Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.

E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Calin Popescu Tariceanu kormányfô felkérte a honatyákat, hagyjanak fel a politikai harcokkal és a választási akciókkal, és szavazzák meg a 2008-as költségvetést, rámutatva, a törvénytervezet kiegyensúlyozott és lehetôvé teszi Románia további fejlôdését.

"Biztos és egészséges alapra helyeztük a költségeket, nem növeljük az adókat és az illetékeket, és nem is vezetünk be újakat. Felhívást intézek mindenkihez, hogy lépjünk túl a választási meggondolásokon, és szavazzuk meg a költségvetést" – mondta Tariceanu a parlament plénuma elôtt.

A kormányfô rámutatott, a költségvetést a gazdasági fejlôdés, az adózási fegyelem jobbítása fogja táplálni.

Tariceanu kijelentette, hogy nem mondanak le az egységes adókulcsról, rámutatva, hogy bár bevezetését a Nemzetközi Pénzügyi Alap is elmarasztalta, ez 2005-ben 18 százalékos, 2006-ban 24 százalékos és 2007-ben több mint 30 százalékos költségvetési jövedelemnövekedést eredményezett.

"Alacsonyabb illetékekkel jövô évben a nemzeti össztermék 39,3 százalékát inkasszáljuk a költségvetésbe; 2004-ben ez 29 százalék volt. Ez egy normális költségvetés annak a Romániának, amely frissen jutott be az európai klubba, és ki akarja használni esélyeit" – mondta a kormányfô.

Tariceanu beszéde zárásaként ismét felkérte a parlamenti képviselôket, hogy tanúsítsanak "politikai felelôsséget" és szavazzák meg a jövô évi költségvetést.

A szenátorok és a képviselôk kedden együttes ülésre ültek össze, hogy megvitassák a 2008-as költségvetés-tervezetet. Az ülésen 235 parlamenti képviselô vett részt.

Varujan Vosganian liberális gazdasági és pénzügyminiszter kedden a parlament plénuma elôtt kifejezte reményét, hogy a honatyák megszavazzák a 2008-as költségvetési és társadalombiztosítási törvénytervezetet, a költségvetés szerinte "négy év gazdasági fejlôdését tükrözi".

Vosganian kijelentette, hogy 2006 és 2007 "a legjobb gazdasági évek voltak Románia történelmében".

Ugyanakkor a PD képviselôi szemére vetette, hogy megta- gadták a dialógust a költségvetés kapcsán.

Aktuális

A marosvásárhelyi repülôtér vezetése tegnap jó hírt kapott: kormányhatározattal 3,3 millió lejt utalnak át a központi költségvetésbôl korszerûsítési, javítási munkálatokra. A röptér igazgatója nem titkolt örömmel nyugtázta: lám-lám, Borbély Lászlónak köszönhetôen elindíthatnak néhány olyan beruházást, ami fontos ahhoz, hogy a repülôtér felvegye a versenyt a konkurenciával.

A 3,3 millió lej morzsának tûnik, ha a kolozsvári vagy nagyszebeni repülôtereknek juttatott összegekhez viszonyítjuk: elôbbi megközelítôleg 100 millió eurót, utóbbi 83-at kapott a kormánytól, míg a "mienk" még a milliót sem éri el. Morzsának tûnik akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy mintegy 73 millió euróra lenne szükség ahhoz, hogy a repülôtér maximálisan megfeleljen az európai követelményeknek. Az igazgató szerint 4 millió euró is elég lenne, hogy a legszükségesebb beruházásokat eszközöljék és vonzóvá tegyék a repülôteret a befektetôk elôtt.

A tegnapi kormányhatározattal kapott összeg lehetôvé teszi, hogy a legsürgôsebb beruházásokat elindítsák: a kifutópályát, a fényjelzô rendszert korszerûsíteni kell, hiszen a Kolozsvárra átköltözött Wizzair is nehezményezte a marosvásárhelyi repülôtér állapotát – akár ürügyként, akár komolyan hozta is fel.

Tény, hogy tenni kell valamit, márpedig a megyei önkormányzat nem egy feneketlen pénzeszsák és egyedül képtelen fenntartani e tevékenységet. A repülôtér viszont végtelennyi pénzt elnyelô intézmény. Amelynek vezetôje azt állítja, hogy tavalyhoz képest, amikor 33,8 százalékban voltak önfenntartók, idén ez az arány 48,6 százalékra nôtt, ami jó eredmény, és mint mondja, a repülôtéri menedzsment hatékonyságának eredménye. (No és persze ô a menedzseri szerzôdésében szereplô kritériumokat teljesítette.) Azt sem kell elfelejteni azonban, hogy a repülôtér bankkölcsönöket vett fel, nem is keveset, és ugyanígy szándékozik eljárni jövôben is, hiszen valamibôl finanszíroznia kell a beruházásokat. (A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal sem csipkedi magát, hogy megadja a tanács által megszavazott összegeket, még mindig mintegy 350 ezer lejjel "lóg" a röptérnek.) De az sem felejthetô, hogy ha a Wizzair, amely a legfontosabb "ügyfele" volt a röptérnek, áttette székhelyét a kincses városba, a 2008-as önfenntartási arány jelentôsen csökkenhet.

A csütörtöki megyei tanácsülésen a testület elé kerülô határozattervezet látványosnak tûnô adatokat tartalmaz, de gyakorlatilag csak formai eljárás. Egyszerûen az év végi, végleges, kiigazított és újra kiigazított költségvetés jóváhagyása, amelybe még bele kell foglalni majd a kormánytól kapott 3,3 millió lejt. Nem számítunk hát heves vitára a repülôtér ügye kapcsán, hacsak valamelyik tanácsosnak megint eszébe nem jut, hogy jó lenne lemondatni az igazgatót, vagy hogy túl sok a sofôr a repülôtéren, esetleg túl nagy prémiumokat kapnak az alkalmazottak, vagy az utasterminál nem felel meg a szükségleteknek, és sorolhatnánk még…

Borbély László a Fejlesztési, Középítkezési és Lakásügyi Minisztérium idei legnagyobb teljesítményének a Regionális Operatív Program elindítását tekinti.

Július 12-én az Európai Bizottság jóváhagyta, július 13-án Szebenben, Danuta Hübner, régiófejlesztési politikákért felelôs európai uniós biztos jelenlétében hivatalosan elindítottuk a 2007–2013 közötti idôszakra összesen 3,7 milliárd euró európai uniós támogatást jelentô Regionális Operatív Programot – mondta Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter december 18-i sajtóértekezletén. Jelenleg a Regionális Operatív Program kettes tengelye (utak rehabilitációja, modernizálása) kiírására 50 pályázat érkezett be, ezek értéke meghaladja a 630 millió eurót. Mûszaki segítségnyújtásra 5 finanszírozási kérelem érkezett. Januárban aláírjuk az elsô szerzôdéseket – nyilatkozta Borbély.

A ROP-monitorizáló tanács legutóbbi ülésén elfogadtuk a városok fenntartható fejlôdését támogató 1-es tengely pályázási kritériumrendszerét. A következô hét évben városfejlesztésre, növekedési pólusok fejlesztésére több mint 1,3 milliárd euró áll rendelkezésünkre. Januárra elkészül A pályázó kézikönyve. Legkésôbb márciustól várjuk a pályázatokat. Merem remélni, 2008 legdinamikusabb, a legtöbb uniós pénzt lehívó operatív programja a régiófejlesztési program lesz – összegzett a miniszter.

A növekedési pólusokkal kapcsolatosan a miniszter elmondta: minden régióból megnevezünk egy olyan nagyvárost, amely 30 km-es körzetben az ottani városok, falvak gazdasági húzóereje lesz. Ilyen városok Bukarest, Ploiesti, Brassó, Iasi, Craiova, Temesvár, Kolozsvár, Konstanca.

Borbély szerint a minisztérium legsikeresebb és legismertebb programjai a lakás- és a sportteremépítés. 3 éve a fiataloknak szánt lakrészek évi száma 3000. Évente nem kevesebb mint 100 sporttermet adunk át – hangsúlyozta a miniszter. Mindkét program az idéntôl újabb társprogramokkal bôvült: országosan 2.400 lakrész épül az államosított és visszaszolgáltatott ingatlanokból kilakoltatott családok számára, és elindítottuk az országos uszodaépítési programot is, a tervek elkészítése már folyamatban van, a munkálatok márciusban kezdôdnek – mondta a miniszter.

A Távközlési és Informatikai Minisztérium kedden Virtuális együttmûködés címmel Bukarestben konferenciát szervezett, amely a Tudásalapú gazdaság program részét képezte.

A rendezvényen részt vett Borbély Károly távközlési és informatikai miniszter, Cristian Adomnitei tanügyminiszter, valamint Benoit Blarel, a Világbank romániai irodájának vezetôje. Jelen voltak a programban részt vevô települések képviselôi is.

"Szeretném megköszönni minden intézmény munkáját, amely részt vett Románia legnagyobb informatizálási programjában. A Távközlési Minisztériumnak nemcsak ez a legnagyobb, hanem talán a legjobb projektje is, és ígérem önöknek, hogy a projekt sikeres lesz a továbbiakban és egyre több szolgáltatást tud nyújtani" – mondta a konferencia megnyitóján Borbély Károly miniszter.

A Virtuális együttmûködés elnevezésû konferencia apropóját az adta, hogy sikerült mind a 246 településen befejezni a helyi elektronikus hálózatot, amely összeköti a helység polgármesteri hivatalát, iskoláját, közkönyvtárát és a nyilvános internet- hozzáférési pontot. A program a 2007–2010 közötti idôszakban nemcsak az infrastruktúrát biztosítja, hanem elektronikus szolgáltatásokat tesz lehetôvé, amelyeket a közigazgatási intézmények és vállalkozók is használhatnak, ugyanakkor a projekt széles körû oktatási tevékenységeket is finanszíroz.

