|
LIX. évfolyam 11. (16493.) sz. |
2007. január 16., kedd |
Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 70 eurócent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 – euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk reklam@e-nepujsag.ro
Apróhirdetések
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
Díjmentesen
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Igen felbolydultak a kedélyek erdélyi magyar politikai körökben a közelgô európai parlamenti választások kapcsán. Szép lassan el kell ugyanis dönteni, ki az, akitôl az elkövetkezô néhány esztendôben a magyar kisebbség európai politikai érdekvédelmét várni fogjuk, s ez – akárhogy is nézzük – fontosabb aspektus, mint az igen zsíros EP-képviselôi fizetés. Márpedig alapos megrágásra vár, hogy ki az, akinek bizalmat szavazunk a brüsszeli mandátumhoz, hiszen várhatóan, az eddigi belföldi választások eredményének tükrében, legfeljebb két mandátumra számíthat az erdélyi magyarság, ezért nem egyszerû kiválasztani az erre alkalmas személy(eke)t.
Az elôbb szándékosan írtunk erdélyi magyarságot és nem RMDSZ-t, hisz a képviselôi helyekre most már több disszidens formáció (MPE, EMNT, SZNT) is igényt támaszt, kvázi ettôl téve függôvé azt, hogy támogatóik a "közös magyar listára" adják a voksukat. Némileg furcsa ez a hirtelen összefogási vágy azok részérôl, akik minden erejükkel a közös érdekképviselet szétrombolásán munkálkodtak, ám a több mint kielégítô képviselôi javadalmazás minden érvnél erôsebb lehet.
Nekünk, a politikai csatározásoktól önmagukat távol tartó erdélyi magyaroknak végül is nem az a fontos, hogy kinek az akarata érvényesül a listán szereplô, illetve a feltételezetten bejutó helyekre kerülô személyek megnevezésekor, hanem az, hogy olyanok legyenek ott, akik minden tekintetben megfelelnek erre a célra. Az, hogy az illetônek nyelveket kell ismernie, a minimális elvárás, de távolról sem elegendô, hisz a leendô EP- képviselônek szakmailag is felkészültnek kell lennie, hogy megfelelô hatékonysággal tudjon részt vállalni a különbözô európai parlamenti csoportok munkájában. Arról nem is szólva, hogy igen erôs hangnak kell lennie, hogy a félezernél több képviselô között kellô súllyal meghallgattassanak a kisebbségi magyarság igényei és elvárásai is.
Ami azonban talán a legfontosabb, hogy olyan nevek kerüljenek a lista élére, amelyek kellô vonzerôvel bírnak az erdélyi magyar szavazópolgár számára, s amelyek ráveszik azokat is, hogy elmenjenek szavazni, akik számára az Európai Parlament nagyon távoli és igen elvont valami, s akik nem képesek távlatilag átlátni a képviselet fontosságát. Ellenkezô esetben ugyanis könnyen elôfordulhat, hogy a hasonló választásokon amúgy általános érdektelenség a magyarok esetében még hangsúlyosabban nyilvánul meg, s az illusztris ismeretlen jelöltek közül végül senki sem kerül az Európai Parlamentbe, annak minden negatív következményével.
A Casa de Economii si Consemnatiuni (CEC) takarékpénztár tavaly majdnem tízszeresére növelte az adózott eredményét: 39,8 millió lejre a 2005-ös 4,2 millió lejrôl. A mérlegfôösszeg az év végén 7,1 milliárd lej volt, 26,8 százalékkal több a 2005 véginél, jelentették a nagyságra ötödik, de 1400 fiókjával legnagyobb hálózatú román pénzintézetnél, amely egyszersmind a legrégibb az országban: 1864-ben alapították.
Alaptôkéjét decemberben 650 millió jelre emelték 500 millióról. Mint ismeretes december 22-én a kormány leállította a CEC privatizációját, mert a vártnál kisebb értékûek voltak a vételi ajánlatok, és végül csak egyetlen végleges pályázatot kapott, a görög Ethniki Trapezától. A magyar OTP Bank ugyanis elállt attól, hogy javított ajánlatot tegyen. A CEC eladása nem kerül le véglegesen a napirendrôl, de pár év is lehet, amíg újra meghirdetik, addig a bank átalakítására összpontosítanak.
A kormány a CEC 69,9 százalékát tervezte értékesíteni.
A versenyben végül két pályázó maradt: az Ethniki Trapeza kereskedelmi bank és a magyar OTP Bank NyrT.
A CEC, vagyonát tekintve, Románia ötödik pénzintézete, és az utolsó privatizálásra váró állami nagybank. November elején a román kormány úgy döntött, hogy CEC jövôbeni felvásárlója nem egyesítheti a CEC-et saját romániai leánybankjával. Ez csökkentette a pénzintézet értékét a vevôjelöltek szemében.
Az OTP Bank romániai vállalkozása az OTP Bank Romania, amelyet 2004-ben vásárolt meg, piaci részesedése 1,3 százalékos.
Az Ethniki Trapeza a román piac 2,1 százalékát mondhatja magáénak leánycége, a Banca Romaneasca révén.
Elsô hallásra kicsit furcsának tûnhet, és bizonyára sokan kíváncsiak rá: miért csak nôknek szólt a felhívás? Kérdésünkre szombat délelôtt, a Bernády Házban lezajlott ingyenes pályázatíró-tanfolyamon kaptunk választ, ahol a hölgyek nagy részét személyes érdeklôdés motiválta, de voltak, akik konkrét ötleteikhez szerettek volna kiegészítô információkat szerezni.
"Igyekszünk promoválni a nôket, kiszakítani a napi rutinfeladatokból, amely legtöbb esetben a munkából és a családdal való törôdésbôl áll" – mondta Szabó Annamária, a Nôk a Nôkért Szövetség elnöke, majd hozzáfûzte, hogy legfôbb céljuk az esélyegyenlôség megteremtése, melyhez a tanfolyam ötlete, elindítása is nagyban hozzájárul.
A szövetség meghívására Koreck Mária vállalta az elôadó szerepét, akitôl bemutatkozó beszédében megtudtuk, hogy jelenleg a Project on Ethnic Relations nemzetközi szervezet regionális programigazgatójaként interetnikai kapcsolatokkal foglalkozik (pl. a romák beilleszkedése a helyi közösségekbe). A tanfolyamon megpróbálta felvázolni egy sikeres projekt legfontosabb lépéseit, követelményeit, közben mindegyre felhívta a hallgatóság figyelmét az esetleges hibákra, melyek pillanatok alatt eldönthetik pályázatunk sorsát a kiírók szemében (már egy rosszul címzett boríték, a határidôk be nem tartása is azonnali visszautasításra késztetheti a pályázat kiíróját).
Egy jó pályázat megkönnyíti a program életbe léptetését, viszont ezt csak akkor lehet elérni, ha lépésrôl lépésre követünk minden elôírást, és akadályról akadályra haladunk elôre – ezekkel a szavakkal vezette be a tanfolyam elméleti részét Koreck Mária, majd a leggyakrabban felmerülô kérdéseket – miért szükséges a javasolt program, honnan jött az ötlet, mi az általános cél, melyik a célcsoport, a tevékenységek idôtartama, költségvetés stb. – ismertette. Hasznos tanács, hogy elsô alkalommal ne forduljunk pályázatíró cégekhez, fôként, ha tetemes összeget kérnek a szolgálataikért. Ha a késôbbiekben egy tanácsadó véleményét kérjük ki, akkor az sikeres elbírálás esetén konzultációs pénzben részesülhet – derült ki a késôbbiekben.
Már az "elsô felvonás" ideje alatt hatos- nyolcas csoportokba tömörültek a jelenlevôk (amikor jobban megismerték egymást), ezzel is bemelegítve a gyakorlati részre, amikor mindenik csoportnak egy fiktív céget és projektet kellett kitalálnia.
A háromórás foglalkozással, a felhozott témákkal az elôadónak az volt a szándéka, hogy a hölgyek a tanfolyam végére összességében átláthassák a pályázatírással kapcsolatos feltételeket, ötleteket kapjanak, és önállóan dönthessenek a jövôben.
Koreck Mária lapunk kérdésére válaszolva elmondta, hogy "nagyon sok nô nincs olyan pozícióban egy szervezeten belül, hogy döntéseket hozzon, nincsenek felkészülve a pályázatírás területén", majd Szabó Annamária, a Nôk a Nôkért Szövetség elnöke megjegyezte, hogy az érdeklôdés felülmúlta az elôzetes elképzeléseket, és ha a késôbbiekben is igénylik, a tanfolyamnak lesz folytatása.
A megyében még létezô elhelyezési központok felszámolása, átmeneti központok létesítése Marosvásárhelyen valamint a megyebeli községek vezetôinek tartandó képzések szerepelnek a Maros Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság idei tervei között.
– A 2007-es évre kitûzött céljainkat nagyjából azoknak a pályázatoknak az életbe ültetése képezi, amelyeket a tavalyi év végén nyertünk meg – tájékoztatott Magda Colceriu sajtószóvivô. Az igazgatóság az idén mindenképpen meg szeretné szüntetni azt a három elhelyezési központot, amely jelenleg még mûködik Mezôzáhon, Szászrégenben és Marosludason. Az ilyen típusú gyermekotthonok felszámolásának folyamata már rég elkezdôdött, mivel ezek még a régi minták alapján mûködtek, egy gondozóhoz sok gyerek tartozott, így a kicsik nem kapták meg a kellô gondoskodást. 2002-ben még 8 ilyen központ mûködött a megyében 1200 gyerekkel, azonban ezt mára sikerült háromra csökkenteni. A három központban jelenleg 216 gyerek nevelkedik. Az árvaházak felszámolása tavaly már részben elkezdôdött, de pénzalapok hiányában nem sikerült teljesen befejezni, mivel nem volt hová elhelyezni az itt élô gyerekeket. Pályázati pénzekbôl azonban sikerült házakat vásárolni, ahol a kiskorúak képzett pótszülôk gondviselésével családiasabb környezetben nevelkedhetnek.
A védelmi rendszer kereteit elhagyó, 18 évet betöltô fiatalok számára átmeneti központ létrehozását tervezik, amely segíti ôket az önálló életre való felkészülésben.
