|
LIX. évfolyam 17. (16499.) sz. |
2007. január 23., kedd |
Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 70 eurócent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 – euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk reklam@e-nepujsag.ro
Apróhirdetések
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
Díjmentesen
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Január 22-én, a Himnusz születésnapján a magyar kultúra napját ünnepeljük. Igaz, csak 1989-ben határozták el, hogy a Kölcsey kéziratán szereplô dátumon, amelyhez nemzeti imánk csatolható, ünnepeljük meg ezt a jeles napot, az azóta eltelt tizennyolc esztendôben azonban már tudatosult vagy tudatosulnia kellett mindazokban, akik a magyar kultúrát szívügyüknek tekintik, hogy rendkívüli dátum ez. Nem elsôsorban Kölcseyre és halhatatlan költeményére emlékezünk, hanem arra, hogy globalizálódó és Európába integrált világunkban egy ôsrégi, de viszonylag kis nemzet önazonosságának legfontosabb ismérvét meg szeretné ôrizni. Különösen igaz ez a kisebbségben élô magyarok esetében, akik naponta szembesülnek a többségi közeg – még ha nem is szándékos – romboló hatásával. A szlovák, szerb, ukrán, vagy esetünkben román környezetben élô magyarok számára a saját kultúra megôrzése az azonosságtudat konzerválásával egyenértékû. A többségi kultúra megbecsülése mellett ugyanis magyarnak lenni elsôsorban nem azt jelenti, hogy valaki csupán beszéli a nyelvet, hanem hogy részt vállal mûvelôdési öröksége tudatos ápolásában és továbbadásában is.
Nos, a magyar kultúra napján az anyaországban számos rendezvény emlékezett meg az eseményrôl, s így történt ez számos határon túli nagyvárosban, Erdélyben is. Ahogy ez illik és kell. Valami hasonlót vártunk volna Marosvásárhelyen is, abban a városban, amely oly rátarti kulturális hagyományaira, amelynek lakói arra (volnának) büszkék, hogy az erdélyi magyar kultúra fellegvárában élnek, amelyre az egész erdélyi magyarság felnéz. Az idei magyar kultúra napja után azonban a marosvásárhelyiek jobban teszik, ha lemondanak errôl az illúziójukról. Noha a magyar kultúrával (is) foglalkozni hivatott intézmények szempontjából továbbra is kiváltságos helyzetben van (színház, színmûvészeti egyetem, bábszínház, hivatásos népmûvészeti együttes, irodalmi lapok stb., hogy csak a legfontosabbakat említsük, illetve kulturális civil szervezetek tömege), a magyar kultúra napja tiszteletére összevissza egy szûk családi elôadóestet sikerült összehozni a városban.
Tévedés ne essék, minden elismerésünk Györffy András színmûvészé és fiáé, akik önmaguk részérôl becsülettel tették a dolgukat. Vajon hol volt és mit csinált azonban a magyar kultúra napján azoknak a tömege, akik felelôsséggel bírnak kulturális téren az RMDSZ-ben és egyéb intézményekben? Most, amikor semmi és senki nem akadályozta volna meg (mint az néhány éve még elôfordulhatott volna) a máskor melldöngetôen magyarkodókat, hogy valóban méltósággal tegyenek valamit a nemzetük érdekében?!
A magyar kultúra napja persze még nem piros betûs ünnep, a köztudatba még nem történt meg a beépülése. Azoknak azonban, akik kultúrával foglalkoznak, nemcsak tudniuk kellett, hogy milyen ünnep van január 22-én, hanem erkölcsi kötelességük is lett volna valamilyen módon emlékezetessé tenni ezt az ünnepet. Ha nem tették, hát tessék törölni Marosvásárhelyt a magyar kulturális központok sorából!
Az elôzetes bejelentést betartva tegnaptól megkezdték Marosvásárhelyen a helyi adók és illetékek begyûjtését. A legfontosabb tudnivalókról Ercsei Ferec, a polgármesteri hivatal adó- és illetékosztályának vezetôje tájékoztatott.
A polgármesteri hivatal épületében mûködô pénztárak hétfôn, kedden, szerdán és pénteken 8-13 és 14-16.30 óra között, csütörtökön 8-13 és 14-18.30 óra között tartanak nyitva.
A város lakónegyedeiben lévô pénztárak – a Tudor negyedben a Diamant komplexumnál, a Kövesdombon a napipiac mellett, a Kornisa negyedben a Mihai Eminescu Ifjúsági Háznál, az Egyesülés negyedben a CEC-nél – hétfôtôl-csütörtökig 9-16 óra között, pénteken pedig 9-14 óra között fogadják az ügyfeleket.
A marosvásárhelyi adófizetôk nem kapták kézhez az elôzô években már megszokott, a kirótt adókról szóló értesítéseket. Ennek hiánya akadály-e az adó kifizetésére – kérdeztük Ercsei Ferenc osztályvezetôt, aki elmondta, hogy függetlenül az értesítéstôl, amelyet valószínûleg február folyamán kézbesítenek, ki lehet fizetni az adót, ugyanis minden szükséges adat megtalálható a számítógépes adatbázisban.
Fontos tudnivaló, hogy idéntôl a törvény két határidôt szab meg. Az elôbbi évektôl eltérôen az évi adót nem négy, hanem két részletben kell kifizetni. Az elsô határidô március 31., a második szeptember 30.
Ha az adófizetô március 31-ig törleszti az évi terület-, épület és gépjármûadót, akkor 10 százalékos kedvezményben részesül.
Ha a második határidôig, azaz szeptember 30., nem fizetik ki az évi adót, akkor 0,1 százalékos napi késedelmi kamatot számolnak fel.
A marosvásárhelyi magánszemélyek tavaly 87 százalékban törlesztették kötelezettségeiket, a jogi személyek esetében enyhén jobb az arány, ami 90 százalék.
A szavazási preferenciával rendelkezô magyarok 90 százaléka a Romániai Magyar Demokrata Szövetségre voksolna, ugyanakkor a megkérdezettek több mint fele helyesli a szövetség kormányzati szerepvállalását – többek között ez derül ki abból a szociológiai felmérésbôl, amelyet az Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontja készített az RMDSZ megrendelésére.
A közvélemény-kutatás 2006. november 20 – december 4. között zajlott le. A kérdôívre 77 erdélyi településen (falu/város) élô, 1043 magyar anyanyelvû és magát magyar etnikumúnak valló személy válaszolt. A felmérés eredményeit Horváth István és Marius Lazar szociológusok sajtótájékoztató keretén belül mutatták be hétfôn, az RMDSZ Ügyvezetô Elnökségén, Kolozsváron.
A felmérés értelmében a megkérdezettek túlnyomó többsége, 72,1%-a úgy véli, hogy az RMDSZ együttmûködése a kormánykoalíció tagjaival mind a romániai magyarság, mind egész Románia számára hasznosnak bizonyult. A válaszadók 91%-a szerint a magyarság számára fontos, hogy képviselôi ott legyenek Románia parlamentjében. Igen magas a szövetségbe vetett bizalom is: a megkérdezettek 80,2%-a bízik az érdekképviseleti szervezetben.
A román parlamentben való képviselet mellett a romániai magyarok számára fontos a brüsszeli jelenlét is: a válaszadók 82,4%-a szerint fontos, hogy a romániai magyarság érdekvédelmi szervezete jelen legyen az Európai Parlamentben. A felmérésekbôl visszaigazolódik, hogy az erdélyi magyarok támogatják az RMDSZ törekvéseit és értékelik az elmúlt években született eredményeket.
A Kossuth Lajos utca ügyét mégiscsak a Marosvásárhelyi Táblabíróságon tárgyalják, a helyi tanács jogi képviseletét ellátó Kerekes Károly ügyvéd, parlamenti képviselô – egy korábbi hírrel ellentétben – nem kérte a per áthelyezését. A fellebbezési tárgyalásra csütörtökön délelôtt kerül sor.
Az utcanévperben a városi tanácsot képviselô Kerekes Károly azt követôen fellebbezett a táblabíróságnál, hogy a Megyei Törvényszék hatálytalanította a tanácsnak a Calarasilor utca nevének megváltoztatására vonatkozó határozatát, helyt adva néhány román "hazafias" szervezet feljelentésének. A Calarasilor utca Kossuth Lajossá való "visszakeresztelését" ellenzô Vatra Româneasca, Avram Iancu Egyesület, a Nagy- Románia Párt javára ítélkezô Simona Pojar bíró decemberben többek közt azzal indokolta döntését, hogy ha az utca ismét felvenné a Kossuth Lajos nevet, ez, úgymond, veszélyeztetné a demokratikus jogállamiságot Romániában.
Kerekes Károly képviselô egy december végi sajtótájékoztatón elmondta, hogy valószínûleg kérni fogja a per áthelyezését, végül azonban a városi közgyûlés RMDSZ-es képviselôivel konzultálva elállt szándékától. Kerekes szerint a városi tanács törvényes álláspontot képvisel, és "kíváncsiak vagyunk arra, hogy a marosvásárhelyi bírák magasabb fokon hogyan viszonyulnak az ügyhöz, utóvégre immár európai uniós igazságszolgáltatásról van szó" – mondta a Népújságnak.
Nem kizárt, hogy a táblabíróságon már csütörtökön döntést hoz a bírói tanács, amely helyt adhat a fellebbezésnek, megtarthatja az alapfokú döntést vagy elrendelheti az ügy újratárgyalását. Kerekes Károly szerint egyfajta "próbatételt" is jelent a Kossuth- ügy.
A szenátus elfogadta, de a parlament képviselôháza még nem vitatta meg Frunda György szenátornak azt az indítványát, hogy az országos rangú utak használati díja egy évnél kisebb idôszakra is fizethetô legyen. Jelenleg úthasználati matricákat (rovignetákat) a benzinkutaknál, a postahivatalokban és az Országos Utak Megyei Igazgatóságánál lehet megvásárolni. 2008-tól kezdôdôen a díjszabás több mint 50 százalékkal nô.
