Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 70 eurócent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 – euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

A politikai átrendezôdés idôszakát éljük, amikor minden lehetséges, de semmi sem biztos. A kormány átszervezését tervezi a hatalom, miközben a saját soraiban sem képes rendet teremteni. Az a jelenség, hogy Traian Basescu államfô a Demokrata Párt, illetve a Stolojan-féle szabad demokrata csatlósa kivételével lassan mindenkivel ölre ment, hogy a kormánypártok egymással, az ellenzék a kormánnyal, az ellenzék egymás között és amúgy mindenki mindenkivel vitatkozik, hogy a törvényalkotás helyett a parlament éppen népszavazás-mániában szenved, akkora zûrzavart teremtett a romániai politikai porondon, amilyenre a kommunizmus bukása óta nem volt példa.

Ha valaki tehát nem ismerné a bukaresti viszonyokat, azonnal elôrehozott választásokért kiáltana, azt gondolván, hogy ez lehet az egyetlen megoldás egy ilyen kusza helyzetben. A mai állapotok paradoxona azonban éppen az, hogy amennyiben bárkinek is valós érdeke lett volna az elôrehozott választások kiírása, ez már rég megtörtént volna. Valami azt súgja tehát, hogy a kormány átszervezése is megtörténik majd, hisz nagyon sok képviselô van tisztában vele, hogy egy esetleges új választáson már nem lenne esélye egy újabb mandátum szerzésére.

Az átszervezés módozatán persze lesz még némi vita, különösen, hogy a kabinet karcsúsítása nincs mindenkinek az ínyére, mégis egyre jobban körvonalazódó megoldás, hogy az anakronisztikussá vált integrációs minisztérium, a szállításügyi minisztériumról levált területrendezéssel egyesülve, egy területrendezési és régiófejlesztési tárcává váljon. Ennek az élére pedig a legnagyobb eséllyel Borbély László pályázik az RMDSZ részérôl, tekintve, hogy megbízott területrendezési miniszterként már bizonyított. Ez még akkor is igaz, ha a jelenlegi integrációs miniszter, Anca Boagiu (akit Jakab István, volt integrációs pénzekért felelôs pénzügyminisztériumi államtitkár összeférhetetlen személyiségnek minôsített) hevesen tiltakozott a hírre. A változatot az teszi valószínûvé, hogy a konzervatív pártvezér, Dan Voiculescu fantáziálásai az egyszínû liberális kormányról nyilvánvalóan megvalósíthatatlanok, az új kormányból az RMDSZ nem szorítható ki, s ha Nagy Zsoltnak sikerül az Európai Parlamentbe jutnia, Borbély marad a legfôbb jelölt egy miniszteri helyre.

Hogy megvalósul-e mindez, illetve mennyire lesz ez a lépés a magyar érdekképviselet hasznára, arra a jövô adja meg a választ. Az RMDSZ-nek gyakorlatilag azonban kötelessége kijátszani ezt a kártyát, hisz az uninominális szavazási hisztéria a következô választási ciklus eredményét ma még megjósolhatatlanná teszi.

554 küldött és közel 100 meghívott jelenlétében kezdi meg munkáját pénteken Aradon a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 8. Kongresszusa.

Mint a szövetség hétfôi közleménye is hangsúlyozza, az eseménynek rendkívüli fontossága van az RMDSZ számára, Románia európai uniós csatlakozása ugyanis új helyzetet teremt az erdélyi magyarság életében. Ezért az RMDSZ-nek oly formában kell módosítania szervezeti felépítését és programját, hogy ez európai perspektívát, korszerû megoldásokat kínáljon a magyar közösség sajátos problémáira – olvasható a dokumentumban. Az eseményre a szövetség 28 területi szervezete, 10 platformja, valamint a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) delegálja küldötteit.

Az elmúlt hónapokban az RMDSZ alapszabályzat- és programmódosító bizottságai összesítették és véglegesítették a módosító javaslatokat, amelyeket az RMDSZ "miniparlamentjének" is nevezett Szövetségi Képviselôk Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztetô Tanács (SZET) a február 17-én tartott együttes ülésén megerôsített.

A javaslatcsomag értelmében várhatóan megszûnik a Szövetségi Egyeztetô Tanács (SZET), helyébe pedig az Erdélyi Magyar Kulturális Autonómiatanács lép majd. Az RMDSZ politikusai szerint a szövetség programját azért is módosítani kell, mert idôközben számos célt – köztük az európai uniós csatlakozást – sikerült teljesíteni, másrészt pedig a dokumentumot hozzá kell igazítani a csatlakozás után megváltozott helyzethez. A szövetség vezetôi kifejtették: az RMDSZ választási programja a társadalom számos alapvetô kérdéskörét érinti majd, a mezôgazdaságtól az iparig, de az általános emberi jogok terén felmerülô problémákra is számos megoldást kínál.

Kovács Péter kongresszusi biztos közölte: a rangos eseményre több mint száz meghívottat várnak, köztük a romániai és magyarországi parlamenti pártok, valamint a határon túli magyar szervezetek vezetôit, a Romániában mûködô diplomáciai képviseletek számos képviselôjét, de jelen lesznek az Európai Unió legnagyobb politikai erejének számító Európai Néppárt (EPP) politikusai is.

Gyurcsány Ferenc kormányfô vezetésével, magyarországi és határon túli magyar politikusok részvételével megtartották a Szülôföld Alap Regionális Egyeztetô Fórumának alakuló ülését kedden Budapesten a Parlamentben – közölte az ülés után Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelôs szakállamtitkára.

A fórumot létrehozó alakuló ülésen véglegesítették a 2007. évi támogatási célokra és prioritásokra beérkezett ajánlásokat, meghatározták a 2007. évi pályázat útján elnyerhetô támogatásrész mértékét, valamint kialakították az egységes támogatási elveket – mondta el a sajtót tájékoztató szakállamtitkár. Emlékeztetett, hogy a kormány radikálisan átalakította a határon túli magyarsággal kapcsolatos intézményrendszert.

A Szülôföld Alap veszi át azokat a feladatokat, amelyeket korábban maga az alap, az Illyés Közalapítvány és az Apáczai Közalapítvány látott el.

Rámutatott, hogy egy kibôvült feladatrendszerû alapról van szó, ami annyit jelent, hogy valamennyi pályázati úton nyújtott, elsôsorban az identitás megôrzését, az oktatást, a kultúrát, a képzést, a felnôttképzést, a szakoktatást szolgáló támogatásnak a forrása a Szülôföld Alap lesz.

A Szülôföld Alap az idén több mint kétmilliárd forint támogatást tud nyújtani a szomszédos országokban élô magyarságnak.

Az államtitkár elmondta, hogy a támogatáspolitika területén kialakult egyfajta "magyar-magyar szolidaritás". Azok a régiók, azok a magyar közösségek, amelyek már az unióban vannak, egyetértenek azzal, hogy elsôsorban azokat a közösségeket kell támogatni, amelyek a tagságtól még távol vannak. A forrásfelosztás tükrözi is ezt a megközelítést, tehát a Vajdaság és Kárpátalja a lakosság arányánál jóval nagyobb támogatást fog kapni.

Gémesi Ferenc felhívta a figyelmet arra, hogy az unió kibôvülésével új lehetôségek nyíltak meg a magyarság számára is. Hangsúlyozta, hogy az a legfontosabb kérdés, hogyan élünk azokkal a lehetôségekkel, amiket az unió kínál, s hogyan tudjuk kiegészíteni a saját forrásainkat uniós forrásokkal.

Az államtitkár közölte: a forrásfelosztás és a támogatási prioritások olvashatóak lesznek a szulofold.hu honlapon az interneten.

Tizenhét évvel a marosvásárhelyi "fekete március" után a Maros Megyei Törvényszék európai elfogatási parancsot adott ki az akkori események következtében elítélt Barabás Ernô ellen. A tíz év szabadságvesztésre ítélt Cseresznyés Pál mellett a márciusi eseményeket követôen Magyarországra távozott Barabás Ernôt is ugyanennyi ideig tartó börtönbüntetésre ítélték, a magyar állam azonban egyszer már elutasította kiadatását. A kulcskérdés: elévült-e a Barabás Ernô ellen hozott ítélet vagy sem, azaz letartóztatható-e Barabás Ernô? Erre válasz április 2-án születik.

