Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 70 eurócent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 – euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Az újságíró úgy általában eljár a különbözô közintézmények vezetôi által meghirdetett sajtótájékoztatókra. Akkor is, ha a sajtókonferencia témáját elôre beharangozzák, de akkor is, ha nem tudja, mirôl esik szó a megbeszélésen. Mert ugye, bármikor tartogathatnak meglepetést, egy kis szenzációt, amirôl lemaradni nem lehet.

Legutóbb a megyei közegészségügyi hatóság igazgatója, dr. Silviu Morariu játszotta el a "titokzatoskodót", amolyan "meglepetések, meglepetések" forgatókönyv alapján fontoskodva. Egyetlen kényesebb kérdésben sem volt hajlandó konkrétumokkal elôállni. A megyei regionális sürgôsségi kórház ügye, a dr. Benedek Imre ellen indított vizsgálat, egy több száz alkalmazottat képviselô szakszervezet tiltakozása – mind olyan fontos problémák, amelyekben a lakosság, az érintettek joggal várnak el határozott állásfoglalást, pontos tájékoztatást a megye közegészségügyének élén álló személytôl. Akinek mindenekelôtt felelôsségteljesen kellene kezelnie a szakmai ügyeket, nem pedig elpolitizálnia azokat.

A helyzet nem így fest. Morariu doktor az egészségügyi tárcavezetô amolyan meghosszabbított szócsöveként "meglepetéseket" helyez kilátásba a helyi tanácsosoknak, bírálva a testületnek a sürgôsségi kórház megépítésére vonatkozó döntését, mivel az a jelek szerint politikailag nem illeszkedik az elképzeléseibe. Az sem tetszett neki, hogy a megyei tanácsosok mulasztásából tanulva, a városatyák egyéves határidôt szabtak meg a beruházás elkezdésére. (Gondoljunk csak a fizikoterápia épületére, ahol mindmáig nem valósult meg az a beruházás, ami a pár éve megkötött koncessziós szerzôdés tárgyát képezi.) Miután Morariu doktor megkritizált mindent és mindenkit, aki nem volt hajlandó gondolkodás nélkül rábólintani a tervre, sejtelmesen jelentette ki: hamarosan meglepetésre számíthatnak a képviselôk, a kórház úgyis megépül, mégpedig a tervezett helyen, mert csak az alkalmas e célra. Hogy mi módon jut a szaktárca e terület birtokába, azt már nem volt hajlandó elárulni. Mint ahogyan dr. Benedek Imre ügyében is "feldobta a labdát", sejtetve, hogy súlyosbító, az ankétot lassító újabb fejleményekre derült fény. Sem e fejleményekrôl, sem a két, párhuzamosan folyó vizsgálódás eddigi eredményeirôl nem volt hajlandó beszélni. A hab a tortán a sajtótájékoztató elôtt 1-2 nappal kirobbant szakszervezeti botrány volt a szelektív prémiumosztások kapcsán, amirôl az igazgató egyszerûen kijelentette: nem tud semmit.

Egy állami hatóság képviselôjétôl azért a fenti feleleteknél többet várunk el. Minimálisan azt, hogy korrekt, és ne manipulatív módon tájékoztasson, hiszen ezáltal nemcsak az újságírót veszi semmibe, közvetett módon az olvasókat, a lakosságot, a közösséget is. Ha nincs mondanivalója, hát ne keressen alibitémákat...

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség megkezdte a május 13-án sorra kerülô európai parlamenti választásokra való felkészülést – jelentette be Markó Béla szövetségi elnök keddi, bukaresti sajtóértekezletén. A megszabott határidôig, január 15-ig tizenkét jelölt nyújtotta be pályázatát a szövetség ügyvezetô elnökségéhez: Bara Gyula, Bíró Rozália, Csutak István, Fekete Emôke, Hodgyai Géza, Jakab István, Korodi Attila, Nagy Zsolt, Niculescu Tóni, Sógor Csaba, Szabó Károly, valamint Winkler Gyula.

A szövetségi elnök elégedettségének adott hangot a kialakult lista kapcsán, s jelezte, hogy a hét folyamán elemezni fogják a benyújtott dossziékat, majd a várhatóan jövô héten összeülô Operatív Tanács eldönti a jelöltek sorrendjét.

Markó Béla szerint a májusi választás rendkívül fontos esemény a politikai élet valamennyi képviselôje számára, teszt, amely lehetôséget nyújt a valós megmérettetésre.

– Ezúttal nem a közvélemény- kutatásokból, hanem a tényleges választások eredményeibôl derül ki a pártok népszerûsége – fogalmazott a szövetségi elnök. Tájékoztatta a sajtó képviselôit arról is, hogy az Operatív Tanács Kelemen Hunort a szövetség EP-választási kampányfônökévé, Kovács Pétert pedig kampányfônök-helyettessé nevezte ki.

Az RMDSZ vezetôje kitért arra is, hogy a csatlakozás utáni stratégia megvitatásával kapcsolatos, szerdai, január 17-i tanácskozáson a szövetséget Borbély László miniszter és Csutak István tanácsos képviselik. Markó Béla szerint a hangsúlyt a decentralizációs folyamatra, az infrastrukturális fejlesztésre kell fektetni, az RMDSZ- képviselôk továbbá kérni fogják az etnikumközi kapcsolatokra vonatkozó elôírásoknak a dokumentumba való beiktatását.

Markó Béla a sajtóértekezleten jelezte, szerdán részt vesz a Vajdasági Magyarok Szövetségének szabadkai kampányzáró rendezvényén.

Január 18-tól az Országos Állategészségügyi Igazgatóság 301-es rendelete értelmében a kistermelôk állati eredetû termékeiket eladhatják közvetlenül a háztáji gazdaságukból, vagy a lakhelyük szerinti megye piacain. Ehhez teljesíteniük kell a minimális élelmiszer-biztonsági elôírásokat és be kell jegyeztessék magukat az állategészségügyi igazgatóságnál. A rendelet bizonyos termékek közvetlen eladására vonatkozik, amelyek között szerepelnek a tej és tejtermékek is – közölte lapunkkal Rusu Ioan, a Maros Megyei Állategészségügyi Igazgatóság vezetôje.

A bejegyeztetéshez a kistermelôk kérést kell benyújtsanak az illetékes igazgatósághoz, amelyben fel kell tüntessék a közvetlenül eladásra kerülô termék mennyiségét, valamint az eladás helyét. Ahhoz, hogy az eladási engedélyt megkapja a kistermelô, eleget kell tennie a közegészségügyi elôírásoknak: az állatok tisztán tartása; a tiszta ivóvíz biztosítása; a termelési folyamat közben használt felszerelések tisztán tartása. A termékekkel foglalkozó személynek egészségesnek kell lennie és vezetnie kell az eladási jegyzéket.

A fenti elôírásokkal kevésbé vannak tisztában azok a kistermelôk, akik a marosvásárhelyi Cuza Voda utcai piacon tejet, tejterméket árusítanak. "A tejfeldolgozás és a tejtermékek eladása az egyedüli pénzforrásunk. Családunk évtizedek óta csak ezzel foglalkozik. Egyik napról a másikra nem tudunk szakmát változtani" – mondta Crisan Angela marosszentkirályi termelô, akinek 60 juha, 20 tehene van, és 15 éve árul tejtermékeket a piacon. Az új elôírásokra vonatkozó kérésekkel nincs tisztában, de minden tôle telhetôt meg fog tenni annak érdekében, hogy továbbra is a piacon maradhasson. Ehhez január 18-ig be kell jegyeztetnie magát az állategészségügyi igazgatóságon, ami késhet a szabályozások ismeretének hiányában.

A piac vezetôje, Dorin Balici elmondása szerint ô is a sajtóból értesült a vonatkozó új elôírásokról, az állategészségügyi igazgatóság egyelôre nem tájékoztatta a piacvezetôséget a részletekrôl. "Amennyiben a kistermelôk, akik 15, sôt 40 éve árusítanak nálunk, nem fognak megfelelni az elôírásoknak, el kell hagyják a piacot. Ebben az esetben felvesszük a kapcsolatot a szabályoknak eleget tevô tejfeldolgozó cégekkel, amelyeknek helyet biztosítunk a piacon" – közölte Balici.

Lapzártakor érkezett a hír, miszerint a mezôgazdasági kistermelôk hat hónapos haladékot kaptak: július közepéig még eladhatják termékeiket – húst, tojást, tejet – ezek származási településén kívül. Az Állategészségügyi Hatóság hat hónappal hosszabbította meg a január 18-i határidôt.

Dan Motreanu mezôgazdasági miniszter kedden találkozott az Állategészségügyi és Élelmiszer- biztonsági Hatóság alelnökével, és úgy döntöttek, hogy a hatóság hat hónapos haladékot ad a közelmúltban kiadott rendelet esetében, amely szerint a mezôgazdasági kistermelôk csak ott bocsáthatják áruba termékeiket, ahol azokat megtermelik, illetve a településsel szomszédos helységekben.

"A haladékot aláírja az Állategészségügyi Hatóság elnöke, ezt követôen pedig megjelenik a Hivatalos Közlönyben. A türelmi idôszak lehetôséget nyújt a termelôknek, hogy teljesítsék a 2006/301-es rendelet által elôírt állategészségügyi feltételeket a termékek szabad árusítására vonatkozóan" – áll a Mezôgazdasági Minisztérium által kiadott közleményben.

Tegnapi lapszámunkban, az Ora et labora mellékletben sajnálatos elírás történt. Az evangélikus lelkésznô neve: Papp Noémi. A szerzô az érintett és az olvasók szíves elnézését kéri.

