Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.

E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Netán szemfényvesztés? Jut eszembe, miközben egymást érik az uniós mintára szervezett különféle kampányok, amelyek tartós megélhetési forrást biztosítanak egyeseknek. Holott akár örvendhetnék is, hogy a rendszerváltás óta milyen gyökeres változáson ment át kampány szavunk jelentése, amely évtizedeken át a mezôgazdasági hajrák kapcsán épült be a mai negyven-ötven év fölötti nemzedékek tudatába. Ezzel szemben manapság egyre inkább az EU képzete társul a népszerûsítô, a közvélemény figyelmének felkeltését célzó akciókhoz, amelyek az élet minden területét átfogják. Tévedés ne essék, nagyon fontosnak tartom Románia felzárkózását minden területen, csak a mesterségesen importált kampányokon és az azokhoz kapcsolódó akciókon csodálkozom el néha. Meg azon is, ahogy fölényes jóindulattal tálalnak közismert, magától értetôdô dolgokat, esetenként akár félkegyelmûnek nézve a befogadót. Arról nem is beszélve, hogy csupán a közvélemény egy részéhez – de az érintett rétegekhez aligha – eljutó figyelemfelkeltô akciókra milyen nagy összegeket fordítanak, ahelyett hogy a pénzzel a problémák megoldását szorgalmaznák. Ha összeszámítanánk például, hogy mennyi pénz folyt el a rendszerváltás óta a roma lakosság helyzetének jobbítása érdekében szervezett kampányokra, mára a vidéki és városi cigánytelepek összkomfortos lakónegyedekként kellene mûködjenek. Mostanában aktív kampány folyik az emberkereskedelem, a kábítószer-fogyasztás, a családon belüli erôszak megfékezése, a különféle betegségek terjedésének megakadályozása ellen is. Miután hagyták tönkremenni a rokkantakat foglalkoztató szövetkezeteket, manapság új megnevezéssel népszerûsítik a megoldást erre a problémára. A napokban a rendszeres fogmosás érdekében szólították meg az elsô osztályos gyerekeket, akik fogkefét és fogkrémet is kaptak ajándékba. A társadalom peremén élô, jövedelem nélküli családokban azonban az egyszeri ajándékot a késôbbiekben nem fogják tudni pótolni.

Bannerek, protokoll, vendégfogadás, szóróanyag, reklám, s az is elôfordult, hogy egy kis tûzijáték is belefért a pályázati büdzsékbe, amelyeknek az a rendeltetése, hogy a disznóvágástól a ravatalozásig az európai normákra neveljék, tanítsák a közvéleményt.

Persze, ismerem a sokat emlegetett népszerû idézetet, miszerint a válságos helyzetben levôknek nem halat kell adni, hanem horgászni kell megtanítani ôket. Amellyel sok tekintetben egyet is érthetünk. Csak az zavar, hogy egyes tanítómesterek horgán milyen kövér halak ficánkolnak, míg azok, aki valóban rászorulnak a halhúsra, továbbra is csak "tátják a szájukat".

Az enyhe idôt kihasználva, teljes gôzzel folynak a marosvásárhelyi Integrált Fogászati Központnak és a MOGYE Fogorvosi Karának helyet adó épület munkálatai. Az egyemeletes épület terveit az SC 3T bukaresti iroda készítette, a kormánypénzbôl finanszírozott építkezés kivitelezôje a medgyesi Dafora Rt. A több mint 3600 négyzetméter felületû épület alapozását a jelenlegi garázsok helyén kezdték el. Popsor Sorin egyetemi tanár, a Fogorvosi Kar dékánjának tájékoztatása szerint az összes egyetemi fogászati klinika a felépülô központban mûködik majd, ahol három ötvenhelyes, multifunkcionális elôadótermet is kialakítanak. Az épületben lesz a kar dékáni hivatala és a különbözô katedrák is ott kapnak helyet. Az október végén elkezdett építkezés a tervek szerint jövô év végére fejezôdik be.

Az RMDSZ szerint azok a magyarországi politikai erôk, amelyek megosztották a romániai magyarságot az európai parlamenti választási kampányban, nem mérték fel, hogy ezzel a román politika megosztási szándékát segítették elô, aminek következtében tovább folytatódnak a magyar- és kisebbségellenes próbálkozások. Errôl Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Kelemen Hunor ügyvezetô elnök beszélt szerdai sajtótájékoztatóján, Budapesten.

Markó Béla úgy fogalmazott: meg kell teremteniük annak feltételeit, hogy ne termelôdjön újra ez a kockázat a romániai önkormányzati és parlamenti választásoknál.

Kérdésre válaszolva hangsúlyozta: nem Tôkés Lászlóval kell megállapodniuk – hiszen ô már európai parlamenti képviselô –, hanem az ôt támogató erôkkel. Hozzátette: úgy látják, hogy a Fidesszel is le kell ülniük tárgyalni.

Markó Béla véleménye szerint az európai parlamenti választás rendkívül eredményes volt az RMDSZ szempontjából.

Ugyanakkor rossz döntésnek nevezte, hogy a Fidesz a romániai magyarság egységes érdekképviseleténél fontosabbnak tartotta, hogy támogassa saját jelöltjét. Az RMDSZ elnöke kiemelte: a romániai magyarság politikai erejére nagy szükség van, mert a törvényhozásban kisebbségellenes próbálkozásokat tapasztalanak, mint például az anyanyelv használatának korlátozására tett indítványt. Ezért fontos, hogy az EP-választáson nem veszítette el politikai erejét a romániai magyarság – jelentette ki.

Kelemen Hunor szerint Tôkés Lászót terheli a felelôsség azért, hogy csak három romániai magyar EP-képviselô van, mert a közös listán négy politikus is bejutott volna a brüsszeli testületbe.

Markó Béla kérdésre válaszolva kitért arra: az RMDSZ támogatja, hogy Tôkés László is az Európai Néppárt frakciójában ülhessen. Kelemen Hunor hozzátette: Basescu pártja megkereste ôket, hogy ebben az ügyben szavazzanak Tôkés László ellen, de visszautasították a kérést.

A kormány szerdai ülésén úgy határozott, hogy december 24-e, hétfô hivatalos munkaszüneti nap lesz, nyilatkozták miniszteri források.

A kormány által elfogadott határozat szerint hétfô, december 24-e munkaszüneti nap, amelyet azonban 2008. január 12-én be kell pótolni.

Az információt Paul Pacuraru munkaügyi miniszter megerôsítette a Mediafaxnak.

,,Adni–kapni jó!" címmel szervez hátrányos helyzetû és sérült gyerekek megsegítésére kétnapos rendezvénysorozatot az Alpha Transilvana Alapítvány és a Surub Trade Kft.

– Legfôbb célunk, hogy minél több egészséges gyerek váljon az esemény aktív résztvevôjévé – nyilatkozta a sajtó képviselôinek Györki Éva igazgatónô. – Az alapítvány két- háromhavonta szervez Gyerekek a gyerekekért címmel tevékenységeket, melyek során normálisan fejlôdô és fogyatékos, illetve hátrányos helyzetû kiskorúak ismerkedhetnek és tanulhatnak meg egymással kommunikálni. A hétvégi esemény mégis premiernek számít, ilyen nagyságrendû akciónk még nem volt – tájékoztatott az igazgatónô.

A jótékonysági rendezvénysorozat szombaton román és magyar nyelvû gyerekelôadásokkal kezdôdik. Délelôtt 10 órakor az Ariel Bábszínházban Csehov A legszebb ajándék címû mûvét adják elô román nyelven, ugyanekkor a kövesdombi Maros Mûvészegyüttes székhelyén (a volt Unirea mozi épületében) a Piroska és a farkas címû zenés színházi mesejátékot tekinthetik meg a gyerekek a magyarországi Hókirálynô Meseszínpad Társulat elôadásában. Csehov darabját 11.30-kor ismétlik, a magyarországi társulat pedig 17 órakor a délelôtti elôadás színhelyén Holle anyó címû mesejátékával szórakoztatja a kis közönséget.

A tulajdonképpeni ,,Adni–kapni jó!" akcióra vasárnap 9 és 16 óra között kerül sor a Nemzeti Színház elôcsarnokában. Itt maga a Télapó várja az apróságokat, akik kinôtt ruháikat, megunt játékaikat, könyveiket hozhatják el a mesebeli ajándékkészítô mûhelybe, és adományaikkal segédkezhetnek a kopár karácsonyfa és üres meseszán feldíszítésében. Az ajándékokat családi ház típusú otthonokban élô árva gyerekek kapják meg.

A rendezvénysorozat jótékonysági elôadással zárul, melyen egészséges és fogyatékos gyerekek egyaránt fellépnek: a Kitartás Nappali Központ gondozottjai és az Alpha Transilvana Rehabilitációs Központba járó, szellemileg, illetve testi fejlôdésben visszamaradt apróságok rövid színházi és táncos jeleneteket mutatnak be, ezt követôen 6-9 éves sporttáncosok, majd pedig a Mûvészeti Líceum diákjai szórakoztatják a nagyérdemût. A 17 órakor kezdôdô elôadásra, melyen Andra énekesnô is fellép, az Alpha Transilvana Központ Vrancea utca 1. szám alatti székhelyén lehet jegyet váltani. – A diákjegy 25 lej, ugyanakkor 50 lej vagy ennél több a jegy ára azok számára, akik lehetôségeikhez mérten pénzadományokkal szeretnének könnyíteni a rászoruló kiskorúak sorsán – tájékoztatott Györki Éva igazgatónô.

A Leuveni Egyetem két kutatójának elôadásával kezdôdött tegnap a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Napjai rendezvénysorozat, amelyet az idén december 12-15. között tartanak.

