|
LIX. évfolyam 30. (16512.) sz. |
2007. február 7., szerda |
Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 70 eurócent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 – euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk reklam@e-nepujsag.ro
Apróhirdetések
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
Díjmentesen
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Elég csak annyit mondani, hogy SMURD, és mindenki tudja, kikrôl, mirôl van szó. Gyorsaság, életmentés. Marosvásárhelyen a "barakkban" dolgozó orvosok, asszisztensek munkája nem könnyû, egyesek szerint nehezebb, mint más helyeken, hiszen itt a gyors döntéseken, tizedmásodperceken múlik a beteg élete. Az elmúlt évek során a rohammentôsöknek, fôként itt, Marosvásárhelyen, sikerült megszerezniük a lakosság bizalmát, és – tegyük hozzá – bôkezû támogatását. Enélkül nem sokra mentek volna. A mindenki által csak Arafat doktorként emlegetett orvos pedig köztiszteletnek örvend. Olyan orvos, aki jó menedzser is egyúttal, jó szervezô és miért ne mondjuk ki: harcos kedvû.
Nem csodálkozunk tehát, hogy a lakosság adójának 2 százalékával tavaly a rohammentô-szolgálatot támogatta. Az eddigi adatok szerint elsô helyen áll a SMURD a begyûlt összeg nagyságát tekintve. Tizenöt milliárd régi lejjel lehet már valamit kezdeni, és ha minden igaz, ismét a lakosság nyer, hiszen újabb mentôautókra, korszerûbb felszerelésekre fordítható a pénz.
Aktuális gond, hogy egyre kevesebb orvos szakosodik mentôorvossá. Ez a helyzet a nagyvárosokban, és nemcsak a rohammentô-szolgálatoknál, hanem a "rendes" mentôszolgálatnál is. Utóbbi esetében az elmúlt években valósággal vadászni kellett orvosokra, asszisztensekre. A SMURD-nál is cserélôdött az orvosgárda. Két- három, a kezdetektôl ott levô orvoson, asszisztensen kívül alig találunk valakit a régiek közül. Az egyik ok a pénzhiány. Megalázóan alacsonyak a fizetések az egészségügyben, és itt "mellékes" sem cseppen. Ez nem az a hely, ahova borítékkal a zsebében megy a beteg. Ez az a hely, ahol a beteg eszméletlen, haldokló, sokkos állapotban van, újjáélesztésre szorul. Bár egyesek szerint az országban bizonyos SMURD-szolgálatoknál elôfordul a boríték-jelenség, a marosvásárhelyinél a kezdetektôl érvényben van a szabály: pénzt vagy ajándékot nem szabad elfogadni a betegtôl. A mentôorvosok jó része külföldre távozott. Ha az ottani orvosokhoz képest félfizetésért is dolgoznak, megéri nekik. És egy harmadik ok: a mentôorvos nem üldögél a rendelôben. Folyamatos riadókészültségben van az ügyelet idején. Nem kisebbíteni szándékozom más szakorvosok munkáját, de "ez" valami más. Ehhez a tevékenységhez elhivatottság kell.
Romániában, bár hiány van mentôorvosokból, a szaktárca arra sem volt képes, hogy a "befagyasztott" posztokat "felszabadítsa". Így történhet meg, hogy miközben egyesek siránkoznak az orvoshiányon, a szakembereket ideiglenesen alkalmazzák, alacsony bérekkel. A munkakörülményekrôl nem is beszélve, hiszen elegendô, ha végignézünk a mentôállomások autóparkjain. Vagy be lehet pillantani esetleg az utastérbe. És akkor világos: ilyen szinten van ma a hazai egészségügyi rendszer! A SMURD- tól többet várunk…
Tegnap délelôtt mintegy negyven postai alkalmazott tartott rövid sztrájkôrséget a marosvásárhelyi prefektúra elôtt. A felvonulók – a helyszín biztosítására kirendelt három csendôr altiszttel együtt – pontosan a megadott idôpontban szállták meg az épület elôtti virágágyások közti térséget, a demonstrációból gyakorlatilag szinte semmit nem érzékelhettek a járókelôk, mivel a csoport az útszéli gyalogjáróknak háttal, egyetlen transzparensét a közigazgatási palota homlokzatának szegezve, csöndben állt, amíg a szakszervezeti küldöttség a prefektussal tárgyalt követeléseikrôl.
Mint tegnapi lapszámunkban már utaltunk rá, a postai alkalmazottak azt szeretnék elérni, hogy a társaságot vegyék le az állami monitorizálás alatt álló cégek jegyzékérôl, mivel a jelenlegi státus miatt a cégnél nincs lehetôség béreket emelni és megszüntetni a létszámhiányt. Ezek miatt a szakszervezetiek szerint embertelenek a postai alkalmazottak munkakörülményei, és a gyengén fizetett alkalmazottak túlterheltsége a szolgáltatások minôségét is hátrányosan befolyásolja.
A szakszervezetiek küldöttségét a kormánybiztos fogadta, akinek az érdekvédelmiek tiltakozó levelet és követeléseik részletes jegyzékét adták át, melyeket a prefektus továbbított a kormányfôi hivatalba. Az érdekvédelmiek küldöttsége mintegy félórás beszélgetést folytatott Ciprian Dobre kormánybiztossal, aki kifejtette nekik, ismeri a posta monito- rizálásáról döntô, 2001-ben keltezett kormányrendeletet, és jogilag nem lát indokot rá, hogy az állami egyedáruságokként mûködtetett nagyvállalatokkal azonos feltételek alapján felügyeljék a postatársaság mûködését, mivel az intézmény ezektôl eltérô jogi státussal rendelkezik.
A szakszervezetiek információi szerint tegnap minden megyeszékhelyen hasonló tiltakozó leveleket kaptak a kormánybiztosok, és a posta szakszervezetét is képviselô Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) vezetôi a miniszterelnökkel is tárgyaltak a posta helyzetérôl. Amennyiben követeléseiket nem teljesítik, a szakszervezet szerint péntektôl a postások nem hajlandók túlórázni és a munkavédelmi szabályokban megengedettnél több terhet vállalni, ami az érdekvédelmiek becslése szerint gyors iramban a posta szolgáltatásainak összeomlásához vezethet.
Traian Basescu államelnök kedden, az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) ülésén kijelentette, hogy a korrupció felszámolása szemszögébôl a jelenlegi hatalom elveszítheti az esélyt, hogy más legyen, mint a 2004 elôtti hatalom. Basescu azzal vádolta a Tariceanu- kabinetet, hogy nincs politikai akarata, hogy megvalósítsa a választási kampányban ígérteket a korrupció felszámolására.
– A jelenlegi hatalom elveszítheti azt a lehetôséget, hogy egy modern államot biztosítson a románoknak – mondta Basescu, majd hozzátette: a DNA ügyészeinek venniük kell a bátorságot, hogy a jelenlegi hatalom politikai akaratának hiányában felvegyék a harcot a korrupció ellen.
Az államelnök ugyanakkor kifejtette, reméli, hogy azok a politikusok, "akik még az üzletemberek nagylelkûségébôl élnek", megértik, hogy intézményük "elôbb vagy utóbb véget vet ezeknek a kapcsolatoknak".
Calin Popescu Tariceanu miniszterelnöknek március 1-jéig van ideje egy PNL-tagokból álló kisebbségi kormányt alakítani, ha ezt nem teszi meg, többé nem számíthat a PC szavazataira, nyilatkozta kedden Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt elnöke.
Voiculescu hangsúlyozta, a PC központi vezetôtanácsa felhatalmazta, hogy közölje ezt Tariceanuval. "Bármilyen másfajta kormány nem kapja meg a PC szavazatát, és ha március 1-je után Romániának nem lesz egy liberális kisebbségi kormánya, Tariceanu nem számíthat többé a PC-szavazatokra" – hangsúlyozta Voiculescu.
A Traian Basescu államelnök utóbbi két évben gyakorolt, és a D.A. Szövetség felbomlasztására irányuló politikája elôkészíti a PSD kormányra jutását, nyilatkozta kedden Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök.
"Az államelnök politikájának köszönhetôen, amit már két éve folytat és amely a PNL tönkretételét, és a miniszterelnök eltávolítását célozza, s végül a D. A. Szövetség felbomlását is, a PSD két év hallgatás után igényekkel jön elô, és elôkészületben van a kormányra juttatása. Ez egyszerû logika – a D.A. Szövetség szétbomlása kormányra juttatja a PSD-t, azt nem tudom, hogy melyik párttal. Ez az államelnök mûve, és nem a PNL opciója" – mondta Tariceanu.
Rámutatott ugyanakkor, hogy a PD azon döntése, hogy saját, külön listán induljon az európai parlamenti választásokon, az "államelnök erôfeszítéseinek eredménye".
Márton Árpád, az RMDSZ-képviselôk képviselôházi frakcióvezetôje kedden azt nyilatkozta, hogy a referendumtörvény megszavazása a képviselôházban az európai parlamenti választások elhalasztásához vezet. Az RMSZ- képviselô szerint több mint biztos, hogy ezzel a szavazattal az európai parlamenti választásokat ôszig elhalasztják.
A képviselôház kedden 215 mellette szavazattal elfogadta a referendumtörvényt, amely az új formájában kimondja, hogy a második választási fordulóban megválasztott államelnököt a szavazáson megjelent állampolgárok többségi szavazatával fel lehet függeszteni.
A képviselôház plénuma ugyanakkor elfogadott egy, a jogi bizottság által elutasított módosító javaslatot is, amely szerint a referendumot nem szervezhetik meg egyszerre az államelnöki, parlamenti, helyi vagy európai parlamenti választásokkal, vagy hat hónappal rövidebb idôszakkal ezek elôtt.
A törvény elfogadását a PSD-, a PRM-, a PNL- és a PC-képviselôk szavazták meg, a PD és a PLD ellene szavazott, az RMDSZ pedig tartózkodott.
A szavazás után Márton Árpád kijelentette, az RMDSZ-képviselôk azért tartózkodtak, mert úgy vélik, hogy az államelnök menesztésére irányuló modalitás módosítására nem ez a megfelelô pillanat, mivel a politikai vitában jelen van az államelnök felfüggesztésére irányuló eljárás is.