Jelenleg az országos rangú utak használatáért fizetendô illetéket a 2002. évi 15-ös számú kormányrendelet teszi kötelezôvé, amely szerint a Romániában bejegyzett gépkocsik esetében a szóban forgó matricát 1 évre kell kiváltani, kivételt a 3,5 tonnát meghaladó haszonjármûvek, tehergépkocsik képeznek, ezek esetében 4 részletben is fizethetô az illeték. A külföldön bejegyzett gépkocsik azonban elônyösebb helyzetben vannak, ami enyhén szólva diszkriminatív jelleget ad a rendeletnek, hiszen ezek esetében 1, 3, 7 napra, egy hónapra is fizethetô az illeték. Ami nem kevés hazai viszonylatban: egy nem Euro kategóriába sorolt személyautó esetében az egyéves matricadíj idén még 24 euró, 2008-ban 40 euró lesz, az Euro 1-es kategóriájú jármû esetében 21 illetve 35, míg az Euro 2-es személyautó esetében 16,8 euró az illeték, 2008-ban már 28 euró lesz. A díj kifizetésekor a Nemzeti Bank által megszabott, az elôzô hónap utolsó munkanapján érvényes euró–lej árfolyamot veszik alapul. Azt is tudni kell, hogy az 1 évre kiváltott matrica árának kiszámításakor figyelembe veszik azt az idôszakot, ami 2008-ba nyúlik, és erre a 2008-as díjszabást alkalmazzák. Mint Grama Nicolae, az Országos Utak Megyei Igazgatóságának fôkönyvelôje a Népújságnak elmondta, az Utak és Autósztrádák Országos Vállalata a matricák forgalmazására egyezményt kötött a Petrom, az OMV, a Mol, a Rompetrol és a Lukoil üzemanyag- forgalmazókkal, a Román Postahivatallal valamint a CEC-kel, így ezek egységeiben lehet hozzájutni a matricákhoz. Tegnap néhány postahivatalt megkerestünk telefonon, mindenikben meg lehetett vásárolni a matricát, a CEC- tôl viszont azt a választ kaptuk, hogy velük nem kötöttek szerzôdést, így nem is forgalmazzák azokat.
A matricákat a rendôrség, a Román Közúti Hatóság, a Gépkocsi-bejegyzési Hivatal valamint az Útügyi Igazgatóság illetékeseibôl álló csoportok ellenôrzik, a bírságok pedig igencsak borsosak: személyautó esetében 300-450 lej, de 12 tonnásnál nagyobb jármû esetében 4500-7000 lej.
A "Tovább garázdálkodnak a védett területen" címmel megjelent cikk szerzôit, valamint a tisztelt olvasót szeretnénk ez úton értesíteni a Maros-mederben folyó munkálatok szabályozásáról.
Adott esetben Gernyeszegen a Maros folyása veszélyezteti a Teleki-kastélyt és a kastélykertet, ezért a Maros Megyei Vízügy elrendelte a meder szabályozását. A munkálatok elvégzéséhez a kivitelezô cég rendelkezik a szükséges engedélyekkel.
Tisztelettel felkérjük a cikk íróit, hogy ezen engedélyeket ne a megyei tanácsnál, prefektúrán vagy más, erre nem illetékes szerveknél keressék, mivelhogy a Maros Megyei Vízügy mint tulajdonos, rendelkezik a Maros-meder szabályozásáról.
A Multi Prod Impex Kft. nevében
Bartis Levente jogász
A totalitárius diktatúrákról páratlan szatírákat papírra vetô múlt századi angol író mûveinek szellemét idézô intézkedések kísérik idônként mindennapi reformjainkat. Egyik ilyen "múlhatatlan" bürokrata fogás, hogy az erôs lej bevezetését kísérô intézkedések egyikeként már élôszóban sem közölhetik a kereskedôk a vevôvel régi lejben az árakat, mert állítólag borsos pénzbüntetés jár az ilyen, a jelek szerint súlyos törvénysértésért. Tegnap a helyi pénzügyi illetékesek hivatalosan nem erôsítették, ám nem is cáfolták meg hasonló büntetô intézkedés érvényességét és eljárásuk tényét, ám konkrét esetrôl már tudunk, amikor az eladó a vevô kérésére inkább papírra vetette a régi lejben kifejezett összegértéket, de büntetéstôl tartva a száján már nem volt bátorsága kiejteni a soknullás értéket megformázó szót.
Arról nem lenne értelme vitát folytatni, hogy a valutareform kellett, és ezzel kapcsolatban számtalan kérdést kellett szabályozni. Az államnak mint intézményrendszernek sem volt egyszerû dolog csak úgy lefaragni négy nullát a nagycímletû összegekbôl, és az is teljesen világos és érthetô, hogy az erôs lejre való átállást tájékoztató anyagokkal igyekeztek a köztudatba bevinni, az új rendszerre való mentális átállást elôsegítendô. Ugyanebbe, a minden mérce szerint elfogadható keretbe beilleszkedik az új összeges árcédulák, számlák, pénztárgépek bevezetése és számos egyéb intézkedés, melyeknek a gyönyöreirôl a kereskedôk sokat tudnának mesélni.
Van azonban a szabályozás fogalmának egy határa, amikor már egy rendszerint retorzív intézkedés túlmegy a neki szánt hatáskörön, és a személyes szabadságot, illetve a jóérzést sérti, olyan módon, ahogyan azt egy pénzügyi szabálynak nem lehet megengedni egy jogállamban. Azt lehet pénzügyi szabályok keretébe szorítani, hogy a kereskedô a vevôt ne csapja be, de azt már nem, hogy a kereskedô a vevôvel mirôl beszélhessen. Amíg a szólás- és véleményszabadságot az Alkotmány garantálja (bár ilyen esetekben errôl is lehetne vitázni), addig akár az idôjárásról vagy a régi lejrôl is beszélhetnek, elvégre a nosztalgia még nem büntetôjogi kategória (remélhetôleg), márpedig egy értéknek a régi lejben való kifejezése csakis nosztalgiaként értelmezhetô, hiszen a ROL mint valuta megszûnt létezni.
Nincs szó arról, hogy a mentális váltás szüksége ellen hadakoznánk, csak azt várnánk el a hatóságoktól, hogy az új valutára való mentális átállásunknak ne diktatórikus intézkedésekkel igyekezzenek hátszelet adni, mert ez esetben már nem a kérdést szabályozzák, hanem a pénzügyi intézményrendszer erkölcsi hányadosát ássák el jó mélyen a padló alá. Sarkítva megközelítve a kérdést, vevôként jogom van tudni, tehát megkérdezni is a gyufa árát akár 1984-es rubelben is, nem csak 2007- es RON-ban, és az eladónak az új lej bevezetése indokán ezt logikátlan megtiltani. Arról nem is szólva, hogy mi járhat hasonló szabályok kiötlôinek a fejében, amikor a végrehajtásra gondolnak. Magnóval járnak ezentúl a pénzügyôrök ellenôrzô bolti körútra, hogy az illetéktelenül tájékoztató eladóra rá tudják bizonyítani a vétségét, vagy a már terjedô biztonsági videokamerák mellé kötelezô lesz hangrögzítô berendezést felszerelni a sarki fûszeresnek? Vagy csak reménykedhetünk benne, hogy a napokban lapátra tett fôpénzügyér utódja, aki országos szinten dönthet ebben a kérdésben, visszaemlékszik még annyira, a fiatalabbak számára már csak az orwelli szatírákból megismerhetô múlt rendszerre, hogy megnyirbálja a hasznos szabályok túlkapásait?
A Népújság szerkesztôsége január 24- én 16 órától tartja a Népújság- kosár rendes, havi sorshúzását a marosvásárhelyi Bernády Házban (Horea utca 6. szám). Gazdára talál a három élelmiszerrel teli Népújság-kosár (ebbôl kettôt a marosvásárhelyi, egyet a vidéki olvasóknak) és a Hûségtombola díj is.
Közös határozati javaslatban tiltakozott hétfôn Strasbourgban a romániai magyar kisebbséget a felsôoktatás terén sújtó
diszkrimináció ellen az Európa Tanács parlamenti közgyûlésének több vezetô politikusa, neves külföldi képviselôk.
A határozati javaslat – amelyet Göran Lindblad, a svéd delegáció vezetôje nyújtott be, de azt aláírásával támogatta például a parlamenti közgyûlés egyik legfôbb testületének, a politikai bizottságnak az elnöke, a török Abdülkadir Ates, valamint Luc Van der Brande, az Európai Néppárt parlamenti közgyûlési frakciójának vezetôje, Eduard Lintner, a tagállamok kötelezettségvállalásait ellenôrzô monitoring bizottság elnöke, illetve Borisz Cilevics, a kisebbségi albizottság vezetôje is – felkéri a parlamenti közgyûlést, hogy vizsgálja meg: biztosított-e a magyar kisebbség esélyegyenlôsége a romániai felsôoktatásban. A beterjesztôk sürgetik azt is, hogy a parlamenti közgyûlés szólítsa fel Romániát a regionális és kisebbségi nyelvek chartájának ratifikálására. Ezt a dokumentumot a bukaresti vezetés már 12 éve aláírta, de hatályba léptetése azóta sem történt meg.
A határozati javaslat emlékeztet a kolozsvári Babes- Bolyai Egyetemen kialakult helyzetre, ahol két magyar oktatót eltávolítottak, mert magyar nyelvû feliratokat akartak elhelyezni az épületekben – miközben az egyetem magát háromnyelvû (román-magyar-német), multikulturális intézménynek mondja. A dokumentum nem csak ezzel a kérdéssel foglalkozik; általános érvénnyel is leszögezi, hogy Romániában a magyar anyanyelvû professzorokat és diákokat a felsôoktatásban való anyanyelvhasználat terén számos módon diszkriminálják. A felsôoktatásban tovább tanulóknak csak 4,4 százaléka tartozik a magyar kisebbséghez, s mindössze 1,6 százaléka élhet azzal a lehetôséggel, hogy magyarul tanulhasson, miközben a magyarok aránya az ország lakosságának 6,6 százaléka.
