|
LIX. évfolyam 1. (16483.) sz. |
2007. január 4., csütörtök |
Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro
Apróhirdetések
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro
Díjmentesen
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Ha megfelelôen idôzítettük a szilveszteri pezsgôspalack kibontását, az üvegrôl a dugó még Romániában szállt fel, de már az Európai Unióban ért földet, mert bizonyos értelemben átköltözött felettünk a határ. A nem egészen egy évszázad alatt három politikai határváltást is megélô Erdély szellemi szempontból mindig is Európa része volt, most már valós értelemben is része az Európai Unióként ismert államközösségnek.
Most már hivatalossá is vált európaiságunk számtalan változással jár. Mindennapi életünkben az elsô azonnal érzékelhetô pozitív fejlemény a mozgásszabadságunk megnövetele, hiszen már a kor- és évváltás elsô perceiben ezrek próbálták ki, hogy a határt már gyorsabban, egyszerûbben léphetjük át.
Tágabb értelemben leghamarabb gazdasági szemszögbôl hoz változásokat európai mivoltunk, mert a vámhatár vasárnap éjszaka megszûnt, így az üzleti kapcsolatok úgymond belföldivé váltak, akkor is, ha üzlettársunk éppen magyar avagy holland. Ennek a gazdasági életben még számos hatása várható, egészen a hétköznapi emberek szintjéig. És logikus, hogy elôször a gazdasági életben fújnak új szelek, hiszen ez az államközösség, melyhez most már tartozunk, a nyugat-európai országok gazdasági érdekcsoportján alapszik.
Politikai értelemben is jönnek hamarosan érezhetô változások, mert európaiságunk választással is jár, a mi képviselôinknek is teljes értékû helye lesz az Európai Parlamentben. Magyarságunk viszonylatában tehát a Trianonban közénk húzott határok is eltûntek valamiképp, és hamarosan egymás mellé ülhet a felvidéki, erdélyi és budapesti magyar képviselô, ha nem is Budapesten, legalább Strasbourgban. Ám a magyarországi közélet mai állapotának láttán még igencsak nyitott kérdés, hogy ez a közképviseletben elvileg simán letudható összetartozás miként csapódik majd le a képviselôk hátországában, a választóik között.
Az tény, hogy az államközösség, ahová most már tartozunk, politikai és közigazgatási értelemben még igencsak képlékeny, változékony, ami jó dolog abból a szemszögbôl, hogy ezentúl képviselôinken keresztül mi is alakíthatjuk a játékszabályokat. Rossz viszont abban az értelemben, hogy számos jel szerint, példaként csak az egyes biztosítások terén uralkodó, hamisítatlanul balkáni káoszt hozzuk fel, az ország korántsem készült fel annyira az integrációra, mint azt a politikum el szeretné hitetni. Márpedig az unió nem egy jótékonysági szolgálat, hanem egy olyan közösség, ahol a saját érdekeit minden tag érvényesíteni próbálja, ebben a versenyben pedig felkészültség nélkül nem terem siker.
Ha az elôzô bôvítési körben csatlakozó tagállamok tapasztalatait nézzük, az európaiság nem fenékig tejfel, fôleg a felkészületlenek számára. Rövidesen elválik a gyakorlatban, hogy az évtizednél hosszabb készülôdés mire volt elég. Ez az ország viszonylatában, mert a nagy európai családba való tartozás mind egyéni, mind nemzeti közösségi viszonylatokban esélyeket rejt arra, hogy az életünket jobbá tegyük. Ezekkel lehet élni, jól vagy rosszul, azt idôvel látjuk meg.
Már évek óta nem újdonság Marosvásárhelyen az évváltó éjszakákra szervezett nyilvános szabadtéri mulatság önkormányzati szervezésben, ám az Európához való csatlakozás pillanatának közös megünneplésére a megszokottnál jóval több ember koccintotta most szilveszteri pezsgôjét a városközpontban, annak ellenére, hogy a hó nélküli száraz hideg nem a legbarátságosabb idô a szabadtéri mulatozásra.
Bár az Európai Unió lobogóját már korábban felvonták és a szabadtéri színpadon is már a kora esti óráktól megkezdték a hangulatmelegítést a fellépô zenekarok, igazi tömeg az éjfél elôtti percekben vette birtokába a városközpontot. Sok ezer marosvásárhelyi és vendég számolta együtt a leköszönô esztendô utolsó másodperceit.
Szép ünnepi díszvilágítást kapott a régi városháza, melynek toronyórájáról messzirôl is követni lehetett 2006 utolsó másodperceinek múlását, közben a jelenlegi városházáról fényesô zúdult le.
Az Európai Unióba látványos, negyedórás tûzijátékkal robbant be Marosvásárhely a szó legszorosabb értelmében, hiszen a központbeli parkból égnek indított tûzijáték indítólövegeinek robaja megszégyenítette volna egy háborús övezetbeli tûzpárbaj hangját. Ezért viszont bôven kárpótolt mindenkit a pazar látvány, ráadásul a tûzijátékot nem követte az utóbbi években megszokott petárdaözön, csak amennyibôl kiderülhetett, hogy az ünnepek elôtti rendôrségi petárdazár azért nem volt hermetikus. Az uniós polgárokká vált marosvásárhelyiek nagy része a tûzijátékot követôen otthon vagy szórakozóhelyeken folytatta az évváltó mulatságot, de azok sem maradtak szórakozási lehetôség nélkül, akik a központban maradtak tovább mulatni, a szabadtéri színpadon fellépô zenekarok élô muzsikájára.
Míg emberek tízezrei szilvesztereztek Marosvásárhely fôterén a tûzijáték fényeiben gyönyörködve, a régi szülészeten éjfél után 5 perccel született meg a 2007-es év elsô kisbabája. A 3700 grammos kisfiú édesanyja, Pascan Réka 24 éves, császármetszéssel hozta világra elsôszülött kisfiát, Pascan Claus-Alexandrut. Az édesanyát már december 27-én beutalták a szülészeti klinikára, de mint elmondta, nem gondolta, hogy éppen esztendôfordulón születik meg a gyereke. Dr. Gîrbovan Ovidiu szülész-fôorvos segítette a világra a kisfiút. Kérdésünkre elmondta, hogy a szilveszter éjszakai ügyelet viszonylag csendes volt, pácienseket utaltak be, de a következô szülésre csak január 1-jén 9 óra körül került sor. A régi szülészeten tegnap délutánig 13 gyerek született, 9 kisfiú és 4 kislány. A megyei sürgôsségi kórház szülészeti osztályán január 1-jén 1 óra elôtt tíz perccel szintén kisfiú született. Marosvásárhelyen szilveszter éjjelén összesen 4 gyerek született, a polgármesteri hivatal ma megajándékozza ôket – tájékoztatott Pascan Marius, a hivatal szóvivôje.
A marosvásárhelyi szemészeti klinikán dr. Orbán Theodora fôorvos és dr. Horváth Kárin fôorvos, egyetemi adjunktus elmondta, hogy szilveszter éjjel mindössze két sürgôsségi esetük volt, ám a betegek közül egyik sem petárdák okozta sérülések miatt szorult kezelésre. Egyiküknek verekedésben sérült a szeme, a másik szemészeti megbetegedés volt. Ha nincs petárdázás, áldozatok sincsenek, és ez jó, hiszen az elmúlt években többen is komoly sérüléseket szenvedtek a robbantások következtében – mondta Orbán doktornô.
A SMURD-nál az év elsô két napján nagyon sok, mintegy 250 sürgôsségi esetet láttak el – tájékoztatott az ügyeletes orvos, aki szerint virózisok, szív- és érrendszeri panaszok, emésztési zavarok miatt fordultak a legtöbben a rohammentô szolgálathoz. Bár sok beteget láttak el, a helyzet hasonló volt, mint karácsonykor – mondta Vass Hajnal fôasszisztens. A megyei mentôszolgálat igazgatója, dr. Ivanici Ioan úgy vélte, mintegy 5 százalékkal nôtt szilveszter napján a segélyhívások száma. Epebántalmak és alkoholmérgezéses esetek vezették a "listát", de több szívizom-infarktusos és agyvérzéses beteg is volt.
A megyei rendôrség szóvivôje, Livia Popa szerint is "csendes" volt a szilveszter éjszaka, leginkább a községekben voltak gondok. Oláhkocsárdon január 1-jén szén-monoxid-mérgezésben elhunyt egy férfi, édesanyja még mindig orvosi kezelésre szorul, január 2-án Alsórépán négyen összeverekedtek, egy embert megkéseltek. A rendôrségre olyan bejelentés is érkezett egy marosvásárhelyi férfitól, aki december 31. és január 2. között elutazott lakásáról, hogy távolléte alatt kifosztották: 280 leje mellett a tolvajok elvitték a töltött káposztával teli fazekát is.
A fôtéri nagy buli után nyolc köbméter szemetet gyûjtöttek össze a köztisztaságiak, azaz az általuk reggel 7 órakor kivezényelt tizenöt fôs rabcsoport – tájékoztatott Kacsó Károly, a közterületek tisztaságáért felelôs részlegvezetô.
Ha valaki a szemét összetételére volna kíváncsi, ennek zöme nem hulladék, hanem üvegszilánk volt, amit az úttestrôl, járdáról és a parkból szedtek össze.
Azért, hogy az uniós csatlakozás alkalmával senkit se érjen meglepetés és az ilyenkor szokásos szeméthalmok ne tornyosuljanak Marosvásárhely területén, december 31-én az alkalmazottak fele, azaz ötven dolgozó, és január elsején ugyancsak ötven dolgozó állt munkába. Január másodikán már teljes gôzzel, teljes létszámmal takarítottak.
A tûzoltók arra számítottak, hogy a történelmi esemény kapcsán a megszokottnál pompásabb szilveszteri tûzijátékok megnehezítik a dolgukat, és több helyre kell majd kiszállniuk. De a tûzijátékok miatt – valószínûleg a tûzszerészek szakértelmének köszönhetôen –, a megyében nem keletkeztek tüzek.
