Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.

E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Igen, szabadok hónapról hónapra kifizetni a gáz-, villany-, hálózatos- és mobiltelefon- és sok egyéb számlát is, a mindennapok költségeit, amelyek lassan már "szamárvezetôként" szabdalják fel az életünket. Egyiktôl a másikig tesszük- vesszük a fogyó pénzt, a bérbôl és fizetésbôl élôk és nyugdíjasok egyre népesebb tábora. Szabadon utazhatunk, akár a madár, elvégre az Európai Unió tagja lett az ország, csak a "szárnyaink" hiányoznak, s így egyre kevesebb alkalommal jut eszünkbe, hogy utazni is lehetne. Nem az unokákra ügyelni, öregeket gondozni, nem kegyelemkenyéren, hanem csak úgy, saját költségünkre szórakozni és pihenni, ahogy uniós polgártársaink teszik. Szabadon megmondhatjuk a véleményünket, feltéve, ha utána nem zavar, ha egyesek már nem fognak szóba állni velünk, s a hivatalban nem csapják az orrunkra az ajtót. Szabadon vásárolhatunk, amit szemünk-szánk megkíván, járhatjuk az árutól roskadozó üzletek labirintusait, de mi értelme van ennek, ha csak a látvánnyal maradunk utána. Meg a fáradtsággal. Szabadon jöhetünk-mehetünk, de azzal a tudattal, hogy a mobiltelefonnal a zsebünkben akármikor tudhatják, hogy merre járunk. A szép, új világban a gyülekezeti jogunkat is biztosítják, csakhogy azt a nemzedéket, amelynek a rendszerváltás óta annyiszor kellett csalódnia, nehezen csalják még egyszer tömegesen a térre. Szabadon politizálhatunk, beléphetünk bármelyik pártba, természetesen, ha még van olyan, amelynek képviselôibôl nem ábrándultunk ki az utóbbi idôben. Szabadon beszélhetünk arról is, amit 2188 évvel ezelôtt forradalomnak hittünk, s amiért sokan az életükkel fizettek, ha nem zavar, hogy a forradalmárszervezetek vezetését megkaparintó személyek közül egyre többrôl derül ki, hogy nemcsak kényszerbôl lett "mezei" besúgók, hanem a titkosrendôrség, az egykori milícia tisztjei voltak. (Sok egykori társuk szerencséjére a vállalkozói szféra nagyúrjait nem veszik górcsô alá.)

Szabadon gyakorolhatjuk hitünket, vallásunkat, ha idôközben nem derül ki, hogy a templomot egyesek másra használják.

És szabadon elmélkedhetünk azon, hogy mi is a szabadság valójában, hol kezdôdik és hol a határa, hogy ezt akartuk-e 1989 decemberében. Hogy valódi forradalom, vagy csak egy ügyesen megrendezett színjáték bábjai voltunk és vagyunk ma is, amikor a szabadságunkat az emberhez méltó élet feltételeinek megvonásával korlátozzák. "Szamárvezetôk" közé kényszerítve szabadon számolgathatjuk, hogy mennyi szabadságunk marad például, ha januártól az ígért 30 százalékos gázáremelés és az utána következô árözön is a nyakunkba zúdul.

Hétfôn és kedden kedves vendégek, a rendôrség dalnokai és a marosszentgyörgyi általános iskola tanulói köszöntötték lapunk szerkesztôit, hagyományos, szép karácsonyi énekekkel kívánva kellemes, áldott ünnepeket.

Kedden este a marosvásárhelyi Kultúrpalota földszinti galériáiban megnyílt a megye képzômûvészeinek hagyományos Téli Szalonja. A kiállítás a korábbiaknál gazdagabban, számos tehetséges pályakezdô alkotót is felvonultatva kínál fel válogatást az érdeklôdôknek a festôk, grafikusok, szobrászok, keramikusok, textilmûvészek újabb munkáiból.

Sokan voltak kíváncsiak a Marosvásárhelyen és a megye más helységeiben élô, dolgozó mûvészek idei termésére, a közönség érdeklôdése szerencsésen társult a visszajelzést igénylô alkotói elvárással, ennek köszönhetôen a megnyitó a valóban eseményszámba menô, egykori rangos vásárhelyi rendezvényekre emlékeztetett. A Képzômûvészek Szövetsége helyi fiókjának elnöke, Gheorghe Muresan örömmel jelezte is a népes jelenlét kiváltotta elégtételét, külön hangsúlyozva, hogy több mint hatvan mûvész hozta el néhány mûvét a közös kiállításra, köztük több ígéretes ifjú tehetség is.

A nézôk elé tárt anyagot a két méltató, Cora Fodor mûvészettörténész és Nagy Miklós Kund szerkesztô is a megújulás jeleibôl kiindulva ajánlotta a mûvészetkedvelôk figyelmébe. Kiemelték, hogy az újdonságok és a jól ismert alkotómûvészek nyújtotta bizonyosságok harmonikusan ötvözôdnek színvonalas, derûs látvánnyá, azt is sugallva, hogy fölösleges megkérdôjelezni az ilyen csoportos jelentkezések létjogosultságát, a tárlat olyan átfogó képet ad a megyében kibontakozó alkotómunkáról, amit enélkül a közönség nem tudna megkapni. Természetesen ezúttal is a festészet, a szobrászat és a grafika a kiállított anyag legfôbb erôssége, de a tárlatlátogatók mintegy mutatóba, más mûfajokból is értékes alkotásokat láthatnak.

Egyedi, szép kerámiák, tûzzománcok, textíliák is gazdagítják a nézôi élményeket. A szalon mindenképpen megérdemli, hogy a késôbbiekben részletesebb, elemzô írásban is visszatérjünk kínálatára, e jelzésszerû tudósítás azonban addig is figyelemfelkeltôként ajánlja a szépet szeretôknek: az ünnepi elôkészületek közepette is szakítsanak idôt arra, hogy elmenjenek a Kultúrpalotába.

– Elégjólhall a kedvenc mesehôsöm. Ô egy nyuszi, aki nem eszik murkot, és ezért akkorára nônek a fogai, mint a vámpíroknak – mesélte a nyakában egy csupakar-majmot cipelô Iris az Ariel bábszínház tegnap délelôtti sajtótájékoztatóját követôen. – Ez a 6 éves kislány a Mesegyár "brandje" – jelentette ki a sajtó képviselôinek Gavril Cadariu, a bábszínház igazgatója.

A Marosvásárhelyi Rádió és az Ariel bábszínház tavaly hozta létre az elsô, román nyelvû meséket tartalmazó, Mesegyár nevû hanglemezt. Az idei összeállítás szintén a rádióban elhangzott, 50-nél több mesébôl nyújt ízelítôt, olyan neves bukaresti és marosvásárhelyi elôadómûvészek hangján, mint Ion Caramitru, Dorina Lazar, Nicu Mihoc, Monica Ristea-Horga, Elena Purea, Cristina Toma, Catalin Mândru és Rudi Moca. Az Alina Nelega mûvészeti tanácsadó által írt meséket Diana Popdan, a Marosvásárhelyi Rádió munkatársa szerkesztette hangjátékká. A Mesegyárral – melynek létrehozásában idén az E.ON gáz is partner volt – azokat a gyerekeket lepik meg, akik ellátogatnak a bábszínház elôadásaira. A kis közönség a Tésztaember, a Laskatündér, Nila- krokodil, Marcipán herceg és Zurinka történetét, a Ghighinek írt dalt, illetve a Kockás mesét viheti haza.

A december 14-én megjelent Séta a történelmi só útján címû cikkünkben tévesen jelent meg az egyik panzió neve. Nem a History panzió támogatja a Só útjának turisztikai programjait, hanem a Reneszánsz panzió. Az elôbbi ugyanis Vármezôn, míg az utóbbi Mikházán van. A szerkesztô, Vajda György az érintettek elnézését kéri.

Tegnap déltôl teljes egészében járható a marosvásárhelyi Segesvári út, amely összeköti a város nyugati részét az északkeletivel. A munkálatokra mintegy 20.000.000 (200 milliárd régi) lejt szántak, de ebbôl 11-et sikerült megspórolni. A 4,2 km-es útszakaszt teljesen felújították, több mint egyméteres alapot építettek ki, így bírja a teherforgalmat is.

Dan Gliga, a polgármesteri hivatal közterület-kezelô igazgatóságának vezetôje elmondta, az idôjárás miatt nem tudták felfesteni a sávosztó vonalakat. S a járdákon is dolgoznak még, de igen fontosnak tartották, hogy még az ünnepek elôtt átadják a forgalomnak ezt az utat.

Dorin Florea polgármester, miután nyilatkozott a sajtónak, személyesen adott utasítást arra, hogy elvegyék a "behajtani tilos" jelzôtáblákat, majd az elsô gépkocsikat a felújított útra terelte. Kifejtette, ez a város egyik legnagyobb infrastrukturális beruházása, amelyet saját alapokból álltak, s a tanácsosok hozzáállását is dicsérte, mert támogatták a hivatalt a kivitelezésben.

Mint ismeretes, néhány hete a kormány felelôsséget vállalt a választási törvény módosításáért, amit a parlament elfogadott, vagyis nem nyújtott be ellene bizalmatlansági indítványt. Az államfô azonban nem írta alá, népszavazást írt ki egy másik hasonló tartalmú törvényre. Miután a referendum érvénytelen volt, az Alkotmánybíróságon támadta meg a törvény bizonyos cikkelyeit. Varga Attila alkotmányjogászt kérdeztük, valóban alkotmányellenesek-e az ominózus cikkelyek, mennyiben érintik a törvény egészének a lényegét, lesz-e ideje a törvényhozásnak újratárgyalni idôben, hogy a következô választások eszerint történjenek.

– Az Alkotmánybíróság a múlt héten elfogadta Traian Basescu államfô fellebbezését, és alkotmányellenesnek minôsítette az egyéni választókerületes törvény néhány cikkelyét, amelyért a kormány felelôsséget vállalt. Melyek ezek a cikkelyek?

– A kormány által elfogadott és a törvényhozás által jóváhagyott törvény olyan értelemben változtatja meg a választási rendszert, hogy a jelenlegi pártlistás szavazás helyett, ugyancsak az arányos képviseletet figyelembe vevô, ugyanakkor egyfordulós egyéni, szavazókörzetes választási rendszert vezet be.