Erre a célra 2005 végén két marosvásárhelyi lakást szerzett be az igazgatóság, 2006 novemberében pedig megnyertek egy 182 000 euró értékû PHARE-pályázatot, amely révén az egyik lakásban nagykorúság elôtt álló lányokat, a másikban pedig fiúkat helyeznek el. A cél az, hogy ezek a fiatalok kipróbálják a társadalomba való beilleszkedést, megtanuljanak felelôsségteljesen gazdálkodni a pénzzel és ellátni önmagukat, hogy majd amikor valóban a saját lábukon kell megállniuk, helyt tudjanak állni mind a munkahelyen, mind a családfenntartásban.
Szintén PHARE-pályázati pénzbôl szerveznek tájékoztató kampányt a községek, falvak képviselôi számára. A megye községeiben tevékenykedô szociális asszisztenseknek, lelkészeknek, egészségügyi személyzetnek és rendôröknek külön tartanak majd felkészítôt a tavasz folyamán, amelynek célja az adott községben felmerülô szociális problémák hatékonyabb kezelésére való felkészítés.
"Megérkeztünk az Európai Unióba?" – ezzel a címmel tartják január 26-án és 27-én a marosvásárhelyi Deus Providebit Házban az immár hatodik alkalommal megrendezésre kerülô Kereszténység és Közélet Tanulmányi Napokat. A marosvásárhelyi Keresztelô Szent János Római Katolikus Plébánia, a budapesti Márton Áron Társaság, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, valamint a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom szervezésében sorra kerülô kétnapos vitafórumon hazai és magyarországi teológusok, politikusok és társadalom- szakemberek értekeznek az egyház és a társadalmi folyamatok viszonyrendszerérôl, az egyház társadalomtanításáról, valamint a hitélet kérdéseirôl.
A Csató Béla fôesperes fôvédnökségével zajló eseményen jelen lesz és elôadást tart Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke, Borbély László és Nagy Zsolt miniszterek, dr. Kádár Béla közgazdász, Pálfy G. István, a Hungária Televízió Közalapítvány tagja, dr. Sulyok Elemér biblikus professzor, valamint az RMDSZ több szenátora és képviselôje. A már nagy hagyománnyal rendelkezô egyházi fórumon lehetôség nyílik arra, hogy a résztvevôk megismerjék a katolikus egyház társadalomtanításának alapjait, az erdélyi közélet, valamint az európai uniós csatlakozás gyakorlati kérdéseit is.
A hagyományos energiaforrásoktól való függés csökkentését célzó megállapodást írtak alá Kelet-Ázsia, valamint Ausztrália és Új-Zéland vezetôi hétfôn a Fülöp-szigeteki Cebu szigetén megtartott második csúcstalálkozójuk záróakkordjaként, egyúttal sürgették Észak-Koreát, hogy hagyjon fel nukleáris törekvéseivel.
A Kelet-Ázsia energiabiztonságáról szóló cebui nyilatkozat, amelyet tíz délkelet- ázsiai ország (Malajzia, Indonézia, Fülöp- szigetek, Szingapúr, Thaiföld, Brunei, Laosz, Vietnam, Kambodzsa és Mianmar), valamint a térség hat gazdasági nagyhatalma, Ausztrália, Új-Zéland, India, Japán, Kína és Dél-Korea vezetôi láttak el kézjegyükkel, a gazdasági növekedés és a versenyképesség fenntartásához szükséges, "megbízható, elégséges és megfizethetô energiaellátás" céljait fogalmazza meg.
A kormányfôk – köztük Abe Sindzo japán, Ven Csia-pao kínai és John Howard ausztrál miniszterelnök – háromórás értekezletük végén ígéretet tettek arra is, hogy a magántôke eddiginél nagyobb bevonásával folytatják a térség infrastruktúrájának fejlesztését.
A nyilatkozat az energiahatékonyság növelésére és a fosszilis üzemanyagoktól való függés csökkentésére szólít fel, és szorgalmazza, hogy a térség országai bôvítsék a megújuló energiaforrásokat hasznosító rendszerek elterjesztését és a bio-üzemanyagok termelését, valamint "az érintettek vonatkozásában a nukleáris energia polgári célú" felhasználásának bôvítését.
A dokumentum emellett – konkrét célkitûzések nélkül – felhívja a térség országait, hogy csökkentsék az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, és biztosítsanak kiegyensúlyozott energiaellátást olyan infrastrukturális beruházásokkal, mint az ASEAN- országokat összekötô áramhálózat és gázvezeték kiépítése.
A japán miniszterelnök az értekezleten kétmilliárd dolláros segélyt ajánlott fel a kelet-ázsiai térség kôolajtól való függésének enyhítésére és energiaellátási nehézségeinek megoldására.
Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter és Ehud Olmert izraeli kormányfô hétfôn Jeruzsálemben megegyezett abban, hogy Mahmúd Abbász palesztin elnökkel hamarosan csúcstalálkozót tartanak a közel-keleti béketárgyalások újraélesztése érdekében – közölték izraeli rádióállomások. A jelentések nem tértek ki arra, mikor és hol kerülne sor a hármas csúcsra.
Az értesülést az izraeli miniszterelnöki hivatal egyik tisztségviselôje és egy magas rangú amerikai illetékes egyaránt megerôsítette – utóbbi hozzátette, hogy a találkozóra 3-4 héten belül sor kerülhet.
Rice jeruzsálemi útja elôtt, vasárnap tárgyalt Abbásszal Rámalláhban, és megígérte neki, hogy az Egyesült Államok erôtelje-sebben fogja szorgalmazni egy palesztin állam létrehozását. Az amerikai külügyminiszter csaknem három órán át tárgyalt Olmerttel az izraeli miniszterelnöki hivatalban Jeruzsálemben. A találkozó után közleményt nem adtak ki, és Rice azonnal továbbutazott közel-keleti körútja következô állomására, Egyiptomba.
Izraeli médiajelentések szerint Rice és Olmert egyetértettek abban is, hogy nem tárgyalnak olyan palesztin nemzeti egységkormánnyal, amely nem tesz eleget a nemzetközi közösség követelményeinek, azaz nem ismeri el Izrael jogát a létezéshez, nem mond le az erôszakról, és nem tartja tiszteletben a múltban elért izraeli–palesztin egyezségeket. A jelenlegi palesztin kormányt, amelyet a törvényhozási választásokon gyôztes Hamász iszlámista mozgalom alakított meg, a Nyugat bojkottálja.
A hármas találkozóról szóló megállapodást megerôsítô izraeli tisztségviselô elárulta, hogy a találkozón terítékre került az iráni atomprogram jelentette fenyegetés is, de részletekkel nem szolgált.
Felakasztották hétfôn, még virradat elôtt a kivégzett Szaddám Huszein volt iraki elnök emberiség elleni bûnök miatt ugyancsak halálra ítélt vádlott-társait, Barzán at-Tikrítit és Avad al-Bandart – jelentette be Munkisz al-Farún iraki ügyész.
A halálos ítéletet egy neve elhallgatását kérô iraki tábornok szerint ugyanott – az iraki katonai hírszerzés kázimíjai (Észak-Bagdad) laktanyájában – hajtották végre rajtuk, ahol tavaly december 30-án Szaddám Huszeinen is.
Barzán at-Tikríti a volt iraki diktátor féltestvére és titkosszolgálati vezetô, Avad al-Bandar pedig az egykori forradalmi bíróság elnöke volt. Szaddámmal együtt tavaly november 5-én ítélték ôket halálra a Dudzsail síita faluban a biztonsági erôk által 1982-ben végrehajtott vérengzés miatt. Az elnöki konvoj elleni támadás megtorlásául végrehajtott mészárlásnak 148 halálos áldozata volt.
Tikrítit és Bandart eredetileg Szaddámmal együtt végezték volna ki, de az iraki hatóságok végül úgy döntöttek, hogy elôbb egyedül a volt elnökön hajtják végre a halálos ítéletet, Muvaffak ar-Rubai iraki nemzetbiztonsági fôtanácsadó megfogalmazása szerint egy "különleges napon".
Húsz ország 20 ezer megkérdezettjébôl a legkategorikusabban a 15-30 éves fiatalok, 26 százaléka van határozottan ezen a véleményen. Az ötvenen felülieknél ez az arány már 16 százalékra csökken. A felmérôk ez alkalomból azt is megvizsgálták, hogy mit nem illik tenni az európai országokban. Ebbôl válogatott a Corriere della Sera címû olasz napilap.
Németországban, Görögországban, Ausztriában, Angliában két ember találkozásakor nincs csókolózás, csak tartózkodó kézfogás. Franciaországban, Svájcban, Oroszországban dívik a csók, és nem kelt rossz benyomást a "puszi jobbról, puszi balról" Olaszországban sem. A német sértésnek veszi, ha egy alig ismert nôt valaki Frauleinnek, azaz kisasszonynak szólít. Illetlen dolog társaságban politikáról beszélni, vendégségbe virág, csokoládé, vagy alkohol nélkül érkezni. Bemutatkozni vagy valakit bemutatni sohasem szabad címmel együtt. Balszerencsét hoz, ha a tortaszeletet oldalára dôlve szolgáljuk fel. Svédországban nem szabad találkozóra, vendégségbe késve érkezni. Tizenöt perccel korábban viszont megengedett. Nem illô már beszélgetô csoporthoz csatlakozni, és kerülni kell a betegségrôl, pénzrôl szóló témákat. A kapott étel receptjét sem lehet elkérni a ház asszonyától. Viszont nincs semmi kivetnivaló abban, ha valaki vendégként leveti a cipôjét.
Oroszországban illetlenség italt, ebédmeghívást visszautasítani, hívatlan személyt magunkkal vinni, a férfiaknak a városban kalap nélkül közlekedni, sárga virágot ajándékozni.
Ausztriában nem ildomos túl személyes dolgokról beszélni. Az osztrákokat állítólag zavarba hozza, ha bizalmas közléseket kell meghallgatniuk. Ezért ott nem szokás kérdeni: "Hogy vagy?"
Az olaszok kedvenc szokása a "scarpetta", azaz a szósz kenyérrel való kitunkolása. De ezt szigorúan csak otthon lehet mûvelni. Ha valaki étteremben teszi ezt, az bizonyára külföldi. Az olaszok soha nem használnak kést a tésztához, csak idegen szabdalja fel a "pastát". Az illem tiltja a jó étvágy kívánását, és szebb az arrivederci távozáskor, mint a ciao. Na és nem szabad pontosan érkezni, annál is inkább, mert nincs emberfia, ha olasz, aki ezt tenné.
