Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 70 eurócent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 – euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Egyenesen fogalmazva szándékos ferdítés volt a demokraták részérôl az igazságügyre vonatkozó esetleges EU-s védzáradék életbe léptetésével riogatni a közvéleményt arra az eshetôségre, ha a parlament szavazatával elvileg menesztett igazságügyminisztert tényleg lemondatnák. A történet ismert: Monica Macoveitôl a szenátus megvonta a bizalmat, és a tárcavezetô mandátumának sorsa most az alkotmánybíróság elôtt van, annak a döntésétôl függ, hogy a papíron párton kívüli miniszter asszony alól kirántják-e a bársonyszéket. Emil Boc demokrata pártelnök szerint ha igen, akkor életbe lép a védzáradék, amivel állítólag Brüsszel fenyegetôzik.

A korrupcióellenes harc égisze alatt a miniszter asszony több olyan támadást is elkövetett a szabadságjogok ellen, hogy a kérdést akár úgy is meg lehet közelíteni, hogy inkább tôle kell megvédeni, nem a korruptakat, hanem a demokrácia olyan alapvetô értékeit, mint például az ártatlanság vélelme. Nem tenne jót egy képlékeny demokráciának, még egy amúgy korruptnak sem, ha az ügyészséget és a csúszópénzek vadászait arra is felhatalmazzák, hogy alapos gyanú felmerülése nélkül is gyakorlatilag bárkit megfigyelhessenek és lehallgathassanak. Márpedig a rendôrállamok teljes eszköztárát bevethették volna nem csak a törvény mellett üzletelô nagyhalak, hanem a sarki fûszeres ellen is, ha a miniszter asszony ötletei törvények formájában öltöttek volna testet. Arra sem vehetünk mérget, hogy a fôleg ellenzéki szenátorok, akik szerint Macoveinek mennie kell, csak a nemes szabadságjogokat igyekeztek védeni, de vélhetô egyéb érdekeik mellett ez lenne a társadalom nyeresége a kérdésben.

Az igazságügyi védzáradék valóban felmerült, de egészen másként mint azt a Macoveit védô demokraták beállították. A román igazságügy mûködését az Európai Bizottság továbbra is megfigyeli, és március végén készít jelentést errôl a szakterületrôl. Ha szerintük nincs eredmény ezen a téren akkor alkalmazhatják a védzáradékot, aminek a gyakorlati jelentôsége már egy másik történet. De az EB hivatalos álláspontjában szó nem volt arról, hogy a védzáradék-ügy a miniszter asszony menesztésétôl függene.

Világos, hogy az igazságügyi tárcavezetô menesztése a koalíció két nagy pártjának lenne veszteség, közülük is elsôsorban a demokratáknak, hiszen az elvileg a korrupció megfékezésére szolgáló, de politikai fegyvernek is tökéletes "reformtervek" a hatalom kezében hatásosak. Szó nincs itt az európai jövônk féltésérôl, inkább az attól való rettegéstôl a két nagy koalíciós párton belül, hogy a Macovei-ügyet az ellenzék, elsôsorban a szociáldemokraták használhatják fel a közelgô választásokat megelôzô csatában. De a politikai érdekháborúk melléktermékeként a közember is nyerhet az ügybôl annyit, hogy megvédik szabadságjogait a korrupcióellenes harc jegyében fenyegetô túlkapásoktól.

Romániában a Kecsketenyésztôk Országos Szövetsége – CAPRIROM – 2001-ben alakult meg 42 megyei fiókegységgel. Február 14-én Szászrégenben a Juh- és Kecsketenyésztô Kísérleti Állomáson kecsketenyésztôk és szakemberek találkoztak azzal a céllal, hogy az országos szövetség keretében létrehozzák az Erdélyi Kecsketenyésztôk Egyesületét. Az alakuló ülésrôl, a célokról dr. Rau Vasile állattenyésztési mérnökkel, a kísérleti állomás igazgatójával beszélgettünk.

Az alakuló ülésen a kecsketenyésztôket Pîrjol Costel (Hargita megye), Muresan Anca (Kolozs megye), Muresan Gheorghe (Beszterce-Naszód megye), Barabás Attila (Maros megye) képviselték. A megbeszélésen jelen volt Króner Zoltán, Ilisiu Elena a szászrégeni kutatóállomás tudományos kutatói is, akikkel együtt kidolgozták az alapszabályzatot, kijelölték az alapító tagokat és megválasztották a vezetôtanácsot, elnök dr. Rau Vasile, alelnök Pîrjol Constantin, titkár Galatean Aurel tudományos kutató. Az egyesület létrehozásának két alapvetô célja van: Erdély-szinten hivatalos ellenôrzés alá vonni a kecsketejtermelést és genealógiai (származás) nyilvántartásba venni az állományt. A vezetôtanács napokon belül elindítja az egyesület jogi személyként való bejegyeztetési folyamatát. Az alapszabályzatba foglalták az érdekvédelmi szervezet további céljait: az állomány pontos felmérése, az egyedek fülszámozása, ugyanis a tej, a tejtermék csak úgy értékesíthetô üzlethálózatokban, ha az egyedszármazás ellenôrzött; genealógiai bizonylatok kiadása; a kecskeállomány feljavítása ide értve a külföldi fajok behozatalát is; a tagok támogatása a jó minôségû legelôk és takarmánybázisok biztosításában; rendszeres állategészségügyi ellenôrzés biztosítása; szaktanácsadás és szakkönyvtár létrehozása; farmok létesítése; pályázatok megírása a hazai és EU-s támogatásokra.

A kecsketej, a túró és sajtféleségek értékesítése a tenyésztôk legsúlyosabb gondja. Az országban két kis kapacitású feldolgozó mûködik egy Moldvában és egy Erdélyben, Nagyvárad környékén. Ahhoz, hogy a tejet a nagy üzletláncokban értékesíteni lehessen, az egyedszármazás ellenôrzött kell legyen, emiatt a tej és a tejtermékek egyelôre nem juthatnak a kereskedelmi hálózatokba. Mivel nagyon kevés a kecsketej- feldolgozó, a tej literenkénti árát ôk határozzák meg. Pîrjol Costel mondta el, hogy Hargita megyében például egy kecsketejet is "feldolgozó" 2005-ben egy liter tejért 1,5 lejt fizetett, a múlt évben lecsökkentette az átvételi árat egy lej alá. A baróti üzemben gyakorlatilag újra átszûrték a tejet, ellenôrizték a minôséget és elszállították Görögországba. Emiatt a gyergyóhollói Pîrjol Costel, aki 300 egyedbôl álló kiváló genetikai értékû kecskeállománnyal rendelkezik, saját maga dolgozza fel a tejet és értékesíti a kialakított vásárlókörében. A létrehozandó egyesületnek meg kell oldania, hogy a kecsketejnek és a termékeknek szervezett piaca legyen. A vezetôtanács távlati célja egy saját feldolgozóüzem létesítése Szászrégenben, illetve környékén, ugyanis megyénkben a becsült kecskeállomány 30-50.000. Ha sikerül feljavítani az állományt olyan fajokkal mint a Carpatina (250-300 liter tej/egyed egy laktációs idôszakban) vagy Saanen (500-800 liter tej/egyed), akkor a feldolgozóüzemnek létjogosultsága lesz.

Az alapító ülés kezdete elôtt Fehér és Hunyad megyébôl telefonáltak, hogy az ottani kecsketenyésztôk is az Erdélyi Kecsketenyésztôk Egyesületébe lépnének. A megyénkbeli tenyésztôk a szászrégeni juh- és kecsketenyésztô kísérleti állomás 512- 041-es telefonszámán érdeklôdhetnek.

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök bejelentette, kedden azt kérte Traian Basescu államelnöktôl, hogy az gondolkodjon az egyéni választókörzetes szavazás bevezetésére irányuló referendum esetleges elhalasztásán az európai parlamenti választások miatt.

A kormányfô hangsúlyozta, hogy kedden több beszélgetése volt Traian Basescuval, Mircea Geoana PSD- elnökkel illetve a parlamenti pártok képviselôivel ezzel a témával.

"Nem vonom kétségbe az ellenzék ahhoz való jogát, hogy az államfô felfüggesztését kérje, és az elnök abbeli jogát sem, hogy referendumot javasoljon, de azt kérem, hogy Románia érdeke legyen a prioritás" – mondta a miniszterelnök.

A kormányfô felhívást intézett az államelnökhöz és a pártokhoz, hogy halasszák el a vitákat az ügyben.

Hamvazószerdával a nyugati kereszténységben megkezdôdik a 40 napos szent idô, a nagyböjt. Amíg a farsang a téli mulatozások, szórakozások ideje (néha kivetkôzve nemcsak keresztény mivoltából, hanem a józan emberi magatartásból is), addig a nagyböjt az elcsendesedés, a magábaszállás, az Úrhoz fordulás ideje, amint Joel prófétánál mondja az Úr: "Késedelem nélkül térjetek vissza hozzám, teljes szívetekbôl, böjtölve…"

Mivel Illés is, és maga az Üdvözítô is 40 napos "nagyböjtöt" tartott Júdea pusztájában, ezért az egyház, Krisztus jegyese, Krisztus titokzatos teste is a megváltás szent ünnepe elôtt (húsvét) 40 napra hívja tagjait a nagyböjt méltó átélésére. Ez a szent idô hamvazószerdával kezdôdik, amikor a bûnbánat kifejezéseként hamut hint a pap a hívek fejére. Ez az élet mulandóságára is figyelmeztet, amint a régiek tették a memento mori gondolatával. A hamut az elôzô évi virágvasárnapi barka elégetésébôl kapja az egyház, melyet hamvazószerdán áld meg.

