Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 70 eurócent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 – euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

A két éve tartó, "paloták háborúja" néven elhíresült tragikomédia olyannyira elfajult az utóbbi napokban, hogy most már a legjóhiszemûbb szemlélô számára is világossá vált: ami a szemünk elôtt zajlik, annak semmi köze a demokráciához, a tisztességes politikai harchoz. A legordinárébb körbezsarolásnak vagyunk tanúi és szenvedô alanyai, sôt – ha lúd, legyen kövér – abba a komikus vagy tragikomikus (?) helyzetbe kerültünk, hogy az államelnök és bandája, illetve a miniszterelnök és bandája között folyó sûrû szardobálás költségeit is mi álljuk. Ugyanis, mindenki tudja, hogy az egymás torkát hörögve tépô két legmagasabb rangú állami közjogi méltóság és cinkosaik nemcsak a kölcsönösen egymás szemére vetett illegalitásokból húznak hasznot, hanem a mi adóinkból kapják zsíros fizetésüket is. Mindez nyilvánvalóan ellentétben áll azzal az erkölcsi igénnyel, ami a fejlett és konszolidált demokráciák lényege, de amit – mint bebizonyosodott – a két említett állami fôméltósággal szemben nem támaszthatunk. Annak a szemérmetlen hatalmi harcnak, kölcsönös zsarolásnak, a közvélemény elé kiteregetett szennyesnek, amit nap mint nap látunk és tapasztalunk az államfô és kormányfô meg a cinkosaik részérôl, semmi köze az erkölcshöz és etikához.

Ha valaki esetleg nem tudná, mirôl van szó, elmondjuk: szerdán – mit ad Isten! – az államelnök "megtalálta" azt a napok óta keresett levelet, amelyet a kormányfô küldött neki másfél évvel ezelôtt, s amely a Tariceanu fejét követelô csaholók szerint kimeríti a "hatalommal való visszaélés" fogalmát. A miniszterelnök sem hagyta alább, a nyilvánosság elôtt hazugnak nevezte az államfôt, aki a cédula nyilvánosságra hozatalával úgymond a két éve ellene indított "háborút" folytatja, mivel ô (mármint Tariceanu, sz. m.) nem volt hajlandó Basescu csicskásává válni. Eközben mint igazi maffiavezérek, egymás bandáját pocskondiázták.

Nem akarom részletezni a televíziók adásait egész napra lefoglaló "bombahírt", de hányingerrel küszködô állampolgárként azon gondolkodom, hogy ebbôl a piszoktengerbôl vajon miként lehet kilábalni? Nehéz megmondani, hiszen olyan léhûtôk hadával van dolgunk, akik foggal és körömmel a végsôkig ragaszkodnak a hatalomhoz. Az is nyilvánvaló, hogy az államelnök és a kormányfô egyaránt olyan immorális helyzetbe lavírozta magát az elmúlt idôszak csatározásai alatt, hogy a tisztesség azt kívánná, mindketten szedjék a sátorfájukat, ne mérgezzék tovább a közvéleményt. Erre azonban, mint már említettem, nem számíthatunk, hiszen hataloméhségüknél csak a szemérmetlenségük nagyobb.

A fôméltóság (înalt demnitar) szóban a MÉLTÓSÁGon (demn) van a hangsúly. A mieink azonban nem méltók sem a tisztségükhöz, annál kevésbé méltók a bizalmunkra. Egészséges gyomor nehezen bírja, ám, úgy tûnik, a koalíciós partnereket erôs gyomorral áldotta meg a Fennvaló. Így válnak aztán az egymást nyilvánosan zsaroló "fôméltóságok" cinkosaivá.

Az Európai Unió az üvegházhatás csökkentését célzó kyotói egyezmény elôírásai nyomán szabja meg az ipari egységek számára a légkörbe kibocsátható szén-dioxid mennyiségét. A fejadagok tekintetében létezik egy országos elosztási terv, amely jelenleg az Európai Bizottság illetékeseinek jóváhagyására vár. Gabriela Boca, a Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség osztályvezetôje lapunknak elmondta, egyelôre nincs arra vonatkozó információjuk, hogy a jóváhagyást az országos terv mikor kapja meg, ám erre szerinte mihamarabb szükség lenne, hogy az érintett cégeknek a fejadagjukat tanúsító bizonylatokat ki tudják adni.

Közel 3 millió tonna szén-dioxid a fejadag

Maros megyében a nagyipari egységek 2.866.771 bizonylatot kaptak, ami azt jelenti, hogy ennyi tonna szén-dioxiddal szennyezhetik büntetlenül a légkört. A bizonylatokból 2,6 millió a marosvásárhelyi vegyi kombinátnak (1.340.699) és a radnóti hôerômûnek (1.262.487) "jár", a többin további 16 cég osztozik, melyeknek közös jellemzôjük, hogy ipari gázfogyasztók.

A szakértô lapunknak elmondta, a megyénkbeli cégek szén-dioxid-emisszióját az elosztási terv elfogadását követôen nem mérômûszerekkel fogják mérni, hanem a gázfogyasztásuk, illetve a speciális technológiai folyamatok ismérvei alapján végzett számításokkal tudják nyomon követni. A fejadagok túllépése esetén az érintett cégek minden tonna légkörbe bocsátott szén- monoxid után 40 euró bírságot kell fizessenek. De csak az idén ennyit, jövôtôl minden "fölös" tonnáért már 100 euró a bírság. Az idénre kapott bizonylatokat a szóban forgó légkörszennyezôk nem menthetik át a következô évre, de 2008-tól ez a szabály is változik, 2008–2012 között a bizonylatok már átvihetôk lesznek egyik évrôl a másikra.

Üzleti lehetôség is a kvóta

A szén-dioxid-kibocsátásnak korlátot szabó kezdeményezések hátterében az áll, hogy világszerte az üzemanyagok minél gazdaságosabb felhasználására késztessék az ipart, mivel a szakértôk szerint az üvegházhatás egyik elôidézôje, hogy az ásványokba évmilliók alatt megkötött szén-dioxid- mennyiség az üzemanyagok nagy mennyiségben történô elégetése révén sokkal nagyobb mennyiségben kerül vissza a légkörbe, mint amennyit a növényzet képes lekötni. Az idevágó szabályozások hatáskörébe elsôsorban a tevékenységük folytán ipari mennyiségû gázt fogyasztó cégek tartoznak. Az uniós országokban a szén-dioxid-kibocsátási kvótákkal a cégek kereskednek is, egy tonna szén- dioxid kibocsátási jogát tavaly ôszi adatok szerint 30-40 euróért forgalmazzák. A szakemberek szerint ennek a pozitív hozadéka, hogy a technológiai fejlesztésekre hangsúlyt fektetô cégek jövedelemhez juthatnak szén-dioxid-kibocsátási kvótájuk eladásával, ugyanakkor ezzel szemben az is igaz, hogy pénzen megvásárolható az a lehetôség is, hogy egy adott cég ne fektessen hangsúlyt a környezetbarát technikai fejlesztésekre.

A pénz a 7-es Központi Fejlesztési Régiót alkotó hat megye között oszlik meg. A pályázat elkészítéséhez társultak a megyei önkormányzatok, a szerzôdést tegnap írták alá Marosvásárhelyen.

A társulási szerzôdést a megyei tanács kistermében írták alá a szóban forgó megyék képviselôi. Jelen voltak a Maros, Fehér, Brassó, Kovászna és Szeben megyei tanácsok vezetôi, hiányzott azonban a Hargita megyei önkormányzat elnöke, Bunta Levente Zoltán, aki, mint Lokodi Edit tanácselnök elmondta, késôbb írja alá az egyezményt. Az önkormányzatok célja közösen pályázni meg azt a 9 millió eurót, amelybôl az egyes megyék fejleszthetik a sürgôsségi ellátást, nevezetesen a SMURD rohammentô-szolgálatot valamint a mentôsökkel együttmûködô tûzoltóegységet. Lokodi Edit kijelentette: gyakorlatilag ez az elsô regionális szerzôdés, ami alapján az önkormányzatok közösen pályáznak a 85 százalékban vissza nem térítendô európai uniós strukturális pénzalapokra. A 15 százalékos önrészt az állami illetve a megyei tanács költségvetésébôl fedezik. A következô lépésként a SMURD rohammentô-szolgálatok felszereltségérôl készül egy leltár, ezt követôen összevetik majd, melyek azok a felszerelések, amelyeknek kötelezô módon meg kell lenniük a mentôszolgálatoknál, de amelyekkel jelenleg nem rendelkeznek, és a megyék a szükségletek alapján osztják majd el a pénzt. Senki sem kerül majd hátrányos helyzetbe, az összeget korrekt módon osztjuk el – mondta Lokodi Edit. Nem ez az elsô alkalom, hogy a régiót alkotó megyék együttmûködnek a régiót kiszolgáló SMURD fejlesztése érdekében, korábban már hozzájárultak a helikopter hangárának felépítési költségeihez.

A Transilvania Független Nyilvántartó Rt. (Registrul Independent Transilvania SA) ügyfelei, akiket januárra terveztek be fogadni a társaság munkatársai, csak a bejárati ajtón függô hatalmas lakattal találkoznak, meg egy öles betûkkel megírt üzenettel, mely szerint az értékpapírpiaccal kapcsolatos ügyeik intézésével forduljanak az egykori Regisco Rt. jogutódja, a Központi Nyilvántartó (Depozitarul Central) bukaresti irodájához.

Az okokról Pasat Gheorghe, a Transilvania Független Nyilvántartó ügyvezetô igazgatója számolt be lapunknak. Mint elmondta, az értékpapírpiacon zajló nagyarányú változások részeként a Központi Nyilvántartó minden elôzetes figyelmeztetés nélkül visszavonta a legtöbb területi nyilvántartó mûködési engedélyét. Az indoklás szerint az Országos Értékpapír-forgalmi Bizottság (CNVM) december 15- étôl megvonta a képviseletek mandátumát.