Hangsúlyozta, ugyanakkor az RMDSZ nem szavazhatott a referendumtörvény módosításai ellen, mivel a nyilvánosság elôtt kijelentették, hogy támogatják a jogi szimmetria elvét az államelnök megválasztásának és menesztésének módszere között.
A Demokrata Párt (PD) megóvja az Alkotmánybíróságon a referendumtörvénynek a képviselôház által kedden elfogadott változatát, amely szerint a második fordulóban megválasztott államelnököt a szavazáson megjelent állampolgárok többségi szavazatával fel lehet függeszteni. A PD szerint a képviselôház által elfogadott rendelet megszegi az alkotmány 81-es cikkelyét, illetve a 15-ös cikkely 2. bekezdését. Az alkotmány 81-es cikkelye elôírja, hogy Románia elnökét univerzális, egyenlô, direkt, titkos és szabad szavazás nyomán választják meg.
Ugyanazon cikkely értelmében az a jelölt minôsül nyertesnek, aki az elsô fordulóban megkapta a szavazati joggal rendelkezô polgárok többségének szavazatát.
"Abban az esetben, ha egyik jelölt sem kapta meg a szavazati többséget, második fordulót szerveznek az elsô fordulóban a legtöbb szavazatot összegyûjtött két jelölt számára. Az a jelölt minôsül megválasztottnak, aki a legtöbb szavazatot kapta" – áll az alkotmányban.
Az alkotmány szerint csupán két mandátum erejéig töltheti be valaki Románia elnöki tisztségét. A mandátumok egymás után is következhetnek. A 15-ös cikkely második bekezdése pedig elôírja, hogy "a törvény csak a jövôre vonatkozik, ez alól kivételt csak az elônyösebb büntetôtörvények jelentenek".
Hat elítélt fogadott az anyakönyvvezetô elôtt örök hûséget egymásnak tegnap a marosvásárhelyi börtönben. A három pár mindenikének ez az elsô házassága, a börtönben ismerték meg egymást, és úgy döntöttek, szabadulásuk után családként élnek.
Ritkán kerül sor házasságkötésre a börtönben, a tegnapi kivételesnek is számított, mivel a házasulandók mindenike elítélt. Kit enyhébb, kit súlyosabb bûncselekményért ítéltek el: emberölésért, lopásért, rablásért. Az elítéltek, R. Paul Marian és P. Aurelia, C. Sorin és S. Rozália valamint O. Sorin és M. Simona a börtönben ismerkedtek meg, séta közben láthatták egymást illetve bírósági tárgyalásokon. Ugyanis kevés az alkalom a találkozásra, az elítéltek pedig találékonyak: a jól bevált módszer egymás feljelentése a bíróságon, ami lehetôséget ad arra, hogy láthassák egymást. Ezt tette R. Paul Marian is, akinek még egy év és 7 hónapja van a szabadulásig, hiszen büntetése kétharmadát kell letöltenie ahhoz, hogy feltételes szabadulási kérelmét benyújthassa. Felesége, Aurelia egy héten belül hagyja el a börtönt. Elmondása szerint "megvárja" férjét, hiszen nagyon szereti, és reméli, a közös jövôjük szép lesz.
A friss házasoknak egyelôre le kell mondaniuk a nászéjszakáról, hiszen a börtön vezetése még nem talált megfelelô helyiséget e célra. Mirabela Nicusan szóvivô elmondta, hogy az intézmény túlzsúfolt, jelenleg nincs olyan helyiség, amelyet nászszobává alakíthatnának, de megtalálják a lehetôséget arra, hogy a törvényes határidôn belül ez megoldódjon. A tavalyi 275-ös, az elítéltek fogva tartására vonatkozó törvény szerint bizonyos feltételek mellett háromhavonta egy alkalommal van joga az elítéltnek arra, hogy házastársával meghitt környezetben találkozzon, ugyanakkor e törvény alkalmazási utasításai január 16-tól kezdôdôen hat hónapos határidôt szabnak meg arra, hogy a börtönök vezetôsége kialakítsa a nászszobát. A szóvivô szerint a romániai börtönökben – kettô kivételével – nincs még ilyen szoba. Addig is, míg elkészül, a házastársaknak nem marad más, mint a szabályzat által biztosított idôközönként beszélgetni egymással.
A marosvásárhelyi börtönben az elmúlt 3 évben mintegy 10 házasságkötésre került sor, de csupán két esetben fordult elô, hogy a házasulandó felek mindketten elítéltek legyenek.
A Bekecs lakónegyedben levô kihasználatlan kazánházat újította fel az önkormányzat. Így civilizált körülmények között mûködhet a szovátai sürgôsségi szolgálat. Hamarosan odaköltözik a polgármesteri hivatal alárendeltségében mûködô útkarbantartó részleg is.
A szovátai önkéntes mentôszolgálat 2004 óta mûködik, és a Makfalvától Nyárádszeredáig terjedô területen segítenek be a rohammentô-szolgálatnak, illetve a tûzoltóknak. A szolgálat vezetôje, Toma Traian kérdésünkre elmondta, hogy több mint 40 szovátai lakos áll készenlétben, hogy "ha megszólal a sziréna", segíthessen a tûzoltóknak vagy a SMURD-nak.
Elsôsorban a tûzeseteknél segítenek, legutóbb a múlt vasárnap Nyárádremetére riasztották tûzesethez, ahol egy Oltcit személygépkocsi üzemanyag-szivárgás következtében kigyulladt.
Az önkénteseket szimbolikus juttatással honorálja az önkormányzat. Két tûzoltókocsijuk van állandó alkalmazásban levô gépkocsivezetôvel. A tavaly 18 esetben riasztották tûzesethez ôket, de gépkocsibalesethez is kimennek. Megtörtént már, hogy mire a SMURD odaért, ôk kiszabadították a sebesültet az összetört gépkocsiból, mondta Toma Traian.
Molnos Ferenc, a helyi lap szerkesztôje szerint egy hagyomány "intézményesítése" volt a sürgôsségi szolgálat megalakítása, hiszen a helyi lakosság mindig segített a tûzoltásnál. Mivel adva volt egy épület, az önkormányzat felújította és a szolgálat rendelkezésére bocsátotta.
Szovátán teljesen felszámolták a távfûtést, a lakosság egyéni kazánokkal oldotta meg a fûtést.
Szombaton a marosvásárhelyi George Cosbuc Általános Iskolában szervezték meg a negyedik osztályosok anyanyelvi vetélkedôjének városi szakaszát, amelyen a környékbeli falvak nyertes csapata, az ernyei is részt vett.
A versenyt nagy érdeklôdés övezte, ugyanis a marosvásárhelyi iskolák körzeti szakaszainak tíz gyôztes csapata, azaz a legjobb kis nyelvmûvelôk versengtek. A megmérettetés összesen tíz feladatból állt, amelybôl nyolccal a gyerekek helyesírási ismereteit, nyelvi tudását és leleményességét tették próbára. Kettô pedig az olvasási, illetve dramatizálási készséget mérte. A csapatok – a hosszú hetekig tartó felkészülés, kemény munka után – tisztességgel bizonyították: otthonosan mozognak az anyanyelvi feladványok talaján és kifejezésmódjuk is átlagon felüli.
A farsangi hangulatot idézô vetélkedôt a marosvásárhelyi Mûvészeti Líceum Tücskök nevû csapata nyerte, tanítónôjük Nagy Edit. Második helyre a Liviu Rebreanu Általános Iskola (volt 17-es) Észbontó csapata került, ôket Jánosy Zsuzsanna készítette fel. A 2-es iskola Csillagfények csapata harmadik helyezést ért el, tanítójuk Veres Erzsébet. Csapatuk tagja, Oproiu Nicolette bizonyult a legjobb olvasónak, aki kifejezô elôadásmódjával, derûjével elnyerte a közönség tetszését és elismerését. Mivel a vetélkedô megyei szakaszán csak a két elsô csapat vehet részt, sajnos ôk elestek a továbbjutástól.
A vetélkedôt vezetô tanító hangsúlyozta, hogy az ékes beszéd délelôttjének csak nyertesei vannak, még akkor is, ha az összegyûjtött pontszámok hátrább rangsoroltak egyes csapatokat, s felhívta a gyerekek figyelmét, hogy bárhová veti ôket a sors: tanulni kell a magyar nyelvet, a sírig!
Az anyanyelvi vetélkedô megyei szakaszára március 17-én kerül sor.
Nicolas Sarkozy francia belügyminiszter hétfôn este egy televíziós mûsorban hitet tett a franciaországi beilleszkedés politikája mellett, franciának minôsítve mindenkit, aki az országban él.
A francia jobboldal elnökjelöltjének a "Van Önhöz egy kérdésem" (J’ai une question á vous poser) címû, a TF1 közszolgálati csatornán indított vitamûsor elsô adásában 100 meghívott kérdéseire kellett válaszolnia. Egy lille-i illetôségû hölgy azt firtatta, vajon miért nevezett ki Sarkozy a franciaországi muzulmánok tanácsa (CFCM) élére egy algériait, holott az országban élô iszlám vallásúak többsége marokkói. Ennek kapcsán a hölgy megemlítette, hogy ô maga is algériai, de egy marokkói CFCM-elnök lenne a demokratikus. Sarkozy erre így válaszolt: "Az én szememben ön nem algériai, hanem francia, mint ahogyan én sem vagyok magyar".
A miniszter, akinek édesapja magyar, egyúttal leszögezte: Dalil Boubaker, a CFCM elnök sem algériai többé, hanem francia.
Sarkozy ugyancsak ellenkezést váltott ki kérdezôjébôl, miután kifejtette: "Senkinek sem kötelezô Franciaországban élni. De ha valaki szereti Franciaországot, akkor tiszteli is azt és annak szabályait: nem él poligámiában, nem csonkítja meg a lányait, nem vág le birkát a lakásában, és tiszteletben tartja a köztársasági törvényeket."
A fiatal lille-i nô rasszistának minôsítette a miniszter kijelentéseit, aki visszautasította a vádat. Emlékeztetett arra, hogy ô az a politikus, aki a legtöbbet vitatkozott Jean-Marie Le Pennel, a szélsôjobboldali Nemzeti Front vezetôjével. Ismételten hangsúlyozta, hogy számára a Franciaországban élô muzulmánok franciák. "Nekünk, franciáknak jogunk van ahhoz, mint az amerikaiaknak vagy a spanyoloknak, hogy megmondjuk: kit látunk szívesen földünkön, és kit nem" – fogalmazott Sarkozy.