Azonban mégsem telt csendesen a szilveszter éjszaka Marosvásárhelyen. A tûzoltókat 1.30 órakor a Béga utcába, a bútorgyártó mûhely mellett keletkezett tûzhöz riasztották, ahol egy ideiglenes lakásnak berendezett helyiség gyúlt meg. Szerencsére senki sem tartózkodott ott, így a bútorzat, az ágynemû és ruhák égtek el. A Horea Katasztrófa-elhárító Felügyelôség tûzoltói szerint a tüzet feltehetôleg rosszindulatú személy okozhatta.
Nagysármáson az év elsô napján az ortodox templom belsô lépcsôje gyúlt meg. A tüzet istentisztelet közben egy gyertya lángja okozta. Nagy kár nem keletkezett, inkább a füst és az ijedtség volt nagyobb.
Január másodikán reggel a mezôszakáli iskola épületéhez riasztották a tûzoltókat. Kevesen múlott, hogy az ingatlan nem vált a lángok martalékává. A tûz az elektromos biztosítótáblánál rövidzárlat miatt ütött ki. A helyi és a szászrégeni tûzoltók hirtelen közbelépése akadályozta meg a lángok továbbterjedését, amelyek már az épület tetôzetébe is belekaptak – tájékoztatott Comnodean Gabriel szolgálatos törzsôrmester.
2007 elsô 24 órájában több mint kilencezer román állampolgár lépte át az ország határát, a legtöbben Borsnál és Nagylaknál, csupán a személyazonossági igazolványuk birtokában, közölte a belügyminisztérium.
A belügyminisztérium szerint az év elsô 24 órájában a több mint kilencezer román állampolgár közül mintegy hétezren csak személyazonossági igazolványuk birtokában lépték át a román–magyar illetve román–bolgár határt. A határátkelôknél csak egy ellenôrzô pontban ellenôrizték a határt átlépôket a román–magyar, illetve román–bolgár határrendôrökbôl álló vegyes csoportok.
Vasárnap éjszaka 1 órától hétfô estéig körülbelül 2.500 személy lépte át a határt a Bihar megyei Borsnál, legtöbben csak azért mentek el a legközelebbi magyarországi településig, hogy meggyôzôdjenek róla, hogy csupán a személyazonossági igazolvány birtokában átléphetik a határt, és a román ellenôrzôpontnál nem állítják meg ôket. Az ellenôrzést magyar területen, egy román–magyar határrendôrségi csoport végzi.
Január elsejétôl a román állampolgárok a személyazonossági igazolványukat felmutatva is átléphetik az európai uniós államok határát.
A Maros Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál tegnap már jócskán volt érdeklôdés az európai biztosítási kártya kiváltásához szükséges kérdôívek iránt. Mint ismeretes, az Unió országaiban az illetô ország biztosítási rendszerének megfelelô sürgôsségi ellátásban részesül az a személy, aki rendelkezik a kártyával. Kiváltásához a pénztárnál levô kérdôívhez csatolni kell a biztosítási járulék napirenden történô fizetésérôl (fizetési vagy nyugdíjszelvény) szóló iratot valamint a személyazonossági igazolvány (gyerekek esetében a születési bizonyítvány) másolatát és ki kell fizetni a 2,166 lejt. Az iratok benyújtása tegnap zavartalanul folyt, s a kérelmezôknek hét munkanapon belül postán küldik el a biztosítási kártyát – tájékoztatott dr. Csíki Zsuzsanna vezérigazgató.
Befordultam a konyhára, Fa leszek, ha fának vagy virága… énekelték a sokak által kedvelt megzenésített verseket azok, akik az új év elsô napján úgy döntöttek, részt vesznek az EMKE Maros megyei szervezete által rendezett Petôfi Sándor- emlékünnepségen. "Arra a férfira emlékezünk, akinek neve összeforrott a forradalommal és a szabadsággal" – köszöntötte a szép számban összegyûlt jelenlévôket Nagy László unitárius lelkész a Kossuth utcai Petôfi-szobornál. "Azok hiányoznak ma innen, akiknek át kellene adnunk a Petôfi szellemet, a tenni akarást, azok, akik hozzájárulhatnának ahhoz, hogy ez az utca újra a Kossuth Lajos nevet viselhesse" – hangsúlyozta a lelkész, a marosvásárhelyi fiatalság csekély képviseletére utalva. "A tenni akarást kellene beültetnünk gyermekeink életébe, hogy fiatal nemzedékünk ne kelljen lesütött szemmel megálljon majd és azt mondja: féltünk tenni, nehogy azt is elvegyék, amink van" – tette hozzá. Ezt követôen a jelenlévôk koszorúkat helyeztek el a költô szobránál, majd közösen énekelték közismert, megzenésített verseit.
Úgy adta a sors, hogy Bécsben tölthettük a szilvesztert. Az év utolsó napján készülôdtünk, bevásároltunk, feldíszítettünk néhány hidegtálat, majd elhatároztuk, hogy kószálunk egyet a belvárosban.
Szabadjegyünk lévén jármûrôl jármûre szálltunk, csodáltuk a pompásan kivilágított várost, a forgatagot. Csak úgy sodródtunk ebben az otthonosnak érzett idegen világvárosban. Hirtelen ötlettôl vezérelve a Mariahilfestrasse felé vettük utunkat könnyûvérû lányokat nézni. Hát volt mit nézni! A szerencse sem hagyott el bennünket.
Lacika, a társaság benjáminja, még nôtlen fiatalember, leányos arcával elöl ment, s rámosolygott minden szemrevaló lányra. Az egyik kapualjban egy gyönyörû fekete bundába öltözött csinos hölgy cigarettázott. Lacikának leesett az álla. Csak állt és nézte megbûvölten. A hölgy elegáns mozdulattal felemelte szipkás cigarettáját, mélyen beleszívott, és úgy fújta ki a füstöt, mint Vivien Leigh A vágy villamosában. Addigra mi is odaértünk. Hát látjuk, hogy a nô, sôt A NÔ, megsimogatja Lacika arcát, s a kezébe nyom egy papírpénzt. Mondott is neki németül egy röpke mondatot. Valami ilyesmi lehetett: – Menj, kisfiú, vegyél magadnak fagylaltot!
Jól fogott az ötveneurós, ugyanis pénzünk már fogytán volt. Elhatároztuk, hogy testvériesen elosztjuk, s ki-ki azt vesz rajta, amit kíván. Bementünk egy éjjel-nappaliba. Én a söröspolcokat céloztam meg, a többiek másfele mentek. A pénztárnál volt a gyülekezô. Mindenki ott volt, kivéve Lacikát. Rosszat sejtettünk. Itt megint valami nô lesz a dologban. Nem csalódtunk. A kekszes polcoknál akadtunk rá, amint kipirult arccal magyaráz az egyik fiatal elárusító kisasszonynak. Az nem érti, de kedvesen mosolyog, majd felénk fordul segítségért. Mi kérdôn nézünk Lacikára, aki megismétli a kérdést:
– Sagen sie bitte, sós keksz aveti?
Elôbb értetlenül nézünk, aztán nevetésben törünk ki. A nagy izgalom hatására Lacika három nyelven kérte kedvencét, a sós kekszet. Azóta szállóigévé vált közöttünk a mondat, s ha meglátok egy kekszes zacskót, rögtön ez jut eszembe. Meg az is, hogy rosszul mondják, hogy Európába tartunk. Nem kérem, mi vagyunk Európa!
A gyulafehérvári Caritas minden évben egy szociálisan hátrányos helyzetû célcsoport megsegítésére szervezi meg a hagyományos Szent Erzsébet-gyûjtést Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepéhez legközelebb esô vasárnapon. Idén november 19-én a katolikus templomokban a nehéz helyzetben élô családok megsegítésére gyûjtöttek.
A gyulafehérvári Caritas marosvásárhelyi kirendeltségének területén az idei Szent Erzsébet gyûjtésbôl befolyt adományok értéke 15.854 RON. A gyûjtés lebonyolításában és felhasználásban a katolikus egyházközségek mûködtek közre.
A befolyt összegbôl karácsony alkalmával 600 szükséget szenvedô család részesült támogatásban élelmiszercsomagok formájában.
További 60 hátrányos helyzetû személy részesült a novemberi és decemberi hónapokban a Caritas különbözô szociális szolgáltatásaiból (otthoni beteggondozás, idôsek nappali foglalkoztatója, kisbabák korai fejlesztôje).
Köszönet mindazoknak, aki hozzájárultak, hogy Maros megyében 660 család megérezze karácsony közeledtével Isten szeretetét!
Ludescher László, Maros megyei ügyvezetô igazgató
Értelemszerûen az ünnepek szokásrendjéhez tartozik, hogy ilyenkor a szolgáltatók is módosított program szerint dolgoznak, hiszen ôket is megilleti az ünneplés joga. Ám könnyû átesni a ló túloldalára, amikor a munkarend lerövidítése már átlép a jóérzés határán, és ez fogyasztói oldalon egyenesen úgy köszön vissza, hogy az adófizetô joggal úgy érezheti, az ô érdekeit semmibe veszik.
Idevágó példa a közszállítási vállalat szilveszteri programja. Ilyen emlékezetünk szerint még nem volt az üzemanyag-takarékosság legnehezebb idôszakában sem (ha még emlékszik rá valaki), hogy ennyire nyilvánvalóan a szolgáltató kényelmére szervezzék át a járatok menetrendjét. Az év utolsó napján este nyolckor indultak az utolsó jármûvek, és másnap reggel nyolcig tartott a szilveszteri szolgáltatásszünet. Fogyasztói szemszögbôl viszont az világos, hogy ezzel az utazóközönség érdeke sérül, mert a félnapos szünet hosszabb az indokoltnál. Fôleg, ha beszámítjuk a városperemen mûködô cégek alkalmazottjait, ahol a tulajdonosok nem valószínû, hogy a megszokott ünnepi programhoz képest is lerövidítik a munkaidôt, csak azért, hogy az alkalmazott a közszállító szolgáltató jármûvével hazamehessen. De nem kell semmiféle indoklásba bocsátkozni annak illusztrálására, hogy a mi pénzünkbôl jól élô és a mi pénzünkért szolgáltató vegyesvállalat ezúttal egy tollvonással faképnél hagyta közönségét. Kíváncsi lennék arra, hogy a polgármesteri hivatal mely tisztségviselôje adta jóváhagyását a közszállításiak eme páratlan újítására. Így hát az ünnep alatt a taxisoknak állt az üzlet, arattak, nem kétséges, este 8 után, meg elsején a hajnali órákban.