A megyei törvényszék az európai elfogatási parancs mellett hivatalból elindította a büntetés- végrehajtás elleni kifogási eljárást is a Barabás Ernô-ügyben, azaz azt vizsgálja, hogy elévült-e az ellene hozott ítélet. Barabás Ernôt Kincses Elôd ügyvéd képviseli, aki tegnap sajtótájékoztatón jelentette ki, hogy jogi és politikai hibának tartja a törvényszék eljárását a Barabás-ügyben. "Tizenhét évvel a fekete március után a román hatalom nem erre kellene az újdonsült európaiságát használja" – jelentette ki Kincses. Az ügyvéd szerint az 1990 márciusi eseményeket követôen a román igazságszolgáltatás ártatlan embereket ítélt el. Barabás Ernôt a Cseresznyés-perben ítélték el, ugyancsak 10 évre, de mivel ô nem jött haza Magyarországról, vele szemben nem tudták érvényesítni az elfogatási parancsot, amit már az elsôfokú bírósági döntés után kibocsátottak. "Barabást nem idézték meg szabályosan, pontatlan címet adtak meg, így a perrôl, az elfogatási parancsról nem volt tudomása. Magyarországi címén egyáltalán nem idézték meg, noha a tárgyalás során kiderült, hogy ott tartózkodik. Nem lehet arról beszélni, hogy megszökött a büntetés végrehajtása elôl. Az 1992. szeptember 1-jén kibocsátott elfogatási parancsot a magyar hatóságok elutasították, nem adták ki Romániának Barabás Ernôt, aki politikai menekültként két nappal késôbb magyar állampolgárságot nyert" – jelentette ki Kincses. Barabás Ernôt két bûncselekmény – emberölési kísérlet illetve garázdaság – miatt összesen tíz év börtönbüntetésre ítélték. Elôbbi miatt 9 évet és 6 hónapot, utóbbi miatt 2 évet kapott. Idôközben, 2002-ben az 543-as törvény alapján a 2 évig terjedô börtönbüntetéssel sújtott elítéltek kegyelmet kaptak, ha nem vonták ki magukat a büntetés végrehajtása alól. (Barabás Ernô kegyelmi kérvényét az államelnök elutasította.) Barabás Ernôre akkor vonatkozik az 543-as törvény, ha bebizonyosodik, hogy nem vonta ki magát a büntetés végrehajtása alól. Ekkor a garázdaság miatt kapott két év leszámítódik, a fennmaradó idôszak pedig január 21-én elévültnek számít. Kincses Elôd szerint furcsa, hogy a Maros Megyei Törvényszék, noha azt is vizsgálja egy párhuzamos perben, hogy a büntetés végrehajtható-e vagy sem, még mielôtt megszületett volna az errôl szóló döntés, európai elfogatási parancsot bocsátott ki. Ugyanakkor úgy véli, hogy az RMDSZ vezetôsége nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy a márciusi eseményekrôl kiderüljön az igazság. "Az RMDSZ vezetôségét egyáltalán nem érdekli, hogy a marosvásárhelyi fekete márciusról kiderüljön az igazság, pláne abban a kontextusban, hogy a júniusi bányászjárás ügyében jelenleg is folyik az eljárás. Ott hét ember halt meg, Marosvásárhelyen öt: három román és két magyar nemzetiségû. Semmi magyarázata nincs annak, hogy ha valaki Marosvásárhelyen válik agresszió áldozatává, miért nem kell vizsgálódnia a román igazságszolgáltatásnak". Az ügyvéd szerint, ha Barabás Ernôt mégis letartóztatnák, akkor le kellene töltenie a teljes büntetést, ám hozzátette, bizonyos benne, hogy nem sikerül érvényesíteni az elfogatási parancsot, hiszen ahogy a magyar hatóságok eddig is tették, ezután is elutasítják Barabás Ernô kiadatását.

A megyei törvényszék szóvivôje, Sonia Deaconescu tegnap kérdésünkre kijelentette: bár annak megállapítása, hogy Barabás Ernô esetében elévült-e az ítélet, még nem történt meg, a hatályos európai törvénykezés értelmében ki kellett adniuk az európai elfogatási parancsot. "Nem várhatunk arra, amíg megállapítást nyer, hogy elévült-e Barabás Ernô büntetése, hiszen ezalatt is telik az idô, és menet közben elévülhet az ítélet. Emiatt kellett kiadni az elfogatási parancsot. Ez nem az egyetlen eset, több ügyben is hasonlóképpen jártunk el" – nyilatkozta a szóvivô.

A Wass Albert-ügyre is kitért tegnap Kincses Elôd, elmondva, hogy több mint 4 hónapja tehetetlen a kolozsvári ügyészség. Bár a jogszabá-lyok szerint 2 hónap áll rendelkezésére, hogy továbbítsa a perfelújítási kérelmet az illetékes törvényszéknek, még nem tudott semmit tenni, mivel a dossziét a CNSAS nem juttatta el az illetékes ügyésznek.

Ugyancsak Kincses Elôd képviseli Szoboszlay Aladár családját abban a perben, amelynek célja rehabilitálni az 1958-ban tizedmagával kivégzett Szoboszlay Aladárt. Kincses szerint a katonai tanács akkor, amikor a halálos büntetéseket kiszabta, nem volt tudatában annak, hogy az 1956-os forradalomnak milyen pozitív szerepe volt az európai történelem alakulásában, hogy a kommunizmus milyen embertelen volt. Ennek tudatában nem ítélték volna halálra Szoboszlayt és társait. "Ma már Romániában a Tismaneanu- jelentés és Traian Basescu államfô is elítélte a kommunizmus embertelenségét, így van esély arra, hogy rehabilitálják Szoboszlay Aladárt" – jelentette ki.

Vajdaszentiványon általános iskola és óvoda mûködik, míg a községhez tartozó Toldalagon I-IV. összevont osztály és egy óvodai csoport. A tanintézmények a Vajdaszentiványi Általános Iskola alárendeltségébe tartoznak, melynek igazgatója január óta Nagy Erika, akit versenyvizsga nyomán neveztek ki.

Az iskolaigazgató elmondta, a községközpontban 69 gyerek tanul felsô tagozaton, 76 tanuló van az I-IV. osztályban, míg a három óvodai csoportba 55 gyerek iratkozott be. A toldalagi I-IV. osztályba 11 gyerek (csak román tagozat van), az óvodába pedig 12 gyerek jár. A toldalagi tanintézménnyel kapcsolatosan közölte, hogy a magyar gyerekek is románul tanulnak, mivel "elrománosodott" a falu. Itt korábban I-VIII. osztály mûködött a nagy iskolaépületben, jelenleg csak két termet használnak. Pozitívum viszont, hogy szakképzett pedagógusok oktatnak, igaz, hogy helyettesekként. A toldalagi iskola fejlesztésére vonatkozó tervek között szerepel az ivóvíz bevezetése az épületbe, valamint belsô illemhelyek létesítése.

Ami Vajdaszentiványt illeti, a közösségi kapcsolatok fejlesztése, az iskolákkal fenntartott partnerkapcsolat hivatalossá tétele szerepel a tervek között, amely lehetôvé tenné a közös pályázást különbözô pénzalapokra. A Tech nevû angol alapítvánnyal szoros az együttmûködés, melynek eredményeképpen a külföldi fél tavaly 2000 eurót ruházott be az iskolákba, ezenkívül különbözô felszereléseket, sporteszközöket adományoztak. A Teleki Oktatási Központtól hat számítógépet kaptak pályázati úton, melyek rövidesen megérkeznek Vajdaszentiványra.

A tervek között szerepel a községközpontban lévô iskolák korszerûsítése is, a felsô tagozatos iskolában világbanki program keretében belsô illemhelyet alakítanak ki, kicserélik a villanyhálózatot és beszerelik a központi fûtést. A versenytárgyalás folyamatban van. Mindemellett be kellene keríteni a két iskola épületét, továbbá a kisebbik iskolában a régi érckályhákat konvektorokra szeretnék cserélni.

Az igazgató azt is megemlítette, hogy információs és dokumentációs központot létesítenének a mostani tornaterem helyén, ahol számítógépes, kézmûves- és olvasósarkot alakítanának ki. Az ígéretek alapján, amint jóváhagyják egy ilyen központ létesítését a megyében, Vajdaszentivány kapja meg ezt a lehetôséget.

Böjtfô nagyhete a marosvásárhelyi cserealji református gyülekezetben evangelizációs hét is volt. A böjti idôszakra való hangolódást az igehirdetô Lupták György kiskôrösi lelkész, a marosvásárhelyi evangélikus egyház testvérgyülekezetének lelkésze teremtette meg, aki estérôl estére közvetlen hangon tolmácsolta hallgatóságának a Jelenések Könyvébôl vett verseket. A gyülekezet ilyen irányú igényére mi sem jobb bizonyíték, hogy a templomban nem maradtak foghíjas padok.

A kórusok fellépése ünnepi alkalmakkor már megszokottá vált, több egyházi és világi kórus elôadásával ismerkedhettek meg Cserealján, azonban gospelt még egyik sem énekelt. Éppen ezért újdonságszámba menô élményt jelentett az a vidám, életörömöt, amerikai templomi hangulatot sugárzó ének, amelyet a kiskôrösi Gospel Sasok nevû együttes nyújtott a szombat esti és vasárnap délelôtti istentiszteleteken. A 26 tagú énekegyüttest maga a lelkész vezeti – akinek a teológiai mellett zenei végzettsége is van –, az együttesben elektromos orgonán játszik.

A vendégek jártak már Erdélyben, mindenhol sikerrel léptek fel.

Az államelnök által is aláírt törvény értelmében az idei tanévre minden pedagógus 100 eurót igényelhet olyan könyvek és elektronikus adathordozók (CD- és DVD-lemezek stb.) vásárlására, amelyek a közoktatásban felhasználható ismeretanyagot tartalmaznak. A 100 euróra vonatkozó kérést március1-jével bezárólag lehet benyújtani ahhoz a tanintézményhez, ahol a pedagógus tanít. Mivel április 15-étôl kezdve utalják át a pénzt, a vásárlás idôpontját május vagy június hónapra kell feltüntetni. Az információ a www.didactic. ro honlapon olvasható.

Albertini Zoltán február 22-én vizsgázott Bukarestben a fôtanfelügyelô-helyettesi állásra, amit korábban is betöltött. Az óvási idô lejártával vizsgája sikeresnek tekinthetô, s ezzel a megyei tanfelügyelôség mindhárom vezetô tisztségét betöltötték az elkövetkezô négy évre.

Albertini Zoltán az ellenôrzésekért, a kisebbségi oktatásért, a továbbképzésért, a magánoktatásért és az európai programokért felel.

A Nyárádszeredai Polgármesteri Hivatal a munkaerô- elosztó megyei ügynökséggel, valamint a Népi Egyetemmel közösen tanfolyamot szervez munkanélkülieknek. Ahhoz, hogy az oktatás elinduljon, 18 jelentkezôre van szükségük. Az érdekelteket többnyire hétvégeken megszervezett elárusítói képzésben részesítik. Érdeklôdni, feliratkozni Nagy Zsigmondnál, a Nyárádszeredai Polgármesteri Hivatal jegyzôjénél lehet.

