Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Furcsa és ellentmondásos szöveg szerepel abban a rendelettervezetben, amelyet a marosvásárhelyi SMURD vezetôje, dr. Raed Arafat javaslatára dolgoztak ki. A tervezet a sürgôsségi egységek szervezésére vonatkozik, és többek közt szerepel benne, hogy az ilyen szolgálatok személyzetének "tilos elfogadniuk a páciensektôl vagy ezek hozzátartozóitól bármilyen ajándékot vagy pénzösszeget", ám ha ezek mégis adományozni kívánnak, az összeget egy különleges folyószámlára utalhatják, a pénzt a szóban forgó intézmény fejlesztésére fordítják majd. Kicsivel alább a szöveg: "ha hálájukat szeretnék kifejezni a személyzet vagy az orvosok iránt, elfogadhatók olyan szimbolikus figyelmességek, amelyeknek nincs jelentôs anyagi értékük".

Hogy is állunk? Hálapénz, ajándékok nem, de "kis figyelmességek" igen? Talán majd részletezik, hogy mit is értenek a kis figyelmességeken és hol a határa az anyagi értéknek, ami alatt már elfogadható az a bizonyos "figyelmesség".

Lehet, hogy a tervezet kezdeményezôjének tisztáznia kellett volna magában néhány elvi kérdést. A szabály a paraszolvencia elfogadását tiltaná meg, a hálapénz azonban nemcsak a sürgôsségi ellátásban dolgozó orvosokra jellemzô, sôt, talán legkevésbé rájuk jellemzô. Más, privilegizált orvosi kategóriákra (sebészet, intenzív osztály, szülészet) nem érvényes a rendelet?

Az is kérdéses, mennyire hatásos törvénnyel tiltani a hálapénznyújtást, hiszen, ha valami nem, vagy nehezen ellenôrizhetô, a tiltás sosem hozza a várt eredményt. Inkább a motivációra kellene odafigyelni: a beteg miért érzi úgy, hogy több törôdést, biztonságot, protekciót kap a hálapénzért cserébe? A hippokratészi esküt tett orvos (kivétel is van természetesen) miért fogadja el, esetenként – nyíltan vagy burkoltan – követeli ki a hálapénzt, ajándékokat? Európa e keletibb részében az egészségügyi rendszerbeli nyomorúságos fizetések mellé mindig jól jön az adózatlan, fekete pluszkereset, az élet- halál kérdésében gyakran az elôre adott csúszópénz (hol itt a hála?) határoz. Az ilyenfajta jövedelemkiegészítés a középkáderek esetében – egyesek büszkén vallják – a "rendes" fizetés kétszeresét is eléri, orvosoknál ennek sokszorosát. Lehet számolni! Elmondható, hogy a hálapénz legtöbbször nem a hála kifejezésének eszköze, mint inkább a félelem kényszerébôl tett gesztus, az orvos, asszisztens, ápoló "jobb" indulatának megvásárlására, elônyök megszerzésére irányul – gondoljunk csak a várólisták "metamorfózisára" a kapott boríték függvényében, vagy a beutalásokra, bizonyos igazolások beszerzésére, betegnyugdíjaztatásra stb. Ezt korrupciónak nevezik, ami független attól, hogy mekkora a borítékba helyezett összeg, vagy a "kis" (mekkora is?) figyelmesség.

A jelenség felszámolására a válasz az egészségügyi rendszer reformjában keresendô, megfelelô bérezés, magánbiztosítási, többlépcsôs rendszer kidolgozásában, de így is bizonyára hosszú évtizedekbe kerül majd, míg az orvosi ellátás színvonalát, az emberi segítségnyújtást nem teszik függôvé a "beidegzôdött" ún. hálapénztôl.

Ha valaki végigsétál a téli tavaszban Marosvásárhelyen a Poklos-patak partján, a Dacia- piactól a Jeddi útig, szemétrengeteget "csodálhat". Minden van itt, ami szemnek (hány)ingere lehet. Például sörös- és ásványvizes palackok garmadája hever a parton és a vízben részeg rendetlenségben, mintegy azokat idézve, akik kiürítették. A Diamant vendéglô közelében valaki, talán, hogy a kocsmából kitántorgó sörözôk megpihenhessenek, egy fotelt dobott a patak közepébe. Micsoda inspiráció: a sok piától elfáradt ember leroskadhat rá, közben – a kellemest összekapcsolva a hasznossal – a tyúkszemét is kiáztathatja. Sôt, a zoknija sem lesz lábszagú, mire hazaér. Ha hazaér.

Odébb félig hasadt mûanyag veder lógatja kókadtan a fülét, valaki bizonyára szó szerint vette a nótát, miszerint: Ha nem bírod már elviselni azt, amiben vagy/ Lépj ki, mint egy rossz cipôbôl.... Nos, valaki kilépett, sôt ketten is kiléptek, mert egymás mellett kétfajta fél pár cipô árválkodik. S aki ad a kényelemre, egy párnát is bedobott a fotel mellé. Jól jön, ha valaki a patak kellôs közepén óhajtana szenderegni. S még nem soroltam fel a kartondobozokat, cigarettacsikket, a karácsonyi csillogásra búsan emlékezô, lefosztott ágú fenyôfákat. A leltár nem teljes, csak belefáradtam a felsorolásba.

Miközben állok és bámulok az emberi ostobaságon, fejem körül búsan röpködnek a szél által felkapott papírdarabok.

Így megyünk mi Európába…

Markó:

Az RMDSZ nem ért egyet az egyéni választókerületek szerinti (uninominális) szavazás bevezetésével, és azzal sem, hogy a kormány felelôsséget vállaljon egy törvényért, amely megváltoztatja Romániában a szavazási rendszert, nyilatkozta Markó Béla RMDSZ-elnök keddi sajtótájékoztatóján.

Markó rámutatott, hogy a kormány felelôsségvállalása a parlamentben az egyéni választókerületek szerinti szavazás bevezetéséért, ahogy azt Emil Boc, a Demokrata Párt (PD) elnöke javasolta, "abszurdum", és az RMDSZ nem ért egyet ezzel.

Az RMDSZ-elnök szerint a választási rendszert nem szabadna néhány személynek megváltoztatnia Romániában, legyenek ezek miniszterek, vagy a miniszterelnök, hanem a többségnek kell döntenie.

Markó rámutatott, hogy a jelenlegi szavazási rendszer arányos képviseletet biztosít, míg az egyéni választókerületek szerinti szavazás "a nagyobb pártoknak elônyt, míg a kisebb pártoknak nagy hátrányt jelentene". Az RMDSZ-elnök szerint az uninominális szavazás során a parlamentbe több mûvész kerülne, és az eredmény "nevetséges lenne". Rámutatott, hogy az uninominális szavazás Európa több országában "anakronisztikussá" vált.

Emil Boc PD-elnök hétfôn azt mondta, hogy ha a tavaszi parlamentáris ülésszak végéig nem vezetik be az uninominális szavazást, a demokraták kérni fogják a miniszterelnöktôl, hogy vállaljon felelôsséget a parlament elôtt a törvénytervezetért.

Az RMDSZ idei prioritása az európai parlamenti választások – az alakulat azt reméli, hogy két képviselôje lesz Brüsszelben – illetve a márciusban sorra kerülô kongresszus, mondta kedden Markó Béla.

Az RMDSZ-elnök kijelentette, hogy január 15-ig az RMDSZ-nek le kell tennie a jelöléseket az európai parlamenti választásokra, a szövetség elnöke majd elemzi a listákat.

Arra a kérdésre hogy elfogadja-e, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vagy a Székely Nemzeti Tanács képviselôi az RMDSZ listáin jelöltessék magukat az európai parlamenti választásokon, Markó azt válaszolta: a jelölteknek RMDSZ-tagoknak kell lenniük.

Rámutatott, hogy az említett szervezet néhány képviselôje egyben RMDSZ-tag is, tehát lehetôségükben áll jelöltetni magukat.

Az RMDSZ-elnök szerint nem prioritás a szövetség párttá való alakítása.

"Nem szeretném, ha az RMDSZ politikai párttá alakulna, és ez nincs is tervbe véve, legalábbis az idén nem" – mondta Markó.

Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ politikai pártként mûködik a parlamentben, de a szövetség meg szeretné tartani belsô pluralizmusát is.

Tapasztaltuk már, mihelyt egy magyar nemzetiségû szakember jut többé- kevésbé fontos tisztségbe, nyomban támadások célpontjává válik. Ezúttal a Megyei Múzeum igazgatója kénytelen elviselni a támadásokat. A Cuvântul liber napilapban a megyei tanácsos-fôszerkesztô írt tegnap hangzatos szólamoktól hemzsegô cikket Soós Zoltán kinevezése ellen. Látszólag a törvényességet kifogásolja, de gyorsan kiderül, hogy mi fáj neki: a versenyvizsgabizottságok nemzetiségi összetétele tette idegessé Lazar Ladariut. De hát mit tegyünk, van, akinek minderrôl ugyanaz jut eszébe. Miközben törvényességet meg minden egyebet emleget. Ezzel nincs is semmi baj, hiszen mindenkinek lehet ilyen-olyan véleménye. Ám azzal már több, hogy Ciprian Dobre prefektus és Zamfira Pora alprefektus a kifogást emelôk szándékának játszik alá, ami már konfliktusos helyzetet teremt. Ezért kérdeztük az ügyben Lokodi Editet, megszólítva egyben a leginkább érintettet, Soós Zoltánt is.

– Mit szól ahhoz – kérdeztük Lokodi Editet –, hogy a prefektus és alprefektus kifogást emelt a múzeum igazgatója kinevezésére lebonyolított versenyvizsgával szemben? Ráadásul egyetlen személy beadványa nyomán kijelentette, hogy a vizsgabizottság létrehozása szabálytalan volt. Ebbôl következik, hogy maga a vizsga is.

– A törvény értelmében a vizsgabizottságnak több feltételt kell teljesítenie. A legfontosabb, hogy senki a tagok közül semmiféle szerzôdéses viszonyban nem lehet a megyei önkormányzattal vagy az alárendelt múzeummal. Ilyen szempontból is nagyon körültekintôen kellett kiválasztanunk a bizottság tagjait ahhoz, hogy szakemberek, kultúrában dolgozó értelmiségiek legyenek. A törvény szerint értelmiségiek, kultúrmenedzserek vagy az illetô megye vagy megyén kívüli jeles személyiségek. Ezeket szem elôtt tartva választottam ki olyan személyiségeket, akik objektíven döntenének a vizsgáztatások alkalmával, hiszen számomra fontos volt, hogy az objektivitás és az átláthatóság biztosítva legyen.

