|
LIX. évfolyam 19. (16501.) sz. |
2007. január 25., csütörtök |
Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 70 eurócent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 – euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk reklam@e-nepujsag.ro
Apróhirdetések
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
Díjmentesen
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
A jelek szerint megint kipukkadt egy léggömb, s keddre virradóra szabadon engedték a legutóbbi kémbotrány négy fogva tartott vádlottját, Sztamen Sztancsev és Vadim Benyatov nemzetközi tanácsadókat, valamint Mihai Dorel Mucea és Radu Mihai Donciu miniszteri tanácsosokat. A Codrut Seres gazdasági minisztert elsöprô ügyet, amelynek kapcsán Nagy Zsolt távközlési miniszter nevét is sûrûn emlegették, a szokásos hisztériakeltéssel hozták a közvélemény tudomására. Az ügy kapcsán keltett hírverés indokoltnak is tûnhetett, hisz a hazaárulás és az ország érdekeit veszélyeztetô kémkedés fôbenjáró bûnnek számítanak. A megvádolt személyeket a privatizálás alatt álló energetikai ágazatból (Electrica Muntenia) kiszivárogtatott titkos információk kapcsán tartóztatták le, s a bizonyítékot elsôsorban lehallgatott telefonbeszélgetéseik képezték. Bár a múlt héten a legfelsôbb igazságügyi fórum bírái még a letartóztatási parancs meghosszabbítása mellett kardoskodtak, a Credit Suisse First Boston (ahol Benyatov nemzetközi tanácsadó) kérése, hogy rákban szenvedô alkalmazottjukat hazaengedjék, továbbá a felajánlás, hogy készségesen részt vesznek az ügy felgöngyölítésében, úgy tûnik, sokat nyomott a latban. Vagy valami egyéb? Talán a tévé képernyôje elôtt bizonyítványát, pontosabban a levélkeügyet magyarázgató államfô óvatlan megjegyzése, hogy bizony-bizony még ô is figyelmeztette a miniszter urakat, hogy ügyeljenek, kivel állnak szóba. Amire, mint bizalmas információ kiszivárogtatását célzó törvénysértô cselekedetre, rögtön lecsapott a volt hajóskapitány ellenzéke. Hogy aztán néhány órán belül már a Legfelsôbb Bíróság kilenctagú testülete vizsgálja át a kémügyet, s kedden hajnalban a négy letartóztatott személy szabadlábra helyezése mellett döntsön. Igaz ugyan, hogy nem hagyhatják el a fôvárost, de a jelek szerint az ügy méregfoga ezennel kihúzatott, sôt még az is kiderülhet, hogy valójában hasznot hoztak az országnak, ahogy azt egyesek közülük vallomásukban ma is fenntartják. Hazaárulás, kémkedés? Volt-e egyáltalán? – kérdezhetjük, vagy csak valamiféle megrendelt ellenlépés volt az egész. Valami valamire! Miközben az egyszerû halandóban újfent felmerül, hogy mit várhatunk a korrupció szövevényében egyensúlyozó politikai oligarchiától, amelynek kezén nemcsak szolgáltató cégek és nagyvállalatok, hanem tengeri flották is úsztak el, anélkül, hogy a felelôsségre vonás, az ügyek tisztázása megtörtént volna. S amelynek egyes tagjai mûkereskedônek csapnak fel, hogy csillagászati összegre becsült képgyûjteményük valós értékérôl egy-két másolat áruba bocsátásával eltereljék a figyelmet. Az igazságszolgáltatásnak pedig az egyszerû halász által megálmodott nagy fogás valahogy mindig kisiklik a hálójából, ami akkor lyukad ki, amikor igazi ragadozó halak akadnak meg benne. Ott maradnak viszont az ebihalak, vagyis azok, akik banális dolgokat lopnak vagy falustársuk disznójára, lovára, tehenére fájdul meg a foguk. Az újságírók ellen pedig készül az újabb merénylet, amely szerint a bûncselekménynek nyilvánított sértés és a rágalom miatt nemsokára rács mögé csukhatják ôket.
Tavaly megyénkben az állami tulajdonban levô erdôkbôl a kitermelési kvótának kevesebb mint a 0,1 százalékát vágták ki törvénytelenül, derült ki a megyei erdôgazdálkodási vállalat nemrég elkészített összegzésébôl. Más megyékhez – mint Hargita, Kovászna, Suceava, Bákó, Vrancea, Buzau – viszonyítva nálunk tiszteletben tartják az erdészeti törvényeket, így nagyobb jogtalan parcellairtás sem volt – tájékoztatott Pîrlea Adrian mérnök, a Romsilva Rt. megyei igazgatóságának szóvivôje.
Megyénkben összesen kb. 210.000 hektár erdô van, ebbôl állami és szerzôdés alapján a Romsilva erdészei által gondozott terület 115.132 hektár. A fennmaradt rész magánkézben van, illetve elég sok parcella maradt gazdátlanul. Minden évben országos szinten, kormányrendeletben határozzák meg a kitermelési hányadot. Megyénként, illetve ezen belül a különbözô cégeknek szánt arányt a Területi Erdô- és Vadgazdálkodási Felügyelôség hagyja jóvá. Ennek megfelelôen tavaly megyénkben 450.000 köbméter fa feldolgozását engedélyezték. A Romsilva Rt. erdészei csak az általuk gondozott erdôkért felelhetnek – mondta a szakember, majd kifejtette, amennyiben ezeken a területeken vágnak ki törvénytelenül fát, akkor a kárt az erdész fizeti meg, amennyiben nem sikerült kézre keríteni a tolvajt. Az erdészek a rendszeres erdôkerülés mellett, kötelezôen tavasszal és ôsszel, a lehetôségek szerint ellenôrzik a parcellákat, így többé-kevésbé nyilvántartják a faállományt. 2006-ban nagyobb mennyiségben 123 alkalommal vágtak ki fát, a tolvajok ellen bûnvádi eljárás indult. Így összesen 409 köbméter lábon álló fát döntöttek le, ezeknek értéke 106.473 lej. 360 esetben érték tetten azokat az illegálisan fát vágókat, akik kisebb mennyiségben akartak volna fát elszállítani az erdôbôl. Az érintetteket megbüntették. Ezért 156 köbméter fát 29.100 lej értékben foglaltak le az erdészek. Emellett még 957 köbméter fa "nyomtalanul" tûnt el az erdôbôl, értéke: 11.402 lej.
Az erdészek, a rendôrséggel és a csendôrséggel közösen igen szigorúan követték a faanyag szállítását is. Tavaly az utakon 4083 ellenôrzés volt. Szállítólevelek nélkül 745 köbmétert szállítottak, ezért 107.330 lejre 187 büntetést róttak ki. 547 alkalommal vizsgálták a gattereket, fafeldolgozó üzemeket is. Ezért 151-szer büntettek, összesen 56.700 lejre és 753 köbméter anyagot koboztak el.
Az erdészmérnök a Népújság kérdésére kifejtette, hogy megyénkben nincs tudomása arról, hogy a fát maffiózó típusú bûnszövetkezet lopná, értékesítené. Akik ezzel próbálkoznak, inkább a szállítási okmányokkal próbálják meg kijátszani a törvényt. Más megyékhez viszonyítva nálunk még "sértetlenek" az erdôk. A törvény kötelezi a tulajdonosokat, hogy az erdôgazdálkodási szabályoknak megfelelôen gondozzák az erdôt. Amennyiben ezt a szolgáltatást a Romsilva végzi, biztosítják az ôrzést is.
Tudomásunk szerint más uniós országokban az erdôvédelemmel egy külön szakosodott egység foglalkozik, míg az erdôgazdálkodási vállalatok is önállóan kereskedelmi társaságokként mûködnek. A különbözô erdészeti szolgáltatás is más, külsôs cégek kezében van, így nagyobb az erdôgazdálkodási fegyelem, a felelôsség és a termelési hatékonyság is megnôtt.
Megyénk abban a szerencsés helyzetben van, hogy többé-kevésbé gondozottak az erdôk, és a lopást is sikerül valamennyire visszaszorítani – vonta le a következtetést a szakember, a tavalyi adatokat elemezve.
A kormány azt kérte az oktatási minisztériumtól, hogy egy héten belül az érdekvédelmi szervezetek vezetôivel együtt elemezze újra a felsôoktatásnak szánt összegek elosztásának módját, a tanügyben lévô nagy bérkülönbségek felszámolása érdekében.
Oana Marinescu kormányszóvivô szerdán kijelentette, nagy különbségek vannak a felsôoktatásban dolgozók bérei és a többi oktatási intézményben dolgozók fizetései között.
Hangsúlyozta, a kormány kérése nem érinti a tanügyben esedékes fizetésemelések arányát, csupán szigorúan a nagy bérkülönbségekre vonatkozik.
A kormány szerdán elemezte a tanügyi alkalmazottak béremelésére vonatkozó rendelet tervezetét, a javaslat szerint 2007-ben 23 százalékkal növelnék a tanügyben dolgozók bérét.
Ezek szerint tehát egy több mint 40 ledolgozott évvel rendelkezô egyetemi professzor 10,5 millió régi lejes béremelést kapna. Egy docens 5,19 millió régi lejjel kapna többet, egy tanársegéd pedig 2,92 millióval.
Az oktatási minisztériumnak a kormány jövô heti ülésén kell bemutatnia a rendelet egy új variánsát, amely felszámolná a bérek közötti különbségeket, mondta Oana Marinescu.
Az oktatásban dolgozók bérének növelésére elôirányzott összeg 600 millió lej, a haszonélvezôk száma pedig 332.000.
Az európai parlamenti választásokat 2007. május 13-án szervezik meg, döntött a kormány szerdai ülésén
Traian Basescu államfô egy héttel korábban kihirdette az EP választásokra vonatkozó törvényt, azt követôen, hogy a képviselôház 270 igenlô és 29 nemleges szavazattal elfogadta azt. A törvény értelmében az európai parlamenti képviselôket zárt listás és egyéni jelöléses szavazással választják meg, mandátumuk 5 évre szól.
