|
LIX. évfolyam 13. (16495.) sz. |
2007. január 18., csütörtök |
Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 70 eurócent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 – euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk reklam@e-nepujsag.ro
Apróhirdetések
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
Díjmentesen
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Enyhén fogalmazva a bôség zavarában nézegethetik a végzôs diákok az érettségi- és kisérettségi-tételeket, pontosabban tételcsomagokat (hisz minden tétel három feladatból áll), amelyek hétfôtôl már olvashatók az oktatási minisztérium honlapján. Nyilvánosságra hozataluk széles körû visszhangot váltott ki. Egyesek az oktatásügyben eluralkodott korrupció fejének porba hullásaként üdvözölték a lépést, hiszen szemfüles újságírók az elmúlt években azt bizonyították, hogy pénzzel és némi furfanggal a hét pecsét alatt ôrzött tételekhez hozzá lehetett jutni. Most ilyen praktikákra nem lesz szükség, s remélhetôleg a százból valóban csak az utolsó percben húzzák ki azokat, amelyeket a diákoknak a vizsgán meg kell oldaniuk. A nyíltságnak ez a formája, bár nem román találmány, hisz az Európai Unióban természetes dolognak tûnik, mindenképpen értékelhetô. Még akkor is, ha a magyar diákok az anyanyelvet leszámítva a többi tantárgyból egyelôre csak román nyelven férhetnek hozzá a tételekhez, amelyeknek a fordítása s a használatban levô magyar könyvekhez való igazítása az ígéretek szerint már elkezdôdött. A pontosan megfogalmazott feladatcsomagok egyesek szerint serkentôleg hatnak tanárra és diákra egyaránt. A tanárra többek között azt a felelôsséget róják, hogy minden körülmények között be kell fejeznie a tananyagot, át kell fésülnie a tantárgyából megjelenô 100 tételt. Nem egyszerû feladat lesz, még akkor sem, ha januártól néhány százalékkal több bérért teszi. Mások úgy vélekednek, hogy a diákok kreativitása fogja megszenvedni, hogy a késôbbiekben készen hozzáférhetnek a megoldásokhoz is, és bemagolják azokat. Ezt vetíti elôre a marosvásárhelyi orvosi egyetem példája, ahol tíz év után arról döntöttek, hogy a tételeket a vizsga elôtt három nappal állítják össze, mivel az utóbbi években a felvételizô diákok nem az anatómiát és a fizikát vagy kémiát tanulták meg, hanem a tesztkérdésekre adandó válaszokat. Elismeréseken és kételyeken túl egy biztos. Ha e sorok írója, ha most lenne érettségizô diák, azonnal bepánikolna az öt írásbeli tantárgy 500 tételcsomagjának (kinyomtatva közel ezer oldal) az áttanulmányozása során. És hol vannak még a szóbeli tételek? Igaz, hogy a feladatok sok részelemet tartalmaznak egy-egy leckébôl, s a tananyag, amibôl válogatták, nem változott. Valószínû, nem lenne ok semmi pánikra, és a diszkriminációt sem emlegetnék, ha a tételvariánsok már a kilencedik osztály kezdetén ismertek lettek volna, és a négy év alatt lett volna idô alaposan kidolgozni valamennyit. Ha viszont csak most, a negyedik év utolsó hónapjaiban teszik közzé, nem kellett volna átesni a ló túlsó oldalára, és a száznál kevesebb változat is bôven elég lett volna. Különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy a végzôs tanulóknak az öt érettségi tantárgy mellett a többi nyolcból, kilencbôl is készülniük kell az órákra, hisz egyes fôiskolák az érettségi eredmények mellett a négyévi általánost is figyelembe veszik. Arról nem is beszélve, hogy a közepes vagy gyengébb képességû diákokra ezúttal sem gondolt senki, holott az iskolai népesség felét ôk alkotják. Arra viszont befizetnék, hogy a rendszer kidolgozói, élükön az álomkocsin furikázó miniszterrel, a több mint ezer oldalnyi feladat láttán négy és fél hónappal az érettségi elôtt mit tennének…
Kedden bûnvádi feljelentést nyújtott be a Marosvásárhelyi Bíróság Melletti Ügyészségen a Fratia szakszervezeti szövetség megyei fiókszervezete melyben többek között okirathamisítással, bíróság elôtti hamis nyilatkozattétellel és a szakszervezeti törvény megsértésével is vádolják a CSDR szakszervezeti szövetség helyi fiókjának vezetôit, és civil peres félként is kérik az ügyészségtôl a rivális szakszervezet vezetôinek bíróság elé állítását.
A bûnvádi feljelentés benyújtását tegnap egy sajtótájékoztatón jelentették be a megyei szakszervezeti házban, ahol Ribana Murar, a Fratia jogásza kifejtette, a CSDR vezetôi a két szervezet román elnevezésének hasonlóságát kihasználva (hivatalos megnevezésében mindkettô az UJSL Mures – megyei szakszervezeti szövetség megnevezést használja) megtévesztették a városi bíróságot, és a jogi személyek ott vezetett jegyzékében a Fratia iktatási száma alá a CSDR helyi szervezetét jegyeztették be.
A jogász szerint a CSDR lépése arra vall, hogy megpróbálják megszerezni a Fratia tulajdonában levô megyei szakszervezeti házat. Az ingatlan 2004-ig a rendszerváltás utáni elsô megyei szakszervezeti szövetség (ennek mindkét rivális szervezet tagja volt) által létrehozott Mures Sin Kft. törzstôkéjében vagyonként szerepelt. Ennek a cégnek az egyetlen részvényese a régi megyei szövetség jogutódlása révén a Fratia. A jogi személyek jegyzékében a Murar szerint a bíróság megtévesztésével eszközöltetett változtatást kihasználva a helyi CSDR vezetôi a saját szervezetüket jegyeztették be a cégjegyzéknél a Mures Sin Kft. tulajdonosaként. Ám ezzel nem váltak a megyei szakszervezeti ház tulajdonosaivá, mivel az ingatlant 2004-ben kivették az említett cég törzstôkéjébôl. Egyébként a cégnek 2004 óta semmilyen gazdasági tevékenysége nincs, ezért vélte úgy a Fratia jogtanácsosa, hogy a rivális szervezet valójában a központi fekvése okán nagy értékû szakszervezeti ház megszerzésének célzatával igyekezett a nem mûködô cég birtokába jutni. Mint elmondta, a szakszervezeti ház a telekkönyvben a Fratia tulajdonaként szerepel, és átiratban figyelmeztetik a napokban a kataszteri hivatalt is, hogy amennyiben ott is történne hasonló jogtalan próbálkozás, az ne járhasson sikerrel. Ezenkívül a cégjegyzéknél is megfellebbezték azt a döntést, mellyel a CSDR gyakorlatilag a nem mûködô Mures Sin tulajdonosává vált, és a visszaélésekre a Legfelsôbb Bírói Tanácsnál, valamint az Igazságügyminisztériumnál is panaszt emelnek.
A két szervezet közti konfliktus nem újkeletû, még az 1990-es évekbôl származó, a régi szakszervezeti szövetség elnöki széke körüli érdekharcokra vezethetô vissza, melyekrôl az adott idôben lapunkban is beszámoltunk. Bûnvádi köztörvényes eljárásra viszont még a sokéves szakszervezeti hatalmi harc során nem volt példa.
Horgászként évtizedek óta járjuk a Maros völgyét.
Sajnos, a régi Vásárhely feletti szakaszon a szomorúfûzzel, égerfákkal benôtt martoknak ma már nyoma sincsen. A legnagyobb kárt azonban szemmel láthatóan a mederben zajló kavicskitermelés okozta. Az elmúlt 25-30 évben például eltûnt a folyami rák, amely reliktumfajként igen érzékeny minden környezetváltozásra, de számos csiga- és kagylófaj is kipusztult. Manapság eseményszámba megy, amikor a horgász a Marosban halat fog. Éppen ezért elégtétellel olvastuk a Népújság egyik múlt év decemberi számában, hogy végre a megyei tanács védetté nyilvánította a Maros medrét és árterületeit, hiszen ez azt jelenti, hogy minden eddigi káros tevékenységet beszüntetnek.
Január elsô napjaiban, néhány napos szünet után azonban ismét megjelentek az exkavátorok és zavartalanul folytatódik a kôkitermelés, legalábbis a Gernyeszeg–Körtvélyfája szakaszon. Nos, a csatlakozás dacára, íme egyesek továbbra sem alkalmazzák az (egyébként az EU-ban is) elfogadott környezetvédelmi törvényeket, elôírásokat.
Építkezni is kell, de Európa-szerte építkeznek, mégsem tették tönkre a folyók medreit.
Következésképpen: felkérjük az illetékes hatóságokat, nyomatékkal a prefektust, mint a törvényességi felügyeletre felhatalmazottat, hogy alkalmazzák végre a törvényeket. A megyei tanácstól is azt várjuk, hogy ha már védetté nyilvánította a Maros medrét és árterületeit, szerezzen érvényt is ennek. Legalább a minket követô nemzedékek kapják vissza, élvezhessék azt a csodálatos látványt, amelyet a Maros völgye jelentett egykoron.
Tisztelettel: Osztián Béla mérnök; Varga Imre mérnök; Kolozsvári Puskás Sándor szobrász; Takács Lajos mérnök; Merza István; Buttinger István; Velicsek András; Clinca Lucian mérnök
Albérletbe költözni, együtt élni a szülôkkel vagy külföldön dolgozni évekig és gyûjtögetni? – egyik sem túl kecsegtetô, de nagyjából ezek a lehetôségek, melyek közül választhatnak a fiatal házasok, akiknek szüleik nem tudnak külön lakást biztosítani. Habár a saját otthon az önálló élet elsô feltétele, a legtöbb fiatal párnak nem adatik meg ez a luxus.