A belgiumi vendégek, Jo Van Vaarenbergh fizikoterápia szakos és Hans Cools ortopéd sebész orvosok és tudományos kutatók az általuk alapított Multidiszciplináris Megközelítési és Technológiai Központ munkájáról, a projektkészítés módozatairól, sikeres projektjeik során szerzett tapasztalataikról számoltak be a közönségnek. Céljuk az ismeretek közlése mellett a marosvásárhelyi egyetemmel való együttmûködés lehetôségeinek a feltérképezése volt. Ennek érdekében mutatták be az FP7-es keretprogram kiírását, s a közös kutatómunkára partnereket kerestek, hisz közismert, hogy a felsôoktatást érintô EU-s projektekben legalább három uniós ország egyetemének kell részt vennie.

A belga vendégek elôadását a marosvásárhelyi egyetem projektszakosztályának bemutatkozása elôzte meg. Ennek keretében négy fiatal szakember követi és hozza az egyetem tanári karának a tudomására a pályázati kiírásokat, ellenôrzi gazdasági szempontból az elkészült projekteket és vállalja azok lebonyolításának a belsô ellenôrzését – hangzott el Istrate Melania ismertetôjében.

Az egyetemi napok ma az ünnepélyes megnyitóval, majd 14- 15-én a tudományos ülésszakkal folytatódnak.

Anyanyelv

Szép számmal vannak még, akik a hagyományos nyelvtani szabályokra támaszkodva az ikes ragozás múlhatatlansága mellett kardoskodnak. Pedig nagy kérdôjelek veszik körül ezt a "problémát".

A válik ikes ige. Így volna tehát helyes: Válom a feleségemtôl?

A hazudik is ikes. Így kellene ezért mondani: Én biztos nem hazudom?

Az okoskodik szintén ikes. Azt kellene mondani: Mit okoskodol annyit?

Bizony, úgy tûnik: az ikes igék körében annyi a kivétel, hogy hovatovább kétséges lesz maga a szabály. Meg aztán a nyelvtörténet sem túl meggyôzô az ikes igék tekintetében. Nézzünk csak szét a múltban, hogy használták jeles íróink az ikes igéket!

"Rólad emlékezek" – írta Katona József. "Áll egy kislak, Emma háza, Oda vágyok én…" – vallotta meg Vörösmarty. "De nem vágyok lenni az ország szegénye…" – olvassuk Csokonainál. Buga Jakab énekében pedig íme, rögtön két szép eset: "Csak úgy dohányozok, az midôn éhezek…! S a példák sora hosszasan folytatható lenne.

Tudnunk kell: másfélszáz évvel ezelôtt mai ikes igéink jelentôs része nem volt ikes. Arany Jánostól, nyelvünk 19. századi nagy mesterétôl például rögtön egész sereg iktelen – és késôbb ikessé lett – igét meríthetünk: "Duna vize lefelé foly", "mosolygása derült életkedvet hazud", "Az alsó hangok mélyén kaparász", "kimondani haboz, szavában ingadoz".

Az összevont szemöldökû "nyelvhelyességészeknek" ideje volna észrevenniük – bármily drámai felismerés is! –, hogy az ikes igeragozás rendszerszerûen nem él, s fokozatosan ki is fog szorulni a nyelvbôl. Figyeljenek csak oda a nyelvhasználat társadalmi rétegzettség szerinti vizsgálati eredményeire!: az ikes ragozást jószerével csak a "mûveltebb rétegek" tartják megôrzendônek, az utca nyelve gyakorlatilag leszámolt már vele. "Aki az eszek-iszok-ot hallja, ne biggyessze le ajkát, ne gondolja az illetôrôl, hogy mûveletlen bunkó, inkább nézzen utána, nem az ô mûveltségében van-e valami elmaradottság" – ajánlja Lévai Zoltán professor emeritus.

Kétségtelen, hogy az ikes ragozás mint a magyarban esetszerûen elôforduló jelenség megérdemli, hogy mûködésének szabályszerûségeit megismertessék az iskolásokkal. De teljesen ésszerûtlennek véljük, hogy a magyartanárok jó része továbbra sem ismeri fel a nyelv változásának e félreérthetetlen jelét, és az ikes ragozás "törvényét" erôlteti ott is, ahol arra már semmi szükség.

Ezzel hivatalosan is kihirdették azt a dokumentumot, amelyre az Európai Unió mûködési kereteit újrafogalmazó reformszerzôdés, az elmúlt hónapokban kidolgozott – és csütörtökön az állam-, illetve kormányfôk által aláírandó – Lisszaboni Szerzôdés egyik cikkelye hivatkozik.

Ünnepi beszédében Pöttering azt hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak elsôsorban értékek közösségeként kell megjelennie. Kiemelte az Európai Parlament azon kötelezettségét, hogy minden szükséges esetben fellépjen az emberi méltóság és az alapvetô jogok tiszteletben tartása mellett.

Sócrates arról beszélt, hogy az alapjogi charta kihirdetésének a napja történelmi jelentôségû dátum lesz, ô pedig büszke arra, hogy erre a portugál EU-elnökség alatt kerülhetett sor.

Barroso szerint a charta aláírása nem végállomás, hanem új lehetôségek kezdete: most egyesíteni kell az erôfeszítéseket az emberi jogok tiszteletben tartása érdekében, és ehhez nagy segítséget jelent az alapjogok chartája. A portugál kormányfô és az Európai Bizottság elnöke szavait az ülésteremben – mint az az internetes közvetítés során tapasztalható volt – többször zavarták meg bekiabálók. Brit és lengyel képviselôk népszavazást követelô transzparenseket emeltek a magasba. A transzparenseket a teremôrök igyekeztek begyûjteni, szemmel láthatóan kevés sikerrel.

Az Európai Parlament november 29-én, 477 igen, 106 nem, 35 tartózkodó szavazattal hagyta jóvá a charta végsô szövegét. Az alapjogi charta az európai polgárok és az EU-országbeli lakosok polgári, politikai, gazdasági és szociális jogait sorolja fel, és az unió közös értékeként határozza meg ezeket a jogokat.

Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökét indítja közös jelöltként három délvidéki magyar párt a legközelebbi szerbiai elnökválasztáson.

A VMSZ, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) vezetô testületei kedden délután hagyták jóvá a jelölést. A negyedik vajdasági magyar párt, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) egyelôre várakozó állásponton van – nem mondott ugyan határozott nemet Pásztor István jelölésére, de a támogatását feltételekhez kötötte.

A négy délvidéki magyar politikai erô pár hónapja jutott elvi egyetértésre arról, hogy közös elnökjelöltet állít a szerbiai elnökválasztáson. Azóta mindegyik pontosította az illetôvel, annak programjával kapcsolatos elképzeléseit, s a pillanatnyi állás szerint három párt maradt a koalícióban. Mint Rácz Szabó László, az MPSZ elnöke az MTI-nek elmondta, pártja támogatásának legfôbb feltétele az, hogy szülessen egy részletes, az elnökválasztáson túl a helyhatósági választásokkal is foglalkozó, s a politika egyéb területeire is kiterjedô koalíciós szerzôdés. Ha az létrejön, elképzelhetô, hogy Pásztor István mögé állnak, s eltekintenek attól a korábbi feltételüktôl, hogy a közös délvidéki magyar elnökjelölt pártoktól független személyiség legyen.

Pásztor István áttörésként értékelte jelölését, azt, hogy az éveken át tartó sokfelé húzást követôen a vajdasági politikai erôk egy része össze tudott fogni egy fontos kérdésben.

A szerbiai elnökválasztás idôpontja egyelôre nem ismeretes. December 31-ig kell kiírni, de hogy ez mikor történik meg, s mikorra szólítják urnákhoz a szavazókat, az további pártközi egyezkedések, belgrádi politikai belharcok tétje, akárcsak az, hogy együtt tartják-e a helyhatósági voksolással.

Teljességgel nem zárható ki, hogy provokációk történnek majd a Koszovó függetlenségéhez vezetô folyamat megzavarása céljából – fogalmazott Fatmir Sejdiu koszovói elnök a Der Standard osztrák napilap szerdai számában megjelent nyilatkozatában.

Megítélése szerint sem az albánok, sem a Koszovóban élô szerbek zöme nem akar újabb konfrontációt, még ha bizonyosan lesznek is nehézségek az utóbbiak teljes körû "integrálásában". Úgy vélte, hogy közülük egyeseket Belgrád politikai célokra vet be, vagy akár túszként használ majd fel.

Az elnök az interjúban emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi közvetítôk felügyeletével zajlott tárgyalásokon a szerb fél is megígérte: tartózkodik a békét és stabilitást veszélyeztetô lépésektôl. "A legfrissebb szerbiai fejlemények azonban azt jelzik, hogy Belgrád nem tartja be a szavát" – közölte. Arra alapozta álláspontját, hogy "tudomásunkra jutott, miszerint Szerbia irodát nyitott Koszovó északi (szerbek lakta) részében. Ezt a leghatározottabban visszautasítjuk". Célzott arra is, hogy a Lázár Cár Gárdája elnevezésû csoport (szélsôségesen nacionalistának tekintett szerb félkatonai szervezet) be akar nyomulni Koszovóba, hogy feszültséget keltsen.

"Mi nem fogunk alkalmat adni újabb konfliktus kirobbantására, mert a háborút véglegesen befejezettnek tekintjük... Ám ha Szerbia újabb konfrontációt akar, mi több, szembeszállni a NATO-val, akkor az az ô döntése" – fejtette ki.

Szerinte a koszovói KFOR-erôk jól felkészültek arra, hogy megfelelô választ adjanak az esetleges provokációkra.