Új rektorhelyettesek jelölésérôl döntött a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatának vezetôtanácsa, megváltoztatva korábbi, ezzel ellentétes szándékát.
A határozatról Magyari Tivadar, a BBTE magyar tagozatának egyik ideiglenes vezetôje tájékoztatta pénteken az MTI-t. Kifejtette: a magyar tagozaton vezetôi tisztséget betöltô oktatókat tömörítô tanács legutóbbi ülésén elsöprô többséggel voksoltak amellett, hogy egy héten belül találják meg Salat Levente és Nagy László lemondott rektorhelyettesek utódait. A jelenlévôk közül 27-en tartották indokoltnak a jelölést, mindössze hárman-négyen voksoltak e javaslat ellen.
A magyar oktatók korábban még úgy határoztak, hogy egyelôre várnak rektorhelyettes- jelöltjeik megnevezésével. Legalábbis addig, amíg a BBTE rektora hivatalosan nem garantálja: az intézmény szenátusa napirendre tûzi a magyar tagozat mûködési szabályzatát, megállapít egy pontos idôrendet a többnyelvû feliratozásról szóló korábbi döntések végrehajtására, és visszatér a két magyar adjunktus eltávolítása ügyében született szenátusi határozatra.
Magyari Tivadar elmondta: annak ellenére, hogy Nicolae Bocsan rektor nem tudott ígéretet tenni a fenti igényekkel kapcsolatban, a magyar oktatók többsége mégis szükségesnek tartotta az új rektorhelyettesek jelölését. Szerintük ugyanis többet árt, ha a BBTE-n a magyar tagozat képviselôi nélkül hoznak meg fontos döntéseket. Hozzátette: éppen januárban és februárban jelentôs változások várhatók az európai felsôoktatási tér egységesítésére vonatkozó Bolognai Nyilatkozat alkalmazása miatt, hiszen most állnak át a kétéves magiszteri képzésre, de a következô tanévre szóló felvételi megszervezése is a napokban kezdôdik el.
A magyar tagozat követelései közül csak az alapszabályzat esetében történt némi elôrelépés – mondta Magyari. A magyar tanulmányi vonal nagyobb önállóságát biztosító szabályzatot a vezetôtanács a legutóbbi ülésén véglegesítette, hogy a rektor elé terjeszthesse. Nicolae Bocsan korábban jelezte, hogy nyitott ebben a kérdésben. Közölte, hogy hajlandó a szenátus napirendjére tûzni a témát, de hozzátette: a szavazás kedvezô eredményét nem tudja szavatolni. A többnyelvû feliratozásról Bocsan hajlandó egy késôbbi idôpontban tárgyalni, de pontos határidôt nem ígért. Magyari szerint a rektorral folytatott egyeztetések során szóba se került az adjunktusok ügye.
Európai csatlakozását követôen Romániának tiszteletben kell tartania a csatlakozási szerzôdésben vállalt kötelezettségeit, beleértve a szolgáltatások, személyek, áru és tôke korlátozás nélküli szabad mozgásának biztosítását – közölte Oana Marinescu kormányszóvivô, aki hozzátette: – A közlekedés liberalizálására vonatkozó intézkedéseket minden hatóságnak tiszteletben kell tartania, mind helyi, mind központi szinten.
Ennek érdekében a kormány kezdeményezi a 2006. évi 395-ös számú, a 2002. évi 86-os számú sürgôsségi kormányrendelet 4. cikkének módosítására hozott törvény érvénytelenítését, amely a határátlépôkön létrehozandó egységes pénztárabla-kok létrehozására vonatkozik, ugyanakkor felszólította a prefektusokat, hogy a közigazgatási bíróságon támadjanak meg minden olyan helyi tanácsi határozatot, amely a határátkelôkön áthaladó jármûvek számára ökológiai, köztisztasági és tranzitilletéket állapít meg. A kormány lépésének elôzménye, hogy a giurgiui és nagylaki határátkelôkön, valamint egyes dunai kompállomásoknál a nemzetközi teherszállításban részt vevô kamionosok fellázadtak a helyhatóságok által beszedett illetékek miatt. Az ügy pikantériája, hogy az a Giurgiu megyei prefektus, akinek a legmagasabb illetékeket alkalmazó Giurgiu város díjai ellen kell fellépnie, néhány nappal korábban az egyik legharcosabb védelmezôje volt ezeknek az illetékeknek.
A csatlakozási szerzôdés, az Európai Közösség alapítási okmánya, valamint az Európai Közösség bíróságának joggyakorlata értelmében Romániának minden, a szabad közlekedés útjában álló korlátot fel kell számolnia, akár törvényekrôl, akár miniszteri rendeletekrôl, megyei tanácsi, illetve városi tanácsi határozatokról vagy polgármesteri rendeletekrôl van szó.
Az RMDSZ Maros megyei szervezete az európai nyelvek napja alkalmából Sokszínûség az EU- ban címmel pályázatot hirdet gyerekek és fiatalok számára.
A pályázat célja: az EU kulturális és nyelvi sokszínûségének megjelenítése képzômûvészeti és irodalmi alkotásokban.
A pályázaton három korcsoportban lehet részt venni:
I. 5-10 évesek. A pályázók bemutatják 6 EU-s tagország kultúráját és/vagy jelképeit különbözô kézmûvestechnikával készített alkotásokban (rajz, zsírkréta, filctoll, színes ceruza, vízfesték, gyurma, agyag stb.).
II. 11-15 évesek. A pályázók max. 3 oldalas fogalmazást írnak Európa kulturális vagy nyelvi sokszínûségérôl, azzal a feltétellel, hogy az alkotásban legalább 8 nép/népcsoport legyen megjelenítve. A dolgozatról készíteni kell egy idegen nyelvû rövid összefoglalót is. Ebben a kategóriában is be lehet nevezni képzômûvészeti alkotással.
III. 16-18 évesek. A pályázók max. 5 oldalas esszét írnak Erdélyi magyar vagyok Európában címmel. Az esszé a magyar erdélyiség szellemi/kulturális integrációjának esélyeit és lehetôségeit jeleníti meg. A dolgozatnak tartalmaznia kell egy rövid idegen nyelvû összefoglalót is.
Megjegyzés. A kiírásban szereplô "oldal" technikai paraméterei: A4-es formátum, 12-es Times New Roman karakter, 2,5 cm-es margók, 1,5-es sorköz.
Továbbá a pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó nevét, születési dátumát, címét, e-mail címét (ha van), a tanintézmény nevét.
A pályázatot 2007. február 16-ig az RMDSZ Maros megyei szervezetének székházába (Dózsa György u. 9. sz, I. emelet) várjuk.
További információk az rmdszms@rmdsz.ro, vagy a 0265- 264-442 telefonszámon igényelhetôk.
Minden kategóriában kiosztunk 3-5 ingyenes nyári tábori részvételt Szovátafürdôn, valamint értékes könyvnyereményeket. A díjnyertes alkotásokat publikáljuk egy erdélyi magyar sajtókiadványban, a képzômûvészeti alkotásokat pedig kiállítjuk.
Radu Stroe, a kormány fôtitkára vasárnap a Mediafaxnak elmondta, ha a Tariceanu kormányfô által Traian Basescu államfônek küldött állítólagos levélke elôkerül, azt tanácsolja majd a kormányfônek, hogy kérjen grafológiai vizsgálatot egy londoni laboratóriumban. Radu Stroe szerint az Elena Udrea által emlegetett levél nem létezik.
"Abban az esetben, ha egy ilyen levélke megjelenik, azt fogom tanácsolni a miniszterelnöknek, kérjen grafológiai vizsgálatot az egyik legismertebb laboratóriumban, Londonban. Ott többek között kémiailag megvizsgálják a felhasznált tintát" – mondta Stroe.
"Calin Popescu Tariceanu kormányfô nem írhatott ilyen levélkét. Ha ez elôkerül, azt jelenti, hogy hamisítás, és akik meghamisították, vállalniuk kell tettük következményét a törvény elôtt. A hamisítás bûntett" – summázott Stroe.
Elena Udrea, a Demokrata Párt (PD) ügyvezetô titkára csütörtök este az Antena 3 csatornán sugárzott mûsorban jelentette ki, hogy amikor az elnöki kancellária vezetôje volt, Tariceanu miniszterelnök levelet küldött Basescu államfônek, arra kérve ôt, hogy járjon közben az ügyészségen "Dinu Patriciuért".
Elena Udrea elmondta, odaadta az elnöknek a levelet, aki, amikor látta, hogy mirôl van benne szó, eldobta és azt mondta: "A maffiózók szerint így kell vezetni az országot és a kormányt." Udrea elmondta, nem tudja, hogz még létezik-e "a cetli", de úgy tudja, hogy minden archívumba kerül.
A volt elnöki tanácsadó ugyanakkor elmondta, a szóban forgó levél nem hivatalos irat volt, hanem "egy közbenjárásra való kérés".
Elena Udrea szerint a levél így kezdôdött: "Traian, amikor idôd lesz..." és így folytatódott: "járjál közben a fôügyészségen Dinu Patriciu ügyében".
Calin Popescu Tariceanu kormányfô pénteken légbôl kapottnak minôsítette Udrea vádaskodását, elmondva, hogy nem kérhetett ilyesmit az elnöktôl, és tagadta a levél meglétét.
"Világosan elmondom: nem kérhettem ilyesmit az elnöktôl, és nem létezik ilyen dokumentum. Ha lett volna ez irányban valami szándékom, tudják nagyon jól, hogy két évvel ezelôtt volt egy vita a fôügyésszel való telefonbeszélgetés miatt. Megkérhettem volna ôt, de nem tettem. Ez olyan, mintha azt kérném az ördögtôl, hogy beszéljen az Istennel az érdekemben" – mondta Tariceanu.
Basescu államfô Kolozsváron azt nyilatkozta, "biztosra tudja, hogy volt valami", és azt kérte, hogy keressék meg a dokumentumot a cotroceni-i archívumban.
Az uniós csatlakozást követôen szigorodtak az élelmiszer-biztonsági feltételek. 2006. október elsején jelent meg a sütôipari egységekre vonatkozó kormányrendelet. Ennek betartása és betartatása fontos mozzanata az európai elôírásokhoz való felzárkózásnak.