A romániai jelöltek megválasztására egyetlen választókerületet szerveznek, a választási küszöb 5 százalékos lesz, a pártok és politikai szövetségek által benyújtott listákat 200.000 választópolgárnak kell támogatnia, a független jelölt pedig részt vehet a választáson, ha 100.000 személy támogatja. A képviselôk eldöntötték ugyanakkor, hogy független jelölteket tartalmazó listák nem nyújthatók be, és a politikai pártok listáin sem fogadnak el független jelölteket. A törvénytervezetet a szenátus visszautasította, de ebben az esetben a képviselôház volt a döntéshozó szerv. A kormányhatározat az aláírásgyûjtési lista modelljét is tartalmazza.
Több mint 83.811 légúti megbetegedést regisztráltak országszerte a január 15–21. közötti héten. Ezekbôl 25.014 eset tüdôgyulladás, 58.737 eset súlyos felsô légúti fertôzés és 60 eset influenza, nyilatkozta szerdán a Mediafaxnak Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter.
Az egészségügyi minisztérium keretében mûködô országos központ az átadható betegségek megelôzésére (CNPCBT) legutóbbi beszámolója szerint a 25.014 tüdôgyulladásos eset közül 4.590-et kórházban kezeltek. Tüdôgyulladásban négy személy halt meg, hárman Galac megyében (egy kisgyerek és két 65 éven felüli idôs személy) és egy gyerek Vrancea megyében. A Cantacuzino Intézet keretében mûködô országos influenzaellenôrzô központ 6 pozitív esetet különített el (H3N1 vírustörzs – ötöt Galac és egyet Bihar megyében) illetve 12 esetet (H3N2 vírustörzs – négyet Galac, egyet Kolozs megyében, hetet Bukarestben). Több megye egészségügyi igazgatósága tájékoztatta az egészségügyi minisztériumot, hogy korlátozták a látogatást a kórházakban. A tárcavezetô szerint a 60 influenzaesetbôl 42 Bukarestben van, hét Suceava, három Bákó, illetve egy-egy Kolozs, Neamt és Prahova megyékben. A kutatóközpont adatai szerint 2006. október 3. és 2007. január 24-e között 38 vírusos és baktériális tüdôgyulladás okozta halálesetet regisztráltak országos szinten.
Borbély László középítkezéssel és területrendezéssel megbízott miniszter január 26-án 10 órakor Marosvásárhelyen átadja az Országos Lakásügynökség támogatásával épített kövesdombi tömbházat.
10.30-tól Borbély László és Octavian Belu, az Országos Sportügynökség új elnöke felavatják az Országos Befektetési Vállalat révén épített kövesdombi sporttermet, amelyet a Gheorghe Sincai Iskolaközpont és a 17-es Számú Általános Iskola diákjai közösen fognak használni.
A kövesdombi sportterem avatása után Octavian Belu, az Országos Sportügynökség új elnöke megtekinti a Sportlíceum decemberben átadott sporttermét, a mûjégpályát, valamint a sportcsarnokot. A látogatás alkalmával az Országos Sportügynökség új elnökének bemutatják a sportcsarnok felújításának, valamint a mûjégpálya befedésének terveit.
A Román Fejedelemségek egyesülése évfordulójára szervezett ünnepségsorozat Marosvásárhelyen a rendôrség székhelyén található Al. I. Cuza mellszobrának megkoszorúzásával kezdôdött.
A felsôoktatás az egyetemi és fôiskolai képzést jelenti. A diákok államilag elismert felsôfokú szakképesítést bizonyító oklevelet szerezhetnek a képzés végén.
Legrégibb intézményes formája az egyetem, amely 1200 körül alakult. Elôzmények: a görög filozófia és a római jog újrafelfedezése, valamint az arab orvostudomány megismerése. Az oktatás nyelve kizárólag a latin volt. Magyarországon csak a XIX. században vezették be általánosságban a nemzeti nyelvû felsôfokú oktatást. Elsô egyetemek a párizsi és a bolognai, majd az oxfordi, a cambridge-i stb. Universitas néven mûködtek, és nem voltak egységesek. Többnyire négy fakultás mûködött bennük. Az artes alapképzést nyújtott, és közelebb állt a középfokú képzéshez. Az ókorból átvett hét szabad mûvészet oktatására épült. A tantárgyak két csoportra oszlottak, a következôképpen: 1. trivium: grammatika (nyelvtan), retorika (szónoklattan), dialektika (a beszélgetés mestersége); 2. qadrivium: aritmetika (számtan), geometria (mértan), asztronómia (csillagászat), zene, ezekhez járult még a filozófia és a természettudomány. 14-17 éves diákok tanultak ezen a fokozaton, a vizsga után pedig megkapták a borostyánkoszorút. Ez a mai érettségi vizsgának felel meg. Ha még egy évet Arisztotelész természetfilozófiájával is foglalkoztak, akkor tanítási jogot kaptak, ezt nevezték licenciátusnak. A székfoglaló beszéd után magiszterek lehettek. Az egyetemi hallgatók csak a bölcsészkar elvégzése után léphettek feljebb a jogi, a teológiai vagy az orvosi karra. A jogászoknál a doktorátus jelentette a tanulmányok befejezését. Késôbb ez a szokás más karokon is elterjedt. A teológia a párizsi egyetemen vált önálló tudománnyá. A tanulmányok idôtartama kezdetben 8, késôbb 14 évet vett igénybe. A negyedik szakterület a medicina vagy orvostudomány volt.
Erdélyben Báthory István idejében indult az elsô jezsuita egyetem 1581-ben és 1603-ig mûködött. 1690-ben mint akadémia indult újra. Az akadémia szó a görög nyelvbôl származik, legelôször Platón iskoláját nevezték így Akasemos kertjérôl, melyben az elôadásokat tartotta. Az akadémia mint intézmény a XVI. századtól létezik, a jezsuita tanügyi szervezet hozta létre. Két tagozata volt. Az alsó tagozat szorosan a gimnáziumhoz kapcsolódva még a középszintû oktatás része volt, 16-18 éves növendékekkel. A magasabb tagozaton teológiát oktattak. Ma tudományos társaság megnevezésére is használjuk az akadémia szót. A Magyar Tudományos Akadémia 1830 novemberében alakult meg gróf Teleki József és gróf Széchenyi István elnöklete alatt.
A fôiskola a közép-európai oktatási rendszerben alacsonyabb fokozatú, mint az egyetem, és itt nem lehet doktori fokozatot szerezni. Azonban újabban a fôiskola elnevezést alkalmazzák a középfok utáni valamennyi intézményre. Az elméleti oktatás mellett nagy hangsúlyt fektetnek a gyakorlati szakismeretek elsajátítására. Szinte valamennyi tudományterületen megtalálható: pedagógia, jog, mezôgazdaság, mûszaki tudományok, egészségügy, élelmiszeripar stb. Néha egyetemi szintû felsôoktatási intézmények nevében is szerepel: Liszt Ferenc Zenemûvészeti Fôiskola, Színház- és Filmmûvészeti Fôiskola stb.
Nem talált bizonyítékot az Európai Parlament ideiglenes vizsgálóbizottsága arra, hogy az amerikai Központi Hírszerzô Ügynökség (CIA) titkos fogdákat mûködtetett volna európai országok területén, ugyanakkor a testület jelentése állítja, hogy több uniós ország illetékeseinek tudomásuk volt a kontinenst érintô titkos légi járatokról, illetve terrorgyanús személyek elfogásáról.
A jelentést 28 igen és 17 nem szavazat mellett fogadták el a bizottságban.
A frakciók között mindvégig érezhetô nézetkülönbség alakult ki arról, hogy mennyire legyen kritikus a bizottság az amerikai ügynökség tevékenységével szemben, amelynek feltételezett törvénytelenségei alig bizonyíthatók – a bizottsági szavazáson a szigorúbb álláspont érvényesült inkább. E téren azonban a jelentés még változhat a jövô hónapban esedékes plenáris voksoláson.
Az olasz Claudio Fava készítette jelentés elismeri, hogy "a nemzetközi terrorizmus az EU biztonságára és stabilitására irányuló fô fenyegetések egyike, amely ellen törvényes és összehangolt eszközökkel kell küzdenie minden európai kormánynak, szorosan együttmûködve az Egyesült Államokkal", ugyanakkor bírálja is a kormányokat és az uniós illetékeseket, hogy nem mûködtek együtt teljes mértékben a vizsgálattal, és nem fedtek fel mindent, amirôl tudomásuk volt a vizsgált állításokkal kapcsolatban.
A jelentés külön említi, hogy George Bush amerikai elnök ôsszel elismerte az Egyesült Államokon kívüli titkos tevékenység folytatását, és bátorítja az EU-tagállamok nemzeti parlamentjeit arra, hogy folytassanak mélyreható vizsgálatot az országukat érintô feltételezések ügyében. A jelentéstevô megítélése szerint mások mellett Nagy-Britannia, Németország, Lengyelország, Olaszország illetékeseinek tudomásuk volt bizonyos titkos repülésekrôl és ôrizetbe vételekrôl, de ezek ügyében nem mutattak teljes együttmûködést a testülettel.
Romániát nem marasztalta el a bizottsági jelentés.
A portugál Carlos Coelho irányította EP-bizottság jelentése az Európa Tanács hasonló vizsgálatát követi, és a képviselôk szerint a két dokumentum kiegészíti egymást.
Amerika nem vallhat kudarcot Irakban, mert a bukás következményei súlyosak és szerteágazóak lennének – figyelmeztetett George Bush évértékelô beszédében helyi idô szerint kedd este, a washingtoni kongresszus alsó- és felsôházának együttes ülésén.
"Katonai parancsnokaink és én körültekintôen mérlegeltük a lehetôségeket. Minden lehetséges megközelítést megvitattunk. Végül ezt a cselekvési irányt választottam, mert ez biztosítja a legnagyobb esélyt a sikerre" – fogalmazott az ellenzék által sokat bírált csapaterôsítési tervére utalva a republikánus elnök, aki hatodik alkalommal mondta el a hagyományos év eleji értékelést az unió állapotáról, de elsô ízben egy demokrata vezetésû törvényhozás elôtt.
Az elnök gratulált a demokrata többségnek, hangsúlyozván, hogy túl kell lépni a nézeteltéréseken és "nagy dolgokat
kell elérni az amerikai nép érdekében".
