Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.

E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Habár csak pár nap választ el az év végétôl és a helyi tanácsosok szeptember óta kérik a polgármestert, mutassa be a jövô évi költségvetésre vonatkozó elképzeléseit, a tervezettel még nem rukkolt elô dr. Dorin Florea, aki tegnapi sajtótájékoztatóján központi költségvetés hiányára hivatkozott.

A tanácsosok elvárásaira reagálva elmondta, nem hanyagságra vall, hogy nem állította össze a város költségvetését, ugyanis központi költségvetés hiányában nem készülhet el a helyi tervezet. A városatyák azonban nem így vélekednek. Szerintük a központi költségvetéstôl függetlenül, a polgármester legalább vázlatosan kellett volna ismertesse a jövô évre vonatkozó elképzeléseit, a megyeszékhely fejlesztési stratégiája mentén.

Tegnap dr. Dorin Florea a sajtó képviselôinek elmondta, a jövô évi költségvetést az elmúlt és az idei évben elért városfejlesztési szinthez kell igazítani, és nagyvonalakban felvázolta, melyek azok a tervek, amelyekre az elkövetkezô évben pénzalapokat különítenek el. A közszolgáltatásokra szánt hagyományos kiadásokon kívül a fennmaradó részbôl – ami az összköltségvetés közel egyharmada – elsôsorban a kerülôutakra vonatkozó terveket kell finanszírozzák.

– A projekteket útnak kell indítani, attól függetlenül, hogy erre a célra kapunk-e pénzt a kormánytól vagy sem – fogalmazott Florea. Emellett alapokat különítenek el ingatlanok felújítására, az utak és szórakoztatóközpontok korszerûsítésére és folytatják a tanintézetek felújítási munkálatait is. Elkészült a zöldövezetek, beleértve az óvodák, iskolák területén lévô zöld felületek rendbetételét célzó pályázat megvalósíthatósági tanulmánya is, amelynek kivitelezésére szintén pénzalapokat kell majd fordítani. Mivel a kormány ígéretet tett, hogy az egykori kaszárnyaépületek a helyi önkormányzatok fennhatósága alá kerülnek, a polgármester jövô évre vonatkozó tervei között szerepel négy marosvásárhelyi, a Kornisa negyedbeli, a Maros- híd közelében lévô, a marosszentgyörgyi lôtér szomszédságában található és a volt katonai sportklub kaszárnyaépületeinek a korszerûsítése is, így erre a célra tartalékalap elkülönítését tervezi.

A polgármester szerint a helyi költségvetés kidolgozásakor arra is fel kell készülni, hogy választási évrôl lévén szó, központi szinten olyan döntések is születhetnek, amelyek révén a helyi önkormányzatok nyakába sózzák bizonyos szociális szolgáltatások fedezését.

Aktuális

Tengerész és politikus mestersége mellett a hollywoodi álomgyárban kitörô sikerû forgatókönyvíró lehetne államelnökünkbôl. Kell hozzá nem kevés fantázia, hogy egy lényegében elvesztett választási csata és lejtônek induló népszerûségi index mellett az elnök a diadal narancsszínû fényében tündökölhessen a romániai jobbközép megváltójának kikiáltott PDL hivatalos megalakításakor, azt a látszatot keltve, hogy ô minden helyzetbôl gyôztesen kerül ki.

Valóban történelmi nap volt a szombati a romániai politika számára, bár nem feltétlenül a PDL megszületése okán. Mert egy új párt megjelenése a határozatlan választókat még nem gyôzi meg arról, hogy a következô összetrombitálásnál feltétlenül pecsételniük kell az új gyülekezetre, ahhoz komoly programra, jobb helyeken hitelességre is szükség van, ez utóbbi tulajdonsággal pedig az új alakulat olyan viszonyban van, mint a mágnes két pólusa egymással. Inkább annak van történelmi üzenete, hogy ha azt jelentették ki, hogy a PDL megalakításával véglegességet nyert Traian Basescu és Theodor Stolojan 2003-as politikai konstrukciója, akkor virágnyelven ugyan, de azt mondták el, hogy annak idején Stolojan volt a trójai faló a liberális pártban, akinek a dolga a liberálisok szétzilálása és Basecu egykori pártjába való beolvasztása lett volna. Részben sikerült is a dolog, az árulás tényét a kigondolók balkáni ínyencséggel varrják a liberálisok nyakába, akiknek volt képük nem kimúlni és túlélni ezt a játszmát. Nem ez volt a demokraták elsô szövetségzüllesztô alakítása, az 1996-2000 között kormányzó koalícióban ugyanezt játszották akkora sikerrel, hogy a román politikatörténet egyik meghatározó szereplôje, a parasztpárt azóta sem volt képes talpra állni az övön aluli kiütés nyomán. Az európai politikai színpadról pedig az RMDSZ-t próbálták kiterelni, csak más eszközökkel.

Nyilatkozatok szintjén bármit el lehet adni gyôzelem címkéje alatt, még a fél vagy teljes vereséget is. A számok viszont azt mondják, mind a legutóbbi választási eredmények, mind a bizalmi indexek tükrében, hogy az elnöki hadsereg támogatása nem éri el a lehetséges ellentáborét. Amely, bár külön pártokban áll, alakulatonként mind kapott már annyi pofont a tengerészgyalogságtól, hogy jó oka legyen többet össze nem szûrni vele a levet. A római bölcsesség szerint egy rövid kardot meg lehet toldani egy lépéssel, ugyanez a recept a jelek szerint még a mindenbôl sikert kovácsoló kapitánynak sem válik be a politikában, mert ez az erô nagyobb a jelenlegi kormányoldalénál, de a hatalom egyedüli megszerzéséhez, ami a forgatókönyvíró álma lenne, még kevés.

Napok óta a fejüket fogják a háziorvosok. Mint minden decemberben, az idén is olyan "ajándékcsomagot" készítettek számukra, ami megkeserítette az év végéig még hátralevô napjaikat. Január 3-ától ugyanis az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az egészségügy átalakításáról szóló törvény alapján bevezeti az országos jelentési programot (SUI). Hogy mit is jelent ez, és milyen következményekkel jár, dr. Kovács Bea fôorvost, a családorvosok megyei egyesületének titkárát kérdeztük.

– Olyan szörnyû lesz-e a számítógépes adatfeldolgozásra áttérni, ahogy egyes családorvosok elkeseredésükben állítják?

– Tagadhatatlan, hogy nagyon jó elképzelésrôl van szó, és ez a jövô útja, de ugyanolyan elôkészítetlenül kényszerítenek a bevezetésére, ahogy szinte minden év végén tették a különbözô újításokkal, és ahogy az idén ôsszel az országos szûrôprogram bevezetésével történt. Bár könnyebben követhetjük majd a tevékenységünket, például azt, hogy mennyit pénzt költöttünk és sok egyéb adatot is, de a január 3-ától életbe lépô új program bevezetése olyan terheket ró ránk, amit segítség nélkül képtelenek leszünk elvégezni. Rengeteg írnivalóval szaporodik tovább a munkánk, ami éppen a betegek ellátására fordítható idônkbôl rabol el még többet. Kétlem, hogy a program bevezetésével kapcsolatosan megkérdezték-e a családorvosok véleményét. A használatához szükséges idôn és a komoly számítógép-kezelési ismereteken kívül, év végéig a legtöbb családorvosnak egy nagy teljesítményû számítógépet kell vásárolnia a szabadalommal együtt, mivel a program csak a 98-asnál újabb Windows rendszerben lesz mûködôképes.

Az adatokat rögzítô és az elektronikus úton történô továbbításukat lehetôvé tevô programot a pénztár biztosítja, az Orange, Vodafon, Zapp mobilrendszereken át mûködô biztonságos közvetítés lehetôségével együtt. Kérdés, hogy ennek díja is a családorvosokat terheli-e?

– Hogyan mûködik az említett program, és mire kell használnia azt a háziorvosnak?

– Tartalmazni fogja a páciens adatainak egy részét, amit azonban minden biztosított esetében ki kell egészíteni a személyi számmal és egyéb adatokkal is. Amikor a családorvos vényt ír fel a betegnek, a recept számát, a kódokat, a gyógyszerek nevét (minden tételt külön-külön) be kell vezetni a számítógépbe. Hasonlóan kell eljárnunk a szakorvosi és a laboratóriumi küldôpapírokkal is, a beteglapokkal hasonlóképpen. Az adatoknak a számítógépbe való bevezetése mellett mindezt kézzel is meg kell írni, ami dupla munkát jelent, a recepteket vagy küldôcédulákat ugyanis nem lehet kinyomtatni. A szebeni felkészítôn részt vett kolléga, aki egyébként nagyon jártas az informatikában, kiszámította, hogy egy recept adatainak a beírásához öt perc szükséges. Ha ezt megszorozzuk napi ötven pácienssel, akkor el lehet képzelni, mennyi pluszmunkát jelent.

Az adatokat elektronikus úton lehet továbbítani a megyei pénztárnak naponta, hetente vagy tetszés szerint, a végsô határidôt azonban nem lehet lekésni. A gép 48 órán belül feldolgozza az adatokat, és visszaküldi a jelentést, ha hiba van benne. Már látom, hogy kezdetben hányszor fogjuk a jelentést újraírni.

Az új elôírások értelmében csak hat hónaponként lehet családorvost változtatni, s ha ez az idôszak nem telt el, a program visszadobja a páciens adatait. Aki nem tudja a megadott idôre kijavítani a jelentésében talált hibákat, arra a hónapra nem kapja meg a szolgáltatásokért járó összeget a pénztártól. Ha olyan személynek írunk fel támogatott gyógyszert, aki nem biztosított, a patikáknak nem fizetik ki a szer ellenértékét, amelyeknek a tulajdonosa beperelheti a családorvost.

– Állítólag bonyolult lett a biztosítotti státus bizonyítása is…

– Erre is új szabályokat hoztak, ami a pácienseknek jelent nem kevés utánajárást.

Ezenkívül csak olyan szakorvos által ajánlott gyógyszert írhat fel kedvezményesen a családorvos, aki szerzôdéses viszonyban van az egészségbiztosítási pénztárral. Ha a betegek erre nem figyelnek, akkor meg kell vásárolniuk a gyógyszereket.

