Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.

E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.

Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Ülôsztrájkot is kiváltott a napokban, hogy hamarosan az utolsó könyvesbolt is eltûnik Marosvásárhely fôterérôl. Korábban a városi tanács elôtt is szóba került a kérdés, és az lett volna maga a csoda, ha nem a tehetetlenség okozta vállvonogatásba torkollt volna az ügy az önkormányzatban. A helyzet adott, és arról beszél nagyon világosan, hogy voltaképpen nincs "helyzet", mert nem alkottak hozzá keretet azok, akik a város vezetésére mandátumot kaptak.

Visszanézve a múltba, több mint évtizede fogadták el és hajtották végre azt a törvényt, amelynek alapján a volt állami kereskedelmi helyiségeket az önkormányzatok eladták. Azóta voltaképpen az illetô helyiségek sorsát kizárólag a piac rendezi a maga törvényei alapján, melyek kulcsszava a nyereség. Mivel a piac nincs arra tekintettel, hogy a város lakóinak olyan boltokra vagy szolgáltatóegységekre is szükségük van, amelyek egyébként nem termelnek komoly bevételt, az önkormányzatnak lépnie kellett volna, hogy támogassa a kevésbé nyereséges, de szükséges kereskedôk, szolgáltatók jelenlétét. Erre lett volna több mint tíz esztendeje, azonban a szabályalkotás helyett a városrendezôk nézôkként asszisztáltak az eseményekhez. Így tartunk most ott, hogy szolgáltatóegységet, élelmiszerboltot és mindjárt könyvesboltot is nagyítóval lehet keresni a város központjában.

A szóban forgó ülôsztrájk tehát célt tévesztett, hiszen értelmetlen egy vállalkozót azért hibáztatni, mert úgy cselekszik, ahogyan üzleti érdekei megkívánják. A piac remekül mûködik saját belsô szabályai alapján, csakhogy azoknak, akik a várost vezetik vagy szabályokat alkotnak az önkormányzatban, gondolniuk kellett volna arra, hogy a nyereségért folytatott harcban egy szolgáltatónak, kiskereskedônek esélye nincs felvenni a versenyt a pénzügyi világ, a telekommunikációs nagyvállalatok vagy a nagyobb területet lefedô üzletláncok képviselôivel. Csak idô kérdése volt tehát, hogy mikorra veszik be a központot a nagyvállalkozók, akiknek presztízsbôl akkor is jelen kell lenniük a központban, ha egyébként az adott kirendeltség nem is túlságosan nyereséges.

A tények adottak, az igazi probléma viszont ott rejlik, hogy amikor az ügy felvetôdött a helyi tanács elôtt, akkor sem a polgármester, sem a neki törvény szerint diktáló tanács nem mutatta jelét, hogy bármilyen idevágó szabályalkotás ötlete legalább a jövôre nézve felmerült volna az illetékesekben. Így minden megy tovább, ahogyan az üzlet érdekei diktálják, pedig adófizetôkként nem azért tartjuk az önkormányzatot és a városházát, hogy asszisztáljon, illetve rendszeresen felsorolja, hogy milyen rendkívüli ötletet nem lehet éppen megvalósítani, hanem azért, hogy irányítson – nem az üzlet, hanem az adófizetôk érdekei szerint.

Bejelentette lemondását vasárnap Tudor Chiuariu igazságügyi miniszter, akinek a leváltására Traian Basescu államfo korábban kétszer is felszólította Calin Popescu Tariceanu miniszterelnököt.

Basescu már többször élesen bírálta a liberális tárcavezetôt, akit egyebek között "maffiózónak" nevezett. Chiuariut azt követôen nevezték ki az idén áprilisban miniszternek, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) felbontotta szövetségesi megállapodását a Demokrata Párttal (PD).

Akkor Tariceanu kizárta a PD támogatását élvezô minisztereket a kormányból azzal, hogy kizárólag liberális és RMDSZ-es tárcavezetôkkel alakított kabinetet. E kormányátalakítás keretében váltotta fel Monica Macovei volt igazságügyi minisztert Chiuariu.

A Tariceanu és Basescu, illetve a liberálisok és a demokraták között évek óta dúló politikai háború miatt Chiuariut már kezdettôl fogva bírálatok sorozata érte. Szeptemberben viszont a korrupcióellenes ügyosztály (DNA) kérte az államfôtôl: engedélyezze Chiuariu ellen a büntetôjogi vizsgálat elindítását. A tárcavezetônek azt róják fel, hogy egy kormányrendelet révén az államtól magántársaság tulajdonába került át egy – az ügyészek szerint – szándékosan mélyen alulértékelt bukaresti központi telek. A DNA Paul Pacurariu munkaügyi miniszter ellen is kérte a vizsgálatok kiterjesztését.

Laura Codruta Kövesi, Románia fôügyésze hétfôn kijelentette, a leköszönô Tudor Chiuariu igazságügyi miniszterrel jó volt az együttmûködése, de eredménytelen.

"Jól együttmûködtem Tudor Chiuariuval, tudtunk kommunikálni, csak mindez nem volt eredményes" – mondta Kövesi.

Az igazságügyi miniszter lemondása kapcsán Kövesi kijelentette, egyoldalú döntésrôl van szó, amelyrôl nem kíván találgatásokba bocsátkozni.

Arra a kérdésre, hogy milyen elvárásai vannak a következô igazságügyi miniszterrel szemben, Kövesi azt mondta, szeretné, ha jól együtt tudna mûködni vele, olyan értelemben, hogy tanácskozni tudjanak a tárcát érintô problémákban.

Mark Gray, az Európai Bizottság szóvivôje hétfôn a Mediafaxnak kijelentette, az EB nem kommentálja az igazságügyi miniszter lemondását, de kifejtette, az igazságügy területén a stabilitás a legfontosabb dolog, az EB számára pedig a reform a fontos, amely nem személyekre, hanem tevékenységekre vonatkozik.

Mark Gray szerint az EB álláspontja az, hogy a Tudor Chiuariu lemondása belpolitikai kérdés, a román kormány gondja.

Nem túl régen kisebb vitát kavart az ügy, amelybôl mára jóval nagyobb "háborúskodás" lehetôsége körvonalazódik: a marosvásárhelyi városi tanács a fennhatósága alá tartozó Mihai Eminescu Mûvelôdési Házat 49 évre haszonbérbe kívánja adni, annak minden "tartozékával" – motellel és vendéglôvel – együtt.

Ciprian Dobre prefektus, akinek kézjegye a versenytárgyalás kiírásához szükségeltetik, azonban nem volt hajlandó aláírni az engedélyezéshez nélkülözhetetlen dokumentumokat, mondván: a város egyetlen kultúrházát nem szabad egy olyan beruházó kezére adni, aki esetleg annak eredeti rendeltetését teljesen mellôzi. A vita a városi tanács, Dorin Florea polgármester és a prefektúra között egyre mérgesedik, a romló viszony egyik következménye pedig a hétfô délelôtti tanácskozás volt a megyeháza kistermében, amelyre meghívták a város mûvészeti intézményeinek vezetôit, kultúrembereket és újságírókat egyaránt. A sajtó képviselôi a terembe azonban nem tehették be a lábukat, a még javában zajló vitáról "kiszökô" prefektus szólt néhány szót a fejleményekrôl: – Hosszú beszélgetések után mindannyian arra a következtetésre jutottunk, hogy nem maradhatnak így a dolgok, nagyon rossz ötlet haszonbérbe adni a mûvelôdési házat. Egy multikulturális, egyetemi város az egyetlen kultúrháza nélkül marad. Ugyanaz a helyzet, mint a Romulus Guga könyvesbolttal, amelyet most kíván eladni a tulajdonosa. Ha ez megtörténik, akkor a város központjában megszûnik az egyetlen könyvesbolt, ami egyrészt szégyen, másrészt a szóban forgó bolt a helyi román kulturális élet szimbóluma. Ezt a két esetet tárgyaljuk a meghívottainkkal, és mindannyian úgy gondoljuk, hogy mindkettôt meg kellene valamilyen módon ôriznünk. Válaszában a kérdésre, hogy ezt miként látják megvalósíthatónak, a prefektus a megoldást abban látja, hogy a Mihai Eminescu Mûvelôdési Ház megyei fennhatóság alá kerüljön, a Romulus Guga könyvesbolt megmaradásának garanciáját a polgármesteri hivatalban, illetve – bármennyire is abszurd – a közadakozásban. Mint mondta, ha a hivatal beleegyezik a bolt felszámolásába (amely tulajdonképpen magántulajdon), akkor bocsásson egy fôtéri helyiséget egy új Romulus Guga könyvesüzlet berendezésére.

Nicolae Baciut, a mûvelôdési igazgatóság vezetôje polgári akcióra számít, szerinte a vásárhelyi intellektüellek összefogása mentheti csak meg a boltot. Nem ért egyet azonban az elköltöztetéssel sem: szerinte, ha máshol lesz a könyvesbolt, akkor az már "nem lesz ugyanaz".

Terveket és javaslatokat hallottunk, konkrét megoldásokat azonban egyáltalán nem. Sem arról, hogy mi lesz az Eminescu Ház körüli hercehurcával, sem arról, hogy miként mentik majd meg a helybéli intellektüellek a Romulus Gugáról elnevezett, magántulajdonban lévô könyvesboltot. Valószínûleg elôbb-utóbb a Fejlemények címû fejezet következik…

Tegnap délelôtt újra a gyár elé vonult a szászrégeni Alpina-Stylmex cégcsoport mintegy 200 alkalmazottja, akiket egy hónappal ezelôtt a holland kézben levô lábbeligyártól elbocsátottak. Ezúttal az elégedetlenséget az váltotta ki, hogy a vállalat nem utalta át az érintettek utolsó havi egészségbiztosítási hozzájárulásukat, így egyesek nem részesülhettek ellátásban.