Bush népszerûségi mutatója a kedden nyilvánosságra hozott közvélemény- kutatási eredmények szerint olyan alacsonyra süllyedt, mint a Watergate-botrány miatt távozni kényszerült Richard Nixon elnöké volt lemondása elôtt. A felmérések szerint nagyjából csak minden harmadik amerikai helyesli Bush elnöki mûködését, a legfôbb elégedetlenség a népszerûtlen iraki háború miatt alakult ki.
Bush szerint azok ellenzik az általa javasolt 21 500 fôs iraki csapaterôsítést, akik "nem értik, mekkora a tét". Nemzedéki küzdelemnek nevezte a terrorellenes háborút, hozzátéve, e téren mindkét nagy pártnak és a hatalmi ágaknak is szorosan együtt kell mûködniük. Ezért a terrorellenes háború ügyében egy külön tanácsadó testület létrehozását javasolta a két párt kongresszusi vezetôinek részvételével. "Meg fogjuk mutatni ellenségeinknek külföldön, hogy egységesek vagyunk a gyôzelem elérésének céljában" – mondta. Azt kérte a kongresszustól, hogy járuljon hozzá az amerikai szárazföldi hadsereg és a tengerészgyalogság létszámának emeléséhez 92 ezer fôvel a következô öt évben.
Az amerikai külpolitika fô céljai között említette a béke megteremtését a Szentföldön, azt, hogy egy békében és biztonságban élô demokratikus Palesztina jöjjön létre Izrael mellett. Megemlítette azt is, hogy Washington atommentes Koreai-félszigetet és szabadabb Kubát, Fehéroroszországot, Burmát szeretne.
George Bush az amerikai bevándorlási politika átfogó reformját, új törvény elfogadását sürgette, hangsúlyozva, hogy a remény és a lehetôségek országának tisztességes törvényekre és biztonságos határokra van szüksége.
Meg kell teremteni a jogszerû és rendezett módját annak, hogy a külföldi munkavállalók ideiglenes alapon beutazhassanak az országba. Ennek nyomán a határôrizeti szerveknek csak a csempészek, bûnözôk és terroristák levadászása maradna a feladata.
A dél-londoni Woolwich koronabíróságán a múlt héten kezdôdött annak a hat iszlám terroristagyanúsítottnak a pere, akik az ügyészség szerint 2005. július 21-én pokolgépes robbantásokat akartak elkövetni londoni metrószerelvényeken és egy buszon. Mindegyikük tagadja a vádat.
Az ügyészek által levetített, kedd éjjel a brit televíziókban is bemutatott, biztonsági kamerák által készített felvételek egyikén látszik, amint Ramzi Mohammed jókora hátizsákkal felszerelkezve felszáll a londoni metró Northern Line nevû észak-déli vonalának egyik észak felé tartó szerelvényére. Mohammed a Stockwell és Oval állomások közötti alagútszakaszban megpróbálta felrobbantani a hátizsákjában lévô pokolgépet, amely azonban nem lépett mûködésbe, viszont a gyújtószerkezettôl füst kezdett kiáramlani a csomagból.
Az utasok pánikszerûen menekültek a kocsi másik végébe, a merénylôjelölttel ugyanakkor egy szolgálaton kívüli tûzoltó szóváltásba keveredett.
A levetített filmet nem kísérte hangfelvétel, a tûzoltó, Angus Campbell azonban a keddi tárgyalási napon elmondta: a sikertelen robbantási kísérlet után Mohammed hisztérikusan kezdett viselkedni, majd amikor ô megkérdezte tôle, hogy mit mûvelt, a gyanúsított csak azt hajtogatta, hogy "tévedés, tévedés".
A felvételen látszik, amint Mohammed szivacsszerû, füstölgô anyagot dob a metrókocsi padlójára – ez lehetett a gyúanyag –, és amikor Campbell megkérdezte tôle, hogy mi az, azt válaszolta, hogy "kenyér".
A szerelvény közben beérkezett az Oval állomásra, ahol az utasok – a megálló zártláncú kameráinak felvételei szerint – rohanvást menekültek ki a kocsiból, magukkal sodorva a beszállásra várókat. Velük együtt menekült a kijárat felé maga a gyanúsított is, aki a tanúk elmondása szerint a lefelé tartó mozgólépcsôn rohant fel, áttört a jegykezelô automatákon, és – jóllehet többen üldözôbe vették – eltûnt az utcai forgalomban. Késôbb, nem messze az állomástól, megtalálták New York feliratú pulóverét, amelynek zsebében egy kilencvoltos elem és a hozzávaló csatlakozó volt.
A gyanúsítottak a vád szerint 2005. július 21- én, pontosan két héttel az eddigi legsúlyosabb, az öngyilkos robbantókkal együtt 56 ember halálával járó londoni terrormerénylet után próbálkoztak újabb merényletkísérlettel. A csoport – csakúgy, mint a 2005. július 7-ei merényletek elkövetôi – három londoni metrószerelvényt és egy autóbuszt akart felrobbantani, ám a hátizsákjukba rejtett pokolgépek egyike sem robbant fel.
Az Európai Bizottság adópolitikai és vámügyi felelôsének információi szerint nem felelnek meg a valóságnak azok a hírek, amelyek szerint a román–magyar, immár uniós belsô határon a Magyarországra lépô román állampolgárokat a magyar vámosok indokolatlan vizsgálatnak tennék ki.
Kovács László Brüsszelben az MTI-nek nyilatkozva elmondta: mindössze annyi történik – és ez megtörtént Magyarország csatlakozását követôen is –, hogy a magyar–osztrák határon ellenôrzik a jövedékiadó-köteles cigaretta behozatalát. Ennek viszont az az oka, hogy a csatlakozáskor az új tagállamok átmeneti mentességet kaptak a jövedéki adó mértékének összhangba hozására. Jelenleg az új tagállamokban – beleértve Magyarországot, illetve a most csatlakozott Romániát és Bulgáriát – a jövedéki adó mértéke a dohánytermékekre még alacsonyabb, mint az uniós közös minimális mérték.
Az összhangba hozásra haladékot kaptak az új országok, amíg viszont ez nem történik meg, addig indokolt az ellenôrzés szigorítása, hiszen a behozható mennyiség fölött meg kell fizetni a jövedékiadó-különbözetet – fejtette ki Kovács László.
Megerôsítette azt is, hogy az Európai Bizottság nem figyelmeztette Magyarországot a román állampolgárokkal szemben alkalmazott szigorú vámellenôrzés miatt. Erre vonatkozó állítások jelentek meg egy román lapban, ám ezt idôközben már a magyar vám- és pénzügyôrség is cáfolta.
Mihai-Razvan Ungureanu külügyminiszter a napokban levélben tájékoztatta Göncz Kinga magyar külügyminisztert arról, hogy idén július 1-jén lép hatályba a Babes-Bolyai Egyetem szenátusának az a határozata, amely alapján magyar nyelvû táblákat lehet elhelyezni az intézetben – tudatta közleményében az MTI-vel a magyar külügyi szóvivô.
"Ez év július 1-én lép életbe a Babes-Bolyai Egyetem szenátusának az a határozata, amelynek alapján magyar nyelvû táblákat helyeznek el az intézetben. Errôl Mihai-Razvan Ungureanu román külügyminiszter tájékoztatta Göncz Kingát abban a levélben, amellyel a magyar külügyminiszter tavaly decemberi levelére válaszolt" – fogalmaz Polgár Viktor.
A külügyi szóvivô emlékeztet: múlt év végén Göncz Kinga határozottan szóvá tette a Babes-Bolyai Egyetemen a magyar feliratok ügyében kialakult helyzetet, a két magyar oktatóval szembeni eljárást, és román kollegája segítségét kérte az ügy megnyugtató rendezésében.
A román külügyminiszter Göncz Kingának írt válaszlevelében közli, hogy "a többnyelvû feliratok mellett magyar és német személyiségek mellszobrát is elhelyezik az egyetemen, továbbá az elôadótermek egy részét a magyar és a német kultúra jeles képviselôirôl tervezik elnevezni".
Polgár Viktor a román külügyminiszter levelében foglaltakra utalva azt írja: a külügyminiszter "hangsúlyozza, hogy az elbocsátott két magyar oktató ügyében az egyetem autonóm módon járt el. Magát a táblaügyet »sajnálatos félreértésnek«, nem elvi, hanem eljárási problémának minôsítette".
A magyar álláspontot tolmácsolva Polgár Viktor azt írja: Hantz Péter és Kovács Lehel elbocsátása az egyetem túlzó és indokolatlan intézkedése volt. A külügyi szóvivô szerint e méltánytalan eljárás nincs összhangban a Románia által vállalt európai normákkal, a multikulturalizmus szellemével. Úgy véli: megoldást az jelentene, ha az egyetem szenátusa felülvizsgálná a két oktató felmondását, és visszahelyezné ôket pozíciójukba.
Mai határidôvel kell bejelenteni és kifizetni az adótörvénykönyv értelmében a nyílt befektetési alapokból és a kft.-kbôl származó nyereségrészesedéseken kívül az összes más értékpapír- kereskedelembôl származó tavalyi jövedelem utáni adót. A határidôre a Megyei Közpénzügyi Fôigazgatóság közleménye hívja fel a figyelmet, melybôl kiderül, hogy az érintett magánszemélyek a lakhelyük szerinti illetékes pénzügyi hivatalban adhatják be az idevágó adónyilatkozatot (226. számú formanyomtatvány).
Lapunk arra vonatkozó kérdésére, hogy a fizetési határidô lejártára az adott idôpont elôtt két nappal keltezett közlésben felhívni a figyelmet nem megkésett lépés-e, Felicia Pop, a Megyei Közpénzügyi Igazgatóság ügyvezetô igazgatója kifejtette, az adófizetési kötelezettségükrôl az érdekeltek idejében értesülhettek, mivel az idevágó adásvételi szerzôdéseket közjegyzô elôtt hitelesíteni kell, és a közjegyzôk is kötelesek az adókötelezettségre felhívni ügyfeleik figyelmét. Az intézményvezetô szerint azért tartották mégis indokoltnak sajtóközleményben is emlékeztetni az adófizetôket eme kötelezettségükre, mert a bevallások számából következtetve az érintettek számottevô hányada még nem fizetett adót ezen a téren szerzett tavalyi jövedelme után.
