|
LIX. évfolyam 31. (16513.) sz. |
2007. február 8., csütörtök |
Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 70 eurócent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 – euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk reklam@e-nepujsag.ro
Apróhirdetések
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
Díjmentesen
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Amikor az elektronikus közbeszerzési eljárást bevezették Romániában, arra hivatkoztak, hogy az interneten meghirdetett pályázási forma lehetôvé teszi a korrupció kiküszöbölését. Ilyen módon nem az intézmény- és cégvezetôkhöz közel álló társaságok, beszállítók kapják meg egy bizonyos tevékenység elvégzésének jogát, hanem elvileg az a cég, amely a legkisebb áron a legjobb szolgáltatást ígéri. Nos, az elmélet valóban tetszetôs, csakhogy a valóságban egészen másképpen alakul a helyzet. Nem titok, sôt felsôbb körökben jól ismert gyakorlat, hogy a nyertes politikai alakulatok úgy tudják támogatni a hozzájuk közel álló, sôt a választási kampányukat finanszírozó vállalkozókat, hogy a nagy pénzekkel járó állami megrendeléseket – elektromos licit ide vagy oda – a szóban forgó cégeknek, vállalkozásoknak juttatják. Az így nyert összegbôl aztán jut azoknak is, akik a pénzes munkák elnyerését elôsegítették. Nem kell messze menni, hogy díszkövekkel kirakott megyeközpontunkban is jó néhány példát találjunk erre. E gyakorlat ismeretében jelenthettek volna kedvezô távlatokat a világbanki hitelek feltételeként megszabott nemzetközi közbeszerzési eljárások. Ami különösen kedvezônek tûnt egyes cégek számára, ahol örvendtek, hogy megszabadulnak a korábban rossz minôségû munkát végzô helyi vállalkozóktól. De legnagyobb meglepetésükre arra ébredtek, hogy a versenytárgyalást megnyert nemzetközi cég a munkát rábízta egy fôvárosi vállalkozóra, aki aztán a kivitelezést éppen arra a helybeli cégre osztotta le, amelytôl a megbízó a legjobban óvakodott, és amely a mai napig sem fogott hozzá a nemzetközi hitelbôl készülô fontos beruházáshoz. Egyébként, ha hozzákezd, akkor sem lesz sok köszönet benne. Olvasom, hogy Szovátán is megjárták, hisz a Közoktatási Minisztérium által meghirdetett versenytárgyalást a helybeli iskola kibôvítésére egy iasi-i építkezési cég nyerte meg, amelynek a képviselôi egyszer jártak a fürdôvárosban és azóta is bottal üthetik a nyomukat, abban reménykedve, hogy az elôkészített területen a szeptemberi határidôig csak megvalósul valami. Az sem kizárt, hogy a nyertes vállalkozó már leosztotta a munkát egy másik cégnek. Megtörtént az ellenkezôje is, amikor a jól mûködô és elismert helybeli beszállítók helyett egy más megyébôl jelentkezô vállalkozás nyert a számítógépes versenytárgyaláson, mivel nagyon alacsony áron kínálta a termékeit. A több mint ezer személy élelmezését végzô közintézményben hamar rájöttek, hogy folyamatosan rossz minôségû termékkel látják el ôket. Mivel nem rendelkeztek a termékminôség ellenôriztetéséhez szükséges tetemes összeggel, a közegészségügynél jelentették fel saját magukat, hogy az olcsó beszállítótól végre megszabaduljanak. Hasonló példákat sorolhatnánk, hisz a korrupció ellen kitalált és más törvénytisztelô országokban talán bevált eljárás itt, nálunk nagyon sokféle módon fordulhat a visszájára. Szakemberek szerint mindezt az alaposan kidolgozott és minden lehetséges visszásságra kitérô szerzôdésekkel lehetne kivédeni. De addig is, amíg kiderül, hogy melyek is lehetnek ezek a visszásságok, a korrupció ellen kitalált eljárás nemegyszer bumerángként üt vissza a megrendelôk "fejére".
A lakosság 41 százaléka szavazna a PNL–PD szövetségre, és ezzel a szövetség a toplista élén áll. Ôt követi a PSD 24,7 százalékkal, a PNG 10,6, a PRM 10,0, az RMDSZ 5,7, a PLD 3,2, a PIN 1,5%, a PNTCD 1,4, a PC 1,2 és a FDGR 0,1 százalékkal. A megkérdezettek 26,6 százalékának nem volt opciója, áll a szerdán kiadott Data Media közvélemény- kutatásában.
Míg a PNL–PD szövetség, a PSD és az RMDSZ támogatottsága relatívan konstans, a PRM támogatottsága csökkent, a PNG-CD támogatottsága pedig növekedett. A PNG elsô alkalommal maga mögött hagyja a PRM-t.
A kutatás legfôbb következtetése az, hogy a Tariceanu-kormány még mindig élvezi a választók bizalmát a PC kivonulása és a PLD megalakítása, ill. a PNL és a PD közötti nézeteltérések ellenére. A DA Szövetség januárban még mindig megoldást jelentett a választóknak, akik ugyanúgy szimpatizálják a PD és a PNL-t. Amennyiben a két párt külön- külön venne részt az európai parlamenti választásokon, a PSD lenne az esélyes arra, hogy a legtöbb szavazatot összegyûjtse. A PLD-nek nem sikerül túl nagy támogatottságra szert tennie. A pártok támogatottságára vonatkozó opciókat olyan körülmények között kell figyelembe venni, hogy a lakosság szinte 70 százalékát nem, vagy alig érdekli a politika.
A közvélemény-kutatás során 1200 embert kérdeztek meg, és 87 településen jártak a kérdezôbiztosok 2007. január 15-21. között. A kutatás eredménye így nem tükrözi az azóta eltelt idôszak politikai harcait és az államelnök felfüggesztésére indított eljárás következményeit sem.
Január 29-én Bukarestben három szakszervezeti tömb – a CSN Meridian, a CNSLR Fratia és a BNS – vezetôtanácsai elhatározták a Romániai Szakszervezetek Konföderációja Szövetség – mint jogi személyiségû érdekvédelmi szövetség – megalakítását. A szövetség a fenti módon egy évig mûködik majd. Maros megyében tegnap szintén egyezségre jutottak e szakszervezeti tömbök, ám egyelôre nem jegyeztetik be a szövetséget, csupán protokollum alapján mûködnek együtt.
A Meridian, a BNS és a CNSLR Fratia megyei szervezetei tegnapi gyûlésüket követôen a sajtónak bejelentették: az elkövetkezôkben közösen lépnek fel minden tiltakozó megmozdulás alkalmával, hiszen így erôsebbek. Ennek ellenére nem jegyeztetik be jogi úton a szövetséget, mivel a procedúra hosszadalmas, hanem kivárják az 1 évet, mialatt kiderül, az országos szinten megkötött együttmûködési egyezmény eredményes volt-e vagy sem. A szakszervezeti vezetôk az egységes fellépést fontosnak tartják a kollektív munkaszerzôdéssel és a béralkuval kapcsolatos tárgyalásokon, megpróbálják kiharcolni egy EU-konform szociális védôháló kialakítását, megfelelô törvénykezés kidolgozását a munkaügy területén, reális szociális párbeszédet szeretnének folytatni az erre illetékes intézmény bevonásával.
A CNSLR Fratia megyei szervezetének elnöke, Cocis Calin az újságíróknak kijelentette: eredetileg a CSDR tömb is tárgyalásokat folytatott a fúzióval kapcsolatosan, végül azonban úgy döntöttek, mégsem társulnak a fent említett három szervezettel. "A saját döntésük volt, nem mi tehetünk róla, hogy meggondolták magukat. Úgy hallottam, hogy tulajdonjogi kérdések miatt vonultak vissza, ez a magatartás számomra érthetetlen. Ez a pszeudoszervezet Maros megyében ingatlanügynökséggé alakult át" – mondta Cocis Calin, aki úgy értesült, hogy a CSDR megfenyegetett egyes közintézmény- vezetôket, de hozzátette: ez ügyben ma kerülnek birtokába a "bizonyítékok". A sajtótájékoztatón jelen levô Dobra Alexie, a BNS megyei elnöke elmondta, hogy az újonnan létrejött szakszervezeti szövetségnek mintegy 55 ezer tagja van a megyében, a Népújság kérdésére ugyanakkor elismerte, hogy az 1997–98-as évekbeli privatizációkat követôen a tagok száma folyamatosan és jelentôs mértékben csökkent. Elutasította, hogy a "fogyás" okát a szakszervezeti munka hatékonyságának hiánya jelentené, szerinte az emberek "nemcsak a szakszervezetek tevékenysége" miatt fordultak el az érdekvédelmi szervezetektôl, ehhez hozzájárult a gazdaság átalakítása, a törvénykezés is. Ugyancsak lapunk kérdésére kifejtette, hogy Maros megyében a szakszervezeti szövetség elsôként a Nemzeti Színház, a Megyei Rendfenntartó Igazgatóság, a Megyei Erdészeti Igazgatóság alkalmazottainak a béralkujánál próbál eredményt elérni.
Írtunk már róla: újjászületik Marosvásárhelyen az egykori, kövesdombi Unirea mozi épülete, és ismét a mûvészet szolgálatába áll: filmmûvészet helyett a táncmûvészetébe. A Maros Mûvészegyüttes hosszú idô óta tartó teremgondjai pedig végre megoldódnak, a Maros Megyei Tanács úgy határozott: az eléggé leromlott állapotú épület válik az együttes székhelyévé, nyilván a teljes körû felújítás és átalakítás után. A munkálatok gôzerôvel folynak, hamarosan beköltözhet az együttes, a részletekrôl Iosif Boanta igazgató mesélt.
– Az Izorep Kft. nyerte el a kivitelezés jogát, a munkások nagyon keményen dolgoznak, és ha minden a tervek szerint halad, március végére április elejére elkészül a székház.
– Hogyan rendezik be az épületet?
