os béremelés megközelítôleg 108 ezer személyt érint. Birtalan József, a Köztisztviselôk Országos Ügynökségének elnöke úgy véli, a kormányrendelet összhangban van a köztisztviselôk jogállásáról szóló 1999/188-as törvénnyel, valamint a szakszervezetekkel folytatott tárgyalások során kidolgozott elvekkel.

Új, változásokkal teli évet kezd a marosvásárhelyi Dr. Bernády György Közmûvelôdési Alapítvány: 2007-ben a hagyománnyá vált Bernády-napok rendezvénysorozat tizedszer kerül megszervezésre, de új tervek megvalósításán is dolgozik a kuratórium. Az ez évi rendezvényekrôl, elkövetkezô programokról kérdeztük Borbély Lászlót, az alapítvány elnökét.

– Új év kezdôdik a Dr. Bernády György Alapítvány életében – számos fontos rendezvény megszervezésébe kezdtünk, illetve át is alakultunk: idén tizedszer szervezzük meg a Bernády- napokat, és megújult a kuratórium – új tagunk Simon György tanár, a többiek maradtak, ami annak a jele, hogy jól végeztük a munkánkat, meg voltak velünk elégedve. Jómagam maradtam az elnök, alelnökök Nagy Miklós Kund, Kakassy Sándor és Tatár Béla, titkár Bulyovszki Loránd. A szokásos programjaink, rendezvényeink – kiállítások, könyvbemutatók, irodalmi estek – már az év végéig be vannak táblázva, újdonság, hogy most már egy szakértôkbôl álló bizottság értékeli a kiállítandó tárlatot, ezzel tartani tudjuk a minôségi szintet.

Több sikeres pályázatot sikerült írnunk. Ezek közül a legfontosabb talán az, amely az 1990-es marosvásárhelyi események teljes dokumentációjáért íródott. Össze szeretnénk gyûjteni minden fellelhetô hang- és képanyagot, digitalizálni és megmenteni azokat. A Szülôföld Alaptól sikeresen pályáztunk erre a célra egy bizonyos összeget.

– Az összegyûjtött anyagot kiállításként bemutatják?

– Kiállítani az anyagot nem áll szándékunkban, filmet viszont készítünk belôle és azt be is mutatjuk. Eltelt 15 év, fontosnak véljük ezt. Az anyag megtalálható lesz a Bernády Házban, további kutatómunka végett.

Tervezzük továbbá, hogy azokról a személyiségekrôl, akik az évek során Bernády Emlékplakettet kaptak, rövid portréfilmet készítsünk, és szintén régi tervünk a Bernády-emlékszobák létrehozatala. Idén áprilisban a Kultúrpalotában már lesz Bernády-emlékszoba. Májusban újra megszervezzük az ugyancsak hagyományossá vált kisebbségi szemináriumunkat és tervezzük egy új kiadvány megjelentetését, de ezen még gondolkodunk.

Szerda délután a marosvásárhelyi Bernády Házban a decemberi pályázati szelvények beküldôi között sorsoltuk ki a kiadónk által felajánlott három Népújság-kosarat. 755 olvasónk próbálta ki szerencséjét, eljuttatva szerkesztôségünkbe a lapból kivágott tíz játékszelvényt. Mint bejelentettük, ezúttal már elkülönítve csoportosítottuk a helybeli illetve a vidéki pályázókat, hogy a vásárhelyiek mellett minden alkalommal a más helységekbôl pályázók is részesülhessenek a nyereségben. A nyilvános sorsolás eredményeként az élelmiszereskosarak közül kettôt marosvásárhelyi olvasók – Pantea Roland, Hunedoara u. 22/2 sz. és Farczádi Ferenc, Szabadi út 7 sz. – illetve egyet a vidékiek képviseletében Benkô Jenô Mezôcsávás 11.sz. mondhat a magáénak. Nyereségét átveheti a szerkesztôség székhelyén (Dózsa Gy. u. 9. sz.).

A 100 lejes Hûségtombola-díjat a teremben jelen levô olvasóink egyike nyerte. Most, szerdán 106-an vettek részt személyesen a rendezvényen. Köztük a legszerencsésebb Heim Gábor volt Marosvásárhelyrôl.

A marosvásárhelyi használt cikkeket forgalmazó üzletek kirakataiban a hónap folyamán ismét felbukkantak a plüssjátékok meg a lábbelik, annak ellenére, hogy még nem jelent meg a törvény, amely engedélyezné ezek forgalmazását. Livia Galenco, a Fogyasztóvédelmi Hivatal igazgatója kérdésünkre válaszolva elmondta, hatálytalanították a régi törvényt, amely tiltotta a használt játékok, lábbelik és fehérnemûk árusítását, tehát elméletileg január elseje óta szabad ezeket forgalmazni. Egyelôre homályos a kereskedôk számára: mit szabad és mit nem.

Mit tudnak a szabályzatról azok, akik árusítják a szóban forgó cikkeket? – erre a kérdésre kerestünk választ néhány marosvásárhelyi turkálóban.

Az elsô "kilós" bolt, ahová betérünk, a Dacia üzletkomplexum környékén található. A kirakat tele van színes plüssjátékokkal. Egy vásárló hölgy nagy, szürke nyuszival távozik. Unokájának vette. G. T. eladónô szerint annyi játékot nem tudnának hozni, hogy ne fogyjon el, az elmúlt héten egy nap alatt 150 darab plüssállat kelt el. Nem csoda, hiszen a kisebbek két lejt, a nagyobb figurák pedig 6 lejt kóstálnak, míg a vadonatúj állatkákért ennek ötszörösét is elkérhetik. Az eladó magabiztosan jelenti ki: január elsejétôl szabad játékokat és cipôket forgalmazzanak, így élnek is ezzel a lehetôséggel. A termékek fertôtlenítve érkeznek hozzájuk, azonban sok szülô otthon újra kimossa a másodkézbôl vásárolt játékot. Több vevô is jelezte, örülnek annak, hogy ismét vásárolhatnak olcsó játékokat – közölte az eladónô.

Egy fôtéri turkáló elárusítója elmondja, nem árulnak még plüssöket. A vevôk keresik, így várhatóan hoznak majd játékokat, ha megjelenik az ezt szabályozó törvény. Eddig nem érte meg nekik, ugyanis a merészebb boltosok decemberben a fogyasztóvédôk ellenôrzései során ráfáztak, hisz hatszáztól ötezer lejig terjedô büntetéseket róttak ki rájuk. Egy plüssállat vagy egy cipô nem éri meg kockáztatni – véli az eladónô, aki felháborodását fejezte ki amiatt, hogy az ócskapiacon végig árusítottak használt lábbeliket és játékokat, és senki sem büntette meg ôket. "A törvény nem mindenkire vonatkozik?" – vetette fel a kérdést.

Az ócskapiac valóban rontja a turkálók "üzletét" – vélekedik N. S. eladó –, hiszen a város lakosságának nagy része ott vásárol cipôt banikért, míg a second-hand boltokban eddig tilos volt árusítani. "Mi nagy összegeket fizetünk a bérekért, tehát nem tudjuk olyan olcsón adni a termékeket, mint az ócskások." Én is úgy tudom, szabad árusítani játékokat, lábbeliket és fehérnemûket, de az utóbbit ízléstelennek tartom, és ha én volnék a szülôk helyében, nem adnék a gyerekem kezébe használt játékot – fejti ki véleményét.

Radu Stroe volt kormányfôtitkár csütörtökön azt nyilatkozta, hogy az igazságügyi miniszter anélkül támogatta a fôügyészség szervezettbûnözés- és terrorizmusellenes igazgatóságát (DIICOT) érintô rendeletet, hogy a szöveg teljes tartalmát ismerte volna, emiatt Tariceanu kormányfô közvita megszervezését kezdeményezte, hogy a szöveget átírják és a hibát kijavítsák.

Radu Stroe rámutatott, hogy a kormány 2006. december 21-i ülésén, amelyen elfogadták a DIICOT sürgôsségi rendeletet, Monica Macovei miniszter kijelentette, hogy a törvényt módosító kitételek csupán a DIICOT feladatainak jobb meghatározását adják.

Másrészt Stroe szerint a rendelet tervezete azon 2006-os utolsó kormányülés pótlistájára volt kiírva, amelyen még a honatyák elfogadhattak sürgôsségi rendeleteket. A tervezetrôl szóló irat nem említette a felelôsségek átvitelét a bírókról a DIICOT ügyészeire, ami az informatikai hálózatokba való betekintést illeti.

Stroe arra is rámutatott, hogy a bírálatok nyomán január 17-én az igazságügyi miniszter a kormányülésen rámutatott, hogy nem került sor módosításokra a telefonbeszélgetések lehallgatását illetôen, és továbbra is a bíró ad erre felhatalmazást.

