Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 70 eurócent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 – euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Tegnap arról írtunk, hogy bal lábbal indult Románia uniós tagsága, mert máris konfliktusba keveredtünk az európai közösséggel, egyrészt a határ menti települések polgármesterei által önkényesen kirótt illetékek miatt, másrészt az import használt autók elsô bejegyzési illetéke miatt. Nos, mára azt kell mondanunk, hogy a Tariceanu-kabinet, úgy tûnik, legfontosabb célkitûzése, hogy a csatlakozás elsô napjaitól keresztbe álljon az Európai Unióval, s mindent megtesz, hogy még jobban befeketítse az ország amúgy sem makulátlan imázsát. Ugyanis, az európai hivatalosságok felkérését semmibe véve, elhatározta, azért se fog lemondani a külföldrôl behozott használt autók elsô bejegyzési illetékérôl. Még akkor sem, ha az Európai Bizottság bepereli az országot az Európai Bíróságon.

A legutóbbi kormányülésen az európai hivatalosságok felháborodását kiváltó illeték "megalkotói", Sebastian Vladescu pénzügyminiszter, és nem éppen a vaslogikájáról elhíresült Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter kötötték az ebet a karóhoz, mert, mint mondták, "a román bejegyzési illetéket minden 3,5 tonnánál kisebb gépkocsira alkalmazzák", ergo az Európai Bizottság nem szólhat bele és nem nevezheti jogsértônek. Ugyanis, magyarázták jeles minisztereink, az uniós törvények értelmében csak azok az elôírások nevezhetôk törvénytelennek, amelyek különféleképpen kezelik a közösségi termékeket a hazaitól. Ugyanakkor azt is kijelentették, hogy a romániai helyzet nem hasonlítható sem a magyarországi, sem a lengyelországihoz (amelyek kénytelenek visszafizetni a károsultaknak az illegálisan felszámított elsô bejegyzési illetéket), hiszen mind Magyarországon, mind Lengyelországban kizárólag a külföldi másodkézbôl vett autókra szabták ki. A környezetvédelmi miniszter másik érve az volt, hogy ha megszívlelnék az Európai Bizottság felszólítását, akkor tiszta potyára támogatták volna két éve a romániai gépkocsipark felújítási programját. "Amíg nem voltunk az EU tagja, támogattuk a környezetszennyezô gépjármûvek kiiktatásának a finanszírozását, most, hogy beléptünk az EU-ba, nem engedhetjük meg magunknak, hogy autótemetôvé váljunk", ismételte meg egy nappal korábbi kijelentését. Azt sem felejtette el hozzátenni, hogy a tagországok mindegyike saját maga szabja meg az adópolitikáját, anélkül, hogy "ellentmondásba kerülne a vonatkozó közösségi szabályzókkal".

Nehéz a miniszterek nyakatekert logikáját követni. Nem is akarjuk, csak az a baj, hogy ôk sem veszik észre, hogy önmagukkal is ellentmondásba keveredtek. Például, azzal akarják "leszerelni" az Európai Bizottságnak az említett illeték ellen emelt törvényességi kifogását, hogy az az ország belsô ügye. Sôt, "nem mondanak ellent a közösségi törvényeknek". A fent említett tárcavezetôk "a brüsszeli hatóságok elôtt is határozottan kiállnak" a törvénytelen illeték mellett. Vajon mi következik ezután? Nem hinném, hogy az Európai Bizottság, "az okosabb enged" alapon annyiba hagyná az ügyet.

Csökkentett kamatú részletre vásárlás! Szezon végi kiárusítás! Az elsô dolog, amire az ünnepek után üres zsebbel maradt vásárló azonnal felkapja a fejét. A kisebb üzletekben vagy bevásárlóközpontokban kialakuló pangás idején ezzel a módszerrel lehet visszacsalogatni a klienseket. Egyes üzletvezetôk, a törvényes elôírásokat figyelmen kívül hagyva, már január 15-e elôtt kirakják a kedvezményeket jelzô cédulát, néhol pedig az ünnepi akciók leplébe burkolózva várják ki a hivatalos dátumot.

De mi történik abban az esetben, ha a többség megszegi az árleszállításokra vonatkozó szabályozásokat? A 650/2002-es törvény szerint 2000- tôl 10.000 lejig büntetendôk azok, akik nem tartják be a hivatalosan megállapított határidôt. Ugyanakkor 200- tól 1000 lejig terjed a büntetés, ha minimum 15 nappal az akció meghirdetése elôtt nem jelentik be szándékukat annál a polgármesteri hivatalnál, melyhez tartoznak.

Mindenesetre, Marosvásárhely fôterén végigsétálva (és nem csak), úgy tûnik, több helyen is felrúgták a szabályt, húsz, harminc, ötven, sôt hetven százalékos árcsökkentések "kacsintanak" a járókelôkre. Megfigyelhetô, hogy több olyan üzletben alkalmaztak nagyszabású kedvezményeket, melyekben teljes áron méregdrágák voltak a termékek, tehát hiába az akció, mert a kispénzû vásárlónak még így sem éri meg betérni. Ennek ellenére az üzletvezetôk abban bíznak, hogy a kíváncsiság becsalja az embereket az üzletbe, és a hosszas nézelôdés után esetleg egy-két divatos kosztümmel, blúzzal távoznak. Legalábbis erre alapoz az a ruházati cikkeket forgalmazó áruház, mely 70%-kal olcsóbban kínálja a ruhanemûket. Ilyenkor már az is döntô lehet, ha a vásárlókat nézelôdés közben melengeti a tudat, hogy legalább egyszer az életben drágább holmit ölthetnek magukra.

Ugyanez figyelhetô meg a lábbelik esetében is. Bizonyos cipôboltokban márka és minôség függvényében csökkentették az árakat, máshol meg a népszerû "egyet fizet, kettôt kap" ajánlat került elô.

Azért nem árt belépés elôtt körültekintôen szemügyre venni az árleszállítást jelzô táblácskát, mert nagyot csalódhatunk a nekünk tetszô áru kifizetésekor. Egyik kirakatban nagy, figyelemfelkeltô számokkal ott virít a bûvös 50%, alatta pedig kis betûkkel írva, hogy: "az elsô termék megvásárlása után a kliens csak a fele árát fizeti a másodiknak." Tehát, ha valaki megfeledkezett errôl az apró kis adatról, legjobb esetben az elárusítónô szúrós tekintettel nyugtázza, ha szabadkozva visszateszi a polcra a terméket.

"Szuper ajánlat" – ötlik a sétálgató szemébe több üzlet kirakatán. Ha más nem is, de a kíváncsiság behajtja a boltba, és akkor lehervad az arcáról a mosoly, mert az ajánlat csak egy-két termékre vonatkozik.

A külvárosi nagyáruházakban sem történik ez másképp, már a belépés után a szemünkbe ötlik a halmokban heverô kiárusítandó holmi (blúzok, zoknik, nadrágok, cipôk stb.), azonban mielôtt elvakítana a nagy lehetôség, nem árt alapos vizsgálatot tartani, mert ilyenkor lehet szert tenni a legtöbb gyenge minôségû, hibás termékre.

Végül feltevôdik a kérdés, hogy kinek éri meg, ha idô elôtt kiteszik az árleszállítást jelzô cédulát? A kliens esetleg jól jár, az üzletvezetôk pedig arra gondolnak, hogy a megnövekedett forgalomból származó pénzbôl majd könnyûszerrel kifizetik az esetleges büntetést. Az április 15-i végsô dátumig úgyis megtérül az összege.

Bár a beiktatását követô nyilatkozataiban kifejtette, hogy új csapattal szeretné életbe ültetni elképzeléseit, a megyei fôtanfelügyelônek több mint 80 százalékban meg kell elégednie a régivel. A korábban is tisztségben levô tanfelügyelôk többsége sikeresen versenyvizsgázott, s tegnap befejezôdtek a december végi versenyvizsga nyomán üresen maradt iskolaigazgatói és aligazgatói állások betöltését célzó kinevezések is. A tanintézetek élén több mint 80 százalékban a korábban is vezetô tisztséget betöltô pedagógusok maradtak funkcióban – válaszolta kérdésünkre Neagu Nicolae fôtanfelügyelô, aki kategorikusan tagadta, hogy a kinevezések jóváhagyásakor pártpolitikai szempontok vezérelték volna, ahogy azt a helyi sajtót bejárt aláíratlan közlemény állította.

– Hajlandó vagyok nyílt vitába szállni a közlemény írójával, ha vállalja a nevét – jelentette ki a fôtanfelügyelô, aki szerint az inspektorátusnak nincs olyan listája, amely a vezetô funkcióban levô pedagógusok politikai hovatartozását számon tartaná.

Az iskolaigazgatói és aligazgatói állásokra kiírt versenyvizsgára egyébként 226 állást hirdettek meg, amire 164 pályázó jelentkezett, ebbôl 147-en vettek részt a megmérettetésen, heten kiestek, mivel nem tettek eleget az elôírt feltételeknek, 21-en nem érték el a szükséges pontszámot vagy versenytársaikkal szemben maradtak alul. Így a meghirdetett állásoknak a felét sikerült négy évre betölteni. A vizsga nyomán az iskolaigazgatók egy része továbbra is tisztségében maradt. A Papiu Fôgimnáziumban a volt fôtanfelügyelôvel, Somesan Stefannal szemben az iskola korábbi aligazgatója ért el jobb pontszámot a versenyvizsgán.

Az Elektromaros Iskolaközpont tantestületét váratlanul érte, hogy a nyugdíjazásáig számított négy évbôl hiányzó egy-két hónap miatt Kalman Francisc, a volt igazgató végül nem vehetett részt a vizsgán. Jelentkezett viszont Suzana Ganta volt fôtanfelügyelô, aki elérte a szükséges pontszámot.

– Egyesek azt állítják, hogy egy alku eredményérôl van szó és a volt fôtanfelügyelô asszony azért nem pályázott a tanfelügyelôség élére, mivel megígérték neki ezt az állást. Olyan megjegyzéseket is hallani, hogy a tanfelügyelôségtôl történt távozása után nem valós betegség miatt tartózkodott három hónapig betegszabadságon, ami egészen a vizsgáig tartott? – tettük fel a kérdést Neagu Nicolaénak.