– Igyekszünk minden egyes négyzetcentimétert kihasználni. Saját elôadótermünk lesz, ami óriási dolog, hiszen eddig próbatermeink sem nagyon akadtak. Négyszáz férôhelyes, maximális kényelmet nyújtó, EU-konform elôadótermet rendezünk be, a legmodernebb hang- és fénytechnikát szereljük fel, és az akusztikája is nagyszerû lesz, ezt az építési-tervezési megoldások mellett speciális anyagokkal biztosítjuk. A színpad bármilyen elôadásnak megfelel majd. Ezenkívûl zuhanyozókkal ellátott próbaterem fog a táncosok rendelkezésére állni, az épület mögött pedig, ahol régebb a vetítôház volt, helyet kapnak az irodák.
– Pályáztak minderre?
– A megyei tanács és személyesen Lokodi Edit elnök asszony rengeteget segített, úgy láttam, szívügyüknek tekintik az együttes sorsát. A tanácson keresztül sikerült finanszírozni a munkálatokat és felszereléseket.
– Mikor lesz az elsô elôadás?
– Március végén-április elején felavatjuk a székházat. Akkor, az avatóünnepség után.
A nemrégiben Farkas Gyula-emlékéremmel kitüntetett Bandi Árpád matematikus Kolozsváron járva megkérdezett egy tekintélyes idôs házaspárt, néhány egyetemistát, mondanák meg, hol született Bolyai János? A válaszok meglepôek voltak: "Marosvásárhelyen" avagy "nem tudom". A kérdéseket pontosan a Bolyai János szülôháza elôtt fogalmazta meg, a téves válaszokból levonta a következtetést: többet kell beszélni a mi nagyjainkról. "Marosvásárhelyen, a Bolyaiak városában több szó esik a Bolyaiakról, de még itt is sokan vannak, akik nem ismerik a Köteles Sámuel utca 5. szám alatti épület történetét, vagy közömbösen járnak a Kultúrpalota elôtt, ahol Kallos Ede szobrászmûvész több neves magyar hírességet formált kôbe és rézbe." E szavakkal Bandi Árpád az ezelôtt 232 évvel, 1775. február 9-én, a Szeben megyei Bólya helységben született Bólyai Bolyai Farkas haladó gondolkodó, nagy matematikusra, Vásárhely büszkeségére szándékozik emlékezni.
Az e-mail az electronic mail angol kifejezés rövidítése, jelentése: elektronikus levél. A magyar nyelvben szintén az e-mail forma terjedt el, nem használjuk a fordítást, hiszen ma már nevetséges lenne e-levelet küldeni. Az e-mail (ejtsd: í-mél) szó még nem honosodott meg annyira a nyelvünkben, hogy ezt magyaros helyesírással is érzékeltessük. Tehát idegen szónak tekinthetô, amelyet azonban egyre gyakrabban és egyre szélesebb körben használunk.
Kimondani nem is nehéz, de hogyan írjuk? Az idegen írásmódú szavakhoz, nevekhez általában úgy kapcsoljuk a toldalékokat, mint a magyar szavakhoz és nevekhez, tehát kötôjel nélkül, például internetezés, fájlok stb. (Természetesen kivételek is vannak, és hogy az Internet körében maradjak, például homepage-et [hómpédzset]. Itt azért szükséges a kötôjel, mert a leírt szóalak végén egy néma betû van, amit beszédben nem ejtünk.). A toldalékokat közvetlenül az e-mail szóhoz kapcsoljuk, például: e-mailt [í-mélt], e-mailek [í- mélek] e-mailezik [í-mélezik], e-mailje [í- mélje], e-mailen [í-mélen] stb. Amint látjuk, a toldalékok hangrendje a kiejtést követi, ahhoz igazodik. Összetételekben sem írunk kötôjelet, hanem külön írjuk a szavakat: e-mail cím, e-mail kapcsolat stb. Nem létezik viszont az e-mail levél szókapcsolat, mert a két szó ugyanazt jelenti.
Próbálkoztak már magyar nevekkel is: villámposta, drótposta, e-posta, drótlevél, de nem váltak be. Nevezik még zománcnak vagy emilnek.
Olasz rosszallás a nyílt levél miatt
Tiltakozott az olasz külügyminiszter hat szövetséges országnál, mert azok nagykövetei brit kezdeményezésre nyílt levélben szólították fel Olaszországot, hogy radikális baloldali pártjainak ellenkezô irányú követelései ellenére folytassa katonai szerepvállalását az afganisztáni rendteremtésben.
A minisztérium közleménye szerint Massimo D’Alema tárcavezetô a hat kollégájának elküldött tiltakozólevelében "meglepetésének és rosszallásának" ad hangot a La Repubblica címû liberális olasz lapban szombaton megjelent nyílt levél kapcsán, amelyet az amerikai, a brit, az ausztrál, a kanadai, a holland és a román nagykövet írt alá. A külügyminiszter szerint a nagykövetek levele az olasz belügyekbe való illetéktelen külsô beavatkozásként értelmezhetô egy olyan kérdésben, amelyben kizárólag az olasz kormány és az olasz parlament hivatott dönteni.
Az "egység megôrzését" és "az afganisztáni biztonság garantálásával kapcsolatos felelôsség megosztását" sürgetô nyílt levél érzékenyen érintette az olasz kormánykoalíciót, amelyen belül éles viták folynak a külföldi katonai szerepvállalásokat illetôen.
Calin Popescu Tariceanu román kormányfô Romano Prodi olasz miniszterelnöknek küldött üzenetében fejezte ki sajnálkozását "a helyzet miatt, amely annak nyomán alakult ki, hogy Románia római nagykövete, Cristian Colteanu aláírta a La Repubblicában megjelent levelet". Egy bukaresti közlemény szerint Tariceanu a román kormány "teljes barátságáról" biztosította olasz kollégáját "a kétoldalú partnerség szellemében". A közlemény szerint a miniszterelnök felkérte a külügyminisztériumot, hogy vizsgálja ki a római román nagykövet diplomáciai kapcsolatokban szokatlan "személyes kezdeményezésének körülményeit".
Tariceanu már elôzôleg jelezte, hogy a román kormány, illetve a román külügyminisztérium nem hagyta jóvá az ország nagykövetének ilyetén lépését. A miniszterelnök elismerte: valóban "nagyon szokatlan" lépés egy nagykövet részérôl, ha nyilvánosan tanácsokat ad annak az államnak, ahol akkreditálták, hogy az adott állam mit tegyen. Hozzátette: nem a tanács tartalmáról beszél, hanem arról, hogy egy ilyen felhívást diplomáciai csatornákon kellett volna eljuttatni az olasz kormányhoz, nem pedig a sajtó útján.
Az Orosházi Határôr-igazgatóság személyi állománya és mûszaki infrastruktúrája felkészült arra, hogy a schengeni rendszert bevezessék a hozzájuk tartozó több mint 280 kilométeres határszakaszon – közölte egy sajtótájékoztatón az igazgatóság vezetôje szerdán Orosházán.
Az unió értékelô bizottsága az elmúlt esztendôben ellenôrzést végzett a nagylaki és a biharkeresztesi átkelôhelyeken, és a felkészülésüket példaértékûnek minôsítette – tájékoztatott Dávid Károly dandártábornok.
A vezetô értékelve az elmúlt esztendô munkáját elmondta, hogy a nehéz költségvetési körülmények ellenére sikeres évet tudhatnak magukénak. Az igazgató emlékeztetett arra, hogy január elsejére, Romániai uniós csatlakozásának idôpontjára zökkenômentesen álltak át az úgynevezett egyvonalas határellenôrzésre a határátkelôhelyeken.
A szomszédos ország uniós csatlakozásának várható hatásairól szólva kiemelte, hogy jelentôs mértékben csökkenni fog a migrációs jellegû események száma, hiszen az elmúlt esztendôben az ilyen jellegû jogsértések 90 százalékát román állampolgárok követték el.
A sajtótájékoztatón a schengeni felkészülésrôl szólt Samu István vezérôrnagy, a határôrség rendészeti fôigazgatója. Mint mondta, várhatóan az idei esztendô áprilisában telepítik Magyarországra az ellenôrzési rendszerhez kapcsolódó informatikát.
Ezt követôen megkezdôdhetnek a tesztelések, és számításai szerint egy szeptemberi ellenôrzést követôen októberben dönthet a rendszer bevezetésérôl Brüsszel. Mint hozzátette: ebben az esetben a személyforgalomban december elsejétôl, a légi forgalomban pedig 2008 március elsejétôl mûködhet a rendszer.
Az Európai Bizottság tanulmányozza a magyar kormánytól a kordonbontással kapcsolatban Franco Frattini jogi és igazságügyi biztoshoz intézett levelet, de még nem értékelte – idézte a biztos egyik friss nyilatkozatát Kovács László, a testület magyar tagja keddi brüsszeli sajtótájékoztatóján, újságírói kérdésre válaszolva.
Hozzátette, hogy ô maga nem beszélt a témáról olasz kollégájával.
Elküldték Frattininak a "Gönczöl- bizottság" ôszi eseményekkel foglalkozó jelentését is, amely most került nyilvánosságra – erôsítette Kovács László, emlékeztetve arra, hogy a jogi biztos korábban az mondta, semmilyen megkeresésnek nem tesz eleget, amíg meg nem kapja a hivatalos jelentést a kormánytól.
Emlékeztetett arra is, hogy Petrétei József igazságügyi miniszter Frattini mellett Hans-Gert Pöttering európai parlamenti elnökhöz és az uniós bel- és igazságügy-miniszterek tanácsát e félévben elnöklô német Wolfgang Schäubléhoz is Frattiniéval megegyezô tartalmú levelet intézett.
Lemondott hivataláról szerdán Ludwik Dorn lengyel belügyminiszter, Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök pedig jelezte, hogy kormányának átalakítására készül; a belügyminiszter a kormányfôvel kialakult véleménykülönbséggel indokolta lemondását.
A kormányátalakítás tervérôl Jan Dziedziczak kormányszóvivô tájékoztatott. Közölte, hogy Dorn (aki egyike a Kaczynski testvérek leghûségesebb híveinek) megtartja kormányfô- helyettesi tisztségét. A vezetô kormánypárthoz, a Jog és Igazságossághoz (PiS) tartozó Dorn lemondásának okát nem közölték. Vannak olyan feltételezések, hogy valamilyen különleges feladatot kap az új kormányban, nem megerôsített hírek szerint tárca nélküli miniszter lesz. Maga Dorn szerda déltájban tartott sajtóértekezletén a miniszterelnökkel kialakult véleménykülönbséggel indokolta lemondását. Mint mondta, Kaczynski január végén olyan intézkedések meghozatalát sürgette tôle, amelyeket ô, Dorn nem tartott helyénvalónak, és értük nem akart felelôsséget vállalni. Ezért nem látott más kiutat, mint a lemondást. Nem részletezte, hogy pontosan mi volt a véleménykülönbség oka, de hangsúlyozta, hogy nézete szerint Jaroslaw Kaczynski a legjobb lengyel miniszterelnök a rendszerváltozás, 1989 óta. Megerôsítette, hogy továbbra is miniszterelnök- helyettes marad.