Iancu Maria Magdalena, a Megyei Állategészségügyi Igazgatóság élelmiszer-biztonsági aligazgatója lapunknak elmondta, hogy 139 pékség mûködik megyénkben. Az ellenôrzések során kiderült, hogy ezekbôl csak két egységet akkreditálhatnak EU-konformként, 16-ot bezárattak, 8 mûködését pedig ideiglenesen felfüggesztették. A legnagyobb gondot az jelentette, hogy a pékségekben nem biztosítják a mûszaki folyamat elôírásszerû feltételeit. Ez azt jelentené, hogy a kenyér elôállításának munkafázisait külön-külön helyiségben kell végezni. Ezenkívül azt is tapasztalták, hogy a nem megfelelô magasságú helyiségekben igen gyakran képzôdik penész. Rendkívüli rendellenességekre nem bukkantak, bár két raktárhelyiségben egérrel is találkoztak – mondta a felügyelô.
Kérdésünkre Iancu Maria Magdalena kifejtette, némi nehézséget okoz, hogy az élelmiszer-biztonságra vonatkozó korábbi jogszabályban, illetve ennek alkalmazási szabályzatában pontosabban leírták azokat a feltételeket, amelyeket be kell tartani, az új törvény ezzel szemben általánosabb. Egy biztos, s a törvény is leszögezi ezt: az élelmiszer- biztonságért a mûködtetô felel. Nem kellenek törvények arra, hogy a cégtulajdonos igényes legyen és odafigyeljen az elemi tisztasági, higiéniai feltételekre. Érdeke, hogy minôségi szolgáltatást nyújtson.
A nyárádszeredai Bíró László, a Genesis Kft. tulajdonosa lapunknak elmondta, természetesnek tartja, hogy az egészségügyi szabályokat be kell tartani. Azonban ahány ellenôrzô szerv keresi fel ôket, annyiféle követelményük van. Mi több, a 2006 októberében megjelent törvény alapján a malom- és sütôiparosok országos szövetsége kidolgozott ugyan egy gyakorlati útmutatót, de az ebben leszögezett feltételeket is mindegyre változtatják. Példaként a vállalkozó elmondta, kötelezték, hogy a helyiség magassága 3,5 méter legyen, aztán késôbb már elfogadták a 2 méteres mennyezetet is. Az uniós akkreditáláshoz nemcsak az épületeken kell módosítani, hanem a technológiai folyamatot és a könyvvitelt is. Ezért egy brassói szakcéghez fordultak, amely elkészítette a dokumentációt. Mint elmondták, "ez sem olcsó mulatság", hiszen akár 10 ezer lejt is elkérnek a konzultánsok. A szolgáltatás minôségének javítása érdekében folyamatosan be kell ruházniuk, a Sapard-program azonban nem vonatkozik rájuk, így bankkölcsönt kell felvegyenek, ami rizikós. Emellett pedig a kenyér árát is növelni kell, hiszen meg kell térüljön a beruházás.
– Nálunk rosszul értelmezik az uniós követelményeket – mondja Bíró László. Ausztriában jártam, ahol elmondták, a pékségek átalakítására 14 éves határidôt szabtak meg. Romániában 1 év alatt kellett elérni az európai normákat, s mindezt önerôbôl. A törvényeket nálunk nem szakmabeliek alkotják, ezért a sok bizonytalanság, hiszen alkalmazása közben módosulnak az elôírások. S az ellenôrzéseknek sem az a céljuk, hogy segítsék a vállalkozókat. Bukarestbôl közlik az ellenôrzô szervekkel, hogy "tematikus" ellenôrzést kell végezzenek, s aztán addig kutatnak, míg valami büntetnivalót találnak. Nincs ez így jól.
Jó eredményekkel zárta a tavalyi évet a marosvásárhelyi Transilvania repülôtér, hiszen egyetlen negyedévben lebonyolította 2005 teljes légi forgalmát. Stefan Runcan, a repülôtér igazgatója szerint ez elsôsorban a megyei és a városi tanácsosok támogatásának köszönhetô, akik az igazgatótanáccsal közösen dolgozták ki és ültették gyakorlatba azt a fejlesztési tervet, melynek lényege kedvezmények és minôségi szolgáltatások biztosítása, alacsony illetékek alkalmazása a légitársaságok számára, a lebonyolított forgalom függvényében.
A sikerhez hozzájárult ugyanakkor a menedzsment és marketingtevékenységek erôsítése, a nyugat- európai gyakorlat bevezetése – jelentette ki Runcan, aki úgy véli, hogy az igazgatótanács szakmaiságának szintén sok köszönhetô, és amint egyik tanácstag mondta: "ha nem segítek, legalább visszafogom magam és nem hátráltatom a repülôtér fejlesztését".
Stefan Runcant az elmúlt években gyakran érték bírálatok, leváltásának gondolata több esetben felmerült a megyei tanácsban is, amelynek alárendeltségébe tartozik a repülôtér. Az igazgató azonban úgy vélekedik, "álproblémáról" van szó, menesztését csupán egy szûk csoport szorgalmazta, olyan személyek, akik saját politikai érdekeiket szerették volna érvényesíteni. A megyei tanács elnökével, Lokodi Edittel való kezdeti feszült viszonyára Stefan Runcan nem tért ki, kijelentette azonban, hogy a megyei tanácselnök olyan beruházásoknak adott zöldutat, amelyek évek óta helyben topogtak. A repülôtér légi forgalma ennek köszönhetôen 2006-ban négyszeresére növekedett, a saját bevételei megduplázódtak, elérve a 11 milliárd régi lejt, annak ellenére, hogy a röptér a legkisebb illetékeket alkalmazza és ingyen biztosította a szolgáltatásokat a SMURD-helikopter számára. Ha csak a Wizzair légitársaságot vesszük alapul, a 37 európai repülôtér közül a marosvásárhelyi a második helyre sorolható, ami a szolgáltatások minôségét és az utaslétszámot illeti. "Lokodi Edit 1997-ben igazgatótanácsi tag volt, és így tisztában volt a repülôtérrel kapcsolatos gondokkal. A tavalyi sikerek neki is köszönhetôek, és támogatására az elkövetkezôkben is számítunk" – mondta Runcan, hozzátéve, hogy a jó eredményekhez idôre és támogatásra van szükség. Ami a nagyszebeni, kolozsvári és az elkövetkezôkben a brassói repülôterek jelentette konkurenciát illeti, a röptér igazgatója kifejtette, hogy a szóban forgó repülôterek fejlôdésében a magánberuházók mellett nagy szerepük van a megyei tanácsoknak és polgármesteri hivataloknak, amelyek csapatként mûködnek együtt, így volt lehetséges, hogy a szebeni röptér fejlesztésére Szeben megye elöljárói több mint 46 millió euró kormánytámogatást szerezzenek illetve magántôkét vonjanak be.
Három dolgot bizonyosan nem, egyebet is inkább tesz, elvégez, létrehoz, életre hív stb., a választékos fogalmazás lehetôleg kerüli ezt a nem túl elegáns igét. Ennek ellenére, vagy éppen közönségessége miatt (l. a reklámokat!) a magyar sajtó ilyen és hasonló címektôl harsog: Csináljuk a fesztivált! – a legnagyobb magyar slágert keresi Harsányi és Korda. * Összeollóztam néhány információt. * A Magyar Televízió megunta, hogy a nézettségi versenyben nem túl gyakran vezeti a sikerlistát, ezért egy igazi péntek esti szórakoztató mûsort küld a kereskedelmi csatornák filmsorozatai ellen. Méghozzá nem is akárkikkel! A produkció két házigazdája ugyanis Korda György és Harsányi Levente lesz. A 26-án induló, 19 részesre tervezett sorozat nem titkolt célja, hogy megtalálják az elmúlt fél évszázad, vagyis a honi tévézés történetének legnépszerûbb magyar dalát. * Kereken ötven éve vagyok a pályán, büszkélkedett az énekes, és ez idô alatt ez az elsô produkció, amelynek én vagyok a mûsorvezetôje. Ez számomra testhezálló feladat lesz, hiszen az itt szereplô dalok elôadóival kivétel nélkül van vagy volt valamilyen kapcsolatom, nagyon sok közös történetem van velük. * A Csináljuk a fesztivált! címû adás január 26-án, pénteken kezdôdik és június 1-jén, pénteken élô koncerttel ér véget. A két mûsorvezetô: Harsányi Levente és az 50 éves énekesi pályáját ünneplô Korda György. * Korda György 1958 óta énekel, Vécsey Ernô tanítványa volt, jelenleg feleségével, Balázs Klárival szerepel duóban, aki korábban zenekarának vokalistája volt. 25 éve házasok. Korda Györgynek minden lemeze aranylemez lett. Már 1990-ben gyémántlemezt kapott a kétmilliomodik eladott lemez után. * A sikeres táncdalénekes a Sport1 televízió pókerközvetítéseinek szakkommentátora. Van, akik szerint nem ért hozzá, mások az égbe emelik. * "Korda Gyuri a legnagyobb Isten, a legfantasztikusabb szakkommentátor, akit életemben hallottam". "Korda Gyuri bácsi megváltoztatta az életemet. Ráébresztett hogy a póker lesz az, amibôl meg fogok élni". "Korda mester a világ legnagyobb póker szaktekintélye. Olyan ôszintén, élvezettel magyaráz, hogy ilyet én még kommentátortól nem hallottam". "Korda Gyuri bácsit miniszterelnöknek". (Hozzá- szólások az Index fórumából) * A Magyar Televízió már szilveszter óta hangol a nagy évfordulóra. Az m1 csatorna kiemelkedô közönségaránnyal (48,4%) sugározta január 1-jén hajnali 1-tôl az 1968-as táncdalfesztivál dalait. Az adás nézôszáma meghaladta az egymilliót. * Január 12. és 19. a "felvezetés" ideje, az egykori táncdalfesztiválok idézésével. * Az elsô adás tehát január 26-án lesz (román idô szerint) este tízkor az m1 csatornán. * Mindent a közönség dönt el. Elsôként azt, hogy melyik az a 144 dal, amely induljon a vetélkedôben. A nézôk az újságokban megjelenô szavazólapokon, levélben és e-mailben, minden megkötöttség nélkül, levélben január 17-éig, e-mailben január 19- éig voksolhatnak arra, mely együttesek és elôadók 12 slágere a kedvencük. A szavazás eredményei alapján az MTV a 144 dalt január 26- ától minden pénteken eredeti formájában, archív felvételek felhasználásával, Korda és Harsányi mûsorvezetésével vetíti. A 12 selejtezô adásban egyenként 12 dal szerepel. * A selejtezôkbôl adásonként 4-4 produkció, azaz összesen 48 jut tovább a nézôk szavazata alapján. Szavazni ekkortól már sms-ben is lehet. A legkedvesebb 48 produkció 4 középdöntôben versenyez, de már mai elôadók tolmácsolásában. Napjaink szólistái és együttesei egy-egy középdöntôben 12 dalt mutatnak be, ezekbôl pedig adásonként 6-6 jut tovább a két elôdöntôbe. * A két elôdöntôben 12-12 dal mérkôzik egymással, és a közönség 6-6 dalt juttat tovább. Így alakul ki a döntô 12-es mezônye, amelybôl a nézôk kiválaszthatják az elmúlt 50 év legjobb magyar slágerét.* A Magyar Televízióban tehát 19 különleges hangulatú dalviadalt láthatnak majd az érdeklôdôk. Aki voksával be akar kapcsolódni, az a csinaljukafesztivalt@mtv.hu e-mail címen, vagy postai úton (Csináljuk a fesztivált! 1054 Budapest, Szabadság tér 17.) teheti meg.