"A tegnap ismertetett közvélemény- kutatásban Kelemen Atilla nem a számokat változtatta meg, csak féligazságokat mondott el akkor, amikor az adatoknak csupán egy részét hozta nyilvánosságra. A féligazság pedig nem igazság, akár hazugság is lehet". Csegzi Sándor alpolgármester így kommentálta tegnapi sajtótájékoztatóján azt a felmérést, amelyet az RMDSZ megrendelésére készített a kolozsvári Max Weber Társadalomkutató Központ, s amelynek az eredményeit egy nappal korábban ismertette a sajtóval Kelemen Atilla megyei elnök.

Az alpolgármester, aki továbbra is magát tekinti az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltjének, elmondta, hogy a felmérés eredményei 4-5 héttel ezelôtt elkészültek, s ô maga azt remélte, hogy a múlt pénteki Területi Képviselôk Tanácsa (TKT) ülésén beszélik meg és nem a sajtóban. Ezért nem utazott el Bukarestbe a 25 éves egyetemi találkozójára. A TKT-n viszont egy szót sem szóltak róla, hétfôn pedig, nem tudja miért, a sajtónak mutatták be. Ráadásul, nem tudni mi okból, csak egy részét hozták nyilvánosságra. Csegzi szerint, miközben a pártok összefognak, az RMDSZ fokozza a megosztottságot az amúgy is megosztott magyarság körében.

Nem vitatta az eredményeket. Az egy helyzetet mutat be: Borbély László évek óta aktív politikus, miniszter, ismertebb és elismertebb nála, mondta. Viszont "meglepi a probléma kezelése", mert, mint mondta, az RMDSZ-en belül kellett volna megvitatni a dolgot. "Belsô ügy, amit mesterségesen kreáltak, s amit Borbély László indított el a nyáron". Akkor a városi választmány szavazott, s Borbéllyal megegyeztek, hogy bármi lesz az eredmény, kölcsönösen támogatják egymást. "Utána pont fordítva történt, s elvesztegettek egy fél évet, most a felelôsséget az SZKT-ra hárítják".

A Népújság felvetésére, hogy mindenkinek rosszat tesz, ha egymást túllicitálva kétségbe vonják egy-egy közvélemény-kutatás eredményeit, Csegzi Sándor kijelentette: – Én nem kommentáltam a felmérést. Sok formai tévedés történt az én információim szerint. Nem mondtam, hogy nem szakszerû felmérés, de meg tudnék fogalmazni legalább két olyan dolgot, ami szerintem a szakmaiság rovására ment.

A kérdésre, hogy melyek azok, azt válaszolta, nem akarja kommentálni, mert "én úgy voltam ebbe bevonva, hogy tulajdonképpen kívül álltam. S akkor nem az én tisztem, hogy a szakmaiságát ennek a felmérésnek felülvizsgáljam. Ezt elmondom azoknak, akik megrendelték, hiszen, ha úgy vesszük, a megyei szervezetnek is része vagyok, s nem akarom kívülállóként tárgyalni. Továbbra is jelzem, hogy részemrôl ôszinte, s a lehetô legmesszebbmenô támogatásra számíthatnak, ha tisztázzuk ezt a kérdést".

Végsô konklúzióként azt vetette Kelemen Atilla szemére, hogy hiba volt részérôl egyfelôl, hogy nem a TKT-ban tárgyalták meg, illetve, hogy a felmérésnek csupán egy részét hozta nyilvánosságra.

Újságírói kérdésre válaszolta: "Kelemen Atilla szabotált engem, Borbély László sakkot adott. Az RMDSZ-nek van egy polgármesterjelöltje és egy »jelölésre jelöltje«. Ugyanis a vásárhelyi szervezet szavazott, minden fórum elfogadta az eredményt, utána kezdtek ködösíteni. S a vásárhelyiek nem értik, mi történik".

Végül kijelentette, nem két-három személy kellene harcoljon, hanem közösen kellene harcolniuk Marosvásárhely polgármesteri tisztségéért.

Utoljára ült össze az idei évben a marosvásárhelyi tanács tegnap délután. A városatyának az ülés kezdete elôtt a megyeszékhelyi filharmónia Vasile Cazan vezényelte vegyes kara kántált, majd az ünnepekre való készülôdés jegyében a vitás kérdéseket tárgyaló határozati javaslatokat a testület le is vette napirendjérôl, és mindet januárra halasztotta.

Ünnep ide vagy oda, a prefektus közelmúltbeli, a tanácsosok felkészültségét bíráló nyilatkozatait megválaszolta az önkormányzat. Kolozsváry Zoltán képviselô javaslatára a polgármesteri hivatal válaszlevelet küld a kormánybiztosnak, melyben elutasítják a tanácsosokra vonatkozó vádakat és felhívják a prefektus figyelmét arra, hogy a tanács elé kerülô határozati javaslatok megszövegezése és az ezekben idézett törvénycikkek helyes használata nem a képviselôk feladata, hanem a dokumentumokat összeállító polgármesteri hivatal jogászaié, a tanácsosokra a határozatok idôszerûségének, közhasznúságának eldöntése tartozik.

A konfliktusos kérdéseken tehát nemes egyszerûséggel túllépett tegnap a tanács, elfogadták azonban az elhanyagolt vagy befejezetlenül hagyott ingatlanokra kivetendô javítási illeték bevezetésére vonatkozó határozatot, mely szerint a leromlott, elhanyagolt épületek tulajdonosait az adott évi ingatlanadójuk tízszeresének megfelelô javítási illeték terheli. Szintén elfogadták a nyugdíjasok közszállítási kedvezményeinek kiterjesztésére vonatkozó határozatot, jóváhagyták továbbá az Aquaserv által javasolt víz- és csatornadíj- emelést, a Víkendtelep és a fedett uszoda jövô évi díjait.

Az ülés végén Doru Opriscan ülésvezetô, valamint Kolozsváry Zoltán, az önkormányzati testület korelnöke, illetve Dorin Florea polgármester év végi ünnepi jókívánságaikat tolmácsolták a városháza szaktestületének, illetve a városnak, a tanácsosok korelnöke és a polgármester röviden, magyar nyelven is beszélt.

(MTI) – Nem lehet különbséget tenni polgár és polgár, magyar és magyar, ember és ember között – mondta Gyurcsány Ferenc kedden Budapesten a Kisebbségekért Díj átadásán a Parlamentben. Az eseményen, melyen tizenhatan részesültek elismerésben, jelen volt Sólyom László köztársasági elnök, Szili Katalin, az Országgyûlés elnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsôbb Bíróság elnöke, Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter, valamint több országgyûlési képviselô.

A miniszterelnök az ünnepségen mondott köszöntôjében egyebek mellett arról beszélt, nem könnyû a kisebbségi helyzet, különösen pedig a romák számára nem az.

A kormányfô hozzátette: azzal, hogy néhány nap múlva eltûnnek a határok Magyarország és több uniós állam között, még nem oldódnak meg az ország problémái. Ahhoz olyan emberekre, csoportokra van szükség, mint akik e kitüntetésben részesülnek – mondta Gyurcsány Ferenc.

A miniszterelnök beszéde végén úgy fogalmazott: sikerük a régió, több millió ember sikere; amit tesznek, nagyon sok ember számára ad erôt.

Kisebbségekért Díjban részesült néhai Balogh Gusztávné, az Észak-Magyarországi Róma Unió ózdi szervezetének elnöke, Béres András, a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem rektora, Czeglédiné Gurzó Mária, a gyulai Nicolae Balcescu Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium igazgatója, Heil Helmut, a pécsi Leövey Táncegyüttes vezetôje, Kerékgyártó István mûvészettörténész, Muhi Béla vajdasági pedagógus szerkesztô, Szegedi László, Kôhalom református lelkésze, Szendrei János, az Országos Rendôr- fôkapitányság Bûnmegelôzési Osztályának kisebbségi referense és Sztojkó Ilona pedagógus, kisebbségi oktatási szakértô.

Ugyancsak elismerést kapott a marosvásárhelyi Lazarenum Alapítvány, a Magyar Televízió Kisebbségi Mûsorok Szerkesztôsége, a Magyarországi Német Írók és Mûvészek Szövetsége, a Romnet szerkesztôsége, a kárpátaljai Szolyvai Emlékpark Bizottság, a Vajdasági Magyar Mûvelôdési Szövetség, illetve a Buenos Airesben mûködô Zrínyi Ifjúsági Kör.

A Magyar Köztársaság miniszterelnöke által alapított Kisebbségekért Díjat 1995 óta minden év decemberében adják át olyan hazai és határon túli személyeknek, szervezeteknek, akik a kisebbségek érdekében kiemelkedô tevékenységet végeztek a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban és a gazdaság területén.

Követendô példa

(MTI) A magyar parlament – az uniós tagállamok közül elsôként – hétfôn jóváhagyta a Lisszaboni Szerzôdést. Az Országgyûlés 325 igen és 5 nem szavazattal, 14 tartózkodással fogadta el a szerzôdés kihirdetésérôl szóló törvényjavaslatot. A parlament nagy többséggel – 325 igennel, 6 nemmel – szintén elfogadta a megállapodáshoz kapcsolódó határozati javaslatot a kisebbségek jogainak védelmérôl.

A Ház 318 igen, 5 nem szavazattal és 20 tartózkodással megszavazta azt az alkotmánymódosítást is, amelynek értelmében senkit nem lehet bûnösnek nyilvánítani és büntetéssel sújtani olyan bûncselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog vagy a "szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozásában közremûködô" más állam joga szerint nem volt bûncselekmény.

A parlamenti szavazáson meghívottként jelen voltak az uniós országok nagykövetei.

José Manuel Barroso, az Európai Unió bizottságának elnöke kedden üdvözölte a Lisszaboni Szerzôdés elôzô napi magyar ratifikálását és felszólította a többi tagállamot: kövessék Magyarország példáját.