A fogyasztói oldalról nézve, utazni van mivel, csak drágábban. Nem utolsósorban ugyanazon árukapcsolós szolgáltató autóival, hiszen a városi közszolgáltató vállalattal egybefonódott magáncégnek jócskán vannak taxijai is. Joggal merül fel az utazni vágyó polgárban, hogy netán azért állítják le hamarabb az autóbuszokat, hogy a közszolgáltatásban társvállalkozó magáncég szolgáltatói veszteségébôl valamennyi kompenzálódjon. Mert hiszen forgalom van az év utolsó estéjén, az átlagnál nagyobb.
Vagy netán olyan meggondolás is leselkedhet a háttérben, hogy ha már euroszilveszter, akkor fogjunk hozzá idejében a mulatáshoz, menjünk hamarabb az évbúcsúztató és Európa- köszöntô partira, mert ez egyedi alkalom lesz. De így, viccesen vagy anélkül, gyalog masíroztunk be Európába hûs januári hajnalon, ha a bérautóra való europezsgôre ment elôzô éjszaka.
Nem lehet jó a kapcsolat két ország között, ha az országon belül feszült a viszony a kormány és a kisebbségek képviselôi között – nyilatkozta kedden Bugár Béla Pozsonyban. A nyolc év kormányzati pozíció után tavaly ismét ellenzékbe kerül Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke a szlovák SITA hírügynökség kérdéseire válaszolva felemlegette a Nyitrán megvert magyar lány esetét. Malina Hedvig ügyében a rendôrség arra a megállapításra jutott, hogy a sértett csak "színlelte" saját megveretését, és a kormány maradéktalanul azonosult a rendôrség álláspontjával.
"Az eset végképp nem kedvez a viszonynak" – fogalmazott Bugár, aki szerint Robert Fico miniszterelnök "visszaélt" a Malina-ügy fejleményeivel. Utalt arra, hogy Malina Hedvig ügyében újból felmerültek bizonyos kételyek, amelyek szerint megkérdôjelezhetô, vajon a rendôrség "jó irányban haladt-e" a nyomozás során.
A kormány és a kisebbségek viszonyát rontó körülménynek nevezte, hogy a kormány Szlovákia 2007-es költségvetésében a kisebbségi kultúrákat a korábbi 160 millió koronának csak a felével, 80 millió koronával támogatja. Ráadásul a kisebbségi kultúráknak szánt pénzekre a hazafias szlovák kulturális intézmény, a Matica Slovenská is akadálytalanul pályázhat. Bugár jelezte: az MKP az áldatlan helyzetrôl Brüsszelt is tájékoztatni fogja. További sérelemként említette, hogy a tavaly nyár óta kormányzó Fico-kabinet egyetlen koronát sem szán a magyarok lakta területek áldatlan közlekedési viszonyait javítani hivatott gyorsforgalmi autóút megépítésére. A szlovák közszolgálati rádióban pedig a magyar nyelvû szerkesztôséget kedvezôtlenül érintô elbocsátásokat és mûsoridô- módosításokat eszközölnek.
Bugár röviden szólt a magyar miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc és határon túli magyarok vezetônek budapesti találkozójáról, amelyen szavai szerint a Szlovákia és Magyarország közti viszony rendezésérôl is szó esett. Utalt azonban arra, hogy "egyfajta korlátok közötti" rendezésre gondol, hiszen e mozgástér határait a kedvezônek aligha nevezhetô lépéseivel a szlovák kormány eleve kijelölte.
(MTI/AFP) – Szocialista tagja lesz január 4-tôl az amerikai szenátusnak: most elôször fordul elô ilyen eset az Egyesült Államokban, ahol a szocializmus továbbra is meghatározatlan politikai fogalom. A novemberben megválasztott Bernard Sanders, közismertebb nevén Bernie a kis északkeleti Vermont államot képviseli majd. "Független" jelöltként a szavazatok 65 százalékával hódította el a gyôzelmet egy dúsgazdag üzletemberrel szemben, aki több mint 7 millió dollárt költött kampányára.
A 65 éves, erôs brooklyni akcentussal beszélô honatya szinte földönkívülinek tûnik egy olyan országban, ahol a szocializmust sokkal inkább Észak- Koreával kapcsolják össze, mintsem a skandináv szociáldemokráciákkal, mégsem látszik veszélyes baloldalinak.
"Demokratikus szocialista vagyok – hangoztatja Sanders. – Szerintem a társadalom célja, hogy összeegyeztesse a gazdagságot és a foglalkoztatást megteremtô jelentôs vállalkozói osztályt a kormány jelenlétével annak biztosítására, hogy mindenki elérjen egy bizonyos életszínvonalat."
Bernie Sandersnek ugyanakkor harminc évre volt szüksége, hogy a gondolatait elfogadtassa az amerikai politika legmagasabb szintjén. 1970-ben, amikor elôször indult a szenátusi választásokon, csak a szavazatok 6 százalékát szerezte meg. Ekkor könnyebben megközelíthetô célt tûzött ki maga elé, s az állam legnagyobb városa, Burlington polgármesteri székének megszerzésére koncentrálta erôfeszítését.
"Akkoriban senki sem várta, hogy gyôzni fog. (…) Csak egy nagyszájú valaki volt a politikai partvonalról" – emlékszik Peter Freyne, a Seven Days címû helyi hetilap munkatársa.
Márpedig 1981 márciusában Bernie gyôzött – tíz szavazatnyi különbséggel. A kommentátorok elkezdtek "Burlingtoni Népköztársaságot" emlegetni. Garrison Nelsonnak, a Vermonti Egyetem politikaprofesszorának a televízióban el kellett magyaráznia, hogy nem várható szovjet támadás a szomszédos légitámaszpont ellen. Senki nem hitt Bernie politikai karrierjének tartós voltában, ennek ellenére 1983-ban, 1985-ben és 1987-ben újraválasztották. Burlingon felsorakozott az Egyesült Államok "élhetô" városainak élvonalába, polgármestere pedig egyre népszerûbb lett. 1990-ben elnyerte Vermont egyetlen képviselôházi helyét, majd hét alkalommal újraválasztották.
Az 1941-ben lengyel zsidó bevándorló családban született, New Yorkból Vermontba költözött, néha keményebb kiszólásairól is ismert politikus rendkívül népszerû vidéken. "Egyenes", "becsületes", "nem törôdik a szokásokkal" – mondják támogatói. "Sok amerikai politikussal ellentétben nem fél kimondani, amit gondol. Márpedig ezt szeretik az emberek" – mondta Cathy Resmer helyi újságíró.
"Mindent meg fog tenni, hogy megnehezítse (George) Bush elnök életét – jósolta Nelson professzor. – Sikere azonban megismételhetetlen. Bernie egyedülálló eset."
Történelemhamisítással vádolta meg Dora Bakojannisz görög külügyminiszter a Macedón Köztársaságot, miután sajtóhírek röppentek fel arról, hogy a szkopjei kormány Nagy Sándor makedón uralkodóról és hadvezérrôl nevezi el a fôvárosi repülôteret.
Dora Bakojannisz arra figyelmeztetette a macedón kormányt, hogy ezzel veszélyeztetné országa euroatlanti integrációs törekvéseit. – "Ez a magatartás összeegyeztethetetlen a jószomszédi kapcsolatok szabályaival, és nem szolgálja (Macedónia) EU- és NATO-tagsági törekvéseit" – mondta a görög külügyminiszter a hivatalos szkopjei forrásból egyelôre meg nem erôsített hírre reagálva.
Athén immár másfél évtizede vitázik Szkopjéval a "Macedónia" országnév miatt, mondván, hogy az Szkopje területi igényére utal az észak-görög tartományra, Makedóniára vonatkozóan. A névvita miatt 1994-ben Görögország egy évig kereskedelmi blokád alatt tartotta Macedóniát, amellyel súlyos károkat okozott az amúgy sem tehetôs szomszédos állam gazdaságának. Ma viszont Görögország a legnagyobb befektetô Macedóniában.
A gazdasági sikerek ellenére Athénban ma is gyakorta elhangzanak olyan vádak, hogy Macedónia jogtalanul bitorolja a görög történelmet. Bakojannisz most is azzal vádolta a szkopjei kormányt, hogy tévesen idézi a múltat. "Nagy Sándor azzal vonult be a történelembe, hogy terjesztette a görög civilizációt az akkori világban" – szögezte le a külügyminiszter. Macedónia 1991-ben vált ki Jugoszláviából, és két évre rá Macedónia, Volt Jugoszláv Köztársaság (FYROM) néven felvették az ENSZ-be. Görögország ma is ezen a nevén illeti Macedóniát, és azzal fenyegetôzik: megakadályozza, hogy az ország jelenlegi neve alatt, Macedón Köztársaságként váljék EU-taggá.
Az északgörög kavalai repülôtér már viseli Nagy Sándor nevét, és Athén Makedónia Repülôtérnek keresztelte át a szaloniki légikikötôt.
A kombinát keretében egyébként három különbözô részleg mûködik – a tömegétkeztetésrôl gondoskodó mellett létezik a magas rangú hivatalnokokat kiszolgáló speciális, valamint az ország vezetôirôl gondoskodó különleges konyha. A két utóbbi részlegben a szovjet idôkben a KGB (Állambiztonsági Bizottság) munkatársai szorgoskodtak és alkalmazásukat másfél hónapos biztonsági ellenôrzés elôzte meg.
A felhasznált alapanyagok zömét a kombinát saját állami gazdaságai szállítják, a megtermelt felesleget pedig az orosz fôváros üzleteiben értékesítik.