Tegnap egy olvasónk jelezte, hogy a marosvásárhelyi Kornisa negyedben fákat vágnak ki, és tudni szerette volna, mi ennek az oka. A kérdéssel Tache Floritát, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal zöldövezetek karbantartásával foglalkozó osztályának vezetôjét kerestük fel, aki hangsúlyozta, Marosvásárhelyen múlt héten valóban nekiláttak a fák kivágásának, azonban ez az intézkedés kizárólag a száraz fákra vonatkozik. A felmérések során a különbözô lakónegyedekben 138 kivágandó elszáradt fát vettek számba, a legtöbb ilyen a November 7 negyedben található. Ezen akció által a helybéli lakótársulásokat szeretnék támogatni, amelyek közös tanácskozás során kifejtették, hogy nem hajlandók minden egyes száraz fa kivágásáért 35 lejt fizetni, így javasolták, hogy a polgármesteri hivatal végezze el a feladatot. A várhatóan tizenöt-húsz napig tartó akció során a város összes lakónegyedébôl eltûnnek majd az elszáradt fák és mindez 47.000 lejébe kerül a hivatalnak. Tavasszal várhatóan minden kivágott fa helyébe újakat ültetnek majd – tette hozzá az osztályvezetô.

Jegyzet

Hónapokkal ezelôtt is köztudott volt, hogy a régi pénzérméket és bankókat nem fogadják majd el január elsejétôl fizetôeszközként. Akik nem hittek az elôrejelzéseknek, azok idén saját bôrükön tapasztalták, hogy csak az új lejjel lehet vásárolni, számlát fizetni. A lakosság körében persze most is akadnak olyanok, akik még mindig nem tudják, hogy egymillió az száz lej, tízezer lej az egy lej. Mondjuk azt, hogy nem szokták meg, annak ellenére, hogy a termékeken is az új árak szerepelnek már jó ideje.

Ez kevésbé meglepô, mint az, amikor kisebb-nagyobb üzletekben a pénztárosok tévednek el az új lejek és banik között. Kígyózó sor alakult ki éppen emiatt az egyik élelmiszerüzletben, miközben a vásárlók kosarában csak árválkodtak a termékek. A fiatal, lehet, kezdô pénztáros, miközben azt számolta, hogy a húszezer régi lejes kenyér az két lej, a tizenhétezer lejes mustár pedig egy lej hetven bani, a kisnyugdíjasok a tárcájukból elôvakart érmékkel, bankókkal viaskodtak és sorra mutogatták fel azokat "ez az?" kérdéssel. Újabb meglepetésre a pénztáros kis füzetlapot kapott elô, azt tanulmányozva ütötte be új lejben az áru értékét.

De ne menjünk messzire. A napokban több közintézmény vezetôje is régi lejben tájékoztatott különféle pénzügyi kérdésekben, hangsúlyozva, hogy nem az érvényben levô fizetôeszközt említi, hanem a régit. Sôt, nem átallotta megkérdezni, szükséges-e, hogy új lejben is közölje.

A kényelmesség ilyenfajta megmutatkozása a közintézmények szintjén egyfajta nemtörôdömségre vall, és automatikusan felvetôdik a kérdés: a többi jogszabályt is ilyen lazán kezelik, vagy csak a fent említett elôírásra vonatkozót? Mi lesz akkor, ha majd 2012 után nálunk is bevezetik az eurót? Habár az új lej bevezetésének és az euró fizetôeszközként való majdani elfogadásának különbözô okai vannak, egy dolog biztos: nem árt változtatni a mentalitáson.

Lapvélemény

Természeténél fogva abszurd lenne egy páneurópai szélsôjobb mozgalom létrejötte, mindazonáltal a demokrácia erôinek el kell kezdeniük küzdelmüket a szélsôjobb elôretörés megfékezéséért – írta a keddi The Independent az Európai Parlament szélsôjobboldali frakciójának megalakulását kommentálva.

A legnagyobb liberális brit napilap hatalmas betûkkel szedett elsôoldalas fôcíme szerint "cigánygyûlölôk, holokauszt-tagadók, idegengyûlölôk, homofóbok, antiszemiták – ez az EU új politikai ereje".

A lap, amely kedden több elemzést és szerkesztôségi állásfoglalást is szentelt a kérdésnek, azt írta: a különbözô európai szélsôjobb mozgalmak, mivel idegengyûlölôk és egymást is utálják, soha nem lesznek képesek közösen vallott ügy kialakítására. Az Európai Parlamenten belüli szélsôjobb frakció megalakítása önmagában ellentmondás, ugyanakkor rendkívül kellemetlen jele is annak, hogy mostanában milyen idôk járnak – áll a The Independent elemzésében.

A brit lap szerint a szélsôjobboldal nem tud koherens páneurópai mozgalommá válni, olyan vírussá azonban igen, amely szétterjed az általa gyûlölt demokratikus intézményrendszerben.

A legjobb válasz ennek az ultrajobbos politikai szupervírusnak az európai intézmények elleni inváziójára az lenne, ha ezeket az intézményeket hatékonyabbé és fontosabbá tennék. Az európai szélsôjobb féken tartása nem egyedül az EU feladata, de erôs Európai Unió nélkül nem valósítható meg – mutat rá a The Independent kommentátora.

A lap szerint a demokrácia erôinek Strasbourg és Brüsszel üléstermeiben ugyanúgy el kell kezdeniük harcukat, mint Burnley és Marseille (korábban faji zavargásoktól sújtott angol és francia városok) utcáin.

A brit liberális napilap közli az új szélsôjobb EP-frakció képviselôi és vezetôi közül néhánynak a fotóját, a képek mellé iktatva egy-egy tôlük vett idézetet. Corneliu Vadim Tudornak, a Nagy-Románia Párt vezetôjének képe mellett például az az idézet szerepel, hogy "a magyaroké, a cigányoké és a zsidóké minden hatalom ... a zsidók olyanok, mint forradások az emberi testen".

A féléves német unió elnökség során megszülethetnek a szükséges döntések a tagállamok közötti bel- és igazságügyi együttmûködés erôsítése érdekében – jelentette ki az MTI-nek kedden a magyar igazságügyi és rendészeti miniszter.

A tagországok illetékes minisztereinek Drezdában tartott, háromnapos tanácskozását értékelve Petrétei József mindenekelôtt a szervezett bûnözés visszaszorítása érdekében széles körû adatcserét elôirányzó, úgynevezett prümi szerzôdés közösségi szintre emelésére, továbbá a belügyi és igazságügyi együttmûködést jelenleg szabályozó hágai program 2010 utáni folytatására utalt. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy mindkét területen megfelelô elôkészítô eljárásokat kell még lefolytatni.

A zárónapon a részvevôk az úgynevezett elektronikus igazságszolgáltatásról tárgyaltak, különös tekintettel az információs technológiáknak az igazságszolgáltatásban való alkalmazására. A tagállamok többsége támogatta azt az elképzelést, amely szerint szükség van az elektronikus kapcsolatrendszer fejlesztésére és ezzel összefüggésben egy hálózati összekapcsolás létrehozására, a meglévô nemzeti információs rendszerek összehangolására. Ez remény szerint mind polgári jogi, mind bûnügyi területen hatékonyabbá teheti az együttmûködést. A tagországok ennek kapcsán egyetértettek abban is, hogy fontos megteremteni a személyes adatok védelmének garanciáját.

Ugyancsak a zárónapon került napirendre a gyermekeknek az erôszakot ábrázoló számítógépes játékokkal, illetve filmekkel szembeni védelme. A miniszterek úgy ítélték meg, hogy ennek érdekében közös fellépésre van szükség, és támogatásukról biztosították az Európai Bizottság erre vonatkozó kezdeményezését.

A miniszterek tárgyaltak a migráció kérdésérôl.

A német Hans-Gert Pötteringet, a kereszténydemokrata-konzervatív pártokat tömörítô Európai Néppárt frakciójának eddigi vezetôjét választották meg az Európai Parlament elnökévé kedden a kép-viselôk.

A strasbourgi plenáris ülésen lebonyolított szavazás (amelyet az interneten is figyelemmel lehetett kísérni) 450 támogató vokssal zárult eredménye nem számít meglepetésnek, miután Pötteringet saját frakcióján, az EP legnagyobbján kívül a második legnépesebb, a szocialista képviselôcsoport is támogatta – a két vezetô frakció voltaképpen már a ciklus kezdetén, 2004 nyarán döntött arról, hogy mostantól ki vezeti az EP-t.

EP-szavazáson most elôször vettek részt teljes joggal az elôzô nap beiktatott bolgár és román EP-képviselôk.

A német néppárti politikus a spanyol szocialista Josep Borrell Fontellestôl veszi át a stafétát a parlamenti ciklus végéig, 2009 júniusáig.

Az elnökségre négy jelölt pályázott: Pöttering mellett jelölt volt a zöldpárti olasz Monica Frassoni, a francia kommunista Francis Wurtz és a független, euroszkeptikus dán Jens-Peter Bonde. Mindeddig valamennyien frakcióvezetôként ténykedtek. Frassoni 145, Wurtz 48, Bonde 46 szavazatot kapott, de ez együttesen sem volt elegendô, hogy megakadályozzák Pöttering megválasztását már az elsô fordulóban.

Pöttering a huszonhatodik a posztot betöltôk sorában, amióta az EP elôdje, az Európai Szén- és Acélközösség közgyûlése 1952-ben megalakult (az önálló EP-nek 12. vezetôje). A német kancellár, Angela Merkel pártját, a kereszténydemokrata uniót (CDU) képviselô "euroatya" az elsô közvetlen EP- képviselôválasztás, 1979 óta tagja az Európai Parlamentnek.

Az EP-elnök feladatai sokrétûek: ellátja a parlamenti plenáris ülések elnökletét, biztosítja az intézmény eljárási szabályzatának betartását, a plenáris ülések megfelelô mûködését, képviseli a parlamentet fogadva például az érkezô állam- és kormányfôket, emellett aláírásával hitelesíti az EU költségvetését és az úgynevezett együttdöntési eljárással elfogadott jogszabályokat.

Pöttering megválasztásával ideiglenesen az EU mindhárom legfontosabb intézménye kereszténydemokrata irányítás alá került.

Hét Arany Glóbuszra jelölték a három kontinensen, öt nyelven forgatott Bábel címû filmet, a mexikói Alejandro González Inarritu globális drámája azonban végül csak egy díjat vihetett haza – igaz, a leginkább irigyeltet: a legjobb filmnek járót.

Igy ugyancsak nagy várakozással tekinthet a rendezô a hat hét múlva esedékes Oscar-díjkiosztóra, amelynek köztudottan az Arany Glóbusz az "elôszobája".