"Dicséret illeti Magyarországot azért, mert elsôként fogadta el a Lisszaboni Szerzôdést. Jelentôs elsô lépés ez ahhoz, hogy az új szerzôdés konkrét jó hatásai érzôdjenek" – mondta Barroso, és úgy vélekedett: szimbolikus jelentôségû, hogy az elsô ratifikáció egy olyan országból érkezett, amely csak 2004-ben lépett be az unióba.

Miután tavaly százmillió, interneten és telefonon leadott szavazat alapján kiválasztották "a világ hét új csodáját", a voksolást kezdeményezô Bernard Weber svájci üzletember és filmproducer alapítványi honlapjának közlése szerint az akkori szervezôk új szavazást kezdeményeztek, ezúttal a világ hét fô természeti csodájának kijelölésére.

Erre 2008 végéig lehet javaslatot tenni, már eddig is kétszáz jelölés érkezett. A jövô év végéig beérkezô jelölések közül a 77 legnagyobb támogatottságú kerül az UNESCO volt fôigazgatója, Federico Mayor vezette bizottság elé, ez fogja kiválasztani azt a 21-et, amely közül a szavazók fogják kijelölni a hét gyôztest.

Lehet javasolni természeti tájat, képzôdményt, élôhelyet – bekerülhetnek tehát a jelöltek közé állatrezervátumok, erdôk, kanyonok, fjordok, öblök, víz alatti képzôdmények, korallzátonyok, hegységek, vízesések, barlangok, gleccserek, vulkánok, sivatagok, oázisok, történelem elôtti lelôhelyek stb. – de például nem jöhet számításba olyan általános jelenség, mint a Golf-áramlat, a madarak vonulása vagy a Tejút.

A new7wonders honlapon megfelelô példaként említik többek közt az ecuadori Galapagos-szigeteket, a svájci Aletsch gleccsert, az oroszországi Bajkál-tót, a tanzániai Serengeti Nemzeti Parkot, a vietnami Ha Long-öbölt – de bárki tehet javaslatot a jövô év végéig.

A 2007. július 7-én lezárult "hét új világcsoda" szavazáson a kínai nagy fal, a jordániai Petra romváros, a brazíliai Megváltó Krisztus szobra, a perui Machu Picchu, a mexikói Chichén Itzá, a római Colosseum és az indiai Tádzs Mahal nyerte el azt a minôsítést. Bernard Webber azért kezdeményezte a kulturális mozgósítást, mert az ókori világ hét csodájaként nyilvántartott létesítményekbôl mára már csak az egyiptomi Kheopsz-piramis áll.

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális szervezete (UNESCO) annak idején elhatárolódott a kezdeményezéstôl.

A koszovói helyzet egy ellenôrizhetetlen válság kialakulásával fenyeget – hangoztatta hétfôn kiadott nyilatkozatában az orosz külügyminisztérium, ismét arra szólítva fel a feleket, hogy folytassák a dél-szerbiai tartomány státusáról szóló párbeszédet.

A külügyi nyilatkozatban az áll, hogy "a koszovói helyzet kritikus küszöböt ért el", és "ellenôrizhetetlen válsággal fenyeget, ha rendezését nem tartják a nemzetközi jog keretei között". Az orosz külügyminisztérium egyúttal azzal vádolja a Nyugatot, hogy támogatja a koszovói függetlenség egyoldalú kikiáltásának elképzelését.

"Ahelyett, hogy engedve a felhívásoknak, véget vetnének a provokatív nyilatkozataiknak, azt látjuk, hogy országok egy csoportja cinkosságot vállal ezzel a törvénytelen akcióval, amely súlyosan negatív hatást gyakorolhat a regionális és a nemzetközi egyensúlyra" – olvasható a moszkvai diplomáciai állásfoglalásban. Egyúttal hozzáteszik: Oroszország "képtelen" állításnak tartja, hogy Pristina és Belgrád között "kimerült a tárgyalások lehetôsége".

A koszovói albán vezetés – számos európai ország és az Egyesült Államok támogatásával – egyértelmûen kinyilvánította azt a szándékát, hogy a tárgyalások kudarca esetén kikiáltja a tartomány függetlenségét. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa december 19-én tûzi napirendre Koszovó kérdését az ügyben eljáró amerikai, orosz és európai uniós közvetítôk jelentése alapján, amely megállapítja, hogy eredménytelenül értek véget a dél-szerbiai tartomány jövôbeli státusáról folytatott szerb–albán tárgyalások. Szerbia, amely maga mögött tudhatja a BT-ben vétójoggal bíró Oroszország támogatását, ugyanakkor továbbra is elfogadhatatlannak tartja, hogy függetlenné váljon a NATO 1999-es katonai beavatkozása óta ENSZ-felügyelet alatt álló dél-szerbiai tartomány.

(MTI) Ne rontsuk el a karácsonyt! – figyelmeztettek hétfôn tekintélyes német orvosok.

Egy Berlinben nyilvánosságra hozott, az ünnep elôestéjére idôzített szakértôi jelentésbôl ugyanis egyértelmûen kitûnt: hajlamosak vagyunk arra, hogy ezekben, illetve a december 24-ig még elôttünk álló napokban a szükségtelen stressz miatt túlzottan is megterheljük magunkat, s ezáltal tönkretegyük egészségünket, illetve az egyik legszebb ünnepet is.

A karácsonyi ünnepekkel kapcsolatos magas elvárások, a megfelelônek vélt ajándékvásárlás, a családi harmónia utolsó pillanatban történô megteremtése sokak számára olyan rendkívüli megterhelést jelent, hogy az már az egészség rovására megy. Mindehhez még hozzájön, hogy sokan a karácsonyi, illetve az újévi ünnepek elôtt akarnak "rendet teremteni" mind a magán-, mind a szakmai élet frontján, s elvégezni mindazt, amire az év során nem jutott elegendô idô.

A rendkívül komoly hangú figyelmeztetés szerint ha nem vagyunk képesek arra, hogy még idôben engedjünk a gyeplôn, könnyen felôrlôdünk az elôkészületek taposómalmában, s a karácsonyi ünnep az elviselhetetlen megpróbáltatások idôszakává válik. A stressz ugyanis az agyban, illetve a mellékvesékben olyan hormonokat termel, amelyek megterhelik a légzést, valamint a szív- és vérkeringés rendszerét, s a szervezet egyensúlya felbomlik. Aki csak energiát fogyaszt, anélkül, hogy "utána-tankolna", annak a szíve is gyorsabban ver, s vérnyomása emelkedik. Mindez pedig egészségtelen.

A szervezet energiahiánya pedig teljes kimerüléshez vezet. Aki pedig még idôben nem kap észbe, az a szentestén kiégve ül majd a karácsonyfa elôtt, s egyáltalán nem képes örülni. Ráadásul az elsô panaszok gyakran akkor jelentkeznek, amikor azt hisszük: most már megnyugodhatunk. A migrén például az elsô jel lehet.

A német orvosok mindenekelôtt azt tanácsolják, hogy az elôkészületeket, illetve a tennivalókat igyekezzünk pozitív stresszé változtatni. Azaz próbáljuk a karácsonyt valóban szép és örömteli eseménynek – s nem egyfajta tehernek – tekinteni.

Bolyai János december tizenötödikei születésnapja alkalmából szervezett ünnepséget hétfô délután a Schola Particula 1557 – Bolyai 2000 Öregdiákok Baráti Köre. Teljes tel házas diáksereg tette tiszteletét a díszteremben, ahol Bálint István igazgató üdvözölte a hallgatóságot, majd Csegzi Sándor alpolgármester szólt az egybegyûltekhez. Mint mondta, egy nem túl régi közvélemény- kutatás eredménye szerint Vásárhelynek nem a bolyaiság a jellegzetes és jellemzô "brand"-je. Ez tévedés, manipuláció, vagy ha nem, akkor nagyon sok még a tennivalónk.

– Az az értékrendszer, viselkedésvilág, amelyben éltek, számomra A nagy példa. Ez vezetett oda, hogy az apa vállára állva túllátott a fiú a világon. És ez azért, mert az apától megtanult hinni a gondolkodás erejében – vallotta az alpolgármester, aki elmondása szerint nem volt ugyan bolyais, de kicsit annak érzi magát.

A negyedik osztályos tanulók Pop Ágnes vezetésével igen szép adventi mûsorral jelentkeztek. Megtudtuk, hogy kedden író-olvasó találkozót szervez(ett) az osztály Kovács András Ferenc költôvel, a bemutatott összeállítás a találkozóra készült mûsor töredéke. Szavalt és népi dallamok mentén énekelt KAF-verseket hallhattunk, a repertoárt az ünnepek, illetve az erdélyiség jegyében állította össze a tanárnô.

Györffy Zsolt tizenegyedik osztályos diák Farkas Árpád Bolyai Jánosnak ajánlott, A tökély kiszemeltje címû versét szavalta el, majd a Református Kollégium diákjai adták elô rövid, gitárral és blockflôtével kísért mûsorukat. Ezt követte Dávid László, a Sapientia rektorának beszéde, majd Weszely Tibor, rangos Bolyai-kutató mesélt Bolyai Jánosról.

A díszterembeli ünnepség végén díjkiosztás következett: a különbözô versenyekrôl díjjal hazatért tizenkettedik osztályos bolyaisoknak Kirsch Attila, a baráti kör elnöke adta át a családi alapítványok díjait: a Bodor Miklós- és Száva Jenô-díjat a kémiában, a Száva György Dániel-díjat a biológiában jeleskedôknek.

A jó hangulatú "szülinapozás" a Pszeudoszféránál történt koszorúzással ért véget.

Ha az idôjárás kedvez, akkor az elkövetkezô idôszakban azok is kedvükre korcsolyázhatnak, akik soknak találják a marosvásárhelyi várban felállított mûjégpályán megszabott díjakat, ugyanis úgy tûnik, a hét végére ismét korcsolyapályává alakul a víkendtelepi csónakázó egy része.

Annak ellenére, hogy a marosvásárhelyi víkendtelepi csónakázóban munkálatok folynak, a telep vezetôsége már javában készülôdik arra, hogy a hagyományhoz híven, idén is megnyissa a korcsolyapályát. Ha az elkövetkezô napokban több éjszakán át -7 Celsius-fok alá süllyednek a hômérsékleti értékek, akkor négy-öt nap alatt sikerül üzembe helyezni a pályát.