Amint Vasile Galatean szakszervezeti vezetô elmondta, a Stylmex Industries 700.000, míg a Stylmex Románia 15.000 lejjel tartozik az egészségbiztosító pénztárnak. Mivel a cég vezetôsége ezúttal sem akart szóba állni a munkások képviselôivel, a szakszervezet úgy döntött, hogy ezért is beperelik a munkáltatókat. Az alkalmazottak novemberre megkapták az elôlegüket, de elszámoláskor már nem kaptak fizetést, mi több, az ebédjegyeket is megvonták tôlük. Ezért a múlt hónapban pert indítottak. Az elsô tárgyalást a szászrégeni bíróságon december 20-ára tûzték ki. Florin Zogorean, a Megyei Pénzügyi Igazgatóság szászrégeni kirendeltségének vezetôje elmondta, hogy a két cég bankszámlájáról sikerült lefoglalni több mint 50.000 lejt, amibôl az állami adósság egy részét törleszthették. A szakszervezet felkérte a kijelölt csôdbírót, hogy minél elôbb indítványozza a csôdeljárást, mivel jogilag még egy alkalmazottnak sem bontották fel a munkaszerzôdését, így hivatalosan nem lehet munkanélkülieknek nyilvánítani ôket. A Stylmex Industries cégtôl 700, míg a Stylmex Romániától 80, nagyrészt irodai alkalmazottat bocsátottak el.

Koss Gabriela, a prefektúra szászrégeni irodavezetôje lapunknak elmondta, hogy Ciprian Dobre prefektus követi az eseményeket és az alkalmazottak szociális és jogi asszisztenciáját biztosítja. Az irodavezetô értesítette a munkaügyi felügyelôséget, ellenôrizze, hogy a munkatörvénykönyvnek megfelelôen bontsák fel a munkaszerzôdéseket. Ugyanakkor ôk is megsürgették a csôdbírót, indítványozza az eljárást. A Szászrégeni Polgármesteri Hivatallal közösen – a törvénynek megfelelôen – szociális támogatásban részesítik az érintetteket, ugyanakkor azt is megtudtuk, hogy Szászrégenben január közepén a munkaerô-elosztó ügynökség állásbörzét szervez az Alpina cégcsoporttól elbocsátottak számára. Jelen helyzetben ennyit tehet a prefektúra.

Tekintettel arra, hogy a vállalat vezetôsége ezúttal sem akart szóba állni az alkalmazottakkal, néhányan elhatározták, hogy szerdán sztrájkôrséget tartanak a Szászrégeni Polgármesteri Hivatal elôtt, csütörtökön pedig hasonló megmozdulás lesz a prefektúra elôtt, többen éhségsztrájkot is kilátásba helyeztek. Vasile Galatean elhatárolta magát mindettôl, lapunknak elmondta, ezek egyéni kezdeményezések, amelyeket a szakszervezet nem támogat. – Mi a törvényeknek megfelelôen keressük a jogorvoslást – mondta a szakszervezeti elnök.

Megalakulásának 12. évfordulóját ünnepelte pénteken a marosvásárhelyi megyei sürgôsségi kórházban mûködô Szív-érrendszeri Betegségek és Transzplantáció Intézete. A Manadas vendéglôben megszervezett Szívbôl a szívért nagyszabású rendezvényen az elmúlt évtized, és különösen a 2007-es év kiemelkedô eredményeit vették számba az egészségügyi miniszter és a prefektus jelenlétében. Ugyanakkor beszámoltak, hogy Mikulás estéjén egy 28 éves râmnicu-sarati Miklós kapott új szívet. A donor egy balesetet szenvedett 18 éves brassói fiatalember volt.

Egy téli álom vált valósággá 1995. december 5-én, amikor létrejött az intézet, amelynek életébôl két filmmel mutattak be jellegzetes pillanatokat. Egy szívátültetés és egy születési rendellenességgel világra jött nyolcéves lányka operációja elevenedett meg a képeken, amelyeket dr. Deac Radu egyetemi tanár, a klinika vezetôje valamint dr. Suciu Horatiu adjunktus, a gyermekkardiológiai sebészet vezetôje kommentált.

A klinika fejlôdésével kapcsolatos adatokat Suciu Monica menedzser mutatta be. Az intézet megalakítása mellett megemlékeztek az elsô nyitott mellkassal végzett szívmûtét fél évszázados évfordulójáról, továbbá arról is, hogy nyolc évvel ezelôtt történt az elsô sikeres szívátültetés Marosvásárhelyen, s az akkor új szívet kapott marosszentkirályi páciens ma is jól érzi magát.

Az eltelt évek során összeforrott csapattá alakult az intézet munkaközössége, amelynek közös célja a szolgáltatások minôségének és mennyiségének állandó növelése. Eredményeiket adatokban is bemutatták: míg 1997-ben 1.796, 2007-ben 6.783 beteget láttak el. Ennek megfelelôen a klinika alkalmazottainak száma 213-ról 428-ra nôtt, s a beavatkozások száma is az ötszörösére emelkedett. Az idén 1.357 mûtétet (815-öt nyitott mellkassal) végeztek. Az ország egyetlen gyermekkardiológiai sebészeti klinikáján pedig 2-rôl 40 százalékra nôtt az újszülötteken és csecsemôkön végrehajtott életmentô beavatkozások száma. Az intézetet ma öt klinika, egy rekuperációs részleg, mûtôk, laboratóriumok, gyógyszertár és az adminisztrációs irodák alkotják, s költségvetése a kezdeti 906.695 lejrôl 33.817.975 lejre emelkedett. A rendezvényen részt vevô egészségügyi miniszter az intézet eredményei alapján jövôre még több támogatást ígért.

Suciu Monica közgazdász csúcsévnek nevezte 2007-et, amikor az egészségügyi reform folyamatába felzárkózva minden eddiginél nagyobb lehetôségek nyíltak az intézet számára. Az elvégzett munkát teljes mértékben finanszírozták, s a szakminisztérium támogatásával a legkorszerûbb felszerelés birtokába jutottak. Ezt szolgálta egyébként a fejlesztési alap létrehozásának lehetôsége is. A személyzetet a bérek emelésével, külön juttatásokkal és az elsô ízben bevezetett hûségdíjjal jutalmazták, hisz ez a munka teljes odaadást feltételez, s minden jó lépés életet jelent, minden rossz lépés pedig tragikus következményekkel járhat.

A rendezvényen köszönetet mondtak az intézet partnereinek, s megemlékeztek azokról a munkatársakról, akik az évek során eltávoztak az élôk sorából.

Az ünnepséget a gyulafehérvári teológusok karácsonyi énekekkel nyitották meg, az eredmények számbavételét követôen a Mini Arabesque csapata kán-kánnal és egyéb táncokkal szórakoztatta a közönséget.

A gazdiknak tilos bántalmazni vagy más célra használni házi vagy befogott állataikat, mint amire adottságaik alapján használhatók, tilos elhagyni vagy elûzni ôket.

December 4-én a szenátus elfogadta az állatvédelmi törvénytervezetet. Eszerint, ha valaki rosszul bánik vagy fölösleges erôfeszítésre kényszeríti a háziállatát, 15.000 lejig terjedô összeggel bírságolható és 1 évig terjedô szabadságvesztést kockáztat. Kegyetlenkedésnek számít, ha valaki szándékosan megöli az állatát, ha céllövéshez célpontként, állatviadalokra vagy csalinak használja más állat idomításakor. Tilos kiállításokon, elôadásokon, reklámozásra, filmezésre használni ôket, ha ez fizikai vagy pszichikai fájdalmat, sérülést, sebesülést okoz nekik. Ugyancsak kegyetlenkedésnek számít, ha esztétikai vagy más, nem gyógyító jellegû sebészeti beavatkozásnak vetik alá az állatokat: farokcsonkolás, fülkupírozás, a hangszalagok elmetszése, a karmok, körmök, agyarok, fogak levágása, kölykök-fiókák túl korai elválasztása az anyaállattól, - madártól, vadon élô állatok befogása a törvény által meg nem engedett módszerekkel, altatólövedékek alkalmazása másra, mint pillanatnyilag mozgásképtelenné tenni az állatokat. Tilos euthanáziát alkalmazni kutyák, macskák és más állatok esetében, ha ezt nem állatorvos által megállapított gyógyíthatatlan betegség teszi szükségessé.

Az új törvény elfogadása után remélhetôleg kevesebb lesz az elhagyott, elcsapott háziállat. Ugyanakkor a menhelyi "beinjekciózás" is megszûnik.

Korainak nevezte a schengeni övezet kibôvítését Günther Beckstein bajor miniszterelnök. A konzervatív politikus egy vasárnapi nyilatkozatában annak a nézetnek adott hangot, hogy a határellenôrzés december 21-re tervezett megszüntetése Csehországból és Lengyelországból megkönnyíti majd a bûnözôk beáramlását Németországba.

Ettôl a naptól a bûnözôk gyakorlatilag korlátlanul mozoghatnak – hangoztatta Beckstein, hozzátéve: jobban örült volna annak, ha a határellenôrzés csak néhány év múlva szûnik meg.

A nyilatkozatban a bajor kormányfô felhívta a figyelmet arra: miközben a munkaerô beáramlását Csehországból és Lengyelországból – valamint más kelet-európai országokból is – az érvényben lévô német kormányhatározat alapján továbbra is korlátozzák, a határellenôrzés megszûnése a bûnözôk számára szabad mozgáslehetôséget biztosít. Beckstein mindennek kapcsán súlyos aggodalmának adott hangot, s a schengeni övezet kibôvítését biztonsági szempontból "korainak és elsietettnek" nevezte. Szavai szerint a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a jólét tekintetében továbbra is "drasztikus" a különbség Németország és keleti szomszédai között.

A bajor miniszterelnök nem az elsô ilyen jellegû német véleményt fogalmazta meg az elmúlt hetekben. Elsôsorban a Lengyelországgal és Csehországgal határos tartományok vezetô politikusai ugyancsak hasonló nézeteket hangoztattak, úgy vélekedve, hogy a határellenôrzés felszámolására még nem érett meg az idô.

Ezzel szemben Wolfgang Schäuble belügyminiszter több alkalommal is megalapozatlannak nevezte a schengeni övezet kiterjesztésével kapcsolatos németországi aggodalmakat. A miniszter arra hivatkozott, hogy a rendszer kiterjesztésének fôpróbája szeptember óta sikeresen zajlik.