A jobboldal jelöltje a múlt heti fölmérés tanúsága szerint csekély elônnyel nyerne a szocialisták jelöltjével, Ségolene Royallal szemben, ha most rendeznék Franciaországban az elnökválasztást.
A Gloria Maria Wrona névre keresztelt csecsemô komplikációk miatt császármetszéssel, jóval idô elôtt, a terhesség hatodik hónapjában jött világra a Lengyelország délnyugati részén fekvô Czestochowában, – ahol az ország leghíresebb búcsújáróhelye, Jasna Góra található – 2005. július 1-jén, néhány nappal II. János Pál boldoggá avatási eljárásának elindítása után. Az orvosok a legrosszabbra készítették fel a szülôket: néhány órát, legfeljebb pár napot jósoltak a mindössze 37 centiméter hosszú, 860 grammos, súlyos szívhibával és mûködésképtelen vesékkel született babának. Gloria Maria azonban életben maradt, szülei szerint csodával felérô módon.
Az újság tudósítása szerint a kislány szülei, Jacek és Joanna Wrona (akiknek Gloria a harmadik gyermeke) mélyen vallásosak. Az édesanya beteg gyermekének gyógyulása érdekében a 2005 áprilisában elhunyt II. János Pálhoz is imádkozott, és mindig magánál tartotta a néhai pápa fényképét. A szülôk szerint Gloria életének második napján csoda történt: a baba fejletlen veséje mûködni kezdett, és a súlyos szívhiba megmagyarázhatatlan módon eltûnt. A kislány állapota egy hónap alatt stabilizálódott, és Gloria jelenleg teljesen egészséges. Az édesapa könyvet írt lánya csodálatos gyógyulásáról, és egy példányt eljuttatott a II. János Pál boldoggá avatásában eljáró vatikáni bizottsághoz. Nemrég kapták a hírt: Gloria esetét a néhai egyházfô személyéhez köthetô csoda bizonyítékaként fogják számba venni. A boldoggá avatáshoz nélkülözhetetlen, hogy az illetô személyhez egy csoda fûzôdjön, amelyet hitelesnek ismernek el.
A boldoggá avatási procedúrát vezetô vatikáni illetékesre hivatkozó lengyel médiaértesülések szerint az eljárás akár Karol Wojtyla halálának második évfordulója, április 2. elôtt lezárulhat. Így még az idén – az egyház történetében példa nélküli gyorsasággal – boldoggá avathatnák az elôzô pápát, ami az elsô lépés szentté avatása felé.
A különféle új szolgáltatások megjelenésével kapcsolatos kihívásokról is tárgyalt Meglena Kuneva uniós fogyasztóvédelmi biztos kedden délben Budapesten Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszterrel – hangzott el a tárgyalást követô közös sajtótájékoztatón.
Az unió GDP-jének 59 százaléka származik a kiskereskedelembôl, így a fogyasztók elégedettsége, vagy éppen elégedetlensége mindenképpen kihat a gazdaságra – mondta Meglena Kuneva. A fogyasztóvédelem megjelenik a globalizációra adott európai válaszban is. Része az uniós alkotmányozásnak és kihat a jövedelmezôségre és a foglalkoztatásra is – tette hozzá.
Meglena Kuneva és Kiss Péter tárgyalásán központi helyet foglaltak el az új szolgáltatások gerjesztette kihívások. Ilyen az internet és az e- kereskedelem, valamint az információhoz való – minél szélesebb körû – hozzáférés. A biztos asszony arra bátorította a magyar illetékeseket, hogy aktívan vegyenek részt az uniós fogyasztóvédelmi politika alakításában, például az erre vonatkozó, 2013-ig tartó stratégia kialakításában.
Kiss Péter kiemelte, hogy a fogyasztóvédelem az a terület, ahol az emberek érezhetik, hogy az unió törôdik velük. A fogyasztók hétköznapi biztonságát a civil önszervezôdések, a jogalkotás és az ellenôrzés együtt garantálhatja.
A miniszter öt pontba foglalta össze a fogyasztóvédelem terén megvalósítandó feladatokat. Ezek a teljes körû nyilvánosság, a társadalmasítás, az államon túli konfliktuskezelés (például békéltetés), a koordináció szélesítése, végül pedig a fogyasztói jogok erôsítése. Ez utóbbiba tartozik a szolgáltató tevékenységének felfüggesztése, amennyiben sérti a fogyasztók jogait.
Az iraki háború egyik legvitatottabb incidensérôl készült, elképesztô fedélzeti videó- és hangfelvételt, amelynek létezését is tagadták hivatalos körökben, a The Sun, a legnagyobb brit tömeglap szerezte meg és tette közzé kedden (www.thesun.co.uk/video).
A két A-10-es a háború elsô hetében, 2003. március 28-án, a dél-iraki Bászra környékén portyázott, az iraki kormányhadsereg 6. páncélos hadosztályának harckocsijaira és rakétavetôire vadászva.
A tartalékos pilóták, akik azelôtt soha nem vettek részt éles bevetésben, a kétórás járôrözés végén vették észre a négy harckocsiból álló brit konvojt, amely egyértelmû vizuális azonosító jelekkel volt ellátva, ráadásul olyan területen járt, amelyrôl az amerikai légierô tudta, hogy ott szövetségesek tevékenykednek.
A felvétel tanúsága szerint ezután teljes káosz következik: a pilóták egymást, valamint az amerikai tengerészgyalogság helyi légiirányítását gyôzködik arról, hogy mit is látnak. Jóllehet egyértelmûen szemet szúr nekik a brit harckocsik tetején kifeszített, élénk narancsszínû ponyva – amely éppen a baráti tûz elkerülésére szolgáló azonosító jel volt -, de az egyik amerikai pilóta végül arra következtetésre jut, hogy azok narancssárga rakéták. A másik még vissza is kérdez: "Narancssárga rakéták?" "Igen … azt hiszem" – hangzik a teljesen bizonytalan válasz.
A jármûveket, amelyek valójában Scimitar, illetve Spartan típusú brit könnyûpáncélosok voltak, a pilóták orosz Zil 157-es teherautókként vélik azonosítani, majd tüzet nyitnak, megsemmisítve két Scimitart, és megölve egy brit harckocsizót.
Az egyik pilóta kacagva kommentálja, amint egy sebesült brit katona kétségbeesetten próbálja kimenteni még súlyosabban sérült bajtársát az égô tankból. Ô a 18 éves Chris Finney közlegény volt, aki hôstettéért késôbb megkapta az egyik legmagasabb brit katonai kitüntetést, a György-keresztet.
Ô volt az is, aki szétlôtt jármûve rádióján kétségbeesett SOS-jelzést adott le, véget vetve az esztelen légi rajtaütésnek.
A felvételen hallható, amint az egyik földi irányító – két perccel az elsô és alig fél perccel a britekre ráeresztett második géppuskasorozat után – közli a pilótákkal, hogy szövetséges erôket támadnak, és azonnal hagyjanak fel az akcióval.
A pilóták szinte sokkos állapotba kerülnek, trágárságok halmaza közepette az egyik elhányja magát, a másik sírva fakad, miközben azzal igyekeznek igazolni a támadást, hogy az irányítás – egyébként a felvételen is jól hallhatóan – azt mondta nekik: ebben a térségben nincsenek szövetséges alakulatok.
Amikor a földi irányítás közli velük, hogy az elsô tájékoztatás szerint a támadásban egy brit katona meghalt, az elsô sorozatot leadó pilóta azt mondja társának: "Na öregem, megyünk a börtönbe".
Az áldozat a 25 éves Matty Hull lövész tiszthelyettes volt, akinek özvegye, Susan a téves támadás óta küzdött a felvételek nyilvánosságra hozataláért, ám a brit védelmi minisztérium rendre azt közölte vele, hogy ilyen felvétel nem is létezik…
A Nemzetközi Vadvédelmi Alap kedden, február 6-án Románia és Bulgária természetvédelmi értékeit mutatta be az Európai Parlamentben. A két ország részérôl a díszvendégek Kelemen Atilla és Atanas Paparizov európai parlamenti képviselôk voltak. Kelemen Atilla a jelenlevôknek elmondta, hogy Romániának már csak az igen változatos adottságai miatt is (Fekete-tenger, magas hegyvidékek) nagyon változatos, sok problémát felölelô természetvédelmi munkára van szüksége. Továbbá hangsúlyozta, hogy Romániát és Bulgáriát nem kell "újonnan belépettként" kezelni az unióban, mert a hibás természetvédelmi intézkedések olyan károkat okozhatnak, amelyek jelentôs anyagi ráfordításokkal sem javíthatók. A Nemzetközi Vadvédelmi Alap romániai leányszervezetét Erika Stanciu biológus képviselte.
Sûrûn hallunk igen hangzatos szövegeket az egészségügy reformjáról, szemináriumok sorát szervezik, bemutatván az egészségünk szolgálatára szánt tudomány vívmányait. Mindezekbôl lehet politikai tôkét kovácsolni, üzletet összehozni, s netán még tudományosnál tudományosabb rangokat is szerezni. Ezenközben létezik a "valós" egészségügyi ellátás, amelybôl a mellékelt levél nyújt ízelítôt, s amelyre sem a reformerek, közegészségügyi igazgatók, tudós fôk nem látszanak figyelmet fordítani. (Népújság)
Egy nyárádmenti községbôl írok, pontosabban Székelyhodosról. A községnek van négy faluja: Hodos, Jobbágytelke, Ehed, Iszló. A négy falunak egy családorvosa van. Az orvos egy héten kétszer ingázik, de csak Jobbágytelkére és Hodosra jár. Ehed és Iszló betegei? Na, csak tegye meg azt az 5-6 km-t, ha beteg, mert hát "ô" kijelentette, hogy a két faluba egyáltalán nem fog menni. A falvaknak van rendelôjük, igaz, már nem felelnek meg normális rendelôknek, hát még uniós rendelôknek! Hogy errôl ki tehet? Nem lehet tudni.