Vincent Babes ükunokája, Szabó Ottó és Kerekes Tamás szeretnének létrehozni egy Babes alapítványt Romániában és Magyarországon, román és magyar diákok részére, akik különleges tehetséget éreznek magukban egyes tudományágak iránt. Babes nevéhez fûzôdik a világviszonylatban is elsô bakteriológiai tankönyv. A 28 éves korában egyetemi tanárrá váló ifjú, kutató elme a mikrobiológiában és a patológiában vált úttörôvé Louis Pasteur mellett. Aki anyagilag, erkölcsileg szeretné támogatni a kezdeményezôket, vagy jogi tanácsaival segíteni tudná az alapítvány létrehozását, kérik, jelezze az alábbi címeken:
thomaskerekes@msn.com; ottoszabo@c2.hu
Ha téli hangulatot mondunk, elsôsorban vidám színek, játékos tónusok, száncsengô, siklás a fehér havon, pirospozsgás, kihevült arcok, kitörô jókedv, hógolyózás, korcsolyázás, forralt bor, farsangi fánk, ilyesmik ötlenek föl, nem a mélabú. A télelô borús, borongós, ködös volt, az ég szürkéje rátelepedett az ember idegeire. Nem szeretjük az ilyen se ôsz, se tél napokat, amikor csak percekre, félórákra búvik elô a nap, aztán már déli kettôkor este van, az ember csak lézeng a lakásban, nem fogja a dolog, pihenni sem vágyik, hiszen egész éjjel nyomta az ágyat, gyorsan összecsapja a munkát, és jöhet a nagy semmi, a ténfergô bizonytalanság, rosszabb esetben a csapda Mr. Alkohol lokáljában. A mámor nem hagy helyet a meditációnak, elûzi a hitre vágyó gondolatot. Eszembe jut egy régi csúfoló: Alleluja, zöld furulya, apád fújja, nem a fia, vagyis egyelôre csak a felnôtt iszik, a "zöld furulya" a pálinkásüveg metaforája, de nemsokára nyomába lép gyermeke is. Még kevesebb fényt ígér a család holnapja.
"Téged miért mar a bú? Nincsen tollad, marabu?" Egészséges, viszonylag konszolidált egzisztenciájú embernek effélék birizgálják a kedélyét, ha búról, bánatról hall. Olvasom, hogy a klímaváltozás miatt elmarad a hideg, a hó, a fagy, tehát kevesebb az esély a téli mélabúra.
Ahol viszont egész évben fényszomjúság uralja a tájat, ott áldás az egy-két órányi napsütés is. Férfikorom legszebb éveit ilyen tájon éltem le. A termelôszövetkezet mérnöke az évzáró közgyûlésen azzal mentegette a gyenge termést, hogy "a zónában kevés a fény-óra". Az emberek nagyot néztek, következett a tudományos magyarázat, ennek kábé a felénél már ellankadt a figyelem, nem tudták követni, hát elfogadták; ez is olyasmi, mint a többi, ami "fentrôl" jön. (Ez a "fent" nem a magasságos Jóistent jelentette...) Nekem valahogy nagyon megmaradt, mint tüske a bôr alatt, a fejemben, hogy "kevés a fény-óra", vagyis az egy idôegység (talán 24 óra) alatt valamely területre hulló fény. Mérhetô ám az ilyesmi.
És most azt gondoltatja velem a szürkeség, hogy a diktatúrában azért volt oly sokszor annyira nyomott a hangulatunk, rossz a kedélyünk, mert a sokoldalúan fejlett szocialista világrendszer reflektorai áramkiesés miatt csak ritkán világítottak, akkor is egyvalakire, kétvalakikre irányult a pompás sugárnyaláb, a hülye popornak jó volt az esti egy-két órás tévémûsor, benne a dicsôséges szélhámos újabb nagyszerû önmegvalósításaival; rivaldafényben zuhogott a blöff – és még tapsoltunk is hozzá.
Azt vártuk volna, hogy az új évezred új hajnalán több lesz a lelkünket bevilágító sugár, erôteljesebb a nappali élet, édesebb és aranyosabb a munkahely, fényesebb a kilátás, tündöklôbb a szellemiség. Hogy ugrásszerûen megsokasodnak azok a fránya fény-órák, mert ez: a boldogság, ez az egzisztencia teljessége – a fény.
Azt látjuk most, hogy falun is, városon is "polarizálódik" a társadalom: aki megfoghatta a megfoghatót, látványosan gyarapodik, fôleg azok, akik "nem éppen ortodox módszerekkel jutottak pozícióba"; aki pedig szerencsétlen volt azelôtt, az ma is többnyire az, ha el nem vitte már a Szent Mihály lova.
Szerb Antaltól tudjuk, hogy "a városi ember szegénysége gyötrôbb és nyugtalanítóbb, mint a föld népéé: mert szomszédos a gazdag palotájával, mert ha kimegy az utcára, nem teheti, hogy ne lássa a jobban születetteket, és szegénysége lassanként bûnváddá és bûntudattá lesz. A városi ember magányossága fájdalmasabb, mint a remetéé vagy a szénégetôé az erdô közepén. A szénégetô együtt van a fákkal és a csillagokkal, de a nagyváros bolyongója egyedül van, amikor lépten-nyomon más emberbe ütközik a sokadalomban. Elkerülhetetlen az érzés: magam vagyok az oka, hogy kitaszított vagyok. Illetve dehogy: – Ezek!"
Ott villog ez az agresszív kéregetô szemében, amikor utam elállva követelôen elém veti markát, és úgy rázza a benne csörgô aprót, mint egykor nagyanyám a kukoricáskupát öléskor, a hízónak, hogy simán elkapják a fogóemberek.
Szemébe nevetek, és – nem adok neki. Aztán egész nap gyötör a bûntudat, és a nap sem süt ki, és megette a fene az egészet, még csak azt se mondhatom, hogy itt hagyom az egészet, mint Szent Pál a fajtáját, és elhúzok Európába, mert, mert... A francba is; hiszen ez itt Európa. Európa itt van, az utcán, a parkban, a hivatalokban, az áruházakban és az otthonainkban.
Európa kéreget, és én nem adtam neki. Európát úgy hívják nálunk: téli bánat.
Az MTV közkinccsé teszi azokat az információkat, amelyeket az idén 50 éves közszolgálati magyar televíziózásról mindenképpen érdemes tudni. A most elkészült, folyamatosan bôvülô tartalmú honlap címe: tvarchivum.hu.
Tudja-e, hogy a világon elôször a Magyar Televízió rendezett karmesterversenyt, és az elsô gyôztest, a japán Kobajasi Ken-Icsirót a vezetô hazai közszolgálati televízióból ismerte meg a világ? Hallott-e arról, hogy – megelôzve minden más televíziót – szintén az MTV vitte be elôször mûtermeibe a zenés színházat? Tudja-e, hogy a hazai és a világirodalom verses remekeit a Magyar Televízióban hallhatták és láthatták a legtöbben olyan neves elôadókkal, mint például Latinovits Zoltán, Ascher Oszkár, Mácsai Pál, Lukács Sándor? Emlékszik még rá, mi volt a címe Déri János elsô mûsorának?
Aki rákattint a www.tvarchivum.hu honlapra, választ kap ezekre a kérdésekre, és sok más fontos, érdekes információt is megismerhet az idén 50 éves MTV-rôl. Miközben filmlexikon többször is megjelent Magyarországon, az elektronikus alkotómûhelyek munkatársairól soha senki nem készített olyan összeállítást, mint amilyet az MTV jóvoltából mostantól bárki megtekinthet az interneten. Ez a speciális tévélexikon egyedülálló, hiánypótló, szabadon hozzáférhetô érték- és adattár. Benne már a magyar televíziózás 200 kimagasló egyéniségérôl, köztük az MTV örökös tagjairól olvashatók információk. A honlap készítôi havonta várhatóan 20 tévés alkotó munkásságának leírásával gazdagítják a tartalmat.
Aki kutat a weblexikonban, meggyôzôdhet arról, hogy az MTV munkatársai maradandót alkottak és alkotnak, ezért fontos, hogy tudjon róluk az utókor. A Magyar Televízió a honlappal, a benne található arcképcsarnokkal nemcsak az internetezôk információéhségét elégíti ki, hanem tiszteleg egykori és jelenlegi szakemberei elôtt is – tájékoztat Csermák Zoltán, az MTV közkapcsolati vezetôje.
