Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 70 eurócent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 – euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Az Európai Bizottságtól érkezô negatív véleményezés ellenére a kormány nem akar engedni a negyvennyolcból, azaz a gépjármûvek elsô regisztrációs adójából. Az európai kapun belül most már nagyon erôsnek érzi magát az adónemet leginkább szorgalmazó liberális kormányfrakció, így egyre kevésbé hajlandó odafigyelni az európai adóügyi biztos (történetesen Kovács László, de ennek talán ezúttal nincs jelentôsége) véleményére, pedig Lengyelország és Magyarország esete, amelyeket hasonló okokból az európai szerzôdés alapelveinek megszegése miatt korábban elmarasztaltak, óvatossá kellene tegye ôket is. Az igazuk bizonygatására pedig minden vesszôbe belekapaszkodnak abból, ami Brüsszelbôl elhangzik, legújabban azt próbálják magyarázni, hogy az EU nem magát az adót, hanem annak mértékét kifogásolja, tehát hajlandóak csökkenteni az értékén, jobbára a korábban legmagasabbnak számító ötezer-valahány eurós regisztrációs tételt valahová 3500 euró körülire zsugorítanák, ami – nemde? – már igazán bagatell…

Az ügy legutóbbi fejleménye, hogy a román gépjármûipar legfontosabb szereplôje, a Renault- érdekeltségû Dacia-csoport állt ki teljes mellszélességgel a kormány mellé. Francois Fourmont- t, a csoport francia elnökét talán azért tolták elôtérbe, hogy a közvélemény elôtt kevésbé hiteles politikai osztály helyett egy sokkal nagyobb bizalmi indexszel rendelkezô befektetô támassza alá az érveket. Az pedig, hogy Fourmont történetesen francia, még nagyobb hitelt kellene adjon szavainak, hisz az érvek egy "valódi" európai szájából hangzanak el.

A lóláb azonban, vagy ha úgy tetszik az érdekeltség, akkora, hogy teljes mértékben megsemmisíti szavai hitelét. A romániai autópiacon mindig is kedvezményezett helyzetben található Renault, illetve Dacia egész egyszerûen attól a konkurenciától fél, amit az Európából importált használt jármûvek jelentenek, ugyanattól, amitôl az új autók importjában érdekelt Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnöknek is borsódzik a háta.

Mindkettejüknek igaza van természetesen abban, hogy beszûkül a piacuk, ha az európai second-hand piacról szabadon lehet behozni a jármûveket. Csakhogy éppen ez az európai vámunió és szabadverseny övezet lényege! Avagy miért pont az autógyártókat vagy új jármûvek importôrjeit kellene védeni, ha bármilyen más áru szabadon és illetékmentesen behozható? Hol marad az uniós alapelv, ha védôvámot (bárminek is nevezzük?) vezetünk be az unión belül?

Az érvek, a környezetvédelem, vagy a 35 ezer munkahely megszûnésével való fenyegetôzés átlátszóak és nevetségesek, noha nyilván az elsô idôszakban lehet némi piaci "átbillenésre" számítani. Egy uniós államban azonban nem csak a gyártók vagy importôrök érdekei a fontosak, hanem azon állampolgároké is, akik talán nem engedhetik maguknak, hogy új autót vegyenek, utóbbiaknak legfeljebb nincs kezükben a lobbizás lehetôsége.

Szélben, hóban dolgoznak a munkások. Bontják a Gomba vendéglôt, illetve a 26-os villát. Mik a terveik? – kérdeztük Fülöp Nagy Jánost, a fürdôvállalat vezérigazgatóját.

Az igazgató elmondta, hogy miután 2006 októberében a Danubius szállodalánc igazgatótanácsa megtárgyalta Szováta jövôjét, master-plant dolgozott ki. A láncsorozat egyik láncszeme a Gomba vendéglô és a 26-os villa. Az épületet az 1900-as évek elején építették, valamikor két különálló villa volt. Az épület faszerkezete tönkrement, kb. 2 éve turisztikai célokra már nem lehetett használni. Ezért kezdték el a bontását és újraépítését. Az épületet szeretnék az idei szezon megkezdéséig tetô alá hozni. A vezetôség üzemeltetési koncepciója szerint a földszinten megmarad a Gomba a kerek terasszal és a benti helyiséggel együtt, ahol gyorsétkezde vagy kávézó lesz. A döntést a turisták igényeihez igazítják. "Nosztalgiapontként megmarad a kerek Gomba. Vigyázunk arra, hogy hasonlítson a Medve- tó strandján tavaly épített gombabüfékhez, ugyanakkor ne térjen el a régi stílustól. Az I. és II. emelet külsejében megtartjuk a szovátai architekturális vonalat. Itt apartmanokat képezünk ki, ezeket szeretnénk bevonni egy nemzetközi time cherring rendszerbe. Ez azt jelenti, hogy az érdeklôdô bizonyos összeget befizet, s ezzel nyaralási jogot vásárol magának évente egy-két hétre. A nyaralási jog 30 évre szól, s civilizált, biztonságban eltölthetô szabadságot biztosít. Az épület a Balneoclimaterica tulajdona marad, az üzemeltetési jogot is fenntartja" – tájékoztatott Fülöp Nagy János. Ugyanakkor elmondta, hogy további kapacitásfejlesztést terveznek a minôségi turizmus biztosítására. Mint mondta, szeretné, ha a fürdôvállalat elöljárója lehetne ennek a villafelújítási koncepciónak, példát mutathatnának azoknak a villatulajdonosoknak, akiknek az épületei felújítás elôtt állnak.

Mircea Geoana, a PSD elnöke hétfôn bejelentette, hogy a párt jogi szakemberei befejezték az államelnök felfüggesztésére irányuló vádiratot, amely 30 vádpontot tartalmaz, és ezeket benyújtják az Alkotmánybírósághoz.

Geoana szerint a vádirat jogi szempontból befejezettnek tekinthetô.

A PSD-elnök rámutatott, a következô napokban a dokumentumot kiegészítik politikai és egyéb szükséges érvekkel, majd megvitatják a parlamentben, de nyilvánosságra is szeretnék hozni.

A dokumentum legfrissebb vádpontja azzal kapcsolatos, amit Basescu vasárnap nyilatkozott a Pro TV adó Pro Vest címû mûsorában a PSD-rôl. A PSD szerint ezek a kijelentések manipulálják a szavazótábort.

"Jogi szemszögbôl a dolgok tiszták, az egyetlen új elem Traian Basescu vasárnapi kijelentése, amikor bevallotta, hogy semmibe vette a román szavazótábor akaratát. Ez nagyon súlyos, és bevettük a vádpontok közé" – mondta Geoana.

Elmondta még, hogy a PSD jogászai mintegy 20 vádpontot állítottak össze, ezekhez hozzáadódtak a PRM és a PC által javasolt vádpontok.

Geoana hangsúlyozta, a PSD folytatja a Basescu államelnök felfüggesztésére irányuló eljárást, és felszólította a PC-t, tisztázzák hozzáállásukat az ügyben.

A dokumentumot be kell nyújtani a két ház állandó bizottságához, majd ezek értesítik az Alkotmánybíróságot. 48 órán belül a parlament két házának együttes ülésén bemutatják a dokumentumot, majd egy másik együttes ülésen megvitatják ezt, és a honatyák szavazás alá bocsátják az elnök felfüggesztésére vonatkozó javaslatot.

Traian Basescu államelnök vasárnap a Pro Tv adón sugárzott Pro Vest mûsorban kijelentette, ô hozta hatalomra 2004-ben a DA Szövetség pártjait, amelyek elveszítették a választásokat, és ugyancsak ô küldte ellenzékbe a szociáldemokratákat, annak ellenére, hogy ezek nyertek a választásokon, mivel így tûnt neki korrektnek a románok érdekében.

"Nem érdektelenek a számomra (a szövetségbeli pártok – szerk. megj.), de saját felelôsségük, hogy megtartsák, ami adtam nekik. Ezek az emberek elvesztették a választásokat. Hatalomra hoztam ôket, mert politikai szükséglet volt a PSD-t ellenzékbe küldeni" – mondta Basescu.

Rámutatott, miután megválasztották, olyan hozzáállást tett magáévá, amelyet felhasznált egy "szükséges" politikai változtatás érdekében.

"Volt erôm azt mondani a PSD-nek: nem! Románia demokráciája érdekében jobb, ha ellenzékben vagytok – annak ellenére, hogy a legnagyobb százalékot érték el a választásokon. Úgy véltem, ez korrekt a román polgárokkal szemben" – mondta Basescu.

Az államelnök úgy véli, a hatalmon lévô pártok problémája, ha nem tudják kezelni, amit adott nekik.

Mihai Razvan Ungureanu hivatalosan is benyújtotta lemondását, de az új miniszter kinevezéséig ellátja a külügyminisztérium vezetôi teeendôit, jelentette ki hétfôn Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök, hozzátéve, a kollégákkal alaposan megtárgyalja, kit nevezzenek ki a tárca élére.

Rámutatott, nem akarja elsietni a kinevezést. "Egy sor kritériumnak kell megfelelnie annak a személynek, akit ki fogunk nevezni a külügyminisztérium élére. Tehát nem lesz szó személyes szimpátiákról" – mondta Tariceanu.

A PNL központi vezetôségének hétfôre beütemezett ülését elhalasztották keddre, a pártelnök programja, illetve a parlamenti ülésszak megkezdése miatt.

A PNL vezetôsége ezen az ülésen hozott volna döntést az új külügyminiszter személyérôl.

Bár a tábla szerint február 28-án kellene befejezni a munkálatokat, az építôk hibáján kívül várhatóan három hónapot késik a telefonpalota mögött épülô piros ház átadási határideje. Amint Farcasan Rodica, a polgármesteri hivatal beruházási osztályának vezetôje elmondta, az egyesített sürgôsségi ügyeleti központ befejezés elôtt álló marosvásárhelyi székhelye országos premiernek számít. Az építkezésre azért volt szükség, mivel eddig bérelt helyiségekben mûködtek, ami egyrészt bizonytalanságot jelentett, másrészt az ügyeleti központ korszerûsítése is akadályba ütközött. A célnak megfelelôen megtervezett új székhelyen lehetôvé válik a tevékenység és a személyzet bôvítése, ami a sürgôsségi hívások fogadása, a mentôszolgálatoknak, a rendôrségnek illetve a tûzoltóknak a hívások helyszínére való irányítása mellett a térfigyelés központjával bôvül, ahonnan a megyeközpont forgalmasabb útkeresztezôdéseiben követik majd a forgalmat. A 200 négyzetméter felületû épületben kap helyet a katasztrófa- elhárítás központja is. Az 1,5 millió lejes beruházás költségeit a polgármesteri hivatal fedezi, s ha a központ elkészül, a megye valamennyi közigazgatási központjának az anyagi hozzájárulására számítanak. Az építkezést egy bukaresti cég végzi, s az ígért határidô eltolódását a frekvenciasávok használatára kért engedélyek megszerzése akadályozza, amitôl a központ mûködéséhez szükséges felszerelés beszerzése függ.

