Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 70 eurócent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 – euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Amikor az ôsz elején, a kosárlabda-bajnokság kezdetekor a marosvásárhelyi sport, szûkebben a kosárlabda magára találásáról írtunk, a vásárhelyi sportbarátok – hosszúra nyúlt szûk esztendôk utáni – újabb okáról a büszkeségre, még mi sem gondoltuk volna, hogy a marosvásárhelyi kosárlabdacsapat, a BC Mures, túlnô önmagán és jelenséggé válik. Nem hittük volna, hogy a sportot amúgy is kedvelôk körén túllépve, a kosárlabda – mint hajdan a futball – tömegeket lázba hozó közös beszédtéma lesz a városban, a borbélynál, az autóbuszon vagy a piacon, hogy korábban évekig vagy soha sporteseményre nem járók hada lepi el mérkôzésrôl mérkôzésre a sportcsarnokot, amely immár szûkké vált az érdeklôdôk rohamával szemben.

Nemcsak az avatja azonban a kosárlabdát jelenséggé, hogy zsúfolásig megtelt lelátók elôtt játssza a csapat a mérkôzéseit, hanem az egészet körítô hangulat, annak ez együvé tartozásnak az érzése, ami 1990 óta annyira hiányzott ebbôl a városból. A legkülönbözôbb színû, másban soha nem egyezô politikusok, a tinédzserektôl az ôsz halántékúakig terjedô évjáratú szurkolók, talán olyanok, akik minden más kérdésben azonnal egymás torkának ugranának, román–magyar, eremdészeses–empéeszes, újgazdag–éhbérmunkás ellentétek miatt, amikor a kosárlabdáról van szó, egy emberként, egy lélekké válva Marosvásárhely gyôzelméért kiáltanak, s hajlandók akár egymás nyakába is borulni egy olyan mérkôzés végén, mint amilyen a szombati is volt.

No persze, távol álljon tôlünk az a fajta áloptimizmus, ami az egypártrendszer sajtójában az egész nép "nemzetiségre való tekintet nélküli" összefogásáról, a "népek testvériségérôl" zengedezett, de egy ilyen "közös ügy", amely képes azt megmutatni a marosvásárhelyieknek, hogy lehet ugyanazért együttesen küzdeni, jelen helyzetben azon kevés tényezôk közé sorolható, amely oldhatja a feszültséget, akármi is az ellentétek oka. A kosárlabda ébreszthet rá sokakat arra, hogy véleménykülönbségeink, kulturális hátterünk sokfélesége ellenére ugyanaz a város az otthonunk, amelyet akarva-akaratlan meg kell osztanunk, és amelynek a fejlesztése közös érdek, akkor is, ha egyebekben alkotott nézetünk elválaszt. Ugyanannak a csapatnak a szurkolóiként tudatosodhat bennünk az, hogy adott esetben a legádázabb ellenfelünkkel is össze kell tudnunk fogni, ha közös érdekünk úgy kívánja.

Másrészt pedig, ha együtt szurkolok korábban szívbôl utált szomszédommal, a közös élmény talán rávesz arra, hogy szóba álljak vele, ismerjem meg álláspontját, hisz sok ellentétet az információk hiánya gerjeszt.

Csak azt sajnálhatjuk, hogy Dorin Florea polgármestert és Lokodi Edit megyei tanácselnököt még nem láthattuk együtt szurkolni a mérkôzéseken...

Az Európai Unióban a kulturális autonómia természetes, a területi autonómia pedig lehetséges, de sehol nem irányul az illetô állam területi épsége ellen – fejtette ki hétfôn Bukarestben Sólyom László magyar köztársasági elnök, aki Traian Basescu román államfôvel folytatott megbeszéléseket.

Az állami látogatáson tartózkodó Sólyom László és vendéglátója az elôször négyszemközt, majd plenáris ülés keretében zajlott tárgyalásai után a Cotroceni-palotában a sajtó képviselôinek elmondták: érintették a kisebbségek jogainak témakörét.

Traian Basescu hangsúlyozta, hogy a kisebbségeknek joguk van az anyanyelven való tanuláshoz, kulturális és hagyományos értékeik megôrzéséhez, akárcsak ahhoz, hogy politikai szinten képviseltessék magukat. Basescu felhívta a figyelmet arra, hogy a két ország belpolitikája eltér egymástól a kisebbségi jogok biztosítása tekintetében. De az eltérô hangsúlyok ellenére is mindkét ország szerinte teljes mértékben betartja az európai normákat ezen a téren. Úgy vélte: mindkét országnak kölcsönösen tiszteletben kell tartania a másik állam jogszabályi kereteit. Románia sohasem fogja kérni más államtól, hogy a romániai modellt vegye át – hangoztatta.

Sólyom László emlékeztetett arra, hogy Magyarországon az alkotmány szerint a nemzetiségek államalkotó tényezôk, teljes kulturális autonómiát élveznek és önkormányzattal rendelkeznek helyi, megyei és országos szinten.

A romániai magyarsággal kapcsolatosan úgy fogalmazott: egy kisebbség akkor tudja fenntartani magát, ha teljes társadalmat képez. A romániai magyar társadalom tagjai Románia állampolgárai, kulturális értelemben pedig a magyar nemzet részei, ugyanakkor az összes romániai állampolgárral együtt európai állampolgárok is – hangsúlyozta.

Egy kérdésre válaszolva Basescu kifejtette: Románia minden állampolgárának kötelessége tiszteletben tartani az alkotmány elôírásait. Ez az alkotmány elismeri a tizennyolc nemzeti kisebbség létét Romániában, lehetôvé teszi szokásaik, hagyományaik megôrzését.

E gondolatmenetet folytatva utalt arra a népszavazásra, amelyet ezekben a napokban tartanak a területi autonómia kérdésében a Székelyföldön (a Székely Nemzeti Tanács szervezésében, a tud.). Ami ott történik – hangoztatta –, sérti az ország alkotmányát, törvénytelen. Szerinte addig nincs semmi baj, amíg csupán a lakosság véleményének a feltérképezésérôl van szó, de ha a szervezôk túllépnek a közvélemény- kutatás keretein, és megpróbálják annak eredményeit felhasználni, a román állam habozás nélkül érvényt fog szerezni az alkotmány elôírásainak – mondta rendkívüli határozottsággal Basescu.

Egy másik kérdésre Sólyom László kifejtette: a nemzeti kisebbségek önszervezôdésének és önigazgatásának nagyon sok formája van, amely túlmegy a kulturális autonómián. Léteznek már a helyi önkormányzatok szövetségei, és lehetséges ezen túlmenô szervezeti megoldás is – mondta. Ezek kidolgozása az illetô közösség akaratán múlik, és mindig összhangban kell lennie az illetô állam alkotmányával. "Az alkotmányos keretek között maradó törekvéseket Magyarország támogatja, és én is támogatom személyesen" – szögezte le Sólyom László.

A nyárádtôi ipari park vezetése február 9- én írta alá a koncessziós szerzôdést a Mobexpert csoporttal. A Chemtech és egy ipari szolgáltatásokat biztosító cég mellett ez a harmadik beruházó, amely betelepszik a megyei tanács alárendeltségébe tartozó parkba.

A Mobexpert 43.493 négyzetmétert vett haszonbérbe az ipari park mintegy 20 hektárnyi felületébôl, a koncessziós szerzôdés pedig 49 évre szól. A bukaresti székhelyû, bútorgyártással foglalkozó beruházó 2008 elsô negyedévéig 13,5 millió eurót fektet a vállalkozásba, a szerzôdés szerint 382 munkahelyet hoz létre. A haszonbérbe adható 20 hektárnyi terület mintegy egyharmadát telepítették be eddig a beruházók.

Az elmúlt napok esôzései és a hegyvidéken levô hó olvadása jelentôsen megnövelte megyénkben a folyóvizek hozamát. Tegnap délben a Luc-patak Beresztelkén, a Maros Sárpatakon, míg a Kis- Küküllô Sóváradon érte el a készültségi szintet, ezért a hatóságok készenlétet rendeltek el. Calin Fokt, a vízügyi igazgatóság szóvivôje elmondta, egyelôre nem kell tartani árvíztôl, mert a zetelaki, bözödi vízgyûjtôkkel meg tudják akadályozni a nagyobb árhullámot. Megyénkben legtöbb 16 liter csapadék hullt négyzetméterenként, ez még messze alulmaradt a Nyugati-Érchegységben mért négyzetméterenkénti 60 liternél.

A Marosvásárhelyen mintegy tíz éve mûködô mûveseállomás (dialízisközpont) mellett Segesváron is megnyitnak egy centrumot. Dr. Silviu Morariu lapunknak elmondta, a dokumentáció elkészült, már csak miniszteri aláírásra vár, és 3 hónapon belül megnyílik az újabb mûveseállomás. Három hónapra van szükség, míg a németországi Braun cég romániai képviselete, az Avitum Kft. a segesvári belgyógyászat egyik helyiségében beszereli a gépeket és kiképezi az egészségügyi személyzetet. A mûvesekezelésre olyan betegek szorulnak, akik krónikus veseelégtelenségben szenvednek és akik e nélkül a kezelésmód nélkül nem élhetnek. A marosvásárhelyi – magáncég által mûködtetett – mûveseállomáson jelenleg több mint 80 beteget kezelnek, a várólistán viszont 15 személy szerepel. Ha Segesváron beindul a kezelés, a városból és környékérôl a megyeközpontba mentôautóval szállított betegeknek nem kell többé hetente háromszor 120 kilométert megtenniük, a helyi kezelôközpontban dializálják ôket, amelynek kapacitása 18 személyre szabott. Így a várólistán szereplô személyek számára is hozzáférhetôvé válik a dialízis. Dr. Silviu Morariu szerint a következô mûveseállomást Szászrégenbe tervezik, a városból és környékérôl nagyszámú beteget kell Marosvásárhelyre szállítani.