Elmondta még, hogy a következô idôszakban nyilvános vitát szerveznek a miniszterelnök kezdeményezésére, hogy "törvényes és konkrét" megoldást találjanak a rendelet módosítására.

Az igazságügyi minisztérium csütörtökön kiadott sajtóközleménye szerint Monica Macovei tárcavezetô üdvözli a kormányfôtitkárság lépését, hogy közvitát szervezzenek a DIICOT mûködése kapcsán, akkor is, ha a tárcának már voltak megbeszélései errôl a civil szervezetekkel.

A Dracula grófról elhíresült törcsvári (Bran) kastélyt meglepô gyorsasággal eladták "egy tengerentúli cégnek" – jelentette a Mediafax hírügynökség csütörtökön Aristotel Cancescu, Brassó körzeti tanácselnökének bejelentését ismertetve. A kastély tulajdonosa, Habsburg Domokos eredetileg Brassó számára tett eladási ajánlata érvényét vesztette – mondta a tisztségviselô, de jelezte: a román állam elôvételi joggal rendelkezik a kastélyra. A vevô nevét egyelôre nem közölték.

Törcsvár (Bran) évek óta sok turistát vonz, mivel a kastélyt kapcsolatba hozzák a Dracula néven elhíresült, karósnak is nevezett Vlad Tepes fejedelemmel. Az elôször 1377-ben említett várkastélyt Brassó polgárai építtették a város védelmére. A XX. század elején Mária román királynénak, Habsburg Domokos nagyanyjának ajándékozták.

A kommunista kormányzat által kisajátított várkastélyt Habsburg Domokos 2006-ban visszakapta az államtól, mint Mária egykori román királyné unokája. Az errôl szóló szerzôdésben a román állam három évre szóló elôvásárlási jogot biztosított magának. A Habsburg-örökös 60 millió euróért kínálta megvételre a kastélyt a román államnak. Most "ennél jóval többért", feltehetôen több mint százmillió euróért adták el – jelentette ki Cancescu, aki a román kultuszminiszterre hárította a felelôsséget Habsburg Domokos döntéséért. Adrian Iorgulescu kultuszminiszter "tisztességtelenül magasnak" találta a Habsburg herceg által kért árat.

Adrian Iorgulescu mûvelôdésügyi és vallásügyi miniszter ugyanakkor azt állítja, hogy Aristotel Cancescu nyilatkozatai a kastély eladására vonatkozóan "aberrációk", rámutatva, hogy Habsburg Domokos a törvény értelmében senki másnak nem adhatja el a kastélyt, csakis a román államnak.

A Brassó Megyei Tanács a kastély megvételére alakult bizottsága csütörtökön bejelentette, folytatja tevékenységét annak ellenére, hogy a Habsburg- örökös visszavonta eladási ajánlatát.

A vándormadarak vándorlása körülbelül egy hónappal korábban kezdôdött, de a szakemberek szerint egyelôre Romániát nem veszélyezteti a madárinfluenza megjelenése. "Nincsenek erre utaló jeleink. Folyamatosan felügyeljük a helyzetet, de az utóbbi idôben nem érzékeltünk semmi gyanúsat. Ha a vírus mégis megjelenik, készen állunk" – nyilatkozták a Mediafaxnak az Állategészségügyi Hatóság képviselôi.

A magyar kormány mezôgazdasági minisztériuma a közelmúltban bejelentette, hogy az egyik magyar laboratórium megerôsítette a H5-ös vírus jelenlétét egy délkelet-magyarországi farm szárnyasainál.

"A magas hômérsékletek miatt egy hónappal korábban elkezdôdött a madarak vándorlása, de mivel nem rendelkezünk a madarak monitorizálásához szükséges berendezésekkel, nehéz a madárinfluenza kapcsán véleményt mondanunk. A kormány nem tartotta szükségesnek a tavaly, hogy jóváhagyja a madarak folyamatos ellenôrzését, megfigyelését lehetôvé tévô rendszer felépítését" – mondta Dan Hulea, a Román Ornitológiai Intézmény igazgatója.

Hulea szerint már érkeztek Romániába vándormadarak, az egyedek száma fajonként 5-10 százalékot tesz ki. Azt még nem tudják, hogy Magyarország területérôl érkeztek-e vándormadarak Románia területére.

Ilie Van, a Madártenyésztôk országos szervezetének elnöke elmondta, hogy a szárnyasfarmok tulajdonosai betartják a törvény által elôírt biztonsági rendelkezéseket.

Magyarországon 3.300 libát öltek le hétfôn és kedden a farmon, ahol mintegy 40 madár betegedett meg. A rendôrség szerda reggel minden gépkocsit ellenôrzött, amely elhagyta a területet, ahol felfedezték a vírust, hogy megakadályozzák a csirke, tojás és csirkehús kivitelét.

Az állategészségügyi hatóságok 3 kilométeres körzetben nem találtak több beteg madarat, jelenleg 10 kilométeres körzetben végzik az ellenôrzéseket, nyilatkozta Kaszás Mihály, a sürgôsségi helyzetek igazgatóságának területi igazgatója.

Horvátország szerdán megtiltotta a Magyarországról származó hústermékek bevitelét az országba.

Az Európa Tanács parlamenti közgyûlését mélységesen aggasztják az újságírók életét, illetve munkáját Európában is veszélyeztetô fenyegetések és agressziók: ahol az újságíróknak félteniük kell életüket, ott a demokrácia is veszélyben van. Egyebek között ezt tartalmazza az a határozat, amelyet csütörtöki ülésén fogadott el a parlamenti közgyûlés, az emberi jogok érvényesülésével és a demokratikus intézmények mûködésével foglalkozó nemzetközi szervezet, az Európa Tanács egyik döntéshozó szerve.

A dokumentum név szerint is említi a közelmúlt nagy vihart kavart ügyeit, Hrant Dink törökországi és Anna Politkovszkaja oroszországi megölését, de számos más esetet is felsorol. Figyelmeztet: a média szólás- és tájékoztatási szabadsága minden demokratikus társadalom egyik alappillére, amelyet az Emberi Jogok Európai Egyezménye is garantál, s a tagálla-moknak fel kell lépniük az ezt akadályozó cselekmények ellen.

Az elfogadott határozat szerint további lépésekre van szükség annak érdekében, hogy Európában hatékonyabb védelmet kapjon az újságírók élete, szólásszabadsága. Éppen ezért a strasbourgi testület felkérte az összes érintett tagállam törvényhozását, hogy indítson parlamenti vizsgálatot az újságírók ellen irányuló, fel nem tárt gyilkosságok, agressziók, halálos fenyegetések tisztázására. A közgyûlés speciális ellenôrzô rendszert hoz majd létre e folyamat nyomon követése végett. Egyben sürgette az Európa Tanács másik döntéshozó szervét, a tagállamokat képviselô miniszteri bizottságot, hogy szintén ítélje el az újságírók elleni agressziókat, s szólítsa fel az egyes országok rendôri és igazságügyi szerveit gyors reagálásra minden olyan esetben, amikor újságírókat érnek fenyegetések munkájuk miatt.

A brüsszeli székhelyû Nemzetközi Újságíró-szövetség (FIJ) tavaly szilveszterkor nyilvánosságra hozott statisztikája szerint a 2006-os év volt az újságírói szakma történetének legvéresebb, legtöbb halálos áldozatot követelô esztendeje. Az adatok szerint 155 újságíró és médiamunkatárs vesztette életét a világ különbözô pontjain gyilkosságokban, illetve megmagyarázhatatlan körülmények között.

Zátonyra futott a Maros Megyei Tanács és az olasz befektetô között a nyárádtôi régiós szeméttelep kapcsán folyó per – derült ki a testület tegnap megtartott elsô idei ülésén, ahol a képviselôk elfogadták a megye folyó évi költségvetését, valamint tudomást vett a testület határozat formájában is a konzervatív párti Victor Suciu tanácsos halálával bekövetkezett mandátumüresedésrôl.

Az idôközben megszûnt PUNR színeiben a testületbe jutott képviselô mandátuma vélhetôen a legutóbbi helyhatósági választásokon a legtöbb szavazatot megszerzett alakulatot fogja megilletni.