A Transilvania Nyilvántartó a volt Regiscóval kötött képviseleti szerzôdés alapján végezte tevékenységét, amely leginkább a tömegprivatizációban értékpapírokhoz jutott kisembereknek nyújtott szolgáltatásokat, pontosabban rendelkezésükre bocsátották azt a számlakivonatot, amelynek a birtokában eladhatták részvényeiket. Ilyen tekintetben nagy segítséget jelentett a megye lakosai számára, akiknek nem kellett – mint korábban – Bukarestbe utazniuk és végeláthatatlan sorokat kiállniuk, hogy az adatok birtokába jussanak. Még így is naponta 500-nél is több ügyfél kívánta igénybe venni szolgáltatásaikat, ezért kénytelenek voltak programálást bevezetni, a december végén jelentkezôket már csak február 10-én tervezték fogadni.

Ezt a rendszert borította fel a Központi Nyilvántartó döntése, amellyel kapcsolatban leginkább azt kifogásolják a marosvásárhelyi cég munkatársai, hogy december 29-én este született, így csak január 3-án szerezhettek róla tudomást, másrészt pedig, hogy a döntés nem általános, hisz az országban mûködô 100 körüli képviselet közül nem mindegyiknek vonták vissza az engedélyét, 14, egyszerû kft.- ként mûködô képviseletet meghagytak az országban.

Ezzel kapcsolatban az ügyvezetô igazgató elmondta, a legmagasabb szinteken próbálnak közbenjárni, hogy legalább az elôre beprogramált személyek ügyét tudják megoldani.

A jelenlegi helyzet szerint tehát Maros megyében nincs lehetôség a részvénytulajdonosi kivonat megszerzésére (legközelebb Brassóban található egy nyilvántartó képviselet), a törvény pedig nem teszi lehetôvé, hogy az értékpapírok adásvételével foglalkozó brókercég szerezze ezeket az adatokat be, az érdekeltség okán. Egyelôre tehát lehetetlen helyzetbe került az a kisrészvényes, akinek sürgôsen szüksége lenne az adatokra, a helyzet csak távlatilag javulhat. Mint Pasat Gheorghe mondta, reményeik szerint sikerülni fog legalább a beprogramált személyek ügyének elintézésére engedélyt kapniuk, a késôbbiekben pedig – tekintve, hogy jelenleg is mûködik 14 képviselet az országban – minden bizonnyal Marosvásárhelyen is létrehoznak egy képviseletet, egy új szervezeti felépítésben, amely megfelel a módosult értékpapírpiaci követelményeknek.

Az új közlekedési rendszabályzat bevezetése óta, 2006. december 1. után megyénkben több mint 500 jogosítványt függesztettek fel idôszakosan. A gépkocsivezetôket az elsôbbség meg nem adásáért, szabálytalan elôzésért, a sebességkorlátozás figyelmen kívül hagyásáért és ittas vezetésért büntették meg a rendôrök. Az új KRESZ szerint csak vizsgával kapható vissza a jogosítvány. Az érintettek a marosvásárhelyi Szakszervezetek Házában kedden 10, valamint csütörtökön 17 órától vizsgázhatnak. Cazan Viorel, a megyei közlekedési rendôrség vezetôje szerint a felfüggesztési idôszak után bárki jelentkezhet, nem korlátozzák a részvételt, azonban nagyon sokan hiába jelennek meg, mert hiányosan ismerik a rendszabályzatot.

Hagyományos téli fotótárlatát nyitotta meg múlt péntek délután a Bernády Ház emeleti galériáiban a Marosvásárhelyi Fotóklub. Az évenként megrendezésre kerülô kiállításon ezúttal Incze István, a klub elnöke mondott nyitóbeszédet, aki a tárlat jellegét ismertette: mint mondta, tizenhét szerzô hatvan képe látható a falakon, mindenki 3-4 fotóját állította ki, tetszése szerint.

A kiállítás méltatását lapunk munkatársa, Bodolai Gyöngyi vállalta el, ô újságírói – tehát elkerülhetetlenül sajtófotósi – nézôpontból méltatta a tárlat egészét. – A kiállítás anyagát áttekintve a fotóklub két jeles tagját sikerült parázs vitára serkentenem az összegyûlt anyaggal, a fotómûvészet jelenével és jövôjével kapcsolatosan. A vita arról folyt, hogy a hagyományos fekete-fehér, a hajdani kakukktojásból immár elfogadottá vált színes, vagy a számítógép segítségével alakított, komponált kép-e az igazi. Azt hiszem, hogy a kiállítás képeit nézegetve nem az idézett vita tartalma jut elsôsorban a látogató eszébe. Mert függetlenül a technikától, megmarad bennünk az az alkotás, amelyet belülre rögzít az elme, amelyet lehunyt szemmel is fel tudunk idézni, vagy napok múltával is felvillan bennünk, hogy titkát, szépségét meg tudtuk-e fejteni. Portrék, tájképek, csendéletek, kompozíciók alkotják az idei téli tárlat anyagát. A portrék közül kettô ember és macska viszonyát ábrázolja, a már kicsit bajuszos, idôs asszony torokszorító ragaszkodását, s a házi kedvencnek a fiatal lánnyal való könnyed, más kapcsolatát, akinek lábánál szinte azonosul gazdijával. Ember és múlt kapcsolatáról tudósít a templomkulcsot valószínûleg már csak egyedül ôrzô fekete ruhás kurátor asszony, helyzete sajnos nem egyedi az erdélyi szórványfalvak esetében. A Huszár arcáról sugárzó büszkeség pedig a múlt továbbéltetésérôl, a hagyományok ôrzésérôl gyôz meg bennünket. Egy népballada sorai peregnek le bennünk az Együvé tartozás idôs házaspárának kötôdése láttán. Szinte hallani, hogy megmaradt fémfogaival mit mesél a Hantás, min derül a Kômûves. Az is elképzelhetô, mirôl álmodik a rejtélyes Cigánylány, min mereng a Most mi lesz? fiatal lánya, a Funtineli pedig a sejtelmesen szép kompozíció révén egy egész regényt szimbolizál – hallotta a méltatótól a szép számban megjelent közönség. Megtudtuk ugyanakkor, hogy ez a klub elsô, eladással egybekötött tárlata. Szükség volt erre a megoldásra a Vár Galéria fenntartása végett, amelynek mûködtetésére semmilyen támogatást nem kapnak – jegyezte meg az elnök, mielôtt megnyitottnak tekintette a kiállítást.

A marosvásárhelyi közszállítási vállalat vezetôsége tegnap sajtótájékoztatón jelentette be a gyerekeknek szervezett, Télapó az autóbuszokon elnevezésû kampányának nyerteseit. Ugyanakkor röviden beszámoltak a tavalyi év részeredményeirôl, illetve a 2006 decemberében vásárolt új autóbuszok helyzetérôl.

A sajtótájékoztatón a tavalyi évet összegezve Csegedi Sándor gazdasági igazgató elmondta, 2006-ban 409.000 kedvezményes jeggyel utaztak az arra jogosult nyugdíjasok, az ingyenes bérletek száma meghaladta a tizenegyezret. Összesen több mint kétmillió- kilencszázezer jegyet adtak el, bérletet valamivel több mint 63 ezret. 2006. január-szeptember között több mint egymillió-százezer liter dízel üzemanyag fogyott el.

Bejelentették, hogy a megyeszékhelyi önkormányzat határozata nyomán, az ötéves lízingszerzôdéssel vásárolt, összességében 3,7 millió euróba kerülô húsz darab MAZ márkájú autóbusz mûszaki ellenôrzését elvégezték, de még nem mindeniknek kapták meg a forgalmi számát. A forgalmi számmal rendelkezôk közül négy busz már közlekedik, rövid idôn belül a többi is forgalomba kerül.

A cég, a beküldött rajzok, levelek eredetiségét, ötletességét, szépségét tartva szem elôtt, a beérkezett 300 pályázat közül választotta ki azt a nyolcat, amelynek kis szerzôit csomaggal jutalmazzák. A nyerteseknek összesen 1000 lejt érô ajándékokkal kedveskednek, amelyet mától vehetnek át a székhelyen, név szerint: Nagy Emese Ingrid, a Dacia Általános Iskola III. C osztályos tanulója, a tízéves Rares Popescu (Sólyom utca 1. szám), Sarmasan Codruta (Salcâmilor utca), Vuta Monica (Tudor Vladimirescu utca 121. szám), Marton Mária Julianna (Dacia Általános Iskola, III. C osztály), Ungur Mirela Ligia (1918. Dec. 1. sugárút 59/31. szám), Csiszér Norbert, valamint Domokos Beáta (Parângului utca 6/20. szám) – tájékoztatott Tatár Béla igazgató. Elmondta, a Dacia Általános Iskola IV. B osztályos tanulói a beküldött rajzokért különdíjban részesülnek, a közszállítási vállalat biztosítani fogja szállításukat, amennyiben a megye területén kirándulást szerveznek.

Leonard Orban EU-biztoshozLevélben fordult Leonard Orban többnyelvûségért felelôs európai biztoshoz csütörtökön négy liberális európai parlamenti képviselô, Szent-Iványi István (SZDSZ), a lengyel Bronis³aw Geremek, a finn Henrik Lax és az osztrák Karin Resetarits a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen kialakult helyzettel kapcsolatban – közölte az MTI brüsszeli irodájával a magyar aláíró.

A levélben emlékeztetnek arra, hogy 2006. november 22-én az egyetem két magyar oktatója megkísérelt magyar nyelvû feliratokat elhelyezni az egyetem épületeiben. Az egyetem biztonsági szolgálata ezt megakadályozta, és a feliratokat eltávolította. A két oktatót az egyetem szenátusának november 27-i határozata alapján kizárták az oktatói testületbôl, ellenük rongálás miatt büntetôeljárás zajlik.

Az egyetem rektora még 2005-ben engedélyezte többnyelvû feliratok elhelyezését az oktatási intézményben, ennek határidejét 2006. január 1-jében határozta meg. A feliratok elhelyezése nem történt meg, sôt a rektor 2006. november 9-én már úgy nyilatkozott, hogy a román törvények ezt nem is teszik lehetôvé.

A levelet jegyzô EP-képviselôk szerint az egyetem eljárása ellentétes az európai értékekkel, illetve Románia és a Babes-Bolyai Egyetem vállalt célkitûzéseivel. Arra kérik a többnyelvûségért felelôs EU-biztost, hogy személyes befolyását felhasználva segítsen minden szereplô által elfogadható megoldást találni az egyetem multikulturális jellegének érvényesítésére, illetve a kizárt oktatók visszavételére. "Bízom benne, hogy levelünk hozzájárul a helyzet rendezéséhez és a felek közötti érdemi kommunikáció felújításához" – kommentálta a kezdeményezést Szent-Iványi István.