A mezôpaniti rendelô külalakja, udvara távolról sem emlékeztet egy egészségügyi központra. Az épület, ahol nap mint nap betegek tízei fordulnak meg, igen elhanyagolt állapotban van, lehullott vakolat, roggyant ajtók, ablakok fogadják a pácienseket. Miért nem javítja fel a helyi önkormányzat egy olyan község orvosi rendelôjét, amely közel hatezer lakost számlál?

Az épületet a tavalyi év folyamán visszaszolgáltatták a volt tulajdonosok leszármazottainak – tájékoztat dr. Busuioc Marieta orvosnô. "Belsejét a követelményeknek megfelelôen korszerûsítettük, hiszen a rendelôk meg kellett feleljenek az európai normáknak, azonban magára az épületre nem volt érdemes költeni, mivel nem tudjuk, mikor kell kiköltöznünk innen" – tette hozzá. A több mint százéves épületben három háziorvosi, egy fogorvosi rendelô és egy gyógyszerárusító pont mûködik. "Amikor a törvény lehetôséget biztosított a családorvosoknak, hogy megvásárolják a rendelôket, mi is tettünk le kérvényt, azonban azt a választ kaptuk, hogy objektív okok miatt ez nem lehetséges" – közölte a doktornô. Az ott dolgozó orvosokat hivatalosan senki sem értesítette arról, hogy mi a helyzet az épülettel, milyen céljaik vannak a volt tulajdonosoknak. Az új elôírásoknak megfelelôen két mellékhelyiséget kellene létesíteni, külön a betegeknek és a személyzetnek. "Hogyha úgy alakul a helyzet, hogy továbbra is az épületben maradhatunk, akkor már e hónapban nekilátunk az átalakításnak" – mondta Busuioc Marieta.

Bartha Mihály polgármester kérdésünkre elmondta, már tárgyaltak a volt tulajdonos leszármazottaival, akik elméletileg beleegyeztek abba, hogy eladják az épületet az ott dolgozó három háziorvosnak, nem csillagászati áron. Hogyha ez megvalósul, a három orvosnôre hárul majd az épület feljavításának gondja – közölte a polgármester.

Múlt pénteken újabb munkabaleset történt az Azomures vegyi kombinátban, a karbamidbontó részlegen, ahol mintegy két hete robbanásban egy személy életét vesztette, egy másik alkalmazott pedig súlyosan megsérült. Paula Rusu, a kombinát sajtószóvivôje lapunknak elmondta, hogy a vállalat egyik munkása, I. M. egy berendezést javított, azonban nem ellenôrizte kellôképpen a gépet, amely elindításkor becsípte a karját. Carmen Vamanu, a Megyei Munkaügyi Felügyelôség igazgatója szerint a balesetben sérült 44 éves férfinak a karját végül amputálni kellett, a baleset okai kiderítésére indított vizsgálat pedig folyamatban van. Az igazgató lapunk kérdésére azt is elmondta, hogy a január 30- án történt súlyos munkabaleset körülményei még mindig tisztázatlanok, a vizsgálat elhúzódik, mivel a napokban a kombinátban tartózkodó ploiesti-i szakértôkbôl álló bizottság, amely a robbanás körülményeit elemezte, csak március 9-én hozza nyilvánosságra az ankét eredményeit. A pénteki munkabaleset idén immár a második az Azomures vegyi üzemben.

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Magyar Fotóriporterek Társasága által meghirdetett XXV. sajtófotó- pályázatra 13 kategóriában 380 pályázó több mint 10.000 fotót küldött be. Kerekes István, a Marosvásárhelyi Fotóklub tagja a Gyurgyalagnász címû sorozatával a természetfotó kategóriában elsô díjat nyert. Kerekes István a négy fotóból készült sorozat mellett három képpel a társadalomfotó kategóriában is benevezett. A kiállítást március 23-án nyitják meg a Magyar Nemzeti Múzeumban.

Jegyzet

Ha minden a terv szerint történik, már csak emlék lesz Marosvásárhelyen a téli ünnepek elônapjaiban a lenyûgözô méretû köztéri karácsonyfa körüli sürgölôdés meg a hatalmas fenyô tövében egymást fényképezô városlakók, turisták látványa. A virágóra melletti virágágyás szélére élô fenyôt ültettek a kertészek, "ô" lesz majd a város karácsonyfája minden télen, már ha kibírja a levegôváltozást, ami nem kis teljesítmény lenne egy erdôben nevelkedett fenyô részérôl.

Néhány éve volt már arra irányuló kezdeményezés, hogy a városi kertészetben nevelt, cserépbe ültetett kis fenyôket lehessen bérelni karácsonyra, azonban az ötlet állítólag a kellô érdeklôdés elmaradása miatt nem vert gyökeret. Európa nyugatibb tájain nagy divat az élô fenyô karácsonyi kibérlése, ilyen módon az ünnep varázsát nem szürkíti a januárban kihajigált faroncsok látványa, és az emberpalántákat is egy lépésnyivel közelebb lehet vinni az élô természet tiszteletéhez. Ha ez a gondolat is megfordult az ötletgazda fejében, annál dicséretesebb a kezdeményezés.

A fôtéri fenyôtelepítés árnyoldala, hogy a munka nyomán jócskán maradt sár a járdaszigeten, és a virágágyás elbontott szegélyének látványa sem egy esztétikai telitalálat. Láthatóan, akik elvégezték a munkát, nem értek már rá, hogy a környéket tisztán és rendezetten hagyják maguk után, a sarat majd lemoshatja a hólé, ha még lesz, vagy az esô, netán elvihetik cipôtalpon a járókelôk. Ez az árnyoldal azért érdemes szóra, mert városgazdánk lépten-nyomon dörgedelmes szótüskékkel veri el a port mindazon közszolgáltatók hátán, akik hálózati munkák miatt felbontják az úttestet vagy a járdákat, majd – fôleg a gyalogjárókon – "elfelejtik" helyreállítani a burkolatot, és szemetesen hagyják a munkavégzés környékét. Adódik tehát a kérdés, hogy mennyire lehetnek hitelesek ezek a nyilvános megrovások, és lehetnek-e erkölcsileg is megalapozottak a vétkesekre esetleg kiszabott pénzbüntetések, ha a saját háztájon nem törvényerejû az a szabály, amit máson számon lehet kérni. Régi igazság, hogy más szemében a szálka szembeötlôbb, mint saját szemünkben a gerenda, és hogy ez városgazdánkra is igaz, erre a fenyô esete is látványos példa.

A szenátus és a képviselôház állandó bizottságai hétfôn arról döntöttek, hogy Traian Basescu államelnököt szerdán 9 órára hívják meg a parlamentbe, hogy közölje üzenetét, vagy egy másik, közösen megállapított idôpontban.

Nicolae Vacaroiu (PSD) és Bogdan Olteanu (PNL), a két ház elnöke levelet küldtek az államelnöknek, amelyben értesítik az állandó bizottságok döntésérôl és felkérik, pontosítsa, hogy milyen téma kapcsán szeretne beszélni a parlamentben.

Az állandó bizottságok közös ülésén 21-en szavaztak a döntés mellett, hárman pedig ellene. A 3 nemleges szavazatot a PD részérôl adták le, a párt képviselôi amellett foglaltak állást, hogy Basescu államfô az általa jelzett idôpontban, tehát kedden 14.30-kor beszélhessen a parlamentben.

Crin Antonescu, a képviselôház liberális csoportjának elnöke az ülés után elmondta, azért döntöttek, hogy egy másik idôpontot javasolnak az államelnöknek, mert a keddi ülés napirendi pontjai már meg voltak határozva.

Ha Traian Basescu államelnöknek nem felel meg az idôpont, javasolhat egy másik idôpontot, amelyrôl a két házelnökkel konzultál.

Antonescu hozzátette, az államfônek ugyanakkor nincs semmi oka arra, hogy ne közölje a parlament tagjai a beszéde elôtt, hogy milyen témáról fog beszélni.

Antonescu elmondta még, hogy a PNL, és valószínûleg a többi párt is kérni fogja, hogy az ülésen, ahol az államfô felszólal, a parlamenterek is kifejthessék álláspontjukat. "Ha az elnök elhagyja az ülést, ahogy ezt még megtette, az ô gondja, senki nem fogja feltartóztatni" – mondta Crin Antonescu.

Az Európai Unió külügyminiszteri tanácsa hétfôi ülésén egyhangúan jóváhagyta, hogy az EU új moldovai különleges képviselôje márciustól Mizsei Kálmán, Magyarország jelöltje legyen. Ezt a külügyi tárca szóvivôje közölte hétfôn az MTI-vel. Mizsei Kálmán kinevezésére Javier Solana, az unió kül- és biztonságpolitikai fôképviselôje tett javaslatot – szerepel Polgár Viktor közleményében.

Az EU korábbi moldovai különleges képviselôje (EU Special Representative, Jacobovits de Szeged közel kétéves tevékenység után jelentette be visszavonulását, a megüresedett posztra az EU Tanács Fôtitkársága pályázatot írt ki, amelyen magyar részrôl Mizsei Kálmán korábbi ENSZ fôtitkár-helyettest, az UNDP európai és a FÁK- országokkal foglalkozó volt regionális igazgatóját jelölték.

A kinevezés a magyar külpolitika eredményességének elismerése – szögezte le Polgár Viktor. Hozzátette: az EU Tanácsa elsô alkalommal nevezett ki az uniós külkapcsolati rendszeren belül kiemelten kezelt különleges képviselôjének magyar szakembert. Mizsei Kálmán az EU jelenlegi kilenc különleges képviselôje közül az egyedüli, aki a 2004 után csatlakozott tagországok sorából kerül ki.

Az EU moldovai különleges képviselôje az EU Tanács képviseletében, az uniós álláspontot és érdekeket kifejezve jár el, jelentéseit az Unió közös kül- és biztonságpolitikai fôképviselôvel szorosan együttmûködve, a vele történô egyeztetés útján juttatja el a Tanácsnak. Munkája során kiemelt figyelmet szentel a dnyeszterentúli válság kérdéskörének, ahol az Európai Unió aktív szerepet játszik a rendezési folyamat elôsegítésében.