– Nincs szó semmilyen alkuról, ami pedig a betegszabadságát illeti, a saját példámból is kiindulhatok, amikor lábtörés miatt voltam kénytelen hiányozni több hónapon át. A betegszabadság érvényességének ellenôrzése egyébként nem a tanfelügyelôség, hanem a szakmai szervek dolga.

Személy szerint nagyon becsülöm Kalman igazgató úr tevékenységét, de minden igazgatónak ki kell nevelnie egy fiatal kollégát, aki bármikor átveheti a helyét.

– Az elôírások szerint a tantestületnek is véleményt kell nyilvánítania a versenyvizsgán sikeresen szerepelt tisztségviselôk ügyében. Milyen súlya van a kollégák, pontosabban az iskolai vezetôtanácsok véleményének? Megváltoztathatja-e az eredményt?

– A módszertani elôírások szerint csak konzultatív jellegû. Viszont a versenyvizsga után van egy 90 napos próbaidôszak, s a tanfelügyelôség vezetôsége a szóban forgó periódusban végzett tevékenységének értékelése alapján terjeszti fel a versenyvizsgán sikeresen szerepelt igazgató vagy aligazgató kinevezését a minisztériumba, ami aztán négy évre szól.

– A vizsgán be nem töltött tisztségekre történt kinevezéseket bírálták a szakszervezetek is…

– Kommunista módszerekrôl beszéltek, holott azok közül kellett választanunk, akik jelentkeztek, vagy meggyôztük, hogy vállalják, mert nem volt más, aki megfelelt volna a követelményeknek. Ezt megelôzôen a helyszínen, az intézményekben, a helyhatóságoknál is érdeklôdtünk arról, hogy kit látnának szívesen az igazgatói székben. Sajnos, a fiatalok nem mindig képviselik a minôséget, mivel a frissen végzettek közül nem az elsô vonal vállal állást a tanügyben, a középnemzedék pedig sok helyen hiányzik. Ezért ha nem jelentkezett a vizsgára senki, kénytelenek voltunk azokra bízni az óvodák, iskolák vezetését, akik eddig is azt tették, bár lehet, hogy hamarosan nyugdíjba vonulnak. A tanügy érdekében történô kinevezésük azonban csak a következô vizsga kiírásáig tart, legkésôbb pedig a 2006-07-es tanév végéig.

– Említette, hogy január végén ünnepségre készülnek.

– A Gh. Lazar-oklevelek kiosztásáról van szó, amit szeretnénk méltó körülmények között megünnepelni, bár a kollégák a pénzügyi év lejártával már decemberben megkapták az elismeréssel járó pénzösszeget.

– Ez a kitüntetés is sok vitát váltott ki az utóbbi években.

– A 480 dossziéból 40-et hagytunk jóvá. Az elismerésre érdemesnek talált pedagógusok átlagban a jövedelmük 20 százalékának megfelelô anyagi elismerésben részesültek. A 110 millió új lejes kerethez hozzájárultak egyes helyhatóságok is, amelyek körzetében a kitüntetett tanítók, tanárok dolgoznak. Ami a kitüntetések indokoltságát illeti, jövôre az ígéretek szerint pontos követelményrendszer alapján kell majd összeállítani a dossziékat, ami egységes elbírálásra ad lehetôséget. Egyébként az ünnepség keretében elismerô oklevéllel ismerjük el a 101 nyugdíjba vonult kolléga tevékenységét is – tette hozzá a fôtanfelügyelô.

Kérdésünkre elmondta még, hogy a decemberben átadott öt iskolabusz mellett a napokban várják újabb 15 jármû érkezését, s hogy a tanfelügyelôség költségvetésébôl Balavásárnak és Alsóidecsnek is juttatnak autóbuszt.

A pillepalackok hátán súlyos pénzek forognak, amelyekbôl kukázók, vállalkozók egyaránt meg tudnak élni. A szelektív hulladékgyûjtés, újrahasznosítás elsôsorban az európai uniós politikának köszönhetô, nem biztos, hogy mi magunktól nagy figyelmet szentelnénk ennek a területnek.

A hulladékok újrahasznosítása iparágnak számít – ezen a téren most a pillepalackok sorsára térünk ki. A mûanyag gyûjtésével több szakosodott cég is foglalkozik. Az elmúlt években kezdtek megjelenni Marosvásárhely lakónegyedeiben azok a kék tárolóedények, amelyek felirata a pillepalackok begyûjtésére ösztönözheti a lakókat. A begyûjtésrôl egy Nyárádtôn üzemelô cég menedzserét, ugyanakkor egy maroskeresztúri cégtulajdonost, a lakótársulások szövetségét és lakókat kérdeztünk, majd a megyei tanács szelektív hulladékgyûjtésre vonatkozó új tervével is megismerkedtünk.

A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalon keresztül a Salubriserv köztisztasági vállalattal kötött szerzôdést a mûanyag palackok begyûjtésére a nyárádtôi Re-Pet cég. Három évvel ezelôtt helyezték ki az elsô begyûjtôket, majd 2005-ben növelték ezek számát, hogy rendszeresen lehessen azokat üríteni. Jelenleg 150 kék konténer van a város területén, leginkább a tömbház-negyedekben, ahol "rendezettebb" a szemétgyûjtés.

Vadadi Loránd menedzser szerint hetente gyûjtik be a tárolókból a pillepalackokat, amelyeket Nyárádtôre szállítanak. Ott mossák, szárítják, színekre válogatják, összepréselik, majd leôrlik. Az így nyert mûanyagôrleményt alapanyagként adják el az újrahasznosítással foglalkozó nagyobb üzemeknek – külföldre, belföldre egyaránt. Az ott készült mûanyag termékek pedig elôbb-utóbb visszakerülnek a fogyasztókhoz.

– Anyagilag egyelôre nem éri meg túlzottan ezzel foglalkozni, de szerintünk lassan a társadalom is megérik arra, hogy szelektíven gyûjtse a háztartásból kikerülô hulladékokat. Az a cég, amely már 2-3 éve jelen van a piacon, nagyobb bizonyossággal termel profitot, amint az uniós szintet elérjük. Ugyanakkor reméljük, hogy szociális téren a kukázóknak olyan megoldást találnak, amely jobb megélhetési lehetôséget nyújt majd számukra, mint a szelektív hulladékok tárolására kihelyezett konténerek kiürítése. Most ugyanis az sem ritka, hogy a kihalászható palackokat megszerzik a mi konténereinkbôl és azokat más begyûjtôknek adják el. Mi a saját pénzükön vásároltuk meg a mintegy 500 euróba kerülô tárolókat, 1 kiló mûanyaghoz 18-20 flakon is szükséges, elképzelhetô tehát, hogy a nagy volumenû pillepalack elszállítása is nagy költséggel jár – hangsúlyozta Vadadi.

A nyárádtôi üzemnél, amely nemcsak palackokat, hanem egyéb mûanyag csomagolóanyagokat és tárolókat is gyûjt, havonta átlagban 30-35 tonna mûanyagot dolgoznak fel. Ünnepek elôtt és után jelentôsen nô ez a mennyiség. Ami a lakosságot illeti, a menedzser szerint az Egyesülés negyedbeliek bizonyulnak a legfigyelmesebbnek, ott rendszeresen tele vannak a konténerek, ellentétben a Kornisa negyedbeliekkel, ahol gyengén "teljesítenek" a szelektív hulladékgyûjtés terén. Viszont ahhoz, hogy a várost teljes egészében lefedjék, a jelenlegi tárolók tíz-, húszszorosára lenne szükség.

A kék konténerek egyikénél Máthé Miklós és Máthé Gizella nyugdíjasokkal beszélgettünk. Szerintük jó, hogy van ez a lehetôség, a lakók felelôssége, hogy élnek-e vele vagy sem. "Biztos azért helyezték ide, mert valahol újrahasznosítják a flakonokat vagy valakiknek érdeke ez. Vagy mindkettô" – mondta a hölgy, aki rendszeresen meggyûjti otthon a palackokat és az említett konténerbe dobja. Egyedüli gond, hogy a kukázók folyton kiszedik belôle, habár ez nem egyszerû mûvelet. Ez ellen kéne tenni valamit – vélekedett a Máthé házaspár.

G. István szerint a lakók úgymond szívességet tesznek a begyûjtô cégnek, esetleg a kukázóknak azzal, hogy oda dobják be a pillepalackokat, hisz nem ôk tesznek szert nyereségre a hulladékok szétválasztásával.

– közölte Orbán István maros-keresztúri cégtulajdonos, amikor az általuk begyûjtött mûanyag mennyiségérôl kérdezzük. "Mindenféle mûanyag hulladékot gyûjtünk, tavaly szinte négymillió-kétszázezer tonnát préseltünk tömbökbe, ugyanis mi az elsô fázissal foglalkozunk, majd az így kikerülô tömböket Buzauba vagy Turnu-Severinbe küldjük, a feldolgozó központba. A mûanyag palackokat illetôen havonta két-négyezer kilónyit gyûjtünk be. Marosvásárhelyen mûködnek olyan kis begyûjtô központok, amelyek beszállítanak, ugyanakkor magánszemélyek is adnak el nekünk" – fejtette ki.

A maroskeresztúri cég a lakosságtól 50 baniért vásárolja fel a mûanyag kilóját.

Marosvásárhelyen egyes tömbházak bejáratánál egyszerû szemeteszsákokba gyûlnek a mûanyag palackok. A cég neve ismeretlen a Marosvásárhelyi Lakótársulások Szövetségénél. Az egyik konkurens cégtôl viszont sikerült megtudnunk, hogy hol székelnek, egy mobiltelefonszámot is kinyomoztunk, de ezen a vezetôséget többnapos próbálkozás után sem értük el. A begyûjtéssel foglalkozó vállalat székhelyén senkit sem találtunk. Az udvaron egy másik cég is mûködtet begyûjtôt, ennek tulajdonosa szerint idén csak a munkásokkal találkoztak. A lakosság részérôl viszont folyamatosan érkeznek a panaszok a ki nem ürített, vagy éppen lepotyogó szemeteszsákok miatt a mûanyag begyûjtésével foglalkozó konkurens vállalatokhoz.

A lakótársulások szövetségénél Dragan Ioan elnök semmirôl sem tud, viszont szerinte bármi módon, de a szelektív hulladékgyûjtésre kell "nevelni" a lakosságot.