A remények szerint május végére adják át az épületet, az integrált sürgôsségi diszpécserszolgálati székhelyet, amely egyedülálló lesz romániai szinten.

Három hónap haladékot kaptak az egészségügyi asszisztensek és bábák a szükséges kreditpontok megszerzésére. Az újabb rendelkezés értelmében április 1-jéig kell igazolják, hogy a 2004-2006-os idôszakra a hivatásuk gyakorlását feltételezô 110 pontot megszerezték. A korábban beérkezett adatokat is azt követôen összesítik majd – közölte lapunkkal a Romániai Egészségügyi Asszisztensek és Bábák Rendje Maros megyei elnöke, Duca Radu.

A 2004/307-es törvény vonatkozó 45. cikkelye értelmében az egészségügyi asszisztensek és bábák hivatásgyakorlási jogát mindaddig felfüggeszthetik, amíg a szükséges pontszámot nem gyûjtik össze. A pontszámok megszerzéséhez továbbképzôkön, szimpóziumokon, különféle szakmai megbeszéléseken kell részt vegyenek, amelyeket mind országos, mind megyei szinten megszerveznek. Ez viszont nem áll összefüggésben sem a fizetések növelésével, sem a szakmai fokozatok elnyerésével – fejtette ki az elnök.

A kreditpont-megszerzésre vonatkozó, fent említett kötelezettség mellett, a továbbképzôk az érintettek hatékonyabb felkészültségét, új ismeretek szerzését segítik elô.

Duca Radu elmondta, az elôzô idôszakhoz képest idéntôl a kreditpontok értékelésére évente kerül sor, 2007-ben 30 kreditpont összegyûjtésére kötelezik az egészségügyi kádereket.

A Népújság kérdésére az elnök kifejtette, hogy a Romániai Egészségügyi Asszisztensek és Bábák Rendjének bukaresti székhelygondjai nincsenek kihatással a Maros megyei rend mûködésére, és a kreditpontok megszerzését sem befolyásolják, hisz a problémák nem a központi, hanem a bukaresti rendet érintik.

Tavaly a Megyei Környezetvédelmi Ôrség felügyelôi 1205 ellenôrzést végeztek, ezek közül 583 betervezett vizsgálat volt, 622-szer pedig véletlenszerûen kerestek fel környezetszennyezô egységeket. Az említett idôszakban 163 szabálysértôt figyelmeztettek a tapasztalt rendellenességek kiküszöbölésére, ezenkívül 137 büntetést róttak ki, ezek összértéke: 841.650 új lej.

A lakosság részérôl 198 panaszt jegyeztek, ezenkívül a felügyelôk 59 alkalommal ellenôriztek más hatóságok képviselôivel közösen. A minisztérium ajánlására 284 tematikus ellenôrzést tartottak. Gyékény Gertrúd, a Megyei Környezetvédelmi Ôrség fôfelügyelôje az észlelt hiányosságok közül megemlítette azt, hogy a vidéki települések szemetesek, az emberek még mindig a folyók partjára dobják ki a szemetet, mi több, a Maros völgyében többen a forgácsot és fûrészport a parton "tárolják".

Nem váltják vissza megyénkben a használt elektronikai és villamossági berendezéseket, csak két hulladéktelepre lehet elvinni a használt televíziót, számítógépet, de senki sem biztosítja a szétszedett alkatrészek újrahasznosítását.

Az ellenôrzések mellett a környezetvédelmi ôrség szakemberei tavaly 51 alkalommal vettek részt a mûszaki ellenôrzô bizottsági ülésen, ahol 765 környezetvédelmi engedély kibocsátásáról döntöttek.

Gyékény Gertrúd fôfelügyelô örvendetesnek tartotta, hogy a környezetvédelmi szabályok be nem tartásáért megyénkben a tavaly mindössze 12 gazdasági egység tevékenységének felfüggesztését javasolták.

Az idén még szigorúbban ellenôriznek, hiszen az unióval való csatlakozási tárgyalásokon leszögezett környezetvédelmi követelményeket határidôre kell teljesíteni, vannak olyan kötelezettségek, amelyeknek már 2007 végén érvényt kell szerezni – tájékoztatta lapunkat Gyékény Gertrúd.

Jegyzet

"Elsô nagy tévedésed az volt, amikor feleségül vettél egy magyar hercegnôt, és vele együtt öttagú családját is magaddal hoztad Amerikába. Nekünk kellett kifizetnünk a fogorvost, aki rendbe szedte a fogaikat" – ez a mondat egy 1954-es gyártású amerikai filmben hangzott el. Fedett medence, fedett teniszpálya, tíz-húsz autó egy garázsban… felmérhetetlen gazdagság, ezek után nem meglepô, ha a multimilliárdos apának nem tetszett, hogy a drága fiacskája rangon alul házasodott és egy szegény ország sarját választotta feleségül. Nem ez volt az elsô, de nem is az utolsó eset, amikor a legfelsôbb demokráciában élô amerikai állampolgár "lesajnálja" a kelet-európait…, sokszor azt sem tudva, hol található az a bizonyos ország.

Egy ilyen beköpés után hirtelen eloszlik az a rózsaszín köd, amely addig élvezhetôvé tette a filmet. És ekkor eszembe jut az az eset, amikor körülbelül tizenöt évvel ezelôtt egyik ismerôsöm néhány napot töltött Franciaországban és a mûvelt nyugat- európai elkezdte magyarázni, hogy ez itt a szappan, ami, ha vízzel érintkezik, akkor habzani fog… utána pedig mosakodni lehet vele. Következô lépésként megismertette a fogkefével, fogkrémmel, csak hogy bizonyítsa: ô a mindentudó sztár, aki leereszkedô modorával megkísérel tanácsot adni egy tudatlan személynek. De honnan is tudná?

Közben marad a megszégyenülés, esetleg a magyarázkodás, hogy: de igenis tudom, mi az a szappan, sôt csapvizünk is van otthon.

2007 januárjától azonban már nekünk is lehet kézzelfoghatóbb magyarázatunk, elvégre beléptünk az Európai Unióba. Nekünk is vannak EU-s városaink, falvaink, és már régóta megbarátkoztunk a kozmetikumokkal is… Ha gyerekcipôben is járunk egyes nyugati országokhoz képest, már nem szükséges a megszégyenüléstôl lehajtott fejjel tûrnünk az efféle "naiv" feltételezgetéseket. Lassanként kezdünk felnôni és arra is van esély, sôt, példa, hogy az öntelt nyugatiak a mi szolgáltatásainkat veszik igénybe (majd nem Amerikába, hanem Romániába járnak fogorvoshoz). Feje tetejére állt a világ? Szó sincs errôl, csak itt minden jóval olcsóbb. Egyelôre.

A Budapesti Rendôr-fôkapitányság hétfôn feljelentette azokat a képviselôket, akik részt vettek a fôvárosi Kossuth téri kordon elbontásában – közölte a BRFK helyettes szóvivôje az MTI-vel.

Szentendrei Angéla helyettes szóvivô semmilyen egyéb tájékoztatást nem adott a feljelentés részleteirôl.

Polgári engedetlenségi akció keretében a Fidesz országgyûlési és európai parlamenti képviselôi pénteken bontották el a Kossuth Lajos teret elkerítô kordont.

Jármy Tibor, a BRFK szóvivôje pénteken este az MTI-nek elmondta, hogy a Kossuth téri kordon bontásában résztvevôkkel szemben rendzavarás szabálysértése miatt tesz feljelentést a rendôrség, szavai szerint ez a szabálysértés akár 150 ezer forintos pénzbírsággal is sújtható. A budapesti rendôrség egyébként vasárnap többször is kiürítette a Kossuth teret, péntek óta összesen húsz embert állítottak elô.

Vasárnap négy alkalommal a rendôrök azokat az embereket szorították ki, akik a korábbi akciót követôen visszaszivárogtak a térre. Az akciókat követôen a rendôrök visszavonultak a kordonok mögé, a demonstrálók pedig visszasétáltak a Kossuth térre. Becslések szerint 400-500 rendôrt vontak össze.

Vasárnap hat embert állítottak elô a rendôrök a Kossuth térrôl, kettejüket azért, mert a kordonhoz láncolták magukat. A nap folyamán elôállítottakkal összesen húszra nôtt a Kossuth térrôl elôállítottak száma.

Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselôje szerint Hiller István, az MSZP elnöke, és Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezetô "bûnrészességet vállalt" a kormány és a rendôrség magatartásával, azzal, hogy elutasították az ellenzéki politikus levelében megfogalmazott követelést, miszerint pártjuk lépjen fel a Kossuth téri "vasfüggöny" felszámolásáért.

Az MSZP nevében Bárándy Gergely úgy reagált: nem szerencsés az, ha a kormány vagy bármely politikus határozott utasítást ad egy rendôrszakmai kérdésben. Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszternek a rendôrség munkáját kell felügyelnie és nem konkrét utasításokat adni – jelentette ki. A szocialista politikus szerint el lehet gondolkodni azon, hogy a Parlament körüli kordon fenntartása indokolt-e.

A magyar lakosság relatív többsége, 44 százaléka helyteleníti a Fidesz pénteki kordonbontását, és 68 százalék tart attól, hogy a polgári engedetlenségi akció további utcai zavargásokhoz vezethet – derült ki a Szonda Ipsos közvélemény-kutatásából.

Kinevezték hétfôn azt a tábornokot, aki a Bagdadban beharangozott nagyszabású biztonsági hadmûveletet fogja levezényelni iraki részrôl. A hadmûvelet hamarosan megkezdôdik.

Abud Gambar tábornok kinevezése amerikai nyomásra történt, mivel az Egyesült Államok elutasította az iraki kormányfô elsô jelöltjét. A parancsnoknak két helyettese lesz a Bagdadot átszelô Tigris folyó két oldalán. A várost kilenc részre osztják fel, s mindegyik részben legalább 600 amerikai katona fogja támogatni a fô csapást mérô iraki alakulatokat.