– Mi lesz a szûrôvizsgálatra beígért laptopokkal?

– Ezt nem értjük, ugyanis ha meg kell vásárolnunk a számítógépet, akkor mi szükség lesz a laptopokra, amit legutóbb január végére ígértek. Ezek szerint kidobott pénz lesz, miközben a családorvosokat újabb befektetésre kötelezik.

Mindezt sokkal alaposabban elô kellett volna készíteni és a családorvosoknak lehetôséget nyújtani, hogy felkészüljenek a változásokra.

– Van, aki mai napig sem tanulta meg a számítógépet kezelni. Az hogyan boldogul januártól?

– Azt hiszem, hogy ezentúl minden kolléga csak akkor lesz képes ellátni a feladatát, ha külön személyt alkalmazunk erre a célra. De hol van annyi informatikus, akit egy kisebb pácienskörrel rendelkezô családorvos is meg tud fizetni? Jó, ha találunk egy-egy egyetemi hallgatót erre a célra. Mivel bizalmas információkról van szó, nem mindegy, hogy ki vezeti be a listánkon levô személyek adatait.

Még csak azt szeretném hozzátenni, hogy az idén a beteglapokra vonatkozó elôírások kétszer változtak, legutóbb novemberben. Mire megtanultuk, hogy mit kell tenni, kezdhettük újra. Január harmadikától pedig megint ugyanez vár ránk. Legalább a demonstratív program letöltését tennék lehetôvé, de még az sem sikerült.

Az elmúlt év során öt kollégánk halt meg úgy, hogy hirtelen összeesett. Ennyi stresszt, idegességet, fejetlenséget nehéz elviselni. Bár Kikeli Pál professzor kidolgozott egy nagyon jó programot, ami a családorvost, szakorvost és kórházat is összeköti. Miért nem lehetett például azt felhasználni, és megtanítani rá a családorvosokat?

Sógor Csaba frissen megválasztott EP-képviselô tegnap Brüsszelben átvette leköszönô elôdjétôl, Kónya-Hamar Sándortól a Bolyai Egyetem ügyének európai parlamenti képviseletét. Az ünnepi alkalomra a Legyen 2007 VALÓBAN az esélyegyenlôség éve a Babes-Bolyai Egyetemen! címû, most megjelent kötet bemutatásakor került sor.

A kiadvány anyaga a Kónya-Hamar-kabinet által október 9-én az EP-ben a Bolyai Egyetem ügyében tartott közmeghallgatás elôadásait és hozzászólásait tartalmazza. A háromnyelvû (angol, magyar és román) kötet 1000 példányban történô megjelentetését az Európai Néppárt (kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták képviselôcsoportjának (EPP- ED) anyagi támogatása tette lehetôvé.

Köszönetül a Bolyai-ügy támogatásáért Kónya-Hamar a kiadvány egy-egy példányát annak a 172 EP-képviselônek szánta, aki aláírta a Bolyai Egyetem újraindításának szükségességérôl szóló írásbeli nyilatkozatot. A fennmaradó példányok jelentôs részét utódjára, Sógor Csabára bízta, hogy az EP-ben végzett munkája során a Bolyai Egyetem ügyének népszerûsítésére használja.

A volt és a jelenlegi RMDSZ-es EP-képviselôk terve, hogy a Bolyai-ügy nemzetközi népszerûsítése érdekében tiszteletpéldányokat juttatnak el azoknak a kisebbségi és nyelvi jogi kérdésekre specializálódott kutatóintézeteknek, amelyek hasznosíthatják a kiadványt. Ugyanakkor a kötet elektronikus formátumban is elérhetôvé válik, többek között Sógor Csaba EP-képviselô készülô honlapján.

"Örömmel vállalom a Kónya-Hamar Sándor által elkezdett Bolyai-projektsorozat továbbvitelét, hiszen a magyar felsôoktatás kérdése európai parlamenti programom egyik alappillére. A folytonosságot biztosítandó, tavasszal Kolozsváron konferenciát szervezünk, amelyre meghívom a Bolyai-ügyben korábban is vizsgálódó EBESZ képviselôit és a téma nemzetközileg elismert szaktekintélyeit" – fejtette ki Sógor Csaba.

A hét végén és tegnap az országos illetve megyei utak nagy részén nem okozott komolyabb gondokat a hó, a hatóságok csúszásgátló anyagot szórtak le, illetve ahol erre szükség volt, bevetették a hóeltakarító-gépeket is. Marosvásárhelyen óránként 20 kilométeres sebességgel közlekedtek hétfôn a reggeli órákban, Kerelôszentpál körül a mentôautónak viszont hóláncot kellett felszerelnie.

A hóréteg a megyében Laposnyatelepen a legvastagabb, 28 centiméter, Marosludas környékén 13 centiméter, a megye többi településén 10 centiméter körüli – nyilatkozta a Népújságnak a Vízügyi Igazgatóság ügyeletese, aki hozzátette: a Maros nem fagyott be, csupán a víztükör szélein, a vízellátás akadálytalan. A megyei utakra tegnap hóeltakarító gépeket vezényeltek ki és mintegy 100 tonna csúszásgátló anyagot szórtak le. A havat Szászrégen–Görgényszentimre, Szászrégen–Laposnya, Nyárádtô–Ákosfalva, Szászrégen–Füleháza, Balla, Héderfája, Nyárádszereda–Nyárádmagyarós, Havadtô–Nyárádszereda, Segesvár–Bözöd, Nyárádszereda–Székelyhodos, Gyulakuta–Székelyvécke között kellett eltakarítani, elakadások azonban nem voltak – közölte a megyei téli parancsnokság ügyeletese, Jánosi Piroska. Az országos besorolású utakra már vasárnap este 46 hóeltakarító gépet vezényeltek ki, az utak mindenike járható. Vasárnap és hétfôn az öt közül egyetlen repülôjárat sem késett, a kifutópálya letakarítását még vasárnap éjjel megkezdték. Nem késtek a vonatok sem, ami pedig a villamos hálózatot illeti, a hó nem okozott különösebb gondokat, csak szokványos meghibásodások történtek, amelyeket rövid idôn belül kijavítottak. A mentôautók, ha lassabban is, de mindenhol eljutottak a betegekhez, hóláncot Kerelôszentpál körül kellett felszerelni a jármû kerekére – közölte a sürgôsségi diszpécserszolgálat ügyeletes orvosa.

Marosvásárhelyen a Salubriserv köztisztasági vállalat végzi a hóeltakarítást, immár harmadik éve. Marius Pascan, a polgármesteri hivatal szóvivôje elmondta: mindenik utca járható volt, bár elismerte, a lakónegyedekben nemigen takarították el a havat, a sürgôsségi ütemterv szerint a fôutakat tették elôször járhatóvá. Pascan szerint a fô gond az, hogy a gépkocsivezetôk nem készítették fel a jármûveket a télre, nem szereltek fel téligumikat, és "ahogy egy kicsit havazik, mindjárt óránkénti 20 kilométeres sebességre váltanak át". Ezenkívül a hóeltakarító gépek haladását is gátolják, nem adják meg az elsôbbséget, így ezek beszorulnak egy-egy utcába.

Ma a decemberi soros ülésére hívták össze a marosvásárhelyi tanácsot. Az önkormányzati testület elé a napirend szerint 39 megvitatásra és döntésre váró kérdést terjesztettek. Ezek között, mint azt már szombati lapszámunkban is jeleztük, ott van az RMDSZ-frakció által elôterjesztett határozati javaslat, melynek értelmében a nyugdíjasoknak érvényes városi közszállítási kedvezményeket a 65 évnél fiatalabbakra is kiterjesztenék, valamint számos egyéb közérdekû probléma.

Ma ismét megvitat az önkormányzat egy szeptemberben már elfogadott, azonban a prefektúra törvényességi felülvizsgálata nyomán kiegészítésre visszaküldött határozatot is, mely az elhanyagolt ingatlanokra vonatkozik. Eszerint a városi tanács javítási illetéket vet ki az elhanyagolt külsejû, vagy az építkezési engedély lejárta után is befejezetlenül hagyott épületek tulajdonosaira. Az illetékbôl befolyó pénzt a tervezet szerint csak ezeknek az épületeknek a rendbetételére fordíthatja a város. Az illeték kivetésével kapcsolatos eljárási szabályokat a kormányhivatal felszólítására kiegészítették a határozatban, melyet ma várhatóan módosított változatában is elfogad az önkormányzat. "Fontos lenne elfogadni a határozatot, mellyel elsôsorban olyan, hosszú ideje az összeomlás határán álló épületek sorsát lehetne rendezni, mint a volt Aranykakas vendéglô, vagy a szintén nagyon rossz állapotú központbeli volt Grand hotel, amik szégyenfoltjai a városnak" – mondta el lapunknak Törzsök Sándor tanácsos, az önkormányzat városrendészeti szakbizottságának elnöke. Az illetô határozat idôszerûségérôl beszédesen vall a Színház téri aluljáró szomszédságában még álló, szövetkezeti tulajdonú épület állapota is. Mint ismert, az aluljáró és vele együtt a tér felújításának várhatóan tavasszal nekiláthatnak, azonban mint már korábban is írtunk róla, a város pénzén ezt a leromlott ingatlant nem lehetne rendbe tenni, mert nem a város birtokában van.

A kolozsvári Max Weber Társadalomkutató Központ és a megyei RMDSZ felkérésére szeptember 26. és október 20. között felmérést készített Marosvásárhelyen az RMDSZ polgármesterjelöltjét illetôen. A felmérésre azután került sor, hogy a nyáron a szövetség marosvásárhelyi választmánya szavazott a polgármesterjelöltrôl.

A szavazáson két jelölt – Borbély László regionális fejlesztési miniszter és Csegzi Sándor alpolgármester – közül Csegzi Sándor került ki gyôztesen (20-23 arányban). Utóbb a Területi Képviselôk Tanácsa határozott arról, hogy mégis megkérdezik a vásárhelyieket, melyik jelöltet támogatnák szívesebben.