Hétfô este láttak hozzá, hogy feltöltsék a felületet, négy-öt feltöltés szükséges ahhoz, hogy kialakítsák a megfelelô vastagságú jégréteget.

A marosvásárhelyi várban felállított mûjégpálya elônye, hogy nem idôjárásfüggô, azonban a 10 lejes belépôt nem mindenki tudja megfizetni. A víkendi csónakázóban mûködô pályán a tavaly megszabott, ennél sokkal kisebb díjak idén sem lesznek jóval magasabbak.

Az elmúlt télen a gyerekek 1,5, míg a felnôttek 2,5 lejért korcsolyázhattak másfél órán át, idén várhatóan 5 százalékkal kell többet fizetni a jegyért.

A víkendi csónakázóban, a korcsolyapálya közvetlen szomszédságában egy 50 méter hosszú és 25 méter széles olimpiai méretû úszómedence készül. A kétmillió lejes beruházást helyi költségvetésbôl fedezik és a munkálatoknak több mint egy hónapja nekiláttak az Alfa Construct és Ani-Co Trade vállalatok. Az idôjárástól függ, hogy tudnak-e haladni vagy sem az építkezéssel. A medence átadásának a határideje 2008 júliusa – tájékoztatott Rodica Farcasan, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal beruházási osztályának vezetôje.

A marosvásárhelyi várban a volt katonai sorozóközpont épületét az idén januárban a honvédelmi minisztériumtól átvette a megyei tanács, majd áprilisban a megyei múzeum használatába adta. A tanács és a mûvelôdési minisztérium támogatásával júniusban hozzáfogtak az épület renoválásához. Ezzel egy idôben a régészek ásatásokat végeztek a helyiségekben. Nem alaptalanul. Két volt iroda padlózata alatt XVII. századbeli épületmaradványokra bukkantak. A munkálatok folytatásáról, a tervekrôl Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója tájékoztatott.

A történész szerint a középkorban a vár területe lakott volt. Sejtették, hogy a volt katonai sorozó épülete tartogathat meglepetéseket. Nem tévedtek. Két irodahelyiségben tökéletesen rekonstruálható XVII. századbeli épület falait tárhatták fel. A volt katonai sorozóközpont alapépületét is valamikor a XVII. században húzhatták fel. A meglévô falakat bôvítették ki az elkövetkezendô századokban. A mai formájában hozzávetôlegesen 1750-ben alakították át, amikor az osztrák helyôrség parancsnokságának székhelyéül használták. Azóta leginkább a belsejét alakították át rendeltetésszerûen. A XIX. század óta azonban semmi se változott. A mostani felújítás alkalmával több falat is kibontanak, hogy nagyobb belsô tereket létesítsenek. Mindez a számítások szerint 1.800.000 lejbe kerül. Tervben van az is, hogy az U alakú épületet egy teljesen új szárnnyal bezárják és egy belsô udvart alakítanak ki. A számítások szerint a jövô év végére fejezhetik be a munkálatokat, mivel a falak megerôsítése mellett a teljes épületgépészetet ki kell cserélni.

Soós Zoltán elmondta, azt szeretnék, ha 2009 elején a Kultúrpalotából ide költözne a megyei múzeum történelmi, régészeti részlege. Itt kapna helyet a palota második emeletén megnyílt kiállítás, a Maros völgye lakótereit bemutató anyag is, amelyet kiegészítenének. Az épületben feltárt két ház adta az ötletet, hogy egy-egy XVII., XVIII. és XIX. századbeli belteret is berendezzenek. Az egyik szobában épebben megtalált falak (felvételünkön) alapján újra felépítik a házat. Az elôzô évek várbeli ásatásai nyomán elôkerült gazdag leletanyagnak köszönhetôen eredeti tárgyakkal tudják felidézni a szóban forgó kort. A XVIII. századot empire stílusban berendezett szalonnal, míg a XIX. századot szecessziós bútorokkal teszik szemléletesebbé. A történész annyit elárult, hogy a múzeum régiségkereskedôk segítségével, nagyrészt magánszemélyektôl már megvásárolta a bútorokat és használati tárgyakat. A bútorrestaurátor szerint a szecessziós szekrénysor a Kárpát-medence egyik legszebb darabja lesz, amely valamelyik erdélyi kastélyból egy vidéki település közigazgatási irodájába került.

A múzeum igazgatója közölte még, hogy a történeti részleg jelenlegi helyiségeibe költöztetik a Bolyai utcából a Nagy Imre Galériát, amelynek nem csak azért kell újabb kiállítótermet keresni, mert az épület volt tulajdonosa visszakapta az ingatlant. A földszinti termek falai átáznak, penészednek, emiatt az értékes festmények is károsodhatnak. Ugyanakkor a Teleki Tékából is a Kultúrpalotába kerül majd a Ion Vlasiu Képtár.

– A marosvásárhelyi várban kizárólag Marosvásárhely és a megye történelmérôl szóló kiállításnak adunk helyet politikamentes koncepció szerint, a letûnt korok embereinek életmódját bemutatva. Az autópálya-építéssel arra számítunk, hogy újabb régészeti anyag birtokába kerülhetünk, amelyet tárolnunk, feldolgoznunk és megfelelôen bemutatnunk kell. Már kinôttük a megyei tanács által rendelkezésre bocsátott helyiségeket, ezért is költözünk a várba. A tanács támogatása mellett szeretnénk több helyre is pályázni, hiszen kollégáimmal együtt még nagyon sok tervünk van – mondta lapunknak Soós Zoltán.

A Himnusz eléneklésével, majd dr. Hámori József, bírálóbizottsági elnök üdvözlô szavaival kezdôdött a Magyar Örökség Díjak átadási ceremóniája december 15-én Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. A Magyar Örökség és Európa Egyesület által felkért bírálóbizottság 49. alkalommal hozta meg döntését arról, hogy mely személynek, illetve szervezetnek tevékenysége méltó a Magyarság Láthatatlan Szellemi Múzeumához. Idén hét díjazott családja, képviselôje, leszármazottja vehette át a megtisztelô és igen rangos díjat – amelynek e decemberben marosvásárhelyi vonatkozása is van.

Dr. Hámori József gróf Klebelsberg Kunó miniszter Trianon elôtti szavait idézte nyitóbeszédében és egyértelmû párhuzamot vont az akkori, magyarságromboló országirányítók, illetve a mai politikai helyzet között, majd rövid zenei intermezzó után dr. Kelemenné Farkas Márta bírálóbizottsági tag kérte fel szólásra a méltatókat. És itt a vásárhelyi vonatkozás: a hét díjazott egyike, a beérkezett állampolgári javaslatok alapján posztumusz Magyar Örökség Díjra érdemesült dr. Csiha Kálmán erdélyi református püspök, aki húsz évnyi marosvásárhelyi szolgálat és tízévi püspöki mandátum után, november eleji hazatéréséig a Budai Nagy Antal utcában élt. Bogárdi Szabó István dunamelléki református püspök méltatásában az utolsó magyar vándorprédikátornak nevezte, aki már gyermekkora és fiatalsága hányattatásaiban megtanulta, hogy egy szétszórt nép sorsát hordozza magában, s hogyha a politika és a történelmi adottságok nem engedik a nemzet újraegyesülését, az isteni szó és az élô hit megteremtheti azt:

– Egy interjújában arról vallott, hogy igehirdetéseire minden esetben mondandója teljes átélésével készült. Ez teremtette meg azt a különös hatást, hogy miközben korának egyik legfelkészültebb és legtudósabb bibliamagyarázója volt, prédikációi személyes erôvel hatottak. 2000 után, püspöki tisztségét letéve, az egész Kárpát- medencei magyarság igehirdetôjévé lett. Titka és népszerûsége abban rejlett, hogy soha nem akart más lenni, mint igehirdetô. A 2004 decemberében tartott tragikus kimenetelû népszavazás után, mikor az anyaország állampolgárai közönyösségükkel elvesztegették erkölcsi jogukat arra, hogy anyaországnak nevezzék magukat, mert rettentô mostohaanyának bizonyultak, még nagyobb igyekezettel járta Magyarország gyülekezeteit. Üzenete egyértelmû és világos. A magyarság válsága spirituális gyökerû. Ebben kell megújulnunk, és erre nézve az evangélium az egyetlen lehetôség. Csiha Kálmán ezzel a szolgálatával a magyarság vándorprédikátora lett. Ez a minôsítés – régi idôkbe visszatekintve is – csak azokat illette, akik tudták és gyakorolták, hogy lelki-szellemi, politikai- földrajzi szétszórtságban élô népüket újra és újra fel kell keresniük, és a vigasztalás és remény evangéliumát kell hirdetniük.

De Magyar Örökség Díjban részesült az iskolaalapító és iskolafenntartó, nemzetnevelô magyar piarista rend is, amely a rendszerváltás óta már hét oktatási intézményt tart fenn.

Erdélyi vonatkozású a nagyváradi Kiss Stúdió Színház Magyar Örökség Díjban részesülése: Kondor Katalin szerkesztô méltatásából kitûnt, hogy a magánteátrum évek óta járja a szórványmagyarságot, elôadásaival nagymértékben segítve a helybéli magyarságot, a megmaradást, otthonmaradást. Ahogyan teszi ezt a húsz éve megalakult, szintén díjazott NOE, azaz Nagycsaládosok Országos Egyesülete is, amely megalakulása óta nemzetben gondolkodik: bizonyíték erre, hogy taglétszáma mintegy 15.000 családra tehetô.