Az MTI-nek nyilatkozva Szabó Zoltán, a parlamenti közgyûlésen részt vevô magyar delegáció vezetôje, szocialista képviselô hangsúlyozta, hogy a magyar küldöttség egységesen támogatta az indítványt. Hozzátette: az ügybôl nem akartak "magyar kérdést" csinálni. Egyszerûen arról van szó: a román törvények garantálják, hogy mindenkinek joga van az anyanyelvi oktatáshoz. Ezért szól úgy a Babes-Bolyai Egyetem alapokmánya, hogy az három nyelvû intézmény – csak éppen az erre vonatkozó határozatokat nem hajtották végre. Szabó szerint ez közvetlenül nem a román állam felelôssége, hiszen egyetemi autonómia van – ám végsô soron a dolog mégis oda vezet, hogy csorbul a magyar kisebbségnek az anyanyelvi oktatáshoz való joga.
Az ultranacionalista radikálisok nyerték el a legtöbb szavazatot a vasárnap tartott szerbiai parlamenti választásokon, de a demokratikus pártok együttvéve elég mandátumot szereztek ahhoz, hogy ôk alakíthassák meg az új kormányt, ha félreteszik ellentéteiket.
Ez tûnik ki a szavazatok hetven százalékának összeszámlálása után hétfôn közzétett eredményekbôl.
A Koszovó függetlenné válását élesen ellenzô Szerb Radikális Párt (SRS) a leadott szavazatok 28,3 százalékát szerezte meg – közölte hétfôn az állami választási bizottság. Boris Tadic elnök nyugati támogatást élvezô Demokrata Pártja (DS) a második, a voksok 22,6 százalékával. A Vojislav Kostunica miniszterelnök vezette jobbközép Népi Koalíció pedig 16,3 százalékot szerzett.
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) 55 ezer szavazatot szerzett a szerbiai parlamenti választáson, s három képviselôje lesz a belgrádi törvényhozásban – közölte Kasza József pártelnök hétfôn, miután már a szavazatok 96 százalékát feldolgozták.
A legnagyobb délvidéki magyar párt vezetôje elismerte, hogy ennél többre számítottak, de értékesnek nevezte az eredményt, mert a VMSZ egyedül, önálló kampányt folytatva érte el. Ahhoz, hogy a legutóbbi helyhatósági választásokon elérttel azonos eredményre jusson, komoly harcot kellett vívnia még azokkal a pártokkal is, amelyeket országos szinten politikai szövetségeseinek tekint.
A legtöbb délvidéki magyar szavazatot Boris Tadic államelnök Demokrata Pártja (DS) vitte el. Kasza József szerint ha a DS Szerbia középsô és déli részén is olyan erôteljes kampányt folytatott volna, mint a magyarok lakta vidékeken, akkor egész biztosan gyôztesként került volna ki a választásból.
Rontotta a VMSZ esélyeit a két másik délvidéki magyar párt által alkotott Magyar Összefogás Koalíció is, amely 12 ezer szavazatot szerzett. Ez számára kevés a parlamentbe kerüléshez, s egy képviselôi hely elvesztését jelentette a VMSZ-nek – mondta Kasza József.
A vasárnapi választás volt az elsô Szerbia és Montenegró uniójának tavalyi felbomlása óta. Röviddel a választások után várhatólag nyilvánosságra hozzák a nemzetközi jogilag Szerbiához tartozó, jelenleg ENSZ- igazgatás alatt álló Koszovó tartomány jövôjére vonatkozó ENSZ-tervet. A Nyugat attól tartott, hogy újabb válság alakulhat ki a Balkán- félszigeten, ha a radikálisok egyértelmû gyôzelmet aratnak a szerbiai parlamenti választásokon, s a világszervezet – mint várható – Koszovó függetlensége mellett dönt.
A parlamenti tömegverekedés, amely korántsem volt az elsô Tajvan történetében, azzal kezdôdött, hogy a két legerôsebb politikai párt tagjai burkoltan olyan utalásokat tettek, miszerint a másik felet rossz szándék vezérli.
A vita hevében gyorsan elszabadultak az indulatok: egy képviselô cipôit a házelnökhöz vágta, egy másik honatyát megsebeztek a fején, egy harmadik felmászott az asztalra, többen különbözô tárgyakat hajigáltak egymás felé, miközben mindkét párt képviselôi megpróbálták elfoglalni az emelvényt.
Az ökölharc azután tört ki, hogy a kormányzó Demokratikus Haladó Párt (DPP) nem értett egyet a legnagyobb ellenzéki tömörülés, a Kínai Nemzeti Párt (Kuomintang) javaslatával a központi választási bizottság összetételének átalakításáról.
A javaslat révén a Kuomintang elônyösebb helyzetbe került volna a választások megszervezéséért és zavartalan lebonyolításáért felelôs testületben. Bosszúból a nacionalisták úgy döntöttek, hogy nem szavazzák meg a 2007-es költségvetés tervezetét.
A képviselôk négy óra eltelte után megállapodtak abban, hogy egy órányi szünetet tartanak és a kedélyek lecsillapodásával éjfél körül folytatják az ülést.
Románia uniós csatlakozása nyomán, január elsejétôl az eddig megfigyelôként jelen levô romániai képviselôk az Európai Parlament teljes jogú tagjává váltak. , Kelemen Atilla képviselôt, az RMDSZ megyei elnökét kérdeztük, mi változott a teljes jogú tagság elnyerésével?
– Egy kicsit megváltoztatja az életünket. A megfigyelôi státus nem járt szavazásokkal, inkább tanuló periódus volt, tehát kijártuk ezt az iskolát. Ami még a román parlamenti tapasztalattal sem volt könnyû, mert egy egészen más rendszerben mûködik az Európai Parlament. Ott nem országokat képviselünk, hanem politikai családokat. Elsôsorban, minden szavazáson ott kell lenni. Mivel négy napba sûrítik a munkát, napirenden van – a nap utolsó momentumaként – este 8 és 9 között egy szünet és 9-tôl 12-ig újra dolgozzunk. Tehát gyakorlatilag mindennap éjfélig tart a munka, sôt szavazások is vannak este 11-12-kor.
– Az jó, ha a jelenlétet szigorúbban veszik, mint a román parlamentben, legalább tanulnak egy kis fegyelmet…
– A jelenlétet regisztrálják. Hiába ír alá neked valaki, ha nem vagy ott, hogy szavazzál – és úgy van beosztva, hogy nem lehet egyszerre két szavazógépen szavazni – senki nem tud helyetted szavazni. Tehát sokkal feszesebb, szigorúbb, mint a román parlament. A plénum munkája mellett mindenki a saját frakciójában dolgozik. A legfontosabb munka a szakbizottságokban zajlik. Ott kemény ütközések vannak, az ember szemébe mondják azt is, ha hülyeséget beszél. Minden képviselô egy bizottságban lehet teljes jogú tag, és szavazati joggal póttagként lehet egy másik bizottságban. Én értelemszerûen a mezôgazdasági szakbizottságban dolgozom, és már a múlt héten megkaptam az elsô feladatot: árnyékjelentô vagyok.
– Ez mit jelent?
– Azért, hogy kiegyensúlyozottabbak legyenek a vélemények, minden törvénytervezet le van osztva egy bizonyos képviselônek, aki ha ellenzéki, akkor a többségi oldalról kap egy úgynevezett árnyékjelentôt. Tehát ugyanarról egy "rendes", de ugyanakkor egy árnyékjelentés is születik.
– Mirôl készíti az árnyékjelentését?
– A cukoriparról folyik a vita jelenleg, s a Románia és Bulgária által három évre megkapott cukorkvóták ügyét tárgyaló törvénytervezet van az asztalon. Egy zöldpárti képviselô lesz a jelentéstevô, az árnyékjelentést a Néppárt részérôl én készítem.
– Milyen pluszkötelezettségekkel jár még a teljes jogú tagság azon kívül, hogy kötelezô a szavazáson való jelenlét?
– Nagyon feszes ottlétet jelent elsôsorban. Azonkívül rettenetes a volumene a beérkezô törvénytervezeteknek, majdhogynem azt mondom, meg kell tanulni szelektálni, hogy mit kell és mit nem kell elolvasni. Mert naponta olyan mennyiségû anyagot kapunk – 300 törvénytervezet, vélemény, aláírni való – hogy szakképzett asszisztens segítsége nélkül nem is tudnánk napirenden maradni.
– Készíthetnek egyéni törvénytervezeteket?
– Egyéni törvénykezdeményezés, úgymond, csak akkor lehet, ha elôbb a politikai családodban egy bizonyos számú képviselô javaslatára, a párt, az én esetemben az Európai Néppárt megtárgyalja. Ha támogatja, akkor továbbmehet a plénum elé, majd a különbözô frakciók vezetôibôl álló elnökök tanácsa szavaz arról, hogy a plénum elé engedi-e vagy nem a kezdeményezést.
– Ha ennyire feszes jelenlétet követel meg az Európai Parlament, hogy tud eleget tenni a román parlamenti kötelezettségeinek? Mert ha jól tudom, nem mondott le errôl a tisztségrôl sem.
– A román parlamenti tagságunk létezik, hiszen mi egy belsô választás révén kerültünk az Európai Parlamentbe. Az ottlétünk jogalapját az képezi, hogy itthon választott képviselôk vagyunk. De a lakhatási költségeinket a román parlament elvette, így nekünk, legalábbis májusig, már szállodai szobánk sincs Bukarestben. Egyelôre a román parlament tagjai vagyunk, de a munkahelyünk az Európai Parlamentben van.
– A Romániában folyó politikai sárdobálás valamilyen módon begyûrûzik-e az Európai Parlamentbe? Van-e visszhangja vagy egyszerûen nemlétezônek tekintik a problémát?
– Nagyon kényelmetlen számunkra. Az európai képviselôk kapkodják a fejüket. Egyszerûen nem hiszik el, hogy ilyen bután viszonyulunk akár az EU- tagsághoz. Vagyis azt hisszük, bejutottunk, s most már mindent szabad. Nagyon rossz a vélemény a romániai eseményekrôl, elmarasztalják az országot, amely mint a politikai stabilitás modellje, sôt exportôre jelenítette meg magát. Azt hiszem, ha ezen gyorsan nem változtat Románia, komoly és káros következményei lesznek. Nem lehet egy elit klubba bekérezkedni, s utána fittyet hányni a szabályaira.
