Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 70 eurócent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 – euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Pont kerül a rendszerváltás utáni privatizációs folyamat egyik legnagyobb csôdtömegére a brassói UTB traktorgyár részvényesi közgyûlésének a hét végén hozott döntése révén, melynek nyomán felszámolják az egykor huszonötezer embernek is kenyeret adó gyáróriást és a romjain még vegetáló kétezer alkalmazottat is elbocsátják.

A politika sem maradhatott ki a múlt század elején alapított néhai repülôgépgyár haláltusájának utolsó mozzanatából. A cég szakszervezeti vezetôje szerint a szélsôséges fellépéstôl sem fognak visszariadni a gyár megmentése érdekében, mert a felszámolásról szóló döntés (a többségi tulajdonrész az államé) mögött politikai hátszelet sejtenek. Politikai szél valóban fúj, nem mellesleg a szakszervezet álláspontja mögül is. Ugyanis, azt is tudjuk, hogy a traktorgyáriak az utóbbi idôben fôleg elmaradt fizetéseik követeléséért mentek az utcára. Az elbocsátással végkielégítés és még egyévi fizetés is jár, ráadásul a térségben több nagy beruházás is indul, ahol munkát is lehet majd találni. Mindezek tudatában adódik a kérdés, hogy miféle érdekvédelem az, amelyik a munkás lassú éhenhalását elébe helyezi a legalább egy év távlatában biztos, ha nem is bô pénzforrásnak? Iskolapélda ez az öncélú, a vezérek saját érdekeit védô szakszervezeti viszonyulásra, aminek nincs köze a munkavállalók valós érdekeihez, inkább a mostani ellenzék egy részének a konfliktuskeltési igényét szolgálja, mintsem a tagjait, akiket szintén nem ingyen kellene védenie.

Az a cirkusz, ami ennek a nagy múltú mamutvállalatnak a felszámolása kapcsán még valószínûleg ránk köszön a következô napokban a médiából, csak a látszatokról szól, kétezer utcára kerülô ember sorsa feletti hamis sajnálkozás képében. A történet lényege ennél sokkal mélyebben rejtôzik, és az egész ország tekintetében van mondanivalója: ami a brassói traktorgyárral történt, az nem a mostani kormánynak róható fel, hanem 17 évre visszamenôen valamennyinek. A végsô számla szerint ugyanis ez a csôd közel egymilliárd eurójában áll az országnak, amit ha felelôsen gondolkozva technológiába fektettek volna be, akkor a gyáróriást talán meg lehetett volna menteni, ha például ennyibôl a termékei állnák a konkurenciával a versenyt. És most sem arról szól a történet, hogy a dilettáns gazdaságpolitikusokat tervezné valaki elszámoltatni ezzel az eszméletlen nagyságú, az adófizetôk zsebébôl az ablakon kidobott összeggel. Pont azért, mert nincs a politikától független komoly társadalmi erô, például egy, a munkavállalók valódi érdekeit szem elôtt tartó szakszervezeti szövetség, amelynek ezt volna hitele megtenni.

A PLD képviselôi és szenátori csoportja úgy döntött, hogy részt vesz a Monica Macovei igazságügyi minisztert támogató tüntetésen, nyilatkozta hétfôn Cornel Stirbet, a szebeni PLD elnöke a Mediafax tudósítójának. Cornel Stirbet szerint "az igazságügyben az igazi reform Macovei tárcához való kerülésével kezdôdött el, és a menesztése érdekében történô próbálkozások egy politikai akció részei, amely során meg akarnak menteni bizonyos politikusokat, akiknek bûnvádi dossziéjuk van". A PLD azonban anélkül vesz részt a civil szféra tüntetésében, hogy beleszólna a szervezésbe.

A civil szféra hat szervezete február 27-én, ma 16 órától korrupcióellenes és Monica Macovei igazságügyi minisztert támogató tüntetést szervez a fôvárosi Egyetem téren.

A Szociális Párbeszédért Csoport, a Romániai Akadémiai Társaság, az APADOR-CH, az Offensive Csoport, az Academia de Advocacy és a Freedom House csütörtökön tüntetésre való felhívást adott ki, az utcai akció neve Korrupcióellenes márciuska.

A költségesebbé vált lapelôállítás kényszerít bennünket arra, hogy április elsejétôl (azaz a márciusban esedékes elôfizetéskor) feladjuk eddigi gyakorlatunkat, vagyis hogy "változatlan áron" juttatjuk el elôfizetôinknek a Népújságot.

Nem tartható tovább a lappiacon legalacsonyabb ár, amely az elmúlt évek alatt még az inflációval sem tartott lépést. Igyekeztünk a ráfordítások emelkedésétôl megkímélni elôfizetôinket. A mostani áremelés mértéke sem haladja meg az elkerülhetetlent, noha ennek a pillanata egybeesik a posta terjesztési hányadának növekedésével. Tegyük hozzá, az emelés dacára továbbra is 40%- kal olcsóbban jut lapunkhoz, aki elôfizet, mint a szabadeladásban, és természetesen, marad az elôfizetôknek járó eddigi kedvezmény: havonta egyszer 30%-kal olcsóbban tehetnek közzé személyi jellegû apróhirdetést. Így abban a reményben tesszük meg a mostani kényszerû lépést, hogy továbbra is számíthatunk népes olvasótáborunk megértésére és ragaszkodására.

Múlt szombaton egyszerre két tantárgyversenynek adott otthont a marosvásárhelyi Gheorghe Sincai Iskolaközpont.

A Maros Megyei Tanfelügyelôség szervezésében sorra kerülô fizika és technika tantárgyversenyekre a megye különbözô iskoláiból összesen 148- an neveztek be.

Az írásbeli vizsga alatt beszélgettünk Paizs Noémivel, a Sincai Iskolaközpont tanácsadójával, aki elmondta: "évrôl évre nehezebbek a tételek, a tanároknak pedig az a véleménye, hogy a hasonló megmérettetésekkel nem csak a diákok tudását szeretnék felmérni, hanem a tehetségüket is."

Az iskola történetében elsô alkalommal sorra kerülô fizika olimpiára VII–XII.-es tanulók érkeztek Marosvásárhely, Szászrégen, Marosludas, Segesvár iskoláiból. Hetedikbôl tizenheten (8 magyar), nyolcadikból tizenegyen (6 magyar), kilencedikbôl harminckilencen (9 magyar), tizedikbôl tizenöten (7 magyar), tizenegyedikbôl tizennyolcan (13 magyar), tizenkettedikbôl pedig tizenhárman (egy magyar) szerepeltek a versenyen. A hat évfolyamról tíz diák jutott tovább az április 9-14. között Vajdahunyadon sorra kerülô országos szakaszra.

A technika olimpián már nagy tekintélynek örvend a Sincai Iskolaközpont, ugyanis tavaly ebbôl az iskolából került ki az országos elsô helyezett, a jelenleg tizenkettedik osztályos Bucur Andrei.

A Nyugdíjasok Szövetsége Maros Megyei Szervezetének vezetôsége felmérést végzett a nyugdíjasok körében, amelybôl kiderül, hogy a nyugdíjasok helyzete napról napra romlik. Egyrészt az elôrehaladott koruk, másrészt pedig az egyre aggasztóbb anyagi helyzetük miatt több mint 70 százalékuk kénytelen tengôdni.

A szövetség vezetôsége, Kovács Irma elnök felteszi a kérdést a törvényhozóknak, a kormánynak: a 90-300 lej közötti havi nyugdíjjal rendelkezô nyugdíjas hogyan fedezheti a havi költségeket, amikor a villanyáram, a gáz, a hôenergia, az alapélelmiszerek ára állandóan nô. A nyugdíjasok arra kényszerültek, hogy több szolgáltatásról lemondjanak. Meglepô, de igaz, hogy egyesek még a vizet sem tudják kifizetni, nem beszélve a telefonról, a kábeltévérôl, a rádió és tévérôl vagy az újságelôfizetésrôl. Ami a legsúlyosabb, hogy az ártámogatott gyógyszereket sem tudják kiváltani. A felsoroltak oda vezettek, hogy a nyugdíjasok a négy fal között teljesen elszigetelôdtek.

A 19/2000. számú törvény hiányosságai miatt a nyugdíjátszámítás nem kedvezett a kisnyugdíjasoknak, mert ezt követôen nemhogy emelkedett volna a nyugdíjpontjuk, hanem csökkent. Következésképpen a nyugdíjuk sem nôtt.

A nyugdíjasokat nagyon kellemetlenül érinti, hogy az átszámításhoz szükséges igazolások nehezen szerezhetôk be, a pótlékokról szóló igazolások különösképpen.

A nyugdíjas szervezet ezúttal arra kéri az ország vezetôit, hogy tegyék lehetôvé az el nem használt utazási igazolványok pénzre való beváltását, módosítsák a nyugdíjak átszámítási módját olyan értelemben, hogy az iratok beszerzésekor vegyék figyelembe a mozgásképtelen nyugdíjasok helyzetét, hogy emiatt ne érje ôket diszkrimináció.

Alig sötétedett, amikor hangos szirénaszó riasztotta a környék lakóit. Az ablakokhoz, kapukhoz sietô emberek megrökönyödve látták, hogy a vár egyik bástyájából sûrû füst gomolyog ki, a lángok megfékezésére pedig sisakos, gázálarcos tûzoltók sietnek.

A tûzoltóság profi alakulattá válása óta rendszeresen megszervezett tûzvédelmi akcióra került sor pénteken a marosvásárhelyi várban. A forgatókönyv szerint a vár ünnepélynek ad otthont, s ahogy az ilyenkor lenni szokott, mititej, flekken sül parázson. Innen viszi a szél a parazsat a közelben levô két bódéra. A közvetlen szomszédságukban levô Mészárosok bástyájában ez idô alatt éppen színdarabot játszanak a 74 Színházban. A lángok átterjednek a falépcsôkre, s a füst pillanatok alatt megtölti a kávézót és a színteret. Nézôk és színészek fuldokolva próbálnak menekülni. Az egyre sûrûsödô füstben két személy eszméletlenül zuhan a földre, egy másikat pedig a tûzben meglazult gerenda szorítja maga alá. A várban ügyeletet teljesítô személyzet tûzoltó-készülékkel próbálja megfékezni a lángokat, de eredménytelenül. Az idôközben riasztott tûzoltók éppen idôben érkeznek a helyszínre. Öt tûzoltóautó, mentôautó gördül be a Vár sétány felôli kapun s lépnek akcióba. Kimentik s elsôsegélyben részesítik a gerenda alá szorult személyt, a füstmérgezést szenvedetteket pedig az elsôsegélynyújtó helyre szállítják. A lángokat pillanatok alatt eloltják, komolyabb anyagi kár nem keletkezett.