A washingtoni Fehér Ház, kitartva eddigi gyakorlata mellett, tartózkodott attól, hogy érdemi megjegyzést fûzzön az oroszországi belpolitikai fejleményekhez.

"A döntés Oroszországra tartozik" – felelte Dana Perino fehér házi szóvivô, amikor arról az esetleges fejleményrôl kérdezték, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök miniszterelnökként hatalmon marad a 2008. márciusi elnökválasztás után.

Dmitrij Medvegyev, az orosz államfôi poszt várományosa, kedden felkérte Vlagyimir Putyint, hogy az elnökválasztás után, – amelyen a jelenlegi elnök már nem indulhat – legyen az új kormány miniszterelnöke.

"Lesz egy választás, és (az oroszok) majd eldöntik, ebbe az irányba akarják-e vezetni az országukat" – fogalmazott Dana Perino, hozzáfûzve: "Történjék bármi, az Egyesült Államok és Oroszország együtt fognak mûködni, szövetségesek maradnak".

A Fehér Ház elôzô nap ugyanígy tartózkodott annak kommentálásától, hogy négy orosz párt Medvegyevet javasolta Oroszország következô elnökének, s Putyin támogatásáról biztosította az elgondolást.

Barbra Streisand énekesnô például Hillary Clintont szereti, Oprah Winfrey, a rajongók több milliós táborát maga mögött tudó tévés sztár pedig a volt first lady vetélytársa, Barack Obama mellett kampányol. A vélemények erôsen megoszlanak arról, hogy a sztárok mennyiben képesek befolyásolni a szavazókat, egy-egy húzónév hány voksot hozhat a pályázóknak. A celebritások felvonultatása mindenesetre bizonyosan azt jelzi, hogy a pályázók gyakran személyeskedô jellegû kampánya egyre kiélezettebb.

A demokrata politikusok mezônyét országosan vezetô Hillary Clinton mögé állt Steven Spielberg filmrendezô, és a New York-i szenátorra való szavazásra buzdít Rob Reiner színész-rendezô és Merle Haggard country énekes is. Demokrata pártbeli riválisa, Obama szenátor kampányához adta nevét Forest Whitaker és Jeremy Piven színész, Jennifer Anniston és Jasmine Guy színésznô. Michael Moore, a dokumentumfilmes fenegyerek a kisebb esélyû Dennis Kucinich demokrata képviselôt támogatja.

A republikánus oldalon az utóbbi hetekben elôretört Mike Huckabee volt arkansas-i kormányzó jelölése mellett érvel Chuck Norris színész, Ted Nugent gitáros és Ric Flair pankrátor. Rudy Giuliani volt New York-i polgármestert, aki országosan a legnépszerûbb az elnökségre törekvô politikusok között, Robert Duvall színész és Pat Robertson evangélikus igehirdetô, televíziós prédikátor támogatja.

"Elegem van a politikából, ezért sem láttak sok politikust az utóbbi években a mûsoromban" – jelentette ki Oprah Winfrey, aki a hét végén Iowában egy több tízezres kampánygyûlésen méltatta a washingtoni nagypolitikában új arcot jelentô Barack Obama érdemeit.

A The Washington Times szerint a "nagy hírességkampány" visszafelé sülhet el; a választók ugyanis óvatosak, a felmérések szerint csak igen kis százalékuk "dôl be" a hollywoodi porhintésnek. Elemzôk szerint ennek az áll a hátterében, hogy a hírességek köre mára felvizezôdött, a régi, valódi teljesítményt nyújtó sztárok világa letûnt. Sok mai úgynevezett hírességet a közönség széles rétegei nem vesznek komolyan.

Alaptörvénybe ütközônek minôsítette szerdán az alkotmánybíróság a kormány által javasolt és a parlament által korábban elfogadott választási törvényt, amely az egyéni választókerületes szavazási rendszer bevezetésérôl rendelkezik.

Traian Basescu államfô volt az, aki kifogást emelt a jogszabály ellen, amely nem az általa óhajtott tiszta egyéni választókerületes rendszer bevezetését írja elô, hanem az arányosság elvét tiszteletben tartva, a szavazatok országos visszaosztását is biztosítja.

A jogszabály értelmében a mandátumok körülbelül felét az egyéni választókerületek elsô helyezettjei nyerik el, a parlamenti helyek másik fele pedig az országos visszaosztás nyomán a választókerületekben második, esetleg harmadik helyen végzett jelölteket illeti meg.

Az államfô egyebek között az úgynevezett kiegészítô listákat kifogásolta. A pártoknak ugyanis lehetôséget teremt a jogszabály arra, hogy errôl a névsorról is mandátumokat osszanak ki. Lehetnek ugyanis olyan pártok, amelyek a visszaosztás alapján több mandátumra jogosultak, de nincs elég jelöltjük a választókerületekben, ezért csak a kiegészítô listáról jelölhetik ki törvényhozóikat.

Ez az elôírás lényeges szempont az RMDSZ számára, ugyanis az érdekvédelmi szervezet így juttathatna a magyarok által gyérebben lakott szórványmegyékbôl is képviselôket a parlamentbe. Basescu azt kifogásolta, hogy a jogszabály jelenlegi formájában ezekrôl a listákról nem készülnek szavazócédulák, hanem csak kifüggesztik egy hirdetôtáblára a szavazókörzetekben.

Bogdan Olteanu, a képviselôház elnöke a taláros testület döntése után úgy nyilatkozott: a törvény módosítható az alkotmánybíróság által megfogalmazott elvárások szerint. Arról biztosította a lakosságot, hogy a parlament sürgôsen végrehajtja a változtatásokat, s a következô parlamenti választásokon már életbe léphet ez a típusú egyéni választókerületes szavazási rendszer.

A Demokrata Párt színeiben az Európai Parlamentbe (EP) bejutott képviselôk úgy szavaztak, hogy nem fogadnák be a Néppártba a független jelöltként EP-mandátumot szerzett Tôkés Lászlót.

A romániai EP-képviselôk néppárti csoportjának tanácskozásáról Tôkés tájékoztatta az MTI-t, hozzátéve, hogy a demokrata párti román EP-képviselôk az ugyancsak az Európai Néppárthoz (EPP) tartozó RMDSZ- es képviselôk távollétében szavaztak így. A frissen megválasztott romániai EP- képviselôk közül 13-an a Demokrata Pártot (PD), ketten pedig az RMDSZ-t képviselik. Mind a PD, mind az RMDSZ tagja az EPP-nek.

Sógor Csaba, az egyik RMDSZ-es EP-képviselô az MTI-nek elmondta, hogy amikor Winkler Gyulával, RMDSZ-es EP- képviselôtársával együtt megérkezett a romániai néppárti EP-képviselôk tanácskozására, kiderült, hogy elôzôleg a demokrata párti EP-képviselôk csoportja úgy szavazott, Tôkés Lászlónak nincs helye az EPP-ben.

Wilfried Martens, az EPP elnöke még az európai parlamenti választási kampány során támogatóan nyilatkozott Tôkés Lászlóról, és hozzátette, hogy a független jelöltként induló püspököt várják a néppárti EP-képviselôk soraiba. Tôkés az MTI-nek elmondta, hogy Traian Basescu államfô is támogatásáról biztosította ôt.

Szájer József fideszes EP-képviselô, a néppárti EP-frakció alelnöke az MTI-nek elmondta: Tôkés László beadta jelentkezését a Néppártba, de a jelentkezés elbírálását illetôen januárig nem várható döntés. Az európai néppárti frakció dönt majd a tagfelvételi kérelemrôl. A Demokrata Párt EP-képviselôinek ebben nincs vétójoguk, de Szájer már megbeszélést folytatott Sorin Frunzaverdével, a párt EP-delegációjának vezetôjével, kérve ôt Tôkés támogatására. Közös álláspontra Szájer közlése szerint nem jutottak.

A december 12-i kormányülésen a kormány jóváhagyta a Fejlesztési, Középítkezési és Lakásügyi Minisztérium jogszabály-módosítását, mely szerint a minisztérium országos hôszigetelési programja keretében a tömbházak energetikai auditálását és a munkálat tervének elkészítését az önkormányzatok is finanszírozhatják.

A 2003-ban elindított országos hôszigetelési program a törvény módosítása után, 2005- ben vált hatékonnyá. A hôszigetelési munkálatokra a központi költségvetésbôl adott pénzösszeg arányát 25 százalékról 34 százalékra növeltük. Az energetikai auditálásra, illetve a tervezésre a pénzt a minisztérium adja. A hôszigetelés elvégzésére szánt összeg 2/3-át az állam finanszírozza, a lakótársulásoknak a költségvetés 1/3-át kell kifizetniük – mondta Borbély László.

A most eszközölt módosítással kapcsolatosan a miniszter elmondta: többször egyeztettünk a helyi hatóságokkal, valamint a lakótársulások képviselôvel, és több önkormányzat mutatott hajlandóságot a tömbházak energetikai auditálásának illetve a tervek elkészítésének finanszírozására.

A mostani jogszabály-módosítás a munkálatokat késleltetô lakótársulások szankcionálását is elôírja: ha a hôszigetelési terv jóváhagyásától számított három éven belül a lakótársulás hibájából nem sikerül leszerzôdtetni a kivitelezési munkálatot, akkor bírósági eljárás indul az adott lakótársulás ellen, a tömbház energetikai auditálására és a terv elkészítésére a minisztérium által adott pénz visszaszerzése érdekében.

Jelenleg Piatra Neamton, Marosvásárhelyt, Bukarestben két-két, Târgovistén, Csíkszeredában egy-egy, Sepsiszentgyörgyön három tömbháznál folynak hôszigetelési munkálatok. Eddig 9 tömbház esetében fejezôdtek be hôszigetelési munkálatok. 2007-ben a hôszigetelési program költségvetésére a minisztérium 10.973.650 lejt különített el.