Felhasználás elôtt az alapanyagok gondos válogatáson esnek át. Az ételkóstolók korunkban ugyan kimentek a divatból, helyüket a modern technika, jelesül a spektrofotométer foglalta el, s tálalás elôtt a kész fogásokból vett mintákból színképelemzéssel állapítják meg, hogy minden rendben van-e.
Az állami ünnepek alkalmából a Kremlben ezer fôs fogadásokat adnak. Ilyen alkalmakkor címeres étkészlettel terítenek, egyéb fogadásokon kevésbé "protokolláris" porcelánban szolgálják fel az étkeket. Régi hagyomány, hogy a hazai porcelángyárak, mindenekelôtt a szentpétervári Lomonoszov üzem étkészleteit használják. A tradíció csupán a kilencvenes évek elején, Borisz Jelcin elnöksége idején szakadt meg, amikor külföldi étkészleteket vásároltak, ám 2003-ban, amikor Szentpétervár alapításának 300. évfordulóját ünnepelték, a magas rangú külföldi meghívottaknak ismét orosz porcelánban tálalták a válogatott étkeket.
A sorozat nézôi megtudhatják, hogy kik és hogyan állítják össze az ünnepi menüt, ki felel az ültetési rendért, hogyan kell pohárköszöntôt mondani, s mikor illik asztalt bontani és távozni.
Kedves Erdély!
Kedves Magyarország!
Hamarosan ismét együtt leszünk. Vége az évszázados szétszakítottságnak, vége egy történelmi igazságtalanságnak, eltûnnek a közénk húzott határvonalak. Valósággá lesz a várva várt határmódosítás: Európa politikai határai megváltoznak.
A természet nem ismer ilyen határokat, nem változik meg a föld, a hó, az ég színe, hiszen a perceket, az órákat, az országhatárokat csak az ember számolja. Emberi döntés volt Trianonban, hogy szétválasztanak minket, és emberi döntés volt az is, hogy ismét együtt legyünk.
Csakhogy abba, ami az elsô világháború után történt, nem tudtak beleszólni eleink, nekünk viszont megadatott, hogy befolyásoljuk a történelem menetét.
Mi döntöttünk arról, hogy siettetjük-e ezt a pillanatot, avagy hátráltatjuk. Nem volt könnyû megmondani, hogy mi a helyes, hiszen tudtuk, hogy még mindig nem vagyunk egyenlôk, még mindig nem vagyunk önállóak, és az európai uniós belépés után is folytatnunk kell majd a harcot jogainkért. De azt mondtuk: az a legfontosabb, hogy együtt legyünk mindannyian a közös Európában, együtt legyen magyar a magyarral. Azt akartuk, hogy legyen már vége annak az utálatos szónak, hogy határon túli magyar. Mi nem akartunk határon túli magyarok maradni, mi le akartuk rázni magunkról ezt a csúnya, idétlen bélyeget, mi egyszerûen csak magyarok akartunk lenni.
És ez most már belátható idôn belül így lesz. Bárcsak így lehetne minél hamarabb a vajdasági, horvátországi, kárpátaljai magyarokkal is.
Évbúcsúztatáskor azt szokás ígérni, hogy holnaptól minden megváltozik. Aztán az ígéret ígéret marad. Most viszont holnaptól tényleg minden megváltozik. És ez azért volt lehetséges, mert mi, romániai magyarok tudtuk, mit akarunk, volt bennünk erô, önfegyelem, áldozatkészség, hogy néha bizony indulatainkat is visszafojtva, egy közös cél érdekében összefogjunk. Általunk volt ebben az országban stabilitás, a mi munkánk, a mi kitartásunk nélkül ez nem történhetett volna meg.
Mostantól fogva európai polgárok vagyunk.
Ha elfelejtjük régi átkunkat, a magyar-magyar viszályt, ha megértjük, hogy most mindennél fontosabb a magyar nemzet új európai együttlétén munkálkodni, és ha annak is tudatában vagyunk, hogy ezt nem a románok, szlovákok, szerbek, horvátok, ukránok ellenében kell cselekednünk, hiszen ugyanúgy együtt akarnak lenni ôk is, akkor mindannyian nyertesek leszünk.
Kedves Erdély!
Kedves Magyarország!
A történelem, íme, nekünk is szolgáltat jóvátételt, ha mi is megharcolunk érte!
Most ugrik egy parányit az óra mutatója, és ugrik egy hatalmasat az Európai Unió határa nyugatról keletre, átsuhan a fejünk fölött nagy fényességgel itt a Székelyföldön is, az imént még kint voltunk, most bent vagyunk.
Isten éltessen minden magyart, Isten éltessen minden európait!
Boldog új esztendôt kívánok!
Sepsiszentgyörgy, 2006. december 31.
(Elhangzott 2006. december 31-én, a Duna Televízióban)
Egész napos programmal búcsúztak az óévtôl és köszöntötték az európai uniós csatlakozást jelentô újévet Sepsiszentgyörgyön. A Duna Televízió által élôben közvetített rendezvénysorozaton a székelyföldi város lakói és az Erdély más pontjáról érkezettek nagy tömegben vettek részt, az utcák zsúfolásig megteltek.
A háromszéki fôváros központjában lévô nagyszínpadon több együttes is fellépett, megannyi mûfajt képviselve. A Tamás Áron Színház elôtti ideiglenes mûjégpályán hoki-bemutatót szerveztek. Közben a fôtér épületein fényfestészeti alkotásokat láthatott a közönség a reneszánsz virágmintáktól egészen a graffitiig.
A városházán és a megyeházán a román, a magyar és az uniós zászló egyaránt kint volt, de minden EU-tagállam lobogóját is kitûzték. Az Európai Unió zászlaját helyi idô szerint éjfélkor vonták fel, az eseményt tûzijáték és léggömbparáde kísérte.
Albert Álmos polgármester és Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke a színpadon kívánt boldog új évet, a közönséggel együtt elénekelték a székely himnuszt.
Reflektorok, színpompás fénydíszletek rengetegében üdvözölte Romániát és a románokat Traian Basescu elnök Bukarestben helyi idô szerint éjfélkor abból az alkalomból, hogy e pillanattól az ország az Európai Unió tagjává vált.
Az Egyetem téren és a környezô utakon hömpölygött a tömeg a nagy ünnepség helyszínére, ahol pontban éjfélkor az államfô fennkölt hangon köszöntötte a románokat, üdvözölve, hogy ettôl a pillanattól az ország az Európai Unió tagjává vált. Néhány perccel korábban a magas rangú külföldi vendégek egyenként üdvözölték néhány mondatban Romániát. Így Göncz Kinga magyar külügyminiszter angol és magyar nyelven gratulált a románoknak – a romániai magyar közösséget is üdvözölve – az EU-csatlakozás alkalmából.
Az ország minden megyeszékhelyén felvonták az Európai Unió zászlaját. A kormányhivataloknak otthont adó Victoria-palota elôtt helyi idô szerint este fél nyolckor kezdôdött a fennkölt ceremónia. Traian Basescu államfô és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök együtt vonult el a katonai díszsorfal elôtt, majd rövid beszédben üdvözölte a vendégeket. A meghívottak sorában ott volt Olli Rehn, az Európai Unió bôvítési biztosa, Margot Wallström kommunikációs biztos, Josep Borrell, az Európai Parlament elnöke, Frank-Walter Steinmeier német, Göncz Kinga magyar, Ivailo Kalfin bolgár és Per Stig Moller dán külügyminiszter is.
Tariceanu hangsúlyozta: Románia bizakodással tekint a jövôbe, tudva, hogy elsôsorban saját erejére támaszkodva boldogulhat, de számíthat a nagy európai család szolidaritására, támogatására is. Basescu arra hívta fel a figyelmét, hogy az európai integráció legfôbb szempontja a térség békéjének és biztonságának szavatolása.
Göncz Kinga leszögezte: Románia csatlakozása elôsegíti az ország fejlôdését, a román–magyar kapcsolatok elmélyítését. Emlékeztetett arra, hogy a csatlakozás megvalósulásában a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) is nagy szerepe volt.
Az Európai Unió remélhetôleg nem csupán gazdasági közösség lesz, hanem az európai értékek közössége is – fogalmazott a magyar politikus, példaként említve az emberi és a kisebbségi jogok tiszteletben tartását. A miniszter-asszony megállapította: egy adott ország számára szellemi gazdagságot jelent, ha többkultúrájú, többnemzetiségû. Ungureanu kifejezte reményét, hogy a közös integrációs szervezetben a két ország közötti párbeszéd folyamatos lesz.
Göncz Kinga jelezte, hogy a jövôben Románia és Magyarország elsôsorban az energiapolitika terén, a Nyugat- Balkán kérdésében, valamint az EU keleti szomszédság-politikájának a témájában folytathat szorosabb együttmûködést.
Fülöp Dénes 1938. május 18-án született Gegesben. Szülôfalujában és Makfalván járt iskolába, Székelykeresztúron szerzett tanítói diplomát, oktatott Kendôben és Márkodon, a Bekecs alján. Elvégezte a marosvásárhelyi tanárképzô fôiskolát, magyar nyelv és irodalom – történelem szakon. Haláláig Makfalván tanárkodott. 1966-ban szakdolgozatként megírta Makfalva történetét. Összegyûjtötte Makfalva helyneveit, ez megjelent az ELTE-füzetek sorozatban, 1998-ban Budapesten. Összegyûjtötte a makfalvi helyi legendákat, ezek (más szerzôk gyûjtésével egyben) a Beszélik rólunk, magyarokról... címû kötetben jelentek meg (Budapest, 1999). Pedagógusként a legjobbak közül való, cikkei rendszeresen jelennek meg a magyari lapban és a Tanügyi Újságban. A tanárképzô fôiskola évente küld hozzá végzôsöket tanítási gyakorlatra. Elsô fokozatú dolgozatának címe: Makfalva község néprajzi múzeumának megszervezése és mûködtetése, az iskolai kis etnográfusok körének hozzájárulása a néprajzi anyag feltárásához, gyûjtéséhez és rendszerezéséhez (1975). 1970-ben az új mûvelôdési otthonban már kiállítják az összegyûjtött néprajzi anyagot, 1974-ben pedig a néprajzi múzeum rendelkezésére bocsátják az 1812–13-ban épült boltíves Dósa-kúriát. A múzeum 1975-ben nyílt meg. 2004 júliusában, a múzeum 30 éves évfordulóján felavatták a szövôszobát, amely Fülöp Irén munkáját és Zsigmond Dánielné Bernád Ilona adakozását dicséri.