– A várban immár öt színjátszó társulat, valamint egy néptánccsoport tevékenykedik, s játszanak gyakran telt ház elôtt. A február 23-i gyakorlatnak az volt a célja, hogy felkészüljünk olyan helyzetekre, amikor mûemlék épületek gyúlnak ki, valamint zárt, szûk helyiségekbôl nagyszámú tömeget kell kimenekíteni – összegzett Handrea Calin százados, a gyakorlatot koordináló tiszt.

A Maros Megyei Gyermekjogvédelmi Igazgatóság újabb három családi típusú ház létrehozását tervezi Mezôsámsond községben, Nyárádszeredában és Dicsôszent-mártonban. Minden ilyen típusú házban egy hivatásos pótszülôként alkalmazandó házaspár nevel majd nyolc árva vagy ideiglenesen szülôi felügyelet nélkül maradt gyereket. Magda Colceriu szóvivô elmondta, minél több házaspár jelentkezését várják, hogy ki tudják választani a legmegfelelôbb pótszülôket, akik gondoskodnak majd a család nélkül maradt kiskorúakról. A házaspárok több elvárásnak kell eleget tegyenek, többek között legalább harmincévesek kell legyenek, feltétel az állandó Maros megyei lakhely, legalább egyik szülô rendelkezzen líceumi végzettséggel, valamint az adott közösségben, ahol élnek, erkölcsileg pozitívnak ítéljék meg a viselkedésüket – áll a feltételek között.

Jelenleg megyénkben huszonhét családi típusú ház mûködik, ötvennégy pótszülôvel.

Szenzációszámba menô teljesítményt ért el Románia teremlabdarúgó válogatottja, amely kivívta az Európa-bajnoki részvétel jogát a hét végi szlovéniai selejtezô tornán. Az utolsó forduló elôtt még úgy nézett ki, hogy esélytelen a román csapat, hisz 4-2-re kikapott a házigazdáktól, és csak a csoportgyôztesnek volt lehetôsége a továbbjutásra. Az utolsó nap azonban, miután Románia legyôzte Moldovát, Belgium csapata 3-1-re nyert a házigazda szlovénokkal szemben, így az élen hármas körbeverés alakult ki, s a gólkülönbség Romániának kedvezett!

A teljesítmény azért szenzációs, mert Romániában a szervezett teremlabdarúgás alig négyéves múltra tekint vissza, a válogatott pedig alig három éve alakult meg, s ez az elsô alkalom, hogy ott lehet az európai seregszemlén. A csapat felfuttatásában óriási érdemeket szerzett Jakab Zoltán, a csapat edzôje, aki jelenleg a marosvásárhelyi Izorep szakvezetôje is, s az Izorep három játékosa is oroszlánrészt vállalt a siker kivívásában: Csoma Alpárról, Szôcs Lorándról és Klein Lászlóról van szó.

Az Európa-bajnokságot ez év novemberében, Portóban (Portugália) rendezik.

Az iraki lakosság 10 százalékát kitevô etnikai és vallási kisebbségek példa nélküli erôszaknak vannak kitéve, és félô, hogy egyesek közülük el fognak tûnni az ország területérôl – áll a londoni székhelyû Minority Rights Group (MRG) kisebbségvédô szervezet hétfôn közzétett jelentésében.

A szóban forgó kisebbségeket – az örmény és az asszír-káldeus keresztényeket, a baháikat, a failikat, a zsidókat, a mandeusokat, a palesztinokat, a sabakokat, a türkméneket és a jazidikat – amelyek közül nem egy több mint 2000 éve él Irak területén, a síita, a szunnita és kurd közösség veszi célba, ahogy mind hevesebbé válik a háborúskodás a hatalomért és a területért. Támadások, emberrablá-sok, fenyegetések teszik egyre elviselhetetlenebbé az életüket, ami egyre nagyobb számban készteti menekülésre e csoportok tagjait.

Az "Asszimiláció, exodus, kiirtás: Irak kisebbségi közösségei 2003 óta" címet viselô jelentés szerint a kisebbségek az iraki emigráció – mintegy 1,8 millió menekült – egyharmadát teszik ki.

"Noha számos iraki keresztény azért fogja menekülôre, mert azzal vádolják, hogy a brit és az amerikai csapatokhoz kötôdik, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia csak néhány irakinak adott eddig menedéket" – idézi az MRG közleménye a szervezet igazgatója, Mark Lattimer szemrehányását. A csoport ebbôl kiindulva felhívással fordul a nemzetközi közösséghez, mindenekelôtt az iraki intervenciót vezetô két országhoz, hogy "osszák meg a menekültekbôl származó terheket és ne hagyják, hogy ezek az Irakkal szomszédos országokra aránytalan súllyal nehezedjenek".

Az MRG felszólítja továbbá mind a nemzetközi közösséget, mind az iraki kormányt, hogy ismerjék el az ország kisebbségeinek sebezhetôségét, mert ez lenne a kiindulópontja annak, hogy e csoportok a jelenleg elszenvedett agressziókat túléljék.

Egyelôre csak önkéntesekkel, de már tesztelnek az Egyesült Államokban egy különleges repülôtéri átvilágító berendezést; a hatóságok az utasokat "lemeztelenítô" készülékkel akarják kiszûrni az esetleges terroristákat.

Az arizonai Phoenix Sky Nemzetközi Repülôtéren a biztonsági tiszt szó szerint ruha nélkül látja azokat az utasokat, akik áthaladnak a fegyverek, pokolgépek és folyékony robbanószerek érzékelésére kifejlesztett kapun – számolt be a vasárnapi The New York Times.

Az amerikai közlekedésbiztonsági felügyelet közölte, hogy a készülékeket – amelyek ellen bizonyos jogvédô csoportok már elôre tiltakoztak – Los Angelesben és New Yorkban is üzembe állítják annak megállapítására, mennyire hatékony a rendszer. Egyúttal azt is fel kívánják mérni, milyen mértékben fogadják el az utasok az új átvilágítási módszert.

A berendezést mûködtetô biztonsági tisztek egy zárt fülkében, a közönség elôl elzárva figyelik az utasokat. A program a mûszer kijelzôjén elmosódottan jeleníti meg az alakokat, de tisztán kivehetôek például a kulcscsontok, látható a köldök vagy bármilyen testhez erôsített fegyver.

Elôször egy 64 éves nô, Kenneth Johnson próbálta ki a készüléket. Mint mondta, neki megváltás az új átvilágítás, mivel titán implantátumok vannak a testében, és a hagyományos fémérzékelôs kapuk és kézi detektorok minden utazáskor csipognak, ezért mindig kínos magyarázkodásra kényszerül, hogy nem rejtett sehová fegyvert.

Mások a személyiségi jogok megsértésének tartják a "lemeztelenítô" vizsgálatot, és inkább a kézi mûszeres letapogatós ellenôrzést választják. Az Amerikai Polgárjogi Szövetség ezen az alapon kezdeményezte, hogy a kongresszus tiltsa be a szóban forgó átvilágítási módszert.

A Smart-Check nevû berendezés használatával kapcsolatban egészségügyi aggályok is felmerültek: az utasokat állítólag felesleges röntgensugárzásnak teszik ki a kapun való áthaladáskor. David Brenner, a Columbia Egyetem professzora azt javasolta, hogy a terhes nôk és gyerekek, ha lehet, kerüljék el a készülék használatát.

A detektor hatékonyságát is sokan megkérdôjelezik. Az alacsony energiájú, bôrrôl visszaverôdô röntgensugarak, amelyeket a számítógép feldolgoz, nem képesek felfedezni az esetleg a testüregekbe rejtett fegyvereket.

Az új átvilágítási technikát azért fejlesztették ki, mert a jelenleg alkalmazott, még az 1950-es évekbôl származó érzékelôk nem tudják kimutatni a mûanyag tartályba rejtett folyékony robbanószereket. A biztonsági hatóságok olyan gépek kifejlesztésén is kísérleteznek, amelyek az ártalmas röntgensugarak helyett veszélytelen rádiósugarakat használnának az utasok átvilágítására.

Tony Blair brit kormányfô éppen elôzô nap jelentette be, hogy a jelenleg 7100 fôs iraki brit kontingensbôl a következô hónapokban 1600 katonát hazahívnak, de hozzátette, hogy a brit hadsereg még 2008- ban is jelen lesz Irakban.

Harry, aki apja, valamint 25 éves bátyja, Vilmos herceg után a harmadik a brit trónutódlási sorrendben, tavaly végezte el az elsô számú brit katonai akadémia, a Sandhurst tisztképzôjét; jelenleg hadnagyként szolgálja az országot és saját nagymamáját – vagyis II. Erzsébet királynôt, a brit hadsereg fôparancsnokát.

Harry – aki egyenes ági trónörökösként, Károlyhoz és Vilmoshoz hasonlóan a walesi hercegi rang birtokosa, hadseregbeli megszólítása pedig Wales hadnagy – már kadétként világossá tette, hogy nem fog eltûrni magával szemben semmiféle kivételezést, és ha alakulata frontszolgálatra megy, megy ô is. "Nem azért szenvedtem végig Sandhurstöt, hogy itthon ücsörögjek, amíg a fiúk az életüket kockáztatják" – mondta egy sokat idézett nyilatkozatában.