Przemyslaw Gosiewski, a kabinet munkáját összehangoló állandó bizottság elnöke azt mondta, hogy a miniszterelnök még a nap folyamán közzéteszi az új kormány összetételét, de arról nem szólt, hogy mely miniszterek veszítik el tárcájukat.
A mértékadó konzervatív amerikai lap úgy ítéli meg, hogy a világszervezet klímaváltozással foglalkozó kormányközi bizottságának jelentése nem szolgál elegendô alappal a globális energiafelhasználás forradalmához. Az üvegházhatást kiváltó gázoknak szerepük "lehet" a felmelegedésben, de nincsenek megdönthetetlen bizonyítékok arra, hogy az elmúlt fél évszázadban tapasztalt felmelegedést "90 százalékos bizonyossággal" az emberi tevékenység, a fosszilis energiahordozók elégetése okozta.
Az újság szerint a jelentést többek között olyan kormányok szakértôi készítették el, amelyek a széndioxid- kibocsátás korlátozását a klímaváltozási félelmekkel igazolják. A kétkedô tudósokat rendre kizárták a testület munkájából. Így történt ez például Paul Reiterrel is, a Pasteur Intézet malária-szakértôjével, aki szerint a globális felmelegedésnek nincs különösebb hatása a betegség terjedésére.
A The Wall Street Journal szerint az ENSZ által sürgetett hirtelen energiapolitikai váltásnak súlyosabb következményei volnának, mint magának a klímaváltozásnak. A tengerszint növekedése mellett más olyan sürgetô problémákkal is foglalkozni kell, mint az AIDS, a malária vagy a tiszta ivóvíz kérdése.
"Nehéz tisztán látni, amikor mindenki az apokalipszist vetíti elôre, de ez még egy ok arra, hogy az ember higgadt maradjon és a valódi tudományra fordítsa figyelmét" – fogalmazott a konzervatív újság szerkesztôségi cikkében.
A liberális hangvételû The Washington Post ugyancsak hétfôi szerkesztôségi cikkében foglalkozott a klímaváltozás kérdésével. A New York-i konzervatív lappal szemben viszont úgy foglalt állást, hogy a jelentést olyan sok tudós és szervezet írta alá, hogy annak tartalma lényegében támadhatatlan. Még George Bush amerikai elnök is elfogadta a jelentést, ami az újság szerint különösen aggasztóvá teszi azt, hogy a Fehér Ház továbbra sem kezeli kiemelt kérdésként a globális felmelegedés problémáját.
Az európai integráció elsô éve Romániában nem a pénzalapok megszerzésének, illetve a reformok folytatásának, inkább a politikai vendetta évének nevezhetô. Ez pedig szankciókat, büntetéseket vonhat maga után mind az Európai Bizottság, mind az Európa Tanács részérôl. A Pro Európa Liga aggódik a kialakult belpolitikai helyzet miatt, nyilatkozta Smaranda Enache, a szervezet társelnöke.
Az elnök asszony kijelentette, a PEL fenntartásokkal bár (a 131-es sürgôsségi kormányrendelet, illetve a Feddhetetlenségi Ügynökség miatt), de támogatja Monica Macovei igazságügyminisztert.
A referendumtörvényt, jelentette ki, politikai konszenzus alapján kellett volna meghozni, nem konjunkturális alapon. A régi változatot (amely szerint az államfô felfüggesztéséhez a választási névjegyzéken szereplô polgárok többségi szavazata szükséges) a PSD hozta meg, hogy kivédje Iliescu menesztésének a lehetôségét, most pedig, "játék közben változtatják meg a játékszabályokat", mintha kétféle elnök lenne. Egy, aki az elsô fordulóban gyôz, egy, aki a másodikban nyeri el a szavazatok többségét. Ezt diszkriminációnak minôsítette.
Racionálisnak ítélte meg, hogy az államelnök felfüggesztésérôl a szavazáson résztvevôk fele plusz egy szavazata döntsön, mert ez azt jelenti, hogy a szavazók tudatosan mondtak igent vagy nemet. Aki meg otthon maradt, az nem akart véleményt mondani, így azokat nem lehet besorolni a szavazók közé.
Smaranda Enache nem ért egyet az értelmiségiek levelével, mert, mint mondta, az értelmiségnek nem kellene egyértelmûen elköteleznie magát egyetlen politikus mellett, ugyanakkor azzal sem ért egyet, hogy Basescu nélkül megbukott volna a kommunizmus elleni harc. Marisu Oprea és Stejarel Olaru nevét említette, akik nem az elnökhöz, hanem a kormányfôhöz állnak közel. Ezenkívül az elnök nem vett részt sem a ’89-es forradalomban, nem volt ott sem az Egyetem téren. "Ha a kedélyek nyugtatása és az integrációs követelmények betartása lett volna a levél címe, aláírtam volna" – mondta a PEL elnöke.
A szervezet vezetôi aggodalmuknak adtak hangot a titkosszolgálatok politikai befolyás alá helyezése miatt. Véleményük szerint káros, hogy a Román Hírszerzô Szolgálat (SRI) igazgatója elkötelezett politikus, annál inkább, mivel a CNSAS felé küldendô dossziék az ô kezén mennek át... A Legfelsôbb Védelmi Tanács (CSAT), jelentette ki Smaranda Enache "a volt rendszer egy maradványa", amikor az elnök kezében összpontosult minden hatalom, ezért meg kellene szüntetni. Felhívta a figyelmet, hogy a SIE (Külügyi Hírszerzô Szolgálat) vezetôje az államfô legbefolyásosabb tanácsadója, ami az érdekkonfliktus nyomán veszélyes lehet a demokráciára. Az iraki "kém" sztoriról azt mondta: nagyköveti tapasztalataiból tudja, hogy az állam felelôssége minden körülmények között megvédeni az állampolgárait a konzulátusi szolgálatokon keresztül. Ezek tartják a kapcsolatot a külügyminisztériummal, így indul be a mechanizmus. A két, Irakban kémkedés gyanúja miatt letartóztatott román állampolgár esetében azonban nincs világos jelentés, ködösek az intézkedésekrôl szóló nyilatkozatok. Az egész arra utal, hogy a romániai intézmények a rendszerváltás óta "filhallásra" mûködnek.
Adrian Gâncean, az egyik Irakban letartóztatott román munkás szerdán a Mediafax tudósítójának elmondta, szándékában áll beperelni a romániai céget, amelynek közvetítésével Irakba ment dolgozni, mivel a cég nem világosította fel, hogy mit nem szabad tennie az amerikai katonai bázison.
A maroshévízi otthonába hazatért férfi elmondta, bánja, hogy fotókat készített a katonai bázison, és sajnálja, hogy Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszternek meg kellett válnia tisztségétôl a kialakult helyzet miatt.
"Sem a romániai cégnél, sem a katonai bázison nem világosított fel senki, hogy mit szabad, és mit nem szabad csinálnom" – mondta Gâncean.
Gâncean ugyanakkor csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy egyes újságírók kémnek minôsítették, hozzátette, el akarja felejteni a rémálmot, amin keresztülment.
"Nem érzem jól magam. Bánom, hogy nem álltam szóba a sajtóval hazaérkezésemkor, és zavar, hogy olyan információk jelentek meg a sajtóban, hogy kémkedtem volna. Nem akarok megvádolni minden újságírót, de egy részük nagyon túlzott. Ha az amerikaiak tényleg azt hitték volna, hogy kém vagyok, ma nem lettem volna Romániában" – mondta Adrian Gâncean.
Elmondta még, hogy kihallgatták, de nem közölték vele a vádakat, és nem magyarázták meg neki, hogy miért tartóztatták le. Csak a kezébe adtak egy arab nyelven írt dokumentumot, de amikor angol fordítást kért errôl, nem adtak neki. Gâncean elmondta, fogva tartása idején kérte, állítsanak a rendelkezésére egy ügyvédet vagy tanácsadót, de visszautasították kérelmét, sôt egy idô után már a konzulnak is megtiltották, hogy látogassa ôket.
Adrian Gâncean keddrôl szerdára virradó éjszaka ért haza Maroshévízre vonattal, azt követôen, hogy társával, Nelu Iliével együtt a Romavia társaság repülôjével az országba érkezett kedd este.
A maroshévízi Adrian Gâncean asztalos (39) és a galaci Nelu Ilie villanyszerelô (41) egy amerikai cégnek dolgoztak Irakban, amelynek az Egyesült Államok hadseregével volt szerzôdése. A két román állampolgár egy amerikai katonai bázis területén lévô gyárban dolgozott. Három hónappal ezelôtt a Nemzetközi Erôk Koalíciójának katonái letartóztatták ôket, mivel engedély nélkül fotókat készítettek és filmeztek a katonai bázison.
Egyeztetô értekezleten tisztázta a félreértéseket a magyar vámhatóság a román nagykövetség és a román fuvarozók érdekképviseletének illetékeseivel azzal kapcsolatban, hogy a magyar-román határon a vám- és a jövedéki vizsgálat elkülönül egymástól. Errôl Gál J. Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára beszélt a szerdai kormányszóvivôi tájékoztatón.
Elmondta: az egyeztetésre azért volt szükség, mert sajtóhírek szerint a Romániából Magyarországra érkezôk túl szigorúnak találták az ellenôrzéseket.
Gál J. Zoltán szerint tisztázták, hogy a határállomásokon januártól, mint uniós belsô határon, nincs vámellenôrzés, jövedéki ellenôrzés azonban továbbra is van, és szúrópróbaszerûen állategészségügyi vizsgálatok is elôfordulhatnak.