Tegnap Kelemen Atilla megyei elnök sajtótájékoztatóján, Szabó Árpád ügyvezetô elnök jelenlétében ismertette Kiss Tamás és Kiss Dénes a közvélemény-kutatás eredményét, amely során 1004 magyar és 800 román anyanyelvû vásárhelyi polgárt kérdeztek meg egyebek mellett arról, hogy * Tud-e a városvezetés valamilyen jó/rossz döntésérôl? * Kinek köszönhetô az említett jó/rossz megvalósítás? * Milyen mértékben elégedett a polgármester, illetve az RMDSZ-frakció munkájával? * Hallott-e új lakások építésérôl, a mûjégpálya megnyitásáról? * Kinek köszönhetôek az új lakások/ a mûjégpálya? * Borbély László és Csegzi Sándor közül ki a megfelelôbb jelölt a marosvásárhelyi polgármesteri tisztség betöltésére? * A városi tanácsos jelöltek közül melyik politikai alakulatra adná a szavazatát? * Milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie Marosvásárhely polgármesterének? * Milyen mértékben jellemzô Dorin Floreára, hogy egyaránt a magyar és a román nemzetiségû városlakók polgármestere? * Borbély László, illetve Csegzi Sándor egyformán polgármestere lenne-e a román és a magyar városlakóknak? * Borbély, illetve Csegzi összefogja-e a város magyarságát, képes-e befektetôket vonzani? stb.

A Népújság kérdésére, hogy figyelembe véve a közvélemény-kutatás eredményét, most már Borbély László-e az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje, Kelemen Atilla kijelentette: a felmérés eredményét megtárgyalják a marosvásárhelyi RMDSZ-körzetekkel, és a január 19-i SZKT-ülés után hoznak végleges döntést. Arra a kérdésre, hogy ha azon az ominózus gyûlésen Borbély László kapott volna több szavazatot, akkor is készítettek volna-e felmérést, a megyei elnök azt felelte: "azt hiszem, igen".

Azt az újságírói felvetést, miszerint a felmérés Borbély László számára kedvezô kérdéseket fogalmaz meg, visszautasították, azt válaszolták, hogy errôl csak a sajtóban olvastak.

A megyei elnök szerint "amit a Maros megyei magyarság hozott, több mint megnyugtató". Azt jelenti, hogy a választók "megmozdultak az RMDSZ hangjára". Sajnálatának adott hangot, hogy Frunda György visszalépett, de mint mondta, a két RMDSZ-képviselô "megfelelôen fogja képviselni" a szövetség politikáját.

Ugyanakkor elmondta, hogy bár örül, hogy a megyei szervezet "megôrizte politikai erejét", hiszen több szavazatot gyûjtött be, mint a PSD, a PNL és a PD együtt, komolyan készülnek a jövô évi helyhatósági választásokra, mert "más magyar szervezetek is indulnak, és nehéz lesz megtartani a jelenlegi 561 helyi és megyei tanácsost.

A sajtótájékoztatón eredményesnek nevezte saját tevékenységét az Európai Parlamentben. Elmondta, hogy három törvénytervezetnek volt társreferense, az EP mezôgazdasági szakbizottságának koordinátorhelyettesévé választották, s komolyan vették a véleményét. Legnagyobb elégtételt azonban az jelentette, hogy a Románia számára kedvezôtlen bortörvény vitája során sikerült beterjesztenie a hazai Szôlôtermesztôk és Bortermelôk Ligája által megfogalmazott 24 módosító javaslatot, amelybôl 18-at el is fogadott a brüsszeli parlament.

Azt azonban hibának nevezte, hogy a frissen megválasztott 35 EP-képviselô között nincs egyetlen mezôgazdasági szakember, holott ez jelenleg Románia számára létfontosságú lenne. A Népújság felvetésére, hogy az RMDSZ miért nem tette meg, azt válaszolta, hogy "az RMDSZ is hibázott".

Lapvélemény

Közép-Európa csatlakozása a schengeni övezethez bizonyos értelemben orvosolhatja a magyarok Trianon- traumáját is, mert eltûnnek a nemzetet megosztó gyûlölt határok. Ehhez azonban feltétlenül szükség van a "páciens" együttmûködésére – állítja a Lidové Noviny címû cseh konzervatív napilap szombati kiadásában.

"A Nyugat a kilencvenes években Nagy-Szerbia kialakulását megakadályozta. Európa egy része most Koszovó várható önállósulásával egy Nagy-Albánia kialakulásától retteg. Mindeközben csendesen a színre lép Nagy-Magyarország. Az Európai Unió jóváhagyásával. Ha tiszteletben fogja tartani azokat az elveket, amelyeken megszületett, akkor szomszédainak nincs mitôl tartaniuk" – írja Gabriel Sedlák, a lap szerkesztôje a Nagyobb már nem lesz címû terjedelmes esszéjében, amely a hétvégi mellékletben jelent meg.

A szerzô emlékeztet arra, hogy Magyarország az 1920-ban aláírt trianoni szerzôdés alapján elveszítette területe kétharmadát, a magyarok egyharmada a határokon kívülre került. E határok egy része néhány napon belül eltûnik, így az ott élô magyaroknak jó okuk van az örömre.

"Az ok egyszerû: Schengen. Ennek az eszköznek, amely a kontinensem eltünteti az államhatárokat, még egy plusz jellemzôje is van: (…) megtörténhet, hogy hatásos lesz a magyarok Trianon-traumájára is. A páciensnek azonban tudatosítania kellene, hogy meggyógyulhat ugyan, de ezután már sosem lesz úgy, mint régen. A 21. század küszöbén álló Európa már nem azonos a száz évvel ezelôtti kontinenssel" – szögezi le a szerzô.

Rámutat, hogy a magyar nemzet nagyobb területen létezik, mint a mai Magyarország területe. Úgy véli, hogy a koszovói helyzet rendezésének a forgatókönyve egyedi, s bárhogy is végzôdik a dolog, Romániának és Szlovákiának nincs mitôl tartania. Szlovákiával kapcsolatban ugyanakkor megjegyzi:

"Pozsony a magyarok lakta vidékeket megpróbálja olyan nagyobb régiók keretében tartani, amelyben a magyarok nincsenek többségben. Bár minden erejét latba veti, s igyekszik ahogy csak tud, az idô ennek ellenére is ki fogja kényszeríteni a természetes, néhol hagyományos régiók tiszteletben tartását. Úgy, ahogy a víz is mindig kimossa saját medrét. És nem kizárt, hogy ebben az esetben ez a képzeletbeli víz, nem lesz tekintettel a mai államhatárokra, talán a schengeni elrendezésnek is köszönhetôen" – állítja Gabriel Sedlák. Szerinte nehéz elhinni, hogy ne lenne a helyi lakosság érdeke, hogy például az eddig államhatárral elválasztott Komárnót és Komáromot a jövôben egy polgármesteri hivatal irányítsa.

"Valami olyasmi, mint »Nagy-Magyarország« létezik. Európa politikai térképén azonban sehol sem találjuk. Határai biztosan nem azonosak a trianoni határokkal, de nincs szó a történelmi Magyarország területérôl sem, ahogy azt ma a »gulyásirredentizmus« képviselôi szeretnék. Ez a »gulyásirredentizmus« ma éppen annyira veszélyes Európára, mint amennyire a »gulyáskommunizmus« veszélyeztette »a rothadó kapitalizmust«" – szögezi le a szerzô.

(MTI/AP) Három kívánságot fogalmazott meg 90. születésnapján Arthur C. Clarke: a science-fiction nagymestere azt szeretné, ha a világ a tiszta energiaforrásokat részesítené elônyben, tartós béke lenne választott hazájában, Srí Lankán és megbizonyosodhatna az emberiség a földönkívüli lények létezésérôl.

"Mindig is hittem abban, hogy nem vagyunk egyedül az univerzumban. Az emberek arra várnak, hogy a földönkívüliek hívjanak bennünket, jelt adjanak. Azt azonban nem tudjuk kitalálni, hogy ez mikor következik be. Remélem, inkább elôbb, mint utóbb" – mondta a hétvégi colombói ünnepségen Clarke, tudósok és ûrhajósok elôtt.

A veterán író több mint 100 könyvet írt, leghíresebb munkája a 2001: Ûrodüsszeia, amelybôl 1968-ban Stanley Kubrick készített kultikussá vált filmet. Ebben a különös, több síkú idôutazásban Clarke azt feltételezi, hogy ûrutazások már jóval a rakétakorszak elôtt is voltak, de azt a nyomasztó jövôképet is megosztotta olvasóival, amelyben a számítógépek uralkodnak az emberek felett és még gondolataikat is kitalálják.

Mivel születésnapja egybeesett a bali klímakonferenciával, Clarke megragadta az alkalmat, hogy felhívja a figyelmet: az emberiségnek meg kell szabadulnia az olajfüggôségtôl és a tiszta energiaforrásokat kell felhasználnia a jövôben.

Az író, aki 1954-ben költözött az Indiai- óceánbeli szigetországba és 1975 óta "vendéglakos" státusban él ott – ami azt jelenti, hogy nincs szüksége vízumra és még adót sem kell fizetnie -, reményét fejezte ki, hogy eljön egyszer a béke Srí Lankán, ahol az elmúlt öt évtizedben rengeteg szenvedésnek volt szemtanúja a szingaléz-tamil konfliktus miatt. Tudja azonban, hogy a tartós megbékélést csak "kemény munkával, bátorsággal és kitartással" lehet elérni.

A születésnapon az 1998 óta lovagi címet viselô Sir Arthurt köszöntötte Alekszej Leonov orosz ûrhajós, aki elsô emberként lépett ki a világûrbe 1965-ben és ûrsétája volt Kubrick filmje egyik leglátványosabb jelenetének az ihletôje. Leonov azóta elismert festô lett, természetesen az ûrtéma a kedvence.

Clarke, akit egy maláriabetegség szövôdményei tolókocsiba kényszerítettek, arról elmélkedett az ünneplôk között, hogy volt életében író, tengeralatti felfedezô és az ûrkutatás elôremozdítója, de legjobban azt szeretné, ha az utókor íróként emlékezne rá.