A szóvivô emlékeztetett arra, hogy az unió legújabb bôvülésével Moldova közvetlen uniós szomszéddá vált, ezzel jelentôsége felértékelôdött. Moldova Ukrajna mellett kiemelt partnerország Magyarország számára az EU szomszédságpolitikájában, magyar részrôl következetesen támogatják Moldova stabilitását és európai közeledését.

Polgár Viktor kitért arra, hogy a moldovai-ukrán határon állomásozó EU Határmegfigyelô Misszió vezetôje szintén magyar szakember, Bánfi Ferenc rendôrtábornok.

Védelmébe vette a német kormány hétfôn a müncheni biztonságpolitikai fórumon a múlt hét végén elhangzott, sokak szerint a hidegháború idôszakát felidézô Putyin-beszédet.

Hivatalos nyilatkozatában az Angela Merkel kancellár vezette, nagykoalíciós kabinet szóvivôje hangsúlyozta: a szövetségi kormány egyáltalán nem tekinti úgy, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnök által megfogalmazott bírálatok visszaesést jelentenének a hidegháború korszakába. A szóvivô emlékeztetett arra, hogy a biztonságpolitika Davosának számító, hagyományos müncheni fórum megfelelô és kipróbált keretet biztosít a nyílt vita számára.

Ugyanakkor – mint a szóvivô kijelentette – a berlini kormány nem osztja Puytin bírálatát a NATO keleti irányú kibôvítésével kapcsolatban. Ezzel együtt szükségesnek tartja a párbeszéd folytatását Oroszországgal ebben a kérdésben is. Hasonlóan foglalt állást hétfôi nyilatkozatában Gernot Erler, a külügyminisztérium államminisztere. Erler hangsúlyozta, hogy a német kormány továbbra is stratégiai partneri viszony kialakítására törekszik Oroszországgal.

Angela Merkel kancellár az elmúlt idôszakban több alkalommal is leszögezte, hogy az Oroszországgal való kapcsolatok erôsítését és egy új együttmûködési megállapodás tetô alá hozását a német uniós elnökség egyik legfontosabb külpolitikai feladatának tekinti.

Elmaradt a postaszakszervezet beharangozott tiltakozása, melyet tegnaptól kellett volna az érdekvédelmiek ígérete szerint észrevennünk. A héten azonban a kormány, vélhetôen a szakszervezetek nyomására, megváltoztatta az állami monitorizálás alatt álló vállalatok jegyzékét, és levett errôl a postatársaság mellett több más állami kézben levô nagyvállalatot is. Mint állították, most már valóban csak olyan társaságokat tartanak megfigyelés alatt, melyeknek adósságaik és köztartozásaik vannak, és mûködésük sem nyereséges.

A kormány postával szembeni lépése logikus volt, mivel a posta nyereséget is termel az államkasszának, másrészt köztartozásai sincsenek – a kérdés inkább az, hogy mi indokolta eddig állami megfigyelés alatt tartását. Ha ugyanis elfogadjuk a szakszervezetiek arra vonatkozó érveit, hogy a monitorizálás miatt alacsonyak a postai bérek, és ugyanezért nem volt lehetôség megfelelô számú személyzetet alkalmazni, illetve beruházni a postai infrastruktúra, munkaeszközök fejlesztésébe, akkor a logikus következtetés az, hogy az állam rosszul gazdálkodott ezzel a társasággal. Pusztán gazdasági szemszögbôl nézve a dolgot, a posta nem egyeduralkodó szolgáltató a maga piacán, hiszen már több éve megjelentek és dolgoznak nálunk is a nemzetközi gyorskézbesítô cégek. Ezek a tôkeerejükben rejlô lehetôségeik révén még akkor is kemény konkurenciát jelentettek volna a postának, ha annak a fejlesztésére az állam áldozott volna. Így azonban, hogy nem is tette meg – ezt észlelni nincs szükség szakszervezeti érvekre, elég szemügyre venni az ingatlanok, jármûpark színvonalát, ami laikus szemlélônek is beszédes lehet –, azzal a gyanúperrel is lehet élni az illetékes kormánytisztviselôkkel szemben, hogy alájátszottak a konkurens cégek térnyerésének, az állami kézben levô, tehát az adófizetôk pénzén mûködtetett posta kárára. Egy jogállamban hasonló helyzetben az ügyészség önnön kezdeményezésére is vizsgálatot kezdhetne, hogy megvizsgálja a kérdés büntetôjogi vetületét, mert a kormánytisztviselôket sem azért fizetik az adófizetôk, hogy a magánkonkurenciának kedvezzenek az állam kárára.

Az még kérdés, hogy magán a postán belül a továbbiakban hogyan alakul a helyzet, a szakszervezetiek szerint márciusnál hamarabb nem kezdôdhet el a társasági munkaszerzôdés újratárgyalása, amitôl az érdekvédelmiek fôleg béremelést várnak, illetve olyan munkafeltételeket, amelyek nyomán csökkenteni lehessen a tetemes személyzethiányt. Vélhetôen a késôbbiekben arra is hangsúlyt helyeznek majd, hogy a szolgáltatások színvonalát javítsák, mert végeredményben a postával fogyasztóként szembesülô adófizetô szemszögébôl az a legfontosabb, hogy a kapott szolgáltatás megfelelô minôségû legyen. Eddig úgymond volt mentôkörülmény is az alacsony színvonalra, elvégre alulfizetett és túlterhelt személyzettel nehéz minôségi munkát végezni. Mostantól viszont a jelek szerint a feltételek megváltoznak, kérdés, hogy ezt az ügyfelek mennyi idôn belül vehetik észre.

Romániai ötvenhatos személyiségek vehettek át kitüntetést vasárnap este Bukarestben Sólyom László magyar köztársasági elnöktôl, aki a nap folyamán érkezett állami látogatásra a román fôvárosba. A köztársasági elnök Terényi János nagykövet rezidenciáján tartott rövid ünnepség keretében magyar állami kitüntetést adott át három romániai magyar, illetve két román személyiségnek.

Nagy Benedek a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét kapta. Politikai fogolyként kellett bûnhôdnie 1956 és 1961 között amiatt, hogy kiállt a magyar forradalom mellett, és kidolgozta az elsô egyetemi autonómiaprogramot. Jelenleg a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megbízásából a bukaresti vallásügyi államtitkárságon tanácsosként képviseli a történelmi magyar egyházakat.

Balázs Imre festômûvészt a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével tüntette ki a magyar államfô. Kolozsváron tanult a Ion Andreescu Képzômûvészeti Fôiskolán 1956- ban, a magyar forradalommal szolidáris magatartása miatt a magyar egyetemisták közül elsôként tartóztatták le október közepén, és csak 1959 végén szabadult a hírhedt szamosújvári börtönbôl.

A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjének birtokosa lett Eusebio Munteanu nyugalmazott orvos is. A bukaresti orvosi egyetem általános orvosi karát végezte el, majd politikai okokból és az 1956-os magyarországi forradalom és szabadságharc eszméivel rokonszenvezô magatartása miatt 1958-ban letartóztatták, államellenes tevékenység vádjával bebörtönözték. Megjárta a jilavai és a szamosújvári börtönt, a Duna-delta kényszermunka-táborait. 1965-ben szabadult, majd orvosként dolgozott.

A Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet ketten kapták. Egyikük Constantin Ticu Dumitrescu. Politikai okokból kizárták a bukaresti egyetemrôl, 1949-ben letartóztatták, 1953-ban politikai fogolyként bebörtönözték. Abban az évben kiszabadult ugyan, de kényszerlakhelyen kellett tartózkodnia. Késôbb ismét letartóztatták hazaárulás vádjával, huszonhárom évi kényszermunkára ítélték.

Csak 1964-ben szabadult amnesztiával. 1989. december 22-én az élvonalban vett részt a forradalmi eseményekben, 1991 és 1999 között a Romániai Volt Politikai Foglyok Országos Egyesületének elnöke, 1992-2000 között a Romániai Kereszténydemokrata Néppárt szenátora. Tavaly márciustól a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Bizottság (CNSAS – átvilágító bizottság) tagja.

E kitüntetés másik jogosultja Józsa Árpád Csaba. Középiskolásként a magyar forradalom iránti szolidaritásból átszökött a magyar-román határon, 1957 tavaszán a magyar hatóságok visszatoloncolták Romániába, ahol három évi szabadságvesztésre ítélték. Jelenleg ô az 1956-os Erdélyi Bajtársi Szövetség sepsiszentgyörgyi elnöke.

Sólyom László pohárköszöntôjében megjegyezte: az ötvenhatos események romániai áldozatai máig sincsenek rehabilitálva, nem szól róluk a hivatalos történetírás, hiányzanak a tankönyvekbôl. Pedig az igazságosság és tisztesség megkövetelné, hogy mindazok, akik Romániában felemelték szavukat a magyar forradalom és szabadságharc mellett, és ezért súlyos megtorlást szenvedtek, végre elnyerjék a jogi rehabilitációt, és méltányos kárpótlást kapjanak.

Hatalmon és ellenzékben lévô román pártok egyaránt élesen bírálták a Székelyföld területi autonómiájáról szóló népszavazást, miután a hét végén a magyarok által többségben lakott régióban a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) újabb referendumokat szervezett.

Az SZNT legutóbb tavaly decemberben kérte ki több székelyföldi település lakosságának véleményét a régió területi autonómiájáról. Önkéntesek Kovászna és Hargita megye 23 településén jártak házról házra mozgóurnákkal. A nem hivatalos, jogi érvénnyel nem rendelkezô referendum eredménye szerint a megkérdezettek 99 százaléka támogatja, hogy Székelyföld autonóm státust kapjon, és a szóban forgó települések ehhez tartozzanak.

E sikeren felbuzdulva, az SZNT az elmúlt hét végén újabb tizenhét Kovászna, Hargita és Maros megyei településen szervezett autonómia- népszavazást, a tervek szerint az itt élô lakosok megkérdezése február 18-án ér véget. Korábban a román ellenzéki erôk – közöttük a Szociáldemokrata Párt, a Konzervatív Párt és a Nagy-Románia Párt – többször bírálták a népszavazást. Felszólították Traian Basescu államfôt és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnököt, hogy lépjenek fel határozottan az alkotmányellenes népakarat-nyilvánítás szervezôi ellen.