Az igazgató kifejtette, a késlekedôk eseteit az intézmény egyénenként bírálja el, ha valaki azért késik a bevallással, mert nincs tapasztalata ezen a területen és nem ismeri pontosan a szabályokat, azt figyelmeztetik a mulasztására, viszont ha az adott személy már nem elôször kereskedik értékpapírral és ismételten nem fizette be az adóját, akkor bírságolni is fog a hivatal.
Január 15-én közölték a felperessel a Marosvásárhelyi Törvényszék 2006. november 30- án hozott döntését, miszerint Marosvásárhelyen törvénysértô a gépkocsik lezárása. A marosvásárhelyi tanács és a mûveletet végrehajtó cég, a Tracia Trade alkotmányellenesen cselekszik. A pert Marcel Huciu indította, miután jármûvét a Tusnád utcában 2006 február 3-án lezárták.
Az érintett, Corina Ionel ügyvédje társaságában tegnap a sajtóklubban tartott értekezleten elmondta, a közigazgatási bíróságon indított pert a marosvásárhelyi tanács 2005. november 30-i 350-es számú határozata ellen, amely megszabja, hogy a város területén törvénytelenül parkoló jármûvek kerekét le kell bilincselni, s az érintett csak a bírság kifizetése után használhatja ismét autóját. A bírósági döntés több ok miatt törvénytelennek minôsítette a tanácsi határozatot. Egyrészt megsértették Marcel Huciu szabad közlekedését és a magántulajdon birtokba vételét garantáló alkotmányos jogát. Másrészt pedig az intézkedés ellentmond a 2003. (!) február 1-jétôl életbe lépett 195-ös számú kormányrendeletnek, amelyben az áll, hogy bármilyen közlekedési kihágást csak a rendôrség bírságolhat. E kormányrendelet 113. cikkelyének 9. alpontja pedig azt is megjegyzi, hogy helyhatóságok a rendôrség beleegyezésével csak abban az esetben szállíthatják el a jármûveket az utcáról, ha ezek nem felelnek meg a mûszaki követelményeknek. Marcel Huciu birtokába került egy olyan átirat is, amelyet Valentin Fatuloiu, az országos rendôr-felügyelôség vezetôje 2005. november 20- án elküldött minden megye rendôr- felügyelôségére, s amiben megtiltja a rendôröknek, hogy részt vegyenek gépkocsi- bilincselésben, mert ez törvénytelen.
Amennyiben a tanács törvénytelen határozatot hozott, erre a polgármesteri hivatal jegyzôje fel kellett volna hívja a figyelmet. Marcel Huciu szerint azért mulasztották ezt el, mert gyengén felkészült jogászok dolgoznak a hivatalban, vagy más érdekek miatt hallgatták el a törvénytelenséget. A felperes a jogi bizonyítékokat a prefektúra tudomására is hozta, mivel a fôispáni hivatal vonhatja vissza a helyi tanácsi határozatot. Márciusban adta át az iratokat Pora Zamfira alprefektusnak, aki azt ígérte, áprilisban válaszolnak a beadványra, azonban mindeddig erre nem került sor. Marcel Huciu szerint az ügye Bukarest fôpolgármestere tudomására jutott, aki azonnal elôterjesztett egy határozattervezetet, amellyel 2006. november 2-ától megszüntették a gépkocsik lezárását a fôvárosban. Az ügy másik vetülete, hogy a törvénytelen parkolásért nem bírságolhat a szolgáltató cég, a Tracia Trade, de a közrendészeknek sincs joguk ezért bírságolni.
Marcel Huciu 55 nap után tudta csak elvinni gépkocsiját. Elôször 900.000 lejre bírságolták, majd miután látták, hogy nem fizeti ki az összeget, 8 millió lejt kértek, végül pedig 2 millió lejért válthatta ki a jármûvet. Corina Ionel ügyvéd elmondta, az alperes, a helyi tanács, illetve érintett félként a Tracia Trade fellebbez majd az ítélet ellen, de ügyfelével elszántak és akár az Európai Emberjogi Bíróságig is eljutnak, ha kell. A Népújság kérdésére elmondták, amennyiben a határozat nyomán a helyi tanács belátja, hogy törvénytelen a 2005/350-es sz. határozata és ezt visszavonja, akkor természetesen nem folytatják a pert, bár ebben az esetben erkölcsi és anyagi kártérítést is követelhetnek egy újabb perben.
Manapság gyakran van úgy, hogy az ember inkább szabadulna a politikától. A pártokból és azok ígéreteibôl kiábrándult a magyar. A társadalom másra aligha gondolhat, valamennyivel megjárta már, s ha úgy vesszük, egy kutya mind. És csak a közérzetünk romlik miattuk. Mert ilyen a jámbor alattvaló; ebben az agyoncivilizált világban rosszul viseli, ha fejére olvassák, hogy gyógyszerzabálókká váltunk, s állandóan szegény orvosok nyakán nyûglôdünk, és feléljük az ország minden pénzét. Amúgy rendben volna minden, s csupán rajtunk múlik, hogy kolbászból legyen a kerítés és mézeskalács a házunk. Csak példálózom, természetesen.
A szavak elvesztették hitelüket. Szinte mindegy, mi igaz bennük és mi a hazugság. E helyen nehéz megemlíteni (de muszáj): csak az elmúlt évtizedben egymillió olvasó hagyta magára a mértékadó újságokat és menekült a bulvármédia csalogató tájaira. Ott legalább nyoma sincs a politikai palávereknek. Búfelejtônek megteszi. A bulvár pletykál, a bulvár simogat, maszatolja a napi gondokat; akkor is, ha szépeleg, és akkor is, ha megbotránkoztat. A hatás nem hanyagolható el. Akarjuk, nem akarjuk, már példányszámuknak köszönhetôen is befolyásolják a közvéleményt. Ismeretlen senkik a hôsök, Gyôzikék, Majkák, Kiszeltündék cselekedeteirôl csacsog a felszín. Érdeklôdôben nincs hiány, ha nem holmi komoly dologban nézik baleknak az embert. S mennyire meglepô, rájuk irigykedik – jobb híján – a politikus. És nem válogatnak. A politika visszavág. Ha elhagyják, megy a hálátlanok után. Nyomul a bulvárba. Mintha ott lenne a helye. És a politikus elôrukkol a magánéletével. Lehet vájkálni benne, a kíváncsiskodók nagy örömére. Volt, amikor az ügyeskedô média csak kukkolt, hogy a közszereplô emberarcát meglesse. Ma már nem így van. Ma a politika maga a megrendelô. Igényli, hogy a könnyed sajtóipar hódoljon neki (is). Persze, nem kétséges, aligha akad politikus, aki tartana attól, hogy a bulvárszereplés okán netán könnyûnek találtatik. Szó sincs errôl. Van stratégia, van klisé és pontos a forgatókönyv; a sztori mindig hétköznapi és banális, amelyben senki nem a gazdaságról hozsannázik és nem adócsökkentésrôl meg a sokadik havi nyugdíjról. Ó, nem. Közéleti nagyjaink ilyenkor olcsón adják magukat, megbecsültségüket, népszerûségüket helyrehozandó. Gyermeknevelési elveiket, családi perpatvart, kitalált súlyos betegségeket, a boldog szeretôt mímelik. Hadd lássa, olvassa a halandó, ôk is olyanok, mint mi, s velük is ugyanaz történik. Hogy hamis az idill, ki törôdik vele? Ha egyszer tökéletes. A lényeg az, hogy a magyarnak ez bejön; így az abszolút pesti duma.
M. a címlapokon volt naponta. És nem fôminiszter. Mint jó fej. Aki belekavart a bulvár állóvizébe. Az útelágazásnál (nyelve) mindig akadozott, de a csetlés-botláson ô nevetett, szánakozva, ahogy ilyenkor kell – mások helyett is – populárisabb legyen. Önkritikája gyanú felett állott, mint hetvenkedése is. Amikor volt bátorsága üstökön ragadni a nyilvánosságot (na meg a bulvármédia szolganépét), és elvitte magával télen nyaralni a napfényes karibi paradicsomba. Finom koktélokkal mulatott a magyar úr, és veszélyekkel dacolva hullámlovagolt; tanúsították fényképek, hogy az ô korában milyen jól tartja magát... Az ellenzék fiatalabb vezérének ilyen gondja nem volt, de azért alább nem adhatta; sílécet kötött a lábára, és gondos apaként gyermekeit tanítgatta csúszkálni az osztrák hegyekben. És láthattuk, vele is megeshet, hogy sûrû utazgatásai alatt az éppen adódó benzinkút mosdójában kénytelen borotválkozni.
Az események sodrában Gy. külön szám. Neki elsô látásra egy kíméletlen karrierista képét kellett mihamarabb eloszlatni. Kamerák elôtt táncolt, énekelt, csókolgatta asszonyát, és elveszett kislányt talált, csak úgy véletlenül. Megjárja kereskedelmi tévék stúdióit; kitárulkozik, hogy megtudhassunk róla mindent, ami nem fontos, de egy szeretni való hírességtôl az is elvárható. Totó kutya étkezési szokása meg egy régen volt betegség keveredik a mesében. Mert az ilyesmit könnyebb elôadni, mint lehozni az érthetôség világába, miért szegényebb az ország annál, hogy szerethetôbb legyen. Az orvosból avanzsált gazdasági fôember tavaly a sok- sok bulvár oldalán bizonyos pannon pumával ijesztgette a világot, mely dübörögve vágtat a franciák, németek elébe; blöffölt, aztán fuccsolt. Mára maradt a mosolya és a szerelemmel behálózott titkárnôje. Mint bevallott titkok szívmelengetô témája. De ne kételkedjen senki, hogy a politika túlsó oldalán másként örülnek. Már hogyne. Fényképészek hada nyer bebocsátást leánykérésre, eljegyzésre; R., az ifjú titán polgármesteri székben találja magát, s új a feladat és új a társa is a boldogságban. Ahogyan dukál. Ország- világ elôtt térdepel a vôlegény, arája kezét fogva, mint mindenki más.