(MTI/AFP) – Az amerikai Központi Hírszerzô Ügynökség (CIA) iráni atomtudósok Nyugatra szökését elôsegítô programot indított még 2005-ben – közölte helyi idô szerint vasárnap internetes oldalán a Los Angeles Times címû amerikai napilap.

A kaliforniai újság név nélkül idézte a titkosszolgálati program korábbi és jelenlegi felelôseit, akik elmondták, hogy a Fehér Ház utasítására két évvel ezelôtt indított "Agyhalott" mûvelet célja az iráni atomprogram hátráltatása, szabotálása volt. A Bush-kormányzat további célja volt "fajsúlyos" bizonyítékot szerezni arról, hogy Teherán elôrébb jutott a nukleáris fegyverek elôállításában.

A kezdeményezés nem járt sok sikerrel, csupán hat iránit sikerült szökésre bírni, és ôk sem szolgáltattak értékes információkat a teheráni nukleáris tervekrôl. A CIA egyik célja ugyan az információgyûjtés volt, de volt egy másik is, hogy a kulcsfontosságú tudósok, katonatisztek és más személyek megszöktetésével aláássák az iráni programokat.

A CIA több tucatnyi személyt vett fel a potenciális szökni akarók listájára – állította a mûvelettel korábban kapcsolatban álló tisztviselô. "Olyan személyek voltak ezek, akik ha kikerülnek az (iráni) atomprogramból a legnagyobb mértékben hátráltatták vagy akadályozták volna azt."

Azok, akik elhagyták az országot, komoly jutalmat kaphatnak, többek között egy másik országban élhetnek és életük végéig pénzügyi támogatást kapnak. A megszökött irániak személyazonosságát igen gondosan védik.

Az "Agyhalott" mûveletben megszerzett adatok alapul szolgáltak a nemrégiben nyilvánosságra hozott amerikai hírszerzôi jelentéshez, amely szerint Irán nemzetközi diplomáciai nyomásra 2003 ôszén felhagyott atomfegyver-fejlesztési programjával.

A 16 amerikai hírszerzô szervezet közös, úgynevezett nemzetbiztonsági értékelése ugyanakkor azt is kiemelte, hogy Irán nyitva hagyta az atomfegyver fejlesztésének lehetôségét, továbbá azt, hogy Teherán azokat a polgári nukleáris programokat folytatja a jövôben, amelyek elôsegíthetik az atombomba kifejlesztését.

(MTI) – Agim Ceku koszovói miniszterelnök gyors döntést vár az Európai Uniótól a függetlenséget akaró dél-szerbiai tartomány jövôjével kapcsolatban.

Az EU-nak tudnia kell, hogy nagy szükség van egy gyors és tartós megoldásra – nyilatkozta hétfôn a Beta szerb hírügynökség szerint a hivatali ideje utolsó napjait töltô kormányfô.

Ceku megerôsítette, hogy a pristinai vezetés – amely a múlt hónap közepén megtartott parlamenti választás eredményeként rövid idôn belül kicserélôdik – elkötelezett a többnemzetiségû Koszovó megtartása, a demokrácia, a nemzetközi felügyelet mellett létrejövô függetlenség, s az európai együttmûködés mellett.

Szerbiának választania kell: együtt halad-e velünk a jövôbe, vagy visszatér a múltba! Reméljük, helyesen fog dönteni – fogalmazott a harctéri gerillaparancsnokból lett politikus.

Skender Hyseni, a szerb tartomány jövôjérôl Belgrád képviselôivel folytatott, s nemrég véget ért tárgyalásokon részt vevô koszovói küldöttség szóvivôje szerint a helyi albán vezetôk hétfôn konzultációkat kezdtek "nemzetközi partnereikkel" azért, hogy összehangolják a függetlenség kikiáltásával kapcsolatos lépéseiket. Arról, hogy az önálló Koszovó kikiáltására mikor kerül sor, a szóvivô nem kívánt nyilatkozni.

Szerbia a nemzetközi felügyelet mellett folytatott tárgyalásokon elment a legszélesebb – az önálló államiságnak csak néhány, részben szimbolikus attribútumát nélkülözô – autonómia felajánlásáig, a koszovói albánok viszont adottnak vették a terület függetlenségét, s csupán a majdani
"államközi" kapcsolatokról lettek volna hajlandóak tárgyalni. Változtattak azonban korábbi, minden ellenvéleményt mereven elutasító álláspontjukon, s az utóbbi pár hétben már úgy fogalmaztak, hogy csak az Egyesült Államokkal és az EU-val történt egyeztetés után kiáltják ki egyoldalúan a függetlenséget.

Mint Agim Ceku a Gazeta Wyborcza címû lengyel lapban hétfôn megjelent cikkében fogalmazott: Koszovó minden lehetôségét kimerítette annak, hogy megtalálja a független Koszovó és Szerbia közti kapcsolatok modelljét. Másról ugyanis, mint két szuverén, bizonyos területeken együttmûködô szomszéd közti viszonyról nem lehet szó.

Claude Roulet, aki a Ritz elnökének munkatársa volt az 1997. augusztus 30-i baleset idején, jelen volt, amikor Fayed kiválasztott egy gyûrût a néhai walesi hercegnô számára Alberto Repossinak a szálloda közelében található üzletében.

Roulet vitatta Repossi állítását, amely szerint Diana és Fayed közösen választották ki a gyûrût, amelyet eljegyzési gyûrûnek szántak.

"Tudom, hogy néhány nappal a baleset után Repossi úr másképp számolt be a történtekrôl. Kommunikációs igazgatója, Gilles Montrichard pedig azt tanácsolta neki, hogy ne színezze ki a dolgokat" – mondta a Londonban folyó bírósági vizsgálaton Roulet. Hozzátette, hogy az igazgatónak késôbb távoznia kellett állásából.

Roulet szerint a gyûrût Repossi Dis-moi-oui (Mondj igent) kollekciójából választották. – Fayed rá se nézett az ékszerre. A 85 ezer eurós értékûre becsült gyûrû a legolcsóbb darab volt a Dodi Fayednek megmutatott kollekcióban – mondta csütörtökön Claude Roulet.

Repossi korábbi vallomásában azt állította, hogy egy gyûrût már Monte Carlóban kiválasztottak, majd Olaszországba küldték méretre igazításhoz, majd Párizsba kellett volna küldeni átvételre.

"Ha jól emlékszem, a szép romantikus történet, hogy Dodi eljegyzési gyûrût kért, amit együtt választottak ki, nem igaz" – mondta Claude Roulet.

Mohamed al-Fajed, a párizsi Ritz szálló és a világhírû londoni luxusáruház, a Harrods tulajdonosa állítja, hogy fia és a walesi hercegnô a baleste utáni napon akarta bejelenteni az eljegyzését, és Diana a szíve alatt hordta Dodi gyermekét. (Ez utóbbit a törvényszéki orvosszakértô vallomásában már cáfolta.) Al-Fajed állítása szerint a pár összeesküvés áldozata lett, amelynek fô szervezôje Fülöp herceg, II. Erzsébet királynô férje volt.

A londoni bírósági tárgyalásnak az a célja, hogy teljes körûen felderítse a Diana hercegnô és barátja életét tíz éve kioltó párizsi autószerencsétlenség hátterét. Ez a kifejezetten angol igazságügyi eljárás csak a rendôrségi vizsgálatok befejeztével indítható el. A francia és az angol rendôrök egybehangzóan "tragikus balesetnek" minôsítették a párizsi tragédiát. A nyomozás szerint a balesetet az okozta, hogy Henri Paul, az autót vezetô sofôr ittas volt, és túl gyorsan hajtott.

December 6-tól a Legfelsô Bírói Tanács kinevezte Artenie Cordost a Marosvásárhelyi Táblabíróság elnöki tisztségére. Az új elnök, aki 2 év, öt hónap és 2 napra kapott mandátumot, tegnap sajtótájékoztatón jelentette be: elnökként legalább két részleg megnyitását tervezi, valamint egy új, a bírák és a tisztviselôk irodáinak helyt adó épület megépítését. Elsô lépésként tegnaptól megnyittatta a közönség számára is a fôbejáratot.

A négy évig tartó pert követôen december 6- tól helyezték vissza Artenie Cordost a Marosvásárhelyi Táblabíróság elnöki tisztségébe. A régi-új elnök tegnap sajtótájékoztatón jelentette ki, újabb mandátumra nem pályázik, sôt, ha úgy érzékeli, hogy kollégái nemkívánatosnak tartják az elnöki funkciójában, kész lemondani. "Az elnöki tisztséget nem tartom rendkívüli fontosságúnak, hiszen a bírák függetlenek és a bíróságokat amúgy is egy bírói tanács vezeti, ez hozza meg a döntéseket, pénzügyi vonatkozásban pedig ott van a gazdasági igazgató. Az elnöknek legfeljebb menedzseri vonatkozásban lehetnek kezdeményezései" – mondta. A volt elnök, Floarea Grosu tevékenységérôl újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta: nincsen különösebb felrónivalója, de nem is dicsérheti a volt elnököt, a jelenleg bíróként dolgozó Floarea Grosut, hozzátéve, hogy Grosu "hagyta a maga mentén folyni a táblabíróság tevékenységét, bár legalább a közigazgatási bírósági részleget létrehozhatta volna". A hazai jogrendszerrel kapcsolatban bírálatokat fogalmazott meg, hangsúlyozva: legfontosabbnak azt tartja, hogy világos, egyértelmû és stabil törvénykezés legyen, amit be is tartanak, hiszen a "kétértelmû, naponta változó" törvények sok gondot okoznak. A legégetôbb problémának azt tartja, hogy például a dicsôszentmártoni bíróságon egyetlen bíró sem dolgozik, a segesvárin, szászrégenin 2-3 bíró van, az a magisztrátus, aki pedig frissen a bíróságokra kerül, mihamarabb igyekszik onnan elpályázni. Az erdôszentgyörgyi bíróság mûködésével kapcsolatos kérdésre Artenie Cordos kijelentette, hogy szeretné, ha ennek megindulna a tevékenysége, de még nem tudja, mi fog történni. Ha nem sikerül elindítani, akkor az épületnek más rendeltetést kell adni, hiszen elfogadhatatlan és költséges egy üres épületet fenntartani. A Népújság kérdésére, hogy mit szándékozik elnökként változtatni a táblabíróság mûködésében, elmondta, az elsô változtatást már megtette azzal, hogy megnyittatta a fôbejáratot a közönség számára is, hogy ne a "szolgálati" lépcsôkön kelljen közlekedniük az embereknek. Reggelente, ha kissé korábban érkeznek polgárok, nem szándékozik kint tartani ôket az utcán, a hidegben, erre is megoldást találnak. A bíróság épülete mögött egy új épületet képzel el, ahol a bírák és az alkalmazottak, tisztviselôk irodái lennének, ez csak pénz kérdése. Ami a legfontosabb, legalább két új részleget szeretne létrehozni: a közigazgatási bíróságot valamint a munkaügyi és biztosítási perekkel foglalkozó bíróságot, a bírákat pedig más részlegekrôl vonják el, akkor is, ha ez várhatóan egyes bírósági elnököknek nem fog tetszeni.