Fülöp Dénesnek nem kis része volt abban is, hogy az iskola 1999-tôl a Wesselényi Miklós nevét viseli. Példamutató munkássága olyan szellemi és erkölcsi hitelt jelentett, amelyre ma is építhet az oktatási intézmény.
Makfalva azon ritka községek közé tartozott, ahol 1969-tôl 1989-ig irodalmi színpad mûködött. Ennek a szervezôje-motorja is Fülöp Dénes volt, akit felesége, Fülöp Irén minden munkájában szívvel-lélekkel támogatott. A tanár házaspár köré szervezôdött a falu értelmiségi rétege, írókat, költôket hívtak meg, felolvasó és szavalóesteket tartottak. A közremûködôk között van Zsigmond Kálmán, Dósa Albert, Péter Ödön, László János, Seprôdi Júlia, Rózsa Magda, Mihály Anna, Kálmán Klára.
Híre van a makfalvi képzômûvészeti alkotótábornak. Elôzménye az 1990-ben életre hívott Wesselényi Közmûvelôdési Egyletben folyó élénk tevékenység, melyet szintén a Fülöp házaspár irányított. Az egylet tánccsoportot, irodalmi kört mûködtetett, képzômûvészeti tárlatokat szervezett. Molnár Dénes, Kusztos Endre, Bocskay Vince, Kuti Dénes állított ki, majd 1992-tôl indult a nyári alkotótábor, melynek vendégei között, az említettek mellett, olyan alkotókat találunk, mint Kedei Zoltán, Maszelka János, Hunyadi lászló, Kákonyi Csilla, Fekete Zsolt, Suba László, Sz. Kovács Géza, hogy csak néhány nevet említsünk. A mûvésztábor 1999-ben felvette a néhai Nagy Pál marosvásárhelyi festômûvész, tanár nevét.
Fülöp Dénest 1996. december 29-én elszólította közülünk az Úr. E sorok írója személyesen ismerte, aki atyai barátját tisztelhette benne. Örömmel tapasztalom, hogy a szellemi magvak, melyeket elvetett, termékeny talajba jutottak. Úgy képzelem Ôt, mint egy szobor talapzatát, amelyre bízvást fölkerülhet a mû, mert idôtállóan: megtartja. Ilyen alapozó személyiség volt Fülöp Dénes. Makfalva elsô írásos említésének 500. évfordulóját minden bizonnyal megünneplik 2007-ben. Illô és méltányos Fülöp Dénes legmaradandóbb megvalósítását, a néprajzi múzeumot errôl a csendes szavú, de vasakaratú tanárról elkeresztelni – hadd hirdesse homlokzatán az ô nevével azt, amit Arany János két sorba sûrítve így fogalmazott meg:
Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben,/ Ember lenni mindég, minden körülményben.
Most, hogy végre bekerültünk a milliomosok és boldog tekintetûek gömbölyített (globalizált) klubjába és országunk úgy ragyog, mint a télifán a karácsonyi gömb, amit a Sánta Klausz és az angyalka együttes erôvel cipelt be, megkérdeztünk több járókelôt is, hogy mit vár a Uniótól. Egy idôsebb, minden bizonnyal hallókészülékes nyugdíjas még vissza is kérdezett, valószínûleg nagyot hallott, mert azt tudakolta tôlünk, hogy, tényleg kíváncsiak vagyunk arra, mit vár ô a Szovjetuniótól?!! Ô speciel semmi különöset, a régi Doxa órájáról már lemondott, csupán a bátyját szeretné viszontlátni, aki a minap, vagyis 1943-ban írt utoljára a Volga mellôl, de azóta semmit sem tud felôle. Különben is biztos forrásból tudja, hogy a Szovjetunió szertefoszlott, úgy, hogy legyünk szívesek és ne maceráljuk ôt fölösleges marhaságokkal.
Fejbevágott egy vastag szatyorral, melyben vadonatúj guberátori szerencséjét cipelte, azaz egy kis karácsonyról maradt szaloncukor-burkolatot és narancshéjat, jószagú használt pézsét és finom dobozokat.
Egy második járókelôt, aki süketen kóválygott az utcán újév hajnalán, mi szállítottunk be a központi orr- fül- és gégészeti gyógy-mûvekhez, ugyanis megsiketült a folytonos petárdarobbantásoktól és pezsgôsüveg-durrogtatástól, a tûzijátékoktól mostanság folyton bepisil, ámbátor civilben hivatásos tûzszerész, de csak ihol, az Unió küszöbén érte utol az anyukája réges- régi figyelmeztetése arról, aki a tûzzel játszik... Érdekes, korábban nem. Szerinte is van valami a levegôben, ami korábban nem volt. Lehet, hogy a dobhártyája?
Egy fiatalember, vállalkozóként mutatkozott be: éjt tesz nappallá, használt napokat cserél kataszteri holdakra jutányosan, vagy félholdakat félôs ötágú csillagokra, szóval azt mondta, hogy már most kérjünk bocsánatot az Uniótól, mert azok tévedni tetszettek, amikor minket és a bolgárokat is betuszkoltak, szerinte ugyanis lesz még ennek akkora böjtje, de a felesége erélyesen szájon vágta, hogy ne ökörködjön, még feljelenti valaki Brüsszelben s akkor megnézheti magát. Erényesen elcipelte férjét a beóvatosítóba.
Szerettünk volna végre valami vidámat és optimistát is hallani, ezért megállítottuk Richtzeit nénit, aki kilencvenhét éves és a befagyott Poklos-patak jegén csúszkált piros ruhácskájában.
Mit vár az Uniótól, Pirke néni?
Unió, unió, ja tudom, a perszonál unióról beszélsz, ugye, arról amikor Ferenc Jóska egyszerre volt császár és király. Régen volt. Tudod, azért még a tót, akarom mondani, a Ficó meg a Slota mindent megadna, hogy a magyarok királya is lehessen, csak hát ami vót, elmúlt. Nos, édös gyermekem, elárulok egy titkot: a fiam vízitündér Sanghájban egy buddhista delfinnöveldében, szeretnék hozzá eljutni a nyáron. Most gyakorolok.
Buddhista delfinnövelde?!! – hitetlenkedtünk.
Igen, barátocskám, hangsúlyozta oktató fölénnyel, ma már Kínában is lehetséges a vallásos intézményalapítás. Nem tudtad?
Idén Magyarországon nem a Tv2 nyerte az év végi nézettségi versenyt, ugyanis már december 24-én "elpofozta" az RTL Klub, olvasom egy értékelésben. A szenteste legnépszerûbb mûsora a teljes lakosság körében, az AGB Nielsen statisztikai adatai szerint nem Jézusról, Máriáról, Józsefrôl vagy akár a Mikulásról szólt, hanem egy kisegérrôl. A Stuart Little címû családi vígjátékot 1.770.884-en látták az RTL Klubon. Váltakozó szerencsével folyt a versengés, a szilveszteri mûsorok közül nekem is az RTL-é tetszett: fényesebb, nagyvilágibb, profibb volt, mint a többi. * A Szabó Magda regényébôl készült Régimódi történet címû tévéjátékot sokan nézték az M1-en, de "a reklámbevételeket generáló" 18 és 49 év közötti célcsoportot nem igazán tudta megszólítani. Magam is csalódtam a tévéregényben: úgy összezsugorították, mintha a Háború és békét mesélnék, képregényben. * Június 11 óta szünetelt az egyetlen magyar nyelvû kvízmûsor, a Legyen ön is milliomos! Arca: Vágó István, visszatért. Másodikától ismét van játék. A mûsor 2000. február 29-én indult az RTL Klubon. Nézôk millióit szegezte a képernyô elé, sokan a show-nak köszönhetik millióikat. Egy csongrádi tanárnô elsôként nyert 10 millió forintot. A mai napig postásként dolgozó Némedi Józsefnek egyemberként szurkolt az ország. Húszmillió forintra válaszolt. * Azelôtt Pécsi László kápráztatta el tudásával és lélekjelenlétével a közönséget, elvitte a negyvenmilliós fônyereményt. * Mondják, ez az egyik legszínvonalasabb és legsikeresebb kvízshow a világon. Külföldi társai hamar "elfáradtak", Magyarországon maradt a leghosszabb ideig képernyôn. * Szilveszterkor egy korábbi adást tekinthettünk meg a Heti Hetes sztárjaival. (A nyereséget jótékony célra fordították.) Vágót szinte kiütötte Gálvölgyi János, aki egyszemélyes show-vá emelte a kissé együgyû kérdezz-feleleket, a közönség kitörô tapsa közepette. (Néha Vágó is pironkodik a kérdések miatt, ha azok inkább a memóriára hajaznak, nem a mûveltségre.) * Az igazsághoz tartozik, hogy a TV2-n is humoristák szerepeltek Gundel Takács Gábor Áll az alkujában. Ott is pénzre megy a játék, ám értelmi tétje nincs, a vakszerencse parancsol. Viszont százmillió a felsô határ, egyvalaki már el is vitte a hatalmas summát. Ja, és a TV2-n volt a Sas-kabaré, az sem volt rossz. * Január 2-án újraindult a kvíz az RTL-en, Vágó István elemében van, esténként fél kilenctôl lehet szurkolni a versenyzôknek. Aki rögtön kihull, nem kell mindjárt hazautaznia, kap még esélyt a megmérettetésre – ennyi az újévi bónusz.
A vasárnap és hétfôn Nagyszebenben szervezett "integrációs szilveszter" és az európai kulturális fôváros felavatási ünnepsége közel 600.000 euróba került, nyilatkozta a Mediafaxnak Marius Constantin, a Nagyszeben Európai Kulturális Fôváros 2007 Egyesület titkára.