Megnyílt Szegeden a Budapesti Román Kulturális Intézet fiókintézete; a román kultúra magyarországi megismertetését szolgáló intézményt Adrian Cioroianu román külügyminiszter és Bogyay Katalin, a magyar kulturális tárca nemzetközi szakállamtitkára adta át szerdán a Tisza- parti városban.

Szeged fontos kulturális, oktatási és tudományos központ a régióban, így jó helyre került a román kulturális intézmény – mondta ünnepi beszédében Adrian Cioroianu, hozzátéve, hogy az intézet a szegedi egyetemen 1955 óta mûködô román tanszékhez hasonlóan hozzájárul majd a román kultúra megismertetéséhez.

A külügyminiszter kiemelte: az intézmény segíti majd a román és a magyar kultúra ötvözését is, miként tette azt a közeli Nagyszent-miklóson született Bartók Béla a régióban élô nemzetiségek zenéinek szintézisével. Az épületben már mûködô olasz, és a februárban szintén itt nyíló francia kulturális intézet a román intézménnyel együtt a latin kultúra fontos képviselôje lesz a befogadó magyar földön – hangsúlyozta Adrian Cioroianu.

Utalva arra, hogy 2008 az Európai Unióban a kultúrák közötti párbeszéd éve lesz, Bogyay Katalin úgy vélte: a szegedi intézet átadása szimbolikusan lehetne e rendezvénysorozat megnyitója.

Engem nem érdekel, hogy engem ki, hogyan, mikor súgott be. (Lehet, az olyan kis halandóval, mint én, nem is foglalkoztak.)

Rövid reflektálásommal sem állítani, sem cáfolni nem szándékozom a Népújság 2007. december 11-én, a 3. oldalon megjelent hírt – nincsenek tárgyi bizonyítékaim. De van lelkiismeretem és az íratja le a hírben szereplô dr. Barta Tiborral kapcsolatosan a következôket. Különben már Babits megírta: "Bûnösök közt cinkos, aki néma." Nos, némaságommal nem szeretnék cinkos, "bûntárs" lenni.

1989. december elején dr. Barta Tibor felkeresett a kolozsvári Szent Mihály-plébánián, hogy legyek segítségére: – Mivelhogy ô Tôkés László tiszteletes sógora, és mind Kolozsvárt, mind Temesvárt megfigyelik a Tôkés családot, abban legyek segítségére neki, illetve a Tôkés családnak, hogy éjjel fél tizenkettôkor legyek a megadott helyen és vegyem fel autómba Tôkés László két testvérét és szállítsam el az aranyosgyéresi vonatállomásra. Csak hírbôl ismertem Tôkés Lászlót, dr. Barta Tibort pedig személyesen, hisz öt éve voltam ott, és ô templomba járó ember volt. Természetesen igent mondtam és amit vállaltam, Isten segítségével, némi izgalommal, sikerült is: a két személyt Kolozsvárról elvittem Aranyosgyéresre. Akkor ezt dr. Barta Tibor közbenjárására tettem, aki aggódott sógoráért, Tôkés Lászlóért.

1989. december 22-én vagy 23-án dr. Barta Tibor felkeresett a Szent Mihály-plébánián és izgatottan mondta el, hogy ô és még két másik társa (akiket szintén ismertem) "lemondatták" Nagy László református püspököt. A körülményeket nem részletezem. Rákérdeztem dr. Barta Tiborra: – De te, katolikus létedre mit kerestél ott? Mire jött is a válasz: – Ez az ember behódolt az állami szerveknek, ezáltal nagyon sok rosszat tett a református egyháznak, az egész erdélyi magyarságnak. Az igazság az, hogy személyes ok is vezetett, mert tönkretette a sógorom – Tôkés László – életét, és így családomnak is sok kellemetlenséget okozott.

Ehhez én csak ennyit tudok mondani...

No, még egyvalamit: "Kutya kutyát nem marja", "Varjú varjúnak nem vájja ki a szemét", mondták régen. Szerintem ez így is volt.

"Hát akkor – mondom magamban – lelkész lelkészt ne "kárhoztasson" (feketítsen, rágalmazzon...), mert ez nem történhet Isten dicsôségére, nem építi a testi-lelki egységet. Inkább szolgáljuk egymást szeretettel."

Kommentár

"A jelenlegi államfô nem tudja magát egy normális állam elnökének elképzelni. Olyan intézônek képzeli magát, amely csípôs paprikát szór jobbra-balra, hogy rendet teremtsen a káoszban. Normális térben egy ilyen személy nem találná meg a helyét. Tulajdonképpen az általa elképzelt normalitás nem pluralista. Akkor lenne az, ha minden az ô beleegyezésével történne. Ezért az általa elképzelt Románia-projekt a káosz és a diktatúra közötti ingadozás". Így jellemezte a minap "A káosz és diktatúra között" címû kommentárjában Adrian Nastase volt kormányfô Traian Basescu elnököt annak a kijelentésnek a kapcsán, amely során az elnök a Pro Demokrácia által javasolt és a kormány által felelôsségvállalással elfogadott, az egyéni választókerületes szavazásra vonatkozó törvényt egy, a Cristian Pârvulescu által vezetett civil szervezet és a Liberális Párt közötti cinkos megegyezésnek titulálta. Azt persze "elfelejtette", hogy a javaslat megszületésekor sem a pártok, sem ô nem talált benne semmiféle alkotmányellenességet vagy összejátszást. A probléma akkor kezdôdött, amikor Basescunak "téma" kellett a referendumosdijához. Ez azt jelenti, hogy mindegy, mirôl van szó, csak szemben álljon a kormány álláspontjával. Ebben pedig nem ismer játékot. Aki egyetért vele, az "felelôs politikus", aki nem, az ellenség. (Úgy látszik, elfelejtette, hogy 2004-ben, az elnökválasztás idején ugyanaz a Pârvulescu volt, aki vele kórusban kiabált, hogy "választási csalás" történt, nem tiltakozott: az jogos és helyes megnyilvánulás volt.)

Akkor sem beszél sem cinkosságról, sem összejátszásról, amikor a Demokrata Párt és a Stolojan által vezetett liberális meg demokrata formáció nyíltan az elnök parancsait hajtja végre, holott az alkotmány értelmében az államfônek nincs joga beleszólni a pártok életébe. Viszont, amikor 322 parlamenti képviselônek van más véleménye, mint neki, akkor már "mocskos maffiáról" van szó.

Érdekes az a megnyilvánulása is, amikor Cozmin Gusát, Lavinia Sandrut "szerette". Persze, csak addig, amíg az ô hangján énekeltek. Abban a pillanatban, ahogy más véleményt mertek kimondani, elküldte a Rákóczi-sarokra.

Az elnök arról sem tud, hogy az állandóan invokált alkotmány egyetlen bekezdése sem szól arról, hogy a honatyák többsége egyetért valamiben és ennek megfelelôen szavaz, vagy ha az állami intézmények együttmûködnek, törvénytelenséget követnének el. Még a szolga módra, Basescunak kedvezô döntéseket hozó Alkotmánybíróság sem mondta ki, amint a volt miniszterelnök szerint, de valójában sem, hogy "minden asztalfôn Traian Basescunak kell ülnie, és minden tárgyalásnak az ô szájíze szerint kell végzôdnie.

A szociáldemokrata politikus felhívja a figyelmet, hogy a törvény egyenesen tiltja az elnöknek, hogy káoszt teremtsen, hogy táplálja a botrányokat, hogy játszadozzon az emberek gyengeségével, hiszékenységével.

Adrian Nastase szerint "Traian Basescu egyszerûen féltékeny, és minden irritálja, ami nem az ô – fôadásidôben, tévékamerák elôtt lejátszott – hozzájárulásával történik. Egy ilyen ember egy normális társadalomban nem kapna helyet, mondja a volt kormányfô, majd összegzi: a jelenlegi törvények alapján nem lehet diktatúrát létrehozni, viszont a törvények nem tiltják meg a káoszt.

Nos, ez, ahogy Fülig Jimmy mondaná, nagyon helyénvaló észrevétel. A mandátuma kezdete óta igyekszik káoszt teremteni szeretett tengerészünk. Emlékeztetünk az ominózus kormányalakításra, amikor nem a legtöbb szavazatot besöprô formációt bízta meg kormányalakítással, hanem az akkor még kedvelt szövetségeseit, s nem ódzkodott ezért sem zsaroláshoz, sem "immorális megoldásokhoz" folyamodni. Késôbb meg arra akarta rávenni szövetségeseit, hogy mondjanak le a fenekük alatt alig langyosodó bársonyszékekrôl, s az ô kedvéért provokáljanak ki elôrehozott választásokat. A kormányfô nem hagyta magát, s attól a pillanattól elsô számú közellenséggé lépett elô, a kormány pedig a rendszerváltás óta fungált kormányok legrosszabbikává. Ami igaz, az egyszerû emberek sem túlságosan elégedettek a teljesítményével, de meglehet, másként alakultak volna a dolgok, ha az elnök hagyta volna kormányozni, nem kellett volna szünet nélkül a vádak, támadások visszaverésével foglalkoznia.

Ha még valakinek kételye lett volna az elnök jellemét illetôen, akkor most még egyszer meggyôzôdhetett, hogy mennyit ér. Mert immár az RMDSZ is ellenség lett, miután az államfô felfüggesztésére szavazott májusban. Ezért még a mostanáig ostorozott, úgynevezett "radi- kálisokkal" is barátkozik, akik Szász Jenô vezetésével nagy hangon követelik az autonómiát (persze azért annyira nem, hogy tegyenek is valamit az ügy elôbbre vitele érdekében, olyannyira, hogy a statútumukban meg sem említik), sôt, magához édesgette a nemrég még ugyancsak közellenségnek, sôt veszélyesnek nevezett Tôkés Lászlót is.