Jegyzet

Megjártuk Florida misztikus helyeit, sütkéreztünk az Atlanti-óceán partján Miami fullasztó hôségében, mosolyogtunk a fényképek kedvéért Mickey egér és Donald kacsa mellett a Disney World-ban, felugrott az adrenalinszintünk az óriás hullámvasutakon a Universal Studios parkjaiban, és megcsodáltuk Elton John bôrnadrágját a világ legnagyobb Hard Rock Caféjában. Ezekkel az élményekkel tértünk haza a mi Marosvásárhelyünkre. Csupán ebbôl állna Amerika? Napsütés, buli, vidámparkok? Az ott töltött három hónap alatt rájöhettünk a válaszra. A fent említett élmények mindössze az utolsó héten gyûltek össze, a többi tapasztalatból kicsivel komolyabb tanulságokat vontunk le. Az önbizalomtól és a hamburgerektôl dagadó amerikai állampolgárok megszokták azt a közönyt és embertársaikért felelôsséget nem vállaló magatartást, ami bennünk, erdélyi fiatalokban, nagyon idegenül és üresen hatott. Egy gyorsétkezdében dolgoztunk, ahol már elsô nap a HR menedzserünk elvesztette azt a legfontosabb iratunkat, amely nélkül nem tudtuk igényelni a hivatalos munkavégzéshez szükséges számot (Social Security Number), amellyel jobb munkahelyet találhattunk volna vagy utólag visszaigényelhetnénk a három hónap alatt levont adóinkat. Ezt a fontos iratot fiatal és nyughatatlan menedzserünk autója tetején felejtette az útlevelünkkel együtt, majd elhajtott, és a papírjaink repültek. Az útlevelünket összeseperték a parkolóban, a többi papír viszont elveszett. Így kezdôdött a nagy amerikai kalandunk. Hivatalos papírok nélkül, de annál több közönnyel és felelôtlenséggel. Nem pakoltunk össze és nem hátráltunk meg. Dolgoztunk, ismerkedtünk, próbáltunk tanulni másoktól, a hibákból és a fejlett amerikai társadalomtól. Milyen is ez a társadalom? Csillog- villog minden, tiszták az utcák, mindent a látványért! Akár az átlagamerikai, felszínes és üres, aki annyit tud Európáról, hogy az egy olyan "ország" , ahol oroszul beszélnek. Erdély Drakuláról híres, és szerintük mi kastélyokban lakunk. Meghatározó volt ez az élmény számunkra, megint rájöttünk, hogy "nem minden arany, ami fénylik", Amerikában sincs kolbászból a kerítés, és nem is annyira nyitottak az amerikaiak, mint amennyire annak tartják magukat, hisz szinte semmit nem tudnak a világ más országairól és nem is érdekli ôket. Mindebbôl levonhatjuk a következtetést, ki-ki a magáét, azonban arra rájöttünk, hogy az erdélyi és az amerikai fiatal nyitottságát illetôen ki gyôzött. Mai napig nincs meg viszont az a bizonyos fontos iratunk. Egyet azonban biztosan tudunk mi, erdélyi fiatalok: fontos, hogy ezután is nyitottak maradjunk a világra, mert akkor a világ is nyitott lesz ránk.

Felmentette a népirtásban való kollektív bûnösség felelôssége alól Szerbiát mint államot hétfôn Hágában felolvasott ítéletében a Nemzetközi Bíróság a 200 ezer halálos áldozattal járó, 1992–95-ös boszniai háború ügyében, ugyanakkor megállapította, hogy Belgrád megszegte azt a kötelezettséget, amelynek alapján meg kellett volna akadályoznia az ilyen cselekményeket a jugoszláv utódállamban.

A Szarajevó beadványára indított pert lezárva az ENSZ-bíróság megállapította, hogy Srebrenica városánál, ahol 1995-ben csaknem 8000 boszniai muzulmánt gyilkoltak meg, népirtás történt. Az ENSZ-békefenntartók védelme alatt álló Srebrenica elfoglalása után, 1995 júliusában elkövetett mészárlások kimerítik a népirtás fogalmát, amelyet "a boszniai szerb hadsereg tagjai követtek el" – jelentette ki Rosalyn Higgins, a bíróság elnöke a határozat ismertetésekor.

Úgy értékelte, hogy Szerbia nem tett elegendô erôfeszítést a népirtás megakadályozására, jóllehet elegendô befolyása lett volna arra. Ugyanakkor nem terheli kollektív felelôsség vagy bûnrészesség népirtásban. Nem hagyott kétséget a bíróság afelôl, hogy a korabeli szerb és boszniai szerb vezetôket – akik ellen háborús bûnök elkövetése miatt ugyancsak ENSZ- eljárás folyik – felelôsnek tartja a szóban forgó cselekményekért.

Higgins elnök azt is leszögezte, hogy Belgrád katonailag és pénzügyileg is támogatta a boszniai szerbeket az etnikai háborúban. A beadványban Szarajevó egyebek között Nagy-Szerbia létrehozásának törekvésével vádolta a szerb vezetést, és egyértelmûvé igyekezett tenni, hogy a katonai mûveletek hathatós belgrádi támogatással zajlottak. Szerbia ugyanakkor mindvégig tagadta, hogy cél lett volna a nem szerbek lemészárlása, és azzal érvelt, hogy a legsúlyosabb bûncselekményeket nem központi irányítás alatt álló, félkatonai csoportok követték el.

Történelmi jelentôségû ítéletrôl van szó, mert ez az elsô eset, hogy a bíróság népirtás ügyében foglalt állást. Az ugyancsak Hágában székelô, kifejezetten a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bûnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszéken viszont már született ítélet népirtásról (Radislav Krstic perében például a törvényszék népirtásnak minôsítette a nyolcezer áldozattal járt srebrenicai tömegmészárlást, Dusko Tadic perében pedig azt is kimondta, hogy a boszniai háború nemzetközi konfliktus volt, amelynek Szerbia is részese volt). Ott azonban személyekrôl döntenek, míg a Nemzetközi Bíróságon államok állnak szemben egymással.

A Bosznia számára lényegében elutasító döntésben feltehetôen közrejátszott, hogy a kollektív bûnösség megállapításának távolabbra nyúló hatása lett volna: a bíróság elôtt fekszenek, vagy készen állnak benyújtásra más jugoszláv utódállamok hasonló beadványai. Szerbia elítélése százmilliárd dolláros nagyságrendû kártérítési kötelezettséggel is terhelte volna Belgrádot.

Több bíró kiemelte annak fontosságát, hogy a még szökésben lévô Radovan Karadzic volt boszniai szerb vezetô és Ratko Mladic tábornok, egykori katonai vezetô az igazságszolgáltatás kezére kerüljön. Közvetett kitételeiben nem hagyott kétséget az ítélet az idôközben börtönében elhunyt Slobodan Milosevic volt jugoszláv elnök bûnösségét illetôen sem.

Hans Blix, az ENSZ iraki fegyverzetellenôreinek volt vezetôje szerint az Egyesült Államok, Európa és a Biztonsági Tanács megalázza Iránt, amikor az urándúsítás felfüggesztését követeli bármiféle tárgyalások elôfeltételeként és aztán jutalmakat kínál.

Blix egy, a nemzetközi biztonság kérdéseivel foglalkozó New York-i konferencia elôtt tartott sajtótájékoztatón rámutatott, hogy az Egyesült Államok és európai szövetségesei által 2006 júniusában felajánlott, gazdasági és politikai ösztönzôket tartalmazó, a Biztonsági Tanács által is jóváhagyott csomag nem tett említést az Irán számára kulcsfontosságú biztonsági garanciákról, illetve annak lehetôségérôl, hogy az Egyesült Államok diplomáciailag elismeri Iránt és normalizálja a kétoldalú kapcsolatokat.

Éles bírálatok kereszttüzébe került saját hazájában Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök, miután egy nyilvános beszédben Irán atomprogramját egy fék nélküli, megállíthatatlanul robogó vonathoz hasonlította.

A konzervatív és a reformpárti oldal hétfôn egyaránt úgy vélte, hogy az ilyen beszédek csak feldühítik a Nyugatot, amely így is további szankciók meghozatalára készül. Az Ahma- dinezsádot egykor támogató konzervatívok most azt mondják, hogy az indulatos retorika szükségtelenül provokálja a Nyugatot.

Szemrehányást tett Ahmadi-nezsádnak a Reszálat konzervatív politikai és gazdasági napilap, amely szerint a külpolitikában nem elfogadható sem a gyengeség, sem a feleslegesen sértô nyelvezet.

Az Etemad Melli reformista napilap, utalva a beszédre, rámutatott, hogy a vonatnak szüksége van fékre az úti cél biztonságos eléréséhez.

Eurobarométer

Az európai uniós lakosság 86 százaléka viszonylag elégedett a magánéletével és mindennapi környezetével, a magyar megkérdezettek viszont 68 százalékkal a legkevésbé elégedettek közé tartoznak. Közéjük sorolhatók a frissen csatlakozott Románia és Bulgária lakói is – derül ki egy Brüsszelben hétfôn nyilvánosságra hozott uniós közvélemény-kutatásból.

A szociális területre vonatkozó, átfogó Eurobarométer felmérést az Európai Bizottság ismertette, bejelentve úgynevezett nyilvános konzultációt – bárki hozzászólására nyitott társadalmi párbeszédet – is, hogy "számba vegye az európai társadalmakban jelenleg tapasztalható szociális realitásokat és tendenciákat".

José Manuel Durao Barroso bizottsági elnök a jövô heti állam- és kormányfôi találkozón is napirenden szereplô témával kapcsolatban emlékeztetett arra: "az Európai Unió célja jelenleg az, hogy a globalitás korában képessé tegye Európa polgárait jólé- tük, a társadalmi szolidaritás és biztonságuk növelésére".

A tavaly év végén végzett felmérés szerint az akkori 25 EU-tagország lakosságának átlagosan 83 százaléka elégedett saját életszínvonalával, de Magyarországon például csak 64 százalék. Ennél negatívabban csak a balti államok és az akkor még nem tag Románia és Bulgária lakossága nyilatkozott. Legborúlátóbbnak általában a kelet- európai új tagállamok lakói bizonyultak. Az uniós lakosság 77 százaléka elégedett az orvosi ellátással, 71 százalékuk pedig a körzetükben található iskolákkal. Ötvenegy százalék ítéli úgy, hogy a szociális jóléti rendszer megfelelô mértékû biztonságot nyújt számára.