Hétfôn a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) mindkét kormánykoalíciós partnere, a Demokrata Párt (PD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) is határozottan elítélte a kezdeményezést, törvénytelennek és alkotmányellenesnek nevezve azt.

Emil Boc, a PD elnöke felszólította az SZNT vezetôit, függesszék fel a népszavazást. Boc szerint a referendum a "területi szeparatizmusra való felbujtás színét kezdi magára ölteni", hiszen átlépte a polgári kezdeményezés határát, és "politikai jellegûvé", mi több "büntetôjogi" kérdéssé vált.

A demokraták a hét végén még úgy nyilatkoztak, hogy az SZNT kezdeményezése "a törvényesség és az alkotmányosság határát súrolja".

A PNL vezetô testülete is határozatot fogadott el a népszavazás kérdésében. Ebben kijelentik, hogy a kezdeményezés alkotmányellenes, illetve törvénytelen, és felszólították a Vasile Blaga PD-s politikus által vezetett belügyminisztériumot, hogy az általa vezetett szaktárca indítson hivatalból vizsgálatot.

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök, aki egyben a PNL elnöke, úgy nyilatkozott, hogy a népszavazás "veszélyes provokációvá" kezd válni. Tariceanu leszögezte: nem érthetnek egyet az etnikai alapú területi önrendelkezéssel. Hozzátette: egyrészt Romániában széles körû helyi autonómia létezik a közigazgatás decentralizációja következtében, másrészt pedig Románia európai modellnek számít a kisebbségvédelem szempontjából.

Már az elsô nap több mint 20.000 aláírást gyûjtöttek az RMDSZ területi szervezetei a Szövetség Európai Parlamenti jelöltlistájának támogatására. Különösen jól halad a gyûjtés Maros és Brassó megyékben: az RMDSZ Maros megyei szervezete mintegy 5.500 aláírást gyûjtött össze az elmúlt hét végén, ennek több mint tíz százalékát vidéki településeken sikerült összegyûjteni. A megyei szervezet, amely 45.000 aláírás összegyûjtésére vállalkozott, önkénteseket is bevont a munkába.

Az aláírásgyûjtôk visszajelzései alapján a megszólított személyek döntô többsége rendkívül fontosnak tartja, hogy az erdélyi magyarságnak erôs képviselete legyen az Európai Parlamentben, és úgy vélik, ehhez a közösség egységes fellépésére van szükség. Az RMDSZ-nek legalább 200.000 támogató aláírást kell összegyûjtenie, a szövetség vezetôi azonban bejelentették, ennél többet gyûjtenek majd. A gyûjtési folyamatot a szövetség a törvény által megszabott határidô, azaz március 14-e elôtt egy héttel szándékszik lezárni.

Amíg piciny a gyerek, minden apró évfordulóját illô ünnepélyességgel üli meg rokonsága, szülei – így van ez a sajtókiadványok, újságok, lapok esetében is: hadd érezze a kicsike, hogy igazán szeretik, ajándékokkal, jókívánságokkal halmozzák el satöbbi; aztán már csak a nagykorúvá válás, a házasságkötés, a frigyben eltöltött évek kerek fordulói, végül a nyugdíjba vonulás idôpontja és a majd’ megmondám, hogy még mi válik számvetéssel járó mérföldkôvé az "alany" megítélésében. Végül minden tisztelgés emlékezéssé nemesedik.

Szászrégen magyarsága hosszú idôn át még csak nem is álmodhatott saját sajtófórumról. A Felsô-Marosmente életének hû tükrözôje kívánt lenni a nyolc éve indult Szászrégen és Vidéke címû havi kiadvány, A-4-es alakban, ma húszoldalas terjedelemben. Hatalmas nemzet- és nemzetiség ismereti, kultúr- és helytörténeti ûrt kellett és kell még kitöltenie, pótolnia; a kényszerû hallgatás és elghallgattatás sanyarú évtizedeinek minden befogott s bevert szája ha megszólalna, száz év sem volna elegendô történelem és fájdalom tisztességes megjelenítésére. Mindezek mellett azonban botorság nem tudomásul venni, hogy a rendszerváltással járó új helyzet egyre inkább a jelen és a jövô kérdésköre irányába tereli az olvasók figyelmét. Nem lehet a múltba temetkezni, élénken kell reagálni – az adott, szûkös laptér mellett is – a mindennapi élet gyakran hideg zuhannyal felérô váratlan, megdöbbentô kihívásaira is.

A múlt és jelen ikermegjelenítése magával hozza a régeni és környékebeli magyarság megannyi gondgubancát – a társadalmi rétegek, korosztályok, azok vallási és mûveltségi tagozódása függvényében. Akkora felelôsség hárul az ilyen lapra, mintha az óceán parttalan vizében árván hánykolódó mentôcsónakra hárulna valamennyi, a vizet kétségbeesetten csapkodó hajótörött életének a mentése.

Az elektronikus információáramlás némileg könnyít a dolgán, hiszen ma már nem annyira a napi hír a fontos, hanem az okos és higgadt elemzés, a mérvadó vélemény: hiteles személyiségek veretes szövegei.

A "kisgyereknek" sok társat kívánok – az ifjú nemzedék élénkebb bekapcsolását a lap szerkesztésébe, írásába; ez elsôsorban nem is a fiatalokon, hanem az "öreg" szerkesztôkön múlik…

Szászrégen és Vidéke, nôj nagyot. Táguljon tered, terjedelmed, munkatársaid köre, szaporodjék hûséges olvasótáborod!

József Attiláról beszélni ezekben a sorokban talán felesleges is. Amennyire nem értették ôt annak idején, akkora kultusza lett a huszadik század folyamán, és valószínû, hogy soha nem fogja ôt elfelejteni a hanyag utókor. Színházi produkiók születtek és születnek verseibôl, együttesek dolgozzák fel költeményeit, írásait szerzôk parafrazálják. Mi most az elôbbire térünk ki. A tavaly születésének századik évfordulóját ünnepeltük, idén új produkcióval emlékezett meg róla a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata és a Yorick Stúdió.

Számvetés a címe az elôadásnak, melyet Antal Ildikó színmûvésznô állított össze és ad elô, Bokor Barna színmûvész társaságában. József Attila legjelentôsebb verseinek, illetve azok részleteinek füzérét kevésbé ismert költeményei gazdagítják: a Mészárosok bástyájának alsó szintjén elôadott pódiummûsorban elhangzik többek között az Ars Poetica, a Fiatal asszonyok éneke, a Szerelem ez?, az Imádság megfáradtaknak, a Szabad-ötletek jegyzéke, az Istenjárás, az Aki szeretni gyáva vagy, de elmondásra-eljátszásra kerül A hetedik, a Nagyon fáj, a Kései sirató, a Mikor az uccán átment a kedves, A Dunánál, a Tiszta szívvel is, a repertoárt a (Hull a levél) zárja.

Férfi és nô kapcsolata jelenik meg az üres színpadon zajló játékban. E kapcsolat kivonata a szöveg, a versek egymásutánisága, ahogy és amint alakul a viszony, úgy követik egymást a költemények (és nyilván fordítva). Ennyi kulcsot kapunk az elôadás nyitjához, más segítséget nem – sem mondandó és mondanivaló, sem koncepció szempontjából. Mert koncepció, mint olyan: nincs. Nem érkezik válasz a legalapvetôbb dolgokra. Hiába a pódiummûsor jelleg és hiába a versek mindent elhomályosító fontossága, ha azok eljátszatnak, akkor az elôadásnak minimális fogódzókat kellene nyújtania. Például azt, hogy miért vannak olyan viszonyban egymással a kilétük felôl mély titokba burkolózó szereplôk, amilyenben vannak, vagy miért fejlôdik odáig a kapcsolatuk, ameddig fejlôdik. Nem jelenetek, hanem képek sorozata a produkció, a képek egymásutánisága pedig majd' minden rációt nélkülöz. Hol idilli béke, hol pokoli harc uralja a színpadot, hol a szerelem, hol a gyûlölet játszik létfontosságú szerepet. De hogy miért, arra nem kapunk választ – a költô egykori zaklatottságát ugyan érzékelteti, a cél azonban valószínûleg nem ez volt. A rendezôi koncepció elutasításával már próbálkoztak jó száz évvel ezelôtt, akkor sem jött be. Most sem. Nincs történet, nincs gerinc, amin végig lehet egyensúlyozni: versek a játékért és játék a versekért csupán, rengeteg kérdôjel válasz nélkül. A l'art pour l'art fenségessége rég elkopott.

Ami a produkció mellett szól, az a József Attila-sorok zsenije és ôszintesége. Megtekintésével próbálkozni ezért érdemes.

A hét végén ismét három erdélyi színmûvész vehet át Szentgyörgyi István- díjat. Az elismerést évekkel ezelôtt a Budapesti Székely Kör kezdeményezte. Létrehozása óta színmûvészetünk több jeles egyéniségét jutalmazták e díjjal, olyan kiválóságokat, akik tehetségüket, egész életüket Thália szolgálatába állították a hazai közönség és a szakma örömére. A díjkiosztó kuratórium eddig többnyire az idôsebb színésznemzedék képviselôit tüntette ki, mert sok még az olyan életmû, amely megérdemli, hogy ilyen módon is honorálják. És továbbra is hosszú a díjra potenciálisan esélyesek névsora. Az idei kitüntetettek is erôsítik ezt a következtetést, hiszen mindhárman rég rászolgáltak a díjakban is mérhetô elismerésre. Elekes Emma, Boér Ferenc és Nemes Levente kiváló alakításait, remek színészi teljesítményeit a nézôk és a kritikusok egyaránt nagyra értékelték, értékelik. A jelenleg Marosvásárhelyen élô, nyugalmazott mûvésznô sikereinek fô színhelye Szatmárnémeti, Boér Ferenc ma is Kolozsváron, Nemes Levente a sepsiszentgyörgyi társulatnál nagyra becsült, aktív színész. A díjátadásra szombaton délután 5 órakor kerül sor a budapesti Fészek klubban rendezendô ünnepségen, ahol a díjazottak is fellépnek. Mûvészetüket Nagy Miklós Kund, Szekernyés János illetve Zsehránszky István laudálja a Budapesti Székely Kör szervezte rendezvényen.