Pár órával a hivatalos megnyitó elôtt papír hóemberekkel, ezüstpapír gömbökkel és színes dobozokkal felszerelkezett gyerekek népesítették be a majdnem kész gyermekvárost. Péntek délelôtt 11 órakor került sor ugyanis a lassan hagyománnyá váló karácsonyfa- díszítô versenyre, melyen 9 óvoda, 8 általános iskola és 10 líceum tanítványai vettek részt. A tanfelügyelôség és a helyi önkormányzat képviselôibôl álló zsûri a verseny napján díjazta a legszebb, óvodások díszítette fát, szombat délután az általános iskolások, vasárnap pedig a középiskolások gyôztes csoportját hirdették ki. A három nyertes csapat egyenként 500 lejes pénzjutalomban részesül – tájékoztatott Sztancs Erzsébet, a polgármesteri hivatal társadalmi és kulturális tevékenységeket koordináló osztályának szaktanácsadója, aki édességcsomagokat osztott ki a tíztagú csoportokban szorgoskodó gyerekeknek. A fenyôfadíszítô verseny gyôztesei a Marosvásárhelyi 14-es Számú Óvoda, a Serafim Duicu Gimnázium, illetve az Aurel Persu Szakiskola növendékei voltak.

Az idei gyermekváros újdonsága a bejáratnál kezdôdô, a megszokottnál sokkal hosszabb fényalagút. Ugyanakkor ezúttal két karácsonyfa is ôrzi majd az ünnepi hangulatot – tudtuk meg Mircea Moldovantól, a vár ügyintézôjétôl.

Az egyik, kék gömbökkel telerakott, zöld levelû óriás valószínûleg nem vinné el a pálmát egy igényesebb fenyôfa- szépségversenyen, de az angyalváró apróságok ezt minden bizonnyal elnézik majd neki.

A marosvásárhelyi tanács legutóbbi ülésén jóváhagyta a 2008-ra megállapított adókat és illetékeket. A magánszemélyek esetében az idei adókat mindössze 5%-kal, az inflációs rátával egészítették ki (amint már közöltük szombati lapszámunkban). A különleges adók és a jogi személyekre vonatkozók másként változtak. Ezekrôl Ercsei Ferenc, a polgármesteri hivatal adó- és illetékosztályának vezetôje tájékoztatott.

Ercsei Ferenc elmondta, már az idén március 31-e, az elsô befizetési határidô után a tanács egy újabb adót vezetett be. Az ún. lakótéri (taxa de habitat) adót rágcsáló- és rovarirtásra használja fel a polgármesteri hivatal. Ennek értéke 9 lej lakásonként. Mivel sokan az elsô határidôig kifizették a teljes tartozásukat a hivatallal szemben, s a tanács ezt követôen hozta be a lakótéri adót, igen fontos, hogy ezt is december 31-ig törlesszék, mert ezután késedelmi kamatot számíthatnak fel. Ez az adó jövôre 10 lej lesz. Ehhez hasonlóan fontos, hogy a köztisztasági adót is az év végéig kifizessük. Ezt nem a város takarítására fordítja a tanács, hanem egy korábbi határozata értelmében ebbôl az összegbôl eurokukát vásárolnak a lakótársulásoknak. Jövôre ez esetben is 8 helyett 9 lejt fizetünk majd. A gépkocsi-tulajdonosok pedig ne feledjék el teljes egészében befizetni a garázsilletéket. Mint ismeretes, annak, akinek van jármûve, 120, akinek nincs, évi 180 lejt kell fizetnie. Ezt az értéket jövôre 5%-kal növelte a tanács.

A cégek esetében azon ingatlanra, amelyet a legutóbbi három évben nem értékeltek fel, 7%-os adókulcsot alkalmaznak, ellenkezô esetben csak 1,5%-ot számítanak fel. A kereskedelmi társaságok, gazdasági egységek tulajdonában levô épületeket saját vagy minôsített felértékelô cég méri fel, az okiratokat a könyvelési dokumentummal együtt az adó- és illetékosztályra kell benyújtani. Ha a nemkormányzati szervezetek épületét nem mérték fel, akkor 5, illetve amennyiben három éven belül feltérképezték, akkor csak 0,25%-kal egészítik ki a 2007-es adót. A jogi személyek tulajdonában levô telek adóját is 5%-kal egészítették ki. Például a központban, A övezetben levô 100 négyzetméter beltelekért 2007-ben 58,87 lejt adóztak, ez az összeg jövôben 61,81 lej lesz. Emellett változtak a különleges illetékek is. A gazdasági egységek székhelyén kifüggesztett cégtáblák négyzetméterenkénti illetéke 25 lej helyett 26 lej lesz 2008-ban, máshova helyezett reklámtáblákra pedig 19 helyett 20 lejt kell fizetni jövôben. Reklámtevékenység esetén az ügynökségek által megkötött szerzôdés 4 %-át kell a helyi költségvetésbe utalni a következô évben. A szállodadíj a turisták által minden eltöltött éjszakáért 2% helyett 2,4% lett. Minimálisat változott a diszkók üzemeltetési díja. 2007-ben naponta négyzetméterenként 0,650 lej volt, 2008-ban 0,700-at adóznak a szórakoztatóhelyek tulajdonosai. Színház, opera, hangverseny vagy sportrendezvényért a jegybôl származó bevételek 2,4%-át kellett az idén a tanácshoz juttatni, 2008-ban az érték 2,5%-a az illeték. Más jellegû rendezvények bevételi adója is csak 0,5%-kal módosult, így 2008-ban a bevétel 6,5%-át kell átutalni a helyi költségvetésbe.

A helyi adókat és illetékeket a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal földszintjén levô osztályon kívül még a Tudor negyedben (Diamant üzletkomplexum), a Cutezantei utca 17. szám alatt és a Kövesdombon (a Koós Ferenc utca 1. szám alatt) lehet törleszteni. A polgármesteri hivatalban hétfôtôl péntekig 8-13, illetve kedden és csütörtökön 14 és 16 óra között várják az adófizetôket, míg a negyedekben levô irodákhoz naponta 8-16 óra között lehet fordulni. Az osztályvezetô szerint várhatóan január második felében mind a magán-, mind a jogi személyeknek kézbesítik az adóbefizetési értesítésüket, így az elsô határidô lejárta elôtt mindenki megtudja, mennyivel tartozik a helyhatóságnak. Lehetôség van arra is, hogy számítógéprôl otthonról is kövessük a tartozásokat. A polgármesteri hivatal adó- és illetékosztályán írásban benyújtott kérvény alapján egy jelszót adnak, amivel az interneten keresztül be lehet lépni majd a saját nyilvántartásba. Ezzel és az adókkal kapcsolatos bôvebb információ a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal www.tirgumures.ro honlapján.

Jegyzet

Rimánszegi Töpörtyût vörös orrú, zömök kis öregemberként ismerte a világ. Talán már gyerekkorában is így festett – suttogták a rosszmájú tömbházlakók, valahányszor kocsmakörútra battyogó, mogorva alakját elnyelte a hajnali félhomály. A déli órákban azonban mindig ragyogó arccal tért haza, hogy megfôzze szomszédszomorító, bûzös káposztalevesét.– Hogy vagyunk, asszonyom? Mi újság, uram? – mosolygott gyermeki odaadással a munkából hazatérô ismerôsökre, aztán egy kezdô kötéltáncos mozdulataival felkapaszkodott az otthonába vezetô néhány lépcsôfokon.

– Volt valamikor felesége meg két gyermeke is – mesélte a lakóközösség hírforrásaként üzemelô nyugdíjas néni. Egyéb információt azonban még a szemfüles hölgynek sem sikerült begyûjtenie a mélabú és önfeledt öröm hullámain ide-oda himbálózó öregúrról, aki ünnepnapokon egy kaláccsal vagy egy ,,rafianeccnyi" krumplival bekopogott egy-egy rokonszenvesnek tûnô lakóhoz, de rendszerint nem nyert bebocsátást a közeledtét jelzô, bizonytalan léptek hallatán mélységes csendbe burkolózó házigazdától.

A fekete keretes értesítôt karácsony elôtt néhány nappal vette észre az egyik blokklakó. A nagy, szálkás betûk ott sötétlettek a huzatos folyosón, a családok közköltségeit feltüntetô lista elôtt.

– Meghalt Rimánszegi – visszhangozta az írott szót a megdöbbent hölgy, aztán kezében a gyászjelentéssel körbejárta a szomszédokat.

– Lehetetlen, a tegnap kutya baja sem volt – hüledezett az ôsz halántékú blokkfelelôs. Végül néhány szomszéd úgy döntött, ideje végére járni az ügynek, és hamarosan 5-6 tagú küldöttség sorakozott fel a bûzbarlangként emlegetett lakás elôtt.

– Tessék, miben segíthetek? – dugta ki Töpörtyû úr vörös orrát az ajtón. A részvétnyilvánítók kifehéredett arccal hôköltek hátra, ô meg bölcs nyugalommal vette kezébe a szomorú hírt közlô papírlapot. – Nahát, úgy látszik, meghaltam. Holnap temetnek – olvasta félhangosan, aztán csibészes mosoly suhant át az arcán. – És nagyon elkeseredtek? – kérdezte reménykedve. – Hát, meglepôdtünk – válaszolta az egyik szomszéd. – Ó, csak meglepôdtek. Értem – motyogta a töpörödött öregúr, majd egykedvûen vállat vont: – Sajnálom, hogy zavartam. Kellemes ünnepeket – mondta, azzal eltûnt káposztaszagú birodalmában, egy boldogságos italfelhô mögött.

Fodor Sándor írót ünnepeltük 80. születésnapján a szászrégeni Dio Házban. A házigazda Demeter József lelkész üdvözölte a marosvásárhelyi vendégeket: Nagy Pál szerkesztôt és Bölöni Domokos írót. A Súrlott Grádics irodalmi kör tagjai nem elôször tisztelnek meg jelenlétükkel. Bevezetésképpen szépen kidolgozott Chopin-etûddel kedveskedett ifj. Kovács János. Nagy Pál ezekkel a szavakkal indította a beszélgetést: – Fodor Sándor író 80. születésnapját ünnepeljük. 1927. december 7- én született. Ha itt lehetne, személyesen köszöntenôk fel. Amikor felhívtam telefonon, annyira örült a gondolatnak, hogy itt, Szászrégenben találkozhatunk. Sajnos, egészségi állapota nem engedi, hogy Kolozsvárról kimozduljon. Így nélküle ünneplünk – de tudjuk: gondolatban itt van velünk.