A színházra, irodalomra és zenére visszatérve, az ugyancsak díjazott Szeleczky Zita színmûvésznô tevékenységét méltatta dr. Szigethy Gábor színháztörténész, Vass Lajos életmûvét és a Röpülj Páva Mozgalom jelentôségét ismertette dr. Tóthpál József mûvelôdéskutató, és értékelte a legendás Szerb Antal irodalmi munkásságát Szakolczay Lajos irodalom- és mûvészetkritikus. Az igen ünnepélyes, mégis családias, az összetartozás érzését keltô díjátadási ceremónia végén a Szózat közös eléneklésével búcsúztak egymástól és az óévtôl a jelenlevôk.

Születés, szerelem, halál, születés... így megy ez idôtlen idôk óta, az emberi lét örök körforgásában. Minden nép mûvészetében megtaláljuk életünk e három pillérének lenyomatait. Az altatók, szerelmes énekek, siratók mindenhol a világon errôl szólnak. A Tükörfolyó- fesztivál ezekre az egyetemes közös emberi érzésekre szeretné felhívni a figyelmet, hiszen egymás tükörképében érezhetjük magunkat embernek. Olyan ez, mint egy tükörfolyó – vallják a szervezôk. Errôl szóló néptánc- és népzene- összeállítást mutatott be csütörtökön és pénteken a marosvásárhelyi Folk Center Alapítvány a Maros Mûvészegyüttes kövesdombi székhelyén.

A Tükörfolyó-fesztivált évente rendezi a Fonó Budai Zeneház, a pozsonyi Hagyomány Alap, s az idén elôször kapcsolódott be a programba a marosvásárhelyi Folk Center Alapítvány is. Ezért különbözô, de hasonló témájú elôadást mutattak be Budapesten, Pozsonyban és Marosvásárhelyen is. A rendezvényen három ország jeles folk- és dzsesszmuzsikusainak elôadásaira építve közös, ugyanakkor eltérô dallam- és táncvilágot láthattunk, olyanokat, amelyek rólunk, érzéseinkrôl, a szerelemrôl, halálról és újjászületésrôl szólnak. Hogy e témában kifogyhatatlan szûkebb pátriánk, Erdély folklórkincse, azt igazolták a Mûvészeti Líceum elsô osztályos tanulóinak gyerekjátékai, a Kásler Magda által elôadott altató és szerelmi dalok, valamint keservesek. Emellett ott volt példának a nyárádmenti táncok igen gazdag motívumvilága, amelyekbôl ízelítôt nyújtottak a Prücsök gyerekzenekar, valamint Osztián Pálma Rozália és Szász Loránd Attila táncosok. Fergeteges külön mûsorszámmal lépett fel mindkét nap Benô Barna és Szabó Erika, a Maros Mûvészegyüttes tagjai, akiket Moldován Horváth István és zenekara kísért. Táncukban benne volt a fiatalság bohósága, a felnôttkor virtusa, egy alakuló párkapcsolat mozgásba rejtett története. A Tükörfolyó-fesztivál igazi csemegéje volt csütörtökön Csiszár Aladár és zenekara, a nyárádmagyarósi hagyományôrzô pár (Soó Márton és Erzsébet), valamint a Fabatka együttes mûsora. Pénteken meghívottakként a palatkai zenészek varázsolták a terembe a Mezôség hangjait és táncait. Ugyanaznap a fesztivált a marosvásárhelyi Öves együttes moldvai ritmusai zárták. Esténként a közönség táncházban mulathatott, ahol az adatközlô zenészek is muzsikáltak.

A színvonalas rendezvény mûvészeti vezetôje Sinkó András volt.

– A Tükörfolyó-fesztivál célja, hogy megjelenítse és megismertesse a partnerországok közös kulturális gyökereit és érintkezési pontjait, színpadra léptetve azokat a zenészeket, elôadókat, akik a zenei hagyományok folytatásával, feldolgozásával foglalkoznak. A fesztivál fô eleme a zene és a tánc, de a kezdeményezôk a továbbiakban az események bôvítésén is gondolkodnak fotó- és képzômûvészeti kiállítások szervezésével – mondta lapunknak Ferencz Zsolt, a marosvásárhelyi Folk Center Alapítvány elnöke.

Gazdag és színes mûvelôdési estet szerveztek csütörtökön a marosszentgyörgyi római katolikus plébánia tanácstermében, ahova nem csak azért jöttek el kicsik és nagyok, mert a házigazda, Baricz Lajos költô-plébános gyerekversekbôl álló új kötetét, a Tündértáncot mutatták be. Volt fotó- és üvegfestmény-tárlatnyitó és még egy könyvbemutató is.

Igazi ünnepek elôtti családias hangulatban zajlott a rendezvény, amelyen nemcsak Baricz Lajos egyházi közösségének tagjai, hanem a marosszentgyörgyi iskolások is szép számban megjelentek. A mûsorvezetô Moldován Irén helybéli magyar szakos tanár dicséretre méltónak tartotta, hogy a költô 11. kötetének a bemutatása mellé illusztrációként Vajda György, lapunk munkatársa Gyerektánc címmel összeállított fotóesszéjét is láthatja a közönség, mi több, Nagy Zsuzsa rajztanárnô, textilmûvész irányításával a marosszentgyörgyi iskola kisdiákjai karácsonyi témájú üvegfestményeit is a kötet tartalmához találóan kiállíthatták. A mûsorvezetô külön köszöntötte Járay Fekete Katalint, a Népújság volt munkatársát, aki édesapjáról, Járay Ernô festômûvészrôl nemrég megjelentetett kötetét hozta el a marosszentgyörgyieknek.

Nagy Miklós Kund, a Népújság fôszerkesztô-helyettese a kötetrôl elmondta, Baricz Lajos versei könnyedek, játékosak, humorosak, olyanok, hogy elsô olvasatra azonnal meg lehet jegyezni ôket, ezért is népszerûek. A könyv vonzerejét növelik Abonyi Mária grafikus találó illusztrációi is. Erre külön kitért a kötet recenzálója.

A fotókiállításról elhangzott méltatás után a felvételek elkészítésének körülményeirôl, a helyszínekrôl, a képekben rejlô üzenetekrôl beszélt a fotós. Elhangzott az is, hogy Vajda György közös munkára készül Bariczcal, a költô legközelebbi kötetének fotós illusztrálásával.

A szerzôt saját otthonában nem is nagyon kellett bemutatni, hiszen a Szôcs Kálmán Irodalmi Kör tagjai, a jelen lévô diákok és a Kolping család tagjai akár egész estét betöltô mûsorral is meglepték volna a plébánost, azonban a gazdag program miatt csupán néhány vers dramatizálására, eléneklésére, elmondására volt idô. Baricz Lajos a mûsor után megköszönte mindazoknak, akik eljöttek és emelték a könyvbemutató színvonalát. Elmondta, örömmel ír verseket, fôleg a gyerekeknek, hiszen ôk a leghálásabb olvasók. A rendezvény végén Baricz Lajos és Járay Fekete Katalin dedikálta köteteit.

A Marosvásárhelyi Kulturális Központ 2008-ra egy kulturális naptárt ad ki (Marosvásárhelyi arcképcsarnok), amelyben 12 híres marosvásárhelyi alakját idézi fel.

Kulturális egyesületünk minden marosvásárhelyi magyar osztályt (V-XII.) megajándékoz a Marosvásárhelyi arcképcsarnokkal.

A Marosvásárhelyi Kulturális Központ célja, hogy a magyar gyerekek jobban megismerjék Marosvásárhely történelmét, a kiadvány pedig ezzel is segíteni kívánja a pedagógusok munkáját.

2007. december 20-án, csütörtökön 14 órakor a Kultúrpalota kistermébe minden marosvásárhelyi iskolából meghívtunk egy pedagógust és egy diákot, hogy vegye át az iskolájuknak járó naptárakat.

Tárca

Nem árt, ha a jóból is jó sok az elôzetes. Mondjuk, ha rajtam állna, egész esztendôben karácsonyolnék, szilvesztereznék, húsvétolnék, pünkösdölnék, majálisoznék és fesztiváloznék – az a randa szokás, amely szerint a halandónak orcája verítékével kell megkeresnie a kenyerét, az emberiség nagy balfogása. Bezzeg a paradicsomban nem adódtak efféle problémák, ôsszüleink úgy éltek, mint Marci Hevesen. Ha rajtam állna, egész évben paradicsomolnék.

Különösen élvezem, hogy ilyenkor, ünnep elôtt annyi a kora karácsonyi ezmegaz. Mit hallok a mobiltelcsis ifi szájából:

"Pusszantás, talizzunk holnap. Elôbuli a Kriszti szülinapjára. Gyercsi, kánti, száncsöngi, kaja- pia, szentvacsi, ja. Belefér. Naa, ne légy má' uncsi. Tudod, hogy akármilyen cuccban szupi vaagy...Ja. És azt a kütyüt, ja, amit a múltkor néztünk a marketban, hát megkaphatod. Pussza, pussza."

Nyugdíjasok örökmozgó egyesülete hirdet virtuóz teadélutánt az elôrehozott születésnapon. Humoristák érdekvédô szövetsége tart nyílt napot, elôadással: A prioritás mint üde töltelék a hülyeség karácsonyi bejglijében. Vállalkozók osztanak díjakat egymásnak a betlehemi jászol makettje mellett, mûjuhok és mûszamarak társaságában. A világsajtó soppinglázról, plázajárványról számol be. A vásárlók tömege önkezével vet véget a kínálatnak, az eladók nem gyôzik újratölteni a polcokat. A tolvajok is elôkarácsonyolnak: most lopni sokkal élvezetesebb, izgalmasabb, mint az unalmas, szürke hétköznapokon. A zsebesek tudják legjobban, hogy nem egységben, hanem kétségben az erô, négykezes a siker titka. Egyikôjük elcsórja a bukszit, átpasszolja a másodiknak, az meg kiszippantja a dozsót, ejti a bukszit, s köd elôttünk, köd utánunk. De vigyu, vigyu: a zsaru, hiába oly idióta, hogy süvít benne a láncfûrész, lecsap, elkap, ha nem vigyázol.