PÁRBAJ. Addig dadogok, / amíg szó lesz belôle. // Addig ejtem a szót, / amíg mondat lesz belôle. // Addig mondom a mondatot, / amíg térdre nem roskadok. // Aki kihívott, és tüzel reám – / élet, halál? – nem tudom, // mindenesetre eltalált. * A SZÓ. A szó a versben / mint / lemondatott / országelnök – // s a vers / egy leváltott / világ / alternatívája. * A BÁSZRAI SÍRÁSÓ. Elosztották az életet és a halált, / énnekem a halál jutott / már háromévesen / nagyapám oldalán. // Nincs ennél szebb hivatás: // földanyánk csöndes szobáiba helyezni / az élet-terror áldozatait, / és elmondani helyettük / arasznyi kôlapon / egy utolsó mondatot... * DICSÔ VÁROS. Sár és por cipôm volt. / Ma súlyos karimájú az ég. / És kenyeret szelô napom. / Nagy pofonok sokszor / Küküllôbe / röppentik kalapom. * ÉRTENI VÉGRE. Kifeszített zsinóron / araszolni, és nem nézni le soha: / az akarat akrobatájaként / megingásaink kôvé / merevedett pillanataival / mérni magunk. * (HAJNALTÓL HAJNALIG. Versek, Juventus Kiadó Marosvásárhely, 2006. A kötet bemutatója csütörtökön 17 órától az RMDSZ városi szervezetének üléstermében, Dózsa utca 9.)
Több mint meggondolkoztató, hogy a szennyes hangvétel nem ritka tünet manapság a magyar nyelvterületen. Ijesztôen gyakori példái vannak a mindennapi beszédben észlelhetô trágárkodásnak, az anyanyelvünk hagyományos tisztaságát bemocskoló, ôsi törvényeit sértô fogalmazásnak – élôszóban és a nyomtatott betûk mezején egyaránt. Agresszíven hódítanak a különféle nyegle divatok – ezen a területen is. Romlik, durvul, szegényedik a magyar nyelv – szüntelenül. S ez a folyamat nem utolsósorban épp azokon a közvetítô csatornákon át fertôzi leghatásosabban az egészséges nyelvi tudatot, melyeknek elsôrendû hivatásbeli feladatuk lenne a példamutató nyelvvédelem.
Aggasztó mértékben eluralkodott az esztelen hadarás – minden területen. A rádiókban, televíziós adásokban megszólaló férfiak és hölgyek nagy többsége nem képes helyesen, magyarosan hangsúlyozni, a mondanivaló lényegét kiemelve, tagoltan beszélni. És nem csupán a megszólított sportolók szövegelnek oly szédületes iramban, mintha valamennyien százméteres gyorsfutók lennének, hanem maguk a riporterek is így kérdezgetnek.
Hódítanak a divatosnak tetszô nyelvi sablonok. Nemigen van már olyan államtitkári, fô- vagy aligazgatói, bármilyen szintû megnyilatkozás, melyben ne hangzana el ismét meg ismét: "Én úgy gondolom…" S ezután következik valami semmit- mondás, esetleg sületlenség, üres frázis – annak ékes bizonyságaként, hogy a magas rangú megnyilatkozó távolról sem tartozik a legeredetibb gondolkodók rendjébe.
Televízióban, rádióban orrhangon dünnyögô-hadaró bemondók borzolják amúgy is eléggé megviselt idegeinket. Olyanok, akik beszédtechnikai tanfolyamra járhatnának egyik-másik vidéki öregasszonyhoz vagy erdôpásztorhoz.
Megfogyatkoztak folyóirataink, lapjaink hasábjairól a nyelvmûvelô írások. Pedig hát soha nem volt ezekre nagyobb szükség, mint napjainkban.
Egy színházi elôadásnak akkor van átütô sikere bizonyos nézôközegben, ha ott többször elhangzanak a magyar miniszterelnök úr beszédében is használt trágárságok. S a színpadi deszkákon is virágzik az eszeveszett hadarás, a daráló szövegmondás.
Vannak-e manapság mifelénk hû meghallói Reményik Sándor egykori figyelmeztetésének: "Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek…"? A kisebbségi sors szorításában igét hirdetô erdélyi magyar költô szavai manapság idôszerûbbek, mint valaha: "E drága nyelvet porrá ne törjétek, / Ne nyúljon hozzá avatatlanul / Senki, ne szaggassátok szirmait / A rózsafának, mely hóban virul. // Úgy beszéljen ma ki-ki magyarul, / Mintha aranyat, tömjént, myrrhát hozna!"
"E drága nyelvet" – legnagyobb nemzeti kincsünket – a fenyegetô veszélyekkel szemben óvni, védeni, eredeti mivoltában megôrizni: mellôzhetetlen erkölcsi kötelezettségünk.
"A nyelv ma nékünk végsô menedékünk" – mondja a költô. Itt és most nemigen lehetne ennél találóbban szólni róla.
Ki garantálja a minôségi szolgáltatást?
A nyárádszeredai háziorvosok beperelték a helyi tanácsot, mivel a városi testület a 2004-ben kibocsátott 110/2005-ös sürgôsségi kormányrendelet ellenére nem akarja eladni a rendelôket a bérlôknek. A tanácsosok azon a véleményen vannak, hogy a törvény által megszabott eladási ár a piaci értéken aluli, 30 euró négyzetméterenként, viszont a tanács elônyös bérleti feltételeket teremtett, mivel az orvosok négyzetméterenként évi 1 euróért bérelhetik a felületet. A konfliktust az is fokozza, hogy a polgármesteri hivatal szerint a bérleti szerzôdés alapján a bérlôk kötelesek karbantartani az ingatlant, viszont ôk úgy vélik, más tulajdonába nem ruháznak be.
Dászkel László polgármester szerint a Nyárádmente az ország egyik legnehezebben fejlôdô vidékei közé tartozik. Nyárádszeredában is igen nagy a munkanélküliség, ugyanakkor a település hiába lett város: elköltözött a bank, az adóhivatal helyi kirendeltsége is, a központban nincsenek középületek, amelyeket elônyös feltételekkel vállalkozók rendelkezésére bocsátana. Véleményük szerint alkotmányellenes a rendelôk eladására vonatkozó törvény, hiszen ezáltal is az önkormányzat vagyonát csökkentik. Mindemellett nemcsak az ingatlant veszítik el, hanem az egészségügyi szolgáltatást sem tudják ellenôrizni, annak ellenére, hogy helyi közigazgatási egységként ez kötelességük. "Volt már eset, amikor sürgôsen szükség volt orvosra és nem volt senki, aki a beteget ellátta volna. A háziorvosok nem tartják be a programot" – mondta lapunknak a polgármester.
Egy másik ok, amiért nem adják ki kezükbôl az épületet, az, hogy attól tartanak, a törvény szabta határidôn túl az orvosok megváltoztatják a rendeltetését és akkor orvosi rendelô nélkül maradhat a település.
Dr. Pap György háziorvos, a nyárádszeredai kórház volt igazgatója, a családorvosok egyesületének alelnöke szerint a jelenleg is érvényben levô törvény világosan kimondja, hogy a rendelôket el kell adni. Ameddig az Alkotmánybíróság nem helyezi hatályon kívül, érvényes, így alkalmazni kell. Ennek megtagadásával a helyi tanács súlyos jogsértést követ el. A háziorvosok többször tárgyaltak a helyi tanács, a polgármesteri hivatal képviselôivel, de mivel nem tudtak ez ügyben egyezségre jutni, beperelték az önkormányzatot. Kártérítést követelnek a tanácstól, mivel megakadályozták a törvény alkalmazását, azt, hogy elnyerjék a tulajdonjogot. A megye bármely településén a családorvosok a rendelkezésükre álló helyiséget belül kell karban tartsák, az épület külsô állagának javítása a tulajdonos kötelessége. Mindezek ellenére 1990-tôl, támogatók segítségével, önerôbôl korszerûsítette az épületet, így azt, hogy elhanyagolta, nem írhatják a rovására.
A törvény lehetôvé teszi azt is, hogy majd eladja az orvosi praxist, s ezzel együtt átadhatja majd a rendelôt is a családorvos. Ha a rendelô magántulajdonban van, az orvos bankkölcsönt is felvehet, hiszen garantálhat az épülettel. A rendelôk eladásának egy másik célja pontosan az, hogy az orvosokat, a rendszert ne szolgáltassák ki a helyi tanácsoknak.
Ami a programot illeti, megtudtuk, hogy minden háziorvos 5 órát köteles a rendelôben tartózkodni, munkaidejének többi része terepmunka. Állandó ügyeletet biztosítanak, mi több, regionális ügyeleti központként is mûködnek, így olyasmi nem fordult elô, hogy nem volt orvos. Különben a kórházban, de akár a mentôsöknél is van éjjel-nappal ügyelet.
Az ellátás felét a gondozott fizeti
Az utolsó simításokat végzik a nyárádszeredai kórházban, ahol felújították a kórtermeket és a mellékhelyiségeket, a fürdôket is rendbe tették. A sürgölôdés oka, hogy a jelenleg fektetôként használt otthonból január 20-ig vissza kell költöztetni a betegeket, hogy megnyithassák az idôsek otthonát.
A nyárádszeredai tanács a Rhemedium alapítvánnyal közösen 2003-ban sikeresen pályázott idôsek otthonának létesítése céljából Phare-alapokra. Az elnyert pénzösszeg kb. 300 ezer lej volt. Ebbôl a pénzbôl, a kórház épületének kibôvítéseként, új helyiségeket húztak fel. Mivel a mûködtetônek nem volt meg a pénzalap, két évig nem sokat léptek. 2006 ôszétôl a polgármesteri hivatal jogtanácsosa, Iszlai Ildikó vette ideiglenesen kézbe az ügyintézést. Bútort vásároltak, felszerelték a konyhát, amely a kórházat is kiszolgálja majd, és befejezték az építést is. Három szobát nyitnak meg egyelôre, ahol kilenc személyt tudnak gondozni. Eddig 15 elhelyezési kérés érkezett be a helyi tanácshoz. A projektet azért kezdeményezték, mert nagyon sok az idôs egyedülálló személy a Nyárádmentén. Bár az uniós elvárásoknak megfelelô körülményeket teremtettek, sokan a hozzájárulási költség miatt idegenkednek az intézményi gondozástól. Havonta ötszáz lejt kell fizessen a bentlakó, ez az összeg az ellátási költségek felét teszi ki. Az intézményt a helyi tanács mûködteti majd. Az állásokat a napokban hirdetik meg. A szerkezeti felépítés szerint lesz igazgató, szociális referens, könyvelô, két-két asszisztens és segédápoló, egy-egy szakácsnô és mosó-takarítónô. Az idôsek otthona tulajdonképpen kiegészíti a városlakók szociális ellátását, ugyanis a Caritas már mûködteti az otthoni beteggondozó szolgálatot, s ennek keretében jelenleg rendszeresen 145 beteget látnak el.