Nagy Nagy Pál felolvasta a Csíksomlyóról indult, a Székelyföldhöz ezer szállal kötôdô kolozsvári írót köszöntô írását (Kortársunk: Fodor Sándor), amely a Népújság Múzsa címû irodalmi- mûvészeti mellékletében látott napvilágot, majd elhangzott Fodor Sándor egyik hangulatos anekdotája, a Hargita megyében született írók egykori korondi és parajdi találkozóiról. Bölöni Domokos írói indulására utalva jegyzete meg: Fodorúrban pártfogóra lelt. Nem ismer jóhiszemûbb, tisztességesebb embert ônála. Egy kicsit mentorát is tiszteli a személyében. Kovács Jánosné diákkorában többször is találkozott az íróval, akkor vált rajongójává: – Számos író jött el hozzánk, de én csak Fodor Sándorra emlékszem pontosan. Nagy tudású, kedves, szép szál ember. Jelenléte azonnal törölte a többi szerzôt a képbôl. Mindenki szerette.

A találkozó második része a Megyünk és örülünk Erdélynek címû kötetrôl szólt. (Magyar írók úti élményei, válogatta, szerkesztette, a jegyzeteket összeállította Nagy Pál) – ...Köteteket lehetne összeállítani abból a költôi, publicisztikai anyagból, amellyel az új magyar irodalom reflektált az erdélyi magyarság életére és saját tapasztalataira, amelyeket ennek az életnek a változásai (a korunkbeli "methamorphosis Transsylvaniae") felôl szerzett.

Alig volt olyan magyar költô és író, aki versben vagy prózában ne foglalkozott volna az erdélyi magyarság körében szerzett közvetlen és személyes, akár közvetett híradásokból származó tapasztalataival – vélekedett errôl Pomogáts Béla irodalomtörténész. Nagy Pál érdekfeszítô ismertetôjében különösen Ady Endre és Márai Sándor Erdély-élményeire hívta fel figyelmünket.

Bölöni Domokos, akinek frissen jelent meg Széles utcán jár a bánat címû rövidpróza-kötete, osztatlan elismerést váltott ki évbúcsúztatóként felolvasott, Kakukkvilág címû friss szatirikus írásával. Ifj. Kovács János Chopin- noktürnje zárta a hangulatos találkozót, amelyrôl ugyancsak Bölöni jegyezte meg: – Felér egy Fodorúrnak küldött szászrégeni dísztávirattal.

Kisolvasó

A Dicsôszentmárton múltját taglaló kiadványokban hiányos a középkori fejezet. Most olyan kiadvány jelent meg, amely hozzásegíthet a Kis- Küküllô menti város középkori történetének átértékeléséhez, újrafeldolgozásához, írja a bevezetôben Condrea Ilyés Andrea. Az adattár regeszták: latin nyelvû oklevelek magyarra fordított, a legfontosabb adatokat kivonatban tartalmazó gyûjteménye. Az anyag legfontosabb része a Magyar Országos Levéltár Mohács elôtti oklevélgyûjteményébôl származik, de bekerültek más, az irodalom címszó alatt felsorolt okmánytárakban közölt oklevélkivonatok is. A legtöbb irat most lát napvilágot elôször, ez idáig csak levéltárak gyûjteményeiben férhettett hozzá a kutató, illetve ha mégis közölték valahol, azok a kiadványok ma igen nehezen fellelhetôek. A 78 regesztából álló adattár az elsô okleveles említéstôl 1560-ig követi nyomon az ekkor még alapvetôen latin nyelvû forrásokat. "Azért választottuk felsô idôhatárnak ezt az idôpontot, mivel tudvalevô ugyan, hogy az Erdélyi Fejedelemség már 1541-ben, Buda török kézre kerülése után megalakult, de elsô évtizedének oklevélkiadásai nem tértek még el a korábbi magyarországi gyakorlattól, a fennmaradt oklevelek legnagyobb része továbbra is a még létezô, a reformáció terjedése után többnyire megszûnô, a középkorban az oklevelek kiadására és megôrzésére 'szakosodott', az apátságok vagy püspökségek mellett mûködô hiteles helyeken készült."

Dicsôszentmártont 1278 elôtt az Ákos nemzetségbe tartozó Mojs ispán vásárolta meg, nem ismeretes, hogy kitôl, de még abban az évben továbbadta Pál nevû serviensének. Pál gyermektelenül halt ki, Dicsôszentmárton a koronára szállt, s onnan került aztán a 14. század nyolcvanas éveiben Losonci László erdélyi vajda tulajdonába. 1401-ben az ismét visszaszállt várost Zsigmond király Sandrinusnak és fiainak adományozza, akik az Apor családdal tartanak rokonságot. 1412 és 1492 között az ugyancsak rokon Keszi Székely család tagjai is tulajdonosok. A Sándor család utolsó sarja, Gáspár 1517-ben bekövetkezett halálával a birtok feldarabolódik. (Dicsôszentmárton a középkori oklevelekben 1278–1560, Dicsô- szentmárton, 2007)

Kutyabôrbe bújva holdat ugattak, sziámi ikrekként egymás kezét fogva rajzoltak, majd néhány percre nyárváró ôzzé és télmarasztaló hóemberré váltak szombat délelôtt a marosvásárhelyi Serafim Duicu Gimnázium által szervezett anyanyelvi vetélkedô körzeti szakaszának résztvevôi.

– A Kis nyelvmûvelô nevû rendezvény inkább játék, mint verseny. De minden játék figyelmet igényel és a becsületesség jegyében zajlik – ezekkel a szavakkal bátorította a játékvezetô szerepét betöltô Babos Ibolya tanítónô a háromfôs csapatokban versenybe szálló gyerekeket. A nyolc írásos nyelvtani feladványból, olvasási próbából és egy rövid jelenet dramatizálásából álló erôpróbán négy iskola negyedik osztályosai vettek részt: a marosvásárhelyi Liviu Rebreanu Gimnáziumból három csapat érkezett, a Serafim Duicu Gimnáziumot, illetve a Dózsa György-i és Kakasdi Általános Iskolát egy – egy csapat képviselte. A zsûri tagjai – Cziprián Irén nyugalmazott tanárnô, Makkai Gyöngyvér, a 9-es számú óvoda igazgató óvónôje és Szövérfi Emese, a Serafim Duicu Gimnázium tanítónôje – a tökéletes pártatlanság érdekében csak a verseny végén szereztek tudomást arról, hogy az egyes csapatok melyik tanintézményhez tartoznak. – A verseny gyôztesei részt vesznek a január 26-án sorra kerülô városi szakaszon, amelyet március 25-én megyei szintû megmérettetés követ. Az országos szakaszon csak olyan gyerekek versenyezhetnek, akik rendszeresen beküldték a Napsugár Szólj szám címû rovatában szereplô nyelvi fejtörôk megfejtéseit – tájékoztatott Babos Ibolya tanítónô a kreativitást fejlesztô játékokkal és mókás találós kérdésekkel teletûzdelt nyelvtani próba után. Ezt követôen a gyerekek Ráduly Márta A csodálatos mellény címû meséjébôl olvastak fel egy részletet, majd Az angyal ajándéka címû rövid jelenetet állították néhány perc alatt színpadra és adták elô legjobb tudásuk szerint. Az összegyûjtött pontszám alapján a vetélkedô gyôztese a Liviu Rebreanu Gimnázium Kincskeresôk nevû csapata lett. A csapat tagjai: Lutyán Szidónia, Ghidiu Arnold és Éltetô Kamilla. A legjobb másodiknak járó elismerést szintén a Liviu Rebreanu Gimnázium diákjai, a Cimborák – Miklea Csongor, Kádár Kinga és Marton László – nyerték el. Dobogós helyezést ért el a Serafim Duicu Gimnázium Észkergetôk nevû csapata is: Szász Tamás, Zrínyi Kinga-Erika és György Barna. A Népújság különdíját a Dózsa György-i Általános Iskola csapata, az Ügyeskedôk kapták. A kitüntetést Pál Tímea, Székely Sándor Zsolt, Csíki Tamás és Gyárfás György vehette át. Érdemoklevéllel térhetett haza a többi versenyzô is: a Liviu Rebreanu Gimnázium A Méhek nevû csapata – Simon Noémi Bernadett, Bálint Tamás és Daki László –, illetve a Kakasdi Általános Iskola csapata, a Sófalvi Sándorból, Imre Péter Barnából és Agyagási Evelin Noémibôl álló Könyvmo- lyok. – A vetélkedô lényegét Babos Ibolya tanárnô így foglalta össze: – A minden évben sorra kerülô megmérettetés legfôbb célkitûzése a gyerekek önazonosságtudatának erôsítése a globalizáció világában. Ezért is választottuk mottóul Illyés Gyula idézetét: ,,Nyújtsuk magasra örökségünk szép darabjait, s aztán ne szégyelljük. "

Telenézô

Tizenöt éves a Duna Televízió. Gálamûsort tartottak a Nemzeti Színházban. Közjogi méltóságok, neves közéleti személyiségek, diplomaták, mûvészek is megtisztelték jelenlé-tükkel a rendezvényt, és a közszolgálati csatorna munkatársai is együtt emlékeztek az elmúlt másfél évtizedre. Sólyom László köztársasági elnök szerint a magyar nemzetet több országban élô, több központú, regionális, kulturális nemzetként kell felfognunk. Ezért még fontosabb a Duna Televízió hivatása, közvetítô szerepe, hiszen a nemzettudatnak legalább annyira szüksége van a határon túlról az anyaországba irányuló információra, mint az innen kifelé közvetítettre, az egyes, önálló karakterû nemzetrészek tájékoztatása egymásról pedig hasonlóképpen lényeges. Ehhez adódik hozzá az öt földrészen élô magyarok igénye. A Duna TV ebben az értelemben világadó. Küldetése egyértelmû: az összmagyarság szolgálata, az összetartozás erôsítése.