Divatbemutatók sora jelzi: jön a tavasz. Ezt csak karácsony elôtt érdemes közölni a társadalommal, mert akkor azt is el lehet hitetni vele, hogy a tél 2020-ig ideiglenesen el lett halasztva. Bankettek képriportjaiban ha látsz csípôficamos nyuszilányokat lengemagyarban illeg-billegni mélyen benyúló kifutókon, ne lepôdj meg: prokarácsonyt, elôszilvesztert látsz. Iparkodj magad is, légy olyan elôboldog, amennyire csak engedi a zsebed. Jó közérzeted biztosítására tapogasd meg farzsebed, és ha nem a dulimanó mutat fityiszt onnan, hátradôlve állapítsd meg elégedetten: a közbiztonság jó.

Látod, a dúskálók mily markánsan prefeliciták, folyik ki a fülükön a méz. Ha pedig végül mégis eljön a karácsony, hát istenem. Minden rendszernek lehet apró hibája. Élj, mint Marci New Heavenben. Bôséggel és hevesen. Légy oly híres, mint az órabéres télapók.

Készülj a pótkarácsonyra, aztán az elôszilveszterre, majd a pótszilveszteri bulikra. Ezek fényében az igazi ünnepek lazán hanyagolandók. Sopping-dopping, evésiváncs, tánc rogyásig, ölelés, alvás – s megint elölrôl.

Én megmaradok a rendes, ósdi karácsonynál, szilveszternél. Megvannak a tavalyi, tavalyelôtti díszek, kerül egy fenyôág is. Gyertyám is van egy- kettô. És lehet, hogy az én ablakomon is kopog a szegények angyala.

Úgyhogy igazából nem is érdekelsz. Fütyüljön utánad a kukta a konyhából!

A Danske Bank tanulmányt közölt a kelet-közép európai országok kockázati besorolásáról. Ebbôl kiderül, hogy az elmúlt fél év során jelentôsen növekedett ezen országok gazdasági egyensúlytalansága és romlott kockázati megítélésük. Várhatóan a balti államokban, Bulgáriában és Romániában lesz a legnagyobb a gazdasági növekedés visszaesése, de már Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában is a gazdaság túlhevülésének egyértelmû jelei mutatkoznak.

A felmérés évente kétszer készül, és azt mutatja, hogy a kelet-közép-európai országok többségében a gazdasági növekedés jelentôs visszaesésének kockázatával és pénzügyi nehézségekkel kell számolni. A vizsgálatban szereplô országok mindegyikében emelkedett a gazdasági egyensúlytalanság mértéke. A térség országait általában a folyómérleg egyenlegének romlása jellemezte, amit a belföldi kereslet erôteljes bôvülése kísért. Emellett a jelentôsen dráguló élelmiszer- és energiaárak, valamint a növekvô munkaerô- és termelési költségek következtében jelentôsen emelkedett az infláció szintje.

A befektetôk kockázatvállalási hajlandóságának csökkenése részben a globális likviditáshiánnyal indokolható. A legmagasabb kockázati kategóriába tartozó balti államokban és Bulgáriában jelentôsen emelkedtek a pénzpiaci kamatok, mivel a befektetôk magasabb kockázati prémiumokat igényeltek. Az egyedüli kivételt Románia jelentette, ahol év eleje óta nem változott a kamatok szintje (viszont a régiós valuták közül a román lej teljesített legrosszabbul). A régió többi országában aggodalomra adhat okot, hogy a gazdaság egyre inkább eltér a fenntartható pályától, szerencsére Romániában még kevés jele van a növekedési ütem csökkenésének.

A kelet-közép-európai országok jelentôs külsô egyensúlyromlása kapcsán további fontos szempont a behozatal/devizatartalék alakulásának vizsgálata, mivel a megfelelô arány biztosítása az egyensúlytalanság kezelésének egyik lehetséges módja. Annak a kritériumnak, mely szerint az ország devizatartalékainak háromhavi importot kell fedezniük, a felmérésben szereplô országok közül egyedül Észtország nem felel meg. Magyarország, Csehország, Szlovákia és Litvánia is épphogy csak megközelíti ezt a szintet, míg Bulgária és Románia teljes mértékben eleget tesz ennek a feltételnek. A szabály különösen azon országok szempontjából lehet érdekes, amelyek rögzített árfolyamrendszerûek (például Litvánia). Szintén egyedül Észtország esetében tekinthetô veszélyesnek a rövid távú adósságállomány nagysága, bár Litvániában is némi aggodalomra adhat okot a rövid távú adósságállomány/devizatartalék arány emelkedése.

A térség gazdaságainak egyensúlytalansága elsôsorban a magánszektorral áll összefüggésben, mintsem a költségvetési hiánnyal. A kelet-közép-európai országok többségének költségvetési politikáját a lazító intézkedések jellemzik, melyeknek hatására tovább emelkedett a belföldi kereslet és a külsô egyensúlytalanság. Különösen Lettországot, de Bulgáriát, Észtországot, Szlovéniát és valamelyest Lengyelországot is a gazdaság túlhevülése jellemzi.

(k)

Az euróövezetben novemberben átlagosan 0,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, és 3,1 százalékkal haladták meg a tavaly novemberi szintet, jelentették az EU statisztikai hivatalában pénteken végleges becslésként. November végén még csak 3 százalékos tizenkét havi inflációt valószínûsített az elôzetes becslés.

A tizenkét havi infláció hat és fél éve a leggyorsabb, de ezzel szemben az Európai Központi Bank (EKB) tehetetlen, mert az inflációt nem növekvô kereslet, hanem az energia és az élelmiszerek rendkívüli drágulása táplálja. A lakossági fogyasztás növekedése immár krónikusan nagyon szerény az euróövezetben, az idén a tavalyi ütemtôl is elmarad, miközben a gazdasági növekedés még viszonylag erôs.

Októberben 2,6 százalékos, szeptemberben 2,1 százalékos, elôtte, tavaly szeptembertôl idén augusztusig végig az Európai Központi Bank (EKB) kamatpolitikája számára irányadó, legföljebb 2 százalék alatt volt a tizenkét havi fogyasztóiár-emelkedés az euróövezetben.

Az egész EU-ban novemberben átlagosan szintén 0,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, és ugyancsak 3,1 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly novemberben. Októberben 2,7 százalékos, szeptemberben 2,2 százalékos, augusztusban 1,9 százalékos volt a tizenkét havi infláció az EU átlagában.

Az Európai Központi Bank (EKB) a december eleji kamatdöntésével ismét változatlanul, 4 százalékon hagyta az irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimumát, egyszersmind rontotta elôrejelzését az euróövezet gazdasági növekedésére, valószínûtlenné téve, hogy belátható idôn belül folytatná a szigorítást. A legújabb inflációs adatok pedig megerôsítik azt a várakozást, hogy kamatcsökkentés sem lehetséges. Az EKB két tûz közé került, egyelôre mozdulatlanságra van ítélve.

Jövôre az EKB az infláció fokozatos enyhülésére számít, habár úgy véli, hogy a folyamat lassúbb lesz a korábban vártnál. Más oldalról a vezetô központi bankok szerdán meghirdetett, egyeztetett akcióterve, hogy pótlólagos forrásokkal próbálják enyhíteni a szûk keresztmetszetet a rövid lejáratú hitelek bankközi piacán, szintén csökkenti az EKB-ra nehezedô kamatcsökkentési nyomást. Az infláció miatt a kamatcsökkentés helytelen üzenet lenne a gazdaság egészének, hiába várható a GDP-növekedés lassulása jövôre, vélik az EKB-ban.

A bank legutóbb június elején szigorított, a lassan két éve tartó ciklusban megszokott negyed százalékponttal 4 százalékra, hatéves csúcsra. A 2005 decemberében kezdett szigorítási ciklusban a júniusi a nyolcadik negyed százalékpontos emelés volt.

Parlamenti vita milliárdos kockázat árnyékában

Parlamenti vitát kezdeményeztek hétfôn több országgyûlési párt alsóházi képviselôi a regisztrációs adó témakörében. A vitán az ellenzéki politikusok az adónem eltörlését kérték, válaszképpen a kormányfô állást foglalt az adó megtartása mellett. Mint elmondta, módosítani fogja a kormány a használt autókra kivetett regisztrációs adót a jármûvek korától függôen, de kizárta az adónem eltörlésének eshetôségét, mert ez érvei szerint többe kerülne az országnak, mint az adó érvényben tartása, akkor is, ha az Európai Bizottság (EB) esetleg büntetô intézkedéseket foganatosít Romániával szemben. December elején az EB két hónapos határidôt adott Romániának az adót szabályozó törvénynek az uniós elôírásokhoz illeszkedô módosítására, ha ez nem történik meg, Kovács László adóügyi biztos szerint a bizottság jogi eljárást indít Románia ellen az Európai Bíróságon. Aminek akár az is lehet a végeredménye, hogy a regisztrációs adó címén beszedett pénzt a román állam vissza kell fizesse az autótulajdonosoknak. A tét nem kevés, december elejéig több mint 800 millió lej folyt be az államkasszába a regisztrációs adóból.

A hétfôi parlamenti vitán a civilben autókereskedô Calin Popescu Tariceanu kormányfô kizárta a regisztrációs adó eltörlését, azon az elven, hogy az adónemet környezetvédelmi célzattal vezették be, és a megtartását a jármûvek okozta környezetszennyezés továbbra is indokolja. A miniszterelnök szerint az adónem eltörlése azt is jelentené, hogy az autópark felújítására fordított kormányalapokra eddig feleslegesen költöttek volna el több mint 40 millió eurót. Az országban bejegyzett személygépkocsik fele 12-15 év közötti, ezért a regisztrációs adó fenntartása mellett a kormány jövôre 3 ezerrôl 4 ezer lejre emelné a roncs-autóprogram keretében bontásra beadandó jármûvek utáni támogatás összegét, és megduplázná a haszonélvezôk számát.

A környezetvédelmi indokok mellett a kormányfô a regisztrációs adónak a belföldi autóipart védô hatását is fontosnak tartja, ameddig ugyanis az adónem érvényben van, addig a vásárlókat belföldi gyártmányú autók vásárlására ösztönzi a külföldi használt jármûvek behozatala helyett, ami a hazai gazdaságnak is elônyös.