Túlméretezett templom
Impozáns templom áll pirosban Nyárád-szereda központjában. Az unitáriusok 2004 augusztusában tették le az alapkövét, azonban 2005-ben nem haladtak az építkezéssel.
Sándor Szilárd unitárius lelkész szerint ez az adománygyûjtés éve volt, hiszen a költségek jóval meghaladták az egyházközség lehetôségét. Nyárádszerdában 200 körüli az unitáriusok száma. A templom felépítéséhez számításai szerint hétszázezer lej szükséges. 2006-ban nagyrészt a testvérgyülekezetek és a vallásügyi minisztérium támogatásából került némi pénz, amibôl folytatták a munkát. Az a gond, hogy nem ez az egyetlen építkezés, a jobbágyfalvi parókia mellett is egy közösségi ház épül, amely ugyancsak pirosban áll. Lehet, hogy 2007 is a gyûjtés éve lesz? Sándor Szilárd viszont azt is beismerte, hogy a közösség anyagi erejéhez viszonyítva kicsit túlméretezett a templom.
Nyárádszeredában novemberben 1270 személy volt jogosult fûtéstámogatásra. Ottjártunkkor a polgármesteri hivatal folyosóján kifüggesztett listák elôtt többen is értetlenül álltak, hiszen, amint elmondták, sokuk számláján nem tüntették fel a támogatás mértékét, másoknak pedig a jogosultságtól eltérô összeg jelent meg. Többen a polgármesteri hivatalt hibáztatták, amiért nem küldte el idejében az összesítést az E-on Gaz marosvásárhelyi fiókjához. Dászkel László polgármester átirattal igazolta lapunknak: megtették kötelességüket. 2006. november 3-án papíron és CD-n kézbesítették, elektronikus formában pedig november 7-én 8 óra 11 perckor postázták a listát az illetékeshez. Ugyanakkor azt is jelezték, hogy sok volt a gond az elszámolással, így a felmerült rendellenességet jelezték a fogyasztóvédôknél és a prefektúrán is.
Novák Hilda, az E-on Gaz nyárádszerdai kirendeltségének pénztárosa lapunknak megerôsítette, naponta több százan fordultak eddig hozzá a tévesen kitöltött számlákkal. Azért, hogy a panaszosok ne egyenként menjenek el Marosvásárhelyre, összegyûjtötte az említett számlákat és egyszerre küldte el a cég központi székhelyéhez, hiszen ô sem tudott választ adni a panaszokra.
Mit vár az ország uniós csatlakozása után az új évben?
Moldován József: – Az év elején még csak találgatni lehet. Sok mindent ígértek ezzel az uniós tagsággal is, mi pedig kíváncsian várjuk, hogy mindez mikor érzôdik majd településünkön. Jobbra kellene forduljon a sorsunk, de munkahelyünkön máris olyan hírek terjednek, hogy leépítések lesznek. A vállalatot is privatizálták, s elôször kitesznek, aztán modernizálnak. Hát nekünk egyelôre ezt hozta az új év és az uniós tagság.
György József: – Sajnos, az a gond, hogy hiába van a sok termék az üzletekben, minden olyan drága, hogy mi, nyugdíjasok még a szükségeset sem tudjuk megvenni. Ezért remélem, hogy emelik a nyugdíjakat. Mert különben mi nem sok jót várhatunk ettôl az esztendôtôl, eddig is minket sújtott leginkább a pénztelenség.
Gábor Gábor: – Mi azt szeretnénk, hogy végre meglegyen a becsületünk. Nem lopunk, csalunk, mint ahogy rólunk leginkább elterjedt a nagyvilágban. Mi tisztességgel dolgozunk, csatornázunk, ezzel keressük a kenyerünket. Reméljük, hogy munkánk iránt is megnô majd a kereslet, ha az emberek is többet fognak majd dolgozni. Ezenkívül azt is reméljük, hogy nem tiltják be a pálinkafôzést, mert üstöket is készítünk és kliens nélkül maradhatunk. De amúgy ha békesség lesz a népek között, s nem nézik, hogy ki és mi vagy, akkor talán jobbat várhatunk mi is.
Bíró Mária: – Üzletemberként elmondhatom, biztos, hogy jóra fordul majd sorsunk, de 2007-ben még nem várhatunk nagy változást életünkben. Eddig mindenki csak követelményeket, elvárásokat fogalmazott meg velünk szemben. Ezeket teljesítenünk kell, de nem mondják meg, hogyan, mibôl. Aki a piacon akar maradni, csak nagy befektetések, erôfeszítések árán teheti meg. Jelenleg tehát rosszabb, mert kiadunk. Hát csak remélni tudjuk, hogy az idei évet nullában zárjuk.
Borbély Enikô: – 2007-ben még nem lehetnek nagy elvárásaink. Hozzánk elég nehezen jut el a változás szele még más téren is. Azt szeretném, ha az idén több munkahely létesülne Nyárádszeredában, mert a fiataljaink mennek el. Mindenki a lehetôségekrôl beszél, de ez csak máshol válhat valóra. A fiam informatikát végzett, menô szakma és sehol nem talál munkahelyet. Ami Nyárádszeredát illeti, hát jó lenne, ha minél elôbb kiépítenék a csatornahálózatot. Hiába mondjuk, hogy városban lakunk, amikor a szennyvizet az utcára vagy a Nyárádba vezetik sokan. Ha valami változna e téren, talán akkor nekünk is jobb lenne, de addig csak várunk.
Január harmadik hetében világszerte megtartják az egyetemes imahetet. Erdély-szerte többnyire a protestáns gyülekezetekben vált szokássá, hogy egy héten át más-más felekezetû lelkészeket hívnak meg, akik az egységes, napra leosztott igérôl prédikálnak. A gyülekezeteknek így lehetôségük van betekintést nyerni a más felekezetû, közelebbi vagy távolabbi közösségek életébe. Ilyenkor olyan személyek is elmennek az istentiszteletekre, akik év közben egyáltalán nem vagy csak nagyon ritkán látogatják a templomot. Általában a kíváncsiság, a másság megismerésének vágya vezérli ôket.
Az egyetemes imahét egy kis lépés a hiszekegyben vallott egyetemes keresztény anyaszentegyház megteremtése felé. Jó lehetôség a kölcsönös gazdagodásra, egymás kincseinek kiegészítésére. A különbözô felekezeteken, s rajtunk múlik, hogy kihasználjuk-e ezt.
Az idei imahét vezérigéje: A süketeket is hallóvá teszi és a némákat is beszélôkké.
Nem tudja véletlenül, hogy hol van az evangélikus templom? – kérdezte nemrég tôlem egy járókelô. Mint elmondta, már a harmadik vagyok, akitôl érdeklôdik, de eddig csak vállvonogatással válaszoltak.
A református Vártemplom és az ortodox kôtemplom között – válaszolta a kérdésre Soós Noémi evangélikus lelkész, aki immár tíz éve szolgál a marosvásárhelyi evangélikus gyülekezetben. A háromgyerekes lelkész történelmi visszatekintôjében elmondta: az 1780-as feljegyzésekben szerepel elôször Marosvásárhelyen evangélikus gyülekezet. A magyar és szász evangélikusok az 1800-as évek elején építettek templomot, parókiát és iskolát a fôtéren, a Horea utca 2. szám alatt. 1960-ban az állami hatóság képviselôit zavarták a fôtéren levô magyar templomok, s lebontásra ítéltek kettôt. Az evangélikusokét és a minoritákét. Két magánházat ajánlottak fel az evangélikusoknak a központbeli épületekért. A kényszerû alkuban az is benne volt, hogy elvihetik a templom ablakait és tornyát, és az egyik magánházat imaházzá alakíthatják.
Jelenleg a magyar evangélikus gyülekezet 390 tagot számlál, a gyülekezet felügyelôje Magos György mérnök. A német anyanyelvûek számára, akik 55-en vannak, a hónap elsô vasárnapján – amely egyébként úrvacsorás alkalom – vegyes liturgia van és német istentisztelet is. A lelkésznô örömmel számol be arról, hogy a gyülekezetben virágzó a nôszövetségi élet. A találkozókat kézimunkázással kötik össze, az itt készített tárgyakkal ajándékozzák meg a vendég lelkipásztorokat, a testvérgyülekezetek képviselôit, sôt évente kétszer, adventkor és húsvétkor vásárt is szerveznek, ahol értékesítik kézimunkáikat. A begyûlt összegbôl a gyülekezet nehéz sorú tagjainak élelmiszercsomagot készítenek, s nagyobb pénzösszeggel díjazzák a leghûségesebb vallásórást. Sajátos szokása az evangélikus gyülekezetnek, hogy minden istentisztelet után szeretetvendégség van, ahol a tagok egy pohár tea mellett beszélgetnek. Erre azért van nagy szükség, mert az evangélikusok szétszórtan élnek a városban, s csak itt találkoznak.
A jövôre nézve folytatják a 2003-ban vásárolt ingatlan átalakítását. Abban kap majd helyet a vasárnapi iskola, egy orvosi rendelô és vendégszobák. A gyülekezethez közel húsz orvos tartozik, akik felajánlották, hogy díjmentesen vizsgálják majd meg a gyülekezeti tagokat. A templom és parókia udvarának rendben tartását, a kisebb munkálatokat öt presbiter vállalta fel, akik a gondnok irányításával minden kedden délelôtt elvégzik a szükséges teendôket.
Miközben meglátogatjuk a 2001-ben felszentelt, imaházból templommá alakított épületet, azt is megtudjuk, hogy a gyülekezet nagy része nem tôsgyökeres vásárhelyi, hanem barcaságiak, Brassó környékérôl származnak, de sokan telepedtek ide Zsejkrôl is. Magyar evangélikus gyülekezet legközelebb csak Kiskapuson és Kolozsváron van, szász evangélikusok pedig Szászrégenben. A gyülekezet lélekszáma nem apad, mert vannak olyan fiatalok, akik barátaikat követve itt konfirmálnak, s szüleiket is elhozzák az istentiszteletekre, mondja bizakodón a lelkész. Az evangélikus gyülekezetben január végén, február elején tartják az egyetemes imahetet, amikor esténként különbözô felekezetû lelkészek szolgálnak majd.