A megkérdezettek hetven százaléka sötétedés után is biztonságban érzi magát az utcán. Az európai uniós polgárok 85 százaléka biztos benne, hogy az elkövetkezô hónapokban megtartja állását.

A megkérdezetteknek csak kevesebb mint egyharmada bízik országa intézményeiben. A legaggasztóbb kérdésnek uniós szinten a munkanélküliséget tartják (36 százalék), megelôzve a megélhetési költségeket (35 százalék) és a nyugdíjakat (30 százalék). Az európai uniós polgárok egynegyede számol az elszegényedés lehetôségével, és 62 százaléknak meggyôzôdése, hogy élete során valamikor mindenkinek számolnia kell a szegénység kockázatával.

Pedig nem is olyan régen kezdôdött a történet: egészen az elsô világháborúig szinte ismeretlen fogalom volt a karóra. Építettek ugyan nôi karkötôkbe apró óraszerkezeteket, a férfiak viszont csak a lövészárokban ismerték fel elôször, hogy mennyivel hasznosabb a csuklóra szerelt óra a zsebóránál. Népszerûsége az autózás terjedésével terjedt el igazán, hiszen a sofôr úgy is megtudhatta a pontos idôt, hogy közben le sem vette kezét a kormánykerékrôl, a zsebórát így lassan felváltotta a karóra.

Szûk egy évszázad után azonban a jelek szerint leáldozott a kora: a Der Spiegel címû hamburgi magazin honlapján megjelent cikk szerint legalábbis az amerikaiak többsége inkább mobiltelefonra, laptopra vagy kézi számítógépre, PDA-ra pillantva tudja meg a pontos idôt. Az amerikai óraipar forgalma egy év alatt 17 százalékkal csökkent, egy friss felmérés pedig kimutatta, hogy tíz amerikai közül mindössze egy hord órát a csuklóján, és a tizenéves korosztály kétharmada soha nem is viselt karórát.

Az óragyártók persze minden erôvel igyekeznek megfordítani a trendet és egyre újabb funkciókat gyömöszölnek az apró szerkezetbe. A vérnyomásmérôvel, mûholdas helyzet-meghatározóval felszerelt, vagy éppen a mobiltelefonnal keresztezett szerkentyûknek nem jósolnak fényes jövôt a szakértôk. A számológépes kvarcóra esetére utalnak, amelyhez a nyolcvanas években nagy reményeket fûztek a gyártók, de bukás lett a vége.

A vagyont érô luxusórák gyártóinak viszont nincs miért aggódniuk, hiszen a karóra remekül jelzi viselôje társadalmi rangját, és az ilyen szimbólumokra a piackutatók szerint a jövôben is lesz kereslet.

Traian Basescu államelnök kedden levelet küldött a parlament két házának, amelyben tudatta, hogy nem tartja szükségesnek részt venni a parlament szerdai ülésén, amelyen a plénum a felfüggesztésérôl tárgyal.

Basescu hangsúlyozta, informálták a szenátus és a képviselôház állandó bizottságaihoz benyújtott, a felfüggesztésére irányuló javaslatról, és elismeri, hogy "a parlamentnek alkotmányos joga ilyenfajta politikai gesztushoz folyamodni".

"Úgy gondolom, hogy jelenlétem nem szükséges az ülésen. Úgy vélem, hogy a mandátum elejétôl Románia elnökeként tett kijelentéseim és cselekedeteim mind megfelelnek az alkotmányosságnak" – hangsúlyozta az államelnök.

Rámutatott, az Alkotmánybíróság ítélete világossá teszi majd, hogy a cselekedetek, amelyekkel vádolják, az alkotmány súlyos áthágását jelentik-e vagy sem.

Levele befejezésében Traian Basescu biztosította a két ház elnökét, hogy továbbra is "korrekt kapcsolatot kíván a parlamenttel, amely a jogállam megszilárdítását és a nemzeti érdekek érvényesítését eredményezze".

Puiu Hasotti, a D.A. Szövetség szenátorainak elnöke kedden a Mediafaxnak kijelentette, a tény, hogy Basescu nem jelenik
meg a parlamentben, amikor a felfüggesztését tárgyalják, tiszteletlenség egy állami intézménnyel szemben.

Elmondta, a liberálisok a szerda reggeli csoport ülésen döntik el, milyen álláspontra helyezkednek az ügyben.

Victor Ponta PSD-alelnök is hasonlóan nyilatkozott kedden a Mediafaxnak. Szerinte Basescu döntése tisztelethiány az állam intézményei iránt.

Victor Ponta véleménye, hogy Románia egyetlen más elnöke, sôt más európai elnökök sem viselkednének így a parlament intézményével szemben.

Hozzátette, az államelnök döntése továbbviszi az értelmetlen háborút, amelybôl senki nem kerül ki nyertesként.

Az autonómiaformák megvalósításához – legyen szó akár a Székelyföld területi autonómiájáról, akár a szórvány számára kiemelt jelentôségû kulturális autonómiáról – nagyon fontos az autonómia gazdasági alapjainak a megteremtése – jelentette ki Winkler Gyula kereskedelmi megbízott miniszter hétfôn Kolozsváron, Takács Csaba ügyvezetô elnök és az RMDSZ-platformok képviselôinek konzultációján.

Az integráció kétirányú folyamat – fejtette ki a szövetség európai parlamenti választási listájának második helyezettje. – Biztosítani kell intézményrendszerünk számára az információhoz való hozzáférést, ugyanakkor Erdélyt, és ezen belül a Székelyföldet önálló régióként kell megjeleníteni az Unióban – szögezte le Winkler Gyula.

– Beszélgetésünk során biztosítottam a platformok jelen lévô képviselôit arról, hogy partneri viszonyt szeretnénk kialakítani és fenntartani velük, biztosítva a folyamatos egyeztetést és konzultációt. Bár az RMDSZ az Európai Néppárt tagja, a szövetségben minden ideológia jelen van – nyilatkozta Winkler a megbeszélést követôen.

Végleg elutasította a szakadár, oroszbarát Dnyeszter Menti Köztársaság, hogy közös államot alakítson Moldovával, amelyhez nemzetközi jogilag tartozik.

A nemzetközileg el nem ismert szakadár terület parlamentje határozatban rendelkezett arról, hogy hatályát veszítette több olyan korábbi határozata, amely a Dnyeszter-mellék és Moldova konföderációját, illetve föderációját irányozta elô.

A szakadár terület vezetése azzal indokolta a Moldovával való egyesülés elutasítását, hogy a tavaly szeptemberben rendezett népszavazáson a Dnyeszter-mellék lakosságának 90 százaléka a függetlenség és az Oroszországhoz történô közeledés mellett tette le a voksát.

Az újabb parlamenti határozat értelmében érvénytelennek tekintendô a Dnyeszter-mellék törvényhozásának 1993. január 6-án, a Moldovával létrehozandó konföderációról hozott határozata, valamint az a 2003. április 9-én elfogadott parlamenti határozat is, amely a Moldova és a szakadár köztársaság által létrehozandó szövetségi állam alkotmánya kidolgozásának egyes elveirôl rendelkezett.

Csak akkor képviselheti érdekeit, ha Ön is besegít a 100.000 aláírás március 10-ig tartó összegyûjtésébe!

Besegíthet azzal, hogy:

• ha a 216-968-as telefonszámon bejelenti aláírási szándékát. Mi megkeressük Önt!

• ha a házaló gyûjtôinknél vagy az erre lehetôséget nyújtó irodákban – MPSZ- iroda: naponta 9-tôl 19-ig, Kinizsi Pál 7, meggyesfalvi, felsôvárosi (November 7), Ludas utcai református illetve a Bolyai téri unitárius lelkészi hivatalokban minden délelôtt – aláírja az ívet.

• ha Ön is gyûjt néhányat a saját aláírása mellé!

Az eddigi hagyományos Látó-estektôl eltérô irodalmi délutánon mutatkozott be a Parnasszus folyóirat szerkesztôsége. Ezúttal nem a szokásos kérdezz-felelek játék és beszélgetés zajlott, hiszen a budapesti lap szerkesztôsége zenés, irodalmi mûsorral érkezett – írói hol felolvastak, hol muzsikáltak, becsülettel elkészített dramaturgia szerint.

Gálfalvi György üdvözlete után Turczi István, József Attila-díjas költô, a költészeti folyóirat fôszerkesztôje szólt a – sajnálatos módon – igen csekély számban megjelent mélyentisztelthez. – 1992 és 1995 között televíziós mûsorom címe volt a Parnasszus. Irodalmi játék, költészeti ki mit tud, amely megszûnt a kereskedelmi adók megjelentével. De át akartuk menteni és ez sikerült: mûsorból így váltunk "költészeti" lappá: versek, közöttük elsô közlésû versek, lírával foglalkozó esszék, tanulmányok találhatók a Parnasszus oldalain. Próza, dráma nem kap helyet a negyedévenként megjelenô lapban, amely megalapításának és mûködésének tizenkét éve alatt háromszor váltott arculatot. A példányszám megduplázódott, jelenleg 1500 példányban jelenik meg és szerzôi között már 1988-as születésû szerzôjelöltek is vannak. A második fiatal generáció nô fel a Parnasszus holdudvarában. A Parnasszus-könyvek a költôi bemutatkozás legnépszerûbb módját jelentik, a folyóirat estjein mindig ott vannak a társmûvészetek képviselôi – mondta a fôszerkesztô, majd a tulajdonképpeni mûsor következett. A lap megjelent szerzôi-szerkesztôi közül Székelyhídi Zsolt és Oravecz Péter zongora-, illetve gitárjátéka színesítette a felolvasásokat, mellettük Székely Szabolcs és Turczi István olvasta fel mûveit.