Hát így megy ez errefelé. Holott ez nem honi sajátosság. Mindenesetre van különbség. Magyar politikus ma szemmel láthatóan a bulvárral takarná mindazt, amirôl a politikában kényelmetlen beszélni. Másutt viszont, ami a politikában megtörténhet, avval terelgetik el a figyelmet közéleti emberek árulkodó bulvárügyeirôl.
Bár fogadtatása a személyi kultusz éveire emlékeztetett – népviseletbe öltözött gyerekek dideregtek, vidéki asszonyok kínálták kosarukból a mezôségi lepényt és a kürtôskalácsot, volt lufi, ünneplô ruhában kivonultak a hivatalosságok és nem maradt el a fényképezôdés sem – a 13 iskolabusz átadási ünnepségét követô sajtótájékoztatón Mihail Hardau oktatási miniszter idegesen, türelmetlenül, idônként agresszívan illetve lekezelôen válaszolt az újságírók által feltett kérdésekre, és hasonló módon bánt a mellette ülô államtitkárral is.
Láthatóan zavarta, hogy nem dicshimnuszt hallott, hanem a sajtótájékoztató során a közvéleményt foglalkoztató, de – úgy tûnt – miniszteri szemmel jelentéktelennek tartott problémák merültek fel. Válaszában visszatérô motívumként hangzott el, hogy soha ennyi pénz nem áramlott a tanügybe, s az idén a bruttó nemzeti össztermékbôl további 5,3 százalékot kap az oktatásügy, 0,5 százalékkal pedig a kutatást támogatják. 22 millió eurós összegbôl bôvítették az iskolai könyvtárakat, s újabb könyvcsomagokat kap az országos szinten felújításra váró ötszáz óvoda, 7 millió euró értékben vásároltak hangszereket a gyerekkluboknak, 2007-ben minden megye 220 millió eurót fordíthat egy iskolai bentlakáskomplexum és egy szakközépiskola építésére. Az iskolák küllemének megváltoztatása mellett az idei év során a tanárokat segítik abban, hogy megfeleljenek a korszerû elvárásoknak.
A tavalyi tételbotrányról elhíresült miniszter tárcája legnagyobb megvalósításának látja, hogy a kisérettségi- és érettségi- tételcsomagok felkerültek az internetre. A Népújság kérdésére, hogy miért kellett minden tantárgyból 100 tételegyüttest megfogalmazni, azt a választ kaptuk, hogy ha kilencven lett volna, a sajtó azt kifogásolná. A tételek számába egyébként a miniszter nem szólt bele, s a cél az volt, hogy minden tantárgyból átfogják az ismeretanyagot, s valamennyi vizsgatantárgy megfelelô súlyt kapjon. Másképpen állnak hozzá egy bizonyos pedagógiai gondolkodáshoz – hangzott a kioktatás, arra a felvetésünkre, hogy nem tartja-e soknak a vizsgák elôtt pár hónappal ennyi tétel áttekintését. Két lehetôsége van a vizsgára készülô diáknak: vagy megtanulta a tananyagot és a tételekben megtalálja, amit már megtanult, vagy a kérdések alapján ismétli át a tananyagot – kaptuk a sommás magyarázatot a minisztertôl.
A szakiskolák felszerelésével, a munkaerôt foglalkoztató cégek bevonásával megoldódik a színvonalas szakképzés – válaszolta a szakszervezetek aggodalmát tükrözô kérdésre. A képzelet szülte forgatókönyvnek nevezte a gépkocsivezetést oktató iskolák aggodalmát, miszerint az új közlekedési törvény a megszûnésükhöz vezethet.
Hogy biztos-e abban, hogy február 16-án valamennyi tétel a végsô változatban (és fordításban is) olvasható lesz az interneten, a miniszter arrogáns kérdéssel válaszolt: a szóban forgó újságíró biztos-e abban, hogy a sajtótájékoztatóról egyáltalán hazaér?
Mihail Hardau tagadta, hogy azok az iskolák részesültek jelentôsebb anyagi támogatásban az infrastruktúra fejlesztésére, amelyeket demokrata párti vagy a Demokrata Pártba áttérô igazgatók vezettek. A felvetést spekulációnak nevezete, továbbá úgy vélte, hogy a megyei problémákat a minisztérium nyakába akarják varrni.
Egalitarizmusnak és populizmusnak nevezte azt a kifogást, hogy a tanügyminiszternek Audi gépkocsit vásároltak, mivel 15 tárcavezetôbôl 10 hasonló gépkocsival jár. "Önök nem tartoznak az Audi cég emberei közé, akik pénzért reklámozzák ezt a gépkocsimárkát" – hangzott el gúnyos válaszában, amely szerint a tanár sem kisebbrendû ember a többinél, ezért illeti meg az oktatási minisztérium vezetôjét egy márkás kocsi.
El kell tûnnie annak a rossz szokásnak, hogy az iskolákban pénzt gyûjtenek a gyerekektôl – válaszolta egy konkrét kérdésre, amelyet szerinte helyben vagy a tanfelügyelôségen kell megoldani, ez nem tartozik egy miniszterre. A központosítás lebontásáról pedig úgy vélekedett, hogy a tárcavezetô dolga annyi kellene legyen, hogy a fôtanfelügyelôk kinevezését aláírja, a többit reményei szerint a jövôben helyben fogják megoldani.
A városfejlôdés, a politikai nemzeti tudat alakulása és a modern kori kisebbségi kérdés szerepel egyebek között a magyar–román történész vegyes bizottság együttmûködési témái között – mondta Szász Zoltán, a bizottság magyar tagozatának elnöke az MTI-nek.
A történész annak kapcsán nyilatkozott errôl, hogy a magyar és román tudományos akadémia elnöke hétfôn aláírta a két intézmény közötti együttmûködés részleteit 2009 végéig rögzítô jegyzôkönyvet.
A magyar–román történész vegyes bizottság egy régóta, 1971 óta mûködô testület, bár 1983 és 1992 között szüneteltette munkáját – jegyezte meg Szász Zoltán, hozzáfûzve, hogy "a történelem mindig az érzékeny kérdések közé tartozott a két ország viszonyában".
Elmondása szerint a vegyes bizottság kétévente ülésezik, felváltva, hol Magyarországon, hol Romániában. "Különbözô történelmi témákat tûz napirendre, nem a konfrontáció keresésével, hanem a szakmailag nehéz kérdések megvitatása céljából" – hangsúlyozta a történész.
Legutóbbi ülésükön, amelyet 2006 novemberében tartottak Budapesten, a természet és az ember kapcsolatát vizsgálták a történelem folyamatában – derült ki Szász Zoltán szavaiból.
"Olyan kérdésekkel foglalkoztunk, mint a Kárpát-medencei térség vízügye, vízrajza, vízgazdálkodása, a gátak, települések és a természeti környezet. De olyan kérdéseket is vizsgáltunk, hogy hogyan látták az embert és a természetet már a XVII. századtól különbözô szakemberek, vagy a szépirodalomban hogyan jelenik meg a természeti ember képe" – tette hozzá a magyar tagozat elnöke.
Szász Zoltán tájékoztatása szerint a következô – 2008-ban Romániában megrendezendô – ülés témája a vallások és a társadalom kapcsolata.
Nem tudok aludni, hát felkelek és kiballagok a kis öbölbe. Mindent betölt az estérôl szándékosan kint felejtett narancshéjak párolgása. Bár rosszkedvûen ébredek, holott nem vár semmiféle fejmosás, letolás, babarc-nyûg, a hivatal bajai meg sem haladják a tûrhetôségi küszöböt, ám ettôl a narancsáradástól a kedvem kisimul szinte azonnal.
Kávét fôzök, ma éppen az azonnal oldódó változatot választom: kis kancsóm be a mikróba, por, kompletta és cukorpótló (ne fintorogj, eljön az idô, mikor ezt javallják a dietetikusok neked is!) és máris gôzölg a finom reggeli méregnedû. (Emlékszem, egykor kevergetni kellett, kikavarni, habosítani, könnyed csuklómozdulatokkal adagolni a kortynyi forró vizet, hogy csomósodás nélkül feloldódjon a háborús találmány.)
Nem telepszem a tévé elé (juszt sem!), belelapozok a könyvespolc önként jelentkezôjébe, Hunyadi Sándor cikkgyûjteményébe. Már a címe is kedves, hivalkodás nélküli, ôszinte "Álmatlan éjjel". Mindig szerettem íróját, ez a kötet azonban elbújt, kitért kutatásaim elôl. Végül ezen a narancsillatú januári reggelen feladta magát.
1928-ban ott volt a Helikon harmadik találkozóján. Egy asztalnál ült az irodalom bajnokaival, akikrôl a korabeli újságolvasónak pompás pár szavas jellemzéssel szolgált.
Bánffy Miklós: "Vérség dolga, hogy gazdag életének vargabetûje mindig visszavezeti a mûvészethez, amelyben ugyanolyan rangja, címe van, mint kastélya kapuján." Makkai Sándor: "A püspök bölcsessége, humora, nyugodt esze pontosan megtalálja minden helyzetben a megoldást." Berde Máriáról: "csupa invenció és eleven kritika" és egy baráti szurkapiszka zárójelek között "el akarom keseríteni azzal, hogy legalább külsôre egy kicsit hasonlít e sorok írójához." "A másik nôíró, az impozáns Gulácsy Irén, keveset beszél. Némán legyezi magát, elvonatkozva minden földi zajtól. Gyallai Domokos ravaszul ül a padon, somolyog, mintha valami furfangos mondanivalója lenne. Jó Daumier-rajz. Szalmakalapját elôrehúzza, hogy hátul a karima alól kilátszik egy kis gömbölyûség kopaszságának holdjából. Ugyancsak korai kopaszsággal és fényes szemekkel jegyezte meg a tálentum Tamási Áront. Tompa László jóságosan néz maga elé. Csupa szelídség. Költônek pompás. Vajon milyen lehetett szolgabírónak ez a nemes, mélylelkû magyar úr?".