Bár egyéni szavazókörzetes rendszerként került be a köztudatba, valójában egy olyan vegyes rendszer, mely egyaránt ötvözi az egyéni szavazókörzetes (többségi) rendszer jellemzôit, mint a listás (arányos) bizonyos elemeit.

Ez akképpen történik, hogy bár egyfordulós a szavazás, de az elsô forduló után nem kerül kiosztásra az összes mandátum. További lépésekben listák alakulnak azon jelöltek között, akik elsô fordulóban nem jutottak mandátumhoz és akik azon pártok jelöltjei, akik az ötszázalékos választási küszöböt elérik. Így a további mandátumok, a további helyek, listák alapján megyei (választókerületi) és országos szinten kerülnek kiosztásra.

Amennyiben kizárólag a többségi elven alapuló tiszta egyéni szavazókörzetes rendszert vezetnék be – amely kétfordulós szavazást tesz szükségessé, és amit az államfô szorgalmaz – lényegében az arányos képviselet végét, a valós politikai pluralizmus megszûnését, a többpártrendszernek, két- vagy egypártrendszerré történô átalakítását jelentené.

Nos, az államfô elvonatkoztat ezektôl a tényektôl és az elfogadott törvény 29. cikkely 16-os, a 42. cikkely 6-os és a 48. cikkely 11-es bekezdésével kapcsolatban fogalmazott meg alkotmányossági kifogást. Ezek a rendelkezései a törvénynek azok, amelyek az országos pótlista alapján az egyéni szavazókörzetben ki nem osztott mandátumokat megyei és országos szinten kiosztják. Ez azt jelenti, hogy a kormány és a parlament által javasolt vegyes választási rendszer nem egyezik az államfô elképzeléseivel, aki tiszta egyéni szavazókörzetes rendszert szeretne bevezetni. De ez nem jelenti azt, hogy ezek a rendelkezések alkotmányellenesek lennének. Az államfô érvelése szerint a listák miatt a választás közvetlenségének az alkotmányos elve sérül. Ez téves érvelés, hiszen a közvetlenség elve a választópolgár szempontjából kell érvényesüljön és ez akkor is megvalósul, ha listák léteznek, hiszen az eddigi parlamenti választások pártlisták alapján történtek és senki sem vonta kétségbe a választások közvetlenségének elvét.

Alkotmányjogi megközelítésben, ha egy választási rendszer nem közvetlen (merthogy ez az elv nem érvényesül – az államfô szerint) akkor az közvetett választást jelent, ami elektorok révén valósul meg. Esetünkben semmiképpen nincsen szó közvetett elektoros szavazásról. A közvetlenség elve tehát akkor is érvényesül, ha a választópolgárok listákra szavaznak. Így történt ez az utóbbi 17 évben 5 alkalommal, és senki sem vetett fel esetleges alkotmányossági kifogásokat.

Tudni kell, hogy az alkotmány nem szabályozza a választási rendszer konkrét formáját, csupán elveket fogalmaz meg, elsôsorban a választójoggal kapcsolatosan. A politikai pluralizmust pedig olyan alkotmányos alapértéknek minôsíti, amit (ahogy például a nemzetállamot) nem lehet megváltoztatni. Márpedig a kétfordulós egyéni szavazókörzetes rendszer (amit az államfô szorgalmaz) a politikai pluralizmust – jó esetben – kétpártrendszerre redukálja, és az arányos képviselet elvét, a többségi elvvel váltaná fel. Ami valóban sértené az alkotmány szellemiségét.

– Milyen jelentôségük van ezeknek a törvénycikkelyeknek a választás egésze szempontjából? Mennyire érintik a törvény lényegét?

– Talán a fentiekbôl is kiderül, hogy a törvény lényegét érintik ezek a kifogások, pontosabban a kifogásolt cikkelyek. A törvényhozásra nézve kötelezô az Alkotmánybíróság döntése. Ennek értelmében kell a törvénycikkelyek elôírásait módosítania.

– Az ön megítélése szerint ezek a cikkelyek mennyiben alkotmányellenesek?

– Nyilvánvaló, mint képviselô, a parlament tagjaként nem vitatkozhatom az Alkotmánybíróság döntésével, mivel ezek az alaptörvény rendelkezései szerint kötelezô erejûek a törvényhozásra nézve. Másrészt mint alkotmányjogász – bár e pillanatban még nem ismeretes a taláros testület döntésének indoklása – úgy vélem, hogy az államfô által kezdeményezett és szorgalmazott kétfordulós egyéni szavazókörzetes választási rendszer sokkal inkább kívül van az alkotmányos kereteken. Valójában egyáltalán nincs összhangban sem a valós társadalmi igényekkel, sem a jelenlegi romániai politikai rendszer és demokrácia fejlôdési szintjével, a létezô politikai kultúrával, de még a nemzetközi, pontosabban más államok gyakorlatával sem. Ugyanis ez a típusú választási rendszer csak kevés és sajátos fejlôdési pályát mutató államokban vált be, mint Anglia, vagy az Amerikai Egyesült Államok. Ezektôl pedig minden tekintetben igencsak távol vagyunk. Nincs arra semmi garancia, hogy ami évszázadok alatt alakult ki ezekben az országokban, az alkalmazható a mi alig két évtizedes múltra visszatekintô, igencsak felemásra sikeredett demokráciánkban.

Úgy vélem, a kérdéses kifogásolt rendelkezések nem alkotmányellenesek és lehetne a védelmükben, illetve a javasolt vegyes választási rendszer védelmében alkotmányos érveket felsorakoztatni.

– Hogyan lehetségesek ilyen, egymásnak ellentmondó értelmezések ugyanarról a törvénycikkelyrôl?

– Annak oka, hogy egy ilyen kérdésben ennyire eltérô megközelítések, illetve a törvényes rendelkezések alkotmányos megítélésben ennyire különbözô vagy éppen ellentétes álláspontok lehetségesek, egyrészt az, hogy az alkotmány nem rendelkezik (és nem is szükséges, hogy ezt tegye) egyértelmûen a konkrét választási rendszer vonatkozásában, másrészt a kérdés alapvetôen politikai jellegû, így természetes, hogy az alkotmányjogi értelmezések lehetnek eltérôek.

– Lesz-e ideje a parlamentnek újratárgyalni úgy, hogy a jövô évi választások során alkalmazható legyen?

– Ez igencsak kérdéses. Amennyiben ténylegesen valamiféle valós politikai reform lett volna a szándék, az elfogadott vegyes választási rendszer – a társadalom kedvezô fogadtatása esetén – lehetôséget kínál erre. Ugyanakkor elképzelhetô, hogy újra kell tárgyalni mindent, ami legalábbis kétségessé teszi, mind az új választási rendszer bevezetését, mind ennek sikeres alkalmazását, hatékonyságát a 2008-as választásokon.

Az év végéig szinte bizonyos, hogy a törvényhozás nem fogja tárgyalni a kérdést, hiszen a jövô évi költségvetés van napirenden, ami lényegesen fontosabb. Ha jövô év márciusáig, áprilisáig nem lesz egy elfogadott, kihirdetett új választási rendszert bevezetô törvény, nagy valószínûséggel, marad a jelenlegi. Ha pedig erôltetik a változtatást, olyannyira, hogy nem lesz elég idô megértetni a lényegét és a szavazás technikáját a választópolgárokkal, a jövô évi választások sikertelenek lesznek valamennyi politikai párt számára. De ami ennél súlyosabb, kudarcot jelenthet az egész politikai rendszer, a demokratikus fejlôdés, vagyis az állampolgárok egész közössége számára.

– RMDSZ-képviselôként milyen lehetôséget lát arra, hogy a magyar közösség és általában a kis pártok javára szülessen törvény?

– A magyar közösség és általában a kis pártok javát egyértelmûen és kétségtelenül a jelenlegi választási rendszer szolgálja. Az egyéni szavazókörzettel kapcsolatos retorika rendkívül demagóg és populista, ugyanis ha a kérdést szakmailag vizsgáljuk – és alkotmányjogi szakkönyvek ezt már jóval korábban megtették – mindkét rendszernek vannak elônyei és hátrányai, de az egyéni szavazókörzetes választási rendszer esetében lényegesen több hátrányról, mint elônyrôl beszélhetünk. Talán egy optimális, kompromisszumos megoldás lehet (lehetett volna) a kormány által javasolt vegyes rendszer.

A romániai magyarság szempontjából azonban még ez is a kisebbik rosszat jelentené. Az államfô által javasolt kétfordulós egyéni szavazókörzetes rendszer bevezetése, a magyarság parlamenti képviseletének – ha nem is megszûnését – de teljes eljelentéktelenítését jelentené, ennek minden további következményeivel, a politikai érdekképviselet minden szintjére és területére vonatkoztatva.

Sem most, sem a jövôben nem tart Traian Basescu román államfô a romániai magyarság esetleges függetlenedési törekvéseitôl – ezt maga Basescu jelentette ki kedd este a bukaresti közszolgálati televízió által sugárzott interjúban.

Basescu arra a kérdésre válaszolt így, vajon Románia Koszovóval kapcsolatos álláspontját befolyásolta-e, hogy az ország területén jelentôs magyar kisebbség él.

Kifejtette: nem hiszi, hogy a romániai magyarság a függetlenedés célját tûzi ki maga elé. "Hol nyilvánítsa ki függetlenségét? Az ország közepén található Hargita és Kovászna megye, és kihez képest nyilvánítsa magát függetlennek? – mondta Basescu, majd hozzátette, hogy a magyarok sem beszélnek függetlenségrôl.

Leszögezte: a romániai magyarságnak ugyanaz a célja kell hogy legyen, mint az övé, vagyis a helyi közigazgatások autonómiájának növelése. "Minden egyéb mese, ami azt sem érdemli meg, hogy komolyan tárgyaljunk róla" – fogalmazott az államfô.

Úgy véli, hogy a romániai magyar vezetôknek egyformán kellene valamennyi romániai település autonómiájáért küzdeniük, és akkor hitelesebbek lennének.