Az állam is besegít
Január elsejétôl az állam támogatja a házépítésbe kezdô fiatalokat. E törvény értelmében a 35 évnél fiatalabbak az állami költségvetésbôl támogatásban részesülnek, amely a tervezett ház értékének 20 százalékát teszi ki. A támogatás összege azonban nem haladhatja meg a 10.000 eurót, az építendô lakás felülete pedig nem lehet nagyobb, mint 81 négyzetméter. Tehát valamivel nagyobb, mint egy elsô osztályú, háromszobás tömbházlakás. Az illetékesek véleménye szerint e kikötés azt hivatott megakadályozni, hogy luxusvillákat építsenek állami pénzekbôl. Mindez valóban pozitív kezdeményezés, mi azonban arra voltunk kíváncsiak, milyen konkrét lehetôségek állnak a fiatal házasok rendelkezésére, hogyha úgy döntenek, bankkölcsönt vesznek fel lakásvásárlásra.
Mit ajánlanak a bankok?
Négy bank marosvásárhelyi kirendeltségét kerestük fel és arról érdeklôdtünk, milyen feltételeknek kell eleget tenniük a fiatal házasoknak, hogyha lakáshitelt szeretnének felvenni, milyen ajánlatok közül választhatnak, mekkorák a kamatlábak, illetve a havi részletek. Már az elsô bankban kiderült, kizárólag fiatal házasoknak szóló lakáskölcsön-ajánlatok nincsenek. A bankokban huszonöt, illetve harminc évre vehetô fel lakáskölcsön és szükséges egy huszonöt százalékos elôleg. Várhatóan márciustól egyes bankokban ez nem lesz kötelezô. A kamatlábak attól függôen változnak, pénznemben igénylik a kölcsönt – tájékoztatnak a tanácsadók: az euróra 6,9 százaléktól 9,5 százalékig, a lejnél 8,5 százaléktól 11,2 százalékig, a svájci frank esetében pedig 4,9-tôl 6,10 százalékig változik a kamatláb. A egyhavi részlet az illetô család havi bevételétôl függ, ugyanis nem haladhatja meg a jövedelem 35 százalékát. Kérdésünkre, hogy mekkora nettó bérrel kell rendelkeznie a fiatal párnak ahhoz, hogy egy lakáskölcsönt igényelhessen, kiderült: van, ahol elegendô a háromszázötven lejes jövedelem, de máshol a család havi jövedelme minimum 300 euró kell legyen, ez alatt kezesre milyen van szükség. Elôny azonban, hogy ebbe az összegbe beleszámítható az elsôfokú rokonok fizetése is, abban az esetben, ha ezek lakcíme megegyezik a fiatalokéval. Persze, mindenhol a család havi bevétele határozza meg, mekkora kölcsönt vehet fel egy fiatal házaspár, ugyanis ha keveset keresnek a felek, akkor már eleve csekélyebb összegre pályázhatnak.
– Átlagban a lakáskölcsönt igénylôk tíz százalékát teszik ki a fiatal házasok. A lényeg az, hogy a fiatalok valóban fizetni tudják a részletet, hogyha a családi kassza havonta nem bírná meg ezt, akkor jobb nem belevágni, ugyanis akkor nem segítenek rajtuk, hanem inkább gondot okozunk nekik. Sok olyan fiatal fordul hozzánk, akik fizetési bizonylatán minimálbér van feltüntetve, azonban jóval többet keresnek és talán fizetni tudnák a kölcsönt, de emiatt mégis elesnek a lehetôségtôl – mondja D.A. banki tanácsadó.
Konkrét eset példájával ecsetelve a helyzetet: ha a család egy háromszobás lakást szeretne vásárolni, ami átlagban 150.000 lejbe kerül, az elôleget leszámítva, hozzávetôlegesen 110.000 lejt igényelne a banktól. Ezt abban az esetben teheti meg, hogyha a család havi jövedelme 2600 lej, mivel a 25 évig fizetendô részlet havi 900 lejre tehetô. Bizonyára kevés olyan fiatal pár van, aki ezt gond nélkül megengedheti magának, hisz ott vannak a számlák, egyéb kiadások, sokan ennyi pénzbôl élnek egy hónapig, így nem tudnák törleszteni a hitelt. A másik oldalról vizsgálva a kérdést, a bankok elvárása is reális, hisz ha nem is volna követelmény a magas jövedelem, egy minimálbérbôl tengôdô család képtelen volna fizetni a részleteket. Ennek alapján mindenki addig nyújtózkodik, amíg takarója engedi. A probléma csak az, hogy a keveset keresô fiatalok is álmodoznak saját lakásról. Lehet, hogy ez számukra csak álom is marad?
Mínusz öt körül van kinn. Az hidegnek számít, ugyebár? Logikus, hogy ilyenkor az embernek van sapkája, sálja, kesztyûje. Soroljam tovább? Nem, mert nincs szükség rá. Vagy talán mégis? Téli zokni, ing, harisnya, pulóver, nadrág, csizma.
Miért kételkedem magamban? Mert gyakran megtörténik, hogy mit sem sejtve, fütyörészve megyek az úton, és egyszer csak meglátok egy köldököt. Aztán még egyet és még egyet. És megijedek, kérem szépen, mert még mindig mínusz öt fok van kinn. Lehet, hogy a köldök szép, és a has is, és az egész felszerelésnek a viselôje (általában fiatal lányokról van szó), nem mindig attól ijedek meg, hogy csúnya. Hanem attól, hogy kint van, és folyamatosan felvillan.
Most persze lehetne kategorizálni a hasakat: szép és csúnya, szoláriumozott vagy szimpla, kövér, sovány vagy csinos, sminkelt vagy sminkeletlen. Igen, igen, a hasat is kell sminkelni, fôleg ha kinn van, és fôleg télen, mert esetleg megpirosodik a hidegtôl, és a barna amúgy is jobban mutat. De nem ez a lényeg.
Ha kinn van a has, akkor a vese is, na meg a petefészek sincs messze a külvilágtól, hála a nagyon szexi, nagyon csinos és nagyon egészségtelen csípônadrágoknak. Nyáron, amikor olyan meleg van, hogy az ember legszívesebben a bôrét is levetné, akkor megbocsátható a lenge öltözék. De az orvosok akkor sem ajánlják, ugyanis középtájt a test különösen érzékeny, és pontosan ott kellene a legvédettebb legyen. Mostanában pedig a kislány vidáman siklik a kedvese felé a korcsolyapályán, felemeli a karját, és máris elôbukkan a hasa.
Azt is meg lehet magyarázni, hogy miért. Olvastam valahol, hogy azért köldökcentrikus a divat, mert a nôi test legvonzóbb területeit fedi fel. Azért vonzó a derék, mert ha karcsú, akkor fiatal testre vall, olyan nôre, aki egészséges utódokat szül. Ez logikus tehát, de most ez is meg fog fordulni. Mert ha mínusz öt fokban kinn van, akkor hamarosan egészségtelen lesz, és elveszíti a szexepiljét.
Ennyi erôvel akár feliratokat is hordhatna az illetô lány a homlokán: én nem akarok egészséges gyermekeket, én nehéz terhességet akarok, fel akarok fázni, petefészek-bántalmakat szeretnék, vesekövet, vesekrízist stb.
Félek, mert szépek az egészséges gyermekek.
Megkétszerezték részesedésüket a közép-kelet-európai országok a világkereskedelemben az elmúlt évtizedben, jelenleg 4 százalékkal részesednek az összforgalomból – olvasható az osztrák BA-CA és az UniCredit csoport legutóbbi, a régió iparát vizsgáló piaci elemzésében. A közép- és kelet- európai országokból származik az EU 15-ök teljes importjának 8 százaléka.
Az elemzés szerint a jó teljesítmény a mélyreható strukturális átalakítások eredménye. Az utóbbi években átalakult a közép- és kelet-európai országok nemzetközi specializálódása és termelési struktúrája: a hagyományos iparágak helyét egyre inkább átvették a közepes, illetve csúcstechnológiát képviselô ágazatok. Ezeknek az iparágaknak a régió gazdasági teljesítményében való részesedése 2005-ben már 23 százalék volt az 1995. évi 13 százalékkal szemben.
A külföldi befektetések is nagy szerepet játszottak e strukturális változások véghezvitelében, növelve a régió versenyképességét.
A BA-CA szakértôi szerint a térség országainak növekedési kilátásaira a kínai gyártók sem jelentenek veszélyt: miközben Kína a munkaigényes iparágakra, például a textil- és bôriparra, illetve néhány tôkeigényes területre(elsôsorban a számítástechnikai alkatrészek gyártására) összpontosít, a közép- és kelet-európai országok exportjában elsôsorban a közepes- és csúcstechnológiai ágazatokon van a hangsúly.
A következô években az átlagosat meghaladó mértékû növekedésre számítanak az elemzôk a tôkeigényes iparágakban, például az elektromos és optikai berendezések és a közlekedési eszközök gyártása terén. Kétszámjegyû növekedés várható a közlekedési ágazatban(elsôsorban az autóiparban) Közép- Európában, az újonnan csatlakozott Romániában és Bulgáriában, valamint Törökországban.
Igen kedvezô kilátások várnak az építôiparra, a régióban 9 százalékos növekedés várható.
A mezôgazdaságban, az élelmiszer-, ital- és dohányiparban megmarad az eddigi tendencia, a munkaerô- igényes textil- és bôriparban azonban kedvezôtlenebbek a kilátások: itt az elemzôk visszaeséssel számolnak 2008-ig Bulgária, Csehország és Szlovákia kivételével minden országban.
Határozattervezetet nyújtanak be magyar politikusok az Európa Tanácshoz a jövô héten a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemrôl kizárt két oktató ügyéhez kapcsolódóan – jelentette be Kozma József, az a magyar országgyûlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának szocialista alelnöke szerdán Budapesten. A parlamenti bizottság elnöksége az Országházban fogadta a Bolyai Kezdeményezô Bizottság vezetôit, köztük a két kizárt egyetemi adjunktust.
Németh Zsolt, a külügyi és határon túli magyarok bizottságának fideszes elnöke hangsúlyozta: az összes parlamenti politikai erô támogatja a két kolozsvári oktatót, Hantz Pétert és Kovács Lehelt.
