|
LIX. évfolyam 201. (16683.) sz. |
2007. augusztus 30., csütörtök |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.
E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.
A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
A prefektúra kifogást emelt a marosvásárhelyi tanács 2007.03.29-én elfogadott 99. számú, az Aquaserv Rt. vízszolgáltató vállalat szolgáltatási díjait elfogadó határozata ellen.
A Ciprian Dobre prefektus aláírásával szerkesztôségünkbe eljuttatott közlemény szerint ez a határozat hátrányos helyzetbe hozza a vidéki fogyasztókat, mivel a városi árakhoz és díjakhoz képest falun az árak indokolatlanul magasak.
A tanács, azzal, hogy egységes árat szabott meg a Marosvásárhely municípiumi, illetve a falusi vízszolgáltatásra, indokolatlan kiadásokat szavazott meg a vidéki fogyasztók számára: pl. ivóvíz-elôállítás és - elosztás, a csatornahálózat fenntartási költségei, a szennyvíztisztítási díjak.
Maros megye prefektúrája felszólította a marosvásárhelyi tanácsot, elemezze újra a 2007.03.29-i 99. számú határozatát, és módosítsa a falusi környezetre kiszabott árak szintjét. Ugyanakkor felkérte, hogy az Aquaserv által javasolt tarifákat bíráltassa felül a Közösségi Szolgáltatásokat Szabályozó Országos Hatósággal.
A prefektúra ugyanakkor kifogást emelt a marosvásárhelyi tanács 2007. évi 262-es számú határozata ellen is, amely csupán a SURM vízszolgáltató rt. tarifáinak a csökkentését fogadta el, a többi szolgáltató számára megtartotta a 99. számú határozatban megállapított díjazást, ami diszkriminatív jellegû a többi közszolgáltatóval szemben, olvasható a közleményben.
A 2007–2008-as tanévtôl kezdôdôen nem kell képességvizsga elé állniuk a nyolcadikos diákoknak, jelentette be tegnap az oktatási, kutatási és ifjúsági tárca.
Az oktatási miniszter szeptemberben kiad egy rendeletet, amelynek értelmében az idén nyolcadik osztályba lépô diákok számára megszûnik a tanév végi képességvizsga. A nyolcadikosok a három, a kisebbségek esetében négy egyetemes témájú félévi dolgozatok, illetve a 8. osztály általános osztályzata szerint jutnak be a kilencedik osztályba. A diákok nyolcadik osztályból kilencedik osztályba való átjutásának metodológiáját az új tanév elején teszik közzé.
Botrányba fulladt a múlt héten Sinaián az oktatási minisztérium kisebbségi ügyekkel foglalkozó fôosztálya által benyújtott törvénytervezet kisebbségi fejezetét is megvitató tanácskozás. A tárca kisebbségi fôosztályának vezetôje szerint a román nyelv oktatására, illetve a történelem és földrajz kisebbségi nyelveken való való tanítására vonatkozó javaslataikat a tanügyi szakszervezetek, amint az Új Magyar Szó írta, "leordibálták".
Kérdésünkre Matekovits Mihály fôosztályvezetô elmondta, hogy a tanácskozáson jelen levô öt szakszervezet elnökei valóban gorombán lesöpörték az asztalról a javaslatukat, ôt magát arról próbálták meggyôzni, hogy román, még akkor is, ha magyarul beszél, s nyomatéknak az USA-t és Franciaországot említették, ahol mindenki amerikai vagy francia. Matekovits szerint a probléma leghangosabb "szakértôi" az olténiai és a moldovai szakszervezeti elnökök voltak, s nem ment a fejükbe, hogy 14 kisebbség, kiemelten pedig a magyar közösség álláspontját képviselte. Amin csodálkozott, az volt, hogy egyetlen szakszervezeti vezetô sem vetette fel élésen például azt, hogy ôk a Hargita, Kovászna vagy éppen a Maros megyei tanügyi szakszervezet képviseletében több ezer magyar ajkú tagot is képviselnek, akik szintén a történelem és földrajz anyanyelven való oktatását szorgalmazzák.
Köztudott, hogy a román nyelv idegen nyelvként való tanítását az RMDSZ nem mostanában kezdte forszírozni, mióta megalakult, szorgalmazza, mint ahogy azt is, hogy a történelmet és a földrajzot a kisebbségek tanulhassák anyanyelvükön. Ennek ellenére, nemrég az MPSZ egyik széki szervezete úgy állította be az ügyet, mintha soha nem jutott volna eszébe az anyanyelvi oktatás szorgalmazása, mindaddig, amíg Traian Basescu székelyföldi látogatása során nem mondta azt, hogy valóban nehéz lehet a magyaroknak a románokéval azonos tankönyv és program szerint tanulni a román nyelvet. Sôt, "elvárta volna", úgymond, hogy az RMDSZ "a kormányban határozottan kiáll a tanterv és módszertan azonnali megváltoztatása mellett", "miután az államfô a közösségünk számára igen kedvezô kijelentést tett".