A közel-keleti helyzet megoldását keresikAz Európai Unió soros elnökeként Németország hozzá kíván járulni a közel-keleti válság megoldásához – hangsúlyozta csütörtökön Berlinben Angela Merkel kancellár Condoleezza Rice amerikai külügyminiszterrel lezajlott találkozóján.

Az amerikai diplomácia vezetôje tájékoztatta a német kormányfôt közel-keleti útjáról. Rice újságírók elôtt kijelentette: a térségben folytatott tárgyalásai során az izraeli és a palesztin vezetôktôl, továbbá a szomszédos országoktól bátorítást kapott arra vonatkozóan, hogy gyors haladás érhetô el egy közel-keleti békemegállapodás irányában.

Merkel ugyancsak annak a nézetnek adott hangot, hogy az izraeli–palesztin konfliktus rendezése érdekében az elmúlt idôszakban némi elôrelépés történt.

A német kancellár üdvözölte, hogy megállapodás született az úgynevezett közel- keleti kvartett közvetítôi tevékenységének felújításáról és ezzel összefüggésben arról, hogy az Egyesült Államokat, Oroszországot, valamint az ENSZ-t és az Európai Uniót tömörítô négyes csoport magas rangú képviselôi február elsô napjaiban Washingtonban találkoznak. Az EU képviseletében a soros elnök Németország vesz részt. Merkel emlékeztetett arra, hogy a német elnökség külpolitikai programjában a Közel-Kelettel kapcsolatban nagy súlyt helyezett a kvartett közvetítésének folytatására.

Rice szerint az egész régió helyzetére nagy hatással lehet, ha sikerül haladást elérni a közel-keleti rendezés terén. Tárgyalásai nyomán azt a benyomását fogalmazta meg, hogy az érintett felek érdekeltek a mielôbbi elôrelépésben. A német kancellár és az amerikai külügyminiszter egyetértett abban, hogy a rendezés elômozdítása érdekében szükség van az Egyesült Államok és az Európai Unió együttmûködésére.

Állásfoglalást fogadott el az Európai Parlament csütörtökön, amelyben a képviselôk a Líbiában halálra ítélt palesztin orvos és öt bolgár ápolónô halálos ítéletének megsemmisítését követelik, arra figyelmeztetve: az ügynek hatása lesz az EU–líbiai kapcsolatokra is.

Az EP sajtószolgálatának tájékoztatása szerint 567 igen, 1 nem, 7 tartózkodás arányban elfogadott szövegben a parlament "elítéli a líbiai büntetôbíróság 2006. december 19-i ítéletét, amely az ismételt tárgyaláson halálra ítélt öt bolgár ápolónôt, valamint egy palesztin orvost". A szöveg szerint alapos a gyanú, hogy a bolgár ápolónôket és az orvost a börtönben kínozták a hamis vallomás kikényszerítése érdekében. Az állásfoglalás "ismételten határozottan elutasítja a halálbüntetést, valamint emlékeztet rá, hogy az EU szerint a halálbüntetés eltörlése hozzájárul az emberi méltóság elômozdításához és az emberi jogok fokozatos fejlesztéséhez". A képviselôk kiemelik, hogy Bulgária csatlakozásával "a bengázi tárgyalás közvetlenül érinti az Európai Unió öt állampolgárát". Az EP "felszólítja az érintett líbiai hatóságokat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a halálos ítélet felülvizsgálata és megsemmisítése érdekében, és humanitárius alapon tegyék lehetôvé az ügy gyors lezárását, ami szükséges elôfeltétele a Líbiával ápolt uniós kapcsolatok folytatásának". A képviselôk felszólítják az Európai Bizottságot és a Tanácsot, "hogy – amennyiben az ügy nem oldódik meg megnyugtatóan – vegyék fontolóra a Líbiával ápolt kapcsolatok felülvizsgálatát minden olyan területen, amelyet az unió szükségesnek talál".

Az osztrák tömegtájékoztatás abból a nemzetközi felmérésbôl vonta le ezt a következtetést, amelyet a Gallup közvélemény- kutató készített a Világgazdasági Fórum (WEF) megbízásából. A múlt év utolsó két hónapjában 60 országban 55 ezer embert kérdeztek ki a jövôvel kapcsolatos várakozásaikról. A válaszadók 48 százaléka vélte úgy, hogy a következô generációk a jelenleginél kevésbé biztonságos világban élnek majd, negyedük viszont jobb idôk beköszöntével számol.

Az európaiak különösen pesszimistának bizonyultak például az ázsiaiakhoz viszonyítva. Így az osztrákok 76, a németek 69, a svájciak 50 százaléka abból indul ki, hogy a politikusok tisztességtelenek. Egyébként az amerikaiak 52 százaléka is ezen a véleményen volt. A gazdasági vezetôk iránt valamivel nagyobb a bizalom, de errôl nem közölt részleteket a bécsi sajtó.

A nyugat-európaiak pesszimizmusát húzta alá, hogy körükben csak minden tizedik számít a világ biztonságosabbá válására, míg háromnegyedük a helyzet rosszabbodását jósolja. E pesszimista álláspont támogatóinak az aránya a válaszadó amerikaiak körében 60 százalékos. Ennél jóval optimistábban tekintenek a jövôbe például a Közel-Keleten élôk: egynegyedük szerint a következô generációk már biztonságosabb világban élhetnek majd.

A gazdasági helyzet alakulásával kapcsolatban is különösen pesszimistának bizonyultak a nyugat- európaiak: csak 19 százalékuk számít arra, hogy növekedni fog a jólét, míg több mint 50 százalékuk ennek az ellenkezôjét tudja elképzelni. Ázsiában egészen más várakozások jellemzik a közvéleményt, különösen Kínában, ahol a válaszadók 66 százaléka szerint javulni fog a gazdasági helyzet az elkövetkezendô idôszakban.

A vajdasági magyar közösség egységének és a parlamenti képviselet visszaszerzésének fontosságát, a Szerbiában élô nemzetiségek közötti jogegyenlôség megteremtését, valamint az ország mihamarabbi európai felzárkózásának szükségességét hangsúlyozták szerdán Szabadkán, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) országos kampányzáró rendezvényén. A Kasza József által vezetett magyar érdekvédelmi szervezet felhívására több mint ötezren gyûltek össze a város sportcsarnokában az Új esély jelszó alatt lezajlott kampány utolsó nagyszabású rendezvényén. Az eseményen Markó Béla, az RMDSZ, és Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke tolmácsolta az erdélyi, illetve a felvidéki magyarság üdvözletét. Üzenetet küldtek a magyarországi országgyûlési pártok vezetôi is. A VMSZ 250 jelöltet indít a január 21- én esedékes szerbiai parlamenti választásokon.

– Bár Trianon után a határon túli magyaroknak más-más állam fennhatósága alatt kellett megküzdeniük jövôjükért, mégis meg tudtak maradni magyarnak. Ugyanaz a történelmünk, ugyanaz a kultúránk most is, édesanya helyett hiába kaptunk mostohát, minket nem tudtak egymástól elidegeníteni, minket nem lehet legyôzni – hangsúlyozta üdvözlô beszédében Markó Béla. A szövetségi elnök rámutatott: az erdélyi magyarságnak sokszor kellett farkasszemet néznie a román nacionalizmussal, sokszor torpant meg, de mégis mindig képes volt újrakezdeni, mert hitt alapvetô céljaiban: az egyéni és kollektív jogok, az autonómia kivívásában, valamint az ország európai uniós csatlakozásában. Bár pár évvel ezelôtt még hihetetlennek tûnt, a közösség ma már tagja az európai szövetségnek, és mindez csupán úgy válhatott valóra, hogy a magyarság egységes volt céljaiban. – A megmaradásnak, a szülôföld megtartásának egyetlen nagy titka van (...): az egység. Nekünk, magyaroknak továbbra is egyetlen szervezetet kell támogatnunk – szögezte le Markó Béla, hozzátéve: Erdélyben is vannak, akik pluralizmusról, többpártrendszerrôl beszélnek, de aki ilyesmit akar, az a magyarság ellen dolgozik, hiszen csak egységgel lehet megtörni az oszd meg és uralkodj "réges-régi ördögi szándékát". Az RMDSZ elnöke szerint a magyar közösségek számára az Európai Unión belüli együttlét jelenti a megmaradás zálogát. – Azért jöttem, hogy elmondjam: közösen el fogjuk tüntetni azt a csúnya szót, hogy határon túli magyar! Mi nem akarunk határokat! Azt akarjuk, hogy minél elôbb együtt legyünk veletek, délvidéki magyarokkal az Európai Unióban – fejtette ki beszédében az elnök.

– A délvidéki magyarságnak vissza kell szereznie parlamenti képviseletét, hiszen csak ezáltal állítható meg a közösségi jogtiprás, és csak így érhetô el az ország európai felzárkózása is – jelentette ki Kasza József. Az VMSZ elnöke alapvetô célkitûzésként fogalmazta meg a magyar közösségek között húzott határok megszüntetését: értékelése szerint a VMSZ-re kiemelt szerep hárul az ország európai irányultságának megalapozásában, valamint a nemzetiségek közötti jogegyenlôség, a tolerancia és a sokszínûség európai elveinek meghonosításában. A VMSZ nem fogadja el, hogy a vajdasági magyarokat másodrendû állampolgárokként kezeljék, és keményen fellép a közösség szimbólumainak meggyalázása ellen, ehhez a munkához azonban minél nagyobb arányú parlamenti jelenlétre van szüksége – hangsúlyozta a politikus. Kasza József egyben keményen bírálta a szerb kormány azon szándékát is, hogy magánosítsa az egész napos magyar nyelvû adást sugárzó szabadkai közszolgálati rádiót.