Ez lesz a harmadik katonai kísérlet a nyugalom megteremtésére Bagdadban azóta, hogy Núri al- Máliki miniszterelnök vette át a kormány irányítását kilenc hónappal ezelôtt.

Az iraki fôvárostól északkeletre fekvô Díjála tartományban megölték vasárnap a legnagyobb radikális síita szervezet, a Mahdi Hadserege egyik vezetôjét, akit amerikai részrôl "a gazemberek vezetôjének" neveztek, s akit emberrablásokért, gyilkosságokért és más bûncselekményekért tartottak felelôsnek. Ali Házim al-Hamadáni megölését a síita szervezet gyilkosságnak minôsítette. E szervezet bászrai vezetôjét ugyancsak agyonlôtték vasárnap az utcán.

A déli Bászrában hétfôn elesett egy brit katona, akit a közelében felrobbant pokolgép ölt meg. Állítólag civilek is életüket vesztették a merényletben, de róluk közelebbit még nem tudni. Más leszámolásokban és merényletekben négy ember halt meg a városban hétfôn.

Cáfolta a kormányával szembeni nacionalista vádakat Robert Fico szlovák miniszterelnök. Fico a tekintélyes német politikai, illetve üzleti napilapnak, a Handelsblattnak adott, az újság hétfôi számában megjelent interjúban azt hangoztatta, hogy az általa vezetett kormány stabil, és semmiképp nem viselkedik nacionalista módon. "Más országokkal ellentétben" – tette hozzá anélkül, hogy egyetlen országot is név szerint említett volna.

A szlovák miniszterelnök nem értett egyet a lapnak azzal a felvetésével, hogy kormánya elszigetelôdött az Európai Unióban, elsôsorban azért, mert a szélsôjobboldali Szlovák Nemzeti Párt (SNS) is tagja a koalíciónak. Ennek kapcsán arra emlékeztetett, hogy a hivatalba lépése (2006. július) óta eltelt idôszakban már látogatást tett Portugáliában, Írországban és a Cseh Köztársaságban. Az esetleges elszigetelôdésnek csakis a polgári ellenzék örülne – fogalmazott Fico, aki azt sem az elszigetelôdés jeleként értelmezte, hogy Angela Merkel német kancellár sem volt hajlandó még fogadni ôt Berlinben. Ezzel összefüggésben a szlovák miniszterelnök azt hangoztatta, hogy az európai uniós csúcstalálkozókon rendszeresen találkoznak, s mûködnek a munkakapcsolatok.

Szlovákia miniszterelnöke nem értett egyet lengyel kollégája, Jaroslaw Kaczynski azzal kapcsolatos véleményével sem, hogy a nagyobb államok – köztük Németország – túlzott befolyással rendelkeznek az EU-ban. Fico szerint mindez attól függ, hogy a kisebb országok miként képesek együttmûködni egymással. Ez vonatkozik egyebek között a négy visegrádi ország – Lengyelország, Csehország, Magyarország és Szlovákia – együttmûködésére a Benelux-államokkal és a balti országokkal – jelentette ki.

Fico emlékeztetett arra, hogy Szlovákia ratifikálta az európai alkotmány tervezetét. "Ezen a téren sincs miért bírálni az országot" – tette hozzá, azt hangoztatva: noha a maga részérôl nem túlságosan derûlátó a tervezet jövôjét illetôen, kormánya minden tôle telhetôt megtesz annak érdekében, hogy az alkotmányozó folyamat sikerrel járjon.

Becslések szerint mintegy 2,9 millió német pókerezik rendszeresen az interneten, és a pókerfüggôk számát már 400 ezerre becsülik, többségük férfi. "A szerencsejátékok növelik az öntudatot" – vélekedett Ilona Füchtenschnieder, a játékszenvedélyt tanulmányozó berlini egyesület munkatársa. A pókerjáték veszélyes a válságba jutott emberek számára, akik nagy összegû veszteségeik ellenére is újból és újból játszanak.

A televíziós közvetítések és az olyan játékfilmek, mint a Casino Royale, a Cincinnati Kid, vagy az emlékezetes Nagy balhé, amelyeknek zárójelenetei pókerasztalnál játszódnak, egyre több németet csábítanak szerencsejátékokhoz. Profi pókerezôk és pszichológusok pedig, akik a piacon tátongó rést felfedezték, buzgón segítséget ígérnek a polgároknak a "sors kártyáival folytatott játékban" – hívta fel a figyelmet a Der Tagesspiegel címû lap.

Ilona Füchtenschnieder szerint minden szenvedélyes pókerjátékos túlbecsüli a szerencséjét. A pókerezôk 98 százaléka nullszaldós, vagyis egyetlen euróval sem visz több pénzt haza, mint

amennyivel a kártyaasztalhoz leült. Az internetes kaszinók – mivel nem kötik ôket szigorú szabályok – igen alacsonyan állapítják meg a küszöböt, amely megszabja, hogy mennyit kockáztathatnak a játékosok. A számítógép elôtt ülve még a híres pókerarcra sincs szüksége a játékosnak, s egyetlen kattintással növelheti a tétjét. A szaporodó tanfolya-mokon pedig mindenféle elméleteket hirdetnek arra nézve, hogy mi mindent lehet megtanulni a pókerezés során, kezdve az állítólag így elsajátítható önuralomtól, de azt gyakran eltitkolják, hogy a póker szerencsejáték" – mutatott rá a kutató.

A póker rabjává váló németek kapcsán sok pszichológust egyre jobban nyugtalanít, hogy más szerencsejátékokkal ellentétben a pókernél az állam nem segít: a lottózók és számos internetes játék vonatkozásában az állam és a jogalkotás gondoskodik a szenvedélyes játékosok védelmérôl, de a nagy blöfföléssel és nagy pénzekkel járó kártyajátékok mind a mai napig korlátlanul hódíthatnak.

A PSD-vezetôk hétfôn úgy döntöttek, támogatják a PC által meghirdetett, az igazságszolgáltatás ellen irányuló egyszerû bizalmatlansági indítványt, nyilatkozta a párt állandó bizottságának ülése után Mircea Geoana pártelnök.

A PSD-elnök azt mondta, a szociáldemokraták "nyitottan" fogadták a PC azon felhívását, hogy a PSD támogassa a PC-nek az igazságügy ellen irányuló egyszerû bizalmatlansági indítványát, amelyet a szenátushoz fognak benyújtani. Geoana hozzátette, a PSD szenátorai aláírják az indítványt.

Másrészt Victor Ponta, a PSD alelnöke hangsúlyozta, elsôsorban annak következtében döntöttek úgy, hogy támogatják a PC indítványát, hogy megjelent az "aberráns" DIICOT-rendelet, amelyrôl azt állította, hogy a 2007-es év ügyészségét egy "Sztálin- korszakbeli ügyészséggé" változtatta.

"Ezenkívül még legalább ezer indokunk van arra, hogy Monica Macovei miniszter asszony benyújtsa a felmondását. Ha nem akar szabad akaratából lemondani tisztségérôl, akkor ezzel az indítvánnyal adjuk meg neki az egyetlen lehetôséget: a felmondásét" – mondta Ponta.

Vadim Tudor, a PRM elnöke hétfôn bejelentette, tárgyalni fog a többi ellenzéki párttal a Monica Macovei igazságügy-miniszter ellen irányuló egyszerû bizalmatlansági indítvány benyújtása érdekében.

Emil Boc, a Demokrata Párt (PD) elnöke hétfôn felkérte a Nemzeti Liberális Pártot (PNL), hogy nyilvánosan tisztázza a Szociáldemokrata Párttal (PSD) szembeni pozícióját, azt követôen, hogy megjelentek a "forgatókönyvek", miszerint a PNL be akarja vonni a kormányzásba a PSD-t.

A PD-elnök hangsúlyozta, hogy a demokraták állandó országos bizottsága azt követôen intézte ezt a felhívást, hogy megjelentek "a politikai porondon a forgatókönyvek", melyek szerint a PSD-t be akarják vonni a kormányba.

"Ha a liberálisok ezt szeretnék, közöljék nyilvánosan, és tegyék meg" – mondta Boc. "Tudjuk, hogy vannak elôkészületben forgatókönyvek" – tette hozzá, rámutatva, hogy egy ilyen forgatókönyv lenne egy restrukturált kormány parlamenti bemutatása, amelyben részt vesz a PSD is, vagy esetleg támogatja azt.

"A PD-nek nincs szándékában a PSD-t kormányra hozni, hogy a kormánytöbbséget megváltoztassuk" – mondta még a PD-elnök, hozzátéve, a PD kizárja a PSD-vel való együttmûködés lehetôségét, "politikai ellenfélnek" tartva azt.

Lavinia Sandru, a Nemzeti Kezdeményezés Pártjának (PIN) alelnöke hétfôn a Mediafaxnak azt nyilatkozta, hogy a Külügyi Hírszerzô Szolgálat (SIE) egy olyan dossziét készít elô, amelyben azt sugallják, hogy Tariceanu miniszterelnök kapcsolatban állna egy orosz titkosszolgálattal, és felkérik Bogdan Olteanut, a képviselôház elnökét, hogy tegyen lépéseket az ügy tisztázása érdekében.

"Jól értesült sajtóbeli és politikai szférabeli források arról értesítettek, hogy a titkosszolgálatok, valószínûleg a SIE, egy dossziét készít elô, amelyben azt sugallják, hogy Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök kapcsolatban áll egy orosz titkosszolgálattal" – nyilatkozta Sandru.

A PIN elnöke szerint a titkosszolgálatok legkevesebb két esetben bizonyították be, hogy "alá vannak rendelve" az államelnöknek.

"Az információ nagyon fontos a Traian Basescu és Calin Popescu Tariceanu közötti harc kontextusában. Eddig legkevesebb két esetben volt evidens a hírszerzô szolgálatok ellenséges magatartása a miniszterelnökkel szemben – mondta Sandru.

Ma 11 órakor országos tiltakozó akció keretében a postások szakszervezete Marosvásárhelyen sztrájkôrséget szervez a prefektúra elôtt és tiltakozó levelet ad át a kormánybiztosnak. Az akcióval azt célozza a szakszervezet, hogy a postatársaságot vegyék le a monitorizált állami cégek listájáról, mivel az érdekképviselet szerint emiatt embertelenek a postai alkalmazottak munkakörülményei.