Az ellenzéki politikus egyúttal kiemelte, hogy szerinte legalább hét magyar nyelvû felsôoktatási intézményre lenne szükség Romániában, a magyarság arányának megfelelôen.
Példa nélkül álló sikertörténetnek nevezte Angela Merkel német kancellár az európai egyesülés folyamatát az Európai Unió soros német elnökségének programját ismertetve szerdán Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésszakán. Németország az EU soros elnöki tisztét látja el a most kezdôdött fél évben.
Az interneten is közvetített beszédében Merkel az európai sokszínûség és tolerancia melletti kiállásra buzdított, s óva intett a Föld más népeivel és régióival szembeni gôgtôl. Állást foglalt a politikai szélsôségesség és a vallási türelmetlenség ellen, és sürgette a 27 tagország közötti szolidaritás fokozását.
Úgy ítélte meg, hogy "történelmi kudarc" lenne viszont, ha 2009 elejéig az EU nem tudna túljutni az európai alkotmánnyal kapcsolatos patthelyzeten. Megerôsítette, hogy júniusra Berlin szeretné az elsô döntésig vinni az elakadt alkotmányos szerzôdés ügyét.
Az uniós külpolitikai kérdések között kiemelte az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok szélesítésének, tényleges partnerséggé emelésének fontosságát. Mindazonáltal jelezte, hogy az EU-nak figyelembe kell vennie Moszkva vitáit a szomszédos országokkal.
A német elnökség prioritásai közé tartozik a nemzetközi kereskedelmi tárgyalások befejezésének elôsegítése is. Az uniónak fontos érdeke, hogy legkésôbb a következô parlamenti ciklusig ezek az egyeztetések befejezôdjenek – emelte ki Merkel.
A német program vitájában José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke egyebek között arról beszélt, hogy a március végén Berlinben, az EU alapításának évfordulójára emlékezô állam- és kormányfôi EU-találkozón elfogadandó nyilatkozatnak meg kell erôsítenie a fô célok között az uniós szolidaritás és a szociális kohézió fontosságát, az uniós politika és intézmények átláthatóságát, az energia- és környezeti politika fenntarthatóságát, a belsô és külsô biztonság növelését, valamint az unió tekintélyének javítását a világban.
A tavaszi EU-csúcsértekezlet legfontosabb teendôi közül a bizottsági elnök kiemelte a klímavédelmi törekvéseket, azon belül a szennyezôanyag-kibocsátások 20 százalékos csökkentését 2020-ra, valamint az uniós energiapolitika továbbfejlesztését .
Múltbéli eszközökkel nem lehet tovább építeni Európát – vélte még Barroso, aki szerint a német elnökségi félév a legalkalmasabb arra, hogy a mûködés terén az érdemi változások megkezdôdjenek.
A roham szinte az elviselhetetlenségig fokozódott, amikor karácsony elôtt elterjedt, hogy Vilmos – aki apja után a második a brit trónutódlási sorban, és V. Vilmosként majdan az Egyesült Királyság uralkodója lesz – napokon belül bejelenti az eljegyzést.
Ez egyelôre nem történt meg, ám a média érdeklôdése nem csappant; a 25. születésnap elôestéjén tizenkét fotós és három televíziós stáb várakozott folyamatosan Kate londoni lakása elôtt. Ráadásul a roham most már durvul is: megjelentek az elsô olyan fotók, amelyek kifejezetten az igen csinos trónörökösi barátnô harisnyás combjainak szoknya alatti vidékeire összpontosítanak.
A The Times értesülése szerint az udvar – a Dianát szó szerint élete utolsó pillanatáig hisztérikusan üldözô fotóshad nyomasztó emlékétôl kísértve – ezt megelégelte, és csírájában próbálja elfojtani Kate lassan hasonló méreteket öltô üldöztetését. A lap szerint a jövendô após, Károly trónörökös jogi csapata többfrontos ellentámadást készít elô; a királyi család ügyvédei a polgári és a büntetô törvénykönyv minden lehetséges cikkelyét megpróbálják bevetni a paparazzók féken tartására.
Az udvar nevében eljáró Harbottle and Lewis ügyvédi iroda máris figyelmeztette az írott és az elektronikus sajtót, hogy vagy visszafogják magukat, vagy jogi eljárással lesznek kénytelenek szembenézni.
A nagy londoni jogi cég folyamatos kapcsolatban áll a sajtószervekkel, megpróbálva informális egyezségre jutni velük Kate Middleton magánéletének védelmérôl. Ha ez nem jár sikerrel, a jog eszközével lépnek fel a fotósok, az ô képeiket felhasználó hazai és külföldi sajtótermékek, valamint a sajtórendészeti hatóságok ellen.
Ehhez jogi támpontot ad a Diana halála után, 1997-ben elfogadott zaklatásellenes törvény, amely polgári és büntetôjogi eljárást tesz lehetôvé a hírességek magánéletének védelmére.
Románia 2014-ben tervezi az euró bevezetését. Az euróövezeti tagság elôszobájának számító ERM-2 rendszerhez történô csatlakozásra 2012 elôtt nem lesz kész az ország, tartalmazza a kormány kedden ismertetett, euróbevezetéssel kapcsolatos jelentéstervezete. A pénzügyminisztérium közleménye szerint a kormány még januárban elküldi az Európai Uniónak az euróbevezetés menetrendjével kapcsolatos elsô jelentését.
Az euróövezeti csatlakozás menetrendje alakítja a kormány további makrogazdasági politikáját, így az infláció mérséklését, és azt, hogy kezelhetô szintre csökkenjen a folyó fizetési hiány.
Mugur Isarescu jegybankelnök a múlt év végén azt mondta, hogy Románia 2012-2014 között tervezi bevezetni az eurót.
A gazdasági miniszter a Euromonoey címû szaklap bécsi konferenciáján, ugyancsak kedden, a maga részérôl Románia euróövezeti csatlakozását 2013-ban már elképzelhetônek tartotta.
Decemberben Romániában a tizenkét havi infláció 4,87 százalékos volt – a hivatalos kerekítéssel 4,9 százalékos -, vagyis a jegybank által megcélzott 4-6 százalékon belül alakult. Az évi átlagos infláció 6,6 százalékos volt. Becslések szerint az euróövezetben a tavalyi évi átlagos infláció 2 százalék körül alakult.
A kormány azzal számol, hogy idén a hazai össztermék 6,5 százalékkal nô, mielôtt 2009-ben 5,9 százalékra mérséklôdik a bôvülés üteme. Várakozása szerint a következô években 3,5 lej körül alakul az euró árfolyama.
A tervezettôl messze elmaradó kormányzati költekezés és a nagy import okozza, hogy Romániában a beruházások és a lakossági fogyasztás táplálta, meredek gazdasági növekedés dacára csökkent az infláció. Az infláció elleni küzdelem jegyében a Román Nemzeti Bank tavaly, 2006-ban mindenesetre kétszer emelte alapkamatát, összesen 1,25 százalékponttal 8,75 százalékra, és októberben megszigorította a kölcsönzés feltételeit a magánszemélyek számára.
A Román Nemzeti Bank 2005. augusztusban tért át az inflációs célkövetésre, 2005 végére elôször 6-8 százalékot, késôbb 6,5-8,5 százalékot célzott meg, de a 2005. decemberi végeredmény – 8,6 százalékos tizenkét havi infláció – még ezt is túllépte.
A kormány tavalyra 2,5 százalékos GDP-arányos deficitcélt állított be, a szaporítani tervezett infrastrukturális beruházások miatt. Az eredeti cél 0,5 százalékos hiány volt, a célszámot az év során négyszer emelték. Az októberben elkészült, idei költségvetési terv szerint az államháztartási hiánycél az idén a GDP 2,8 százaléka. Az euróövezeti feltétel: legföljebb 3 százalékos hiány.
Ehhez képest tavaly az elsô tíz hónapban 6,87 milliárd lej (513,8 milliárd forint), a hazai össztermék 2,04 százalékának megfelelô többlet keletkezett az államháztartási mérlegben, mert a román kormány, a tervezetek gyenge elôkészítése, szervezetlensége, késlekedése miatt képtelen elkölteni a pénzét.
A román közadósság a GDP körülbelül 20 százalékának felel meg. Az euróövezeti feltétel: legföljebb 60 százalék.
A magyar országgyûlés hivatalában dolgozó 26 tagú küldöttséget fogadott tegnap a Kultúrpalota Tükörtermében a Maros megyei és a marosvásárhelyi önkormányzat vezetése. A delegáció célja: tájékozódni a határon túl élô magyarság helyzetérôl. Az erdélyi körút elsô állomása, Marosvásárhely után a küldöttség Szovátára, Parajdra, Korondra és Csíkszeredába utazik.
Lokodi Edit megyei tanácselnök és Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere üdvözölte a népes küldöttségét, röviden bemutatva a város és a megye jellegzetességeit. Csegzi Sándor a gazdaság megerôsítésére, megfelelô programok életbeültetésére helyezte a hangsúlyt, míg Lokodi Edit reményét fejezte ki, hogy Románia EU-csatlakozása segít szellemileg felnôni, másképpen gondolkodni, hiszen itt, Erdélyben "még mindig meg kell a saját harcunkat vívni". Maros megyének szüksége van befektetôkre, az infrastruktúra fejlesztésére, pénzalapokra, támogatásra a kulturális örökség megôrzése és a magyar oktatás fejlesztése érdekében. A találkozón felszólalt még Kerekes Károly parlamenti képviselô, Balogh József megyei tanácsos, Albertini Zoltán fôtanfelügyelô- helyettes az oktatás helyzetét ismertette míg dr. Benedek Imre kardiológus professzor és dr. Benedek István hematológus az egészségügybeli állapotokra tért ki, Spielmann Mihály a város kulturális életérôl beszélt.