Egy órányi tematikus, megrendezett és jól felépített irodalmi esten vehettünk részt a Kultúrpalota kistermében. Zene és szöveg hol váltotta, hol kísérte egymást, az est végén a megjelent publikum ajándékként hozott Parnasszus-példányokkal távozott.

Világtalálkozót szervez a Református Kollégium – Bolyai Farkas Líceum Öregdiákok Baráti Köre az oktatási intézmény alapításának 450. évfordulója alkalmából. A háromnapos rendezvény augusztusban lesz ugyan, de már folynak az elôkészületek. Errôl számolt be pénteken a rendezvényszervezô bizottság.

A 450. évforduló egyben az ötödik Öregdiák Világtalálkozó is lesz, ezért – nem túlzás – a messze földre elkerült volt diákokat is várják a rendezvényre. Ez alkalommal elkészítik a régi iskola címerének másolatát, amelyet majd kihelyeznek az iskola homlokzatára. Török Jánosnak, a kivégzett székely vértanúnak, a kollégium volt tanárának mellszobrot emelnek az udvaron. Ugyanakkor a jubileumra három könyvet is szerkesztenek. Az egyik a végzôs tanfolyamok fényképeit és névsorát tartalmazza. A Református Kollégium 450 éves emlékalbumát gazdag iskolatörténeti és képanyaggal jelentetik meg. Egy másik kiadványban a kollégium újjászületésének 50 éves történetét foglalnák össze. Az ünnepség ideje alatt a tornacsarnokot ideiglenesen múzeummá alakítják. A történeti visszaemlékezést a Teleki Téka külön kiállítással támogatja. A Bolyaiban végzett híres sportolóknak, edzôknek is emléktáblát avatnak. A találkozón elôször, majd az elkövetkezendô években rendszeresen, három elismerést szeretnének átnyújtani: a Bolyai Farkas polihisztor-, a Bolyai János- és a Kozma Béla-díjakat.

Kirsch Attila, az Öregdiákok Baráti körének elnöke elmondta, körvonalazódott az augusztus 24 – 26-a közötti ünnepi rendezvénysorozat programtervezete is. A címer kihelyezésen, illetve a szoborállításon kívül lesz még tudományos értekezlet, az Öregdiákok Baráti Köre tevékenységének ismertetése stb. Augusztus 25- én dr. Kovács Levente, a marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem dékánja ünnepi elôadást rendez a Kultúrpalotában, a fiatalokat pedig az iskola udvarára popkoncertre várják. Másnap a Vártemplomban ünnepi istentiszteletre várják a találkozó résztvevôit, majd ezt követôen a református temetôben emlékeznek meg az elhunyt tanárokról, diákokról.

Az eseményre olyan jelentôs magyarországi személyiségeket is várnak, mint Vízi E. Szilveszter professzor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, vagy Freud Tamás, a világhírû agykutató professzor. Mindemellett a szervezôk azt szeretnék, hogyha eljönnének mindazok a volt diákok, akik világszerte elismerést szerezek szakterületükön és nemcsak.

A Népújság kérdésére a szervezôk elmondták, költségvetésük több mint 100.000 lej. De számítanak több intézmény támogatására is, mi több, remélik, hogy a volt diákok adójuk 2 %-át is ezúttal a Schola Particula 1557 – Bolyai 2000 címen a Raiffeisen Bank marosvásárhelyi fiókjának RO95 RZBR 0000060001213123 bankszámlaszámra utalják e nemes kezdeményezés támogatására. Ugyanakkor ötleteket, javaslatokat várnak a rendezvénnyel kapcsolatosan a baráti kör Bolyai Farkas líceum földszintjén levô irodájába minden hétfô és szerda között 11–13, illetve csütörtökön 16–17, valamint pénteken 11–13 óra között vagy az oregdiak@bolyainet.ro, illetve az elôkészületekrôl olvashatnak a www.bolyainet.ro honlapon is.

Március 1-jétôl a Balassi Intézet látja el a megszûnô, hasonló elnevezésû magyar kulturális intézet, valamint a Külföldi Kulturális Intézetek Igazgatósága és a Márton Áron Szakkollégium feladatait – közölte az újjáalakuló intézmény az MTI-vel.

A Balassi Intézet, amelynek létrehozásáról tavaly decemberben döntött a magyar kormány, az integrációval olyan szakmai irányító központként mûködik majd, mint a német Goethe Institut, vagy az angol British Council – olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben.

Az összegzés szerint a Balassi Intézet egyfajta integrált "szolgáltatóház" lesz, amely korábbi tevékenységeit folytatva központi szerepet kíván betölteni a hungarológiai oktatóhelyekkel való kapcsolattartásban, a nemzetközi tudományszervezési feladatokban, a magyar nyelv tanításának, illetve a képzés módszertani központjának kialakításában.

Az intézet továbbra is foglalkozik a Kárpát- medencei magyarság, illetve a nyugati szórványban élôk nyelvi felkészítésével, szakkollégiumi képzésével. Kiadói feladatokat lát el, szakkönyvtárat, dokumentumtárat és adatbázisokat tart fenn, továbbá gondoskodik a nemzeti évfordulók méltó megünneplésérôl. Égtájak Irodája a határon túli és szórvány magyarság társulatai és produkciói számára szervez magyarországi és külföldi bemutatkozási lehetôségeket.

A vonatkozó kormányrendelet szerint a magyar nyelv és kultúra megismertetése, az egyetemes magyar kulturális örökség tudományos feltárása és közkinccsé tétele, valamint az ezekkel kapcsolatos kulturális és közmûvelôdési, oktatási és oktatásszervezési, tudományos és kutatásszervezési tevékenységek, illetve a határon túli magyarság oktatásával összefüggô egyes állami feladatok ellátására hozzák létre a Balassi Intézetet.

A rendeletben az áll, hogy a külföldi kulturális intézetek irányítását és felügyeletét a szakminiszter március 1-jétôl a Balassi Intézet útján látja el.

A Balassi Bálint Intézet 2002 januárjában jött létre a magyar kultúra éltetésére és terjesztésére, a Magyar Nyelvi Intézet és a Nemzetközi Hungarológiai Központ jogutódjaként. Az intézet 2005 elejétôl Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézet néven mûködött.

Az újonnan létrejövô központi költségvetési szerv fôigazgatója a Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézet jelenlegi vezetôje, Lauter Éva lesz.

Glossza

Lagziközpont alakul a vajdahunyadi kastélyban. A történelmi, építészeti és kulturális vonatkozásban egyaránt kiemelkedô mûemlék épületben már korábban is tartottak esküvôt, persze csak nagykutyák, befolyásos emberek, akiknek "kérését" a múzeum igazgatója, illetve az önkormányzat nem tudta, nem merte visszautasítani – olvasom az aradi magyar napilapban. Kevés pénzt hoz a turizmus, jöjjön hát a lagzibiznisz.

Óránként hatszáz új lej a bér. Az engedélyt a kastély vezetôsége, a polgármesteri hivatal és a megyei kultúrigazgatóság is ellátja pecsétjével. Ha megvan a pénz és a papír, a násznép a Bethlen-szárny ebédlôtermében lakomázik, svédasztalnál vagy vendéglôbôl rendelt meleg ételt fogyasztva. Idénre már befutott két igénylés. Nem kétséges: nagy bulik elé néz a történelmi épület. Hiszen a boldogító igen is kimondható a kápolnában. (Az is hatszáz lej órájára.) A násznép "a kastély hangulatához illô székeken nézheti végig a ceremóniát. Hunyadi János síremlékének hû másolatát ugyanis már egy jó éve kipakolták a kápolna központi részébôl, hogy helye legyen a lakodalmazóknak." Ennyi módosítást mindenképpen megér a dolog, hiszen a kastély lakodalmakra való bérbeadása jelentôs pénzt hoz a mûemlék épületnek, vélekedett az igazgató.

A vár, olvasom a neten, a Zalasd vize mellett egy szirtfokon áll, régi felvonóhídját ma egyszerû fahíd helyettesíti. A díszes palotát egykoron a Hunyadiak ôse, Sorb kenéz kapta adományként a XIV. században, ami 1409-ben Vojk (Vajk) fiára szállt. A várat Vajk gyermeke, Hunyadi János építette ki, utána pedig az ô özvegye, Szilágyi Erzsébet. Mátyás király balkéz felôl nemzett fiának, Korvin Jánosnak ajándékozta, majd a XVI- XVII. században többen is birtokolták, míg végül a kincstáré lett. A várat többször pusztította el a tûz, de 1870-1880 között Steindl Imre és Schulek Frigyes építészek restaurálták, a századforduló után – 1907-13 között – pedig a Möller-féle restaurálás állította mai állapotába. Bôvebb információ a város honlapján, érdekességként pedig ott van Varjú Elemér Magyar várak (Bp., 1932) címû könyve, az is letölthetô a hálóról, képi dokumentációja nagyon értékes.

Kíváncsian várom, hogy a külföldiek számára legizgatóbb turisztikai helyszín, a törcsvári kastély micsoda nagyszabású Drakula- orgiáknak ád otthont a közeljövôben. Hiszen Segesváron már híressé vált a Drakula-kocsma. Vajdahunyadon várjátékkal, lovagi tornával, ostrommal, ágyúdörgéses nászéjszakával köthetnék egybe a murikat. Ja, és akként is színesíthetnék a nászi szolgáltatást, hogy a vár kútjába engedik le a jegyeseket – igazgatóstól –, hogy ott zengjék a boldogító igent.

Attól izgalmas a kút, hogy török rabok vájták a sziklába, egyik kövére pedig állítólag ezt vésték: "Vizetek van, de szívetek nincs."

Váratok van, de nem tudjátok megbecsülni, írom én ma.