A postások péntektôl nem hajlandók túlórázni, és az ügyfelekkel való kapcsolattartásban is szigorúan betartják majd szolgálati kötelezettségeiket, abban az értelemben, hogy a szabályokban elôírtnál túlmenôen semmilyen figyelmességet nem tesznek az ügyfeleknek. A szolgálati hatáskörök pontos betartása nyomán a szakszervezetiek szerint egy héten belül összeomlik a társaság tevékenysége.

Tegnap a postatársaság megyei székhelyén tartott sajtótájékoztató keretében Iacob Emilia, a megyei kirendeltség szakszervezeti vezetôje ismertette a tiltakozó akció menetrendjét és hátterét. Mint kifejtette, a postatársaságot 2001- ben vette fel a kormány a monitorizált állami cégek jegyzékébe a Nemzetközi Valutaalap kérésére. A szakszervezet álláspontja szerint ez indokolatlan lépés volt az akkori kormánytól, mivel a postatársaság akkor is, most is nyereséges volt és maradt. Iacob szerint a monitorizálás indokolatlanságát már a korábbi kormány is beismerte, és a jelenlegi is ígéretet tett arra, hogy kivonják a társaságot a megfigyelés alól, de ez mindmáig nem történt meg.

A posta monitorizálásával együtt jár, hogy a cégnél nincs lehetôség társasági béralkura, ennek következtében a szakszervezet szerint embertelenül alacsonnyá váltak a bérek. A társaság teljes, több mint 32 ezres személyzetére számított bérátlag 350 lejjel alacsonyabb az országos átlagbérnél, a kezdô és szakképzetlen alkalmazottak keresete pedig a minimálbért sem éri el. A bérszint mellett alkalmazásokra sincs lehetôség a monitorizálás miatt, ezért országos szinten háromezres létszámhiány van a társaságnál, megyénkben mintegy százzal kevesebb az alkalmazottak száma a normális munkavégzéshez indokolt minimálisnál.

A létszámhiány következtében a szakszervezet szerint a kézbesítôk és a hivatalokbeli kiszolgáló személyzet van a legnehezebb helyzetben, mert rendszeres túlórázásra kényszerülnek a szolgáltatások elvégzése érdekében. Ráadásul a kézbesítôk sokkal több terhet hordanak, mint amennyit a munkavédelmi jog elôírásai megengednek: a törvény szerint egy férfi kézbesítô 15 kg-ot vihet egyszerre magával, egy nô 12 kg-ot, a gyakorlatban viszont a kézbesítôk csomagja napi rendszerességgel a 30 kg-ot is meghaladja a szakszervezetiek állítása szerint. Az alacsony bérek és a nagy munkamennyiség következménye még, hogy nagy a személyzeti vándorlás, és a szakszervezet szerint a szolgáltatások minôségével kapcsolatos problémákat is nagyrészt az alkalmazottak gyenge fizetése és túlterheltsége magyarázza. Továbbá a bérek mellett felszerelésre sincs pénz a monitorizálás következtében, ezért a szakszervezetiek szerint a posta jármûparkja és irodai felszerelései is elavultak.

A postai szakszervezetet is képviselô Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a társaság monitorizálásának megszüntetését kérô levelet juttatott el a kormánypártoknak, és már a múlt hét végén tárgyalásokat is kezdeményezett az ügyben az érintett minisztériumokkal. Ma az ország minden megyéjében tiltakozó levelet adnak át a kormánybiztosoknak, péntektôl pedig a szakszervezetiek kizárólag a szabályos kereteknek megfelelô munkát végzik majd el. Mint elmondták, a túlórázás beszüntetése és a kézbesítôk munkavédelmi elôírásoknak megfelelô terhelése nyomán elkerülhetetlen az ügyfelek felháborodása, és amennyiben hosszabb ideig folytatódik ez a tiltakozás, számos ügyfélnek szerzôdésekkel kapcsolatos problémái is lesznek, a szakszervezet nem lát más megoldást a monitorizálással járó korlátozások és az alkalmazottak számára ezzel járó nehézségek megszüntetésére.

A HIV-fertôzött személyek és AIDS-ben szenvedô betegek jogai és kötelezettségei, a HIV/AIDS problémakör megjelenítése a sajtóban címmel szervezett a január végén Vatra Dorneiban háromnapos továbbképzô tanfolyamot újságírók részére a Mellettetek Románia Alapítvány, közösen a Maros, Iasi és Konstanca megyei prefektúrákkal. A Phare- alapokból finanszírozott képzésen, amely egy 12 workshopból álló nagyszabású program része, 28 újságíró vett részt. Az alapítvány célja a fent említett három megyében létrehozni egy-egy információs és tanácsadó központot a HIV-fertôzött és AIDS-betegek számára, adott esetben e betegek jogi képviseletének ellátása.

Pánik, félelem, döbbenet, kétségbeesés, düh, tehetetlenség. Huszonnyolc újságíró válaszai arra a kérdésre, hogy mit érezne, ha megtudná, hogy szerettei közül valaki HIV-fertôzötté vált. A Mellettetek Románia Alapítvány (ADR) által Vatra Dorneiban megszervezett képzés, azon túl, hogy közérdekû, hasznos információkat nyújtott az újságíróknak, meglehetôsen interaktív volt, nemcsak puszta statisztikai adatok közlésére korlátozódott a tanácskozás, hangsúlyt kaptak a HIV- fertôzöttség pszichológiai és szociális vetületei, a vonatkozó törvénykezés ismertetése és nem utolsósorban – hiszen újságíróképzésrôl volt szó – a HIV/AIDS problémakörnek a sajtóban való megjelenítése. Az alapítvány országos elnöke, Angela Achitei a szervezet tevékenységét ismertette, hangsúlyozva, hogy az alapítvány célja a felsorolt három megyében a jogi tanácsadói központ létrehozása, a HIV- fertôzött illetve AIDS-ben szenvedô betegek támogatása, jogainak védelme, fellépni a diszkrimináció ellen, hiszen e betegeknek gyakran kell szembenézniük az elszigeteltséggel, a diszkriminációval, a meg nem értéssel. E betegekre vonatkozó törvénykezés valamint a pszichoszociális vonatkozások témakörében idén 12 tanácskozást szervez az alapítvány, az elsôre már e hónapban sor kerül Marosvásárhelyen, amelyre családorvosokat, polgármestereket, szociális asszisztenseket, iskolaigazgatókat és más hivatalos személyeket hívnak meg. Angela Achitei és Razvan Bese jogász szerint e betegek jogait gyakran megsértik, kezdve attól, hogy bizalmas adatokat hoznak nyilvánosságra, addig, hogy a HIV- fertôzött gyerekeket eltanácsolják az iskolából, ennek ellenére nem tudnak hatékonyan fellépni, hiszen e súlyos jogsértéseket nem jelzik sem az alapítványnak, sem a bíróságnak. "Jelenségrôl beszélünk, de nincsenek bizonyítékaink. Gyakran maguk a HIV-fertôzöttek sem ismerik jogaikat" – tette hozzá. Az alapítvány által szervezett tanácskozások végkövetkeztetéseit egy országjelentésben összesítik, amely eljut a hivatalos intézményekhez.

A HIV-fertôzésrôl és AIDS- megbetegedésrôl a képzésen Steliana Marjan, az alapítvány Maros megyei fiókegységének vezetôje tartott elôadást. Elmondta, hogy a betegségnek régiónkénti jellegzetességei vannak, ami adott esetben iránymutatója annak, hogy a beteg hol fertôzôdött meg. Romániában például a HIV-fertôzöttek 80 százaléka tuberkulózisban szenved, ami a Maros megyei jellegzetességet illeti, a fertôzöttség egyik leggyakoribb kísérôje a sztreptokokkusz okozta meningitisz. Ha csak a statisztikákat vesszük alapul, a fertôzés egyre nagyobb ütemben terjed Kelet- Európában, világviszonylatban pedig tavaly naponta 14 ezer személy vált HIV-fertôzötté – mondta. Romániában a legtöbb beteget Bukarestben, Konstanca, Giurgiu, Maros és Iasi megyékben tartják nyilván.

Mihaela Pahone, a iasi-i prefektúra képviselôje 2007 – Az esélyegyenlôség európai napja címmel tartott elôadást, Mirela Ivan, az alapítvány konstancai vezetôje a betegség szociális és pszichológiai vetületeirôl értekezett, a HIV-fertôzötteknek nyújtott tanácsadás fontosságáról, ami Romániában "gyerekcipôben jár", hiszen az állam nem teremtette meg a kellô szociális asszisztensi hálózatot, az anyagi hátteret, ennek híján ezt a tevékenységet a nemkormányzati szervezetek vállalták fel. A problémakör felvetésérôl a sajtóban, az újságírók hozzáállásáról Mihaela Munteanu, az alapítvány PR-tevékenységéért felelôs képviselôje beszélt, elemezve a sajtóban és a médiában megjelent hírek hatásait, ugyanakkor sajtóetikával kapcsolatos kérdéseket vetett fel.

Tragi-groteszk komédia a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban. Félreértések elkerülése végett azonnal pontosítsunk: vasárnap este a színpadon, amelyet újabb szokás szerint a játszó személyek megosztottak nézôikkel. A Tompa Miklós Társulat színészei Alexandre Colpacci irányításával keltették életre a népszerû lengyel szerzô, Witold Gombrowicz különös világát, a képzeletbeli Burgundiai királyság ijesztôen nevetséges, szörnyûségesen embertelen "faunáját". A franciaországi vendégrendezô már-már itthon van városunkban, több sikeres produkció fûzôdik a nevéhez a Nemzeti mindkét társulatánál, tudja, hogy mit akar, kikre számíthat, azt is, hogyan mozgósítsa, motiválja csapatát, munkája most sem okoz csalódást. A színre szerelt, rögtönzött "nézôtérre" szorult kisszámú közönség a kényelmetlen ülôalkalmatosságokon is érdeklôdéssel követte az elôadást, a végén meg kellôképpen ünnepelt. Fôleg a groteszk hívei. Mert a gombrowiczi miliô, teremtett helyzetei és azok megjelenítôi valóban ebbe a kategóriába tartoznak, tragédiát és komédiát elegyítve tartanak görbe tükröt elénk. Nevettetnek és lehangolnak, undort, megvetést, szánalmat keltenek. Maguk is hasonló érzelmeket élnek át.