A több órás ülésen hosszú és fordulatos vita alakult ki a régiós szeméttároló kérdésében a megyei tanács és egy olasz befektetô között húzódó peres ügy kapcsán is. Mint ismert, a megyei önkormányzat még a múlt törvényhozási ciklusban kötött szerzôdést egy olasz beruházóval a Nyárádtôre tervezett régiós szeméttelep megépítésére. Az olasz beruházó nem tartotta be a szerzôdésbe foglalt határidôket, ezért a tanács a szerzôdés felbontását célzó pert indított a befektetô ellen a marosvásárhelyi bíróságon. A per augusztus óta mondhatni egy helyben topog, mivel az ügyvédek formai kérdésekre hivatkozva folyamatosan halasztást kérnek, a jogi vita tárgyáról a bíróság még nem tárgyalt.

Mint tegnap fény derült rá, a megyei önkormányzat meglehetôsen kényes helyzetbe került a szerzôdés kapcsán. Teodor Giurgea liberális képviselô interpellációja kapcsán kiderült, hogy a tanács és a cég között aláírt szerzôdés nem azonos azzal a szerzôdés-tervezettel, amit az adott idôben a megyei önkormányzat szavazatával jóváhagyott. Mint megtudtuk, a képviselôk által elfogadott kontraktust aláírás végett elküldték az olasz cégnek, amelynek vezetôi alá is írták azt, azonban egyoldalúan kivették belôle azokat a cikkelyeket, melyek alapján a megyei tanács mulasztásaikért felelôsségre vonhatta volna ôket. Az olaszok által aláírt és visszaküldött szerzôdést az itteni illetékesek úgy írták alá, hogy senkinek nem szúrt szemet hogy a dokumentum szövege módosult. Mint tegnap Lokodi Edit megyei tanácselnök válaszában elhangzott, az önkormányzat jelenlegi vezetôségének nem hatásköre a felelôsök kinyomozása, ez a vádhatóságra tartozik, az eljárás beindításához pedig a tanács támogatása szükséges.

Tegnap végül arról nem szavazott a tanács, hogy felhatalmazza-e a jelenlegi vezetôséget a múlt mandátumbeli mulasztás ügyében indítandó eljárás kezdeményezésére. Azt már egyhangúlag támogatták, hogy az önkormányzat vezetôsége az igazságügyi minisztériumot és a környezetvédelmi EU-biztost is megkeresse, hogy kérje ezek közbenjárását is a per felgyorsítása érdekében, mivel a szóban forgó szerzôdés azt sem teszi lehetôvé a megyei tanácsnak, hogy más befektetôt keressen a tároló felépítésére, ameddig ez a szerzôdés érvényes.

Több mint hatezer román állampolgár utasította el a Verespatakon tervezett aranykitermelés tervét a parlament képviselôházának internetes honlapjára küldött hozzászólásában. Az internetes fórum amolyan közvélemény-kutatás, noha a nézetek kifejtésének megvolt eddig a hivatalos formája is.

Eddig 6665 hozzászóló írta meg véleményét az internetes fórum keretében, 97 százalékuk egyértelmûen ellenezte a ciántechnológiás eljárással tervezett aranykitermelést. Indokaik között elsôsorban az szerepelt, hogy a beruházás szerintük egyaránt pusztító hatással lenne a környezetre, a tájra, a helyi kulturális örökségre, nem is beszélve a lakosság kényszerû kitelepítésérôl.

Voltak, akik úgy gondolták: az aranykitermelés engedélyezési folyamata csak a hatóságok "magas fokú korrupciója" miatt juthatott ilyen elôrehaladott stádiumba, s ha a végén engedélyezni fogják, az az említett hozzászólók szerint e "gyanú megerôsítése" lesz.

A hozzászólók felháborodással fogadták azt is, hogy a beruházást tervezô kanadai vállalat, a Gabriel Resources ötmillió eurós reklámkampányt folytatott a médiában tervének népszerûsítésére. Ebben gyerekeket is megszólaltatott (emiatt figyelmeztetést kapott a romániai médiafelügyelettôl). E reklámok mondanivalója: a megszólalók örömüket fejezik ki amiatt, hogy a kitermelés megkezdésével egy idôben a kilakoltatott családok szép új házakba költözhetnek, a gyermekek korszerû iskolába járhatnak majd.

A cég tavaly nyújtotta be környezeti hatástanulmányát, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a kormány elbírálhassa, engedélyezi-e a projektet. E tanulmányt nemzetközileg elismert tudósok bírálták, az ország különbözô pontjain összesen tizenhat közvitát rendeztek, ebbôl kettôt Magyarországon.

Korodi Attila környezetvédelmi államtitkár az MTI kérdésére szerdán elmondta: a minisztérium már csaknem végzett a közvitákon felmerült kérdések és az ott elhangzott vélemények összesítésével, napokon belül hivatalosan átadja az anyagot a beruházónak, amelynek válaszolnia kell az említett kérdésekre.

Közel 6000 regisztrált kérdésrôl van szó, a jogszabály szerint a beruházót nem köti határidô az alapos válaszadásra vonatkozóan. Ha ez megtörténik, az illetékes – a környezetvédelmi minisztérium vezetése alatt álló – tárcaközi bizottság negyven napon belül köteles összeülni a beruházó válaszainak az értékelése céljából. Ha kell, visszakérdezhet egyes témákban, s csak akkor fog döntést hozni, amikor már minden szükséges információ a rendelkezésére áll. A kormány határozatban foglal majd állást arról, hogy megadja-e az engedélyt vagy sem. Figyelembe veszi annak a hattagú vegyes bizottságnak a véleményét is, amelyben két magyarországi, két romániai és két független európai uniós szakértô vesz részt.

Korodi Attila szerint a Gabriel Resources médiakampánya teljesen felesleges az engedélyezési folyamat szempontjából, azt úgysem fogja befolyásolni, hiszen kizárólag a szakmai szempontok fognak érvényesülni.

A Gabriel Resources romániai leányvállalatán, az RMGC-n keresztül készül megvalósítani a beruházást (ennek 80 százalékos fôrészvényese, a fennmaradó 20 százalék a Minvest román állami bányatársaságé).

Európa legnagyobb külszíni aranybányáját szeretné megnyitni Verespatak mellett. E helyen legalább 330 tonna aranyat és 1300 tonna ezüstöt rejt a föld. A kitermelést tizenhét évre tervezik, ez alatt a cég több mint 4 milliárd dolláros bevételre és több száz millió dolláros nyereségre számít. Mivel a kitermelés ciántechnológiával folyna, a projektnek környezeti kockázatai vannak.

A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD) egyedül kíván indulni mind az európai parlamenti választásokon, mind a legközelebbi – elôrehozott vagy rendes – parlamenti választásokon. A január 21-i kongresszuson Marian Petre Milut nyerte meg az elnökválasztást, aki 5%-ot ígért az európai parlamenti választásokra, a késôbbi országgyûlési választásokon pedig 10 százalékot garantált a pártnak.

A fentieket Eugen Crisan, a párt megyei elnöke jelentette be tegnap sajtótájékoztatón, aki már azt sikernek könyveli el, hogy bár hat éve nem sikerült bejutniuk a parlamentbe, mégis megmaradtak. Véleménye szerint a párt "szellemisége" volt a megtartó erô.

Céljuk most bejutni mind az európai, mind a hazai parlamentbe. Újságírói kérdésre, hogy mi lesz, ha a nagy remények ellenére sem érik el a várt eredményt, Eugen Crisan kijelentette: erre gondolni sem mer. Szellemiség ide, európaiság oda, elismerte, hogy ez lesz az utolsó esélyük a megmaradásra. Kudarc esetén a megmaradt híveik is elpártolnának tôlük.

A megyei elnök nyitott az összes megyei politikai formáció felé, és a liberálisokkal, illetve a demokratákkal a választási kampányban kölcsönös meg nem támadási paktumot akar kötni, mert az elôbbivel "azonos történelmi sorsuk volt", a demokratákkal pedig jelenleg, az európai néppárti tagság révén, ugyanannak a politikai családnak a tagjai.

Egyébként két helyre számítanak az Európai Parlamentben.

Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor elégedetlen az RMDSZ európai parlamenti választásokra összeállított listáján elnyert helyezésével, rámutatva, hogy így az RMDSZ elveszítette a lehetôséget, hogy megbékélhessen a magyar közösség többi szervezetével.

Sógor a Mediafaxnak elmondta, ô volt az egyetlen jelölt, aki fenntartotta a kapcsolatot az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), illetve a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) között.

Az RMDSZ Operatív Tanácsa kedden úgy határozott, hogy Sógor Csaba szenátor a 4. helyet foglalja el az RMDSZ listáján, Nagy Zsolt távközlési miniszter, Winkler Gyula kereskedelmi ügyekkel megbízott miniszter és Korodi Attila államtitkár után. A negyedik helyet foglalva el, Sógor Csabának gyakorlatilag nincs esélye arra, hogy európai parlamenti képviselôvé váljék.

Sógor úgy véli, ha a lista elsô vagy második helyén szerepelt volna, más magyar szervezetek szavazatait is begyûjtötte volna.