Senkit sem lepett meg, hogy a legjobb drámai nôi fôszereplô díját Helen Mirren kapta A királynô címû filmért, amelyben II. Erzsébetet formálta meg. Sacha Baron Cohen, aki kultikus figurává vált a Borat kazah újságírója szerepében, elmesélte, hogy a film egyes merész jeleneteinek forgatásakor úgy lett úrrá pillanatnyi zavarán, hogy azt mondta magának: a díj érdekében tesz mindent.

Nagy volt Eddie Murphy öröme, aki 25 éves karrier után elôször kapott nagyobb hollywoodi elismerést, az 1960-as évek soul-világában játszódó, három díjat begyûjtött musical Dreamgirls (Álomlányok) mellékszereplôjének Arany Glóbuszával. Jennifer Hudson, a film díjazott nôi mellékszereplôje Florence Ballard, a Supremes együttes tragikusan elhunyt tagja emlékének ajánlotta díját, mivel ôt kellett életre keltenie az egykor Diana Ross vezette trióból. Clint Eastwood Levelek Iwo Jimából címû második világháborús filmje a legjobb idegen nyelvû film díját kapta."

Prince, aki a Táncoló talpakban felhangzó The Song of The Heartért kapta meg a legjobb dal díját, a Los Angeles-i közlekedés áldozata lett: elkésett. A díjat átadó Justin Timberlake a várakozást egy néma Prince-paródiával töltötte ki.

A 70 éves egykori nagy hollywoodi nôcsábász, Warren Beatty, a Cecil Blount de Mille-rôl elnevezett életmûdíjat vehette át.

A hírességek ezúttal sem garasoskodtak megjelenésükön: aranyban, ezüstben úsztak a vörös szônyegen. Beyoncé, a Dreamgirls sztárja ôszinte sikolyt váltott ki rajongóiból a formáit tökéletesen mutató arany Elie Saab ruhában. Annette Bening fehér-ezüst ruhában tündökölt férje, Warren Beatty oldalán. Jennifer Lopez fekete Marchesája engedte kivillanni a popsztár fél vállát. Meryl Streep, azonban aki egy zsarnok divatlap- fôszerkesztôt alakít Az ördög Pradát visel címû vígjátékban és ezért megkapta hatodik Arany Glóbuszát, nem volt stílszerû: Prada ruha helyett Carolina Herrerát öltött. Sharon Stone ragaszkodott a fekete Diorhoz, Penelope Cruz a Chanelt részesítette elônyben. Salma Hayek, Jennifer Gardner, Kyra Sedwick, Kate Winslet színésznôk és Heidi Klum modell is a fehéret választották, de sokan, például Mirren
"királynô" kékben jelentek meg, Angelina Jolie viszont palaszürkében vonult be Brad Pitt-tel karöltve. Azért a ragyogásnak is jutott hely, a keddre virradó Beverly Hills-i gálán, elég volt megcsodálni Renée Zellweger smaragdzöld, vagy Rachel Weisz vörös, egyaránt vállpánt nélküli ruháját. Basescu–Voronin-megbeszélések

Traian Basescu román és Vladimir Voronin moldovai államfô kedden Chisinauban úgy döntöttek, hogy két román ideiglenes konzulátust nyitnak a Moldovai Köztársaság területén Balti és Cahul városban.

A chisinaui elnöki hivatalban tartott megbeszélésüket követôen a két elnök sajtótájékoztatót tartott.

Arra utalva, hogy a moldovai állampolgároknak vízumra van szükségük, hogy Romániába lépjenek, Vladimir Voronin elnök elmondta, "a helyzet rendhagyó és meg kell változtatni". "Két konzulátusi iroda nyílik Balti si Cahul városokban, ezek addig fognak mûködni, amíg meg nem oldódik a helyzet" – mondta Voronin.

Ugyanakkor elmondta, hogy bizonyos problémák miatt "nem törölhetôk el a vízumok", de hangsúlyozta, Basescuval eredményes volt a beszélgetés.

Traian Basescu államfô megköszönte Voroninnak, hogy beleegyezett a két ideiglenes konzulátus megnyitásába. "Remélem, hogy a román külügyminisztérium hamar cselekszik, és egy héten – tíz napon belül megnyílik a két ideiglenes konzulátus Cahul és Balti településeken".

Az elnök megemlítette a 123 millió eurót, amit az Európai Unió Románia, Ukrajna, a Moldovai Köztársaság közös programjainak kidolgozására utalt ki. Hangsúlyozta, a projekteket úgy kell felépíteni, hogy a pénz egyenlô felosztásban jusson el a három országba.

"Az állampolgárság kérelmezésével kapcsolatban Voronin elnökkel megegyeztünk, hogy a románoknak és a moldovaiaknak választási joguk van, annál is inkább, mert a két állam alkotmánya megengedi a kettôs állampolgárságot" – mondta Basescu.

A román elnök hangsúlyozta, jelenleg 530.000 kérvény létezik a román állampolgárság megszerzésére. "Bizonyos kérvények 2-3 személyt vagy egy családot is magukba foglalnak, mások csak egyetlen személyre vonatkoznak. Románia nem tudja egyszerre kezelni a nagy mennyiségû kérvényt. Prioritást élveznek a Romániában egyetemet végzô diákok és a felsôfokú végzettségû személyek" – mondta Basescu.

Hozzátette, Romániában a közeljövôben újra kell tárgyalni az új állampolgársági törvényt.

Elena Udrea hatalommal való visszaélésre vonatkozó kijelentéseit csak abban az esetben vizsgálja ki az ügyészség, ha panaszt tesznek le az ügyben, mondta kedden Galacon Laura Codruta Kövesi fôügyész.

Elena Udrea volt elnöki tanácsadó a múlt hét végén kijelentette, Radu Stroe liberális szenátor támogatását kérte, hogy megkaphassa a védelmi miniszteri tisztséget vagy a Román Hírszerzô Szolgálat (SRI) elnöki tisztségét. Udrea azt is kijelentette, hogy Tariceanu kormányfô levelet küldött az államelnöknek, amelyben közbenjárását kérte Dinu Patriciu ügyében.

Arra a kérdésre, hogy az ügyészségnek nem kellett volna-e vizsgálatot indítania az Udrea által felfedett két ügy kapcsán, mivel hatalommal való visszaélésrôl lehet szó, Codruta Kövesi fôügyész azt válaszolta, "egyelôre nem tudjuk, hogy mirôl van szó. Ha korrupciós vádakról van szó, az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) hatáskörébe tartozik az ügy, ha másfajta vádakról van szó, a klasszikus ügyészségekre tartozik. Abban a pillanatban, amikor panasz érkezik hozzánk a levél tartalmával kapcsolatban, valószínûleg elindítjuk a kivizsgálásokat".

Arra a kérdésre, mi történik a Radu Stroe elleni vádak ügyében, ahol lehetséges, hogy hatalommal való visszaélésrôl van szó, Kövesi megtagadta a választ és elhagyta a termet.

Elena Udrea, a Demokrata Párt (PD) ügyvezetô titkára csütörtök este jelentette ki, hogy amikor az elnöki kancellária vezetôje volt, Tariceanu miniszterelnök levelet küldött Basescu államfônek, arra kérve ôt, hogy járjon közben az ügyészségen "Dinu Patriciuért".

A volt elnöki tanácsadó ugyanakkor elmondta, a szóban forgó levél nem hivatalos irat volt, hanem "egy közbenjárásra való kérés". Elena Udrea szerint a levél így kezdôdött: "Traian, amikor idôd lesz..." és így folytatódott: "járjál közben a fôügyészségen Dinu Patriciu ügyében".

Calin Popescu Tariceanu kormányfô pénteken légbôl kapottnak minôsítette Udrea vádaskodását, elmondva, hogy nem kérhetett ilyesmit az elnöktôl, és tagadta a levél meglétét.

Basescu államfô pénteken Kolozsváron azt nyilatkozta, "biztosan tudja, hogy volt valami", és azt kérte, hogy keressék meg a dokumentumot a cotroceni-i archívumban.

Markó Béla RMDSZ-elnök újságírói kérdésekre kedden azt nyilatkozta, hogy csak azt követôen mondja el véleményét az Udrea által emlegetett levélrôl, ha kiderül, a levél valóban létezik és tudomást szerez tartalmáról.

Az RMDSZ-elnök azonban hozzátette, nem az ô hatásköre, hogy spekulációkat gyártson egy levélke alapján.

Prodi Bukarestben

A román és az olasz hatóságok együtt fognak mûködni annak érdekében, hogy megakadályozzák az Olaszországban élô román állampolgárok által elkövetett bûncselekményeket, nyilatkozta kedden Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök a Romano Prodi olasz kormányfôvel folytatott megbeszélés végén.

A két kormányfô Románia és Olaszország európai uniós helyzetének összehangolásáról tárgyalt, beleértve az alkotmányos szerzôdésrôl folyó tárgyalások újrakezdését.

"Nem áll érdekünkben, hogy Romániát negatívan ítéljék meg amiatt, hogy néhány állampolgára bûnténybe keveredik" – mondta Tariceanu. Romano Prodi rámutatott, vannak "aggodalmak" a bevándorlók számának növekedése miatt, de úgy vélte, hogy Románia csatlakozásával csökkenni fog a bevándorlási hullám.

A két kormányfô a nyugat-balkáni országok európai jövôjérôl is tárgyalt, egy múzeum létesítésérôl a turnu-severini hídnál, illetve az olasz vállalatok beszállásáról a Konstanca-Trieszt olajvezeték megépítésének munkálataiba.

Tariceanu és Prodi aláírta a politikai nyilatkozatot, amely a két állam közötti stratégiai partneri viszony prioritásaira vonatkozik, figyelembe véve Románia uniós tagország státusát.

A románok alkotják Olaszország legnagyobb idegen közösségét. A 2005-ös év végi népszámlálási adatok szerint 271.000 román tartózkodott az ország területén.

Romániában 6 olasz nyelvû lektori hivatal van, Bukarestben, Kolozsváron, Konstancán, Temesváron, Craiován és Iasi-ban, illetve Milánóban, Pisában, Rómában és Torinóban.