Yvonne, a burgundi hercegnôvé avanzsált "lompos, egykedvû, gyengécske, félszeg, unalmas és ijesztô" lány váltja ki belôlük mindezt Ignác király és Margit királyné abszurdan elfajzott udvarában, ahol minden elriasztó embertípus feltûnik, beleértve az Yvonne-t menyasszonyául választó, kezdetben rokonszenvesnek tûnô Fülöp herceget. Ez a mulya, primitív teremtény, ez a másoktól teljességgel különbözô, idegesítô lány, lény végül mindenkibôl a lehetô legrosszabbat: legbelsôbb titkait, gyarlóságát, rútságát, bûneit hozza elô, ezt pedig képtelenek elviselni, a menekülést csakis abban látják, hogy megölik Yvonne-t. A történetet, a folyamatot sokszínûen játssza el Dobre Kóthay Judit ötletesen átjárható, egyszerû, mégis multifunkcionális díszleteiben a népes társulat. Nem könnyû a dolguk, ennyire nézôközelben mindig színészpróbálóbb lehet a feladat, de becsülettel állják, és jól viselik mind a tizenhatan a nem akármilyen fizikai megterhelést is. De különösen érvényes ez a címszereplô Nagy Dorottyára, akinek sikeres pályáján bizonyára fontos mérföldkônek tekinthetô ez a rendhagyó igényû fôszerep. Éppen az ellenkezôjét kellett alakítania, mint amivel megszoktatta nézôit eddigi sugárzó szépségû hôsnôivel, és teljes illúziót keltve, nagy belsô erôvel formálta meg a maga elviselhetetlen Yvonne- ját. Már csak ezért is érdemes megnézni az elôadást. Legközelebb szerdán este 7 órakor van rá lehetôség.

A versenyvizsga óvási határideje ugyan a tegnap lejárt, lapzártáig hivatalosan mégsem értesültünk arról, hogy ki nyerte el a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház mûvészeti aligazgatói, illetve az intézmény Tompa Miklós Társulatának társulatvezetôi tisztségét. Demeter András, a mûvelôdésügyi minisztérium osztályvezetôje azt nyilatkozta, holnap (azaz ma – a szerk.) felkerül a minisztérium honlapjára a nyertes neve, amennyiben a másik konkurens nem tesz le óvást. Mint ismeretes, a társulat két mûvésze, Balázs Éva színmûvésznô és Harsányi Zsolt színész-rendezô versenyvizsgázott a fentebb említett tisztségre. Értesülni ugyan hivatalos helyrôl nem értesültünk a nyertes személyérôl, más forrásokból viszont az derült ki, hogy egyik vizsgázó sem nyerte el a kiírt tisztséget.

Az egyik forrás éppen Harsányi Zsolt, a versenyvizsgán részt vett színész-rendezô, aki a hivatalos hallgatás helyett kérdésünkre, miszerint igaz-e a szóbeszéd, elmondta:

– Igaz a hír, a pályázati bizottság – a szakminisztérium részérôl Demeter András, Marius Zaharescu és egy jogásznô, illetve Gáspárik Attila CNA-s színmûvész és Cristian Ioan, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatója – döntése szerint egyikünk sem ért el átmenô jegyet a versenyvizsgán. Ez nem titok. Választ nem kaptunk, indoklást nem kaptunk arról, hogy miért. Csak egy hivatalos értesítést és tárgyilagos ismertetôt a versenyszabályzatról, illetve arról, hogy nem értük el a hetes pontszámot, ami az átmenô jegyet jelenti. Ezek után, a szabályzat értelmében újabb versenyvizsga következik, az egész procedúra kezdôdik elölrôl, ameddig nem lesz nyertese.

– Számítasz újra jelentkezni?

– Igen, újra jelentkezem. Úgy gondolom, hogy ez egy történet, a sikertelen vizsga volt a kezdet, ez lesz a folytatás. Remélem, több idôm lesz felkészülni, mert az az idô, amit kaptunk elkészíteni a terveinket, több volt mint kevés, ez is jelzi a mûködési elégtelenséget.

Balázs Éva mûvésznô nem kívánt a sajtónyilvánosság elôtt a kérdésrôl nyilatkozni.

A történetre visszatérünk.

A fôszereplô ezúttal a bor volt, pedig nem mulatságon, hanem történelmi- mûvészettörténeti elôadáson vettünk részt elmúlt szerda este. Bor a történelemben, avagy Korok és borok. E címmel tartotta Molnár Kovács Zsolt, fiatal marosvásárhelyi történész elôadását a Belvárosi szerdák rendezvénysorozat legutóbbi estjén, amelyen – a várakozásnak megfelelôen – igen sokan voltak, a Deus Providebit Ház Szent Mihály Termében a késôknek már nem jutott hely. És akik ott voltak, nem bánták meg. A – sajnos – egyre megszokottabbá váló monoton tényismertetés, száraz szövegmondás helyett most a témához illô, komoly és elismerésre méltó mûveltséggel, mégis lazán, kissé csapongóan elôadott, humorral átitatott bortörténeti kiképzést kapott a nagyérdemû.

Molnár Kovács Zsolt három részre osztotta elôadását: az antik görög társadalom perceptálása, adatok szerinti ismertetés, illetve a görög világban az embernek a bor által történô megítélése, azaz "Mutasd meg, mit iszol, és megmondom, ki vagy". Az elôadás kapcsán számos legenda, történet elhangzott, az elôadó számos kérdést körüljárt. Mint hallottuk, a görög ember milyensége szorosan kötôdött a borkultúrához. A szôlô mintegy 65 millió éves múltra tekint vissza, az általunk is ismert szôlôhöz hasonlító Vitis Diluviana pedig a paleolitikumban jelent meg (i. e. 2.000.000 – i. e. 8500). Az elsô írott borforrások egy örmény királylányt említenek, akinek a Krisztus elôtti kilencedik században már a Van-tóra nézô, teraszos szôlôkertje volt. Folytatja a sort Urartu, Lydia, a sumerok, Egyiptom, Fönícia, Izrael, Róma. És nyilván a görögök. Római borkultúra nincs. Cato a De Agricultura címû mûvében például arról értekezik, hogy hogyan kell görög zamatú bort készíteni. Az Ikariosz-legendából pedig kiderült: a bor elsô apostolából a bor elsô vértanúja is lett, miután a falubeliek a Dionüszosztól ajándékba kapott szôlô borának megkóstolása után Ikarioszt nemes egyszerûséggel agyonverték, azt hivén, megmérgezte ôket. A késôbbiekben, a görög borkultúra kifejlôdésével a civilizált görögök vízzel vegyített bort ittak, bor és kultúra, bor és színház nagyon fontos kapcsolatban állt egymással: elég, ha csak a Dionüsziákra, vagy a Komosz-ünnepre gondolunk, amelybôl a farsang is eredeztethetô. Ezen minden férfi az utcán bulizott, ameddig lapátra nem itta magát – a nôk csak igen ritkán, feltéve, hogy tisztességes asszonynak számítottak. Férfi-nô viszony, iskolázottság került terítékre a téma kapcsán, illetve az örök kocsmák, szórakozások, szimpozionok (ami lakomát jelentett). A görögök és rómaiak langyosan itták a bort, és ha épp nem a fórumon vitáztak, akkor kottabosz- játékot játszottak, amelyet szintén borral kellett játszani. A bor Arisztophanész komédiáiban, a bor mint a béke szimbóluma, mint a görög kultúrát szó szerint átitató, isteni nedû.

Molnár Kovács Zsolt elôadása után Seprôdi József borász hívta – stílusosan – igen sikeres borkóstolóra az egybegyûlteket.

Telenézô

Nehéz történelmi korszakok után, sikertelen reformkísérleteket követôen rendszerint bekövetkezik az illúzióvesztés és a zavarodottság idôszaka, az emberek kétségbeesnek vagy befelé fordulnak, hátat vagy fügét mutatnak a politikának, követ vagy záptojást hajítanak nemrégi kedvenceikre. Forr bennük a bosszú az elszenvedett sérelmekért, mások meg röstellik (kicsit) közelmúltbeli, nem éppen dicsô szereplésüket. Régi tapasztalat: az újságírás igazi hatalma a döntés mivoltában áll: tudni kell, mi az, mennyi az, amit megjelenítünk az eseményekbôl, és mit hallgatunk el bölcsen, vagy faramuci módra – agyon. Ma szinte természetes, hogy a szponzorokon és tulajdonosokon "keresztül" a gazdasági csoportosulások, érdekcsoportok uralják a médiumokat, ezek parancsolnak a politikumnak, vagyis a tôke szabja meg a sajtó paramétereit. A reklám nem tûri az elmélyült, kontemplatív gondolatiságot, az eladhatóság a bulvár felôl vihetô sikerre igazán, ezért aztán mindenfelé folyik a képépítés, a sztárcsinálás, igazi személyiségre nincsen szükség, mert az rátelepszik az ô hatalmas egójával a mûsorra, és agyonnyomja azt. Olyan vitézekre van szükség, akiket könnyen ejthet a stúdió, máról holnapra elfelejti ôket ez a kis világ, félországnyi nézô, teszem azt itt, a Kárpát-medencében, Romániában, Magyarországon, bármelyik posztkommunista államban. Az igazi tévés személyiségnek, azt hiszem, pár tíz esztendôre leáldozott a csillaga. Nem kellenek a keresetlenül ôszinte, mérvadó gazdasági elemzôk, a politikai esszé mesterei sem. A médiumok nem tûrik a függetlenséget, be kell tagolódni, különben le is út, fel is út, ellehetetlenítik a szerzôt, aki aztán szinte önként és dalolva áll félre, vállalva a bukás szégyenét – vagy, erre is van példa, sôt erre van igazán példa csak: félreteszi önérzetét, legyûri büszkeségét, megalkuszik. Beáll egyik vagy másik tábor pennás mamelukjainak a seregébe. A legrosszabb ránk, a képi világ és az írás "fogyasztóira" nézve az olyan brillírozó közéleti személyiség, aki képes hosszú éveken át valamiféle mitikus fényben tündökölni egy-egy tévécsatornán, nagy példányszámú lapok szerkesztôségi oldalain, és aztán kiderül róla, hogy mindvégig ide vagy amoda játszott, félelmetes ügyességgel manipulálva csodálóinak, híveinek naiv táborát. A százpengôs paripa is megbotlik, ugyebár.

Noha mindenütt elhangzik, s olvasható, hogy mi a szép és mi a jó. Hogy az az ideális, ha az újságírás komoly, csöppet sem frivol, ha a cikkeknek súlyuk van, ha engedik, hogy mûvelôi nagy horderejû kérdésekkel foglalkozzanak. Ma is elkeserítô, hogy a média, a dolgok hírértékét tekintve, igencsak ért hozzá, hogyan tálaljon robbanékony, látványos, bár nem fontos eseményeket, közben behunyt szemmel megy el például a klímaváltozás bolygó- és emberiségpusztító következményeinek tudatos meghamisítása mellett (az Egyesült Államokban).