Az államfô szerint Nyugat-Balkán térségében bôven találhatók "mesterséges határok" és kisebbségi csoportok. Példaként Bosznia-Hercegovinát, Macedóniát és Szerbiát említette. Éppen ezért "nem kellene kinyitni Pandora szelencéjét" – magyarázta Basescu.

A román vezetô politikus szerint Nyugat-Balkán problémája kizárólag Európáé s nem az Egyesült Államoké vagy Oroszországé.

Román vezetôk korábban többször kifejtették: nem támogatják Koszovó függetlenségét. A román állam azt szeretné, ha a szerbek és az albánok között tárgyalásos úton születne megoldás úgy, hogy Szerbia területi épsége ne sérüljön.

Traian Basescu államelnök az egyik országos televízió mûsorában kijelentette: Romániának nem érdeke, hogy Koszovó elnyerje függetlenségét. Smaranda Enache, a marosvásárhelyi Pro Európa Liga társelnöke tegnapi sajtótájékoztatóján bírálta és érthetetlennek nevezte a román politikus álláspontját.

Smaranda Enache szerint a koszovói függetlenség ellen foglalt álláspont annak tulajdonítható, hogy a romániai politikusok párhuzamot vonnak Koszovó és Erdély helyzete között.

– Ez a párhuzam nem létezik, a jelenlegi koszovói helyzet háborúskodás folytán alakult ki a Jugoszláv föderáció összeomlását követôen és a koszovói albánok nem tudnak egy államban együtt élni a szerbekkel. Erdélyben más a helyzet, hiszen nem léteztek etnikai vagy vallási háborúk és mindig is a sokszínûség volt a jellemzô – fogalmazott a liga társelnöke, aki érthetetlennek nevezte Románia álláspontját, miszerint a koszovói függetlenség kérdésében az európai demokráciákkal és az Egyesült Államokkal szemben a függetlenség elnyerése ellen kardoskodó Szerbia és Oroszország táborába helyezkedik.

– Románia pozíciója ismét kivételt képez az Európai Unió tagállamai között, hiszen a többi ország egyetért a függetlenség szükségességével – fejtette ki elégedetlenségét Smaranda Enache.

A koszovói helyzettel kapcsolatosan szóba került Adrian Cioroianu külügyminiszter kijelentése, miszerint legitim volna elismerni a kisebbségek azon elvárását, hogy tiszteletben tartsák kollektív jogaikat. A liga társelnöke szerint e kijelentés akkor hangzott el a Parlamentben, amikor a koszovói helyzetrôl tárgyaltak a honatyák és igen jelentôs elôrelépésnek számít a román politikusok részérôl.

– E szemléletváltás egyrészt annak köszönhetô, hogy a koszovói kérdés révén ismét terítékre került a dilemma, hogy melyik változat hasznosabb egy állam szemszögébôl: több vagy kevesebb jogot kell biztosítani a kisebbségeknek – adott hangot véleményének Smaranda Enache, majd hozzátette, több európai állam példáján keresztül bebizonyosodott, hogy a függetlenség biztosítása, valamint a kollektív emberi jogok elismerése hozzájárulnak ahhoz, hogy a konfliktusok csökkenéséhez és a kisebbségek megtalálják a jövôképet abban az államban, amelyben élnek.

Felipe González volt spanyol kormányfô vezeti azt a magas rangú szakértôi csoportot, amely az Európai Unió középtávú jövôjének alakításán gondolkodik majd – jelentette be a portugál EU-elnökség a tagországok állam- és kormányfôinek pénteki brüsszeli találkozója alatt.

A korábban emlegetett két másik jelölt, Vaira Vike- Freiberga volt lett államfô és Jorma Ollila, a Nokia mobiltelefon-gyártó cég korábbi vezetôje González helyettesei lesznek.

A bölcsek tanácsának is nevezett, összesen kilencfôs csoport – amelynek többi tagját várhatóan jövôre nevezik ki – az EU 2020 utáni arculatára összpontosít majd, és jelentését 2010 végére készíti el. Mandátumában szerepel az EU gazdasági és szociális modellje, a jogállamiság, a környezetvédelem, a nemzetközi stabilitási törekvések, a bevándorlás, az energiaellátás, a szervezett bûnözés és terrorizmus elleni fellépés témaköre, de hivatalosan megbízatása nem terjed ki az EU bôvítésének kérdésére.

A szakértôi tanács létrehozását Nicolas Sarkozy francia elnök kezdeményezte, állítólag azzal a céllal, hogy annak tevékenységét ürügyül használva visszatáncolhasson azon választási ígérete alól, hogy Törökország teljes jogú EU- tagsága helyett csupán egyfajta megkülönböztetett partneri viszonyt támogat majd az uniós tanácskozásokon.

Nem foglalkoznak a szakértôk az uniós intézmények jövôjével sem – errôl elôzô nap írtak alá egy új uniós szerzôdést.

Az EU-tagországok véleménye megoszlott a bölcsek csoportjának fontosságáról, de végül minden kétkedô tagállam engedett a francia nyomásnak. Többek kérésére ugyanakkor a szakértôk csak a reformszerzôdés ratifikálása után kezdik meg munkájukat.

Az Európai Parlament és a tagországokat képviselô Tanács vezetôi kedden írták alá azt a rendeletet, amely elôsegíti Európa politikai alapítványainak fejlesztését, és bôvíti az európai szinten mûködô politikai pártok tevékenységi körét.

Margot Wallström, a Bizottság intézményi kapcsolatokért és kommunikációs stratégiáért felelôs alelnöke üdvözölte a rendelet elfogadását és aláírását.

"Ez az új rendelet erôsíteni fogja a kommunikációt, a párbeszédet és az állampolgárok aktív politikai részvételét" – jelentette ki az errôl szóló közlemény szerint.

Wallström szerint az európai politikai alapítványokra fontos szerep hárul majd abban, hogy folyamatosan bevonják a polgárokat az érdemi, megfelelô információk birtokában folytatott politikai párbeszédbe. "Az a lehetôség, hogy az európai pártok beszállhatnak az európai választási kampányba, közelebb hozza egymáshoz a nemzeti és közösségi szinten folyó politizálást. Az európai ügyek jobban elôtérbe kerülnek majd, a polgárok számára pedig világosabbá válik, hogy igenis számít politikai választásuk" – vélekedett a brüsszeli bizottság illetékese.

A rendelet a 2003-ban elfogadott, az európai szintû politikai pártokra irányadó elôírásokról és finanszírozásuk szabályairól szóló rendeletet módosítja. Ezzel egy idôben a Tanács elfogadott egy másik rendeletet is, amelyben kimondottan az európai politikai pártok finanszírozására vonatkozó rendelkezésekrôl van szó.

Összesen tíz, a politikai nézetek teljes palettáját reprezentáló európai szintû politikai párt részesül finanszírozásban a rendelet alapján. Az európai szinten mûködô politikai pártok számára elkülönített összeget a 2008. évre 10,6 millió euróban állapították meg. Mind a tíz párt nemrégiben európai szintû alapítványokat hozott létre az Európai Bizottság által finanszírozott kísérleti projekt keretében. Az új szabályok elfogadását követôen jelenleg 5 millió euró használható fel az Európai Parlament költségvetésébôl az ezen politikai alapítványok által 2007-ben végzett tevékenységek finanszírozására.

Miközben az euróövezeti országok összesített hazai összterméke (GDP) tavaly átlagosan 2,8 százalékkal, hatéves rekordütemben nôtt, az egy fôre jutó GDP ezekben az országokban átlagosan az EU-átlag 110 százalékára csökkent a 2005-ös 111 százalékról, jelentették az EU statisztikai hivatalában hétfôn, vásárlóerô- paritáson számolva. Ez a módszer kiszûri az árszínvonal-különbségek okozta torzításokat.

Az EU-tagállamok közül az egy fôre jutó GDP Luxemburgban volt tavaly a legnagyobb, vásárlóerô- paritáson az EU-átlag 280 százalékát érve el a 2005-ös 265 százalék után. A második helyezett Írország az EU-átlag 146 százalékával a 2005-ös 144 százalék után, a harmadik helyezett Hollandia az EU-átlag 131 százalékával, ott 2005-ben is ennyi volt az arány. Németországban a 114 százalékos arány az EU- átlaghoz képest nagyjából megfelelt az euróövezeti átlagnak – abban is, hogy csökkent: 2005-ben még 115 százalékos volt. Ausztriában, Belgiumban, Cipruson, Dániában, Franciaországban, Olaszországban és Portugáliában is csökkent kissé az egy fôre jutó GDP tavaly az EU-átlaghoz képest.

Az EU-ban a legkisebb az egy fôre jutó GDP Bulgáriában, az EU-átlag 37 százalékát érte el tavaly, a 2005-ös 35 százalék után. Fölfelé haladva Románia következett 39 százalékkal a 2005-ös 35 százalék után, majd Lengyelország 52 százalékkal a 2005-ös 51 százalék után.

A tíz új közép-és kelet-európai EU- tag közül az EU-átlag 88 százalékával – a 2005-ös 87 százalék után – Szlovénia vezetett tavaly. A második helyezett Csehország volt 79 százalékkal a 2005-ös 77 százalék után, majd Észtország következett 69 százalékkal a 2005-ös 63 százalék után, illetve Magyarország 65 százalékkal a 2005-ös 64 százalék után, az EU statisztikai hivatalának számítása szerint.

Szlovákiában az egy fôre jutó GDP az EU- átlag 64 százaléka volt tavaly, a 2005-ös 61 százalék után.

(MTI) Vlagyimir Putyin orosz elnököt választotta a 2007. év emberévé az amerikai Time magazin.

Putyin elnökségének utolsó éve volt a legsikeresebb. Hazájában "bebiztosította" saját politikai jövôjét, külföldön pedig kiterjesztette szokatlanul nagy – ha nem is mindig jóindulatú – befolyását a világpolitikára a magazin indoklása szerint.

Az orosz elnök "rendkívüli vezetôi teljesítményt" nyújtott, egykor káoszba jutott országában stabilitást teremtett – mondta Richard Stengel, a Time fôszerkesztôje, aki az NBC televízióban jelentette be a döntést.