A nagyböjtben az egyház elôírja a böjti fegyelmet, amely mind a liturgiát, mind a hívek életét érinti. A liturgiából elmarad az Alleluja mind a szentmisében, mind a zsolozsmában. Te Deum és Gloria (ünnepi dicsôítô ének) csak a fôünnepeken végezhetô, de vasárnapokon elmarad. Az oltárokon a virágdíszítést mellôzni kell. Hamvazószerdán és nagypénteken szigorú böjt van. Ez azt jelenti, hogy 16- tól 60 éves korig naponta csak egyszer szabad jóllakni és háromszor étkezni, pénteken, a nagyböjt folyamán kötelezô a hústól való tartózkodás 14 éves kortól. Zajos mulatság szervezése és azon való részvétel, zenés lakodalom ebben az idôben nem ajánlott. Mindez az elôírás segítséget kíván nyújtani a keresztényeknek, hogy komolyan tudják venni az Úr felszólítását: "Késedelem nélkül térjetek vissza hozzám, teljes szívetekbôl, böjtölve…"

Hogy a böjtre szükség van, azt mind az ó-, mind az újszövetség kifejezetten tanítja. Jézus Krisztus is böjtölt. Ezt tették az apostolok és az ôsegyház is. Ezt a böjti fegyelmet vették át muzulmán testvéreink is némi változtatással a ramadán böjti hónap gyakorlatában.

Ha böjtre gondolunk, akkor ne csak valamilyen tiltás jusson eszünkbe: lemondás a táplálékról (érzékek böjtje), a beszédrôl (nyelv böjtje), szórakoztató mûsorok szemlélésérôl, hallgatásáról (szemek és fülek böjtje), hanem arra a lelki nyereségre, amit épp ezek által kapunk, hogy készségesebb legyen lelkünk az Istenhez fordulásra, a természetfeletti befogadására. Mivel az ember anyag és szellem/lélek ötvözete, ezért a kettô mindig hatással van egymásra. A nagyböjtben anyagi, látható énünket kell megzaboláznunk, hogy ezáltal lehetôséget biztosítsunk a léleknek a megtisztuláshoz, újjászületéshez. Így éri el célját, amint az Úr kívánja minden kereszténytôl: "Késedelem nélkül térjetek vissza hozzám, teljes szívetekbôl, böjtölve…"

Az elkövetkezô idôszak bizonyára több munkát igényel majd tanárok és diákok részérôl egyaránt, ugyanis kezdôdnek a különbözô tantárgyversenyek, tematikus vetélkedôk megyei, országos szakaszai.

Az I–IV. osztályos diákoknak szervezett vetélkedôk helyszínérôl és idôpontjáról Fejes Réka, a tanítókért felelôs tanfelügyelô tájékoztatott. A harmadik osztályos kisdiákok szavalóversenyének körzeti szakaszára március 3-án a maroskeresztúri, a jeddi, a marosvásárhelyi 13-as és 16-os általános iskolákban, valamint az Egyesülés Fôgimnáziumban kerül sor. A szovátai körzetnek a makfalvi, a szászrégeninek a marosvécsi, a segesvárinak a héjjasfalvi, a dicsôszentmártoninak a magyarsárosi, a ludasinak a helyi 2- es iskolában, míg a nyárádszeredai körzethez tartozó gyerekeknek a nyárádmagyarósi általános iskolában szervezik meg a versmondó verseny körzeti szakaszát. A nyertesek március 24-én vehetnek majd részt a marosvásárhelyi 5-ös iskolában tartandó megyei szakaszon.

A negyedik osztályos diákok anyanyelvi vetélkedôjének megyei szakaszát a 7-es iskola szervezi március 17-én.

A Kobak matematikaverseny körzeti és városi szakaszára március 10-én kerül sor, a városit a marosvásárhelyi Dacia általános iskolában tartják. A megyei szakaszt április 28-án a 8-as számú általános iskola szervezi. A számtant kedvelô kisdiákok február 24-én a Bolyai líceumban vehetnek részt a Brenyó Mihály matematikaverseny megyei szakaszán. A vajdaszentiványi iskola április 21-én várja azokat a harmadik osztályos gyerekeket, akik regemondó tehetségüket szeretnék összemérni. Májusban két rendezvény is várja a kicsiket: 12-én a Bolyai Farkas Líceum játékfesztivált szervez elsô osztályosoknak, majd 19-én néphagyomány- és néptáncfesztiválon vehetnek részt az I–IV. osztályosok a szovátai Ilyés Lajos iskola szervezésében. A felsôbb osztályos diákok számára kiemelkedô jelentôséggel bír a XII. Országos Aranka György Nyelv- és Beszédmûvelô Verseny. A IX–XII. osztályos fiataloknak szervezett vetélkedô helyszíne a kolozsvári Apáczai líceum, március 23. és 25. között. Részt vesznek különbözô megyék beszédmûvelô körös diákjai, meghívásos alapon. Maros megyébôl három csapat szokott jelentkezni. A Kôrösi Csoma Sándor anyanyelvi országos vetélkedô helyszíne Kovászna, idôpontja május 11–13. a kis-, általános és középiskolásoknak. Idén elôször a szakközépiskolák és szakmunkásképzôk diákjai is benevezhetnek e versenyre. A kezdeményezés célja, hogy a vetélkedôn ne csak a legjobb képességû gyerekek szerepeljenek – tájékoztatott Demeter Ignác magyar szakos tanfelügyelô. Számukra május 25. és 27. között lesz a vetélkedô Kovásznán. A Magyar Nyelv Napjaira április 27. és 29. között kerül sor Déván. E rendezvényen elsô osztályostól tizenkettedikes diákokig mindenki részt vehet. Az V–VIII. osztályosoknak szervezett Simonyi Zsigmond Helyesírási Verseny megyei szakasza március 24- én Marosvásárhelyen lesz. Országos szakasz nincs, Kolozsváron választják ki az elsô három helyezettet, akik május 26-án Budapesten vesznek részt a Kárpát-medencei szakaszon. A IX–XII. osztályosoknak szóló Implom József Helyesírási Verseny megyei szakasza januárban volt Kolozsváron, itt választották ki a legjobb tíz dolgozatot, amelyek február 22. és 24. között a Gyulán sorra kerülô Kárpát-medencei szakaszon kerülnek elbírálásra. A Mikes Kelemen Tantárgyverseny megyei szakaszára e hónap 24-én a Bolyai Farkas Líceumban kerül sor, az országost pedig április 10. és 14. között Nagyváradon szervezik.

A hónap elsô felében a többnapos esôzések következtében Vajdaszentiványon megáradt a Luc pataka, amelynek bal oldalán 100 hektár földterület került víz alá, a falut átszelô másik patak 10 hektár földterületen és 15 háztáji gazdaságban okozott kárt.

A megoldásról Mezô-Palkó István alpolgármester tájékoztatta a Népújságot. Elmondta, elkészült a kivitelezési terv, hogy a falun átívelô kis patakon töltést építsenek és a Luc patakának a szentiványi részén feljavítsák a védôgátat. A kivitelezéshez szükséges pénzösszeget, amely meghaladja a 3 millió lejt, a kormány jóváhagyta. A kiutalását követôen hozzákezdenek a munkálatokhoz.

A Luc patakán feljavítják a meglévô védôgátat, a másik patak két oldalán pedig leaszfaltozzák a töltést. Utóbbi a híd felett ömlik a Lucba, ez nagy vízhozam esetén áradással jár. Megoldást jelentene, ha sikerülne a híd alatt szabályozni a két folyóvíz találkozását – fejtette ki az alpolgármester.

Jegyzet

Köztudott: aki hitelt vesz fel, határidôre köteles fizetni. Ha nem, a késedelmi kamatot azonnal a nyakába varrják. Ha így sem törleszt, a végrehajtóval számol, akinek a kérlelhetetlenségét – elvégre ebbôl él! – csak az ismeri, akinek meggyûlt már a baja vele. Nem mindenhol megy ennyire precízen. Az egészségbiztosító például "kegyesebben" jár el saját biztosítottjaival. Évekig vár, hogy aztán egybôl lecsapjon. Íme egy példa:

Egyik biztosítottjuk havi rendszerességgel fizette a hozzájárulást, az ôt alkalmazó cég is a ráesô részt. A biztosított azonban – a fináncok félretájékoztatása miatt – elmulasztotta a délutánonkénti szabad foglalkozásból származó jövedelme után lepengetni a kötelezô hozzájárulási részt.

Az amúgy engedéllyel végzett "maszekmunkának" három éve befellegzett, rég volt, igaz sem volt, a vállalkozó meg is feledkezett róla. A napokban azonban az egészségbiztosító pénztár emlékeztette: pármilliós hozzájárulást tartozik befizetni. Rendben, gondolta. De ez még nem minden. Kiderült, hogy a késedelmi kamat több, mint az alaptartozás. Miért ébredtek ilyen késôn? – ez itt a kérdés. Milyen az a nyilvántartás, amelybôl ennyi idô után derül ki valakinek a tartozása? És milyen munkát végeznek azok a tisztviselôk, akiknek észre kellett volna venniük a befizetések elmaradását? Nem menne jobban a munka a fináncoknál – s ha a biztosítónál a hiba, ott is –, ha az ilyen durva hibák után egyenesen a kötelességét elmulasztó tisztviselôre hárítanák a kamatterhet? A kérdés persze szónoki, hiszen az ilyen rendetlenségért a szóban forgó felettesei is felelôsek, s aligha fogják önmagukat büntetni. Belátható másfelôl, hogy a pénztár nem nyomozhat mindenki után, ki keres pluszban és ki nem. Meg lehetne találni azonban azt a módot, hogy az árgus szemekkel vigyázó fináncok legalább év végén tájékoztassák a pénztárat, kitôl kell azonnal behajtaniuk a tartozást. Vagy: jó nyereség a késedelmi kamat?

Ma Bécsben újból tárgyalóasztalhoz ülnek Szerbia és Koszovó küldöttségei, hogy elmondják a véleményüket Martti Ahtisaari ENSZ- fômegbízott tervezetérôl, amelynek alapján el kell készülnie a függetlenedni akaró déli tartomány sorsára vonatkozó végleges javaslatnak.