A látogatás során aláírnak egy együttmûködési szerzôdést is a Román Kereskedelmi Fejlesztési Központ és az Olasz Külügyi Kereskedelmi Intézmény között, amelynek értelmében a két fél kötelezettséget vállal, hogy gazdasági információkat ad egymásnak, és támogatja a két ország vállalatai közötti kapcsolatokat. A szerzôdés egy évig érvényes.

Az olasz kormányfô programjában Traian Basescu államelnökkel való találkozó is szerepelt.

Az RMDSZ Szövetségi Választási Bizottsága tegnapi kolozsvári ülése után közleményt juttatott el a sajtóhoz. Ebben a következô olvasható:

"Az RMDSZ Szövetségi Választási Bizottsága 2007. január 16-án tartott ülésén megvizsgálta az RMDSZ európai parlamenti választási listájára benyújtott pályázatokat.

A bizottság megállapította, hogy a Szövetségi Képviselôk Tanácsa és a Szövetségi Egyeztetô Tanács december 16-án tartott együttes ülésének a Romániai Magyar Demokrata Szövetség európai parlamenti képviselôjelöltjeinek kiválasztásáról szóló határozatába foglalt feltételeknek a következô személyek pályázatai felelnek meg: Bíró Rozália, Csutak István, Fekete Emôke, Hodgyai Géza, Jakab István, Korodi Attila, Nagy Zsolt, Niculescu Tóni, Sógor Csaba, Szabó Károly, Winkler Gyula.

A bizottság ülésén jelen volt Takács Csaba ügyvezetô alelnök, Kelemen Hunor, az EP- választások kampánystábjának elnöke, Markó Attila, a Szövetségi Szabályzat- felügyelô Bizottság elnöke, valamint Szepessy László, a szövetségi elnök megbízottja" – áll a Szövetségi Választási Bizottság közleményében.

251 vidéki település nyert a Tudásalapú Gazdaság program pályázatán, ebbôl 71 erdélyi község vagy város, jelentette be Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter kedden, Bukarestben tartott sajtóértekezletén, amelyen meghívottként részt vett Benoit Blarel, a Világbank romániai irodájának vezetôje.

A Tudásalapú Gazdaság program segítségével hangsúlyos kommunikációs hátránnyal küszködô települések fejleszthetik önkormányzati, oktatási és kulturális intézményeik, vál-lalkozásaik táv-közlési infrastruktúráját. A projektet a Világbank és a román kormány közösen finanszírozza, 504 település pályázott. A programban olyan községek és városok vehetnek részt, amelyeknek lakossága nem haladja meg a 30 000-t. Korábban 9 településen már beindították kísérleti jelleggel is a projektet, ilyen község például Hargita megyében Korond, a most kiválasztott 251 helység ehhez a hálózathoz csatlakozik.

"Erdélyi származású miniszterként megelégedéssel tölt el, hogy az erdélyi települések vezetôi felismerték a Tudásalapú Gazdaság program elônyeit. Tulajdonképpen úgy is mondhatjuk, hogy az e-magyar pontok telepítése elsô lépés volt a vidék informatizálásában, ez a folyamat megy tovább a Tudásalapú Gazdaság programban, és az erdélyi megyék nyertes pályázatainak száma mutatja, hogy ez a régió jó úton indult el a fejlôdés felé – nyilatkozta Nagy Zsolt miniszter. Eredetileg úgy terveztük, hogy 200 települést tudunk a programba bevonni, mostanra kiderült, hogy többen is részt vehetnek. Végeredményként összesen 260 helység kapcsolódik a világhálóra, fejlesztheti infrastruktúráját és ezáltal növelni tudja versenyképességét" – tette hozzá a tárcavezetô.

A programban részt vevô településeken információs központot hoznak létre, ahol a lakosok megismerkedhetnek és hozzáférhetnek a modern távközlési és az információs technológia által nyújtott lehetôségekhez. Ezenkívül számítógép- hálózattal kötik össze a polgármesteri hivatalt, az iskolát és a közkönyvtárat.

A benyújtott dokumentációkat bizottság elemezte, értékelte a kidolgozott helyi fejlesztési tervet, amelynek tartalmaznia kellett a település oktatási, vállalkozói és közigazgatási stratégiáját.

Elôzetes becslések szerint a Tudásalapú Gazdaság programnak köszönhetôen 472 általános iskolát, 260 polgármesteri hivatalt, 260 közkönyvtárat informatizálnak, a szolgáltatásokhoz 1.740.000 lakos férhet hozzá, ami a vidéken élôk 17,7% -át jelenti.

Községek esetében a legtöbb nyertes pályázat Suceava (17), Vaslui (13), Kolozs és Bihar (10) megyébôl érkezett. A kisvárosok esetében Maros megye az élen járó (5), utána következik Hunyad (4), Hargita (3), Fehér, Bihar, Brassó, Krassó- Szörény, Konstanca, Máramaros, Suceava és Temes (2) megye.

Száz tétel minden egyes tantárgyból... ha már alapos átvizsgálásuk elôtt egyszerû számításokat végzünk, majd beszorozzuk a kötelezô érettségi tantárgyak számával, meghökkentô eredményt kaphatunk (az érettségin 1200, a kisérettségin 500 tételt kel ismerniük a tanulóknak) .

A szakminisztérium intézkedése következtében az idén is "kísérleti nyulaknak" érezhetik magukat a diákok az ezernél is több tétel láttán. Az illetékesek indoklása szerint azért volt szükség a tételek nyilvánosságra hozatalára, mivel a szakaszzáró és az érettségi vizsgák körül egyre gyakrabban fordultak elô rendellenességek és emiatt tarthatatlannak bizonyult a megszokott, múltbéli állapot.

A tételeket a http://subiecte2007.edu.ro honlapon tekinthetik meg a nyolcadikos és a tizenkettedikes végzôsök. Elsô ránézésre vannak, akik diszkriminációnak tartják, hogy csak román nyelven olvashatók, s a magyar fordítás csak egy-két hónap elteltével várható. Mások úgy vélekednek, hogy a felkészülést nehezítette volna, ha megvárják a fordítást is. Az érintettek különbözô módon viszonyulnak a tételek nyilvánosságra hozatalához. Bár elismerik, hogy csökken a csalás veszélye, kételkednek abban, hogy az elôre ismert és bemagolt tételek elônyösen hatnak a diákok kreativitására.

A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceumban Bálint István igazgató véleményét kérdeztük: "A tételek ismerete által könnyebben el lehet mélyíteni egy anyagrészt, így pozitív szelekciót alkalmazhatnak egy témakörön belül. A többi uniós ország rendszerét vettük át, például Angliában, Németországban, Franciaországban már ’85 óta ezt a módszert alkalmazzák a világi iskolákban." – fejtette ki véleményét az igazgató és hozzátette, hogy olyan tantárgyaknál lehetnek gondok, ahol a magyar nyelvû alternatív tankönyvek nem fedik le teljesen a kért anyagot. Erre rögtön két megoldási ötlet is született: komoly felmérést kellene végezni, esetleg a szaktanárokat egy közös véleménycserére összehívni, ahol az adott témakörökkel kapcsolatosan lehetne egyeztetni.

Hogyan vélekednek a diákok, ôk hogyan látják a saját helyzetüket? Mint kiderült, nagyon sokan csak "belelapoztak" a tételekbe, többre két nap alatt nem jutott idejük. Voltak, akik viccesen megjegyezték, hogy elég volt "belesniük" a honlapra, s máris elment a kedvük az érettségitôl. Elsô ránézésre a tantárgyankénti száz tétel sokkolóan hatott rájuk, egy-kettôt olvasgattak át, de még nem fogtak hozzá tanulni. Mások szerint képtelenség bemagolni ennyi választ, de legalább tudják, mire számíthatnak az érettségin, nem érik meglepetések ôket.

György Gabriella matematika szakos tanárnô kérdésünkre válaszolva elmondta: "Jó, hogy idôben feltették a tételeket, csak ne változtassanak rajta. Nagyon soknak találom, hogy minden tantárgyból száz tételt kérnek, mert még a tananyagot is be kell fejezni, emellett pihenésre is szükség van." A tanárnô szerint matematikából nem okoz gondot, hogy egyelôre román nyelven szerepelnek a tételek, mert a példatárak is román nyelvûek, és ami nem világos a diákoknak, azt megkérdezik a tanártól. Fehér Magdolna informatika szakos tanár, osztályfônök egy kisebb hibára világított rá. – Ha megpróbáljuk lementeni az internetrôl a feladatokat, a számítógép azokat képként kezeli, így nyomtatáskor gyenge minôségûek lesznek. A szakmai észrevétel mellett hozzátette, hogy ha mindenik tantárgyból egyformán fel akarnak készülni, akkor mától kezdve mindennap két tételt kell átvenniük.

Arra a kérdésre, hogy milyen eredményei lesznek az új módszernek, valószínûleg még senki sem tud pontos választ adni. Ez csak júliusban, a vizsgák lejártával derül ki.

Glossza

Azt mondják, a jó ács megáll a levegôben is. A jó vezetô az Ararátról is jól irányítja vállalkozását. Egyik bolt kirakatában olvastam: "Jogunkban áll, hogy megválasszuk klienseinket!" Örvendetes, ha magyarul is kiírják, az "Avem dreptul sa ne alegem clientii!" szlogent. A kedves tulaj nyilván nem tudja, s magyar munkatársai sem, hogy a 'kliens' nyelvünkben nem azt jelenti, amit románul (vásárló, ügyfél) – ha tudnák, azt írják vala: "Jogunkban áll, hogy megválogassuk partnereinket!"; bár ennek sincsen, se füle, se farka –, de ha az ember üzleti partnerségre gondol, talán mégis helytálló. Na, de klienst?!

Bemegyek a boltba, és a cifferblattom alapján eldöntik, vehetek-é póréhagymát, vagy sem; te rusnya, morogják a mosolygós eladók, mars ki! És úgy rúgnak le a lépcsôn, hogy ördögszekérnek képzelem magam!?...Miért nem érdeklôdik csöppikét az ilyen "vezetô" a vásárlók másik felének a kultúrája iránt is? Miért dolgozik önmaga ellen? Rejtély.