Az ellenzéki pártok többsége az adó eltörlését kérte a parlamenti vitán, azzal érvelve, hogy a kormányfô kijelentéseivel ellentétben az adót nem környezetvédelmi célzattal vezették be, mert a belôle befolyt pénzbôl nem a környezetvédelmi alapot finanszírozzák. A demokrata és a konzervatív képviselôk szerint az adó jogtalan, ezért el kell törölni. A nagy-romániás képviselôk is az adó eltörlését kérték, azzal az érvvel, hogy nem az adófizetôk zsebén kell támogatni a belföldi autógyártást, illetve egyes márkaimportôröket.

A többi ellenzéki párttól eltérôen a szociáldemokraták nem az adó eltörlését kérték a kormánytól, hanem az új és a használt autókra kivetett regisztrációs adótételek közti különbség csökkentését az Európai Bizottság elvárásai szerint, úgy, hogy az új autók regisztrációs adóját emeljék.

Mindeközben már kevesebb, mint két hónap áll a kormány rendelkezésére, hogy változtasson a regisztrációs adót szabályozó törvényen. Az EB már márciusban eljárást indított Romániával szemben az adó ügyében, amikor levélben tájékoztatást kért a román kormánytól a regisztrációs adótörvénnyel kapcsolatban. A folyamat második lépésében az EB december elején Indokolt vélemény címmel dokumentumot küldött Romániának, melyben részletesen megindokolják, hogy az adóval kapcsolatos román eljárás diszkriminatív és ellentétes az uniós szabályokkal. Az EB két hónapos határidôt adott a regisztrációs adótörvény megváltoztatására, a határidô lejárta után eljárást indítanak az Európai Bíróságon Románia ellen. A brüsszeli indokolt vélemény elküldése után a napokban a román kormányfô, illetve több más illetékes is tárgyalt Kovács László adóügyi biztossal a kérdésben, júliusra helyezték kilátásba a regisztrációs adótörvény módosítását.

Az eddigi fejlemények alapján tehát jogi eljárás indul az ország ellen az európai fórumokon ennek az adónak az ügyében. Adott esetben, ha Romániát elmarasztalja az Európai Bíróság, akkor annak az esetleges anyagi következményeit nem csak a regisztrációs adóval terhelt autóvásárlók, hanem valamennyi adófizetô pénzén kell majd a kormánynak állnia.

Benedek István

Várhatóan átlagosan 100-300 eurót költ minden belga állampolgár karácsonyi ajándékokra ebben az évben a nagykereskedelmi vállalatok szövetségének (Fedis) adatai szerint.

A 25 ezer vásárló bevonásával készített felmérésbôl kitûnik, hogy – elsôsorban talán az árak érzékelhetô csökkenésének köszönhetôen – Belgiumban a karácsonyi piac sztárjai ebben az évben az óriásképernyôs LCD televíziók, de igen jól fogynak a mûholdas helymeghatározó készülékek, a GPS berendezések is. Az elôzô évekhez hasonlóan továbbra is nagy az érdeklôdés az MP3-as készülékek iránt.

A könyvpiacot három, francia nyelven író szerzô mûve – köztük két szórakoztató-humoros olvasmány – vezeti. Az egyik ironikus írás – utalva a mostani belpolitikai felfordulásra, az úgynevezett "narancs-kék" (orange-bleu) jobbközép koalíciós próbálkozások eddigi kudarcára – "a kék színû narancsok országának" (Au pays des oranges bleues) nevezi Belgiumot.

Sokan tervezik, hogy ajándékutalvánnyal vagy az üzletek által elôre elkészített, kevésbé személyes ajándékcsomaggal lepik meg szeretteiket, ismerôseiket.

A játékboltokban a roham – a kereskedôk örömére – már korábban, november vége felé elkezdôdött, Belgiumban ugyanis Mikuláskor az obligát csokoládémikulások és egyéb édességek mellett "fajsúlyosabb" ajándékok is dukálnak a kicsiknek. A Fedis szerint évek óta tapasztalható jelenség, hogy a Mikulás elôtt felfutó kereslet decemberben – egészen karácsonyig – folyamatosan tovább növekszik. Tavaly például Mikulás és karácsony között mintegy 20 százalékos forgalomnövekedést regisztráltak a boltok. Az eddigi adatok szerint az idén az elektronikus társasjátékok, köztük a Monopoly elektronikus változata örvendenek a legnagyobb népszerûségnek a vásárlók körében.

Belgiumban, ahol egyébként a nagyobb üzletek és áruházak vasárnap zárva tartanak, a nem élelmiszert árusító kereskedelmi egységek kétharmada kinyitott december 16-án, múlt vasárnap, és a boltok mintegy 70 százaléka tervezi, hogy még egy utolsó roham erejéig december 23-án is fogadja az utolsó pillanatban érkezô vásárlókat, .

A Fedis adatai szerint egyébként Belgiumban az emberek az összes internetes beszerzés mintegy 30 százalékát a karácsony körüli idôszakra idôzítik.

Az Európai Unió mezôgazdasági miniszterei hétfôn politikai megállapodásra jutottak a szeszes italokra vonatkozó új rendeletrôl – jelentették be hivatalosan Brüsszelben

A miniszterek tanácskozásán ezzel az elsô olvasatban egyetértés jött létre a tagországok kormányait képviselô Miniszterek Tanácsa és az Európai Parlament között.

Az új rendelet javítja a szeszes italokra vonatkozó uniós jogszabá-lyok áttekinthetôségét, két korábbi rendeletet ötvöz egybe, hozzáigazítja a szabályozást a technikai változásokhoz, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) elôírásaihoz és a földrajzi jelzések uniós rendszeréhez.

Amióta az unió legfôbb végrehajtó testülete, az Európai Bizottság 2005 decemberében a javaslatot elôterjesztette, az egyik legvitatottabb téma a vodka fogalommeghatározása volt. Az új rendelet változatlanul hagyja a jelenlegi fogalommeghatározást, de kisebb változtatásokat eszközöl a címkézési elôírásokon.

A jövôben a gabonafélékbôl vagy burgonyából készült vodka címkéjén egyszerûen a vodka elnevezés szerepel majd. Az egyéb nyersanyagokból készített vodkán a felhasznált nyersanyag nevével kiegészülô "-ból készült" megjelölés szerepel majd.

Az új rendelet megôrzi az európai uniós szeszes italok EU-n belüli és világpiaci hírnevét azáltal, hogy továbbra is figyelembe veszi a szeszes italok gyártásában meglévô hagyományokat. Technológiai újításokat abban az esetben vettek figyelembe, ha azok a minôség javítását szolgálják. A fogalommeghatározások továbbra is tiszteletben tartják a minôségi termelés hagyományos
gyakorlatát, de kiküszöbölik a korábbi fogalmak hiányosságait és elégtelenségeit, és a technológiai fejlôdésnek megfelelôen ki is igazítják azokat.

Homeopátia – az embert a betegségben

A gyógyításnak eme két évszázados módjáról tartott az elmúlt napokban elôadást Marosvásárhelyen dr. Tôkés Füzesi Attila pécsi homeopata, aki Marosvásárhelyen végezte az orvosi egyetemet. Bár Erdélyben találták ki, a homeopátiának nálunk nincs igazi hagyománya. Magyarországi története során hol felvirágzott, majd betiltották, aztán újra hódított. Kidolgozója Chiristian Friedrich Samuel Hahnemann orvos és gyógyszerész, aki az 1700-as évek végén, az 1800-as évek kezdetén Nagyszebenben Bruckenthal könyvtárosa és háziorvosa volt. Az orvostudományi munkák németre való fordítása nyomán dolgozta ki elméletét, végezte el az elsô gyógyszervizsgálatokat és írta meg 1810-ben Organon címû mûvét, amelyben a homeopátiás gyógyítás mûvészetének gondolatrendszerét foglalta össze – hangzott el az elôadásban, majd a továbbiakban a homeopátia meghatározását hallottuk.

Bár természetes anyagokkal gyógyít, a homeopátiának nincs köze a természetgyógyászathoz. Alapelve, hogy hasonlót hasonlóval kell kezelni. Az e célra használt szerek olyan szenvedést, olyan tüneteket tudnak elôidézni, amelyeket meg kell gyógyítani. A homeopátia olyan információkat közvetít a szervezetnek, amelyek birtokában el tud indulni a gyógyulás útján. Holisztikus gyógyításnak is nevezik, mivel az egész embert kezeli. Soha nem a betegséget gyógyítjuk az emberben, hanem az embert a betegségben." – hangsúlyozta az elôadó. Ez csak úgy lehetséges, ha a gyógyító alaposan megismeri a beteget. Az elsô rendelés, a kórismézés legalább másfél órát tart, de van olyan homeopata, aki nyolc órát is fordít arra, hogy megismerje a beteg élet- és sorstörténetét, lelki és testi problémáit. Majd komoly meditáció következik, amelynek során a betegségkép és a gyógyszerlap összevetésével a homeopata eldönti, hogy melyik szerrel fog kezelni. A gyógyulás útja olyan, mint a nagytakarítás, fentrôl lefele, bentrôl kifele történik, az életfontosságú szervektôl a kevésbé fontosak felé. A homeopátiában nem létezik a rutin, nincs két egyforma beteg, a kezelés mindig egyénre szabott, és nem az a fontos, hogy mennyit, hanem, hogy milyen gyógyszert adnak a betegnek.

Nagytakarítás a szervezetben

A legnagyobb eredményeket a krónikus betegségek gyógyításában szerezte a homeopátia. Olcsó, mellékhatások nélküli gyógymód, nincs szükség bonyolult eszközökre, több milliárdos készülékekre. A testi és lelki harmónia visszaállítása érdekében a homeopátiás gyógyszerek olyan információkat közölnek a szervezettel, amelyek hozzájárulnak az öngyógyító mechanizmusok beindulásához.