A magazin rangos címéért mások mellett az Oscar-díjas Al Gore volt amerikai alelnök és J.K. Rowling, a Harry Potter-könyvek szerzôje is versenyben volt. Azonban az egykori KGB-tisztbôl lett orosz elnök nyert, aki visszaemelte Oroszországot a világhatalmak sorába, s 2007-ben a legnagyobb hatással volt a világ eseményeire.

"Nem egy rendes alak, de rendkívüli dolgokat vitt véghez (...) ô Oroszország új cárja" – mondta Richard Stengel. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy Putyin veszélyes abban az értelemben, hogy nem törôdik a polgárjogokkal, sem a szólás szabadságával, a stabilitás a fontos számára. De Oroszországnak mindenekelôtt stabilitásra volt szüksége és az oroszok azért csodálják ôt, mert megadta ezt nekik – mondta.

A kemény, eltökélt szándékú Vlagyimir Putyin a XXI. század kulcsfigurája lett – írta a Time, amelynek szerkesztôi arra kívánják ráirányítani a figyelmet, hogy naivitás leírni Oroszországot, jelentôségérôl megfeledkezni, mert kulcsszerepe van a világban, és fôleg a születô új világban. Ez a Föld legnagyobb területû országa, 4200 kilométernyi közös határa van Kínával, jelentôs és nyugtalan iszlám népesség él határain belül, ezenkívül a világ legnagyobb tömegpusztítófegyver-állományával rendelkezik. Szaúd-Arábia után a világ második olajtermelôje, megkerülhetetlen a szerepe a közel-keleti folyamatokban. Mindezen tényezôk miatt ha Oroszország elbukik, a XXI. század esélyeinek is "lôttek". Ha viszont Oroszország nemzetállamként sikeres lesz, akkor ebben nagy szerepe van egy embernek, Vlagyimir Putyinnak – érvelt az amerikai magazin.

Az "Év embere" cím nem megtiszteltetés, sosem volt az. Nem is jóváhagyás és nem népszerûségi verseny. Leginkább a világ élesszemû elismerése olyannak, amilyen, és elismerése azoknak a legnagyobb befolyású személyeknek és erôknek, akik, illetve amelyek jó vagy rossz irányban formálják a világot – írta a Time.

A magazin 1927 óta "osztja ki" a gyakran vitatott díjat; 1938-ban például Adolf Hitler, 1979-ben Khomeini ajatollah lett az év embere. A 25 év alatti fiatalok nemzedékét tüntették ki 1966-ban, az amerikai nôk lettek az év emberei 1975-ben, és a számítógép került a címlapra 1982-ben. A magyar szabadságharcosok nyerték el a címet 1957- ben. Tavaly nem konkrét személy, hanem az egész világra kiterjedô web-társadalom építôje-fogyasztója lett a Time "Év embere".

Húsz esztendôvel ezelôtt, még a múlt rendszerben jókora szabású építkezésbe fogtak Marosvásárhely központjában, azzal a szándékkal, hogy a mai Gyôzelem tér sarkán egymást keresztezô négy úton érkezô jármû- és gyalogosforgalmat átszervezzék. A munkák még hónapokig tartanak, de idôközben meghiúsult az eredeti forgalomrendezési elképzelés, lett viszont helyette kereskedelmi központ a város szívében. Kérdés, ki számol el a sokmilliárdnyi közpénzzel, polgármesterek és tanácsosok elônyben…

A korabeli tervek szerint itt épült volna egy gyalogos- aluljáró, négy kijárattal a tér négy sarkán, fölötte pedig a felszínen körforgalmat alakítottak volna ki a közlekedés megkönnyítésére. Az eredetileg párévesre tervezett építkezés két évtizedre nyúlt. A rendszerváltás után a beruházás a korábbi állami kézbôl városi hatáskörbe került. Ez idô alatt öt polgármester és öt különbözô városi tanács váltotta egymást a városházán, a munkálatra több különbözô forrásból érkezô, de lényegében mind közpénzt, jókora összegeket költöttek egészen az utóbbi évekig.

A város mindenkori vezetôi folyamatosan ígérték, hogy az aluljárót befejezik, ami végül magánvállalkozó bevonásával meg is történt. Csakhogy az idôk során az eredeti tervek annyi változáson mentek keresztül, hogy a végeredmény – legalábbis a forgalom rendezése szempontjából – közelében sem jár a korabeli terveknek. A felszínen a körforgalom helyett maradt egy klasszikus útkeresztezôdés, melyen napközben jármûvel átvergôdni nem kevés méreggel jár, a gyalogosok pedig négy lejárat helyett maradnak kettôvel – februártól, amikorra a tervek szerint befejezik a felszín alatti munkákat –, így nekik sem válik semmivel sem könnyebbé a téren való áthaladás, legfeljebb csak a frissen átadott üzletház megközelítése. Melynek tulajdonosa az egész húszéves huzavona valódi nyertese, hiszen – részben az eredeti tervekhez is illeszkedve, mert az aluljáróba üzleteket is terveztek – a jókora üzletház és ennek tervezett bôvítése teljes mértékben kihasználhatja a városközpont jelentette üzleti elônyöket. A vállalkozó mellett szól, hogy magántôke bevonása nélkül a gödör valószínûleg máig sem tûnt volna el, hiszen hosszú évekig alig mozdítottak valamit benne. A jelenlegi polgármester elsô választási kampányában még politikai tôkekovácsolásra is felhasználta az építôtelepet, de ígérgetésben elôdei, s a tanácsosok sem adták alább – kórusban verték át a város polgárait. Mind a mai, mind az utóbbi húsz év városvezetôinek részbeni felelôsségét terheli az eredménytelenül maradt forgalomrendezési szándék címe alatt elköltött közpénz. Mert bár a húsz év alatt többszörösére nôtt forgalom igazolja, hogy az eredeti szándék, amivel a munkának nekivágtak, nem volt megalapozatlan, az eredmény számtalan ígéret ürességét bizonyítja.

November utolsó napján adták át az üzletházat, melynek megjelenésével a generációnyi ideje a város szívében tátongó gödör eltûnt, rendezésre váró kérdések viszont még mind a felszínen, mind a mélyben maradtak. A mall elôtti tér rendezése az idôjárástól függôen napokba telhet, viszont hónapokat vesz még igénybe az aluljáró elkészülése és a kezelésének a rendezése, késôbb pedig a tér forgalmát is átrendezik részben, illetve parkolóhelyek is létesülnek még a tér szomszédságában.

Alin Zecheriu, az üzletházat felépítô kolozsvári székhelyû Matrix Investments Rt. kereskedelmi igazgatója lapunk kérdésére kifejtette, napok alatt be lehet fejezni az üzletház elôtti, még építôtelep képét mutató tér rendezését, ebben csak az idôjárás jelent akadályt. Mint elmondta, a teret mûgyeppel fedik le, illetve egy szökôkutat is terveztek az üzletház elé. A mûgyep egy része már ott is van a téren. Azonban a hét végén lehûlt az idô, és a gyepkockákat nem lehet sérülés nélkül a helyükre tenni, ha túlságosan hideg van. Az igazgató szerint, amint az idô megengedi, a gyepkockák a lehetô leghamarabb a helyükre kerülnek, erre néhány napnál többre nincs szükség. Több problémát okoz a szökôkút kiképzése, mivel ehhez pár napnál hosszabb idô szükséges, úgy, hogy közben ne legyen túl hideg, mert akkor nem lehet külsô építkezési munkákat végezni – mondta el az illetékes, hozzátéve, hogy a cég is a lehetô leghamarabb rendeztetni akarja az üzletház elôtti térséget.

Az ideális helyzet az lett volna, ha a mall átadásáig már az elôtte levô térrészt is rendezte volna a tulajdonos, az arra vonatkozó döntést, hogy az üzletház hamarabb készüljön el, mint a tér, a tulajdonos és az építô közti egyezség alapján hozták, a városnak ebbe nem volt beleszólása – mondta el lapunknak Bakos Levente alpolgármester, hozzátéve, hogy a város abban az esetben léphet közbe a kérdésben, ha a vállalkozó túllépi az építkezési engedélyben szereplô határidôket. Ilyen viszont nem történt, az építkezési engedély szerint jövô év augusztusig kell befejezze a mallt és a teret a vállalkozó. Az engedély szerinti határidôt tehát nem haladta meg a vállalkozó, sôt, jóval hamarabb befejezték az üzletházat. A sietség indoka egyértelmûen az, hogy a decemberi vásárlási hullám elôtti nyitás üzleti szempontból mindenképpen jól jött a vállalkozónak.

Az alpolgármester még elmondta, forgalmi változás is várható a téren. A városháza közlekedési bizottságának szakértôi arra a következtetésre jutottak, hogy a Dózsa György és Tudor Vladimirescu utcák keresztezôdése a mallba tartó forgalom révén fokozottan balesetveszélyessé vált, ezért azt tervezik, hogy várhatóan a tavasztól a Dózsa György utcában térelválasztó elemeket helyeznek ki a keresztezôdésben, amivel megakadályoznák a Dózsa György utcából a Tudor Vladimirescuba történô balra letérést.

Már az üzletház megnyitásakor nyilvánosságot kapott, hogy a mallt építtetô vállalkozó a városházával kötött szerzôdés értelmében februárig befejezi a Gyôzelem tér alatti gyalogos-aluljárót, és 2009-ig az üzletházat bôvíteni is fogja, aminek során kétszáz parkolóhelyet is létrehoznak majd. Az aluljáró kérdésében a nyáron a helyi tanács elôtt vitatott kérdés volt a szóban forgó szerzôdés módosítása a kivitelezési részletek tisztázása céljából. Végül szerzôdést nem módosítottak, de a tanácsnak vissza kell majd térnie a kérdésre. Törzsök Sándor, a tanács városrendészeti szakbizottságának elnöke szerint, amikor az aluljáró elkészül, azt kell majd tisztáznia a tanácsnak, hogy a létesítményt ki fogja üzemeltetni, mert ebben mûszaki berendezések is vannak, melyek üzemeltetését és karbantartását majd pontosan tisztázni kell. A szakbizottsági elnök lapunk kérdésére úgy vélte, az aluljárót a vállalkozónak is érdeke a felvállalt határidôig befejezni, mert az is az üzletház közvetlen vonzáskörzetébe tartozik, és kereskedelmi helyiségek lesznek benne.