Ezért választottunk a város személyiségei közül. Megtörtént, hogy egyesek ellen kifogás merült fel, azokat kicseréltük.

– A tanácsos újságíró problémája egyebek között az, hogy az elsô bizottságban egyetlen román volt…

– A törvény nem írja elô, hogy hány magyar és hány román lehet. Ezt startból szögezzük le. Azt is szögezzük le, hogy a bizottság összeállítása az elnök hatáskörébe tartozik. Konzultálhat, akivel jónak látja, de a kinevezés elnöki rendelet alapján történik. Ezt a hatáskörömet megtartom, engedelmével bárkinek. Amikor elôször felmerült a bizottság nemzetiségi összetételével, de személyekkel kapcsolatos kifogás is, kicseréltük a személyeket, és sikerült egy olyan bizottságot összehozni, amit elfogadtak azok, akik elôzôleg kifogásokat emeltek.

– Kik voltak a bizottság tagjai?

– Szabó Zsuzsanna, a Petru Maior Egyetem prodékánja, tehát az intézményvezetésre, menedzsmentre rálátása van. A másik Pál-Antal Sándor történész, levéltáros, közvetlen kapcsolatban állt a megyei tanáccsal, köztiszteletben álló személyiség. Sigmirean Cornel szintén történész, elôadótanár a Petru Maior Egyetemen. A következô, Andrei Rusu, kolozsvári egyetemi tanár, az Akadémia tagja és a régészet is a szakterülete, s végül Keresztes Géza, Maros megye egyetlen, a mûvelôdési minisztérium által kinevezett mûemlékvédelmi szakembere. Tehát nem értem, kinek mi kifogása van ezeknek a személyeknek a kulturális szakértelme ellen. És a bizottságot, bárki bármit állít, a törvényeknek megfelelôen neveztük ki.

A vizsga elôtt Baciut Nicolae, aki ezt az egész támadást elindította, nem tett le óvást, csak miután meghallgatták ôt, és még mielôtt tudta volna az eredményt. A bizottság tagjai úgy értékelték, hogy messze a Soós Zoltán dolgozata és a szóbelije volt a legjobb. Ô tudta, mit jelent a múzeum vezetése, a szakmunka. Más személyek, akik szintén versenyben álltak, például Baciut Nicolae, kulturális, irodalmi térrôl próbálta a múzeumot megközelíteni. Tehát nem szakterülete Baciut úrnak, és nem értem, hogy miért folytatódik ez a közelharc akkor, amikor a megyei tanács is meghallgatta Soós Zoltánt, és szavazott.

A megyei tanács döntését a prefektúra persze értékelheti, de minket abban az átiratban, amit átküldtek, nem gyôztek meg, hogy nekik van igazuk. A törvény nem kizárólagos. Azt mondja: vagy-vagy.

– Ennek ellenére törvénytelenséget emleget az újságcikk, de Ciprian Dobre prefektus is.

– Mi a törvényeket betartottuk. A Lazar Ladariu cikkébôl egyértelmûen kihangzik, hogy ô etnikai síkra akarja a kérdést terelni. Jogában állt elmondani a véleményét, el is mondta, hogy állítólag semmi kifogása Soós Zoltán ellen. A tanácsülésen nem beszélt illegalitásról, ugyanúgy burkoltan fogalmazott, ahogy az írás elején teszi, s nem mondta, hogy nem hajlandó szavazni, mert törvénytelenség történt. Persze, aki nem ismeri a törvényt, ebbôl a cikkbôl nem tudja megállapítani, hogy mit csinált a megyei tanács.

Az ügy hátterében, napnál világosabb, etnikai probléma van.

Soós Zoltán igazgatótól kérdeztük: – Mit szól, hogy kifogásolják, sôt törvénytelennek nevezik a kinevezését?

– Nagyon egyszerûen, úgy látom, hogy egy magyarellenes csoport megnyilvánulása, akik a törvényesség leple alá bújva azt állítják, hogy a versenyvizsga bizottságát törvénytelenül nevezték ki. Ez úgy, ahogy van, hamis állítás. Nagyon sajnálom, hogy a prefektus ennyire sután reagált, anélkül, hogy konzultált volna bárkivel az ügyben, ugyanis a kifogás az, hogy nem kulturális szakemberek a múzeummenedzsmentet illetôen a kinevezettek. Hát kérdem én: van ilyen szakember Romániában, hiszen képzés sincs, tehát nem tudom, mire hivatkoznak, amikor múzeummenedzsmentet emlegetnek. Egyébként bizottság tagjai járatosak e téren, a fél életüket a kultúra területén töltötték. Úgy, hogy meglepô. Az, hogy van egy szélsôséges csoport, amely ellenzi, hogy magyar igazgatója van a múzeumnak, azzal egyet tudok érteni, hiszen megszoktuk, hogy Vásárhelyen ilyen kiélezett a hangulat. De azt, hogy állami intézmény helyt adjon egy ilyen ostoba kezdeményezésnek, szomorú. Mint ahogy szomorú, hogy a prefektus az objektivitást félretéve hozta meg a döntést, és nem konzultált sem a múzeummal, sem a megyével ez ügyben, hanem felindulásra reagált.

– Ön a kinevezését követôen beszélt a terveirôl. Ebben a helyzetben hogyan tud egyáltalán normális munkát végezni?

– Ez nem érvényteleníti a megyei tanács kinevezését, érvénytelenné csak a megyei tanács nyilváníthatná, a prefektusnak ilyesmi nem áll jogában. A múzeum önkormányzati intézmény, nem a minisztérium alá tartozik. Épp ezért én végzem a munkámat, most tárgyaltunk az idei költségvetésrôl. Amíg a megyei tanács támogatását magam mögött tudom, és magam mögött tudom nemcsak az RMDSZ, de nagyon sok román tanácsos támogatását is, nem érzem úgy, hogy erre a kihívásra válaszolnom kellene. Nyilván, a prefektus által átküldött papiros valamennyire bonyolítja az ügyet, nem annyira az én életemet, hanem a feletteseimét a megyénél. Remélem, visszatérünk a normalitásba, mert ha visszavonnák a határozatot, a múzeumnak nem használna. Véleményem szerint azok, akik ezt csinálják, a legkevésbé alkalmasak arra, hogy a Megyei Múzeumot vezessék, hiszen ahol jelenleg vannak, ott sem látják el megfelelôen a feladatukat. De nem akarunk mi háborúzni, remélem, sikerül az ügyet rövid idôn belül megoldani.

– Hogy érzékeli, a kollégái politikai kinevezettnek vagy szakembernek tekintik?

– Mivel már 4 éve együtt dolgozunk, az a tapasztalatom, hogy a kollégáim a szakembert látják bennem. Bár a múzeum alkalmazottainak többsége román nemzetiségû, senki részérôl nem tapasztaltam ellenállást. Az elmúlt években nagyon jó volt az együttmûködés a múzeumon belül, és ez továbbra is megmarad. Mindenki tudja, a múzeum lényege az, hogy a kutatások rendben zajlódjanak le, projekteket készítsünk. Próbáljunk életet lehelni ebbe az intézménybe, ne egy helyben topogni, s vélt vagy valós sérelmeken rágódni. A múzeumon belül nincsenek feszültségek és nincsenek problémák. Ezeket a problémákat kívülrôl támasztják.

– Itt már csak a vak nem látja, hogy ebbôl egyesek etnikai kérdést próbálnak produkálni. Ilyen körülmények között miért is olyan fontos ez a funkció?

– A múzeumnak, és általában egy kulturális intézménynek a másik fontos küldetése, hogy a megye kulturális múltját bemutassa. Ez sokáig pártdirektívákra, rendeletekre történt, és azok az emberek, akik a jelenlegi felállást támadják, azt szokták meg, hogy a múzeum a pártpropaganda eszköze, és ôrültebbnél ôrültebb központi rendelkezéseket kell végrehajtani. Egy múzeumnak nem ez a feladata. Ezt ma is lehet csinálni: az állami szervek a nemzeti ünnepeket megtartják, nem a múzeum feladata, hogy ezekkel foglalkozzék. Egy múzeumnak az a feladata, hogy reálisan bemutassa egy régió történetét, kultúráját, könyveket, publikációkat jelentessen meg. Hiszen, ha azt vesszük példának, hogy Maros megye a Székelyföld területén az egyik leggazdagabb anyagi kultúrával jelentkezik, ami a középkori magyarság életét illeti, s abból mi jelent meg, az nagyon kevés. Ellenben rengeteg pénzt elpocsékoltak olyan, úgymond kulturális rendezvényekre, ahol inkább a szélsôjobb nézetek kaptak teret.

– Magyarán: történelemhamisítás történt?

– Így van, nem reálisan mutatták be a dolgokat, történelemferdítés történt. Én azt mondom, hogy a szakmán belül ez a korszak lejárt. A kollégákkal nagyon sok ponton közös nevezôre jutottunk, de sajnos vannak ilyen régi emberek, akik még mindig úgy érzik, a kultúra abból áll, hogy újságcikkeket írogatunk, és verjük a mellünket, hogy milyen hôsök vagyunk. Remélem, ezek az emberek hamarosan kikopnak a közéletbôl.

– Akkor a támadások ellenére folytatja, amit elkezdett?

– Persze. Nem érzem úgy, hogy meg kellene álljak, nem is veszem személyesnek a dolgot. Megvan a munkám, megvan a megbízatásom, nekem azzal el kell számolnom, tehát arra koncentrálok. Az, hogy ilyen újságcikkek megjelennek, egyáltalán nem zavar, de sajnálatosnak tartom, hogy a prefektus ennek helyt adott, anélkül, hogy logikusan és objektíven konzultált volna bárkivel.

*

Mindezek után tartozunk az igazságnak azzal, hogy nem felejtjük el: amióta a politika belepiszkított a közéletnek ebbe a szegmensébe is, a versenyvizsgák jó része, döntô része szánalmas, a résztvevôk számára megalázó színjátékká silányult. Mert hát milyen megmérettetés az, ahol eleve megjelölik a nyertest? Így aztán esetrôl esetre addig folyik a lavírozás, amíg sikerül "helyzetbe" hozni a politika kiválasztottját.