Én közel 10 éve vagyok lakosa Hodos falunak és annyit tudok, a faluban annak idején, amikor idekerültem, volt rendes rendelô és orvos is. Akkor is ingáztak, de majdnem mindennap nyitva volt a rendelô, nem beszélve arról, ha kismama érkezett haza újszülöttjével, az akkori orvos már másnap vagy aznap felkereste és utána is a hat hétben egy héten legalább 2-3-szor meglátogatta ôket, tanácsokat adott stb. Most? Örvendjünk, ha a hat hét után átveszi a kibocsátó kórlapot keresztlevéllel, a tanácsok elmaradnak, és ha szükség van ôrá, na, csak keresse meg a kismama.
Nyolc-tíz évvel ezelôtt a holland barátok segítségével új rendelôt építettek Jobbágytelkén, modern felszereléssel, fogászatot, patikát, orvosi rendelôt és egyben lakóhelyet is. Ekkor mi, tehát a nép, azt kértük, hogy olyan orvoshoz iratkozhassunk, aki itt lakjon és a négy falu betegeit ellássa. Került és ide is költözött Jobbágytelkére, és egypár évig nem is volt probléma, mindenki meg volt elégedve. De az évek teltek, a világ modernizálódott és egyben a mi családorvosunk is. Egy nap fogta magát, magánrendelôt nyitott Nyárádszereda kórházánál, ami tôlünk 15-20 km-re van, és elköltözött magyarázat nélkül. Joga volt, hát jól tette, de ahhoz nem volt joga, legalábbis az én véleményem szerint, hogy az újonnan felépített rendelôbôl elvigyen dolgokat, amit a holland barátok hoztak, és ez még nem volt elég, kiürítette Hodos szegényes rendelôjét is, amivel a saját rendelôjét rendezte be (ágyat, széket, asztalt stb.). Ez már nem is olyan nagy baj, úgy látjuk, mert a jobbágytelki nép ezt elnézte, a hodosiak pedig beletörôdtek. A baj ott kezdôdik, amikor egy beteg gyereket kell megvizsgálni, s talán épp a torkát kell megnézni. De mivel? Az anyuka vigyen kanalat (evôkanalat) vagy kérjen a szomszéd Erzsi nénitôl, vagy ha sürgôs esetben kötözni kell egy sebet, a beteg vigyen kötszert, no de ollót is, vagy kérjen Erzsi nénitôl, sôt volt olyan eset is, amikor a gyertyát is Erzsi nénitôl kértük, mert nem volt villany. Ugyebár nem volt 13 leje, hogy kifizesse és levágták. Szerencse, hogy azt most a helyi tanács kifizette és mai napig is fizeti, így legalább nem gyertyafénynél kell vizsgáljon vagy receptet írjon a hodosi rendelôben. És ezzel léptünk be az unióba. Sürgôsségi esetben? Ilyen ma már, ha "isten ments", adódik (tapasztalatból mondom), csak Marosvásárhely marad, ha addig a beteg kibírja, mert a legközelebbi sürgôsségi Nyárádszeredában van. De hadd idézzem egy jó barát tanácsát, amit sajnos nem olyan rég kaptam: "Szeredába? Csak az állatpiacra érdemes menni!" Vagy ha talán oda is megy, ne legyen szüksége oxigénre, mert az nincs. És ha családorvosra van szüksége, az ember betegen vagy beteg gyerekkel órákat ácsorog Nyárádszereda utcáin, amíg az orvos hajlandó lesz fogadni. És ez a községnek jó!
Hányunkkal történt már ez meg? Nagyon sok az idôs, de még szerencsénk van a Caritas Alapítvánnyal, vagyis az alkalmazottjaival, akik egy héten egyszer felosztva a négy faluban eljárnak az idôsökhöz vércukorszintet meg vérnyomást mérni. Ez is jó! Na de ugyanakkor a községben nagyon sok a gyerek, velük mi legyen? Amióta a családorvos elköltözött, csak a két faluban, Jobbágytelkén és Hodoson 4 gyerek halt meg. Hát igen, a szülôk késôre értesítették ôt, vagy késôn vitték ôhozzá – ez a mentség. A családorvosunk ezt a kérdést feltette-e magában: – Ha a községben maradtam volna, talán ezek a gyerekek még életben lennének? Errôl lehetne könyvet írni, de jobb, ha nem részletezem.
Emberek – nyissuk ki a szemünket és gondoljunk arra, hogy egy-egy súlyos esetben minden perc számít és akkor nem mindegy, hogy egy km távolságra vagy 15-20-ra találjuk meg a családorvost, akire szükségünk van, és ez még nem is elég, még várnunk is kell rá. Ô nagyon jól tudja, hogy annak idején a nép miért is választotta ôt és nem az akkori ingázó doktornôt, de ô erre ma már füttyint.
Biztos információk alapján tudtam meg, hogy tavaly, a nyár folyamán egy fiatal orvos jelentkezett és el is vállalta volna a négy falut, ki is költözött volna – ugyebár az új lakrész azóta is lomtár Jobbágytelkén –, de a mostani családorvos nem mondott le. Miért? És miért nem tudott minderrôl a nép? Hisz az kellene döntsön vagy nem? Miért nem engedi, ha már ô nem tudja teljesíteni kötelességét, mert isten tudja, hány betege van és hány faluba jár. Miért nem engedte, hogy itt más tegye azt, amit neki kellene? Ezt miért nézi el a nép? Hát még a helyi tanács? S miért is választottuk ôt? Hogy itt legyen és a község betegeit ellássa. Hogy ha szükség van rá, éjjel-nappal elérhetô legyen! De ez már csak a múlté. A mai falusi nép ezt már megszokta. Várjuk a keddet itt Hodoson vagy a csütörtököt Jobbágytelkén vagy a halált. És ez így jó nekünk!
Talán az unió majd küld egy kötelességtudó orvost, aki megfelel majd elvárásainknak.
Máthé Irénke, egy bánatos édesanya, aki két kislányát siratja
Háver nyekezol, háver kénozol, hoz valamit a tavasz. Vivaldi csobogásban, éhkoppos sóhajtásban – Primavéra szûzi vére ömlik a préri füvére – a Lady mindig hozza magát.
Közhelyrôl jön, közhelyre utaz, oda hajaz, mint F. bácsi. A tavaszt azért is várom, mert annyira definiálatlan. És most, a klímaváltozással: még zavarosabb lesz minden, ami kikeleti. Édesanyám, édesapám, miért vagyok árva; édes elnököm, miniszterelnököm, mért kell annyit szenvednem neköm? Ki a hibás, amiért nincs semmi, ahogy volt? Ki a vétkes azért, hogy bár tele van a bolt, nekem sose sincsen pénzem, megint éhezek – és a kedves velem koplal.
Lerajzollak, mint a múlt idôt a tanárnô.
Slágerfurtban Pistivel, Józsival, Gergôvel, Sanyival. Pisti semmit, Józsi azt se, Gergô atomszôrt, Sanyi bezzeg. Nincs élet gazságon kívül. Nincs gazság szerelmen belül. Semmi sincs, csak te vagy, téged öllek, téged ölellek, vakdani, csákányi, helóta idióta, csúnyászó belemászó, kilimandzsot neten járó, horogmarci, bulabéla, janimani, isti fájd, nullája, jövök szerelmedre, ugrok a szívedre, culándra, bulándra.
Túl az üveghegyen lépj kettôt harangszó irányába, barátod mondja, székely-benczédi endre, ereszkedj mélyebbre, akarod, hogy bevilágítsa barlangod a kín sugárnyalábja, csigolya roppan a fényben, teleírt homlok tél térdéhez koccan, istenem, bocsásd meg, kôhöz csákány, kézhez párkány, vissza se pattan, egy jaj sem csattan, csak összenô vele, csak eggyé, csak többé, csak jajjá, fájjá, szivacsos marhakórrá, madárinfluenzává, végbélrákká, infarktussá, mennyei lift utasává, halmozott halállá ------------------------------------------------- porokba tolul a kór, harmatos viola, életem asszonya, csipkés jéggé olvad, szerelemmé horgad szemébôl a szikra, semmivé lesz az orrnyereg, a tétova mosoly, elmossa az ár a kiáltást, hintaló sörényét, fogakról mûvigyort, lelkekrôl virágport, plazma üzenetét: gyermekem, simogasd meg olvadás elôtt a homokszemeket------------------------------------------ valamit hoz a tavasz, minden tavasz hoz, bár sosem semmit, tavasz: tavalyi, jövôbeli, kikeletlen kikeletek, régen kikelt, hamvadott szerelmek --------------------------ó, fájdalom, ó, kín, tápászkodás láza, jajgatás borzalma, ó, világ sóhaja, tavasz ----- ----selymesen zizegô élvezetet a szíveden, hullámzó örömök ritmusa a mellkasodon ----------------------------------- még egyszer, utoljára, átszúr az idô egy rosszul fent, félig rozsdás konyhakéssel.
*
Tavasz, bárányok vére, vérkutyák. Halj, támadj, bimbózz, virágozz, szerelmezz, lombozódj. Járd át újra és újra, mindig a semmit egy égre szikrázó csókpillanatban.
Az Európai Bizottság romániai képviselete ezzel a címmel hirdetett vetélkedôt líceumi diákoknak. A diákoknak háromperces rövidfilmet kell készíteniük arról, hogy a csatlakozást követôen mivel gyarapítja Románia az Európai Uniót, miként befolyásoljuk Európa sorsát értékeinkkel. A filmhez rövid ismertetôt is mellékelni kell, amiben az alkotók bemutatják, miként gondolták el és valósították meg a projektet. Az érdekelt diákoknak díjmentes tanácsadást nyújtanak a www.europa-la-liceu.ro internetes honlapon. Csak a honlapon lehet benevezni a versenyre, határidô 2007. március 23.
Február másodikán a marosvásárhelyi Constantin Brâncusi Iskolaközpontban Ciprian Dobere prefektus, Stefan Mihail Antonie szenátor, valamint Nicolae Neagu tanfelügyelô 15 megyei építkezési cég képviselôivel találkozott. A megbeszélésen szó esett arról, hogy az építkezési cégek ösztöndíjakat nyújtsanak az építészeti szakosztályban tanuló tehetséges középiskolai diákoknak, illetve a mûvészeti és mesteriskolát végzôknek a továbbtanuláshoz. A cégek elfogadták a tanfelügyelôség együttmûködési ajánlatát. Egy következô találkozón megtárgyalják az ösztöndíj felajánlásának módszerét, a tanév végén pedig a cégek képviselôi szerepet vállalnak az ösztöndíjasok kijelölésében.