– Véleménye szerint az RMDSZ a kormánykoalíció tagjaként meddig bírja még gyomorral ezt a képtelen állapotot?
– Az RMDSZ meglehetôsen kényelmetlen helyzetben van, mert ilyenkor mindegyik tábor elvárná, hogy az ô pártját fogja. Az RMDSZ-nek pedig továbbra is meg kell ôriznie a saját ideológiája mentén azt az európai szintû politizálást, amelyet eddig is gyakorolt. Azt hiszem, akármilyen nehéz nekünk, ki kell tartanunk, most senkinek nem érdeke, hogy kormányválság alakuljon ki. Románia nyugalmát meg kell ôrizni, az elôrehozott választások senkinek nem hasznosak. Ebben az esetben európai perspektívákban sem. Úgyhogy, azt gondolom, az RMDSZ-nek ki kell bírnia, bármennyire is nehéz. Azt kell mondanom, hogy tulajdonképpen ’96-tól, amikor az RMDSZ elôször lépett kormánykoalícióba, ilyen kényes és ennyire nyûgös helyzetben még nem volt.
– Ez így nagyon szép magyarázat, viszont, ha az RMDSZ hallgat, cinkossá válik.
– Az RMDSZ nem hallgat. Az RMDSZ mindig elmondta azt, hogy mit lát fontosnak az ország érdekében, bármennyire is ránk akarják fogni, hogy mi csak a saját érdekünket látjuk. Nem szabad szem elôl tévesszük a saját érdekeinket, de az ország érdekeit sem. Azt hiszem, hogy az RMDSZ – eddig legalábbis – megôrizte azt a tartását, amit elvárnak tôle. Azért az is észrevehetô, hogy talán a ’90-es évek legelejétôl ennyire magyarellenes hangulat nem uralkodott Romániában. Sokan akarnak minket ezért- azért bûnbaknak kikiáltani, olyan személyes támadások érik egyes tisztségviselôinket, amire, a rendszerváltás utáni elsô éveket leszámítva, nem nagyon volt példa az elmúlt tizenöt esztendôben. Tehát egyáltalán nincs könnyû helyzetben az RMDSZ, mi a józan eszünket és az egységünket is meg kell ôrizzük ahhoz, hogy a politikai palettán továbbra is az elvárásoknak megfelelôen tudjunk megmaradni.
Az RMDSZ nem támogatja a Szociáldemokrata Pártnak az államelnök, valamint a miniszterelnök leváltására irányuló kezdeményezését – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök hétfôi, kolozsvári sajtóértekezletén. Az elnök kifejtette: meggyôzôdése, hogy hasonló eljárások csak tovább növelnék a belpolitikai instabilitást, és ez igencsak kedvezôtlenül hatna Románia külföldi megítélésére.
– Miután sikerült belépnünk az Európai Unióba, hozzáfogunk a kormánykoalíció szétrombolásához és teremtünk egy instabil politikai helyzetet épp akkor, amikor egy sajátos képet kellene magunkról kialakítanunk – fogalmazott a szövetség elnöke.
Markó Béla szerint természetes, hogy az ellenzék megpróbálja kihasználni a koalícióban kialakult helyzetet, az RMDSZ azonban ezzel nem ért egyet, és nem is kíván hasonló vitákban részt venni, mert ezek teljesen céltalanok, és semmilyen jó megoldást nem eredményezhetnek. Valamelyik párt kilépése még nem fogja megoldani a kialakult helyzetet: egy igen súlyos politikai válság megelôzése érdekében a koalíción belül kellene tárgyalásokat folytatni – hangsúlyozta. Kelemen Hunor képviselô ehhez hozzáfûzte: a Szociáldemokrata Pártnak a kezdeményezése alkotmányos, de igen nehézkes. Véleménye szerint ennek igen csekély a megvalósulási esélye.
Markó Béla úgy vélte, az állami intézmények közötti állandósult konfliktusra a jövôben megoldást jelenthetne az Alkotmány módosítása. Véleménye szerint megengedhetetlen, hogy a kormány sürgôsségi rendeletek és felelôsségvállalás révén kormányozzon. "Románia állandó politikai sürgôsségi helyzetben van a sürgôsségi kormányrendeletek túlzott alkalmazása miatt" – mondta. A szövetség elfogadhatatlannak tartja azt is, hogy tisztázatlan az intézmények közötti viszonyrendszer. Ezeknek nem az államelnök vagy a miniszterelnök temperamentumától, a képviselôház vagy a szenátus elnökének természetétôl kellene függniük. Az Alkotmány módosítása a jövôben igen hasznos lenne a hasonló politikai krízisek elkerülésében – összegzett az elnök.
A szövetség prioritásairól szólva elmondta, zajlanak a RMDSZ VIII. kongresszusának elôkészületei: az alapszabályzat és a program módosítása, valamint a kongresszusi küldöttek kijelölése. Ezzel párhuzamosan a szövetség megkezdte az európai parlamenti választásokra való elôkészületeket: az operatív tanács keddi ülésén meghallgatja azokat a jelölteket, akik a szövetség színeiben kívánnak indulni az EP- választásokon, ezt követôen az operatív tanács tagjai rangsorolják a jelölteket.
A Demokrata Párt igazgatótanácsa hétfôn szavazás során elutasította a javaslatot, hogy a PD kilépjen a kormányból. A tanács egyik tagja sem szavazott a javaslat mellett, és öten tartózkodtak.
"A PD igazgatótanácsa megerôsítette az állandó bizottság döntését arra vonatkozóan, hogy a párt kormányon marad. Megbeszéltük az ügyet, de nem találtunk alapos okot arra, hogy kilépjünk a kormányból" – mondta Emil Boc PD-elnök.
"A miniszterelnök hibázott, és felelnie kell hibájáért; mindenki saját maga felel a saját maga által elkövetett hibákért" – tette hozzá a demokraták elnöke.
Rámutatott, a demokraták nem akarnak mindenáron kormányon maradni, és abban az esetben, ha valamilyen nagy ügy a párt és az állampolgárok közé áll, a PD nem fog habozni, hogy ellenzékbe vonuljon annak érdekében, hogy betartsa a választóknak tett ígéreteit.
Boc ugyanakkor azt is kijelentette, hogy ha a Nemzeti Liberális Párt (PNL) megszavazna egy egyszerû bizalmatlansági indítványt az igazságügyi miniszter ellen, a "dolgok szétválnának", hangsúlyozva, hogy a PNL–PD kapcsolatot amúgy is "nagyon komolyan" újra kell tárgyalni.
"Az elkövetkezô napok meghatározóak lesznek a PD és a PNL számára, ami a protokollum és a vállalt kötelezettségek betartását illeti" – figyelmeztetett mégis Boc.
A PD-elnök rámutatott, "nagyon komolyan" újra kell tárgyalni a kapcsolatot a liberális kollégákkal.
"Azért választottak meg minket, hogy kormányozzunk, és nem azért, hogy vitatkozzunk. Már régóta tartanak a PNL részérôl a támadások. A PD hallgatott és továbblépett, de türelmünk most már fogytán van. A PD-t már nem lehet becsapni pacifista kijelentésekkel, amelyeket másnap megszegnek" – mondta Boc.
A magyar és a román tudományos akadémia közötti együttmûködésrôl írt alá megállapodást hétfôn Budapesten a két intézmény elnöke.
Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és Ionel Haiduc, a Román Akadémia elnöke az MTA székházában látta el kézjegyével a két intézmény közötti együttmûködés részleteit 2009. december 31-ig rögzítô jegyzôkönyvet.
"A két akadémia közötti együttmûködés kölcsönös érdek, függetlenül a politikai helyzettôl, a politikától, vagy a politikusoktól" – hangsúlyozta a dokumentum aláírásakor Vizi E. Szilveszter.
A tárgyalásokat követôen az MTA elnöke az MTI- nek elmondta: a következô Magyar–román közös kormányülésre azt javasolják, hogy a két ország tudományos együttmûködését is vegyék fel a napirendi pontok közé.
A megbeszéléseket értékelve elmondta, hogy mindenekelôtt a fizika, a matematika, a kémia, valamint a nyelvészet, a történelemtudomány és a zenetudomány területén folytatják az együttmûködést.
"Nagyon fontosnak tartjuk a Magyar–román Történész Vegyesbizottság munkáját, amelynek eredményeit közösen publikálni akarjuk" – hangsúlyozta Vizi E. Szilveszter.
Hozzátette: az együttmûködés keretében Magyarország segíti a román tudósokat, hogy eredményesen kapcsolódhassanak be a tudományos kutatásokat finanszírozó VII. uniós keretprogramba.
Az RMDSZ és az EMNT közötti együttmûködés elvi, távlati kérdéseirôl, a Lorántffy Iskolaközpont sportpályája, illetve a Partiumi Keresztény Egyetem konkrét, megoldandó problémáiról is szó volt Markó Béla szövetségi elnök Tôkés Lászlóval, az EMNT vezetôjével folytatott vasárnapi, nagyváradi találkozóján.
Az RMDSZ elnöke közölte, amennyiben lehetôsége van rá, komolyan segíteni kíván abban, hogy megoldódjon a Lorántffy Zsuzsanna Református Iskolaközpont sportpályájának kérdése: álláspontja szerint az iskolának szüksége van egy sportpályára, az ügyet pedig ebben a megközelítésben kell kezelni. Az elnök bejelentette: a remények szerint hamarosan megszületik a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditálására vonatkozó kormánydokumentum: ha ezt sikerül elfogadtatni, akkor ez az intézmény az elsô, minden szempontból megfelelô, akkreditált magyar magánegyetem lesz Erdélyben. Markó Béla közölte azt is: megegyeztek, hogy felgyorsítják a minimálprogram kidolgozásának munkálatait, a tervek szerint pedig egy- két héten belül kidolgozzák az Erdélyi Magyar Egyeztetô Kerekasztal koncepcióját is: a két szervezet szakértôi már megfogalmazták erre vonatkozó javaslataikat. Nincs viszont egyetértés abban, hogy az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistája formálisan a két szervezet megállapodása nyomán jöjjön létre, ezt ugyanis a jelenlegi törvények nem teszik lehetôvé – tette hozzá Markó Béla.