Az RMDSZ-szenátor szerint lehetséges, hogy a többi magyar szervezet független jelölttel áll elô a választásokra. A listát a Szövetségi Képviselôk Tanácsának kell jóváhagynia.

Az Európai Bizottság szerdán jóváhagyta Románia, Bulgária – az EU-ba most belépett két új tagország – és Ciprus "segélytérképét".

A térkép azokat a térségeket, körzeteket szabályozza, ahol az illetô ország kormánya állami támogatást adhat a magánberuházásokhoz 2007 és 2013 között.

A döntés értelmében Románia és Bulgária egész területe térségi állami támogatásra jogosult a magánberuházásokhoz, mégpedig a beruházás elszámolható költségéhez képest az EU-ban lehetséges, maximálisan 50 százalékos támogatás erejéig, kivéve Bukarest körzetét, ahol az állami támogatás legföljebb 40 százalékos lehet.

Cipruson a lakosság fele által lakott körzetekben lehetséges a támogatás 2013-ig legföljebb 15 százalék erejéig, illetve a lakosság további 15,88 százaléka által lakott területeken mostantól két évig 10 százalék erejéig.

Az EU szabályai szerint olyan térségekben lehet állami támogatást adni a magánberuházásokhoz, ahol az egy fôre jutó GDP kisebb az EU átlag 75 százalékánál, és a legmagasabb támogatásintenzitás – 50 százalék – ott lehetséges, ahol az egy fôre jutó GDP az EU-átlag 45 százalékát sem éri el.

A támogatás intenzitása alapesetben az 50 millió eurós elszámolható költségnél nagyobb beruházásokra vonatkozik. Az 50 millió eurót el nem érô beruházásokhoz az alapesetnél 10 százalékponttal nagyobb támogatás adható közepes vállalkozásoknak, illetve 20 százalékponttal nagyobb támogatás kisvállalatoknak.

* * *

Magyarországra az EU bizottsága szeptemberben hagyta jóvá a támogatási térképet. Eszerint a magyarországi régiók közül Dél- Dunántúlon, Észak-Magyarországon, Észak- Alföldön és Dél-Alföldön a regionális nemzeti, állami beruházási támogatás felsô határa 50 százalékos január 1-tôl 2013. december 31-ig. Közép-Dunántúlon a felsô határ 40 százalék, Nyugat-Dunántúlon 30 százalék, Közép-Magyarországon Budapesten 2010. december 31-ig 25 százalék, majd 2013. december 31-ig 10 százalék, és Pest megyében végig 30 százalék.

A döntést arra alapozták, hogy az elsô négy térségben az egy fôre jutó GDP kevesebb az EU-25- ök átlagának a 45 százalékánál: Dél-Dunántúlon az egy fôre jutó GDP az EU-25- ök átlagának a 41,36 százaléka, Észak- Magyarországon a 36,1 százaléka, Észak- Alföldön a 36,31 százaléka és Dél- Alföldön a 39,44 százaléka.

A támogatás nem haladhatja meg a 40 százalékot olyan térségekben, ahol az egy fôre jutó GDP az EU- 25-ök átlagának a 45 százalékát meghaladja, de a 60 százalékát nem éri el. Ilyen Közép-Dunántúl 52,28 százalékos GDP- aránnyal és Nyugat-Dunántúl 60,37 százalékos aránnyal az EU-átlaghoz képest.

Külön szabályok vonatkoznak Budapestre, ahol az egy fôre jutó GDP az EU-25-ök átlagának a 116 százaléka volt a 2000-2003-as évek átlagában, illetve Pest megyére, ahol az arány 47,3 százalékos.

Tegnap délután parttalan szóváltásokkal, ajtócsapkodásokkal és sértôdésekkel tarkított ülésen vitatták meg a marosvásárhelyi tanácsosok a napirendre tûzött határozattervezeteket, amelyek között több igen fontos volt, mások mögött pedig, úgy tûnt, olyan magánérdekek húzódtak, amiért egyesek igencsak kötötték az ebet a karóhoz.

Már a tanácsülés elején sor került az új alpolgármester megválasztására. Ezt megelôzôen Moraru Octavian ülésvezetô kifejtette, az alpolgármesterek munkáját illetôen bebizonyosodott, hogy Marosvásárhelynek nincs szüksége két alpolgármesterre, ezért ne jelöljenek senkit. Fekete Attila ezzel szemben a helyhatósági törvényre hivatkozva elmondta, ettôl nem lehet eltérni. Végül Maria Cioban, a hivatal jegyzôje igazolta, kell két alpolgármester. Az RMDSZ Bakos Levente közgazdászt, egyetemi tanárt javasolta, míg – a demokrácia játékszabályait betartandó – a terem bal oldala – Oproiescu Florint jelölte. Néhány perc alatt leadták voksukat a tanácsosok, a következô eredménnyel: 16 szavazatot kapott Bakos Levente, míg ellenjelöltje csupán 6-ot. Az új alpolgármester nem sokkal ezután letette az esküjét. A 2006-ban kibocsátott 286-os törvény szerint az alpolgármester nem veszti el tanácsosi minôségét, így a továbbiakban az üléseken szavazati joggal élhet. Emiatt azonban a helyhatósági választási listán levô következô jelölt nem kerülhetett be a tanácsba.

A tanács jövô hétre halasztotta a költségvetés vitáját, ugyanígy elnapolták a Birau Mircea fedett uszoda használati díjaira vonatkozó határozattervezetet. Ezzel szembe elfogadták a közterület-használati és a piaci díjakat. 20 személlyel kiegészítették a közösségi rendôrség személyzetét. A tanács jóváhagyta a lakosságnak számlázott hôenergia díjának a növelését, visszamenôleg 2007 január elsejétôl, annak ellenére, hogy sokan, szociális gondokra hivatkozva, április elsejét javasolták a határozat életbeléptetésének idôpontjaként. Így tehát a gazdasági egységeknek 276,92 lej, míg a lakosságnak 269,24 lejt számolnak fel gigakalóriánként. A továbbiakban elfogadták a hôenergia- szolgáltató stratégiát is, aminek következtében a Mûvész mozi, a Grand, a Tudor Vladimirescu negyedben levô 11-es, a Kultúrpalota, a Bartók Béla utcai és a Köztársaság téren levô hôközpontokhoz tartozó fogyasztókat kizárják majd a távhôszolgáltató rendszerbôl. Az említett lakások fûtésérôl egy másik tanácsi határozattal döntenek.

Hosszas vita után a tanács beleegyezett Bodor Péter zenélô kútjának újraépítésébe. Törzsök Sándor javaslatára azonban feladatfüzetet állítanak össze és tervpályázatot írnak ki, a nyertes munkát pedig a pontos helyszínnel együtt a tanács egy következô ülésén fogadja el.

Néhány vitatott napirendi pontra még visszatérünk.

Az utóbbi idôben egyre több panasz érkezett a fogyasztóvédôkhöz a különbözô kábeltelevíziós, internetszolgáltató, digitális televízió-, mobil és vezetékes telefonszolgáltató társaságok bérletszerzôdéseivel kapcsolatban. A kérdés tisztázására január 23- án Marian Zlotea államtitkár, az Országos Fogyasztóvédelmi Hivatal elnöke kezdeményezett tárgyalást az érintett társaságok képviselôivel, hogy közösen találják meg a legjobb megoldást.

Közös megegyezéssel az internet-, a vezetékes telefonszolgáltató, kábel- és digitális televíziós társaságokkal kötött szerzôdések egyes pontjainak módosításáról döntöttek. Ezentúl a szolgáltatók nem követelhetik elôlegként a havi bérlet összegét. Másodsorban a szolgáltató köteles értesíteni a fogyasztót, mielôtt bármilyen okból megszüntetné a szolgáltatást. Abban az esetben, ha a fogyasztó felbontja a szerzôdést, nem köteles fizetni a szolgáltatónak. A szolgáltatót érintô újabb feltétel arra vonatkozik, hogy 30 nappal a szerzôdés lejárta elôtt errôl értesítenie kell a fogyasztót.

Ha a haszonélvezô saját hibáján kívül nem részesül a szolgáltatásban, akkor az arra az idôszakra esô összeget le kell vonni a bérleti díjból.

A mobiltelefonos társaságokra vonatkozó kitételeket (megegyeznek a fentiekkel) még kiegészítették azzal, hogy a szolgáltató semmilyen garanciát nem kérhet kompenzáció nélkül.

A szolgáltatásokat illetô panaszokkal a fogyasztók a 0800-080-999-es ingyenes telefonszámon hívhatják az Országos Fogyasztóvédelmi Hivatalt vagy a megyei fogyasztóvédelmi hivatalokat.