Dr. Sárdi Péter államtitkár, a delegáció Soós Zoltán múzeumigazgató kalauzolásával meglátogatta a képtárat is, a magyar országgyûlés külügyi hivatalának vezetôje elmondta: a küldöttség erdélyi körútjának célja megismerkedni a határon túli magyarok helyzetével, mindennapi életével, ez hozzájárul munkájuk hatékonyabbá tételéhez. Elmondta, a delegációban vannak olyanok, akik tudják, hogy vannak erdélyi gyökereik, olyanok, akik nem tudják, de vannak erdélyi gyökereik és olyanok, akik elôször jöttek Erdélybe. Hangsúlyozta, "a közös összefogásnak kell jellemeznie a kapcsolatunkat", és felajánlotta segítségét az önkormányzatoknak.
Traian Basescu államfô és Vojislav Kostunica szerb kormányfô szerdán Belgrádban tárgyalt, a megbeszélés végén kijelentették: a két ország közötti vízum ügyét a Szerbiában vasárnap tartandó elôrehozott választások után tárgyalja meg a két kormány. Basescu államelnök kijelentette, biztosította a szerb miniszterelnököt, hogy Románia hajlandó ingyenes vízumot adni a szerb állampolgároknak.
"Az új megegyezés a vízumot illetôen a szerbiai választások után kerül napirendre, és prioritást élvez" – mondta Basescu.
A szerb kormányfô elmondta, reméli, hogy a vízum ügye a két ország között mihamarabb megoldódik azt követôen, hogy Szerbiában demokrata kormányt hoznak létre a január 21-i választások nyomán.
A román elnök és a szerb kormányfô találkozását a Boris Tadies szerb államfôvel való találkozás elôzte meg. A Basescuval történt megbeszélés után a szerb elnök elmondta, hogy a találkozás során nem volt idô megtárgyalni a vízum kérdését.
A szerb államelnökkel illetve kormányfôvel való találkozásán Basescu hangsúlyozta, hogy nagyon fontos, hogy a vasárnapi választásokat követôen a demokrata erôk maradjanak kormányon Szerbiában.
Románia szerbiai nagykövete múlt héten küldött el levelet a belgrádi hatóságoknak, amelyben kéri a tárgyalások megkezdését a két ország közötti vízumrendszert illetôen.
Amennyiben a tárgyalások sikeresek lesznek, Szerbia és Románia között ahhoz hasonló vízumrendszer alakulhat ki, mint amilyen a Moldovai Köztársaság és Románia között van.
A szenátus Emberjogi bizottságának tagjai szerdán megvitatták a feddhetetlenségi ügynökségrôl (ANI) szóló törvénytervezetet, arra a következtetésre jutva, hogy Romániában már létezik törvény a területen, amelyen azonban javítani kellene, így egy újabb intézmény létrehozása szükségtelen.
Frunda György, a bizottság elnöke a megbeszélések végén, amelyen az igazságügyi minisztérium képviselôi is részt vettek, kijelentette, hogy jelenleg Romániában létezik törvény, amely megengedi a vagyonbevallási nyilatkozatok, és összeférhetetlenségek ellenôrzését, bár ez a törvény nem elég hatékony.
Nincs feltétlenül szükség egy új intézményre, hanem a meglévô intézmények tevékenységén kell javítani, állítják a bizottság tagjai.
A szenátorok rámutattak, hogy az EU 26 tagországában nem létezik az igazságügyi minisztérium által javasolt intézményhez hasonló.
Arra is rámutattak, hogy nem az Európai Tanács kérte Romániától az ANI létrehozását, hanem az igazságügyi minisztérium javasolta. Ezt Kibédi Katalin államtitkár, a tárca képviselôje is megerôsítette.
"Jelenleg a szenátus Jogi Bizottságánál létezik egy 2004-bôl származó törvénytervezet, amely a vagyonnyilatkozatokra és az érdekkonfliktusokra vonatkozik, a tervet az igazságügyi tárca nem támogatja, mivel saját terve van" – mondta Frunda. Frunda szerint az igazságügygi minisztérium tervének szövege "félreérthetô".
Rámutatott, hogy a tervezetben abból a feltételezésbôl indulnak ki, hogy loptál. "A diszciplináris büntetés utólag jön, de abból a feltételezésbôl indul, hogy olyan vagyont szereztél, amely nem törvénytelen, de legalábbis kétes" – mondta Frunda.
Most már tudom mitôl lesz civilizált a vasúti közlekedés Romániában. Megszigorították a bírságokat, többek között olyan vétségért, mint a jegy nélküli utazás, a vasuti kocsi ajtajának menet közbeni kinyitása, de olyan különleges dolgokat is büntetnek, mint az ütközôkön való utazás, vagy akár a kártyázás a vagonban. Vannak olyan kihágások, amelyeket tulajdonképpen nem is kellene szabálysértésnek nyilvánítani, hiszen csupán az elemi viselkedési szabályokat kellene betartani. Dicséretre méltó e próbálkozása a törvényalkotóknak, de ezzel még nem ébresztik fel több évtizedes Csipkerózsika-álmából a minôségi vasúti szolgáltatást. S hogy mi kellene ehhez? Álljon itt egy külföldi példa, nem a "civilizált" nyugatról, hanem a Balkán szívébôl. Nemrég Görögországban utaztam vonaton. A légkondicionáló berendezéssel ellátott másodosztályú kocsikban fotelekben ültek az utasok. Minden állomás elôtt figyelmeztették a leszállókat. Jegyet is a kalauztól kellett váltanunk, mert a kisebb állomásépületek 10 óra elôtt nem is nyitnak. Menet közben elromlott a légkondicionáló berendezés. Mindkét utaskísérô sûrû bocsánatkérés közepette kérte az utasokat, költözzenek át egy másik vagonba, többen is buzgólkodtak a baj elhárításán, ahol lehetett, ablakot nyitottak, s minden felszállót figyelmeztettek a kellemetlenségre. Minket ez a kis incidens nem zavart, inkább az elôzékenységen csodálkoztunk el. Sajnos, nálunk ("Kék nyilak" kivételnek számítanak) hozzá vagyunk szokva a rosszabbhoz: a piszkos vagonokhoz, az összetört csomagtartókhoz, a rosszul záró fülkeajtókhoz, az összetépett székhuzatokhoz. A görögországi vasúti kocsi valahogy tiszteletre kötelez. De nemcsak a járgány, hanem a szolgáltatás is. S ameddig nem érjük el ezt a színvonalat, a büntetések nagyságától függetlenül, mindig lesznek olyanok, akik tovább folytatják a vasúti kocsi firkáját, szagatják az üléshuzatot, erômûvészkednek a csomagtartókon, s a szemetet is a szék alá söprik. Mert, a közmondást parafrazálva, amilyen a vagon, olyan az utas. És fordítva S ameddig ezen nem változtatnak, legalább engedjék meg, hogy kártyázzanak az ingázók, hogy ne lássák a vagonban levô állapotokat, mert az ablakon úgyis ritkán lehet kinézni az üvegen vastagon álló piszoktól. Legalábbis itt, Maros menti tájainkon.
A gyerekek körben állnak. Akinél a gombolyag van, az elmond társainak valamit, ami rá jellemzô, majd továbbadja és lassan kialakul a barátság labirintusa – ki ne ismerné a népszerû csoportteremtô játékot? E szálak kovácsolták közösséggé a különbözô iskolákból, városokból érkezô gyerekeket a vasárnapi pedagógiai vetélkedô kezdetén. A diákok ismerkedtek, nevettek. A jó hangulat, a közös játék méltón igazolta a táblán szereplô jelmondatot: "Úgy kell játszani, hogy játékaink a komoly tevékenységeknek elôjátékai legyenek".
Mesemondókészségüket, irodalmi ismereteiket, általános mûveltségüket, a görög mitológia és pedagógia terén való jártasságukat bizonyíthatták a diákok az elmúlt héten a marosvásárhelyi Mihai Eminescu Pedagógiai Líceum által szervezett iskolanapok keretében. Mióta a líceum felvette az Eminescu nevet, minden januárban egyhetes rendezvénysorozattal ünneplik az iskolanapokat. – Ilyenkor diákközpontú programokat szervezünk, ahol nem a tudományos megmérettetésen van a hangsúly, inkább a közös ismerkedésen, a játékon, a kreativitáson, hisz igen fontos, hogy játszani tudó pedagógusaink legyenek – vélekedik Trózner Erzsébet Paula igazgatóhelyettes. A különféle vetélkedôkön a házigazda líceum diákjai mellett vendégként vettek részt a Papiu Ilarian, az Egyesülés, a Kereskedelmi és az Elektromaros iskolák növendékei is. Idén második alkalommal, vasárnap megyék közötti pedagógiai vetélkedôre is sor került, amelyre a kézdivásárhelyi Bod Péter és a nagyenyedi Bethlen Gábor tanítóképzôkbôl érkeztek fiatalok. Még mielôtt elkezdôdött volna a verseny, a diákok ismerkedô játékok által tudhattak meg többet egymásról, a vendégek pedig érdekes, képek kísérte összeállítás segítségével mutatták be váro-sukat, iskolájukat, valamint a kézdivásárhelyi és a nagyenyedi diákéletet, majd a kiosztott feladatok elôtt bizonyíthatták, melyik csapat a legkreatívabb. A rendezvénysorozat zárómûsorára hétfôn, a Nemzeti Színházban került sor, ahol bemutatták a Pedagógiai Líceum román nyelvû folyóiratát és évkönyvét, amely az elmúlt év tevékenységeit foglalja össze. A kétnyelvû kiadvány összeállításában mind a diákok, mind a tanárok közremûködnek, így abba tudományosabb jellegû írások és élménybeszámolók egyaránt bekerülnek.