"Tûnjön már el a szótárból, valamint az életünkbôl a határon túli magyar kifejezés – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök vasárnap Nagyváradon, ahol a miniszterelnök-helyettes dr. Szili Katalinnal, a magyar Országgyûlés elnökével, a szövetség, illetve a magyar kormány több tisztségviselôjével együtt részt vett a magyar kultúra napja alkalmából tartott nagyváradi gálakoncerten. A Bihar megyei RMDSZ által szervezett eseményen immár hagyományosan átadták a Magyar Kultúra Díjakat is.
– Magyar kultúra csak egy van, amely azonban sokszínû, több ága is létezik, és mindeniknek meg kell maradnia. Mindannyian együtt leszünk egy olyan közös Európában, amely csak most van kialakulóban, s amely majd egyenlôvé teszi e földrészen a kultúrát – mondta Markó Béla. Emlékeztetett: néhány évvel ezelôtt még álmodni sem merték az erdélyi magyarok, hogy egyszer majd személyi igazolvánnyal is átléphetik a román-magyar határt. Úgy vélte: bebizonyosodott, hogy azoknak volt igazuk, akik mertek álmodni, bízni a jövôben. Beszédében a szövetségi elnök méltatta Nagyvárad jelentôs kulturális hozományát: a várost egy gyönyörûséges madárhoz hasonlította, amelynek ezelôtt több mint nyolcvan évvel egyik szárnyát lekötözték, így nem tudott szárnyalni. – Ma már megvan minden esélyünk arra, hogy ez a madár újból szárnyaljon, hiszen a határok, ha még nem is szûnnek meg, de jelentôségüket vesztik. Nagyvárad képes álmodni, és annyi évtizeden keresztül fenn tudta tartani a magyar kultúra alapjait – mondta az RMDSZ elnöke.
Románia európai uniós csatlakozásával a magyar nemzeti lét új értelmezést nyert, az erdélyi kultúra pedig visszakerült Európába – hangsúlyozta ünnepi beszédében dr. Szili Katalin. A magyar házelnök szerint Európa magától értetôdô tényként kezeli a kulturális sokszínûséget, így értékelése szerint nemzeti létünk javára kell fordítani az integrációt. Közösen kialakítandó nemzeti kulturális stratégia megteremtésére kell felhasználni az integrációban rejlô lehetôségeket – mondta a politikus, aki szerint nemcsak alkotmányos, hanem szívbéli kötelesség is a kultúra ápolása.
A Himnusz születésének 184. évfordulóján Nagyváradon átadták a frissen felújított, az RMDSZ által létrehozott és mûködtetett Bunyitay Vince Könyvtárat is. Az 1990 óta folyamatosan nagy látogatottságnak örvendô intézményt, amely jelenleg mintegy 30 ezer kötetet tartalmaz, önerôbôl építették újjá.
Tempfli József katolikus megyés püspök köszönetet mondott az RMDSZ-nek az intézmény létrehozásáért, és arról beszélt, hogy nagy szükség van most az összefogásra. "Most, hogy csak másfél millióan vagyunk, nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne tartsunk össze. Aki széthúz, akkora bûnt követ el, hogy ha eljönne hozzám gyónni, nem oldoznám fel" – mondta a püspök. Markó Béla kifejtette: bár sokan a Gutenberg-galaxis bealkonyulásáról és a számítógépvilág elôretörésérôl beszélnek, valójában az történik, hogy a könyvek meghódítják magukat a számítógépeket is. Az elnök gratulált az RMDSZ helyi szervezetének, valamint a katolikus egyháznak, hogy immár több mint másfél évtizede helyet biztosít a könyvtárnak, majd átadta az ajándékba hozott könyveket. Szili Katalin maga is is felajánlott száz könyvet a Bunyitay Könyvtárnak.
Ábrám Zoltán elnök nyitószavai után Farkas Ernô tanár lépett a színpadra. Rövid elôadása az EMKE Maros megyei szervezete által szervezett rendezvény meghatározó élménye volt: a Kultúrpalota kistermében a magyar kultúra napjának ünneplésére gyûlt telt házas közönség vasárnap délután. – 1989 óta a Himnusz születésnapja a magyar kultúra napjaként épült be a köztudatba. 2007. január 21-én, az ünnep elôes-téjén pedig nem tudok errôl átfogó szöveget írni. Most Európa és a magyarság szellemi arculatának átrajzolása történik. Mi a kultúra? Jelrendszerek, kapcsok, hagyományok összessége? A magyar kultúra napjának elôestéjén a hagyományos Európával együtt úgy érzem: a kultúra meghalt. A kegyelemdöfést a tömegtársadalmak nivelláló hatása adta meg. Ahogy Tarkovszkij mondta: "Számomra a tömegek kultúrája abszurd." Ez nem zárt kultúrát jelent, hanem azt, hogy a kultúráért meg kell küzdeni. Napjainkban tudatos kultúrarombolás folyik, ami felér a középkor radikális pogánykultúra elleni fellépésével. A kultúra nem demokratikus, a kultúra hierarchikus. És ez manapság szitokszó, amit számûzni kell. A kulturális tereket felváltották a fogyasztói terek. A globalizmus képviselôi nagyon racionálisak. Nem érzelembôl teszik, amit tesznek, hanem tudják: a kulturális terek akadályozzák a szabadpiacot. Az információözön, a digitális világ központ nélkülisége az ezeréves magyar kulturális értékek befogadását teszi lehetetlenné. Mert különbség van a kultúra és a civilizáció között. Amennyiben fejlôdésrôl beszélünk, civilizációról beszélünk. A kultúra nem fejlôdik, a kultúra van. Nem korszerû és nem modern. Van. Ki a magyar kultúra, mi a magyar kultúra 2007-ben? Hány magyar kultúra van? A huszonegyedik század a tizenegyedik századhoz hasonló. Ha vállaljuk a kultúránkat, lesz esélyünk arra, hogy száz év múlva is magyarul beszéljünk. Ha csak a civilizációt vállaljuk, Herdernek lesz igaza – foglaltuk össze Farkas Ernô pergô, átfogó és mély elôadását.
Az est második részét Györffy András versmondás-összeállítása követte, a színmûvész bevallotta: kedves, titkon gyógyító verseit hozta el, ez alkalommal kimondottan udvarhelyi költôk mûveit.
Szabó Elôd fiatal szászrégeni énekes- gitáros elôadó dalai pedig a hazáról, a szeretetrôl, a családról szóltak.
Az est Györffy Zsolt szavalataival, illetve a Himnusz közös eléneklésével zárult.
A Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem többnyelvû színháztudományi szakfolyóiratát, a Symbolont mutatták be a magyar kultúra napja alkalmából hétfôn a budapesti Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben. A multidiszciplináris szemlélet jegyében indult tudományos folyóirat 2000-tôl jelenik meg, és a színháztudományi kutatások megújítását célozta meg.
A Symbolon a színháztörténeti, esztétikai, antropológiai, szociológiai, szemiotikai és a színészképzéshez kapcsolódó pszichológiai kutatások mellett teret ad a színpadi nyelvet megújító kortárs kísérleti törekvések bemutatásának is.
A lap románul, magyarul és a legfontosabb világnyelveken egyaránt közöl írásokat. A folyóirat mellett kutatómûhely szervezôdött, amely nem csak az egyetem munkatársait és hallgatóit foglalja magába, hanem az oktatási intézmény által meghirdetett témakörökkel foglalkozó szakembereket is.
A hétfôi esten, amely a határon túli színházak bemutatkozására indított sorozat része volt, a közönség megismerhette Ungvári Zrínyi Ildikó: Bevezetés a színházantropológiába, Ion Cojar: Színmûvészeti poétika és Király Kinga Júlia: A rothadás esztétikája – A baljós és bûbájos Carlo Gozzi címû kiadványát is.
Ungvári Zrínyi Ildikó kötete a mai színházi gondolkodás alapgondolatait próbálja megragadni, míg Ion Cojar bukaresti professzor mûvében a színházi logikáról értekezik. Király Kinga Júlia könyve Carlo Gozzi: A három narancs szerelmese címû meséjének mélyreható elemzését, és három tanulmányt tartalmaz – tudósít az MTI.
Határon túli magyar mûvészek mutatkoznak be péntektôl több mint két héten át Gyôrött – közölte a szervezô Harmónia Mûvészeti Központ Kht. munkatársa az MTI-vel.
Tóth Tímea elmondta: a február 6-ig tartó seregszemle – amelyet ezúttal ötödik alkalommal rendeznek meg – lehetôséget biztosít az anyaországi magyaroknak arra, hogy ízelítôt kapjanak a felvidéki, a kárpátaljai, a délvidéki és az erdélyi mûvészeti életbôl, a határon túli magyar mûvészeknek pedig fórumot kínál a bemutatkozásra. A rendezvényt a fesztivál fôvédnöke, Duray Miklós felvidéki politikus, közíró nyitotta meg. A magyar kultúra napján, január 22-én a dunaszegi Rezeda népzenei együttes mutatta be legújabb albumát. Duma István András moldvai csángó író Csángó mitológia címû kötetét ismerteti az érdeklôdôknek január 23-án.
Három nappal késôbb Kóka Rozália mesemondó szórakoztatja a gyermekeket, s aznap moldvai táncház is lesz, ahol a talpalávalót a Cserefa együttes szolgáltatja. A programot Jáki Sándor Teodóz bencés szerzetes tanár csángókról szóló elôadása zárja. A fesztivált kiállítás is kíséri, amelyen erdélyi és újvidéki fotómûvészek mutatkoznak be. Az eseményeknek a gyôri Petôfi Sándor Mûvelôdési Ház ad helyet.