A Belgrádban és Pristinában február 2-án átadott tervezetet részletesen, fejezetenként fogják átnézni, s a március 2-áig tartó konzultációsorozaton mindkét fél kifejtheti a véleményét, majd ezt követôen, március 10-én – esetleg csúcsszinten – tartanak még egy találkozót, hogy utána elkészüljön az ENSZ Biztonsági Tanácsának szóló végleges Ahtisaari-indítvány. A tárgyalások tehát kimerítôek lesznek, de hogy eredményesek is – hogy elvezetnek-e egy mindkét fél egyetértésével találkozó javaslathoz –, az erôsen kétséges. Maga a tárgyalásokat irányító fômegbízott is borúlátóan nyilatkozott az albán és a szerb álláspont összebékíthetôségének esélyérôl, mondván, hogy nem hisz a csodákban.

Márpedig a függetlenséget kívánó albánok és az annak gondolatát elutasító szerbek között hidat verni valóban csodaszámba menne. Míg Pristina alapvetôen elfogadja az Ahtisaari-tervet, amely nem adja meg ugyan Koszovónak a teljes függetlenséget, de számos jellemzôjét biztosítja, s ezzel megnyitja elnyerése elôtt az utat, addig Belgrád azzal küldi Bécsbe tárgyalócsapatát, hogy utasítsa el a javaslat minden olyan elemét, amely sérti Szerbia szuverenitását, s elôrevetíti egy második albán állam megalakulását szerb területen.

A szerb érvelés magja, hogy az Ahtisaari-terv megfosztja az ENSZ egy szuverén államát területe 15 százalékától, ellenszolgáltatás nélkül elveszi vagyonának egy igen komoly részét, s cserébe nem kínál mást, mint ami az európai normák szerint mindenhol magától értetôdô: a Koszovóban maradt szerbek emberi jogainak tiszteletben tartását, s biztonságuk szavatolását a szélsôséges albánok támadásaival szemben. Azon kívül, hogy Belgrád nem fogadja el a szerbek másodlagos, nemzeti kisebbségi szerepbe kényszerítését, s a szerb ortodox egyház legszentebb helyeinek, évszázados kolostorainak – a KFOR nehézfegyverzetû katonái által védett – zárványokká változtatását, szerb részrôl a nemzetközi közösséggel szemben a szavahihetôség kérdését is felvetik.

Az ügyvezetôként tevékenykedô Vojislav Kostunica kormányfô és Boris Tadic államfô tehát kemény magatartást írt elô a Bécsbe induló – összetételét tekintve a tavalyihoz képest változatlan – csapatnak. És ha ez mégsem hoz eredményt, s Koszovó elvész – ami szinte teljesen biztos –, legalább széttárhatják a kezüket, s mondhatják, hogy ôk a legvégsôkig küzdöttek.

Franciaország GDP-jének 1,7 és 2,3 százaléka közé tehetô az éves adócsalás, amelynek összege 29,1 és 40,2 milliárd között mozog és "inkább alacsonynak" tekinthetô – áll a Kötelezô Befizetések Tanácsának jelentésében, amelyet kedden ismertetett a Les Échos címû francia gazdasági napilap.

A legtöbb csalás Franciaországban az áfával történik (7,3 és 12,4 milliárd euró között), megelôzve a társasági adót (4,6 milliárd euró), a személyi jövedelemadót (4,3 milliárd euró) és a helyi adókat (1,9 milliárd euró). A 250 oldalas jelentés a szociális pénzügyi csalások összegét 8,4 és 14,6 milliárd euró közöttire becsüli, amelynek nagy része a feketemunkák után be nem fizetett szociális járulékokból adódik.

A 29,1 és 40,2 milliárd euró közé becsült adócsalásból be nem folyó összeg tulajdonképpen a francia állam 36,5 milliárd eurós költségvetési deficitjének felel meg. A jelentés nem foglalkozik a szociális juttatásokkal (családi segély, munkanélküli-segély) való visszaélésekkel.

Az adóellenôrzések gyakorisága szektoronként nagyon változó (0,2 százalék a mezôgazdaságban, szemben a 7 százalékos autóiparral), ezért a kisszámú céget érintô "hosszú és kimerítô" ellenôrzések helyett a jelentés a legnagyobb kockázatot mutató adózók ellenôrzését javasolja.

Mivel a pénzügyi csalások is egyre inkább határokon átnyúlóak és a szolgáltatások szabad áramlásával könnyebbé váltak nemzetközi szinten, a jelentést készítô francia hatóság az Europol mintájára az Európai Unió tagállamainak adminisztrációs szervezetei közti megerôsített együttmûködés keretében egy, az adócsalások ellen fellépô európai hivatal létrehozását kezdeményezi.

Rossz példát mutatnak az európai parlamenti képviselôk: miközben a kontinensen egyre több helyen tiltják be a dohányzást a zárt helyeken (közintézményekben, munkahelyeken, sôt a vendéglôkben, bárokban is), az Európai Parlamentben fordított folyamat zajlik, s a belga hírügynökség jelentése szerint most újra engedélyezni fogják ezt a gyakorlatot…

Újra, ugyanis január elején az Európai Parlament épületeiben betiltották a dohányzást. Ám ez a rendelkezés nem sok sikert aratott: számos képviselô és parlamenti alkalmazott felháborodott, s tovább szívta cigarettáját, szivarját, pipáját. Mivel pedig a tilalom betartására nem volt semmilyen kényszerítô eszköz, a törvényhozás vezetése végül "megfutamodott": úgy döntöttek, hogy mihelyt sikerül megfelelô dohányzó helyiségeket kialakítani, a korlátozást feloldják. Addig is (ez még néhány hét lesz) a képviselôknek, parlamenti dolgozóknak továbbra sem szabad dohányozniuk: ám az elôzmények nyomán elôre sejthetô, milyen foganatja lesz e rendelkezésnek. Egyébként a parlamenti vezetés azt szeretné, hogy ha már lesznek dohányzó helyiségek, akkor azok legyenek szupermodernek, abszolút biztonságosak: a most kialakítandó szobáknak például teljesen önálló szellôztetô rendszerük lesz, s a szokásosnál kisebb nyomást biztosítanak majd bennük, hogy a füst még ajtónyitáskor se terjedjen kifele. Mindez persze nem lesz olcsó mulatság – egyszerûbb, s persze egészségesebb lett volna a tilalom betartása.

A korábbi tiltás ellenére Indiában a kerékpáros riksák még szinte mindenhol mûködnek és egyes városokban, például Kalkuttában a kézi erôvel húzott is. A riksások nagy részét Biharból, az ország egyik legszegényebb és legnépesebb északkeleti államából származók adják, akiknek szinte ez az egyetlen megélhetési forrásuk. Igaz, hogy éhbérért dolgoznak, a sovány keresetet még a riksa tulajdonosával, a kliensek felhajtóival is meg kell osztaniuk, mégis ez mentheti meg ôket és családjukat az éhhaláltól – írta a Panorama címû olasz hetilap.

Nem kell csodálkozni ezért, hogy a kormány intézkedését nem fogadták kitörô örömmel. Sôt, több helyen nagy tüntetések is voltak ellene.

Az indiai kabinet abból indult ki, hogy a riksa az igavonó állattal teszi egyenlôvé az embert, túlzott fizikai erôfeszítésre kényszeríti és egészségromboló hatása is van, fôként a nagyvárosokban, ahol az autók miatt nagy a légszennyezettség. Az ország imázsát is javítani akarják az intézkedéssel, mivel a turisták nagy része is ódzkodik a riksa használatától. Igaz, az indiaiak szívesen használják, van, aki riksabérletet vásárol például gyermeke iskolába szállításához.

Kevesen tudják, de Olaszországban is van riksa, szigorúan ökológiai alapon és motorizált formában. Torinóban két évig mûködött belôle öt darab, a város központjának egy meghatározott körzetében. Az út 7 ezer lírába került, két felnôtt és egy gyerek szállítására volt alkalmas. A riksák vezetôi zömmel egyetemi hallgatók voltak. 2003 után azonban kivonták ôket a forgalomból, a temetôbe vitték, ahol szombaton és vasárnap ingyen állt a látogatók rendelkezésére.

A szakértôk szerint ez a foglalkozás önmagában nem sérti az emberi jogokat, minden azoktól a körülményektôl függ, amelyekben a riksahúzó dolgozni kényszerül.

Pénteken határozzák meg a Kárpát- medencei magyarságnak szánt idei magyar költségvetési támogatás elsôbbséget élvezô céljait a miniszterelnök és a határon túli magyar szervezetek vezetôinek találkozóján – közölte Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára hétfôn az MTI-vel.

A Szülôföld Alap az idén több mint kétmilliárd forint támogatást tud nyújtani a szomszédos országokban élô magyarságnak, s arról már egyetértés alakult ki, hogy a Kárpátalján, illetve a Vajdaságban élô magyarság a létszámarányossági elvtôl eltérô, attól markánsan nagyobb támogatásban részesül – hangsúlyozta a nemzetpolitikáért és a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikáért felelôs államtitkár.

Elmondta, hogy az érintett magyar közösségeket képviselô szervezetek vezetôivel már konzultáltak a prioritási listáról. Az oktatást, az anyanyelvû kultúra támogatását mindenütt a legfontosabb célok közé sorolták, de voltak jelentôs eltérések is: így például Kárpátalján az egyházak szociális és oktatási tevékenységéhez tartanának szükségesnek jelentôsebb támogatást, az erdélyi magyarság képviselôi – az MTI közlése szerint – az internetes tartalomszolgáltatást szeretnék a kiemelt célok között látni.

A pénteki találkozón születô megállapodásnak megfelelôen, a pályázatokat legkésôbb március közepére-végére már ki lehet írni. Külön kitért arra, hogy a támogatási összeg nagyjából megegyezik a tavalyival, de miután a Szülôföld Alap három korábbi alapítvány szerepét és feladatát vette át, kevesebbe kerül a támogatás intézményrendszerének fenntartása, több pénz jut a tényleges támogatásra.

Szó lesz a kisösszegû támogatások kérdésérôl is. A tanácskozás részvevôi várhatóan két lehetôség közül választanak majd: az egyik szerint a kisösszegû támogatásokról is a kollégiumok döntenének, de pályázat nélkül, illetve minden régióból egy-egy alapítvány, közhasznú szervezet döntene az ilyen támogatásokról pályázatok alapján.