A királyi sarj háborús bevetésérôl hónapok óta folyt a vita a brit hadsereg parancsnoki szintjein. A fô ellenérv – a herceg személyes biztonsága mellett – az volt, hogy a brit trón várományosának, mint lehetséges célpontnak a jelenléte jó eséllyel alakulatára irányítaná a felkelôk és az öngyilkos merénylôk figyelmét. Wales hadnagy azonban állítólag még azt is kilátásba helyezte elöljáróinak, hogy leszerel, ha nem engedik meg neki a frontszolgálatot.

Az ifjú walesi herceg értesülések szerint 12 fôs, könnyûpáncélosokkal felszerelt egységet vezényel majd felderítô jellegû bevetéseken, az iraki–iráni határ közelében.

Negyedszázada ô lesz az elsô a királyi családból, aki tényleges frontszolgálatot teljesít háborús övezetben. András yorki herceg – Harry apjának, Károly trónörökösnek az öccse, II. Erzsébet királynô másodszülött fia – az 1982-es falklandi háborúban szerzett általános megbecsülést azzal, hogy veszélyes harctéri bevetéseken vett részt a brit hadsereg helikopterpilótájaként.

Tavaly egyébként Harry bátyja, Vilmos herceg is elvégezte a sandhursti akadémiát, és ôt is hadnaggyá avatták, de az ô frontvonalbeli bevetésérôl egyelôre nincs szó.

Traian Basescu államelnök hétfôn, a civil szféra képviselôivel való találkozón (képünkön) kijelentette, hogy az egyéni választókörzetes szavazás mibenlétét minden megyében el kell magyarázni, mivel minimális annak az esélye, hogy a sajtó népszerûsítse ezt a fajta szavazási rendszert, hangsúlyozva, hogy ô azok között lesz, akik a lakosságot informálják.

Hozzátette, hogy "bármit mondjanak a pártok, létezik arra való törekvés, hogy az egyéni választókörzetes szavazási rendszert ne vezessék be".

Arra a kérésre, hogy ki fogja tájékoztatni ebben a helyzetben a lakosságot a szavazási rendszerrôl, az államelnök azt válaszolta: "Én leszek ezek egyike, és a civil szférára is számítok".

"Az érdekel, hogy a kérdés (az egyéni választókörzetes szavazás bevezetése kapcsán – szerk. megj.) egyszerû és világos legyen, és a parlament ne értelmezhesse félre az emberek szavazatát" – hangsúlyozta Basescu. Az államelnök hozzátette, hogy nem azt akarja, hogy a referendumot feltétlenül hamar szervezzék meg, "hanem idejében, ahhoz, hogy törvénnyé válhasson a következô választásokig".

Az államelnök hétfôn a civil szféra képviselôivel találkozott. A találkozón többek között részt vett Cristian Pârvulescu (Pro Democratia Egyesület), Victor Alistar (Transparency International), Ioana Avadani (Független Sajtóért Központ), Andrei Oisteanu (Társadalmi Párbeszédért Csoport), Radu Nicosevici (Academia de Advocacy). A parlament két házának együttes plénuma csütörtökön vitatja meg Traian Basescu államfô levelét az egyéni választókörzetes szavazási rendszer bevezetéséért szervezendô referendum kapcsán.

Adrian Cioroianu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke, akit a liberálisok a külügyminiszteri tisztségbe jelöltek, a múlt héten beszélgetett Traian Basescu államelnökkel, aki azt mondta neki, hogy "gondolkodási idôre" van szüksége.

Cioroianu az Antena 3 tévéadó egy mûsorában kijelentette, hogy a múlt héten volt egy beszélgetése az államelnökkel, mielôtt elindult volna hivatalos látogatásra Egyiptomba.

A PNL alelnöke meg van gyôzôdve arról, hogy a kinevezése kapcsán a válasz a politikai porondon tapasztalható nyugtalanság miatt késik. "Nyilvánvaló, hogy a döntés a belsô politikai élettel függ össze. Lehet, hogy ami Ungureanuval történt, keserû ízt hagyott benne" – mondta Cioroianu.

A liberális szenátor úgy vélte, hogy az a tény, hogy az államelnök késik elfogadni kinevezését a külügyminisztériumi tisztségbe, rongálhatja az imázsát.

Adrian Cioroianu szenátort egy héttel ezelôtt jelölte a PNL vezetôsége a külügyminiszteri tisztségr, Mihai Razvan Ungureanu helyére, aki benyújtotta lemondását. A jelölést 28 mellette és 1 ellene szóló szavazattal fogadták el

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök még aznap továbbította Traian Basescu államelnöknek a kinevezési javaslatot.

Bizonyos liberális források szerint Basescu azt üzente Tariceanunak, hogy "Cioroianunak nincs meg a képessége arra, hogy az Ungureanu által megkezdett külügyi politikai vonalat folytassa".

Múlt kedden Mircea Geoana PSD-elnök kijelentette, hogy a miniszterelnök telefonon értesítette, hogy Traian Basescu államfô "világosan" elutasította Adrian Cioroianu kinevezését a külügyi tárca élére, és kifejezte meglepôdését amiatt, hogy Tariceanu nem jelentette be ezt nyilvánosan a kormány sajtótájékoztatóján.

Szerdán Basescu államfô hivatalos látogatásra ment Egyiptomba, Mihai Razvan Ungureanu lemondott külügyminiszter kíséretében.

Csütörtökön, egyiptomi látogatásáról hazatérve Traian Basescu azt nyilatkozta, hogy gondolkodik a miniszterelnök javaslatán az új külügyminiszter kinevezése kapcsán, és abból indul ki, hogy mandátum közepén lévén a külügyi tárca nem egy olyan intézmény, ahol elkezdhetô a tanulás.

A Fekete-tenger és a Duna vízminôségének megóvását csak összehangoltan, összefogással lehet biztosítani, az Európai Unió vízkeret-irányelvét csak az általános rendezôelvek betartásával lehet megvalósítani – ez volt a legfôbb üzenete a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR) égisze alatt pénteken Bukarestben rendezett miniszteri szintû tanácskozásnak.

Az ICPDR 13 Duna menti országnak a Duna védelmére létrehozott nemzetközi szervezete, amelynek munkájában az Európai Unió is részt vesz. Románia az idén vette át az ICPDR soros elnökségét az elmúlt évben elnöklô Moldovától. Az 1994- ben létrejött Duna-egyezmény országai elôször találkoztak ilyen magas szinten.

A "Duna-Fekete-tenger: egy tartós integrált vízgazdálkodásért" címet viselô ülésen a résztvevôk azt vizsgálták, miként lehetne hatékonyabban összehangolni a regionális együttmûködést a dunai és a fekete-tengeri országok, az Európai Bizottság és a nemzetközi pénzintézetek között a vizek és a környezet minôségének javítása érdekében, mind a Duna vízgyûjtô medencéjében, mind pedig a Fekete-tenger térségében, különös tekintettel Románia és Bulgária európai uniós csatlakozása után.

Tiznehat ország képviseltette magát, nevezetesen Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Grúzia, Horvátország, Magyarország, Moldova, Németország, Oroszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország és Ukrajna.

A találkozó legfontosabb üzenete, hogy a Fekete-tenger és a Duna állapotát szoros egységben kell vizsgálni. Az igazi nagy baj ugyanis a Fekete-tengerrel van, de vizének minôségén csak úgy lehet javítani, ha a befolyó vizek tisztaságára ügyelnek. Fontos, hogy ne kerüljön a növények számára szükségesnél több foszfor (például a mosószerekbôl) és nitrogén (például a mûtrágyákból) a folyóvizekbe, illetve onnan a tengerbe. Ehhez az ártéri területeket is ellenôrzés alatt kell tartani. A fekete-tenger esetében az a cél, hogy vizének minôségét az 1965-ös állapotra kell viszonylag gyorsan visszaállítani.

A bukaresti találkozó résztvevôi – még az EU-n kívüliek is – kinyilvánították szándékukat, hogy betartják az uniós normákat. Anyagi helyzetük azonban lényegesen eltér egymástól, így nagy szerepe lesz az említett irányelvek megvalósításában a potenciális szponzoroknak. A pénteki találkozón képviseltette magát például a Világbank, és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) is.

A környezeti rehabilitáció kellô pénzügyi garanciáját hiányolja a verespataki aranybánya-beruházási tervet illetôen az a független szakértôi bizottság, amelyet a román és a magyar kormány kért fel a hatástanulmány elemzésére – nyilatkozta pénteken az MTI-nek Horváth Balázs, a magyar Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium fôosztályvezetôje.

Horváth azt követôen nyilatkozott, hogy részt vett a román-magyar környezetvédelmi vegyes bizottság nagyváradi ülésén. A felek közösen értékelték az általuk felkért – két román, két magyar és két nemzetközi szakértô alkotta – független bizottság jelentését, amely a verespataki aranybánya- beruházást tervezô Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) által készített hatástanulmány fontosabb fejezeteit értékeli.

A dokumentumban hangsúlyt kap – fogalmazott a fôosztályvezetô -, hogy a szakértôk hiányolják a környezet rehabilitációjára vonatkozó pénzügyi garanciáról szóló konkrétumokat. Hozzátette: a tanulmány sok helyen általános, nem kellô részletességgel kidolgozott megállapításokat tartalmaz. Ezért a szakértôk álláspontja szerint további felméréseket kell végezni a hatástanulmány kiegészítése érdekében.

A vegyes bizottság úgy döntött, hogy március 1-jén nyilvánosságra hozza a jelentést a román és a magyar fél olyan közös állásfoglalásával együtt, amelyben leszögezik: a szakértôi csoport jelentése nem vizsgálja a teljes hatástanulmányt, csak annak egyes részeit. Az engedélyezési eljárás során ezért a román hatóság rendelkezésére álló dokumentumok közül ez csak az egyik, ami nem feltétlenül tükrözi a román vagy a magyar környezetvédelmi minisztérium véleményét – fogalmazott Horváth Balázs.

Hangsúlyozta: a szakértôi munkacsoport pozitív és negatív kicsengésû megállapításokat egyaránt tett, olyan szempontokat igyekezett megfogalmazni, amelyek segíthetik a hatásvizsgálati dokumentáció kiegészítését. Rámutatott: ez a dokumentum senki számára nem bír kötelezô jelleggel.