Másfelôl, az sem hagyható figyelmen kívül, hogy ha valamiféle csoda folytán hátrább lépne a politika és lemondana a versenyvizsgákba való beleszólásról, akkor sem lenne semmivel sem tisztább és tisztességesebb a szóban forgó – a törvényekben egyébként jó álca gyanánt – precízen szabályozott praktika. Teret nyernének az egyéb lobbik az érdekérvényesítés eszközeként. Például a magyarellenes lobbik, amelyek erôt nem kímélve, módszeresen dolgoznak a magyarok kiszorításán minden fontos intézménybôl, vagy legrosszabb esetben beérik a peremre szorításukkal, egy-egy "díszmagyart" befogadva. Eredményesen, mint azt megyénkben is tapasztaljuk…

Némileg leegyszerûsítve tehát a dolgot, két rossz között lehet pillanatnyilag választani, a tisztességes versenyvizsga halvány reménye nélkül. Az RMDSZ-nek a politikai lobbi kínál némi esélyt az érdekérvényesítésre, nemegyszer alaposan elvétve a lépést. Kérdés, hogy mit tesz, ha partnerként, a kormányban vagy környékén (lásd PSD-periódus), fölöslegessé válik, s gyakorlatilag semmiféle befolyással nem bír majd a fô meg kevésbé fô tisztségek betöltésére. Indokolt lehet már most a fejfájás ebben a tekintetben.

A Maros és Görgény völgyének turisztikai fejlesztése, falumúzeum létrehozása Koronkán, a Bözödi-tó teljesebb kihasználása és a város közelében egy kötélkert kialakítása – szerepelnek a Maros Megyei Turisztikai Egyesület tervei között.

Egy nemrég tartott megbeszélésen az illetékesek a Maros megyei turizmus és fôként a vidéki idegenforgalom fejlesztésének fontosságát hangsúlyozták. Lokodi Edit megyei tanácselnök és a Maros Megyei Turisztikai Egyesület elnöke elmondta, hogy bár hátrányos helyzetben vagyunk a turizmus terén más országokhoz képest, az utóbbi két évben jelentôsen fejlôdött a Maros megyei idegenforgalom. – Sajnos, a külföldi befektetôk még mindig Brassót és Sinaiát részesítik elônyben, azonban Maros megyének a vidéki turizmus fellendítésén kell dolgoznia és minél több befektetôt vonzania – fejtette ki az elnök asszony, aki szerint a megyei tanácsnak támogatnia kell a kisebb városok és a hegyvidék önkormányzatait, ezáltal ösztönözve a turizmus fellendítésére irányuló befektetéseket. Az idegenforgalom hatékony fejlesztése a köz- és magánszféra közötti társulások által valósítható meg, ahogy az az unióban mûködik – mondta Lokodi Edit. Nagyobb mértékû külföldi befektetésre Szászbogácson volt példa, ahol a dániai befektetôk tizenkét házat vásároltak meg a helyiektôl és ebbôl ötöt átalakítottak vendégfogadási célokra. Szükség volna további befektetésekre is, hogy a Maros és a Görgény völgye mentén kempingeket lehessen kiépíteni, hiszen a hegyvidék is népszerû turisztikai zóna, ahol sajnos még hiányosak a szolgáltatások.

Mátéffi Gyôzô, a Szállítási, Építkezési és Idegenforgalmi Minisztérium képviselôje szerint a helyi tanácsokkal közösen urbanisztikai terveket kellene kidolgozni, mivel néhány üdülôhelyen gondok vannak a közlekedéssel és a parkolással, ami rossz pontnak számít a turisták szemében. A panziókban megszabott árakra vonatkozóan elmondta, hogy ki kellene alakítani egy maximális árküszöböt, amelyet nem haladhatnának meg a turistáktól kért összegek.

A jövôre nézve Lokodi Edit elmondta, hogy a megyei tanács a megyei múzeummal közösen falumúzeumot szeretne létrehozni Koronka községben, amely a megyére jellemzô multikulturalitás jegyében mûködne. A sportkedvelô turistáknak a Bözödi-tavon vízisízési lehetôséget lehetne biztosítani, valamint Marosvásárhely közelében egy kötélkert létrehozása is a 2007-es tervek között szerepel. A jelenleg mûködô 13 akkreditált nyárádmenti panzió mellett idén újabb vidéki vendégfogadók létrehozása van kilátásban, és folytatódnak a vidéki vendéglátással foglalkozók számára tartott felkészítô megbeszélések is. 2005-ben a Nyárádmentén 80 olyan család vett részt ezeken, amelyek a vidéki vendéglátás terén kívántak szerencsét próbálni. Ma a Havad községhez tartozó Rigmány faluban, a hónap végén pedig Szászkézden kerül sor hasonló képzésekre.

Az elmúlt év decemberében jelent meg és 2007. január elsejétôl lépett életbe a 482/2006-os törvény, mely alapján minden 2007. január elseje után született csecsemô ajándékcsomagban részesül. A 150 lej értékû csomag ruházati cikkeket, pelenkákat, valamint babaápolási termékeket tartalmaz, és az újdonsült kismamák a kórház elhagyásakor vehetik majd át. Az ajándékcsomagokat állami költségvetésbôl fedezik és a polgármesteri hivatalok feladata ezek elkészítése. Gyôrfi Máriától, a Munka, Szociális és Családvédelmi Igazgatóság vezetôjétôl megtudtuk, hogy habár január elsejétôl életbe lépett a törvény, ennek alkalmazási normái csak 90 napon belül jelennek meg, így várhatóan három hónapnak kell még eltelnie, amíg a kismamák valóban megkapják ezeket a juttatásokat. Az igazgatónô elmondta, átlagban 480- 500 gyerek születik havonta megyeszinten, így az eddig született csecsemôk visszamenôleg fogják majd megkapni a nekik járó csomagokat.

Nemsokára befejezik Ákosfalván az általános iskola felújítását, bôvítését, amelyet a helyi önkormányzat saját alapjából és a tanügy-minisztérium támogatásából valósítottak meg. A beruházás 13 milliárd régi lejbe került, ebbôl az uniós normáknak megfelelô osztálytermeket létesítettek, az alagsorban pedig korszerû mellékhelyiségek, zuhanyozók kaptak helyet, s önálló hôközpontot, fûtéshálózatot is szereltek. Jelenleg a tetôzetet szigetelik és simítási munkálatokat végeznek. Az avatás idôpontját Osváth Csaba polgármester nem közölte lapunkkal, erre csak akkor kerül sor, amikor minden a helyére kerül.

Egyelôre két bank kötött szerzôdést az országos nyugdíjpénztárral arra, hogy a nyugdíjasok illetményét a pénztárral szerzôdô bankoknál nyitott számlákra is lehessen folyósítani. A nyugdíjpénztár az új év elsô napjaiban a CEC-kel, hétfôn pedig a Román Kereskedelmi Bankkal (BCR) kötött szerzôdést a nyugdíjak folyósítására, ám a pénztár elnökének központi lapokban megjelent nyilatkozata szerint további bankokkal is tárgyalásban állnak, így hamarosan akár tíz banknál is nyithatnak majd egyszerû vagy bankkártyás folyószámlát a nyugdíjasok, melyre a nyugdíjpénztár majd folyósíthatja a pénzüket. A pénztárelnök szerint a nyugdíjak folyósítása jövedelmezô üzlet a bankoknak, mivel jutalékot kapnak a pénztártól a kifizetett összegek után, amire korábban nem volt lehetôség, amikor még a CEC illetve a Bancpost egészen a közelmúltig nyújtottak hasonló szolgáltatást, ám mindkét pénzintézet felmondta a korábbi megállapodást. A kereskedelmi bankkal aláírt egyezmény másnapján a szóban forgó pénzintézet megyei fiókjánál még nem tudtak részleteket arra vonatkozóan, hogy mikortól tudnák elkezdeni a gyakorlatban is a nyugdíjak folyósítását. Sajtóban megjelent becslések szerint februártól indulhatna be ez a szolgáltatás mindkét, eddig már szerzôdést kötött bankkal.

Jegyzet

Az idén is meghirdette a pályázati lehetôségeket a Környezetvédelmi Alap Közigazgatósága. A pályázati pénzalapot a Vízgazdálkodási és Környezetvédelmi Minisztérium hozta létre környezetvédelmi tervek kivitelezésének támogatására. Nemcsak önkormányzatok, cégek, hanem civil szervezetek is pályázhatnak, nyilván az adott önrész vállalásával. A tavaly országos környezetvédelmi rendezvény szervezésével próbálkozott a környezetvédô civil szervezetünk. A megyében elsôk között írtunk projektet a Környezetvédelmi Alap Közigazgatóságához. Tájékoztatásul megadták a minisztérium internetes honlapját, ahol letölthetôk a feltételek. Letöltöttünk közel 50 oldalt. Felvilágosításért a környezetvédelmi kirendeltséghez fordultunk. Ott sem tudtak segíteni rajtunk. Egy ott dolgozó szakember segítségével mégis összeállítottuk a tervet, költségvetést, ami – aki pályázott, már tudja – nem egyszerû feladat. Aztán majdnem kifutottunk a határidôbôl. Nem postán, hanem jelenleg Bukarestben is dolgozó ismerôs által küldtük el az iratcsomót. Szerencsére. Mert a megadott címen nem találták meg a hivatalt. A bukaresti illetôségû gépkocsivezetô félnapi autózás után juttatta el a dokumentációt. Hiába, mert elutasították. A kifogások között olyan is volt, ami nem vonatkozik civil szervezetre. Ilyen jellegû okiratokat nekünk nem kellett bemutatni. Utólag kiderült, kellett volna. Nem volt erôs lobbink. Ha egy pályázatíró céghez, társasághoz fordulunk, akkor százalékot kérnek, nem is keveset. Mi több, vannak olyan helyek, ahol már sikerdíjra is igényt tartanak. Akinek ötlete van, az kétszer gondolja meg, vagy adja el másnak, aki tehetôsebb, aztán persze a babért is mások aratják le. Azt mondják, hogy akkor lesz sikeres az ország uniós integrációja, ha megtanulunk pályázni, fel tudjuk használni a nekünk szánt uniós pénzeket. Az ákosfalvi európai információs irodát megalakulása óta kevesen keresték fel. Az emberek elbátortalanodtak a pályázatoktól, a követelmények, a bonyolult bürokrácia miatt. Akkor miért nem segítenek az állami intézmények? Vagy csak a környezetvédelmi ügynökségen ilyen tájékozatlanok? Nem tudni. Mi kipróbáltuk, megjártuk. De nem ez a jó példa. Kitartást az uniós pályázáshoz, hátha másnak sikerül. Mert megmondták a politikusok: ettôl is függ az integráció. Lehet, ha többet törôdnek a gyakorlati oldalával, hamarabb elérjük az uniós szintet. Talán…

A fôvárosi 5. kerület bírósága kedden jóváhagyta Miron Cozma feltételes szabadlábra helyezési kérelmét, akit 18 évi börtönbüntetésre ítéltek az 1991-es bányászjárások miatt. Cozma fogságban marad a fellebbezés tárgyalásáig, amelyet a Legfelsôbb Bíróság Ügyészsége benyújthat.