Egy másik "közösségben" még mindig a pöffeszkedô önelégültség uralja a "vezetési stílust". Efféle áll az értékelôben: "Az eredmények, az elért sikerek a magas szakmai színvonalnak, a kiválóan felkészült közösség példás helytállásának, a korszerû mûszaki adottságok maximális kihasználásának köszönhetôek, a team mindent megtett annak érdekében, hogy általános megelégedésre példásan szolgáljon ki minden klienst."

No, ha kliensekre volnának utalva magasztos hivatásuk teljesítésében, nemcsak vezetôjük, az egész cég a levegôben libegve várna valamiféle áldott égi szanálásra!...

Megint másik vezetô (cége semmit sem haladt Európa felé, inkább csak bukdácsolt, bujkált, reptéri szamár a vidrátszegi tejködben), miután emelkedett hangnemben ecseteli az (adatokkal alá NEM támasztott) "eredményeket", pompás jereváni sugallatra hirtelen megjegyzi: – Az a helyzet, hogy bár mindent elkövettem, mégis feltétlen érdemeim közé tartozik, hogy ha már nem segíthettem, legalább nem is hátráltattam a fejlesztést!...

Az ilyen ôszinteségi roham jobb helyeken fej- és jószágvesztéssel, azonnali kirúgással jár. Jól sejtik olvasóim, hogy nem magánvállalkozás, amelynek élén ilyen a vezér, profi cégtôl oltári ívben rakétáznák birtokon kívülre az efféle csôdgenerálist; aki így verheti nyálát az írott és elektronikus sajtóban, azt kemény politikai érdekháttér védi; tôle direkt azt várják megbízói, hogy ne tegyen semmit, de semmit.

Ugyanis ott ô maga a KLIENS: neki kell az Érdemdús Helyi Maffiát mindenben kifogástalanul,, mukkanás nélkül kiszolgál-

Igen érdekes – és hasznos – elôadásnak adott otthont hétfô délután a Bolyai Farkas líceum Bernády György Terme. A marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium öregdiákjainak Sanctus Emericus Baráti Köre havi összejövetelére prof. dr. Péter Mihály akadémikust hívta meg, aki Hogyan lett Marosvásárhely egyetemi város? címmel tartotta értekezését. Elôadásában azonban végigkövethettük az elsô erdélyi egyetemek megalakulása óta eltelt több száz év fejleményeit, igazi erdélyi egyetemtörténetet hallhatott a – sajnos – csekély számban megjelent és az ifjú generációk teljes hiányában szenvedô közönség. Pedig utóbbiaknak lenne igazán érdekük az ilyen és hasonló jellegû értekezéseken való részvétel. Ezért összefoglaljuk az elhangzottakat, a meghívott témában gazdag, pergô elôadását.

– A protestáns egyetemek – természetesen – Luther után kezdték meg mûködésüket. Ebben a periódusban Erdélyben egyetem nem létezett: a reneszánsz késôn hullámzott be ide, mert Erdély ütközôpont volt, mindenkinek kellett. Alig találni olyan idôszakot, amikor nem voltak háborúk. Aki tudásra vágyott, annak külföldre kellett mennie. A XI. század végérôl már vannak feljegyzések erdélyi, külföldön tanuló diákokról, nevük után a transilvanicus megjelölés tûnik fel az iratokban. A korabeli egyetemjárást peregrinációnak hívták. Erdélybôl különösen sokan látogatták a bolognai, páduai egyetemeket, igaz, a reformáció elôtt. Azután a németalföldi felsôoktatási intézmények váltak népszerûvé. Egyetemnek azt a korabeli intézményt nevezhetjük, amely jogosult volt a három tudományos cím adományozására: Bacalaureus (alapfok, megszerzôi lelkészként, tanárként, illetve – amennyiben jogi szakra jártak – az állami közigazgatásban dolgozhattak), Magister és a legmagasabb cím, a Doctor Scienciarum (a tudományok doktora). Ahogy Széchenyi mondta, "a tudományos emberfô mennyisége a nemzet igazi hatalma", erre pedig Erdélyben jóval korábban rájöttek, az egyetemek hiánya nagyon érzôdött. Ma is van peregrináció, csak az akademiták általában nem jönnek haza... Akkor az volt a szokás, hogy a visszatérô végzett hozott magával egy könyvet, amelyet annak az intézménynek adományozott, amely ôt kiküldte. Tanintézmények, városok, fôurak pénzelték a diákok taníttatását. A fejedelmek azonban hamar rájöttek, hogy amennyiben nem alapítanak erdélyi egyetemet, az elmaradottság fokozódik. János Zsigmond próbálta meg elôször. Megszervezte az intézményt, 1565-ben a dieta is elfogadta, de az uralkodó korai elhunytával ez meghiúsult. Báthori Istvánnak viszont – elsôként – sikerült. Ô Bolognában és Páduában tanult, majd, már lengyel királyként kiadta az elsô erdélyi egyetem alapítólevelét. A kolozsvári, Farkas utcai jezsuita kollégiumot emelte egyetemi rangra, és az egyetem 1581. május 11-én megnyitotta kapuit. A pápa 1582-ben, levélben hagyta jóvá. Mégsem mûködött sokáig, a reformációval a jezsuitákat elûzték Kolozsvárról, a Báthori-féle egyetem hét év után megszûnt.

A második, erdélyi egyetem nem kimondottan egyetem volt, inkább fôiskola, de Akadémiának hívták. Ezt – a közhiedelemmel ellentétben – Gyulafehérváron alapította Bethlen Gábor fejedelem, két karral – teológia és bölcsészet – kezdte meg mûködését, majd jogi karral bôvült. 1658-ban, a tatárjáráskor kellett Nagyenyedre költöznie. Az erdélyi egyetemtörténet azonban itt nem ér véget: Mária Terézia, majd II. József felvilágosult abszolutizmusa alatt újraindították a kolozsvári egyetemet, a jezsuiták helyére a piaristákat hívták, jogi kart is indítottak. 1775-ben ezt az intézményt hívták Fôtanodának. Mária Terézia halála után egy évvel fia, II. József addig még nem látott módon a latin oktatási nyelv helyett bevezetteti a németet, majd 1784-ben líceumi szintre degradálja az addigi egyetemet. Ennek okán az orvosi kar különvált és 1817-ben átalakult Orvos- Sebészi Tanintézetté. Itt nem orvosokat, hanem sebészeket, kirurgusokat, illetve bábákat képeztek. Mivel sok, a Mócvidékrôl származó asszony igényelt bábaképzést, bevezették a románt is mint tannyelvet. A XIX. század elején óhajtani lehetett latin, német, magyar vagy román nyelvû képzést egyaránt! Az intézet 1872-ig mûködött. Azután jött létre Erdélyben Magyarország második egyeteme.

Az igazi erdélyi egyetem létrejöttéhez a tudós társaságok jelenléte és munkássága is nagymértékben hozzájárult. Ezek közül az elsôt, a Nyelvmûvelô Társaságot Aranka György hozta létre 1793-ban, Marosvásárhelyen, megelôzve a Magyar Tudományos Akadémia megalapíttatását is. Nyilván nem csak nyelvmûveléssel foglalkoztak, természetrajzi szakkal is rendelkezett, rengeteg orvos tagja volt. 1859- ben, hosszú küzdelem után, gróf Mikó Imrének sikerült megalapítani az Erdélyi Múzeum Egyesületet (EME), amely ma is hét szakosztállyal, több ezer taggal mûködik. 1869-ben Nagyszebenben létrejön az Astra, a helyi románság nyelvvel és történelemmel foglalkozó egyesülete. Minden készen állt az egyetem megalapítására. Erre a Kiegyezés, 1867 után került sor, amikor az eldôlt: a Monarchiának szüksége van még egy magyarországi egyetemre. Rengeteg város jelentkezett, hogy szívesen látná az új egyetemet, hiszen az rangot és nem elvetendô anyagi hasznot jelentett. A nyertes város: Kolozsvár volt. Ott az egyetem csírái már megjelentek és igen érzôdött az EME jelenléte. Mikó Imre gróf az egész Mikó-kertet villájával együtt az egyesületnek adományozta, ráadásul az EME óriási könyvtárral és gyûjteménnyel rendelkezett, így a városban komoly tudományos tevékenység folyt. A kolozsvári egyetem négy karral alapíttatott, 1872-ben pedig megkezdte mûködését. Késôbb Ferenc József nevét veszi fel. Mûködik 1918. december 24-ig. Azon a karácsony estén Kolozsvárra bevonult a román hadsereg. 1919. május 12-én a román hatóság az egyetemet elfoglalja, eskütételre szólítva fel az összes alkalmazottat, oktatót. Aki nem teszi le az esküt, azt kirúgják. Az esküt, egy ember kivételével senki sem tette le. Az egyetem Szegedre menekült. 63 épületét, gigantikus, több mint kétszázezer kötetbôl álló könyvtárát, gyûjteményeit, irattárát, az EME által az egyetemnek adományozott Mikó-kertet oda felépített klinikáival, és minden javait Kolozsváron kellett hagynia. 1920. február elsején pedig Kolozsváron az elsô román egyetem nyitja meg kapuit. Mûködik egészen 1940 augusztusáig, amikor a második bécsi döntés után a Ferenc József Tudományegyetem visszajön, és újra elfoglalja régi helyét. 1944. október 14-én az orosz hadsereg puskalövés nélkül vonul be Kolozsvárra. Az egyetem többé nem menekül. A rektor, Miskolczi Dezsô, megtagadja a kiürítési parancsot. Az orosz parancsnokság alatt az oktatás zavartalanul folyik tovább, igaz, mint Kolozsvári Magyar Tudományegyetemen. Az 1945. március hatodikán megválasztott Groza-kormány még pártolja a magyar egyetem ügyét, májusban azonban új királyi rendelet jelenik meg, amelynek alapján új, magyar tannyelvû kolozsvári egyetemet hoztak létre. Tipikus húzás: a jogfolytonosság ezzel megszûnt, a régi magyar egyetem mindenét elvesztette.