Telenézô

1. A magyar közszolgálati tévé közéleti szerkesztôsége jegyzi a Fôtér mûsorát, amely a közéleti mûsorszerkesztés dilettantizmusának kimagasló Ájszberg nevû jéghegye (hogy ráhangolódjunk). Nézni úgy kellene, mint az operát: elôbb megtanulni Magyarországból azt a térséget, amelyet éppen célba vesz, de legjobb mindent jó elôre betéve tudni – aztán hátradôlve édelegni, amint a mûsorvezetô mindenféle jelmezben tetszelegve iparkodik hangulatot teremteni a semmi mellett, amelyrôl kitartóan és rendkívül bennfentesen, bájos felületességgel, elragadóan: locsog. Elolvastam az mtv.hu-n föllelhetô ismertetôt Makóról például – sajnos, a mûsor megtekintése után. Ha elôbb kattintok e hasznos tudnivalókra, hanyagolom a tévét. Inkább elutazom Makóra és környékére. Rendkívül lehangoló ugyanis, amikor – kereskedelmi adók bulvárkönnyedségével – siklik át egy magát komolynak tartó mûsor vidékek, városok, falvak egyedinek számító történelmi, mûvelôdési értékei, érdekességei fölött, mindent megemlítve, ám (idô hiányában) érdemben szinte semmit sem mondva, a felületességnek azzal az arcátlanságával, amelyet tanítani már a jobb egyetemeken sem ajánlott, mert a "célintézmény" azonnal lándzsára kap, perre megy vélt igazáért. * A Fôtér mûsora nem arról szól, amit címéül kiírnak, hanem a mûsorvezetôrôl, aki jól-rosszul fölkészülve "szerepel" benne, hoz is, visz is, mond is, nem is, zseni is, butácska is, mindenekelôtt azonban a sovány modell-lányok ellen tüntet kitartóan és szenvedélyesen. Utazik, fôz, étkezik. Ezért bármire képes, ló vontatta szekérre ül, egykor szenzációnak számító "kismotoros" Dongó bringán billeg a Marosra menet – gyaníthatóan irigyli Anettkát, de ami késik, nem múlik, mennyei Fôtér is lesz, nemsokára végigsétál rajt' a teltkarcsú önbizalom e kameraközpontú szenvedély-királynôje. * Közben termálvízbe merül, bemázoltatja magát gyógyító iszappal. (Nincs kiábrándítóbb látvány egy magamutogató iszapbámtestnél.) Bámtestre recept, szakácskodunk, süttetünk, hagymázunk és fokhagymázunk, néprajzi és helytörténeti járatlanságunkat, fölkészületlenségünket jópofizással próbáljuk leplezni. Például egy lóbogot "kiköttetünk", és szemünk sem rebben, amint a magát átverni nem engedô idôsebb atyafi (nyelvileg is) könnyedén: kioldja. (Érzékünk, pardon: affinitásunk az ilyesmihez honnan is volna.) * Aki sokat markol, keveset fog, tartja a közmondás. A Fôtér sokat markol (ezt nem anyagilag tetszem érteni) – és szinte semmit sem fog. * Ellentétben a Duna Televízió hasonló indíttatású, Vannak vidékek mûsorával, amely komolyan veszi magát és nem "fokhagyma-csócsálással" tölti ki a mûsoridôt. Azon a mûsoron érezzük, a verscímbôl is átsugárzón: Kányádi Sándor szülôföld- és népszeretetének, európaiságának ritmusát. Annak a mûsornak van szívverése – ezt a Sopronról és környékérôl szóló rész vasárnapi nézôi is igazolhatják.

2. A Duna Televízió saját felmérése szerint a határon túl csak az RTL Klub elôzi meg ôket ismertségben, de itthon is a nézôk 8-9 százaléka ôket választja. Az AGB Nielsen statisztikai adatai mást mutatnak. A Kárpát-medence legkedveltebb magyar nyelvû, közszolgálati tévécsatornája a Duna – derült ki a médium vezetôinek sajtótájékoztatóján. Cselényi László elnök, Pomezianski György és Pörös Géza alelnökök, valamint dr. Vass Csaba, a Duna TV médiakutatási irodájának vezetôje ezután már a legnagyobb magyar nyelvû tévéként prezentálták csatornájukat. "Mi vagyunk a vezetô televízió mindenhol a határon túli magyarság körében" – mondta az elnök az általuk készíttetett, hét országra szóló felmérés eredményeire hivatkozva. Állításuk szerint: aki fogni tudja, nézi is a Dunát. * Az elemzést több forrás, az AGB-Nielsen és Gfk Hungária médiakutató cégek valamint a Transindex.ro erdélyi online hírportál 2006-os adatgyûjtése alapján készítették, és a Kárpát-medence hét országát érintette. Az AGB csak Magyarországon, a GfK Hungária Magyarországon és a másik hat országban (Románia, Szlovákia, Szlovénia, Szerbia, Horvátország, Ukrajna) végzett felmérést. Utóbbi médiakutató külön megkérdezte a kolozsvári egyetemistákat, illetve Romániában besegített még a Transindex.ro, akik 6400 internetes kérdôívet dolgoztak fel. * Az AGB és a GfK magyarországi felmérései reprezentatívak a teljes társadalomra, míg a határon túli GfK-adatok, fôleg az egyetemisták felmérése, illetve a Transindex kérdôívei nem reprezentatívak, de a televízió számára "mérvadóak". (Fazekas Andrea)

3. Új Háry János a Dunában 2007. február 9. Nagyon kétségbe lehet esve a Duna tv vezérkara, mikor ilyen szánalmas magyarázkodással áll elô: http://index.hu/kultur/media/duna9693/ Nincs hibaszázalék, nincs módszertan, nincs mért periódus... Persze kínos az a pár milliárd adófizetô forint. Ha valakit komolyan érdekel a nézettség, akkor megfizeti az AGB-t Romániában, itt van, mûszeresen mér, és akkor megtudhatjuk az eredményt. Szánalmas ez a dedósokat altató mese. Mint valami szocialista grafikon a tsz zárszámadásán. Mikor magyarázzák meg a pl. a Kívánságkosár szerzôdést az ATV-vel? Mennyit fizet a Duna, az ATV-nek? Miért nem tett semmit a Duna Bukarestbôl való kipaterolása ellen? Tessék már elmondani, Kolozsváron hány egyetemistának van televízió készüléke, ezek közzül, hányan vannak a kábelszólgáltatóval szerzôdésben? Továbbá Kolozsváron milyen magyarnyelvû mûsorokat lehet még vételezni? Hogy a kép tiszta legyen! Hogy legyen valami pozitív is: Biztos nagy nézettséget hozna a Háry János bemutatása, Cselényi Lászlóval a fôszerepben. * Kedves olvasó, a blog szövegeit én írom, Gáspárik Attila és büntetôjogi felelôsségem teljes tudatában teszem. A kommentárokat nem én írom és úgy vélem, hogy az ember joga, hogy névvel, vagy álnévvel jelenjen meg. Nem minden esetben értek egyet a kommentárokkal, ami hozzátartozik a demokráciához. Felkérek mindenkit, hozzászólásában maradjon meg a tisztesség és a sajtóetika határain belül. A vélemény szabad, a hír legyen szent. A blog karbantartói jogot formálnak arra, hogy bizonyos bejegyzéseket, ha azok sértôek, töröljenek. Köszönöm a figyelmet és a bejegyzéseket * ( Sz.m.: A 3. pont alatti szöveget betûhíven idéztük.)

4. Ja. A 'csócsáló fokhagyma' kifejezés arra hajaz, hogy ha jól beettünk, illik egy kis szegfûszeget rágni, csócsálni, mert az: elveszi (némileg) a fokhagyma bûzét.

Miután a városhoz közeli Bábahalmát Dicsôszentmártonhoz csatolták, a helyiek azt nehezményezik, hogy amikor gépkocsival bemennek a városba, áthaladnak a DN14A jelzésû országos út néhány kilométeres szakaszán, ezért kötelesek az országútadó kifizetését igazoló matricát váltani, akkor is, ha máshová nem utaznak autóval. Ezért azt követelték Octavian Popa polgármestertôl, a helységnévtáblát költöztesse a bábahalmi letérôhöz, ezzel jelezve, hogy ôk gyakorlatilag nem lépik át a helység határait. A polgármester nevetségesnek nevezte a bábahalmiak követelését. Mint mondta, Bábahalma nem Dicsôszent-márton negyede, hanem hozzá tartozó falu, az országútadót pedig minden autósnak ki kell fizetnie.

Elégedetlenek a dicsôszent-mártoni bárok és éttermek tulajdonosai, mert a városi tanács szerintük túlságosan magas illetéket állapított meg az évi mûködési engedély kibocsátásáért. A tavalyi szinthez képest az illeték mértékét tízszeresére, 150 lejrôl 1500 lejre emelték. A tiltakozás hatására a tanács annyiban engedett, hogy az illeték nagyságát az adott lokál férôhelyei alapján differenciáltan állapítják meg, és 500-tól 1500 lejig terjed.

Octavian Popa polgármester elzárkózik attól, hogy a városháza foglalkozzon a tevékenységét megszüntetett vegyipari kolosszus meddôhányóinak égetô kérdésével. Mint érdeklôdésünkre mondta, a városnak nincs beleszólása az ügybe, a többségi tulajdonhányadot birtokló magánosítási ügynökségnek kell megoldást találnia. A Demokrata Párt városi tanácsosa, Ioan Muntean viszont határozattervezetet kíván benyújtani, amellyel széles körû vitát kezdeményeznének.