A megyei tanács 2006 decemberében véglegesítette a hulladékgazdálkodási regionális tervet, amelynek alapján a tanácsnak kötelessége elindítani egy új megyei tervet a hulladékgazdálkodásról – fogalmazott Magyarossy Andrea, a megyei tanács sajtószóvivôje. Megtudtuk, hogy ezt idén márciusig indítják el a Megyei Környezetvédelmi Ügynökséggel közösen. A terv alapját az országos hulladékgazdálkodási terv, a regionális hulladékgazdálkodási terv, továbbá a helyi intézkedési terv a környezetért képezi.

A regionális hulladékgazdálkodási tervnek megfelelôen, a megyei vezetôségnek részt kell vállalnia a szelektív hulladékgyûjtésben. Ezek szerint a megyei tanács célja: a hulladékgazdálkodás és a szelektív hulladékgyûjtés fontosságának tudatosítása a lakosságban, a szelektív hulladékgyûjtés bevezetése és kiterjesztése, amely az újrahasznosítható anyagok visszaszerzésére (mûanyag, papír, üveg) irányul. Mindezek érdekében a terv szerint a háztartások körében bevezetik a szelektáló rendszert a csomagolóanyagból származó hulladékok terén (papír, mûanyag, üveg, lebomló hulladék – utóbbi komposztkészítés céljából), valamint szélesebb területen a háztartási berendezésekbôl származó hulladékok gazdálkodási rendszerét.

Céljuk a köztisztasági szolgáltatás szélesebb övezetekre való kiterjesztése, hulladékátrakó és szelektáló állomások létesítése Marosludason, Radnóton, Dicsôszentmártonban, Szovátán, Szászrégenben és Ákosfalván.

Január elsejétôl lépett életbe a családalapítási támogatásról szóló 396/2006-os törvény. Ennek értelmében azok a fiatalok, akik elsô házasságukat kötik, 200 euró támogatást kapnak a kormány részérôl. A támogatás odaítélésének feltételeirôl a marosvásárhelyi anyakönyvi hivatal vezetôjét, Covaciu Vasilét kérdeztük.

"A 200 eurós támogatásban azok a fiatal házasok részesülnek, akik az idén, január elseje után kötötték vagy kötik meg elsô házasságukat (mindkét fél), illetve állandó romániai lakhellyel rendelkeznek. Ez a nem román állampolgárságú személyekre is érvényes, akik frigyüket romániai anyakönyvi hivatalnál kötik meg, vagy diplomáciai képviseleten, illetve román felségjel alatt közlekedô hajón. Feltétel esetükben is a romániai állandó lakhely" – fejtette ki Covaciu.

Az összeget kérvényezés alapján ítélik meg, amelyhez csatolni kell a saját felelôsségre adott nyilatkozatot, hogy ez az elsô házasságuk. A kérvényt a házasságlevél kibocsátását követô 30 napon belül kell benyújtani ahhoz az anyakönyvi hivatalhoz, ahol a házasságot megkötötték. Az összeg folyósítását a polgármester rendeli el, a támogatás azonban nem terheli a helyi költségvetéseket, ez a kormányra hárul. Az odaítélt 200 eurót a polgármester rendelkezését követô harminc napon belül vehetik át az érintettek az illetékes hivatal pénztáránál.

A támogatásról szóló jogalkotó kezdeményezéssel a fiatal házasokat kívánják segíteni.

Az elôzetes számítások alapján idén országos szinten mintegy 65 ezer ún. elsô házasságra számítanak. A marosvásárhelyi anyakönyvi hivatalhoz eddig egyetlen kérést sem tettek le, de számítanak arra, hogy hamarosan erre is sor kerül. A házasságkötésre jelentkezô személyeket az iratok benyújtásakor tájékoztatják az említett törvény nyújtotta kedvezményrôl. Vannak, akik kevésnek tartják a 200 eurót, de hát ajándék lónak nem nézik a fogát… Mások meg rosszallják, hogy a közpénzbôl költenek erre. A napokban mind az anyakönyvi hivatalnál, mind a Petôfi téren lévô házasságkötô teremnél kifüggesztik az igényléssel kapcsolatos tudnivalókat és feltételeket – tájékoztatott Covaciu Vasile.

Jegyzet

Nemrégiben láttam egy fantasztikus dokumentumfilmet az állami tévéadók egyikén a nem tudom milyen tájegység flórájáról és faunájáról. Discoveryn és Exploreren edzett agyam számára igazi gyönyör vala a hazai készítésû tájékoztató filmes mûalkotás, amelynek távirányító-odaklikkelési percében épp egy kék lepelbe öltözött hölgyemény mutatta be odaadó rajongással a pelikánt mint olyat. Nem, nem láttunk lélegzetelállító kamerafelvételeket, egzotikus tájakat, vadászó madársereget és agonizáló halállományt, naplementét és hasonlókat, á la National Geographic. Láttuk viszont az elôbb említett fehércselédet, amint lelkesen ragozta nagy csôrû barátunk életstílusát, lakóhelyeit és nemi életét – egy múzeum valamely termében, míg háta mögött békés mozdulatlanságba némulva hallgatta az elôadást egy vitrinbe zárt, kitömött egyed. Na, ez volt a dokumentumfilm. Muszáj volt végignéznem, lenyûgözött e bájos elmaradottság. Néha röhögnöm is kellett. Néha meg sírnom. A történet itt meg is szakadhatna, de nem szakad meg. Mert ugyanilyen bájos elmaradottságban vegetál az ország (és szeretett városunk) nem egy intézménye. Besétálunk a Baross Gábor utcai szecessziós épületbe, ami úgy ahogy van, ürességtôl kong. Ahol nem kong, ott láthatunk kipreparált vadmalacot szép, festett háttérrel, múzeumi korú és jellegû (kevésbé állapotú) tárlókról békésen rohadó, elbarnult feliratokat, a Kultúrpalota emeleti szintjén megcsodálhatjuk a bronzkori ember házának makettjét (rendkívül szuggesztív a néhai borszéki villákkal azonos stílus és építészeti megoldássorozat), de láthatunk vázákat is, már ha eddig nem láttunk volna olyasmit. Nirvánába illô, idilli állapot: nincs senki és nincs semmi sehol. Ma már a haza sólymai is interneten követik a fókák vándorlását Alaszka és Csittszentiván között. Na, valahova ide kéne felnôni. Kitörni abból a közönségszolgálati állapotból, amelynél egy jól fejlett vineta látványa is maradandóbb élmény. És amikor mindez megtörténhetne, amikor az ifjú generáció tagjai – akik már szakemberek, nem történelemgurunak képzettek – vezethetnék az intézményt, akkor üzennek hadat letûnt idôk még virikoló tanúi. Hogy maradjon minden a régiben. Mert úgy maradna. És tovább bújócskázhatnának, rohangálhatnának a gyerekek a termekben, miután megcsodálták a kitömött vadmalacot, a borszéki villát és a vázákat. Mást továbbra sem. Reméljük, az az idô lejárt. A torzsalkodó fél pedig oda kerül, ahova kora és életszemlélete szerint is leginkább való. Szintén a múzeumba. De ott a vitrinbe.

A politikus, aki az évtized elején Zoran Djindjic kormányfô helyettese volt, a tartózkodás okaként említette, hogy a VMSZ egykori koalíciós partnerei politikailag kétszínûek. Szóban mindent megígérnek, igénylik a magyar párt támogatását, ugyanakkor a választási küzdelemben igyekeznek magukhoz csábítani szavazóit. El akarják hitetni a választókkal, hogy a kisebbségi pártoknak nincs jövôjük, és szükség sincs a létezésükre, be kell olvasztani ôket az úgynevezett polgári irányzatú pártokba. Eközben elfelejtik, hogy a VMSZ legalább annyira polgári párt, mint ôk, s történelmileg bizonyított tény, hogy a magyarokban sokkal korábban fejlôdött ki a polgári öntudat, mint ahogy az gyökeret vert volna Szerbiában – mondta Kasza József.

A pártelnök szerint azért sem elsôdleges célja a VMSZ-nek a kormányba kerülés, mert vezetôi tisztában vannak azzal, hogy csak "kalapdísznek" kellenének, igazolásnak ahhoz, hogy Szerbiában demokrácia uralkodik, és az ország vezetése számol a nemzeti kisebbségekkel. Ezzel kapcsolatban Kasza felidézte, hogy még a Szerbiában kiemelkedô demokratának tartott Djindjic miniszterelnöksége idején is nagyon nehéz volt elfogadtatni a kormányban a nemzeti kisebbségi álláspontot, azóta pedig ezen a téren csak romlott a helyzet.

Román és bolgár orvosokat toboroz Prága, hogy enyhítse a csehországi kórházakban és mentôszolgálatokban kialakult és egyre súlyosbodó orvoshiányt. Csehországnak jelenleg legalább 2 ezer orvosra lenne szüksége, hogy a kórházakban és a mentôszolgálatokban betölthessék az üres helyeket – közölte az egészségügyi tárca, amely már tavaly ôsszel toborzókampányt indított Romániában és Bulgáriában, hogy csehországi munkára csábítsa az ottani orvosokat.

Az egyik legfôbb érv, hogy Csehországban jelenleg a kórházi orvosok átlagfizetése 40-45 ezer korona körül van, s mintegy három-négyszerese a romániai és a bulgáriai átlagbéreknek.

A magasabb fizetésekért évente mintegy 500 cseh orvos távozik Nyugatra, elsôsorban Németországba és Nagy-Britanniába. Ez igen jelentôs szám, ha figyelembe vesszük, hogy a cseh orvosi karokat évente 1100-1200 végzôs hagyja el.

A cseh kórházakban és rendelôkben már most is mintegy 1600 külföldi orvos dolgozik. Döntô részük, 1300 személy, Szlovákiából származik, mert nekik gyakorlatilag semmiféle nyelvi problémájuk nincsen. A román és a bolgár orvosokat családjaikkal együtt invitálják Csehországba, s féléves nyelvi képzést ígérnek nekik. Milan Kubek, a Cseh Orvosi Kamara elnöke szerint azonban egyéves képzésre lenne szükség, hogy a külföldi orvosok valóban megfelelôen elsajátíthassák a cseh nyelvet, és kommunikálni tudjanak a betegekkel. "Nem lenne jó, ha a páciensek csak szótár segítségével értetnék meg magukat az orvossal" – írta a miniszternek címzett levelében Kubek.