A gyógyulás érdekében az életerôre, az energiára kell hatni, ugyanis ennek a megbomlása, gyengülése okozza a betegség tüneteit.

Az ôstinktúrából pici golyócskák formájában elôállított szerek a hatóanyagot többszörös hígítás formájában tartalmazzák, a névben szereplô betû a hígítás arányát (a C százszoros, a D tízszeres), a szám pedig azt jelzi, hogy a hígítást ütve rázás közben hányszor végezték el. A tízszeres ütve rázást minden hígítás között nagyon fontosnak tartják, mivel a hatóanyag üzenete molekuláris szinten így kerül tovább, s minél kevesebb benne a hatóanyag, annál erôsebb lesz a szer.

Egy élet megmentésére, a sürgôsségi beavatkozásra jobb a hagyományos orvoslás (az allopátia), és a sebészeti esetekbe sem avatkoznak, de a krónikus betegségek teljes gyógyítására a legjobb módszernek a homeopátiát tartják. A pirulák szedése kezdetben felerôsítheti a tüneteket, és olyan mértékben rosszabbodhat a beteg állapota, hogy le kell állítani a kezelést, a legtöbb esetben viszont a teljes gyógyulást ígérik. A gyógyszereknek nincs lejárati idejük, s ha megfelelô körülmények között tárolják, évtizedekig használhatók. Magyarországon csak orvosoknak van joguk a homeopátiát gyakorolni, és az állatokra is hatásos gyógymódról van szó – hallottuk Tôkés doktor elôadásában.

Életünk bölcsôje, örömeink és bosszúságaink helyszíne a család. A hazatérés lehetôségét, indulásaink, eltávozásaink erôt adó forrását jelenti. Ünnepeket és tragédiákat, terveinkhez a biztatást, megvalósításukhoz a hátteret, a segítséget. Kihívásokkal, feszültségekkel járó munkana-pok után a megnyugvás óráit, oldódást nyújtó beszélgetéseket, a haszontalan csevegést, játékot, kikapcsolódást és szórakozást.

És mindennek az ellenkezôjét is jelentheti. Lehet maga a pokol, ha a házastársak között megbomlik a békesség, ha a közös háztartásban élôk nem tudnak alkalmazkodni egymáshoz. Mellékletünkben nagyobb és kisebb családok életébe szeretnénk bepillantani, s e témáról várjuk az önök véleményét is.

Együtt vagy külön?

A teljes család, amelyben nemzedékek élnek együtt, manapság egyre ritkább. Gyakran mindkét fél óhaja, hogy a fiatalok külön lakásban kezdjék el az életüket. A gyermekek nevelését pedig a nagyszülôk helyett vagy azok hiányában szívesen bízzák idegenre. Ahogy azonban telnek az évek, s felnônek a gyermekek, bár van kivétel, sok családban a nagyszülôk és szülôk szeretnének egymás közelében élni. S annak ellenére, hogy ma már nem ez a jellemzô, vannak családok, ahol az igény a kezdetektôl jelen volt, szülôk, gyerekek és unoka irigylésre méltó egyetértésben éltek együtt.

Hogyan lehet megteremteni ezt a harmóniát? Az elképzelésekrôl való lemondás, alkalmazkodóképesség, tolerencia szükséges hozzá? Önbecsülés, megértés, empátia? Vagy csak egyszerûen a szeretet, amely képes átrajzolni a gondolatainkat és érzéseinket magunk és egymás iránt is?

Számíthatunk egymásra

Nem könnyû riportalanyokat találni, akik ôszintén, sôt nevüket vállalva vallanak az együttélésrôl. A többség, ha nincs is takargatnivalója, elutasítja a nyilvánosságot.

Bereczky Ágnes és férje, Tibor Marosvásárhely belvárosában élnek. A szülôkkel egy udvaron építettek lakást, igaz, csak a rendszerváltás után, mert korábban nem kaptak rá engedélyt, az utcát ugyanis lebontásra kárhoztatták.

– Anyósomékkal egy háztartásban, egy fedél alatt kezdtük meg a házaséletet. Volt egy külön szobánk, a többi helyiséget közösen használtuk – emlékezik vissza Ágnes. – Anyuval ellenkezô váltásban dolgoztunk, s aki délutános volt, az fôzte meg az ebédet. Ünnepekkor anyósom sütött-fôzött, mivel ô jártasabb volt ebben, én azalatt kitakarítottam a lakást. Hallgatólagosan kialakult, hogy kinek mi a feladata.

Ha anyu idegesen jött haza, megkérdeztük, mi a baj, majd hagytuk, hogy kimérgelôdje magát, s tapintatosan vártunk, hogy végre elmosolyodjon. Ha láttuk, hogy az egyikünk fáradtabb, akkor a másik végezte el a soros házimunkát. Anyu annyira közvetlen volt, hogy minden gondját s az emlékeit is megosztotta velem.

Mivel az építkezési engedélyt visszautasították, közösen döntöttük el, hogy befizetünk egy tömbházlakásra. Másfél évet laktunk külön, de egyre gyakrabban jöttünk haza. A rendszerváltás után nyílt lehetôségünk, hogy egy emeletes házzal toldjuk meg a régit.

A férjem szülei soha semmiben nem akadályoztak, bárhova mehettünk, mindig biztattak. Nagy baráti körük volt, s ha nem voltam jelen, hívtak, hogy menjek közéjük. Ha hozzánk jöttek barátok, senki sem gondolt arra, hogy az idôsek el kellene vonuljanak, nemegyszer egy-egy szál virágot is hoztak nekik. Ha vendégünk jön, mai napig úgy esik jól, hogy együtt üljünk asztalhoz.

Nem éreztem soha, hogy beleszólnak az életünkbe

Legfeljebb tanácsnak vettem azt, amit mondtak. A szüleimmel sem voltam jobb viszonyban, mint velük. Voltak nézeteltérések is közöttünk, de csak egy röpke szóváltás erejéig. Nem tudok haragot tartani és anyu sem. Ha megsértôdtem, fél napot sem tartott. Az együtt töltött 26 év során nem voltunk tartósan összeveszve.

A fiunkon látszik, hogy idôsek között nôtt fel, ma is tisztelettudó, szereti az öregeket, sohasem volt önzô. Mindenki szerette, de senki sem kényeztette. Ôszinteségre neveltük és nem beszéltünk egymás ellen.

Ha a férjemmel vitatkoztam, engem pártoltak, s ha igazam volt, apu és anyu megszidta ôt.

– Bár néha más programot képzelünk el, most, hogy már a 80. év körül vannak és megkérnek, hogy segítsünk, szó nélkül megtesszük – egészíti ki a mondottakat a férj, aki láthatóan egyetért azzal, amit a felesége mondott.

– Nem bántam meg semmit, ma is ugyanezt tenném – összegez Ágnes.

Békességre és nyugalomra vágytunk

Az anyósmama szinte ugyanazt mondja.

– Jó volt és ma is jó együtt élni – állapítja meg Bereczky Piroska. – Amíg egy éven át nem laktak a fiatalok velünk, nagyon hiányoztak. Soha nem szóltunk bele az életükbe, sôt, mi nógattuk, hogy menjenek és szórakozzanak. Ha szabadságra utaztak, mindig felajánlottuk, hogy vállaljuk a gyereket, de általában magukkal vitték. Bár az unokánk most külföldön dolgozik, ha hív az interneten, mi is ott kell legyünk a kamera elôtt. Ez a fiatalok érdeme, nem úgy nevelték a gyereket, hogy csak az anyai nagyszülôket szeresse.

Amikor az Ágnes édesanyja beteg lett, mi mondtuk, hogy hozza ide, segítünk a gondozásában, amikor nincsenek itthon.

Nem volt köztünk harag. Ha láttam, hogy a menyem ideges, s nem akar beszélni, nem szóltam hozzá addig, amíg meg nem nyugodott.

Miután megvettük ezt a házat, nagyon nehezen tudtunk beköltözni, mert tele volt lakókkal. Annyit kínlódtunk, annyi nyomorúságon mentünk keresztül, annyit tûrtünk idegeneknek, miközben a sajátunkban kénytelenek voltunk egy tenyérnyi helyen meghúzódni, hogy csak a békességre, nyugalomra vágytunk. Most úgy érzem, hogy összenôtt a két család, már egyikünk sem tudna meglenni a másik nélkül. Amikor a férjem súlyos beteg lett, a menyem állt mellettem, ha ô volt beteg, mi segítettünk rajta. Jó tudni, hogy itt vannak velünk, és mindig számíthatunk egymásra – mondja Piroska néni, s a férje bólint hozzá. Majd hozzáteszik, hogy egy nagy, közös kívánságuk van: az unokát is szeretnék itthon látni. Talán az a légkör, amiben felnôtt, egyszer majd hazahívja. Mindnyájan ebben reménykednek.

(b.)

A migrén rohamokban jelentkezô heves fejfájás, amely néhány órától akár két napig is eltarthat, eközben kísérheti émelygés, hányinger, hányás is. A migrén a lakosság csaknem tíz százalékánál fordul elô, nôknél háromszor gyakoribb, mint férfiaknál. A migrén hátterében nem áll súlyos betegség. Jelenleg nincs gyógymód a migrénre, bár létezik néhány gyógyszer (bétablokkolók, antidepresszánsok), amelyek csökkenthetik a rohamok gyakoriságát, erôsségét. A migrénben szenvedôknél az agykéreg egy bizonyos része vastagabb, s talán ez az oka a hasogató fejfájási rohamoknak. A bostoni közkórház munkatársai 24 migrénes embert vetettek össze 12 migrénben nem szenvedôvel. Mint a Neurology szakfolyóiratban írták, kiderült, hogy a migrénesek agykérgének szomatoszenzoros (vagyis a bôrbôl és a belsô szervekbôl érkezô ingerekkel és ezen ingerek érzékelésével kapcsolatos) területe 21 százalékkal vastagabb. Azt azonban egyelôre nem tudni, hogy ez a k&