A Bicapa meddôhányói súlyos környezetszennyezéssel fenyegetnek, ha a mérgezô anyagok a Kis-Küküllô vizébe jutnak, s ezt csak a víztisztító állomás folyamatos mûködése akadályozhatja meg. A gyakorlatilag csôdbe ment vállalat azonban nem tudja kifizetni a mûködtetés költségeit.

Az egykori szocialista ipari központnak számító városban a régi nagy vállalatok közül egyedüliként maradt talpon Dicsôszentmártonban, továbbra is nyereséges vállalkozásként, a Gecsat síküveggyár. A MEBO módszerrel privatizált vállalat mára egyedüliként maradt az országban a maga tevékenységével, miközben valamennyi konkurens cégnek be kellett zárnia a kapuit. Ma a Gecsat 292 alkalmazottal a teljes romániai piacot ellátja síküveggel, ugyanakkor termelésének jelentôs hányada exportra készül.

– Az utóbbi idôszakban egyre inkább a belföldi piac felé kezdtünk figyelni – mondja Cristian Marginean igazgató. Ennek oka a lej megerôsödése, ami jelentôs veszteségeket okoz a kizárólag külföldi piacra dolgozó vállalatoknak.

Noha muzeális darabnak, ipartörténeti ritkaságnak számító, 1927-bôl származó kemence képezi ma is az üveggyártás alapját, a technológia pedig alapvetôen nem változott, az igazgató arra büszke, hogy az utóbbi esztendôben bevezetett újításoknak köszönhetôen a termelékenység a duplájára nôtt, s ez is hozzájárult ahhoz, hogy sikerült nem csak megmaradni, de hírnévre is szert tenni a piacon.

A hagyományos síküveg mellett azonban a Gecsat egy újabb termék elôállítását kezdte el, ezzel elôzvén meg a hagyományos terméke piacának esetleges ingásait. Az idéntôl ugyanis megkezdte mûködését a polisztiréngyártó közismertebb nevén: "mûhó") részleg, s már az elsô értékesítési eredmények szinte duplájával meghaladták a várakozást.

Az üveggyár néhány éve szinte megoldhatatlan gonddal került szembe, amikor gyakorlatilag lehetetlenné vált a termékeinek szállítása a csergedi út lezárása és az oláhkocsárdi úton bevezetett súlykorlátozások miatt, így hatalmas összegeket fizetett ki bírság fejében a súlyhatár átlépése miatt. Miután ezt a "lehetetlen" helyzetet is sikerült túlélni, ma a vállalat sokkal optimistábban tekinthet a jövôbe. Márpedig a súlyos munkanélküliség által sújtott Dicsôszentmártonban nem kis dolog – családtagokkal együtt – mintegy 1000 fônek megélhetést biztosítani.

A zsinagóga épületében nagyon érdekes fényképkiállítás képeit tekinthetik meg, akik arra járnak.

Dr. Balogh Ernô, a múlt század húszas- harmincas éveiben készített felvételeket Erdély legkülönbözôbb tájain, leginkább a hegyek, a vadregényes sziklák, barlangok érdekelték, de számos vidéki mûemlék épület is látható, az akkori állapotában. Az eredeti felvételekrôl a volt kolozsvári természetbúvár Budapesten élô fia készített másolatokat, s állította ki ezen a tárlaton. Aki kíváncsi a képekre, magyar kulturális rendezvények idején tekintheti meg, illetve az RMDSZ-nél kérheti, hogy nyissák meg a kiállítást.

Az RMDSZ dicsôszentmártoni szervezete az idén is megrendezi a hagyományosnak számító farsangi magyar bált, amelynek február 24-én, a Fényes étterem ad otthont – tájékoztatott Kakassy Sándor, a városi szervezet elnöke. A bálon mindenkit szívesen látnak, azonban a várható költségekrôl egyelôre nem tudtunk meg pontos adatot, mint az elnök mondta, megpróbálják minél hozzáférhetôbbé tenni a részvételt.

A bál elôtt egy nappal, február 23-án rendezik meg az immár hagyományosnak számító borversenyt, amely a Küküllômenti magánborgazdák elôtt nyitott. Mint Kakassy Sándor mondta, a zsûrizést ezúttal is elismert budapesti szaktekintélyekre kívánják bízni, a pártatlanság biztosítása miatt. Ezzel azonban a környék egyetlen tanúsítvánnyal rendelkezô borkóstolója, Seprôdi József nem ért egyet, szerinte a zsûrizés akkor lenne igazán szakszerû, ha a környék borainak avatott ismerôje végezné. Seprôdi, aki termelôként maga is indul a versenyen, úgy gondolja, hogy objektivitásának nem lenne akadálya az, hogy maga is a környéken borászkodik.

Az óév utolsó napján megnyitotta kapuit a város elsô szupermarketje, a Penny Market. A nyitást követô rohamot követôen a dicsôszent- mártoniak megszokták az új üzletet, amely nagyon sokuknak kedvenc bevásárlási helyévé vált. A Penny Market a Chimica stadion közvetlen szomszédságában, az egykori iparicikk-piac helyén található, ez a megközelítését is megkönnyíti, elôtte pedig biztosított a parkolás lehetôsége, ami szintén nem elhanyagolható szempont.

Nem kell többé Marosvásárhelyre utazniuk azoknak a dicsôszentmártoni vagy a környéken lakó betegeknek, akik különbözô bántalmak miatt fizikoterápiás kezelésre szorulnak, megnyitotta ugyanis kapuit a város elsô magánrendelôje, ahol biztosítják a legtöbb fizikoterápiás kezelést. A rendelô a Frumoasa utca 12 F szám alatt, egy tömbház földszintjén mûködik, dr. Mircea Moldovan neurológus szakorvos és dr. Szász János fizikoterápiás szakorvos jóvoltából.

A rendelôben – tájékoztatott dr. Moldovan, neurológiai, mozgásszervi, érrendszeri, tüdô-, nôgyógyászati, dermatológiai stb. bántalmakat kezelnek a fizikoterápiai kezelési módok szinte teljes skálájával, néhány költségesebb és egyéb speciális igényt támasztó módszer kivételével.

Amit feltétlenül ki kell hangsúlyozni, hogy az egészségbiztosítási pénztárral kötött szerzôdés értelmében a betegeknek nem kell fizetniük az egészségügyi alapszolgáltatásokért, mindössze azokért a kezelésekért, amelyek az állami egészségügyi intézményekben is térítéskötelesek.

A városban nagy a munkanélküliség, Románia viszont az Európai Unió tagja lett, így a külföldi munkavállalás lehetôsége lényegesen megnôtt. Vállalnának-e, illetve vállaltak-e már munkát külföldön? – kérdeztük a dicsôszentmártoniaktól.

Máthé József: – Próbálkoztam már külföldön, jártam Svájcban, Magyarországon, de most nem mennék el munkát vállalni. Ismerem a helyzetet, valóban többet lehet keresni külföldön, de ez nem vonz, nem pótolhatja azt, hogy itthon vagyok, különösen, hogy sikerült egy jó munkahelyet találnom. A külföldön tanultakat azonban aligha tudom majd hasznosítani, hisz hivatásos tûzoltóként dolgozom.

Jakab Gyöngyvér: – Most már nem. Amikor még az ország nem volt EU-tag, voltunk külföldön dolgozni, de most már nem érdekel a külföldi munka. Öt évet dolgoztunk családostól Magyarországon, így volt ott mindenben részünk. Akkor jó volt, de szerintem most már itt is ki fognak alakulni a dolgok, szerintem jó irányban haladunk, úgy, hogy nem lesz érdemes külföldön munkát vállalni. Itthon fel tudjuk használni a külföldi tapasztalatokat is, a férjem belsôépítkezési vállalkozásba kezdett, felújításokkal foglalkozik, s úgy tûnik, elég sikeresen mennek a dolgok, meg vagyunk elégedve.

Olimpia Popa: – A jelenlegi anyagi helyzetem olyan, hogy nem kényszerülök külföldi munkavállalásra. A családban valóban vannak olyan személyek, akik külföldön dolgoznak, vagy el kell menniük külföldre dolgozni. Ennek azonban megvannak a hátrányai, az otthon maradt család, a kiskorú gyerekek. A férjemmel együtt azonban van egy cégünk, mindketten ott dolgozunk, így nem szükséges elmennünk. A munkásaink közül viszont vannak többen, akik korábban külföldön dolgoztak, most pedig a család miatt hazajöttek és inkább itthon vállaltak munkát. Igaz, hogy ott jól kerestek, de nem tetszett, ahogy fogadták ôket, pedig szorgalmas, megbízható emberekrôl van szó. Sajnos, sokan vannak olyanok, akik kedvezôtlen képet alkotnak külföldön a romániaiakról.

Baciu Adrian: – Jól megy nekem itt, megvan a megélhetésem, nem szeretnék külföldre menni, nincs mit ott keresnem. Voltam kint látogatóban, tudom mirôl volna szó, de azt is tudom, hogy nem tudnék beilleszkedni. Nem szeretném ott.

Udvari Katalin: – Gondolkoztam rajta, de inkább azt szeretném, ha itt lennének megfelelô megélhetési feltételek, így még egy kicsit várok. Én inkább az itthon maradó, nem megalkuvó, de kiváró típus vagyok, várom a befektetéseket, a változást, de ha ez nagyon hosszúra nyúlik, akkor a mindennapok megélhetési kényszere fog arra kényszeríteni, hogy változtassak valamit, próbálkozzak valami mással is. Az EU-tagság olyan értelemben jó, hogy lehetôséget nyújt arra, hogy jobb feltételeket találjunk. Jelenleg még nagyon sok a bizonytalanság, ám alkalmazkodni fogunk a változásokhoz.

A marosvásárhelyi, Marasesti tér 21. szám alatt levô Dora Medicals magánlaboratóriumban múlt héten járóbeteg-rendelô és imagisztikaközpontot avattak. A betegek számára ezáltal lehetôvé válik a röntgenfelvételek helyben való elkészítése, ami a gyors diagnosztizálás szempontjából igen fontos. Az avatóünnepségen Csegzi Sándor alpolgármester mellett neves orvosok és közéleti személyiségek vettek részt.