Az MTI kérdésére a fôosztályvezetô kijelentette: Magyarország elfogadhatónak találja a jelentést, de az nem mindenben tükrözi a magyar fél álláspontját.

Korodi Attila, a román környezetvédelmi minisztérium államtitkára – aki szintén részt vett a megbeszélésen – az MTI-nek elmondta: a román fél a jelentést munkaanyagnak tekinti. Hangsúlyozta: ez a dokumentum is hiányosságokra, problémákra hívja fel a figyelmet a hatástanulmányt illetôen. Jelen pillanatban vannak még olyan kérdések – folytatta Korodi –, amelyekre még nincsenek egyértelmû válaszok, és ezért további vizsgálat szükséges.

Csak akkor képviselheti érdekeit, ha Ön is besegít a 100.000 aláírás március 10-ig tartó összegyûjtésébe!

Besegíthet azzal, hogy:

• ha a 216-968-as telefonszámon bejelenti aláírási szándékát. Mi megkeressük Önt!

• ha a házaló gyûjtôinknél vagy az erre lehetôséget nyújtó irodákban – MPSZ- iroda: naponta 9-tôl 19-ig, Kinizsi Pál 7, meggyesfalvi, felsôvárosi (November 7), Ludas utcai református illetve a Bolyai téri unitárius lelkészi hivatalokban minden délelôtt – aláírja az ívet.

• Ha Ön is gyûjt néhányat a saját aláírása mellé!

Bár kevés volt a részvevô, sok ötlet merült fel az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztályának szombati közgyûlésén. A marosvásárhelyi Vártemplom gótikus termében megtartott rendezvényen a szakosztály elmúlt évi tevékenységét valamint a 2007-re szóló terveket dr. Kovács Dezsô egyetemi tanár, a szakosztály elnöke ismertette.

Az 1300 tagot számláló szakosztályba az elmúlt év során 100-an iratkoztak be, ezért folyamatos feladatot jelent a tagnévsor felfrissítése. A 12 nyilvántartott szakcsoport közül a legélénkebb tevékenységet 2006-ban a családorvosi, fogorvos- tudományi, gyermekgyógyászati és kardiológiai csoport végezte, amelyek továbbképzô tanfolyamokat szerveztek, s jó kapcsolatot ápoltak más szakmai, tudományos szervezetekkel. A közgyûlésen elhangzott, hogy az elmúlt évben új csoportok jöttek létre, így például a Mátyus István nevét viselô orvos- és gyógyszerésztörténeti valamint a bôrgyógyászati szakcsoport, s készülôben van az egészségügyi mendzsment – egészségbiztosítás szakcsoport megalakulása. A beszámolóban arra biztatták a tagokat, hogy keressék a kapcsolatot a foglalkozásuknak megfelelô szakcsoporttal, illetve annak hiányában újakat hozzanak létre.

A szakosztály 2006. április 27-29. között Csíkszeredában tartott tudományos ülésszakán kiosztották az elmúlt évi díjakat, továbbá a három legjobb eredményt elért végzôs (általános orvos, fogorvos, gyógyszerész) hallgatót is jutalmazták. November 17- én ünnepelték a szakosztály fennállásának századik évfordulóját, amelynek történtét dr. Péter Mihály és dr. Péter H. Mária írta meg.

Dr. Szilágyi Tibor felelôs szerkesztô vezetésével megjelent az Orvostudományi Értesítô három száma, s a negyedik folyamatban van. A tagok között többen jelentettek meg könyvet, a fiatalabbak közül négyen védték meg doktorátusi disszertációjukat, mások pedig az egyetemi ranglétrán léptek elôre.

A szakosztály költségvetése az elmúlt évben 100.000 új lej volt. A jelentésben és késôbb a hozzászólások során is régi sérelemként hangzott el, hogy a kolozsvári EME- központtal továbbra sem tartják felhôtlennek a kapcsolatot, a legnagyobb taglétszámú szakosztály a vélemények szerint nem részesül az elvárt támogatásban.

A 2007-re szóló tervek közül az évi tudományos ülésszakot említhetjük meg, amelyet április 12-14. között Kolozsváron tartanak, márciusban a családorvosok számára szerveznek tanácskozást Székely-udvarhelyen, április végén pedig a magyarországi Falusi Körorvosok Országos Szövetségével közös rendezvényre kerül sor, szeptemberben Szilágysomlyón, a Báthori Napok keretében szerveznek továbbképzôt.

Az elnök nehezményezte, hogy a vidéki és más megyei tisztségviselôk közül kevesen vesznek részt a választmányi üléseken.

A javaslatok között elhangzott, hogy meg kellene szervezni az általános orvosi asszisztensek és a fogorvosi asszisztensek továbbképzô tanfolyamát, amit a résztvevôk el is fogadtak. Kedvezôen véleményezték azt a javaslatot is, hogy a szakosztály saját ösztöndíjat alapítson a fiatal doktorandusok, kutatók támogatására.

Kislapozó

Megjelent a Petôfi Sándor Mûvelôdési Egyesület (PSME) új kiadványa. A 32 oldalas füzet ezúttal Petôfi Elpusztuló kert ott a vár alatt címû, Erdôdön írt versével indít, majd ifj. Szabó József, a PSME elnöke, a turulmadaras parkban lévô emlékmúzeum történetét felvillantva tallózik annak vendégkönyvében. "Két német nyelvû bejegyzés német nyelvû összefoglalót kér a múzeumban látottakról" – idézi. Ennek kapcsán eltûnôdhetnénk: miért is nem kapható olyasféle szöveg is? Mi volna, ha a látogató (megvásárolható) angol, német, francia, orosz stb. nyelvû szórólapok, kis ismertetô füzetecskék között is válogathatna? Ez is üzlet. * Közli a füzet a szerkesztô, Máthé Attila helytörténész faluünnepi településtörténeti vázlatát (itt jegyezzük meg, hogy Fehéregyháza monográfiáját ugyanô írta meg, 1999-es évjelzettel látott napvilágot, ugyancsak a PSME kiadványaként), részletet Haller Gábor ifjúkori naplójából (Isten kegyelmességébôl járásim, hallásim hul esnek, arról való számtartásom, Anno 1632) valamint Gagyi József 2000-ben készült dolgozatát (Fehéregyháza. Magyarok egy vegyes lakosságú erdélyi településen – esettanulmány), ebbôl idézünk: Fehéregyházán volt olyan történelmi korszak, amikor nyíltan hazaárulóknak, ellenségeknek tekintették és ekként kezelték a magyarokat. Igaz, akkoriban a település nem Románia belsejében, hanem közvetlenül a román-magyar határ mellett feküdt. Volt olyan korszak, amikor gyakori volt az, hogy egyének térben is, identitásban is eltávolodtak a magyar közösségtôl. De a huszadik század utolsó éveiben a fehéregyházi magyarok egészérôl azt lehet mondani, hogy jól tagolt, erôs, és magyar identitását a mindennapokban és az ünnepekben határozott körvonalakkal építô közösséget alkotnak. Ebbôl a szempontból a fehéregyházi magyar közösség nem nevezhetô például "szórványnak". Inkább a Nagy- Küküllô mellé telepedett ôshonos székelység huszadik század folyamán kialakult, legnyugatibb közösségének tekinthetô. * A magyarok legnagyobb ünnepe, egyben a településre legtöbb idegent vonzó alkalom: július 31. Az idôsebbek jól emlékeznek a készülôdésre, a Telep utcáinak rendbetételére, a székelyföldi falvakból érkezô szekéráradatra, rokonok-ismerôsök tömegére, a családanya sürgés-forgására, mert mindenkit asztalhoz kell ültetni, meg kell vendégelni. * Szomorú, hogy itt vesztették el a csatát Bem honvédjei, hogy itt, a fehéregyházi síkon esett el Petôfi Sándor. De a huszadik században a fehéregyházi magyar identitás része lett az, hogy a magyarság számára jelentôs emlékhely közelében élnek. Március 15-én és július 31-én Fehéregyháza a figyelem középpontjába kerül, erdélyi, összmagyar zarándokhely lesz. A székelyföldi településekrôl a század elején, a húszas- harmincas években, a második világháború után vagy napjainkban ezeken a napokon eljönnek a sírhoz, Petôfihez – de a fehéregyházi magyarokhoz is. Megerôsítik a rokoni, baráti kapcsolatokat, viszonozzák az év más napjain az ittenieknek ott megejtett látogatásait. * A 2007-es évfordulók elôtt találjuk Máthé Attila versét, melynek szókezdô betûi, a versfôk Fehéregyháza nevét adják ki. Címe: Bethlen Kata búcsúja Fehéregyházától (1722). Íme: Fellegeket ûzô nyugati szél búcsúztat az / Ezerszer áldott-átkozott tájtól, a kies Küküllô-völgytôl / Hallerek büszke, soktornyú kastélyától – ôshonomtól, / Édes-bús egyházam drága útszéli templomától. / Remeg szívem a kegyetlen búcsúórán, Istenem... / Emlékképek villannak elém: eget vívók, / Gyászosak, gyönyörû emberiek. Itt lettem anya, árva, özvegy... / Hagyj föld, elszakadnom tôled, kitépnem magam ölelésedbôl! / Áldás rád még búcsúzóul, csöndes jobbágy falu. / Zokszó ne illessen útrakész hintóm grádicsáról! / Ajándék volt itt minden tôled, Uram: a csók, s a döghalál is. * Fehéregyházi Emlékeztetô, 2006

Operát rendezni nehéz. Színház a zenébe, zene a színházba olvad, a rendezônek pedig el kell döntenie már a legelején – mit részesít elônyben: zenét vagy színházat? A drámánál megszokott szöveg esetében a kérdés egyértelmû: a színházat, a játékot, jó száz éve már. Az opera azonban másról szól. A zene egyeduralkodó, a játék, a koncepció – nos, inkább csak illusztrálja azt. A rockoperánál – még ha egyes mindenható zenei ínyencek húzzák is a szájukat a kifejezés hallatán – ugyanez a helyzet. A rockzenei alapokon nyugvó mûfaj mára bizonyított: Webber óta nem kezd heves fejvakarásba az átlagmûveltség sem, ha meghallja a szót. Rockoperát rendezni ugyanolyan nehéz. Mint az Marosvásárhelyen is bebizonyosodott.