Az aluljáróval kapcsolatban még megtudtuk, hogy a városrendészek és a vállalkozó közös megegyezéssel módosított a terveken, a létesítmény térelrendezése az eredeti tervekhez képest eltérô lesz, a módosítások nyomán helyet kap majd benne a mallból bevezetô mozgólépcsô és a fogyatékkal élôk számára használható lift is. A tervezett parkolóhelyek nem az eredeti aluljáróban lesznek majd kiképezve, hanem a mall további bôvítési terveinek részét képezik, melyeket a vállalkozó az üzletház megnyitásakor is ismertetett. A kérdés persze nyitott: végül is kinek az érdekét szolgálta a hatalmas beruházás?!

Úgy gondoljuk, hogy Nagy Örsnek, a MOGYE rektorhelyettesének a Bolyai Kezdeményezô Bizottság múlt hétfôi nyilatkozatára adott válasza több ponton is kiegészítésre szorul.

1. A MOGYE több mérvadó oktatója, köztük a BKB marosvásárhelyi tagozatának vezetôi és Nagy Örs rektorhelyettes nyolc pontban foglalták össze a magyar oktatók jogos követeléseit. Válaszában Nagy Örs hat pontot említ, de az ellentmondás csak látszólagos: hat pont az egyetem vezetôségét, kettô pedig a politikai döntéshozókat célozza meg: a közvélemény tájékoztatása érdekében csatoljuk mind a nyolc pontot. Nem tartjuk szerencsésnek ezek szétválasztását, mert ez alkalmat nyújthat az egyetem vezetôsége és a minisztérium számára, hogy egymásra mutogassanak, és egyik se tegyen semmit a helyzet megoldása érdekében (lásd a BBTE-n történteket), de nem zárkóztunk el a Nagy Örs által javasolt megoldástól sem. Ellenkezôleg, várjuk az aláírásgyûjtés megkezdését, mivel a rektorhelyettest mindenki szavatartó embernek ismeri.

A diákok által gyûjtött aláírásoknak nincs köze ezen egyezséghez és a fentebb említett nyolc ponthoz.

2. Valóban 800 diák aláírását adták át a diákok képviselôi az Európa Tanács fôtitkárának, és ez a spontán kezdeményezés nemzetközi szinten is nagy visszhangot váltott ki. Az orvostanhallgatók (jogilag is) felnôtt emberek, tudták, mit írnak alá.

3. A magyar oktatók közgyûlése hét éve nem került összehívásra, ami Nagy Örs rektorhelyettes feladata (lenne). Ez a fórum pontosíthatná az oktatók állásfoglalását, és okafogyottá tenne minden ezzel kapcsolatos vitát és félreértést.

4. Ami a fejkvótát illeti, az RMDSZ egykori államtitkára, Kötô József érte el, hogy a magyarul tanuló egyetemi hallgatók után a felsôoktatási intézmények kétszeres fejkvótában részesüljenek (lásd például a Szabadság napilap 2005. december 7.-i számát). A kétszeres fejkvóta a magyar karok beindításának elôkészítését kellene szolgálja. Ez az összeg már több mint egy éve befolyik az egyetem kasszájába.

5. A magyar oktatók száma fele a román oktatók számának, míg a magyar és román diákok száma megközelítôleg azonos. A magyar tagozat tehát közel kétszer annyi pénzt hoz az egyetem konyhájára, mint a román tagozat, a túlterhelt magyar oktatók összesített fizetése pedig, mivel feleannyian vannak, csak fele a román oktatókénak. Ez sajnos a magyar tagozat (és fôleg a magyar oktatók) meglopása, amiért Románia Parlamentjében is hangzott el interpelláció.

Végezetül kikérjük magunknak a Népújság rosszindulatú megjegyzését, amely ellenkezik az újságírói etika elemi szabályaival, és amely a Nagy Örssel készített interjút zárja. Egy tájékoztató cikk nem publicisztika, a cikknek az objektív tájékoztatás lett volna a feladta, nem pedig a riporter véleményének a kifejtése. A cikk szerzôje nem kevesebbet állít, mint azt, hogy "valami nem stimmel a hangzatos állításokkal teli BKB-közlemény körül". "Nem vitás, a hûbelebalázs »harcosság« többet árt, mint használ az ügynek". Felhívjuk a T. Olvasók figyelmét, hogy a BKB "hûbelebalázs" fellépése alapvetôen hozzájárult ahhoz, hogy az idéntôl több magyar diákot vegyenek fel az orvosira, és hogy – legalább részben – kikerüljenek a magyar feliratok. Amennyiben pedig a Népújság szerkesztôsége nem kér elnézést kioktató és hitelrontó megjegyzésének közlése miatt, a MÚRE állásfoglalását fogjuk kérni az ügy kapcsán.

A BKB elnöksége

A szerkesztôség megjegyzése

A Bolyai Kezdeményezô Bizottság "A pontosság kedvéért" címen küldött válaszát a Nagy Örssel, a MOGYE rektorhelyettesével készült interjúban elhangzottakra nem a mi dolgunk értékelni. A BKB korábbi közleményének szerzôi azonban nem látszanak észrevenni a nyilvánvaló ellentmondást, ami a BKB említett közleménye és a rektorhelyettes egyáltalán nem mellékes "pontosításai" között feszül. Ahelyett, hogy ezt értékelnék és mérlegelnék, vagyis hogy az ilyenszerû, tehát bizonyítékokkal alá nem támasztott állítások mennyire hitelrontóak és mennyire hátráltatják vagy mozdítják elô az egyébiránt helyes cél elérését, magas lóról sajtóetikából próbálják kioktatni a Népújságot! Némi csúsztatással, hiszen buzgalmukban egyenesen azt kívánják a T. Olvasóval elhitetni, hogy a Nagy Örssel készült interjú zárómondatával (lásd "hûbelebalázs") a Népújság a BKB eredményeit vonja kétségbe. Hogy erre egyebet ne mondjunk, téves állítás. Mi több, fenyegetésre ragadtatják magukat, amit nyilvánvalóan visszautasítunk.

Már ifjúkoromban irtóztam a háborúktól. Sajnos azonban a sors engem sem kímélt meg, mert pár év múlva a galíciai hadszíntéren próbáltuk a túlerôvel közeledô ellenséget visszatartani, azonban szerény felszerelésünkkel ez csak ideig- óráig volt lehetséges és egységeinket visszavonulásra kényszerítették. Nemsokára fogságba estünk. Mint ilyenkor szokás, sok napon keresztül éhesen, piszkosan kísértek, azzal hitegetve, hogy majd elengednek bennünket. Utunk során Nyíregyházát, Zilahot, Kolozsvárt, Nagyenyedet s végül Gyulafehérvárt is meg kellett ismerjük. Itt, pár napnyi pihenô után, megérkezett egy hosszú tehervonat. 1944. december 5-én délután ötven-ötvenenként elfoglaltuk szûkös helyünket, majd vonatunk elindult Brassó irányába. Miután a nagyobb állomásokon megálltunk, lassan beesteledett, s habár ôr vigyázott ránk, pustogva mindenikünk tervezett valamit a sötétben.

Tél volt. Mi éhesek, piszkosak, fáradtak voltunk, és én a társammal azt terveztük, hogy a sötétség leple alatt minél gyorsabban, minden eszközünkkel azon kell igyekeznünk, hogy a vagon ablakait leeresszük, s kimásszunk valahogyan. Majd menet közben, a nagy reszkír ellenére, leugrunk...

A hosszú szerelvény zakatolva elhagyta a segesvári állomást. Éjfél felé járt, és mi remegve vártunk, tudtuk, hogy kevés idônk van s közeledik a foglyok számára a veszélyes pont, a földvári állomás, a híres fogolytábor, ahhonnan már nincs menekvés.

Élet vagy halál, ez lett kettônk jelszava ezek után. A zakatoló vonat elnyomta mozgásunk zaját, így mi egymás után kiugortunk a mélybe. A vonat elrobogott. Láttuk az utolsó vagon piros jelzôlámpáját. Lent nemsokára egymásra találtunk, örvendezve, hogy szabadok, s fôleg épek vagyunk. Mikulás napja volt. Reggel, Kôhalom közelében ismét bilincsbe vertek, s az ottani ôrsparancsnokság pincéjébe kerültünk. Itt töltöttük Mikulás estéjét és éjszakáját, majd másnap Segesvárra kísérték, s onnan a még létezô kisvonattal Nagyszebenbe. Itt elôbb fertôtlenítettek, majd élelmet kaptunk. Újabb lakhelyünk egy iskolaépületbe költöztetett fogolytábor lett több száz különbözô nemzetiségû fogoly között.

Kint hideg volt. Mi megnyugodtunk, mert meleg volt bent, s szerény ruháinkat letéve a padlóra, semmittevéssel foglalkoztunk. Teltek a napok, s meg kellett barátkozzunk azzal a ténnyel is, hogy csaknem minden éjszaka beállt a tábor elé egy csukott katonakocsi, s névsor szerint ebbe újabb és újabb foglyokat tereltek, akiket soha többet nem láttunk. Így teltek a napok s éjszakák.

Nap nap után telt, s elérkezett karácsony estéje is. Otthonról semmi hírt nem kaptunk, s mi sem adhattunk magunkról. További szigor, ugyanaz a répaleves.

De mégis valami azért emlékezetessé tette a karácsony estét. A város lelkes lakói bekérezkedtek a táborba, s élelmet és ruhanemût hoztak, amibôl a legtöbben részesültünk. Könnyes szemmel, köszönettel vettük át ifjaktól, idôsektôl az ajándékot. Az adakozás még a következô ünnepnapokon is folytatódott. Így próbálták a nagyszebeni, csupa szív lakosok enyhíteni a helyzetünket, fogolysorsunkat. Szenteste után több napig kántáltunk. Amilyen szegényesen telt számunkra Mikulás estéje, oly kedves és felejthetetlen volt a karácsony.

A következô három hónap alatt a fogolylétszám némileg változott. Ezalatt azonban Erdély sorsa is megszilárdult politikailag, lassan elérkezett az a nap, amikor bennünket, erdélyieket hazaengedtek. Kiléphettünk a fogolytábor szigorúan ôrzött kapuján, hogy újból láthassuk már régen otthon hagyott szeretteinket. Az állomáson nem várt vonat, s remény sem volt, hogy aznap jöjjön szerelvény, ezért csupán másnap tudtuk, ki-ki otthona irányába, mozdonyon, tehervonaton elhagyni a kedves Nagyszeben városát.