Gémesi Ferenc hangsúlyozta, hogy a kedvezménytörvényben szereplô támogatási formák nem tartoznak a Szülôföld Alaphoz, illetve az olyan programok, mint például az erdélyi Sapientia Egyetem vagy a révkomáromi Selye János Egyetem támogatása is független attól.

Crin Antonescu, a képviselôház PNL-csoportjának elnöke kedden elmondta, a liberális képviselôk a szimmetria elvén egyetértettek a referendumtörvényt módosító javaslatokkal, opciójuknak semmi köze nem volt Traian Basescu államelnök személyével.

Antonescu azt állította, a liberálisok egyet értettek az államelnök felfüggesztésére vonatkozó referendum érvényességi feltételeinek módosításával, mert úgy vélték, hogy ez betartja a szimmetria elvét.

A liberális képviselôk úgy vélték, hogy ha egy államelnököt a második fordulóban választanak meg, akkor felfüggeszthetô az ez irányban szervezett referendumon megjelenôk többségi szavazatával, és nem a választási listákon szereplôk fele plusz egy szavazati többségével, ahogy ezt a jelenlegi törvény elôírja.

Antonescu hangsúlyozta, hogy a PNL állásfoglalásának semmi köze Traian Basescu államelnök személyéhez.A képviselô elmondta még, hogy a liberálisok nem azért ellenezték az egyéni választókörzetes szavazást a referendumtörvény módosítási tervezete kapcsán, mert tartottak volna az eljárástól, hanem hogy idôt nyerjenek, amennyiben mindegyik parlamenti csoport álláspontja ismeretes volt a téma kapcsán.

A módosító tervezet megszavazása elôtt Cristian Radulescu, a képviselôház PD-csoportjának elnöke azt javasolta, hogy egyéni választókörzetes szavazással voksoljanak, ezt azonban a plénum elutasította.

A képviselôház által kedden elfogadott referendumtörvény módosításai többek között elôírják, hogy egy referendumot nem lehet egyszerre, vagy 3 hónappal a nemzeti választások elôtt megszervezni, és 45 napnál hamarabb egy másik népszavazás kiírása elôtt sem.

Eldöntötték ugyanakkor, hogy a referendumok csak 3 hónapos idôszakonként szervezhetôk meg, elsôbbséget pedig a nagyobb jogi erôvel rendelkezô élvez.

A jogi tervezetet 190 mellette, 51 ellene szavazattal és 6 tartózkodással fogadta el a képviselôház kedden. A PNL, az RMDSZ, a PC, a PRM és a PSD képviselôi a referendumtörvény módosítása mellett szavaztak, csak a PD képviselôi voksoltak ellene.

A képviselôház a döntô szerv az ügyben. Az államelnök nem küldheti vissza újabb vitára a kedden elfogadott módosításokat, de feljelentést tehet az Alkotmánybíróságon. Miután a bíróság ítéletet hoz, az államelnöknek kötelessége kihirdetni a törvényt.

Az Állat-egészségügyi Hatóság azt kérte az Európai Bizottságtól, engedje meg a háromnál kevesebb sertést nevelô kisgazdáknak, hogy megyei szinten június végéig még eladhassák a sertéshúst.

Az Országos Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) 2006-ban kiadott egy rendeletet, amely szabályozza Romániában a sertésnevelést, és kimondja, hogy a háromnál kevesebb sertést nevelô gazdák csak saját használatra tarthatnak állatokat.

"Haladékot kértünk június 30-áig Brüsszeltôl, ebben az idôszakban a kisgazdák az engedéllyel rendelkezô vágóhidakon levágathatják a nevelt sertéseket, és a megye területén áruba bocsáthatják a húst engedélyezett kereskedelmi pontokban" – nyilatkozta Marian Avram, az Állat-egészségügyi Hatóság elnöke a Mediafaxnak.

Hozzátette, hogy az európai hatóságok elvi beleegyezésüket adták az ANSVSA javaslatára.

A Kovászna Megyei Állat-egészségügyi Igazgatóság sepsiszentgyörgyi hivatala már értesítette a gazdákat: kérvényt nyújthatnak be, ha áruba akarják bocsátani a sertéshúst. Meg kell mondaniuk, hogy melyik vágóhídon vágatják le az állatokat, a vágóhíd írásbeli jóváhagyására és az idôpont feltüntetésére is szükségük lesz.

A gazdáknak ugyanakkor azt is pontosítaniuk kell, hogy milyen kereskedelmi egységek adják el a húst, és szerzôdést vagy írott megegyezést kell felmutatniuk az engedéllyel rendelkezô szállítókkal, akik az élô sertéseket illetve a húst szállítják.

"Minden kérvényt külön bírálnak el, és értesítik a döntésrôl a gazdát és az állatorvost is" -nyilatkozta Sikó Barabási Sándor, a Kovászna megyei igazgatóság vezetôje. Hozzátette, törvénytelenség esetén 3.000 lej bírságot is kiróhatnak.

Négy-öt éves késéssel készülhet el az észak-erdélyi autópálya, ha az építkezési munkálatok a jelenlegi ütemben folytatódnak – jelentette ki Radu Berceanu közlekedési miniszter, akit a Gândul címû napilap hétfôi száma idéz. A tárcavezetô már többször elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy az autópálya építésével megbízott amerikai Bechtel cég túl lassan halad a munkálatokkal.

Emlékeztetett, hogy tavaly a kormány 100 millió eurót bocsátott rendelkezésükre, de ebbôl csak 54 millió eurót voltak képesek elkölteni. Az idén noha a vállalkozó 120 millió eurót kért, a kormány csak 37 millió eurós elôleget folyósított.

A tárcavezetô közölte: a tavalyi tapasztalatra való tekintettel "némi tartózkodással" fogadták a Bechtel kérését. A kételyek eloszlatása érdekében a miniszter találkozott a cég vezetôivel, akiktôl negyedévekre lebontott munkatervet kért.

A miniszter hangsúlyozta: a kormánynak pontosan tudnia kell, hogyan tervezze költségvetését a következô évekre, mert ha a Bechtel 2012-ben és 2013-ban 800 millió eurót kér, akkor elôfordulhat, hogy a kormány nem tud egyszerre ennyi pénzt adni.

Berceanu szerint a munkálatok jelenlegi állása szerint a 2013-ra tervezett átadási határidôt legjobb esetben 2017-2018-ra kell halasztani, de ha a Bechtel évente csak 100 millió eurót képes elkölteni, akkor elôfordulhat, hogy az autópálya csak 24 év múlva adható át a forgalomnak. (A 2013 is hosszabbított határidô, hiszen eredetileg 2012-re kellett volna befejezni az autópályát. Az egy éves halasztás annak tulajdonítható, hogy a román kormány és a Bechtel újratárgyalta a szerzôdés bizonyos tételeit, emiatt a munkálatok szüneteltek 2005-ben.)

Az amerikai óriásvállalat dolgát nehezíti a romániai építôipart súlytó akut munkaerôhiány. A Bechtel illetékesei Románia több nagyobb városában is szerveztek munkaerôvásárt. Hangsúlyozták, hogy a tömeges külföldi munkavállalás miatt nagyon nehéz szakképzett munkásokat találni. A kormány a Bechtel amerikai építôipari céggel 2003 végén kötött szerzôdést a 415 kilométeres, Brassót és Borsot összekötô, Észak-Erdélyt átszelô autópálya megépítésére. A beruházási költségét 3,8 milliárd, az építési munkák költségét 2,2 milliárd euróra becsülik.

Arról vitáznak a Vártemplomban és az SzKT-ben, hogy menjen-e Tôkés László Strasbourgba vagy ne menjen. Helyesbítek: a vita még csak ott tart, hogy fölvegyék-e a fôtiszteletû püspök urat az RMDSz listájára, vagy függetlenként induljon az EU- képviselôi helyért.

A Mörfi Barátai Frakció nem foglal állást az ügyben, mert frakciónk – köztudottan – 'harmadik utas' politikát folytat. (Magyarán: tökmindegy, hogy ki megy Strasbourgba, a fontos dolgokat nem ott döntik el.)

A vasárnap esti tévéhíradóban a püspök úr nyilatkozatát hallhattuk, aki szemrehányást tett az RMDSZ-nek, hogy kiszorítósdit játszik a református egyházzal, úgymond az RMDSz elfelejtette, hogy az egyházak aláírásokat gyûjtöttek nekik ilyen-olyan alkalmakkor.

Tôkés László figyelmébe ajánlanám egy hét évvel korábbi megnyilatkozását, amikor fôpásztori feddésben részesítette a Bihari Naplót, mert a napilap nem közölte a Nagyváradi Gyülekezeti Szövetség Elnöksége és a Nagyváradi Presbiteri Szövetség által az RMDSz-nek küldött állásfoglalást. A szerkesztôség többek között a zárómondat miatt tekintett el a dokumentum közlésétôl. (Mely hangzott ekképpen: "Abban az esetben, ha javaslatunkat figyelmen kívül hagyják, kénytelenek leszünk felülvizsgálni az eddigi választásokon nyújtott maradéktalan támogatásunkat.") A BN részérôl Szilágyi Aladár (a KREK volt fôgondnoka, a lap akkori szerkesztôje) válaszolt Tôkésnek. (Bihari Napló, 2000. okt. 4.)

Mint tudjuk, a bojkott beindult, de ennek ellenére az RMDSz nem maradt ki sem a parlamentbôl, sem a kormányból.

Még volt egy kabaréba illô jelenet, nem tudom, emlékeznek-e még rá. Néhány korabeli újsághírt idézek, röviden.