A csíkszeredai Role együttes írt már néhány igen jó zenét. A jobbára rock 'n' roll-ban, rhytm 'n' blues-ban, boogie-ban fogantatott régi nagyok nótáit játszó bandának nem a Székely Golgota az elsô mûve a mûfajban. Az Ariel Színházban játszott, csángó mitológiából és dalokból született élô zenés rockmisztériumuk felemelô élmény volt. Kíváncsiak voltunk: a mádéfalvi veszedelmet feldolgozó mû az lesz-e?

Két faragott emelvény a Kultúrpalota nagytermének színpadán, rajtuk a Nap (Lutz Hajnal) és a Hold (János Kinga), középen fenyô. Belép a Lantos (Dósa László) és elkezdôdik az elôadás. Mária Terézia Erdélybe parancsolt fôvezéreinek felszólításával kezdôdik és Mádéfalva leágyúzásával, a gyász, az átok, és végül a remény hangjával fejezôdik be a produkció, amely egészen változatosra sikeredett.

A Role folk-rockban, enyhe István, a királyos behatásokkal írt zenéjéhez viszonylag egyszerû, érthetô szöveg és mozgalmas koreográfia társult. A történet és cselekmény elôrehaladtával játszik át népzenébe a rock, hajlik népdalokba a szöveg. Nincsenek fôszereplôk, illetve tipizált, és pár kivételtôl eltekintve személytelen fôszereplôk vannak. Az osztrák hadvezérekkel (Eigel Tibor, Hadnagy Lajos, Molnár Attila) Zöld Péter szentléleki pap (Bene Zoltán), Beke István lelkipásztor (Boldizsár Ágoston), Lázár István (Lutz Levente) és az egész székely nép áll szemben. Utóbbi jelképek sokasága. Nincsenek személyek, szimbólumok vannak: a Székely Anya (Bodor Emese) amolyan örök kísérôként van jelen a színen, ahogyan egy egész társadalmi réteg képviselôiként lépnek színpadra a székely nemesek (Császár Barna, Ferencz Imre, Szakács Ignác) és ifjak (György Tamás, Kosz Szilárd, Tankó Hunor). Az örök tragédiát kiáltja a Menyasszony (Sántha Zsuzsa) és katonának kényszerített Vôlegény (Sándor Csaba) története (a népdalban fogant zenei aláfestés itt nélkülözhetetlen). A Márton Áron Líceum és Székely Károly Szakközépiskola diákjai, valamint a Borsika táncegyüttes tagjai alakítják a népet, a tánc színez és elmesél, kiegészít és elrejt. A Nap és a Hold a néppel együtt jelenik meg a színen, az ellenség érkeztével eltûnnek – az égben nincsen rend.

Dinamikus, húzós, élvezhetô produkció a Papp Kincses Emese által írt és rendezett darab. Viszont eléggé egyenetlen, nagyszerû pillanatok és mélypontok egyaránt tarkítják. A szimbólumként színpadra állított szereplôk ténye sematikus, sokszor látott képek használatának veszélyét rejti magában, ami be is igazolódott párszor az elôadás folyamán. A székely nép fa köré gyûlése, a székely Krisztus színpadra állítása kimeríti a giccs fogalmát. De szerencsére az ilyen jellegû túlzás a mû egészére nem jellemzô. A zárójelenet szépsége például megkapó. Hiába a gyertyarengeteg közhelyisége, az egyszerû, de szép zene és ének, a székely átkozódó utáni reménybe vetett hit itt sallangmentesen hatott. És ez volt jellemzô az egész produkcióra mind rendezés, mind színészi játék terén. Hol kiemelkedô énektudás (mint Boldizsár Ágoston, Bodor Emese – aki mellesleg a Role énekesnôje –, Sántha Zsuzsa vagy János Kinga esetében), hol felejthetô dallamvezetés és játék jellemezte az elôadást. A népies-jelképgazdag-korhû- örök érvényû rendezôi koncepció néhol túlzásosan, néhol a maga természetességében mutatta meg és mesélte el nekünk a szomorú mádéfalvi történetet. A Role együttes által írt zene pedig megállja a helyét az olyan magyar rockopera-klasszikusok sorában, mint az István, a király, az Attila, Isten kardja vagy A Megfeszített. De azért – minden szervezési nehézség ellenére – a playbacket mellôzni kellett volna! Legalább az ének legyen ének, ha már a zenekar nem jöhet. Ennyit megérdemel a Kultúrpalota és az igen szép számban megjelent, zeneértô vásárhelyi közönség.

Visszatérve a bevezetôre: Papp Kincses Emese rendezése a zenét tekintette elsôrangúnak. Képei, eljátszott története, Szalay Zoltán tánckoreográfiája dekoráció, az elhangzottak illusztrálása, amely minden "hullámzása" ellenére egyedi és minôségi produkció. Csak azt a playbacket... Azt mellôzzék máskor.

Kiosztották az Amerikai Filmakadémia díjait hétfôn hajnalban (helyi idô szerint vasárnap este) a hollywoodi Kodak Színházban. Zsigmond Vilmos, akit a legjobb operatôr és M. Tóth Géza, akit a legjobb rövid animációs film kategóriájában jelöltek, nem kapott Oscar-díjat. A nyertesek:

A legjobb film: A tégla (Producer: Graham King)

A legjobb rendezô: A tégla (Rendezô: Martin Scorsese)

A legjobb színész: Forest Whitaker (Az utolsó skót király)

A legjobb színésznô: Helen Mirren (A királynô)

A legjobb férfi mellékszereplô: Alan Arkin (A család kicsi kincse)

A legjobb nôi mellékszereplô: Jennifer Hudson (Dreamgirls)

A legjobb külföldi film: A mások élete (német; rendezô: Florian Henckel von Donnersmarck)

A legjobb animációs film: Táncoló talpak (rendezô: George Miller)

A legjobb operatôr: Guillermo Navarro (A faun labirintusa)

A legjobb adaptált forgatókönyv: A tégla (William Monahan)

A legjobb eredeti forgatókönyv: A család kicsi kincse (Michael Arndt)

A legjobb jelmeztervezô: Minena Canonero (Marie Antoinette)

A legjobb smink: A faun labirintusa (David Martín, Montse Ribé)

A legjobb dokumentumfilm: Kellemetlen igazság (rendezô: Davis Guggenheim)

A legjobb rövid dokumentumfilm: The Blood of Yingzhou District (rendezô: Ruby Yang, Thomas Lennon)

A legjobb rövid animációs film: The Danish Poet (norvég-kanadai; Rendezô: Torill Kove)

A legjobb rövidfilm: West Bank Story (rendezô: Ari Sandel)

A legjobb hangvágás: Levelek Ivo Dzsimáról (Alan Robert Murray, Bob Asman)

A legjobb eredeti filmzene: Babel (Gustavo Santaolalla)

A legjobb eredeti filmdal: I Need to Wake Up (Kellemetlen igazság)

A legjobb hangkeverés: Dreamgirls (Michael Minkler, Bob Beemer, Willie D. Burton)

A legjobb vizuális effektus: A Karib-tenger kalózai – A holtak kincse (John Knoll, Hal T. Jickel, Charles Gibson, Allen Hall)

A legjobb vágás: A tégla (Thelma Schoonmaker)

A tiszteletbeli életmû Oscar-díjat Ennio Morricone kapta.

A Jean Hersholt-díjat Sherry Lansing vette át.

Telenézô

Sok millió tévénézô követte vasárnap éjjel a 79. Oscar-díjkiosztó gála mûsorát. Nos, azóta telekürtölték a világot a hírügynökségek: Martin Scorsese a legjobb rendezô, A tégla címû filmje a legjobb, sôt a legjobb adaptált forgatókönyvért járó díjat is az ô embere kapta. Helen Mirren a legjobb színésznô A királynôben nyújtott alakításáért, Forrest Whitaker a legjobb férfi fôszereplô, magyar díjazott nincsen, és így tovább. Kevesebbet beszélnek viszont a filmzenérôl, holott nagyon fontos része a mûfajnak. Idén életmû Oscar-díjjal tüntették ki Ennio Morricone olasz filmzeneszerzôt. A zeneszerzô több mint négyszáz filmzenét komponált. Ismerkedjünk meg munkásságával: Ennio Morricone 1928. november 28-án született Rómában. Zenei érdeklôdését trombitás édesapjától örökölte, elsô darabjait hatévesen írta. Kedvence Weber Bûvös vadász címû operája volt, a visszatérô témák késôbb a western-zenék írásakor jelentettek számára ihletet. A Santa Cecilia Konzervatóriumban végzett trombita és zeneszerzés szakon. Fôiskolai évei alatt többször helyettesítette beteg apját éjszakai klubokban, kevés szabadidejét a hangszerelés töltötte ki. Elôször színdarabok zenei rendezôje volt, majd a tévé és a rádió számára dolgozott. Filmzenét az ötvenes évek közepétôl kezdett komponálni, a western világát idézô álnéven. Egykori iskolatársa, Sergio Leone 1964-ben kérte fel, hogy írjon zenét Egy maréknyi dollárért címû filmjéhez. Bár a rendezô állítólag nem volt elbûvölve Morricone szerzeményeitôl, producerei nyomására mégis szerzôdtette. Együttmûködésük új korszakot nyitott a spagettiwesternek történetében, fura munkamódszerük dacára. Morricone ugyanis a bevett hagyománnyal szakítva elôbb írta a zenét, és sokszor a jeleneteket forgatták ehhez igazodva. A késôbbiekben pedig Morricone már úgy komponált, hogy egy kockát sem látott a filmbôl, de ismerte a forgatókönyvet és az összes lényeges információt.