A következôkben hallhattunk az életkeserítô, balkáni stílû hivatali packázásokról, gondokról és átverésekrôl, (amelyek következtében az orvosi kar Marosvásárhelyre költözött), és a további, egyre bonyolódó XX. századi fejleményekrôl. Hosszan írhatnánk még az elôadásról, ám a tény tény marad: Péter Mihály elôadását inkább hallgatni kell, mintsem csak a tartalmi kivonatát olvasni.

A feltörekvô piacokon befektetô nemzetközi vállalatoknak kevesebb mint a fele végez rendszeres kockázatelemzést, jóllehet ez a piaci térség hagyományosan ingatag, áll az Economist Intelligence Unit (EIU) hétfôn Londonban kiadott legújabb felmérésében.

A világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegû gazdaságelemzô és elôrejelzô cégének 22 oldalas jelentése szerint a feltörekvô piacok "legnagyobb biztonsággal megállapítható egyedi tulajdonsága" az, hogy hajlamosak a kilengésekre, még a jelenlegi, erôs növekedéssel és stabilitással jellemzett idôszakban is.

Azok a viszonyok, amelyek közepette egy adott vállalat belépett egy feltörekvô piacra, néhány év, sôt néhány hónap alatt megváltozhatnak. A munkaügyi törvények és az adórendszerek átalakulhatnak, szabályozási tervezetek születhetnek és halhatnak el, politikai erôs emberek emelkedhetnek fel és tûnhetnek el ismét a süllyesztôben, és mindeközben devizaátutalási kockázatok jelenhetnek meg minden elôzetes figyelmeztetés nélkül.

Éppen ezért aggodalomra ad okot, hogy a felmérésbe bevont 177 nemzetközi nagyvállalat kockázatkezelésért felelôs vezetôi közül csak 44 százalék számolt be az elsôdleges kockázatfelmérés utáni további feltörekvô piaci kockázati elemzésrôl, és mindössze 30 százalék válaszolta azt, hogy cége ezt rendszeresen elvégzi, áll az EIU hétfôi elemzésében.

Az Economist Intelligence Unit szerint ez azt jelenti, hogy a feltörekvô piacokon befektetô vállalatok közül nagyon sok túlzottan magabiztos a lehetséges kockázatok megítélésében.

A felmérésnek a tevékenységi terület üzleti környezetére vonatkozó részében a válaszolók 25 százaléka mondta azt, hogy az Oroszországon kívüli kelet-európai térségben az elmúlt három hónapban javult az üzleti klíma, 33 százalék szerint nem változott, és csak 13 százalék szerint romlott.

Az intelligens lakások általában családi házak, ezekben is a világítást, fûtést- hûtést, a locsolást, valamint a védelmet telepítik rá egy intelligens központi vezérlôre. Például ha senki nincs otthon, és valaki csenget, akkor a látogató képe és hangja megjelenik a tulajdonos mobiltelefonján, aki úgy kommunikálhat vele, hogy annak fogalma sincs a valós helyzetrôl. Tartós távollét esetén az automatika este leengedi a redônyöket, váltakozva felgyújtja a lakásban a lámpákat, szóval olyan benyomást kelt, mintha a lakók otthon lennének. A legegyszerûbb változatnál internet vagy mobiltelefon segítségével be lehet állítani a lakás hômérsékletét, vagy elindítani a konyhában a sütôt.

Egy kutatás szerint 2010-re Nyugat-Európában minden huszadik háztartás automatizált lesz, kisebb-nagyobb szinten. Kelet-Európában azonban ezek az új lehetôségek lassabban fognak elterjedni. Az okok között ott szerepel az alacsony internetes ellátottság és a fizetôképes kereslet hiánya.

Idéntôl a bérlô fizeti a lízingelt autók utáni helyi adót

Az új adótörvénykönyv országszinten több száz ezer, lízingelt jármûvel közlekedô autóst kötelez arra, hogy január 31-ig adóbevallást tegyen az önkormányzatok adóhivatalainál, illetve március 31-ig az általa lízingelt jármû után helyi adót fizessen. Az intézkedés káoszt okoz, mert a végrehajtási utasítások nem tisztázzák pontosan az érintettek kötelezettségeit, többek között azt sem tudni pontosan, hogy Marosvásárhelyen hány lízingelt autó közlekedik, amelyek tulajdonosait érinti ez a nem új, de gyökeresen megváltozott adófizetési szabály.

Az adóhivatal együttmûködô lesz

A marosvásárhelyi önkormányzat adóhivatalánál egyelôre nincs pontos adat a megyeszékhelyen futó lízingelt autók számáról, de az ügyfélfogadás január 22-i megkezdése elôtt a hivatal a lízingcégektôl tájékozódik. Ercsei Ferenc osztályvezetô lapunknak elmondta, az intézmény valamennyi lízingszolgáltatótól lekéri azok marosvásárhelyi ügyfeleinek jegyzékét, majd az illetô autók használóit is értesítik arról, hogy az adott jármûvek utáni helyi adóra bejelentési, illetve fizetési kötelezettségeik vannak. A szabályváltozásra továbbá az ügyfélfogadás kezdete elôtt közleményben is felhívják az érintett autósok figyelmét. Az adótörvénykönyv értelmében a lízingautók helyi adóját január 31-ig kell bejelenteni, viszont a vásárhelyi adóhivatal az új adórendszerre való átállás technikai nehézségei miatt csak január 22-étôl kezdi az ügyfélfogadást, így vélhetôen csak ennek az új szabálynak köszönhetôen több ezer autós kell eleget tegyen bejelentési kötelezettségének. Az esetleg késlekedôkkel szemben az osztályvezetô szerint nem lesz büntetô fellépés, annál is inkább, mivel a bejelentési és fizetési határidôk nem esnek egybe. Ercsei Ferenc szerint az adóhivatal nem erélyes fellépésre, hanem jó kommunikációra törekszik az adófizetôkkel, tehát arra, hogy ez esetben amint megszerzik a szükséges adatokat, értesítsék az érintetteket a rájuk háruló kötelezettségrôl.

A bérlô fizet a tulajdonos helyett

Az új szabály értelmében a lízingelt autó helyi adójának kifizetése idéntôl a tulajdonos helyett a haszonbérlôre hárul, amivel a törvényalkotók eltértek attól a teljesen logikus adózási gyakorlattól, mely szerint az adófizetés a tulajdonos kötelessége. A lízingszerzôdéssel vásárolt autó tulajdonjoga ugyanis a szerzôdés idejére a pénzügyi szolgáltatóé, vagyis a lízingcégé, a jármû csak a lízingszerzôdés lejárta után kerül a kontraktus idejére jogilag haszonbérlôként számon tartott autóshoz. A szabályozás hátterében alighanem az húzódhat meg, hogy az utóbbi években forgalomba kerülô új autók igen nagy hányada lízing útján került forgalomba. Ezek a jármûvek tulajdonjogilag a többnyire bukaresti székhelyû pénzügyi szolgáltatók birtokában maradtak, tehát értelemszerûen a fôvárosban fizették utánuk a helyi adót, de nem ott voltak forgalomban. Ezt az is alátámasztja, hogy a változás csak a lízingautók adózását érinti, de elvileg azonos pénzügyi szolgáltatással nem csak autót, hanem más terméket is lehet vásárolni.

Elvileg nem rossz a változás szelleme, ha azt vesszük figyelembe, hogy általa több pénz kerülhet a helyi költségvetésekbe. Azonban egyáltalán nem európai szellemû eljárással lép életbe a kezdeményezés, hiszen az adófizetés egyszerû áthárítása és több száz ezer autós sorbaállítása a hivatalok elôtt balkáni mentalitást idéz a szabályalkotók fejében, amikor a lízingcégek számára nem tették kötelezôvé az adatbankjukban levô adatok továbbadását az adóhivataloknak, és arra sem kötelezték a pénzügyi szolgáltatókat, hogy adott határidôre kötelezôen értesítsék ügyfeleiket a szabályváltozásról – mindezt azért, hogy az átállás zökkenômentesen járjon le és az autósokat se kényszerítsék a szûk határidô miatt szinte elkerülhetetlen törvénysértésre.

Benedek István

Oroszország megkezdte a bevándorlók kitiltását a piaci árusításból, ami lelohasztotta a vásárterek életét.

A külföldiek – jobbára kaukázusi és közép-ázsiai volt szovjet köztársaságokból származó, míg fôképpen a távol-keleti országrészben kínai – hányadát hétfôtôl április 1-jéig 40 százalékra szorítják le az oroszországi piactereken, ez év végéig pedig teljesen kitiltják ôket ebbôl az árusításból. A most életbe lépett törvények kimondják: az egyéni vállalkozóként bejegyzett külföldiek, illetve a külföldi vendégmunkásokat eladóként alkalmazó oroszok együttesen legfeljebb a 40 százalékát foglalhatják el a piaci árusítóhelyeknek.

Ennek megfelelôen sok piaci stand és bódé kiürült, amint a bevándorlási felügyelet ellenôrei hétfô reggel hozzáláttak a külföldi árusok igazoltatásához.

Az új szabályozás elsô ízben kvótákat szab meg a külföldi munkavállalás korlátozására. Így 2007-ben csak hatmillió szovjet utódállambeli polgár kaphat munkavállalási engedélyt a 10-12 millió illegális idegen közül. A munkaadóknak szerzôdést kell kötniük külföldi alkalmazottaikkal, különben tetemes pénzbírsággal és üzletük bezárásával számolhatnak.

A piaci munkahelyeknek az orosz polgárok számára való fenntartása csak erôsíti az idegengyûlöletet, amelyet a politikusok amúgy is gyakran szítanak.

Szélsôséges nacionalista fiatalok sûrûn támadnak meg kaukázusi, ázsiai és más külföldi bevándorlókat vagy diákokat. A Grúziával elfajult konfliktus grúzok százainak deportálásához vezetett.