Közlekedési szempontból a közeljövô prioritása Romániában a városi közlekedéssel kapcsolatos problémák orvoslása: körgyûrûk, terelôutak építése, bicikli- és autóbuszsávok kialakítása – jelentette ki Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter december 10-én A városi közlekedés zöld chartája – lehetôségek a romániai városi mobilitás fejlesztésére elnevezésû nemzetközi szemináriumon.

A Fejlesztési, Középítkezési és Lakásügyi Minisztérium, valamint a bukaresti Ion Mincu Építészeti és Urbanisztikai Egyetem által szervezett nemzetközi szemináriumon részt vett Donato Chiarini, az Európai Unió biztosa, Marcel Rommerts uniós szakértô, valamint a Közlekedési, a Környezetvédelmi és Távközlési Minisztérium szakértôi.

Kevés nagyvárosban léteznek kiépített biciklisávok, de sok esetben azok sem használhatók: a kérdés megoldásához szemléletváltás, nevelés és EU-konform jogszabályalkotás szükségeltetik. A bicikliutak kialakítása 2009-ben kezdôdik el, az önkormányzatok erre a célra elkülönített sávot nem tartalmazó utakra nem bocsáthatnak ki építési vagy korszerûsítési engedélyt – mondta Borbély László.

2007 és 2013 között a Szállítási operatív program keretében infrastruktúra- fejlesztésre 5 milliárd euró hívtató le, a támogatások legnagyobb részét a városok fenntartható fejlesztését célzó projektekkel lehet megpályázni. Városfejlesztésre, valamint a város és a vidék közötti egyenlôtlenségek csökkentésére 1,2 milliárd euró áll rendelkezésünkre – összegzett beszédében a miniszter.

Mint tegnapi lapunkban olvashatták, szombaton alakuló ülést tartott az RMDSZ Szövetségi Képviselôk Tanácsa. Markó Béla szövetségi elnök arra figyelmeztette a testületet, hogy "ha az elemzésünket nem végezzük el, ha mától fogva nem kezdjük meg a felkészülést az önkormányzati választásokra minden szempontból, akkor elkéstünk". A felkészülés egyik legfontosabb részének nevezte azt, hogy megkeressék és párbeszédet folytassanak az erdélyi magyarságnak azzal az egyharmadával, amely jelentôs részét teszi ki az erdélyi magyarságnak, s amely valamilyen okból elégedetlen volt az RMDSZ-szel. "Ezzel az egyharmaddal kell elsôsorban párbeszédet folytatni: helyi közösségekkel, helyi közösségek véleményformáló embereivel, meg kell érteni, mi az elégedetlenség oka, ezeket az elégedetlenségeket vagy problémákat meg kell próbálni megoldani vagy fölszámolni. Ez az együttmûködés lényege". Emellett, tette hozzá, a politikai csoportosulásoktól sem szabad elzárkózni, tudomásul kell venni, hogy az RMDSZ-en kívül is van élet, "de a lényeg az, hogy azzal az egyharmaddal próbáljanak együttmûködni. Ha mától fogva nem kezdjük el, lemaradunk".

A felszólalók mindegyike az összefogás fontosságát hangsúlyozta, s figyelmeztetett arra, hogy a bejegyzés elôtt álló Magyar Polgári Párt (MPP) komoly ellenfele lesz az RMDSZ-nek a jövô évi önkormányzati választásokon. Egyetértettek abban, hogy "vissza kell szerezni a Székelyföldet".

Kelemen Hunor ügyvezetô elnök szerint az európai parlamenti választásokon "lehetett volna jobb eredmény, ha Tôkés László nem utasította volna el a közös listát". Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az önkormányzati választásokon "kegyetlen verseny lesz", mert "a pártfegyelem mûködni fog: a parancsot Cotroceni-ben adják ki, a végrehajtás Udvarhelyen történik".

Kelemen Atilla Maros megyei elnök arról a székelyföldi tapasztalatról beszélt, hogy az RMDSZ ott nyert, "ahol olyan rossz az út, hogy bemenni nem tudtunk", Kelemen szerint "valószínûleg más sem tudott bemenni, hogy elrontsa az ottani székelység véleményét rólunk". Véleménye szerint óriási baj van, s át kell értékelni azt a segítségrendszert, amelyet az RMDSZ ad. Persze, nem az a megoldás, hogy elrontsák az utakat ott, ahol felépítették, s mégis rossz hírét keltik az RMDSZ-nek, de az RMDSZ is "többet kell kijárjon a jó utakon". Felemlegette, hogy voltak olyan, az RMDSZ által tisztségekbe juttatott vezetôk, aki "nem szívesen mutatkoztak ezeken a kampánygyûléseken". Ebbôl is le kell vonni bizonyos tanulságokat, mondta: "miért tegyünk oda olyan vezetôket, akik akkor, amikor fel kell venni a fizetést, nagyon szeretik az RMDSZ-t, de másképp egy kicsit szégyellik. Egy kicsit úgy vannak vele, hogy a kuplerájba bemenni egy kicsit szégyen volt, de bent egész jó volt. Én azt hiszem, hogy ezeket meg kell szívlelni. És azt is, miért hagyott cserben az értelmiség, amely több újságot olvas, mint az egyszerû ember. Vagy vajon többet nézik a Hír Tévét?" Kijelentette: az RMDSZ ezen is el kell gondolkozzon. Példának a vásárhelyi december 1-jei ünnepséget említette, amelyen Dorin Florea ennyi év után megköszönte a tanárok és a papság segítségét, hogy az az aktus annak idején megvalósulhatott. Hol vannak a papok, a tanárok, a tanítók az RMDSZ-bôl?" Ôk hiányoznak, ôket kell megnyerjük újra, s akkor nekünk is lesz mit ünnepelni, mondta végül Kelemen.

Frunda György szenátor arra hívta fel a figyelmet, hogy Tôkés László, bár sohasem járt ott, a Kárpátokon túlról szerzett 18 ezer szavazatot. "Valakik meggyôzték ôket, hogy a független magyar jelöltre szavazzanak. És nem azért, hogy ô bejusson, hanem azért, hogy az RMDSZ kiessen". Ha a szavazók 45-50%-a elmegy szavazni, nem jutott volna be az európai parlamentbe sem az RMDSZ, sem a független jelölt. Az RMDSZ kb. 300 ezer szavazatot kapott, soha ilyen keveset, mondta, "nemcsak azért, mert ilyen markáns személyiség indult az RMDSZ-szel szemben, de azért is, mert Traian Basescu mindent megtett azért, hogy ne jussunk be". Elmondta, hogy pár nappal a választás elôtt a Román Televízióban találkoztak, ahol az elnök azt mondta, "gratulálok szenátor úr, nem jutnak be az Európai Parlamentbe". Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy az elnök nem hagyja abba. "Ne örüljön se Tôkés László, se Szász Jenô, se más, hogy az elnök barátkozik velük, mert nem azt akarja, hogy az MPP vagy más magyar párt jusson be a román parlamentbe, hanem azt akarja, hogy egyetlen magyar ember képviselje a romániai magyarságot a képviselôházban". Listavezetô lévén, a kampányban szerzett tapasztalatairól is szólt. "Voltak olyan helyek, ahol nem jött el a területi RMDSZ-elnök vagy az ügyvezetô elnök kampányolni velünk. Volt olyan hely, ahol egyetlenegy ember volt jelen az úgynevezett találkozón. Persze, több volt a sikeres fórum. De voltak olyan helyek, ahol megyei elnökök, polgármesterek külföldön voltak, vagy fontosabbnak tartották, hogy meccsre menjenek, a családdal legyenek, hogy elutazzanak".

"Ha már az anyaországi megosztás erdélyi importját nem tudtuk megállítani, legalább Basescu ne érje el a célját" – mondta egyebek között Lakatos Péter képviselô, aki szerint "könnyebb kivédeni a román nacionalisták támadásait, mint a pluralizmus és sokszínûség álarca mögött megbúvó diverziót. Választási kampányban a magyarok számára csak a három szín – piros-fehér-zöld – lehet a nyerô, a kétszínûséget nem díjazzák". Mint mondta, "Basescu Románia teljhatalmú vezetôje akar lenni. Célja eléréséért többek között az egységes magyar parlamenti képviselettôl is meg kell szabadulnia, erre Szász Jenô és Tôkés László a megfelelô eszköz". Ezért hangsúlyozta, hogy a tárgyalások elôtt tisztázni kell "a tárgyaló felek státusát (…), rögzíteni kell a közös célokat (…), és hogy ki mivel járul hozzá e célok eléréséhez".

Válaszában Markó Béla, utalva Toró T. Tibor korábbi nyilatkozataira, amikor a "neptunosok" kizárását követelte, most meg saját szervezete ellen dolgozik, kijelentette, soha nem fog kettôs mércével mérni, és sem Tôkés Lászlót, sem Orbán Viktort nem hajlandó Jupiternek vagy prófétának tekinteni. Orbán Viktor "ha szétveri az erdélyi magyarságot, akkor oldja meg a problémáit, s akkor majd beszélhetünk arról, mit kell az RMDSZ-nek megoldania. Mérlegelésre hívta fel azokat, akik szerint az RMDSZ nem tett semmit, s egyetlen példát mondott csak. Azt, hogy az RMDSZ a Székelyföldön 300 ezer hektár közbirtokossági erdôt szerzett vissza óriási energiával, nehezen. Mint mondta, van egy helyzet és van egyfajta "veszedelmes, illúzióteremtô butítás, demagógia, ami bejárja a Székelyföldet". Arra kérte a magyarságot, bízzon az RMDSZ-ben, a józan észben és "ne bízzák prófétákra ennek a közösségnek a sorsát", s felejtsék el, hogy "amit szabad Jupiternek, nem szabad az ökörnek".