Tavaly szeptemberben – a frankofónia évének tiszteletére – indította útjára a projektet a Limoges-i l'Académie théatrale de l'Union és a bukaresti I.L. Caragiale Nemzeti Színház- és Filmmûvészeti Egyetem az UNESCO-katedra és a FOL 87 szövetség támogatásával. A szóban forgó tényezô egy elôadás: Moliére Tartuffe címû, ma híres, megírásának idején hírhedt darabja, amelyet 13 fiatal színész, illetve színésztanonc adott elô: többek között Marosvásárhelyen is, a franciaországi és bukaresti tanintézetek hétvégi látogatásakor – francia nyelven. Öt hallgató a bukaresti, nyolc a franciaországi akadémiáról érkezett, a rendezést Paul Chiributa, a Caragialeról elnevezett egyetem dékánja vállalta el. A mûvet magát négy szakaszban vitték színpadra: az elsô két jelenetet Bukarestben készítették el, ezzel párhuzamosan Limoges-ban a harmadik és negyedik jeleneten dolgoztak. Az ötödik rész próbái Sinaián zajlottak a színiakadémiák tavaly júliusi nemzetközi találkozójának keretében. A bemutatóra – a hazai és francia diákok részvételével – 2006. szeptemberében Limoges- ban került sor, majd turnéra indult a verbuvált társulat: Bukarestben, Marosvásárhelyen és Kolozsváron került, illetve kerül bemutatásra a koprodukciós Tartuffe. Amint azt a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetemen a limoges-i és bukaresti diákok látogatásának kapcsán megrendezett sajtótájékoztatón hallottuk, a projekt kiemelt helyet foglalt el az UNESCO-katedra asztalán: az interkulturalitás, a diákok közötti kapcsolatok és az egyesült kulturális Európa felé vezetô színházi lépéssorozat prioritást kapott. Mindebbôl pedig a vásárhelyi közönség is láthatott ízelítôt, hiszen péntek este a Stúdió teremben Tartuffe elôadatott, a francia, bukaresti és helyi színitanoncok közös mûhelymunkákon dolgozhattak együtt a két nap folyamán.

Tizenöt éves a Dr. Bernády György Közmûvelôdési Alapítvány. Fennállása másfél évtizede alatt kifejtett tevékenységével igazolta, méltó a névadó örökségéhez, az egykori polgármester által képviselt értékekhez. Ezeket szolgálja a Bernády Ház is, amelyet Marosvásárhely lakossága a szívébe zárt, és úgy tart számon, mint a város egyik legfontosabb szellemi, kulturális központját.

A Bernády Ház számos érdekes rendezvénynek, a közönség figyelmére érdemes elôadásoknak, találkozóknak, megbeszéléseknek, könyvbemutatóknak, képzômûvészeti és fotókiállításoknak ad otthont. Sokan felkeresik, a marosvásárhelyiek a maguk létesítményének tekintik. Ezt bizonyítja az is, hogy amiben lehet, igyekeznek támogatni. Az adóügyi törvény nyújtotta lehetôségeket kihasználva, a tavaly adójuk 2 %-át felajánlva, többen alapítványunk tevékenységét segítették. Hozzájárulásuk összege 2100 ( 21 millió régi) lej.

Ezúton is köszönetünket tolmácsoljuk mindazoknak, akik támogattak és azoknak is, akik az elkövetkezôkben is segíteni akarnak.

A civil szervezetek számára továbbra is anyagi forráslehetôséget biztosít a törvény. Kérjük az adófizetôket, hogy adójuk 2 százalékával segítsék a Bernády Alapítványt.

Adataink:

Megnevezés: Fundatia Culturala Dr. Bernády György Közmûvelôdési Alapítvány

Cím: Dr. Bernády György Közmûvelôdési Alapítvány

540051 Târgu Mures str. Horea nr. 6.

Adószám: 7130180

Bankszámla: RO50BRDE270SV03224642700 (BRD Tg.-Mure)

Ahhoz, hogy egy modern vállalkozásnak esélye legyen a sikerre, hatékony kommunikációt kell folytatnia – írja Lukács László, a Chronos Consulting tulajdonosa a nemrég megjelent 2007-es vállalkozók és vállalkozások katalógusában. Az igényes nyomdatechnikával készült, románul és magyarul megjelentetett, közel százoldalas kiadvány betekintést nyújt az erdélyi vállalkozások életébe, és hasznos információkat szolgáltat a lehetséges partnereknek. Az építôipartól kezdve autókereskedések, turizmus, telekommunikáció, légitársaságok, spedíció és logisztika valamint a különbözô médiavállalkozások mind megtalálhatók a kiadványban.

Magán-nyugdíjalapok

Az idei esztendô végéig a tervek szerint Romániában is mûködôképessé válik a háromoszlopos nyugdíjrendszer. Ez a munkavállalók szemszögébôl a jelenlegi nyugdíjalap mellett még két további hozzájárulási lehetôséget jelent. Az egyik ezekbôl kötelezô: ezek lesznek az állami felügyelet alatt álló magán- nyugdíjpénztárak. A rendszer harmadik oszlopát pedig a fakultatív nyugdíjpénztárak fogják jelenteni, melyekbe nem lesz kötelezô befizetni, viszont várhatóan ezek jelentik majd a legjobb megtakarítási lehetôségeket. A jelenlegi nyugdíjrendszer háromoszlopossá alakítása a befizetôk szempontjából több kiadást, ugyanakkor távlatilag nagyobb anyagi biztonságot jelent. Gazdasági szempontból is jelentôs változást hoz az új rendszer, ugyanis átalakítja a tôkepiacot, megnövelve ezen belül az aránylag kis kockázati tényezôjû befektetési alapok számát.

Májustól fakultatív befizetések

A nyugdíjrendszer átalakítása már évek óta tart, és még törvényhozási szempontból sem ért véget. Tavaly év végi becslések szerint idén már be kellett volna indulnia a kötelezô befizetésû magán-nyugdíjalapoknak. A Magán-nyugdíjalapokat Felügyelô Bizottság (CSSPP) elnöke, Mircea Oancea a napokban a központi sajtóban megjelent nyilatkozatai szerint azonban ezek az alapok az év vége elôtt nem indulnak be. Oancea úgy vélte, augusztusig sikerül lezárni a mûködésükre és felügyeletükre vonatkozó szabályzat kidolgozását, az idei év utolsó négy hónapját pedig a leendô nyugdíjalapok engedélyeztetési folyamata veszi fel. Így ezekbe a befizetések csak jövôtôl kezdôdhetnek meg.

A felügyelet elnöke szerint viszont már májustól beindulhatnak a fakultatív magán- nyugdíjalapok, melyekbe nem lesz kötelezô befizetni. A szakhatóság elnöke szerint jelenleg már három erôs biztosítóval folynak elôrehaladott tárgyalások, amelyek ilyen nyugdíjalapok létrehozását tervezik, de az elnök szerint további társaságok is érdeklôdnek a lehetôség iránt. Oancea becslése szerint tíz ilyen fakultatív magánnyugdíjalap is beindulhat a nyár elejéig.

Különbözô alapok, azonos szereplôk

A kötelezô magán-nyugdíjalapokat nagy valószínûség szerint ugyanazok a biztosítók fogják majd mûködtetni, mint a fakultatívakat, csak más feltételrendszerben. A munkavállalóknak 35 éves korhatárig lesz kötelezô választaniuk egyet az év második felére megalakuló alapokból. Azokat, akik az év végéig ezt nem teszik meg, tetszôleges módon besorolják majd valamely magánnyugdíjalap befizetôi közé. A kezdeti hozzájárulás ezekhez az alapokhoz a munkavállaló bruttó munkabérének 2%-a lesz az alapok indulásakor, amit fokozatosan 6%-ig emelnek majd meg. A közelmúltban fontos változás történt ezeknek a kötelezô befizetésû magán- nyugdíjalapoknak az ügyében. Az eredeti elképzelések szerint az ezekbe befolyó összegek kezelési díját a befizetô munkavállalókkal fizettették volna meg, azonban nemrégiben a szakszervezetek nyomására ezt a díjtételt a munkavállalókról az alapok mûködtetôire hárították át.

A kötelezô és a fakultatív közti eltérés

Az év végére mindkét fajta magánnyugdíjalap mûködése beindul. A nyugdíjrendszer második és harmadik oszlopának is nevezett alapok mûködésében hangsúlyos eltérések lesznek. Míg a kötelezô befizetésû alapokat törvény útján arra kötelezik, hogy a hozzájuk befolyó pénzt alacsony kockázati tényezôjû befektetésekkel kamatoztassák, mint például állami kötvények, értékpapírok, vagy bankpiaci befektetések, a fakultatív alapoknál ilyen megkötés nem lesz. Ezek tehát viszonylag magasabb kockázati tényezôjû üzletágakban is forgathatják a biztosítottak pénzét, mint a tôzsdei ügyletek, vagy nagyobb rizikófaktort is bevállaló befektetési alapok. A két beruházási filozófia közt a lényeges eltérést a várható jövedelem jelenti, mivel a kisebb kockázatú befektetésnél rendszerint a várható jövedelem is kisebb, mint magasabb kockázati indexû beruházásnál, mely rendszerint busásabb haszonnal kecsegtet. A nyereség mértéke mellett a mérlegelésnél fontos szempont még az alapba befizetô munkavállaló szemszögébôl, hogy alacsonyabb kockázatú beruházásokkal dolgozó alap esetén nagyobb az esélye, hogy késôbbi nyugdíjasként megkapja az évek során befizetett hozzájárulása utáni jövedelmet, mint ha több kockázatot vállaló alaphoz fizetne be, amely bizonytalanabb, de magasabb hasznot ígér.

Három oszlop egy helyett

A nálunk még csak kialakulóban levô háromoszlopos nyugdíjrendszer a nyugati államokban hosszú évtizedek óta mûködô valóság. A jelenlegi nyugdíjrendszerhez képest az lesz nagy különbség a beindításával, hogy míg eddig egy munkavállaló nyugdíja attól függött és függ még, hogy mennyi befizetô van a rendszerben és az állam milyen módszeresen tudja ezektôl a pénzt behajtani, távlatilag három forrásból is megalapozhatja munkaképes kora utáni éveinek anyagi alapjait.