Szokásban volt a régiségben, hogy az iskolaalapításkor nem csupán az intézmény alapjait vetették meg a kezdeményezôk (pápa, király, fejedelmek, országos gyûlés, egyházi személyek és testületek, kolostorok, fônemesek, városok stb.), hanem az oktatási intézet fenntartására forrásokat is rendeltek. Ezek – a középkor folyamán és a kora újkorban – legtöbbször természetbeni juttatások voltak (bor, búza, élelmiszer, tûzifa, só, könyv, gyertya, mécsesbe való olaj vagy olykor ruházati cikkek is), s csak a hozzánk közelebb álló századokban jelent meg mindezek egyetemes helyettesítôje – a pénz.
Igaz, gyakran megesett, hogy az iskola rektorprofesszora, a tanári kar vagy a fenntartó úgy ítélte meg, hogy a természetbeni adományt is pénzzé lehet/kell tenni, nyereségesebbnek tûnt ez az út, s az így befolyt jövedelmekbôl a kollégium a maga belátása szerint vásárolt szükséges felszerelést, könyvet, szerzett építôanyagot, telket, birtokot a további bôvítéshez, osztott jutalmat, segélyt deákjainak.
Már a vásárhelyi kollégium elôdjének, a schola particulának 1557-es alapítását követôen a fejedelemi kegy és az országgyûlés segélyt, forrásokat rendelt. Ezek nem lehettek valami bôségesek, mégis, a meginduló oktatás számára hasznosak voltak, ugyanis fedezték részben a tanárok fizetését, természetbeni juttatásait, másfelôl több tanuló befogadását tették lehetôvé.
Koncz József, a kollégium történetének elsô mûvelôje szerint a legkorábbi alapítvány az ún petresi dézsma, "melynek eredete a XVI. századra vihetô vissza. Elsô adatunk róla – írja 1896-ben megjelent összefoglalójában – 1590. december 8., Gyulafehérvárról Kovácsóczy Farkas válaszoló levele a besztercei tanács azon kérelmére, hogy ne kényszerítsék a vásárhelyi iskolának rendelt [búza-, bor- és egyéb] dézsma szállítására. A fejedelem nem adott helyet a kérésnek. Ezen dézsma- búza, bor és zab két része a vásárhelyi iskoláé, egyrésze a petresi papé, egy része pedig a besztercei iskoláé volt." (698)
A fejedelem neve: Báthori Zsigmond, akinek Kovacsóczi Farkas a kancellárja volt. (Utóbb a szeszélyes uralkodó kivégeztette, mert Kova-csóczi nem lelkesedett maradéktalanul Báthori nagyszabású törökellenes terveiért.) Mi mindenképpen hálásak lehetünk a horvát végekrôl idetelepedett humanista férfiúnak, ugyanis sikeresen védelmezte az iskola érdekeit.
2005-ben megjelent a gyulafehérvári káptalan jegyzôi által szerkesztett ún. Erdélyi Királyi Könyvek második sorozata az Erdélyi Múzeum-Egylet kiadásában. Itt bukkantuk rá arra a bô kivonatra (1088 sz. regesztára), mely egy 1589. május 8-ról kelt oklevél töredékét tömöríti. Ebbôl derül ki, hogy Koncz József pontosan érzékelte, a petresi (a Beszterce-vidéken található Petresfalwa/Petersdorf korabeli elnevezéssel) dézsmához a fejedelem kegyébôl jutott az iskola.
Az újonnan elôkerült adat jól beilleszthetô a történeti folyamatba: a Királyi Könyvekben található töredék szerint 1589. május 8- án Gyulafehérváron Báthori úgy dönt, hogy a mondott falu (birtok) bor- és búzadézsmáját a vásárhelyi iskola tanulóinak segélyezésére fordítja. Beszedését és felhasználását is szabályozta. Eszerint: a petresi tizedet egy erre kijelölt becsületes helyi polgár és egy szintén megbízható vásárhelyi tanuló szedje be, szállítsa a városba, s ott egy másik becsületes és megbízható ember kezébe adja. Ennek feladata a begyûjtött terménytizedet a tanulók fenntartására igazságosan szétosztani, a szükségnek mértékét tartva szeme elôtt. Az évnek lejártával a tizedkezelô személy adjon számot a vásárhelyi bíró, a vártemplom lelkipásztora és az iskola rektora (valamint seniorjai, nagydiákjai) elôtt arról, hogy miként sáfárkodott a rábízott javakkal. Ha a sáfár hûtlenül kezelte a vagyont, akkor bírság alá vettessék és köteleztessék az okozott kár megtérítésére.
Az 1589-es oklevél arra is kitért, hogy a végrehajtást Sombori László méltóságos tanácsuram is segítse, a pertesfalvi dézsmaszedô pedig ne merészeljen akadályokat gördíteni az iskola tanulóinak útjába, akik a bort és búzát átfuvarozzák Vásárhelyre.
Az sem titok, hogy a rendeletek és a valóságos élet, a szándékok és célok, emberek és emberek között jókora szakadékok tátongnak. Csak másfél évvel a rendelet kelte után Beszterce városa már terhesnek érzi, hogy neki kell Vásárhelyre szállítania a birtok dézsmajövedelmét; valószínûleg az egész illetményt saját magának szeretné megtartani. Abban is bízhattak, hogy a schola particula megbízottjaival könnyen el lehet bánni, avagy a vásárhelyi kisiskola jelentôségében össze sem mérhetô a jóval patinásabb és nagyobb besztercei városi gimnáziummal.
Ám Báthori (Kovacsóczi) szívén viseli a kis magyar iskola sorsát, szász uraimékat csöndességre inti és kötelezi ôket – minden valószínûség szerint – , hogy ne vonakodjanak a dézsmát a vásárhelyi iskola megbízottainak általadni.
A 17. században sem volt minden zökkenômentes. A gazdasági magán- vagy csoportérdekek – ha a helyzet erre csábított – igyekeztek keresztülhúzni a mûvelôdés, az iskoláztatás ügyét. Koncz József írja, hogy Bethlen Gábor és Apafi Mihály idejében is mûködött még az adományvonal, ám nem minden akadály nélkül. "A dézsmáltató két deák alá – írja Apafi 1662 után – postalovakat, a búza, bor és egyéb dézsma alá szekereket eléjük való lovakkal vagy vonómarhákkal együtt adni, mind menô, mind jövô útjokban, szállásadással, gazdálkodással lenni" el nem mulasszák az arra rendelt hatóságok. Az ismételt felszólítás arra enged következtetni, hogy a vásárhelyiek többször is panasszal éltek, mert a petresi dézsma el-elmaradozott.
A fentiek dacára a vásárhelyi iskola 1785-ig a jövedelmet több-kevesebb pontossággal mégis kézhez vehette. Ekkor azonban a beszterceiek megtámadták a törvény elôtt, egészen pontosan a nemesi kiváltságokat vizsgáló productionale fórum elôtt. S bár a per váltakozó szerencsével folyt, olykor az iskola, máskor a felperes állt nyerésre, még az 1847-es országgyûlésre is folyamodványt készítetett a kollégium vezetôsége, melyben hamisítatlan középkori jogi okoskodással, ügyvédi okfacsarással igyekezett a maga igazát bizonygatni, a törvényes tizednek kollégiumot illetô juttatását a történelmi jogfolytonosság címén megtartani.
A 48-as forradalom, a reformok, a jobbágyság felszabadítása, a földforgalom megindulása (az ôsiség eltörlése) azonban tárgytalanná tették a keresetet, s így a vásárhelyi kollégium legkorábbról ismert természeti jövedelme végleg elenyészett.