Életének 80. évében elhunyt Beke György író szombat hajnalban Budapesten – értesítette Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke az MTI-t. Beke György író, újságíró, mûfordító Uzonban született 1927-ben, 1989 óta élt Budapesten. Tanulmányait Kolozsvárott végezte a Bolyai Tudományegyetemen. Munkatársa volt 1947-1948 között a sepsiszentgyörgyi Népi Egységnek, 1974-ig az Elôrének is. 1974 és 1987 között Kolozsvárott A Hét fômunkatársa volt, 1994-tôl a Magyar Élet fôszerkesztôjeként dolgozott, 1995 és 2000 között a Nyelvünk és Kultúránk felelôs szerkesztôje volt. Beke György 1992-tôl az Írószövetség választmányának tagja volt. Beke György munkásságát számos díjjal jutalmazták. Kétszer kapta meg a Romániai Írószövetség díját: 1970-ben és 1978-ban. 1996-ban Jósika Miklós-díjjal, 1997-ben Nagy Lajos-díjjal és Petôfi Sándor Sajtószabadság-díjjal tüntették ki. 1999-ben vehette át a József Attila-díjat, 2001-ben Táncsics Mihály-díjban és Tekintet Díjban részesült. Beke Györgynek számos regénye, interjúja, riportja jelent meg. Elsô elbeszélése 1949-ben az Akasztott ember kötele címmel, utolsó regénye 2002-ben jelent meg, címe Csángó történet.
Avagy: mi van, ha a blog visszapofázik. Mi volna, mi lenne. Emberbôl vogimuc, ugyebár. Kedves Véleményvezér Úr! Ragyogó ez a blog, már majdnem tökéletes. Csak az idôben legközelebbi néhány bejegyzést olvastam el, de talán segíthetne a naplóról alkotott pozitív vélemény kialakulásában, ha nem lenne tele helyesírási hibákkal, betûtévesztésekkel, - kihagyásokkal, idegesítôen magyartalan szórendekkel, böszme ragozási tévedésekkel, különféle mondatrészek részleges vagy teljes hiányával ill. az igénytelenség harsányságával. Örülök neki, hogy egy ilyen kivételes képességû ember képviselheti a kisebbséget a fôvárosban, bár gondolom, a mutyizós urambátyám politikusokat nem zavarja a magyar nyelv összerondítása ilyen apró-cseprô "tévedésekkel", azt ilyen "elegáns" íráskészséggel is meg tudja állapítani: mi /vagy ki kell a médiába, s mi/ki nem. Gondolom, nem helyesírási képessége volt a meghatározó, amikor rátermettségét vizsgálták. Javaslom valamiféle helyesírás-ellenôrzô program használatát, mert ez így nagyon gagyi, kedves X! Ez a magasröptû teljesítmény biztos(an) elég ahhoz, hogy valaki meghatározó tényezô legyen a média döntéshozói között, de talán nem kéne hogy eluralkodjon ez a fajta – az olvasókat kissé lenézô s otromba – sufniblogolás, csak úgy beleböfögni a virtuális térbe a pörköltszaftos trikóban. A további tartalmi részre már annyira nem voltam kíváncsi ezen bizalomgerjesztô entrée után, gondolom, hasonlóan kiforrott, mint az alaki. Gratulálok! Csak így tovább! Van még lejjebb, higgye el, menni fog!
(Az igazsághoz: a sufniblogolást elítélô személy szövegét szintén vesszôzni, kettôspontozni stb. kellett, a bíráló sem sokkal jobb a Deákné vásznánál. Sz. m.). Mégis: hatalmas eredmény, sôt vívmány: a romániai magyar törpestrucc-fauna leltárilag visszabôvült. Médiánk kaleidoszkópján blogpattintásra jön elô a bukaresti ketrec, a torkig déjá vu funkcionális kultúranalfabéta képében.
A decemberi tanácsülésen az RMDSZ kezdeményezésére helyi magyar személyiségrôl neveztek el utcát a városban. Az ipari övezet egyik utcája dr. Sepsi Lajos, a néhai sebész nevét viseli. A januári tanácsülésen egy újabb határozattervezetet vitatnak meg, ami szerint az Andrássy-telep fele vezetô út egy szakaszát Urhidáról, egy Székesfehérvár melletti leendô testvértelepülés nevérôl neveznék el. A magyar utcanevek – Ferenczi Levente alpolgármester szerint – premiernek számítanak, mert eddig a városban egyetlen utcának sem volt magyar neve.
Január holt idô a polgármesteri hivatalban. A helyi költségvetést e hónap 30-án fogadja el a tanács. E helyzet ismeretében Ferenczi Levente alpolgármester elmondta, hogy egy dolgot tudnak biztosan, éspedig, hogy az állami költség-vetésbôl 1,7 millió lejt osztottak le a városnak. Tavaly a leosztott összeget célirányosan használták fel, most az önkormányzat dönthet arról, hogy mit kezd a pénzzel. Az elmúlt évben például a "kötelezô" tételek leosztása után 400.000 lejük (4 milliárd régi lej) maradt, ebbôl gazdálkodhattak. Idén még nem tudni, hogy mennyi marad.
– A költségvetés vitáján kívül milyen napirendi pontok szerepelnek még a tanácsülésen? – kérdeztük az alpolgármestert.
– A tanácsnak meg kell szavaznia azt a névjegyzéket, amely az új ANL-tömbház lakóit tartalmazza. A végleges listát az óvások után állítottuk össze, de erre a tanácsosoknak is rá kell bólintaniuk.
– Ki jut lakáshoz az új tömbházban?
– 34 lakást utalunk ki, köztük van lelkész, szociális gondozó, gyógyszerész, jegyzô, tanár, olyan személyek, akik a helyi közösség számára fontos tevékenységet fejtenek ki, de zömük munkás.
– Az utóbbi tizenhét évben ez az elsô tömbház, újabb építésére számíthatnak-e a fiatalok?
– Igen. Újabb 3 tömbház építésére állítottuk össze a dokumentációt. A tömbházak a meglévô mellé épülnek fel.
– Milyen új beruházások voltak a közelmúltban, illetve milyen újabbra számíthatnak a helybeliek?
– Marosludast elkerülték a befektetôk. Új beruházásról nem számolhatok be. A cintosi út mellett, a volt hizlaldánál egy spanyol állampolgár 10 hektáros területet vásárolt meg. Tudomásom szerint itt egy lakónegyedet építenek.
Mennyei József, a polgármesteri hivatal városrendészeti osztályának vezetôje kijelentette: az építkezések tekintetében nagyon jól állnak. Két év leforgása alatt 181 házra, 65 épületmódosításra és 28 kereskedelmi egységre adtak ki engedélyt.
– Minek köszönhetô ez a fellendülés?
– A városból nagyon sokan mentek el külföldre dolgozni. Ezek a személyek a pénzt hazahozzák és mivel a legjobb befektetés az ingatlanbefektetés, lakásokat építenek. Bármerre járnak, a városban új, épülô házakat lehet látni.
– Milyen kereskedelmi egységek épültek?
– Kettôt említek meg, a Molnár Sándor által épített Jumbo vendéglátóipari egységet és a Zonix kereskedelmi egységet. Mind a két épület igényes, szép kivitelezésû, az európai elvárásoknak is megfelel.
Az idei év úgy néz ki, hogy a nagyáruházak éve lesz. Tudomásom szerint a városban a volt tejporgyár helyére PRIMA nagyáruházat építenek. A Kaufland és a Mol közösen építkezne a közüzemek épülete mögötti területre. Persze, errôl még csak tervek szintjén beszélhetünk.
– A városok tömbházlakóit az ingatlanok külsô szigetelése foglalkoztatja. Marosludas az élen járt akkor, amikor megkezdôdött a lakásoknak a távhôrendszerrôl való lecsatolása. Akkor azzal indokolták ezt a döntést, hogy a saját hôközpontos megoldás energiatakarékosabb és sokkal olcsóbb. Most mennyire hozta lázba ôket ez a lehetôség, hiszen a hôszigetelésnek is az energiatakarékosság a fô célja?
– A városban 168 tömbház van. Eddig nincs érdeklôdés és egyetlen dokumentáció sem készült el. A tulajdonosi társulásokat sok helyen még nem hozták létre, s amíg a lakók nem tömörülnek jogi személyiséggel felruházott társulásba, addig el sem kezdhetik a procedúrát. Ugyanis elôször a tulajdonosi társulás közgyûlése kell döntsön arról, hogy elvégzik-e a hôszigetelést vagy sem.
– Milyen a helyi tanács hozzáállása, lévén, hogy a költségek egyharmadát a helyi költségvetésbôl kell fedezni?
– Tudtommal a tanácsosok egyetértettek a hôszigetelési programmal, ha arra kerül sor, akkor kedvezôen, azaz a tömbháztulajdonosok érdekében szavaznak majd.
– Hogy állnak a környéken az autópálya-építéssel?
– Értesüléseim szerint idén nem érnek még a település közelébe. Ha jól haladnak a munkálatokkal, ôsszel esetleg. Jó hír számunkra, hogy lesz feljárónk. Mivel feljárót 50 kilométerenként építenek, eredetileg úgy volt, hogy Aranyosgyéresnél és Szentpálnál lesz feljáró. A terv módosult és a feljárót a gezsei–cintosi út környékén építik meg. Ez a városnak óriási elônyt jelent majd.
A helyi RMGE elnökét, Tolokán Zoltánt a kolozsvári Agrártudományi Egyetem mellett létrehozott Bioterra Alapítvány azzal bízta meg, hogy fiatalokat toborozzon svájci kiszállásra, ahol farmokon a biotermékek elôállítását sajátíthatják el. A tavalyihoz képest, amikor 46-an jelentkeztek, idén mindössze 26-an jelezték részvételi szándékukat.
A kolozsvári Albert Imre által vezetett alapítvány célja, hogy a 18-40 év közötti romániai fiatalokkal megismertesse a svájci biotermékek elôállítási technológiáját. A fiatalokat olyan svájci gazdáknál helyezik el, ahol biozöldséget termelnek, gyógynövényt termesztenek és gyûjtenek, szarvasmarhát tartanak vagy baromfit nevelnek. A lényeg az, hogy vegyi anyagot egyetlen technológiánál sem használnak, a növények és az állatok kimondottan természetes környezetben élnek. A tanulás tulajdonképpen abból áll, hogy az itteni fiatalok a gazdákkal együtt dolgoznak, s azon kívül, hogy ingyen és bérmentve biztosítják a szállást, ellátást és az útiköltséget, még 300 euró havi bért is kapnak. A tanulmányi idôszak 3 hónap. Azonban, ha egy-egy személy jól bevált, akkor a svájci farmer hosszabb ideig is munkát biztosít. A gyakorlati oktatás és a munka mellett napi 1,5 óra nyelvoktatást is beiktatnak.