A román gazdaság 2006-ban

2006-ban a természeti csapások elkerülték a román gazdaságot, így minden elôrejelzést meghaladóan, mintegy 8%-kal nôtt a bruttó hazai össztermék (GDP). Leginkább az építôipar szárnyalása tûnik ki a sorból, amely több mint 15%-os növekedést ért el, miközben a GDP alakulásában legnagyobb részt vállaló szolgáltatások is 8% fölötti bôvülést mutatnak. A látványos gazdasági növekedést újra a fogyasztás pörgette fel, amely az elsô kilenc hónapban 11%-kal növekedett, ráadásul a karácsonyi tumultus valószínûleg minden eddigi elvárást felülteljesített. Erre lehet következtetni abból is, hogy 1989-et követôen a tavalyi volt az elsô év, amikor a lakosság a bankrendszer nettó adósa lett, vagyis több pénzt vett fel hitelként, mint amennyit megtakarításként összesen elhelyezett a bankokban. A kint lévô hitelek összértéke meghaladja a 10 milliárd eurót. Az óriási növekedés oda vezetett, hogy egyre több területen – mindenekelôtt az informatika, építkezés, bankszektorban – munkaerôhiányra panaszkodnak a befektetôk. Elemzôk szerint mintegy kétmillió szakemberre lenne szüksége a román gazdaságnak, amit mindenekelôtt az elmúlt években külföldön munkát vállalók körébôl igyekeznek pótolni. A munkaerôhiány jelentôs fizetésnövekedést eredményezett, amely a kormányt is arra készteti, hogy emelje a közalkalmazottak bérét, ez pedig a késôbbiekben, a tovább növekvô fogyasztás kapcsán inflációs nyomást eredményezhet. Ezt tartja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is a következô idôszak legnagyobb kihívásának, ugyanakkor év végi bukaresti sajtótájékoztatójukon elismerték, hogy a kormány és a Nemzeti Bank rendkívül jól kezeli a román gazdaságot, mindez nem egészen egy évvel azután, hogy "a kormány rossz döntései" miatti aggodalmuknak adtak hangot. Akkor az egykulcsos adórendszer megszüntetését és a TVA emelését szorgalmazták, most viszont elismerték, hogy az eredmények a kormány fiskális politikáját igazolták.

A valószínûleg 5% alatt maradó inflációs szintet segítette az is, hogy tavaly a román lej a legjobban teljesítô valutának számított a világban, év eleje óta 8%-ot erôsödött az euróhoz képest és 20%-ot a gyengélkedô dollárral szemben, ami történelmi csúcsra repítette a román valutát. A menetrendszerûnek számító második félévi árfolyamgyengülés idén nemcsak elmaradt, de decemberre igazi ralit teljesített a RON.

Ami pedig a vállalatok szintjét illeti, itt fontos megemlíteni az indiai Ranbaxy által a Terapia gyógyszergyár felvásárlásáért fizetett éves rekordnak számító 270 millió eurós tranzakciót. Egyébként a CEC privatizációjának elmaradása miatt a legnagyobb értékû tranzakciók 2006-ban a gyógyszeriparban valósultak meg, összesen mintegy félmilliárd euró értékben.

Nemzetközi szinten is jelentôs visszhangot az energiaszektor privatizációs szerzôdéseinek nyilvánosságra hozása eredményezett, amelybôl kiderült, hogy burkoltan jelentôs állami támogatást kaptak a stratégiai befektetôk. Az pedig már eddig is a média középpontjában volt, hogy a Petromot felvásárló OMV-ben, valamint a két gázelosztót (Distrigaz Nord és Sud) és az Electrica Moldovát megvásároló E.ON Ruhrgasban részesedése van az orosz Gazpromnak, miközben az Electrica Banatot és Dobrogeát, valamint a Codrut Seres lemondatását és ügyészségi vizsgálatát eredményezô Electrica Muntenia Sudot felvásároló olasz ENEL-lel stratégiai partnerséget kötött. A biztonsági kockázatot is rejtô kérdéssel a Legfelsôbb Védelmi Tanács is foglalkozott. Ugyancsak az energiaszektor privatizációjához kapcsolódik jó néhány ôrizetbevétel és vádemelés. 2007-ben ezen botrányok folytatódása várható, minden valószínûség szerint az energiabiztonság válik a gazdaság területérôl a legfontosabb politikai vitává. Úgy tûnik, Basescu határozott álláspontot mutat az orosz "energianyomulás" megfékezésében, így várhatóan a Nabucco néven elhíresült déli gázvezeték megépítését támogatja az oroszok által forszírozott Kék Áramlat (Blue Stream) helyett. Sikerül-e nemzetközi partnereket találni ehhez és vajon mennyiben változtatja meg az ország geostratégiai helyzetét? Ezek a kérdések 2007-ben világpolitikai szintre emelhetik a román energiagazdaságot.

A média területe sem maradt visszhangtalan 2006-ban, hiszen jelentôs üzletemberek egyféle "hidegháborús médiafegyverkezésbe" kezdtek: a FNI-botrány kapcsán elhíresült Sorin Ovidiu Vântu a kormány és az államelnök korrupcióellenes nyilatkozataitól is vezérelve felvásárolta a Realitatea hírcsatornát, a tavaly egész évben bíróság elé citált rompetrolos liberális Dinu Patriciu pedig az Adevarul sajtótrösztöt. De jelentôs visszhangja volt a török Dogan médiatársaságnak a romániai piacon való megjelenése és tovább erôsít a konzervatív pártvezér, Voiculescu is.

2006 egyik legnagyobb sikere a Dacia Logan volt, amely valódi brandként jelenik meg immár a világ autópiacán, rendkívül biztató eredményeket érve el.

Ami pedig az idei kihívásokat illeti, itt kiemelkedik az EU- csatlakozásból adódó verseny erôsödése, mindenekelôtt a mezôgazdaságban – amely az elmúlt években sem teljesített jól, illetve az élelmiszeriparban. Ugyancsak jelentôs kihívás vár a kis- és középvállalkozásokra, amelyek nincsenek felkészülve a fokozódó kihívásokra, a kormány pedig eddig nem igyekezett segítségükre. Ez lesz a kormány gazdaságpolitikájának a legnagyobb kihívása is.

Kósa András

Egy különös bírói döntés

A múlt héten a Marosvásárhelyi Táblabíróságon az Európai Unió által szorgalmazott kormányprogramnak ellentmondó ítéletet hoztak: Nyárádszeredában újra kell létesíteni a gyermekotthont, illetve három családi típusú épületet kell építeni az árváknak. A megyei gyermekjogvédô igazgatóság ezzel szemben évek óta azon munkálkodik, hogy az új szabályoknak megfelelôen a gyerekotthonok lakóit fokozatosan családi típusú házakba, illetve otthoni gondozásba helyezzék, ahol jobb körülmények között nevelkedhetnek, mint az árvaházakban. Ennek megfelelôen 2005-ben felszámolták a nyárádszeredai 4-es számú elhelyezési központot, az épületet pedig átvette a helyi tanács. Egy volt bentlakó azonban beperelte az igazgatóságot politikai önkényeskedésre hivatkozva, azt kérve, hogy létesítsék újra az árvaházat. 2007. január 9-én másodfokon is megnyerte a pert.

Matei Petru, a gyermekotthon volt gondozottja 2006. május 22-én helyesírási hibákkal teletûzdelt beadvánnyal fordult a Marosvásárhelyi Törvényszékhez és a "Maros megyei fôtribün elnökéhez" ("Pres al Tribunului Mures"). Az okiratban többek között az áll, hogy 2005. június 30-án politikai kritériumok alapján állami önkénnyel ("... pe criterii politice a fost un abuz din partea statului...") felszámolták a 4-es számú nyárádszeredai elhelyezési központot. Mivel 2006. április 26-án a megyei törvényszék azt kérte, hogy a kollégái (sz. m.: volt árvaházi lakók) által aláírt megbízó levelet tegyenek le a periratokkal együtt (ezt egyik közjegyzô sem állította ki díjmentesen), és egyik aláíró okiratai sem rendezettek, mi több, Matei Petrunak még személyazonossági igazolványa sincs, szívbôl kérik, hogy a címzettek foglalkozzanak az ügyükkel. Tekintettel arra, hogy a hatóságok a 2004-ben kibocsátott 11 – 54411-es számú jegyzékkel (nota) megszegték a törvényt, kérik, hogy Nyárádszeredában helyezzék el ôket három családi típusú otthonba, mert felszámolják a ludasi gyermekotthont is és vélhetôen nem lesz hol lakniuk. Mindezért Lokodi Editet, a megyei tanács elnökét hibáztatják, aki a beadvány szerint "visszaélt hivatalával, etnikai- politikai kritériumok alapján önkényeskedett" (kész talány, hogy mitôl etnikai a szóban forgó konfliktus!). Ugyanakkor szerintük a megyei tanács "hazudott" és a gyermekjogvédô igazgatóság is "önkényeskedett a gyerekekkel". A büntetô törvénykönyv 246. és 247. cikkelyének c alpontja értelmében törvénytelenül jártak el, mivel "egy közalkalmazott megakadályozta az állampolgárok joggyakorlását." Ez különösen súlyos – áll a beadványban –, amikor nemzetiségi, faji, szexuális vagy vallási megkülönböztetés történik. S itt hivatkozik Románia Alkotmánya 16. cikkelyének 1. bekezdésére. A pontosítás kedvéért odaírták mint egy varázsszót, talán a bírónak üzenve: román–magyar konfliktus ("conflictul unguri români"). Aztán a továbbiakban azt is állítják, hogy az árvaház megszüntetésével "súlyosan megzavarták az intézmény tevékenységét" és megkárosították az állami vagyont, ugyanakkor "fontos állami beosztásban levô személyek csúfot ûztek a szülôk vagy testvérek nélküli gyerekekbôl" ( ...vatamare importanta intereselor legale ale unei persoanae importante al statului care îsi bate joc de copiii care nu are parint sau frati...").