Rég volt, több mint 60 évesek kedves és szomorú emlékeink, de ma is bennünk élnek. Azóta többször felkerestem Kôhalmot, s nem kerültem el a pincét sem, ahol a Mikulást töltöttük. A sors iróniája, hogy azóta többször voltam Nagyszebenben egészségi okok miatt. Egy alkalommal megkerestem azt az épületet, ahol mint hadifogoly töltöttem 1944. felejthetetlen karácsonyát.

Tekeres József, Marosvásárhely

Ezekben a lélekben elcsendesedett, de a külsô világtól zajos adventi napokban különösképpen átérezzük Szent Pál szavait, hogy a három isteni erény, a hit, remény és szeretet közül legnagyobb a szeretet.

Csodálatosan szép dolog, hogy a szeretet ma már nemcsak a templom falai közé szorult fogalom, hanem valósággal hömpölyög az utcán. Hiszen a média minden eszközzel rámutat, a reklámok sokasága ezt harsogja, s a rendezvények egymásutánja igyekszik szeretettel feltölteni a várakozás idôszakát.

Ezért rendezett adventi ünnepséget a Serafim Duicu Gimnázium keretében mûködô Tulipán hagyományôrzô csoport 14-én a Blue Pearl étteremben.

A tartalmas, szép mûsornak külön érdeme volt, hogy meg tudta jeleníteni azt a szeretetet, mely átlengi az adventi idôszakot. A meghívottak között tisztelhettük Gînta Vasile igazgatót, Oláh Sándor igazgatóhelyettest, és Frâncu Ovidia kulturális igazgatót, Kecskés Lajos nyugalmazott unitárius lelkészt és Bara László római katolikus plébánost. Mind a magyar, mind a román nyelvû felszólalásoknak közös kicsengése volt: a krisztusi szeretet értelmezése és gyakorlati megvalósítása.

Megható színfoltja volt a délutánnak a kisiskolások és a Kopacz Imola által vezetett Magányosok Klubja találkozása. Talán ezek a gyermekek ráéreztek arra, hogy az idôs emberek lelkében milyen mély emlékeket idéznek fel kedves szavaikkal és mosolygós arcocskájukkal. A levegôben szinte tapinthatóvá vált a szeretet, mely összekapcsolta a különbözô korosztályúakat. Ilyen szellemben figyeltek egymás mûsorára és mind a kicsik, mind a nagyok tanultak egymástól valamit.

A 9-es számú óvodások mûsora, melyet Ambrus Gyöngyvér óvónô vezetett, általános derût keltett; bátor kiállásukkal és gyermeki varázsukkal bûvölték el a nézôket. A népi hagyományt megelevenítô betlehemezés és a mezôségi kántálás, melyeket Babos Ibolya és Szövérfi Emese tanítónôk mutattak be a 3. osztályos gyerekekkel, megérdemelt sikert aratott. Angol nyelvû karácsonyi dalokat is énekelt a gyermekkórus Bíró Emese tanárnô vezényletével.

A Magányosok Klubja hangulatos karácsonyi dalokkal és szavalatokkal igyekezett felzárkózni kis házigazdáik mûsorához.

Az elôadást jelentôsen kiemelte a hagyományokhoz illô szép öltözet. A székely ruhás lánykák és fiúk, az aranypalástos koronás király, a csengettyûs pásztorok, no meg a fehérbe öltözött, szárnyas csizmás angyal.

Rendezôk voltak: Babos Ibolya és Szövérfi Emese tanítónôk. Hangszeren kísért: Babos László zenetanár és Babos Dénes, a mûvészeti líceum XII. osztályos tanulója.

És, hogy a hangulat igazán karácsonyi legyen, mind a kicsik, mind a nagyok ajándékot kaptak az angyaltól.

Angyalok, vagyis támogatók: Kiss Margit, a Blue Pearl étterem vezetôje, Kiss Zsolt, a Rom Holma IMP Kft. vezetôje, Bíró Csaba Szilveszter, a meggyesfalvi RMDSZ-körzet alelnöke.

Hazafele pedig, akinek szerencséje volt, felszállhatott a csillogó-villogó, a Siletina által mûködtetett Télapó-járatra.

Azon a napon karácsonyi díszbe öltözött a város, és az ünnepségen résztvevôk szívében is kigyulladtak az adventi fények.

Radványi Hajnal

Nem tudom megérteni polgármesterünk és hívei folyamatos erôlködését, erôszakosságát a terelôút, valamint a már részemre halott aluljáró végleges befejezésével kapcsolatosan, ami már eddig is milliókba került.

Mert ezzel szemben, ha valahol a nagyvilágban elhatározzák a városfejlesztést, azt rövid idôn belül véghez is viszik. Talán Romániában ôskori betegség, hogy minden ügyintézést a végtelenségig húznak- halasztanak?

Egy példa a sok közül: milyen pénzbôl és mennyibôl építették meg a vegyi kombinát elôtti nemzetközi úton a körforgalmat villanyrendôr nélkül, nem tudom. De az biztos, hogy azóta folyamatos a forgalom.

Florea úr eleget járt külföldön és Marosvásárhelynél nagyobb váro-sokban. Ott is zsúfolt a gépkocsiforgalom. De ott megoldották az utcák forgalmi szabályozásával. Ez inkább megvalósítható lenne nálunk is, mint a terelôút. És nem kerülne sem olyan sok pénzbe, sem idôbe. Csak el kellene ezen gondolkodni és megbeszélni a közlekedési rendôrséggel, szakemberekkel.

Azért, hogy évrôl évre növekszik a személygépkocsik száma, még senkit sem lehet felelôssé tenni. Ezért kellene most megoldást találni a zsúfoltság enyhítésére.

Vajda János

Fülöp Zsuzsanna biológia szakos tanárnô, Tôkés Brigitta vallástanárnô, Portik Cseres Csaba matematikatanár és Portik Cseres Viola közös munkájának eredményeként született meg a rég dédelgetett álom: a diáklap 1. száma, melyet a következô VII. osztályos tanulók szerkesztenek: Barabás Xénia, Balázs Hunor, Balázs Kinga, Cseh Klára, Fülöp Edit Szidónia, Gagyi Tamás, Kalló Judit, Kerekes Dalma, Kerekes Hunor, Koncz Orsolya, Marcu Laura, Orbán Eszter, Szász Emôke, Török Beáta, Takács Edmond, Varga Attila.

Az irányító tanárnôk hangsúlyozták a lap majdani magatartásformáló, a legnemesebb emberi tulajdonságok és értékek elérésére ösztönzô szerepét a tanulók életében.

Tematikája sokszínûnek ígérkezik.

Az 1. szám interjút közöl az iskola igazgatójával, Kovács Zoltánnal, aki további munkára biztatja a gyermek szerkesztôket és támogatásáról biztosítja a kezdeményezést.

Az induló lap rovatai: Logoszka válaszol, Sulihírek, Tudományos oldal, Egészségsarok, Hírességek, Szabadidô–szórakozás.

A lapnak még nincs sajátos, jól meghatározott arculata. Még nem mutat tudatos szerkesztést és felépítést. Hiányoznak az egyéni alkotások, írások, amelyek késôbb a lap gerince lehetnének az alaprovatok mellett. Gazdagabb lehetne a képanyag is!

Egyelôre a különbözô szakterületekbôl átvett érdekes, fontosabb információkat tartalmazza.

Mindenképpen értékképzô munka, még akkor is, ha ez egyelôre az útkeresés idôszaka. Dicséretes a szerkesztôk alkotó törekvése. Gazdag örökséghez nyúlhatnak vissza a falu, a község mûvelôdési, gazdasági és társadalmi életének tekintetében. Eddig csak a Népújságban megjelent rövid tudósításokból (ha volt, aki ezt is felvállalja) szerezhettek tudomást az olvasók a Gyulakután történô eseményekrôl, mert az iskola mûszaki felszereltsége jóval szegényebb volt a mainál.

A jövôben a szerkesztôk felvállalhatják a különbözô versenyek, pályázatok díjnyertes munkáinak folyamatos közlését. Interjút készíthetnek az iskola egykori diákjaival, oktatóival, amibôl megtudhatják, melyek azok az élmények, tevékenységek, amelyekre ma is szívesen emlékeznek. A mai olvasó ízlése sokrétûbbé vált, más az értékrendje is. Ennek a nehéz feladatnak kell megfelelnie a most induló lapnak. Én bízom a szerkesztôkben, hiszen most is példásan helytálltak.

A lap 1. száma akkor jelent meg, amikor a tanulóknak komolyan kellett készülniük az egységes dolgozatokra, a felmérôk sokasága is jócskán igénybe vette erejüket, az iskolán kívüli tevékenységek száma is sokasodott az I. félévben. Például találkozás, közös mûsor az Erdôszent-györgyi Általános Iskola VII. B osztályos tanulóival; a Duna TV által meghirdetett Duna-mesék pályázat nyerteseinek elôadása; Bajor Andor-emlékest; a reformáció ünneplése; a Máltai Segélyszolgálat által meghirdetett irodalmi pályázatok megírása; a Liszt Ferenc- vetélkedô, melynek nyertesei: I. díj: Barabás Zsuzsanna, II. díj: Döngölô Delinke; III. díj: Dávid Kinga. Dicséretet kaptak: Csiszér Csaba, Dakó Brigitta, Májer Arnold, Kelemen Emil, Balázs Zsombor, Makkai Zsófia, Tordai Loránd.

A vetélkedôk sikerét a tanulók nagyszerû felkészülése és Csíki Réka zenetanárnô hozzáértô irányítása biztosította.

Ezzel az írással a szándékom nem az induló diáklap kritizálása, elmarasztalása, hiszen a legkönnyebb a más munkáját bírálni. Tudom és vallom, hogy minden kezdet nehéz. Célom elsôsorban az "újszülött" köszöntése, méltatása. Remélem, ebbôl a rügybomlásból terebélyes, egyre nagyobb területet lefedô virágzás, termés lesz.