Cselényi László, a mûholdas közszolgálati csatorna elnöke úgy vélte, hogy a Duna Televízió túl van a gyermekbetegségeken. "Mintha egy kicsit alultápláltak volnánk, de nem szellemileg. A ridegtartásnak is van elônye: megedzôdtünk, szilajak lettünk. Szabadságszeretôk és függetlenek. Köszönjük a Nemzetnek, azaz Önöknek, akik itt ülnek – és Önöknek, akik odahaza néznek bennünket – a megtartó szeretetet". Az elnök szerint a Duna Tévé példát mutat közszolgálatiságból. Az elmúlt másfél évtizedben nem távolodott el alapvetô céljától. "A körülmények változtak csupán. Az induláskor a határon túli magyarság ünnepelte a csatornát, hiszen szinte csak így jutott el hozzájuk az anyaország kultúrája. Ma már, a kábelrendszernek köszönhetôen, egy egyszerû erdélyi család is számos magyarországi csatornát nézhet, ezek között az élen lenni nagy dicsôség. Statisztikai adatok igazolják, hogy a legnépszerûbb hazai kereskedelmi tévék is mögöttünk vannak a határon túli rangsorban. Ezenkívül a hazai nézettség is megnôtt, sokan a Duna Televíziót tartják a közép-európai kultúra egyik legfontosabb közvetítôjének."

A csatorna gazdasági mutatói is jók; minden évben sikerül nullszaldósan vagy minimális aktívummal zárni az évet. Nem számíthatnak nagy állami támogatásra. "Nem vagyunk pártosak; a nemzet televíziója szeretnénk lenni. Így közszolgálati feladatainkat is mindig elláttuk, a szerdai gálán is elhangzott méltatóink szájából, hogy példát mutatunk a többi televíziónak közszolgálatiságból. Sok mindenhez pedig nem pénz, hanem gondolatiság és szeretet kell, hogy mûködjön. A Duna egy erôs, kiegyensúlyozott televízió, akár arról legyen szó, hogy öt kontinens magyarjait élô kapcsolással hozzuk össze karácsonykor, akár a karitatív vállalásainkról." A Duna Televízió nem egyformán édesgyermeke a mindenkori magyar kormányoknak, pártoknak, de a digitális mûsorszórás bevezetésével országos lesz a lefedettség. A jövôben több minôségi színházi közvetítést terveznek. Hatalmas mûszaki fejlesztés elôtt állnak. Nemcsak a környezô országokat, hanem a távoli kontinensen élô magyarokat is össze kívánják kapcsolni a világ pontjain kihelyezett adókkal.

Persze eddig is elôfordult, hogy ugyazon a válogatásalbumon helyi és anyaországi elôadók is jelen voltak, de az új korong különlegessége az, hogy mindez megszakítás nélkül egy 80 perces megamix keretében történik, amelyet Magyarország elsô számú dj-párosa, Erôs & Spigiboy válogatott és mixelt össze a tôlük megszokott profi színvonalon.

Egy biztos: az új lemez nemcsak a karácsonyi és szilveszteri partik, hanem 2008 diszkós játszási listáinak is kihagyhatatlan kelléke lesz. Így talán megtörik az a különben téves és nagyképû felfogás egyes erdélyi rádiókban és diszkókban, miszerint helyi zenéket nem játszanak, mert nem elég trendi, mert nincs minôség, mert nem... Most így összekeverve a legnagyobb magyar megaslágerekkel, sem Dancs Annamari, sem a Magic Club, New Effect, Fluo, Lukasso vagy mások felvételei nem lógnak ki a sorból, sôt kitûnôen helytállnak olyan pop- és rocklegendák mellett, mint az Edda, Bikini, Karthago, Nagy Feró, Kozsó, R-Go, Zoltán Erika, Korál, Dance4Ever, Spy the Ghost és a sort még lehetne folytatni. A Megamix azonban nem csak emiatt érdekes: valamennyi "régi nagyágyú" újraénekelte egykori slágereit, ami pedig nem mindennapi bónusz.

– Hogyan sikerült ezt megvalósítani? – kérdeztük Spigiboyt.

– Azon én is meglepôdtem, hogy mindenki az elsô felkérésre igent mondott – kezdi a dj. – A régi nagy sztárok (Pataky Attila, Zoltán Erika, Szikora Robi…) "elsô nekifutásra" felénekelték a dalt. Ahogy Ôk mondták: érkezéssel együtt 6 perc és abban benne van a kávé, cigi és a kis pletykázás is! Természetesen ez így ment a többiekkel is. A sokéves pozitív értelemben vett rutin mindenképpen látszott.

A felvételeken rendkívül jó hangulat volt. Csak úgy folytak a jó szövegek! Dôltünk a nevetéstôl, amikor a Requiem éneklése közben Takács Tamás megszólalt:

"Gyerekek, ez olyan, mint a szex, amikor fiatal voltam, volt hangom, de nem tudtam énekelni, most már tudok énekelni és szép lassan nincs hangom!"

Persze, ez nem hallatszik az anyagon, mert a dalt kb. 5 perc alatt énekelte fel. Bárcsak a mai sztárocskáknak ennyire "ne lenne hangjuk"!

Sok új dolgot tanultam tôlük a lemez készítése alatt, de leginkább azt, hogy helyesen teszem azt, amikor a FÖLDÖN járok. A siker mulandó és csak úgy lesz érték, ha azzá tesszük!

– És mi a véleményed az erdélyiekrôl?

– Nagyon jó anyagokat hallottam tôlük. A TCP-, New Effect-, Fluo-, Lukasso-, Kristóf Kati-dalok megállják a helyüket bárhol. A lemez egyik legjobbja a Magic Club dala, amelybôl a remixet mi készítettük. Természetesen a nagy kedvencünk Dancs Annamari Perzselô fény címû felvétele, amivel a lemez kezdôdik. A dal már régen elkészült és kereste az énekest. A nyáron, amikor Sepsiszentgyörgyön voltam, rátalált a dal az énekesre! Elkezdôdött a munka és elkészült a dal. Azóta már a klipforgatás is megtörtént, és hamarosan itt a klip is. Egy biztos: 2008 legnagyobb sikervárományosa a Perzselô fény! – fejezte be Spigi.

Az új albumot Spigiboy fogja bemutatni dec. 22-én, a kézdivásárhelyi Sportcsarnokban, az R-GO- és Ámokfutók-koncerten.

Kiadó és forgalmazó
a Dancs Market Records

Székelyvécke költségvetése 910.988 lej. Ebben benne van a saját bevétel plusz a központi költségvetésbôl leosztott rész. Bevétel (helyi adókból és illetékekbôl) 381.448 lej.

Az év nehezen indult, mert kevés pénzbôl kellett gazdálkodniuk, amíg nem kapták meg a központi leosztást, tájékoztatott a polgármester. Végül sikerült modernizálni a székelyszállási utat, központi fûtést szereltek be a polgármesteri hivatalba és az iskolába, s a község mindhárom iskolájába bevezették a vizet és korszerû mellékhelyiségeket építettek. Megvalósíthatósági tanulmányt készítettek a község mellékutcáinak a megjavítására, ennek a kivitelezése folyamatban van, 2008-ban pályázati pénzekbôl szándékoznak megvalósítani.

2008-ban szándékoznak pályázni a kul- túrotthonok felújítására, eddig csupán kisebb javításokat tudtak elvégezni. Vendégházzá alakították a régi tsz épületet, közösen a magyarországi Zamárdi testvértelepüléssel. Az épületben 12 személyt tudnak elszállásolni, konyha, két fürdôszoba áll a vendégek rendelkezésére.

Párhuzamosan, a francia testvértelepüléssel (Teloche) közösen feljavították és vendégházzá alakították a volt óvodát. Ebben az épületben a Domus Alapítvány támogatásával megszervezték a gyermekek délutáni oktatását. Ezt 14-en látogatják rendszeresen. Meleg ebédet kapnak, szakképzett tanítónôvel készülnek fel a másnapi órákra, megoldják a házi feladatokat.

Az önkormányzat költségvetésébôl biztosítják a község családorvosának a téli tüzelôjét, illetve a kiszállást Székelyszállásra és Magyarzsákodra.

A gyógyszerbeszerzést a Caritason keresztül biztosítják. 127 otthoni gondozott van nyilvántartásban, akik szakápolást is kapnak. A programot a helyi önkormányzat a megyei tanáccsal és a megyei gyermekvédô igazgatósággal realizálja. Idén a Phare-programon keresztül fedték le a költségeket.

Legnagyobb megvalósításnak a gázhálózat lefektetését nevezte (14,5 km), az utcai hálózat mind a három településen elkészült, Székelyszálláson és Székelyvéckén ég a gáz a családoknál. Magyarzsákodon 55 család szeretne rákapcsolódni, a bekötés folyamatban van.

A 2008-as költségvetés még nem készült el, mert nem kapták meg az adatokat, de egy helyi költségvetési tervezetet elkészítettek. Folytatni szeretnék a pályázatokat a mellékutcák korszerûsítésére, a kultúrottho-nok és általában a középületek modernizálására.

Székelyvécke községben – Székelyvécke, Székelyszállás, Magyarzsákod – november 25-én a szavazópolgárok 59,38 százaléka vett részt az európai parlamenti választásokról szóló szavazáson. Ebbôl az RMDSZ 81,83 százalékot, Tôkés László 16,04%-ot szerzett. A referendumon kevesebben vettek részt, és adataink szerint nemmel szavaztak az egyéni választókörzetes szavazásra.

Szôcs Lajos polgármester elmondta, hogy a választási kampányban mindhárom településen szerveztek találkozót a választópolgárokkal, felhívták a figyelmüket az egység megôrzésének szükségességére. "Úgy látom, megértették, mert nagyon szép arányban vettek részt. A lakosság kb. 20 százaléka külföldön tartózkodik, ôk nem vettek részt a szavazáson. A kampányban a tanácsosok is részt vállaltak. Pozitívnak értékelem az eredményt, nemcsak községszinten, de egész Erdôszentgyörgy kerületben is, amelyért én felelek".

Szép százalékos arányban vett részt maga Gyulakuta község, és ott is az RMDSZ gyôzött, ahol nem volt remény (Balavásár községben).

A hivatalos adatok szerint Székelyvéckén a 405 leadott szavazatból az RMDSZ 271, Tôkés László 60 szavazatot kapott, Erdôszentgyörgyön 1542-en szavaztak: 598 szavazatot kapott az RMDSZ, Tôkés László 432-t, Gyulakután 2113 szavazatból az RMDSZ 1136, Tôkés László 658-at vitt el, Balavásáron az 1542 szavazatból az RMDSZ 598, Tôkés László 432 szavazatot kapott.