A jelenlegi rendszerben ugyanis a nyugdíjpénztár begyûjti és szétosztja a pénzt, de értelemszerûen nincs lehetôsége a befizetôk által összeadottnál többet szétosztani, mert nem fektetheti be és nem szerezhet utána jövedelmet. Jelenleg a munkavállalók száma alacsonyabb a befizetôkénél, így elvileg az államnak a nyugdíjak kifizetéséhez a pénztáron kívül más zsebébe is be kell idônként nyúlnia. Vannak rendhagyó esetek is, mint például a tavaly ôszi nyugdíjemelés, melynek hátterében nem a kormány bôkezûsége állt, hanem az a tény, hogy a nyugdíjpénztárba több pénz folyt be, mint azt a tervek alapján várták. A háromlépcsôs rendszernek a jelenlegivel szembeni alapvetô eltérése, hogy a magán-nyugdíjalapok a piaci törvényeknek megfelelôen befektetési alapokként fognak mûködni, tehát nem csak a befizetett pénzt osztják vissza, hanem a forgatásából szerzett jövedelmet is. A munkavállalónak pedig a kockázati tényezôk felmérése révén lesz majd lehetôsége arra is hatni, hogy kisebb, vagy nagyobb nyereséget akar látni a törvény által garantáltan mindenképpen visszafizetendô hozzájárulása nyomán.

Benedek István

Lehetôség a megélhetésre?

Balla Levente állategészségügyi technikus kilenc éven át dolgozott az állategészségügyi igazgatóság szászrégeni körzetében. Tíz éve tenyészt nyulakat, két éve pedig magángazdálkodó. Jelenleg folyamatban van vállalkozásának bejegyeztetése. Marosfelfaluban a családi ház gazdasági udvarán alakította ki a megye legnagyobb állományát.

– Miért a nyulak?

– Gazdasági szempontból jó üzlet kevés befektetéssel, a pénz rövid idô alatt megtérül és profitot lehet megvalósítani. Egy szarvasmarha három év múlva termel, ezért a szarvasmarha-tenyésztésben minimális a profit. A nyúlnál viszont a hat hónapos nôstényt lehet fedeztetni, egy hónap a vemhesség, egy hónap a nevelés. Félintenzív tartásban hat ellés van, egy nôsténynek átlagban nyolc fiókája van. A jó hibridfióka három hónapos korban eléri a három kilogrammos vágósúlyt, ezeket általában az elsô kategóriába sorolják, az ennél idôsebb nyulakat a második illetve a harmadik kategóriába. A napokban végeztem egy számítást, a gazdaságomban egy kilogramm hús – élôsúlyban – elôállítására 6,50 banit költök, ez az összeg tartalmazza az üzemanyag-, a takarmány- a villanyköltségeket. Természetesen hibridnyulakról van szó.

– Milyen fajtákból tevôdik össze az állomány?

– A nyulakat négy kategóriába sorolják: óriásfajta, középtestû, kistestû, törpe-szôrme fajták. Nagyrészt középtestû – vörös új-zélandi, fehér új-zélandi, wesgrannen, kaliforniai – nyulakat tartok, a kistestûek közül a rexet és a weiss-lohot. A fiókákat három hónapig csak tápszerrel etetem, ivóvízükbe vitaminokat teszek, emellett tápokat készítek. Öszesen 70 anyaállatom van, mindenikhez fajtiszta bak és hozzávetôlegesen 160 fióka.

– Hogyan történik az értékesítés?

– A nyulakat a szabadpiacon értékesítem, élôsúlyban, kilogrammonként 15 lejért. Nagyon nagy a kereslet, nem tudok annyit tenyészteni, mint amennyire igény van. Vágással nem érdemes foglalkozni, elôször is nincsenek vágóhidak. A múlt rendszerben az Avicola-egységekben vágtak nyulat is. Szászrégenben is vágták a volt baromfivágóhídon. Egy vágópontról tudok, amelyet egy olasz vállalkozó helyezett üzembe a Kolozs megyei Gyalun, viszont nagyon keveset – 2 eurót – ajánl élôsúlyban, ami alig fedezi a költségeket.

Dokumentációkkal, katalógusokkal rendelkezem, amelyeket a vásárlók tanulmányozhatnak. Bemutatom az állatot és a tartástechnológiát CD-n is. Számítást végzek a vásárolni óhajtó számára, így néhány percen belül eldöntheti, hogy belefog vagy sem a nyúltartásba. Mindezt végzem, mert Romániában 1980-tól nem írtak nyúltenyésztési szakkönyvet. Liviu Rebreanu, temesvári professzor írt akkor egy könyvet Kozma Ödön képeivel illusztrálva, azóta senki sem adott ki szakkönyvet.

– Az ország EU-csatlakozása hozott-e változásokat a nyúltenyésztôk számára?

– Ránk vonatkozó jogharmonizációs rendelkezések nem jelentek meg. Errôl beszélgettünk Suba Kálmánnal, a Megyei Állatnemesítési és Szaporodásbiológiai Állomás igazgatójával, konkrétan nyúltenyésztésre vonatkozó rendelkezések még nincsenek. Az igazgató véleménye szerint a háziállatok tartáshigiéniájára vonatkozó rendelkezéseket kell tiszteletben tartani. Végül még elmondanám, hogy vannak olyan nyúlfajtáim, amibôl alig van 50 az országban, például rex, sziámi rex. Ritka fajok, ezekre igényelhetek állami támogatást.

Kilyén Attila

Az Európai Bizottság hétfôn minden bizonnyal pert indít a német kormány ellen, mert felszólítás ellenére eddig nem változtatta meg azokat a törvényeket, amelyek több területen monopóliumot tesznek lehetôvé a német piacon a Deutsche Telekomnak, a legnagyobb európai távközlési vállalatnak, mondták bizottsági illetékesek a Dow Jones hírügynökségnek.

A törvény alapján a Deutsche Telekom távol tarthatja a konkurenciát a tervezett optikai szálas, széles sávú internethálózatától. A Deutsche Telekomnak arra is lehetôsége van, hogy kizárja a többi szolgáltató hozzáférését a vezetékes telefonvonalaihoz az elôfizetôkhöz vezetô utolsó szakaszon.

Az EU-bizottsági szakértôk szerint az ilyesmit az teszi lehetôvé, hogy a nemzeti versenyfelügyeletek eltérôen értelmezik a közös szabályokat. Németország és Lengyelország ellen folytatja a brüsszeli bizottság a legtöbb eljárást jelenleg távközlési ügyekben.

Generális megoldásként az EU távközlési biztosa, Viviane Reding már fölvetette korábban, hogy egyszerûen el kellene venni a korábban közpénzbôl finanszírozott infrastruktúrát a volt távközlési monopolistáktól, amelyek afféle örökségként jutottak az átfogó hálózatokhoz.

Azt tervezi a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal, hogy április elsejétôl bezárja a város egyik helyi jellegzetességét, a Kárpátok sétány szomszédságában levô ócskapiacot. Filimon Vasile, a Marosvásárhelyi Piacigazgatóság vezetôje lapunknak elmondta, az európai uniós elôírások tiltják a használt ruhával, lábbelivel való kereskedést, így az ilyen jellegû árukat forgalmazókat kitiltják a város piacairól.

A hasonló új termékeket árusítókat átirányítják a Szabadság utcában levô piacra. A régiséggel, egyéb használt cikkekkel kereskedôknek pedig szombatonként 6–12 óra között az Arany János utcában biztosítanak lehetôséget az árusításra civilizált körülmények között, asztalokat is a rendelkezésükre bocsátanak. Filimon Vasile elmondta, a helyi tanács márciusi ülésére elôkészíti a piac felszámolására vonatkozó határozattervezetet. Ez ügyben tehát a tanácsosoké az utolsó szó.

Az ócskapiac több mint 20 éve a Maros utcában levô volt gépkocsivezetô-gyakorlótéren alakult ki. 1989 után nôtte ki magát annyira, hogy a fél utcát és a Maros árvízvédelmi töltését is elfoglalják az árusok. Hasznosságát, szükségszerûségét igazolják az érdeklôdôk, vásárlók. Ez már több mint piac, egyedi színfolt a város életében, sajátos társadalmi berendezkedéssel, kialakult szokásokkal. Amolyan igazi bazár, ahol rendszeresen jelen vannak a régiségkereskedô hobbiárusok, a kilós ruhát, cipôt forgalmazó kalapos romák, a rozsdás alkatrészt kínáló nyugdíjasok, a szemfüles viszonteladók, az olcsó keleti terméket pultra helyezô családi vállalkozók, a nyugati hulladék elektronikai cikkeket importálók, alkalmi antikváriumosok, s megfordulnak itt koldusok, zsebtolvajok, szerencsejátékosok is. Mindemellett kétségtelenül jobb körülményeket kellene teremteni, hiszen – fôként esôs idôben – a lebetonozott gyakorlótéren kívül rekedtek az árut a sáros földre helyezik, a "standok" megközelítése olykor lehetetlen. Tudomásunk szerint ez a piac elég jövedelmezô a városnak, így eddig is költhettek volna a kibôvítésére, korszerûsítésére. A szándék most viszont más.

Az elköltöztetés azonban újabb gondokat okozhat. Elôször is nehéz lesz a megélhetésüket kilós ruha és cipô árusításával biztosító romákat kitiltani a városból. Másrészt az Arany János utcában lakók is kifogásolhatják, hogy zsibvásárrá alakuljon a környék. Arra is gondolni kell, hogy ilyenkor nemcsak a városból, de a környékbeli településekrôl is sokan gépkocsival keresik fel a piacot. A parkoló jármûvek a környékbeli forgalmat zavarhatják, megbéníthatják. Mindezeket figyelembe véve, elfogadhatóbbnak tûnik, ha a megszokott helyen képzelnénk el egy korszerû bazárt, ahol a törvénynek megfelelôen, civilizált körülmények között mindenkinek helye van. Mert az ilyen jellegû piacokra van igény. Nem csak hagyományôrzésbôl. A polgármesteri hivatal elképzelésének kivitelezésében a végsô döntés a tanácsé, reméljük, hogy az említetteket is mérlegelik majd, mielôtt az ócskapiac felszámolásáról döntenének.