A kisszámú, a történelmi viszontagságok között is kitartó, építkezô marosvásárhelyi evangélikus gyülekezet tagjai ezután is meggyôzôdéssel, bizakodással mondhatják: Erôs vár a mi Istenünk.
Azokat a keresztényeket, akik a reformáció lutheri irányzatához tartoznak, evangélikusoknak nevezik. A név magyarázatra szorul. Benne a görög evangélium szót lehet felismerni, ami azt jelenti: jó hír, örömhír. Az evangélikusokat gyakran nevezik lutheránusnak is. Ez a szemlélet a reformátor Luther Mártont tekinti a felekezet névadójának. Történelmileg ebben van igazság, hiszen kétségtelen, hogy Luther nevéhez fûzôdik az egyháztörténelem legnagyobb hitújítása, ugyanakkor az evangélikusok egyértelmûen Jézus Krisztust tekintik egyházuk megalapítójának, önmagukat pedig a 2000 éves egyház szerves részének. A "lutheránus" elnevezés ezért legfeljebb amolyan segédletnek tekinthetô annak megértésére, hogy olyan keresztényekrôl van szó, akik az evangéliumot a lutheri értelmezés nyomán követik.
Jelképük a lutheri pecsét, köszöntésük és himnuszuk, az Erôs vár a mi Istenünk, szintén Luthertôl származik.
Erdély elsô karmelita kolostora
A gumicsizmát ne felejtsétek otthon! – figyelmeztetett Baricz Lajos marosszentgyörgyi plébános, amikor arra kértük, hogy kísérjen el minket a Tófalva határában épült karmelita kolostorba. A januárt meghazudtoló tavaszi napsugár azonban felszárította a sártenger nagy részét. Egy kis kerülôvel, a drótkerítésen átmászva elértünk a falécekbôl készített járdáig.
A domboldalon fekvô modern és egyszerû kolostorban három mosolygós nôvér fogadott. Teréz és Magdolna nôvér székelyföldiek, Petra, a legfiatalabb magyarországi és ideiglenesen van itt. Elsôként a kápolnát látogattuk meg. A világos, nyugalmat árasztó helyiségben Lisieux-i Kis Teréz képe látható, ô a kolostor védôszentje. Baricz Lajos plébános otthonosan mozog az egyszerûségében is nagyszerû kápolnában, hiszen végigkísérte tervezését, megépítését. Boldogan mutatja az aranyozott betûkkel díszített gyertyát, amelyet egy Németországban élô karmelita nôvér készített.
Míg Teréz nôvér a kéményseprôkkel tárgyal, Magdolna és Petra a leendô vendégek fogadására alkalmas ebédlôbe tessékel.
– A Kármel-hegyrôl elnevezett, kolduló rendekbe besorolt karmelita szerzetesek elsôdleges feladata az imádkozás – tudtuk meg Petrától, aki részletesen beszámolt a rend eredetérôl. – A XVI. században Avilai Szent Teréz karmelita nôvér, arról értesülve, hogy a világon vannak olyan emberek, akik anélkül halnak meg, hogy Isten igéjét hallották volna, kis közösséget hoz létre, amelynek fô feladata az imádkozás. A karmelita közösségek elsôsorban a papokért, egyházi szolgákért imádkoztak, hogy azok kellô kitartással és hittel hirdessék az igét. A mi rendünk is ehhez a szemlélôdô, imádkozó karmelita nôi rendhez tartozik. Napunk nagy részét imádkozással, igeolvasással, elmélkedéssel töltjük – mondja a huszonéves Petra. – Mindhárman a magyarországi karmelita rendbôl jöttünk, amely a változások után alakult újra Magyarországon, s jelenleg Magyarszéken van a kolostora. Ott folyik a képzés is, ott jelentkezhetnek azok, akik be szeretnének lépni a rendbe.
– Milyen feltételeknek kell eleget tennie egy nônek ahhoz, hogy beállhasson a karmelita rendbe? – kérdeztük a nôvért.
– A kolostor vezetôje, a perjelnô többször beszélget az érdeklôdôvel, aki egy hónapig bejöhet, s velünk együtt élheti a hétköznapokat. Ha ez idô letelte után is maradni szeretne, írásban kell kérnie felvételét. A közösség szavaz, hogy megfelelônek tartja-e. Egy évig tart a jelöltidô, amikor civilben van, de velünk együtt él. Azután, ha még mindig maradni akar, megkapja a rendi ruhát és két évig novícia lesz. Azután leteheti az elsô fogadalmat, majd késôbb az örök fogadalmat. A jelentkezéstôl az örök fogadalomig közel hat év telik el, és a rend tagjai többször szavaznak arról, hogy maradhat-e vagy sem. Jelenleg hatan vannak, akik még nem tették le az örök fogadalmat. Én magam is közöttük vagyok – mondja Petra nôvér, hozzátéve, hogy aki beáll a karmelita rendbe, mérlegelnie kell, hogy mi a fontos számára, mi a célja. – Én úgy érzem, hogy engem Isten küldött ide. Van, amikor nehéz a magány, nyomasztó a csend, máskor pedig úgy érzem, hogy csodálatos élmény ez az életforma. Természetesnek érzem, és így vagyok boldog. Hosszú idô telik el, amíg az ember rá tud hangolódni a csendre, az Istennel való kapcsolatra, a szüntelen imádkozásra – vallja a derûs arcú, nyílt tekintetû fiatal apáca.
Magdolna nôvér folytatja: Dolgozni is szeretnénk, de még nem tudjuk, hogy milyen munkára van igény. Tanuljuk a könyvkötést, de a papi ruhák varrásán is gondolkozunk. Olyan munkát kell elvállalnunk, amelyre szükség van, s amely során csendben tudunk elmélkedni, imádkozni, hiszen az imádság rendünk fô feladata.
A karmelita kolostorban február 2-án reggel 8 órától, Gyertyaszentelô Boldogasszony napján tartják az elsô szentmisét, s akkortól lezárják a nôvéreknek otthont adó épületrészt. Ezután a látogatók számára csak a kápolna s a két vendégszoba lesz nyitva. Mi még betekintést nyerhettünk a nyolc, cellának nevezett szobába, amelyekben egy-egy ágy, szekrény van és hamarosan íróasztal is lesz. A modern konyhában a nôvérek maguk készítik az ennivalót, s tavasztól veteményeskertet is beállítanak, hogy megtermelhessék az alapanyagot.
A könyvkötéshez és ruhavarráshoz alkalmas felszerelések is készen állnak már, külön termekben várják, hogy hasznosítsák ôket. Az emeleti nagytermet akkor fogják használni, amikor jobban benépesül a kolostor, amikor minden cella gazdára lel. A vendégszobákban fogadják majd azokat a vendégeket, akik csendre vágynak, imádkozni, elmélkedni szeretnének.
Búcsúzásként Baricz Lajos plébános elmondja, a marosszentgyörgyiek számára nem idegen a szerzetesrendek jelenléte, hiszen hét évtizede még a ferences szerzetesek szolgáltak a helyi római katolikus templomban. Szerinte a helyi közösség máris befogadta a szentmisén részt vevô nôvéreket, s meggyôzôdése, hogy a kolostori szentmisébe is bekapcsolódnak majd. A kolostorban évente kétszer, július 16-án és október elsején tartanak búcsút, amelyre minden érdeklôdôt elvárnak. A karmeliták által biztosított imádságos háttér áldásos lesz az egész régió számára – véli a plébános.
Hazafele a kisördög azt mondogatta, hogy egy kicsit túlzás egész nap imádkozni, amikor oly sok kétkezi segítségre, lelki támaszra váró személy, család van. De eszembe jutott Pál apostol kérése, felszólítása: szüntelen imádkozzatok, mindenért hálát adjatok, mert ez Isten akarata. Bizonyos, hogy a szolgálatnak különbözô formái vannak, s Istennek mindegyik kedves.
Kosárlabda
Cuadripol Brassó – BC Mures Marosvásárhely 66:96 (15:27, 24:17, 18:25, 9:27)
Alaptalannak bizonyultak a brassói kiszállással kapcsolatos félelmek, hisz a brassói csapat erôsödése ellenére sem volt képes felvenni a harcot a marosvásárhelyi csapat ellen. A vasárnap késô este, a hétfôi sportmellékletünk lapzártája után játszott mérkôzésen mindössze a második negyedben volt némi megtorpanás Mihai Corui csapatának játékában, az utolsó negyedben viszont már csupán egy csapat létezett a pályán.
A vendégek a Cooley, McCullogh, Selvey, Anderson, Trif felállásban kezdtek, s ez az ötösfogat képezte a csapat magvát mindvégig a találkozó során. Jól játszottak azonban a tartalékok is, akik lehetôséget kaptak a mérkôzésen. Anderson, akinek a teljesítményére a legtöbben voltak kíváncsiak, ezúttal kihagyta a Medgyes elleni mérkôzésen látott "bemelegítô" perceket, s már az elsô percektôl azt nyújtotta, amit a szakvezetés elvárt tôle. A négy amerikai dobta amúgy a pontok zömét a marosvásárhelyi csapat számára, ami nem jelenti azt, hogy a hazai játékosok nem lettek volna fontosak az összteljesítmény szempontjából. Trif például csak két pontot szerzett, ám ez annak is tulajdonítható, hogy korábbi szerepét a támadásban jórészt Anderson vette át, ô viszont védekezésben nyújtott óriási segítséget csapatának.
A BC Mures pontdobói: Cooley 26 (3), McCullogh 26, Selvey 16, Anderson 15 (2), Jakab 4, Szászgáspár 3 (1), Trif 2, Patru 2, Cormos 2, játszott még Pora.
A következô fordulóban igen kemény ellenfél látogat a marosvásárhelyi sportcsarnokba, szombaton ugyanis a rangsor 2. helyén álló Dinamót fogadja a BC Mures csapata. Egy esetleges siker jelentôs lendületet adhatna csapatunknak, s biztosak vagyunk benne, hogy a nézôk legnagyobb része számára külön elégtételt jelentene a még mindig központi adminisztratív eszközökkel, mesterséges módon eltartott klub legyôzése.
Dakar 2007
Több mint két órát vesztett el a vasárnapi maratoni hosszúságú gyorsasági utolsó száz kilométerén a magyar kontingens legtapasztaltabb egysége, a Szalay–Bunkoczi (Opel) páros.
A szakasz legnagyobb részén Szalayék együtt haladtak az autósok között m