– A szlovákiai magyarság másfél évtizedes politikai küzdelmének egyértelmû tapasztalata, hogy a közösség csupán önmagára és politikai képviseletére számíthat, legyen akár kormányban, akár ellenzékben – jelentette ki Bugár Béla. Az MKP elnöke úgy vélte, magyarnak lenni a Kárpát- medencében esély, de felelôsség is, amiért nap mint nap küzdeni kell. Értékelése szerint a vajdasági magyarság számára a január 21-i választások mérföldkônek számítanak, a parlamenti képviselet visszaszerzése ugyanis elengedhetetlen a közösség megmaradása és gyarapodása szempontjából – hangsúlyozta üdvözlô beszédében Bugár Béla.

A látogatás során Markó Béla szövetségi elnök és Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója megbeszélést folytatott Kasza József pártelnökkel, Kern Imre ügyvezetô alelnökkel, valamint Józsa Lászlóval, a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (VMNT) elnökével, akikkel a vajdasági, illetve az erdélyi magyar közösségek helyzetérôl, valamint az együttmûködés további lehetôségeirôl tárgyaltak. A nap folyamán az RMDSZ képviselôi meglátogatták a Kosztolányi Dezsô Nyelvi Gimnáziumot, valamint az alig egy éve létrehozott magyar tannyelvû Tanítóképzô Fôiskolát is, amelyekrôl a VMSZ vezetôi kifejtették: a két intézmény az önálló vajdasági magyar oktatási rendszer alapját képezik majd.

Minden eddiginél ádázabb szakaszába érkezett az államfô és a miniszterelnök közötti harc. A pártok is teljes lendülettel bekapcsolódtak a csúcsvezetésben dúló csatába. Tombol a kölcsönös vádaskodás. Kevés a mérlegelô, józan hang, alapállás.

Az RMDSZ elemezni fogja a jelenlegi politikai helyzetet, és megpróbál a politikai stabilitás érdekében cselekedni, nyilatkozta csütörtökön Markó Béla RMDSZ-elnök, aki úgy véli, hogy a miniszterelnök államfôhöz küldött levele csak ürügy arra, hogy "az eddig is létezô politikai harcot" felerôsítsék.

"Azt a benyomást keltették bennünk, hogy néhány óra leforgása alatt döntenünk kell az ország sorsáról. Úgy vélem, mindegyikünknek hidegen kell elemeznie a helyzetet, hiszen nem most tudtuk meg, hogy az államelnök és kormányfô között nézeteltérések vannak" – hangsúlyozta Markó, akit az újságírók Basescu és Tariceanu egymás iránti vádjairól, illetve a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) és a Nagy- Románia Pártnak (PRM) az elnök felfüggesztését és a miniszterelnök menesztését indítványozó eljárás kezdeményezésérôl kérdeztek.

Markó elmondta, az érdekli, hogy mi fog történni a koalícióban és a kormányban, mivel ez jelenti a valós problémát és nem a miniszterelnök által küldött levélke tartalma.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) elindítja az elnök felfüggesztésének procedúráját, jelentette be csütörtökön Mircea Geoana PSD-elnök, hozzátéve, a szociáldemokraták azt kérik, hogy Basescu és Tariceanu mondjon le tisztségérôl, az igazságügy pedig indítson vizsgálatot a két személy egymás ellen hozott vádjai ügyében.

Geoana hozzátette, a PSD ugyanakkor elindítja a parlamentben a Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök "menesztésésre" irányuló folyamatot is. A PSD-elnök úgy vélte, a parlament nagy többsége megszavazná ezt.

Arra a kérdésre, hogy a PSD kezdeményez-e egy egyszerû bizalmatlansági indítványt, Mircea Geoana azt felelte: "Az egyszerû bizalmatlansági indítvány egy variáns, amit elôkészítünk".

Hangsúlyozta, a szociáldemokraták elôbb az elnök tisztségbôl való felfüggesztésének procedúráját indítják el, mivel ez nem feltételezi a parlament rendkívüli ülésre való összehívását.

A PRM szintén kérte a miniszterelnök és az államelnök tisztségbôl való menesztését, hangsúlyozva, együttmûködik a PSD-vel ennek érdekében. Az ország elnöke csak úgy függeszthetô fel tisztségébôl, ha az intézkedést a parlament a szenátorok és a képviselôk többségi szavazata során jóváhagyja, majd a lakosság referendum során érvényesíti ezt.

Az Alkotmány 95-ös paragrafusa szerint "az államelnököt a képviselôház és a szenátus közös ülés során, szavazati többséggel függesztheti fel tisztségébôl, azt követôen, hogy az Alkotmánybírósággal egyeztet, ha az elnök súlyos, az Alkotmányt sértô tettet vitt véghez".

A folyamat során az elnök magyarázatot adhat tetteit illetôen a parlamentnek.

Az elnök tisztségbôl való felfüggesztésérôl szóló javaslatot a szenátorok és a képviselôk legkevesebb egyharmada kezdeményezheti, és ezt rögtön az elnök tudomására kell hozni. Ha a javaslatot elfogadják, legtöbb harminc napon belül referendumot kell kiírni az elnök menesztésére vonatkozóan, áll a törvényben.

Horea Uioreanu képviselô, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kolozsvári szervezetének alelnöke úgy véli, a Szociáldemokrata Párt (PSD) által a Tariceanu kormányfô menesztését célzó eljárás elindításának nincs esélye.

"Nem értem, mi az eljárás elindításának indoka, és nem értem, mi Tariceanu miniszterelnök vétsége" – nyilatkozta Uioreanu a Mediafax tudósítójának.

Ami a Traian Basescu elnöki tisztségbôl való felfüggesztésének procedúráját illeti, Horea Uioreanu kijelentette, a parlamenti eljárás nehézkes, és ennek ötletét már több párt is felvetette, de soha nem valósult meg.

A PNL kolozsvári szervezete támogatja Calin Popescu Tariceanu kormányfôt, kijelentve, hogy a kormányfô nem hibázott, amikor elküldte a levélkét az elnöknek, mivel ez csak a dokumentumot kísérô levél volt.

Kommentár

A január elsejei uniós csatlakozás óta egyik ámulatból a másikba ejtjük Európát. Mi lettünk "Rongy Elek", a (z elrettentô) példakép. Magyarán, a "hogyan nem szabad politizálni" iskolapéldáját mutatjuk be az Európai Uniónak és a világnak. Kezdtük, ugye, a mindenféle határátlépési illeték erôltetésével, ami az EU-csatlakozást követôen automatikusan megszûnt a tagországok között, s amirôl végül is kénytelenek voltunk lemondani. Folytattuk aztán azzal, hogy az Európai Bizottság határozott felszólítása, sôt fenyegetése ellenére is ragaszkodtunk a külföldrôl behozott használt gépkocsik elsô, a csillagos ég határát súroló bejegyzési illetékéhez. Nemrégiben pedig (majdnem azt mondtam: legutóbb, pedig azóta a "palotaháború" elnevezésû szappanopera újabb epizódjával szórakoztatott az államfô és a miniszterelnök) az Európai Parlamentben "viseltük ki magunkat".

Az történt, hogy alig egy nappal azután, hogy az eddig megfigyelôként fungáló román "euro- parlamenterek" teljes jogú tagságot kaptak az Európai Parlamentben, a fórum elnöksége kénytelen volt levenni a napirendrôl a román europarlamenti képviselôk immár hivatalosnak számító, úgymond, "bemutatkozó" beszédét.

Nos, ismét bemutatkoztunk: a román képviselôk úgy összevesztek, mint a vásári cigányok, azon, hogy ki szólaljon fel. A legnagyobb ellenzéki párt úgy gondolta, ôt illeti meg ez a tisztesség, a demokraták meg maguknak vindikálták a megtiszteltetést, mert "ôk vannak hatalmon". Az EP elnökségének rosszallását és természetesen, szankcióját kiváltó vita Adrian Severin (PSD) és Maria Petre (PD) között robbant ki. Elôbbi szerint az Európai Parlament a demokrata párti kolléga, Maria Petre erôszakoskodása miatt törölte napirendrôl a román képviselôk felszólalását. Egyébként, jelentette ki Severin – aki önmagát tartotta volna a legalkalmasabbnak, lévén a legtöbb tapasztalata a nemzetközi ügyletekben –, ha a parlament elnöke "türelmesebb" lett volna, ki tudtak volna egyezni. Ellenfele, Maria Petre szerint viszont ô lett volna a legalkalmasabb a felszólalásra, mert egyrészt "a Demokrata Párt az Európai Parlament legnépesebb frakciójához tartozik", ráadásul "kormányon vagyunk". És egy ellenzéki ne ugráljon. Ráadásul, tette hozzá, már az RMDSZ-szel is megegyezett, hogy ô legyen a román delegáció szóvivôje.

Csakhogy a parlament elnöke nem volt túl türelmes: rövid úton "lezárta" a vitát.

Úgy jártak, mint Arany János Péter és Pálja a Fülemilébôl, akik addig veszekedtek, hogy melyiküknek fütyül a fülemüle, "mígnem a bíró haraggal/ Ráütvén a két zsebére/ S rámutatván a két félre,/ Törvényt monda e szavakkal / A szegény fülemülére:/ Hallja kendtek!/ Se ide nem, se oda nem/ Fütyöl a madárka, hanem/ (jobb felôl üt) s nekem fütyöl,/ (Bal felôl üt) nekem fütyöl:/ Elmehetnek.

Nos, így jártak a román "europarlamenterek" is. Az Európai Parlament elnöke, megelégelve a "fülemile-pert", kijelentette: nem kíváncsi sem a pészédés, sem a pédés beszédre. Mindenki befogja a száját. Ezt is jól kezdtük!

Tudta a nagy titkot: a semmibôl valamit teremteni. Alapítani, elindítani, berendezni, mûködésbe helyezni, feltalálni, fejleszteni, szervezni – egyetemi kart, fôiskolát, fotópapírgyárat, mikor mire volt Marosvásárhelyen a legnagyobb szükség. Tevékeny, mozgalmas élete során nem sajnált erôt, észt, fáradságot, hogy elgondolásait a gyakorlatban is megvalósítsa. Mégsem volt szerencséje, hisz mindig kihúzták a lába alól a "helyet", ahol már beindult az, aminek a kezdeténél bábáskodott. Felelôs megbízatásai ellenére a történelmi véletlenek folytán a ranglétrán folyton visszafele kellett lépnie, s amikor érdemeit az elismerés követhette volna, mindig megfeledkeztek róla.