Napirenden volt és Markó Béla is ragaszkodott ahhoz, hogy a testület hozzon döntést Toró T. Tibor ügyében, aki a szövetségi elnök szerint "úgy van bent, hogy közben kint van". Ezt szorgalmazta a képviselôk többsége. Frunda György egyenesen a kizárását követelte, mert "gerinctelen az, aki az RMDSZ erôforrásait használva a szövetség ellen kampányol". T.T.T. úgy védekezett, hogy támadott, visszautasítva, hogy Frunda megleckéztesse, aki becsapta a választókat, "lelépett, miután megválasztották".

Döntés nem született, mert színházi elôadás miatt a termet el kellett hagyni. Így az ülést hirtelen abbahagyták, anélkül, hogy befejezték volna.

Fehérbôrû, szôke hölgy, fején jellegzetes ,,gáborkalappal", hosszú szoknyás, büszke cigánylány mellett hetyke székely legény – az építészeti líceum dísztermében 30 gyerek és 6 felnôtt várta szombat délelôtt, hogy megkezdôdjön a Sokszínûség – egy eséllyel több a jövônek nevû országos verseny regionális szakasza. A különbözô nemzetiségû általános és középiskolás diákok erôpróbáját az interetnikai kapcsolatok ápolása érdekében létrehozott PER Alapítvány szervezte az Oktatási és Kutatási Minisztériummal, illetve Románia Kormánya Interetnikai Kapcsolatok Fôosztályával közösen, az Esélyegyenlôség éve az Európai Unióban szlogenû kampány keretében. – A rendezvény célja az egymás mellett élô népek kultúrájának megismertetése, az elôítéletek és etnikai diszkrimináció megszüntetése. A versenybe szálló öttagú csapatok mindenikében legalább két etnikum kell legyen képviselve – nyilatkozta lapunknak Kôvári Szabó Roberta, a PER regionális központjának irodai menedzsere. A marosvásárhelyi megmérettetésre Brassó, Kolozs, Kovászna, Hargita, Máramaros, Szatmár, Szilágy, Szeben és Maros megyébôl érkeztek versenyzôk. A marosugrai, balán-bányai, aranyosgyéresi, szászrégeni, tasnádi és tatrangi általános iskolásoknak, illetve a sepsiszentgyörgyi, kolozsvári, szatmári, nagybányai, szilágysomlyói és szászrégeni középiskolás diákoknak egy általános mûveltséget tesztelô, háromrészes próbatételen történelemmel, állampolgári mûveltséggel és jogtudománnyal kapcsolatos kérdésekre kellett válaszolniuk, ezt követôen minden csapat egy rövid kulturális produkcióval – zenével, tánccal, színházi jelenettel – igyekezett elnyerni a zsûri tetszését.

– Egy cigány–magyar esküvôt adunk elô. A menyasszony magyar, a vôlegény roma származású, a lakodalmas sátornál pedig egy román kislány vágja majd el az utat. Ez egy régi roma hagyomány, mely szerint az új párnak valamit fizetni kell annak érdekében, hogy hosszú és boldog házasságuk legyen. A magyar menyasszony székely, román és cigány népdalokat énekel majd fizetségképpen – foglalta össze a szászrégeni abafáji negyedbeli általános iskola tanulóinak elôadását Gyulai Rodica, roma nyelv szakos tanárnô, akitôl azt is megtudtuk, tanintézetükben nem csak a diákok, hanem a tanárok is járnak roma nyelvórákra.

– Ha valaki Tasnádon katolikus vallású, és németes kiejtéssel beszél, az minden bizonnyal sváb – neveti el magát Nógrádi Enikô, a tasnádi 8-as Számú Általános Iskola tanárnôje. – Sváb és magyar népi tánccal és népdalokkal készültünk. 3-4 hete gyakorolunk, és inkább a mûveltségi próba miatt izgulunk – tudtuk meg az egyik sváb népviseletes kislánytól.

– Nemcsak azért vagytok mindannyian nyertesek, mert a felkészülés idején megismerhettétek egymás kultúráját, hanem azért is, mert sikerült igazi csapatszellemben dolgoznotok – ezekkel a szavakkal bátorította Iolanda Catinean, Maros megyei tanfelügyelô-helyettes a kipirult gyerekeket pár perccel az elsô próbatétel elôtt. A regionális szakaszon a balánbányai általános iskolások Testvériség nevû csapata, illetve A tûz árnyéka néven versenybe szálló sepsiszentgyörgyi középiskolások vitték el a pálmát. Nekik december 19-én a bukaresti országos versenyen kell újra bizonyítaniuk. A döntô gyôztesei egy egyhetes szovátai táborozáson pihenhetik majd ki a verseny izgalmait.

A hétvégén elkezdôdött Marosvásárhely hagyományos, ôszi klasszikus zenei fesztiválja, a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia által szervezett Musica Sacra koncertsorozat. Az egyházzenei fesztivál tizennyolcadik szemléje vasárnap a Nyilas Szabolcs, Biró Péter, Szabó Levente, Márton Zsolt Barna és Ferenc Örs alkotta Cantuale énekegyüttes koncertjével vette kezdetét a nyárádszeredai református templomban: ôk Halmos László, Orlando di Lasso, Casciolini, Perényi Géza, Buchner Antal, Szendrei István, Kodály Zoltán, G. Martini, Harmat Artúr, König Péter és Vikár Sándor mûveit énekelték, a mûsort még aznap ismételték Szászrégenben. A fesztivál ma este 7 órától kamarazene-koncerttel folytatódik a Vártemplomban: Iancu Vaduva (trombita), Dorin Gliga (oboa) és Verona Maier (orgona) játszik Albinoni-, Geminiani-, George Finger- és J.S. Bach-mûveket, valamint egy 1600 körüli ismeretlen szerzô darabját.

A koncertsorozat negyedik hangversenyére csütörtökön, ugyancsak este hét órakor kerül sor a Kultúrpalota kistermében – fellép a filharmónia kürtnégyese (Radu Gavril, Kelemen Szilárd, Valer Moldovan, Pavel Curca), közremûködik Alla Curca szoprán. Mûsoron A. Adam, Pierpoint, Grüber, C. Dragusin, V. Teodorian, I. Berlin és D. Bortnyanski egyházzenei alkotásai.

Pénteken 12 órától román, míg 13 órától magyar nyelvû leckekoncerttel várják a kisebbeket a Kultúrpalota kistermébe, a téma ezúttal: Téli ünnepek dalai – bemutatja Carmen Mihaescu és Kovács Zsuzsa tanárnô, közremûködik a filharmónia kürtnégyese. Vasárnap este héttôl kórus-hangszeres koncert a Vártemplomban. Fellép a templom Musica Humana Nôi Kamarakórusa, közremûködik Polgári Bernadett szoprán, Nyilas Szabolcs tenor, Móriczi Miklós tenor és Márton Zsolt basszus, zongorán kísér Móriczi Magdolna. Vezényel és orgonán játszik Csíky Csaba. A hangversenyen Liszt, Mohay Miklós, W. Byrd, Palestrina, J.S. Bach, Schubert, Bárdos Lajos, Kodály Zoltán, Lászlóffy Zsolt, Orbán György és G. Bartolucci mûveit hallhatja a zeneszeretô közönség.

A XVIII. Musica Sacra Egyházzenei Fesztivál jövô kedden rendkívüli, vokálszimfonikus karácsonyi hangversennyel zárul a Vártemplomban. Az este hét órától kezdôdô koncerten Franz Lamprecht (Németország) vezényel, közremûködik Dorinel Puia (klarinét), illetve a filharmónia vegyeskara, karvezetô Vasile Cazan, asszisztense Sikó Szidónia. Mendelssohn-, Mozart-, Purcell-, Csajkovszkij-, Beethoven-, Händel-, J.S. Bach-, Sibelius- és Dvorák-mûvekkel zárja az idei Musica Sacra Fesztivált a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia.

Kultúrház nélkül maradt a falu. Az Apor-féle udvarházat visszaszolgáltatták jogos örökösének. Egyelôre nem tud mit kezdeni vele, nagyon leromlott, egyik felét boltnak, kocsmának használták, a másikban kultúrterem kis színpaddal, azokat visszaadták, a két kisebb teremben osztatlan elemi tagozat, illetve óvoda mûködik, ebben a tanévben még. Aztán kisbusz viszi-hozza a gyermekeket a mindössze pár kilométerre fekvô községközpontba. Más esztendôkben legalább karácsonyra összehoztak egy kis mûsort, szilveszterkor kosaras bált tartottak a kultúrházban. Az utóbbi években ez sem jött össze, a megfogyatkozott fiatalság a diszkókat látogatja. Van azért pásztorjáték a templomban, és lehetne tréfás óévbúcsúztató a lepusztult kultúrtermen kívül is, hiszen a papilak alatti egykori felekezeti iskolát, mely egyben a kántortanító lakásául is szolgált, visszakapta az egyház, felújították az épületet, húztak rá csinos emeletet, kívülrôl úgy néz ki, mint egy kis vendégfogadó. Hivatalosan a Kolping Család vendégháza. A közösségi terem máris alkalmas kisebb összejövetelek tartására, ottjártamkor keresztelôi ebéd zajlott éppen. A plébános úr elmondta, hogy az anyaegyházközségben öregek otthona épült, itt, a fíliává zsugorodott falucskában pedig vendégcsoportok elszállásolását, nyári táborok, tanfolya-mok, találkozók szervezését tervezik. Bevezetve a víz, mûködik a fûtés. A meleg ugyan elillan a padlásszint irányába, de ha az emeleti rész teljesen elkészül, mindenütt meleg lesz.