Nem újkeletû óhaja a magyaroknak a lerombolódott rodostói Mikes-ház újjáépítése. A Mikes Kelemen emlékének ápolásában szerepet vállaló magyarországi és háromszéki alapítványok, egyesületek tárgyalásokat folytattak a budapesti Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával, hogy segítsenek tisztázni a rodostói Magyar utca sarkán levô 150 négyzetméteres telek jogi helyzetét, amelyen a Mikes- ház állt, esetleg vegyék bérbe, vagy vásárolják meg, hogy a házat lehessen újjáépíteni. Az ügyet Kiss József zágoni polgármester is felkarolta, és azt ígérte, hogy biztosítja a Mikes-ház újjáépítéséhez szükséges faanyagot. A polgármester lobbizott is Szili Katalin országgyûlési elnöknél, aki, csakúgy, mint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, a magyar hatóságok támogatásáról biztosította a polgármestert. A segítség azonban elmaradt. A rodostói telket nem vásárolták meg, így a zágoni mûvelôdési központ udvarán épül fel a rodostói Mikes-ház hasonmása. A terveket a budapesti alapítványtól kapták, ezek alapján készül el a ház, majd a mûvelôdési központból oda költöztetik a Mikes-emlékszoba anyagát, olvastuk a sepsiszentgyörgyi Háromszék címû lapban.
Jöttem valahonnan. Megyek valahova. Az én vándorlásom nem szûnik meg soha. Jöttem ibolyák közt, ezüstpatak szélén, rétek illatárján, zúgó erdôk mélyén. * Anyám, a hangod nem hallom többet. Anyanyelvemben ôrizlek téged. Szavaid szívem mélyén dübörögnek. Úgy zengik vissza a mindenséget, ahogy azt tôled szóval tanultam. Kis nép nyelvén, Anyám, de a tiéden. Anyám vagy, s én is fiad, ki voltam. Ez nem szégyenem, se büszkeségem. * Úgy vettettem ide, hogy fájjon bennem a koldus nyomorúsága s a gôgös nyomorultlelkûsége, hogy érezzem ennek a népnek örökös halálfélelmét és egeket megrázó élni akarását. Évszázadok tûzviharai forrasztották ôseim lelkén keresztül lelkembe, sajgó sebek gyanánt, emberségemet, s habár tudom, hogy gondolataim, amelyeket papírra vetek, csak szentjánosbogár-fények a mai világ pokoltüzének sziporkáival szemben, de világítanak, s írom azért, mert érzem és hiszem, hogy ha valamely nép szava elvész a többi közül, szegényebb, végtelenül szegényebb lesz az emberi világ...* Hányszor láttam a széjjel heverô, marokba vágott búzaszálakat a vihar karmai között megsemmisülni. Szeretném kévébe ölelni, kalangyába tömöríteni szálanként szétesô népemet. * Vigyáznom kell a farkasok miatt. Mert míg tûz kél a jeges fogakon, reám zúdulhat, s eltipor a lángoló ôzek rohanása. * Fölfelé mentemben lefelé haladtam. Poklokkal fölöttem, mennyekkel alattam. Botladoztam annyi vértépô miértben. S ma sem tudhatom, hogy honnan, meddig értem. * De már nem is kérdem, kinek mennyit értem. * Rokkant, vén idétlen, azzal nyugtatgatom magam, vigasztalón: nemcsak voltam – éltem. * Megyek, meg nem állok vándorló utamon, fekete barázdán, zúzmarás avaron. * Holdas alkony. Száll egy felhô fenn az égen, mintha égne. Nem is felhô. Költô lelke lobog el a Mindenségbe. * Harminc éve halott Horváth István (1908. október 9 – 1977. január 5.)
A gondolatolvasó koalamackó sehogyan sem tartozott senkihez. Nem errôl a vidékrôl származott. Nem is ismerte senki. Nem is illett ide. Nem passzolt a tájhoz. De itt volt. (Molnár Vilmos) * Az ifjú IV. Károly annak rendje szerint fogadta a fejére helyezett koronát, majd felléptetett a Mátyás-templom elôtti dombra, és kardjával a négy égtáj felé vágott. Az elsô világháború frontjain ágyúdörgés felelt neki, birodalma pedig két év múlva végleg sírba szállt. (Egry Gábor) * Van úgy, hogy az ember belefeledkezik valamibe, észre sem veszi, hogy röpül az idô, ilyen például az egy lábon ugrálás vagy a foci, de hogy Benjámin miként csatangolhatott el olyan messzire, hogy ne találja meg többé a padlásfeljárót, azt egyelôre nehéz elképzelni. Mindenesetre egyszer csak valaki a vállára tette a kezét, és rekedtesen azt kérdezte: Segíthetek valamiben, Misikém? (Szabó Róbert Csaba) * Egy alkalommal a szél egy határon falatozó embert zavart meg, aki haragjában a kést dobta a szélbe. Évekkel késôbb, vásáron járva, egy távoli faluban ismeretlen családnál szállt meg. Evés közben felismerte elveszett kését. Amint kiderült, a háziasszony boszorkány volt, s ô volt az, aki a feléje dobott kést elragadta. (Keszeg Vilmos) * Bár a Tévémaci elmúlt negyvenéves, még mindig ô jelenti számomra – mondjuk, Kukori és Kotkodával vagy a Vakonddal és Dr. Bubóval együtt – az elsô találkozásokat az állatvilággal, a rácsodálkozást, hogy hasonlítanak hozzánk, vagy ha mégsem, néha jobbak, mókásabbak, emberibbek, mint mi. (Ady András) * Álmaimnak iskolája: / Hordó van az osztályokban, / hordóból folyik a tudás, / Inni kell azt, nem vitás. (Rancz Sándor, Kézdialmás) * Másképp jól vagyok. Szeretem a téli meséket: hó vót, hó nem vót. Legyetek jók! Éjjen a hosszú szünet! S a csengô! (Cimbi naplója) * CIMBORA, 2007. január
Orson Welles, az aranypolgár címmel indítja el idei elsô tematikus sorozatát a Duna Televízió január végén. Az amerikai színész, rendezô, producer életmûvébôl, a "filmvilág különc zsenijérôl" összesen öt játék- és egy dokumentumfilmet tûznek mûsorra.
Január 31-én az Aranypolgár (Citizen Kane – 1941) nyitja a sort, februárban az Othello, avagy a velencei mór tragédiája (1952), A sanghaji asszony (1948), valamint A gonosz érintése (1958) címû filmek következnek. A program része Az aranypolgárok csatája címû dokumentumfilm (1996), Michael Epstein és Thomas Lennon archív anyagokban gazdag alkotása is, amely az Aranypolgár hátterét világítja meg. Orson Welles 1915-ben született, festônövendék volt, azután színésznek állt. A mûvész 1936-ban fekete színészekkel színre vitte Shakespeare Machbethjét, majd H. G. Wells Világok harca címû könyvének rádióadaptációjával országos pánikot keltett; a rádiójáték arról szólt, hogy az ország ellen támadást intéztek a marslakók. Ezután rendezhette meg az Aranypolgárt. A film ugyan üzleti szempontból bukást jelentett és a kilenc Oscar-jelölésbôl csak egyet kapott meg – a legjobb eredeti forgatókönyvért járót 1942-ben –, de a rendezô mûvével beírta magát a filmtörténetbe. Orson Welles 1985-ben halt meg Los Angelesben. Több mint száz filmben szerepelt és tízegynéhány filmet rendezett. Mûvészi tevékenységét 1971-ben tiszteletbeli Oscar-díjjal ismerték el, s 1975-ben megkapta az Amerikai Filmintézet életmûdíját is.
Alapvetôen hívô ember vagyok, istenhívô is egyébként... Mindig is tudtam, és egyre inkább tudom, hogy puszta létezésünk – öröm. (Törôcsik Mari) * Ha a történelem egy nemzet emlékezete, akkor a kultúrája az öröksége. (Sinkovits Imre) * A halált rendkívül demokratikus intézménynek tartom, és végtelenül szórakoztat, hogy a pökhendiek is meghalnak. (Raksányi Gellért) * Imádom az ünnepeket. Volt olyan nap, hogy bementem egy virágüzletbe, és azt mondtam: "Kérek egy szál ünnepet". (Psota Irén) * Ha elôadás végén megkérdezi Isten, "Megérte, nem?", akkor érdemes volt izgulni. (Kállai Ferenc) * Valljuk már be végre ôszintén: mi, színészek, nem a közönségnek, hanem saját magunknak játszunk. (Agárdy Gábor) * Ha kérdezik, mit csinálok mostanság, azt válaszolom: "Ara-tok, szeretetet." (Komlós Juci) * Egy szörnyû autóbalesetemnél, amint véres fejjel kászálódtam ki a roncsokból, a közelemben valaki felkiáltott: "De hisz ez a Buga Jakab!" (Szabó Gyula) * Gyönyörû életem volt. Azt csinálhattam, amiben hittem, még ha néha ellenkezni is kellett. (Színarany. Beszélgetések a Nemzet Színészeivel. Részletek Borzák Tibor 2006-ban megjelent, 17 interjút tartalmazó kötetébôl.)
A találkozót abban a reményben szervezzük, hogy sikerül az ország bármely szegletében diákmédiával foglalkozó középiskolásokat vendégül látnunk. Célunk, hogy az elôbb említett diákok betekintést nyerjenek az írott illetve rádiós sajtóba, melyet hazatérve kamatoztathatnak. Emellett természetesen – mint minden hasonló rendezvény alkalmával – teret kap a tapasztalatcsere is, mely szintén értékes nyomokat hagyhat egy diáklap vagy adott esetben egy diákrádió életében.
Az elôzô év tapasztalatából kiindulva olyan lapok képviselôit várjuk Sepsiszentgyörgyre, kik fel tudnak mutatni egy viszonylag friss kiadást (gondolunk itt a mai dátumtól számolt elmúlt két hónap idôtartamára). Egy iskolából két küldöttet fogadunk, kiktôl várjuk a csatolt regisztrációs ív beküldését. Kérjük, hogy az íveket 2007 február 7-ig küldjétek el a feltüntetett e-mail címre (srstly@yahoo.com). A helyek száma korlátozott, ezért figyeljetek a megadott idôpontra.
Az elôadások a már említett írott illetve rádiós sajtó témakörökben zajlanak, továbbá ízelítôt szeretnénk adni a TV-s médiából is. A programok közé tartozik a nyomda- és szerkesztôséglátogatás, archívumok megtekintése, közös lapszerkesztés, melynek nyomtatott eredményét a rendezvény ideje alatt dolgozzuk fel. A részletes programtervet természetesen a közeljövôben mellékeljük. A regisztrációs ívet csatolva találjátok.