Szintén 2000-ben történt, hogy a kolozsvári Donát negyedi körzet RMDSz-gyûlésén Tôkés Lászlót jelölték államelnöknek, mondván: egyedül ô képviseli a leghitelesebben az erdélyi magyar közösség érdekeit (ez a 'hitelesség' a református egyházfiak múlt heti felhívásában is visszatér!). Tôkés elfogadta a jelölést, ha az SzKT dönteni fog arról, hogy elnökjelöltet állítson. (Szabadság, 2000. szept. 7.) Tôkés László kilépett a váradolaszi szervezetbôl és úgy döntött, hogy a kolozsvári belvárosiba iratkozik át (ha már ôk javasolták, akkor legitimálni kell a dolgokat). Kiss Sándort, a Bihar megyei választmány elnökét megdöbbentette Tôkés kilépése és a megyei szervezetet ért kritika (miszerint a váradi szervezet "erkölcsileg és politikailag olyan mélyre süllyedt, hogy lelkiismereti okokból távozni kénytelen tagjai sorából"). (BN, 2000. szept. 7.; RMSz, szept. 19.; Szabadság, szept. 30.)

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés (Katona Ádám alakulata, ha még tetszik emlékezni rá) fölkérte az SzKT-t, hogy támogassa Tôkés László elnökjelöltségét, mert ô "a romániai magyar nemzeti közösség érdekeinek fáradhatatlan harcosa és Románia egészének világviszonylatban legismertebb és legnagyobb tiszteletet élvezô közéleti személyisége". (RMSz, 2000. szept. 8.)

Tôkésnek – akkor – ugyanúgy nem volt esélye Románia elnökének lenni, mint ahogy Frundának sem volt. Ámde: Frunda jó politikusként vitte végig a kampányt és sikerült néhány dologról meggyôznie a közvéleményt. Például arról, hogy az erdélyi magyarok nem akarják a hátukon elhordani Transzszilvániát Budapestre.

Frakciónk – az illetékesség határain túl, de a véleményszabadság határain belül – két okból támogatná Tôkés püspök strasbourgi vendégjátékát. Az egyik: legyen egyszer az övé a torta nagyobbik fele, hátha ezáltal oldódik egy kicsit a közéleti feszültség. A másik: ily módon két év halasztást nyer a KREK egyik fô gondja. Ugyanis: röpke három év múlva, 2010-ben lejár Tôkés László püspöki mandátuma, s mivel a zsinat már egyszer átírta a püspökválasztás szabályát (épp a Tôkés kedvéért; bôvebben lásd: Krónika, 2004. máj. 14.), most nagyon úgy néz ki, hogy három év múlva vissza kell mennie Szilágymenyôbe, segédlelkésznek, ahonnan 1990- ben kiemelték. A strasbourgi két év alatt pedig csak történik valami, ami majd – vesd össze: deus ex machina – megoldja ezt a kínos helyzetet.

Emlékeztetôül: Tôkés négy mandátuma a KREK élén: 1990-1994, 1994-1998, 1998-2004, 2004-2010. Legutóbb Tôkés László 62:32 arányban gyôzte le Csernák Bélát, így újabb hat évig ô lett a püspök. (RMSz, 2004. okt. 23.)

Ha mi lennénk az RMDSz, akkor tennénk egy nemes gesztust: ha a fôtiszteletû püspök nem lehetett államelnök, sem szenátor, legyen hát brüsszeli/strasbourgi delegátus. Hadd menjen, ha úgy vágyik rá, addig nyugodtan intézhetjük itthon a dolgainkat.

A Mörfi Barátai Frakció nevében,

Telenézô

Ötvenrészes sorozat. Vitray Tamás, a magyar televíziózás doyenje 50 meghatározó személyiséggel készített interjúsorozatot. Az m1-en pénteken, február 16-án 17 órakor különleges bevezetôvel kezdôdött mûsor szubjektív beszélgetéseiben riporterek, szerkesztôk, rendezôk és olyan meghatározó, a képernyôn nem látható háttéremberek is megszólalnak, mint például a világosító, a gazdasági vezetô. A másfél éve készülô Múltidézô Vitrayval címû sorozat ötvenszer 10 percbôl áll, a beszélgetôpartnerhez fûzôdô archív bejátszásokkal. Nem az idôrendiség a legfontosabb, hanem a tudatos szakmaisággal összeállított vegyesség, nyilatkozta a mûsorvezetô. "Akik éltek ekkor, azoknak emlékezés, akik nem, azok számára példamutató tisztelgés, nekem pedig a szívügyem. Nélkülük nem jött volna létre. Azt szeretném megmutatni, mi történt ez alatt a fél évszázad alatt. A névsor sajnos nem teljes, vannak, akikre már csak archív felvételekkel emlékezhetünk." * A sorozat érdekessége, hogy az adások legjelentôsebb forrása Vitray Tamás egykori mûsora, a Teleráma volt. Nem véletlen, hogy éppen 2007. május 1-jére, a magyar televíziózás, egyben a Magyar Televízió fél évszázados jubileumára "fut ki" a mûsor, amely közös tisztelgés az 50 éves MTV jelenlegi és egykori szakemberei elôtt. Vitray Tamás, a Magyar Televízió Örökös Tagja a televíziózás számos mûfajában alkotott maradandót. Játékmester, mûsorvezetô. Ô honosította meg a talk-show mûfaját a Csak ülök és mesélek adásaiban.

Dobbantott a Kanal D. A török tulajdonú új román csatorna vasárnap kezdte sugározni mûsorát. Románia legújabb kereskedelmi televíziója a Dogan Grup médiabirodalomé, negyed részt belôle a svájci Ringier birtokol. A befektetés több mint harmincmillió eurót tesz ki. A pénzzel csúcstechnikát és román sztárok hadát vásárolták össze, például az elhíresült "Garcea rendôrt", Mugur Mihaescut. A cél: élre törni a nézettségi versenyben, mert akkor dôl a reklám, dôl a lé is. Az új csatorna "elvásárolta" a román köztévé foci-közvetítési jogát, holott az RTV nem is akarta eladni, csak éppen nem fizette adósságait. Vasárnap többnyire a tévé beindulási ünnepségét mutatták, mûsorelôzeteseket, beharangozókat és persze reklámot. Számos neves vendég feszített az esten, mondhatni ott vala Románia krémje. Köszöntôt mondott Dogan kisasszony, igazgatói minôségében. Schröder német exkancellár jelenléte kissé meglepett, a showról aztán elkattintottam. A Kanal D a felsô tízezer (na jó, hatszáz) tévéje kíván lenni, ragyogás, pompa, tündöklés, csak úgy szikrázik az eleganciától. Érdekes volt látni mégis, mennyi "zsoldost" lehet toborozni néhány rongyos millióval…

Marosvásárhelyi nótakedvelô közönséget még nem kényeztetett ennyire el dalos csapat, mint a pénteki Farsangi nótaszó címû fergeteges mûsort kínáló kis "összmagyar" társaság, a Ferkó István összeállításában és szellemes, mókás konferálásában zajló elôadáson, a Kultúrpalota nagytermében. Jakab Attila és zenekara gyôzte szusszal és vonóval-verôvel, a mozgalmas, kétrészes mûsort úgy muzsikálta végig, hogy pillanatnyi megtorpanása nem volt. Marosvásárhelyiek, felvidéki, vajdasági és természetesen budapesti, kecskeméti énekesek váltogatták egymást a mikrofonnál, kezdte Szilágyi Árpád, ragyogott Koós Éva, aki a ráadásban operetténekesi értékeit is megcsillogtatta, láttuk Iványi Árpádot, Matus Ernôt, mindketten beérett, rutinos mûvésznek számítanak immár, kecskeméti nótacsokorral lepett meg Fejôs Jenô, a Szentgyörgy-rend lovagja, a mindig mosolygós, piros arcú, "kettôtíz magas" – temperamentumában a mi drága Balogh Dénesünkre emlékeztetô – vastaps-ember, "arisztokratikus" rangot kölcsönzött az estnek a Magyar Nemzeti Filharmónia szólistája, Somogyi Erika mûvésznô, elragadó volt maga készítette pompás öltözékében a "világjáró" Kolossy Piroska, és akár egymaga is elvitte volna a hátán az egész farsangot a nóta-sómen: a sírva-vigadás és komikum között "borkorcsolyázó" Miklóssy József. Kedves és némileg megrendítô epizódként épült a tudatunkba Kilyén Ilka színmûvésznô jelenése (Erdély és Európa apropóján) Tamási Áron Erdélyi társaság címû novella- remekének esszenciájával, melyben a román királyi csendôr eltapossa a három nép dalait egyaránt szépen szólaltató furulyát, az írói intés egyértelmû ma is: Erdély azoké, akik kultúráját megértik és megbecsülik, megôrzik, és tovább adják az egymást követô nemzedékeknek. (Európa, fûznénk hozzá: nemkülönben.)

A magyar nóta- és dalirodalom széles palettáját felmutató mûsort gazdag operett- ráadással tetézték a mûvészek, a legnépszerûbb áriák, kettôsök tették fel a koronát a farsang végi estre, melynek, számomra legalábbis, új tanulsága kínálkozik: az, hogy hovatovább nemcsak önzetlen kultúrszponzoroknak, hanem a vállalkozói szféra másfajta embereinek is érdemes odafigyelniük a magyar nótára: itt, Erdélyben is. Szélesedik a dalkedvelôk tábora, ez anyagilag is érdekes lehet, ha szemfüles pénzember veti szemét az új "piacra". Mi, nézôk, "nótafogyasztók" mindenképpen nyerünk vele.

Hétfôtôl olvasható az interneten a szakaszzáró valamint az érettségi vizsga tételeinek javított, végleges változata. Pontosabban az írásbeli tantárgyak 100-100 tételbôl álló csomagja, amelyekben színessel tüntették fel a javított részeket, s ezek külön mellékletben is megjelennek. A szaktárca vezetôjének ígérete szerint a tételcsomagokat nyomtatott változatban is elküldik az iskoláknak.

A pedagógusok véleménye szerint sok a tantárgyankénti 100 tétel, a konzultációs órákat beszámítva sincs annyi idô, hogy valamennyit pontról pontra áttekintsék. Amit egyébként nem is érdemes, hisz a kérdések a tanult anyagra vonatkoznak, amit a diákoknak a négy év alatt el kellett sajátítaniuk – teszik hozzá.

Demeter Ignác magyar szakos tanfelügyelô szerint, bár soknak tûnik a 100 tétel anyanyelvbôl, figyelembe kell venni, hogy az alpontok ismétlôdnek. A szakaszzáró vizsga esetében például a 21 tanult szöveggel kapcsolatosak. Az érettségi tételekben 100 vers szerepel.