Hol az az újságíró, akinek még van hite, rendületlen, mondjuk, a polgári szabadságjogokban, aki el tudja határolni magát a korszak felszított, felkorbácsolt álvitáitól, aki eszméit erôteljesen, világosan, mindenekelôtt pedig hitelesen és meggyôzôen tudná formába önteni? Hol az a ragyogó pennájú publicista, aki egy régi fordulattal élve, egyszerre intelligens és szenvedély is fûti, aki szenvedélyesebb a legtöbb intelligens embernél, egyben mûveltebb is a legtöbb szenvedélyes embernél? Akiért naponta hajnalban lemegy az olvasó a sarki standig, akár papucsban is.

Helyettük a bukaresti csatornákon például egymást túlkiabáló, pásztorbotokkal csörtézô ellenfeleket látunk, vagy mikrofonállványnak csúfolt, vélemény és meggyôzôdés nélküli "riportereket". A kommentárok, kerekasztalok szereplôi sem igazi tévés személyiségek, hanem többnyire az írott sajtóból jövô (s oda vissza is térô) újságírók (Ion Cristoiu, Cristian Tudor Popescu, Emil Hurezeanu, Sorin Rosca Stanescu, Tia Serbanescu, Horia Roman Patapievici, Stelian Tanase, hogy csak kapásból említsek pár jobb nevet, még a költô Mircea Dinescu, sôt bizonyos értelemben Andrei Plesu és Gabriel Liiceanu is az irodalom, jelesül a filozófia felôl érkezik). Van már "törzstársaság" is, de gyakran fordul elô, hogy ugyanazok ma egyik tévében ülnek, holnap már átszerzôdnek egy másikhoz. Csak körbe- körbe... Az Andrei Gheorghe, Marius Tuca stb. típusú "sómenek" a decens mûsorra vágyó nézôben elutasítást, ha nem éppen ellenszenvet váltanak ki. A ráérôsebb "mûsorok" intelligenciafoka és szórakozásminôségi koefficiense pedig fordítottan arányos a mûsoridôvel.

Mit tisztáz a húszperces tévéduma "valamely témáról"? Politikusok és politológusok válnak afféle megmondóemberekké, hiszen sem a kincstári, sem a kereskedelmi csatorna nem kockáztatja azt, hogy olyan elemzôt beszéltessen, aki hiteles, tárgyilagos képet rajzol egy-egy gazdasági, politikai, kulturális jelenségrôl. Inkább eseménykreatúrák ürügyén szövegelnek, a szerkesztôk meg közvélemény-kutatásnak álcázott sms- fosztogatással csilicsaliznak a nézôvel, hadd érezze: "emberszámba van véve" – miközben éppen hülyének nézik.

A magyar csatornákon hetek óta ugyanazok az arcok váltakoznak a reggeli mûsorokban, ideje volna különjáratot indítani az Országház elôl, amely útba ejti rendre az M1, M2, Duna Tv, ATV, RTL Klub, TV2 stúdióit, és menetredszerûen hozza-viszi a honatyákat, megmondóbácsikat, úgy-gondolom- néniket.

Körbe-körbe járnak a korszak látható manipulátorai, a média alkalmi hamiskártyásai. Az igaziak, a szürke eminenciások, a politika nagy játékosai, a hatalom véres gladiátorai viszont: sosem látszanak. Titkos klubok tagjai ôk, exkluzív csehók törzsvendégei. Botrány vagy palotaforradalom, esetleg igazi revolúció veti csupán felszínre ôket, mint ôshüllôk tetemét az özönvíz. Nagy botrány, nagy bukás esetén mégis hallunk-látunk róluk ezt-azt. Amennyit a hatalom kiszivárogtat. Majd aztán, ha már történelem lesznek. Hiszen a nagy disznóságok dokumentumait mindig titkosítják – mikor pedig, hosszú évek múltán, végre feloldják a zárlatot, már ugyan kit érdekel.

Fel kell újítani a vidéki kultúrotthonokat: ezek lehetôséget nyújtanak a lakosságnak, hogy megnézzenek egy elôadást, vagy egy filmet, de arra is, hogy civilizált körülmények között megtartsanak egy esküvôt vagy keresztelôt, jelentette ki Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök. A kormányfô hétfôn részt vett a Romániai Községek Egyesületének nagygyûlésén, s többek között rámutatott, a vidéki kulturális intézmények felújítását nem szabad haszontalannak, vagy idejétmúltnak tartani. Figyelmeztetett, szükséges ellenôrizni, hogy a régen kultúrotthonként használt épületek struktúrája megbízható-e, fel lehet-e újítani, vagy új épületet kell felhúzni helyükre. Rámutatott, Franciaországban is volt egy, a vidéki kulturális intézmények felújítását célzó program, tehát nem hiszi, hogy "anakronisztikusnak" tekinthetô ez az elképzelés.

Az önkormányzat áthidaló megoldást talált

Közfelháborodás fogadta a megszorítást, miszerint a szekeresek nem mehetnek ki a fôutakra és az országútra. Az emberek idegesek, azzal vádolják az önkormányzatot, hogy fejetlenül dolgoznak, s mielôtt határozatokat hoznak, megoldásokat kellene keressenek. Nem lehet letiltani az embereket az útról, ha nincsenek megfelelô mellékutak. Miért nem építették meg a mellékutakat, mielôtt letiltották volna a szekereseket? – kérdeztük Péter Ferenc polgármestert.

– Elsôsorban azt tisztázzuk, hogy nem mi hoztuk a határozatot, ez törvény, amit Románia parlamentje szavazott meg. Minket gyakorlatilag a betartására köteleznek. Az, hogy az országútra nem lehet kimenni, ez hároméves szabály. A KRESZ az alkalmazását szentesítette. Valójában a nagy gond elsôsorban azokkal a személyekkel van, akik a fôúton laknak, s nem tudják megközelíteni az otthonukat. Ezért áthidaló megoldást kerestünk a helyi és a megyei rendôrséggel közösen, hogy a szekeresek, akik a fôúton laknak, különleges engedéllyel megkapják a lehetôséget, hogy elmenjenek hazáig. Emellett azokat a területeket, ahol át kell menni a fôúton vagy 50-100 métert kell haladjanak a fôúton, hogy eljussanak az egyik mellékutcából a másikba, hallgatólagos megegyezéssel használhatják.

Azt sem lehet azért megengedni, hogy minden fuvaros keresztül- kasul járhasson az országúton, megpróbáljuk azokat a területeket lefedni, hogy minden fuvaros haza tudja vinni a termését, ki tudjon menni a mezôre. Természetesen vannak elégedetlenségek, különösen a kerülôk miatt, de hát azt is el kell döntsük, hogy most az unió felé haladunk vagy nem.

– Persze, de a szekerek az unióban sem tudnak repülni...

– Ezért kerestünk áthidaló megoldásokat. Hogy mennyire lesznek elfogadhatók és hosszú távon alkalmazhatók, nem tudjuk, de pillanatnyilag ezeket a megoldásokat találtuk, hogy ôk is meg tudjanak élni.

– Volt egy találkozójuk a rendôrséggel és a fuvarosokkal, megígérték, hogy tavaszig mellékutakat építenek. Miért nem építették meg korábban, ha – mint említette – három éve megvan a törvény?

– Valóban volt két megbeszélésünk. Nem mellékutakat építünk, hanem a meglévô mellékutakat igyekszünk járhatóvá tenni, hogy minél nagyobb területen tudják kikerülni a fôutat. Ezt valóban megígértük és meg is tesszük. De azt sem lehet elvárni, hogy a szovátai önkormányzat a teljes költségvetését arra költse, hogy mellékutakat építsen a szekereseknek. Menet közben, természetesen, a lehetôségek függvényében ezeket a szekérutakat is ki fogjuk építeni, párhuzamosan a többivel. Mindenkinek érdeke a balesetveszély csökkentése, de vannak olyan területek, ahol egyszerûen nem lehet kikerülni a fôutat. Ott hallgatólagos megegyezéssel a rendôrség nem büntet.

Jácintok és primulák színesednek a nagy télben a Kibéd és Hármasfalu között található virágkertészetben. A kertészet tulajdonosa, Farkas Ibolya szerint az idén kevesebb virágot készítettek elô március 8-ra, valójában a nyárra készülnek. Új kazánházat is építettek, az üvegház a múlt év decemberében készült el, ezért egyelôre csak "a nagyi bútoraival" tudták berendezni.

Január 29-én hullt le az elsô hó, mégis meglepetésként érte az önkormányzatot. Tragédia a fürdôre felmenni, ráadásul a Szováta Szálló elôtti parkolóba sem lehet beállni a nagy hó miatt. Mégis, miért fizetjük a nagy gépkocsiadót, ha nem tudjuk használni? Mire költik a nagy adókat, ha az utakat nem takarítják? – állított meg ottjártunkkor egy ideges lakos. A polgármester szerint ez nem igaz, csak sokan nem értik meg, hogy amikor hull a hó, akkor egyszerre 100 kilométeres úthálózaton hull. "Mi is nagyon szeretnénk, hogy egyszer a Rózsák útján hulljon, utána a Fenyô úton, mert akkor nem lenne semmi gond. De mivel egyszerre 100 kilométeres úthálózaton hull a hó, mindamellett, hogy 4 munkagép dolgozik, prioritási sorrendet kell felállítani". Elôször a fôutakat szabadítják fel, utána a mellékutakat, a parkolókat. Az önkormányzat vezetôje szerint a bérelt parkolók utoljára maradnak, mert tulajdonképpen a bérlô kötelessége lenne azokat takarítani. Ottjártunkkor valóban négy gép dolgozott a nagy hóban, és teherautókon szállították el a felgyûlt havat. A szakadó hó azonban "erôsebb" volt.

Az önkormányzat vezetôje nem beszélt részletesen az idei költségvetésrôl, mert még nem fogadta el a helyi tanács. Annyi bizonyos, mondta, hogy a kormány által kidolgozott, a hozzáadott értékadó (héa) úgynevezett "képlet szerinti leosztása" szerint (80%-át a pénzügy, 20%-át a megyei tanács osztja el) Szováta hátrányos helyzetbe kerül. A képletes rendszer alapján a tavalyi héaleosztásnak csak az egyharmadát kapja meg a költségvetés- kiigazításból.