Beszélgetés dr. Horváth Attilával

A 87. évét töltô dr. Horváth Attila harmadmagával megalapította a Gyógyszerészeti Kart Marosvásárhelyen, bátyjával, Horváth Imrével Románia elsô és hosszú évekig eredményesen mûködô fotópapírüzemét hozta létre, az 1960-ban induló Tanárképzô Fôiskola üres falai között pedig a fizika-vegytan szakot indította be, s szerelte fel a tanításhoz szükséges laboratóriumot, majd a természettudományi kar tanszékvezetôje és dékánja volt több mint egy évtizeden át. Számításai alapján körülbelül hatezer diákot tanított, akik közül sokan lettek fizikusok, kémikusok. Pedagógusi hitvallása szerint a diáknak mindig éreznie kell, hogy a tanár értékeli, szereti. A világon bárhol megbecsült ember lenne, itt, Marosvásárhelyen egy szerény tömbházlakásban a nyugdíjasok életét éli.

Dr. Horváth Attila 1920-ban született Marosszentkirályon. A marosvásárhelyi római katolikus gimnázium, majd a református kollégium diákja volt. Kolozsvárt 1939- ben a Ferdinánd Egyetemen kezdte tanulmányait, majd a Ferenc József Tudományegyetem fizika-vegytan szakát végezte el. Kinevezték gyakornoknak az analitikai kémia tanszékre, majd 1944-ben doktorált (vegytan–fizika és ásványtanból). Doktori címét Romániában, mivel az egyetem, ahol a tudományos fokozatot megszerezte, akkor Magyarországhoz tartozott, soha nem ismerték el. Így csak a tanári oklevelét hasznosíthatta. 1944-46 között Szatmárnémetiben, majd Marosvásárhelyen volt tanár.

– A szakkönyvekbôl, visszatekintésekbôl mindig kimarad, hogy 1948-ban Horváth Attila egyike volt a marosvásárhelyi gyógyszerészeti kar megalapítóinak. Hogyan is történt?

– Dr. Hankó Zoltán egyetemi fôgyógyszerésznek jutott eszébe, hogy a gyógyszerészetet is Marosvásárhelyre kellene hozni, hogy együtt legyen az orvosi karral. Ami azért volt fontos, mivel a gyógyszerészet Kolozsvárt csak papíron létezett, s a magyar diákok a különbözô fakultásokon hallgatták a szaktantárgyakat. Hankó Zoltán addig ügyködött, amíg sikerült elérnie, hogy az akkori harmadévesek Marosvásárhelyen folytathassák tanulmányaikat, továbbá azok is, akik a háború miatt kénytelenek voltak megszakítani az egyetemet. A harmadévesen Marosvásárhelyre került hallgatóink között volt a késôbbi dr. Rácz Gábor és dr. Kotilla Erzsébet professzor. A Vásárhelyre költözött fakultás elsô elôadói mi, a Hankó–Horváth– Jablonkay hármas voltunk. Dr. Jablonkay István természetrajz- földrajz szakos tanárként a botanikát tanította, Hankó Zoltán gyógyszerészként a galenikát, én pedig valamiféle gyógyszerészet-technológiát adtam elô, amit magam is a budapesti gyógyszerészeti kar tankönyvébôl tanultam meg. Egyébként az elsô évfolyamnak, amely egy év gyakorlat és "validációs" vizsga után került be az egyetemre (hetvenen voltak, de menet közben sokan kikoptak), fizikát adtam elô, majd amikor elérték a harmadévet, valódi szakomat, a fizikai vegytant tanítottam. Mivel a gyógyszerészeten van egy félév matematika, azt is én adtam elô egy darabig, úgy megválasztva a leckéket, hogy azok a fizikai vegytan tanításában segítsenek. Amikor Újváry professzor vizsgabiztosként ellenôrzött, az egyik hallgató felelete után megkérdezte: maguk, kérem, magyarul beszéltek? A diákom ugyanis olyan szépen vezette le a tételt, hogy bôrgyógyász professzorként nem értette a szaknyelvet. Az 1947-48-as tanévben mi hárman, az alapítók, ingyen és bérmentve adtunk elô, mivel a kar év közben jött létre és nem volt pénzügyi alap, amibôl fizessenek. Akkor úgy mondták, hogy nincs "buget". 1948-tól kezdve már rendezôdött a helyzet, és a megbízott dékán, dr. Obál Ferenc Jablonkaynak és nekem szépen megköszönte az egyévi munkánkat. Amitôl egy kicsit felmérgelôdtem és megmondtam: ha egy évig jók voltunk ingyen tanítani, akkor legyünk jók alkalmazottként is elvégezni a munkát. Obál Ferenc megértette és adjunktusként alkalmaztak bennünket. Késôbb tudtom nélkül Csôgör professzor felterjesztett és kineveztek egyetemi elôadótanárnak.

– Milyen körülmények között kezdték el a tanítást?

– A diákszekrényekkel elválasztott II. emeleti helyiségben volt a tanári és az elôadóterem is. Gyakorlatra a pincében, a mai mosoda helyén kaptunk üres termet. Mivel ez idôben az esti líceumban is tanítottam, kérésemre iparos diákjaim elkészítették a legfontosabb laboratóriumi eszközöket.

Az 1948-49-es tanévtôl dr. Balogh Lászlót kinevezték dékánnak, s a karnak már az elôírások szerint kellett mûködnie. Lassan termeket is kaptunk, s Kolozsvárról odakerült dr. Mártonfi László, dr. Kopp Elemér, dr. Kiss Árpád, dr. Eperjessy Anna, dr. Feszt György, akik szervetlen kémiát, farmakognóziát, analitikai vegytant és gyógyszerhatástant tanítottak.

– A jelek szerint tehát már minden rendben volt...

– 1952-ig, amikor a nagy "luxálás" nyomán elbocsátottak azzal a kifogással, hogy "polgári- objektív" módon tartom az elôadásokat. Ami nagy bûnnek számított. Egy biztos, nem voltam hajlandó Popov-féle Herz-hullámokról beszélni és elmondtam, hogy az elektromos áram gazdaságos tovaszállítását gyakorlatilag is lehetôvé tevô transzformátort a budapesti mûszaki egyetem tanárai, Zippernovszky, Bláthy és Déry, tehát magyar tudósok találták fel. Azt is a szememre vetették, hogy katolikus gimnáziumban végeztem stb.

– Szerencsére nem maradt munka nélkül, hiszen akkor már mûködött a fotópapírüzem. Bár errôl Bakó Zoltán és Bölöni Domokos kollégáim évekkel ezelôtt részletesen beszámoltak, foglaljuk össze, mit is jelentett egy ilyen ipari egység létrehozása!

– A háború végén, amikor családom tagjai a menekülésbôl hazatértek, mivel a mûtermük leégett, nem volt fotópapír, amire dolgozhattak volna. Bátyámnak, Horváth Imrének támadt az ötlete, hogy készítsünk fotópapírt, s neki köszönhetô, hogy a háború utáni Romániában egy új iparág, a fényérzékeny anyagok gyártása létrejött. Szenvedélyes fényképész és kiváló technikai érzékkel megáldott ember volt, én pedig már az egyetemen elkezdtem foglalkozni a fotográfiai kémiával. Szakdolgozatomat a fotográfiai folyamatok fiziko- kémiájáról írtam, s amikor Szatmárról hazakerültem, megpróbálkoztunk a fényképpapír készítésével. A bátyám által tervezett fagépen állítottuk elô az elsô kétméternyi papírt, majd egy Baross Gábor (Horea) utcai bérelt garázsban nagyobb mennyiséget gyártottunk. Engedélyt is kértünk rá, s az Imágó nevû laboratóriumból így lett az elsô fotópapírgyár. A bátyám a gyakorlati, én a szervezési és a tudományos kérdésekkel foglalkoztam. A helyi ipar létrejöttével annak egységeként mûködtünk tovább. A bátyám által készített gépekkel egy Dózsa György utcai helyiségben már napi ötven négyzetméternyi papírt állítottunk elô. Mivel a három romániai fotópapírt gyártó szövetkezetbôl a miénket értékelték fejlôdôképesnek, állami támogatást kaptunk egy kis gyár felépítésére. A Marasti (volt Zrínyi) téren indult el a nagyobb mennyiségû fotópapírgyártás a bátyám tervezte gépeken. Az üzemben száz alkalmazott dolgozott, s a termelés 1970-re az eredetinek a tizenhatezerszeresére nôtt. Bátyámnak köszönhetô, hogy nem álltunk meg itt, s miközben a minôség fokozatosan javult, a fotópapír mellett kidolgozta az EKG- majd a szeizmográfpapír elôállítását is. Mindkettônek nagy keletje volt, mivel korábban importálni kellett. A késôbbiekben bátyám kidolgozta a röntgenemulziót, a fotómechanikus kopírozáshoz szükséges emulziót és késôbb a színesfotó-papír gyártásának a technológiáját is. A gyár az évek során többször gazdát váltott, tartoztunk a kiskapusi, a dicsôszent-mártoni, majd a marosvásárhelyi vegyi kombináthoz, az új fotópapírgyárhoz azonban már meg sem hívtak bennünket.

– Hogyan került a még jól menô fotópapírgyárból a fôiskolára?

– Amikor az egyik vezérigazgató elrendelte, hogy a reklamált fotópapírt újra kell cserélni, aminek értékét az egységvezetô fizetésébôl vonják le, távoztam.

– És megint alapított.

– A marosvásárhelyi tanárképzô fôiskolán 1960-ban, az induláskor csak az üres falak voltak. Amíg "felépült" az intézet, s az én tantárgyam sorra került, románul tanítottam a fizikát, késôbb pedig a fizikai vegytant román és magyar nyelven. Dr. Lapohos János fizikus kollégámmal magunk készítettük el a fizika- kémia szak mûszereit, amelyekbôl az intézet tízéves fennállásakor kiállítást is rendeztünk. A fôiskolán 12 évig voltam tanszékvezetô, s tizenegy éven át a fizika-vegytan és a matematika szak dékánja (kétszer választottak újra). Bár a mûködésem kellemes volt, a dékáni tisztség rengeteg stresszel járt, ami az egészségem rovására ment. Kezdetben Szilágyi Margit rektornak az volt az elve, hogy azokat a tantárgyakat, amelyeket diákjaink nem fognak tanítani az iskolában, románul adjuk elô. Kezdetben a fizikai vegytan elôadások is román nyelvûek voltak, késôbb kellô indoklással elértem, hogy teljes mértékben kétnyelvûvé váljon a fôiskola. Lektorként (adjunktus) kerültem oda, és a betöltött tisztségeim ellenére sem léptem elô.