A tanfelügyelô szerint – aki részt vett az országos tételalkotó bizottságban – a rendszerezés feladata a pedagógusokra hárul.

– A magyartanárok soron következô szakkörén megpróbáljuk összesíteni az egyes szövegekhez kapcsolódó kérdéseket és megbeszéljük a helyes megoldásokat. A diák feladata, hogy ne megtanulandó anyagként tekintsen a feladatsorokra, hanem a tanult fogalmakat tudja a gyakorlatban alkalmazni.

Az érettségi írásbeli tételek három feladatból tevôdnek össze. Az elsô pont: adott lírai alkotás értelmezése összefüggô szövegben, megadott szempontok alapján (3-6 szempont, egyenként 2-10 pont értékkel), legtöbb három oldalban. A második pont a szövegalkotás, ami 10 pontot ér, a harmadik (a négy év alatt olvasott) egy epikai vagy drámai mûhöz kapcsolódó kérdés, a megadott szempontok alapján (3-6 szempont, egyenként 2-10 pont értékkel), amiért 35 pont jár. A helyesírás 10 pontot ér, a megjelenés ugyannyit. A maximális pontszám eléréséhez minden tételt ki kell dolgozni, az átmenô pontszám az 50. A tételpontok kidolgozásának sorrendjét a vizsgázó választja meg. Az érettségizô diákoknak három óra áll a rendelkezésére.

A szóbeli tételek, amelyek április 30-án válnak ismertté, két feladatból állnak. A vizsgázóknak ismeretlen szöveget kell értelmezniük néhány kérdés alapján, ami 50 pontot ér. 40 pontot kapnak arra a feladatra, ami egy olvasott irodalmi mûhöz kapcsolódik.

A szakaszzáró vizsga tételszerkezete szintén három feladatból áll. Egy tanult verset kell értelmeznie a vizsgázónak, majd a szöveggel kapcsolatos nyelvtani kérdésekre válaszolnia (20-20 pont). A második feladat a szövegalkotás (10 pont), a harmadik egy tanult epikai mû bemutatása adott szempontok alapján (30 pont). A kisérettségizô diákok is 10 pontot kapnak a helyesírásra, a megjelenésre úgyszintén – tájékoztatott Demeter Ignác.

A megoldásokat csak matematikából küldik el füzet formájában az iskoláknak.

Demeter Ignác véleménye szerint az anyanyelvi feladatok középszintûek, nagyon nehéz kérdés kevés van közöttük.

Pénteken a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceumban próbaérettségit (szóbeli) tartottak. Ez tízéves gyakorlat az iskolában, s ahogy Murvai Éva, Farkas Márta, Sikó Olga és Fodor Ibolya magyar szakos tanárok elmondták, az idén is sikeres volt, hisz szinte alig volt hiányzó diák. Az eredmények jók, van olyan osztály, ahol a próbaérettségizôk 80 százaléka 10-esre teljesített. Mivel a szóbeli tételek még nem kerültek fel az internetre, a tavalyi tételek alapján szervezték meg a vizsgát.

Véleményük szerint a 100 tételváltozat modellként szolgálhat. A tananyagot ugyanis a humán osztályokban levô heti négy órában lehet alaposan áttanulmányozni. A természettudomány szakokon megszabott heti három óra az érettségihez szükséges ismeretanyag átadására és elsajátítására kevés. A tételváltozatok kérdései inkább a sztereotípián alapulnak és elsikkad a spontán esztétikai, érzelmi élmény megfogalmazásának lehetôsége – hiányolják a 100 tételváltozat alapján.

Hogy a valóságban hogy mûködik majd az új rendszer, a nyári megmérettetés után dôl el. Egy biztos: annak ellenére, hogy kizárták a korrupció és a tételek megvásárlásának lehetôségét, az idén kisérettségizô és érettségizô diákok rászorulnak az eligazításra és a biztatásra.

Hogyan született meg az anyanyelvek nemzetközi napja?

Az egyik történet szerint az ENSZ 1999-ben nyilvánította Nemzetközi Anyanyelvi Nappá február 21-ét, amit 2000-ben ünnepeltek elôször. A másik szerint 2000-ben az UNESCO tartotta fontosnak, hogy kijelöljön egy napot, amelyen a nyelvek kerülnek középpontba. Egy harmadik állásfoglalás késôbbi évszámhoz köti, hogy "az ENSZ és az UNESCO idén elsô ízben hirdette meg az Anyanyelvek Nemzetközi Napját". Az indoklás szerint "az egyre kiterjedtebb nemzetközi együttmûködés révén néhány területen uralkodóvá vált egy-egy világnyelv – az angol, a hindi, a mandarin kínai, a spanyol, a francia – használata, emellett azonban elengedhetetlenül szükséges megôrizni az emberiség gazdag szellemi örökségét jelentô sok ezer nyelvet és nyelvjárást."

Mindhárom megközelítésben van igazság, a valóság azonban egy negyedikben rejlik. A mai világnapot annak emlékére tartják, hogy 1952-ben, az akkor még Pakisztánhoz tartozó Bangladesben az urdut nyilvánították az egyetlen hivatalos nyelvvé, noha a bangladesiek eredeti anyanyelve a bengáli. Február 21-én Dakkában a diákok fellázadtak az anyanyelv ilyetén elnyomása ellen. A rendôrség összetûzött a tüntetôkkel és öt diákot megöltek. A bangladesiek akkor az anyanyelv napjává nyilvánították a véres napot.

Hányan vannak, hányan lehetnek az anyanyelvek világnapjának "ünnepeltjei?" Becslések szerint a Föld hatmilliárd lakosa mintegy háromezer nyelvet beszél. "A világ nyelvei" címû magyar lexikon hatezer nyelvet sorol föl. Ezek egy része már csak nevében él. Ilyen például a polab; ezt a kihalt nyugati szláv nyelvet az Elba folyó mellett beszélték.

Tagadhatatlan tény, hogy a Földünkön beszélt nyelvek száma egyre csökken. A történelem elôtti idôkben 10-15 ezer nyelvet használhatott bolygónk akkori népessége. Egy évezrede még valószínûleg beszélték két rokon nyelvünket, a merját és muromát – idôközben ezek is eltûntek, beleolvadtak az ôket környezô nyelvekbe. Még ezer évvel ezelôtt is beszéltek óporoszul, az Adria partján pedig virágzó nyelv volt a dalmát, amelynek utolsó beszélôi a XIX. század végén haltak meg.

A világ nyelveibôl csak egy százaléknyi található Európában. Itt ugyanis több mint hatvan (a köztudatban élô számítás szerint hatvanhét) nyelvet beszélnek a kontinens három tucat országában. A Kárpát-medencét egykor benépesítô avarok nyelvét még csak nem is ismerjük. A besenyôk, jászok, kunok nyelvébôl legalább néhány szó fennmaradt.

Ezen a napon emlékeztetni szokás az UNESCO szakembereinek a véleményére, amely szerint a XXI. században az anyanyelvek nagyméretû visszaszorulására lehet számítani. A 2000-ben a világ közvéleményéhez intézett drámai felhívás szerint a nyelvek, s az azokat hordozó kultúrák többsége hamarosan eltûnik. A borúlátás egyik oka, hogy a Föld lakóinak háromnegyede az elsô száz nyelvet beszéli – tíz nagy nyelven beszél a Föld lakosságának a fele, még néhány tucat nyelven a milliós nemzetek –, a többit csak egészen parányi népek, néptöredékek. A másik ok, hogy a világ legtöbb nyelve nem élvezi az államnyelvi elônyöket.

Márpedig nyelvében él a nemzet. Sokan ismerik ezt a fontos mondást, akárcsak a szintúgy gyakran idézettet: "Ahány nyelvet beszélsz, annyi embert érsz". IV. Károly német-római császár, akitôl e bölcsesség származik, öt nyelvet beszélt. Az ilyen sokoldalú nyelvtudás nem volt ritka a késôbbi évszázadokban sem, igaz, jobbára "felsôbb" körökben. Például a balsorsú Habsburg Rudolf trónörökös német anyanyelvén kívül angolul, franciául, magyarul, lengyelül és csehül beszélt. Egy másik Habsburg – kortársunk, Ottó – egyszer, igen nagy meglepetést keltve, latinul szólalt fel az Európai Parlamentben.

Mi a különbség az anyanyelv és az elsajátított, beszélt nyelvek között? Az emberek többsége – érthetôen – anyanyelvén képes a legválasztékosabban kifejezni magát. Ravasz László írja, hogy "nem nyelvünk olyan, mint mi, hanem mi vagyunk olyanok, mint a nyelvünk". Az anyanyelv tehát gondolkodás-meghatározó, gondolkodásformáló, identitásjelölô. Alkotó nyelvi megújításra, tehát emberi teljességünk kibontakoztatására is fôként anyanyelven vagyunk képesek. A szórványmagyarság a példa rá: akinek két "anyanyelve" van, az könnyebben tanul meg egy harmadik nyelvet is. Aki pedig más nyelvet tanul, az toleránsabb, befogadóbb ember lesz, mert megismerkedik a világ látásának más módjával. Ezért is fontos, hogy a nyelvi sokféleség, sokszínûség szerte a világban fennmaradjon.

Európában, mióta politikai kontinensnek számít, mindig beszéltek magyarul. Büszkeséggel tölthet el bennünket annak tudata, hogy – Kosztolányi szavaival – "erôs várunk, a nyelv" Európa legrégebbi folyamatos államnyelve – immár több mint ezer esztendeje. A 11. századtól folyamatos anyanyelvi emlékek révén Európában is a legelsôk közé számítunk.

Herder elhíresült jóslata (1791) szerint "a mások közé ékelt, kisszámú magyaroknak századok múltán talán már nyelvét sem lehet majd fölfedezni". Ezzel szemben – egyik nyelvmûvelônk, Fábián Pál találó mondatát idézve – "A magyar ma a világnak azon pár tucat nyelvéhez tartozik, amelyen minden tudomány anyanyelven is mûvelhetô." Napjainkban pedig, amikor az angol válik nemcsak európai, hanem világméretû közvetítô nyelvvé, a magyar nyelvvel jelenleg Magyarországon kívül nyolc ország egyes területein el lehet boldogulni.