A szolgáltatók a határozattal kapcsolatos információkért a 0800-888-881-es, szokásos díjszabású telefonszámon érdeklôdhetnek.

A Marosvásárhelyi Keresztelô Szent János Római Katolikus Plébánia, a budapesti Márton Áron Társaság, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, valamint a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom szervezésében zajlanak január 26-án és 27-én, a marosvásárhelyi Deus Providebit Házban az immár hatodik alkalommal megrendezett Kereszténység és Közélet Tanulmányi Napok. A vitafórumon neves teológusok, politikusok és társadalom-szakemberek értekeznek az egyház és a társadalmi folyamatok viszonyrendszerérôl, az egyház társadalomtanításáról, valamint a hitélet kérdéseirôl. A Csató Béla fôesperes fôvédnökségével zajló eseményen jelen lesz és elôadást tart Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke, Borbély László és Nagy Zsolt miniszterek, dr. Kádár Béla közgazdász, Pálfy G. István, a Hungária Televízió Közalapítvány tagja, dr. Sulyok Elemér biblikus professzor, valamint az RMDSZ több szenátora és képviselôje is.

A rendezvény második napján, szombaton 8.30-kor Nagy Zsolt informatikai miniszter a kisebbségi helyzetrôl és az európai uniós többségi döntésrôl, 9.45-kor Varga Attila képviselô a keresztény értékrendrôl és az egyházak szerepérôl, 11 órakor Markó Attila államtitkár az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának helyzetérôl, 15.30-kor pedig Kötô József az európai oktatási térség kérdéskörérôl tart elôadást. A tanulmányi napok konklúzióit Csató Béla fôesperes foglalja össze. A szervezôk minden érdeklôdôt szeretettel várnak.

Az Egészségügyi Minisztérium honlapján rövid ideig olvasható volt a szépségápolás terén mûködô egységekre vonatkozó új szabályozás, amelyet tervezetként bocsátottak nyilvános vitára. A benne szereplô elôírások kapcsán elhangzott szakvélemények nyomán, kisebb-nagyobb módosítások eszközöléséért elhalasztották a tervezet március elsejétôl való életbe léptetését. A brit normák szerint kidolgozott szabályozás részleteirôl a Maros Megyei Egészségügyi Felügyelôség vezetôjét, dr. Uifalean Gabrielát, valamint dr. Caluser Ljuba szakorvost kérdeztük.

A tervezetben lévô szigorítások közül jelentôs az, amely az elkülönített helyiségekre vonatkozik. Az elôírások alapján egy szépségápolásra szakosodott egység legkevesebb négy különálló helyiséggel kell rendelkezzen: váróteremmel, a tevékenység tulajdonképpeni kifejtésére alkalmas helyiséggel, az eszközök fertôtlenítésére kijelölt, továbbá a felszerelések tárolására elkülönített helyiséggel. A fertôtlenítést eddig is szigorúan ellenôrizték, a tervezetben szereplô elôírások alapján – annak életbe lépésétôl – egy úgynevezett nyilvántartásra is szükség lesz. A fertôtlenítési eljárást követôen be kell vezetni a nyilvántartásba, hogy az mikor történt, ki végezte és milyen módszerrel – fejtette ki dr. Caluser.

"A hangsúly legfôképpen a higiénián van. A személyzet tiszta, ápolt kell legyen, különösen a keze. Ugyanakkor a szépségápolással foglalkozók, fodrászok, kozmetikusok, manikûrösök tanfolyamon kell részt vegyenek a higiéniai szabályok elsajátításáért. Ilyen felkészítôket az igények függvényében szerveznek, a résztvevôk oklevelet kapnak a közegészségügyi hatóságtól. Ezenkívül, félévenként kötelezô ellenôrzésre jelentkezniük a munkaorvosnál – jelentette ki dr. Uifalean. Elmondta, a tervezetben szerepel az is, hogy minden olyan eszközt, amely a kliens bôrével érintkezik, fertôtleníteni kell. A tégelyekben levô krémekhez nem szabad kézzel hozzáérni, hanem spatulával kell felvinni a bôrre. A különféle kozmetikai szerek használatakor ajánlott az egyéni csomagolásúakkal dolgozni – ezek egyszeri használatra elegendôek. A rúzsok esetében, használat után, az ajakkal érintkezett részt el kell távolítani stb.

Az egészségügyi felügyelôség vezetôje az elkülönített helyiségekre vonatkozó elôírásokat némi túlzásnak tartja, de a higiéniai szabályok betartására vonatkozó részekben nem talált kifogásolnivalót.

Az elmondottakkal kapcsolatban Muresan Melinda cégvezetô, manikûrös kifejtette, hogy bôvíteni fogja egységét, az azzal szomszédos helyiséget megvásárolta, ott már zajlanak a felújítási munkálatok. "Vállalkozóként egyébként is arra fektetem a hangsúlyt, hogy minél több elégedett ügyfelünk legyen."

Nagy Zsuzsa, aki negyven éve dolgozik manikûrösként az Igiena szövetkezet fôtéri kozmetikai szalonjában, úgy vélte, ôk eddig is eleget tettek az elvárásoknak, minden kliens után fertôtlenítik a használt eszközöket. A kért különálló helyiségek kialakítására azonban ô nem lát lehetôséget.

Az érintettek úgy vélik, hogy az új követelmények miatt eszközlendô változtatások nyomán jelentôsen megdrágulnak a szépségszalonok szolgáltatásai.

Szabad ünnepelni, szabad emlékezni és megemlékezni! De csak annak, aki nem gyökértelen, aki nem a pillanatnyi érdek alapján határozza meg önmagát, hanem felvállalva saját és ôseinek identitását, bátran tekint a jövô felé.

Van-e MÁR, aki ünnepeljen, emlékezzen és megemlékezzen? Mert az nem elég, jövô nélküli, ha a "van MÉG" szólammal nyugtatjuk magunkat! A MÁR és a MÉG között ott van a cselekvés, a feladat- és felelôsségvállalás, ott vagyunk mi, nevelôk, tanárok, tanítók, akik – a közhelyek fölé emelkedve – tényleg formáljuk, meghatározzuk tanítványaink életét. A MÁR és a MÉG között érezte magát elkötelezve az Al. I. Cuza Gimnázium tanári közössége is, amikor január 23-án, kedden, az iskolanapok keretében, tanítványaival anyanyelvrôl, népi kultúráról, nemzeti és európai öntudatról szóló elôadást mutatott be. A rendezvényen jelen volt a magyar tanfelügyelô, Demeter Ignác is.

Az iskola magyar (Barta Anna, Vulkán Vera Tünde, Szabó Anna) és zene szakos (Rikán Tünde) tanárai újabb kihívás elé állították tanítványaikat, akiknek azt a feladatot adták, hogy ezennel maguk osszák meg gondolataikat, érzéseiket arról, hogy az Európai Unióban mi marad meg számukra továbbra is értékként. Mindennek a kiindulópontja az anyanyelv, mely zene, önazonosság, amelybe beleszövôdnek a népmesékben is oly tisztán kifejezett álmaink. Ennek bemutatására énekelt el, a versek és fogalmazások meghallgatása után, az iskola VI-VII. osztályos tanulóiból álló kórus több népdalfeldolgozást, illetve mutatták be az ötödikesek a Szóló szôlô, mosolygó alma, csengô barack címû népmesét.

Az elôadás után bátran jelenthetjük ki, hogy ebben az iskolában olyan emberek formálódnak, akik tudni fogják, mikor kell ünnepelni, mire kell emlékezni vagy mirôl kell megemlékezni.

Három és fél évvel ezelôtt úgy tûnt, hogy a jeddi Orbán család egészséges kislányt visz haza a szülészetrôl. A szülést követôen kórlapjára is tízes osztályzat került. Azonban a szülôknek feltûnt, hogy a kisbaba hetek múltával nem fejlôdik, nem mozog. Két és fél hónapos korában orvoshoz vitték, ekkor dr. Sass Ildikó a neurológiára küldte. A kórházi kivizsgálás során súlyos diagnózist állapítottak meg, jobb oldali bénulást, nisztagmust, súlyos pszicho-motorikus fejlôdési rendellenességet. Ezekhez 2003 decemberétôl eszméletvesztéssel járó epilepszia párosult.

A kislányt többször fektették kórházba, Magyarországon is kezelték, az itt felírt gyógyszerek enyhítették az epilepsziás krízisek súlyosságát és csökkentették gyakoriságát. Azonban a három és fél éves kislány a vele egy idôs játszadozó gyerekekkel ellentétben jelenleg is mozdulatlanul fekszik, magától se ülni, se járni nem tud, nehéz az etetése, az édesanyja nem hagyhatja felügyelet nélkül.