Dr. Madaras Sándor idegsebész fôorvos, a Dora Medicals igazgatója a Népújságnak elmondta, hogy az újonnan felavatott röntgendiagnosztikai centrumot egy 2006-os gyártás, legújabb generációs, Siemens márkájú klasszikus röntgenkészülékkel, illetve egy fogászati röntgenkészülékkel szerelték fel, a beruházás értéke eléri a 80 ezer eurót. Két orvos és három röntgenasszisztens dolgozik itt. Átvilágítást, azaz intervencionális radiológiai vizsgálatot azonban nem végeznek ezekkel a gépekkel. A Dora Medicalsnál az újonnan felavatott imagisztikaközpont a meglévô fogászati kabinet, a sebészeti profilú rendelôk (idegsebészet és ortopédia), a belgyógyászati profilú rendelôk (endokrinológia, belgyógyászat, kardiológia és fertôzéses betegségek) szolgáltatásait egészíti ki, ami a gyors diagnosztizálás szempontjából igen fontos, a betegeket nem kell más radiológiai központokba küldeni vizsgálatra. Madaras Sándor hozzátette: mind a klasszikus, mind a fogászati röntgen esetében az egészségbiztosítóval szerzôdéses viszonyban vannak, ami azt jelenti, hogy családorvosi vagy szakorvosi küldôpapírral érkezô betegek esetében – a leosztott pénz keretében – térítésmentesen el tudnak végezni bizonyos kivizsgálásokat. Ettôl már csak egy lépés a tomográf, a panoramikus röntgen – utóbbi beszerzésére Madaras Sándor szerint megvan a lehetôségük, a tomográf és mágneses rezonanciagép azonban egyelôre nem jöhet szóba, hiszen ezek beszerelésére a Dora Medicals egyelôre nem rendelkezik megfelelô helyiségekkel.

Megalakult a Nyárádmente Sporthorgász Egyesület Nyárádszeredában. Ennek körülményeirôl, a célokról, a tervekrôl Nagy Zsigmonddal, az érdekvédelmi egyesület titkárával beszélgettünk.

A nyárádmenti sporthorgászoknak lépniük kellett több okból: elsôsorban, mert a Megyei Sporthorgász- és Vadászegyesület a Nyárádmentét magára hagyta; a Nyárád vizében drasztikusan csökkent a halállomány, egyes halfajták például a márna, eltûntek, senki sem füleli le az orvhalászokat, Mikházán árammal horgásznak, az Alsó- Nyárádmentén pedig hálóznak. Ezek a legsúlyosabb gondok, amelyek megoldását az egyesület magára vállalja.

Az alakuló ülést december 12-én tartották, Csíkfalváról, Ákosfalváról, Nyárádgálfalváról jöttek el az alapító tagok. Miután elfogadták az alapszabályzatot, megválasztották az igazgatótanácsot: Mátyás János az elnök, Magyari Sándor alelnök, Nagy Zsigmond titkár. Az egyesület bejegyzése folyamatban van, a téli ünnepek miatt húzódott el. Az igazgatótanács, miután az egyesület elnyeri jogi személyiségét, legkevesebb 200 tagra számít. Céljaik között szerepel többek között a Kis-Nyárád, a Nyárád, halállományának feljavítása, a folyók menti környezetvédelem megerôsítése. Ahogy jogi személlyé válnak, az igazgatótanács szerzôdést köt a Nemzeti Halállományt Kezelô Országos Társasággal, amelybe belefoglalják azt is, hogy az egyesület jogosult legyen horgászengedélyek kiadására, ezután megkezdi a kapcsolatok kialakítását a nyárádmenti önkormányzatokkal, mivel az egyesület céljainak megvalósítása közvetlenül érinti az önkormányzatokat. Partneri kapcsolatokat szeretnének kialakítani a kistérségi egyesülettel, más civil szervezetekkel. Környezetvédelmi pályázatok is szerepelnek a terveik között.

A Nyárádmente Sporthorgász Egyesület vezetôtanácsa megtartotta elsô rendezvényét, január 27-én este horgászbált szervezett Nyárádszereda egyik panziójában. A bál kezdete elôtt ismertették az egyesület alapszabályzatát, azzal a céllal, hogy tagokat toborozzanak, ezután elkezdôdött a szórakozás, horgászzenével és horgászviccekkel tarkítva. A bálra szóló meghívóra a szervezôk ráírták: nem horgászmese. Nagy Zsigmond végül viccesen kijelentette, hogy az általa elmondottak sem.

A jó borok készítésének alapfeltétele az oxidációmentes, gyors szôlôfeldolgozás biztosítása, amelynek megfelelô mûszaki hátteret kell biztosítani. Nemrég Marosvásárhelyen a Hátszeg sétányon nyitották meg Erdélyben az elsô borászati szaküzletet, ahol a borászok mindent megvásárolhatnak, ami az igazán jó bor készítéséhez szükséges, a szürettôl egészen a palackozásig.

A megnyitón többnyire borászok voltak jelen, Cozma Ferenc, a Prescon cég mûszaki igazgatója (Mezôkölpényben rendelkeznek korszerû feldolgozóval), Dicsô-szentmártonból Seprôdi József és Orbók Ferenc, Vármezôbôl Kundi István, Péterfi Sándor, aki Balogh Gyulával mûködteti a kelementelki borházat. De kíváncsiak voltak az üzletre Marian Pogacian, a Megyei Növényvédelmi Egység igazgatója, Achim Alexandru, Marginean Ioan borászok is.

Jakab Sándor elmondta, ezt a vállalkozását a múlt évben létesítette, 1975 óta borász, a volt Vinalcoolnál dolgozott. Az Arad melletti Pankotán lerakatot hozott létre, az elsô üzletet pedig Marosvásárhelyen nyitotta meg. A borkészítôk eddig bizonyos szereket, felszereléseket csak Magyarországon szerezhettek be. A kis üzletben most már szinte minden megvásárolható, ami a jó minôségû, valódi bor elôállításához szükséges: szûrôk, kénszeletek, fokolók, szivattyúk, antioxidánsok, mérôhengerek, töltôgépek, kertészeti szerszámok stb. Marian Pogacian igazgató értékelte, hogy a növényvédelmi és más vegyszerek kis csomagolásban is kaphatók, a tasakokon fel van tüntetve a használati idôszak is. A borászok egybehangzó véleménye volt, hogy az üzletre valóban szükség van, mert hiányt pótol. Másodsorban pedig a borfogyasztók egyre igényesebbek, a jó bor elôállításában az üzlet nagy segítségére van a kistermelôknek.

Jakab Sándor és a két szakképzett eladó – fia, Szilárd, lánya, Réka szaktanácsadást is biztosítanak, és szakkönyvek is vásárolhatók. Ha valaki az általa elkészített boron rendellenességet észlel, a bort beviheti az üzletbe elemzésre. Jakab Sándor következô évi tervei között szerepel az ún. vándorpalackozás, amely Németországban például jól mûködik. Ha a szôlôtermesztônek igénye van rá, akkor házhoz mennek, lekezelik a bort és akár palackozzák is.

Seprôdi József, miután vásárolt, megjegyezte, hogy igen jó ötlet volt a szaküzlet megnyitása, mert egy helyen minden beszerezhetô, és ha beindul a szaktanácsadás is, a borok minôségének javulása várható.

(kilyén)

Az alvászavarhoz vezetô légúti szûkületet az esetek nagy többségében a megnagyobbodott mandula okozza, de gyakran fordul elô kövér gyereknél és bizonyos koponyafejlôdési rendellenességek esetén is – olvasható a www.tudobeteg.hu címû honlapon.

A felületes megfigyelô számára olykor csak horkolásként jelentkezô – obstruktív apnoe néven ismert – tünetegyüttes (az obstrukció szûkületet, az apnoe pedig a légzés szünetelését jelenti) – viszonylag gyakori gyerekkori probléma, átlagosan minden ötvenedik gyereket érinti. A probléma valójában légzészavar, amit az idéz elô, hogy a felsô légutak hosszabb-rövidebb idôre ismétlôdôen beszûkülnek, olykor teljesen elzáródnak. A légúti szûkület megzavarja a normális alvást, és gyakran csak azt venni észre, hogy a gyerek horkol, vagy alvás közben idônként elfelejt levegôt venni.

Az elmúlt évek vizsgálatai egyértelmûen bebizonyították, hogy ha nem ismerik fel az obstruktív apnoe tüneteit, és nem kezdik el idôben kezelni a betegséget, az állapot a gyerek – vagy az érintett felnôtt – súlyos károsodásához vezethet, az életminôséget és a várható élettartamot is jelentôsen rontó kórok alakulhatnak ki. Az elhízás fokozódik, a magas vérnyomás – felnôttkorban – agyvérzéshez, szívinfarktushoz, szívelégtelenséghez vezethet. Ha a hipertónia elsôdlegesen a tüdôereket érinti, nehézlégzéses panaszok és ugyancsak szívelégtelenség fejlôdhet ki.

A figyelemhiányos, a feladatokra koncentrálni nem képes, a hiperaktív gyerekek problémáinak hátterében gyakran húzódik meg ugyancsak a légúti szûkületek panasza. Ha az alvászavar kialakulásáért felelôs megnagyobbodott mandulákat eltávolítják, az alváskor jelentkezô légzészavar megoldódik, valószínûleg csökken a fáradtságból, kialvatlanságból eredô figyelmetlenség, hiperaktivitás.

Ha a szülôk horkolásra, alvás közbeni légzéskimaradásra figyelnek fel a gyerekeknél, érdemes mielôbb orvoshoz fordulni, megelôzendô a viselkedési és fejlôdési problémák jelentkezését. A megnagyobbodott orrmandulák eltávolítása, a kövér gyerekek táplálkozásának és testmozgásának összehangolása általában elegendô szokott lenni az obstruktív apnoe kezelésében, illetve a kiújulás megelôzésére, olvasható a tüdôbetegek számára szerkesztett honlapon.