Az orvoshiány problémája január elsejével, a munka új törvénykönyvének életbe lépésével elmélyült. Az új szabályzat ugyanis szigorúan korlátozza a túlórákat, így a kórházaknak több orvost kell alkalmazniuk, hogy tevékenységük összhangban legyen a törvényes követelményekkel.

Oroszország tegnap kora reggel felújította Fehéroroszországon keresztül haladó olajszállítását Európa felé – közölte csütörtökön az orosz állami olajvezeték üzemeltetôje.

Szergej Grigorijev, a Transneft cég alelnöke kijelentette: hogy orosz olaj folyik a Barátság-vezetékben Európa felé, Fehéroroszország pedig szerda késô estétôl teljes egészében visszaszolgáltatta az illegálisan lefoglalt 79 ezer tonna olajat.

Oroszország ezt követôen csütörtökön – közép-európai idô szerint – hét óra harminckor megindította olajszállítását Fehéroroszországon keresztül Németország felé és számos kelet-európai országba.

A tranzitdíj – Oroszország által elôfeltételként szabott – visszavonása után, ami a két elnök, Vlagyimir Putyin és Aljakszandr Lukasenka telefonbeszélgetését követte, German Gref orosz gazdasági miniszter és Andrej Kabjakou fehérorosz miniszterelnök-helyettes Moszkvában újrakezdte a tárgyalásokat az olajvita megoldásáról. Ezek a tárgyalások, amelyeket csütörtökön Szjarhej Szidorszki fehérorosz miniszterelnök folytat orosz kollégájával, Mihail Fradkovval, kiterjednek az orosz kormány által a fehéroroszországi nyersolajeladásokra újévtôl kivetett exportvám eltörlésére is – jelezte Andrej Saronov orosz gazdasági miniszterhelyettes. Oroszország azért vetette ki az olajexportvámot, mert nem tudott megegyezni Fehéroroszországgal a vámmentesen kapott orosz olajból ottani finomítókban készült olajtermékek jövedelmezô nyugati eladására kivetett fehérorosz exportvám megosztásáról vámuniós sémájuk keretében.

A James Bond-filmekben is megörökített MI5 és külsô hírszerzéssel foglalkozó partnerszervezete, az MI6 az utóbbi idôben folyamatosan nyit a nyilvánosság felé. Az MI6 nemrégiben újsághirdetésekben, illetve saját honlapján tett közzé álláshirdetéseket, az MI5 pedig tavaly nyár óta – szintén honlapján – már megosztja a nagyközönséggel a terrorfenyegetettség általa vélelmezett szintjét, ami korábban titkos információnak számított.

A Cég most még tovább lépett: keddtôl emailben is küld értesítéseket az arra kíváncsiaknak a terrorveszély esetleges változásairól, illetve egyéb, a nyilvánossággal megoszthatónak ítélt információkról.

Ehhez nem kell mást tenni, mint feliratkozni a szolgálat honlapján – www.mi5.gov.uk – a hírlevél- szolgáltatásra. Annyi az MI5 nyilvános honlapjából is kiderül, hogy a belsô elhárítás jelenleg érvényben tartott terrorfenyegetettségi készültsége "súlyos"; ez a második legmagasabb szint, utána csak a "kritikus" következik, amely már küszöbönálló terrortámadásról szóló értesülést jelent.

Ezeknek a készültségi szinteknek a hitelességét mindazonáltal megtépázták a szolgálat közelmúltbeli tévedései. Nem cáfolt értesülések szerint az MI5 röviddel a 2005. július 7-ei, 52 halálos áldozattal járó londoni öngyilkos merényletsorozat elôtt csökkentette – akkor még titkos – terrorkészültségi szintjét. A The Guardian címû vezetô baloldali brit napilap éppen kedden közölt értesülése szerint pedig az elhárítás vezetôje, Eliza Manningham-Buller egy nappal a támadás elôtt, 2005. július 6- án arról tájékoztatta a kormányzó Munkáspárt alsóházi frakcióját, hogy nincsenek hírszerzési értesülések terrortámadási elôkészületekrôl.

Manningham-Buller tavaly novemberben, szakmai közönség elôtt tartott zártkörû beszédében – amely késôbb megjelent az MI5 honlapján – ugyanakkor már "harminchoz közelinek" nevezte azoknak a konkrét terrortámadási terveknek a számát, amelyekrôl az elhárítás tud. Hozzátette: a 2005. júliusi londoni merényletsorozat óta az MI5- nak – a rendôrséggel, a külsô elhárítással és a kormánnyal együttmûködve – öt további nagyszabású terrortámadási tervet sikerült meghiúsítania, "százak, sôt valószínûleg ezrek életét megmentve".

Manningham-Buller szerint az MI5-nak és a Scotland Yard terrorellenes ügyosztályának jelenleg kétszáz, hazai és külföldi terrorcselekmények kitervelésén és megszervezésén aktívan dolgozó csoport van a célkeresztjében, összesen 1600 azonosított taggal.

Traian Basescu államfô a csütörtöki CSM- ülésen biztosította támogatásáról Monica Macovei igazságügyi minisztert, és megnyugtatta, hogy a feddhetetlenségi ügynökségrôl szóló (ANI) törvény átmegy a parlamenten.

"Támogatásomról szeretném biztosítani Monica Macovei igazságügy-minisztert" – mondta Traian Basescu államfô a Legfelsôbb Bírói Tanács (CSM) ülése végén, amelyen elnökölt. Ezután pedig Macoveihez fordult, mondván: "Meg-gyôzôdésem, hogy átvisszük a parlamenten az ANI-t, a te drága ANI-det".

Basescu ugyanakkor megköszönte a CSM-tagoknak, hogy idejüket a tanácsbeli tisztségük megkövetelte tevékenységekre áldozzák.

Az államfô elmondta, észrevette, hogy a kormány egyes tagjai, bár miniszteri funkciót töltenek be, a privatizálásokkal foglalkoznak. Basescu hangsúlyozta: a kormány tagjainak minden idejüket az általuk betöltött tisztségekre kell áldozniuk, hogy példájukat a CSM tagjai is kövessék. "EZ (a CSM – szerk. megj.) ugyanis az igazságszolgáltatás kormánya" – mondta az elnök a CSM-tagoknak.

Az igazságügyi miniszter és a kormányfô között a héten feszült volt a hangulat Monica Macoveinek az ANI-törvény befagyasztása kapcsán tett kijelentései miatt.

Macovei szerdán azt nyilatkozta, hogy nem tudta a kormány napirendjére tûzni az ANI-törvénytervezetet, mivel Tariceanu kormányfô mindegyik alkalommal megkérdezte Markó Béla miniszterelnök-helyettest, hogy a koalíció egyetért-e a tervezettel, és ez minden alkalommal nemmel válaszolt.

Macovei hangsúlyozta, az ANI-törvénnyel az a gond, hogy a kormány által elfogadott változatot politikai üzletelés alá vetették, és "hónapokig rágódtak rajta".

Calin Popescu Tariceanu kormányfô személyesen kívánt az igazságügy-miniszterrel beszélni az ügyrôl, de Macovei nem jelent meg a kormányülésen, nyilatkozta szerdán Oana Marinescu, a kormány szóvivôje.

Macovei azzal indokolta távolmaradását, hogy "sürgôs megoldandó problémái" voltak, és az Igazságügyi Minisztériumnak nem volt egyetlen projektje sem a napirenden, de elküldött az ülésre egy államtitkárt.

A képviselôház a Macovei által javasolt változattól jóval eltérô változatban fogadta el az ANI-törvényt. Jelenleg a törvénytervezet a szenátus jogi bizottságában van, a döntô szerv az ügyben a szenátus.

Tisztelt fôszerkesztô úr!

A 2007. január 9-i lapban megjelent Sûrû titok az ipari park körül címû, Bálint Zsombor által aláírt cikkre hivatkozva, a replika jogán valamint az olvasók objektív tájékoztatása érdekében kérem nyilvánosságra hozni a következôket:

A Maros Megyei Ipari Park Rt. álláspontja az, hogy a cikk, amelyre hivatkozom, számos formai, de fôként tartalmi, lényegi pontatlanságot hordoz magával a taglalt problémákat illetôen. Az említett téves információkra vonatkozóan szeretnék néhány pontosítást közölni a továbbiakban:

1. A Maros Megyei Ipari Park – vidrátszegi platform – egy olyan beruházás eredményeképpen valósult meg, amelyben egyrészt önkormányzatok – a Maros megyei, a nyárádtôi, a szentpáli, a marosludasi valamint a radnóti önkormányzatok mint közintézmények –, másrészt az Európai Unió a RO 0101.03-TM Industrial Park Vidrasau – Tg Mures finanszírozási programjában voltak a partnerek. Ezen intézmények a hatályban levô törvényeket tiszteletben tartva járultak hozzá a létesítmény "ipari park" rendeltetésû kivitelezéséhez;

2. A vidrátszegi ipari parkot adminisztráló Maros Megyei Ipari Park Rt., az érvényben levô törvények rendelkezéseinek megfelelôen, Romániában bejegyzett, magánjoggal rendelkezô jogi személyiség, minek értelmében az 544/2001-es, a közérdekû információkra vonatkozó törvény – ha errôl tesz említést a cikk – rendelkezései nem alkalmazandók a fennebb említett társaságra. Ezen törvény elôírásai, Románia Alkotmányának és a parlament által ratifikált nemzetközi dokumentumoknak megfelelôen (544/2001-es törvény 1. cikkelye), Románia közintézményeinek a polgárokkal való jogi kapcsolatait szabályozzák, az átláthatóságot növelik, valamint a polgárok szabad és korlátlan hozzáférési jogait biztosítják bármilyen közérdekû információhoz. Ebben az értelemben az 544/2001-es törvény az egyik alapvetô pillére Románia polgárainak a közintézményekkel valamint a hatóságokkal szembeni kapcsolatának. Mindezek ellenére az ipari park vezetôsége kinyilvánította hajlandóságát arra, hogy az ipari park területén zajló tevékenységekrôl információkat szolgáltasson, kivételt képezvén azok a helyzetek, amikor ahhoz, hogy megbízható, szavahihetô, komoly és szakszerû partnerek maradhassunk az ügyfeleinkkel szemben, az ô kérésükre, egyes adatokat meghatározott idôre (pontosabban addig, amíg a befektetô nem kezdi el a befektetés megvalósítását) nem bocsátunk egy harmadik fél rendelkezésére. Ebben a helyzetben vagyunk most azzal a céggel, amelyik az elmúlt év végén úgy döntött, hogy a vidrátszegi ipari parkban eszközöl egy több millió eurós nagyságrendû befektetést, és döntését követôen szerzôdést írtunk alá. A szerzôdes értelmebén a január 9-i lapszámban megjelent cikk szerzôje is harmadik félnek minôsül. Úgy véltük tehát, hogy ugyanolyan bánásmódban kell részesüljön, mint a sajtóban dolgozó számos kollegája, a befektetôvel kötött megállapodásunknak megfelelôen.