Az államtitkár felidézte, hogy Románia az uniós csatlakozáskor garanciát vállalt arra, hogy élô sertés, nyers sertéshús és sertéshús-készítmény nem kerül be az Európai Unióba, így ilyet a magyar határon sem lehet áthozni.
Kitért arra, hogy behozatali korlátozás van a dohánytermékekre is, Romániából és Bulgáriából kétszáz darab cigarettánál többet csak úgy lehet behozni, ha adót fizetnek utána.
Megjegyezte: a kereskedelmi áruk szabad forgalomba bocsátása érdekében a magyar–román határszakaszon három vámkezelôhely létesült: Nagylakon, Ártándon és Gyulán.
– Azt tapasztaljuk, hogy vidéken kevés fiatal vállal közéleti szerepet, nem vesz részt az RMDSZ szervezeti életében, többek között ezért indítottuk el a jó tanácsosi mozgalmat, ami tulajdonképpen fiataloknak szánt képzéssorozat – mondta Csép Éva Andrea, az RMDSZ Maros megyei szervezetének ügyvezetô elnöke.
A 2004-es helyhatósági választásokat követôen megyénkben 560 önkormányzati képviselôje lett az RMDSZ-nek, ezek közül mintegy 150-en 35 évnél fiatalabbak. Sokan önkormányzati tapasztalatok nélkül kezdték el munkájukat a tanácsokban, ezért is gondoltunk arra, hogy segítsük ôket, legyenek jó tanácsosok – részletezte az ügyvezetô elnök.
A jó tanácsosi mozgalom keretében 2005-ben szervezték az elsô találkozót a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban, amelyen a megyébôl mintegy 70 tanácsos vett részt. Itt körvonalazták azokat a témákat, amelyekben tanácsadást igényeltek a fiatalok. Többet szerettek volna tudni az önkormányzati törvénykezésrôl, a tervezésrôl, a pályázatírásról stb. A következô rendezvényt: Kommunikáció és szervezetépítés címmel 2006. március 1–2. között rendezték Szovátán. Itt a vidéki életrôl, az önkormányzatok munkájáról, kapcsolatrendszerérôl, vidékfejlesztési programokról, az Európai Unió kínálta lehetôségekrôl esett szó, de a résztvevôk magasrangú RMDSZ tisztségviselôktôl elôadásokat hallhattak a kampánykommunikációról és környezetvédelemrôl, valamint az ifjúsági programokról is. Ezen a rendezvényen a résztvevôk – mintegy 50 tanácsos – többek között elmondták, hogy vidéken nagy a szakadás a fiatalok és az idôsebbek között. A fiatalokat nem érdekli az RMDSZ szervezeti élete. Vannak ugyan ifjúsági szervezetek, de nincs közöttük kapcsolat, együttmûködés, ami által nagyobb horderejû tervek megvalósítására pályázhatnának. Így született meg az ötlet, hogy a jó tanácsosi mozgalom megerôsítéséért, valamint az ifjúsági szervezetek munkájának összehangolásáért hozzák létre a Megyei Ifjúsági Egyeztetô Tanácsot. A tanács 14 település ifjúsági szervezetének támogatásával 2006. május 19-én alakult meg. A következô tréninget 2006. december 1–3. között szintén Szovátán szervezték, ahol dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke az EU- csatlakozás kihívásairól beszélt, majd Gáspárik Attila médiáról, illetve dr. Gáspárik Ildikó az ütemtervek kidolgozásáról értekezett.
A rendezvényeket pályázati pénzekbôl finanszírozzák, ezért nem tudnak gyakrabban tréningeket szervezni. A jó tanácsosi mozgalom gyakorlati eredményeirôl az ügyvezetô elnök elmondta, hogy érzôdik egyfajta mentalitásváltás azokon a településeken, ahonnan a fiatalok részt vettek képzéseken. Kezdeményezôbbek lettek, vannak ötleteik és nemcsak az önkormányzatokat, hanem a község többi fiatalját is bevonják terveik kivitelezésébe. Például Körtvélyfáján az ifjúsági szervezet tagjai kitakarították a központban levô parkot, szüreti bált szerveztek, az idôsebbeknek csomagokat állítottak össze és vittek el karácsonykor. Kibéden a falunapok keretében külön ifjúsági rendezvényeket is tartottak, az Európai Unióról szóló ismeretterjesztô vetélkedôt is szerveztek. Koronkán átrendezték a könyvtárat, míg Gernyeszegen helyi újságot szeretnének kiadni – összegzett Csép Éva Andrea, majd hozzáfûzte, az RMDSZ elöljáróinak vidéki fórumaira is egyre több fiatal jön el, ebbôl is lászik, hogy valami megmozdult vidéken a szervezeti életben. Mi több, az idôsebb tanácsosok is igényelték a fiataloknak szervezett képzéseket, így az idén a jó tanácsosi mozgalomba a felsôbb korosztályt is bevonják.
Ünnepélyes eredményhirdetéssel, díjátadással ért véget kedden este Budapesten a 38. Magyar Filmszemle. A legrangosabb díjak új birtokosai között marosvásárhelyi alkotó is van. A legjobb dokumentumfilmnek járó díjat Kincses Réka vehette át a Balkán bajnok címû filmjéért, az erdélyi sors egyetemes érvényû bemutatásáért, melyet a családjának és politikus apjának életén keresztül ábrázol.
"Nagyon boldog vagyok és hálás ezért a díjért, nagyon fontos volt számomra a film magyarországi fogadtatása, és meglep; ennyire pozitív fogadtatásra nem számítottam" – mondta a rendezô az MTI-nek.
A Balkán bajnok címû alkotás Kincses Elôd portréja. A történet két idôsíkon fut: egyrészt 1989 végétôl a 2004-es választásokig, másrészt a 2004-es választási kampány alatt.
"A kampány zártával a gyôztesek ünnepelnek. Kincses Elôd nem ünnepel. Ô vesztes. A rendszerváltás és a választások vesztese. Erdélyi Don Quijote" – olvasható a szemle programfüzetében.
Kincses Elôd az összegzés szerint Tôkés László ügyvédjeként vált ismertté, rövid ideig vezetô szerepet töltött be a megújulni akaró romániai politikában, aztán 1990 márciusában menekülnie kellett, mert ôt okolták a marosvásárhelyi véres magyar–román összecsapásokért. "Hat évet töltött emigrációban, Magyarországon. Mire hazajött, már Erdélyben sem volt hely számára. Ötször próbált meg bejutni a parlamentbe, próbálkozását ötször megvétózták. Nem csak a románok, a magyarok is. A filmet személyes és kollektív ördögûzésnek szántam" – írta filmjérôl a rendezô.
Kincses Réka az MTI-nek nyilatkozva kiemelte, hogy az idén nagyon sok dokumentumfilm indult a szemle versenyében. Örömét fejezte ki, hogy volt néhány, tematikájában az övéhez hasonló alkotás.
"Nagyon örülök annak, hogy az emberek elkezdenek foglalkozni a saját múltjukkal, családjukkal. Ezek nagyon fontos folyamatok itt, Kelet-Európában" – tette hozzá.
Amint a hivatalos kommünikébôl értesülhetett arról a jóravaló és az itthoni boldogulását keresô dolgozva fogyasztó, több mint 7200 román állampolgár áll a konzuli figyelem középpontjában. Mármint külföldön. Hogy érthetôbbre fordítsam a szót, 7200-nál is több romániai került összeütközésbe a helyi törvényekkel Európában, és nemcsak az utóbbi idôben, feltételezem, 2006-ban és 2007 elején. A szám aggasztó, hatalmasnak tûnik, ha hozzáteszem, hogy több mint kétmillió román állampolgár keresi a légiessé vált határokon túl a korántsem légiesnek mondható kemény valutát, devizát, jól csengô pénzt, szépen suhogó euróbankót. Elôfordul, persze, aki a bankot is felkeresi, álarcban, forrasztópisztollyal vagy nehéz mackós szereléssel, lángvágóval, vídiafurdanccsal. Mások ilyen-olyan úton: csalással, szédelgéssel, leánykereskedelemmel és embercsempészettel, szélhámos trükkökkel keresik a betevôt és a ráadást. Vagy akaratán és nyelvtudásán kívül kerül kutyaszorítóba az államunk polgára, okoz közlekedési balesetet, válik maga is áldozattá.
Minderre annak kapcsán derítettek fényt a lapok némely külügyminisztériumi forrásokra hivatkozva, hogy két szerencsétlen vendégmunkás Irakban (köztük az egyik bár maroshévízi, de városunkban született), kettô darab palimadár fennakadt az amerikaiak nem viccelhetnékjén, miközben állítólag szuvenírként katonai bázisok elôtt csattogtatták vadonatúj Ljubityel márkájú vagy Kijev névre kerregô digitálisukat bájos nemtörôdömséggel.
Hát, feleim, a romániai ember külföldön azért kerül bajba, mert itthon se nagyon törvénytisztelô. De odakünt úgy hiszi, hogy külföldisége okán a hatóságok majd kalaplevéve, remegô térddel és csókkal bocsátják útjára Róma kései leszármazottját és tisztelettel adóznak ama érdekes kelet-európai vendégmunkás törvény nem ismerete elôtt. Holott tudjuk, a törvény tisztelete annak ismerését jelenti, s aki azokat nem ismeri – bárhol is éljen – csak magára vethet, ha bajba kerül. Na meg a román konzuli jószolgálatra, ha egyáltalán eljutnak a konzuli hivatalokhoz, ha beengedik ôket, ha szóba állnak velük, ha komolyan veszik a kétségbeesett emberek rimánkodását, bejelentését. Túl sok a ha.
A külföldre utazó munkavállalók bizonyára aláírnak valami kötelezvényt, de ki a franc olvassa el, ha az húsz sornál hosszabb, ráadásul apró betûkkel van írva. A romániai gyakorlatban még a gyógyszerek esetében is így van: a szokott figyelmeztetést a tévék értelmetlen sebességgel hadarják el. Más szóval ez a hirdetôi/gyártói/forgalmazói magatartás, felelôsségvállalás csak egyféleképpen értelmezhetô: a kötelezôn túl messze magasról tojnak a következményekre és az állampolgárnak is ezt közvetítik, minden szégyenérzetet félretolva.
Na de van elegendô idegnyugtató a diplomáciai kar zsebében? Legalább 7200 adag naponta?