"A tavaly ez az összeg 6 milliárd lej volt, az idén legalább 10 milliárd lejre számítottunk. Ez eléggé negatívan érinti a jövedelmi oldalt. A rengeteg pályázat, program, ami az idén kellene beinduljon, pénzigényes, és nem tudjuk, honnan szerzünk forrásokat. Vannak községek, amelyek 15 milliárdot is kapnak. Félreértés ne essék, van azoknak is amire költeniük a pénzt. Csak nekünk rettenetesen kevés", mondta Péter Ferenc. Hozzátette, volt egy olyan javaslata – amelyet a városok országos szövetségén keresztül is megpróbáltak a kormány elé terjeszteni –, hogy a fürdôtelepek, ahol sokkal magasabbak az igények, mert a nyaralók igényesebbek az infrastruktúrára, a parkrendezésre, közvilágításra, tehát több költség van ezekkel a szolgáltatásokkal, külön elbírálás alá essenek. "Logikusnak tartottam, mert Szovátának 10 ezer fôs a lakossága, de van 2-3 ezer állandó vendége, nyáron pedig akár 7-8 ezer is – ezt is számolják be a képletbe. Sajnos, a javaslatot elutasították. A válasz rövid volt: elégedjünk meg azzal, ami van".

Mi a véleménye arról, hogy a szekereket kitiltották az országútról és a fôutakról?

Ilie Dan rendôr: – Pillanatnyilag nehéz válaszolni erre a kérdésre. Amíg nincsenek mellékutak, addig nehéz lenne megmondani, hol közlekedjenek. Az emberek reakciója érthetô. Volt egy gyûlésünk a polgármesteri hivatallal, ahová meghívtuk a fogatosokat is. Ezen arról határoztunk, hogy tavaszig, amire a polgármesteri hivatal ígérte, hogy a mellékutak elkészülnek, bizonyos útszakaszokon közlekedhetnek.

Gábor István: – Azzal kezdeném, hogy ne felejtsük el, honnan indultunk. A szekerek voltak az elsôk, azokkal kezdték az utakat építeni, mert a fogatosok hordták a követ az utak megépítéséhez, nem az autók. Nem vagyok ki tudja milyen szakképzett, de a parasztembert nem kellene így elnyomni. Azok is fizetnek adót, még úgynevezett szégyenadót is, s az utakról mégis letiltották ôket. Azzal kellett volna kezdeni, hogy mellékutakat építenek. Letiltani akkor lehet, amikor el van készítve a mellékút. Elnyomott osztály lett a fuvarosság, nem járhat ott, ahol a puccos autók.

Molnár Géza: –Nem tartom helyesnek. Ameddig gazdaságilag nem fejlôdünk oda, hogy utat csináljunk nekik, hiszen ôk is kifizetik az adót, nem tartom helyesnek. Éjszaka veszélyes, de nappal meg kellene engedni. Megértem, Brüsszelben azt mondják, hogy így kell alkalmazni. Nekem is három kocsim van, s valóban veszélyes forgalom szempontjából. De az emberek valahogy meg kell éljenek, a földet meg kell munkálni. Akinek fogatja van, akinek az a kenyere, mit csináljon? Ha nincs mellékút, ki kell engedni ôket a fôútra.

Kinda György: – Mindaddig, amíg nem csinálnak mellékutakat a szekereknek, addig rossz döntés volt a város részérôl, mert nincs hol járjanak. Rengeteg állat van, még azoknak is, akik nem fogatosok, a fogatok segítenek, hogy behordják a takarmányt. Nem tudom, hogy lesz. Itt úgy van, hogy elôbb hozunk törvényt, s azután csinálunk feltételeket. Elôbb kéne a feltétel, s utána a törvényt be lehet tartani. De ez így tiszta fonákja.

Zsombori János: –Az emberek mit csinálhatnak, akiknek lovaik vannak, megreszkírozzák, hogy kimennek az országútra, még ha megbüntetik is. Az a véleményem, hogy elôbb kellene gondolkozni, azután cselekedni. Mielôtt az Európai Unióba beléptünk, körül kellett volna nézzünk, hogy milyen feltételek mellett lépünk be.

Elmaradt az országos gyorskorcsolya-bajnokság, amelyet a hét végén terveztek megrendezni Csíkszeredában. A szokatlanul enyhe idôjárás még az utóbbi napokban tapasztalható kisebb lehûlés ellenére sem tett lehetôvé, hogy megfagyjon az ország egyetlen – és természetes jégfelülettel ellátott – 400 méteres gyorskorcsolya versenypályája, így a bajnokságot a közelgô ifjúsági világbajnokság utánra, február végére halasztották. A bajnokság megrendezése természetesen akkor is az idôjárás függvénye, s ha továbbra is elmaradnak a Csíki-medencére amúgy általában jellemzô kemény téli fagyok, az sem zárható ki, hogy teljes egészében törlik az idei belföldi versenyidényt, mint ahogy már elôfordult hasonló eset a sportág hazai történetében, vagy decemberre halasztják az idei ob-t.

A marosvásárhelyi Muresul klubot azért érinti különösen érzékenyen a dolog, mert ily módon néhány biztos érem marad el, ami a központi támogatás elosztásakor sokat nyomhat a latban.

Teremlabdarúgás

Döntô jelentôségû sikert könyvelhetett el a Cosmos Pitesti együttese Piatra Neamton, a Moldocor ellen, a teremlabdarúgó 1. liga keretében zajló kiesés elleni harcban. A marosvásárhelyi City'us által átvett együttes, amely az ôszi idénytôl nevet és székhelyet változtatva teljes egészében Marosvásárhelyre költözik, 4-1-re gyôzött a moldvai városban, s ezzel közvetlen ellenfelével szemben négy pontra növelte az elônyét a rangsor "forró övezetében". A pillanatnyilag még Cosmos Pitesti néven szereplô együttes kerete egyébként lényegesen különbözik a bajnokságban ôsszel szereplô csapatétól, a csapat átvételével a korábbi keretbôl csak ketten, Ion Bogdan és Bârlageanu maradtak, a többiek zömében marosvásárhelyiek, vagy régóta itt futballoznak, mint Almasan, Popescu Claudiu, Strete, Ungur Raul, Gut, Cazacu. A csapat tagja továbbá a Székelyudvarhelytôl kölcsönkért Kacsó Endre, valamint egy brazil játékos, Ludigerio Cortez. A csapat szakmai irányítását a portugál Arthur Melo, a Transilvania volt szakvezetôje látja el, aki nem csupán a felnôtt együttes kispadján foglal helyet, de több, 5-8. osztályos gyerekcsoportot is oktat, kifejezetten a teremlabdarúgás ifjúsági hátterét próbálja megteremteni. Eddig a teremlabdarúgásba a nagypályás futballból valamilyen okból kiszorult játékosok kerültek, illetve olyanok, akik párhuzamosan ûzték a foci mindkét válfaját. Egészen nyilvánvaló azonban, hogy a jövôben mindkét változatban saját utánpótlást kell kinevelni, technikailag-taktikailag ugyanis teljesen más sportágakról van szó, csupán annyiban hasonlítanak, hogy a labdát lábbal kell megjátszani.

Az alábbi jegyzet a Pro Sport címû napilapban jelent meg pénteken, Calin Teodorescu, a lap kolozsvári munkatársa tollából. Mivel a téma helyi szinten is érvényes, s jelen melléklet szerkesztôjét is foglalkoztatja, szinte a szájából veszi ki a szavakat. Így azonban, hogy az olvasó láthatja, máshol is érvényes gonddal állunk szemben, talán még hatásosabb az üzenet, amelyet a szerzô "Péternek mond", de talán Pál is ért belôle... Íme a szöveg fordítása:

"Noha a 90-es évek eleje óta a sajtóban dolgozom, nem kaptam még választ egy sereg kérdésemre a sportban tevékenykedô emberek viselkedésével kapcsolatban. Jelesen, már akkor sem értettem, hogy egyesek miért sértôdnek meg, ha egy újságíró megírja, hogy X csapat gyengén játszott, vagy hogy segítették a bírók. Az elsô esetben leginkább azt kérdezték, hogy hány évet futballoztál (kosaraztál, kézilabdáztál, röplabdáztál stb.), mintha ezek a sportágakhoz a felsôfokú matematikához hasonlóan csak kevesen érthetnek (az edzô, vagy tulaj kivételével, természetesen), s nem állapítható meg, hogy jól vagy rosszul játszott egy csapat. A második esetben pedig a lokálpatriotizmus hiányát vetették a szemedre.

A sportban tevékenykedôk további furcsasága az a némaság, ami hirtelen erôt vesz rajtuk, ha az eredmények kedvezôtlenek a számukra. A legutóbbi eset például az U Kolozsvár kézilabdacsapatának brailai vereségéhez kapcsolódik. Sem Cucuian csapatmenedzserben, sem Covaciu edzôben nem volt kellô férfiasság, hogy megnyomják mobiltelefonjuk zöld gombját, s magyarázattal szolgáljanak (nem nekünk, a szurkolóknak) erre az újabb kudarcra. Inkább a hallgatást választották egy olyan idôszakban, amikor a hírverés (még a negatív is) a siker kulcsának számít. Furcsa választás, olyan feltételek mellett, hogy a más sportágak többségében dolgozók, tehát Cucuian és Covaciu is, orrolnak amiatt, hogy a labdarúgásra szánt hely miatt kiszorulnak a sportlapok oldalairól. Más szóval, ha azt szeretnéd, hogy folyamatosan jelen légy a nyilvánosság elôtt, az is muszáj, hogy ne rejtôzz el a nyilvánosság elôl, ha a dolgok ne éppen úgy történnek, ahogy szeretnéd. Feltétlenül a normális viselkedésmódot kell követned, mert a sportban a kudarcok is benne foglaltatnak a sikerek mellett."

Mindenki csak a saját ingét vegye magára!

Szurkoló

Víkendtelepi oldboys bajnokság, 2. forduló: 007 – Estudiantes 5-3; Atlantic – Liverpool 2-1; Monaco – Bastia 1-0; Electro – Ajax 1-4; Carion – Poli 3-2; Como – Jett- Leo 3-0; Torpi – Nike 1-7. A Leeds állt. Állás: 1. Como, 007 6-6 p.

Kövesdombi bajnokság, 10. forduló: Arsenal – Valencia 0-6; Dinamo – Craiova 4-5; Brazilia – Transilvania 4- 0; Monaco – Como 0-6; C. Sharp – Villarreal 7-3; Speranta – Juventus 0-2. A Vicenza állt. Állás: 1. Como 25 p. 2. Valencia 24 p. 3. Craiova 21 p.