3. Az ipari park területén levô parcellák tulajdonjogi módosítására vonatkozó célzást illetôen, nyomatékosan kell a cikk szerzôje és az olvasók tudomására juttassam azt a tényt, hogy a Maros Megyei Ipari Park Rt. nem ad el telkeket az ipari park területén, kizárólag csak haszonbérleti szerzôdéseket köt. Hitelesített adásvételi szerzôdéssel tulajdonba helyezni bárkit is az ipari park területén csak a földterületek tulajdonosának van joga, név szerint a nyárádtôi és a szentpáli önkormányzatoknak. A gondolatsort követve, a Maros Megyei Ipari Park Rt. részvényeseinek közgyûlése és az igazgatótanács döntést hoztak arra vonatkozóan, hogy amennyiben a befektetô amellett dönt, hogy kinyilvánítja az általa bérelt parcella megvásárlási szándékát öt év bérlést követôen, az összes eljárást, ami a parcella tulajdonviszonyának megváltoztatását illeti, az illetô parcella jogos tulajdonosa bonyolítja le, beleértve a terület árának megállapítását is.

Az elmúlt idôben, az ipari park vezetôsége közzétette az erre hivatott (használt) utakon, így a sajtóban – nem utolsósorban a Népújságban – valamint a cég honlapján (www.industrial-park.ro) az érdeklôdôk és érdekeltek részére mindazokat az információkat, amelyek az ipari park területén levô parcellák elfoglalásának lehetôségeire vonatkoznak.

Az általam felsoroltakhoz képest, az ipari park vezetôsége úgy véli, hogy a Bálint Zsombor által aláírt és a Népújság 2007. jan. 9-i számában megjelent cikk az ipari parkra vonatkozóan nem tesz egyebet, mint a cikkben szereplô pontatlan és szakszerûtlen információk révén – a helyes információkhoz könnyen hozzáférhetett volna a szerzô – befeketíti egy nagyméretû befektetés imázsát, következésképpen az ipari park fejlesztésében – elsôsorban Maros megye lakosainak hasznára – igencsak nehezen felértékelhetô károkat okozva.

Befejezésképpen, kérem önöket, amennyiben szükségük lenne az elkövetkezôkben az ipari parkra vonatkozó anyagok összeállításához információkra, forduljanak az ipari park vezetôségéhez, tekintettel arra, hogy úgy gondolom, az általunk szolgáltatott információk hasznukra lehetnek, ezáltal növelve az önök által közölt cikkek hitelességét és pontosságát.

Tisztelettel,

Nagy István, a Maros Megyei Ipari Park Rt. igazgatója

Kosárlabda

Szerdán délután a marosvásárhelyi BC Mures kosárlabdázói barátságos felkészítô mérkôzést játszottak a Gaz Metan Medgyes ellen. Noha a találkozónak csupán felkészítô jellege volt, legalább 1000 nézô foglalt helyet a lelátókon, akik elsôsorban az új szerzemény, az amerikai Jay Anderson bemutatkozására voltak kíváncsiak.

Az alig két nappal korábban érkezett Anderson a kispadon kezdte a mérkôzést, Mihai Corui azonban hamarosan csatasorba állította a hórihorgas szôke amerikait. Beállását az amúgy – a hivatalos találkozóktól eltérôen – csöndes közönség erôs tapssal fogadta, ezzel próbálván bátorítani. Anderson az elején láthatóan nehezen találta a helyét a számára még szokatlan környezetben, nemigen érezte csapattársai mozgását, amihez hatalmas lámpaláz is társult, ezért több hibát is vétett. A szakértô szem azonban már ekkor észrevehette, hogy képzett, kosárlabdát értô játékosról van szó, ami elôbb-utóbb megmutatkozik majd. Nem is kellett sokáig várni, a negyedik negyedben Anderson már egész magabiztosan mozgott, s néhány látványos akciót is bemutatott.

A mérkôzés amúgy langyosnak, amolyan igazi tét nélküli találkozónak indult, aztán ahogy telt az idô, valahogy mindkét fél ragaszkodni kezdett ahhoz, hogy jó eredményt is érjen el. Ennek következtében a harmadik és a negyedik negyed már nagyon kemény csatát hozott, kevés cserével, s csak az utolsó néhány percben jutott szóhoz a teljes cserepad. Végeredmény 90:80 a BC Mures javára.

Végül egy fekete a pont a szervezôknek: a találkozó kézi idôméréssel kezdôdött, csak a második negyedtôl indult be a terem tabellája, a 24 másodperces óra pedig csak a második félidôben mûködött. Profizmusból elégtelen!

Kosárlabda

Szombaton rajtolnak a férfi kosárlabda A-osztály visszavágói. A 14. forduló keretében a marosvásárhelyi BC Mures Brassóban, a Cuadripol otthonában vendégszerepel, ám a mérkôzésre csak vasárnap este kerül sor, szombaton ugyanis foglalt a brassói városi csarnok.

Kézilabda

Ugyancsak a hét végén kezdôdnek a nôi kézilabda Nemzeti Liga visszavágói. A marosvásárhelyi Muresul Nagybányára látogat, ahol vasárnap délelôtt játszik a házigazda HCM ellen.

Dakar 2007

Kiesett az autósok mezônyébôl a Kis-Czeglédi (Nissan) és a Kristóf-Simon (Bowler) kettôs a Dakar rali ötödik napjára, mindkét magyar páros kikéste az elôzô napi szakaszon a táv teljesítésére a szervezôk által megszabott határidôt. A motorosok mezônyébôl Hermann Henrik (KTM) adta fel a versenyt, szintén négy nap elteltével.

Az Uarzazate – Tan Tan közti ötödik szakaszon a kétkerekûek között a KTM végsô gyôzelemre is esélyes két spanyol versenyzôje közül Esteve Puyol megverte Marc Comát, de az összetett állásban Coma elônye még mindig tíz perc az élen. A magyar motorosok közül az ötödik napon is Kátai Péter (KTM) volt a legjobb, 39. idejével és összetettbeli 37. helyével. Gyenes Emánuel (KTM) a 63. helyen teljesítette az ötödik napi szakaszt, és az összetett állásban is a 63. helyen állt a mezônyben. Ezzel a szatmári a legjobb romániai versenyzô, Marcel Butuza (KTM) a 75. helyen zárta az 5. szakaszt.

Az autósoknál a francia Jean-Louis Schlesser elôzô napi gyôzelmét követôen helyreállt a papírforma, a Volkswagen csapatában hajtó Carlos Sainz nyerte az ötödik szakaszt. De a feltámadás jeleit kezdi adni a Mitsubishi is, a színeikben menô francia Peterhansel, aki eddig hatszor nyerte meg ezt a versenyt motoron és autón, alig fél perccel szorult a második helyre az 5. napon. Az összetettben közel egy heti versenyzés után a VW uralja a versenyt, a korábbi kétszeres ralivilágbajnok Sainz vezetésével.

Az ötödik szakaszon a versenyben maradt magyarok közül Szalayék szerepeltek jobban, a mezôny egyetlen Opeljét az 52. helyen hozták célba úgy, hogy inkább a biztos célbaérésre figyeltek, mint az abszolút gyorsaságra. A Palik–Darázsi (Nissan) kettôs a 68. helyen teljesítette az 5. szakaszt. A két magyar páros egymásra talált az összetett rangsorban is, itt Szalayék a 43., Palikék a 44. helyen állnak 5 nap után.

Tegnap a verseny leghosszabb szakaszával kellett megbirkóznia a mezônynek. Tan Tan és Zuerat között 817 kilométert kellett lehajtani, ebbôl 394 km volt a gyorsasági hossza. Ezzel a mezôny elhagyta Marokkót, és Mauritániába érkezett, de a dakari cél még roppant messze van.

(benedek)

Téli olimpia 2014

Mindhárom versenyben maradt város – Salzburg, Pjongcsang és Szocsi – benyújtotta részletes pályázatát a csütörtök éjféli határidôig a 2014-es téli olimpia megrendezésére. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) végrehajtó bizottsága tavaly június 22-én szûkítette háromra a kandidálók listáját. A lausanne-i döntéssel a grúziai Borjomi, a kazah Almati, a spanyol Jaca, valamint a bolgár fôváros, Szófia számára ért véget a versengés.

A 2014-es házigazdát idén július 4-én választja ki a NOB teljes ülése Guatemalavárosban. Addig az illetékesek kiértékelik a dokumentumokat, illetve az úgynevezett szemlebizottság meglátogatja a lehetséges osztrák, dél-koreai és orosz helyszíneket.

A NOB hírlevele szerint az inspekciós testület február 14. és 17. között Pjongcsangban, február 20-tól 23-ig Szocsiban, március 14-tôl három napon keresztül Salzburgban ismerkedik a helyi viszonyokkal, lehetôségekkel. A NOB-tagok legkésôbb egy hónappal a szavazás elôtt ismerhetik meg a tapasztalatokról készült összegzést.

Kajcsa Jenô versei

Öreg fiú

nagy Dani –

legénykora

hajdani.

Unokája

kis Dani -

a majdani

nagy Dani.

Ketten szokták

a lovakat

a vásárra

hajtani.

Pocsolya,

pocsolya,

sárból készült kocsonya,

vén boszorka mosolya.