A kihallgatáson Cozma elmondta, hogy szabadlábra helyezése esetében Temesváron fog lakni egy ideig a családjával – akik jelen voltak a teremben –, majd lehet, hogy elhagyja az országot. Ezt azzal indokolta, hogy egy nemzetközi munkásegyesület tagja.

Cozma hozzátette, hogy a legutóbbi jelentés óta, az elmúlt hat hónapban hatszor jutalomban részesült jó magaviselete miatt. A volt bányászvezér hozzátette: nem tett mást, csak alávetette magát a börtön szabályainak és részt vett a különbözô tevékenységekben.

Az ügyvédje kijelentette, a bíróságnak figyelembe kellene vennie Cozma viselkedését az utóbbi hat hónap során.

Az ügyész azt mondta, hogy a Rahova börtön bizottságának javaslata megalapozatlan, és Miron Cozma nem mutatta a jobb útra térés jeleit. Hozzátette, a szabadlábra helyezési dossziét kiegészítették a Cozma letartóztatása során tanúsított viselkedését bemutató adatokkal is. Az ügyész rámutatott, hogy a bányászvezér büntetett elôéletû, és hogy súlyos, erôszakos tetteket követett el.

Cozma ügyvédje a bizottság határozatának kijelentése után reményét fejezte ki, hogy legtöbb egy héten belül leszögezik az idôpontot, amikor elemzik a javaslatot.

A bizottságnak nyolc tagja volt, köztük a börtön igazgatója, az egyik aligazgató és egy bíró. A múlt évi bizottságnak, amely szintén Cozma feltételes szabadlábra helyezését vitatta meg, egy ügyész is tagja volt, de a jelenlegi törvény szerint az ügyész jelenléte nem szükséges, helyette egy bírát neveztek ki a bizottságba.

A szerdai tárgyalásokra Cozma ügyvédjei minden szükséges iratot csatoltak a dossziéhoz, közöttük a bukaresti törvényszékek legutóbbi határozatait, amellyel visszautasították az elôbbi szabadlábra helyezési javaslatot.

Annak ellenére, hogy miután a hajléktalanok sátorba költözését megszervezô Don Quijote gyermekei nevû civil szervezet kielégítô ígéretekért cserébe hétfôn megegyezett a kormánnyal a fôváros után a jelentôsebb francia nagyvárosok központjában is létrehozott táborhelyek felszámolásáról, a fedél nélküliek nem mozdulnak és azt mondják: megvárják a konkrét intézkedéseket. A szervezôk szerint a hajléktalanok egyenkénti méltó elhelyezésével normális szociális körülmények között, a sátrak fokozatosan fognak eltûnni.

Ennek megszervezésével azonban a Don Quijote gyermekei már nem kívánnak foglalkozni, s azt az erre szakosodott civil szervezetekre bízták. Azokra, amelyeknek évek óta nem sikerült azt elérni, amit három hét alatt Augustin Legrand színésznek igen: a hajléktalanok helyzete és sorsa néhány hónappal az elnökválasztás elôtt a francia közélet elsôszámú témája lett, s a kormány jövô héten a Nemzetgyûlés elé terjeszti a lakhatási jogról szóló törvénytervezetét.

Franciaországban 750 egyesület foglalkozik a megközelítôleg 100 ezer hajléktalan ellátásával. A világ orvosai nevû szervezet tavaly télen négyszáz sátrat osztott szét közöttük Párizsban, amelyek a Szajna-part után a turisták által legfrekventáltabb helyeken is feltûntek a lakosságnak a városi vadkempingezés elleni tiltakozásától kísérve.

Augustin Legrand, a 2 méter magas, 31 éves, szúrós tekintetû színész, aki köztudottan megveti a sajtót, bátyjával dokumentumfilmet forgatott a hajléktalanokról, majd az elektronikus média valamennyi csatornáján arra kérte a "jóllakott" franciákat, hogy karácsony elôtt egy éjszakára önkéntes alapon próbálják ki ôk is "rosszul lakott" honfitársaik sorsát. Ehhez hatósági engedéllyel a Szent Márton csatorna hídjai alatt táborozó csövesek közelében felállított pár sátort, amelyekbe néhány ismert színészkollegája látványos módon be is költözött, s amelyek száma néhány nap alatt megközelítôleg háromszázra növekedett. Ugyanis nemcsak szolidáris állampolgárok telepedtek be a sátorvárosba, hanem az ország minden részérôl napról napra egyre több hajléktalan is.

A rakparton továbbra is kellemesen lehet sétálgatni a turistalátványossággá vált, névtáblával, politikai üzenetetekkel vagy csak egy adventi koszorúval díszített egyforma "csészealjak" között. Az egyik utcasarkon folyamatos az ingyenes ételosztás, a hidak tövében mozgó vécéket állítottak fel, a tavasziasan enyhe párizsi télben messzirôl még úgy is tûnhet, hogy jókedvükben költöztek össze Franciaország hajléktalanjai.

Pedig sorsuk nem hasonlít egymásra. Van köztük az életét kutyáival évek óta az utcán tengetô munkanélküli. Egy öregúr mindenki derültségére megállás nélkül jól tájékozottan szidja a politikusokat. Egy középkorú hölgy azt meséli, hogy a városházán dolgozik, de négy éve nincs hol laknia. Christian könyvelô, három nyelven beszél, s kilenc éve él az utcán. A kamaszképû Sébastien december elején szabadult börtönbôl, szülei nem fogadták vissza, és a tévében hallott a sátortáborról, ahol rögtön befogadták Don Quijote gyermekei.

Románia európai uniós csatlakozási tárgyalásai során kiderült, hogy az országnak növelnie kell a természetvédelmi területeit, ezért minden megyében a környezetvédelmi hivatalok több nemkormányzati szervezettel közösen olyan helyeket kerestek, amelyeket sajátosságai, az ott található élôvilág miatt az európai normák szerint óvni kell. Tavaly megyénkben a Kelemen- és a Görgényi-havasokban, illetve Segesvár közelében, a Nagy-Küküllô mentén jelöltek ki olyan területeket, amelyeket környezetvédelmi célból majd az Európai Unió környezetvédelmi bizottsága elé terjesztenek.

Maros megyében az említett két övezetben összesen 210.000 hektár védett terület létesítését javasolták a szakemberek. A Natura 2000 program keretében Héjjasfalva, Segesvár, Apold, Szászkézd, Dános, Keresd, illetve a környékbeli megyékben levô Szászfehéregyház, Berethalom övezetében mintegy 87.000 hektár lakott területre dolgozták ki a fenntartható fejlesztési tervet az angliai Mihai Eminescu Tröszt és az Adept alapítvány támogatásával. Ebben az övezetben a sajátos környezetkímélô mezôgazdálkodási formát próbálják megôrizni, elôtérbe helyezve a helyi természetes termékek elôállítását és forgalmazását önálló márkajegyként. Ugyancsak a Natura 2000 projekt keretében a Rhododendron környezetvédelmi szervezet és a Milvus Madarászcsoport hozzájárulásával 136.000 hektár területet javasoltak védelemre a Kelemen- és a Görgényi-havasokban. Mindkét élôhelyet elfogadta az országos szakbizottság, így megyénk 95%-ban megfelel az unió védett területre vonatkozó keretirányelvei által elôírt követelményeknek és a Natura 2000 program keretében megyénk országos szinten a második helyre került. Az említettek mellett befejezték a Maros Déda és Maroshévíz közötti szakaszának tájvédelmi területté nyilvánításához szükséges tudományos dokumentációt. Ezenkívül megyénkben van 7 természetvédelmi terület is (a Breite tisztás, a Medve-tó környéke, az Istenszéke, a Mocsárerdô, a mezôzáhi bazsarózsás stb.), amelyet az erdôgazdálkodási igazgatóság gondoz.

A megyei környezetvédelmi ügynökség elégedett a védett területek karbantartásával, gondozásával, mindemellett hiányosságokat is tapasztaltak, elsôsorban a legelôgazdálkodás terén, ahol nem tartják be a fenntartható fejlesztési elveket. Az ügynökségnek e téren két kudarca is volt. Az Európai Bizottság a Life Nature keretében megpályázandó két terv finanszírozását elutasította.

Az említett természetvédelmi területen a nemkormányzati szervezetek önkénteseinek részvételével elkészítették a védett fajok jegyzékét. Ezek alapján az idén kidolgozzák a területek menedzsmenttervét. Ezzel párhuzamosan folytatják a tavaly megkezdett tájékoztatássorozatot azokban a helységekben, amelyek tájvédelmi területek találhatók. Eddig Szászkézden, Héjjasfalván, Apoldon, Dánoson, Keresden és Segesváron, valamint Gödemesterházán, Palotailván, Ratosnyán, Dédán, Felsôrépán, Marosoroszfaluban, Görgényszentimrén, Nyárádremetén, Szászrégenben és Szovátán találkoztak a polgármesterekkel, helyi tanácsosokkal és az érdeklôdôkkel, emellett pedig a megyei tanácsnál is ismertette tájvédelmi terveit a környezetvédelmi ügynökség.

Ábrán Péter, az ügynökség természetvédelmi területekkel foglalkozó felügyelôje lapunknak elmondta, a Maros völgyi helyi tanácsok és a palotailvai erdôkerület munkatársai tiltakoztak a természetvédelmi terület létrehozása ellen. Az érintettekkel való beszélgetések során kiderült, túlzásnak tartják, hogy községeik területén annyi védett terület legyen. Azt is kifogásolták, hogy a Milvus szakemberei engedély nélkül végeztek kutatásokat a területükön és a tudmányos indoklást sem fogadták el. Vannak, akik attól tartanak, hogy emiatt elszaporodnak a medvék. De valójában ez a felfogás elsôsorban érdekellentétre utal, hiszen amennyiben az unió bizottsága is védetté nyilvánítja a javasolt övezetet, igen szigorú gazdálkodási szabályokat kell majd betartani, s ez mindenekelôtt az erdôkitermelésre vonatkozik – mondta Ábrán Péter, majd megerôsítette: a külföldi tapasztalatok igazolják, hogy a védett területbôl hosszú távon csak elônye származik a helyi közösségeknek, és az sem kizárt, hogy fenntartható vidékfejlesztés céljából uniós támogatásra is pályázhatnak majd. 2007-ben elsôsorban azon munkálkodnak, hogy megváltoztassák a környezetszemléletet, és nyitottabbá, fogékonyabbá tegyék az embereket a változások iránt.