Egyik jeles nyelvészünk, dr. Balázs Géza egyetemi docens, kandidátus szerint "a magyar nyelv nem tartozik a pusztuló nyelvek sorába, mert 1. még mindig elég sokan beszélik, 2. államnyelv, 3. jelentôs a presztízse. A határokon túl már más a helyzet: ott a magyar többségében hátrányban van és romló állapotot is mutat." Szlovéniára és Ausztriára gondolva pedig megjegyzi: "Egyes területeken a nyelvcsere (a magyar nyelv kiszorulása) már csaknem megtörtént."

Ferenczes István

Kint, a síkos jégen,

minden lépés lutri,

háttal ül a szánkón,

aki szeleburdi.

Fel is borul rögtön,

s beesik a hóba,

mint egy kecskebéka,

aki kelekótya.

Nyakig havasan jön,

jobbra-balra csúszva,

éhes, mint a farkas,

anyu gézengúza!

A Stipendium Kerelôszentpálon járt, szívélyes fogadtatásban részesült. Barabás Katalin tanító néni és pedagógus kollégái, az ügyes diákok ugyancsak kitettek magukért, sok szép történetet, mesét, verset hallottunk tôlük – többek között Ráduly János meséibôl, Kajcsa Jenô versikéibôl mutattak be csokorra valót. A legszebb ajándék azonban az a sok-sok írás, rajz, amelyeknek szerzôi: Bajkó Éva, Bakó Anna, Bakó Borbála Brigitta, Bálint Norbert, Czakó Szilárd, Gábor Róbert, Illyés Bálint, Király Tímea, Kenyeres Andrea Bernadette, Laslo Cristina Cecília, Lôrincz Jancsi, Marian Éva, Menyhárt Ani, Szakács Mihály, Szabó B. Brigitta, Szabó Gyuszika, Szabó Piroska, Szakács Mihály, Szekeres Renáta Szende, Szilágyi Szilárd, Pap Szilamér, Puskás Jani, Puskás Mihály és sokan mások. Köszönjük a kedves délutánt, az élményt!

Két kibédi népmese

Tél lett, s a gazda elhívta a hentest, Miklós bát, hogy vágja le a disznóját. Szerette a gazda is a pálinkát, de az asszony még jobban.

Leszúrták a disznót, s amíg perzselgették, az asszony biza kínálgatta itallal Miklós bát, de ô maga is ivott. Látta a házigazda, hogy már igen jókedvû a felesége, hát ezt mondta:

– Menyek, s áthívom a szomszédasszonyt, most aztán igazán kell a jó segítség.

Avval a gazda el is ment. Miklós bá hozzákezdett disznót bontani. Bontogatta, bontogatta, egyszer azt mondta:

– Né, a belet már el lehet vinni.

– Hát mit csináljak vele? – kérdezte a háziasszony.

Gondolta Miklós bá, ô biza megvicceli az asszonyt. Azt mondta:

– Vigye a konyha elé, ott a hó már el van takarítva, s rakja le a szemétlapát s a nyírágseprû mellé.

Hát az asszony mindezt megcselekedte, szépen a bél felügyelet nélkül maradt. A kutyák egy pillanat alatt az egészet szétmarcangolták.

Jött a házigazda, érkezett a szomszédasszonnyal. Mikor meglátta, hogy a disznóbél már semmivé vált, mondta a feleségének:

– Az istállóját neki, te asszony, mi kolbászt nem fogunk enni,

már csak fasírtnak lehet megsütni a sok húst.

Az asszony így vigasztalta az urát:

– Hadd el, te ember, hát a fasírt is étel, még ugyan jó étel.

Egyszer a sátoros cigány, a vén Máté bá, elment Kolozsvárra. Látta, hogy az utcán Seprôdi János jön vele szemben. Mikor majdnem összetalálkoztak volna, Máté bá köszönt:

– Adjon az Isten jó napot, Seprôdi úr!

Hát felkapta Seprôdi János a fejét, rápillantott Máté bára, avval minden szó nélkül elment tovább. Máté bá kiáltotta:

– Álljon meg, Seprôdi úr, álljon meg, én vagyok Máté!

De Seprôdi meg sem fordult. Eszébe jutott Máté bának, hogy az urazással lehet baj. Seprôdi nem szerette az urazást.

Máté bá megint kiáltotta:

– Jancsi! Jancsi te, állj meg!

Rögtön megállott Seprôdi János, s azt mondta:

– Máté, vedd tudomásul, mi ketten egyidôsek vagyunk, együtt nevelkedtünk fel Kibéden, én neked nem vagyok úr, csak Jancsi.

Aztán még meg is ölelték egymást, úgy örvendtek a találkozásnak.

Ráduly János gyûjtése

Volt egyszer, hol nem volt, volt egyszer egy egészen aprócska kis mese. Amolyan se apja, se anyja mesécske volt. Annyira parányi, hogy talán még ô sem tudta, hogy a világon van. Egészen mostanáig. Születésének körülményeirôl maga a jószívû vasorrú bába sem tud egészen bizonyosat mondani. Ennek csak az az oka, hogy volt is, nem is. Van is, nincs is. Ráadásul egyszerre több helyen is lehet, ahol gyermekek vannak, de mindenhol egy kicsit másként, és mindig csak ott, ahol szeretik. Kinga és Botond is csak véletlenül fedezték fel, amikor nagymamájuknál, a jószívû vasorrú bábánál vakációztak. Azzal kezdôdött, hogy sürgôsen ki kellett ráncigálni minden fiókot a helyérôl, és mindent, ami bennük volt, a konyha közepére borítani. Hát, ahogy így sürgölôdnek-forgolódnak, egyszerre csak kigurul a sok mindenféle alól egy mogyoró. Szaladnak vele a nagymamához nagy lelkendezve, hogy né, mit találtunk, s hogy biztosan ez is a nagymama varázsszerei közé tartozik, csinálni kellene vele már valami varázslatot.

– Jaj, gyermekeim, ez egy egészen közönséges kis mogyoró. Valamikor tudtam volna vele kezdeni valamit, de már késô. Valamelyik mókusgyerek hullathatta el az udvaron. Ha akkor elültetem, most lenne a kert végében egy nagy mogyoróbokor, rajta cinegefészek, és minden egyéb, ami egy szép mogyoróbokorra illik.

– Ültessük el most! – kiáltották egyszerre az unokák, s már indultak is, hogy felkutassák az összes ásót, lapátot és egyéb kerti felszerelést, ami csak létezik a ház körül.

Nagymamájuk alig bírta lecsillapítani ôket.

– Nézzétek meg jól – mondta –, van itt az oldalán egy kerek kis ablakocska. Valaki vagy valami lakott benne. Elment, s nyitva hagyta az ablakocskát maga után. Nem lesz már ebbôl mogyoróbokor, legfennebb valaki másnak egy új lakás.

Hitték is, nem is a gyermekek, amit a jószívû vasorrú bába mondott, de abban megegyeztek, hogy valami nagyon nagy titoknak lennie kell.

Kinga szerint a hét törpe lakhatott benne, akik Hófehérke barátai lettek, vagy Hamupipôke, amikor egyedül akart lenni, esetleg egy olyan kislánynak lehetett a palotája mint ô, akinek volt egy kistestvére, s az elment varázsvesszôt vágni egy színezüst mogyoróbokorról, de nem jött vissza, mert rossz vesszôt vágott, és foglyul ejtette a gonosz pók. Ôt keresi most a kislány, hogy valahogy kiszabadítsa, de egyedül nagyon nehéz, és ezért nem jöhetett még haza.

Botond nem nagyon hitte a hét törpét, sem Hófehérkét, sem Hamupipôkét, de egy törpe létezésébe beleegyezett. Ez a mogyoró tulajdonképpen egy csodaautó garázsa volt, és volt még benne az autó mellett két picike ágyacska. Az egyikben aludt a törpe, a másikban a húga. Sajnos, amíg ez a Botond-forma törpe aludt, a húgocskáját kicsalta egy szélhámos tücsök, aki tulajdonképpen sem repülni, sem ugrálni nem tudott rendesen, mégis már hegyen-völgyön túl jár a húgocskával, aki még nem is tudja, hogy mekkora bajba került. Szóval, ez a törpe most éppen a csodaautóján száguldozik, hogy megtalálja a húgát. Ez az autó pedig repülni is tud, és úszni is, ha kell, tehát ketten biztosan megtalálják a húgocskát, és estére visszajönnek.

Sem Kinga, sem Botond nem tudták még, hogy megtalálták a mesét a mogyoróban. A mesécske pedig velük ment az óvodába, amikor véget ért a vakáció. Ettôl kezdve pedig napról napra nôtt, nôdögélt, amíg egy nagyocska, szép mese nem lett belôle. Most éppen abban reménykedik, hogy talán még iskolába is járhat.

Itt sincs vége, ott sincs vége, holnapra legyen mindenki vendége.

Székely-Benczédi Endre

"Mit vittél neki ajándékba legutóbb?

– Két narancsot és két banánt… És ki szokta hazakísérni a kishúgát?" – a tanítónô kérdéseire válaszolva két gyerek nyújtotta fel buzgón a kezét. A hétéves hidegvölgyi Grekuj Loránd tavaly ôsztôl fekszik kórházban, akkor derült ki, hogy súlyos hemofíliában szenved. Osztálytársai, tanítója nagyon várják vissza, legalábbis ez derült ki a velük folytatott beszélgetés során. "Jó képességû gyerekrôl van szó, a kórházban is tanítják, jegyeket kap… már lezártam az elsô félévre" – mondta Szabó Juliánna, a hidegvölgyi Napsugár Alapítvány által mûködtetett iskola tanítónôje. Felkerestük Magyari Erzsébetet, az iskola igazgatónôjét is, aki Loránd családi hátterérôl – tíz gyerek van a családban – és a betegség felszínre kerülésének körülményeirôl mesélt. Tôle tudtuk meg, hogy tavaly októberben játék közben csúnyán megsérült az arca, és a szájsebész másodszori vizsgálata után derült ki, hogy a gyerek beteg. Azóta a Megyei Kórházban fekszik, állandó orvosi és gyógyszeres ellátásra szorul. Vérzékenységgátló gyógyszerre van szüksége, melyet Romániában nem lehet kapni. 70 euróba kerül, Hollandiából küldtek egy adagot, de a további kezelés olyan sokba kerül, hogy a szülôk képtelenek kifizetni. Szedése nélkülözhetetlen, mert amíg nem stabilizálják a véralvadást, addig nem lehet mûteni – el kell távolítani a lépét.