Nos, ez a ház lehetne a helyiek (s nem csak a katolikusok) afféle ideiglenes kultúrháza. Ha ragadós a marosszentgyörgyiek példája (ott "mikroszínpad" várja a hasonló rendeltetésû teremben a mûkedvelôket, hetente látogatják a helybeliek), akkor nem is olyan fájdalmas a régi "kultúr" hiánya. Tennivaló persze volna bôven, mindenekelôtt a fiatalok önszervezôdô, kezdeményezô munkája hiányzik. Megmozdítani a tunyákat, akik mindent készen várnak. A vendégház közösségi terme író- olvasó találkozóknak, szakmai megbeszéléseknek, bibliaköröknek adhat otthont, és ami itt sosem volt: rögtönzött képzômûvészeti tárlatot nyitnának – a falak szép képekért könyörögnek.

Tél van, és falvaink legtöbbjében üresek, pókhálósak a kultúrtermek. A sokat kárhoztatott kultúrigazgatói státus nem egyéb, mint afféle "félnormá(li)s" pénzforrás, többnyire olyanoknak, akiknek úgy áll a kultúra, mint tehénen a gatya. Az állam látványosan "uralja a helyzetet", valójában kivonult a mûvelôdésbôl, az önkormányzatok többnyire nem tudnak mihez kezdeni a kongó kultúrtermekkel. (Tisztelet a nem kevés kivételnek.)

Egyháziak "világi" feladata lesz hovatovább "visszafordítani" a templomokból az olyan rendezvényeket, amelyeknek a régi idôkben is másutt, például fonóházban, táncházban, mûvelôdési otthonban, faluklubban volt a rendes helye.

A helyi közösségeken múlik, mihez kezdenek rozsdásodó tálentumaikkal.

Telenézô

Az esemény. Átnyújtották a Prima Primissima-díjakat Budapesten. A magyar szellemi élet, a mûvészet, a tudomány és a sport képviselôi ötödik alkalommal részesültek elismerésben a vállalkozók napján. A Prima Primissima Díjat és alapítványt 2003 nyarán alapította Demján Sándor üzletember, a TriGránit Rt. elnöke a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnökségének közremûködésével. A magándíj célja, hogy pártoktól és politikától mentesen támogassák és fejlesszék a magyar tudományos, mûvészeti és kulturális életet, ôrizzék a magyar értelmiség eredményeit, értékeit. Az alapítvány tíz éven át ítéli oda a kitüntetést. A primissimák, vagyis a kategóriák gyôztesei 50 ezer eurót kaptak, és átvették a kitartás jelképét: a Zsolnay Porcelánmanufaktúra által készített Kincsem- szobrot. A többi jelölt (prima) tíz-tízezer euró díjazásban részesült. (A közönségdíj ugyancsak 50 ezer euróval és a világhírû versenylónak az Ajkai Kristály Kft. által megformált szobrával jár.) A díjátadó végén jelképesen átadták azt az autót, amelyet a közönségdíjra szavazók között sorsoltak ki. A rendezvény zárásaként Demján Sándor arra kérte a jelenlévôket, hogy tiszteljék és támogassák a kultúrát, mert ezzel az ország fejlôdéséhez járulnak hozzá. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök- vezérigazgatója, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának elnöke köszöntôjében kiemelte: a díj küldetése, hogy az alkotói tehetség mellett a tartós, kiemelkedô teljesítményt elismerje. Hozzátette: a korábbi és mai díjazottak olyan területeken dolgoznak és alkotnak, ahol kimagasló eredményt csak az igazán tehetséges emberek tudnak elérni, sokszor egy élet megfeszített munkájával. Megemlékezett arról, hogy a díj megalapítása óta eltelt öt évben több ezer jelölt közül választották ki azt a 150 "primát", akik közül az 50 "primissima", vagyis a kategóriák gyôztese kikerült. Mint fogalmazott, a zsûrizés során fontosnak tartották, hogy a világnézeti szempontból változatos összetételû döntéshozó testületek kizárólag szakmai alapon ítéljék oda a díjat, elkerülve azt a vádat, hogy döntéseiknél bármilyen politikai szempont merült fel. A díjazottak: Tandori Dezsô költô, mûfordító, Lukács Sándor színmûvész, Schrammel Imre keramikus- iparmûvész, Glatz Ferenc történész, Hankiss Elemér szociológus, Finta József építész, Rangos Katalin, az MTV elnöki és mûsorpolitikai fôtanácsadója, Jankovics Marcell filmrendezô, Perényi Miklós gordonkamûvész, Egerszegi Krisztina olimpiai úszóbajnok. A közönség díját a Magyar Állami Népi Együttes nyerte el, az elismerést Mihályi Gábor, az együttes vezetôje vette át. A korábbi évek kitüntetettjei közül Bánki András újságíró, Novák Ferenc koreográfus, Kocsis Zoltán zongoramûvész, Szabó István filmrendezô és Törôcsik Mari színmûvész Jubileumi Prima Primissima Díjban részesült. A 40 ezer euróval járó elismerésrôl Demján Sándor döntött. (Szombat, M1. Mûsorvezetôk: Krizsó Szilvia, Pálffy István.)

Glatz Ferenc gondolata: "Élô, élettelen természet elhatárolásáról beszélünk, és az élet történelmi dimenzióiról. De tudomást veszünk-e a természettudományok kutatási eredményeirôl? Miközben a nemrég még különcnek számító atkakutatók ma már mikroszkopikusan vizsgált élôlények fajainak tanulmányozásával új alapokon boncolgatják az élô és élettelen világ egymásba folyásának évezredes, embert izgató kérdéseit. És magát az élôvilág ôstörténetét írják újra. 375 millió évvel ezelôtt már élt, ma is élô atkafajtákat tudnak kimutatni, vagyis a talajatka elôbb létezett, mint a talaj maga. És e mikroorganizmusok tanulmányozása mutatja, hogy új feltételek között új fajok jönnek létre – és jöttek létre évmilliók óta –, és megdöbbentô diverzitással máig alakítják az emberi környezet minden részét. A világmindenség fogalmaink szerint "élô" és "élettelen" egységei állandó változásban vannak. Lehet tüntetni környezetvédelmi kérdésekben, de nem lehet felelôsen nyilatkozni sem talaj, sem víz életminôségérôl az atkakutatások nélkül, mint ahogy az élelemtermelési láncról sem lehet nyilatkozni e nélkül. Akár arról sem, ahogy sajnos tesszük ma politikai-ideológiai alapokon –, hogy mely területek vonhatók ki (vagy szükségszerûen kivonandók) az élelemtermelés láncából. Csodálatosan simul egymáshoz az életfolyamatokat erôs logikával elemzô biológia és a mûszaki-technológiai tudomány, amikor az utóbbi a mûszerezettséget beláthatatlan sebességgel fejleszti. És fogalmazza meg a kutatói elme emez utóbbinak eszközigényét. Vajon mi, társadalomkutatók, miközben írjuk világtörténelmeinket vagy a jövô emberiségérôl szóló tanulmányainkat, mennyire ismerjük a világot egészében megragadó természettudomá-nyok új kutatási eredményeit? Pedig valójában ôk is, mi is ugyanazt a világot akarjuk mozgásában, fejlôdésében érteni. És segíteni az emberiségnek azt értelmezni. Hogy jövôjének tervezésekor ne feledkezzen meg a világegyetem egészérôl, amelynek ô is része. Mi, történészek – én is, miközben nemzetünk történelmének összefoglalóját írom, természetesen foglaljuk (foglalom) el tananyagban, összefoglaló munkákban a "történetiség" idôhatárait a világ és azon belül is az ember utóbbi néhány ezer évének rajzával, de már nehézségeink támadnak nekünk, kutatóknak is az államszervezés elôtti emberi kultúrák befogadásával ezen idôhatárok közé. Egyáltalán, felkészítjük-e az emberi gondolkodást arra: értelmezze az emberi civilizációt a természet nagy egészének részeként? Hiszen még az annyit kutatott modern emberi kultúrák történelmében, jelenében sem vizsgáljuk az élô és épített természet, valamint az ember viszonyát... Figyelnünk kell (kellene) jobban egymásra! Hogyan bôvülnek, változnak kutatói tematikák, hogyan veszi birtokba a kutatói gondolkodás a világ még le nem írt, meg nem ismert, újabb és újabb darabjait?"

Marosszentkirályon múlt heti ottjártunkkor kezdtek hozzá az Országos Lakásügynökség által építtetett tömbház alapjának a kiásásához. Az ígéretek szerint a lakások jövô év májusában-júniusában készülnek el.

Kádár György alpolgármester elmondta, hogy a tavaly ôsszel küldtek átiratot a szaktárcának azzal a kéréssel, hogy a községben nagyon sok a lakás nélküli fiatal, ezért számukra három ANL-s tömbház jelentené a lakásgondok felszámolását.

Az illetékes minisztérium egy tömbház építését hagyta jóvá, a helyi tanács a múlt héten át is adta a területet a kivitelezô cégnek, amely azonnal hozzálátott a munkálatokhoz.

Az elôre gyártott panellemezekbôl épülô tömbház kétemeletes, manzárdos ingatlan lesz, 20 lakrésszel, s mivel már 114 kérést jegyeztek erre vonatkozóan a polgármesteri hivatalban, nem tudnak eleget tenni a lakásigényléseknek. A kérések elbírálásakor, a törvényben foglalt feltételek mellett, valószínûleg fô szempont lesz az is, hogy az utóbbi tíz évben Szentkirályon élt az illetô, állandó munkahelye van – nyilatkozta az alpolgármester. Elmondta, hogy ezek voltak a feltételek akkor is, amikor a 2003. évi 15-ös törvény alapján 100 fiatal házaspárnak 500-500 négyzetméternyi földterületet utaltak ki.

A lakásgondok megoldása különben már 2005-ben elkezdôdött, amikor jelzálogkölcsönnel egy 25 lakrészes tömbházat építettek a községközpontban. Akkor az igénylôk a kétszobás, 18.200 eurós lakásra 20 százalékos, a 14.700 eurós, egyszobásra 25 százalék elôleget kellett kifizessenek. A fennmaradó részletet 15 éven belül kell törlesszék az önkormányzatnak.