Tudor I bajnokság, 9. forduló: Daneuro – Lazio 1-2; UTA – Boca Juniors 4-1; Villarreal – Focus 3-3; Lyon – Dolarii 6-0; River Plate – Reggina 5-6. Az MBO állt. Állás: 1. UTA, Boca Juniors 19-19 p. 3. Rimotin, Lazio, Reggina 18-18 p.

Tudor II bajnokság, 8. forduló: Milan – Parma 3-0; Bayer – Deportivo 1-4; Vulturii – Barcelona 4-1; Thalia – Otelul 3-0; Dinamo – Viitorul 0-3; Rapid – Juventus 0-2. A Porto állt. Állás: 1. Viitorul, Vulturii 19-19 p. 3. Milan, Juventus 18-18 p.

Kárpátok sétányi bajnokság, 7. forduló: Atletico – Fortuna 2-1; Inter – Lyon 3-1; Chelsea – Colo Colo 1-7; Amigo – Bastia 0-2; Steaua – Milan 0-6; Dinamo – Parma 1-1. A Valencia állt. Állás: 1. Milan 18 p. 2. Parma, Atletico 16-16 p.

Maroskeresztúri bajnokság, 14. (utolsó) forduló: Vamarom – Real 3-0; Flamingo – Speranta 4-6; Juventus – Foresta 2-2. A Craiova állt. Végsô állás: 1. Juventus 29 p. 2. Craiova 22 p. 3. Foresta 20 p. 4. Vamarom 19 p. 5. Speranta 13 p. 6. Flamingo 10 p. 7. Real 7 p.

Marosszentgyörgyi bajnokság, 3. forduló: Fortuna – Porto 0-2; Inter – Juventus 4-0; Parma – Arsenal 9-1; Leader – Valencia 1-2; Fradi – Villarreal 1-5. A Milan állt. Állás: 1. Inter, Porto 9-9 p. 3. Milan, Fortuna 6-6 p.

Nagyernyei bajnokság, 14. (utolsó) forduló: Liverpool – Ajax 2-1; Bayer – Bastia 2-8; Inter – UTA 5- 2; Regat – Valencia 1-6. Végsô állás: 1. Inter 40 p. 2. Valencia 32 p. 3. Ajax 27 p. 4. Liverpool 22 p. 5. Regat 13 p. 6. Bastia 12 p. 7. Bayer, UTA 7-7 p.

Ioan Paus

Az ország megyéiben, a megyék övezeteiben sajátos elôállítási technológiával, hagyományos nyersanyagokból készítenek élelmiszertermékeket, amelyek különböznek az élelmiszeriparban elôállított más termékektôl. Romániában a Mezôgazdasági, Erdészeti és Vidékfejlesztési Minisztérium 2004. évi 690-es számú rendelete tartalmazza a hagyományos élelmiszerekre, ezek tanúsítására vonatkozó elôírásokat.

A fent említett rendelet alapján a mezôgazdasági, állati eredetû termékek elnevezésekor olyan földrajzi, illetve terméknevek, jelek használhatók, amelyek nincsenek levédve. Ahhoz, hogy egy bizonyos termék hagyományos termék tanúsítványt kapjon, meg kell felelnie a feladatfüzetbe foglaltaknak: a) a termék neve; b) a sajátos hagyományos termelési módszer, a használt nyersanyag jellemzôinek, az adalékanyagok részletes leírása; c) a hagyományosságra vonatkozó részletek leírása; d) a termék fôbb fizikai, kémiai, mikrobiológiai jellemzôinek leírása, amelyek a hagyományosságra utalnak; e) a hagyományosságra vonatkozó megfelelôségi értékelési minimális követelmények teljesítése.

A tanúsított hagyományos termékek regiszterébe való bejegyzés érdekében a termelônek a kérést és a feladatfüzetet a Megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóságnál kell benyújtania. Megyénkben mostanig 17 termék – ebbôl 8 sajt, 2 kolbász, a többi telemea túró, tömlôtúró, májas hurka, disznófôsajt, mititejhús, szalonna és flekkenkülönlegességek – kapta meg a hagyományos termék tanúsítást. A megye lehetôségeihez viszonyítva kevés terméket minôsíttettek a termelôk. Még nem került sor házi sörök, égetett pálinka, tejföl, különbözô sajtok, orda, sovány túró, zsír, sonka, májas, véres, töpörtyû, füstölt húsok-sonkák, kenyerek (rozs, káposztalapin sütött, krumplis), pogácsák, kalácsok stb. bejegyzésére.

Meg kell jegyeznünk, hogy az egyéni termelôknek, a mezôgazdasági társulásoknak, termékcsoportoknak, mezôgazdasági szövetkezéseknek, azoknak a feldolgozóknak, akik hagyományos termékeket is elôállítanak, még lehetôségük van arra, hogy beszerezzék a hagyományos termék tanúsítást és a termékek nevét levédjék. Ahhoz, hogy ezek ismertté váljanak, vásárokon, kiállításokon kell bemutatni. A védjeggyel, névvel ellátott hagyományos termékek forgalmazhatók, és mintegy biztonságot jelentenek a termelôiknek, hogy a piacon maradnak.

Florin Naicu mérnök, a Megyei Mezôgazdasági Szaktanácsadó Hivatal (OJCA) ügyvezetô aligazgatója

2007. január 15-étôl a marosvásárhelyi AQUASERV regionális vállalat biztosítja Segesváron, Dicsôszentmártonban, Marosludason, Radnóton valamint Székelykeresztúron a víz- és csatornaszolgáltatást. A regionális szolgáltató, e közszolgáltatások terén szerzett tapasztalataira alapozva, a fent említett városokban magasabb minôségi szintet próbál megvalósítani. Felsorolunk egypár célkitûzést:

* A víz- és csatornarendszer korszerûsítése (a munkálatok egy része már kezdetét is vette a felsorolt városokban az európai uniós SAMTID programnak köszönhetôen)

* Az elôállítási és a karbantartási költségek csökkentése

* Az ivóvíz minôségének javítása

* Újabb nemzetközi pénzalapok megnyerése és életbe ültetése

Azért, hogy az említett városok fogyasztói könnyebben megértsék az új számlázási módszert, az Aquaserv megpróbál egypár esetleges kérdésre választ adni:

1. A vízórák leolvasása

Egy fogyasztási ponttal rendelkezô kisvállalatok, illetve a házi fogyasztók esetében háromhavonta olvassák le a vízórákat. A közeljövôben értesítik a fogyasztókat, hogy melyik hónapban olvassák le a vízórákat és mikor történik a kiegyenlítés.

Azon fogyasztó kérésének, aki havi leolvasást és számlázást igényel, azzal a feltétellel tesznek eleget, ha a fogyasztó a vízóraállást idôben közli az Aquaserv kirendeltségével. Az Aquaserv-fiókok telefonszámai a következôk:

Székelykeresztúr: 0266/242-703, Segesvár: 0265/772-350 (119-es belsô), Dicsô-szentmárton: 0265/446-197, Marosludas: 0265/411-425, Radnót: 0265/471-394.

A számlázásnál alkalmazott átlagfogyasztás módosítását is a fent említett telefonszámokon vagy írásban kérhetik.

A városi csatornahálózatba bevezetett szennyvíz mennyiségét az elhasznált ivóvíz függvényében határozzák meg. A csatornahálózatba bevezetett esôvízdíjat is az egyéni szerzôdésekben leírt módszerek alapján számolják ki.

2. A számlázás

Függetlenül attól, hogy a fogyasztó melyik eljárást választotta az elfogyasztott vízmennyiség megállapítására (az általa történô vízóra-leolvasás vagy átlagfogyasztás), a számlázás havonta történik.

A számla tartalmazza a megállapított víz- és szennyvízmennyiséget, a leszámlázott idôszakot, a fizetési határidôt és az esetleges késedelmi kamatot.

3. Számlakézbesítés

2007 februárjától a vízszámlák kinyomtatását és szétosztását az Aquaserv által megbízott cég végzi. A februári számlák az illetô cég futárai által jutnak el a fogyasztókhoz.

Amennyiben a fogyasztó címe változik, közölje azt a vállalattal, hogy a számlát idôben kézbesítsék.

A lakcímek nyilvántartásának elkészítése érdekében a következô számlák mellé kérdôívet is csatolnak, melyet kitöltve vissza kell küldeni a vállalatnak.

4. Kifizetés

A számlák ellenértékét az AQUASERV helyi pénztáránál vagy átutalással lehet kifizetni, a következô bankszámlákra:

Segesvár: Banca Carpatica Sighisoara: RO12 CARP 0271 0000 0151 RO04

Dicsôszentmárton: BCR Târnaveni: RO 68 RNCB 0194019013810001

Marosludas: BCR Ludus: RO76RNCB0195019013810001

Radnót: BCR Iernut: RO28RNCB0189019013810001

A pénztárak nyitvatartási programja:

– hétfô és szerda: 8 -16

– kedd és csütörtök: 10 -19

– péntek: 8 – 14 óra között

A hivatalos ünnepeken a pénztár zárva lesz.

5. Egyéb hasznos információk

A régi szolgáltatóval kötött szerzôdések érvényben maradnak mindaddig, amíg az újak megkötésére sor kerül. A szerzôdések felújításáról idôben tájékoztatják a fogyasztókat.

A szolgáltatásokkal kapcsolatban felmerülô bármilyen kérdés esetén a 0266/242-703 telefonszám tárcsázható.

(Az AQUASERV vállalat vezetôsége)

Válaszolunk olvasóinknak

K. M. marosvásárhelyi olvasónk azt nehezményezte, hogy az E-ON számlákat késve kapja meg. Így járt novemberben és decemberben is. Nyugdíjas olvasónk attól tart, hogy a következô számlán késedelmi kamat jelenik meg, amit ki kell fizetnie. Kérdése: hogyan kell eljárni ilyen esetben, lévén, hogy nem a fogyasztó hibájából történik a késlekedés?

Az olvasónk által felvetett kérdésre ismételten közöljük, hogy az E-ON gázszámlákat a kiegyenlítési határidôtôl számított 30 napig még késedelmi kamat nélkül lehet kifizetni. Ha a fogyasztók késve kapják a számlákat, illetve egyáltalán nem kapják meg ezeket, akkor a marosvásárhelyi Újgát utca 4. szám alatt jelentkezhetnek az esetleges reklamációkkal. A közönségszolgálati iroda telefonszáma: 0365/403- 266.