Megközelítôleg 100.000 eurót fizetett a Mûvelôdésügyi Minisztérium a Nemzetek Filharmóniájának koncertjére, amelyet a Thalia teremben tartottak hétfô este, és amelyen Traian Basescu államfô és Calin Popescu Tariceanu kormányfô is részt vett.
A helyi önkormányzat mintegy 500.000 eurót adott az eseménysorozat költségvetésébe, amivel fedezték az East 17 és a Phoenix újévi koncertjeit, illetve a hétfôi – Nagyszeben – európai kulturális fôváros 2007 eseménysorozat elsô napjának rendezvényeit.
A legnagyobb honoráriumot – mintegy 300.000 eurót a francia Groupe F cégnek fizették ki, amely a grandiózus zenei, fény- és pirotechnikai elôadást szervezte.
Az európai fôváros felavatási ünnepsége éjfél után Chris Norman koncertjével zárult.
Nagyszeben az elsô olyan város, amely 2004-ben nem európai uniós tagország váro-saként elérte, hogy európai kulturális fôvárossá nevezzék ki.
Egy éven keresztül 220 kulturális program zajlik le Szebenben.
Bálint Tibor 1932. június 12-én született Kolozsváron, és 2002. január 28-án hunyt el ugyanott. A nyáron lenne 75 éves. Özvegye, Bálintné Kovács Júlia levelet írt a sajtónak, amelyben az áll, hogy a Kolozsvár Társaság, az Erdélyi Magyar Írók Ligája (EMIL), és akik még vállalják, kétnapos emlékülést szerveznének. A Református Kollégium udvarán emléktáblát helyeznének el, jutalmaznák az alkalomra a Polis Kiadó által szerkesztett Emlékkönyvvel. "A konferenciára külföldi irodalomtörténészeket, régi barátokat is meg szeretnék hívni, akikkel az események végén itt, az író egykori lakásán találkoznánk. Kántor (Lajos sz.m.) giccsesnek mondotta, de én családi használatra a kertünkben szeretnék felállítani egy haranglábat egy kis haranggal, egyik legszebb írására, az Egyszer én is harangoztamra emlékeztetve. (Egy mini Panaszfal, és Brueghel után szabadon egy két méter tízcentis Bábeltornya már van... Egyelôre elég ennyi? Szívesen fogadok bármilyen ötletet, aztán együtt, akik szerettük Tibort, megbeszéljük, hogy mi jó, mi nem." (A szerzô özvegyének e-mail címe: balint.julia@gmail.com)
A Szent-Györgyi Albert Társaság a Szatmárnémeti-Németi Református Egyházközség, a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés, a szatmárnémeti MADISZ, a szatmárnémeti Szentlélek plébánia, az Ady Endre Társaság, a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége (KÓTA) szakmai támogatásával 2006. január 26-28. között rendezi Szatmárnémetiben a XVI. Hajnal akar lenni népdaléneklési versenyt (HAL), a világon bárhol élô magyar mûkedvelô népdalénekesek számára. Harmadik alkalommal a rendezvény történetében a KÓTA a népzenei szólóénekesek országos szintû minôsítését is megejti. A minôsítéssel (különbözô fokozatok, bronz, ezüst, arany, Arany Páva-díj) egy idôben a zsûri hasznos szakmai tanácsokkal látja el a fellépôket. (Az Arany Páva-díjban részesülôket a KÓTA meghívja az Országos Arany Pávás Népzenei Gálára!) Részt vehet bárki, aki betöltötte 12. életévét. Felsô korhatár nincs. A versenyzôk küldjék el a Szent-Györgyi Albert Társaság címére (440030 Satu-Mare, Mihai Viteazul 10. E-mail cím: csirak@sm.rdsnet.ro) jelentkezési lapjukat, melyen a következô adatokat kell feltüntetni: név, születési adatok, lakcím, telefonszám, e-mail cím, foglalkozás, a versenyprogram dalainak, dalcsokrainak leírása, megnevezése, az eddig elért eredmények, minôsítések felsorolása. A versenyzôknek rendelkezniük kell iskolájuk vagy valamelyik mûvelôdési intézmény, népdaléneklési verseny rendezôségének ajánlásával. Javasoljuk elôdöntôk, válogatóversenyek rendezését, a megyét, térséget képviselô versenyzôk elôzetes rostálását. Minden versenyzônek két dalcsokorral kell jelentkeznie, vagy egy ballada- és egy dalcsokorral. Törekedjenek régi stílusú dalokból meríteni. Egy dalcsokor elôadási idôtartama nem lehet több 4 percnél. Népies mûdalokat és feldolgozásokat nem fogadunk el. A versenyzôk szólóban vagy hangszeres kísérettel is énekelhetnek. Ajánljuk, hogy a versenyen népviseletben vagy stilizált népviseletben jelenjenek meg. Akik a fenti elvárásoknak megfelelnek, díjtalan ellátásban részesülnek, azaz szállást, étkezést kapnak. Kísérôket 160 lej/fô (10.000 Ft/fô) részvételi díj kifizetése esetén fogadunk. (A díj tartalmazza a kollégiumi szállás, étkezés, programlátogatás költségeit.) Útiköltséget nem tudnak megtéríteni.
A XVI. Hajnal akar lenni népdaléneklési versenyhez táncházi est kapcsolódik, zárásképpen a gálán fellépnek a verseny legjobbjai, valamint a Magyar Folk Trió és dr. Gerzanics Magdolna. Jelentkezési határidô 2006. január 22. A verseny elsô három helyezettje, az énekesek által megszavazott legjobb énekes és a közönség kedvence pénzjutalomban részesül, továbbá a támogatók, rendezôk, felajánlók különdíjakat is osztanak. Amennyiben a jelentkezôk a HAL keretében a KÓTA- tól minôsítést is kérnek, akkor a www.kota.hu honlapon található népzenei minôsítési adatlapot is töltsék ki, és mielôbb küldjék vissza Rozgonyi Péterné, a KÓTA népzenei elôadója címére: kota@kota.hu, vagy postán: KÓTA 1014 Budapest Szentháromság tér 6. (Info: 00/36/1/2253713.) (A minôsítésért nem kell külön fizetni.)
A betegszabadság rendszerét szabályozó 2005. évi 158-as számú sürgôsségi törvényerejû kormányrendeletet 2006. április 20., 27. és május 4-i lapszámban részletesen ismertettük, Most a Hivatalos Közlöny 2006. november 6-i számában közölték a 2006/399. számú törvényt, amely elfogadja és egyben megváltoztatja a 2005. évi 158-as számú, a betegszabadságok és az ezért járó táppénzekrôl szóló sürgôsségi törvényerejû kormányrendeletet. A következôkben ismertetjük az új szabályozásokat.
1. Kiterjesztették a betegszabadságra és a táppénzre való jogosultságot azokra a személyekre is, akik 2006. január 1. elôtt társadalombiztosítási szerzôdést kötöttek szülési szabadság és beteggyermek- ellátási jogosultságra.
2. Az eddigi 0,75 százalék helyett 0,85 százalékkal kell csökkenteni a munkáltató által befizetendô hozzájárulást (CASS), és az ennek megfelelô összeget arra az alapra kell utalni, melyet kizárólag a betegszabadságért járó táppénzek kifizetése céljából hoztak létre. Megjegyzendô, hogy ez visszamenôleg 2006. január 1-jei hatállyal érvényes.
3. Ha egy vállalkozás keretében egy hónapi, a betegszabadsági táppénzalap terhére kifizetendô táppénzjárulék értéke nagyobb, mint a béralap 0,85 százaléka, akkor a táppénzeket a következô hónapokban keletkezô alapokból kell kifizetni, az esetleges év végi deficitet az alapnak nyújtandó költségvetési hitelekbôl.
4. A betegszabadságért járó táppénzt nem szabad kifizetni a munkavállaló 6,5 százalékos és a munkaadó 6,15 százalékos befizetésébôl.
5. A munkaadó havonta köteles benyújtani az egészségügyi biztosítási hivatalokhoz a betegszabadságért járó táppénzalapra történô befizetések és a táppénzben részesülô alkalmazottak név szerinti listáját tartalmazó kimutatásokat. A 0,85 százalékot a Pénzügyi adótörvénykönyv (Codul fiscal) szerint jövedelemadói a béralap figyelembevételével kell kiszámítani.
6. A betegszabadságért járó pénzalap- hozzájárulást kell befizetni az üzemi balesetek és a szakmai betegségek után kifizetett táppénzek esetében is. Ez a kötelezettség a munkaadót, illetve az üzemi balesetek esetében a szakmai betegségekért járó pénzalapot terheli.
7. Az újonnan bevezetett határértéket, a 0,85 százalékot nem lehet nagyobb összegre alkalmazni, mint a szóban forgó hónap egészségügyi biztosítással rendelkezô alkalmazottak létszáma és a 12 országos legkisebb fizetés szorzatának összege. Azoknak a személyeknek az esetében, akik nem mint alkalmazottak rendelkeznek egészségügyi biztosítással (vállalattulajdonosok, részvényesek, adminisztrátorok, családi társaságok tagjai, egyéni gazdasági tevékenységet végzôk) a 0,85 százalékos betegszabadságért járó táppénz-hozzájárulást nem lehet nagyobb összegre alkalmazni, mint 12 országos legkisebb fizetés értéke.
8. Lényeges változás az is, hogy az eddig érvényben levô rendszer helyett, miszerint az alkalmazottak létszáma alapján határozták meg azt a betegség kezdetétôl számított 7-17 napig terjedô idôszakot, amelyre a táppénzfizetési kötelezettség a munkaadót terhelte, most a létszámtól függetlenül ezt a betegség kezdetétôl számított 5 napra csökkentették.
(Folytatjuk)
Mellau György
Marosvásárhely:
• A fôtéri Aesculap (Gyôzelem tér 35. szám, telefonszám 266-649), a B&B (Rózsák tere 16. szám, telefonszám: 260-103), a Pharma Plus (1918. December 1. út 182-184. szám, tel. 246-859) és a Royal (Köztársaság utca 15. szám, tel. 311-602) gyógyszertár állandó jelleggel nyitva tart. Naponta 8-20 óra között tart nyitva a Sensiblu 1 (Rózsák tere 36-38. szám, tel. 264-206), a Sensiblu II (1918. December 1. út 219. szám, tel. 244-311) és a Sensiblu III (1848. út 23/A szám, tel. 223-842); a kövesdombi Aesculap (1848. út 37. szám, tel. 237-026) és a Superfarm (Bazsalikom utca 7. szám, tel. 249-033).