Publicisztika

Városon el sem képzelhetô, mekkora átka a falunak a sár. (Marosvásárhely múltja azonban bôvelkedik "sáros" történetekben.) Petôfi Vasúton címû versét olvasva jut eszembe: a "Száz vasutat, ezeret!" arra is való, hogy vasúton hozzák a kocsiutakra szánt követ, kavicsot. Valahányszor iskolavároskámba utaztam, a bonyhai állomáson körbesétáltam a korondi kôbányától Parajdra fuvarozott, onnan mindenfelé küldendô, kôvel rakott vagonokat, és arról ábrándoztam, hogy egyszer majd az én falumat is úgy lehet megközelíteni, mint a városokat, sár és por nélkül. Sár és por, por és sár ikertestvérek falun. Poros kánikulában is találsz olyan útszakaszt, amelyen tengelyig merül a kocsi, derûs teleken pedig, mint ez a mostani, nem fagy meg a sár, hanem vastag latyakká válva tartósan igyekszik lehúzni. "Ma-rasztalónak" mondják. Az interneten fél másodperc alatt 519.000 találat bukkant elô a sár címszónál. Legtöbbje a tanyavilággal kapcsolatos, de van olyan mulatságos is (hja, a gép is ember!), amelyik így hozza elô: csokis-aszalt sár-gabarackos muffi (ezerízû honlap). Ebben, vagyis a sárgabarackban van is valami a sárból, de az a sárga töve (l. még a balladában: sárighasú kígyó, a.m. sárga hasú...). Van sár irodalmi mûvekben Darvas Józseftôl, Szép Ernôn át Petri Györgyig s még tovább, van mondás róla (Szép csizmán is csúnya a tegnapi sár, Aki sárt kavar, bemocskolja magát). Van szólás (Kiszáradt a fából, mint a sár), néhány földrajzi név (Sár-hegy, Sárvár, Sárköz), népdal (Esik esô, nagy sár van az utcán), cserkésznóta (Hej, sár elô, sár elô, Sánta Beke állj elô, Víg nóta, Táncnóta, Nincsen, aki hallgassa – kiskoromban a Sárelôt valakinek képzeltem, akárcsak a Sánta Bekét...), ott a motorversenyek pályáinak sara (sár, sár, sár, brutál mennyiségben), a sárfoci, jönnek a katasztrófák sárlavinái, az iszapbirkózás szépsége, sôt az olajmaffia kapcsán is elôjön (Olaj és sár), legüdítôbb azonban (a csokis aszalt-sár- gabarackos muffi után) az iszap eufemisztikus szinonimájaként: mint a szépítôipar nyersanyaga (A Föld ajándéka: a szépítô sár), tereli emlékeim a gólyalábakról, a gumicsizmákról, utcák, temetôk, mezô és erdô sarairól, sárdobálós délutánokról a legelôkön, réteken, sárpukkantók gyúrásáról (mielôtt földhöz csaptad volna, belepöktél, s ezt kiáltottad belé: Kukubika, szerencsika, bôdülj egyet, mint a bika!), feledtetné a szépet s a rútat, életem szebbik felét, amelytôl, lám, nem választható le a sár.

Érkezik a feleségem faluról, panaszolja: amint lelépsz a kocsiról, mindenütt csak sár. Sár az aszfalton is (ráhordják kocsik, traktorok), sár a járdátlan útféleken, sár a baromfiudvarban, a kertben – és sár a lelkekben. Hirtelen számolni kezdi, ki mindenki él távol gyermekeitôl, unokáitól egymagában, vagy már végképp magára maradva, elárvultan. A falu meggyérült "lakosságának" nagy többsége sarat lát, ha reggel még egyszer kinyithatja a szemét; sarat lát, ha hátramegy a budira; bele is lép, mikor kimegy a kapun, hogy megvásárolja mindennapi kenyerét a kisboltban. Nem maradt egyéb a faluból, mint a visszaigényelt (de félig-meddig már sárba roskadt, omlatag) "kastély", lakó s vevô nélkül, de már ôrrel a kapu körül, pár iskolás, néhány notórius kocsmázó, és a dombon a templomok, amelyekhez egyre nagyobb zihálással juthat fel a hívô ember. Mikor végül fájdalmával nem, de sorsával kibékülve, Isten akaratában megnyugodva hazafelé bandukol, azon tûnôdik, mit ért az élete; s minek él még. Kikerül egy tócsát, de belecuppan vasárnapi bakancsa a másikba. Felnéz a toronyra, s még egy kérést csatol korábbi imájához: "Add, uram, hogy csendesen menjek el, és ne legyen sár a temetésemen..."

A Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorátusa visszautasítja a Bolyai Kezdeményezô Bizottság (BKB) elnöke, Bodó Barna által az Akadémiai Tanács alelnöke ellen hétfôn hozott plagizálási vádakat, azt állítva, hogy ezek a decemberben megkezdett kampány részei.

"A Bodó Barna által a sajtótájékoztatón (hétfôn – szerk. megj.) tett rágalmazó kijelentések folytatása a decemberben megkezdett kampánynak, amely azok ellen irányul, akik nem értenek egyet az ô és csoportja véleményével. Ebben az esetben a rágalmazás Szamosközi István egyetemi tanárt érinti az Egyetem Szenátusában tanúsított hozzáállása miatt. Akkor azonban a fegyelmi ügybe keveredett tanárok megbüntetése mellett 71 román, magyar, német, zsidó szenátor szavazott, öten szavaztak ellene és kilencen tartózkodtak. Világos, hogy nem etnikai alapú szavazásról volt szó" – áll a kolozsvári egyetem rektori hivatala által kedden kiküldött közleményben.

Az említett forrás szerint Bodó Barna minden morális alap nélkül egy olyan könyvet minôsít, amely Szamosközi István egyetemi tanár doktori dolgozata volt, és amelyet annak idején egy szakemberekbôl álló bizottság pozitívan értékelt.

Szamosközi István egyetemi tanár, az Akadémiai Tanács alelnöke egy másik közleményben határozottan visszautasítja az ôt ért plagizálási vádakat, bemutatva munkamódszerét, és rámutatva, hogy Bodó Barna vádjai alaptalanok, és ezekkel azt kívánják elérni, hogy szakmailag tönkretegyék a Babes-Bolyai Tudományegyetem ellen irányuló "extrém akciók" ellen nyilvánított magatartása miatt.

A Bolyai Kezdeményezô Bizottság (BKB) vezetôsége hétfôn bejelentette, értesíti az oktatási minisztériumot egy feltételezett plagizálási esetrôl, amelyet a kolozsvári Babes- Bolyai Tudományegyetem Akadémiai Tanácsának alelnöke, Szamosközi István követett el.

Bodó Barna, elmondta, a tények feltárásával azt akarta bizonyítani, hogy a BBTE- rôl kizárt két adjunktus, Hantz Péter és Kovács Lehel semmivel sem rosszabbak, mint bizonyos hírneves professzorok, akik azzal büszkélkednek, amijük nincs.

Bodó szerint Szamosközi 1997-ben megjelent doktorátusi dolgozatában illetve egy könyvben három oldal jelenik meg egy F. P. Buchel franciául írt pedagógiai könyvébôl. "A könyvészetben nem jelent meg utalás a könyvre, az említett három oldalon pedig szóról szóra átvett paragrafusok találhatók" – mutatott rá a BKB elnöke. Bodó szerint a francia könyv 1995-ben jelent meg.

Bodó ugyanakkor azzal vádolta Szamosközit, hogy ô volt az, aki a BBTE szenátusában a két adjunktus megbüntetését javasolta. Szamosközi ugyanakkor vét az oktatásban dolgozók statútuma ellen, mivel rektorhelyettesi és tanszékvezetôi tisztséget is betölt, ezt pedig tiltja a törvény.

Kirobbanó sikerrel indult az EMI által szervezett Wass Albert- színdarabturné: az elsô, Udvarhelyen megtartott elôadáson több mint ötszáz ember volt kíváncsi a magyarkanizsai kamaraszínház elôadására, így csak pótszékek elhelyezése után fértek be az érdeklôdôk a színházba. Székelyudvarhely álló vastapssal köszönte meg az élményt a délvidékieknek. Ezúton is hálás köszönetünket tolmácsoljuk a Tomcsa Sándor színház vezetôségének az önzetlen segítségért. Hasonló sikerre számítunk a turné valamennyi állomásán, valamennyi városból jelezték, hogy elôvételben rohamosan fogynak a jegyek. Közben érdekes fordulat következett be a marosvásárhelyi bemutató ügyében: miután hatalmas botrányt kavart a sajtóban általunk közzétett megfélemlítési kísérlet az ispánság részérôl, váratlanul értesítettek a városházáról, hogy az EMI megkapja a Kultúrpalotát a bemutató számára.

Ma tehát ide várjuk a színdarabot megtekinteni kívánókat 20.00 órától. Jelezzük, hogy eddig közel négyszázan érdeklôdtek telefonon helyfoglalás-ügyben, de biztos helyszín hiányában nem tudtunk helyet foglalni nekik, ezért kérünk mindenkit, fáradjon korábban az elôadás helyszínére, hogy elkerüljük a torlódást.

Notesz

A lépcsôházunkban elhelyezett postaládámról beszélek, nem egyébrôl.

Ismeretlen tettesek jó ideje különféle színes papírdarabokkal tömik tele: reklámcédulákkal, nem várt, meg nem rendelt füzetkékkel. Eme nyomdatermékek kibocsátói szüntelenül vásárlásra akarnak ösztönözni engem (is).