És még néhány gyorsfénykép: "Áprily Lajos minden mozdulatában valami goethei szabatosság és tisztaság nyilvánul meg. Molter Károly csípôs humora olyan mérge minden nagyképûségnek, mint a ciánkáli. Kádár Imrét kondor, fekete hajával, zöld szemével, megfagyott viharhoz szeretném hasonlítani." "Kós Károly (mintha maga faragta volna ki alakját odakint Sztánán jó bükkfából, durva késsel) bôsz szavával vet véget a vitáknak. A barnára sült Szentimrei Jenô akármit csinál, a hölgyek kedvence…"
És így tovább, amíg csenget az óra. Ködre, télre, virradóra. Mégis, az a reggeli narancsillat, a konyha tiszta fénye egész nap köröttem ólálkodik.
Többek között Markó Béla miniszterelnök- helyettes, Borbély László miniszter, dr. Kádár Béla közgazdász, valamint dr. Sulyok Elemér biblikus professzor tart elôadást pénteken, Marosvásárhelyen, a Kereszténység és közélet tanulmányi napok elsô napján. A Megérkeztünk az Európai Unióba? címmel tartandó kétnapos vitafórumon hazai és magyarországi teológusok, politikusok és társadalom- szakemberek értekeznek az egyház és a társadalmi folyamatok viszonyrendszerérôl, az egyház társadalomtanításáról, valamint a hitélet kérdéseirôl. Az esemény pénteken reggel 9.30-kor ökumenikus imával kezdôdik, majd Soós Károly mond bevezetôt. 10 órától dr. Sulyok Elemér tart elôadást Az emberi személy méltósága címmel, 11.20- tól pedig Markó Béla beszél az Európai Unió és a kisebbségek problematikájáról. 14.30-kor Kádár Béla közgazdász elôadása nyitja meg a délutáni panelt, ôt Borbély László miniszter követi Jó úton Európába címû elôadásával. A tanácskozás elsô napját Soós Károly 18.40-tôl tartandó értekezése zárja.
Akkor sincs semmi különös, emberhalál már régen nincs, idehaza mind eltakarodott, aki vétkes: részint odaátra, részint föl, a Botos-tetô alá. A Mihályok nem is oda jönnek haza, ahová hazajöhetnének, hanem ahol most lennének otthon, oda érkeznek, amikor megváltják a jegyet, oda jönnének, mondom, ha máris nem másutt volnának szerelmetes jó új hazában. A Mihályok nem ártottak a légynek sem, mondjuk, egy kicsit piszkálták a szocializmust, de csak azért, hogy izmosabbá fejlôdjön, a Mihályok tanfolyamokon vettek részt, ahol sosem kellett tudni semmit, mert éppen az volt a lényeg, hogy a herélésen, vágáson, nyúzáson, érlelésen stb. kívül ne nagyon okoskodjon senki, tanfolyam az tanfolyam, aki többet akar, küldik egyetemre, ott még jobb a helyzet, mert sem herélést, sem vágást, sem nyúzást, érlelést, semmi satöbbit nem követelnek mint gyakorlati próbát, ott mindenrôl csak beszélni kell, és aki nem kérdez, az már le is diplomázott, de ez a Mihályokat nem érdekelte – amit ôk itt tudtak nagyapjuktól, apjuktól, sógorságaiktól, az tökéletesen elég volt a boldoguláshoz, boldogok a lelki szegények, de boldogabbak a hallgató népek, akik csak azt tudják, amit kell, azt viszont jobban, mint bárki más.
Néha ott mulattak bizonyos urak vagy elvtársak, ki tudja megmondani már, mi volt azonban ott. Néha muzsika szólt, néha temettek. Mindig pap nélkül.
A Mihályok egyszer érkeznek egy esztendôben. Megvan még az esztena a hegyoldalban, oda senki föl nem merészkedik, ott a fa is, amelyen az a nyúzott lény csüngött, fújta a havasi szellô, lóbálta, mint akasztottat a piacon; ha odáig merészkedik valaki, még leszáll a szelleme, és valamit elront rajta, benne, aminek következtében az illetô összeesik s meghal, vagy egész hátralévô életét kóborolva tölti a havasban.
A rettenet ôrzôje lengett, a süket csend, mindenütt.
Amikor megérkeznek a Mihályok, éppen olyan fényes vagy borult az idô, mint máskor. Mióta a nagy klímaváltozás, pláne hogy semmi sem változik a esztenánál. Két nappal elôtte szamarak viszik ki a terût, szenet, kenyeret, szalámit, húst, konzerveket és sok zöldséget, gyümölcsöt. A szamarasok addig várnak, míg jô a zöm.
Elôbb csak ketten, majd négyen, hatan, végül mind többen gyalogolnak, hátizsákosan, szuszogva, tábort ütnek, odébb a virgonc patak, olyan a vize, hogy megfagy ereidben a vér, s ha beleittál, kivirulsz, mint a rózsa, és mikor aztán a Mihályok kocsija is befut, felkanyarodva az aszfaltról, mindössze fél kilométer, már zászló is leng az esztena mellett, magas rúdon, mint Ámérikában.
Tart, amíg tart az eszem-iszom, tény, hogy szabadon árad a muzsika, száll a dal, táncolnak és vigadnak a Mihályok egyszer egy esztendôben.
Díjakat is osztnak, de ez nem publikus. Családi buli, nincs bejárása oda népnek, publicistának. Néhányan elszontyolodva, kipurcanva távoznak, nem tudni, miért. Egy kecskepásztor megközelítette a tábort, hallgatózott, de mit járhat ki egy ilyennek az esze, azt regéli, a Mihályok megkorbácsolják, akikre haragszanak, aztán azok sírnak vagy lázadnak, verekednek és megverettetnek, mindig a Mihályok gyôznek.
Tavalytól nem jönnek a Mihályok. Mikor éppen ott lett volna az idô, hogy érkezzenek a szamarak, majd a hátizsákos táborozók, végül ôk maguk, ahogy idehaza emlegetik csak, a Patronok, nem jött senki.
Illetve egy terepjáró, olyan poros, nagykerekes, afrikás. Kiszállt egy alak, és a téltôl megvegzált rúdra felhúzta a fekete zászlót.
Az most is ott rongyolódik. De a Mihályok, ki tudja, jönnek-e ismét, hazaérkeznek-e még, s ha igen, mi lesz a fekete rongyzászló alatt. Megeszi az egészet a szél, a hó, az esô, a hideg, a fagy, a szárazság, a fene.
A 3.850 lélekszámú Nyárádremete község polgármesterével, Gáll Lajossal, és Orbán Dezsô alpolgármesterrel tekintettünk vissza a múlt esztendô fontosabb eseményeire és azokra a gondokra, amelyek ebben az évben várnak megoldásra.
Apró örömök
Tavaly sikerült felújítani a gázvállalat segítségével az országút és Mikháza közötti 1,5 kilométeres szakaszt. Különben a község területén a megyei tanács segítségével összesen 3.5 kilométer utat javítottak fel. A polgármesteri hivatal épületén is végeztek javításokat, új irodahelyiségeket nyitottak, mindenik irodahelyiséget számítógépekkel látták el egy EU- pályázat megnyerése nyomán. Beindították az e-Magyar informatikai központot. Mikházán a Peres pataka fölötti hidat sikerült újjáépíttetni. Számos átereszt, kis hidat újítottak fel. Patakszabályozási munkálatokat végeztek. A községközpontban az Árokköze fertályt a múlt év tavaszán elöntötte a víz, a nyári esôzések már nem jelentettek gondot. A község életében jelentôs esemény volt az ivóvízhálózat építésének elkezdése, ide értve Vármezôt is. A kivitelezô cég a munkálatokat az enyhe téli idôszakban is folytatja.
Kaotikus tulajdonviszonyok
Nyárádremetén gondot okoz a birtokba helyezés. Ennek sokrétû okai vannak. A mostanig kiadott birtoklevelek használhatatlanok, mivel azok fiktív adatokat tartalmaznak. Ez többek között annak a következménye is, hogy az elôzô kormány határidôket szabott meg a birtoklevelek kiadására. A községvezetés sebtében adta ki a tulajdont igazoló papírokat. A polgármesteri hivatal szakmérnöke a múlt évben sokáig volt beteg, végül nyugdíjazták. A mezôgazdasági igazgatóságtól szakembert kértek, de ezt, hiányra hivatkozva, elutasították. A polgármesteri hivatalnak sikerült végül topográfus mérnököt alkalmazni. Nagyon nehéz munkát vállalt magára, aki a kisebb falvakban elkezdte felmérni a területeket és a birtoklevelek módosítását. Nyárádremetén és Mikházán néhány parcellát sikerült kimérni. A birtokba helyezés Nyárádköszvényesen a legbonyolultabb. A 247-es restitúciós törvény alapján 240 kérést jegyeztek a hivatalban. A földosztó bizottság letárgyalta azokat. Jelenleg a kérések 50%-át jóváhagyták. Gondot okoznak az állam által kisajátított területek, például a polgármesteri hivatal alatti és körüli terület. A községvezetés reménykedik, hogy valamennyire sikerül elômozdítani a termôterületek jogtulajdonba helyezését. Ezért jogtanácsost is alkalmaztak.
Hiányzik a szervezett szemétgyûjtés
A falvakon végigutazva, az út menti sáncokban látható, hogyan szabadulnak meg sokan a háztartási szeméttôl. A polgármesteri hivatal versenytárgyalást szervezett a szemét begyûjtésére, tárolására. Egy vállalkozó meg is nyerte, viszont a Salubriserv megóvta. Így a szervezett szemétszállítás, EU-konform tárolás még nem oldódott meg. A község vezetése annyit tehetett, hogy a községközpontban két telepet jelölt ki a szemét tárolására. A gödrökbe a településrôl szekerekkel szállítják el a hulladékot, de gyakorta a gödör mellé rakják le. Deményházán például a Nyárád mentén "tárolják" a szemetet, amely szennyezi a folyót. A polgármesteri hivatal nyárádmenti 13 községgel együtt Phare-program keretében adott be pályázatot, megnyerték, a munkálatok elindítását ez év augusztusára ígérték.
Gáll Lajos polgármester idei legnagobb elégtétele lenne, ha megoldódna a termôföldek birtokba helyezése és a szervezett szemétszállítás. Különben ezen gondok megoldásával kezdte mandátumát, sajnos nem sikerült. Talán az idén…
Bár kint enyhe volt az idôjárás, odabent megborzongtunk a hidegtôl. – Reggel kilenctôl tizenegyig lenne a munkaprogram, de ilyen hidegben egy órát is alig lehet kibírni – szólalt meg Perdi Piroska, a három községet ellátó otthoni beteggondozó szolgálat székhelyén, amelyet felirat hiányában nehezen találtunk meg.