• Vasárnaponként 9-13 óra között a Belladonna (Rodnei utca 59. szám, tel. 269-971), 10-16 óra között a City Pharm (Gh. Marinescu utca 60. szám, tel. 210- 654), 8-14 óra között a City Pharm (1848 utca 71. szám, tel. 251-680), 9-13 óra között a Diamant (Cutezantei utca 13. szám, tel. 255-515), 9-13 óra között az Euphorbia (Koós Ferenc utca 1/A. szám, tel. 227-158), 9-13 óra között az Explorer (Dózsa György utca 181. szám, tel. 252-422), 8-13 óra között a Farma Dan (1848 utca 15. szám, tel. 231-233), 8-14 óra között a Farmator Plus (Állomás utca 1. szám, tel. 225-469), 8-14 óra között a Firu-Farm (Horea utca 43. szám, tel 261-357), 9-14 óra között a Melinda (1918. Dec. 1. utca 249/1. szám, tel. 240-687), 9-13 óra között a Naturalia (Pandúrok utca 100. szám, tel. 266-733), valamint 9-13 óra között a Salix (Pandúrok utca 113. szám, tel. 258-622) gyógyszertár tart nyitva.
Segesvár:
• Január 6-án, szombaton 8-20 óra között a Gentiana I. (Herman Oberth u. 45. szám, tel. 771-831), este 8 órától vasárnap reggel 8-ig az Aesculap 43 (Herman Oberth u. 22. szám, telefon: 779-913), vasárnap 8-20 óra között a Gentiana I., este 8 órától hétfô reggel 8-ig az Aesculap 44 (Zaharia Boiu 44. szám, tel. 777-735) tart nyitva.
Szászrégen:
• Szombaton 8-20 óra között a Medifarm (tel. 520-771, Petru Maior utca 5. szám), és a Lotus (Iskola u. 11/1-2. szám, tel. 511-298), 20 órától vasárnap reggel 8 óráig az Aesculap 25 (Petru Maior utca 2. szám, tel. 511-892); vasárnap reggel 8 órától este 8-ig a Lotus, 20 órától hétfô reggel 8 óráig a Catena (M. Eminescu utca 8. szám, tel. 511-200) szolgálja ki a hozzájuk fordulókat.
Marosludas:
• Szombaton 8 órától 18 óráig a Panax (1918. Dec. 1. út 15. szám, tel. 414- 604), míg 18 órától vasárnap reggel 8 óráig az Aesculap 38 (1918. Dec. 1. utca 30. sz., tel. 411-501) tart nyitva. Vasárnap reggel 8 órától 13-ig a Panax, míg 13 órától hétfô reggel 8 óráig az Aesculap 38 szolgálja ki a hozzájuk fordulókat.
Dicsôszentmárton:
• Szombaton 13 órától hétfô reggel 8 óráig az Aesculap (Szép utca 1. szám, tel. 443-672) tart ügyeletet.
Túraajánlat
A múlt év utolsó túraajánlata is e vidékre kalauzolta el az olvasót. Most egy másik mûemléket szeretnénk a figyelmükbe ajánlani: Nyárádszentlászló unitárius templomát, melynek képét mellékeljük (Gáspár Melinda fotója). A mûemlék templom dombon magasodik, valamikor a 14. században kôbôl épült, gótikus stílusban. A legenda szerint itt pihent meg Szent László király, az ô tiszteletére szentelték. Érdekes a torony, hisz alulról külsô bejárata nincs, régen kôdobórésekkel ellátott tornáca volt, elmozdítható lépcsôzettel. A templom menedékként is szolgáló, vártemplom jellegû.
A gótika korát idézô kapuja, freskótöredékei, ablakai a múltról beszélnek, de a mának és a jövônek szól az évek óta megszervezett, Szent Lászlóról elnevezett települések találkozója, az épülô-szépülô település.
Ezért gondoltuk, hogy jó itt kezdeni az évi túrázásaink sorát, hisz a restaurálási munkákban újjáéledô templom jelképe is lehet jobb évet, szebb jövôt remélô hitünknek.
Ezt kívánjuk az új esztendôben rovatunk olvasóinak.
Az Erdélyi Kárpát Egyesület Marosszéki Osztálya nevében,
Kerekes Ibolya
Múlt héten egyik olvasónk a következô panasszal kereste fel a Népújságot: "a házmester mindig azt erôsítette, hogy minimum egy személyt kötelezô bejelenteni egy tömb- házlakásban. Amikor kifüggesztették a legutóbbi közköltséget, kiderült, hogy legalább három helyen 0 személy van beírva, holott elég magas a fogyasztás és köztudott, hogy legalább kettôben laknak."
A probléma megválaszolása ügyében fordultunk Dumitru Rushoz, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal belsô auditáló ügyosztályának vezetôjéhez, aki elmondta, hogy már nem létezik szabályozás a minimum egy személyre vonatkozóan, hanem annyi személyt kötelezô bejelenteni, ahányan laknak. A 400/2006-os számú kormányhatározat kimondja, hogy azokat a személyeket, akik ideiglenesen laknak a lakásban, látogatóban vannak, vagy a nap folyamán házimunkát végeznek a tömbházban, 15 napon belül be kell jelenteni (házvezetônôk, nevelônôk, éjjeliôrök és más olyan személyek, akik beleillenek a fentebb felsoroltak közé). A bejelentésük a lakás tulajdonosának kötelessége, habár ezt a tömbházban élôk is megtehetik. Ha a bérlôk valamelyike egy bizonyos ideig nem tartózkodik a lakásban, elutazik valahová, akkor kérést kell letennie a lakótársulásnál, hogy arra az idôszakra vonják ki a közköltség fizetése alól (minimum 15 nap).
(ferencz)
A hideg évszak szükségessé tette a központi és helyi fûtôalkalmatosságok üzembe helyezését mind a cégek, kereskedelmi egységek, mind a tömbházak és lakóházak esetében. Az üzembe helyezés gyakran sietve vagy felületesen, rögtönzött módon történik, esetleg a fûtôalkalmatosság elôzetes ellenôriztetése nélkül. Súlyosabb az, amikor meghibásodással helyezik üzembe a fûtôalkalmatosságokat, mert azok tûz- vagy robbanásveszélyt jelenthetnek.
Az elôzô évek tapasztalata azt mutatja, a legtöbb tûz a hideg idô beálltával keletkezett, ezek okát a fûtôalkalmatosságok nem megfelelô használata képezte. Nem csak jelentôs anyagi károk adódtak, hanem emberéletek is veszélybe kerültek.
A tûzesetek leggyakoribb oka: a fûtôalkalmatosságok ôrizetlenül hagyása; gázszivárgás; nem megfelelôen szigetelt fémkürtôk és kémények; a fém és csempe fûtôtestek túlhevítése; tûzgyújtásra használt gyúlékony folyadékok; meghibásodott, rögtönzött, vagy gyúlékony anyagok közelében elhelyezett rezsók és hôsugárzók stb.
A tûzesetek vagy azok következtében keletkezô robbanások megelôzésére a következô intézkedéseket kell alkalmazni:
– a fûtôalkalmatosságok és berendezések, a gázzal mûködô tápberendezések a füstkémények ellenôrzése engedéllyel rendelkezô személy által;
– tilos a meghibásodott, rögtönzött, tûz és robbanásveszélyt jelentô anyagok közelében elhelyezett rezsók és hôsugárzók használata;
– a földgáz használati utasításának kifüggesztése, ismerete és tiszteletben tartása, valamint a fûtôberendezések és alkalmatosságok mûködési órarendjének ismerete;
– tilos a berendezések és fûtôalkalmatosságok ôrizetlenül hagyása és azok túlhevítése;
– az üzemelô kályhák közelében nem szabad a gyerekeket magukra hagyni;
– gyufa, gyújtó ne legyen elérhetô gyerekek számára;
– bútordarabot, ruhanemût vagy egyéb gyúlékony anyagokat nem szabad a kályhán, hôvezetéken vagy azok közelében elhelyezni;
– tilos túlterhelni a villamos hálózatot több nagyfogyasztónak ugyanarra a konnektorra való csatlakoztatásával;
– tilos nem megfelelôen méretezett biztosíték elhelyezése a biztosítéktáblában;
– tilos a meghibásodott, termosztát nélküli vagy olajos berendezés esetén a szivárgó villamossági fûtôtestek használata (robbanásveszély);
– tilos (hús)füstölôk improvizálása vagy azok elhelyezése épületek, melléképületek közelében;
– egy füstkéményre csak elôirányzott számú tûzteret szabad bekötni, amelyek fûtôanyaga nem különbözhet;
– az intézményeknél és kereskedelmi egységeknél ki kell nevezni és képezni a fûtôalkalmatosságok használatával megbízott személyt – áll abban a közleményben, amelyet a Maros Megyei Horea Katasztrófa- elhárító Felügyelôségtôl Lazar Daniel hadnagy juttatott el szerkesztôségünkbe.
A magas vérnyomással küszködô betegeket rendszerint eltanácsolják az alkoholfogyasztástól, a legújabb vizsgálati eredmények szerint azonban napi egy- két pohárka éppen jó hatással van és csökkenti a szívroham kockázatát – áll az Annals of Internal Medicine címû szaklapban kedden megjelent tanulmányban.
Több mint 11 ezer egészségügyi dolgozó férfi vett részt a kutatásban, amelynek eredménye szerint kevés vagy mérsékelt mennyiségû alkohol csökkentheti a szívroham kialakulásának kockázatát. A kedvezô hatás annak tulajdonítható, hogy az alkoholból lipoprotein, azaz úgynevezett "jó" koleszterin és véralvadásgátló anyag kerül a szervezetbe.