Országunk EU-s csatlakozása újabb reményeket, újabb lehetôségeket kínál a romániai magyarság számára. Mindez attól függ, mennyire tudunk egységben gondolkodni és összefogni olyan értelemben, hogy kisebbségben élô nemzetünk képviselve legyen az EU-ban. Még tartanak az aláírásgyûjtések, de sajnos különbözô politikai csoportosulások körében óriási csatározások folynak: vajon ki lesz az erôsebb, kinek adatik meg az a felelôsség, amely képviseletünket magas szinten, az elvárásoknak megfelelôen próbálja mederbe terelni nemzetünk megoldásra váró problémáit? A politikában tapasztaltabb és megfontoltságáról híres RMDSZ vagy a tapasztalatlanabb, de szószólóként elismert királyhágó-melléki püspök úr. Akkor, amikor nemzetünk történelembe illô döntésérôl van szó, nem lesz-e kockázatos a játék? Szomorúan és keserû szájízzel be kell vallanunk, hogy nemzetünk egy régi, megismétlôdô, gyógyíthatatlan politikai betegségben szenved. A magyar–magyar elleni harc. Számtalan példa volt már politikai szinten, de a leckét még nem tanultuk meg. Református hívô emberként gondolkodva, véleményem és javaslatom az olvasóközönség figyelmébe ajánlom. Gondolkodj és cselekedj!

Tudniuk kell, hogy a hazai magyar politikában az eddigi sikerek kitartó munkának a gyümölcseit tükrözik. Minden elismerés a tisztelt püspök úr iránt, de jelen esetben nagyobb szükség van rá ott, ahol a választott hivatásának eleget téve példásan végzi azt az erkölcsi és lelki munkát, amelyet valamikor ifjú lelkészként eskütételben megfogadott, hogy nem méltó, de mint az Úrnak hivatalos szószólójaként hirdeti az evangéliumot. Ehhez kívánok, kívánunk a tisztelt püspök úrnak továbbra is jó egészséget, Isten áldását és segedelmét kérve a hivatott tevékenységben, beleértve azt a munkát is, amely nemzetünk érdekeit szolgálja. Az egységben az erô jelszóval és a siker reményében pártoljuk azt az érdekvédelmi szövetségét, amely már bizonyított, és a hazai összmagyarság érdekeit képviselve értékes eredményeket ért el.

Ez a szövetség az RMDSZ!

Köblös András Marossárpatak

Az Unitárcoop Alapítvány tíz éve tevékenykedik városunkban, munkájuk eredményét unitárius és nem unitárius hívek együtt tapasztalhatják meg. Áldásos tevékenységük során elsôsorban idôseknek juttatnak lelki és anyagi támogatást. Élelmiszercsomagjaikat mindig nagyon várják idôs, rászoruló kisnyugdíjasaink.

Lelki és anyagi támaszuk, segítségük újabb megnyilvánulása volt a február 17-én, szombaton megszervezett kosaras farsangi bál is. Szervezô munkájuk igen eredményesnek mutatkozott, a cél pedig igazán nemesnek mondható, hiszen jótékonysági bálra hívták a híveket, s nemcsak unitáriusokat. A cél az alapítvány idôsgondozásának anyagi alapot szerezni, s a kövesdombi új unitárius templom építését, a még hátralévô munkálatokat támogatni. Mert munka még mindig van bôven, hiszen a templomot be kell bútorozni, a karzathoz lépcsôfeljáró kell, és az irodákba is elkelne a bútor. Ezért is áldozzák a jövedelem nagy részét, elsôsorban a belépôbôl származó összeget erre a célra.

Vállalkozóink jóvoltából sok-sok tombolatárgyat sorsoltak, a közel 200 résztvevô vásárolta is a tombolajegyeket, s a befolyt összeget az idôsek szociális gondozására költik.

Mondom, közel 200 személy jött el, akik igen jól szórakoztak az Alex Music Együttessel és Balogh Zoltánnal, akik a talpalávalót húzták, s ahogy elnéztem a lelkes táncolókat, igazán elégedettek voltak, ropták hajnalig. Ezúton is köszönet a zenészeknek, hiszen hat éve ingyen és lelkesedésbôl zenélnek ezeken a bálokon. Mindig nagy sikerrel, hiszen most is hajnali háromig tartott a mulatság.

Hosszú lenne felsorolni minden támogató nevét, de ezúton is kérem, mindenki vegye magára hálánkat és köszönetünket, aki támogatta a rendezvényt. Bizonyára nekik is megérte. Nekünk, akik ott voltunk, bizonyosan. Aki nem jött el ilyen vagy olyan okból, az sajnálhatja. Majd jövôre ismét! Addig is Isten áldja!

Kuti Márta

Február 3-án a marosvásárhelyi Alexandru Ioan Cuza Gimnáziumban sor került a városon és vidéken tanító pedagógusok eszmecseréjére.

Az iskola magyar tanítóinak közössége, Ozsvát Hajnal tanítónô irányításával, meghívta a Mezôbándi Általános Iskola magyar tanítóit. A találkozón a két módszertani kör tagjain kívül részt vett az iskolánk vezetôségi képviselôje, Barta Zoltán igazgatóhelyettes és két helyi meghívott: Tövissi Antal fejlesztôpedagógus és Vulkán Vera Tünde magyar–angol szakos tanárnô.

A találkozó gondolata már rég foglalkoztatott bennünket, és most valóra is vált. Célja a kapcsolatteremtés, a gondjaink megbeszélése és nem utolsósorban az ismerkedés. A tevékenység napirendi pontjai között szerepelt Pázsint Györgyi tanítónô a Tanulás tanítása címû vitaindító elôadása. Kolleganônk megerôsítette azt, ami minden pedagógus tudatában van: megtanítani a reánk bízott növendékeket tanulni.

A kötelezô oktatásnak egyik alapvetô követelménye az, hogy olyan ifjat alakítsunk, aki megfelelô kultúrával rendelkezzen, értse meg a körülötte levô világot, kommunikálni tudjon, fejezze ki gondolatait, érzelmeit, tudja hasznosítani saját képességeit a mindennapos problémák megoldásában, folytathassa az ismeretszerzést életének bármely szakaszában.

Szent-Györgyi Albert szerint "Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog."

Ezt követôen közvetlen beszélgetésre került sor, ismerkedéssel és az iskolák ismertetésével. A mezôbándi tanítók módszertani felelôse ismertette a bándi iskola történetét, jelenlegi helyzetét. Mi is elmondtuk az iskolánkkal kapcsolatos tudnivalókat, majd igazgatónônk,Doina Elena Tintosan kifejezte örömét a kapcsolatteremtést illetôen, remélve ennek ébrentartását a jövôben is.

Ily módon zárult iskolánkban az elsô félév, egy mindenki számára hasznos beszélgetéssel.

Köszönettel tartozunk mindazoknak, akik lehetôvé tették ezt a napot.

Tóth Imola tanítónô és a módszertani közösség tagjai

Régi igazság, hogy mindennek megvan az ideje. Így a farsangolásnak is. De vajon a Kopacz Imola által vezetett Magányosok Klubjába tömörített, többnyire idôs emberek élhetnek-e a szép szórakozás lehetôségeivel?

Aki eljött 13-án a Bleu Pearl vendéglô éttermébe meggyôzôdhetett arról, hogy nemcsak a húszéveseké a világ…, sôt, az évek folyamán felhalmozott bölcsesség az öröm megélésében is érvényre juthat. Mondhatjuk így, hogy meg tudtuk adni a "módját" a farsangi bálunknak.

Nagy Margit, az étterem fônök asszonya az elegáns teremben szépen megterített asztalokkal fogadott, amelyeken ízletes vacsorákat szolgáltak fel. S amikor bevonultak a különbözô maszkokba öltözött farsangolók, rázendített az XYZ zenekar. Élénk taps köszöntötte a cifra ruhába öltözött cigányasszonyt, a pártában maradt menyasszonyt, a kompótos üveget, Piroskát és a farkast, megannyi más ötletes jelmezhordozókat. A jelmezeket Kopacz Imola konferálta zenei aláfestés kíséretében. Komoly zsûri osztogatta a megérdemelt diplomákat.

Aztán táncra perdült majd mindenki s a színes, kavargó tömeg csak addigra csendesedett el, amíg a tombola nyereményeit kihirdették.

Hát ilyenformán zajlott a magányosok farsangi bálja.

Valahol azt olvastam: "Nagyon szép keresztyén erény vigasztalni a szenvedôket, de mennyivel nehezebb örülni az örvendezôkkel."

Kérem e sorok olvasóit, próbáljanak velünk örvendezni, s a jövô év farsangjában mulassanak velünk, hiszen a bálunk mindig nyitott.

Radványi Hajnal

2003. február 7-én Újlôrincfalva községben Szabó Vilmos, a Határon Túli Hivatalok államtitkára jelenlétében aláírtuk a két település közötti testvérkapcsolati megállapodást. Mindkét részrôl úgy értelmeztük, hogy mérföldkövet jelent ez településeink lakosainak életében. Emlékszem az elsô találkozásra nálatok, milyen izgalommal és feszültséggel, de nagy örömmel fogtunk kezet és mutattuk be a küldöttségek tagjait. Már ott látszott, hogy ez a kapcsolat nem egy a sok közül, annál több, barátiasabb, családiasabb. Mi sem igazolja ezt jobban, hogy négy év alatt hány családi kapcsolat jött létre, bar&