Pár perc múlva kiderült, hogy Csíkfalváról, Hodosból és Nyárád-remetérôl összesen hat személy foglalkozik az otthoni beteggondozással, mindhárom községbôl a Caritas két-két alkalmazottja látja el a napi feladatokat.
– Fekvô beteg csak Eheden van, de ôt rendezi a felesége, legalább nincs egyedül, a legnagyobb problémát mégis az jelenti, hogy az öregek közül sokan nem tudnak családorvoshoz menni gyógyszerért, mi ebben is próbálunk segíteni – mondta, majd felsorolta a kolléganôi nevét, akikkel együtt látják el a betegeket. Nyárádremetérôl Balogh Piroska és Szántó Emese, Csíkfalváról Szabó Erzsébet és Kiss Margit, Hodosról Orbán Noémi (csoportfelelôs) és Perdi Piroska foglalkoznak otthoni beteggondozással. Két autót kaptak a Caritastól, ami legalább segít a munkájukban, mert hátráltató körülmények bôven akadnak. A nyárádköszvényesi központi rendelôben nincs fûtés (egy csempekályha árválkodik a szobában, amelybe állítólag nem lehet befûteni) nincs víz, elromlott a számítógép – sorolta fel egymás után a problémákat Perdi Piroska.
Alig kezdtünk bele a panaszáradatba, az alpolgármester és a polgármester arra hivatkozott, hogy ôk bizony a tavaly 20000 lejt utaltak át a központnak, és ha még hozzátesszük a másik két község által adott 20.000-20.000 lejt, akkor abból vehettek volna tûzifát, vagy kérhettek volna a közbirtokosságtól.
A magyarázat ellenére úgy érezzük, hogy a szolgálat alkalmazottai, akik nap mint nap terepen vannak és az idôs emberek gondozását is ellátják, a jégveremre emlékeztetô kietlen helyiségnél kényelmesebb székházat érdemelnének.
F.M.
Az egyedüli tanintézmény, ahol a belsô illemhely biztosan elkészül, a remetei óvoda. Ottjártunkkor még dolgoztak a munkások a gyerekeknek kialakított mellékhelyiségen, amely egyelôre a kútból kapja a vizet, a szennyvíz pedig az emésztôgödörbe kerül. A falu központjában levô épületet visszakapta az egyház, amellyel hosszú lejáratú bérleti szerzôdést kötöttek Bár az önkormányzat önerôbôl próbált nekifogni a munkálatoknak, idôközben sikerült 400 millió lej kormánytámogatást megpályázni erre a célra. Ha a mosdó elkészül, a nyílászárókat szeretnék kicserélni, majd távlati tervként a nyitott veranda beüvegezése szerepel – tájékoztatott Fodor Ilona óvónô, aki 11 éve dolgozik Remetén, ahol négy csoportban 80 óvodás gyerekkel foglalkoznak.
Szintén a szóban forgó épületben rendezik be az iskola tornatermét, ahol még nagy az összevisszaság, de remélhetôen hamarosan minden a helyére kerül.
(b.gy.)
Decembertôl a versenyvizsga nyomán Lengyel László technológia szakos tanár került a községben mûködô iskolák és óvodák élére mint egyetlen jelentkezô, aki megpályázta az állást. Az aligazgatói tisztséget Incze Magdolna tölti be. Az öt faluból Remetén és Köszvényesen mûködik felsô tagozat, Vármezôn, Deményházán és Mikházán óvoda és elemi osztályok vannak, Remetén pedig faipari szakon folytathatják a IX., X. osztályt.
Lengyel László fontos lépésnek tartja, hogy Remetén bevezették a központi fûtést az iskolába, a szerelés elkészült, következik, hogy mûködésbe helyezzék a rendszert.
Ha a tanintézetek infrastruktúráját tekintjük, a mellékhelyiségek kialakítása és a szennyvízelvezetés képezi a megoldandó problémákat, Köszvényesen pedig a nyílászárókat kellene sürgôsen kicserélni.
Az igazgató menedzseri tervében ezek a tervek szerepelnek. Remélhetôleg a sokat hangoztatott kormánytámogatásból, amibôl egyes vidékeken kacsalábon forgó épületekké alakították az iskolákat, az idei év során több jut a Felsô-Nyárád menti tanintézeteknek.
– Alakítottam egy csapatot, hogy kész tervekkel pályázzuk meg a lehetséges pénzforrásokat. Eddig ugyanis a falusi iskolák támogatására kiírt pályázaton sem jártunk sikerrel – válaszolja kérdésünkre az igazgató. Majd hozzáteszi, hogy 50 pedagógussal dolgozik, akik jobbára fiatalok, és a tantestületben öt szakképzetlen kolléga tanít.
A színvonal nem jobb és nem rosszabb, mint más vidéki iskolákban, de a városi tanintézetekhez képest gyengébb – legalábbis ezt jelzik a kisérettségi eredmények. Az oktatási minisztérium honlapján ismertetett kisérettségi tételekkel kapcsolatosan az igazgató elmondta, hogy még nem töltötték le a számítógéprôl, mivel nincs annyi papír az iskolában, s az internetes kapcsolat is lassan mûködik.
(b.gy.)
Bevezetik a községben a vizet. Mennyire fog kihatni az ön életére?
Fekete Károly nyugdíjas: – Az én életemben nem fog változást hozni, mert nemsokára elköltözöm a jelenlegi lakhelyemrôl, átadták a házat a Dévai Szent Ferenc Alapítványnak. Albérletbe megyek és csak akkor lesz vezetékes vizem, ha a tulajdonos bevezeti, de én nem fogom kezdeményezni. Kényelem szempontjából óriási elônyt jelentene a víz bevezetése, de szerintem az emberek nem szívesen költenek majd erre.
Szász Levente, községi tanácsos: – Én támogatom az ötletet, arra gondoltunk, hogy bevezetjük a vizet. Sajnos, a kutakban szárazság idején nincs víz, annyira lement a Nyárád vízszintje és emiatt tavaly kellett még egy kutat ásnunk. A vízbevezetés mellett kanalizálásra is szükség van a községben, és ha ez a két dolog összejön, akkor sokak számára ideális helyzet alakulna ki.
Szántó Ferenc, CEC-alkalmazott: – Az igaz, hogy legalább tiszta víz lesz a községben, csak az a kérdés, hogy ki tudja anyagilag megengedni magának a bekötését. Legtöbb udvaron van kút, ezért lehet, hogy csak azok fogják beköttetni, ahol szárazság idején alig van víz a kútban, nekik megéri.
Tódor Sámuel: – Eddig az a hátránya, hogy óriási sár lett az utcán, jobb lett volna, ha még a munkálatok megkezdése elôtt lekavicsozzák. Csizma nélkül nem lehet kilépni az utcára, mert egyfolytában összevegyülünk a sárral. Egyelôre pénzünk nincsen rá, de valószínû, hogy akik meg tudják engedni maguknak, azoknak sokkal jobb lesz.
Székely Antal asztalos: – A falu végén lakom, ezért sokkal drágábba kerülne a bekötése. Van két gyerekem, két évvel ezelôtt valójában miattuk vezettettem be a kábeltévét, akkor is sokba került, de most nem hiszem, hogy sikerülni fog. Egyedül nem bírom kifizetni, sokba kerül a villanyszámla, fenn kell tartani a házat, egyébként is nagyon távol lakom a fôvezetéktôl.
Ha esetleg tûz lesz, akkor ott folyik el mellettünk a patak, onnan kapunk vizet. Nem hiszem, hogy a vezetékes víz tisztább lenne, mint a patak vize, igaz, soha nem lehet tudni, hogy az emberek miket dobálnak bele az erdôn.
A marosvásárhelyi székhelyû Buckner Alapítvány a dicsôszentmártoni hátrányos helyzetben élô, óvodáskorú gyerekek megsegítését vállalta fel azáltal, hogy nappali központot hoznak létre a városban.
Bizonyára a név hallatán sokakban felmerül a kérdés, honnan származik, mivel is foglalkozik az ismeretlen "jótevô". Az amerikai alapítvány kirendeltségei a világ több országában közel kétezer alkalmazott révén vállalták fel a hátrányos helyzetû gyermekek megsegítését. Országunkban 1999 óta van bejegyezve, tevékenysége elsôsorban az elhelyezési központokban nevelkedô gyerekek támogatására szorítkozik, nekik biztosítanak gyógyszereket, ruhanemûket. Továbbá a Megyei Gyermekvédelmi Igazgatósággal való jó együttmûködés révén közösen azonosítják azokat a családokat, amelyek hátrányos körülmények között élnek és ezeken is próbálnak segíteni – tájékoztatott Moldovan Dacian projektfelelôs.
A szociális védelmi rendszerbe kerülô gyerekek nagy százaléka származik Dicsôszentmártonból. A városban igen magas a munkanélküliségi ráta és az összlakosság több mint tíz százalékát a romák teszik ki. Sok a roma gyerek, aki eléri az iskoláskort, a szülôk a gyermekpénzért beadják ôket elsô osztályba, de a kicsik teljesen felkészületlenek. Az alapítvány a Megyei Gyermekvédelmi Igazgatósággal folytatott tanácskozások során úgy döntött, jelenleg itt van a legnagyobb szükség e szolgáltatásra. A program célja megelôzni, hogy a szerényebb körülmények között élô családok csemetéi kiessenek az oktatási rendszerbôl – hangsúlyozta.