A minap például egy effajta kiadvány arra hívta fel a figyelmemet, hogy a megnevezett üzletházban "csekély" 2.299 (új) lejért és 90 (új) baniért vásároljak Rona típusú kandallót. Mit szóljak errôl az ajánlatról? Csak azt szólhatom, hogy köszönöm a figyelemébresztést, de nem kérek belôle, mert jelen pillanatban épp nincs szükségem Rona típusú kandallóra. És "hidromasaj" tusolóra sem. Mindemellett jelen pillanatban az a fô gondom, hogy a nyugdíj kézbesítése elôtti napokban miként, mibôl, hogyan tudnám kifizetni az épp ma érkezett gázszámlát.

Van ezen a kezem ügyében lévô reklámpapíron egyéb is. Mindjárt a címoldalon "numai" – "csak" – 799 (új) lejért és 90 (új) baniért Alfa nevezetû könyvszekrényt kínálnak eladásra. No, ez érdekel; megnézem jobban. És látom, hogy a terjedelmesen ábrázolt bútordarab sok célra alkalmasnak mutatkozik, csak éppen könyvek elhelyezésére nem megfelelô. Van a polcain – ahogy a színes fotón látható – csergôóra, televízió, virágváza, teakészlet, miegyéb; könyv azonban egyetlenegy sincsen. Pedig hát pontosan egy kisebb könyvespolc hiányzik nálam. De semmiképpen sem egy ilyen méregdrága, robusztus alkotmány. (Még akkor sem, ha az ára: "numai", azaz: "csak" annyi, amennyi…)

Errôl a "numai"-ról régóta az a véleményem, hogy a legprimitívebb megtévesztô kereskedôi fogások közé tartozik. Azon a téveszmén alapul, hogy a vásárló emberiség eléggé átejthetô, bugyuta, s ilyen meg hasonló reklámfogásokkal könnyen csôbe húzható. Miként az a huncutság is az emberi butaságot véli általánosnak, ha a kereskedô valamelyik áruját nem 800 lejért, hanem 799 lej 50 baniért, avagy éppenséggel 799 lej 99 baniért reméli könnyebben eladhatónak – ezért hirdeti így a kirakatban. És a reklámkiadványokban.

De nem folytatom a leleményes trükkök elôsorolását: mindenfelé, minden változatban ismeretesek manapság – s nem csupán hazai tájakon. Látjuk a tévékben, hallhatjuk a rádiókban, olvashatjuk az újságokban: ez vagy az valamitôl, -tól felfelé kezdôdô áron kapható imitt vagy amott. Ám senki sem tudhatja, hogy merre leledzik a felsô határ. Mert úgy az már nem lenne kellôképp vonzó.

Elgondolom: mennyi papír megy kárba a különbözô reklámcédulák, ilyenfajta kiadványok iszonyatos mennyiségének az elôállítása során. Mennyi energiát, pénzt, idôt igényel ezek terjesztése. Hogy aztán látva lássuk nap mint nap: tele vannak a kukák, a papírkosarak, a járdák és terek eldobott színes papírokkal. Szeméttel. Felmérhetetlen mennyiségben termelik és terjesztik a szemetet az erre szakosodott termelôk és terjesztôk.

Közhírré kell hát tennem: az én postaládám nem a reklám(papírok) helye! S kérdem tisztelettel: a jórészt szemétsorsra ítélt reklámdömping papírmennyiségét nem lehetne okosabban, célszerûbben, a huszonegyedik század emberéhez méltóbb módon felhasználni? Például: jó és hasznos szépirodalmi könyvek kiadására.

A marosvásárhelyi Örökmozgó Természetjáró Egyesület, a Népújság és az Aquaserv vállalat meghirdeti VI. Fotó Natura természetfotó- pályázatát. A kiállítás 2007. április 20. és május 5. között lesz a marosvásárhelyi Dr. Bernády György Mûvelôdési Központ tetôtéri galériájában (Horea utca 6. szám). A tárlat anyagát a Magyar Fotómûvészek Országos Szövetsége támogatásával Budapesten is kiállítják, az idôpontot késôbb egyeztetik a Magyar Mûvelôdési Intézet szakreferensével.

A következô három témakörben lehet benevezni fekete-fehér és színes, minimum 20 x 30 cm-es, maximum 32 x 45 cm-es fotókkal:

1. TERMÉSZETVÉDELEM

2. KÖRNYEZETROMBOLÁS

3. NYÍLT KATEGÓRIA (növény, állat, makró, táj)

Pályázati feltételek:

1. A pályázaton részt vehet minden amatôr és hivatásos fotós, életkortól, lakóhelytôl és foglalkozástól függetlenül, olyan fotókkal, amelyek korábbi Fotó Natura c. kiállításainkon még nem szerepeltek.

2. Nyomtatóval készített fotókat a pályáztatók nem fogadnak el.

3. Egy szerzô legtöbb 10 képet küldhet be.

4. A fotósorozat (legkevesebb három, legtöbb tíz fotó) egy képnek számít. A sorozatot a zsûri tagjai megbonthatják.

5. A zsûri saját belátása szerint átcsoportosíthatja és külön díjazhatja a beküldött fotókat.

6. A fényképek hátára kötelezôen és olvashatóan írják rá a címet: magyar, angol és román nyelven (külföldi benevezôk esetében a szervezôk lefordítják a címet román nyelvre), ezenkívül a szerzô nevét, címét, e-mail címét és telefonszámát (ellenkezô esetben a fotót kizárjuk a versenybôl). A szervezôk javaslata, hogy mindezeket az adatokat egy öntapadós címkére írják rá, s csak ezután ragasszák fel a képek hátoldalára.

7. A fotókat semmilyen hordozóanyagra nem kell felragasztani!

8. Benevezési határidô: 2007. április 6.

A fotókat a következo címre kell eljuttatni:

Redactia ziarului Népújság

Str. Dózsa György nr. 9.

540015 Târgu Mures, Jud. Mures

Romania

A borítékra kérjük, írják rá: Fotó Natura pályázat

9. A felvételek személyiségi jogokat nem sérthetnek. A beküldött fotókat a szervezôk a legnagyobb gondossággal kezelik, az esetleges szállítási sérülésekért felelôsséget nem tudnak vállalni.

10. Csak e-mailen értesítjük a szerzôket a zsûri döntésérôl.

11. Az anyagot szakemberekbôl álló zsûri válogatja ki. A legjobb felvételeket díjazzuk. A zsûri különdíjakat is oszthat.

12. Nevezési díj és nevezési lap nincs. A szervezôknek a felvételeket nem áll módjukban visszaküldeni, ezek a kiállítás után két héttel átvehetôk a Népújság szerkesztôségében. A magyarországi benevezôktôl kapott képeket a budapesti tárlatmegnyitó alkalmával kézbesítjük, a kiállított fotókat ugyaninnen, a tárlat után igényelhetik vissza.

11. A szervezôk a fotókat a kiállítás népszerûsítése érdekében térítésmentesen felhasználhatják, a szerzô nevének feltüntetésével a sajtóban és a támogató cég reklámhordozóin publikálhatják. A szerzô a fotók beküldésével elfogadja a pályázati feltételeket.

Bôvebb felvilágosítás kérhetô a 0265/266-270, 266-780-as telefonszámon (Népújság); a 0744-604-244 (Vajda György); 0740-366-927 (Berekméri Ágnes) mobiltelefonszámokon, vagy a gyvajda@yahoo.com, a vagy@rdslink.ro és az agnesberekmeri@yahoo.com e-mail címeken.

Egy Párizsban keltezett közlemény szerint a Société Générale (SG) január 4-én felvásárolta a harmadik legnagyobb fiókhálózattal rendelkezô Moldva köztársaságbeli bank, a Mobiasbanca 70,57%-os tulajdonrészét. A részvénycsomagért 18,4 millió eurót fizetett az SG, a felvásárlási folyamatot a napokban a kisinyovi tôzsdén még folytatják.

A Románia uniós csatlakozásával Európa kapujába kerülô Moldva Köztársaság bankszektora az utóbbi években erôteljes fejlôdésen ment keresztül. 2005-ben a banki hitelállomány 25%-kal növekedett, a bankbetétek 45%- kal gyarapodtak. A moldvai bankpiacon a fogyasztási hitelek terén 20%-os részesedéssel vezetô Mobiasbanca többségi tulajdonrészének felvásárlásával az SG megerôsítette a közép-kelet-európai piacon birtokolt vezetô helyét – a francia tôkéjû pénzügyi csoportnak 1450 bankegysége és 4,7 millió magánszemélyiségû ügyfele van a régióban.

(bi)

Lassulásra, de csak csekély lassulásra számít a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az idén a világgazdaságban. – A világgazdaság az idén is erôs, szélesen megalapozott növekedésre számíthat. Erôs növekedés várható Európában, Japánban folytatódik az eddigi ütem, és az Egyesült Államokban mérsékelt lesz a lassulás, ott sima leszállásra lehet számítani – mondta az IMF vezérigazgatója, Rodrigo Rato, a központibank-elnökök bázeli tanácskozása közben.

Megerôsítette, hogy az IMF fô forgatókönyve szerint a világgazdaság bôvülése az idén 4,9 százalékos lehet, a tavalyról, azaz 2006-ról becsült 5,1 százalék után.

Az Európai Bizottság késô ôsszel úgy becsülte, hogy az euróövezetben a GDP tavaly átlagosan 2,6 százalékkal nôtt, és szerinte az idén 2,1 százalékos, jövôre 2,2 százalékos növekedés várható.

Robbanásszerû emelkedés következett be a fa árában tavaly. A német fafeldolgozók szakmai szövetsége szerint az elmúlt egy évben átlagosan legalább 30 százalékkal drágult ez a nyersanyag az ipari, illetve a tüzelôként való felhasználás növekedése miatt. A bútoriparban használt fa 30 százalékkal, az építôipari 25 százalékkal, a parkettagyártásban használt fa 35 százalékkal lett drágább.

Ugyanakkor Németországban jelentôsek a készletek: a szövetség szerint 3,4 milliárd köbméter van tartalékban, ami a legnagyobb az európai országok között. A készletek a kitermelés növekedésével évente egyharmaddal bôvülnek.

Még nem tudunk uniós szintre emelkedni

Az uniós csatlakozás elsôsorban a hazai nagybani kereskedôket érintheti. A nyárádszentbenedeki Farel Kft. szeszes italok márkaforgalmazója három megyében. Vidéki vállalkozóként nemcsak a terjesztéssel, hanem a termékek felvásárlásában, közvetett módon pedig az elôállításában is érdekelt.