A most épülô ANL-s tömbházat öt évre adják majd bérbe a lakóknak, amelyet azután az elôírásoknak megfelelôen megvásárolhatnak az érintettek – tudtuk meg Kádár György alpolgármestertôl.

A községközpontbeli óvoda épületének kibôvítésére elôtanulmány készül, amellyel a kivitelezéshez szükséges pénzösszegre szeretne pályázni az önkormányzat. Erre azért van szükség, mert a meglévô két tanterem, habár méretüket tekintve tágasak, nem elegendôek ahhoz, hogy a magyar és román tagozatos gyerekeket egy váltásban oktassák. Jelenleg délelôtt és délután is zajlik a foglalkozás.

A bôvítési tervben a meglévô mellett még két terem kialakítása szerepel, és amennyiben lehetséges, az önkormányzat napközivé alakíttatná át a tanintézményt. Az épület a bôvítés után hatvan négyzetméter alapterületû lesz – tudtuk meg az alpolgármestertôl.

A belsô illemhellyel, modern technikai eszközökkel, bútorokkal felszerelt óvodában Gombos Erzsébet pedagógus elmondta, hogy a nagycsoportban 21 gyereke van, a középcsoportosokkal és iskolai elôkészítôsökkel Fazakas Etelka foglalkozik, ebbe a vegyes csoportba 24 gyerek jár. Kissicsoportot tanteremhiány miatt nem tudtak indítani.

– Részben emiatt sok szülô marosvásárhelyi napközi otthonba íratja a kiscsoportos korú gyerekét, tôlünk tavaly három ovist vittek el, de több mint tíz szentkirályi kisgyerek tanul a megyeközpontban. Igény lenne a napközire is, mert sok szülô a városban dolgozik, otthon nincs, aki vigyázzon a gyerekeikre – mondta az óvónô.

A községben zajló munkálatok kapcsán Kádár György alpolgármestertôl megtudtuk, hogy az idôjárás függvényében jelenleg is zajlik a mellékutcák feljavítása, mindeniket lehengerelték, helyenként pedig lekövezték. Összesen 150 ezer lejt fordítottak az idén ezekre a javításokra. Ugyanakkor két és fél kilométeren díszkövekkel rakják ki a járdát, amely 250 ezer lejbe fog kerülni.

Aszfaltozni mindaddig nem fognak a mellékutcákban, amíg nem történik meg a csatornahálózat kibôvítése. A községközpontbeli közel 36 kilométernyi csatornavezeték megépítésére nemrég kapták meg az engedélyt az illetékes minisztériumtól. A szaktárca kétmillió-kétszázezer lejt hagyott jóvá Marosszent-királynak ezekre a munkálatokra; a községvezetés emellett még 22 százalékos önrészt kell biztosítson. Jelenleg 8,5 kilométeren van szennyvízelvezetô rendszer a községben.

Közben az ivóvízhálózat is folyamatosan bôvül. 2003-ban SAPARD-pénzbôl 14 kilométer vezetéket fektettek le, mára 36 kilométernél tartanak, a különbözetet helyi önerôbôl sikerül megvalósítani.

Az alpolgármester szerint, mivel folyamatosan épülnek házak, mezôgazdasági területeket nyilvánítanak belterületté, nehéz az igényekhez igazítani a közmûvesítést, egyelôre három utcában nincs még bevezetve az ivóvíz.

– Folyamatosan bôvül a község, mind belterületek, mind lakosság szempontjából. A 2002-es népszámláláskor 6.268 lakosa volt Marosszentkirálynak, most a nem hivatalos nyilvántartásunkban 8 ezren szerepelnek. Nálunk nem annyira az ipari zóna, mint a lakóterület növi ki magát – mondta Kádár György.

A novemberben Brassóban megrendezett országos díszgalamb-kiállításon a marosszentkirályi Simon Sándor galambjai több címet is elnyertek. Egy fehér duplakontyos, négyéves hím galambja lett az országos bajnok, ugyanakkor egy idéni fiatal, sárga, duplakontyos nyerte el az abszolút fiatal bajnokot megilletô címet. Mint megtudtuk, a kiállításra az ország különbözô vidékeirôl 2000 galambbal jelentkeztek a tenyésztôk. Simon Sándor, az idén megalakult Imperial Maros 2007 Díszgalamb Egyesület alelnöke, 22 madarát vitte el a kiállításra. A civilben autószereléssel foglalkozó tenyésztôvel a két "mesterség" összeegyeztethetôségérôl és a galambok iránti rajongásáról beszélgettünk.

– A galambok iránti vonzódásom még gyerekkoromban elkezdôdött, mára 160 madaram van. Tudni kell azonban, hogy ez nem pénzszerzô mesterség, hanem hobbi. A galambok fenntartása drága, az élelmezésük egy hónapra 150 lejbe kerül, ehhez még hozzáadódnak az egyéb kiadások, amelyek évente megközelítik a 2.500-3.000 lejt. Például nemrég négy galambot 700 lejért vásároltam. Nagyon oda kell figyelni rájuk, mert a bezárt madarak szépek ugyan, de kényes a szervezetük, nincs ellenállóképességük. Ennek ellenére, mivel a galambok leginkább tavasszal, a fiókák kikelésekor igényelnek több törôdést, a két mesterség nagyon is összeegyeztethetô – állítja Simon Sándor.

Az alelnök kifejtette, hogy a galambtenyésztôk eddig nem kérhettek állami támogatást, annak ellenére, hogy nagyon sok faj van kihalóban. Idén a különbözô galambász-egyesületek föderációja és a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium között megegyezés született, amelynek értelmében elismerték a romániai származású galambokat, nyilvántartást vezetnek róluk. Ugyanakkor kilátásba helyezték azt is, hogy jövôtôl állami támogatást lehessen igényelni a galambok fenntartására.

Ön hogyan vélekedik arról, hogy folyamatosan bôvül a község, a lakóparkok kiépüléséhez pedig mezôgazdasági területeket nyilvánítottak belterületekké?

Dumbrava Emil: – Évek óta bôvül, szépül a falunk. Szerintem elônyös az, hogy jobbára gazdag családok költöznek be ide. Különben nem baj, hogy megvették a szántóföldeket, akik eladták, jó pénzt kaptak érte. Egyébként is szinte nem éri meg megmûvelni a földet.

Simon Zsuzsanna: – Nincs már meg az igazi csendes falusi élet, zajosabb lett a település, már se nem falu, se nem város. Egyre-másra fogyatkoznak a mezôgazdasági területek, mert az eladásból nagyobb a bevétel, mint a megmunkálásból. A legtöbben emiatt hagynak fel a gazdálkodással. Nyáron nem lehet már kimenni a zöldbe vagy az erdôbe, mert magánkézben vannak. Az emberek között sincs már meg az az összetartás, mint néhány évvel ezelôtt.

Jánosi Andor: – Sajnos, Szentkirály létszáma megnôtt, a terület kevés, apad a magyar nemzetiségûek száma. Nem telik majd el néhány év és beépül az összes termôföld. Az idegenek rendre vásárolják fel ezeket házhelyeknek, hiszen ôk a pénzen kívül semmit nem hoznak a falunak, a helybeliektôl szerzik meg a földjeiket.

Barabási Irma: – Jól teszik azok, akik itt földet vásárolnak, házat építenek, mert ezáltal halad a község elôre. Viszont az, hogy mindig a szántóföldek javát veszik meg, gazdaságilag nem biztos, hogy megéri nekünk, régi szentkirályiaknak. Én csak három ár földet adtam el, azt is azért, mert az erdô között volt.

Bende Leontina: – Jobb, mint hogy parlagon heverjenek, mert az idôsebbek már nem képesek megmûvelni a földeket, inkább eladják azokat. Igazság szerint többnyire csak szép házak épülnek a faluban, tehát nem lehet kifogásunk az ellen, hogy terjeszkedik a település.

Körülbelül 1,2 milliárd embert fenyeget az elsivatagosodás, amint a sivatagok terjeszkednek és az elsivatagosodott terület megközelíti a Föld szárazföldi területének egyharmadát az ENSZ becslése szerint. Öt tény a terjeszkedô sivatagos területek jelenségérôl: – Az elsivatagosodás nem új dolog. A sumér és a babilóniai birodalmak azon néhány ôsi civilizáció között vannak, amelyekrôl azt tartják, gyorsabban hanyatlottak, miután mezôgazdasági termelésük csökkent a tartós szárazság és a vízhiány miatt.

– A sivatagok természetesen terjeszkednek; az elsivatagosodás azonban egy eltérô folyamat, ahol a föld a száraz és félszáraz övezetekben degradálódik, a talaj elveszti a termékenységét és a vegetáció elvékonyodik az emberi tevékenységek és/vagy a tartós szárazságok, áradások miatt.

– A terjedô sivatagok okozta pusztítás 1968-ban váltott ki globális figyelmet, kilenc évvel azelôtt, hogy az ENSZ megtartotta elsô értekezletét a kérdésrôl. Mintegy 250 ezer ember és több millió háziállat pusztult el az erôteljes szárazság hatéves idôszaka alatt Nyugat- Afrikának a Szaharától délre esô Szahel övezetében, amely Mauritániát, Szenegált, Malit, Burkina Fasót, Nigert és Csádot sújtotta.

– Az elsivatagosodás üteme globálisan gyorsul – állapította meg az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP). Afrika a leginkább érintett földrész; területének kétharmada sivatag vagy száraz terület. Az Egyesült Államok területének majdnem egyharmada érintett az elsivatagosodás által, Latin Amerikában és a karibi térségben ez az arány az összterület egynegyede, Spanyolországban egyötöde.

– Az elsivatagosodás fôként a fenntartható fejlôdés problémája. Okai közé tartozik a túltermelés, a túllegeltetés, a nem megfelelô öntözési gyakorlat és az erdôk kivágása. A rossz földkezelési gyakorlat azokból a társadalmi-gazdasági feltételekbôl következik, amelyekben a farmerek élnek, és – mint ilyen – megváltoztatható.

Harminc éve hunyt el Goldmark Péter Károly magyar származású amerikai mérnök és fizikus, a színes televízió, a mikrobarázdás hanglemez és a képmagnó kifejlesztôje.