A püspök lenyelte a békát, és örömmel vette tudomásul, hogy Basescu támogatja a decentralizációt (amiért az RMDSZ évek óra harcol), és az elnöki vállveregetés kiváltotta eksztázisban még azzal az oktatási paktummal is egyetértett, amelyben egyetlen szó sem esik a kisebbségi oktatásról.

Hogy mi lesz a vége? Ha élne Csejdiné (a vásárhelyiek tudják, kirôl van szó) talán kivetné kártyából. De sajnos, már nem él.

Habár manapság számos lehetôség adódik a felnövô nemzedéknek, hogy képezze magát, még mindig akadnak olyan gyerekek, ifjak és felnôttek is, akik a kötelezô tíz osztály elvégzése elôtt abbahagyják tanulmányaikat. Mivel a problémás családokból származó fiatalok esetében fokozottan fennáll a kockázata annak, hogy a megélhetési lehetôségek hiányában a deviáns viselkedés felé sodródjanak, országszinten több olyan program zajlik, amelynek célja, hogy második lehetôséget nyújtsanak azoknak, akik abbahagyták ugyan, de be szeretnék fejezni tanulmányaikat.

Az utóbbi években csökkent azon gyerekek száma, akik kimaradnak az oktatási folyamatból – derül ki a Maros Megyei Tanfelügyelôség adataiból. Míg a 2000/2001-es tanévben 193 I-IV. és 344 V-VIII. osztályos gyerek maradt ki, a 2006/2007-es tanévre vonatkozó adatok biztatóbbak, ugyanis az elmúlt tanévben kevesebb 54 I-IV. és 148 V-VIII. osztályos gyerek hagyta abba tanulmányait. A Tanügyminisztérium egy sor programot léptetett életbe, amelyek célja megfékezni a gyerekek kimaradását az oktatási folyamatból. Említhetjük itt többek között a tej- és kifliprogramot, valamint az óvodába, iskolába járó kiskorúak havi gyerekpénzét, amely fôként a szülôket ösztönzi arra, hogy küldjék iskolába gyerekeiket. A támogatások ellenére még mindig akadnak olyan gyerekek, akik valamilyen okból nem járják ki még a kötelezô tíz osztályt sem.

A Második esély címû program az ország minden megyéjében zajlik és olyan fiataloknak és felnôtteknek szól, akik egyáltalán nem jártak iskolába vagy abbahagyták tanulmányaikat. Megyeszinten a program több tanintézményben mûködik: az elmúlt tanévben a zágori, a petelei, a szászrégeni 4-es számú és a dicsôszentmártoni 3-as számú általános iskolákban, valamint a mezôbándi iskolaközpontban indultak ilyen osztályok. Ezeken a településeken az elmúlt tanévben 60 személyt iskoláztak be, akik jelezték szándékukat, hogy ki szeretnék járni a kötelezô tíz osztályt – tájékoztatott Orosan Dumitru, általános iskolai oktatásért felelô tanfelügyelô. Mivel a jelentkezôk egy része munkahellyel rendelkezik, a tanórákra délután vagy hétvégéken kerül sor. A nyolc-tizenkét fôs osztályok indítását egy felmérô teszt elôzi meg, amely révén megállapítják az illetô felkészültségi szintjét, így, ha tud írni, olvasni, számolni, egyenesen harmadik-negyedik osztályba is kerülhet, de akadt olyan negyvenéves is, aki soha sem járt iskolába, így elsô osztálytól kezdte a felkészülést.

– A 2007–2008-as tanévre Segesváron, Mezôbándon, Nagyernyében, Szásznádason, Cikmántoron, Marosszentgyörgyön, Héjjasfalván és Küküllôsárdon voltak jelentkezôk az "utólagos" oktatásra – tájékoztatott Adina Pui, a tanfelügyelôség sajtószóvivôje.

Marosvásárhelyen a 7-es számú általános iskolában az I-IV. osztályos, míg a Dacia Gimnáziumban az V-VIII. osztályos anyagot sajátíthatják el azok a "diákok", akik folytatni kívánják tanulmányaikat. A Dacia Gimnáziumban több mint száz tanuló jár a csökkentett óraszámú osztályokba magyar és román tagozaton.

– A szabályzat szerint azok iratkozhatnak be ezekbe a csoportokba, akik kétszer megbuktak, vagy életkoruk két évvel meghaladja az adott osztálynak megfelelô életkort – közölte Bálint Katalin aligazgatónô. A gimnáziumban már a nyolcvanas évek közepétôl mûködik ez a típusú oktatás, kezdetben azonban csupán 2-3 diák jelentkezett, míg mára az V-VIII. osztályos létszám meghaladja a százat. Lapunk kérdésére az aligazgatónô elmondta, szerinte a társadalmi helyzetnek tudható be a létszámnövekedés, ugyanis az oda járók többsége olyan családokból származik, ahol a szülôk külföldön dolgoznak, vagy munkanélküliek, illetve alkoholproblémákkal küszködnek és elhanyagolják a gyerekeket.

Az iskola vezetôségének nem kis fejfájást okoznak e tanulók.

– A szóban forgó osztályokba járó diákok nagy része magatartásbeli zavarokkal küszködik, nem tudnak viselkedni és órákon odafigyelni, problémás fiatalokról van szó, akik nem képesek lépést tartani nappali tagozatos társaikkal, így többször megbuktak vagy egyéb okok miatt maradtak ki az iskolából – magyarázta az aligazgatónô. Emiatt, a speciális oktatáshoz hasonlóan, negyvenöt perces órákat tartanak nekik ötperces szünettel és mivel egy félévben csak hat hetet járnak, a tanárok összefoglalva adják le az anyagot nekik.

Lehetôségek tehát vannak, csupán akarat kell, hogy az érintettek éljenek is ezekkel. A tanulmányaikat folytatni kívánók növekvô száma arról árulkodik, hogy egyre többen ismerik fel a kötelezô osztályok elvégzésének szükségességét.

Érdekes és rendkívüli elôadásnak adott otthont szerda délben az Ariel Színház. Érdekesnek, mert nem hivatásosak játszottak, és rendhagyónak, mert fogyatékosok voltak a produkció szereplôi. Az Ajándékozással együtt sikerül címû elôadás az Országos Közösségi Akció Stratégiája program keretén belül született, amelynek lényege, hogy egészséges gyerekek szabadidejükben önkéntesként fogyatékos társaikkal foglalkoznak: a produkció azt kívánja bizonyítani, hogy a rászorulókon való segítséggel igazán szép dolgok születhetnek. A program Emma Nicholson bárónô tanácsosa, Muir John Poter látogatása nyomán jött létre, az elôadáson pedig jelen volt Graham Chandler, a Children’s High Level Group nevelésügyi tanácsadója.

A termet zsúfolásig töltötte a diáksereg, normál és speciális iskolákban tanuló fiatalok váltották egymást színpadon és nézôtéren, majd román kolindával és magyar karácsonyi énekkel, önkéntes mûvészetis diákok zenei kísérete mellett megkezdôdött az elôadás: énekek és táncok sorozata, amelyek közt külön említést érdemelnek az 1-es számú iskola fiatal roma táncosai: úgy ropták a vérpezsdítô cigányzenére, hogy tátott szájjal maradt a telt házas mélyen tisztelt. Mûsoruk után tudtuk meg, hogy a nyári romafesztrôl öt kiválósági oklevéllel tértek haza.

És megható volt a pillanat is, amikor a 2-es számú iskola kisdiákjainak énekes-táncos mûsora alatt elvették a villanyt, de az áramszünet ellenére ôk folytatták: elôször magukra, majd a közönség énekére, amely teli torokból igyekezett pótolni a megszakadt zenét. És vaksötétben ugyan, de végigénekelték- táncolták repertoárjukat: a vastaps így nem csak a betanult mûsornak, hanem az akaratnak és igaz átélésnek is szólt.

Csütörtöki kimenô

Mostanában ritkán mesélnek az emberek önálló, viszonylag új és ismeretlen kimenetelû – nem mozis, tévéihletett – mesét. Már most határozottan kijelenthetem, nem afféle véres és robbanásos történet. Itt is vannak szenvedéselemek, de a végén minden jóra fordul. Szóval élt egyszer Füleken (ma Fial’kovo, a barátságtalan Szlovákiában) egy derék kovács, akinek volt felesége, gyermeke, szép háza nagy padlással és vélhetôen tágas pincével, ahogyan egy afféle kipi-kopi kovácshoz illik. Az asszony minden házimunkát vállalt, mosott, vasalt, takarított, fôzött, a fiút nevelgette. Látástól vakulásig, hajnaltól gatyaszakadtáig.

Ámbátor, a sors megirigyelte ezt a boldogságot és az asszonyra gyors halált küldött, úgyhogy a kovács, aki egész nap ágyúból sarlót, tankból ekét kovácsolt és lombos kerítést meg kilenckarú csillárt mívelt, ingét általizzadta – megözvegyült. Álló nap a mûhelyben robotolt, gyermekét kormos kézzel simogatta nagyra. Sajnos, nem értett a mosáshoz és a vasaláshoz különösképpen nem füllött a szakértelme, de vasárnap hófehér patyolatingben akart beállítani az istenházába, ezért szombat délután elment a közeli áruhova domába, és vásárolt egy csinos inget szûzhó kivitelben.

Ez osztán megismétlôdött minden szombat délután. A fehérnemû boltovy már régen tönkrement volna, ha Pavol Juráj Kovács nem vásárol ott a vasárnapi templomozáshoz mindig újabb inget. Tellett, hiszen a kovácsmesterséghez ezer hiedelem, erô és megrendelés tartozott.