– Miért?

– Az akkori alminiszternek az volt a véleménye, hogy az OGYI-ben nyert elôadótanári fokozatomat nem lehet figyelembe venni. Hogy újból elnyerjem, ahhoz versenyvizsgázni kellett volna. A doktorátusomat pedig (1944-ben Miskolczy Dezsô professzor avatott doktorrá summa cum laudae minôsítéssel) soha nem ismerték el, hiába kérelmeztem. A beadványomra a mai napig sem kaptam választ. Az iskola teljes leépüléséig tanítottam. Mivel a harmadévnek tartottam az elôadást, az utolsók között távoztam. A nyugdíjazásomig fennmaradt egy évet helyettes tanárként a mezôgazdasági iskolában töltöttem. A fôiskoláról köszönés nélkül engedtek el, a mezôgazdaságiban viszont egy olyan rendkívüli szakszervezeti gyûlést szerveztek a búcsúztatásomra, hogy meg is hatódtam.

Bár a tudományos kutatás iránti vonzódás jegyében indult a pályája, a háború által megszakított kezdet után mindig az építô munkát kellett vállalnia, miközben arra, hogy saját karrierjét építse, nem maradt ideje. Legkedvesebb tanítványai, akik késôbbi kollégái lettek a fôiskolán, már nincsenek az élôk során. A 87. évét töltô dr. Horváth Attila pedig mindenképpen megérdemelné, hogy az elmaradt elismerések helyett Marosvásárhely díszpolgárai között tartsuk számon.

A szó hallatán arra a lábbeli, fôleg a csizma sarkára erôsített fémeszközre gondolunk, amellyel a lovas a lovát ösztökélte. A gyógyászatban ezt az elnevezést az a kóros csontkinövés kapta, amely a sarkunkban minden lépésre éles fájdalmat okoz. Hogy mennyit lehet szenvedni miatta, csak az tudja, aki már átesett ezen a kellemetlen kórfolyamaton.

Eredetérôl, gyógyításáról, a beteg számára megszívlelendô tennivalókról dr. Georgescu Lia tanszékvezetô egyetemi tanárt, a Megyei Sürgôsségi Kórház reumatológiai klinikájának vezetôjét kérdeztük.

– Hogyan keletkezik a sarkantyú?

– A sarokcsonton megjelenô Ûkóros kinövésnek három oka le-het. A diffúz idiopathiás csonthyperostózisban (DISH), amely egy degeneratív reumás megbetegedés, a gerincen csôrök alakulnak ki, s a kinövés a sarokcsonton is megjelenhet. A másik kórkép, amelynek tünete lehet többek között a sarkantyú is, a spondylarthritis ankylopoetica (a gerincoszlop ízületeinek és kötôszöveteinek idült gyulladásos megbetegedése). A betegség során az Achilles-ín tapadási helye begyulladhat, s a gyulladás helye elcsontosodik.

A sarkantyú kimondottan mechanikai stressz után is megjelenhet, egészségtelen, magas sarkú cipô hordása miatt vagy sportolóknál a kajakozók sajátos lábtartása következtében.

– Melyek az elsô enyhébb tünetek, amelyekre figyelni kell?

– Megtörténhet, hogy a csontkinövés már megjelent, de nem fáj. Akkor válik kellemetlenné, ha begyullad, és járás alkalmával a test a sarokra nehezedik.

– Hogyan gyógyítható?

– Általában konzervatív, azaz gyógyszeres és fizioterápiás kezeléssel. Ha fizioterápiai eljárások nem vezetnek eredményre, hatékony lehet a helyi infiltráció a megfelelô készítményekkel. Az infiltrációt a sarok oldalsó részén kell végezni, egyébként a talp zsírpárnájának a sorvadása következhet be. Az infiltrációt fizioterápiás, elsôsorban ultrahangkezelés kell kövesse legkevesebb tíz napon át.

A fájdalom megjelenését követôen a cipôt a kialakult helyzethez kell igazítani. Különösen a kivágott sarokbetét hordása ajánlott, ami megkíméli a sarkot a rá nehezedô tehertôl. Régebben a sarkantyú gyógyítására szívesen használták a röntgensugarakat, amelyeket ma gyulladáscsökkentésre nem használunk.

– Mit kell tenni, ha nyolc hónap után sem múlik el a fájdalom?

– Ha a konzervatív kezelés nem szünteti meg a panaszokat, ortopédiai beavatkozásra van szükség.

Népi gyógyászat, természetgyógyászat

Télidôben megszaporodnak, elhúzódnak a légúti betegségek. Kevesebb a fény, kevesebbet mozgunk, kevesebb élô (nyers) táplálékot fogyasztunk, legyengül védekezô- (immun-) rendszerünk. Néphagyományunkban többféle immunerôsítô módszer létezik. Ezekkel mindennap, az év minden szakaszában élhetünk.

A népi életmód egyik alapvetô egészségmegtartó módszere, hogy az emberek környezetükben termett szezon szerinti gyümölcsöket, zöldségeket, olajos magvakat, gabonát, hüvelyeseket fogyasztanak. Télen is gondoskodnak a vitaminbevitelrôl: a gyümölcsöt aszalják, ászkokon tartósítják, a káposztát sarvalják, hordóban savanyítják, így C-vitaminhoz jutnak. A falun élô emberek egyszerûen táplálkoznak, (a katolikusok) betartják a vallásos böjtöket. (A mai emberek nemigen szeretnek böjtölni, inkább a méregtelenítô kúrákat szokták igénybe venni.) A böjt vagy méregtelenítés megtisztítja a szervezetünket a salakanyagoktól, ezáltal az immunrendszerünk megerôsödik, megújulunk, megfiatalodunk. Testünkkel együtt bensônk, lelkünk is egyensúlyba kerül. Idôs kori fenyegetô betegségeinket ily módon is megelôzhetjük. Ugyancsak immunerôsítô hatása van a léböjtkúrának, gyümölcsnapnak (egész nap csak nyers gyümölcsöt vagy zöldséget fogyasztunk). A Hétvégi szieszta oldalban 1998-ban ismertettem a szervezet többlépcsôs méregtelenítését tisztítókúrákkal, léböjttel és gyümölcsnapokkal, valamint (a táplálkozásterápia keretében) megerôsítését gyógyélelmiszerekkel. A régi asszonyok gyakran használták a gyógyélelmiszereket: a fokhagymát, vöröshagymát, mézet, tormát, almát, almaecetet, káposztát, paprikát, sárgarépát, zellert, valamint a gyógynövényeket: csipkebogyót, áfonyát, kakukkfüvet, kamillát, cickafarkot, homoktövist, bíbor kasvirágot. Ápoljuk ezt az egészséges hagyományt, és adjuk át gyerekeinknek, unokáinknak, mert ezek bevált házireceptek. Ezekrôl így számolnak be adatközlôim: "Beteges voltam éveken át. Amióta bíbor kasvirágból tinktúrát (alkoholos kivonat) csinálok, elkerültem a tavaly télen is, az idén is az influenzát. Megkezdem én már ôsz végén, tél elején, s akkor minden áldott nap megelôzésképpen beveszek belôle húsz cseppet, reggel. Mikor jön a baj, rendszerint megijedek, s akkor háromszor is veszek, összesen hatvan cseppet. Nem volt influenzám, nemcsak nekem, hanem a családomnak se, a lányomnak se, az unokámnak se. Azok is állandóan betegek voltak, az egyikbôl jöttek ki, a másikba mentek be. Azóta nem ismerjük az influenzát. S jobb az erônlétem is. Összehasonlíthatatlan! Egészségesnek érzem magam." (Székelyudvarhely, Udvarhelyszék)

Az Amerikából behozott dísz- és gyógynövény bíbor kasvirág vagy kúpvirág (Echinacea purpurea) kertünkben is megterem, növeli a szervezetünk ellenálló képességét. Egyik hatóanyaga, az echinakozid gyulladáscsökkentô, gátolja az influenza és herpesz vírusainak szaporodását. Tinktúráját utazás idején is fogyaszthatjuk. Krónikus betegségekben szenvedôknek, idôs, legyengült betegeknek is ajánlott. A sebekre is jó. Az indián asszonyok két kô közé szorították, és a kipréselt levet a sebre tették.

Gyógynövényünk hatóanyagai vízben kevésbé oldódnak, ezért tegyük alkoholba. Húsz dkg növényi részt (teljesen kinyílt, friss virág, levél, szár) megtisztítva, felvágva egy kétliteres üvegbe, fél liter 87 fokos szeszbe és fél liter vízbe, kamrába teszünk. Egy hónapon át, megrázogatva, vagy fakanállal megkavargatva érleljük. Kétrétegû gézzel kicsavarjuk, majd 50 g glicerint adunk hozzá. Ha egészségmegôrzésre használjuk, naponta egy kávéskanállal vegyünk be, egy kis folyadékba (vízbe, teába) téve. Ha az influenza tüneteit észleljük magunkon, 3-szor három kiskanállal fogyasszunk. Így a betegség könnyebben zajlik le, és megelôzzük a szövôdményeket.

Bernád Ilona

A cukorbetegek ellátása mégsem zökkenômentes

A cukorbetegek helyzetének megoldását, a zsúfoltság elkerülését, a családorvosoknak pedig több pénzt és lehetôséget ígért az elmúlt évben az egészségügyi tárca vezetôje. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral közösen hozott rendelet október 1-jétôl lépett életbe. Lényege, hogy a diabéteszben szenvedô betegek egy részének ellátását átveszik a családorvosok, az ingyenes tablettás gyógyszereket pedig valamennyi gyógyszertár kibocsáthatja. Bár a 2006. évi 425-ös számú rendelet 8. cikkelye világosan elôírja, hogy a családorvosoknak minisztériumi pénzbôl biztosítani fogják a vércukorméréshez szükséges felszerelést (készüléket és tesztcsíkokat), ez a mai napig sem történt meg. Így kellemetlen helyzetbe kerültek azok a betegek, akik átiratkoztak a háziorvoshoz, s azóta fizetniük kell a vizsgálatért.