Loránd segítségre szorul, az iskola eddig mindent elkövetett, hogy könnyítsen a helyzetén, bár nonprofit szervezet lévén nem tudnak támogatást nyújtani. "Mindennap imádkozunk érte…" – Szabó Juliánna tanítónô mintegy "házi feladatként" hagyta fel a kis Lórika osztálytársainak: gondoljanak rá és imádkozzanak a gyógyulásáért, a tanulók pedig hûségesen "megoldják" a feladatot.

Ez azonban nem elég, hiszen még több együttérzésre van szükség, ezért a Napsugár Alapítvány vezetôje arra kér minden jó szándékú embert, hogy tôlük telhetôen segítsenek Lorándon.

Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének 11-es körzete kosaras farsangi bált szervez pénteken 19 órától a Blue Pearl étteremben. Fellép az XYZ együttes. A kosarakat és a legjobb jelmezeket díjazzák.

A Látó Irodalmi Színpadán, a Kultúrpalota kistermében, február 24-én, szombaton, 18 órától a Budapesten megjelenô Parnasszus szerkesztôi lépnek fel zenés költôi esten. Írásaikból felolvasnak Turczi István, József Attila-díjas költô, a Parnasszus fôszerkesztôje, Oravecz Péter, Székelyhídi Zsolt és Vass Tibor.

A Székely Golgota címû rockopera Marosvásárhelyen február 25-én, vasárnap 18 órától a Kultúrpalotában kerül elôadásra.

Új tetôzete van a hivatal épületének, kívül-belül átfestve, csempe és padlócsempe került az illemhelyekre, megoldották a csatornázást, díszkövekkel borították be a járdákat és megjavították a kerítést. Minderre az önkormányzat 70 ezer lejt költött. Az épületre korábban termopán ablakokat és ajtókat szereltek fel, 9.500 euróba került ez a beruházás.

A kanadai Rákóczi Alapítvány pályázatot hirdet a

Pályázhatnak:

• azok a magyar fiatalok, akik a Kárpát-medencében határon túli magyar területen élnek;

• 13. életévüket 2007. január 1-ig betöltötték, de még nem töltötték be a 18. életévüket;

• elkötelezetten érdeklôdnek a magyar történelem és kultúra iránt;

• az alább megadott pályatételek egyikét kidolgozzák és benyújtják a területileg illetékes referensnek;

• korábban nem vettek részt Magyarságismereti mozgótáborban;

• vallásukat gyakorló fiatalok felekezeti hovatartozástól függetlenül.

A pályázathoz csatolni kell:

• önéletrajzot (családi körülmények ismertetése; eddigi tanulmányok, iskolák; vallási kapcsolatok, érdeklôdési körök, szakkörök, önképzôkörök, versenyek és azon elért helyezések; közösségi feladatok)

• iskolai és lelkészi ajánlást

• nyilatkozatot arról, hogy még nem vett részt Magyarságismereti mozgótáborban

• megcímzett és felbélyegzett válaszborítékot

A pályázat az alábbi címre nyújtandó be:

Magyarságismereti mozgótábor

540437 Târgu-Mures

Str. Lalelelor nr. 17.

A pályázat benyújtásának határideje: 2007. március 28.

A pályázat elbírálásának ideje és értesítés a pályázatról: 2007. április 27.

Akik megnyerik a pályázatot, részt vehetnek a Magyarságismereti mozgótáborban, melynek részvételi költségeit az alapítvány fedezi.

A pályatételek: (kidolgozandó az egyik, max. 3 oldal terjedelemben – géppel vagy kézzel írva):

1. Az ónodi országgyûlés (1707) jelentôsége a Rákóczi-féle szabadságharcban.

2. Árpád-házi Szent Erzsébet mai üzenete – Milyen szociális problémák között élek lakóhelyemen, milyen kezdeményezéseket láttam a bajok enyhítésére az Ô példaképes élete alapján?

3. Mikes Kelemen utolsó levele – írj egy fiktív levelet a rodostói emigrációból, ismertetve benne a fejedelem utolsó napjait.

4. Bôvülô Európai Unió – Miben hoz újat, mást és milyen lehetôségek rejlenek a Kárpát-medencei közösségek számára a kibôvült Európai Unióban.

A Magyarságismereti mozgótábor

célja: Határon túli magyar fiatalok magyarországi táboroztatása, melynek során mélyebben megismerkednek a résztvevôk a magyar történelemmel, kultúrával, mûvészetekkel. A résztvevôk egymással ismerkednek, az otthonról hozott kulturális értékeket (ének, tánc stb.) a tábor tagjai számára közkinccsé teszik.

helyszínei: Miskolc (4 nap), Pécs, Gyôr (3-3 nap), Kecskemét (2 nap), Budapest (3 nap)

idôpontja: 2007. június 30-tól július 16- ig.

szervezôi: Rákóczi Alapítvány, Templomos Lovagrend, kecskeméti és budapesti Piarista Gimnázium tanárai

További információk a www.rakoczitabor.hu honlapon, valamint a valaszut2002@yahoo.com drótpostacímen.

Irodalmi kérdések

1.) Sorolj fel három olyan magyar írót vagy költôt, akinek valamilyen kapcsolata volt Bajával!

2.) Melyik nyugatos költô volt az, aki Baján kezdte tanári pályáját, majd késôbb Fogarason is tanított?

3.) Írj Babits Mihályról rövid életrajzot!

4.) Babits Mihály melyik prózai mûvei szólnak Bajáról?

5.) Kirôl mintázta Babits Mihály a Hatholdas rózsakert címû hosszú novella fôhôsét?

6.) Mi a fôszereplô neve és foglalkozása a mûben?

7.) A fôhôsrôl "akarok beszélni, akirôl pár szót már szóltam egy regény közepén…" – írja Babits a novella elején. Melyik ez a regény?

8.) Babits Mihály versben is emléket állít azoknak az embereknek, akiknél bajai tartózkodása idején lakott. Mi a vers címe?

9.) Hogy hívták Babits szállásadóit Baján?

10.) Melyik két utca sarkán áll a ház, melyben Babits Mihály lakott, míg Baján tanított?

11.) Külley Lea "…lengve int búcsút a kert…" címû könyvében keresd meg azt a részt, ahol Babits édesanyjához írt levelében Bajára utal! Idézd, mit ír Babits!

12.) Milyen élményeit dolgozza fel Babits a Tímár Virgil fia címû kisregényében?

13.) Ki az ihletôje Babits Mihály Strófák Gizikérôl címû, Baján írt versének?

14.) Melyik Babits-novella fontos szereplôje a fent említett hölgy?

15.) Kosztolányi Dezsô melyik két regényének filmes változatát forgatták Baján?

16.) Ki volt a filmek rendezôje?

17.) Ki volt a tragikus körülmények között elhunyt színészkirály, aki mindkét filmben epizódszerepet játszott?

18.) Milyen hasonlóságokat tudsz említeni a Hatholdas rózsakert és a Pacsirta filmes változatai között?

19.) Ki volt az a bajai születésû költô (1831–1881), aki tagja volt a képviselôháznak?

20.) Mi jellemzi a fent említett költô verselését?

21.) Említs a költô családjából még egy költôt!

22.) 1754-ben egy bajai szabólegény vándorútra kelt és bejárta a világot. Szobra a róla elnevezett bajai téren áll: földgömbön lépkedô vándorlegényt ábrázol. Ki ô?

23.) Ki és mikor írt vándorútjáról könyvet?

24.) Írj képzeletbeli utazást Marosvásárhelyrôl Bajára (max. 1 oldal).

Ajánlott irodalom:

* Babits Mihály összegyûjtött versei

* Babits Mihály-novellák

* Éber Zoltán: Babits a katedrán

* Külley Lea: "…lengve int búcsút a kert…"

* A magyar irodalom története IV.,V.

* Nemeskürthy István: Diák írj magyar éneket 2.

* Hevesi Lajos: Jelky András kalandjai

* INTERNET!!!

Megfejtési határidô: 2006. március 13. Forrásanyag: a Bernády-házban (9-18 óra között).

A megfejtéseket beküldeni a következô címre lehet: Náznán B. Olga, Marosvásárhely–Baja vetélkedô, 540344 Tîrgu-Mures, Bdul Pandurilor nr. 6, ap. 1. (tel./fax: 0265/266-788 vagy 0743-694-811).

Kistallózó

Tizenegy esztendô után a szülôi házat eladták egy idegennek, nem rokonnak, aki kevesebbet ígért. Minden a pénz miatt történt. Az adásvételi szerzôdést mi, testvérek, közjegyzô elôtt alá kellett írjuk. Sajnos a testvéreim közül hárman közben meghaltak, hozzátartozók jöttek el, és írták alá a hivatalos okmányokat. Az új tulajdonos kifizette a házat, és a pénzt a közjegyzô elôtt hat részre osztották. Láttam, hogy örvendtek a pénznek, de egymásnak nem. A nôvérem és az én testvéri szeretetemet nem tudták viszonozni. Anyagilag gazdagabbak lettek, de szeretetben, lelki békességben szegényen tértek haza. (Jenei Árpád) * Ezelôtt hatvan évvel, 1947-ben, a nagy szárazság idején, késô ôsszel a koka nevû étel sült otthon, a kályha szélén. A koka nyerspityóka-reszelék, kevés árpaliszt és só kev