Jó, jó, de mi történt a tenger ledobott inggel, kíváncsiskodhatna bárki. Hát azokat, kérem szépen, feldobta a padlásra, azzal, hogy egyszer, ha sok ideje lesz, kimossa, a poros és pókhálóval beszôtt, csipkebokorba rejtett vasalót is mûködésbe hozza, megtanul vasalni.

És az ingek szálltak, keringtek, de leginkább gyûltek a padláson. Egyik általizzadt ing a másikra, egyik fekete szélû galléros a másik hónaljfoltos után. Mint a napok az éjre. Már magas hegyek domborodtak.

Közben fiacskája a gondos atyai tekintet kereszttüzében (!!?) felnôtt, elvégezte a skólát és megnôsült, asszonyt hozott az apja házához, reményeink szerint egy takaros galántai magyar menyecskét. Annak kellett lennie, hiszen a kíváncsiságtól hajtva felment az oktalan fehércseléd a padlásra (József Attila-komplexus), és felfedezte, hogy kicsiny házuk padlása azért hasasodik béfelé, mert nyomja az a temérdek kamásli. Nyomban vétetett a férjével egy jó automata mosógépet, amely rendre kimosta hét év szennyesét. Mint a mesében, hiszen ha egy esztendôben 52 évközi vasárnap és néhány jelentôsebb felekezeti ünnep van, akkor hét évet be kell soroznunk 55-ös átlaggal. Ebbül, akárki ellenôrizheti, 385 darab jô ki. Ennyit tett be és vett ki elméletileg a mosógépbôl. (Ha nincs rothadás, foszlás, ingrágó padlásszörny.) Ha az év minden napjára csak egyet vasalt is ki, akkor is közel 13 hónapra akadt munkája a Csipkerózsika-vasalónak.

Na de nem így volt, mert a fiú vett egy vasalógépet, hogy az ô szép felesége ne görnyedezzen hiába a tüzes paripa simító útjai felett. S miként az apja, ô is jól keresett, ezért minden hétköznap bement az áruhova domába és vásárolt egy vasalógépet.

Mit majd az ô menye fog leszedni a padlásról. Ha még bírni fogják a födémet tartó gerendák, az én mesém is tovább tart majd.

Nemcsak az ideg- és elmebetegekkel, hanem a velük dolgozó egészségügyi személyzettel, szakemberekkel szemben is tartózkodó a társadalom. Az intolerancia miatt elszigetelôdô betegek megbélyegzése ellen a Megyei Sürgôsségi Kórház Elmegyógyászati Járóbetegközpontja által indított kampány célja a figyelemfelkeltés – mondta dr. Ardelean Mihai elmegyógyász, a járóbetegközpont vezetôje.

Országos viszonylatban Maros megyében mûködik az egyik olyan elmegyógyászati járóbetegközpont, ahol nem csupán pszichiáter és neurológus kezeli az ideg- és elmebetegeket, hanem alkalmaztak pszichológust, szociális asszisztenst, munkaterapeutát is. Ilyen típusú központokat az elkövetkezôkben a megye városaiban is létrehoznak, hiszen ezáltal színvonalasabb ellátást tudnak biztosítani e betegek számára. Egy megfelelô infrastruktúra kiépítése az ideg- és elmebetegek kezelésére, szociális védelmére pénzkérdés is, a folyamat emiatt lassú.

A sajtó képviselôivel múlt héten megszervezett találkozón dr. Ardelean Mihai pszichiáter és Dorin Suciu szociális asszisztens elmondták, Romániában a nyugati társadalmakhoz viszonyítva még mindig nagy a tartózkodás az ideg- és elmebetegekkel, de általában a fogyatékkal élô személyekkel szemben, a társadalmi elôítéletek miatt ezek elszigetelôdnek, megbélyegzôdnek. Mentalitásváltásra van szükség, toleranciára, másrészt pedig megfelelô, európai törvénykezésre, anyagi forrásokra, szakemberekre, elsôsorban szociális asszisztensekre. Dr. Ardelean Mihai szerint a civil szervezetekre, a családorvosokra is egyre nagyobb felelôsség hárul, ugyanakkor arra kell törekedni, hogy lehetôség szerint járóbetegrendszerben kezeljék e betegeket.

Az ideg- és elmebetegek megbélyegzése elleni kampány tegnap Marosvásárhelyen, az Alpha Transilvana Alapítvány székhelyén folytatódott. Györki Éva alapítványigazgató, Csata Éva pszichopedagógus és Banga Erzsébet pszichológus mellett az Elmegyógyászati Járóbetegközpont szakemberei – dr. Ardelean Mihai elmegyógyász és Dorin Suciu szociális asszisztens – is jelen voltak, valamint cégvezetôk, a kis. és középvállalatok megyei patronátusának vezetôje, Balanean Radu, és néhány fogyatékkal élô fiatal. A megbeszélésen az ideg- és elmebetegek, és általánosságban a fogyatékos személyek munkavállalási nehézségeirôl esett szó. Nemcsak munkahelyet találniuk nehéz, hanem megôrizniük is azt – mondta az alapítvány igazgatója. Az Alpha Transilvana Alapítvány egyik tevékenysége a fogyatékos személyeknek nyújtott tanácsadás, álláskeresés. Banga Erzsébet pszichológus elmondta, mintegy 100 az alapítvány által nyilvántartott fogyatékos személy közül 2003- 2004-ben 6-nak, idén 11-nek sikerült munkahelyet találniuk, 14 fiatalnak pedig nyári idénymunkát. Erre a tevékenységre éppen e személyek megbélyegzése, társadalmi elszigeteltsége miatt van szükség, a munkaadók ugyanis gyakran elzárkóznak attól, hogy fogyatékos személyeket alkalmazzanak. Még akkor is, ha az érvényben lévô jogszabályok kedvezményeket biztosítanak a cégeknek vagy éppen "szankció" jellegû rendelkezéseket tartalmaznak fogyatékos személyek alkalmazásának elmulasztása esetén. (Az 50-nél több alkalmazottat foglalkoztató cégek esetében az alkalmazottak 4 százalékával egyenlô számú fogyatékos személyt kötelezô felvenni, ellenkezô esetben választhatnak: havonta befizetik az állami költségvetésbe a bruttó minimálbér 50 százalékát szorozva annyival, ahány fogyatékos személyt kellene alkalmazniuk, vagy pedig védett mûhelyekben készült termékeket vásárolnak a fenti értékben. A törvény ugyanakkor e személyek alkalmazása esetén kedvezményeket biztosít a cégeknek.) Maros megyében azonban csak 3 védett mûhely mûködik, ezek egyike az ákosfalvi Timural Kft., amelynek ügyvezetôje, Szabó Domokos elmondta, nem könnyû a fogyatékos személyek foglalkoztatása, az átlagosnál többet kell "beruházni" képzésükre, de megéri. Csata Éva pszichopedagógus az álláskeresési folyamatról, az alkalmazott fogyatékos személyek beilleszkedésének támogatásáról, a felmerülô nehézségek megoldási lehetôségeirôl beszélt.

A Megyei Sürgôsségi Kórház Elmegyógyászati Járóbetegközpontja és az Alpha Transilvana Alapítvány által kezdeményezett kampány az elkövetkezô hetekben is tart.

Nagy Ágnes a legtermékenyebb szakíró

A múlt hét végén Kolozsváron a gazdasági szakújságírásról tartottak tanácskozást a Romániai Magyar Közgazdásztársaság szervezésében. A rendezvényen átadták a Közgazdász Fórumban megjelent idei legjobb publikációért járó díjat, melyet Nagy Bálint Zsolt fiatal szakíró nyert. A 10 év során legtöbbet publikáló Nagy Ágnes (a Román Nemzeti Bank vezetôségi tagja) szintén elismerésben részesült. Az RMKT által az idén létrehozott, az év közgazdászának adományozott Kerekes Jenô-emlékérmet Somai József vehette át.

A rendezvény elején Coltea Tibor RMKT-elnök felidézte a lap "hôskorát", amikor a maroknyi szerkesztôcsapat kevés tapasztalattal kezdett hozzá a munkához, hogy mára a négy oldalból színvonalas és elismert (akkreditációs szintjük a hazai viszonylatban: "B plusz") kiadvánnyá nôjék ki magukat. A szerkesztôk még több magyarul tanuló fiatalt és RMKT-tagot szeretnének bevonni a publikálásba, hogy sokszínûbb és jobb minôségû folyóirat terjesztését helyezhessék üzleti alapra s több támogatót szerezzenek.

Ezt követôen a magyarországi vendégek tartottak színvonalas elôadásokat. Hámori Balázs budapesti egyetemi tanár részletesen szólt a közgazdasági elmélet nézôszögébôl jelentkezô gazdaság–erkölcs kapcsolatról. A modern gazdaságnak stabil etikai háttérre van szüksége, ha távlati érdekeket tart szem elôtt. Török Ádám, a Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával angol nyelven megjelenô Acta Oeconomica fôszerkesztôje ismertette kiadványuk múltját, jelenét és a szerkesztési elveit. Szabó Katalin, az 1874-ben alapított Közgazdasági Szemle fôszerkesztôje szintén bemutatta az anyaországi szakberkekben és nálunk is fontos szerepet játszó lapot.