A jelentkezés feltétele, hogy a fiatal, ennek szülei, vagy nagyszülei itthon rendelkezzenek – saját vagy bérelt – földterülettel, amelyen az elsajátított technológiákat életbe ültetheti. A válogatás a kolozsvári Agrártudományi Egyetemen történik, a svájciak meghatározzák a munkakört és helyben várják az egyénenkénti jelentkezést.
Tolokán Zoltán, aki részt szokott venni a válogatásokon, elmondta, hogy a farmer pontosan meghatározza, mire van szüksége: olyan munkaerôre, aki naponta kétszer lehozza a friss tejet a havasról, olyanra, aki gyógynövényt gyûjt és szárít, olyanra, aki összegyujti a tojásokat. – Nem elhanyagolható lehetôség, a fiataloknak ajánlom ezt az alkalmat, mert ilyen nem mindennap adódik. Semmit sem kell tenni, be kell jelentkezni. Mi összeállítjuk a dossziét és vállaljuk a közvetítést is.
A kilencvenes évek elején képletes címû – Kórház az egész város – cikkben arról írtunk, hogy a városi kórház osztályai külön épületben, egymástól távol, elszórva találhatók. Gezsén van a pszichiátria, a polgármesteri hivatallal egy épületben a gyermekkórház, a hivatal szomszédságában a poliklinika és a szülészet, nôgyógyászat, a régi központban a belgyógyászat, a város marosvásárhelyi bejáratánál a sebészet és vele szemben a "fertôzô" kórház. Összesen hat ingatlan.
A kórház adminisztrációja ilyen feltételek mellett nagyon nehéz, gyakorlatilag nem is lehet betartani az elôírásokat. Arról nem is beszélve, hogy a betegeket a vizsgálatok elvégzéséért egyik klinikáról a másikra kell küldözgetni. S ami a legsúlyosabb: az épületek állaga nagyon rossz, annyira, hogy az utóbbi években nem is helyeztek hangsúlyt egyesek általános javítására, mert kidobott pénz lett volna. Megelégedtek a legszükségesebb karbantartással. Arról nem beszélve, hogy az európai normák szerint a kórtermekben sarkok, küszöbök nem lehetnek, egy kórteremben 6 betegnél több nem feküdhet, az ágyak között 70 centiméter távolság kell legyen.
Nem véletlen, hogy az országos kórházépítési program keretében helyi kórház építését tervezik a városban. Dr. Chisu Iov-Ionel, a városi kórház igazgatója elmondta, a jelenleg hat épületben elszórt 245 ágyas kórház helyett egy korszerû, 250 férôhelyes kórházat építenek.
– A polgármesteri hivatalnak 100 ezer eurót utaltak ki a megvalósíthatósági terv elkészítésére – mondta az igazgató –, ami még ebben a hónapban elkészül. A kórház építésére három helyet javasoltak. Elsô lehetséges hely a hetipiac területe, a második a baromfipiac, a harmadik a volt Unio területe. A legvalószínûbb, hogy a város központjában lévô hetipiacra esik a választás. Ha minden a tervek szerint történik, akkor március folyamán hozzá lehet kezdeni az építkezéshez.
– Mikorra lesz kész?
– Kulcsrakész kórház lesz. Befejezését 2008. végére tervezik.
– "Integrált rendszerû" kórházról beszélünk, milyen osztályokkal fog mûködni?
– A laboratóriumi vizsgálatoktól kezdve a szakellátás legfontosabb területeit lefedjük majd. Ide költözik a belgyógyászat, a sebészet. Kivételt képez a pszichiátria és a járványosztály, lévén, hogy az itt kezelt betegeket izolált részlegen kell kezelni.
– Milyen a kórház felszereltsége, van-e megfelelô számú szakorvos?
– A kórháznak szüksége van felszerelésekre, annak ellenére, hogy az utóbbi években számos külföldi adományt kaptunk. Azonban még vannak hiányosságaink. A régi röntgengépek rossz állapotban vannak, az egyik nem is mûködik. A gyomortükrözéshez sincs megfelelô készülék, ezeket kell mielôbb beszereznünk. Ami a szakembereket illeti, nem a hiányukkal van baj, hanem a stabilitásukkal. Pontosabban azzal, hogy rövid ideig maradnak a városban. Az altatóorvosok például egy-két évet maradnak, aztán jobb munkahelyet találnak és távoznak. A másik gond, hogy a szakorvosok nem laknak a városban, java részük Marosvásárhelyrôl ingázik. Urológus és kardiológus szakorvosunk nincs.
A kórházban 38 orvos, 151 asszisztens dolgozik. A kisegítô személyzettel együtt az alkalmazottak összlétszáma 290.
Marosludasi lakosként mit vár az uniótól?
Gogyán Zoltán nyugdíjas: – Elsôsorban befektetôket várunk. Azt szeretnénk, ha a város gazdaságilag helyreállna, komoly gyárak épülnének, több lenne a vállalkozó. Azt szeretném, ha a fiataloknak lenne itthon munkahe-lyük, hogy ne kelljen külföldön keresni a megélhetést. Erre várunk már nagyon régen, remélem, hogy a csatlakozás meghozza a változást. Valami pozitívumot várunk, azonban a start nem jól kezdôdött, mert a hátrányos helyzetûeknek "levágták" a támogatásokat. Kíváncsi leszek, hogy mi lesz a vége.
Blaga Monica asszisztens: – Személy szerint egy új kórház felépítését várom. Nagyon elkelne egy modern, jól felszerelt egészségügyi létesítmény, mert a mi kórházunk olyan állapotban van, hogy semmilyen tekintetben nem felel meg az európai normáknak. Ugyanúgy várom azt is, hogy nagyobb fizetéseink legyenek, hogy elfogadható életet élhessünk, és valamiféle biztonságot érezzünk. Gondolok itt a munkahelyek biztonságára. Két kisgyerekem van, nekik valamivel jobb jövôt várok.
Cusnir Dmitri orvos: – A lehetô legjobbat. Azt várom, hogy végre európai körülmények legyenek itt is. Igaz, én sohasem voltam "Európában", én csak eddig jutottam el, de volt egyetemi kollégáimtól tudom, akik Németországig meg sem álltak, hogy ott nem havi 200-300 euróért dolgoznak az orvosok. Én Moldova Köztársaságban, Kisinyovban végeztem az egyetemet, ott az egészségügyben sokkal rosszabbak a körülmények, mint itt. Viszonyítás kérdése. De ha már Románia uniós tag lett, fel kellene zárkózzon az európai országokhoz.
Pál Tünde vállalkozó: – Jobbat, mint ami most van. Családi vállalkozásunk van, a férjem vulkanizálással foglalkozik én meg a fénymásoló, leíró irodát vezetem. Sokat kell dolgoznunk azért, hogy a négytagú családunkat eltartsuk. Azt várom, hogy csökkentsék az adókat, mert ha így megy tovább, nem fogjuk bírni a terheket. Legfôbb vágyam, hogy megérjük: ne nyomorogjunk.
Nagy Eszter nyugdíjas: – Az ember jobbat vár. Nagyobb nyugdíjat. Mert 40 évi munka után, úgy érzem, több nyugdíjat érdemelnék, mint ami most van. Azért nem panaszkodom, mert legutóbb 71 lejjel emelték a nyugdíjamat, s ezzel valahogy, beosztással boldogulok. Két gyerekem itt él a városban, az unokáim közül kettô Kolozsváron, egy Spanyolországban van. Azt szeretném, ha egy kicsit jobb kilátások várnának rájuk.
A marosvásárhelyi tanács idei elsô ülésén többek között napirendre tûzte a Bodor Péter zenélô kútjának visszaállításáról szóló határozattervezetet. A kezdeményezés nem új, hiszen az 1996–2000-es ciklusban, Fodor Imre polgármesteri tevékenysége idején már szó esett errôl. A kivitelezés elnapolódott. Az ötletet Bálint István tanácsos újította fel és terjesztette elô. Amennyiben az önkormányzat elfogadja a javaslatot, hozzáfoghatnak az építkezési dokumentáció összeállításához, ezt követôen pedig már csak a helyszínt kell kijelölni. Ebben még nincs teljes mértékben egyetértés.
A határozattervezet indoklásában csupán az áll, hogy az 1822-ben megépített kút a város szimbóluma volt. Nemcsak zenélt, hanem igen pontos órával is felszerelték, ez mutatta az idôt a századforduló táján is. A marosvásárhelyiek közkedvelt találkozási helye is volt, s ezt a hagyományt szeretnék feléleszteni. Mindehhez a határozattervezet kezdeményezôje, Bálint István hozzáfûzte, az Európai Unió támogatja a történelmi városrészek helyreállítását és gondozását, ezért is vállalta fel, hogy a csatlakozást követôen újra a tanács elé terjeszti az ügyet. Mivel a kút eredeti helyén most más van, amennyiben a tanács elfogadja a határozattervezetet, a helyszínt is ki kell jelölni. Eddig a fôtéren több lehetséges változatot is mérlegeltek, de mindenképpen nyilvános vitát szeretnének kezdeményezni, hogy a marosvásárhelyiek is mondjanak véleményt, hova helyezzék a kutat. Bálint István elmondta, tudomása szerint a szakbizottsági ülésen nem volt ellenvetés, így várhatóan a határozattervezetet egyöntetûen elfogadja a tanács.
– Ha ismét megépül a kút, nagy lépést tehetünk a város eredeti jellegének visszaállításában. A kút mindenképpen a fôtéren kellene megépüljön, hiszen nemcsak a hajdani székely fôváros szimbóluma volt, hanem 1848- ban is itt gyülekeztek a forradalmi ifjak, így történelmi jelentôséggel is bír. A kút akár a fôtér további átrendezésének is lehet egy központi eleme – mondta a Népújságnak Bálint István.