Úgy ír könyvet, ahogy más lélegzik, beszél, szeretkezik, gyermeket nemz, vagy uram bocsá': lop. Munkái a hétköznapi szenzáció vonalán dangubáznak, azon a hullámon lovagol, amelyiken én is, te is szeretnél szörfözni, neki bejön, mert ügyes, merész, vállalja a kockázatot, te pedig, a kisembör, a kvázigyáva, majomnyúlvány: bámulsz, mint a moziban, Ô meg sztárrá nô a szemedben, hiszen olyasmire vállalkozik, ami számodra távoli álom.
Könyveit mûveknek nevezi, ért a reklámhoz, a píárhoz, színes lapok garmadáját küldi szerteszét, könyvborítók sokasága, "XY eddig megjelent mûvei" cím alatt, harmincon felül járnak, és – fogózz! – "jelenleg van 15 könyvem kiadatlan, dolgozom 50 máson. Közben tanulom az arab nyelvet. Döcög. Kibéden Ráduly János kollégánk megjelentette a 40. könyvét."
Szóval innen (is) fúj az Ön szele és burdija, Edgár úr. Atyánkfia a világcsavargásban. Zágoni Attila paródiája jut eszembe Magyari Lajos Kôrösi Csoma-poémájáról, az orosz változat: "Tü cselovék étüj plányétü, kudá igyós, maradj zgyész..." – a vége pedig ilyesmi, hogy franckarika beléd, aki "kák szekújszkij, feszt csak mensz"... Az e hangokra tessék két pontot képzelni, háromszéki rövid zárt e-k, azoktól oly zamatos, olyan élô Mikes ma is pompás nyelve!
Edgár barátunk kiszúrta magának a "török" örmény földet. – Voltam Törökországban – írja – 300 dollárral (ennyivel eresztette el magát hazulról, sz. m.), majdnem éhen haltam. De van 6000 fényképem, gazdag dokumentációm, és egy vastag útleírásom. Most szerkesztik és tördelik. Márc. 1-jén indulok Szíriába, Deir es Zarba. Immár egyedül." (Törökországi útjára Fórika Endre informatikus kísérte el, sz.m.) "Szeptemberre van kitûzve egy új út. Vagyis irány – Irán!"
Nem bánt soha senkit, ôt magát annál inkább próbálják ellehetetleníteni. Kitér a támadások elôl, amíg lehet. "Az Ararát (Katona Zoltán cikkébôl), az örmények szent hegye: Törökországban van. Jerevánból, Örményország fôvárosából látható, de az örmények nem mehetnek fel rá. Mintha a székelyek nem mehetnének fel a Hargitára..."
Kedves Edgár! Mi, szerkesztôk és olvasók, egyként szurkolunk neked, merész vállalkozásaidhoz. Akkor is, ha azok afféle acion gratuite-oknak tûnnek. Gondolj bele: Kôrösi Csoma a magyarok testvéreit kereste, s kései "utódja", a sajnálatosan korán eltrappolt Jakabos Ödön is elszánt magyarkutató volt. Fiatal élete ment rá kalandos vágyaira.
Te meg csak úgy, rokonszenves semmit-rakétázva: "mensz" ide-oda, "kák szekújszkij...". Ha minden kordon utadat állja: mi még itt vagyunk.
Hogy veled menjünk. A Hargitára.
A Gruppen Hecc társulat hetek óta pótszékes elôadásokon mutatja be EUkúrtuk címû szilveszteri kabaré- elôadását. A szövegíró és rendezô Nagy István színmûvészt kérdeztük a politikai kabaré, vagy ahogy ô nevezte, a polka sikerének titkáról.
– Hány éve polkáztok?
– Tizenhat esztendeje. Az elsô megnyilvánulásunk Gáspárik Attilával közösen 1991-ben volt a bukaresti televízió magyar adásában, Schneider Tibor felkérésére. Akkor született meg a mi kabarénk két ôstípusa: a Pityu és a botcsinálta politikus, akik kisebb-nagyobb kihagyásokkal vissza-visszatértek különbözô elôadásainkban. Ezt követte ’91-ben az elsô szilveszteri rádiókabaré- felvétel, amit Jászberényi Emesének köszönhetünk. Rádióparódiákkal rukkoltunk elô, és akkor állt össze tulajdonképpen a csapat magja. Nem a mai felállásban, de az alapemberek – Szélyes Ferenc, Biluska Annamária, Hunyadi László, Gáspárik és én, késôbb Kilyén László. Egy nyugati turné után jöttek a lányok a csapatba, így egészültünk ki a mostani szereplôkkel: Fodor Piroska, Fülöp Bea, Somody Hajnal és legutóbb Henn János.
– A nyugatot említve a külföldi portyázásaitok jutnak eszünkbe.
– Elég sok helyen jártunk. A célpont Bécs volt. Egy színész barátunk, Székely Szabó Zoltán, aki oda telepedett ki a nyolcvanas években, hívott meg elôször. Egyébként szombaton ismét Bécsben lépünk fel. De voltunk Svájcban, Németországban, Svédországban, Norvégiában, illetve a régi Csehszlovákiában is, még a felbomlása elôtt. Gáspárik Attilával, Fodor Piroskával és Szélyes Sanyi bácsival ’95-ben sikerült eljutnunk Kanadába egy négyhetes turnéra. Hat nagyvárosban léptünk fel az ottani magyarok elôtt. Nekem szerencsém volt egy New York-i meghívással is az ottani magyar szervezet bálján részt venni. De a törzshelyünk Erdély. Városok, falvak.
– Talán nem véletlen, hogy ’91-ben indultatok. Volt kitôl tanulni?
– Az egész ott kezdôdött el, hogy a kilencven márciusa, illetve a forradalom körülötti nagy tenni akarásban mi is valamiképpen hallatni akartuk a szavunk. Akkoriban egy garzonban laktunk Gáspárikkal, akkor utalták ki nekünk a színháztól. Nekem volt rádióm, Gáspinak volt tévéje, vagy fordítva. És rohangásztunk egymáshoz a hírekkel. Elkezdtük lejegyezni ezeket a sztorikat, illetve úgy spontán magunk kezdtünk humorizálni erre a témára. Amikor felkértek a tévé- illetve rádiószerepléshez, volt amihez nyúlni. Ezeket az ötleteket dolgoztuk át. De nyilván senki sem találja fel magától a spanyolviaszt. Voltak kabaréélményeink, akár Hofit, akár az akkoriban divatos Nádas–Markos duót említve. Egy idôben ránk is ragasztották, hogy Gáspárikkal ketten mi vagyunk az erdélyi Nádas–Markos páros. Nem kopíroztuk ôket, hanem egy idô után a saját utunkat jártuk és járjuk most. A szerzôk mi magunk voltunk Gáspárik Attilával ketten, amíg ô ’94-ben, ha jól emlékszem, el nem hagyta a csapatot és aztán rá tíz évre visszatért.
– Hát akkor lássuk, mibôl ihletôdött a legutóbbi elôadásotok, az EUkúrtuk. A feldolgozott témákat látva az volt az érzésem, hogy a sajtóból éltek. Az érdekes számotokra, amit a nálunk is fogható anyaországi tévécsatornák ránk zúdítanak.
– Ez természetszerû dolog, mivel a kabaré mint mûfaj egy görbe tükör. Nyilvánvalóan a közönségünk azt várja el tôlünk. Hogy ami év közben, vagy fôleg az év vége felé történik, azt lereagáljuk. Decemberben már senki nem emlékszik, hogy mi volt tavasszal vagy a nyár elején, hanem az utolsó egy-két hónap eseményeibe kell kapaszkodni.
– Az elôadásotok hiányérzetet keltett. Amíg a kilencvenes években itthoni témákat dolgoztatok fel, most a magyarországi eseményekre helyeztétek a hangsúlyt. Miért?
– Az október 23-i események, illetve a balatonôszödi beszéd nyilvánosságra jutása olyan erôteljes téma volt, amit nem lehetett és nem szabadott figyelmen kívül hagyni. Ráadásul annyira kínálkozott is mint kabarétéma, mivel szinte önmaga paródiája volt mindaz, ami történt. A verekedéseket és a sérüléseket leszámítva. Tulajdonképpen a mûsorunkban két jelenet kivételével a többi hazai indíttatású téma volt. Nyilván közrejátszik az a tény, hogy a magyarországi televíziók foghatók és nagyon sokan ott dolgoznak, vagy a rokonaik élnek ott. Ezért nem tudatos, de nem is véletlen, hogy áttevôdik a hangsúly. De nem akarunk a hazai témákról lemondani, hisz ebben élünk.
– Ezt jelenítette meg a hagyományos falugyûlés epizód. Ugyanakkor az egyik legsikeresebb jelenet, a Gyurcsány naplója bizonyítja, mennyire megnôtt az ingerküszöb. Az elmúlt évekhez képest sokkal alpáribb, vulgárisabb szintet ért el. Ez nem árt a polkának?
– Az öncélú vulgaritásnak én sem vagyok a barátja. Itt elkerülhetetlen volt, hiszen azt a vulgáris közbeszédet parodizáltuk, amelyet egy miniszterelnök produkált. Mi gyakorlatilag az ô kifejezéseit használtuk más kontextusban. Meg kell dicsérnem társszerzômet, Molnár Tibort ezért a jelenetért.
– Egy profi társulatról van szó. Bizonyítottátok színpadi mozgásban, énektudásban, hogy birtokoljátok a mûfajhoz szükséges kvalitásokat. Ezért egy nagy hiányérzetünk van. Évente 30-40 alkalommal szerepeltek különbözô helyszíneken. Ideje lenne már helyet találni egy állandó kabarétársulatnak itt, Marosvásárhelyen.
– Ez a gondolat felvetôdött bennünk is. Ennek vannak objektív és sajnos szubjektív akadályai is. A kezdetekkor az elsô színpadi szerepléseinket az RMDSZ megyei szervezete támogatta. Emlékszem azokra az idôkre, amikor az RMDSZ-irodában sorban álltak a vidékiek, húszasával, harmincasával vásárolták a jegyeket. Ez szándékosan azt a célt szolgálta, hogy a márciusi események után az embereknek a közhangulatát valamivel feldobjuk. Ezt a hôskorszakot leszámítva a hivatalosságok elhidegültek irányunkban, egészen odáig elmenôen, hogy amikor igazgatóváltás volt a Tompa Miklós Társulatnál, az új igazgató megpróbálta ellehetetleníteni a tevékenységünket. A színház programálását úgy oldotta meg, hogy ne tudjunk elôadást tartani. Ahogy Magyarországon megoldható, hogy a színészek több helyt lépnek fel, itt is megoldható lenne. Én remélem, hogy eljön ez a paradicsomi állapot is, és a színházzal közösen tudunk mûködni.