Csütörtöki csatangolásaim során elvetôdtem a kies Ballada utcába. Vagy inkább a külvárosias Lázár Vilmos közbe, melyrôl azt írják majd egy századdal ezelôtt, még 1910-ben elôdeink, hogy a "Belsô Tábor utcának a Kör utcától a Baross Gábor utcáig terjedô szakasza" viselte vót ezt a nevezetet. Az, hogy eme összekötô folyosó egy negyvenkilences aradi (és ráadásul örmény eredetû) tábornok nevét 1920-ban az euphonia (jobb hangzás) kedvéért a cortezek Gheorghe Lazarra változtatták, témánk szempontjából most másodrendû. (Még nem vádlott!)
Aztán 1940–1965 között visszahelyezték jogaiba a Lázárék Vilmosát, egészen addig, míg az utcába telket, házat vásárló, szerzô párt-, kormány- és hadi fôrang meg nem elégelte ezt a bôszítô lazaságot: a központban, ahol annyi derék nemzeti embernek van már utcája, pont ez a semmi köz, egy efféle ékezetes fityfiritty rontsa el naponta a fôember kegyelmes kedvét. Na ettôl sûrû fôtörésbe kezdtek a városi utcanévi koronatanács elméi, nagy elmebajnokságokat rendeztek, autonóm tartomány ide, maros- magyar oda, legyen a neve Balada (vagy birtokos esetben Baladei). Senkit se bánt. Avagy elégít ki. Salamoni döntés. Vagy solomoni?
Hogy mi volt benne balladisztikus, azt csak kiagyalója tudja. Egy bizonyos, a kötelezô balladai homályosság a városiak és az elvtárs fejében uralkodott, akiknek fogalmuk sem volt Lázár Vilmosról. Vagy Lázár Vilma lenne?
Ami ennél sokkal feltûnôbb: senki sem ruházott be az utca bal oldalába. (Már akkor tudtak az elvtársak a kötelezô jobb oldali fordulatról?!!) Ha az irányt a volt Ferenc József útról a Baross Gábor utca felé szabjuk a közben haladó számára.
Míg a jobb oldal majdnem zártsorú utcaképet mutat, a szívoldalon nagy az összevisszaság, szedett-vedett kertelés, ketrecek/kotyecek, dülöngélô viskó, lerobbant járgány, rendetlenség, nyomor és elhanyagoltság. Még egy csapszék is települt oda a rendszerváltást követôen. Közel az iskolához. A polgármester városfejlesztô rohamai közepette a the Ballad-street utca le lenne borotválva részben-egészében.
Mindez tehát a város legkelôsebb közepében. A szent magántulajdon védelmezi az ôstelevényt.
Na igen, ilyen volt Vásárhely, mielôtt Bernády és kortársai, az évek át nem építették, fel nem virágoztatták volna. Ilyen házakból állt pl. a Szántó utca, a Kis utca, hogy kapásból két olyan utcát említsek, melyek az ötvenes évek elején még ôrizték a régi városképet.
Ha már ennyi ideig kibírta a városrendészeti vakság iskolapéldája, javasolnám, tartsuk meg, ôrizzük, konzerváljuk, mutogassuk, látjátok feleim szümtükkel, mik valánk? Hiszen ez maga a skanzen a teljes természetességében. Legyen a városi múzeum egyik szabadtéri részlege. Turistalátványosság a felhônyalók szomszédságában.
Az évkezdet egyik sztártémája az az európai egészségbiztosítási könyvecske volt, amelyet elvileg január 2-ától lehetett igényelni a megyei állami egészségbiztosítási pénztárnál, s amelyért már az elsô napokban igen nagy érdeklôdés mutatkozott. Azoknak azonban, akik valóban január-február hó folyamán szándékoztak az Európai Unió országaiba utazni, komoly konkurenciát jelentett a "hivatásos sorban állók" rohama, akik csak azért akarták rögvest az elején beszerezni az iratot, mert valahol azt hallották, hogy erre szükség lesz, mert "jó, ha megvan ez is" az embernek. Pedig ha idôben tájékozódnak, jobban odafigyelnek arra, ami a sajtóban vagy hivatalos helyekrôl elhangzik, kiderülhetett volna, hogy fölösleges a pánikolás. Igaz, az elején sok esetben maguk az illetékes hatóságok is a sötétben tapogatóztak, ami a konkrét teendôket illeti, ám fontos lett volna mindjárt az elején tisztázni, hogy mire is jó, mire jogosít fel ez a könyvecske, illetve melyek az alternatívái.
December 31-éig az Európai Unió országaiba, illetve általában külföldre utazók számára minden világos volt ebbôl a szempontból, ugyanis törvény szabta feltétel volt a határátlépéshez a – valamelyik magánbiztosítónál megkötött – egészségügyi biztosítás. Ennek megfelelôen pedig az utazók számára többnyire nem a biztosítás lényege, azaz a külföldi tartózkodás idején bekövetkezhetô kellemetlen történések esetére való lefedettség volt a fontos, hanem arra figyeltek, hogy legyen egy hivatalos irat, ami a határátlépéshez nélkülözhetetlen.
A paternális államra valló gyakorlatot január 1- jétôl viszont egy olyan gyakorlat váltotta fel, amely immár nagykorúként kezeli az állampolgárt, megadva neki a lehetôséget, hogy saját maga gondoskodjon magáról, azaz eldöntheti, hogy szüksége van-e az unióba utazásakor biztosításra, s ha igen, milyenre.
Magyarán: minden ellenkezô hír vagy elképzelés ellenére és a korábbi gyakorlattal szemben, január 1-jétôl nem teszik a határ átlépését a biztosítás meglététôl függôvé, azaz: biztosítás kiváltása nem kötelezô. Ennek ellenére elég nagy felelôtlenséget követ el az az utazó, aki minden biztosítás nélkül lépi át a határt, hisz könnyen arra ébredhet, hogy egy banális sérülés egyszerû kötözéséért óriási összegeket kell fizetnie. Az Európai Unióban ugyan az állami egészségbiztosítási rendszerben részt vevô román állampolgárok számára – mint minden EU-polgár számára – alanyi jogon jár az egészségügyi alapellátás, ám egyrészt az alapellátás fogalma országonként változik, másrészt a biztosítotti státus igazolására szükséges a megyei pénztárnál igényelhetô európai biztosítási könyvecske.
Aki tehát az Európai Unió országaiba utazik, három lehetôség közül választhat. Az elsô, hogy nem köt magánbiztosítást és nem váltja ki a fenti könyvecskét, ennek azonban olyan nagy a kockázata, amelyet felelôsen gondolkodó ember nem vállalhat. A második, hogy az állami egészségbiztosító fillérekért kiváltható biztosítási könyvecskéjét választja, a harmadik pedig, hogy magánbiztosítást köt, mint ahogy azt tette – akkor kötelezô módon – korábban is.
Nos, hogy ki-ki eldönthesse, mely változatot részesíti elônyben, fontos tájékozódnia, hogy melyik mit kínál. Az állami könyvecske ugyanis minden EU-tagállamban az adott állam biztosítottjaival azonos alapellátást biztosít, csakhogy több országban (Németország, Franciaország) ez nem teljesen ingyenes, ezért fel kell készülni részleges térítésre. Ha tehát ilyen országba utazik az ember, még akkor is megéri magánbiztosítást kötni, ha utóbbinak az ára magasabb, mert még mindig kevesebb, mint az adott esetleges hozzájárulás. Fontos ugyanakkor azt is tudni, hogy mi az, amit a magánbiztosítás lefed, hisz ez biztosítónként és biztosítási változatonként más és más.
A magánbiztosítók egyelôre ugyanolyan feltételek mellett kötnek utazási egészségbiztosításokat, mint korábban, de több cég jelezte, hogy javítani kíván. Igaz, olyanok is vannak, amelyek az új feltételek között is kellôen vonzónak ítélik meg kínálatukat.
– A felelôsen gondolkodók továbbra is magánbiztosítást kötnek – vélte a Generali biztosító egyik munkatársa –, hisz akik felelôtlenek, azok korábban is megpróbálták kijátszani a rendszert.
A magánbiztosítók kínálata összehasonlíthatatlanul jobb, vélte, s úgy értékelte, hogy januárban sem csökkent az utazók érdeklôdése ilyen téren.
Hasonlóan értékelik a helyzetet a legtöbb biztosító marosvásárhelyi kirendeltségében, sehol sem számoltak be az érdeklôdés csökkenésérôl, ez azonban talán majd a turistaszezon beköszöntekor lesz jobban felmérhetô. Addig is azonban az ügyfelek iránti verseny az árban és a szolgáltatások minôségében mérhetô fel, noha a legtöbb biztosító tagadja, hogy nagyon fontos lenne a számára a külföldi utazások egészségbiztosítási piaca. Mégis – néhány kivétellel – szinte mindeniknek van ajánlata ezen a téren, s különbözô fogásokkal próbálják megnyerni az ügyfelet.
Ebbôl a szempontból az ár sem játszik mellékes szerepet (egy hónapra turistaként hozzávetôleg 30-100 lej közötti összegért lehet a biztosítást megváltani), ám egyre inkább a némileg magasabb (de még mindig könnyen kifizethetô) díjért járó magasabb szintû szolgáltatások felé tolódik el a hangsúly.
Ha némely biztosítónál a biztosított összeg felsô határáig szinte minden egészségügyi kockázatot lefednek, mások kikötéssel bírnak, hogy az esetleges kórházi kezelés csak nyilvános kórházban, általánosan elismert módszerekkel történhet. Az Ausztriába vagy Németországba utazók esetében megfontolandó szempont, hogy a Generali a legmagasabb szintû biztosítása esetén ezekben az országokban nem határoz meg felsô költséghatárt.
Ha valakinek a rokoni kapcsolat a fontos, némely biztosító, mint az Asirom vagy az Omniasig a külföl- dön kórházban kezelt páciens meglátogatásának költségeit is magára vállalja egy hozzátartozó számára.