A Bolyai Farkas gimnázium igazgatója azt is elmondta, a határozattervezet megfogalmazása elôtt konzultált Keresztes Gyula mûépítésszel és Kovács Angélával, a város fôépítészével, s a szakemberek megegyeztek abban, hogy mindenképpen az elôbbi tervrajzait, dokumentációját használják fel a rekonstrukciónál. Nyilván korszerû mechanizmussal mûködtetik majd a kutat.
Ezzel szemben Csegzi Sándor alpolgármester más véleményen van. Az RMDSZ már a választási kampányában felvállalta, s így mindenképpen támogatja a kút helyreállítását, de szerinte ma nem a fôtéren van a helye. Az alpolgármester úgy véli, igen zsúfolt lenne a központ, hiszen három köztéri szobor is díszíti. Egy lehetséges változat szerint a virágóra helyére lehetne megépíteni. Itt azonban – az alpolgármester szerint – túl nagy helyet foglalna el, hiszen az átmérôje eléri a 7 métert, a magassága pedig a 8-at. A kútnak nem az alakja, hanem a tartalma a lényeg, a legenda, ami róla szól. A mai városképben nem illik a fôterre, hiszen nem funkcionális. Emiatt Csegzi Sándor a várba szeretné elhelyeztetni a kutat.
– Mindenképpen nyilvános vitát szeretnénk a helyrôl, így majd ezt követôen tudjuk eldönteni, hol fogjuk újra megépíteni Bodor Péter zenélô kútját – mondta lapunknak Csegzi Sándor.
Mint ismeretes, Bodor Péter székely ezermester 1820–1822 között építette a kutat, amely a mostani ortodox katedrális lépcsôzetének helyén állt. A zenélô szerkezetet a víz hajtóereje mûködtette. A kupola tetején Neptun szobra állt, szigonyával az idôt mutatta. Ez volt az ország elsô köztéri órája, amely a zenélô szerkezettel együtt 1836-ig mûködött, amikor egy hóvihar ledöntötte a Neptun-szobrot. A kutat 1911-ben bontották le, majd pontos mását 1935-ben Budapesten, a Margitszigeten építették fel.
"Megérkeztünk az Európai Unióba?" – ezzel a címmel tartják január 26-án és 27- én, a marosvásárhelyi Deus Providebit Házban az immár hatodik alkalommal megrendezett Kereszténység és közélet tanulmányi napokat.
A Marosvásárhelyi Keresztelô Szent János Római Katolikus Plébánia, a budapesti Márton Áron Társaság, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, valamint a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom szervezésében sorra kerülô kétnapos vitafórumon hazai és magyarországi teológusok, politikusok és társadalom- szakemberek értekeznek az egyház és a társadalmi folyamatok viszonyrendszerérôl, az egyház társadalomtanításáról, valamint a hitélet kérdéseirôl.
A Csató Béla fôesperes fôvédnökségével zajló eseményen jelen lesz és elôadást tart Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke, Borbély László és Nagy Zsolt miniszterek, dr. Kádár Béla közgazdász, Pálfy G. István, a Hungária Televízió Közalapítvány tagja, dr. Sulyok Elemér biblikus professzor, valamint az RMDSZ több szenátora és képviselôje.
A kétnapos rendezvény pénteken reggel 9.30-kor ökumenikus imával kezdôdik, majd Soós Károly mond bevezetôt. 10 órától dr. Sulyok Elemér tart elôadást Az emberi személy méltósága címmel, 11.20-tól Markó Béla beszél az Európai Unió és a kisebbségek problematikájáról. 14.30-kor Kádár Béla közgazdász elôadása nyitja meg a délutáni panelt, ôt Borbély László miniszter követi Jó úton Európába címû elôadásával. A tanácskozás elsô napját Soós Károly 18.40-tôl tartandó értekezése zárja. Szombaton reggel Nagy Zsolt informatikai miniszter a kisebbségi helyzetrôl és az európai uniós többségi döntésrôl, Varga Attila képviselô a keresztény értékrendrôl és az egyházak szerepérôl, Markó Attila államtitkár az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának helyzetérôl, Kötô József az európai oktatási térség kérdéskörérôl tart elôadást. A tanulmányi napok konklúzióit Csató Béla fôesperes foglalja össze.
A szervezôk minden érdeklôdôt szeretettel várnak.
Mûkorcsolya-Eb
Lengyelország sporttörténetében csemegének számít a ma kezdôdô mûkorcsolya és jégtánc Európa-bajnokság, ugyanis elôször rendeznek ilyen nagyszabású felnôtt világversenyt az országban. A varsói Torwar Arénában január 23-28. között összesen 114 versenyzô/pár vág neki az Eb-nek.
Romániából két férfi mûkorcsolyázó is debütál, igaz, a szakértôk nem fûznek túlságosan nagy reményeket a szereplésükhöz, még mindketten túl fiatalok ahhoz, hogy bekerüljenek a legjobb huszonnégy versenyzô közé.
Kelemen Zoltán csíkszeredai mûkorcsolyázó 21 éves, és élete legjobb eredményének számít az országos bajnokságon aratott gyôzelme, ahol a bukaresti, 22 éves Adrian Mateit utasította maga mögé. A néhány hónapja visszavonult Gheorghe Chiper mûkorcsolyázó tavalyi eredményei lehetôvé tették, hogy Románia összesen három versenyzôt indítson a varsói Európa- bajnokságon – a két fentebb említett fiatalember mellett, a nôk versenyében Roxana Luca is indul.
A megszokottól eltérôen Magyarországot idén két nôi versenyzô – Sebestyén Júlia, Pavuk Viktória – és két jégtánc páros – Hoffmann Nóra/Elek Attila, Nagy Zsuzsanna/Elek György képviseli (nem indul magyar férfi mûkorcsolyázó).
A férfiak versenyében a tavalyi világbajnokság ezüstérmesét, a francia Brian Joubert-t tartják a legnagyobb favoritnak, aki mintegy megbosszulva a svájci Stephane Lambieltôl, a vb-n elszenvedett vereséget, azóta minden egyes versenyen gyôzedelmeskedett – legutóbb a Nemzetközi Mûkorcsolya Szövetség (ISU) által szervezett Grand Prix sorozat döntôjérôl térhetett haza aranyéremmel. Edzôváltással és egy új szabadprogrammal vágott neki az idénynek, és sikerült megvalósítani egyik legnagyobb álmát: ô az elsô mûkorcsolyázó, aki három négyfordulatos ugrást hajtott végre egy kûr folyamán.
Stephane Lambiel bejelentette, hogy nem indul, s egy novemberben kiadott közlemény szerint Jevgenyij Pljuscsenko is kihagyja a 2007-es szezont.
A nôknél, a tavalyi Eb negyedik helyezését aranyéremre szeretné cserélni a svájci Sarah Maier, aki nemrég megnyerte élete elsô Grand Prix aranyát és harmadik helyen végzett az Oroszországban megrendezett Cup of Russia versenyen. Szintén babérokra tör a finn Susanna Pöykiö is, de esélyesnek számít a magyarok Sebestyén Júliája is, aki a tavalyi idényben két Grand Prix-n indult, és mindkettôn érmet szerzett.
A párosok versenyében a német Aliona Savchenko/Robin Szolkovy az aranyérem legnagyobb várományosai, bár a veterán, Marija Petrova/Alekszej Tyihonov orosz páros is a gyôzelemre pályázik.
Jégtáncban, az orosz Tatjana Navka és Roman Kosztomarov visszavonulása után megnyílt a dobogó legmagasabb foka felé vezetô út a tavalyi szezonban kiválóan szereplô bolgár Albena Denkova és Makszim Sztaviszki elôtt, de még nem adta fel aranyérmes álmait a francia Isabell Delobel/Olivier Schoenfelder jégtáncospár sem, akik a tavalyi, kudarcként megélt bronzérmük helyett idén magasabbra szeretnének törni a ranglétrán.
Ferencz Melánia
Röplabda
Egy héttel az A1-osztályos bajnokság mérkôzéseinek újrakezdése elôtt a marosvásárhelyi CSU Neumarkt Gaz nôi röplabdacsapata Kolozsváron részt vett a Ioan Bînda barátságos, felkészítô jellegû emlékversenyen. A marosvásárhelyi lányok távolról a mezôny legjobb csapatának bizonyultak, 3:0-ra nyerték mind a három mérkôzésüket a házigazda U Kolozsvár, a Dacia Mioveni és a CSU Nagyszeben ellen. Luka Valeriján edzô egy kicsit dohogott is, hogy nem sikerült komolyabb ellenállás kifejtésére képes edzôpartnerek ellen játszani.
Szombaton a CSU Neumarkt Gaz hazai pályán folytatja a bajnokságot, a tabellavezetô CSU Metal Galac ellen.
Sakk
A Maros megyei tanfelügyelôség, az Iskolás Sportklubbal és a Szász Albert Sportlíceummal együttmûködésben megszervezte az országos iskolás sportolimpia sakkversenyének megyei szakaszát. Kategóriánként az alábbiak bizonyultak a legjobbaknak:
IX-XII. osztályos fiúk: 1. Mosnegutu Emil (Dicsôszentmárton). 2. Matei Alin (Marosludas). 3. Cazan Cristian (Déda); lányok: 1. Cazan Cristina (Déda). 2. Szabó Katalin (Bolyai líceum). 3. Duca Virginia (Marosludas).
I-VIII. osztályos fiúk: 1. Farcas Ionut (L. Rebreanu ált.isk.). 2. Savina Alexandru (M. Viteazu ált. isk.). 3. Roman Andrei-Ionut (Marosludas); lányok: 1. Szabó Marietta (G. Cosbuc ált. isk.). 2. Szabó Izabella (Unirea gimnázium). 3. Boanda Corina (Dicsôszentmárton).
A legjobbak részt vehetnek az országos döntôn.
Teke
Szombaton a Maros-híd alatti pályán rendezték meg az év elsô hivatalos tekeviadalát, az ifjúsági fiú csapatbajnokság visszavágóinak elsô fordulóját. A versenyen a legjobbnak a házigazda Koracell- Elektromaros bizonyult 3037 fával, megelôzve a CFR Kolozsvárt (2806 fa) és az Unio Szatmárnémetit (2716 fa). Egyénileg a marosvásárhelyi játékosok