Az emberek nagy része a mezôgazdaságból él. Egyéni vállalkozó nincs, egy család foglalkozik virágkertészettel. Volt három kft., de mindenik megszûnt. A vállalkozók közül egy termeléssel, három kereskedéssel foglalkozik. Szociális segélyt 26 család kap. 44 dosszié volt az év elején, de közben vagy megnôtt az illetôk jövedelme, vagy nem adták le a papírjaikat. A 416-os törvény értelmében 16 személy kell közösségi munkát végezzen, ôk a Székelyvécke és Magyarzsákod közötti útszakaszon végzik a takarítást. Következik a Székelyvécke és Székelyszállás közötti szakasz.

Finom italokkal, játékteremmel felszerelt bárban beszélgettünk Cseke Máriával. Kérdésünkre elmondta, hogy nem a "kocsmából" él, ez csak amolyan jövedelem- kiegészítô. Inkább azért tartja fenn, hogy legyen a helyi fiatalságnak lehetôsége az igényes szórakozásra. A helyiségek, a mellékhelyiségek megfelelnek az európai normáknak is. Szinte bármilyen zenemûfajt hallgathatnak, ha filmet szeretnének nézni, azt is megtehetik a tévébôl vagy DVD-rôl, biliárdbajnokságokat is szerveznek havonta egyszer. Szükség van erre, hiszen a faluban más szórakozási lehetôség nemigen van.

Talán még ebben a hónapban megoldódik a gyermekek szállítása

Székelyvécke községben kevés, összesen 89 gyermek van. Ebbôl 36 jár I. – IV. osztályba, 16 V.–VIII.-ba és 37 óvodás. Az oktatás összevont osztályokban folyik. Óvoda mûködik mind a három településen. Az V.-VIII. osztály a községközpontban van, Magyarzsákodról öt tanuló jár be gyalog.

– Talán megoldódik a helyzet –mondta Szôcs Lajos –, mert a gyulakutai önkormányzat kapott egy iskolabuszt. Albertini Zoltán fôtanfelügyelô-helyettessel és a gyulakutai polgármesterrel egyeztettünk arról, hogy az ARO-t, amely eddig Gyulakuta község területén szállította a gyermekeket, Székelyvécke kapja meg. Ezt a gyulakutai tanács meg kell szavazza és a székelyvéckei tanács is el kell fogadja a donációt. Remélhetôleg még decemberben döntés születik, így megoldódna a magyarzsákodi gyermekek szállítása, akik jelenleg esôben, hóban, sárban gyalogolnak az öt kilométerre levô központi iskolába.

A polgármester szerint az iskola nagyobb hangsúlyt kellene fektessen a roma gyerekek oktatására, bevonására, így egyrészt remény volna arra, hogy az iskolát nem szüntetik meg, másfelôl a roma gyerekekben és szülôkben is tudatosítani kellene, mennyire lényeges az oktatásban való részvétel.

A roma gyermekek az elemit kijárják, de a felsô tagozatról általában kimaradnak.

Hogy élnek, lehet élni Székelyvéckén? – kérdeztük néhány helybéli lakostól.

Palatka Mózes: – Zsákodon az emberek nagy része nyugdíjas. A nehézség abból adódik, hogy nem tudnak gazdálkodni, bár ez az életforma itt hagyomány volt. De most a vadállatoktól nem lehet. A legnagyobb gond azonban az, hogy van egy 14 kilométeres átkötô út Héjjasfalvára, ami azonban járhatatlan. Akik Segesvárról, Udvarhelyrôl, Keresztúrról jönnek, körbe kell járjanak 60 kilométert. Ez a legnagyobb probléma, ha ez megoldódna, minden megoldódna.

Birtalan Sára: – Mit mondjak? Akinek van nyugdíja, az megél, akinek kevés, az nehezen. Mi jól vagyunk, csak az egészségünkkel van baj. Elégedett vagyok mindennel, nekünk a családban soha semmi problémánk nem volt.

Birtalan Irén: – Minden jó, csak öregek vagyunk s betegek. A nyugdíj nagyon kevés, annyi, hogy 15 éve se rádióm, se televízióm nincs. A nyugdíj még gyógyszerre is kevés, hát még a tûzifa s a többi. Sokszor még kenyérre sem jutott. Most egy kicsit emelték a nyugdíjat, de eddig kimondhatatlanul nehéz volt. Baj van a szívemmel, meg vagyok mûtve, több meleget kívánnék a lakásba, de nem jut.

Velencei Tibor: – Nekem jó, lett volna száz lehetôségem, de nem mentem el. Itt születtem, itt nôttem fel, szeretek falun élni. Jól van minden. Elégedett vagyok a nyugdíjammal, a polgármesterrel, az egészségügyi ellátással, mindennel. El nem mennék innen, itt nyugodt, nem stresszes az élet. Mindenkit szeretek, engem is szeretnek az emberek.

Hegedüs Sámuel: – Nehéz az élet Magyarzsákodon. Betegesek vagyunk, de nincs mivel gyógyszerért menni. Látja, hull az esô, kerékpárral hova menjek, nincs busz sem. Az a helyzet, hogy meg vagyunk nyomorodva. De itt születtünk, itt kell éljünk, s várjuk a megpihenést.

Lakatos Attila: – Jól vagyunk, mikor szükség van, s hívnak, megyünk dolgozni. Szegények vagyunk, mikor eszünk, mikor nem, de megélünk így is. Nem költöznék innen el soha. Magyar cigány vagyok, a polgármesterrel elégedett vagyok, ha kellene, ebben a pillanatban újraválasztanám.

"Mi a baj: ha teszünk valamit, vagy ha nem teszünk?!" – szegezte nekünk a kérdést Bakos Levente, Marosvásárhely alpolgármestere, akitôl az elmúlt hét végén arról érdeklodtünk, hogy mit, mikor, hogyan szándékoznak tenni a kóbor kutyák ügyében. Néhány nappal korábban ugyanis elaltatták azokat a gazdátlan ebeket, amelyeket senki nem vallott a magáénak, senki nem fogadott örökbe, amelyeket állítólag agresszivitásuk miatt fogtak el és szállítottak a Városi Virágkertészet mellett kialakított menhelyre. Több olvasónk felháborodottan reagált a történtekre, "a város szégyenének" nevezve, hogy az önkormányzat nem képes a gazdátlan állatainak gondját viselni felelôsséggel és civilizáltan, "ha már szeretetre nem futja".

A beszélgetés kissé nehezen indult, hiszen az alpolgármester nehezményezte a minapi írásunkban elhangzottakat, amelyben hiányoltuk a szemléletváltást az önkormányzat részérôl kutyaügyben. Bakos Levente szerint éppen ô az, akinek a közbenjárására fél évvel korábban újra elkezdték az agresszívnek bejelentett kóbor kutyák összegyûjtését.

– Nem tudom, korábban mi volt, de nyár elején megjelentek az elsô panaszok. Senki nem bízott meg vele, de tenni kellett valamit – mondta Bakos Levente. – Az sem volt tisztázott, hogy hova tartozik e tevékenység: a közterület-fenntartó ügyosztályhoz vagy az állatkerthez. Dorin Florea polgármester az utóbbi mellett kardoskodott. Florea radikalizmusával szemben, aki nem akarja, hogy európai uniós szintû sintérszolgálatot hozzunk létre – mert ez költséges és egyetlen önkormányzat sem létesített ilyet az országban –, úgy vélem, civilizált megoldást kell találni, és ezen az állásponton van az állategészségügyi igazgatóság állatvédelmi osztálya is. Ugyanakkor az állatkert alkalmazottainak nem tartozik hatáskörébe a kóbor kutyák összegyûjtése. Másrészt egyetlenegy állatvédô szervezet hallatja hangját, az Állatok Barátja Alapítvány, amelyet Codarcea doktornô vezet, aki minden lehetséges fórumon feljelentette a polgármesteri hivatalt a kóbor kutyák miatt, ez volt az egyik ok egyébként, ami miatt tavasszal Florea utasítására az állatkert alkalmazottai abbahagyták a gazdátlan ebek összegyûjtését – tette hozzá.

Az alpolgármester szerint "jöttek közösségi rendôrök, magánszemélyek", akik azt panaszolták, hogy tarthatatlan a helyzet, sok a kóbor kutya, köztük sok állat agresszív, és kérték, tegyen valamit. Szervezetten nem gyûjthették össze a kutyákat, csakis feljelentésre. Volt olyan helyzet is, hogy a polgármester utasítására a helyszínre érkezô állatkerti alkalmazottak látták, hogy a kutya nem agresszív és nem vitték el – mondta Bakos Levente, elismerve ugyan, hogy a menhelyre jutott ebek sorsa meg volt pecsételve…

Az "elôzmények" után az alpolgármesternek, bevallása szerint, "sikerült az állategészségügyi igazgatóság állatvédelmi osztályának képviselôit és az állatkert igazgatóját tárgyalóasztalhoz ültetni, akik megegyeztek: a Városi Virágkertészet mellett elkészítik a kutyamenhelyet. Egyelôre két kifutó van meg (egy aszfaltozott-fedett, valamint egy kövezett résszel). A vízbevezetést megoldották, a csatornázást is. Abban is megegyeztek, hogy szabályzatot dolgoznak ki erre a tevékenységre.

– A szabályzat elkészült, de még nem nyilvános. Eszerint létre kell hoznunk egy szakszerû alegységet erre a tevékenységre – mondta Bakos Levente. Hozzátette, két változatot vettek figyelembe: egyik szerint egy szakosodott cégre bíznák ezt a tevékenységet, másik szerint az önkormányzat létesít ilyen ügyosztályt. Az utóbbit választották, amirôl a tanács novemberben határozott. A határozattervezet elôterjesztése szerint a kutyamenhelyet mûködtetô ügyosztályt az állatkert keretében hozták volna létre, a testület azonban a közterület-fenntartó igazgatóság hatáskörébe utalta.