"A budapesti Legion Siculis (Székely Légió) irredenta rohamosztag értesítette hargitai hatóságainkat, hogy érkezik. Mi több, ahogy az minden belevaló, profi felforgatónak szokása, megküldte itteni programját, tagjai névsorát, fedônevüket, sôt fényképeit is. Ennek köszönhetôen ország-világ megtudta, hogy a különítmény február elsô hetében Hargitafürdôn szervez félkatonai kiképzôtábort, székelyföldi önkéntesekkel együtt gyakorolja a késdobálás, közelharc technikáját, ismerkedik a diverzió fortélyaival. Végsô célja: Erdélyt Magyarországhoz csatolni, legalábbis január 29-i számában így eteti olvasóit a bukaresti Ziua" – olvasom Barabás István tollából, a Hargita Népe szombati számában. * Kiderül azonban, hogy ez a lap már "2006. március 9- én egész oldalt közölt a Legion Siculis irredenta szervezetrôl, ennek hargitai kiképzôtáborairól, amelyek harcosait Erdély elcsatolására készítik fel. Vagyis, ezelôtt egy évvel szinte szóról szóra ugyanaz a mese, mint most. Az önismétlés valószínû oka az lehet, hogy tavaly a kutya se vette komolyan a nagy leleplezésnek szánt riadót, hátha ezúttal sikerül némi hisztériát gerjeszteni." * – A székelyföldi, úgymond félkatonai szervezkedések hírverése nem 2006-ban és nem a Ziua hasábjain kezdôdött el. Alig kóstoltunk bele a szabadság mámorába, 1990. november 9-én a román extrémizmus újdonsült szócsöve adta meg a hangot: "Több romániai magyar nemzetiségû fiatal Budapesten tanulja a hírszerzést, diverziót. Itthon az RMDSZ képez ki rohamosztagokat az erdélyi románság elûzése céljából." * Hosszú távra szóló, magyarellenes agitáció kezdôdött, amit bizonyít, hogy öt év múlva ugyanazon lap 1995. november 3-i számában személyesen a pártvezér fogalmazta meg aggodalmát: "Az RMDSZ különítményei Hargita és Kovászna megyében etnikai tisztogatást folytatnak, miáltal Románia területi megcsonkítására törekszenek." * Alig tíz nap elteltével, november 13- án Gheorghe Funar (akkor még a PUNR elnöke, jelenleg a Nagy- Románia Párt fôtitkára) azt kérte Ion Iliescu elnöktôl, hogy Hargita és Kovászna megyében koboztassa el a magyar félkatonai szervezetek fegyvereit. A Ziua már akkor beállt a beteg kórusba, amennyiben 1996. március 18-án hírül adta: fennáll a veszély, hogy az RMDSZ fegyveres osztagai bevetésre kerüljenek Erdélyben. Ezt a sötét hagyományt folytatja ugyanennek a lapnak tavalyi és mostani vészharangkongatása ugyanarról a Székely Légióról és vezérérôl, Révész Tiborról. * Mi a valóság? – A Ziua önkéntelenül elárulja magát: január 29-i cikkének internetes tálalásában, amelyet a kereskedelmi tévéadók is átvettek, a képernyôn megjelent egy "leleplezô" színes fénykép, rajta magyar felirattal: Hegyimentô tábor, 1995. * – A Légió tehát nem katonáskodik, hanem a Hargita bércein edzôtábort szervez tagjainak, ahogy a román Salvamont is rendszeresen teszi. Erre utal internetes portáljának címe is: Hungarian Survival, tehát túlélés, de nem honfoglaló késdobálások, hanem a természet mostoha megpróbáltatásai közepette. Hogy csupán ennyirôl van szó, bizonyítja, hogy a Siculus hegyimentôk elôzôleg bejelentkeztek a román hatóságoknál ugyanúgy, ahogy mindig teszik, és ezért soha semmiféle bántódásuk nem volt sem a SRI, sem a csendôrség, sem a lakosság részérôl. Azt tanulják, hogyan kell túlélnie annak, aki eltéved a hegyekben. * Ellentétben Barabás Istvánnal, aki abban bízik, hogy a rettegett "terroristák" idôvel talán rájönnek arra is, mit kell tenniük, mikor szembetalálják magukat a sovinizmussal – én javíthatatlan borúlátó vagyok. Mert bár a kavarás nem par excellence bukaresti specialitás, a XIX. századtól kezdôdôen olyan brilliáns "hagyományai" vannak a mindenkori román cselszövés berkeiben, hogy a nem létezô intrikai Nobel- díjat sokszorosan is "megérdemelték" a derék kormányok, hatóságok és persze: harsogó sajtótermékeik. "Ne legyen nap zavarkeltés nélkül!" – ez jelszónak és idegborzongató bulvárcsemegének egyaránt megfelel. "Mindennapi mocskolódásodat írd meg nekünk ma!" – ez egy marosvásárhelyi román nyelvû napilap titkos jelszava, ott díszeleg láthatatlanul az újság "Világ proletárjai, egyesüljetek!" hajdani, közröhejes szlogenjének a helyén, a címlap tetején. Gyarapodik vele a példányszám, mert mindenkinek kell a napi méreg. * A bulvárdrog tág fogalom, definiálja a manó. De ahhoz nem fér kétség, hogy leghatékonyabb a romániai válfaja: a diverzionista uszítás. Ebbôl él a sajtó, az elektronikus média, az utolsó pártbaktertôl a facsart agyú államfôig, tutti, tutti. A politikai bulvárdrog jobban ôrjít, mint bármi, a szeszes ital, vagy a drog. Mint a hodáki gyilokital. * A gyûlölet, a gyûlölködés: a szabadság illúziójától megfosztatott, a fizikai és szellemi latrinák világába visszalökött kisember napi mákonya. Nem lesz nap, hogy ne támadnának naponta tovább s tovább, fáradhatatlanul. Vádolnak és mocskolnak, bôszen s ravasz módon, kiszámítottan vagy "spontánul", bizonyára immár "európai" stílben… Tartózkodjunk hozzá, mint ôsember a barlangi medvéhez – sokáig gyaláznak még bennünket a hatalom gazemberei, feleim.
S. Vladescu:
Hallani sem akar az eltörlésérôl
A pénzügyminiszter ezen a héten terjeszti a kormány elé a személygépkocsik elsô beíratási illetékérôl szóló elképzeléseit. A skála széles: a jelenleg megállapított összegtôl (amely mind az Európai Unió, mind a gépkocsi-forgalmazók tiltakozását kiváltotta) az adó csökkentésén át egészen az illeték törléséig bármi megtörténhet. Sebastian Vladescu azonban hallani sem akar sem az illeték eltörlésérôl, sem a csökkentésérôl. "Egy dokumentumot készítünk elô a következô kormányülésre, amelyben megmagyarázzuk, melyek Románia lehetôségei a jelenlegi díj megtartásától – amelynek jogi következményeként el kell majd törölni – egészen az illeték megszüntetéséig. Addig azonban köti az ebet a karóhoz, hogy meg kell tartani a jelenlegi illetéket. A magyarázat: amíg nincs erre törvény, nem lehet eltörölni.
Mint mondta, az illeték "elvi probléma, nem anyagi" és a csatlakozási szerzôdés betartását célozza "technikai szempontból", hozzátéve, hogy az Európai Uniót nem maga az illeték zavarja, hanem a mértéke. A pénzügyminiszter szerint az Európai Bizottság megengedi Romániának egy, a környezetvédelmet szolgáló, úgynevezett "ökológiai illeték" bevezetését, amely "a jelenlegi klímaváltozások függvényében igen-igen fontos".
Annyit ugyan elismert, hogy az illeték alkalmazásának módja ellentmond a csatlakozási szerzôdés elôírásainak. Szerinte az "Brüsszel problémája", hogy az illeték "diszkriminatív jellegû" az országban már bejegyzett, illetve az újonnan behozott személygépkocsikkal szemben.
Sebastian Vladescu a múlt hónap végén tárgyalt Brüsszelben Kovács László vám- és illetékproblémákért felelôs biztossal. Hazatérve kijelentette: "Az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások során világossá vált, hogy a bizottság egy ökológiai jellegû éves illeték bevezetését javasolja", amelyet feltehetôleg márciusban terjesztenek elô és amelynek célja a gépkocsiadók európai szintû harmonizálása. Véleménye szerint, annak ellenére, hogy mûszaki szempontból ez lenne az egyszerûbb megoldás, Romániában nagyszámú nem EU-konform gépkocsi van, amelyek tulajdonosai nem engedhetik meg maguknak az ökológiai illetéket.
A miniszter az Európai Bizottságnak az illeték törlését szorgalmazó felszólítása, illetve az Európai Bíróságon való feljelentéssel való fenyegetés ellenére is ragaszkodik az illetékhez.
Mózes Edith
Az esztendô elsô hónapja rendkívül hektikus mozgásokat hozott a bukaresti parketten. Egy elemzô azt mondhatná, hogy nagyon izgalmas hónap van mögöttünk, a befektetôk viszont nem lehetnek túl lelkesek, hiszen az elmúlt években megszokott januári rali idén elmaradt, bár február elsô napjai újabb történelmi csúcson találták a román indexeket. Összességében a 11,5%-os növekedés kiválónak mondható. De lássuk, mi lehet az erôs emelkedést követô nagyon meredek esés, majd újabb erôre kapás mögött. Az idei év elsô öt kereskedési napja úgy indult, ahogy azt tavaly megjósolták a tôzsdecápák, mindenekelôtt a SIF-ek emelkedtek fantasztikus iramban. Aztán, mintha a legtermészetesebb dolog volna, jelentôs esésbe kezdtek, köszönhetôen az európai tôzsdéken uralkodó kivárásnak, ami egyébként már tipikus januári hangulatnak számít – ezzel újabb jelzést adva a román tôzsde "nagykorúsodásáról". Amikor már a nagyobb intézményi befektetôk rendezték idei stratégiájukat és ennek megfelelôen elkezdték feltölteni portfólióikat, akkor a román belpolitika szolgált negatív hírekkel. Elôbb az értékpapírok utáni nyereségadó sajátos értelmezése nem engedte a lejtmenet megfordulását. Megengedhetetlen, hogy a kormányhivatalok különbözô értelmezést adjanak a jogszabályoknak, bizonytalanná téve a befektetési környezetet. Ezen lépések váltották ki az elsô tôzsdei sztrájkot, tiltakozásképpen egy órára felfüggesztették a tôzsdei kereskedést. És mintha gazdaságpolitikusaink észre sem vették volna a jelzést, hiszen hamarosan a SIF-ek környékét kavarták meg, újra meglebegtetve az egy személy által birtokolható 1%-os küszöb felemelését, majd ugyanazzal a lendülettel le is seperték az elképzelést. Volt még egy nevezetes politikai döntés ebben a hónapban, ugyanis az Oltchim (OLT) vegyipari vállalat kapcsán olyan jogszabályt fogadtak el, amely a kisbefektetôket teljesen ellehetetleníti, illetve visszamenôleg megfosztja ôket tulajdonosi jogaiktól. Néhány nap múlva ezt is visszavonták. Az Alumil- kibocsátás körüli törvénytelenségek is hatással voltak, és persze a tôzsde sem húzhatta ki magát a "kormányválság" alól.
Ezen politikai események nem tették lehetôvé, hogy komolyabb növekedést mutasson a román tôzsde, azonban a hónap vége még így is emelkedôn találta. A legjelentôsebb érdeklôdés természetesen a SIF-ek körül mutatkoznak. A pénzügyi szektor egyébként is jelentôs növekedést ígér, hiszen az EU-csatlakozással mindenekelôtt a bankpiac fejlôdhet rohamos léptékben, nem is maradt el a BRD és a Banca Carpatica (BCC) erôsödése, de a néhány hónapja szürkébbnek mutatkozó Transilvania Bank (TLV) is kitörni látszik a sávból. A bankpapírok már- már túlárazottnak tûnnek. Kiemelkedô éves eredményének köszönhetôen a SSIF Broker Cluj (BRK) az egyik legjobban teljesítô részvény volt januárban.
A politikai purparléból kikerülni látszó Rompetrol (RRC) is magához tért, míg szektortársát, a Petromot (SNP) éppen a napokban megjelent elemzésben a korrekt árnál 12%-kal drágábbnak ítélték, így benne van egy esés lehetôsége.
A gyógyszerszektor némi oldalazást mutat, egyrészt a gyógyszerkereskedés kapcsán bevezetett új szabályozásoknak köszönhetôen, másrészt pedig az Antibiotice privatizációja némileg csúszni látszik.