A szülôk mély elkeseredésükben nem nyugszanak bele, hogy egyetlen és nagyon várt gyerekük ágyhoz kötöttségre van ítélve, és megpróbálnak segíteni rajta. Felvették a kapcsolatot egy hasonló helyzetben lévô családdal, akiknek gyerekét egy kínai klinikára utalták be. Ugyanaz a klinika válaszolt Orbánék megkeresésére: vállalják az egyetlen, javulást ígérô beavatkozást, az ôssejtbeültetést. Blankát 2007. december 18-ára ütemezték mûtétre a pekingi kórházba. A beavatkozás 20.000 dollárba kerül, amihez hozzáadódik a napi 200 dolláros kórházi költség mintegy 4-5 hétre. A családnak viszont nincs honnan elôteremteni ezt a nagy összeget, ezért segítségért fordulnak minden jószándékú emberhez, aki bármilyen csekély összeggel hozzájárulhat a kislány gyógyulásához.

Az adományokat a marosvásárhelyi BRD- kirendeltségnél nyitott számlaszámra lehet elhelyezni. (RO 26 BRDE 270SV23808522700 – lej számlaszám, RO 38 BRDE 270SV24028472700 – euró számlaszám, RO 70 BRDE 270SV240028802700 – dollár számlaszám.) Telefon: 0265/256-070, 0744-873-483.

Bízva az emberi együttérzésben és keresztényi segítôkészségben, figyelemmel kísérjük a kislány sorsát.

Az egyházak iránti bizalom feléledésére számít az Európai Egyházak Konferenciája a Nagyszebenre szeptemberben tervezett 3. Európai Ökumenikus Nagygyûlés alkalmából – errôl a konferencia fôtitkára beszélt egy ökumenikus tanácskozáson csütörtökön Gyulán. "Olyan korban élünk, amikor sokan azt sem hajlandók elismerni, hogy a mi mondanivalónknak bármi értéke lehet" – mondta Colin Villiams anglikán lelkész.

A fôtitkár szerint sok tekintetben lehetetlen megérteni földrészünket anélkül, hogy méltányolnánk, milyen nagy szerepe volt az egyháznak Európa kialakulásában.

Európát, ahogyan ma ismerjük, nagyon sok tekintetben a keresztény hit formálta – jelentette ki.

A lelkész utalt arra, hogy az etikai szabályozásban, a globalizáció terén, az igazsággal és az emberi jogokkal foglalkozó területeken, a szegénység igazságtalanságának megértésében és mindenekfölött annak értelmezésében, hogy milyen legyen egy teljes életet élô emberi lény, az egyház még mindig valóságosan hozzá tud járulni földrészünk alakításához.

Az idei esztendô ôszére tervezett nagyszebeni nagygyûléssel kapcsolatban elmondta, hogy azért döntöttek az elsô, 1989-ben megrendezett bázeli, majd a következô, 1997-ben, Grazban megtartott nagygyûlés után a nagyszebeni helyszín mellett, hogy a találkozóra túlnyomórészt ortodox környezetben kerüljön sor.

Nagyszeben mellett szólt továbbá, hogy 2007-ben Románia az unió tagállamává vált, illetve, hogy az idei esztendôben a város egyike a kultúra két európai fôvárosának.

A fôtitkár Nagyszeben szellemi életét jellemezve kiemelte: "Erdély általában, és különösen Nagyszeben olyan hely, ahol érezhetôen ökumenikus érzések élnek, és ahol a többségben lévô ortodox hívôk mellett az evangélikus, református, római katolikus, görög katolikus és baptista hagyományoknak is szerepük van a tágabb ökumenikus színtéren".

Megtalálták azt a sírt, amelybe a Leonardo Da Vinci Mona Lisa címû, világhírû festményéhez modellt álló Lisa Gherardinit temették – adta hírül a Die Welt címû német napilap online kiadásában.

A Mona Lisa modellje 1542. július 15-én, 63 éves korában halt meg, és egy Firenze melletti kolostorban temették el – állítja Giuseppe Pallantini olasz Mona Lisa-szakértô, aki átvizsgálta Firenze egyházi archívumait.

Lisa Gherardiniról már számos tudós feltételezte, hogy ô volt Da Vinci modellje, s most az ô sírját találta meg Pallantini.

Szerinte a San Lorenzo-bazilika közelében állott, idôközben elpusztult Szent Orsolya-kolostor területén temették el a Mona Lisa modelljét. Lisa Gherardini kislány korában ott nevelkedett, és elhunyt férjének, Francesco del Giocondo gazdag textilkereskedônek a végakarata szerint ott töltötte el élete utolsó éveit.

Az ugyancsak Da Vinci-specialistának számító Carlo Pedretti úgy nyilatkozott, hogy ha megtalálják Mona Lisa sírját, akkor sikerülhet DNS-mintát venni a csontokból, és a modern technológia révén rekonstruálható lenne a modell alakja, sôt akár az arca is. Mona Lisa portréja a XVI. század elején keletkezett, évszázadok óta foglalkoztatja a kutatókat és a közvéleményt, ma pedig a párizsi Louvre múzeum legfôbb attrakciója, a világ talán legismertebb képe – írta a Die Welt online változatában, olasz forrásokra hivatkozva.

A brit kormány hagyományosan minden év decemberében deklasszifikál egyes iratokat. Így derült ki az óév utolsó napjaiban, hogy mit válaszolt 1976- ban a brit miniszterelnök pakisztáni kollégája azon kérdésére, hogy Nagy-Britannia adja vissza "a dekolonizációs folyamat utolsó gesztusaként" a híres Koh-i-Noor gyémántot.

A tyúktojás nagyságú, 186 karátos gyémántot az indiai Golconda bányájában találták 1100 körül. Írott szövegben hindi nyelven elôször 1306-ban tettek róla említést azzal a figyelmeztetéssel, hogy csak nô viselheti, férfira szerencsétlenséget hoz. A XVI. században a mogul-dinasztia elsô császára, Babur lett a tulajdonosa. A tudós államférfi megállapította, hogy értéke a fele annak, amit a világon egy nap alatt elköltenek. Az átok fiánál fogant meg elôször, ô elvesztette hatalmát és számûzték. Késôbb a kô Jahan sahhoz, a Tadzs Mahal építtetôjéhez került, aki belefoglaltatta a trónba, ám ô is börtönben végezte, ahová fia záratta – írta a Corriere della Sera címû olasz napilap.

A gyémánt nevét Nadir perzsa sahtól kapta, aki, amikor megpillantotta, így kiáltott fel: "Koh-i-Noor", ami "hegynyi fényt" jelent. Ô egyébként furfangos módon jutott hozzá: miután 1739-ben elfoglalta Delhit, hírét vette, hogy a legyôzött mogul a turbánja alá rejtette kincsét. Elôszedett hát egy régi hagyományt, miszerint gyôzônek és legyôzöttnek turbánt kell cserélniük.

A Koh-i-Noor 1851-ben érkezett Londonba a 9 éves utolsó lahori maharadzsa "ajándékaként", voltaképpen hadi zsákmányként. A Crystal Palace-ban mutatták be a népnek, amely azonban nem találta elég fénylônek. Ezért Albert herceg, Viktória királynô férje lecsiszoltatta, ami által a kô 105 karátossá csökkent. 1911-ben belefoglalták V. György feleségének, Máriának a koronájába, majd 1937-ben VI. György feleségéé, Erzsébeté, II. Erzsébet anyjáé lett, aki 2002-ben halt meg. A gyémántot a Towerben, a koronaékszerek mellett ôrzik. Utoljára akkor mozdították el onnan, amikor az anyakirályné temetése volt. Az ô koporsójára helyezték a Westminsterben történt felravatalozásakor.

James Callaghan brit miniszterelnök Zulfikar Ali Bhutto pakisztáni kormányfônek adandó válasza elôtt megkérdezte munkatársai véleményét. A lap az alábbi kivonatot közli belôle:

A gyémántot egyébként visszakérte már India, Irán, sôt, még a tálibok is, akik az afgán uralkodók leszármazottainak vallják magukat.

A jövô íróasztala egy üveglap, amelyre komputer képeket vetítenek – vagyis az íróasztal és a monitor különös keveréke. A Bajor Közszolgálati Rádió és Televízió internetes portálján mutatja be Jeff Hann, a New York Egyetem kutatójának találmányát, a "multitouch" konzolt.

Egy ma használatos érintôképernyôhöz képest ez a technika egyidejûleg több emberi ujjat is képes felismerni. Ez nemcsak azt jelenti, hogy ezáltal kényelmesebben, két kézzel lehet dolgozni, hanem azt is, hogy több ember képes használni a különleges íróasztalt, amelyen képeket és dokumentumokat lehet ujjainkkal ide-oda mozgatni.