– Elkészült a szükséges anyagi bázis felleltározása, január folyamán alkalmazzuk a személyzetet. Az ügyosztályt egy állategészségügyi szakember vezeti, lesz még két állatgondozó, ôr és gépkocsivezetô. A menhely költségeit belefoglaljuk majd a 2008-as költségvetésbe.

Bakos Levente elmondta: egy kutya napi gondozásának (200 g napi száraz állateledel, 100 g kiegészítô élelem, gyógyszerek és kezelés, víz, takarítás) költsége 5 lej, amihez természetesen hozzáadódik az alkalmazottak bére. A személyzet számára létesítendô adminisztrációs épület (öltözôvel, raktárhelyiséggel, a kutyák kezelésére alkalmas helyiséggel) beruházási költségei megközelítôleg 50.000 lejbe kerülnek, a 30 kutya befogadására alkalmas ketrecek pedig még mintegy 15.000 lejbe. Idén már 280.000 lejt utalt ki a polgármesteri hivatal a beruházásokra. Gépkocsit kapnak az állatkerttôl, már megvásárolták az altatófegyvert, amit csak a nagyon agresszív állatok esetében vetnek be.

– Ha a szabályzatot a tanács elfogadja, a tevékenység beindul, folyamatossá válik, de ehhez a nemkormányzati szervezetek együttmûködése is szükséges, nemcsak az állategészségügyi hatóságé. Akik tehát partnereink szeretnének lenni, jelentkezzenek. A szabályzat tervezetét csak azt követôen terjesztjük a testület elé, ha az állatvédelmi törvény megjelenik a Hivatalos Közlönyben, addig fölösleges – jelentette ki Bakos Levente. Kérdésünkre, hogy tulajdonképpen mikor is kezd mûködni a menhely, az alpolgármester azt mondta, legkésôbb jövô év márciusáig beindul.

Jelenleg a 2001. évi 155-ös sürgôsségi kormányrendelet szabályozza az állatmenhelyekre vonatkozó tevékenységet. A menhelyre jutott kutyákat a jogszabály szerint 7 napig kell tartani, ezt követôen, ha senki nem fogadja örökbe ôket, elaltatják. A krónikus betegségekben szenvedô állatokat azonnal elaltatják. Marosvásárhelyen azonban több mint 7 napot tartják a kutyákat, állatbaráti meggondolásból – mondta Bakos Levente. Ha valakinek az elszabaduló kutyája véletlenül a menhelyre jut, két nap áll rendelkezésére, hogy kiválthassa, az elsô két napban tehát nem adják örökbe az elfogott kutyákat. Az eb kiváltásáért fizetni kell, az örökbefogadásért nem. Ha már a fizetésnél tartunk, az is felmerült a kérdés kapcsán, hogy ha valaki beszolgáltat majd egy kóbor kutyát, fizetnek-e neki pénzt ezért az "önkéntes és buzgó szolgáltatásért"? Az alpolgármester szerint ez a kérdés még függôben van.

***

A kóborkutya-ügyrôl ezek után azt állíthatjuk: igencsak az elején tartanak vele az illetékesek. Az immár harmadik vagy negyedik nekifutásra remélhetôleg szakszerûbben járnak el, tanulva az elôzô próbálkozások kudarcaiból. És miért ne állhatnánk 1-2 év múlva pozitív példaként más önkormányzatok elôtt a kóborkutya-ügy civilizált megoldása szempontjából? És még egy kérdés: hol vannak az állatvédô szervezetek, amelyek adott esetben valóságos segítséget is nyújthatnának a polgármesteri hivatalnak a menhely mûködtetésében? Természetesen önkéntesekre is számítanak…

*

Nem igazán érthetô, hogy a törvény megjelenése elôtt, miért volt olyan sürgôs a városnak, az állatkertnek, valakinek a telepen tartott állatokat elaltatni? November 29. és december 6. között kétszer is voltunk kutyákat kiváltani. Legalább 20-30 kutya volt a telepen, még december 6-án délelôtt is. A kutyák szelídek voltak. Egy külön ketrecben nagyon fiatal, alig egy hónapos kiskutyák is voltak. Tehát a következô állítás szemenszedett hazugság:

"...addig az állatkerti alkalmazottak látják el a sürgôs eseteket: mostanáig az agresszív négylábúakat gyûjtötték össze, a tegnap ezeket altatták el..."

A kutyák közé kellett bemennünk az állatokat kiválogatni mind a két örökbefogadás alkalmával, és az agresszivitás semmi jelét, még ugatást sem tapasztaltunk. Az állatok, egy-kettô kivételével, amelyek hátul maradtak félénken, kicsik és nagyok egyaránt barátsággal közeledtek hozzánk, a rácsnál tolongtak, simogatásárt, ételért és elvitelért könyörögve, néhányuk nyüszítve és reszketve.

"Bár örökbefogadottról nincs senkinek tudomása, ahogy arról sem lehetett, hogy léteznek örökbe fogadható ebek a menhelyen." Magunk is igen nehezen szereztünk tudomást a telep létezésérôl. Miután befogtak a MOGYE udvaráról három kölyköt és az anyjukat, napokig érdeklôdtünk, hogy kik és hova vitték el ôket.

Az állatkert részérôl nem szolgáltattak megfelelô információt többszöri telefonálásra sem, hol az volt a válasz, hogy nem tudnak az esetrôl semmit, hol az, hogy a kutyákat már odaadták falura stb. Személyesen kellett fölmennünk az állatkertbe, és a három kölyök adoptálása talán azért volt végül is akadálymentes, mert véletlenül egy tv-stáb is a helyszínen forgatott. Mivel a kölykök anyja továbbra is a telepen maradt, a 10 nap letelte elôtt telefonon próbáltam érdeklôdni az állatkertnél, hogy mikor mehetek a kutyáért, többször is válasz nélkül letették a telefont. Mivel illetékest, akivel az ügyet tisztázhattam volna, nem találtam, az adoptálásért kérvényt írtam, és sérelmeztem a bánásmódot. Kértem az irat iktatását, ami nem történt meg, mert "nem volt hova iktatni". Kénytelen voltam maradni, amíg az ügyet elfogadható módon rendezzük. Az állatkert igazgatóját telefonon értesítették, közben meg is érkezett, a dokumentumot 402-es iktatószámmal iktatták, adoptálási papírt töltöttünk ki, és a kutyát elhoztam. Ha tudtam volna, hogy ezért ilyen sürgôs, hogy még december 6-án a reggeli órában kiváltsak egy kutyát (feltételezem, már meg volt beszélve az elaltatásuk), és az eljárás nem jogszerû, mindenképpen értesítettem volna a sajtót.

Csép Katalin egyetemi elôadótanár

*

A Kishegyszôlô utcában és környékén legalább 40-50 gazdátlan kutya tanyázik, gyerekeket, felnôtteket támadnak meg. Ez a helyzet nyár óta. Tegnapelôtt este 12 kutya támadott meg, vett körbe, miközben munkahelyemrôl hazafelé tartottam. Senki nem tud semmit tenni?!

Balázs Zoltán közösségi rendôr

*

Nemcsak azért a nagymamáért aggódom, akinek nincs unokája, hanem azért is, akinek van. Kutyaürülék van a játszótereken (ha nem is csak a kóbor kutyák piszkolnak), a szülôk félnek a gyerekeket kint hagyni játszani. Tudok olyan esetrôl, amikor gyereket harapott meg kóbor kutya a Meggyesfalvi negyedben. Az egész kérdésssel azért foglalkozom, mert szeretem a kutyákat, de a kóborkutya-ügy olyan probléma, ami aggaszt. A Sapientiának is van egy kóbor kutyája, éjjelre volt, hogy beengedtem, folyamatosan vittem neki eledelt. A tömbházam mögött idônként megetetek egy kóbor kutyát. Ezt magánemberként teszem, alpolgármesterként feladatom, hogy az embereket megvédjem a kutyaharapásoktól. Ez is a város életéhez tartozó tevékenység. Azt róják fel, hogy az RMDSZ- tanácsosok nem elég határozottak. Én nagyon az vagyok a kutyaügyben. Az állatvédôk szemszögébôl elég szigorúnak tûnök majd, akik pedig nem szeretik a kutyákat, bizonyára lazának fognak tartani.

Bakos Levente alpolgármester

Múlt hét szerdán Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke, José Sócrates, az EU soros elnökségét adó Portugália miniszterelnöke, valamint José Manuel Barroso bizottsági elnök az Európai Parlament strasbourgi épületében ünnepélyesen aláírta az Alapvetô Jogok Chartáját. Ezzel hivatalosan is kihirdették azt a dokumentumot, amelyre az Európai Unió mûködési kereteit újrafogalmazó reformszerzôdés, az elmúlt hónapokban kidolgozott – és csütörtökön az állam-, illetve kormányfôk által aláíratandó – Lisszaboni Szerzôdés egyik cikkelye hivatkozik.

Európa népei az egymás közötti egyre szorosabb egység létrehozása során úgy döntöttek, hogy osztoznak a közös értékeken alapuló békés jövôben.

Szellemi és erkölcsi öröksége tudatában az Unió az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlôség és a szolidaritás oszthatatlan és egyetemes értékein alapul, a demokrácia és a jogállamiság elveire támaszkodik. Tevékenységei középpontjába az egyént állítja, létrehozva az uniós polgárság intézményét és megteremtve a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget.

Az Unió hozzájárul e közös értékek megôrzéséhez és továbbfejlesztéséhez, miközben tiszteletben tartja az európai népek kultúrájának és hagyományainak sokféleségét, a tagállamok nemzeti identitását és központi, regionális és helyi közhatalmi szervezetét; a kiegyensúlyozott és fenntartható fejlôdés elômozdítására törekszik és biztosítja a személyek, a szolgáltatások, az áruk és a tôke szabad mozgását, valamint a letelepedés szabadságát.

Ennek érdekében a társadalmi változások, a társadalmi haladás, valamint a tudományos és technológiai fejlôdés fényében szükséges az alapvetô jogok megerôsítése e jogoknak egy chartában való kinyilvánítása útján.

E Charta, tiszteletben tartva az Unió hatásköreit és feladatait, valamint a szubszidiaritás elvét, megerôsíti azokat a jogokat, amelyek különösen a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból és nemzetközi kötelezettség