Morricone a valaha élt egyik legtermékenyebb filmzeneszerzô, több mint négyszáz alkotás fûzôdik nevéhez, ezeknek alig tizede western. Maradandót hozott létre jellegzetes hangzásával, olyan, addig mellôzött hangszerek használatával, mint a szájharmonika, a harang vagy az elektromos gitár. (Ezek adják talán leghíresebb filmje, a Volt egyszer egy Vadnyugat jellegzetes zenei motívumát.) Filmzenéje nemcsak a történet aláfestésére vagy a hangulat fokozására szolgál, hanem nagy része van a dramaturgiában is. Morriconét a hollywoodi filmgyár csábította, s bár hazáját végleg soha nem hagyta el, számos világhírû rendezôvel dolgozott együtt, a filmdrámától a történelmi filmeken át a kalandfilmekig, sôt a horrorig. Írt zenét Pasolini filmjeihez (Dekameron, Canterbury mesék), olasz politikai krimihez (Vizsgálat egy minden gyanú felett álló polgár ügyében, A polip címû tévésorozat), hollywoodi szuperprodukcióhoz, mint a Volt egyszer egy Amerika, a Zaklatás vagy a Célkeresztben címû filmek. A zeneszerzôt öt alkalommal jelölték az amerikai Oscar-díjra – Mennyei napok (1978), A misszió (1986), Aki legyôzte Al Caponét (1987), Bugsy (1991, Malena (2000) –, a jelölést azonban egyszer sem sikerült kitüntetésre váltania. Megkapta viszont – két alkalommal is – a Golden Globe (Aranyglóbusz) díjat A misszió és Az óceánjáró zongorista legendája címû alkotásokért.

Munkásságának több magyar vonatkozása is van: ô írta a zenét Gyarmathy Lívia A csalás gyönyöre címû filmjéhez, és ô komponálta a Perlasca címû olasz–magyar háborús dráma muzsikáját. Koltai Lajos operatôrrel három alkalommal dolgozott együtt, a Malena, Az óceánjáró zongorista legendája s legutóbb az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre Sorstalanság címû regényébôl készült (Koltai által rendezett) filmen.

Tiszteletére az Egyesült Államokban We All Love Ennio Morricone címmel zenei album jelent meg, amelyen a maestro dallamait mások mellett olyan hírességek éneklik, mint Bruce Springsteen, a Metallica együttes, Celine Dion, vagy Andrea Bocelli.

Ennio Morricone anyanyelvén, olaszul köszönte meg a díjat.

Nem üti a széle a hosszát

– Hogy van, polgármester úr? – kérdeztük Madaras Árpádot.

– Voltam jobban is, mert a 2007-es költségvetéssel gond van, nem üti a széle a hosszát.

– Mekkora az idei költségvetés?

– 1.156.143 lej. Terveink között elsôsorban az iskola- felújítási munkálatoknak a folytatása szerepel, a 7-es számú sürgôsségi kormányrendelet nyomán kiutalt összegbôl szennyvíztisztító állomást építünk és tervezzük a község kanalizálásának teljes kiépítését. A beruházás 400 ezer lej, 10%-ot saját erôbôl kell elôteremtenünk, ezt a helyi adókból, illetve a költségvetés- kiegyenlítés során leosztandó összegekbôl álljuk. Ugyanakkor területet tervezünk vásárolni, sportterem építésére. Emellett folytatjuk az iskola, óvoda felújítását.

A legnagyobb gond, hogy az új közlekedési törvény nyomán a szekerek nem járhatnak a fôutakon, s terelôutakat kell építeni.

– A törvény 2004-ben lépett életbe...

– Igaz, akkor azonban eszünkbe sem jutott, mert épp akkoriban váltunk szét Szovátától, s nem ez volt a legsürgôsebb.

– És most mihez kezdenek?

– Elôtanulmány készült, és szeretnénk pályázati pénzekbôl kiépíteni egy bekötôutat, amely Szováta határától a kibédi határig terjedne. De ez sem lesz megoldás, mert vannak olyan útszakaszok, ahol a szekerek kénytelenek kimenni a fôútra. Ezekrôl a közlekedésrendészekkel kell kiegyeznünk.

– Három év telt el a leválás óta. Mit mutat a mérleg?

– Lényegében pozitív, hiszen olyan dolgokat sikerült megoldanunk, amelyeket, amíg Szovátához tartoztunk, nem sikerült. Például az útkövezés, a Várpataka medrének kijavítása, átereszek építése csak egy része. Elégedett vagyok, hogy sikerült korszerûsíteni a közvilágítást, minden második oszlopra gazdaságos világítótesteket szereltünk. Ez utóbbi 40 ezer lejes beruházást igényelt. Emellett befejeztük a kultúrotthon belsô felújítását. 120 ezer lejes beruházást igényelt az iskola korszerûsítése: bevezettük a vizet, az európai normáknak is megfelelô toaletteket építettünk. Csupán az összeg felét kaptuk meg a tanfelügyelôségtôl, reméljük, a többit is megkapjuk.

1332 óta jegyzik a veres barátok pápai tizedlajstromát, 1545 óta van református lelkésze Sóváradnak. Magas tornyú temploma a környéken a legrégibb, egy Árpád-kori templom romjaira épült. Az orgona 1873-beli mûemlék.

Tatár Tibor és Tatár Anikó református lelkészek. A gyülekezetnek másfél éve két lelkésze van. Kilenc éve laknak Sóváradon. A községben 950 református magyar van és 650, magát reformátusnak valló roma, akik a lelkész szerint nem igazán tartoznak az egyházhoz, nem fizetnek egyházadót, de a gyermekeiket megkeresztelik, és a halottaikat eltemetik. Néha megpróbálnak konfirmálni, ami nem sikerül, mert nem végzik el a nyolc osztályt, így nem tudják elvégezni a kétéves felkészítôt sem. Ezek mellett négy katolikus, harminckét adventista és kilenc Jehova tanúi vallású lakosa van a falunak.

Tatár Tibor elmondta, hogy az európai uniós csatlakozás óta egyre többen akarnak Magyarországon letelepedni, hetente négyen-öten is megkeresik, s igazolást kérnek az egyháztól. Kérdésünkre: mi lehet az oka, hogy most, amikor megnyíltak a határok, egyre többen készülnek kitelepedni, azt válaszolta, hogy az itteni politikai helyzet miatt, biztonságosabban érzik magukat Magyarországon.

A református templom melletti iskola valamikor a református egyház tulajdona volt, a mellette levô épület a gyülekezet kántorának volt a lakása. 1948-ban elállamosították, '50-ben visszaadták, azóta iskolának használják az épületet. A lelkész szerint a gyermekek érdekében nem igénylik vissza az épületet, mert az önkormányzat nem tudna ingatlant biztosítani az iskola számára.

Az óvodában nagy munkában találtuk a gyermekeket. A kiscsoportosok rajzoltak, festettek, a nagycsoportosok táncoltak. Balogh Klára és Dénes Margit óvónôk elmondták, hogy 52 gyerek van beíratva, abból 18 kicsi csoportos, 22 a nagy elôkészítô csoportba jár és 12 a nagycsoportba. Kb. 35 gyerek jár naponta óvodába, a többiek messze laknak, ha olyan az idôjárás, hiányoznak. Az idén 18-an mennek szeptemberben iskolába.

Ha ilyen ütemben folytatják, mire megkapnák, a tulajdonosok meghalnak...

Kérdésünkre, hogy hogy állnak a restitúciós törvények alkalmazásával, Madaras Árpád elmondta, hogy a községben összesen 7 tulajdonbizonylatot osztottak ki, még akkor, amikor Szovátához tartoztak. "Azóta nem voltunk képesek egyet sem kiosztani, mert a községben 13 ezer parcella van, az emberek nem tudják, hol volt a földjük, még én se tudom, hol vannak a földjeim". A 13 ezer parcellára 400 igénylô van, egy közepes gazdának 25-30 helyen vannak a földjei. A kenderföldeket kimérték, a külsô területeket benôtték a bokrok, ami megmaradt, azt tönkreteszik a vaddisznók, így az emberek nem is igazán igénylik. Az udvarhelyi Geo Top céggel kötöttek szerzôdést, hogy felmérje és felparcellázza a területeket.

A beszélgetésbe bekapcsolódott Pál Attila jegyzô és Calin Bejan, a megyei kataszteri hivatal mérnöke, aki épp ellenôrzésen volt a polgármesteri hivatalban. A marosvásárhelyi szakember azt ajánlotta, hogy az orto-fotó tervek alapján identifikálják a területeket, és felajánlotta az általa képviselt hivatal segítségét. Pál Attila szerint az embereknek ugyan nincs birtoklevelük, de a földeket használják, a mezôgazdasági regiszternél található adatok alapján.

Domokos Rozália 81 éves özvegyasszony. A 215-ös számú ház elôtt találkoztunk vele és a kiscicájával. A ház elôtt gyönyörûen faragott székely kapu. A felirat: Ezen kaput Sántha Sámuel és Domokos Rozália készítette 1975-ben. Rozália néni örömmel hagyta lefotózni magát a cicával, és minden jót kívánt a Népújságnak.

Három éve vált le Szovátáról, s lett önálló közigazgatási egység Sóvárad. Véleménye szerint érdemes volt?

Tatár Tibor: – Én mindig elleneztem a leválást. Végül már nem is mi akartunk leválni, Szováta akart szabadulni tôlünk a 600 cigányunk miatt. Szováta meg most mint fürdôváros nagyon fejlôdik. Ezért elleneztem én a szakadást. Utána rájöttem, hogy a közösség azt akarta visszaszerezni, amihez joga volt, hogy önálló önkormányzata és vezetése legyen. Akkor én lelkészként alávetettem magam a közösség akaratának és nem elleneztem tovább. De biztos, hogy sok minden másként alakulhatott volna, mert a különbözô pályázati lehetôségek, különösen most, az Európai Unióban, gyorsabb fejlôdést biztosítottak volna, mint így. Szováta nevét ismerik, Sóváradét nem.