Ezek fényében a következô idôszakban nem várható nagyobb emelkedés, ami a spekulánsok számára jelenthet terepet, hiszen nagyon sok papír van a parketten, amely rendkívül alacsony likviditású, így kisebb mozgásokkal is jelentôs növekedést és esést eredményezhetnek. Az elmúlt hetekben a spekulánsok a Prodplast (PPL), Mechel (COS) és a Vae Apcarom (VAE) papírjaival próbálkoztak. Ezen papírok néhány nap alatt több 10 százalékos emelkedést, majd esést éltek át.
És persze február végére az elmúlt évek mindig esést hoztak. Kérdés, így lesz-e idén is!
Kósa András
Tekintettel a héa (TVA) fizetô cégek február 25-i nyilatkozattételi határidejére a Megyei Közpénzügyi Igazgatóság újabb közleményben hívta fel a vállalkozók figyelmét a nyilatkozatok benyújtásának idôszerûségére, ugyanakkor az új adószabályok szerint pénzügyi kimutatások készítésére kötelezett cégek figyelmét is felhívták a bejelentési kötelezettségre.
Héa – negyedévente vagy havonta, a forgalom függvényében
Már korábban is beszámoltunk róla, hogy február 25-éig a héafizetô cégeknek nyilatkozatot kell benyújtaniuk az adóhivatalnak, mivel üzleti forgalmuk függvényében negyedévente vagy havonta kell befizetniük az államkasszába az e címen járó adót. A közpénzügyi igazgatóság közlése szerint azoknak a cégeknek az esetében, amelyek nem nyújtják be az e hó végi határidôig az idevágó nyilatkozatot, az adóhatóság hivatalból idôszerûsíti a héafizetési kötelezettségeikre vonatkozó adataikat az adófizetôk jegyzékébôl.
Már utaltunk rá, hogy ama cégek, melyek tavalyi üzleti forgalma nem haladja meg a 100 ezer eurós értékhatárt, negyedévente fizetnek TVA-t. Akiknek tavaly havonta kellett ezt fizetniük, de 2006-os üzleti forgalmuk az értékhatár alatt volt, a negyedévenkénti fizetéshez való nyilvántartás tekintetében kell nyilatkozatot benyújtsanak az adóhivatalhoz. Az eddig negyedévenkénti fizetésre kötelezettek, amennyiben tavalyi üzleti forgalmuk meghaladta a 100 ezer eurós értékhatárt, a havonkénti TVA-fizetés rendezése érdekében kell a nyilatkozatot benyújtsák, valamennyi esetben a 010-es formanyomtatványt kell kitölteni.
Azon cégek esetében, melyek eddig is negyedévente fizettek TVA-t és tavalyi üzleti forgalmuk sem haladta meg az említett értékhatárt, egy értesítést kell benyújtsanak az adóhivatalba, az elôzô évi üzleti forgalom feltüntetésével, hogy az idei adónyilvántartásban is negyedévenkénti TVA- fizetôként tartsák számon az illetô vállalkozást.
A közpénzügyi hatóság közlése szerint az üzleti forgalom euróban való kiszámításához az európai pénznem 2006. december 31-i árfolyamát kell figyelembe venni – az adott idôpontban 1 euró 3,3817 lejt ért.
A pénzügyi kimutatások határideje is közeleg
Az adóhatóság a napokban arra is felhívta az adófizetôk figyelmét egy szerkesztôségünkbe is eljuttatott közleményben, hogy az éves pénzügyi kimutatások leadásának határideje is közeleg. Minden jogi személyiséggel rendelkezô adófizetô, aki a 2005/1752. számú pénzügyminiszteri rendeletben meghatározott szabályok szerint vezeti a könyvvitelét, be kell nyújtsa az éves pénzügyi kimutatást.
Azoknál a cégeknél, melyek a mérlegkészítés idôpontjában legalább két feltételt teljesítenek az említett miniszteri rendeletben megszabottak közül – aktívumaik összege meghaladja a 3.650.000 eurót vagy nettó üzleti forgalmuk több 7.300.000 eurónál, esetleg a pénzügyi év során alkalmazottaik átlagos létszáma legalább 50 volt –, az éves pénzügyi kimutatásba a mérleget, a nyereség és veszteségszámlájuk helyzetét, a saját tôkéjükben bekövetkezett változások helyzetét, kincstári számlájuk helyzetét, illetve az éves pénzügyi kimutatás magyarázó jegyzékét kell befoglalják, az iratcsomót a 2006-os pénzügyi év után 150 napon belül kell leadni.
Azoknál a cégeknél, amelyek nem teljesítenek legalább két feltételt a miniszteri rendeletbôl említettek közül a mérlegkészítés idôpontjában, egyszerûsített pénzügyi kimutatást kell készítsenek. Ennek az egyszerûsített mérleget, a nyereség-, veszteségszámla helyzetét, és a kimutatás magyarázó jegyzékét kell tartalmaznia, illetve a cégeknek lehetôségük van rá, hogy választásuk szerint a saját tôkében beállt változásokra, vagy a kincstári számlára vonatkozó iratokat is mellékeljék. Ezeket az iratcsomókat a 2006-os pénzügyi évtôl 120 napon belül kell leadni, szintén a 120 napos határidô vonatkozik a nonprofit jogi személyekre is.
A közlés szerint azok a cégek, melyeknek nem volt tevékenységük, a tavalyi pénzügyi év lejártától számított 60 napon belül kell erre vonatkozó nyilatkozatot beadjanak az adóhivatalba.
A hatóság arra is felhívja a figyelmet, hogy a szabályok szerint elfogadott éves pénzügyi kimutatásokat az ügyvezetôi jelentésekkel, az esetenként audit vagy cenzori jelentésekkel együtt a törvény értelmében nyilvánosságra kell hozni.
(benedek)
Környezetvédelmi beruházások
A környezetvédelmi törvénynek megfelelôen azok a vállalatok, ahol környezetkárosító tevékenység is van, kötelesek kidolgozni egy programot, amelynek célja felszámolni a káros hatást. Eszerint a beruházási tervek alapján különbözô szûrôberendezéseket kell vásároljanak és mûködésbe helyezzenek.
Megyénkben tavaly a magáncégek és az állami vállalatok, valamint a helyi közigazgatási egységek 21,2 millió eurót fektettek be környezetvédelmi létesítményekbe, berendezésekbe, 9,4 millió euróval többet, mint az elôzô évben. A Megyei Környezetvédelmi Ügynökség nyilvántartása szerint az Azomures Rt.- nél 2006-ban 1,7 millió euróért új szûrôberendezéseket szereltek fel, amivel csökkentették a károsgáz-kibocsátást, emellett pedig a szennyvíztisztító állomást és az ülepítôt is korszerûsítették. Több tégla- és cserépgyárban kellett porfogókat felszerelni, új berendezéseket üzembe helyezni. Így a meggyesfalvi téglagyárban új csomagolórendszert vezettek be, emellett pedig újrahasznosítják a termelésbôl származó hulladékanyagokat is. A beruházás 1,13 millió euró volt. A segesvári Siceram Rt.-nél, amely ugyancsak a tégla- és kerámiagyártással foglalkozik, 4,9 millió eurós beruházással többek között új égetôkemencét szereltek fel és korszerûsítették a szárítót. A hasonló tevékenységû dicsôszentmártoni Cars Rt.-nél is új kemencét és légszûrôt helyeztek üzembe, itt csak 560 ezer eurót kellett költeni az elmúlt évben.
A szakemberek megemlítették még, hogy környezetvédelmi beruházásnak számít a marosvásárhelyi vízüzem korszerûsítése, valamint az ivóvíz- és csatornahálózatok felújítási munkálatai is. Ezekre 2006-ban az Aquaserv Rt. 3,7 millió eurót fordított.
Amennyiben a cégek nem tartják be a környezetvédelmi programba foglalt határidôket, a környezetvédelmi ôrség felfüggesztheti a tevékenységet az észlelt hiányosságok kiküszöböléséig, ha pedig ennek ellenére üzemel, akkor végleg visszavonhatják a mûködési engedélyt – áll a Megyei Környezetvédelmi Ügynökség által a szerkesztôségünkbe küldött közleményben.
(vajda)
Az állami vállalatok összadóssága az állami költségvetés felé 5,44 milliárd lejre rúg. A "toplista" élén az Országos Kôszénkitermelô Társaság (Compania Nationala a Huilei) áll az összadósságnak majdnem a felét kitevô elmaradással, azaz 2,55 milliárd lejjel. Rögtön utána az Országos Vasúti Társaság következik 826,2 millió lejjel. A következôk a sorban a brassói Traktorgyár 473,2 millió lejjel, a Termoelectrica 3491 millióval, illetve a resicai UCM 270 millió lejes adóssággal.
(m)
A 2002-ben elkészült olimpiai megvalósíthatósági tanulmány aktualizálása során a PricewaterhouseCoopers (PwC) nemzetközi tanácsadó cég magyarországi vállalata arra a megállapításra jutott, hogy 2016-ra vonatkozóan nincs reális esélye a tervezett budapesti játékok lebonyolításának, 2020-ra vonatkozóan viszont megteremthetôk a szükséges feltételek.
Ez a magyar vállalati elit által 2005-ben létrehozott civil szervezet, a Budapest Olimpiáért Mozgalom (BOM) keddi sajtótájékoztatóján hangzott el.
A várható kiadásokat illetôen kiderült, a rendezés nettó költsége 518 milliárd forint lenne. A tanulmány egyúttal kiemeli, hogy sikeres lebonyolításhoz európai színvonalú országos és fôvárosi infrastruktúrával kell rendelkezni, az ehhez szükséges fejlesztések költsége pedig nettó 4646 milliárd forintra rúgna.
A tájékoztatón Szalay-Berzeviczy Attila, a BOM elnöke azt mondta, fontos teendô az ország és a fôváros hosszú távú fejlesztési terveinek az összehangolása, melynek garanciáját a szervezet egy önálló olimpiai törvény megszületésében látja. Ezért a BOM a kormánnyal, a fôvárossal és az öt parlamenti párttal történt elôzetes egyeztetést követôen megbízta a Siegler Ügyvédi Irodát a törvénytervezet elôkészítésével.
A szervezet irányítója bevezetôjében kiemelte, az olimpia nem csupán két-három hetes rendezvény, hanem tízéves fejlesztési program, 10-30 éves gazdasági, kulturális, turisztikai utóhatásokkal.