Toganel Ioan, a megyei tanács fôjegyzôje szerint nincs jogi alapja a pernek, ugyanis a felpreresek jegyzéket (nota) támadták meg, ami tulajdonképpen csak egy jogi lépést elôkészítô dokumentum. Mindezek mellett a törvényszéki döntés ellentmond egy olyan kormányprogramnak, amelyet az uniós normáknak megfelelôen minden megyében végre kell hajtani. A megyei tanács által is jóváhagyott gyermekjogvédelmi stratégiának megfelelôen eddig az igazgatóság 40 családi típusú házat létesített és a különbözô civil szervezetekkel, egyházakkal közösen még 30-at mûködtetnek. 350 profi pótmamát fizetnek, akik otthon gondoznak árva gyerekeket. Ezenkívül a nagykorúaknak lakásokat bérelnek, többnek pedig az utazási, iskoláztatási költségeit is állják. E programot követve döntött úgy az igazgatóság és a megyei tanács, hogy felszámolja a nyárádszeredai intézményt. 2005. június 30- án született meg az a jegyzék, aminek alapján a gyermekjogvédô igazgatóság, a megyei tanács, illetve a nyárádszeredai elhelyezési központ és a polgármesteri hivatal képviselôi megegyeztek abban, hogy bezárják az árvaházat. Akkor megoldásként javasolták, hogy a megyei tanács vásároljon meg három nyárádszeredai házat, ahol elhelyezi majd a gyerekeket. Ezt követôen azonban kiderült, hogy igen sokba került volna az épületek megvásárlása, ezért lemondtak errôl, de az érintett gyerekeket tisztességes körülmények közé költöztették, többek között a marosszent-királyi családi típusú házakba, a középiskolásoknak pedig lakrészeket béreltek. Matei Petrunak Szászrégenben bérelnek garzont, egy család is gondoskodik róla. Utazási költségeit megtérítik, taníttatják, mi több, színes televíziót, számítógépet is vásároltak neki, így ô messzemenôen elégedett lehet sorsával– mondta Toganel Ioan.

A nyárádszeredai árvaház felszámolásakor 38 állandó bentlakó volt az intézményben, 60-an pedig az iskolaidôben különbözô bentlakásokban laktak, csak vakáció idején tértek vissza nyárádmenti otthonukba.

Mint jeleztük, a megyei tanács, a gyermekjogvédô igazgatóság és a Nyárádszeredai Polgármesteri Hivatal jegyzékét a közigazgatási bíróságon támadta meg Matei Petru, akit aláírásával mind a harmincnyolc, 1984 és 1994 között született árvaházi gondozott támogatott. A bíróság 2006. augusztus 15-én helyet ad a keresetnek. Az alperesek fellebbeznek, a Táblabíróság azonban 2006. október 27- én megerôsíti a törvényszéki határozatot, miszerint a nyárádszeredai Rózsák utca 79. szám alatt (a volt árvaházban) egy szárnyat újra meg kell nyitni, illetve arra kötelezi az érintett hivatalokat, hogy nyissanak három családi típusú házat. Az indoklásban többek között az áll, hogy a felperes nem a kormányporgramot támadta, hanem egy intézmény közigazgatási döntését, s az okiratnak (a jegyzéknek) olyan jogi és adminisztratív következménye van, ami az elhelyezési központ bezárását eredményezte. Továbbá azt is megjegyzik, hogy ugyanebben az okiratban szerepel az is, hogy megoldásként három családi típusú házat hoznak létre, feltétel, amelyet utólag nem teljesítettek. Amennyiben az ingatlan természetben visszakerült a volt tulajdonosához, akkor ez utóbbi öt évig nem változtathatja meg rendeltetését, tehát ha van gyerek, ha nincs, árvaházként kell mûködtetni az épületet (!).

Mondják mindezt annak ellenére, hogy az épületet a megyei tanács már 2005. szeptember 29-én átadta a helyi tanácsnak. Ez utóbbi pedig a 2005. október 26-i 69-es számú határozatával leltárba vette az ingatlant. Az alperesek 2006. november 29-én fordultak a Táblabírósághoz, semmisségi beadvánnyal ismét a Táblabírósághoz fordulnak. Idôközben, az októberi határozatot követôen Matei Petru a Marosszentkirályon lakó volt 4- es számú elhelyezési központbeli gyerekek nevében "Isten hozott Európában" (Bun venit în Europa) felirattal ellátott levélben 2007. január 4-én arra kéri a Nyárádszeredai Polgármesteri Hivatalt, a helyi tanácsot és a város polgármesterét, hogy hajtsa végre a Táblabíróság 818-R-2006-os határozatát, kötelezôen adja vissza a megyei gyermekjogvédô igazgatóság leltári tárgyait és nyissák meg újra az említett épületszárnyat, ellenkezô esetben 6 hónaptól 5 évig terjedô börtönbüntetést kaphatnak. Mellesleg azt javasolják, hogy "ha nem akarják visszaadni az épületet"("Daca nu vreti sa ne dati cladirea înapoi"), akkor minél elôbb adják át az "igen jól felszerelt" három családi típusú házat Nyárádszeredában.

2007. január 9-én a Táblabíróság elutasította a semmisségi beadványt is, ezáltal jogerôre emelve a Marosvásárhelyi Törvényszék korábbi döntését, igazat adva a felpereseknek.

Nagy Zsigmond, a Nyárádszeredai Polgármesteri Hivatal jegyzôje szerint a Matei Petru által megfogalmazott periratokból egyértelmûen kiderült, hogy az ügyet valaki manipulálja a háttérbôl. Az iratok tele vannak helyesírási, gépelési hibákkal, míg a jogi kifejezések igen pontosak. Ezen a véleményen van Florin Dumbrava, a megyei gyermekjogvédô igazgatóság vezetôje is, aki elmondta, olyan személyek állnak az ügy mögött, akik személyes érdekek miatt fékezik az igazgatóság reformját. A gyerekeket kihasználják, hiszen egyértelmûen nem árvaházban a helyük. Mindenik ügyét személyesen, esetrôl esetre elemezték, és az érintetteknek megfelelô megoldást találtak. A bírák anélkül döntöttek, hogy megkérdezték volna a gyermekjogvédô igazgatóságot, miként jártak el. Ha a helyszínen tájékozódtak volna, akkor is belátják, hogy a nyárádszeredai épületbe a jelenlegi állapotában lehetetlen beköltözni.

– Meg vagyok gyôzôdve arról, hogy van még fellebbezési lehetôség, amivel élni fogunk, hiszen többrendbéli jogsértés történt – mondta az igazgató.

Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke egyenesebben fogalmazott: az ügyet Marius Catana, a gyerekjogvédô igazgatóság volt beszerzôje és Raduly Ioan a nyárádszeredai gyermekotthon volt igazgatója manipulálják. Az elôbbi, miután nem tudott érvényesülni, szakszervezeti elnök lett, emiatt kérte, hogy függesszék fel állásából, amit jóvá is hagytak. Raduly Ioan igazgató pedig egyértelmûen az állását szeretné visszakapni ezáltal.

– Részünkrôl az ügy le van zárva, még akkor is, ha így döntött a bíróság! A gyerekek el vannak intézve, az épület sorsáról a tulajdonos, a nyárádszeredai tanács dönt. Nem is érdemes foglalkozni vele... – mondta lapunknak Lokodi Edit.

Ez utóbbiban alighanem téved a megyei tanács elnöke, hiszen jogerôs bírói döntést – akár tetszik, akár nem – nem lehet nemes egyszerûséggel semmisnek tekinteni. Éppen Lokodi Edit ne tudná!? Vagyis, igenis foglalkozni kell vele, nyilvánvalóvá téve a szándékos, vagy tájékozatlanságból, hozzá nem értésbôl eredô bírói melléfogást.

Hatósági túlkapások, az EU-ra hivatkozva

A megyében a 140.000 fôs sertésállomány alig 20%-át tartják a három engedélyezett disznóhizlaldában. Hozzávetôlegesen 125.000 egyedet a magángazdaságokban nevelnek. 2006. december 12-én jelent meg az a kormányrendelet, amely megtiltja a magángazdaságokból származó sertések vágóhidakon való értékesítését. Ennek nyomán feszült helyzet alakult ki a sertéstenyésztôk körében. Náznán Jenô, a Megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezérigazgatója tájékoztatott a helyzetrôl és a megoldás lehetôségeirôl.

– A 2006. december 12-én közzétett 1700-as számú kormányrendelet azt írja elô, hogy a sertéspestis felszámolása végett megtiltják a háztáji gazdaságokból származó sertések értékesítését a piacokon. A vágóhidak a a kis, közepes és magángazdaságokból nem vághatnak állatokat. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag a gazdaságokban lévô hízott sertések pusztulásra vannak ítélve. A törvény elôírása szerint a következô idôszakban három disznót lehet tartani, saját szükségletre. Három–húsz egyed tartható kisgazdálkodási körülmények között, de az eladásra szánt sertések csak a községen belül értékesíthetôk. Azok a gazdák, akik harminc disznónál többet tartanak, gazdaságaikat kereskedelmi farmokká kell nyilvánítsák, hogy vágóhidakon értékesíthessék állataikat. Ez csak akkor történhet meg, ha a sertéstenyésztô a farmján eleget tesz az összes állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági elôírásoknak: zárt tenyésztési terület, egészségügyi szûrôpont, munkaruha, szakosított munkaerô a gondozásban, takarmányozásban, takarmány- átrakóhely biztosítása. Ezenkívül tiszteletben kell tartania a környezetvédelemre, az állatok komfortjára vonatkozó elôírásokat. Ha mindezen feltételeknek eleget tesz, kiadható a sertéstenyésztô farm mûködési engedélye. Csak ilyen farmokról származó sertések értékesíthetôk a vágóhidakon. Azzal egyetértek, hogy ez a sertéstenyésztés jövôje. De azzal nem, hogy azokból a gazdaságokból, ahol 20-30-80, nem tudom mennyi állat volt, nem értékesíthetôk december 12-e után. Ez katasztrófa a gazdák számára, mert nagyon sok pénzt fektettek a tenyésztésbe, azt a gabonát, amit 2005-ben, 2006-ban nem tudtak eladni a piacon becsületes áron, feletették az állatokkal, amelyek december 12-én alkalmasak vagy majdnem alkalmasak voltak vágásra. Ezeknek az állatoknak az értékesítésébôl fordultak volna vissza a költségek a tél folyamán. A szóban forgó jogszabályozással a sertéstenyésztôk elôtt elzárták az értékesítés szinte mindenféle lehetôségét. Erre egy mód adódik: a községen belüli eladás. Ez abszurdum. Mert a