– Ne lépj bele, szöszi Klári!

Míg ott matatsz,

benne ragadsz,

s úgy kell majd kiráncikálni...

Vajon mivel?

Nahát mivel?

Síppal?

Dobbal?

Nádi hegedûvel?

– Boszorka-seprûvel.

Jegenye,

jegenye,

csillagot ver a teteje.

– Ne mássz fel rá, csibész Árpi!

Fennakadsz,

ott maradsz –

s úgy kell majd lemuzsikálni...

Nádi hegedûvel?

Avagy síppal,

dobbal?

– Fuszulyka-karóval!

Zeyk Domokos (1816-1949) Diódon született, a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban tanult. Az 1848-as szabadságharcban beállt az erdélyi székely seregbe. Bem segédtisztjeként az erdélyi tábor egyik legvitézebb katonája volt. Kolozsvárról Zeyk Domokos ûzte ki a császári hadsereget. Az 1849. július 31-i fehéregyházi csatának is ô volt az egyik hôse. "Az orosz lovasság végül a falutól délre kelt át a Sárpatakon, s ott elvágta a menekülôk útját. Két kozákszázad a Nagy-Küküllô jobb partján száguldott elôre, hogy Búnnál vagy Héjjasfalvánál a futók elébe vágjon. Bem életét Daczó Zsigmond, a székely huszárezred parancsnoka által vezetett kis osztag mentette meg. Egyedül viaskodott a rátörô kozákokkal Zeyk Domokos százados is. Már több kozákot levágott, amikor egy orosz ezredes franciául odaszólt neki: adja meg magát! Zeyk nem válaszolt, hanem még elkeseredettebben küzdött. Amikor kardja eltörött, az ezredes megismételte a felszólítást. Zeyk erre elôkapta kétcsövû pisztolyát, elsô lövésével leterített egy kozákot, majd halántékához emelte a pisztolyát..." (Hermann Róbert: A segesvári ütközetrôl. sulinet.hu) Zeyk Domokos és bajtársai hôsi küzdelmére obeliszk emlékeztet Héjjasfalva határában, az E-60-as út mellett. Szeretettel ápolják emlékét a közeli Székelykeresztúron is: a volt árvaház 1994-tôl Zeyk Domokos Iskolacsoport néven mûködik.

Hadnagy József

Harminc kozák és egymaga.

Pajzsként mellén csak a szíve.

Nem döfhették át – nagyobb az,

mint acélkard villámíve.

Harminc kozák és egymaga,

kifeszített szemöldökkel.

Kilenc nyílvesszô és a kard -

kilenc kozák hull a földre.

Kilenc kozákkal kevesebb,

és a vas végül eltörik -

Nagy Sándorok kardja is: a

végsô csatát egyként gyôzik.

A nagyvilág és egy-magyar

áll most azon a töltésen -

tenni ezt, és szobor helyett

fa nô minden történésen.

Harminc kozák és egymaga.

Pajzsként mellén csak a szíve.

Nem döfhették át – nagyobb az,

mint acélkard villámíve.

Két kibédi népmese

Volt egy eperfa a falu szélén. A róka odament, hát látta, hogy egy vadnyúl üldögél az ágon, s eszi az epret.

– Hát te hogy kerültél oda? – kérdezte a róka.

– Ide menekültem a kutyák elôl – felelte a vadnyúl.

A róka kezdett könyörögni:

– Dobjál, légy szíves, nekem is epret, mert kívánom.

– Én adok epret – válaszolt a nyúl –, de csak olyan formában, ha megígéred: hagyod, hogy a nyakad köré üljek, s engemet kiviszel a havasba.

Úgy is lett, a vadnyúl dobott a rókának epret, mind a ketten kieprészték magukat. Akkor a vadnyúl leszökött az ágról, s belecsimpaszkodott a róka nyakába. Elindultak, mentek, hát amikor a havas szélére értek, meghallották, hogy jönnek a vadászkutyák. A nyúl leszökött a róka nyakáról, s elfutott a sûrûségbe. A rókának semmiképpen sem volt ahhoz való tepedelme, hogy elrejtôzzön, s a kutyák megfogták. Ennyi volt, mese volt.

Annuska néni gyomlál a virágoskertben, mellette üldögél a házôrzô kutya.

– Igazán jó segítsége van, Annuska néni, ne panaszolkodjék.

– Igen, jó segítség, mondhatom, de tudja-e, hogy Totyi, a kutya, mért van mellettem?

– Miért?

– Mert fél a dörgéstôl. Hát maga hallott ilyent? Tíz éve, hogy tartjuk, már beleszámít a családba, s fél a dörgéstôl.

– Mit csinál, mikor maguk a házban vannak?

– Fut, jön, kérezkedik bé a konyhába, egy hoppra besirül a kályha alá, úgy ül ott, mint valami szent. Mikor aztán elvonul a nagyidô, akkor siet ki az udvarra, ugat. Így megôriz minket, ilyen fájin kutya a Totyi.

Ráduly János gyûjtése

Múlt nyáron nyaralni jött a jószívû vasorrú bábához egyik unokája. Okos gyermek volt, de csintalan. Eljátszadozott mindennel, ami a keze ügyébe került. Még a nagymamája varázsszereihez is hozzányúlt, pedig azokat még a fiai sem érinthették meg, amikor annyi idôsek voltak, mint most ô. Így rontotta el – még pontosabban : szedte szét – a csodaórát, amelyik képes volt visszafelé menni, ha úgy hozta a szükség.

Egyik napon azzal állt a nagyanyja elé, hogy szeretne ô is megtanulni varázsolni. Véletlenül varizsolást mondott, de a bába megértette, hogy mirôl van szó.

– Jól van, kis unokám. Én megtanítalak, ha eljön az ideje, de addig ki kell állnod a hét próbát. Minden nap egyet. Ha jó fiú leszel, és minden úgy történik, ahogy remélem, a hét lejárta után beszélhetünk a dologról. De vigyázz: amit napközben cselekszel, éjszaka megbánhatod.

Az elsô nap csendesen telt. Játszadozott a homokban, várakat épített, köréjük kavicsokból kerítést. Aztán a kerítés mellett észrevett egy furcsa formájú botot. Gondolta, hogy ez éppen jó lesz varázsbotnak, és elkezdett vele hadonászni a virágágyás felett. Addig-addig csapkodott erre-arra, hogy bizony mind lekaszabolta a virágokat.

Amikor a bába észrevette a pusztítást, csak összevonta a szemöldökét, csóválta a fejét, de nem szólt semmit.

Elalvás után azonban látja a fiú, hogy egy szomorú rózsasereg jön feléje elôretartott szuronyokkal, és mind ôt keresik. A kardvirágok villogó zöld levélkardokkal sorakoznak, és rohamra indulnak az ágya felé. A félájult tátogtató is kiabált valamit, de szerencséjére azt már nem hallotta.

Nehezen jött el a reggel, de eljött.

Másnap csak a játékokkal foglalkozott, rá sem bírt nézni a feldúlt virágágyásra.

Volt a játékai közt egy kis repülôgép. Egyik ablakán át látszott a pilóta bácsi, másikon az utas. Fárasztó volt állandóan repültetni, ezért elhatározta, hogy csinál belôle motorcsónakot. Letördelte a szárnyait, és beledobta az esôvizes dézsába. Azonnal elsüllyedt.

Nagymamája megint csóválta a fejét.

Éjszakai álmában egy kis kék repülôgépen utazott a család: apa, anya és ô. Egyszer csak: reccs! – letörött az egyik szárny. Aztán megint: reccs! – letörött a másik. A gép zuhanni kezdett. Pontosan egy feneketlen tóba. Akkora hullámokat vert, mint egy ház. Szerencsére felébredt.

Harmadik napon szemerkélt az esô, ezért a szobában maradt, és meséskönyveit lapozgatta. Egyre türelmetlenebbül. Egyszer csak szakadt a lap. Éppen Jancsit szakította el Juliskától. Ami a kezében maradt, azt gyorsan az ágya alá dugta. Gondolta, hogy senki sem veszi észre, ami történt. Alig aludt el, máris látta Juliskát, amint sírva futkos keresztül-kasul az erdôn, és keresi Jancsit. Amikor arra gondolt, hogy öccse talán a Gonosz Boszorka karmai közé került, majdnem elájult a félelemtôl. Erre a jószívû vasorrú bába unokája bevallotta, hogy Jancsi az ô ágya alatt van, és megígérte, hogy másnap megpróbálja jóvá tenni a dolgot. Így is lett. Délelôtt visszacsempészte Jancsit Juliska mellé.

Negyedik napon nem csinált semmit. Jött-ment, nézelôdött. Éjszaka nem álmodott rosszat, de idônként korgott a gyomra, mert a tétlenségtôl enni sem tudott rendesen.

Reggel így szólt a nagymamája :

– Gyere, kis unokám, gyomláljuk ki a gyomot a zöldségek közül, azután összeseperjük a szemetet az udvarról.

– Nem! – mondta az unokája. – Inkább nem! Így legalább nem tévedhetek.

Csak mutogatott a nagyanyjának, hogy talán ez is gyom, az is gyom. Rugdosta a szemetet erre-arra az udvaron, de egyet is össze nem szedett volna.

Sajnos, ez az éjszaka sem úgy telt, ahogy elképzelte. Kezdôdött azzal, hogy a gyomok hatalmasra nôttek, majdnem elérték a meggyfák ágait. Az udvart szemét borította el. Ki sem lehetett lépni a házból, akkora lett a szemétdomb.

Ébredéskor a szemét sem merte kinyitni. Attól félt, hogy nem lehet már kilátni az ablakon.

Nagymamája az ágyban feküdt, fáradtan a tegnapi munkától. Kint ragyogott a nap, a kert, az udvar. Így érkezett a hatodik próbatétel, csak még nem tudott róla.

Unalmában az öreg kredenc fiókjait kezdte huzigálni, amíg az egyikbôl rá nem kacagott egy gyönyörû kis ezüstkanál. Gyorsan a zsebébe rejtette. Napközben, amikor senki sem látta, játszadozott vele. Eljött az este. Vacsorázni kellett volna. Teát és fokhagymás pirítóst. Nagymama keresgélt, de amit keresett, nem találta. Bosszankodott, persze, csak színbôl, mert ô mindent hallott, mindent látott.