Valóban nem tisztázódott még teljesen a helyzet, erôsítették meg a Megyei Sürgôsségi Kórház Diabétesz Járóbeteg- rendelôjében, ahol a reggeli órákban továbbra is sokan várakoznak, bár a gyógyszertár elôtt valóban csak néhány beteg áll.

Megyénkben jelenleg 11.500 körül van a cukorbetegek száma, 3.000 személynek pedig még csak a diétát írták elô. A poliklinika épületének második emeletére költöztetett rendelôkben három szakorvos dolgozik teljes normával, három másik klinikus kollégájuk részidôben rendel.

Amint dr. Márton Réka diabetológus szakorvos elmondta, az új rendszer bevezetését követôen a betegek 70 százaléka maradt a szakrendelôben, 30 százalékuk pedig átment a családorvosokhoz. A rendelet szerint az elsô vizsgálatot, továbbá az életmódbeli és gyógyszeres kezelés beállítását a szakrendelôben végzik el. Ezt követôen ellenôrzésre hívják a pácienst. Ha a kezelés eredményes, azaz a vércukorszint 130 mg/sec. alá süllyed, saját kérésére a beteg átkerülhet a családorvosához, azzal a feltétellel, hogy továbbra is rendszeres ellenôrzés alatt marad. Ami háromhavonta kötelezô módon a vércukorszint mérését jelenti, de ehhez a mai napig sem biztosítják a kellékeket. Egyébként a gyógyszert is 90 napra írhatja fel a családorvos. Ha minden rendben történik, a cukorbeteget a családorvos évente kétszer általános kivizsgálásra küldi a megyei központba, ahonnan az eredményekkel visszamegy a háziorvoshoz.

– Aki úgy látja jónak, továbbra is fordulhat hozzánk –, mondja Márton doktornô. Egyébként az inzulinos és a szövôdményes esetek ellátását kötelezô módon a szakrendelôben végzik el.

Az ígéretek szerint a megye városaiban is alakultak központok, hogy a betegeket megkíméljék az utazástól, de csak a segesvári és a ludasi kapta meg az engedélyt, hogy inzulint is felírhassanak. Utólag derült ki, hogy a miniszter abból az alapból akarta készülékkel és tesztcsíkokkal ellátni a családorvosokat, ami a gyerekek és az I-es típusú betegek számára szükséges teszteket fedezte.

Ami a gyógyszert illeti, a tablettákat a patikák is kiadhatják, ingyenesen azonban csak a legolcsóbb formában kapható hatóanyag jár, a drágább gyógyszerekért a betegnek is hozzájárulást kell fizetnie.

A megyei központban a napokban várják annak a beígért programnak az érkezését, ami a cukorbetegek egységes országos nyilvántartását lehetôvé teszi, s amit a családorvosok is használni fognak.

Öt százalékkal csökkent az európai intelligenciahányados

Az emberi intelligenciát a gének, pontosabban egy gén határozza meg, állítja egy lipcsei genetikus.

Volkmar Weiss szerint nem az emberi agy barázdáltsága, és nem is a nagysága a döntô. Egy ember intelligenciája attól függ, milyen sebességgel értékeli ki és tárolja agyában az információkat.

A Die Welt címû hamburgi lap online kiadásában olvasható jelentés szerint az IQ (intelligenciahányados) annál magasabb, minél gyorsabb a gondolatfolyam. Amennyiben egy átlagos (100-as) IQ-val rendelkezô tanuló 4 perc alatt old meg egy matematikafeladatot, egy 130-as IQ-val bíró kevesebb, mint 2 perc alatt is képes erre. A mentális teljesítôképesség ugyanis minden 30 IQ pontnál duplázódik.

Volkmar Weiss könyve, amely az Az IQ csapda címet viseli, azt az elméletet képviseli, hogy valószínûleg egyetlen "fô gén" az, amely meghatározza: mennyire intelligens az ember. Tézisét már évek óta képviseli, és nagy vitát váltott ki elméletével, de a PISA-tesztek, és az európaiak intellektuális teljesítôképességét vizsgáló legújabb brit és finn tanulmányok ismét aktuálissá tették a lipcsei tudós elméletét.

Az mindenképp külön figyelmet érdemel, hogy 1990-ig Németországban, de Európa más részein is 15 ponttal nôtt az átlagos IQ-érték, viszont az elmúlt 15 évben 5 ponttal csökkent. Ez a fejlemény Európa legnagyobb részén megfigyelhetô, kivételt a skandináv országok jelentenek.

A Die Welt online változata különbözô ötleteket ad arra, hogy a párválasztásnál hogyan járulhatnak hozzá a szülôk, hogy gyerekük megfelelô intelligenciahányadossal rendelkezzen.

A végsô következtetés: tíz éven belül várhatóan megtalálják az intelligenciáért felelôs gént – aki teheti, addig várjon a családtervezéssel, aki nem, az döntsön szíve szerint

• Szerdán a Mese az állatkertrôl címû abszurd játékot viszi színre a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata, a színház nagytermének színpadán, míg holnap A változó Hold alatt címû elôadást tekintheti meg a nagyérdemû a Színmûvészeti Egyetem Stúdió Termében. Mindkét produkció este hét órától kezdôdik.

Csütörtöki Mirkó

• A marosvásárhelyi Ariel Színház magyar tagozata csütörtökön 10.30 és 12 órától a Mirkó királyfi címû gyerekelôadást játssza.

Bernarda Alba háza a Stúdióban

• A Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem Stúdió Színháza csütörtökön este 7 órától újra játssza ez évi elsô produkcióját, Federico García Lorca Bernarda Alba háza címû mûvének színpadi adaptációját.

Új bemutató a 74 Színházban

• Szombaton este 7 órától ez évi elsô bemutatójával jelentkezik a marosvásárhelyi vár Mészárosok bástyájának felsô szintjén székelô 74 Színház. A Netotu címû elôadást Cristi Juncu rendezte és alkalmazta színpadra Isaac Bashevis Singer és Jean Claude Carriere mûvei alapján, fôszereplô Marius Damian.

Dicsôszentmártonban az Alvajáró románc

• A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának a Yorick Stúdióval együttmûködésben készült elôadása, az Alvajáró románc Dicsôszentmártonban is színpadra kerül. A zenés színpadi játék elôadói Szabadi Nóra, Ördög Miklós Levente és Tollas Gábor színmûvészek, valamint Fekete Zsolt egyetemi hallgató. Zenészek: Sándor Gyula és Zonda Attila. Díszlet-jelmez: Szabó Annamária. Rendezô- koreográfus: András Lóránt. Az elôadásra Dicsôszentmártonban, a Magyar Közmûvelôdési Házban kerül sor holnap este 7 órától.

Hahota-kabaré

• A Hahota színtársulat ma este 7-tôl a Szovátai Mûvelôdési Házban, míg január 27-én, szombaton ugyancsak este 7 órától a marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében újra színre viszi nagy sikerû, Pecázás a zavarosban címû zenés szilveszteri kabarémûsorát. Szereplôk: Puskás Gyôzô, Csergôffy László, Szabó Mária, Székely M. Éva, Cseke Péter, Cseke Erzsébet. Billentyûs hangszeren játszik Hajdú Jenô, meghívott énekes Bodoni Ildikó. Mûsoron: Nóti Károly és Lôrincz Miklós bohózatai. Jegyek a Mûvelôdési Ház, illetve Kultúrpalota jegypénztáránál kaphatók. Információk a www.hahota.com honlapon.

• Ma este a tegnapi, rendkívüli szilveszterutói hangverseny megismétlésére kerül sor. A 7 órától kezdôdô koncertet Gheorghe Costin vezényli, közremûködik Borsos Edith (mezzoszoprán) és Alfredo Pascu (tenor). A hagyományos, vidám hangulatú hangversenyen ifj. Johann Strauss és Josef Strauss mûveit szólaltatja meg a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia zenekara, közöttük részleteket a Denevér címû operettbôl, a Cigánybáróból, de természetesen a polkák és keringôk sem hiányozhatnak.

• Csütörtökön este 7 órától ismét rendkívüli hangverseny veszi kezdetét a Kultúrpalota nagytermében. Ezúttal Vincent Grüger (Németország) vezényel, közremûködik Ramona Eremia (szoprán) és Szerekován János (tenor). Részletek hangzanak el Mozart, Rossini, Puccini, Smetana, Wagner és Weber operáiból, közöttük a Varázsfuvolából, a Figaro házasságából, a Tell Vilmosból, Pillangókisasszonyból, a Bûvös vadászból, a Tannhauserbôl. A koncertre a 15-ös számú bérlet érvényes.

Átadják a Látó Irodalmi Díjakat

• Holnap délután 6 órakor a Látó Irodalmi Színpadán, a marosvásárhelyi Kultúrpalota kistermében a folyóirat munkatársai átadják a Látó Irodalmi Díjakat. Felolvasnak mûveikbôl a következô díjazottak: Burus János Botond, Szepesi Attila, Térey János, Vermesser Levente. Laudációt mondanak a Látó szerkesztôi.

A Magyar Kultúra Napja Marosvásárhelyen

• Az Erdélyi Magyar Közmûvelôdési Egyesület megyei szervezetének szervezésében kerül sor vasárnap 17 órától a Kultúrpalota kistermében Györffy András színmûvész és fia, Györffy Zsolt közös mûsorára. A Magyar Kultúra Napja alkalmából sorra kerülô rendezvényen ünnepi beszédet mond Farkas Ernô magyar szakos tanár, közremûködik Szabó Elôd énekes-gitáros elôadó. A belépés ingyenes.

Magyartanárok találkoznak a Bolyaiban

• Módszertani találkozót tartanak holnap 10 órától a magyartanároknak a Bolyai Farkas líceumban. Meghívott elôadóként Geo Serban Bukarestbôl érkezik, és a román és magyar írók közti szakmai, emberi kapcsolatokról tart elôadást. A rendezvényen továbbá a tantárgyversennyel kapcsolatos megbeszélés lesz, és a résztvevôk megismerkedhetnek az internetre felkerült szakaszzáró és érettségi tételek szerkezetével. A szervezôk minden magyar szakos tanárt szeretettel várnak.