Németországban a müncheni és a berlini egyetemen is építettek hasonló asztalokat, a bajorországi egyetemen Florian Echtler két üveglapból készítette el a maga változatát, az alsó tejüveg, a felsô lap pedig plexi: az alsó üvegre vetítik a kívánt képet, a felsô lemez regisztrálja az ujjak pozícióját.

A berlini íróasztalt két és fél ezer euróból készítette el két diák, mégpedig discjockey-k számára, akik film-mixeket is vetítenek a zene mellett. Ez lehetôvé tenné azt is, hogy a valódi lemezek helyett virtuális korongokkal zsonglôrködjenek.

A müncheni mûszaki egyetem egyik professzora úgy véli, hogy az új technológia megváltoztatja a csoportmunkát, a maihoz képest ez a fajta munkavégzés sokkal interaktívabb és kevésbé hierarchizált lesz, mint most. A csoport tagjai ugyanis egyidejûleg használhatják a számítógépet, láthatják egymás munkáját, és továbbfejleszthetik az ötleteket.

A divat a kis mellû nôknek kedvez: a fodrok, zsabók, paszpolok, katonás paszományok, övek, bizsuhalmok, bolerók – sôt, olykor mindez kombinálva nem jól mutat a telt keblû hölgyeken.

A romantika és a katonás stílus egyszerre jelenik meg a tavaszi ruhákon: a csizma nagyszerûen mutat a hosszú szoknyákhoz, amelyek közül még mindig divat a fodros, többrészes. Újabban hímzésekkel, filcrátétekkel dúsítják az összhatást, amelyekhez hasonló színû és anyagú táskák és szütyôk illenek.

A felsô kabátkák anyaga sokféle: a fényes selyem vagy sanzsán hatású mûanyag pufidzsekik újabban mintásan steppeltek, hímzettek, nôiesen nagy gallérúak. A katonás jellegû kabátkákat paszományok vagy váll-lapok díszítik. Elôkerül a patchwork és a virágos bársony is, nosztalgia gyanánt.

Sok a kötött, a horgolt vagy annak hatását keltô felsô.

A boleró még mindig dívik: fodros, rövid, a mell alatt kötött változata csak a vékonyakon mutat elônyösen. A kardigánok többnyire hímzettek, mintásak, hurkolt vagy szôrmés gallérúak.

Az egykori ballanoknak pedig ma az egykori orkánkabátokra emlékeztetô, rövid, fényes, öves kiskabátok felelnek meg.

A modern társadalmakban – részint a társadalmi feszültségek megnövekedésével, részint az egyének szenzitivitásának erôsödésével – gyakori a fóbiás szorongás. leginkább a civilizációval együtt járó zaklatott viszonyok miatt. Milyen típusai vannak és mit lehet tenni a fóbia megszüntetéséért? Az utóbbi évtizedben a beteges félelemérzet, a szorongásos tünetek világszerte gyakoribbak, ezért lett a fóbia az egyes tudományok, közöttük az érzelmek lélektanának is egyik fontos témája.

A fóbia krónikus, masszív szorongásos állapot, amelynek kialakulásában számos ok játszik szerepet. Jellemzô azonban, hogy a félelem és szorongás nincs arányban a kiváltott reakciókkal. Extrém félelmet jelent, az átélt szorongás azonban túlzott. Egyes helyzetekben vagy bizonyos tárgy esetében, személy jelenlétében lép fel, de megjelenik a neurózis legfôbb tüneteként is.

A fóbia tekinthetô a kényszerképzet egyik fajtájának, ami egyes helyzetektôl való beteges félelemben, iszonyban nyilvánul meg. A. Lewis angol kutató mutatott rá, hogy a fóbia kínos, kellemetlen érzésekkel járó negatív érzelmi állapot. Alapja lehet a bizonytalanság, a jövôtôl való félelem, csakhogy a fenyegetô helyzet nincs arányban a kiváltott félelemmel, aminek velejárója a diszkontérzés, a testi szabályozás zavarai, így például szédülés, remegés, izzadás, hányinger.

A fóbiának száznál is több változata ismert, ezeket gyakorlatilag különféle megközelítésben csoportosítják. Az egyik és leggyakoribb válfaja az agorafóbia, ami tériszonyt jelent: magasság, mélységtôl való félelem, iszony. Sok ember küzd ezzel. Feljegyezték, hogy Goethe is tériszonytól szenvedett, ezt legyôzendô ment fel a strasbourgi székesegyház tetejére.

Az agorafóbiához sorolható a nyílt terektôl való félelem, csakúgy, mint a tömegiszony. A bezártságtól való félelem a klausztrofóbia. Gyakran megjelenik egyeseknél a bezárt liftben, különösen erôs rosszulléttel járhat, ha két emelet között elakad a lift. Az egyszerû fóbiák fogalomkörébe tartozik bizonyos ételektôl való undorodás is. Hasonlóképpen találkozhatunk a kórokozókkal összefüggô fóbiával; megesik, hogy valakinek kisebesedik a keze az örökös fertôtlenítô kézmosástól. A repüléstôl való félelem szintén kiváltja a fóbiás tüneteket. A zoofóbiákat állatok látása váltja ki, különösen erôteljes a kígyótól való iszony.

Vannak úgynevezett szociális vagy társas fóbiák is, ilyenek például a nyilvános beszédtôl, közszerepléstôl való félelem, a vizsgáknál is tapasztalható ugyanez. A társas fóbiák között találkozhatunk közös étkezéstôl való szorongással, de idesorolható az idegenektôl való félelem is. Gyakoriak a konfliktusokkal összefüggô fóbiák is: az illetô kényszeresen menekül a vitát sejtetô helyzetek elôl.

Az okok nagyon összetettek. Állandósíthatja a szorongást egy régi, nyomasztó élmény, például az állatfóbiást gyermekkorában kutya támadta meg. Családon belül is hagyományozódhatnak a fóbiák, de genetikailag nincs bizonyíték arra, hogy örökletes tényezôk volnának a háttérben. A társadalmi traumák, bizonytalanság, fenyegetettség is vezethet fóbiákhoz. E. H. Erikson, német-amerikai tudós szerint a konfliktusok nem kielégítô megoldásában is gyökerezhetnek.

A fóbiáktól nehéz megszabadulni, nem véletlen, hogy az érintettek húsz százaléka alkohollal próbálja feloldani ezt a nyomasztó szituációt. Természetesen célszerû, ha nem ezt a módszert választják a betegek. A kezelés céljából indokolt pszichiáterhez, pszichológushoz fordulni. Gyógyszeres kezeléssel és pszichoterápiás eljárásokkal legtöbbször feloldható ez a kínzó állapot. Magatartásterápiával csökkenthetô a beteges érzékenység; az önszuggesztiós eljárások, autogén tréning révén elsajátítható az ellazulás, a feszültség feloldása. A modellezés is egyik módja annak, hogy szorongatott ember az általa rettegett helyzetben láthatja azt, hogy mások miként birkóznak meg azzal. Az önbizalom erôsítése, az önreguláció, az önsegítés szakember segítségével megtanulható.

Dr. Takács Ilona

Mûkorcsolya-Eb

Megalapozott volt a francia Brian Joubert édesanyjának félelme, amikor egy szerdán adott interjúban kijelentette, hogy sokkal jobban szeretné, ha a fia nem lenne ennyire magabiztos, mert a túlzott önbizalom és a nagy riválisok hiánya hibákhoz vezethet.

A férfi egyéni verseny abszolút esélyesének kikiáltott Brian képtelen volt megbirkózni az elvárásokkal, és rögtön a program elején elrontotta az egyik legfontosabb elemet. Ennek ellenére a többi pontosan végrehajtott ugrással, elôadásmóddal egészen a cseh Tomas Verner jégre lépéséig átvette a vezetést. A 20 éves cseh mûkorcsolyázó azonban a kifogástalanul bemutatott rövidprogramjával azonnal kivívta a bírók elismerését és 1.38 ponttal megelôzte Joubert-t. Egyes vélekedések szerint a régi pontozási rendszerrel nem valószínû, hogy a bírók a fiatal, még "névtelen" Tomas Vernert favorizálták volna a mûkorcsolyaberkekben hírnevet szerzett Joubert-rel szemben.

A Romániát képviselô bukaresti Adrian Mateinek és a csíkszeredai Kelemen Zoltánnak már a rövidprogrammal befejezôdött a varsói Európa- bajnokság, ugyanis elôbbi a 29., utóbbi a 32. helyen zárta a versenyt, a döntôbe pedig a legjobb huszonnégy mûkorcsolyázó került.