Vincze Mária tanár a Babes–Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelven történô közgazdászképzés alakulásáról tartott elôadást, hangsúlyozva, hogy az 1990-es évek közepétôl a nulláról indulva ma már közel 1300 diákjuk, 12 alkalmazott oktatójuk, 11 doktorandusuk és 16 magyarországi vendégtanáruk, valamint több más meghívott elôadójuk van. Karácsonyi Zsigmond a hazai magyar napilapok lépéshátrányát bizonygatta a román nyelvû gazdasági lapokkal szemben. Somai József, a Közgazdász Fórum fôszerkesztôje azt nehezményezte, hogy Erdélyben a közgazdász középnemzedékek idegenkednek az írástól és elôadások megtartásától, az önálló magyar egyetem hiánya pedig leszûkíti az anyanyelvi szaknyelv ismeretét, használhatóságát.

A kormány múlt heti ülésén sürgôsségi rendelettel módosították a kis- és középvállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatási rendszerét szabályozó 2004. évi 346. számú törvényt. Az újonnan elfogadott jogszabály szerint a termelô és szolgáltató ágazatokban mûködô kis- és középvállalkozások beruházásainak támogatására mostantól fordított, vissza nem térítendô kormánypénzeket ezentúl magánjogi intézmények vagy szervezetek révén fogják eljuttatni a vállalkozókhoz. Ezeket, a kormány fejlesztési programjainak végrehajtó ügynökségeiként mûködô köztes szereplôket közbeszerzési eljárás során választják majd ki, és a kis- és középvállalkozások, kereskedelem, turisztika és szabad foglalkozások minisztériumával lesznek szerzôdéses viszonyban.

Változtak továbbá a kis- és középvállalkozói ágazat fejlesztésére költendô kormányzati alapok felhasználási szabályai is. Új elôírás, hogy a termelô és szolgáltató ágazatok fejlesztését célzó beruházások támogatására elkülönített, az adott év végéig felhasználatlanul maradt alapokat az év lejártával nem utalják vissza az állami költségvetésbe, hanem tovább viszik a következô évre. Ezeket az összegeket a kormány támogatási alapjait kezelô ügynökségek és a vissza nem térítendô kormánypénzeket kapott vállalkozások hitelszerzôdéseinek törlesztésére fordítják.

A kormány illetékesei szerint a kis- és középvállalkozások támogatási rendszerének változtatásával azt célozzák, hogy a gazdaság húzóágazatát jelentô szektor cégei hatékonyabban tudják felhasználni a kormány nekik szánt fejlesztési alapjait, fôként új technológiák és háttérismeretek meghonosítására. A kis- és középvállalkozások szakminisztériuma eddig egész sor támogatási programot dolgozott ki, ezek a termelôcégek fejlesztését célzó beruházások támogatása mellett a vállalkozók termékeinek és szolgáltatásainak a hazai és külsô piacokon való népszerûsítése, az exportkezdeményezések, illetve a korszerû minôségi, környezeti munkabiztonsági menedzsmentrendszerek meghonosításának támogatására is kiterjedtek.

A kis- és középvállalatok minisztériuma az üzletasszonyok vállalkozói kultúrájának fejlesztése érdekében négyéves, országos programot hirdetett. A nôi menedzserképzô tanfolyamról Török Csabát, az ügynökség területi képviseletének munkatársát kérdeztük.

– Országszerte tíz helyszínem tartottak felkészítôket. Maros megyébôl 17 nô vett részt a tanfolyamokon. Sajnos, kevesebben, mint amennyire számítottunk, mivel az oktatói csomag a közbeszerzési pályáztatás hatálya alá esett, s a nálunk szokásos óvási hercehurca miatt az év végére csúszott a tanfolyamok lebonyolítása. Érdekes, hogy nemcsak vállalkozók, hanem vállalkozókedvvel megáldott magánszemélyek is részt vesznek a programban. Bár a felsô korhatár 51 év, a Maros megyei jelentkezôk nem haladják meg a 39 évet. Több mint kétharmaduk felsôfokú végzettséggel rendelkezik és ugyanennyien munkaviszonyban vannak, de szeretnének vállalkozást beindítani.

– Kik tartják a felkészítôt?

– Egy jászvárosi tanácsadó cég nyerte el a pályázatot. Nagyon igényes feladatfüzetet állítottak össze. A vállalkozás beindításához szükséges lépések ismertetésérôl, az üzleti terv elkészítésérôl, a törvények ismertetésérôl, az üzleti kommunikációról és tárgyalásról is tanultak a résztvevôk. A tananyagot írott és elektronikus formában is kézhez kapták.

– Miként követik az ismeretek hasznosítását?

– Három évig beszámolókat kell készítsenek arról, hogy milyen formában sikerül az elsajátított ismereteket a gyakorlatban hasznosítaniuk. Ezenkívül bekerülnek egy adatbázisba is. A jövô évben nemzetközi tanácskozást szervezünk, ahol üzleti kapcsolatépítésre is sor kerülhet. Természetesen az ügynökségünk tanácsadással folyamatosan rendelkezésükre áll.

(karácsonyi)

Sorozatban második alkalommal nyerte el a BRD az év legjobb romániai bankjának a brit The Banker szakfolyóirat által adományozott szakmai díját. A 2007-es év legjobb romániai bankjának járó elismeréssel az idei esztendôben a brit szaklap mellett az Euromoney és a Global Finance szakmai folyóiratok is a BRD – Groupe Société Générale eredményeit díjazták – áll a pénzintézet közleményében. A The Banker, a banki és pénzpiaci ágazat elismert szakfolyóirata minden évben több mint száz ország legeredményesebb pénzintézeteinek teljesítményét díjazza.

A The Banker szerint a BRD rendkívüli eredményt mutatott fel a 2006-os évben, amikor mind fiókhálózatát, mind személyzetét látványosan bôvítette, úgy, hogy közben minden egyéb téren fejlôdést tudott elérni, és éves jövedelmezôségi rátája 35%-os volt. "A BRD – Groupe Société Générale már néhány éve kedvezô idôszakot él meg, amit ez a nagyon fontos díj is alátámaszt" – nyilatkozta Patrick Gelin, a pénzintézet elnök-vezérigazgatója. Kiemelte: a bank számára a 2007-es év is rendkívüli esztendô volt, melynek során a bank sikerrel folytatta korábbi, fiókegységei számának növelését és piaci pozíciójának erôsítését célzó projektjeit. Az év elsô 9 hónapja során a bank 682 millió lejes (207 millió euró) nettó profitot termelt, 43%-kal többet 2006 azonos idôszakához képest, miközben saját tôkéjének jövedelmezôségi mutatója 40,2% volt az idei harmadik évnegyed végén, a 2006. szeptember 30-án jegyzett 34,9%-hoz képest. A pénzintézet aktívumainak értéke meghaladja a 10 milliárd eurót, a BRD jelenleg több mint 2,3 milliós ügyfélkörrel és 700 egységet meghaladó fiókhálózattal rendelkezik, és mintegy 5,5 milliárd eurós tôzsdei tôkeállományával a bukaresti értéktôzsde második legfontosabb szereplôje.

Kerelôszentpálon szóbeszéd nyomába eredtem; mondták, hogy egy 30 éves gazdától a feldolgozó naponta 200 liter tejet szállít és azt jól megfizeti.

Szentpálon a szarvasmarhatartók körében bizony nagy az "udvaron belüli munkanélküliség", mert elöregedtek a gazdák, többen eladták jószágaikat, a fiatalok külföldre mentek dolgozni, vagy a városba, nem igazán érdekli ôket az állattenyésztés. Valamikor a faluban több ezer szarvasmarha volt a kollektívben, az állami mezôgazdasági vállalatnál és az emberek tulajdonában. Megváltozott a világ, a tavaly 110 tehén volt a csordában, az idén ôsszel csak 40. Sokan állítják, hogy végsô tartalékaikat is felhasználták, nem érdemes tejtermeléssel foglalkozni, abból nem lehet megélni. Ezt cáfolja az Ilyés kisfarm tapasztalata.

Id. Ilyés József és fia két külön házban laknak, de a fenyôvel, díszcserjékkel beültett gazdasági udvar közös. A mezôgazdasági gépek szép sorban állnak, a földbe ásott silót fóliával takarták le. A színben tárolják a szálas takarmányokat, a tápokat, külön helyen a répaszeletet. Ottjártunkkor egy kis traktor és a kis utánfutó üzemelt, azzal szállították a répaszeletet az istállók közelébe. Az édesapa határozottan jelentette ki, hogy a gazdaságról csak fia nyilatkozik, mert hát ô a gazda. Végül is a sorsformáló döntést ô hozta, a kezdetektôl nem titkolta, hogy az anyagi érvényesülést célozta meg. Eldöntötte, mit kell átalakítani, megszüntetni a gazdasági udvaron, mit kell tenni a gazdaság fejlesztésében, a kisüzem szervezésében. Bátorsága eredményre vezetett. Édesapja segítségével az egyik istállót átalakították, újat építettek saját erôbôl. Az új fejôstehén- istállóban ma külön helyiségben tisztálkodnak, mossák az edényeket, a csapból hideg, meleg víz folyik. A 21 fejôstehenet, 6 vemhes üszôt, a 12 kisborjat (mind Holstein fajta) megfelelô körülmények között tartják. Naponta 200 liter tejet szállít el a feldolgozó abból az 550 literes hûtôtartályból, amelyet Józsi 60%-os állami támogatással vásárolt. Az csak természetes, hogy a fejés két fejôgéppel történik, a fiatal farmer maga végzi, a munkákban egy idénymunkás segíti.

A tej árának összetevôire voltam kíváncsi. Józsi sorolta: mivel minôségi nyerstejet állít elô, literenként 1,55 lejt inkasszál a fiatal farmer. Ez az ár fedezi a költségeket és jövedelmet is biztosít. Annál is inkább, mert 10 hektáron termesztenek szénának valót, kukoricát, silótakarmányt. Csak a répaszeletet, a napraforgó- pogácsát és a tápokat kell megvásárolniuk. Uniós támogatást is igényelt a nemrég tulajdonukba jutott 6 hektáros legelôre és a 10 hektáros termôterületre. Az ellenôrzések megtörténtek, a támogatásokat januárban kapják kézhez.