Bíró M. Béla: – Azt mondom, hogy jó volt. Mert voltak olyan hangok, hogy Szováta "lenyúlta" azokat a pénzeket, amelyek ide kellett volna jöjjenek. Ezeket beszélik, bizonyítékunk nincs, de mióta leváltunk, az utcákat lekövezték. A Király utcában bokáig ért a sár, most járható. A sáncokat kiásták, még olyant is hallottam, hogy a volt állomáson alul lesz egy szennyvíztisztító állomás.

Ráduly Magda: – Annyiból megérte, hogy a faluból nem kell kimenni az ilyen-olyan papírokért, amiért korábban Szovátára kellett menni. Ilyen szempontból nem rosszabb. Kinek hogy, persze vannak elégedetlenek is.

Tóth Károly: – Mondjuk ki a valóságot: Szováta minket mostohagyermeknek tekintett. Mégis, szerintem, akár ott, akár itt, mindegy. Annyi azért van, igaz, hogy a falu rendezésén meglátszik, a közutakon és a határon is, hogy helyiek vannak a vezetésben. Többet foglalkoznak a falu problémáival.

Szôcs Ilona: – Szerintem jó volt, hogy leváltunk Szovátáról, mert például nézze, itt a templom elôtt van betonút. Engem ez érdekel, mert én ide járok harangozni. A temetôutat is megcsinálták, más utcát is rendbe tettek. Javult a közvilágítás, csak a magyarok egyetértésével nem vagyok megelégedve.

Az erôszak általában, de a családon belüli erôszak különösképpen napjaink egyik rákfenéje. Annak ellenére, hogy egyre erôteljesebb a törvény szigora, az elkövetôk nem riadnak vissza az agresszió elkövetésétôl.

A családon belüli erôszak megelôzését és kiküszöbölését a 2003. évi 217. számú törvény szabályozza. A törvény értelmezése szerint erôszakos cselekménynek számít a sérülést okozó fizikai, pszichikai, szexuális, gazdasági vagy szociális agresszió, amelyet akarattal követ el a család valamely tagja. Ugyanakkor erôszaknak számít az is, ha a nôt megakadályozzák alapvetô jogai gyakorlásában. A családon belüli erôszak ismétlôdése révén az egyik családtag dominációra törekszik.

Fizikai erôszak elkövetésérôl beszélünk, ha az áldozaton karcolástól kezdve kék foltok nyoma látszik, a fejen, testen súlyos sérülések keletkeznek, amely az illetôt hátrányos helyzetbe sodorja vagy a halálát okozza.

A pszichikai erôszak nem hagy fizikai nyomot, azonban az emocionális és verbális formája igen súlyos és gyakori. Célja a megfélemlítés, a fenyegetés és az áldozat fölötti hatalom megôrzése.

A szexuális erôszak esetében nem csak kimondottan magára a nem kívánt aktusra kell gondolni, hanem az ironikus kijelentésekre, a kellemetlen megjegyzésekre, nemkívánatos javaslatokra, pornográfiai kiadványok, filmek megtekintésére való kényszerítést is jelent.

A gazdasági erôszak révén az áldozattól megvonják az anyagi forrásokat, arra kötelezik, hogy otthagyja munkahelyét, melynek következtében ellehetetlenítik a helyzetét.

A szociális erôszak célja, hogy az áldozatot elszigetelje a társadalmi tevékenységektôl és kapcsolatoktól.

A családokon belüli visszaélésnek minôsül az a cselekmény, amelyet a gyerekek veszélyesnek fognak fel és amikor a felnôttek kijátsszák a gyerekek bizalmát, ártatlanságát és védtelenségét. A gyerekekkel szembeni visszaélés lehet fizikai, emocionális, megvonás/elhanyagolás vagy szexuális.

Kihez fordulhatnak a családon belüli erôszak szenvedô alanyai?

– a rendôrséghez, amelynek kötelessége bármilyen erôszakos cselekmény esetén közbelépni;

– sürgôsségi orvosi egységekhez, ahol sürgôsségi ellátást biztosítanak;

– igazságügyi orvostani intézethez, ahol igazolást bocsátanak ki a fizikai agresszió nyomairól;

– a Munkaügyi, Szociális Szolidaritási és Családügyi Igazgatósághoz, ahol általános információkat nyújtanak és az áldozatokat a szakosodott intézményekhez irányítják;

– a Gyermekjogvédelmi Igazgatósághoz, ahol a gyerekek sorsára vonatkozóan tájékoztatást nyújtanak.

– a családon belüli erôszak áldozatai számára létesített központokhoz, ahol az áldozatoknak jogi tanácsot, pszichológiai tanácsadást, szociális ellátást és sürgôsségi menhelyt biztosítanak.

• A rendôrség, a SMURD telefonszáma: 112.

• Az Igazságügyi Orvostani Intézet
telefonszáma: 215-240.

• A Családon Belüli Erôszak Áldozatainak
Információs és Tanácsadó Központja
telefonszáma: 255-931.

• Az intézmény a Kelet-európai Szaporodás-
egészségtani Intézet keretén belül mûködik.
Cím: Marosvásárhely, Moldovei utca 1. szám.
e-mail: office@eeirh.org

Az emberi szervezet nem alkalmazkodott a környezet megváltozásához: az allergia járványszerû terjedése nem az érzékenységet kiváltó rizikótényezôk (allergének) növekvô számának tudható be elsôsorban, sokkal inkább az a probléma, hogy egyre kevésbé érvényesülnek az allergia ellen ható védô tényezôk – derül ki egy allergológiai és klinikai szaklapban (European Journal of Allergy and Clinical Immunology) megjelent finn tanulmányból.

A finn kutatók allergiaellenes védôfaktornak tekintik, ha a család a saját birtokán termeli meg élelmiszereinek jelentôs részét, illetve ha a gyerekek már életük korai szakaszában találkoznak állatokkal. Egy mikróbákban gazdag környezet – a finnek szerint – védô hatású lehet az allergia kialakulásával szemben, mert jelentôsen növelheti a szervezet tûrôképességét a környezetben lévô allergiát kiváltó anyagokkal (allergénekkel) szemben.

Az emberi immunrendszernek nem volt ideje alkalmazkodni a környezet gyors megváltozásához – a városiasodáshoz, illetve az életmódváltozáshoz – állítja Tari Haahtela, a Helsinki Központi Egyetem Bôr és Allergia Kórházának professzora. Az immunológus és csoportja finnországi és karéliai (Oroszország) felnôtteket, gyerekeket vont be a Finn Tudományos Akadémia által támogatott kutatásba.

Finnországban a vizsgált gyerekek körében 4-szer, az anyák körében pedig 2,4-szer gyakoribb az allergia, mint Karéliában. A generációkon belüli betegséggyakoriságot vizsgálva, Finnországban a gyerekek nagyobb arányban allergiásak, mint az édesanyák, Karéliában éppen fordított a helyzet. Orosz Karéliában az atópiás bôrgyulladás – a nyugatiasodás közvetett mutatója – nem lett gyakoribb az elmúlt néhány generációban. Mindez azt jelzi, hogy Finnországban már javában dúl az allergiajárvány –, Karéliában pedig még csak most kezdôdik. (MTI- Panoráma)

Közlekedésbiztonság

A közúti közlekedési törvény rövid 37. szakaszát a parlamenti jóváhagyás elôtt átfogalmazták és több helyen kibôvítették. Hiba lenne tehát olvasatlanul átsiklani felette az "ismerôs szöveg" láttán.

Az elsô bekezdés arra emlékeztet, hogy a megkülönböztetô hangot és vörös, pislogó fényjelzést leadó jármûvek közeledtére a többi jármûvek vezetôi kötelesek azonnal félrehúzni az útpadkára, ennek hiányában az úttest szélére vagy a járdaszegélyhez.

A második bekezdés a villogó kék fényû lámpával és szintén mással össze nem téveszthetô hangjelzést leadó – szirénázó – gépjármûvek közeledte, illetve elhaladása esetén tanúsítandó magatartásról szól. Ilyenkor nem kötelezô ugyan minden más jármûvet megállítani, de sebességüket csökkenteni kell és a figyelmeztetô jelzéseket leadó jármûnek elsôbbséget kell adni, akadálytalan továbbhaladása érdekében félre kell húzódni.

A harmadik bekezdés kimondottan a gyalogosokért került be a jogszabályba, nehogy valaki azt higgye, hogy a fent vázolt körülmények között csak a jármûvezetôk tartoznak alkalmazkodni a rendkívüli helyzethez. Tehát: valahányszor szaggatott fényû kék vagy vörös lámpával fölszerelt és szirénázó kocsi, esetleg motorkerékpár jön bármely irányból felénk, gyalogosként nincs amit keresnünk az úttesten. Amíg el nem halad a megkülönböztetô jelzéseket adó jármû, át sem szabad menni az út túloldalára, s ha véletlenül akkor éppen az úttesten tartózkodunk, a lehetô legsürgôsebben lépjünk föl a járdára, ennek hiányában igyekezzünk az útpadkára.

A fenti kötelezettség nem csupán a nagy forgalmú helyeken áll fenn, hanem például a lakó, pihenôövezetekben is, függetlenül attól, hogy a gyalogos hol halad, a megkülönböztetô jelzéseket használó céljármû elôtt, mögötte vagy vele szemben. A "minden helyzetben" kifejezés azt jelenti, hogy közömbös az elsôbbségadásra kötelezett haladási módja, mint például elôzés, kikerülés, bekanyarodás, megfordulás vagy tolatás.

(ajtay)

Rengeteg kérdés merül fel az európai uniós csatlakozással kapcsolatban. Az RMDSZ Ügyvezetô Elnöksége, Szórvány, Szociális és Ifjúsági Fôosztálya valamint Gazdasági és Európai Integrációs Fôosztálya EU Okos címmel tájékoztatót adott ki, amely gyakorlati válaszokat ad a felvetôdô kérdésekre. Ezekbôl teszünk közzé az alábbiakban.

A családorvos által felírt orvosság kiváltható-e más EU-tagországban?