– Az olcsó, külföldi termékek dömpingbehozatala veszélyezteti majd a hazai vállalkozókat, kereskedôket – mondta lapunknak Farkas Elek, a Farel Kft. tulajdonosa, majd kifejtette: Románia uniós csatlakozását követôen igencsak hátrányba kerülhetünk a korábbi tagállamokkal szemben, hiszen minôségben és árban még nem tudjuk azokat a termékeket elôállítani, amivel elárasztanak bennünket. A szupermarketek jelentik a legnagyobb konkurenciát, mivel itt nagy mennyiségben jó minôségû termékeket jóval olcsóbban forgalmaznak. A gond az viszont, hogy a nyereséget a külföldi konszern más országokban kamatoztatja, ellentétben a hazai cégekkel, amelyek a román államnak adóznak és a jövedelmet is itthon fektetik be.

Vidéki vállalkozóként azt is tapasztalom, hogy ez a fajta dömping a mezôgazdaságra is kihat majd. Attól tartok, néhány éven belül a tejet sem fogják felvásárolni, mert egyelôre a gabona és a sertéshús sem kell. Itt is túl nagyok a ráfordítások és a minôségen is van még javítanivaló – magyarázza az üzletember, aki szerint túl korán léptünk be az unióba, mert még nem tudunk arra a szintre felemelkedni.

Vállalkozásával azon igyekszik, hogy a környékbeli megyékben nyerje el márkaforgalmazási jogot bizonyos termékekre, így talán helyzetelônybe kerülhet az ezután betelepedni szándékozó külföldi cégekkel szemben. A helybéli cégek termékeit kellene vásárolják az emberek, s ezáltal támogatnák a hazai piacot – véli a vállalkozó.

A helyi önkormányzatok arra kell törekedjenek, hogy elônyösebb feltételekkel, minél több területet bocsássanak elsôsorban hazai vállalkozók rendelkezésére, hogy termelôegységeket létesítsenek. Ha már a mezôgazdaság döcög és területek maradnak parlagon, akkor így hasznosítsák a parlagon maradt parcellákat. Persze, ehhez megfelelô infrastruktúra is kell, amit ugyancsak az önkormányzat kell megteremtsen – vélekedett a vállalkozó.

-vagy-

Divat sugárút – így fordíthatnánk az egyik irányadó novoszibirszki divatlapnak a címét, amely bemutatja a szibériai uraknak és hölgyeknek, mi a trendi világszerte, hol érdemes vásárolni az egyik legdinamikusabban fejlôdô orosz metropolisban.

A Modnij proszpekt nemcsak milliárdosoknak ad útmutatást – igaz, a Pal Zileri öltönyök minimum milliomosoknak szólnak. Olyan, Oroszországban kedvelt, Magyarországon kevésbé ismert nyugati márkák szerepelnek a lapban, mint Nara Camicie, Isabell de Pedro, Donato, Moner, vagy La Rochell.

Nem maradhat ki a klasszikus nagy orosz divattervezô, Szlava Zajcev sem, aki egy szép kosztümmel és nyakkendôkkel szerepel a stylistok és vizuális szerkesztôk által megálmodott divatfotókon.

A helyi üzletek kínálata igen nívósnak tûnik a lap alapján. Különleges bundákat kínál például a Makszima szalon: kis keppek, teljesen beborítva csavart nercrózsákkal, fényes felületû, rókával kombinált sportos félkabátok farmerekhez.

A színes-fényes magazinban csupa direktor designer, ügyvéd, mûsorvezetô, modell és mûvész szerepel. A lap színes összeállítást közöl arról, melyek a szezon legmenôbb kiegészítôi, elsôsorban a Chanel, a Cartier, a Bulgari, a Puma és a Nike kollekcióiból válogatva.

A magazinból nem hiányzik a finom erotika sem, és a frivol megközelítés sem idegen a szerkesztôtôl: az Avenue bevásárlóközpont meztelen manökeneken mutatja be az esküvôi kiegészítôk avantgárd kollekcióját.

December 19-én zárta a tavalyi évet a Bukaresti Értéktôzsde (BVB). Az év elején az elemzôk mintegy 30%-os növekedésben bíztak, mi pedig azt jósoltuk, hogy csupán egy esetleges kormányzati "félrecsúszás" akadályozhatja meg a tôzsde újbóli szárnyalását (Népújság, 2006. január 12.). Nos, ki-ki döntse el, hogy mennyire nevezhetô szárnyalásnak a BET-index (a bukaresti parketten forgó tíz legfontosabb cég, az úgynevezett blue chipek részvényeinek teljesítményébôl számolt mutató) 22,23%-os éves teljesítménye, a napi tranzakciók átlagos értékének 27,48%-os növekedése, valamint a tôzsdei kapitalizáció (a parketten forgó részvények szorozva azok árával) több mint 30%- kal 73.341,79 millió új lejre való emelkedése. Ha pusztán a banki kamatokat vesszük alapul, akkor mindenképpen kitûnô hozamokról kell említést tennünk, de természetesen a nagyobb kockázattal is számolni kell. Nem ennyire világos a kép, ha azt nézzük, hogy idén az elmúlt hat év legkisebb tôzsdei növekedését könyvelhettük el. Nézzük meg, mi lehet ennek az oka, mely részvények/szektorok teljesítettek jól vagy éppen rosszul, illetve mi várható jövôre.

Mindenekelôtt azt kell tudomásul vennünk, hogy az eddig kiemelkedô profitot hozó részvények, mint a bankpapírok (BRD és Transilvania – a banki betétek és hitelek közötti rés szûkülése miatt), valamint a SIF-ek teljesítettek rosszabbul (mindenek-elôtt a BCR-papírok körüli bizonytalanság következményeként is az idei átlag 32%-os növekedés eltörpül a 2005-ös 175%-hoz képest), ami egyrészt az elsô félév nemzetközi tôzsdei hangulatának, az EU-csatlakozás bejelentése kitolódásának köszönhetô, valamint annak, hogy a blue chipek árai elérték a piac által korrektnek tartott szinteket. Ez a következô évre azt jelzi, hogy kiemelkedô teljesítmények nem várhatók, ugyanakkor egyféle stabilitást adhatnak portfóliónknak ezek a papírok, ami persze némiképp a piac érettségére is utal. Ezt támasztja alá a szebeni határidôs tôzsde idei felfutása is.

Rosszul teljesítettek az olajtársaságok: a román tôzsde legnagyobb értékû cége, a Petrom, bár óriási eredményeket jelentett ebben az évben, az olajár növekedése és ezáltal a finomítói árrés csökkenése, az állam által az alkalmazottaknak "felajánlott" 8%- os részvénypakett körüli bizonytalanság, valamint a privatizációs szerzôdés kapcsán kirobbant politikai vita miatt mindössze 18,45%-ot növekedett az év elejéhez képest. A Rompetrol vezetôje, Dinu Patriciu elleni bírósági eljárás, illetve az elsô kilenchavi negatív eredmények miatt közel 20%-os értékvesztést volt kénytelen elszenvedni. Ezek is jelzik, hogy a politikai stabilitás megingása kihatással van a tôzsdei teljesítményre is, ami 2007-ben még inkább befolyásoló tényezô lehet az elôrehozott választások bizonytalansága fényében. Szintén rontotta az idei eredményeket, hogy továbbra sem sikerült igazán mûködô parketté tenni a bukaresti tôzsdét, hiába a tranzakciók számának és értékének folyamatos növekedése, a térség fejlett piacaihoz képest továbbra is jelentôs a lemaradás. Ehhez mindenekelôtt politikai támogatás kellene, illetve a kormányzati ígéretek betartása, már ami az új bevezetéseket illeti. Ezt bizonyítja a Transelectrica nyári tôzsdei bevezetése is, amely kevesebb, mint fél év alatt több mint 100%-os növekedést ért el, ráadásul 6,5-szeres túljegyzést eredményezett az elsô közszolgáltató bevezetése. Ugyancsak sikeresnek mondható az ALUMIL decemberi nyilvános kibocsátása, amelyre több mint 16-szoros igény mutatkozott, azonban a jegyzés körüli szabálytalanságok miatt felfüggeszthetik a folyamatot. A nyilvános jegyzés jó elôkészítésére figyelmeztet az is, hogy a CCC Blue Telecom bevezetése érdektelenségbe fulladt.

Az idén legjobban teljesítô részvények az ipari szektorból kerültek ki (a 15 legjobban teljesítô részvénybôl kilenc ebben a szektorban tevékenykedik), aminek kapcsán meg kell említeni, hogy ezek többnyire nagyon alacsony likviditással (a parketten forgó részvények száma/az összes részvényszám) rendelkeznek, így a kockázat is nagy. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a fundamentális mutatókban rendkívül jól teljesítenek ezek a részvények, ami azt jelzi, hogy az intézményi befektetôk, mindenekelôtt a befektetési alapok kezdik felfedezni a kisebb cégeket is. Óriási, több mint 700%-os növekedést ért el a vaskohászatban érdekelt Mechel Târgoviste, ami annak tudható be, hogy hosszú évek után idén végre nyereségessé vált a termelés, azonban az egyik leggyengébb forgalmat tudhatja magáénak. 200% feletti eredményt hozott a tulajdonosoknak az Artrom Slatina csôgyár, valamint a Rompetrol kisebbik tôzsdei cége, a Well Services. Megduplázták azok a részvénytulajdonosok a pénzüket, akik az év eleje óta az Aerostar Bacau papírjaiban bíztak. Az ipari szektor részvényei jövôre is várhatóan kimagasló eredményt mutatnak, kérdés persze, hogy a befektetôk mennyire hajlandók vállalni a velük járó nagyobb kockázatot.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni a gyógyszerpapírok eredményét sem, hiszen a privatizáció elôtt álló Antibiotice 78,2%-os hozamot produkált, míg szektortársa, a Biofarm 69,2%-ot. Várhatóan mindkét papír jól teljesít a következôkben is, hiszen a nagy multik 2005-ben már ellepték a román piacot, és ennek ellenére a két román gyártó továbbra is megtartotta részesedését, illetve a gyógyszerfogyasztás folyamatos növekedési trendet mutat – egyes elemzôk szerint akár meg is duplázódhat a következô években, hiszen a mintegy 1,5 milliárd eurós román piac Európában az egyik legalacsonyabb. A jövôbeni felvásárlás miatt jó kilátások elé néz a mûanyaggyártó Prodplast, valamint a repülôipari Turbomecanica is. A pénzügyi szektorban a kolozsvári SSIF Broker lett az év üdvöskéje a maga nettó 70%-os árnövekedésével. A pénzügyi szolgáltató idén több kisebb céget is felvásárolt, irodákat nyitott Athénban és Budapesten, ugyanakkor az Antibiotice iránt érdeklôdô egyik konzorciumnak is tagja.