1906. december 6-án Goldmark Péterként született Budapesten, a Károly nevet késôbb vette fel híres zeneszerzô nagybátyja tiszteletére. A zenéhez ô is vonzódott, élete végéig muzsikált, még a híres klarinétos Benny Goodman partnere is volt. Még jobban izgatta azonban a fizika, rendkívüli mûszaki tehetségével már középiskolás korában kitûnt.

A család 1919-ben Bécsbe költözött, az itteni mûszaki egyetem elvégzése után Berlinben a késôbb Nobel-díjjal kitüntetett Gábor Dénes mellett dolgozott. Goldmark intenzíven érdeklôdött az akkor még gyermekcipôben járó televíziózás iránt, s huszadik születésnapjára – a BBC-ben megindult kísérletek nyomán – sikerült berendezésének 2,5x3,8 centiméteres képernyôjén képet elôállítania.

1935-tôl az amerikai CBS hírközlési társaság munkatársa lett. Csakhamar felhagyott a mechanikus televíziós berendezésekkel folytatott kísérleteivel és az elektronikus (képcsöves) televíziós készülékekkel kezdett foglalkozni. 1940-ben mutatta be a gyakorlatban használható színes televíziót. A következô években még számos találmánya született: a belsô szervek vizsgálatára kidolgozta egy mini orvosi televízió alkalmazásának elméletét és gyakorlatát, a II. világháború alatt pedig haditechnikai feladatokat – például a német radarok zavarásának problémáját – oldott meg. A háború után tökéletesítette a színes televíziós eljárást: olyan, egész Észak-Amerikára kiterjedô hálózatot dolgozott ki, amely lehetôvé tette a sajtóanyagok és a filmszínházak mûsorának továbbítását és amelynek segítségével megvalósíthatta a széles körû televíziós távoktatást.

Nevéhez fûzôdik a "hosszan játszó" (LP), azaz a mikrobarázdás hanglemez kifejlesztése 1948- ban, valamint a televíziós képek "konzerválási" eljárásának kidolgozása, amelyet a videomagnó elterjedéséig alkalmaztak. Az 1970-ben útnak indított Apollo-10 ûrhajó utasai az általa készített miniatürizált színes tv-felvevôt használták a holdexpedíció során.

1954-tôl 1972-ig a CBS igazgatója volt, majd megalapította saját Goldmark Communication Cooperation nevû cégét. 1977-ben Jimmy Carter elnök az amerikai tudósoknak kijáró legmagasabb tudományos kitüntetéssel (National Medal Science) ismerte el munkásságát.

A sors furcsa fintora, hogy Goldmark maga egy mûszaki találmány, az automobil áldozata lett: 1977. december 7- én kocsiját vezetve szenvedett halálos balesetet.

Évtizedes amerikai túlsúly után Európa, szakértôk szerint, hamarosan a világ vezetô autópiaca lehet: míg az eladási mutatók az Egyesült Államokban tovább csökkennek, Európában – különösen Kelet- és Közép-Európában – erôteljes a növekedés.

Az Automotive Review Europe hétfôi számában az autópiaci elemzôk jövôre Európában több mint 16 millió eladott jármûvel számolnak, míg az Egyesült Államokban továbbra is csökkenô irányzatot valószínûsítenek, irányváltás legfeljebb a jövô év közepén történhet.

Az eladási számok már eddig is közelítik egymást: Európában az idei elsô tíz hónapban – a tavalyi megfelelô idôszakhoz képest – 1,2 százalékkal 13,57 millióra nôtt az eladott jármûvek száma, míg az Egyesült Államokban az elsô tíz hónapban – az egy évvel korábbihoz képest – mintegy 2,5 százalékkal, 13,58 millióra csökkent. Tavaly Európában még összesen 14,86 millió jármûvet értékesítettek, közel 750 ezerrel kevesebbet mint az Egyesült Államokban.

Az Egyesült Államokban a hitelválság és a gyorsan növekvô üzemanyagárak vetik vissza a keresletet.

A növekvô irányzatú európai eladások ellenére a legnagyobb európai gazdaság, a német, az idén az újraegyesítés óta a leggyengébb értékesítéssel számol: csupán 3,17 millió eladott jármûvel. Jövôre valamivel jobb, 3,2 milliót valószínûsítenek, de ez még mindig gyengébb lenne az elmúlt évek eladási mutatóinál.

Az utóbbi idôben egyre több nem költözô költözô madárral találkozhatunk a hideg idô beálltával is, ennek oka, hogy az enyhe tél és a városiasodás miatt a madarak télen is találnak táplálékot – tájékoztatta az MTI-t a Szegedi Vadaspark igazgatója.

A jelenség néhány évtizede kezdôdött, és az elsô nagyobb számban itt maradt madarak a feketerigók voltak – mondta Veprik Róbert.

Egyre több fehér gólya is akad a telelôk közt, pedig ezek jó esetben már szeptember körül elindulnak, mert a táplálékforrásaik addigra apadni kezdenek. Azok, melyek itt maradnak, betegség vagy sérülés miatt nem költöznek délre. Amíg élelmet találnak, nem szükséges a befogásuk, azonban amikor legyengült vagy lesérült állattal találkozik valaki, a beavatkozás elkerülhetetlen. A szakember elmondta: ilyenkor a helyileg illetékes állatparkok veszik magukhoz a madarat és átteleltetik, ugyanis mindegyik állatkertnek van ilyen programja.

A feketerigó és a gólya mellett azonban megjelenhet a vörösbegy vagy egy-egy barátposzáta, de csapatosan nem maradnak.

A kis állatok számítanak az ember segítségére – mondta Veprik Róbert. Elsôsorban magvakat érdemes kihelyezni, de a gyümölcsök is nélkülözhetetlen tápláléknak számítanak télen. Ha valaki szalonnát tesz ki, fontos, hogy ne legyen sózott a zsiradék. Azt viszont figyelembe kell venni, hogy ha bárki etetni kezdi a madarakat, azt ôsztôl egészen tavaszig folytatnia kell. Az állatok ugyanis megszoknak egy helyet és számítanak a táplálékforrásra. Mindemellett gyönyörû látvány lehet az ablakból figyelve egy téli estén, hogy a madarak nálunk vacsoráznak – tette hozzá az igazgató.

A mobiltelefonok által kibocsátott mikrohullámú elektromágneses sugárzás egyértelmûen növeli a nyálmirigyrák kockázatát izraeli kutatók szerint. A mirigyek rosszindulatú daganatos elváltozásának kockázata közel 50 százalékkal nagyobb a gyakori – havonta 22 órányinál többet – maroktelefonálók körében az American Journal of Epidemiology decemberi számában megjelent tanulmány szerint. A kockázat még ennél is nagyobb, ha mindig ugyanazzal a füllel használják a készüléket, illetve nem használnak fülhallgatót. A kutatók az eredmények alapján arra a következtésre jutottak, hogy közvetlen ok-okozati kapcsolat van a mobiltelefonok és a fültômirigy (nyálmirigy) daganatos megbetegedése között. Négyszázhatvan beteg közül 58- nál alakult ki a fültômirigy rákos, 402-nél pedig jóindulatú daganatos megbetegedése. A kutatást dr. Szigal Szadecki, a tel-avivi Tel Hasomér kórház orvosa vezette és a Nemzetközi Rákellenes Szövetség finanszírozta az Egészségügyi Világszervezet (WHO) programja keretében.

Kiskapuk a vásárlóknak

A 2007. január elsejétôl érvényben lévô 2003. évi 449-es számú törvény kétéves garanciaidôt ír elô a ruházati cikkekre, lábbelikre, azonban a fogyasztóvédôk szerint nem reális elvárás, hogy ezekre a termékekre kétéves jótállást biztosítsanak a gyártók meg a forgalmazók.

A szóban forgó törvény lehetôséget biztosít a kereskedôknek, hogy módosítsák a garancia idôtartamát, azonban errôl kötelességük tájékoztatni a vásárlókat.

– A kereskedôk általában (a régi törvényben szereplô) harmincnapos jótállást vállalnak a lábbelikért, illetve ruházati cikkekért, és hogyha ezt látványos helyre kifüggesztik, hogy a vevô errôl tudomást szerezzen, akkor törvényesen járnak el. Hogyha nem hozzák a vásárló tudomására a megszabott jótállási idôt és nem a vevô okolható a meghibásodásért, akkor két éven belül kötelességük kicserélni az árucikket – tájékoztatott Csomóss Miklós, a Maros Regionális Fogyasztóvédelmi Felügyelôség vezetôje, aki elmondta, hogy a hivatalhoz kevés panasz érkezik a ruházati cikkekkel kapcsolatosan. A törvény alkalmazási útmutatói még nem jelentek meg, így a Fogyasztóvédelmi Hivatal nehézségekbe ütközik a törvény betartatásakor, hiszen nagyon nehéz bebizonyítani azt, hogy a termék valóban hibás volt vagy a nem megfelelô használat okozta a rendellenességet. A törvény szerint az olcsó kínai ruházati cikkek jótállási ideje ugyanannyi, mint a márkás termékeké, és az eladónak abban az esetben kötelessége kicserélni az árucikket, ha gyártásból adódó meghibásodásról van szó, tegyük fel leválik vagy eltörik a lábbeli talpa. Hogyha a vásárló nem saját méretének megfelelô darabbal tért haza vagy nem a használati utasításban feltüntetett módon tisztította, a kereskedô már nem köteles új terméket adni. – Az eddigi törvényben elôírt harminc nap talán túl kevés volt, azonban a kétéves garanciaidôt túlzásnak tartom a ruházati cikkekre és lábbelikre nézve. A jelenlegi törvény elméletileg lehetôséget biztosít bárkinek, hogy amint megunta az általa vásárolt lábbelit, tegyük fel szándékosan megrongálja, hogy újat kaphasson helyette. Nagyon nehéz bebizonyítani, hogy gyártási hiba vagy a felhasználó okozta a rendellenességet. Szerintem a hatvannapos jótállási idô lenne elfogadható ezekre az árucikkekre – vélekedik a fôfelügyelô.

A törvény alkalmazási útmutatója egyelôre várat magára, azonban a felügyelôk remélik, hogy megjelenésével tisztázódnak az elôírások. Csomóss Miklós szerint