– A pótszékes kultúrpalotai elôadásokat látva lemérhetô, hogy a kabaré a színház által elérhetetlen tömegeket mozgatott meg.
– Egy idôben Kovács Leventének volt egy olyan ötlete, hogy farsangi idôszakban kabaréévadot kellene nyitni – történetesen éppen színházban – ahol egy-két héten keresztül fellépne minden kabarét vagy vidám mûfajt játszó társulat a városból, esetleg meg lehetne hívni a többi városból vagy külföldrôl. Szívesen lennénk partnerek a színházzal egy ilyen profi körülmények között megrendezett humorfesztivál létrehozásában.
A nagysármási tanács nem kis vitát követôen múlt heti ülésén jóváhagyta a város idei költségvetését. A tavalyhoz képest mintegy 1,5 millió lejjel nôtt büdzsé azonban idén is csak a legszükségesebbre elégséges, a város vezetôi a legfontosabb beruházások megvalósításához pályázati úton remélnek pénzhez jutni. Sallai Imre alpolgármesterrel a "mire jut pénz és mire nem" kérdéskört feszegettük.
– A tanácsülést, amelynek napirendjén a költségvetés elfogadása szerepelt, az RMDSZ- és a PNL-képviselôk egyeztetése elôzte meg, még így is vitára került sor a plénumban. A tavalyihoz képest a megnövekedett földadó és az engedélyezési illetékek miatt 1,5 millió lejjel nôtt ugyan a költségvetés, elérve az 5,7 milliót, ám ez is kevés. Az összegbôl 2,4 millió a tanügynek jut, 480 ezer lejt a 416-os törvény alapján utalunk ki szociális juttatásként, 200 ezer lejt különítettünk el a 150 férôhelyes sportcsarnok felépítésére (1-2 héten belül hozzáfognak az építéshez), ugyanennyit a csatornázási munkálatok megkezdésére, megvalósíthatósági tanulmányok elkészítésére, illetve útjavításra, 130 ezer lejt a közvilágítási hálózat korszerûsítésére. A tervek között szerepel egy köztisztasági szolgáltató létrehozása, erre 25 ezer lejt 45 ezer lejt a parkok szépítésére szánnak. A kórháznak egyelôre 5 ezer lejt szavazott meg a testület, ez az összeg a költségvetés kiigazításakor várhatóan növekszik.
– Mi a helyzet a családorvosi rendelôk eladásával, a tömbházak szigetelésével illetve a hulladéktároló telep létrehozására megpályázott pénzzel?
– Az orvosi rendelôk eladásából számítunk bevételre. Négy családorvosi rendelôrôl van szó, amelyek esetében az indulási ár négyzetméterenként 30 euró. A családorvosok meg szeretnék vásárolni e rendelôket, azonban a fogászatra illetve a laboratóriumra árverést szervezünk, mivel az orvos nyugdíjba vonult. Ami a tömbházak szigetelését illeti, tíz tömbház esetében készült el a hôenergetikai tanulmány, a lakosok önrésze garzonlakás esetén mintegy 400, kétszobás lakás esetén 600, háromszobás lakás esetében 700 euróra tehetô. A következô lépés: a tulajdonosi társulásoknak gyûlést kell összehívniuk. Bizonyára nem lesz mindenkinek pénze kifizetni az önrészt, és sajnos még nem találtunk megoldást erre az esetre. A hulladéktároló telep létrehozására benyújtott pályázattal kapcsolatban még nem kaptunk választ, nem tudjuk, mi lett a sorsa.
– A költségvetésben szereplô összegbôl egyértelmû, hogy nem jut nagyobb beruházásokra.
– Pályázatokkal próbálunk európai uniós összegeket lehívni. Vízbevezetésre 4 millió, útjavításra szintén 4 millió lejes pályázatot nyújtottunk be, amelyikrôl már biztosan tudjuk, hogy megnyertük, a csatornázásra készült pályázat, a 7-es kormányrendelet alapján, ami 4 millió lejt jelent a városnak. Jelenleg 1,2 kilométeres csatornahálózat van Nagysármáson 480 fogyasztó csatlakozásával, amit megközelítôleg 10 kilométeresre bôvítünk, közel 2000 fogyasztó részére. Egy 1 millió lej értékû pályázat a Nagysármás–Lárga közötti útszakasz felújítására vonatkozik. Remélhetôleg egy üzemanyagtöltô állomás megépítése is megvalósul. Mintegy ezer gépkocsi van Nagysármáson, nagyszámú mezôgazdasági gép, de benzinkút legközelebb 6 kilométerre található, Kissármáson.
– Mirôl vitatkoztak olyan hevesen a plénumban?
– A pénzt a tanácsosok többsége az utak javítására szerette volna fordítani. Az iskola 720 ezer lejt kért, de csak 150 ezret kapott a tanács saját költségvetésébôl, a többi pénzt a szaktárcától utalják át, tanácsunk az, hogy próbáljanak pályázni! Az egyházak is kértek támogatást, egyenként 50 ezer lejt igényeltek, ám a tanács összesen ennyit különített el számukra.
A nagysármási kórház igazgatója, dr. Chertes Marius múlt héten írta alá a kórház és a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár közötti szerzôdést, amely alapján elszámolhatók az egészségügyi szolgáltatások. Lapunknak elmondta, hogy az igényelt összeg csupán 75 százalékát tudta kialkudni, ennek ellenére a szerzôdést alá kellett írni, ellenkezô esetben "megbénult volna" a rendszer.
A leszerzôdött összeg, bár 20 százalékkal nagyobb a tavalyinál, lényegesen kevesebb az idénre igényeltnél, elegendô lesz a kórházi szolgáltatások finanszírozására, azonban nem fedezi a járóbeteg-rendelés teljes kiadásait és a laboratóriumi valamint a radiológiai vizsgálatokra sem elégséges. "Mit tehetnék? Ennyi a pénz. A keret függvényében fizetnek majd a betegek. Valószínûleg várólisták lesznek, és akinek ez nem felel meg, saját zsebébôl kell majd kifizesse az analízisek árát" – jelentette ki dr. Chertes Marius. Az igazgató szerint a kértnél kevesebb pénz nem befolyásolja negatívan a kórház gyógyszerellátását, de a béreket sem.
Nagysármás és környéke közismerten mezôgazdasági jellegû vidék, elhelyezkedése miatt három megyébôl is érkeznek termelôk, akik a sármási piacon értékesítik termékeiket. Azaz tették eddig, hiszen a "csarnokot", ahol a juhsajtot, tejet és egyéb tejtermékeket, mézet árusítottak, bezárták. Az épületet a tanács egy kolozsvári cégnek adta ki bérbe, amely autóvillamossági kábeleket gyárt külföldi megrendelésre. A termelôk elégedetlenek, Sallai Imre alpolgármester szerint azonban hamarosan találnak megoldást. A nagyobb gond, hogy néhány hónap múlva a helybéli juhászok egyike sem árulhat majd a piacon, ha nem teljesítik az EU-s higiéniai feltételeket a termékek elôállításánál.
A Sármáson árusított juhsajtnak nagy keletje van, ízletes és olcsóbb, mint máshol. Hol árulhatják ezentúl a tejet és tejtermékeket a sármásiak, ha a tanács a számukra épített csarnokot bérbe adta egy vállalkozónak? – érdeklôdtünk Sallai Imre alpolgármesternél.
"A kábelgyártó cég 55 új munkahelyet létesített a városban. Meglehet, a cég bôvíti a termelést, ami még félszáz embernek jelent állást. Ez nagyon fontos. A juhtenyésztôk elégedetlenek, de számukra könnyûszerkezetbôl egy másik épületet készítünk majd a piac területén. Erre van pénz a költségvetésben, ahogy az idôjárás engedi, hozzáfogunk" – jelentette ki az alpolgármester. Szerinte ilyenkor amúgy sem árusítanak sajtot, hanem majd május elejétôl kezdôdôen. A juhászok amiatt is elégedetlenek, hogy a helyi tanács határozatának értelmében tilos a juhok legeltetése a földeken ebben az idôszakban, ami számos összetûzést okoz a gazdákkal. Az alpolgármester szerint nem ritka, hogy megfenyegetik, a gazdák pedig félnek szembeszállni a juhászokkal. "Éjjel is felhívnak telefonon, hogy menjek ki a mezôre, mert ott legeltetnek, de mire odaérek, hûlt helye van a nyájnak".
Sallai Imre szerint mindezek mellett a fô gondot az jelenti, hogy a környékbeli 14 juhász, akik közül némelyiknek több száz juha van, nem tett semmit annak érdekében, hogy az EU-s higiéniai normáknak megfeleljen. Márpedig ha lejár a kormány által biztosított 6 hónapos "kegyelmi" idô, és a helyzet változatlan, nem árusíthatják termékeiket, hiszen nem fogják megszerezni a szükséges engedélyeket. A megoldást az jelentené, ha 2-3 juhtenyésztô szövetkezne és saját költségén megfelelôen kialakított épületekben, feltételek között dolgoznák fel a tejet.
Jobb árat kialkudni!
Ilyen vonatkozásban a szarvasmarha-tenyésztôk példáját kellene követniük, akik nemrég megalakították a Nagysármási Szarvasmarha- tenyésztôk Egyesületét, amelynek bejegyzése folyamatban van. "Eddig is voltak kisebb társulások, de nem voltak erôsek, mindenki a saját érdekeit nézte. Az egyesület 700 állattenyésztôt tömörít, célja EU-pályázatok készítése, megfelelô felszerelések beszerzése, egyenes alkutárgyalások folyatása a tejfeldolgozókkal" – mondta az alpolgármester. Sallai Imre szerint a sármási szarvasmarha-tenyésztôk 4-5 tejfeldolgozónak szállítanak tejet, ám a felvásárlók valósággal "csúfolódnak" az emberekkel, literenként 55-90 banis áron veszik át a tejet. "Legalább 1 lejes árat kellene adjanak ahhoz, hogy az állattenyésztônek is megérje. A besztercei feldolgozó megadta ezt az árat. Ha a tenyésztôk egyesülete erôs, és nagy mennyiségû tejet képes leszállítani, a feldolgozók inkább kifizetik a kért árat" – jelentette ki Sallai.