A párosok döntôje is bôvelkedett meglepetésekben, mivel a német Aliona Savchenko/Robin Szolkowy (199.39 pont) duónak tizenkét év után sikerült megdöntenie az orosz uralmat és Európa legjobbjaiként ôk állhattak a dobogó legmagasabb fokára. Majdnem húsz ponttal lemaradva, az orosz Marija Petrova/Alekszej Tyihonov (179.61) kettôs végzett a második helyen, ám a kûr folyamán elejtett apróbb hibák láttán sokan megkérdôjelezték, hogy mennyire érdemelték meg az ezüstöt. Harmadik lett a hazai közönség elôtt fellépô lengyel Dorota Siudek és Marius Siudek házaspár (170.91), akik ezzel a versennyel búcsúztak az amatôr pályafutásuktól.

A férfiak döntôjére lapzárta után került sor.

(ferencz)

Kosárlabda

Lehet, hogy nem rendeznek szombaton fordulót a kosárlabda- bajnokságban, s így elmaradhat a BC Mures fôvárosi mérkôzése is a Rapid ellen, miután az A- osztályos testületet alkotó negyven játékvezetô közül harminchatan bejelentették, hogy "személyes okok miatt" nem vállalnak szerepet a mérkôzések levezetésében. A játékvezetôknek ez a megfogalmazása tulajdonképpen a sztrájkot jelöli, ilyenre azonban a szabályok nem adnak lehetôséget. Ugyanakkor, tekintve, hogy a játékvezetést társadalmi munkában végzik, a bírók bármikor kérhetik, hogy ne küldjék ki ôket mérkôzést vezetni, egyéb elfoglaltságuk miatt.

A hirtelen foglalttá vált játékvezetôk tulajdonképpen azért tiltakoznak, mert egyik társukat úgy megütötte a Rapid edzôje szombaton, hogy eszméletét vesztette, s az agresszor véleményük szerint túlságosan enyhe büntetést kapott (hat hónap eltiltás és 500 euró bírság), emellett pedig nagyobb biztonságot követelnek maguknak.

A szövetségi bizottság szerdai ülésén arról határozott, hogy a szervezô csapatok ezentúl állandó kétfôs biztonsági felügyeletet biztosítsanak a játékvezetôknek, ám úgy tûnik, ez sem gyôzte meg a tiltakozni vágyókat.

Lorencz Lajos, a BC Mures ügyintézôje tegnap még dilemmában volt, hogy szükséges-e szállást foglalnia a csapat számára Bukarestben, vagy nem kell elutazniuk, mert a szövetség kényszerûségbôl nem tûzi mûsorra a mérkôzést. Erre a találkozóra pedig különösen érvényes a tiltakozás, hisz éppen a ludas edzô csapata ellen készült mérkôzni a marosvásárhelyi együttes.

– Elfogadhatatlan egy játékvezetô bántalmazása – mondta Lorencz, aki azonban azt is hozzátette, hogy a bírók sem teljesen ártatlanok, részrehajlásukkal hívják ki maguk ellen a csapatok képviselôinek haragját.

Egyelôre senki sem tudja, hogy miként végzôdik a román kosárlabda történetének legsúlyosabb botránya.

Röplabda

Szombaton, öt hét szünet után folytatódik a nôi A1-osztályos bajnokság, az alapszakasz 15. fordulójának mérkôzéseivel. A marosvásárhelyi CSU Neumarkt Gaz 17 órától fogadja a ligeti sportcsarnokban a listavezetô CSU Metal Galac csapatát.

Kézilabda

Elôször lép az idei évben hazai környezetben pályára a Muresul nôi kézilabdacsapata a Nemzeti Liga keretében. A szokásostól eltérôen, a 16. forduló találkozóit nem vasárnap, hanem szombaton rendezik, a ligeti sportcsarnok 11 órai kezdettel lesz a házigazdája a Muresul – Dunarea Braila mérkôzésnek.

Kosárlabda

Elvileg szombaton játszana a marosvásárhelyi BC Mures Bukarestben a Rapid ellen, a férfi A-osztályos bajnokságban. A játékvezetôk tiltakozása miatt azonban valószínû a mérkôzés elnapolása.

Teke

Szombaton 13 órától férfi Bajnokok Ligája mérkôzést szerveznek az Elektromaros pályán a CFR Kolozsvár-Aranyosgyéres és az osztrák Leoben csapatai között.

Színház

• Ma este 7 órától a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Ray Cooney Ketten a neten (Bigámia II) címû vígjátékát játssza a színház nagytermében. A vasárnapra meghirdetett Liliomfi címû produkció egyeztetési nehézségek miatt elmarad, elôkészületben viszont Witold Gombrowicz: Yvonne, burgundi hercegnô címû darabjának elôadása.

• A marosvásárhelyi Ariel Színház magyar tagozata ma délelôtt 9.30 és 11 órától a Mirkó királyfi címû gyerekelôadást játssza. Vasárnap délelôtt tizenegytôl a Csililcsali Csalavári Csalavér lesz mûsoron.

• A marosvásárhelyi Hahota színtársulat rendkívüli szilveszteri kabaré-elôadása, a Pecázás a zavarosban címû produkció holnap este 7 órától a Kultúrpalota nagytermében lesz látható. Szereplôk: Puskás Gyôzô, Csergôffy László, Szabó Mária, Székely M. Éva, Cseke Péter, Cseke Erzsébet. Billentyûs hangszeren játszik és énekel: Hajdú Jenô. Meghívott énekes: Bodoni Ildikó. Mûsoron Nóti Károly és Lôrincz Miklós bohózatai. Jegyek elôvételben a marosvásárhelyi Kultúrpalota jegypénztáránál kaphatók. Bôvebb információk a www.hahota.com honlapon.

• Ma déli 12 órától román, 13 órától pedig magyar nyelvû leckekoncert veszi kezdetét a Kultúrpalota nagytermében, téma: Lovaglás a zenében. Közremûködik Lucian Cioba (zongora), az Aloysia vonósnégyes, Buta Árpád (bariton), Sabin Porosnicu (xilofon) és Elekes Alice (zongora). A mûveket bemutatják Carmen Mihaescu és Kovács Zsuzsa tanárnôk. Elhangzik Schumann Tüzes lovasa, Schubert Rémkirálya, Haydn g-moll, Lovagló vonósnégyese és Rossini Tell Vilmos fantáziája.

• Csütörtökön este 7 órától szimfonikus hangversenyre kerül sor a nagyteremben. A Marosvásárhelyi Állami Filharmónia zenekarát Ilarion Ionescu-Galati vezényli, zongorán közremûködik Székely Attila. Mûsoron Csajkovszkij b-moll zongoraversenye, Vonósszerenádja és Olasz capricciója. A koncertre a 16-os számú bérlet érvényes.

Rendezvények

• A Kemény Zsigmond Társaság kedden délután 6 órakor tartja összejövetelét a Kultúrpalota kistermében. A társaság meghívottja Végh László atomfizikus, a debreceni egyetem tanára. Elôadásának címe: Tûnôdések a történelemrôl – Európa és a magyarok, Dobai István könyvének margójára. A rendezvényen a Tiberius vonósnégyes Beethoven-mûvet ad elô.

• Szerda este 6 órakor a Deus Providebit Ház dísztermében (Szent Mihály Terem) kezdôdik a Belvárosi szerdák soron következô rendezvénysorozata. Markó Enikô szervezô ezúttal Molnár Kovács Zsolt történészt, kolozsvári egyetemi tanárt hívta meg, aki A bor a történelemben címmel tartja majd vetített képes elôadását. A rendezvényen felszólal ugyanakkor Seprôdi József minôsített borkóstoló is.

• A szovátai Bernády Közmûvelôdési Egylet ma 18.30 órától a Városháza nagytermében könyvbemutatóra hívja az érdeklôdôket. Elekes Béla nyugalmazott tanár Én is éltem címû könyve második kötetét Mester Zoltán, az egylet elnöke mutatja be. A könyv a helyszínen megvásárolható.

• Január 25-e és 28-a között evangelizációs napokat szervez a Radnótfájai Református Egyházközség, amelynek meghívottja d. dr. Csiha Kálmán nyugalmazott református püspök. Az istentiszteletekre csütörtökön, pénteken és szombaton délután fél öttôl a radnótfájai református templomban, délután 6 órától a Radnótfájai úti, épülô templomban (imaház) kerül sor. Vasárnap a megszokott program szerint tartják az úrvacsoraosztással egybekötött istentiszteletet.

• Holnap este 7 órától szervezi meg a Segesvári Polgármesteri Hivatal az idei bálját, amelyre a Pa