Komoly nehézség elé állíthatja azonban a lap megjelenését a támogatók hiánya. Ezért kérem, kérjük az iskola nevében mindazokat, akik tehetik, a Gyulakutáról elszármazottakat, üzletembereket: segítsék anyagilag a Sulivilág gyermeklapot. Remélem, az internet is segíthet ebben, hiszen a Népújságot már ilyen módon is olvashatják.

Az új iskolaigazgató, Kovács Zoltán és Fülöp József aligazgató ezúttal is köszöni a diákoknak, kollégáknak és szülôknek a példás kitartást, segítséget az iskolai és iskolán kívüli tevékenységekben.

Remélik, hogy a jövôben is ez a tenniakarás, együttmûködés és nem utolsósorban az egészséges összhang, derûs hangulat, közérzet fogja jellemezni a gyulakutai oktató-nevelô munkát

Szabadi Magdolna tanárnô, Gyulakuta

A Hivatalos Közlöny 2007. november 20-i 785. számában jelent meg a 2007. évi 303-as számú törvény, amely módosítja az eddig érvényben levô rendelkezéseket a veteránoknak, hadirokkantaknak, hadiözvegyeknek biztosított kedvezményekrôl.

A fent idézett törvény lényeges változtatásokat állapít meg azokra a veteránokra vonatkozóan, akik Románia ideiglenesen megszállt területén laktak 1940-1945. között, és mint ilyenek, más ország hadseregében szolgáltak. Ezek a jövôben csak akkor jogosultak a törvényben felsorolt kedvezményekre, ha ténylegesen részt vettek az elsô vagy a második világháborúban.

A törvény módosított szövegébôl kiiktatták azt a feltételt, hogy a katonai szolgálatot vagy a fogságban eltöltött idôt elsôdlegesen a katonakönyvbe beírt adatok alapján kell igazolni. Ezután elfogadnak a Védelmi Minisztérium által elismert bármilyen okiratot, mely igazolja a háborúban való részvételt, illetve a fogságban töltött idôtartamot.

Említésre méltó, hogy azok a veteránok, akik eddig egy alhadnagy zsoldja 25 százalékával egyenlô havi járadékban részesültek, ezután a zsold 50 százalékára jogosultak. Az ingyenes vasúti, esetenként autóbusz- vagy hajójegyeket ezután az arra jogosultak átadhatják – hitelesített felhatalmazás alapján – házastársuknak vagy más személyeknek, akik az ô érdekükben utaznak más helységbe.

A törvénymódosítás felhatalmazza az illetés hatóságokat, hogy a jövôben a veteránok vagy hadiözvegyek által bérelt lakásokat – ezek kérésére – eladhassák bérlôiknek.

Új kedvezménynek számít, miszerint a veteránok és hadiözvegyek adómentességet élveznek nemcsak a helyi adók és illetékek esetében, hanem az 5 hektárnál kisebb szántóföld után kifizetendô adónál is.

Ezután, az ingyenesen juttatott temetkezési helyeken kívül, ha az érdekeltek hozzátartozói igénylik, térítésmentes lesz a veteránok, hadiözvegyek elhamvasztása is.

Ugyancsak lényeges kedvezménynek számít az, hogy azok a veteránok, akik a törvény alapján jogosultak házépítés céljából 500 négyzetméter házhelyre, vagy ennek hiányában egy hektár szántóföldre, és akik eddig csak abban a helységben juthattak ennek tulajdonába, ahol állandó lakhelyük van, ezután ezeket a földterületeket megkaphatják az ország más helységében is, ahol az 1991. évi 18-as földtörvény alapján erre lehetôség van.

Mellau György

A legutóbbi törvényismertetô cikkhez kiegészítésképpen megjegyezzük, hogy nemcsak a mérethatároló kapuk és aluljárók megrongálása büntethetô, de a közúti felüljárók épségének megôrzésére is tételesen felhívja a figyelmet a jogszabály.

A közúti közlekedés törvénykönyvében végre arra a kérdésre is választ kaptunk, hogy milyen riasztókészüléket tilos a gépjármûvekbe szerelni. A lopásgátló rendszer egy-egy hangjelzése nem haladhatja meg a 60 másodpercet, és a sziréna hangereje sem lépheti át a megengedett küszöbértéket.

Nem szûnt meg a teherjármûvek és közszállítást végzô autóbuszok üzemeltetôinek az a kötelezettsége, hogy a jármû hátsó részén tüntessék fel a kategóriának megfelelô felsô sebességhatárt. Ennek elmulasztása is (a IV. szankcióosztály szabályzata szerint) 9-20 ponttal büntethetô.

Arra vonatkozólag szintén meglehetôsen konkrét megfogalmazást találunk a kihágásokkal foglalkozó fejezetben, hogy nem szabad a gépkocsi egyetlen ablakát sem vegyi eljárással, sem mûanyag fólia felragasztásával elsötétíteni. Egy kiskaput mégis beszúrt ide a jogalkotó. Eszerint az illetékes hatósági szerv által homologált, megengedett és megfelelôen jelzett "árnyékolás" kivételt képez. Kár, hogy a törvényben nem pontosítanak, melyik az a titokzatos intézmény, amelyiket felhatalmazták a kivitelezésre.

Ugyanakkor oda kell figyelnünk arra a kitételre, hogy szabálysértésnek számít a szélvédô, a hátsó ablak és az oldalablakok feliratozása, reklámszövegekkel és képekkel való cicomázása. Tudniillik ezek akár meg nem engedett mértékben ronthatják a kilátást a jármûbôl. Hasonlóképpen tilos felragasztással vagy festéssel
"díszíteni" a fényszórókat, helyzet-, méret-, fék- és rendszámtábla- megvilágító lámpákat.

Nem feledkezik meg a törvény arról a figyelmeztetésrôl sem, hogy a túlméretes, túlsúlyos és veszélyes anyagokat szállító jármûvekre külön szabályok is vonatkoznak, amelyeket büntetés terhe alatt szigorúan be kell ám tartani.

(ajtay)

Nem szabad megbüntessék

Albert Mózes marosvásárhelyi olvasónk kérdése: a közösségi rendôrök megbüntethetik-e abban az esetben, ha a havas járdáért nem ô, hanem a hóeke hibáztatható? Mint elmondta, sûrû havazás esetén hiába is takarítja le a havat a háza elôtti járdatestrôl, mert amint megérkezik a hóeke, az félig-meddig ismét beborítja a már megtisztított területet.

Kérdésével Bakos Levente alpolgármesterhez fodultunk, aki közölte, hogy a tanácsi határozat értelmében, a közösségi rendôrség abban az esetben róhatja ki az 500 lejes büntetést, ha a járda alkalmatlan a közlekedésre. Olyan esetekben, amikor nyilvánvaló, hogy az elôzetesen megtisztított járdára a hóeke nyomta fel a havat, jogszerûtlen a büntetés. Hozzátette, ha A. M., vagy bárki úgy véli, hogy a közösségi rendôr jogtalanul járt el a bírságoláskor, két választási lehetôsége van: nem írja alá a jegyzôkönyvet, vagy ha már aláírta, akkor azt megtámadhatja az illetékeseknél.

Érvényes a kedvezmény

F. I. marosvásárhelyi olvasónk érdeklôdött, hogy ha a Korona, vagy Maros vasúti járattal Budapestre utazik, érvényes-e a magyar igazolvány alapján a kedvezmény Magyarország területén?

Galló János, a marosvásárhelyi székhelyû státusiroda vezetôje elmondta, hogy az illetô abban az esetben élhet ezen jogával, ha az elsô határon túli megállónál (pl. ahol több a várakozási idô) leszáll, és a szóban forgó okmányok alapján kedvezményes menetjegyet vált a célállomásig. A 65 év alatti magyarigazolványos román állampolgár 90%-os kedvezményre jogosult. A 65 év fölöttiek ingyen utazhatnak.

Tanulói jogviszony alapján évente 4 alkalommal 50%-os kedvezményre van jogosultság (menettérti utazás).

Ha a kedvezmények bejegyzésére, vagy a matrica elhelyezésére szolgáló oldalak az igazolványban beteltek, a kedvezmények igénybevételére az igazolvány elválaszthatatlan részét képezô pótfüzet alkalmas.

Mobiltelefon RDS-elôfizetôknek

A napokban több olvasónk is jelezte, hogy nem értik, miért kaptak mobiltelefont az RDS-RCS internet- és kábeltelefon-szolgáltató cég munkatársaitól.

Kérdésükkel kapcsolatban Gheorghe Prostean a szolgáltató megyei kirendeltségének igazgatója tájékoztatott. Elmondta, hogy az RDS-RCS internet- és kábeltelefon-szolgáltató cég munkatársai a napokban több elôfizetôt keresnek fel és mobiltelefont ajánlanak fel azoknak, akik a cég által nyújtott összes szolgáltatást (kábeltelevízió, telefon és internet) napirenden kifizették. A készüléket csak bérbe adják használójuknak. Ha elvesztik, ellopják, vagy a használó hibájából megkárosodik, 100 eurót kell visszafizetni. Egyelôre erre nem kötnek külön bérletet, ugyanazon a díjakon használhatják, mint a vezetékes telefont. A reklámakció jövô hónapban is folytatódik, ameddig a cég mintegy 20.000 elôfizetôjét ellátják mobiltelefonnal – tájékoztatott a kirendeltség igazgatója.

Hét év börtön egy britnek autóbalesetért

Hét év börtönre ítéltek Romániában egy brit állampolgárt azért a halálos autóbalesetért, amelyben meghalt többek közt Cristian Nemescu, Románia egyik legígéretesebb filmrendezôje. A 30 éves Ali Imran 140 km/óra sebességgel hajtott át számára piros lámpánál egy keresztezôdésen, amikor összeütközött egy taxival. A balesetben életét vesztette a taxi két utasa – egyikük volt Nemescu – és a sofôr is. A bíróság a hét év börtönön túl 3 millió lej kártérítés megfizetésére kötelezte a brit állampolgárt. A pénzt az elhunytak családjainak kell folyósítania. Az ítélet ellen a brit férfi fellebbezhet.