Mi az, ami Önt bosszantja, amivel elégedetlen? – kérdeztük a sármásiaktól.
Borbély István: – Sok minden bosszant Sármáson. Nincs ahol eladni a sajtot, a tejtermékeket. A piac maradt csak, a csarnokot eladták. Egyelôre úgy árusítjuk a sajtot, ahogy tudjuk, de a magunk felelôsségére, törvénytelenül. A tanács azt is elhatározta, hogy december 6 – április 20. között nem szabad kihajtani az állatokat a legelôkre. Takarmányt kell vásárolni, vagy meg kell egyezzünk a magánterületek tulajdonosaival. A másik problémám az, hogy a városban sok javítani való út volna. Ahol én lakom, megjavították valamilyen pályázat alapján az utat, de nem a legjobb minôségû.
Popovici Traian: – Komoly beruházásokat végeztek az elmúlt években, utakat, járdákat javítottak. Én teljes mértékben elégedett vagyok a jelenlegi helyzettel.
Szász Leontina: – Minket az érint a legkellemetlenebbül, hogy nem engednek sajtot, mézet árulni a piacon. Mi méhészek vagyunk, azt mondták, külön helyiséget kell kialakítsunk a különbözô munkafázisokra, nem lehet úgy elôkészíteni, üvegekbe tenni, értékesíteni a mézet, mint eddig. Akkor mibôl lehet élni és pénzt csinálni? Mibôl taníttatjuk a gyermekeket? Az igaz, hogy beléptünk az unióba, de senki nem mondta mostanig, hogy mit kell csináljunk. Azt mondták, júniusig engedik a méz- árusítást, utána meg azt, hogy mégsem. Itt a méz, de jó lenne tudni, kinek adjuk el és mennyiért. Nem féláron. Mi a piacon most eladjuk százért, a felvásárlók tôlünk csak 40-ért veszik meg és továbbadják két- háromszoros áron.
Zakariás Magda: – Az bosszant, hogy a magyar iskolákban a magyar gyerekeket a magyar tanárok nagyon "leminôsítik" a jegyekkel. Olyan gyenge jegyeket adnak nekik és úgy lenyomják az átlagukat, hogy ezek a gyerekek semmilyen iskolába be nem jutnak. Az RMDSZ-hez is be akarok menni, hogy mondjam el, hogy ezek a magyar tanárok mit mûvelnek. Kettes, hármas osztályzatokat adnak és állandóan buktatnak. Nem tudom, ezen téren mit lehetne tenni. A gyerekek tanulnak, csak nagyon sokat követelnek tôlük. Milyen dolog megkövetelni, hogy estétôl reggelig egy regényt elolvassanak, ha pedig nem tudják, akkor megbuktatják ôket? Szóval rettenetes.
Sós Antal: – Tûzoltósofôrként úgy vélem, hogy jobb utak kellenének. Meg lehetne nézni, hogy a mellékutak milyen állapotban vannak. Lehetne kövezni egy kicsit. A központban megjavították az utakat, de ez nem elég. Minden gyengén áll Sármáson. Nincsenek munkahelyek, a fizetések alacsonyak. Az igaz, hogy mióta Sármáson az RMDSZ "pozícióban van", azóta jobb a helyzet.
Labdarúgás
Tegnap lapzártánk után ért véget a Románia – Moldva Köztársaság barátságos mérkôzés. Piturca terveinek a hét végi olaszországi futballbotrány tett keresztbe, hiszen a hamarosan Hollandia ellen vívandó Eb-selejtezôt megelôzô felmérôt a tervek szerint a világbajnok olasz válogatottal játszotta volna a román csapat. Ám miután pénteken a Catania–Palermo olasz bajnoki mérkôzés alatt, illetve után kitört randalírozásban egy rendôr életét vesztette, az olasz labdarúgó-szövetség minden pontvadászatot betiltott a félszigeten, és Donadoni legénysége is lemondta a románok elleni barátságos meccsen való részvételt.
Így került kényszerûen képbe ellenfélként a Pruton túli, az olaszoknál sokkal gyengébb színvonalat képviselô ellenfél, ráadásul az sem teljesen harcképes: Igor Dobrovolszki moldvai szövetségi kapitány mindössze 19 játékost tudott hirtelen összetoborozni, a szomszédok legjobb focistái közül többen is sérültet jelentettek.
Victor Piturca román szövetségi kapitánynak is volt miért fájjon a feje a meccs elôtt: a csapatkapitány, a "római" Chivu, a Temesváron játszó Plesan és a Donyeckben focizó Razvan Rat is sérülten dôlt ki a sorból. Míg Chivu enyhébb sérülése már napok óta ismert volt, és inkább azért nem küldték pályára, hogy ne kockáztassák az egészségi állapotát, másik két válogatott csapattársa már a keret összehívása után, az edzôtáborban sérült meg. A védelem foghíjassá válása miatt a tréner a bajnoki éllovas Dinamo bal hátvédjét, Pulhacót hívta be az utolsó pillanatokban, hogy pályára küldhesse a moldvaiak ellen. Piturca tegnapi nyilatkozatai szerint voltaképpen nem is nagy veszteség, hogy az olaszok helyett csak a moldvaiakkal focizhat legénysége, mint kifejtette, a szomszédok is eléggé kemény ellenfelek, és saját játékosaitól nem gólparádét, hanem jó csapatmunkát várt a mérkôzés elôtt.
Labdarúgás
A magyar labdarúgó-válogatott 2-1-es vereséget szenvedett kedden a házigazda ciprusi csapattól a nemzetközi négyes torna elôdöntôjében.
A kezdés után a hazai csapat rögtön átvette az irányítást, a magyar együttes csak elvétve jutott el az ellenfél kapujáig. A ciprusiak egy nagy védelmi hibát kihasználva megszerezték a vezetést, majd némi meglepetésre "ráültek" az eredményre.
A fordulást követôen is rendkívül tompa volt Várhidi Péter legénysége, helyzetet egyáltalán nem sikerült kialakítania. A védelem igazán csak egyszer hibázott, de azt azonnal góllal büntette a házigazda alakulat.
A hazaiak – Priskin szépítô gólja ellenére – végig uralták az összecsapást, így megérdemelten jutottak a fináléba, ahol a bolgárokkal találkoznak. A magyar csapat így tegnap a lettek ellen játszott a harmadik helyért.
"Sajnos, a párharcokban alulmaradtunk, és azokon a pontokon, amelyeken el lehet bukni egy mérkôzést, még nem vagyunk elég erôsek. Az mindenképpen pozitívum, hogy nem volt sok helyzete az ellenfélnek. Támadásban is láttam szép dolgokat, bár sokszor az utolsó passzokba hiba csúszott és a befejezésekkel is hadilábon álltunk. Még nagyon az út elején vagyunk. Én türelmes vagyok ezzel az együttessel, úgy gondolom, fél éven belül egy ilyen szintû csapatot meg fogunk verni" – nyilatkozta a mérkôzés után Várhidi Péter szövetségi kapitány.
A négycsapatos nemzetközi tornán a Romániával egy Eb-selejtezôcsoportban szereplô bolgárok 2-0-ra verték Lettországot. Tegnap lapzártánk után ért véget a torna, a harmadik helyért Magyarország Lettországgal játszott, a döntôben a házigazda ciprusiak a bolgár válogatottal mérkôztek.
Labdarúgás
Az FC Liverpool labdarúgóklub elfogadta két amerikai vállalkozó vételi ajánlatát, így az egyesület már az angol Premier League harmadik csapata, amely amerikai tulajdonba kerül.
A londoni tôzsdének címzett közleményben a klub vezetôi arról számoltak be, hogy részvényeiket eladták George Gillett és Tom Hicks milliárdosoknak, darabonként 5 ezer fontért. A Liverpool részvényei ezek szerint 174,1 millió fontot érnek, amihez még a 44,8 millió fontnyi adósságot is átvállalják a vevôk.
A két új tulajdonos vállalta a klub új, 60 ezres befogadóképességû stadionjának felépítését és annak finanszírozását: 215 millió fonttal kötelezik el magukat e projekt mellett, a brit lapok értesülése szerint. Ígéretet tettek arra is, hogy külön játékosvásárlási alapot hoznak létre, de ennek tervezett összegét nem közölték.
Az üzlet azután jött létre, hogy a dubaji vezetés által támogatott Dubai International Capital elállt vételi szándékától. A brit klubok közül a Manchester United és az Aston Villa van amerikai tulajdonban. A brit labdarúgás nagy vonzerôt gyakorol a külföldi tôkére a klubok kedvezô pénzügyi kilátásai és a magas nézôszám miatt. Az elmúlt években vette meg Roman Abramovics a Chelsea-t, Alexandre Gaydamak orosz származású francia üzletember a Portsmouth tulajdonosa lett a múlt szezonban, decemberben pedig egy, az izlandi labdarúgó-szövetség által vezetett konzorcium vált a West Ham United tulajdonosává.
Február 18-án Erdôszentgyörgyön újraindul a kispályás labdarúgó-bajnokság. Jelentkezési határidô és az elsô forduló sorsolása február 17-én. További információk a 0749-224422 és 0724- 305585-ös telefonszámokon.
(Folytatás január 31-i lapszámunkból)
A IV. szakasz szerint Románia uniós csatlakozása után öt év elteltével szerezhet tulajdonjogot valamelyik állam Romániában nem rezidens állampolgára; valamelyik tagállam területén lakó, Romániában nem rezidens hontalan; az a nem rezidens jogi személy, amelyet valamelyik tagállam elôírásainak betartásával alapítottak másodlagos tartózkodási helye, illetve székhelye céljából.