Az alkoholt rendszeresen fogyasztó személyek vérnyomása általában nagyobb eséllyel nô túl magasra, aki pedig keményen italozik, bizton számíthat korai halálra, mindazonáltal korábban is már számos tanulmány bizonyította, hogy a visszafogott alkoholfogyasztás jó hatással van az egészségre.
Az amerikai Harward egyetem és a hollandiai Wageningen egyetemének kutatói is ennek a tételnek az alapján kezdtek közös kísérletükhöz, amelyben arra a kérdésre kerestek választ, hogy vajon a magas vérnyomással bajlódó férfiak is ihatnak-e különösebb kockázat nélkül egy-egy pohárkával alkalomadtán.
A kutatók a vizsgálatba bevont 11711 egészségügyi dolgozó 1986 és 2002 között felvett adatait elemezték, és úgy találták, hogy jelentôsen csökkent a végzetes és a nem végzetes kimenetelû szívroham kialakulásának kockázata azoknál a résztvevôknél, akik nem fogyasztottak többet napi két pohár italnál.
"A magas vérnyomástól szenvedô betegeket rendszerint elhalmozzák tanácsokkal, hogy miként változtassanak az életmódjukon, az alkoholt mérsékelt mennyiségben fogyasztó betegek viszont nyugodtan megtarthatják ezt a szokásukat" – mondta Joline Beulens, az amerikai-holland kutatócsoport vezetôje. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy két pohár a felsô határ és "nem szabad, hogy az eredmények könnyelmûsködésre csábítsák a magas vérnyomásos férfiakat."
A kutatók a tanulmányban arra is felhívják a figyelmet, hogy eredményeik csak az egészségügyben dolgozó férfiakra érvényesek, és bizonytalan, hogy alkalmazhatóak-e nôkre vagy más foglalkozást ûzô férfiakra.
Erdôszentgyörgyön gyûltek össze a Szováta körzet IV. osztályos tanulói, valamint a kísérô tanítónôk.
Fonó hangulatát keltette az az osztályterem, ahol a kemény próbára sor került. Kosárban bontani való paszuly, egy másikban gyönyörû kukoricacsövek, amelyek morzsolásra vártak. Ilyen helyrôl nem hiányozhatott a fonókerék és az ízléses népi kézimunka. Szemet gyönyörködtetô volt a sok székely ruhás gyerek és az ugyancsak székely ruhában sürgölôdô vendégfogadó tanítónô.
A verseny nyitányát Bakó Gabriella tanítónô csodálatos népdalai jelentették.
A részt vevô 12 csapat bizony keményen dolgozott. Volt nyelvi próba, olvasás és dramatizálás. A szervezôk által választott mottók:
"Eleink szokását meg kell becsülni."
"Nem elég magyar anyanyelvûnek születnünk, tanulnunk kell magyarul a sírig."
Ezen aranymondásokhoz igazodva alaposan átgondolták a verseny menetét. Minden másodpercet hasznossá, hatékonnyá varázsoltak. Míg a bírók (kiiktatva a zsûri kifejezést, ami nem illett a székely ruha mellé) értékeltek, addig a gyermekek hópelyheket, karácsonyfát, karácsonyi üdvözleteket, diómadarat és nem utolsósorban kóréhegedût készítettek, amit meg is szólaltattak. Közben két népdalt is tanultak. A három bíró: Kovrig Magdolna magyar szakos tanárnô, Erdôszentgyörgy szellemi életének irányítója, érdemesnek találta részt venni és tárgyilagosan mérlegelni a megmérettetésen, és két fiatal bíró: Varga Éva és Bíró Éva tanítónôk. A próbák során elért pontszámokat egy-egy karácsonyfára gyûjtötték a csapatok. Összegzésként:
III. díj az erdôszentgyörgyi Mester csapat: Pál Imola Gabriella, Barabás Hunor, Polotca Barna, tanítónôjük Györfi Melinda.
II. díj: a gyulakutai Tulipán csapat: Kerekis Nóra, Bálint Richárd, Tordai Loránt, Szabó Irén tanítónô tanítványai.
I. díj: a nyárádremetei Kristály csapat: Kakucs Dorottya, Kovács Melánia, Turóczi Botond, Lakó Anna tanítónô tanítványai.
Sok sikert kívánunk e három csapatnak a megyei megmérettetésen.
Nemcsak ez a 9 tanuló nyert, hanem minden résztvevô. A verseny után felszabadult hangulatban ismerkedtek, társalogtak a gyerekek.
Záróakkordként a helyi táncosok bemutattak egy néptáncot, amit Gyarmati Zoltán tanító tanított.
Köszönjük azt a szép napot Nagy Kinga Erika, Bako Gabriella, Tamás Emese, Györfi Melinda, Bakó Erzsébet, Személy Gál Tünde, Fodor Ildikó és Csiszér Katalin tanítónôknek.
Lakatos Irén tanítónô
Az elmúlt szûk húsz évben három nevezetes szilveszterem volt. 1989-ben már nem köszöntött a "Kárpátok géniusza", és anyanyelvemen is olvashattam a képernyôn: Boldog új évet kívánunk! Kétezer szilveszterén pedig megünnepeltem az ezredfordulót, s a képernyôn akárhova kapcsolhatok. Most pedig megcsodálhattam az elsô "uniós" szilveszter szép tûzijátékát. Talán nem is éreznôk az idô múlását, ha nem volnának jelentôs események életünkben. A zenekar pódiumának helyén ’89 decemberében tankok álltak tetejükön géppuskával. Ha a fénylô lövedékek akkor az ég fölé röpülnek, most hattal többen lettünk volna a téren. A most kirepülô zöld fénycsíkok senkit sem riasztottak meg, hanem azt sugallták, hogy rövid idô alatt mennyit változott körülöttünk a világ, mindnyájan egy jó diszkóban vagyunk.
Sok társaság pezsgôt bontott. Ebben semmi rossz nincs. Ha azonban az üveget a járda szélén hagyjuk, akkor már egyet "visszalépünk" kelet felé.
Én nem láttam összetört üveget, de hazatérésem után a televízió egyik csatornáján egy törött pezsgôs üveget filmezett a riporter Iasi utcáin, hozzátéve, hogy néhány sérülés is ebbôl származott. Egy-egy üveg nem az aszfalton, hanem az ünneplô társ fején tört el.
Vigyázzunk, hogy ezekbe a szilánkokba nehogy mi is belelépjünk!
Gagyi József
A Meggyesfalvi negyedben laktam, idén elköltöztem, de a lakásunkban a fiam lakik, így továbbra is kötôdöm e helyhez.
Úgy érzem, hogy a városnak ezt a részét mindig mostohagyerekként kezelték. Éppen ezért, amikor egyszer személyes ügyemet intéztem, arra kértem Dorin Florea polgármestert, hogy december folyamán juttasson a szép karácsonyi égôkbôl a Dózsa György utcába is. Ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó. Elvárnánk, hogy a város csillogásából oda is jusson egy kevés.
Streza Ilka
December 29-én kellemes hangulatú találkozót szervezett Vasile Ormenisan és Teofil Marian, a marosvásárhelyi Cromatic Tipo Kft. ügyvezetôi. A találkozón azok a nyomdászok vettek részt, akik a régi marosvásárhelyi nyomdában dolgoztak, hogy az óévet egy pohár pezsgôvel búcsúztassák és köszöntsék az újat.
A nyomdászok – szedôk, tördelôk, gépészek – a szervezôk jóvoltából ismét találkozhattak, s e találkozót évi rendszerességgel szervezik majd meg.
A Cromatic Tipo nyomda adminisztrátorainak meghívására több mint húszan jelentkeztek, köztük Mircse Dezsô, Váradi Árpád, Albert Viktor, Kálmán Katalin, Mosoni Éva, Mihai Frateanu, Bojan Cornel. A találkozás örömmel töltötte el a résztvevôket, melynek során sok kedves emléket elevenítettek fel. A volt munkatársak köszönetüket fejezték ki azért, hogy a nyomdaipari cég nem felejtette el a régi kollégákat, és kinyilvánították óhajukat, hogy ezután minden évben találkozzanak, boldog új évet, egészséget kívánva egymásnak.
Marin Caldarariu
A Kis-Küküllô Térségi Társulás Gyulakutai Szociális és Egészségi Központjában karácsonyi ünnepséget szerveztünk a Mozgássérültek Híd- Hálója program fiataljainak. A program anyagi támogatója: a Szülôföld Alap–Magyarország.
Fiataljaink a kistérségbôl valók: Erdélyi Otília, Szopos Enikô, Frunza Antónia, Madaras Ibolya, Kovács Árpád, Márton Zsuzsa, Petrás Attila, Bandi Csaba, Farkas György, Farkas József, Fülöp Judit, Orbán Ottó, Nagy Ágota, Bíró Melinda, Mitra Júlia, Kulcsár Katalin, Farkas Zoltán
A tizenhét fiatalon kívül a program állandó résztvevôi a fiatalok szülei vagy hozzátartozói. Célunk a mozgássérült fiatalok és családjaik számára a teljes élet megélése, a társadalomba való beilleszkedés biztosítása a megszerzett tudás segítségével és a közösség aktív részvételével. Jelenleg a második csoport fiatal tanulja a számítógép-kezelést (oktatójuk a szív-lélek ember Dónáth István), akik az ismeretek elsajátítása után számítógépet és internet- hozzáférést kapnak. Az elsô generáció már közel 7 hónapja él e lehetôséggel. A kapcsolattartás és a velük való törôdés viszont folytonos a program után is. Önkénteseink: Csont Ida pszichológus, Farkas Ilona pedagógus, Báthori István jogász, jómagam foglalkozunk velük és a szülôkkel. Sikerült kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatot kiépíteni, együtt közösséget formálni, csapattá fejlôdni, amelynek mindenki egyformán fontos építô eleme. Az ünnepre készülve Farkas Ilona óvó nénivel szép karácsonyi mûsort tanultak be a fiatalok.
Csont Ida és Farkas Ilona pénzalapot gyûjtöttek, hogy más ajándék is kerüljön a fenyôfa alá. Szép, tartalmas csomaggal leptük meg ôket. Köszönet mindezért sok j&oacu