Szinte minden biztosítónak vannak különbözô kedvezményei csoportos kirándulások, sportolók, vagy szakmák esetében, s roppant érdekes, hogy van olyan biztosító, amely a hivatásos gépjármûvezetôknek emelt díjat határoz meg, az Astra pedig éppen ellenkezôleg, kedvezményes biztosítást kínál nekik. Némely biztosítónál elôre jelezni kell, ha valaki veszélyesnek minôsített sportokat (például sízés) kíván külföldön ûzni, ellenkezô esetben ugyanis nem lesz érvényes a biztosítása.
Idôsebb utazók számára nem mellékes szempont az sem, hogy a biztosítók zöme csak egy bizonyos életkorig vállal felelôsséget. A felsô határ esetenként 65-tôl 85 évig terjed, míg az Asirom az egyetlen, amely nem határoz meg korhatárt, csupán megduplázza a biztosítási díjat 61 éven felülieknek.
Minden biztosítási formában azonban közös vonás, hogy csakis az utazás során, elôre nem látható módon bekövetkezett esetekre érvényes, azaz az otthonról "magunkkal cipelt" betegség nem kezelhetô ingyenesen külföldön. Ugyancsak kvázi egységesek a biztosítók abban, hogy fogászati ellátás csak a fájdalomcsillapításra szorítkozhat, igen minimális összeg határáig. Végül pedig azt is tudni kell, hogy háborús cselekedetekben, terrorista támadásban vagy tömegzavargásokban "szerzett" sérülések kezelését a biztosítók nem fedezik. Ilyen esetekben tehát jó, ha megvan az állami biztosítási könyvecske, amely a honiakhoz azonos ellátást biztosít.
Utóbbi megállapítást figyelembe véve tehát hasznos lehet, ha európai biztosítási könyvecskéje és magánbiztosítása is van az utazónak. A biztosító kiválasztása pedig az ajánlat függvényében történhet. Ha pedig valaki nehezen igazodik ki a tizenegynéhány biztosító ajánlatainak szövevényében, biztosítási brókerhez is fordulhat, akivel közösen kiválaszthatják az adott egyéni esetben a legmegfelelôbb ajánlatot.
Négy hónappal ezelôtt a nyugdíjasokat választás elé állították, amikor el kellett dönteniük, nyugdíjukat továbbra is a postástól várják, vagy a modernebb és a fejlett országokban jól bevált banki átutalásos, bankkártyás változatot óhajtják. Az elsô hallásra praktikusabbnak tûnô második változat bevezetése azonban sokaknak borsot tört az orra alá, ugyanis azok, akik az alkalmazást kidolgozták, egy sor lényeges dolgot figyelmen kívül hagytak. Ebbôl a nyugdíjasnak is, a megyei nyugdíjpénztáraknak is számtalan kellemetlensége adódott. Ezeket próbáltuk Morent Ilonával, a Maros Megyei Nyugdíjpénztár vezérigazgatójával tisztázni.
– Azok a nyugdíjasok, akik a bankkártyás nyugdíjátutalást választották, jelezték, hogy október óta nem kapták kézhez az úgynevezett lila nyugdíjszelvényt, amit a postának kellene kézbesítenie. Emiatt kellemetlenségük adódott az ügyintézésben, a családorvosnál, nem sikerült kiváltaniuk a közszállítási kedvezményes utazási jegyeket. Mi történt ezekkel a szelvényekkel?
– Elsôsorban azt kell tisztázni, hogy a banki átutalás esetén a nyugdíjasok által nyitott számlákat az Országos Nyugdíjpénztár tölti fel, s ugyancsak Bukarestbôl a posta révén küldik ki a nyugdíj összegét igazoló lila szelvényeket is. Abban az esetben, ha a nyugdíjas valamilyen okból nem tartózkodik otthon, vagy elköltözött, a postás nem kézbesítheti a szelvényeket. Ezeket hó végéig a postán ôrzik. A nyugdíjasok tehát hó végéig a szelvényeket a postán vehetik át. A hónap letelte után a szelvények a Megyei Nyugdíjpénztárhoz kerülnek. De a 19/2000. számú társadalombiztosítási törvény 92. cikke értelmében csak három egymást követô hónapra szóló nyugdíjszelvényt gyûjthetünk meg, a negyedik hónapban a nyugdíj folyósítását le kell állítanunk, arra következtetve, hogy a nyugdíjat és a szelvényt nincs aki átvegye.
– Ez azt jelenti, hogy a bankkártyás rendszerrel megszûnt a nyugdíjpénztár felé való visszajelzés a nyugdíjas részérôl, ami biztosítékot adott arra vonatkozóan, hogy a nyugdíjas átveszi a nyugdíját, és hogy a pénztárnak a következô hónapban is át kell utalnia a pénzt.
– Pontosan. Az Országos Nyugdíjpénztárnak, amely a pénzt átutalja, semmilyen módon nem jut tudomására, hogy a nyugdíjas életben van-e még vagy sem, hogy a feltöltött bankszámláról a kártyával felveszi-e a pénzt vagy sem. Azt sem tudhatják, hogy esetleg a nyugdíjas által meghatalmazott személy kezeli-e a kártyát és a pénzt. Egyetlen ellenôrzési mód a lila szelvények kézbesítése maradt. Három hónapi bankkártyás nyugdíjátutalás után a nyugdíjpénztárhoz a posta számos lila szelvényt juttatott vissza.
– Mi a teendô ebben az esetben?
– Arra kérjük azokat a nyugdíjasokat, akik három hónapja nem kapták meg a lila szelvényeket, hogy sürgôsen jelentkezzenek a Megyei Nyugdíjpénztár ügyfélfogadójának 13-as és 14-es ablakánál, hogy tisztázzák helyzetüket, és átvegyék a szelvényeiket. Ellenkezô esetben – a törvény és az Országos Nyugdíjpénztártól kapott átirat értelmében – arra kényszerülünk, hogy a negyedik hónapban határozattal felfüggesszük a nyugdíj folyósítását, azaz a bankszámla feltöltését. Azok a nyugdíjasok, akik egy hónapja nem kapták meg a postástól a lila nyugdíjszelvényt, folyó hó végéig a postán jelentkezzenek.
– Mi történik abban az esetben, ha a nyugdíj folyósításának leállítása után jelentkezik a nyugdíjas?
– Azoknak a nyugdíjasoknak, akik a negyedik hónapban vagy azután jelentkeznek a Megyei Nyugdíjpénztárnál, a személyazonossági igazolvány bemutatása után, a következô alkalomra esedékes nyugdíjátutaláskor feltöltik a bankszámlájukat. Kivételes esetben – bizonyos feltételek mellett – az elmaradt összegek a Megyei Nyugdíjpénztár kasszájánál is kifizethetôk.
– Melyek azok a bankok, amelyekkel az Országos Pénztár szerzôdést kötött?
– A pénztár egyelôre a CEC-kel és a Román Kereskedelmi Bankkal (BCR) kötött szerzôdést. Fontos tudnivaló, hogy azok a nyugdíjasok, akiknek a Bancpostnál van számlájuk, januárban még feltöltik ezeket és a nyugdíjakat átvehetik. Hogy meghosszabbítják-e az együttmûködési szerzôdést ezzel a pénzintézménnyel vagy sem, ezt csak hó végén szögezik le.
– Végül: ki fizeti a banki mûveletek költségét: a pénztár vagy a nyugdíjas?
– Az Országos Nyugdíjpénztár saját költségén utalja át a nyugdíjakat a bankok számlájára. Mint ahogy a postai kézbesítés költségeit is a pénztár állja. Ingyen semmilyen szolgáltatást nem végeznek. Azonban a bank és a nyugdíjas közötti szerzôdésben szereplô kezelési költség a két félre tartozik.
Rohamosan nô Olaszországban a vegyes házasságok száma: immár minden tizedik esküvôn az egyik partner nem olasz – tudatta tanulmányában az országos statisztikai hivatal, s összegzésében azt is közölte: Itáliában jelenleg 600 ezer olyan házaspár él, amelyikben a férj vagy a feleség nem olasz születésû. A tanulmány szerint 1991-hez képest 300 százalékkal nôtt a vegyes házasságok száma, s az ilyen frigyekbôl született gyerekek száma ugyanebben az idôszakban 22 százalékkal emelkedett.
A vegyes házasságra lépô olasz nôk fôként észak-afrikaiakhoz mennek hozzá, a férfiak leginkább Fülöp-szigeteki, román, perui vagy albán nôt vesznek el. A "csak a fele olasz" párok száma elsôsorban a bevándorlók különösen kedvelt úti céljának számító Lombardia ipari tartományban növekedett.
Az olasz püspöki konferencia (CEI) az elmúlt hónapokban óvott a katolikus-muzulmán házasságoktól, egészen pontosan "igen nagy fokú elôvigyázatosságot" ajánlott különbözô felekezetû partnerek házasságkötése esetére. "A más pároknál is felmerülô nehézségeken kívül (a vegyes házasságoknál) mélyen gyökerezô kulturális és vallási különbségekkel is számolni kell" – figyelmeztetett a CEI.
Hozzátette: "A legsúlyosabb problémát a férfi és a nô jogainak különbözôsége jelenti." A gyermekek nevelése is számtalan konfliktus forrása – állította a püspöki kar konferenciájának körlevele, javasolva, hogy az egyházmegyék nyújtsanak biztos támaszt, bölcs tanácsokat a különbözô vallású párok számára.
Legalább egymillió évvel fiatalabb a homo sapiens, mint eddig állították a tudósok. A Dél- Afrikában föllelt, Cinderellának elnevezett híres elôember csontvázáról ugyanis a tudományos vizsgálatok kiderítették, hogy ennyivel közelebb élt mai korunkhoz, mint azt elôször föltételezték.
A dél-afrikai Johannesburgtól északnyugatra lévô Sterkfontein (képünkön) és Swartkrans mészköves talajában képzôdött barlangok oly híresek a bennük talált megkövesedett elôember- maradványokról, hogy az UNESCO 2000-ben a világörökség részévé nyilvánította a területet.