Az erkölcsi bizonyítvány Marosvásárhelyen a rendôrség Kogalniceanu utcai épületében igényelhetô. Szükséges iratok: típuskérvény, személyazonossági igazolvány, 1 lejes illetékbélyeg, esetenként 5 lejes sürgôsségi díj kifizetésérôl szóló nyugta.

A bélyeget a postán lehet beszerezni, az 5 lejt pedig a kincstár pénztáránál kell befizetni. A büntetlenséget igazoló erkölcsi bizonyítványt személyesen lehet igényelni.

Az iratokat hétfôn, szerdán és pénteken 8- 10 óra között, kedden és csütörtökön 8-10 és 15.30-16.30 óra között lehet benyújtani.

Az erkölcsi bizonyítvány kibocsátása: hétfôn, kedden, szerdán és csütörtökön 15.30-16.30 óra között történik. Kivételes esetben más személy is igényelheti a bizonyítványt, ha közjegyzô által hitelesített meghatalmazással rendelkezik.

Külföldön az erkölcsi bizonyítványt a diplomáciai kirendeltségen, a konzulátuson vagy közjegyzôségen hitelesített meghatalmazással lehet kiváltani.

Az erkölcsi bizonyítványt a kérelem benyújtásától számított legtöbb 10 napon belül bocsátják ki és 180 napig érvényes.

A külföldi születésû személyeknek vagy azoknak, akik a külföldön töltött idôszakra igénylik az erkölcsi bizonyítványt, a fôvárosi Bûnügyi Nyilvántartó Hivatalhoz kell fordulniuk (Directia Cazier Judiciar, Statistic si Evidenta Operativa).

Kézilabda

Ma délután, 15 órai kezdettel a bajnok Rulmentul Brassó nôi kézilabdacsapata vendégszerepel a ligeti sportcsarnokban. A házigazda Muresul elleni találkozóra a Nemzeti Liga 20. fordulója keretében kerül sor, amelynek a zömét február 18-án, vasárnap rendezik, ám a brassóiak európai kupaszereplése miatt ezt a találkozót elôre hozták.

A két együttes teljesen ellentétes helyzetbôl vág neki a mérkôzésnek, míg a házigazdáknak az idei bajnokságban még nem sikerült pontot szerezniük, a Rulmentul a rangsor második helyét foglalja el, mindössze három mérkôzést veszített, ebbôl kettôt a szupersztárokkal teletûzdelt, százszázalékos Oltchimmal szemben. Ilyen elôzmények mellett a mai mérkôzés egyértelmû esélyesei a vendégek, a hazai csapattól a szurkolók reális elvárása a tisztes helytállás lehet.

A mérkôzés után a nôi Nemzeti Ligában március 11-éig szünet következik be a válogatott nemzetközi programja miatt, ami lehetôséget ad a marosvásárhelyi csapatnak a sorok ismételt újrarendezésére.

Kosárlabda

Ezentúl a marosvásárhelyi BC Mures kosárlabdacsapat szurkolóinak ingyenes buszt bocsátanak a rendelkezésére, amellyel az idegenbeli mérkôzésekre szállítják ôket – ígérte meg Claudiu Maior, a Siletina szállítási vállalat tulajdonosa, miután szombaton meggyôzôdött a marosvásárhelyi közönségnek a csapat iránti rajongásáról. Az elsô 56 személyes busz, amelyben adott esetben többen is elférnek, szombaton Nagyváradra viszi a drukkereket, ahol a csapat a következô fordulóban játszik.

A lehetôség iránt a szurkolók internetes fórumán máris óriási az érdeklôdés, a felkínált férôhelyeknél többen jelentették be utazási szándékukat, a buszra azonban azok szállhatnak fel, akik legkésôbb szerdáig a megyei sportigazgatóságnál, Koós Bélánál feliratkoznak a listára, és kifizetik a nagyváradi belépôjegy (5 lej) árát, hogy elôre lehessen lefoglalni a helyeket a Toni Alexe sportcsarnokban, ahol az utóbbi idôszakban szintén telt ház szokta figyelemmel kísérni a mérkôzéseket.

Ha az érdeklôdés az ingyenes szállítás iránt továbbra is megmarad, a jövôben az is elképzelhetô, hogy egynél több autóbusszal utazhatnak a szurkolók a csapatot biztatni idegenben.

Az idei bajnokságban a BC Mures március 3-án Aradon, március 10-én Otopeni-ben, március 27-én Pitesti-en játszik, késôbb pedig – remélhetôleg – a rájátszásban folytatódik a kiszállások sora.

Víkendtelepi oldboys bajnokság, 3. forduló: Estudiantes – Liverpool 1-1; 007 – Bastia 2-0; Atlantic – Ajax 0-1; Monaco – Poli 1-1; Electro – Jett -Leo 1-1; Carion – Nike 0-4; Como – Leeds 3-2. A Torpi állt. Állás: 1. 007, Como 9-9 p. 3. Nike, Ajax 6-6 p.

Kövesdombi bajnokság, 11. forduló: Valencia – Craiova 4-0; Arsenal – Transilvania 0-3; Dinamo – Como 2-6; Brazilia – Villarreal 5-3; Monaco – Juventus 5-3; C. Sharp – Vicenza 3-0. A Speranta állt. Állás: 1. Como 28 p. 2. Valencia 27 p. 3. Craiova 21 p.

Tudor I bajnokság, 10. forduló: Lazio – Progresul 0-0; Daneuro – Boca Juniors 2-1; Rimotin – Focus 4-0; UTA – Dolarii 7-1; Villarreal – Reggina 7-2; Lyon – MBO 1-4. A River Plate állt. Állás: 1. UTA 22 p. 2. Rimotin 21 p. 3. Boca Juniors, Lazio 19-19 p.

Tudor II bajnokság, 8. forduló: Parma – Deportivo 2-4; Milan – Barcelona 4-1; Bayer – Otelul 5-1; Vulturii – Viitorul 0-2; Thalia – Juventus 0-3; Dinamo – Porto 4-3. A Rapid állt. Állás: 1. Viitorul 24 p. 2. Milan, Juventus, Vulturii 21-21 p.

Kárpátok sétányi bajnokság, 8. forduló: Fortuna – Lyon 2-8; Atletico – Colo Colo 1-0; Inter – Bastia 1-7; Chelsea – Milan 1-3; Amigo – Parma 0-6; Steaua – Valencia 2-2. A Dinamo állt. Állás: 1. Milan 21 p. 2. Parma, Atletico 19-19 p.

Marosszentgyörgyi bajnokság, 5. forduló: Inter – Milan 3-0; Parma – Porto 2-3; Leader – Juventus 3-10; Fradi – Arsenal 1-8; Villarreal – Valencia 1-4. A Fortuna állt. Állás: 1. Inter, Porto 12-12 p. 3. Milan, Juventus, Valencia 6-6 p.

Ioan Paus

A nagysármási mozit kultúrotthonná alakítják – döntött januári ülésén a helyi közgyûlés. A városközpontban levô, meglehetôsen lerobbant állapotú mozi épületét 2003-ban utalták a helyi önkormányzat tulajdonába, a felújítás híján azóta is folyamatosan romlik az állaga. A tanácsi elôterjesztés szerint az épület alkalmas a kulturális tevékenységre, és tekintettel arra, hogy a mûvelôdésügyi és kultuszminisztérium határozattervezetet szándékozik elôterjeszteni a kultúrotthonok felújításának finanszírozásáról egy országos program keretében, Nagysármás is megpályázná a javításhoz szükséges összegeket. Sallai Imre alpolgármester szerint a finanszírozás igényléséhez megvalósíthatósági tanulmányt kell elôkészíteni, amire versenytárgyalást szerveznek.

A Református Mentô Misszió és Bonus Pastor Alapítvány szeretettel ajánlja segítségét szenvedélybetegek (alkohol-, drog-, gyógyszer-, nikotin-, játékfüggôk) és családtagjaik számára a 2007. február 19 – március 2. között Mezôpanitban tartandó segítôtábor keretében.

Marosvásárhelyen a következô telefonszámokon érdeklôdhet: 0265-254-460. 0741-313-512, 0365/420-384.

Várjuk mindazokat, akik változást keresnek saját vagy családtagjuk életében!

Lassuló infláció

Négy százalékos lett éves szinten az infláció a múlt hónapban Romániában a decemberben mért éves szintû 4,9 százalékos drágulás után. Elemzôk szerint számos kedvezô tényezô egybeesése okozta az infláció ütemének hirtelen lassulását. Decemberrôl januárra az átlagos áremelkedés 0,2 százalék volt. A nem élelmiszerek közé tartozó fogyasztási cikkek ára 0,2 százalékkal esett. A lassulás okai között említik a lej árfolyamának erôsödését(tavaly ez 10 százalék körüli volt), ennek kapcsán az importárak relatív csökkenését, ehhez kapcsolódóan az élelmiszerárak stabilitását, továbbá hogy egyes energiaárak csökkentésérôl döntött a kormányzat. Az importárak mérséklését segítette, hogy az uniós tagsággal számos vám megszûnt.

75 bázispontos kamatcsökkentés

Pénteken 75 bázisponttal 8 százalékra vitte le a Román Nemzeti Bank irányadó kamatát, az úgynevezett pénzügypolitkai rátát. A bank közleménye szerint a lej árfolyamának "ereje", valamint az infláció csökkenése tette lehetôvé a lépést. A lej értéke tavaly mintegy 10 százalékkal nôtt, az inflációt csaknem felére, kevéssel a tervezett 5 százalék alá sikerült leszorítani.

A Raiffeisen-alapok meghaladták a 3,3 milliárd eurót Kele-Európában

A Raiffeisen Zentralbank Österreich AG kelet-európai leánybankja, a Raiffeisen International Bank-Holding AG vagyonkezelô intézetei 3,3 milliárd eurónyi vagyon kezeltek a térségben tavaly év végén, 59 százalékkal többet az egy évvel korábbi 2,1 milliárdnál, közölték a Raiffeisen Internationalnál pénteken. Úgy vélték, ez az üzletág még gyerekcipôben jár Kelet- Európában, de hosszú távú