Annak ellenére, hogy nem kizárólag roma gyerekek vehetik majd igénybe a szolgáltatásokat, Moldovan Dacian szerint várhatóan legnagyobb számban ezek a kicsik járnak majd be a központba. A nappali központot a dicsôszentmártoni romanegyed közvetlen szomszédságában lévô volt kórházkomplexum épületének elsô és második emeletén szeretnék létrehozni. "Fontos, hogy a szegény családok tudjanak rólunk, tudják, hogy mivel foglalkozunk, valamint a közeli székhely által az esetleges szállítási költségeket is elkerüljük – fejtette ki. A megyei tanács tulajdonában lévô építmény már hét éve kihasználatlanul áll, jó ideje a helyi polgármesteri hivatal irodái mûködtek az alsó szinten. A többi rész elhanyagolt állapotban van, a romák elhordták az ablakokat, ajtókat, vezetékeket, így teljes felújításra szorul – tudtuk meg Kakassy Sándor megyei tanácsostól. A tervek szerint elsô ízben a tetôszerkezetet és az elsô emeletet javítanák fel, ez elôreláthatólag 120 ezer dollárba kerülne, amely költségeket az amerikai támogatók fedeznének. A munkálatokat tavasszal kezdenék el és várhatóan három hónapba telne, amíg használhatóvá válna a központ. Kérdésünkre, hogy hány hátrányos helyzetû gyereken segítene a kezdeményezés, a projektfelelôs elmondta: elôször 25 óvodáskorú gyerek részesülhetne a szolgáltatásokban, majd a továbbiakban akár 60-70 gyereket is fogadhatnának. A központba a kicsik reggel érkeznének, ahol meleg ételt, ruházatot, tisztálkodási lehetôségeket és orvosi felügyeletet biztosítanak nekik, valamint a négy tanteremben képzett személyzet foglalkozik majd velük. Az ingyenélelem és ruházat igen vonzónak tûnhet a nélkülözô családok számára, és bizonyára nemcsak 25 gyerek él nyomorban Dicsôszentmártonban. Lapunk kérdésére, hogy mi alapján választják ki a gyerekeket, a projektfelelôs hangsúlyozta, a Gyermekvédelmi Igazgatósággal közösen válogatnak majd, az adott közösségben tevékenykedô szociális asszisztensek javaslatokat tehetnek, melyek a legrászorultabbak családok, valamint a késôbbiekben a szülôk hozzáállása és a gyerekek által elért eredmények is szemponttá válhatnak – tudtuk meg.
A megyei tanács szociális kérdésekkel foglalkozó bizottsága gyanakodva fogadta a kezdeményezést. Mivel egy ismeretlen alapítvány részérôl származott, egyesekben felmerült a kérdés, nem az épületre kívánnak-e szert tenni ezzel az indokkal? A tanácsosok felkérték az alapítvány képviselôit, vegyenek részt a szakbizottság keddi ülésén, hogy pontosabb adatok birtokába jussanak a tervekkel kapcsolatban. Kakassy Sándor tanácsos elmondta, a szervezet jelen lévô képviselôjének sikerült a kérdésáradatra válaszolnia és meggyôznie a tanácsosokat jótékony céljaikról, így várhatóan a csütörtöki tanácsülésen pozitív döntés születik majd az épület odaítélésére vonatkozóan. A bizottsági ülésen a megyei tanács, a Gyermekvédelmi Igazgatóság és a Buckner Alapítvány között megegyezés született, amelynek értelmében a megyei tanács az igazgatóság kezelésébe adja az épületet, ez pedig az alapítvány használatába bocsátja. A tanácsos azonban hangsúlyozta, ez a szerzôdés addig lesz érvényben, amíg az alapítvány a kijelölt célra használja az épületet. Kakassy Sándor szerint e kezdeményezés óriási segítség Dicsôszentmártonnak, ugyanis egyrészt megoldódik az elhagyatott épület kérdése, másrészt pedig a sok roma gyerek támogatását is jelentené egyben, ami városszinten súlyos, megoldatlan problémának számít. A tanácsosok javasolták, hogy ne korlátozzák az életkort, hiszen fontos lenne, hogy az iskoláskort elérô gyerekek tanítás után is bejárhassanak a központba, hogy ne szakadjon meg az elkezdett foglalkoztatási folyamat.
A kezdeményezés valóban szükséges és pozitív dolog, azonban sajnálatos módon minden rászorulón nem képes segíteni, így továbbra is lesz Dicsôben éhezô gyerek és olyan is, aki az óvodáról életében még csak nem is hallott. Egyetlen nemes szándék nem válthatja meg a világot.
• A fôtéri Aesculap (Gyôzelem tér 35. szám, telefonszám 266-649), a B&B (Rózsák tere 16. szám, telefonszám: 260-103), a Pharma Plus (1918. December 1. út 182-184. szám, tel. 246-859) és a Royal (Köztársaság utca 15. szám, tel. 311-602) gyógyszertár állandó jelleggel nyitva tart. Naponta 8-20 óra között tart nyitva a Sensiblu 1 (Rózsák tere 36-38. szám, tel. 264-206), a Sensiblu II (1918. December 1. út 219. szám, tel. 244-311) és a Sensiblu III (1848. út 23/A szám, tel. 223-842); a kövesdombi Aesculap (1848. út 37. szám, tel. 237-026) és a Superfarm (Bazsalikom utca 7. szám, tel. 249-033).
• Vasárnaponként 9-13 óra között a Belladonna (Rodnei utca 59. szám, tel. 269-971), 10-16 óra között a City Pharm (Gh. Marinescu utca 60. szám, tel. 210- 654), 8-14 óra között a City Pharm (1848 utca 71. szám, tel. 251-680), 9-13 óra között a Diamant (Cutezantei utca 13. szám, tel. 255-515), 9-13 óra között az Euphorbia (Koós Ferencz utca 1/A. szám, tel. 227-158), 9-13 óra között az Explorer (Dózsa György utca 181. szám, tel. 252-422), 8-13 óra között a Farma Dan (1848 utca 15. szám, tel. 231-233), 8-14 óra között a Farmator Plus (Állomás utca 1. szám, tel. 225-469), 8-14 óra között a Firu-Farm (Horea utca 43. szám, tel 261-357), 9-14 óra között a Melinda (1918. Dec. 1. utca 249/1. szám, tel. 240-687), 9-13 óra között a Naturalia (Pandúrok utca 100. szám, tel. 266-733), valamint 9-13 óra között a Salix (Pandúrok utca 113. szám, tel. 258-622) gyógyszertár tart nyitva.
• Január 27-én, szombaton 8-20 óra között a Gentiana I. (Herman Oberth u. 45. szám, tel. 771-831), este 8 órától vasárnap reggel 8-ig a Clematis (1918. Dec. 1. utca 45. szám, telefon: 774-499), vasárnap 8-20 óra között a Gentiana I., este 8 órától hétfô reggel 8-ig a Clematis tart nyitva.
• Szombaton 8-20 óra között a Medifarm (Petru Maior utca 5. szám, tel. 520-771), és a Lotus (Iskola u. 11/1-2. szám, tel. 511-298), 20 órától vasárnap reggel 8 óráig a Horvath (Dió utca 31. szám, tel. 511-772); vasárnap reggel 8 órától este 8-ig a Lotus, 20 órától hétfô reggel 8 óráig a Medifarm szolgálja ki a hozzájuk fordulókat.
• Szombaton 8 órától 18 óráig a Panax (1918. Dec. 1. út 15. szám, tel. 414- 604), míg 18 órától vasárnap reggel 8 óráig a Mimoza (Köztársaság utca 38. sz., tel. 411-473) tart nyitva. Vasárnap reggel 8 órától 13-ig a Panax, míg 13 órától hétfô reggel 8 óráig a Mimoza szolgálja ki a hozzájuk fordulókat.
• Szombaton 13 órától hétfô reggel 8 óráig a Mentha (Katonaság utca 74. szám, tel. 440-402) tart ügyeletet.
Kosárlabda
A program szerint szombaton a Bukaresti Rapid ellen játszik a marosvásárhelyi BC Mures férfi kosárlabdacsapata. Az ellenfél azonban edzô nélkül lesz kénytelen kiállni a marosvásárhelyiek ellen, hisz Victor Bulancea, a Rapid edzôje hat hónapos eltiltást és 500 eurós bírságot kapott amiatt, hogy súlyosan bántalmazta a szombati Otopeni elleni találkozó játékvezetôjét. (Mircea Serban játékvezetô az állára mért váratlan ütés következtében eszméletét vesztette, csak a mentôsök közbe- lépésre tért magához.) Ez az eset mindenképpen a mostani mérkôzés felé fogja irányítani a szövetség figyelmét, hisz a Rapid szurkolói sem viselkedtek igazán ma született bárányok módjára. Az is érdekes lehet, hogy mely játékvezetôket delegálják a mérkôzésre, ugyanis a történtek után a bírói testület azzal fenyegetôzött, hogy amennyiben nem hoznak példás büntetést, nem lesznek hajlandóak a Rapidnak bíráskodni, illetve az is, hogy a bírók végül el tudnak-e vonatkoztatni a történtektôl tevékenységük során.
A két csapat hozzávetôleg azonos játékerôvel rendelkezik, bár némi elônye a BC Muresnek van, amely erôsödött is a téli szünetben, míg a Rapid a beígért hangzatos nevek ellenére (Wayne Clark, Bilina) ugyanazokra a játékosokra támaszkodhat, mint az ôsszel.
Véleményünk szerint a találkozó kulcskérdése, hogy miként sikerül feldolgozni a marosvásárhelyi csapatban a Dinamo elleni gyôzelem eufóriáját, s kizárólag a mostani mérkôzésre koncentrálni, hisz az ellenfél kispadján bekövetkezett várható zavar kihasználása csak ilyen módon történhet hatékonyan.
*
Ui. A hétfôi mellékletünkben, az A- osztályos eredmények felsorolásába hiba csúszott. A BC Rm.-Vâlcea – Elba Temesvár mérkôzés helyes végeredménye 77:86 (és nem 87:86, ahogy megjelent), tehát Temesvár gyôzött. Olvasóinktól a hibáért elnézést kérünk.
Teke
Szombaton férfi teke Bajnokok Ligája mérkôzés színhelye lesz a marosvásárhelyi Elektromaros pálya. A találkozón a házigazda szerepét a CFR Kolozsvár-Aranyosgyéres együttes tölti be, amely nem rendelkezik a nemzetközi követelményeknek megfelelô tekepályával, ezért rendezi a BL- mérkôzéseit Marosvásárhelyen. A vendégek az osztrák ESV Leoben csapata, a mérkôzés 13 órakor kezdôdik. Az elsô