"Magyarország rendelkezik azokkal a történelmi, kulturális és gazdasági adottságokkal, melyek révén alkalmas olimpia megrendezésére" – jelentette ki. Emellett arról is beszélt, hogy az elmúlt évtizedekben az ország ütemet vesztett, többnyire sodródott, ezért is van szükség olyan vízióra, melynek révén lehetôvé válik az ütemezett, tervezett, szervezett elôrelépés.
A PricewaterhouseCoopers (PwC) aktualizált tanulmányának megállapításait Bienerth Gusztáv ismertette. A 2002- es elemzésre utalva jelezte, hogy két sarokponton nem változtattak. Eszerint nem egy elméleti megvalósítást képzeltek el, hanem a meglévô hosszú távú tervekbôl indultak ki, másrészt százszázalékos utóhasznosításban gondolkodtak. A tanulmány szerint egy 2020-ban rendezendô olimpia legfontosabb alappillérei a következôk: 2010-ig sikeres gazdasági stabilizáció, azt követôen évi 3-4 százalékos növekedés hosszú távon, a konvergenciaprogram sikere, az euró minél hamarabbi bevezetése, 2013 után az EU-költségvetés hasonló mértékû forrásokat biztosítson, mint 2007 és 2013 között, az EU-források 70 százalékos lehívási sikere, az olimpia helyszínének minél elôbbi kijelölése és ezeknek a városfejlesztési tervekbe történô integrálása.
Kosárlabda
A hét bombahíre a marosvásárhelyi kosárlabdacsapat számára, hogy Brice Kalala-Kabengele, a francia-román állampolgárságú kiválóság, a román válogatott alapembere Marosvásárhelyre érkezett, ahol a BC Muressel a leigazolásáról tárgyal. Kabengele jelenleg a CSU Atlassib Nagyszeben játékosa, ám a klub vezetôségével konfliktusba keveredett és beadvánnyal fordult a szövetség végrehajtó bizottságához, hogy nyilvánítsák szabad játékossá, ha pedig ez megtörténik, azonnal leigazolható. Várhatóan ma ülésezik a testület, s dönt Kabengele ügyében. A játékosnak kedvezô döntés mellett szól az az érv, hogy Kabengele – mint a válogatott tagja – rendszeresen szerepeljen a bajnokságban, ami Nagyszebenben nem történt meg.
Mihai Corui, a BC Mures edzôje és Románia csapatának segédedzôje elmondta, hogy örül annak, hogy a játékos Marosvásárhelyen kíván játszani, sokak szerint ez annak köszönhetô, hogy Kabengele a válogatottban kiváló emberként ismerte meg a vásárhelyi csapat irányítóját, és ragaszkodik hozzá, hogy irányítása alatt sportolhasson. Tegnap Kabengele közös edzéseken vett részt a BC Mures játékosaival, s még akár az is elképzelhetô, hogy már a szombati fordulóra a csapat leigazolt játékosa lesz. Ennél azonban sokkal valószínûbb, hogy csupán utóbb sikerül leigazolni, akkor is, ha kedvezô a döntés az ügyében. Utóbbi valószínûségét Corui nem tudta megsaccolni. Mint mondta, nem ismeri részleteiben a játékos és az Atlassib közötti konfliktust, így nem tudja megmondani, hogy mi lesz a döntés. Ez azonban nem is érdekli, hisz nem tartozik rá. Annak viszont örül, hogy Kabengele Marosvásárhelyt választotta, mint pályafutása lehetséges folytatásának helyszínét.
Teremlabdarúgás
Másfél év kimaradás után vasárnap ismét 1. ligás teremlabdarúgó mérkôzésre kerül sor a ligeti sportcsarnokban. A marosvásárhelyi City’us által menet közben átvett Cosmos Pitesti, amely az ôsztôl már City’us néven fog szerepelni a bajnokságban, a Municipal Konstanca együttesét fogadja 11 órai kezdettel a ligeti sportcsarnokban. A közönség ismét láthatja Arthur Melo edzôt, Kacsó Endrét és a volt Transilvania néhány játékosát akció közben.
Az 1. ligás mérkôzést követôen a City’us továbbra is 2. ligában szereplô második csapata 13 órától az Autoglobus Nagybánya együttesével játszik a bajnokság visszavágóinak elsô fordulójában.
NEVELÉSI-OKTATÁSI, VALAMINT TANKÖNYV- ÉS TANESZKÖZ-TÁMOGATÁS, TOVÁBBÁ A HALLGATÓI TÁMOGATÁS IGÉNYLÉSÉRE
A pályázat célja: a romániai magyar nyelvû oktatás és nevelés anyagi támogatása.
A pályázók köre:
1. Nevelési-oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatásban részesülhet az a pályázat benyújtásáig 18. életévét be nem töltött kiskorú, aki Romániában mûködô oktatási intézményben alap- vagy középfokú tanulmányait magyar nyelven folytatja, valamint az, aki fakultatív magyar nyelvû oktatásban részesül és lakóhelyének megfelelô közigazgatási egységben nincs megfelelô szintû magyar nyelvû oktatás;
2. Hallgatói támogatásban részesülhet az a hallgató, aki Romániában mûködô felsôoktatási intézményben tanulmányait egészben vagy részben magyar nyelven folytatja.
A támogatás összege és jogcíme:
A. NEVELÉSI-OKTATÁSI TÁMOGATÁS
Gyermekenként 20.000 Ft-nak megfelelô lej összegû Nevelési-oktatási támogatásban részesülhet a saját háztartásában kiskorú gyermeke(ke)t nevelô szülô/nevelôszülô minden olyan kiskorú gyermeke után, aki:
1.) Romániában mûködô oktatási intézményben alap- vagy középfokú tanulmányait magyar nyelven folytatja (a fakultatív oktatásban résztvevôk pályázatai iskolánkénti egyéni elbírálásban részesülnek);
2.) a moldvai magyarok esetében: nem intézményesített magyar nyelvû oktatásban részesül.
B. TANKÖNYV- és TANESZKÖZ-TÁMOGATÁS
Gyermekenként 2.400 Ft-nak megfelelô lej összegû Tankönyv- és taneszköz-támogatásban részesülhet a saját háztartásában kiskorú gyermek(ek)et nevelô szülô/nevelôszülô, amennyiben a kiskorú gyermek(ek):
1.) Romániában mûködô oktatási intézményben alap- vagy középfokú tanulmányait magyar nyelven folytatja (a fakultatív oktatásban résztvevôk pályázatai iskolánkénti egyéni elbírálásban részesülnek);
2.) a moldvai magyarok esetében: nem intézményesített magyar nyelvû oktatásban részesül.
C. HALLGATÓI TÁMOGATÁS
Hallgatónként 2.800 Ft-nak megfelelô lej összegû Hallgatói támogatásban részesülhet az a hallgató, aki Romániában mûködô felsôoktatási intézményben tanulmányait egészben vagy részben magyar nyelven folytatja.
Az A és B pontok alatt megjelölt támogatás együtt pályázható (egy pályázati csomagban). A C pont alatt megjelölt támogatási forma különálló pályázati csomagot alkot.
Mindkét (A és B, illetve C) támogatás a 2006–2007-es tanévben egy alkalommal igényelhetô.
A fentiek szerinti jogosultságok igazolása, valamint az alábbi pályázati feltételek teljesítése esetén az A és B pontokban megjelölt támogatás egyidejûleg is elnyerhetô.
Pályázási határidô:
Jelen pályázati felhívás alapján a 2006–2007-es tanévben igényelhetô támogatásokra 2007. február 5-tôl április 30-ig terjedô idôszakban folyamatosan lehet pályázni.
A 2007. április 30. utáni postai bélyegzôvel beérkezô pályázatok érvénytelenek.
A és B pontokban megjelölt támogatásokra vonatkozó pályázati feltételek:
(a pályázati adatlapon és Kitöltési útmutatóban részletezve)
• megfelelôen kitöltött pályázati adatlap
• kötelezôen csatolandó mellékletek:
a.) A pályázó szülô vagy nevelôszülô személyazonossági igazolványának fénymásolata;
b.) A kiskorú gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonatának vagy 14 év feletti kiskorú személyazonossági igazolványának fénymásolata;
c.) Amennyiben a kiskorú családneve nem egyezik meg a pályázó szülô/nevelôszülô családnevével, mellékelni kell a következô dokumentumok valamelyikének fénymásolatát eset szerint:
1) válás esetén az arról szóló bírósági végzés, illetve a gyermek jogállásának megváltoztatásáról szóló bírósági végzés;
2) házasságon kívül született 14 év feletti kiskorú esetén a gyermek születési bizonyítványa;
3) gyámok és nevelôszülôk esetében, a nevelôszülô megbízásáról szóló hatósági döntés.
d.) A kiskorú gyermek iskolalátogatási igazolásának eredeti példánya, amely tartalmazza az adott osztály/tagozat/csoport tannyelvének megjelölését (ezen igazolások kibocsátására vonatkozó típuskérvény a pályázati csomagban mellékelve);
e.) A moldvai magyarok magyar tannyelvû oktatásban való részvétele esetében iskolalátogatást igazoló irat, vagy ennek hiányában a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége által kiállított magyar tannyelvû oktatásban való részvételt igazoló irat eredeti példánya.
C pontban megjelölt támogatásra vonatkozó pályázati feltételek:
(a pályázati adatlapon és Kitöltési útmutatóban részletezve)
• megfelelôen kitöltött pályázati adatlap
• kötelezôen csatolandó mellékletek:
a.) a pályázó hallgató személyazonossági igazolványának fénymásolata;
b.) a felsôfokú oktatásban egészben vagy részben magyar nyelven tanuló diák hallgatói jogviszonyát igazoló irat eredeti példánya.
A Szülôföldön magyarul támogatási program lebonyolításában az Iskola Alapítvány együttmûködik a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel.
A pályázati csomag beszerezhetô: az A és B pontokban megjelölt támogatásokra vonatkozó pályázati csomag az RMDSZ helyi szervezeteinél, és a megyei tájékoztató irodáknál. A C pontban megjelölt támogatásra vonatkozó pályázati csomag a magyar nyelven oktató egyetemi központok településén található a fent felsorolt intézményeknél, valamint az Országos Magyar Diákszövetség tagszervezeteinél.
A pályázat leadása: ajánlott postai küldeményként az Iskola Alapítvány postafiókcímére kell küldeni legkésôbb 2007. április 30-ig (postai b&eac