Ami pedig általában 2007-et illeti, a brókerek megosztottak, vannak, akik az ideihez hasonló, 20-30% közötti hozamot várnak, ugyanakkor nagy volatilitást (esések és növekedések gyors egymásutánja) jósolnak, ami jelentôs nyereséget, de ugyanakkor hatalmas bukási lehetôséget tartogat. Mások viszont akár 60-70%-os növekedéssel újra a SIF-ekre voksolnak, amit elsôsorban az EU-csatlakozással járó új befektetôk megjelenésének tulajdonítanak. Ez az elvárás igaznak bizonyult a spanyol csatlakozásnál, de kevésbé vált be a budapesti tôzsdén. Mindenesetre, az év utolsó tôzsdei kereskedési napja bizalomra ad okot, az indexek több mint 2,2%-os napon belüli emelkedése, a rekordforgalom (42,5 millió euró – éves szinten a napi átlagforgalom 11,3 millió euró volt), valamint a hagyományosan jó január mind ezt jelzi elôre. Persze, sok múlhat azon, hogy az állam beváltja-e az újabb tôzsdei bevezetésre vonatkozó ígéreteit, mindenekelôtt a többi közszolgáltatóét, illetve a Petromnak és Romtelecomnak még állami kézben lévô hányada tôzsdén történô eladását.

Kósa András

Gina Lollobrigidának szentelt bélyegeket hoz forgalomba január 23-án a San Marinó-i posta: a négy értékbôl álló sorozat nem csupán színésznôként, hanem szobrászként, festôként, fényképészként és az élelmezési világszervezet, a FAO nagyköveteként is bemutatja a már – ki hinné – 79 éves filmcsillagot.

Mind a négy értéken látható Lollo híres arca. A 65 eurócentes bélyegen egy önarcképe is szerepel, a 85 centesen egy Indiában általa készített fotó látható, az egyeurós bélyeg a szépségesen fiatal Ginát mutatja az 1956-ban készült Notre Dame-i toronyôr címû filmbôl egy olyan bronzszobor elôtt, amelyet 2002- ben készített Lollo, végül a 3,20 eurós értéken az a híres felvétel szerepel, amely Teréz anya társaságában ábrázolja 1990 márciusában.

Jégbôl épült templomot szenteltek fel a Bâlea- tó partján, a Déli-Kárpátokban: román sajtójelentések szerint a beruházó, Arnold Klingeis reméli, hogy a templom legalább áprilisig fennmarad.

Az ortodox egyház azonban nem ismeri el a jégtemplomot. "Nem fogadhatunk el olyan templomokat, amelyek elolvadnak" – jelentette ki Laurentiu Streza, Erdély metropolitája. Kurt Boltres evangélikus lelkész viszont "csodálatos gondolatnak" nevezte az ideiglenes templomot.

Értesülések szerint máris jelentkeztek esketésre és keresztelésre a jégtemplomban. Ezek a szentségek ott azonban csak római katolikusoknak és protestánsoknak szolgáltathatók ki érvényesen. Streza metropolita szerint ugyanis szentségek kiszolgáltatása ilyen helyen nem lehetséges. Mint rámutatott, "ortodox templomokat évek százaira, sôt ezreire szilárd talajra építenek és azok nem olvadnak el pár hónapon belül". Legfeljebb háborúban és más szükséghelyzetekben tartható ortodox istentisztelet nem stabil helyen, például sátrakban.

A jégtemplomot kétezer méter magasban harminc munkás építette fel egy hónap alatt jégtömbökbôl, amelyeket a közeli befagyott hegyi tóból vájtak ki. Az erdélyi szász Klingeis a múlt télen egy szállodát is felépíttetett jégbôl – amelyben a vendégek báránybôrrel bevont jégágyakon aludhattak, s a hálószobák hômérséklete mínusz 2 és plusz 2 Celsius-fok között volt – és ezt idén télen meg akarja ismételni.

Dél-Koreában robotanyukával gyakorolnak a leendô szülészorvosok, mivel igen alacsony a szülések száma.

Noelle-t, az életnagyságú robotmamát egy Miamiban mûködô vállalat készítette 2000-ben, ettôl a cégtôl vásárolta meg a szöuli egyetem, és az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a robotmama és a hozzá tartozó robotcsecsemô kitûnôen alkalmazható. A hallgatók azt mondják, hogy sokkal jobb Noelle-lel gyakorolni, mint egy szemináriumon ülve jegyzetelni, vagy tankönyveket magolni.

"Ezzel az oktató robottal nem csupán a normál szülés levezetését gyakorolhatják a hallgatók, hanem az olyan komplikált esetekkel is megbirkózhatnak, mint a farfekvéses szülés vagy a császármetszés" – mondta Jung Eui professzor a Reuters hírügynökség tudósítójának. Az eszköz annyira realisztikus, hogy a robotmama alapvetô életjelenségei monitoron nyomon követhetôk, a robotcsecsemô kezén és arcán pedig lámpák jelzik, hogy egészséges-e: kék fény jelzi, ha baj van, rózsaszín fény, ha minden rendben.

A Koreai Köztársaságban több mint 48 millió ember él, s a születések száma a világon a legalacsonyabbak között van: átlagosan számítva egy dél-koreai nô 1,08 gyermeket hoz a világra.

Amikor a vádló a bûnös

Korunk társadalmi konfliktusai, felerôsítve a civilizációs ártalmakkal, keményen próbára teszik lelkierônket. A fejlett országokban már szinte divattá vált pszichiáterhez járni, s feltárni elôtte titkos gondjainkat. Mint minden kitárulkozással, az orvos elôttiekkel is vissza lehet élni, amint ezt a szexuális erôszakkal vádolt lélekgyógyászok növekvô száma is sejteti.

Világszerte elôfordul, hogy a pszichiáteréhez lélekgyógyászatra járó, vagy a fizikai fájdalmaik enyhítésére természetgyógyászhoz forduló nôpáciensek késôbb felpanaszolják, hogy a gyógyász akaratuk ellenére, vagy öntudatlan állapotukban szexuális kapcsolatot létesített velük. Az ilyen esetek jó részében kártérítésért be is perelik az orvost. Mivel a beteg kiszolgáltatottsága révén megvalósult nemi kapcsolatért az orvost mindenütt büntetik a törvények, jó, ha büntetéssel (vagy kiegyezéssel) megússza, de a hivatása gyakorlásától is eltilthatják. A pszichiáterek elrettentô példaként emlegetik azt a pert, amelyben a sértett ügyvédje arra akarta rábírni az orvost, hogy váljon el és vegye feleségül a megerôszakolt betegét.

Az csak elvétve fordul elô, hogy egy férfi beteg akarna perelni, mert nôi pszichiátere ôt akarata ellenére bírta rá szexuális együttlétre. Ám a nôket sértô eseteket is nagyon eltérôen ítéli meg a közvélemény, sôt: a szakma is. Ezért döntött úgy Martin Riemer, a német Baden tartományban kifejezetten ilyen perekkel foglalkozó ügyvéd és Gudrun Schneider, a münsteri egyetem pszichoterápia-tanára, hogy megpróbálnak egységes véleményt kialakítani, amit aztán a bíróságok az ilyen perekben jogi etalonként alkalmazhatnának. Kutatásaik eredményét a pszichoszomatikus (testre ható) gyógyászat és pszichoterápia németországi szakfolyóiratának 52. kötetében jelentették meg.

Elöljáróban természetesen visszanyúltak Sigmund Freud (1856-1939) bécsi orvos tanaihoz. Freud elsôként kezdte (elsôsorban felvilágosult és jómódú) hölgyek lelki bajait azok kibeszéltetésével, elemzésével, majd tanácsaival meggyógyítani. Híressé lett a szófája, amelyen a páciens fekve és sokszor csukott szemmel "vallott", vagy Freud célzatos kérdéseire válaszolva tárta fel belsô, addig eltitkolt problémáit.

A pszichoanalízis atyjának is nevezett Freud ellenfelei azt mondták: mióta a modern asszonyok nem félnek a tisztítótûztôl, pap helyett inkább az intelligens orvosnak gyónnak. Mások a párkapcsolat- keresés modern módszerének tartották a lélekbúvár elôtti "gyónásokat". Volt az ellenoldal orvosai között, aki nem csekély malíciával azt jegyezte meg, hogy a mosónôknek bezzeg nincsenek lelki problémái.

A valóság azért nem ennyire profán. Már önmagán is észlelte Freud, hogy a kibeszéltetés kapcsán vonzódása gerjedt a páciense iránt. Ezért a beszélgetések alatt a szófa feje mögé ült, hogy ne is lássák egymást a beteggel. Jól szemléltették ezt a pszichoanalízis atyjáról már e században készített Marie és Freud címû játékfilmben, amelyben Catherine Deneuve alakította a címszereplô hölgyet.

A Riemer-Schneider német kutatópáros felhívta a figyelmet, hogy ha a beszélgetés során vagy után érintô kapcsolat (simogatás, arcpuszi) is elôfordul, az akaratlanul elindíthatja a szexuális közeledést. Ezért azt tanácsolják, hogy ha a testet érintô mozdulatokra is szükség van (például homlokmasszázsra), ahhoz az orvos hívja segítségül asszisztensnôjét. Legtöbbször elôbb a páciens érez szexuálissá fejlôdô vonzalmat az ôt végre megértô, kedves orvos iránt, akinek – az ilyen közeledést észlelve – a leghalványabb kezdeményezést is el kell utasítania, vagy máshoz kell irányítania a betegét.

Nem tanácsolják a rendelôn kívüli találkozásokat sem, mert ott mindkét fél a jobbik énjét igyekszik bemutatni, s mert a belsô titkok már ismertek, az immár civil személyes találkozás a mélyebb szexuális vonzalom kiindulópontja lehet. Más esetben a páciens tréfásnak szánt buzdítása készteti az orvost olyan lépésre is, amit az illetô aztán már nem kíván, nem akar, visszautasít, majd sértôdötten bepanaszol.

Olyan eset, hogy az orvos elkábítaná a betegét és ôt akarata ellenére, tudtán kívül erôszakolná meg, szerencsére alig fordul elô. A kutatóknak ez nem is volt témájuk, hiszen az ilyesmit egyértelmûen súlyos bûncselekménynek tartják. Ott nem a páciensnek van szüksége lélekgyógyász