– Kis unokám, nem láttad véletlenül az ezüst kanalacskát ? – kérdezte.

– Nem – felelte rövid tétovázás után az unoka.

– Kár, mert varázskanál volt. Ha azzal kavartam a teát, jobb ízû lett, s ha gyógyítani kellett, ô tudta legpontosabban, hogy melyik gyógyszerbôl mennyi kell.

Nehéz éjszakája volt az unokának. Az ezüst kiskanál tündérlány képében bolyongott a kertben, az udvaron. Sírt, és egy aprócska csipkés zsebkendôvel törülgette a könnyeit.

– Vigyél vissza ! Vigyél vissza! – sóhajtozta, amíg el nem borította a homok.

Elsô reggeli útja a homokozóhoz vezetett. Az ezüstkanalacska tényleg ott feküdt, homokkal betakarva. Valahogy visszalopta a fiókba, de nagyon kényelmetlenül érezte magát.

Akkor is kedvetlen volt, amikor megérkeztek a jószívû vasorrú bába barátnôi az unokáikkal.

Kezdetben csak magában dühöngött, ha a játékaihoz nyúltak. Késôbb kiráncigálta a kezükbôl, és visszarakta a helyükre. Hatalmas kalamajka kerekedett. A nagymamák alig bírták helyreállítani a rendet. Minden sarokban egy- egy unoka duzzogott. Valahogy lejárt ez a nap is.

Álmában megjelent a félkarú kalóz az ágya mellett.

– Bezzeg, amíg hónapokig porosodtam a polcon, senki nem törôdött velem – mondta. – Amikor barátom került volna, te elûzted onnan, olyan erôszakosan, hogy majdnem letörött a másik karom is. Szégyelld magad !

Jöttek a többi játékok is. Ki így, ki úgy panaszkodott. Fôleg azok, akiket elhanyagolt. Az építôkockák például toronnyá építették magukat, és úgy vonultak az ágya elé, hogy szóba állhassanak vele. Sokáig izzadt, forgolódott, mert érezte, hogy a játékoknak igazuk van.

Alig várta, hogy eljöjjön a reggel, és beszélgethessen a nagymamával. Azt már tudta, hogy a varázslóskodás egyelôre elmarad, mert nem állta ki a hét próbát.

– Minden bajod a tudatlanságodból fakad – magyarázta a nagymamája. – Elsô nap meggondolatlan voltál. Második nap meggondoltan ugyan, de kárt okoztál. A harmadik napon türelmetlen voltál, és ezzel okoztál fájdalmat valakinek. Negyedik napi lustaságod csak neked ártott. Ötödik nap segítened kellett volna, de nem tetted, pedig tudtad, hogy kettônek könnyebb. A hatodik napon tettél, amit tettél, de nem vállaltad érte a felelôsséget. A hetedik napon önzô voltál indokolatlanul. Sokat kell még tanulj, hogy varázsló lehess.

– Holnap visszakerülsz a szüleidhez – tette hozzá –, ôk is csak jót akarnak neked. Fogadj szót, és tanulj meg mindent, amit lehet. Tanulhatsz a tévedéseidbôl is, de abból nehezebb. Nem könnyû varázslónak lenni, de nem lehetetlen.

Székely-Benczédi Endre

Színház

• Ma este 7 órától a Liliomfi címû zenés vígjátékot viszi színre a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata a színház nagytermében. Vasárnap a Yorick Stúdió és a Nemzeti közös produkciója, az Alvajáró románc lesz újra látható-hallható, ezúttal nem a várbástyában, hanem a nagyterem színpadán. Szerdán a Ketten a neten címû Cooney-darabot játssza a társulat, szintén a nagyteremben. Az elôadásokra este 7 órától kerül sor.

• Az Ariel Színház magyar társulata vasárnap délelôtt 11 órától a Mirkó királyfi címû gyerekelôadást játssza. Hétfôn délelôtt 9.30, illetve 11 órától A legszebb ajándék következik, ugyanezt kedden délelôtt 10 és 12 órától Szászrégenben játssza a társulat. Szerdán és csütörtökön ugyancsak A legszebb ajándék címû gyerekelôadás lesz mûsoron egyaránt 10 és 11.30 órától.

• A Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem Stúdió Színháza kedden este 7 órától újra játssza ez évi elsô produkcióját, Federico García Lorca Bernarda Alba háza címû mûvének színpadi adaptációját. A produkciót megismétlik csütörtökön, ugyanott és ugyanazon idôpontban.

• Holnap este 7 órától a Kultúrpalota nagytermében ismét színre kerül a Gruppenhecc EUkúrtuk címû szilveszteri politikai kabaréja. Jegyek a Kultúrpalota jegypénztáránál kaphatók.

• A Hahota színtársulat vasárnap este 7 órától a marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében újra színre viszi nagy sikerû, Pecázás a zavarosban címû zenés szilveszteri kabarémûsorát. Szereplôk: Puskás Gyôzô, Csergôffy László, Szabó Mária, Székely M. Éva, Cseke Péter, Cseke Erzsébet. Billentyûs hangszeren játszik Hajdú Jenô, meghívott énekes Bodoni Ildikó. Mûsoron: Nóti Károly és Lôrincz Miklós bohózatai. Jegyek a Kultúrpalota jegypénztáránál kaphatók. Információk a www.hahota.com honlapon.

• Ma este 7 órától a tegnapi, rendkívüli újévi hangverseny ismétlésére kerül sor a Kultúrpalota nagytermében. Vezényel Cristian Mandeal, zongorán közremûködik Andrei Licaret, kísér a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia zenekara és vegyes kara. Mûsoron L. van Beethoven és P. I. Csajkovszkij mûvei: a Wellington gyôzelme nyitány, a Karfantázia, a Hattyúk tava balettszvit és az 1812 – ünnepi nyitány.

• Kedden este héttôl szonátaest veszi kezdetét szintén a nagyteremben: Kozma Péter (gordonka) és Ávéd-Kecskés Éva (zongora) L. van Beethoven és J. Brahms mûveit játssza.

• Csütörtökön rendkívüli, szilveszterutói hangversenyre kerül sor. Az este hét órától kezdôdô koncertet Gheorghe Costin vezényli, közremûködik Borsos Edith (mezzoszoprán) és Alfredo Pascu (tenor). A hagyományos, vidám hangulatú hangversenyen ifj. Johann Strauss és Josef Strauss mûveit szólaltatja meg a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia zenekara, közöttük részleteket a Denevér címû operettbôl, a Cigánybáróból, de természetesen a polkák és keringôk sem hiányozhatnak. A szilveszterutói koncertre a 14. számú bérlet érvényes.

Rendezvények

• A Súrlott Grádics irodalmi kör január 18- án, csütörtökön 17 órai kezdettel tartja idei elsô ülését az RMDSZ városi szervezetének Dózsa György utca 9. szám alatti székhelyén (földszint jobbra). Bemutatják Hadnagy József Hajnaltól hajnalig címû verskötetét. Közremûködik Seprôdi József borász és Orbók Áron színiakadémiai hallgató.

• Az Unitárcoop Alapítvány keretében mûködô Idôs Emberek Otthoni Gondozó Szolgálata Marosvásárhelyen, 2007 januárja és júliusa közötti hónapokban minden hétfôn orvosi témájú elôadásokat szervez, amelyre minden érdeklôdôt szeretettel vár. Hétfôn, január 15-én délután 5 órai kezdettel a Bolyai téri unitárius egyházközség tanácstermében dr. Fazakas Béla professzor téli évszakban elôforduló fertôzô betegségekrôl tart elôadást. Az Unitárcoop Alapítvány Bolyai utca 23. szám alatti tevékenységei: kedden kézimunkakör, szerdán és csütörtökön társasjátékok, pénteken kézimunkakör, naponta 15 és 18 óra között.

• A Nôk a Nôkért Szövetség pályázatíró tanfolyamot szervez nôknek holnap délelôtt 10 órai kezdettel a marosvásárhelyi Bernády Házban. A tanfolyam ingyenes, feliratkozni a helyek függvényében lehet ma 12 óráig a 0740-579-592- es telefonszámon.

• A marosvásárhelyi Máltai Segélyszolgálat ma 16 órakor a Livezii (Berek) utca 1. szám alatti székházában tartja évi kiértékelô gyûlését, ekkor hirdetik ki az adventi idôszakban lezajlott irodalmi pályázat végeredményét is. A Gyulakutáról érkezett pályázatokat a helybéli általános iskolában bírálják el szerdán a Máltai Segélyszolgálat képviselôinek jelenlétében.

• A dicsôszentmártoni postagalamb-tenyésztôk egyesülete ma 9 órai kezdettel postagalamb- kiállítást nyit a helyi Mihai Eminescu Mûvelôdési Otthonban. Az érdeklôdôk a medgyesi, kolozsvári, brassói, radnóti és természetesen helybeli gazdák tenyésztésében közel 300, különbözô fajtájú posta- és díszgalambot láthatnak. A polgármesteri hivatal és a mûvelôdési otthon által támogatott hagyományos kiállítást ma 9–19, míg holnap 9–14 óra között keresheti fel a közönség.

• Vasárnap a nagybúni református templomban Rüsz Károly kiskendi versmondó bemutatja Erdélyi templomok fehére címû versmûsorát.

Kiállítások

• A Kossuth-díjas érdemes mûvész, az erdélyi származású budapesti grafikus, Gyulai Líviusz alkotásaiból láthat reprezentatív válogatást a közönség a marosvásárhelyi Bernády Ház földszinti galériáiban. Elsô idei rendezvényét a ház a Magyar Köztársaság nemrég felavatott Sepsiszentgyörgyi Kulturális Koordinációs Központjával közösen szervezte.

• A marosvásárhelyi Bolyai téri unitárius egyházközség tanácstermében Benkô József gyûjtônek a doni csata 64. évfordulója alkalmából felállított, második világháborús tárgyakból álló hadtörténeti kiállítása látható.