Az V. szakasz elsô bekezdése szerint Románia uniós csatlakozása után csak hét év elteltével szerezhet tulajdonjogot mezôgazdasági területre, erdôre vagy erdôsített területre bármelyik tagállam állampolgára; bármelyik tagállamban vagy Romániában lakó hontalan; bármelyik tagállam törvényes elôírásai szerint alapított jogi személy. A 2. bekezdés szerint az elsô bekezdésben foglalt elôírások nem vonatkoznak azokra az önálló tevékenységet folytató farmerekre, akik bármely tagállam állampolgárai vagy bármelyik tagállam területén lakó hontalanok, és akik maguknak tartózkodási helyet választanak Romániában, illetve azok a hontalanok, akik Romániában laknak. 3. Az önálló farmeri tevékenységet kifejtô minôségüket a tagállamok állampolgárai vagy a tagállamok területén lakó hontalanok a tagállam vagy a származásuk szerinti állam illetékes hatóságai által kiállított dokumentumokkal igazolják. A Románia területén lakó hontalanok ezt a minôségüket a Mezôgazdasági, Erdôgazdálkodási és Vidékfejlesztési Minisztérium által kiállított tanúsítvánnyal igazolják. 4. A második bekezdésben felsorolt személyek mezôgazdasági területre, erdôre és erdôsített területre vonatkozó tulajdonjogukat ugyanolyan feltételek mellett szerzik meg Románia uniós csatlakozása után, mint amelyek a román állampolgárokra érvényesek. 5. A második bekezdésben szereplô személyek az átmeneti idôszak alatt nem változtathatják meg a mezôgazdasági területek, az erdôk és az erdôsített területek rendeltetését.
A harmadik fejezet, a harmadik állam idegen állampolgárainak, hontalanjainak és jogi személyeinek a földterületre vonatkozó tulajdonjog- megszerzési módját tartalmazza.
(Folytatjuk)
Mellau György
Közlekedésbiztonság
Az új közlekedési szabályok be nem tartása büntetôpontozást von maga után, tizenöt büntetôpont felhalmozásakor harminc napra függesztik fel a hajtási jogosítványt.
Két büntetôpontot adnak a következô esetekben:
– nem megfelelô fényhasználat a szemközti sávon közlekedô gépjármûvel való találkozáskor,
– telefonhasználat vezetés közben;
– a biztonsági öv be nem csatolása;
– a megengedett sebesség túllépése 10-20 kilométer/órával;
– közlekedés a tiltott helyen;
– szabályok be nem tartása fordulási manôver, hátratolatás, irányváltoztatás esetén;
– a kötelezô fényhasználat elmulasztása;
– szabályellenes állomásozás;
– a rendôr által kért iratok átadásának megtagadása, illetve a jármû ellenôrzésének megtiltása.
Három büntetôpontot szabnak ki az alábbi esetekben:
– indokolatlan megállás;
– közlekedés a sürgôsségi sávon vagy megállás az úttesten a négysávos vagy országutakon;
– a megengedett sebesség túllépése 21-30 kilométer/órával;
– balesetkor a fordulási manôverre, hátratolatásra, sávváltásra vonatkozó szabályok be nem tartása;
– balesetkor a megfelelô távolság be nem tartása;
– a kikerülést jelzô tábla figyelmen kívül hagyása.
Négy büntetôpont jár a következô esetekben:
– a megrongálódott, gumidefektes autókkal szembeni kötelezettség figyelmen kívül hagyása;
– a stoptábla figyelmen kívül hagyása;
– közlekedés ködben, sûrû hóesésben vagy zuhogó esôben fényekkel és jelzôfényekkel nem rendelkezô gépjármûvel;
– közlekedés bejegyeztetési igazolással nem rendelkezô gépjármûvel;
– közlekedés a villamos útvonalán, a többsávos út ellenére.
Hat büntetôpontot adnak azoknak a sofôröknek, akik:
– megtagadják a gépjármû megállítását vagy mûszaki ellenôrzését;
– a vasúti jelzéseket, a vasúti átkelést jelzô táblákat figyelmen kívül hagyják;
– 41-50 kilométer/órás sebességgel túllépik a megengedettet;
– tiltott helyen közlekednek vagy állomásoznak;
– autópályán megfordulnak vagy hátratolatnak;
– ellenkezô irányban haladnak;
– irányt változtatnak a folytonos vonalon,
– elzárják a forgalmat az útkeresztezôdésbe való behatolással.
A gazdasági tevékenység jövedelmezôsége biztosításának alapvetô feltétele az egészséges, betegségektôl és kártevôktôl mentes, életerôs palánták termesztése. Ezeket a palántákat a hideg, melegített és üvegházakban telepített melegágyakban lehet nevelni. A bô termés érdekében szükség van a vetômagok csávázására, fertôtlenítésére, amely két szakaszban hajtható végre: I. szakasz: a tartószerkezetek és a használt szerszámok vegyszeres fertôtlenítése. Erre ajánlottak a következôk: FORMALINA 40 CS – 5%; RÉZGÁLIC OLDAT -3%, vegyítve a RELDAN 40 EC – 1% vegyszerrel. A talaj- és a földkeverékek fertôtlenítésére a következô hatásos termékek ajánlottak: – FORMALINA 40 CS – 0,5 l/m2 feloldva 5-10 l vízben, vagy 2 l keverék/m2 20-40 liter vízben oldva (ezt az oldatot nem lehet használni káposztaféléknél); RÉZGÁLIC OLDAT – 3% ; PREVICUR 607 SL vagy PROPLANT 72,2 SL – 0,15% – 0,25%, 3-5 l oldat/m2. A GÔZÖLÉSES módszer a következôképpen alkalmazható: a ponyvával leterített talajban 25-35 cm mélységben 80-82 C- fokos hômérsékletet kell biztosítani fél, egy órán át.
II. szakasz: a palántavetômagok csávázását 2-3 nappal az elvetés elôtt ajánlatos elvégezni a felsorolt vegyszerek egyikével: paradicsom, paprika, kék paradicsom: TIRAMET 60 PTS – 4 g/kg (porozással), TIRAMET 600 SC – 4 ml/kg, APRON XL 350 ES – 1 ml/kg (áztatással); káposzta, karfiol: – TIRAMET 60 PTS – 4 g/kg (porozással), ROVRAL TS – 5 g/kg (porozás). Más zöldségmagvak csávázása: uborka – TIRAMET 60 PTS – 4 g/kg (porozás), ROVRAL TS – 5 g/kg (porozás), PREVICUR 607 SL 20 ml/kg (áztatás); saláta, spenót – TIURAM 75 PTS – 4 g/kg (porozás); – RIZOLEX 10 D – 20 g/kg (porozás); zöldborsó – APRON XL 350 ES – 1 ml/kg (áztatás); paszuly – DITHANE M 45 – 4 g/kg (porozás), TIRAMET 60 PTS – 2 gr/kg (porozás) TIRAMET 600 SC – 2 ml/kg (áztatás); hagyma, fokhagyma – ROVRAL TS, RONILAN 50 WP – 50 g/kg (porozás) vagy 50 g/ka (nedves porozás); – murok, zeller – TIRAMET 60 PTS, TIRAMET 600 SC – 0,2% (murokmagot áztatni 10 percen, a zellerét 24 órán át, miután következik a szárítás); dohány – TIRAMET 60 PTS, TIRAMET 600SC, MERPAN 50 PU – 5 g/kg.
A palánták kikelésének, tûzdelésének (pikírozásnak) idôszakában, amikor a növények szikleveles állapotban (két levél) vannak, betegség- megelôzô vegyszerekekkel kezelhetôk, mint: PREVICUR 607 SL – 0,15%, CAPTADIN 50 PU – 0,2%, FOLPAN 50 WP – 0,2% (porlasztással 100 m2-enként 20-25 l), a kezelést 7 naponként kell ismételni.
A tûzdelés és kiültetés közötti idôszakban a varasodás, a törpenövés (vírusbetegség) megelôzése céljával BORDÓI LÉ ( 0,75%) alkalmazható. A kártevô rovarok ellen hatásos szerek a: – SINORATOX 35 CE – 0,1%, MOSPILAN 20 SP – 0,025%, CONFIDOR 200 SL – 0,075% (levéltetvek, háziliszteske ellen), PENNSTIL 25 WP – 0,1%, DEMITAN 200 SC – 0,05%, NISSORUN 5 EC – 0,08% (pókfélék ellen).
Figyelem! A munkavédelmi, állatvédelmi és környezetvédelmi elôírások szigorú betartása minden termelô számára kötelezô!
Dr. Pogacean Marian mérnök, a Megyei Növényvédelmi Egység igazgatója
Válaszolunk olvasóinknak
Olvasói kérésre közöljük, hogy egy alkalmazott havi jövedelmébôl, százalékokra lebontva mennyi hozzájárulást von le az alkalmazó cég:
– 16 százalék a jövedelemadó;
– 9,5 százalék a nyugdíjalapba;
– 1 százalék a munkanélkülisegély- alapba;
– 6,5 százalék az egészségügyi biztosítás.
Ezenkívül a cég minden alkalmazott jövedelme után fizet:
– 0,85 százalékot a betegszabadsági táppénzre;
– 1 százalékot a baleset és szakmai betegségek alapba;
– 0,75 százalékot a munkakamarának a munkakönyv kezelésére;
– 6 százalékot az egészségügyi alapba;
– 2 százalékot a munkanélkülisegély- alapba.
Január 1-jétôl a 2006/1026-os kormányhatározat értelmében azok a 7 év alatti gyerekek is jogosultak gyerekpénzre, akik nem járnak iskolába. Esetükben a juttatást a gyerek törvényes képviselôje kell kérvényezze. A típuskérvény az illetékes polgármesteri hivatal szociális ügyosztályán igényelhetô, nyújtható be, amelyhez mellékelni kell a kiskorú születési bizonyítványának eredeti és fénymásolt példányát, a törvényes képviselô személyazonossági igazolványának másolatát, esetenként azt az okiratot, amelybôl kitûnik a gyerek és törvényes képviselôje közötti jogviszony.
14. életévét betöltött kiskorú esetében személyazonossági igazolványának eredeti és fénymásolt példánya szükséges. 7 és 14 év közötti gyerek esetében – amennyiben bizonyos ideig tanulmányokat folytatott – az illetékes tanintézet egy igazolást kell adjon, bizonyítandó, hogy már nem jár iskol