Búcsú Remeteszegen

• Holnap déli 12 órakor tartja egyházközségi ünnepét a marosvásárhelyi Remete Szent Antal-plébánia. Az Egyesülés negyedbeli katolikusok búcsúünnepére a város minden plébániájáról várják az együtt imádkozni vágyókat. Az idei búcsú különlegessége, hogy a hívek a hamarosan elkezdôdô templomépítésért végeznek könyörgést, kérve Isten segítségét. Igét hirdet ft. Czikó László cserealji katolikus lelkész. Az ünnepség színhelye a Kerektó utca 2. szám alatt található római katolikus kápolna.

Bölöni Domokos Székelykeresztúron

• Irodalmi találkozót tartanak Székelykeresztúron, a Zeyk Domokos Iskolaközpont dísztermében. Ma 17 órakor mutatják be Hadnagy József Hajnaltól hajnalig címû verseskönyvét és lapunk munkatársa, Bölöni Domokos: Jézus megcibálja Pricskili Dungónak a fülét címû rövidprózakötetét, a szerzôk jelenlétében. Az est szervezôi: Bartos László igazgató, Pávai Gyöngyvér aligazgató és Antal Erzsébet magyar szakos tanárnô, ôket segítik a Zeyk Domokos Iskolaközpont magyartanárai. Közremûködik az iskola irodalmi köre. A találkozó dedikálással zárul.

Segesvári imahét

• Segesváron hétfô délután 4 órától kezdôdik az immár 10. alkalommal megszervezendô imahét, a vallásos rendezvénysorozat hat egyház képviselôinek közös igehirdetésével. A város polgármestere, Dorin Danesan köszöntô beszédet mond. Az imahét jövô szombatig tart, hétfôn evangélikus, kedden görög katolikus, szerdán ortodox, csütörtökön református, pénteken unitárius és szombaton római katolikus igehirdetést tartanak, naponta 16 órától kezdôdôen.

Gézengúz játszóház – új helyszínen

• A Folk Center Alapítvány keretében mûködô Gézengúz játszóház és táncház a következô programokra várja a gyerekeket: kézmûves-foglalkozás kedden 18 órától óvodásoknak (3-6 év); szerdán 18 órától kisiskolásoknak (7-10 év). Helyszín: a kövesdombi unitárius templom tanácsterme.

Gyulai Líviusz kiállítása a Bernády Házban

• Jövô péntekig még megtekinthetô a Kossuth-díjas érdemes mûvész, az erdélyi származású budapesti grafikus, Gyulai Líviusz alkotásainak reprezentatív válogatása a marosvásárhelyi Bernády Ház földszinti galériáiban. Elsô idei rendezvényét a ház a Magyar Köztársaság nemrég felavatott Sepsiszentgyörgyi Kulturális Koordinációs Központjával közösen szervezte.

Bucsini alkotótábor

• Január 26-án, péntek délután 5 órától új tárlat nyílik a Bernády Ház földszinti galériáiban. A kiállításon a bucsini alkotótábor munkáiból összeállított válogatást láthatja az érdeklôdô közönség.

Téli fotótárlat

• A Bernády Ház emeleti galériáiban a Marosvásárhelyi Fotóklub hagyományos téli tárlata látható, amelyen a fotómûvészeknek az elmúlt évben készült, mintegy hatvan alkotását tekintheti meg a látogató. A képek megvásárolhatók, a befolyt összeget a Vár Galéria fenntartására szánják a fotóklub tagjai.

Második világháborús tárlat

• A marosvásárhelyi, Bolyai téri unitárius egyházközség tanácstermében Benkô József gyûjtônek a doni csata 64. évfordulója alkalmából felállított, második világháborús tárgyakból álló hadtörténeti kiállítása látható.

• Január 19-e és 25-e között a Mûvész moziban az Apocalypto címû filmet (képünkön) vetítik. Rendezte Mel Gibson, fôszereplôk: Dalia Hernandez, Gerardo Taracena. Vetítési idôpontok: 16.30, 19 és 21.30 óra, csütörtökön 16.30 és 19 óra. A fél tízkor kezdôdô vetítésekre kedvezményes jegyekkel várják a nézôket, egy jegy ára 6, illetve 4 lej.

• Az Ifjúsági moziban az Ég hôsei címû filmet vetítik. Vetítési idôpontok: 17 és 19.30 óra, hét végén 22 óra. A 17 órai elôadásokra kedvezményes jegyek válthatók, egy jegy ára 5, illetve 3 lej.

A januári enyhe, sôt napközben meleg idôjárás miként hatott, hat a kultúrák állagára, befolyásolja-e a növények fejlôdését? Milyen munkálatok végezhetôk? A talaj víztartaléka hogyan ôrizhetô meg? – kérdeztük Náznán Jenôtôl, a Megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság igazgatójától.

A rendkívül enyhe, sôt hellyel-közzel melegnek mondható tél különleges a mezôgazdálkodás szempontjából. A civil ember szemszögébôl nézve felér egy téli fûtési támogatással. A gazdász szemével követve, a rendkívüli idôjárás nem biztató, mindig rendkívüli helyzetbe sodorja a gazdálkodókat. Szektoronként elemezve a kockázati tényezôket, a mezôgazdasági igazgatóság szakemberei megállapították, hogy az ôsz folyamán késôn elvetett gabonákra nézve az enyhe idôjárás jó hatással volt. A december elsô napjaiban bevetett parcellákon a kultúrák ma szépen zöldellnek. Az optimális idôszakban elvetett gabonák szépen bokrosodtak, tehát erôsödött a növényállomány. Viszont a mostani idôjárásnak negatív hatásai is vannak. Az idôjárás szempontjából "normális" években december elsô felében beálltak a hidegek, az ôszi gabonák egy ún. edzôdési szakaszon mentek át, hozzáedzôdtek a téli idôjáráshoz. Ezáltal javult télálló képességük. Az idei téli idôszakban ez az edzôdés nem történt meg. Ha netalán hó nélkül bekövetkezik egy –15, –18 C-fokos hideg idôszak, nagyon nagy veszteségre számíthatunk.

Ez a januári meleg idôjárás a gyümölcsösökben és szôlôsökben okozhat károkat. Ha a következô napokban is 5 fok fölé emelkedik a hômérséklet, netán 10 C- fokig, mint az elmúlt napokban, akkor a növényekben elindul a nedvkeringés, a rügyek megduzzadnak, a növényen más tavaszias megnyilvánulások is észlelhetôk lesznek. Mivel még téli hónapban vagyunk, mindez nagy veszélyeket rejthet. Egy hirtelen fagy beállta komoly termôrügy-, termôágveszteségeket okozhat, ami jelentôs termésmennyiség-csökkenéshez vezet. Ha a következô napokban rendszeresen tíz fokig emelkedik a levegô hômérséklete, akkor a rügyfakadás is megindulhat. Az elmúlt éjszakai, reggeli lehûlések kimondottan jó hatásúak voltak, mert visszafogják a vegetációban, fejlôdésben a növényeket.

A gyümölcsösökben, szôlôsökben végzendô munkálatok szempontjából ez az idôjárás kedvezô, mert meg lehet kezdeni a tavaszi metszéseket. Az öt fok feletti napokon a lemosó permetezéseket is el lehet végezni. A furcsa az, hogy ilyen munkálatokat január közepén még nem végeztek a gyümölcstermesztôk.

Talaj szempontjából a Marosmentén jelentôs mezôgazdasági területek vannak megszikkadva, ahol lehetne tárcsázni. A termôterületeken a talaj vízkészletének megôrzésére kell törekedni. Marosvásárhelyen és környékén novemberben négyzetméterenként 16, decemberben 19 liter csapadék esett, de a megyének vannak olyan övezetei is, ahol a csapadékmennyiség 9–13 liter volt. Ezek a mennyiségek nem pótolják a talaj vízszükségletét. Szeles, napsütéses napokon a párolgás nagy, a víztartalék csökken. Egy bôséges havazás két okból is jó lenne: biztosítaná a növények védelmét és a talajvíz-utánpótlást. A talajvíz megôrzésére ajánlatos – ahogy a terepviszonyok megengedik – boronálással azonnal lezárni a talaj párolgási felületeit.

Más szempontból, az enyhe idôjárás mindenféle kártevônek kedvez. Fokozottan kell figyelni a kártevôk megjelenésére, ugyanis, ha nem is szaporodnak, könnyedén élik túl a téli idôszakot, sôt vándorolnak is.

Ha bekövetkezik egy hó nélküli mínusz 15–18 C-fokos fagyos idôszak, a gazdálkodók jelentôs károkra számíthatnak. E kockázati tényezô ellen semmit sem tehetünk, legfeljebb reménykedhetünk, hogy az utolsó téli hónap bôséges lesz havazásban – jelentette ki Náznán Jenô.

A tegnapi, Ayoun – Kayes közti 484 kilométeres szakasszal az utolsó négy megpróbáltatás elsôjének vágott neki a mezôny. A napi távból 257 kilométer volt a gyorsasági távja, immár nem homokdûnék között, hanem kemény talajú gyors terepen, szûk utakon, ami ismét új követelmények elé állította a versenyzôket.

Köztük a minden eddiginél jobb helyzetben levô magyarokat is. A Dakar rali történetének eddigi legfényesebb magyar sikereit könyvelhetjük el, ha mindegyik, még versenyben levô résztvevô a maga kategóriájában az elsô 50 helyezett között látja meg a célvonalat. Erre jó esélyek vannak. Akik kiállták az eddigi próbákat – ha ügyelnek a technikára és a megint változó terep jelentette veszélyekre –, már csak nagy balszerencse esetén kényszerülhetnek kiállásra. Az utolsó napok elôtt a mezôny fél napi pihenôt kapott, mert szerdán nem volt gyorsasági, csak egy 280 kilométeres összekötô szakasz, ahol nem mértek idôt.

Az idei versenynek vasárnap vége, ám a Dakar- rajongók számára a jövôre nézve kecsegtetô kilátás, hogy talán két év m&ua