Mozgókép

• A Magyar Televízió egyik hagyományos mûsora erdélyi és partiumi különkiadással jelentkezik. Ráday Mihály Unokáink sem fogják látni avagy Városvédô Pallas Athéné kezébôl idônként ellopják a lándzsát címû magazinja különkiadásának elsô részét már sugározta a televízió M1-es csatornáján. Holnap 14 órakor ugyanezt az M2 tûzi mûsorra. Ráday Mihály mûsorának nézôi Székelyföldre kalauzoltatnak: Nyárádszentlászló unitárius templomában folyik a falukutatás. A középkori eredetû templom helyreállítása megkezdôdött. Mikháza késô reneszánsz kolostora és temploma 2000 és 2005 között megújult. Csíkdelne mellett a tájban erôdített középkori templom áll. Felújítása folyamatban van, 2007-ben fejezôdik be. Kézdivásárhely, Bogdán-féle mûterem, Székelyudvarhely – városvédô szemmel.

• A második részt szombaton az M1-en közvetítik elôször, 16.05 órától, második alkalommal pedig az M2-n, január 20-án. Belsô erdélyi, partiumi képek, közöttük: Marosvásárhely. Bemutattatik, mint Bernády György városa, Kultúrpalotájával, régi Városházával és Bernády síremlékével. Továbbá bemutatkozik a Nagyváradhoz közeli Siter, de részletek következnek Váradról is, utolsóként pedig a magyarvalkói középkori templomot láthatják a nézôk.

• Január 12-e és 18-a között a Mûvész moziban a Deja vu címû filmet vetítik. Rendezte Tony Scott, fôszereplô Denzel Washington. Vetítési idôpontok: 16.30, 19 és 21.30 óra, csütörtökön 16.30 és 19 óra. A fél tízkor kezdôdô vetítésekre kedvezményes jegyekkel várják a nézôket, egy jegy ára 6, illetve 4 lej.

• Az Ifjúsági moziban a Vakáció címû filmet vetítik. Rendezte Nancy Meyers, fôszereplôk: Cameron Diaz, Kate Winslet, Jude Law, Jack Black. Vetítési idôpontok: 17 és 19.30 óra, hét végén 22 óra. A 17 órai elôadásokra kedvezményes jegyek válthatók, egy jegy ára 5, illetve 3 lej.

A megyei rendôr-felügyelôség közlése szerint 2006. december 12-én tûnt el otthonából a 43 éves mezôszengyeli illetôségû Magheran Ioan. A személyleírás szerint a férfi atlétikus testalkatú, 1,80 méter magas, ôszülô halántékú, barna hajú, barna szemû, ovális arcú. Eltûnésekor kék dzsekit, fekete szövetnadrágot viselt, és fején fekete sapkát hordott. Aki tartózkodási helyérôl érdemleges információval rendelkezik, a 202-300, 202-467-es telefonszámokon, vagy a 112-es sürgôsségi telefonszámon értesítheti a rendôrséget, vagy személyesen a legközelebbi rendôrôrsön.

A Petrom ma csökkenti az üzemanyag árát

A Petrom ma literenként 8 banival csökkenti a saját hálózatában forgalmazott üzemanyagok árát. Kivételt a Top Nordic Diesel gázolaj képez, amelynek ára 9 banival csökken literenként. Az ECO Premium benzin ára 3,09 lej lesz literenként, az ólommentes Premium 95 pedig 3,07 lejre csökken. A Top Premium 99+ benzint literenként 3,39 lejért lehet majd megvenni, a Top Nordic Diesel gázolajat pedig 3,13 lejért. Az Euro Diesel 4 gázolaj literenkénti ára 3,02 lejre csökken. Az árcsökkenés a kôolajtermékek nemzetközi piaci ára visszaesésének köszönhetô.

Megalakult az MTA Kolozsvári Területi Bizottsága

Megkezdte mûködését a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kolozsvári Területi Bizottsága, amelynek létrehozásáról még az MTA 2006. október 30-i rendkívüli közgyûlése határozott – olvasható az Akadémia honlapján. Az MTA a tudomány regionális szerepének erôsítése érdekében 1961-ban kezdte meg a területi bizottságok országos hálózatának kialakítását. Az öt magyarországi – a debreceni, a miskolci, a pécsi, a szegedi és a veszprémi – területi bizottság feladata az egyes régiók tudományos életének összefogása, koordinálása, szellemi közéletük szervezése. Hasonló szerepet tölt be az új Kolozsvári Területi Bizottság is, amely az Erdélyi Múzeum-Egyesület keretében mûködik 2007. január 1. óta. Feladata a romániai magyar tudományos közösség munkájának segítése, nyilvános fórumok biztosítása a kutatók számára, inter- és multidiszciplináris megbeszélések szervezése, regionális konferenciák támogatása, a tudományos kutatást érintô hazai és nemzetközi információk szolgáltatása, valamint a széleskörû tudományos ismeretterjesztés.

Kárpótlás a beteg lovak után

A Mezôgazdasági Minisztérium és az állategészségügyi hatóság közös munkacsoportja fogja ellenôrizni a vérrákban szenvedô leölt lovak után fizetett kártalanításokat, áll a Dan Motreanu mezôgazdasági tárcavezetô által csütörtökön kiadott rendeletben. "Annak következtében hoztuk a határozatot, hogy kiderült, az Állategészségügyi és az Élelmiszerbiztonsági Hatóság által kezdeményezett kampány során a leölt lovak tulajdonosai nem kapták meg minden esetben a kártalanítási összeget" – áll a minisztérium által kiadott közleményben. A munkacsoport, amelyet a minisztérium öt szakembere és az állategészségügyi hatóság négy képviselôje alkot, Motreanunak nyújtja be a vizsgálat eredményeit. A tárcavezetô a beszámoló eredményei szerint intézkedik a kárpótlások ügyében. A vérrák az AIDS-hez hasonló betegsége a lovaknak. A betegség nem terjed a lóról az emberre, de vér útján – így például szúnyogcsípés útján is – terjed az állatok között. Az Európai Unió követeléseinek megfelelôen minden vérrákban szenvedô lovat el kell pusztítani. Az országos sajtóban kedden jelent meg a hír, miszerint közel 6.000 lótulajdonos tavasz óta várja a kártalanítást az elpusztított lova után. A legtöbb gazda Máramaros, Szatmár, Arad, Bihar, Szeben, Krassó-Szörény, Teleorman, Kovászna és Hargita megyei.

Anton Pandrea bírót választották a CSM elnökévé

Anton Pandrea bírót, a Legfelsôbb Semmítôszék és Törvényszék bûnügyi ügyosztályának vezetôjét választották meg egyhangúlag csütörtökön a Legfelsôbb Bírói Tanács (CSM) elnökévé, míg Dan Chiujdea ügyész 13 mellette, és 4 ellene szavazatot kapott. A választásokon a CSM 18 tagja közül 17 vett részt, Bogdan Licu, a bukaresti törvényszék egyik ügyésze hiányzott. A szavazás eredményének kihirdetése után a két megválasztott személy, aki Iulian Gâlcat, illetve Cristian Deliorgát váltotta fel, akiknek mandátuma január 12 jár le, kijelentette: nagyon nehéz év vár a román igazságszolgáltatásra. Mindketten elmondták, mindent megtesznek annak érdekében, hogy az Igazságügyi Minisztérium és a CSM között ne legyen többé konfliktus, mindazonáltal rámutattak, hogy a véleménykülönbségek építôek lehetnek. A 2004/317-es törvény értelmében a CSM-t egy elnök és egy alelnök vezeti, egyikük bíró, másikuk ügyész, mandátumuk egy évre szól, és ez nem újítható meg.

Közel egymillió amerikai hajléktalan

Mintegy 750 ezerre tehetô az Egyesült Államokban élô hajléktalanok száma az amerikai Hajléktalanok Szervezete által készített felmérés szerint. Az eddig elsô ilyen jellegû számlálást egyetlen éjszaka végezték el 2005 januárban – derül ki a Szervezet szerdán Washingtonban közzétett jelentésébôl, amely azonban rámutat: a hajléktalanok száma feltehetôen nagyobb a számláltnál. A felmérésbôl kiderült, hogy a hajléktalanok csaknem felének egyáltalában nincs hol meghúznia magát és hajléktalanszállások szolgáltatását sem veszik igénybe. Különösen sok a hajléktalan Alaszka, Kalifornia, Colorado, Washington és Nevada szövetségi államban. Jótékonysági szervezetek szerint Németországban mintegy 860 ezer lehet a hajléktalanok száma. Az Egyesült Államok lakossága ugyanakkor 300 millió, Németországé pedig csupán 82 millió.

Törököt fogtak

Egy török férfit fedeztek föl hôkamerájukkal a határôrök Nagylak közelében, amint a zöldhatáron akart Magyarországra menni csütörtökön hajnalban – tájékoztatta a határôrség az MTI-t. A nagylaki határôrök hôkamerájukkal figyelték a zöldhatárt csütörtökön a hajnali órákban, amikor egy személyre lettek figyelmesek, aki Nagylak határában a csatornán átgázolva lépi át illegálisan a román–magyar határt – mondta Kunos Gyula, az Orosházi Határôr Igazgatóság sajtóreferense. A járôrök a határsértôt néhány perc múlva már elfogták. A 30 éves, érvényes útlevéllel rendelkezô férfiról kiderült, hogy török állampolgár. A határôröknek elmondta, évekig élt Németországban, ahol egy orosz nôt vett el és gyermekük is született, de idôközben megromlott a kapcsolata a feleségével, és hazautazott. Késôbb vissza akart térni, hogy fiát láthassa, de nem kapott vízumot és csak Romániáig utazhatott legálisan. Ezt követôen pedig illegálisan vágott a határnak, hogy Németországba eljuthasson – közölte a mérnök százados. A férfit visszaadták a román határôrizeti szerveknek – tette hozzá.

Áramszünet a dicsôi vegyi kombinátnál

Január 8-án a több mint kétmillió lejre felhalmozódott tartozások miatt megszakították az áramszolgáltatást a dicsôszentmártoni vegyi kombinátnál. A létesítmény ülepítôrendszerénél levô szivattyúk leállása komoly környezeti károk kockázatával jár, ezért a megyei kormányhivatal kezdeményezésére szerdán a prefektúrán tartott megbeszélésen az illetékesek eldöntötték, hogy a szivattyúk mûködtetéséhez szükséges villanyáramot a szolgáltató egy külön szerzôdés alapján biztosítja, a kombinát többi létesítménye viszont csak az adósságok rendezése után kap áramo