A gyógyszerek kiváltásának kérdése nem esik közösségi szabályozás alá, gyakorlatilag a gyógyszer kiváltásának nincs akadálya, mert a hazai forgalmazású gyógyszerek döntô többségét – ha más néven is – az európai országok java része forgalmazza. Kivételt képeznek ez alól az ellenôrzött gyógyszerek, mint például a kábítószer-tartalmú orvosságok, ezeket csakis az illetô ország formanyomtatványára felírt recept alapján lehet kiváltani.

Kiválthatók-e az EU-ban a Romániában felírt ártámogatott gyógyszerek?

Nem. A gyógyszertámogatások mértéke országonként eltérô. A támogatásban az adott ország biztosítottja részesül, következésképpen a Romániában felírt ártámogatott gyógyszer csak itt váltható ki.

Romániában hozzájuthat-e a beteg az EU-ban használt bármely gyógyszerhez?

Nem. Annak ellenére, hogy Romániában az EU egységes törzskönyvezését követik, ez nem azt jelenti, hogy itt valamennyi gyógyszer megtalálható. A csatlakozást követôen a törzskönyvezés felgyorsul, melynek eredményeként a gyógyszerek forgalomba kerülnek.

Ingyenes lesz-e a sürgôsségi ellátás az EU-ban a román állampolgárok számára?

Igen, amennyiben az illetô személy az országból való távozás elôtt megköti az egészségügyi biztosítást, illetve kiváltja az európai egészségügyi kártyát.

Mi az európai egészségügyi kártya?

Az európai kártya feljogosítja tulajdonosát arra, hogy ingyenes orvosi ellátásban részesüljön az unió bármely tagállamában. Az európai kártyát – a biztosított kérésére – az az egészségügyi biztosítási pénztár állítja ki, amelynél az igénylô biztosítottként szerepel. Kivételt képeznek azok a biztosítottak, akiknek a hozzájárulás kifizetését illetôen elmaradásuk van. A kártya 6 hónapig érvényes, költségeit a biztosított állja. Az európai kártyát csak abban az esetben állítják ki, ha az igénylô idôszakosan az unió területén tartózkodik, de nem több mint 6 hónapig.

Milyen feltételekkel és mennyi gyógyszert vihet magával a külföldre utazó?

Valamely uniós tagállamba való utazáskor egy személy maximum 30 napra szükséges, receptre felírt gyógyszeradagot vihet magával. Jó tanács: a külföldre utazónál mindig legyen orvosi recept.

Szigorodnak-e vagy enyhülnek a dohányzás elleni jogszabályok a csatlakozást követôen?

Az EU alapvetôen elkötelezett a dohányzás elleni küzdelemben. A közösségi szabályozás elsôsorban a dohánytermékek adóztatására, forgalmazására és reklámozására terjed ki.

Beleszól-e az Európai Unió az egészségpolitika alakításába?

Nem, hiszen az egészségpolitika nemzetpolitikai kérdés. Azonban elvárás, hogy a csatlakozó országok, az EU-s tagállamokhoz hasonlóan, olyan egészségpolitikát alakítsanak ki, amelyek az egészséget értéknek tekintik.

A kormány február elején arról hozott határozatot, hogy elnapolja a tejkvótát kezelô ügyosztály (DACL) tejkvótákról szóló határozatainak kézbesítését. Azok a termelôk, akik 2005. április elseje és 2006. március 31. között tejet termeltek és akik egyéni tejkvótát igényeltek, a beszállítás esetén 2007. március elsejéig, a közvetlen árusítás esetén pedig március 15-ig kapják kézhez a döntésrôl szóló értesítést arra vonatkozóan, hogy jóváhagyták-e vagy visszautasították az igényelt mennyiséget.

Azok a termelôk, akik 2006. március 31. után kibôvítették a termelôkapacitást vagy új farmokat létesítettek, amelyeket 2007. április elsejéig befejeznek és benépesítenek, ugyanakkor 2006. október 31-ig bejelentkeztek a tejkvótát kezelô ügyosztályhoz, a tejkvótáról szóló határozatot 2007. május elsejéig kapják meg. A kormányhatározat elôírja, hogy azok a termelôk, akik a tejet és a tejtermékeket közvetlenül a fogyasztóknak adják el, és akiknek egyéni tejkvótát állapítottak meg, nyilvántartást kell vezetniük a szarvasmarha- állományról és a tejtermelésrôl. A nyilvántartáshoz szükséges Farmerfüzet modelljét a DACL dolgozza ki.

Múlt keddi lapszámunkban arról írtunk, hogyan nyeri el a munkanélküliségi státust az a fiatal, aki valamely oktatási intézmény friss végzôse és nem talált munkahelyet.

Most a Megyei Munkaközvetítô Hivatal tájékoztatója alapján azokra az újdonságokra hívjuk fel a figyelmet, amelyek a vállalatok átszervezése nyomán bekövetkezett tömeges elbocsátásokra vonatkozó 2006. december 21-i 116-os számú sürgôsségi kormányrendelet megjelenését követôen léptek hatályba.

1. Az újdonságok közül megemlítjük, hogy az elbocsátottak a következô juttatásokban részesülnek: elbocsátáskor, illetve az egyéni munkaszerzôdés megszûnésekor az elbocsátott a folyó év januárjában jegyzett országos nettó áltagbérrel egyenlô összegben részesül, a nettó országos átlagbér összegét az Országos Statisztikai Intézet közli; munkanélküli-segélyben, a hatályban lévô jogszabályoknak megfelelôen; havi kiegészítô jövedelemben.

A 2003. évi 8-as számú sürgôsségi kormányrendelet a kollektív elbocsátások alkalmával két nettó átlagbérrel egyenlô összeget írt elô.

2. A havi kiegészítô jövedelemben részesülôk kötelezettségei a következôk: elôjegyzés alapján havonta kell jelentkezniük a Munkaközvetítô Hivatalnál, mindannyiszor, ahányszor ezt kérik tôlük, annak érdekében, hogy segítséget nyújtsanak a munkakeresésben; kötelesek a jogokat szavatoló bármilyen változást 3 napon belül bejelenteni a Munkaközvetítô Hivatalnál; kitartóan munkahelyet keresni és részt venni a tanfolyamokon, amelyek hozzájárulnak a munkahelykereséshez.

3. Azon személyek számára, akik a munkanélküli-segély folyósítása során az Európai Unió más országaiban szeretnének munkát keresni, és a Munkaközvetítô Hivatal jóváhagyta a munkanélküli-segély további folyósítását, a kiegészítô jövedelem folyósítását 3 hónapra felfüggesztik.

Az elsô félévben több mint 11.000 diákot zártak ki az iskolákból

Az oktatási minisztérium azt állítja, hogy a 2006-2007-es tanév elsô féléve után több mint 11.000 diákot zártak ki az iskolákból, cáfolva azt a központi sajtóban megjelent információt, miszerint a diákoknak szinte 20 százalékát zárták ki az oktatási intézményekbôl. A 3.476.560 1-12. osztályos tanulóból 11.042 diákot (0,31 százalék) zártak ki az iskolákból a 2006-2007-es tanév elsô szemesztere után nagy részüket a hiányzások miatt (10.494), a többieket más okok miatt, közölte az oktatási tárca sajtóosztálya. Egy országos napilap szerint a 2006-2007-es tanévet kezdô mintegy kétmillió diáknak szinte 20 százalékát kizárták az iskolából az elsô szemeszter után. Bukarestben a legsúlyosabb a helyzet, ahol 1.147 tanulót, azaz öt diákból egyet zártak ki az iskolából. A tárca ugyanakkor azt állítja, hogy ha tényleg 20 százalékos lett volna a kizárt diákok aránya, "jelenleg az oktatók felének nem lenne munkája". Az iskolai oktatás mûködési szabályzata elôírja, hogy csak a 11. és 12. osztályos diákokat lehet kizárni véglegesen az iskolából, a kisebb osztályokba járókat nem, mert 10 osztály elvégzése kötelezô, közölte az oktatási tárca. Az oktatók csak akkor javasolhatják a diákok kizárását, ha a mûködési szabályzatban szereplô intézkedéseknek nincs eredménye. "A kizárás az utolsó opció bármely diák esetében" – hangsúlyozza az említett forrás.

Megújul a megyei mentôszolgálatok gépkocsiparkja

A megyei mentôszolgálatok gépkocsiparkja teljesen megújul 2008 végéig; 3000 mentôautót vásárolunk, nyilatkozta Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter szombaton Tecuci-on. A miniszter szerint 2007-ben 1500 mentôautót vásárolnak, további 1500-at pedig 2008-ban szereznek be. "Lássuk, hogyan tesznek eleget megrendeléseinknek a mentôautó- forgalmazók. Az idén mintegy a szükséges gépkocsik 40 százalékát kell megvásárolnunk, jövôre pedig teljesen megújul a gépkocsipark. Be fogunk szerezni mentôautókat mind a négy típusból, amit a törvény elôír, a megyei szolgálatoknak átlátható kritériumok alapján osztjuk szét ezeket" – mondta Nicolaescu.

A daciások megkapják a 20 százalékot

Sztrájkfenyegetéssel a Dacia autógyár dolgozóinak sikerült 20 százalékos béremelést kicsikarnia erre az évre a francia Renault alá tartozó Pitesti-ben lévô üzem vezetôségétôl. Már utóbbi is belement volna a 11 ezer dolgozó javadalmazásának 18 százalékot meghaladó emelésébe, tekintettel a tavalyi 180 százalékos termelékenység- javulásra és a 100 millió eurót elért adózott nyereségre. A hétfôn létrejött bérmegállapodásban végül 20,5 százalékos emelés szerepel. A Dacia dolgozói hétfôtôl tervezték a kétnapos figyelmeztetô sztrájkot, mivel a vezetés 50 eurónak megfelelô havi béremelést ajánlott, megfejelve egy havi 9 euróval felérô nyereségprémiummal. A dolgozók egyébként eredetileg 25 százalékos emelést követeltek. A korábbi bérmegállapodás a gyár és a szakszervezetek között már február 2-ával lejárt. A végleges új megállapodást várhatóan szerdán írják alá az