Kilyén Attila

Pénteken a megyeházán a Környezetvédelmi és Fenntartható Fejlesztési Minisztérium a Román Vizek Országos Vízgazdálkodási Igazgatóságával közösen nyilvános vitát szervezett a Maros vízgyûjtô területe vízgazdálkodási tervének irányelveirôl. A megbeszélést sajtótájékoztató követte, ahol dr. Altan Abdulamit, a minisztérium szakosztályvezetôje, Marius Postelnicescu, az Országos Vízgazdálkodási Igazgatóság vezérigazgatója, Dávid Csaba, a Maros Vízgazdálkodási Igazgatóság vezérigazgatója és munkatársai válaszoltak az újságírók kérdéseire.

A Népújság kérdéseire a szakemberek kifejtették: a 2005-ös katasztrofális árvizeket követôen a minisztérium megváltoztatta árvízvédelmi stratégiáját. Azóta alaposan átvizsgálták az árvízvédelmi gátakat, védmûveket, különös tekintettel a Duna mentén levôkre. A vízügyi igazgatóságok olyan számítógépes programokat szereznek be, amelyekkel a megadott vízhozam függvényében árvízforgatókönyveket készíthetnek, így pontosan meghatározhatják az elárasztható területeket. Ez nagyon fontos lépés az árvízvédelem terén. Bár az Európai Unió vízgazdálkodási keretirányelvei szerint érintetlenül kell hagyni a gazdag életteret biztosító vizes, mocsaras területeket, az emberi élet ennél fontosabb – mondta a minisztérium képviselôje, ezért elsôsorban polderekkel, szükség esetén mesterségesen elárasztott területekkel próbálják megfékezni az árhullámot. Ezzel egy idôben, ahol a természeti körülmények megengedik, ökológiai rekonstrukcióval létesítenek vizes területeket, ahogy hollandiai és franciaországi partnerekkel Temes és Iasi megyében sikerült visszahódítani a természetnek a védetté nyilvánított élôhelyeket. A tavaly kormányrendelet alapján kibocsátott és elfogadott, ún. polgármesterek kézikönyve szerint a helységek árvízvédelmi létesítményeinek megépítésére a helyi költségvetésbôl kell biztosítani a finanszírozást. Sajnos, sokan ezt nem értették meg és a minisztériumot vádolják nemtörôdömséggel. Ugyanakkor figyelmeztették a polgármestereket az elárasztható területekre is, de ezt is figyelmen kívül hagyják és még mindig adnak építkezési engedélyt árterületekre felhúzandó házakra. A minisztérium, illetve a vízügyi igazgatóságok ilyen esetekben sem vállalhatják a felelôsséget.

Népújság: – A Maros vízgyûjtô területén levô folyóvizeket leginkább a Nyugati Érchegységben levô bányák meddôhányói, ülepítôi szennyezik. S ott van a verespataki beruházás, amely abban az esetben, ha beindul a bányászat, potenciális szennyezôforrás lehet. A nyilvános vita alá kerülô menedzsmentterv mennyiben veszi figyelembe az említett szennyezôforrásokat?

– Tudomásunk szerint egyelôre a minisztérium mûszaki-engedélyezési bizottsága nem adta meg az engedélyt a verespataki bánya megnyitására, mivel nem rendelkeztek területrendezési tervvel, ugyanakkor a mûvelôdési minisztérium sem vette ki nyilvántartásából a területet, ugyanis a régészek szerint a környéken fontos leletanyag található. A cégnek újabb tanulmányokat kell készítenie. A menedzsmenttervet a Román Vizek Országos Igazgatósága és az Országos Vízgazdálkodási és Hidrológiai Intézet munkatársai dolgozzák ki, s figyelembe vették a verespataki bányát is, természetesen azokat a technológiai paramétereket alkalmazva, amelyeket a gyár megadott – mondta Altan Abdulamit.

Monica Gheorghe mérnök, a vízügyi igazgatóság mûszaki igazgatója hozzáfûzte: a bányászat úgynevezett történelmi szennyezô hatásának felszámolására, az ülepítôk szennyvizének semlegesítésére a Conversmin országos vállalat 2006-ban hozzálátott egy átfogó terv kidolgozásához, amelyet az Ipari és Gazdasági Minisztériumon keresztül országos költségvetésbôl és uniós támogatásokból finanszíroznak. Ez jó kezdet ahhoz, hogy biztonságossá tegyék az ülepítôket.

Népújság: – A megye két legnagyobb vízszennyezô forrása a dicsôszentmártoni Bicapa Rt. meddôhányója és a marosvásárhelyi vegyi kombinát. Van-e valamilyen megoldás ezek felszámolására, a káros anyagok csökkentésére?

– Sajnos, a dicsôszentmártoni kombinát esetében továbbra sincs megoldás, mivel a gyárat két nekifutásra sem sikerült privatizálni, így ez továbbra is az állami vagyonalapot kezelô ügynökség (AVAS) tulajdonában van. Ahhoz, hogy megfelelôen lezárják a meddôhányókat, egy alapos tanulmányt kell készíteni arról, hogy meddig szennyezett a talaj, majd ezt betonfallal kell leszigetelni. Illetve ki kell építeni a gyár alatt egy biztonsági gátat is. Tervek, elképzelések vannak, csak a kérdés még mindig az, hogy ki finanszírozza a több millió eurós beruházást? – tette fel a kérdést Monica Gheorghe.

– Ami a marosvásárhelyi kombinátot illeti, megtudtuk, hogy a gyár közel 3 hektáros, karbonátokat tároló medencéjét már nem használják. A kombinát menedzsmentje környezetvédelmi tervében felvállalta ennek biztonságos lezárását. A határidôt még nem lépték át. Az igazgatónô tudomása szerint erre a munkálatra még nem találtak kivitelezôt Romániában. Nemrég az Azomures megnyitott egy 2,9 hektáros víztárolót, ebben a technológiai folyamathoz szükséges hûtôvizet tárolják, ami azonban nem jelent szennyezôforrást. Ennek ellenére a vízügyi igazgatóság monitorizálja a kombinátot.

Az Országos Munkaerô-elhelyezési Ügynökség 9 éves mûködése alatt csaknem félmillió állampolgárnak segített állást találni. 2007-ben Romániában körülbelül 4 százalékosra csökkent a munkanélküliség aránya – jelentette ki az ügynökség tegnap délelôtti sajtótájékoztatóján Reghina Farcas ügyvezetô igazgató.

A Népújság kérdésére az igazgató közepesnek értékelte a Maros megyei 4,3 százalékos munkanélküliségi arányt. A Maros Megyei Munkaerô-elhelyezési Ügynökség idén 7361 személyt részesített szakmai tanácsadásban, közülük mindössze 4019 munkanélkülinek sikerült állást találni. Az ügynökség által szervezett 94 szakmai felkészítô tanfolyamon részt vevô 1188 személy közül 554-et alkalmaztak. Az idei hat állásbörze közül egyet iskolásoknak és egyetemistáknak, egyet pedig friss diplomásoknak szerveztek. A roma lakosság számára szintén egy alkalommal tartott állásbörzét az ügynökség, ennek során 14 személynek sikerült munkába állnia. Az állásbörzéken összesen 1148 munkanélkülit alkalmaztak, közülük a legtöbben szakiskolai végzettséggel rendelkeznek, egyetemi diplomával viszont csupán 16 személy, 8 osztályos vagy kevesebb iskolai végzettséggel pedig egyetlen személy sem talált munkát. – A Maros megyében mûködô 52 szakmai képzést biztosító cég jövôben négy osztályt végzett személyek számára is kidolgoz programokat – jelentette ki Reghina Farcas. A Maros Megyei Munkaerô-elhelyezési Ügynökség igazgatója azt is elmondta, novemberben a roma lakosság megszólítása érdekében karavánt szerveztek Mezôsályin, Vámosgálfalván, Szásznádason, Sárpatakon, Bonyhán, Héjjasfalván, Görgényoroszfaluban és Kozmatelkén.

Cornel Crucean, a Preuniversitaria Szakszervezeti Szövetség Maros megyei szervezetének elnöke szerint a munkanélküliségi arány jelentôs csökkenése azt is jelentheti, hogy a romániai állampolgárok nagy része külföldön dolgozik. Crucean a szakiskolai képzés átalakításának szükségességére hívta fel a figyelmet, annak érdekében, hogy Románia ne csak eperszedôket exportáljon az európai munkaerôpiacra.

A Regionális Fogyasztóvédelmi Hivatal figyelmezteti a lakosságot, hogy a karácsony elôtti bevásárláskor tüzetesen vegyék szemügyre az élelmiszertermékek csomagolásán feltüntetett szavatossági idôt. Minden esetben kérjék el a pénztárjegyet, amellyel alapos indok esetén panaszt tehetnek a fogyasztóvédôknél. A különbözô sütôipari termékek beszerzésekor a szavatossági idô mellett a termék mennyiségére és összetevôire vonatkozó adatokra is oda kell figyelni. Ezen a héten az országos illetékes hatóság a Joga van tudni, mit vásárol elnevezésû kampány keretében a www.anpc.ro honlapon tett közzé erre vonatkozó tájékoztatást.

Karácsony közeledtével különbözô égôkkel, lámpákkal, lampionokkal meg csillogó díszekkel szoktuk fokozni ünnepi hangulatunkat. Sajnos, a fôtéri fák kis égôkkel való díszítése elmaradt. Ez a díszít&eacu