A PD szerdától hivatalosan PDL

A képviselôház vezetôsége szerdán hivatalosan tudomásul vette a képviselôházi PD- csoport azon döntését, hogy PDL-re változtassa a csoport nevét, jelentette be szerdán Ioan Munteanu képviselôházi titkár. Cristian Radulescu, a PD parlamenti csoportjának elnöke által a házvezetôségnek átadott levéllel párhuzamosan, 18 képviselô értesítette a ház Állandó Bizottságát, hogy december 17- étôl kezdve független képviselôkként fognak tevékenykedni az újonnan alakult PDl-csoport mellett. A szenátusi PD-csoport PDÉ-csoporttá alakulása még bizonytalan. Valeriu Stoica PDL-alelnök és Elena Udrea ügyvezetô titkár szerdán letették a Bukaresti Törvényszék iktatóhivatalához a dokumentumokat a PDL-nek politikai alakulatként való bejegyeztetéséhez, és kifejezték reményüket, hogy a jogi eljárás 2008 januárjában befejezôdik.

Tariceanu lemondásra szólította fel Orbant?

Calin Popescu Tariceanu kormányfô kedd este felkérte Ludovic Orban minisztert, hogy mondjon le a botrány miatt, amibe keveredett, miután közúti balesetet okozott a fôvárosi Cotroceni úton, nyilatkozták a Mediafaxnak PNL-beli források, hozzátéve, a két politikus többször beszélt telefonon egymással az ügyben. Ludovic Orban szerdán a Mediafaxnak kijelentette, beszélt az általa okozott vasárnapi közúti balesetrôl, de a beszélgetés során fel sem merült a lemondás témája, és egyébként sem szándékozik lemondani a szállítási tárca vezetésérôl a baleset miatt. "Beszéltem a kormányfôvel, és az nem kérte a lemondásomat: Meg sem fordult a fejemben, hogy lemondjak. Miért mondanék le?" – mondta Ludovic Orban. A szállítási miniszter vasárnap közúti balesetet okozott, amit a törvényben elôírt 24 órás határidô után 5 órával jelentett be. A rendôrség 30 napra felfüggesztette a gépkocsivezetôi jogosítványát, és 5 büntetôpontot kapott. A miniszter kedden azt állította, azért jelentette be késedelemmel a balesetet, mivel családi problémái voltak, koordinálta a hóeltakarító akciót és orvosi analíziseket kellett végeznie. Kijelentette, három órát várt egy rendôrségi járôrre, amely jegyezte volna a baleset körülményeit, és tagadta, hogy el akarta volna tussolni az ügyet, kihasználva miniszteri funkcióját. A forgalmi rendôrök azonosították a közúti baleset áldozatát, egy kislányt, akinek a szülei azonban azt nyilatkozták a rendôröknek, hogy lányuk nem szenvedett sérüléseket a baleset nyomán és nem kívánnak feljelentést tenni. A lányt szerda reggel kihallgatták a lakásán, apját pedig a forgalmi rendôrségen, és mindketten azt mondták, hogy a sérülést, amivel a lány a kórházban jelentkezett, az okozta, hogy leesett a jégen.

ENSZ-határozat a halálbüntetés befagyasztásáról

A halálbüntetések végrehajtásának befagyasztásáról hozott határozatot kedden az ENSZ- közgyûlés. Az Egyesült Államok Iránnal és Szíriával együtt ellenezte a moratóriumról szóló – egyébként nem kötelezô érvényû – rendelkezést. A világszervezet fô képviseleti szervében, a 192 tagú közgyûlésben 104 igen szavazattal szemben 54 állam voksolt nemmel, a tartózkodók száma 29 volt. A végsô szavazást heves vita elôzte meg az ENSZ emberi jogi bizottságában. A tervezet elôterjesztôi azzal számolnak, hogy a halálbüntetések végrehajtásának felfüggesztését kérô határozat után az ENSZ idôvel annak eltörlését is határozatban sürgeti majd.

Magyar papírbili Amerikának

Rövidesen egy magyar találmány, az eldobható papírbili forgalmazását kezdik meg Amerikában. Egy cég, az American Hygienic Products ugyanis megvásárolta a Magyarországon már kapható termék gyártási és forgalmazási jogát. A legnagyobb kereskedelmi láncokkal kapcsolatban álló amerikai befektetô már több magyar cég találmányát segítette sikerre tengerentúlon, például a levegô nélküli gumiabroncsot. A találmányok, szabadalmak piaci hasznosításával, menedzselésével foglalkozó budaörsi cég a ValDeal Innovációs Zrt. több projektet mutatott az amerikai üzletembernek, aki a papírbilit több magyar találmány közül választotta ki, mert úgy érezte, lenne rá kereslet. Kért is ezer mintadarabot, amelyet a feltaláló, Gara Péter, a Budapesti Mûszaki Egyetem tudományos munkatársa gyárt le saját kisvállalkozásában – mondta az MTI-nek Olti Zoltán, a ValDeal üzletfejlesztési igazgatója. A papírbili kisgyermekes családok utazását teszi kényelmessé, hiszen bármikor elôvehetô, ha a szükség úgy hozza. A ragasztott-hajtogatott papírszerkezet anyaga többrétegû, környezetkímélô hullámpapír. A bélelt papírülôke már szabadalmi oltalom alatt áll Magyarországon, az Európai Unióban és az Egyesült Államokban is. Az újdonságok nem létezô igényt keltenek fel. Piaci megjelenésükre az jellemzô, hogy míg meg nem ismerik az emberek, addig idegenkednek tôlük, de miután kipróbálták, rájönnek, hogy milyen praktikusak – tette hozzá Olti Zoltán.

Az uniós polgárok az inflációtól tartanak

Az Eurobarometer uniós közvélemény-kutatás idei ôszi felmérésének eredményei azt mutatják, hogy az uniós polgárokat egyre inkább aggasztja az infláció. Az uniós polgárok 48 százaléka látja úgy, hogy országa gazdasági helyzete jó, míg 49 százalék gondolja az ellenkezôjét. Az uniós polgárok egyre nagyobb része (26 százaléka) tartja az inflációt országa két legfontosabb aktuális problémája közül az egyiknek. Ez 8 százalékponttal magasabb az elôzô felmérés eredményénél. A másik fô problémának a munkanélküliséget tartják (27 százalék, ami 7 százalékponttal kisebb arány az elôzô felméréshez képest). Az EU iránt tanúsított általános hozzáállást kifejezô két fô mutató – az EU-tagság támogatása (58 százalék) és a tagsággal járó elônyök megítélése (szintén 58 százalék) nem változott 2007 tavasza óta. Az uniós polgárok 48 százaléka inkább bízik az EU-ban, csak 34 százalék a nemzeti kormányban és 35 százalék a nemzeti parlamentben.

Tizennégy új helyettes rendôrfelügyelô

A megyei rendôr-felügyelôség által szervezett versenyvizsgán 140 rendôrügynök közül mindössze 14-nek sikerült megszereznie az elôléptetéshez szükséges pontszámot. Az új helyettes rendôrfelügyelôket a bûnügyeket kivizsgáló osztályra, illetve a kriminalisztikára helyezték. A rendôr-felügyelôségen még mindig 89 betöltetlen állás van.

Törvényszék–táblabírósá ;g: 2-2

Tovább folytatódik Wass Albert perújítási kérelmének pingpongmeccse. Másodszorra kerül a Wass Albert-ügy a Kolozsvári Táblabírósághoz, miután egyszer már magát illetékesnek mondta és átküldte a perújítási kérelmet a Táblabíróság Melletti Ügyészséghez, azért, hogy vele egyenrangú ügyészség fejtse ki álláspontját a perújítási kérelem elfogadhatóságával kapcsolatban. Az ügyészség azonban a Kolozs Megyei Törvényszékhez nyújtotta be állásfoglalását, kétheti gondolkodás után a törvényszék pedig úgy döntött, hogy mégsem illetékes és visszautalta az ügyet a táblabírósághoz. Kincses Elôd, a Wass Albert fia, Wass Endre által felkért ügyvéd szerint a közel egy éve tartó
"pingpongmeccset" már rég le kellett volna játszani és érdemi döntést kellett volna hozni az ügyben. A következô tárgyalás várható idôpontja 2008. január vége. Wass Albertet 1946-ban ítélte halálra a kolozsvári népbíróság gyilkosságra való felbujtás miatt.

Bírságoltak a hatóságok

A prefektus rendelete alapján a megyei fogyasztóvédelmi hivatal, az állategészségügyi igazgatóság, a közegészségügyi hatóság, a rendôrség és a pénzügyôrség ellenôrzést tartott az élelmiszereket forgalmazó kereskedelmi egységekben, hipermarketekben. Nem kevesebb, mint 283 egységet ellenôriztek és több esetben rendellenességre bukkantak az élelmiszertermékek minôségét, forgalmazási körülményeit illetôen. Az ellenôrök 104 esetben róttak ki bírságot összesen 166.600 lej értékben, 39 egységet figyelmeztettek, 13 cég tevékenységét felfüggesztették – köztük 2 vágóhídét –, 246 kilogrammnyi élelmiszert pedig kivontak forgalomból.

Kommunikáció multikulturális környezetben

A fenti témakörben szervezett megbeszélést a Megyei Sürgôsségi Kórház Elmegyógyászati Járóbeteg-központja és a Psychonet Alapítvány. Dr. Ardelean Mihai elmegyógyász, a járóbetegközpont vezetôje mellett elôadást tartott Suciu Dorin szociális-asszisztens, értékelve a fenti témakörben Maros megyében készített tanulmány eredményeit, Eugen Nistor szociológus, Boldea Ioan, a Petru Maior Egyetem irodalomtudományi karának dékánja, dr. Radu Suciu elmegyógyász, Popa Cosmin egyetemi hallgató és Márton Zoltán történész.

Karácsony a családban

A Maros Megyei Múzeum, a marosvásárhelyi Néprajzi és Népmûvészeti Múzeum, valamint a Maros Megyei Képzômûvészek Egyesülete szervezésében a Néprajzi Múzeum Rózsák tere 11. szám alatti székhelyén ma12 órakor képzômûvészeti tárlatot nyitnak. A kiállításon, amelynek címe Karácsony a családban, Tanase Elena, Laczkó Aranka, Czirjék Lajos, Stef Liviu, Ôsz Zoltán és Moraru Todor &aacu