Joanne Walker, az angliai Leeds város egyetemének antropológusa, az ott található Silberberg barlangban vizsgálta 2006-ban a kôzet korát, a rövid felezési idejû urán- és ólomtartalmat kormegállapításra használó módszerrel. Meglepô felfedezését – a kôzet és a benne rejlô megkövült elôember és az állatcsontok csupán 2,2 millió évesek – a Science tudományos folyóirat 314. számában tette közzé. Eddig ugyanis más módszerekkel mérve, 3,3-4 millió évesnek tartották a leleteket, amelyek között az elôemberek több mint 700 csontdarabja is megtalálható. Ezen a területen tárták fel az eddig az egész Földön talált elôember-kövületek egyharmadát. Közöttük van a világon a leghíresebb, a megtalálója, Ron Clarke antropológus és felesége által Cinderellának elnevezett, 99 százalékban ép és teljes Australophitecus csontváz is.
Cinderella valószínûleg úgy lelte halálát, hogy beleesett a barlang oldott mésztôl dús vizû tavába. Testét gyorsan körbeburkolta a mészkô, s amikor a környezet megemelkedett, a csontváz belekövesedett a barlang falába. Annyira ép, hogy az egyik öklét máig összeszorítva fenyegeti a leletrablókat. Az antropológusok és alkalmazottaik a rablók miatt egy pillanatra sem hagyják ôrizetlenül a barlangot.
Ron Clarke korábban – még a kilencvenes években – elôször egy hominid (elôember) apró lábfejének csontjait vette észre a megkövesedett állatcsontok között. A lábfej sarkcsontjai már egy felegyenesedve járó emberére, lábujjai viszont még egy kapaszkodó, lábujjaival is fogó majoméra utaltak. Amikor 1995-ben közzétette feltételezését, hogy egy elôember kövült maradványait találta meg, sokan kételkedtek. Az addigi leghíresebb hominid részlelet, az Etiópiában meglelt Lucy csontváza egy részének megtalálója, Tim White azt mondta: "csak egy láb, a többi képzelet."
Clarke 1997-ben visszatért a 15 méter magas, sötét barlangba és kitartóan kereste tovább a többi csontot. Néhány hét múlva a barlang falába simulva meg is találta ôket. Azóta is folyamatosan és óvatosan fejtegetik a csontok lelôhelye körüli kôzetet. Clarke-ék kérték meg a leedsi kutatókat a leletek korának pontosabb megállapítására.
A teljes feltárás és egy még pontosabb kormeghatározás még hátravan. Azt azonban, hogy az elôemberek leszármazottaiból az eddig gondoltnál rövidebb idô alatt fejlôdött a homo sapiens, már a tudományos világ is elfogadja.
-szûcs-
Elkészült a Rio de Janeiro-i prostituáltak ihlette Puta Arte ôszi-téli divatkollekció: a Daspu logójú szexi öltözékkel január 19-én a riói városközpontban ismerkedhetnek meg a csábos divatvonal rajongói – ugyanabban az utcában, amelyben az utcalányok kínálják bájaikat.
A bemutatót – szándékosan provokálva – a hivatalos brazíliai divatfesztivál, a Fashion Rio idôpontjára idôzítették. A márkanév szóvivôje, Flavio Lenz elmondta az újságíróknak, hogy ily módon is fel akarják venni a harcot a kollekciót ihletô "legôsibb szakma" megbélyegzése ellen. Mint kifejtette, a bemutató valamennyi darabját brazil és külföldi alkotók tervezték, akiket a prostituáltak fô mûvészete ihletett meg: "az, hogy felajánlják magukat a szemnek, a vágynak, a fantazmagóriáknak és az érintésnek". A Daspu márkanevet Gabriela Leite volt prostituált kreálta tavaly, ô egyben az AIDS ellen küzdô és a Rio államban tevékenykedô 4500 prostituált jogainak védelmével foglalkozó civil szervezet egyik vezetôje. "A kollekciót Gabriela állította össze és Sylvio de Oliveira tervezte" – közölte Lenz, aki egyben Gabriela férje.
A Daspu-vonal felhasználja a prostituáltakat ábrázoló különbözô mûvészeti ábrázolásokat, hiszen számtalan festmény, film, dal szól róluk. Toulouse- Lautrec, Gauguin, Picasso, Otto Dix és a brazil J. Borges mûveinek részletei láthatók a pólókon, ruhákon, blézereken, szoknyákon, nadrágokon és más darabokon.
Az idei Daspu-kollekció fô színei a fehér és a fekete, a kék árnyalatai, a piros és a sárga, a szoknyák szûkek, a nadrágok lefelé szélesednek. A díszítésben sok a strassz, a flitter és a fodrocska.
A Daspu-vonal kreációit húszegynéhány modell mutatja majd be a riói utcán, többségük maga is utcalány, de lesz köztük szamba- és funktáncosnô is. A bemutató idején azoknak a mûvészeknek a különbözô alkotásait vetítik majd, akiknek motívumait felhasználták a Puta Arte kollekcióhoz.
A márkanév, a Daspu különben a leghíresebb brazil luxusbutik, a Daslu nevével alkotott pajzán szójáték: a lu szótag helyére illesztett pu a puta – szó szerint: kurva – kifejezésre utal.
Az állandóan két nyelvet használók jobban tornáztatják az agyukat, és késôbb kezdôdik náluk a különféle betegségek miatt elôbb-utóbb bekövetkezô öregkori elbutulás, más néven demencia – állapították meg kanadai pszichiáterek.
Ellen Bialystok professzor (York Egyetem, Kanada) a CTV televíziónak adott interjújában elmondta, hogy a több agyterület együttes használata valószínûleg javítja az agy vérellátását, ezért maradnak egészségesek az idegkapcsolatok.
Idôs emberek között az elbutulást leggyakrabban az emlékezetet fokozatosan rontó Alzheimer-kór okozza, amelynek nincs ismert gyógymódja.
Bialystok professzor csapata a torontói memóriaklinika 184 idôs betegét figyelte 2002 és 2005 között. A páciensek közül 91 csak egy nyelvet beszélt, 93 viszont kétnyelvû volt.
Az egynyelvûeknél a demencia jelei átlagosan 71,4 éves korban jelentkeztek, míg a kétnyelvû csoport átlaga 75,5 év volt. A kutatók attól tartottak, hogy a kulturális különbségek, a bevándorlás, az iskolai végzettség, a munkakörök illetve a nemek közötti különbségek torzítják el az eredményt, de a nyelvhasználat okozta különbség a többi eltérés tekintetbe vétele után is megmaradt.
Bialystok professzor kiemelte, hogy a kétnyelvûség csak késleltette az elbutulást, de nem akadályozta meg. A csapat további vizsgálatokkal tervezi pontosabban számba venni a kétnyelvûség jótékony mellékhatásait.
A Kanadai Alzheimer Társaság tudományos igazgatója, Jack Diamond azt mondta, hogy minden felfedezésnek nagyon örülnek, ami megcsillantja a demencia késleltetésének lehetôségét. A társaság 2000-es adatok alapján készült becslése szerint Kanadának évi ötmilliárd dollárjába kerül az Alzheimer-kóros betegek gondozása – olvasható a New Scientist címû angol tudományos folyóirat online kiadásában.
A brit konzervatívok kizárták a szigetország történelmének nagyjai közül Sir Winston Churchillt és Lady Margaret Thatchert abból a listából, amely azoknak a személyiségeknek a nevét tartalmazza, akik nélkül Nagy-Britannia nem lenne az, ami.
A 12 névbôl álló listán szerepel Szent Columba VI. századi ír misszionárius, aki visszavitte az országba a kereszténységet, Simon de Monfort, a brit parlamentarizmus atyja, Isaac Newton, a világhírû fizikus, a Royal Society tudományos társaság alapítója. Az egyetlen konzervatív politikus, aki felkerült rá, Sir Robert Peel, a londoni rendôrség létrehozója, és az egyetlen nô, Millicent Fawcett (képünkön), a legnevesebb angol szüfrazsett – írta a Corriere della Sera címû olasz napilap.
David Willets, a tory árnyékkormány oktatási minisztere nyilatkozatában cáfolta, hogy a listával az lenne a céljuk, hogy – mint ellenfeleik állítják – egy humánusabb és szociálisabban elkötelezett imázst fessenek magukról. Kijelentette, hogy azután készítették, hogy kiderült: a diákok keveset tudnak a történelemrôl. "Nemcsak arról van szó, hogy találjunk 12 fontos személyt, hanem, hogy megállapítsuk, kiknek köszönhetjük azokat az intézményeket, amelyekre országunk épül. A diákoknak meg kell tanulniuk, hogy Thomas Gresham volt a londoni tôzsde megalapítója és Oliver Cromwell szervezte meg a modern hadsereget" – mondta.
Willets szerint a lista nem végleges, csak tervezet, egyben hangsúlyozta: szükség van a történelemoktatás átszervezésére, mert a "nemzeti emlékezet elvesztése a nemzeti identitás elvesztését jelenti".
A történelemoktatás átalakításával egyetértenek a történészek. Chris McGovern, a History Curriculum Association tagja szerint az utóbbi 20 évben a történelemoktatást teljesen tönkretették. "Ma mindent a politikai korrektség szemszögébôl néznek. Teljes revízióra van szükség, nem 12 személyiségre" – mondta.
A világ legnagyobb jachtjával ajándékozza meg magát Roman Abramovics, a Londonban élô orosz mágnás, aki csaknem 80 milliárd forintnak megfelelô összeget áldoz legújabb játékszerére.
Abramovics, az elsô ligás londoni Chelsea futballklub milliárdos tulajdonosa a The Sunday Times beszámolója szerint Hamburgban építteti az Eclipse nevû, 170 méter hosszú hajót, amelyhez James Bond-filmekbôl ismerôs extrák járulnak majd.
A felszereléshez tartozik például egy mini tengeralattjáró, két helikopter-leszálló, golyóálló ablakok, mozgásérzékelôk, sôt állítólag egy rakétariasztó rendszer is, bár a brit lap szerint ez utóbbi fedélzeti elhárító fegyverek jelenlétét is fe