Minden gondolat/nyilatkozat annyit ér, amennyi megvalósul belôle. És egy "igen kedvezô" kijelentéstôl a megvalósításig hosszú az út. Jó, hogy az államelnök akár kampányfogásnak szánva, akár ôszintén elismerte, hogy tényleg nehéz a székelyeknek a román gyerekekkel azonos tankönyvbôl tanulni a románt. Viszont ezen, illetve néhány baráti vállveregetésen kívül semmit sem tett. Nem fenyegetôzött például referendummal. Ezért történhetett meg, hogy amikor szükség lett volna erre, a "szakértôk" ügyet sem vetettek az elnöki javaslatra. A tárgyalások ugyan még nem értek véget, de végül is a tárcavezetôé lesz az utolsó szó. Ez lesz a puding próbája.
Az Egyesült Államokban tavaly elsô ízben csökkent a szegénységi küszöb alatt élôk aránya ebben az évtizedben.
A kedden nyilvánosságra hozott kormányzati adatok szerint ugyanakkor a lakosság egyre nagyobb hányada él egészségbiztosítás nélkül, és a szegények több mint egyharmada gyerek.
Tavaly a népesség 12,3 százaléka élt a szegénységi küszöb alatt. Ez azt jelenti, hogy 36,5 millió ember tartozott a szegények kategóriájába, ahol az éves jövedelem egyfôs háztartás esetében nem éri el a 10 ezer dollár, egy négyfôs család esetében pedig a 20 ezer dollár körüli összeget.
Az egy háztartásra jutó átlagjövedelem évi 48 200 dollár volt, amely már második éve növekedett. Az egészségbiztosítás nélkül élôk köre a 2005-ös 44,8 millióról 47 millióra bôvült a 300 milliós összlakosságú országban.
A szegénységi adatokat akkor ismertették, amikor a gazdaság lassulóban van és valamivel több mint egy év maradt hátra az elnökválasztásig.
John Edwards demokrata párti elnökjelölt-aspiráns szerint a statisztika azt mutatja, hogy több tízmillió amerikai teljesen kimarad a gazdaság fejlôdésébôl, amelybôl a csúcson levô személyeknek és vállalatoknak van hasznuk.
Jared Bernstein, a washingtoni Gazdaságpolitikai Intézet kutatója rámutatott: bár üdvözlendô, hogy csökkent a szegénység és növekedett a háztartások jövedelme, de az is tény, hogy a gazdaság növekedése nem éri el a közepes és alacsony jövedelmû családokat annyira, ahogyan ezen a szinten elvárható volna.
A Demokrata Párt legnépszerûbb, elnökségre pályázó politikusa, Hillary Clinton szenátor azt mondta: 15 éve, amikor a mindenkire kiterjedô egészségbiztosítás bevezetéséért harcolt, még csak 37 millióan éltek biztosítás nélkül. "Ez akkor botrányos volt, most, a 10 millióval nagyobb adat még botrányosabb" – fogalmazott.
Utoljára Bill Clinton elnöksége alatt, 2000-ben rögzítették a szegénységi küszöb alatt élôk arányának csökkenését, a mutató akkor az elôzô évi 11,9-rôl 11,3 százalékra apadt.
George Bush elnök azzal kommentálta a statisztikai jelentést, hogy az alacsony adók és a gazdaság nyitottsága révén a vállalkozások új munkahelyeket teremthetnek, amibôl minden amerikainak haszna származik.
Az Európai Bizottság elnöke szerint a török elnökválasztás megtörténtével új, kedvezô lendületet nyerhet az ország EU- csatlakozási folyamata. José Manuel Barroso kedden közleményben fejezte ki jókívánságait a török elnökké megválasztott Abdullah Gülnek.
Azon reményének adott hangot, hogy miután az elmúlt hónapokban a török politikai élet a törvényhozási és az elnökválasztásra összpontosított, most "új, azonnali és pozitív lendületet" lehet adni a török EU-csatlakozási folyamatnak, számos kulcsterületen elôre lehet lépni.
Barroso azt üzente Gülnek: bízik abban, hogy az új török államfô "a hazájával és honfitársaival szembeni erôs kötelességérzettôl és felelôsségtudattól áthatva" látja majd el hivatalát.
"Az elmúlt öt hónap során Törökország politikai élete a törvényhozási és az elnökválasztásra összpontosított. Most új kormány kerül hatalomra, és a nép egyértelmû felhatalmazásával láthat munkához. Véleményem szerint ez lehetôséget nyújt arra, hogy – számos kulcsterületen történô elôrelépés révén – új, azonnali és pozitív lendületet kapjon az Európai Unióhoz történô csatlakozás folyamata" – fogalmazott közleményében az Európai Bizottság (az EU kormánya) elnöke. Abdullah Gülnek – az eddigi török külügyminiszternek – nagy szerepe volt abban, hogy Ankara megkezdhette csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióval, iszlamista múltja azonban megosztotta a török társadalmat. Egyesek hisznek abban, hogy a politikus mára a parlamenti demokrácia hívévé vált, mások viszont kétségbe vonják ezt.
Fejpénzt ígér az Egyesült Államokban a hadsereg a Nemzeti Gárda tagjainak minden egyes újonnan beszervezett fiatalért.
Az amerikai hadsereg vezetése a hosszú, népszerûtlen iraki háború miatt nem tudja teljesíteni a toborzási normákat, ezért "érdekeltségi programot" dolgozott ki. Minden egyes aktív katonai szolgálatba lépô fiatal beszervezéséért 2000 dolláros jutalomban részesülnek a gárda tagjai – adta hírül kedden a WTOP washingtoni hírrádió.
A Pentagon olyan újításnak tartja a kezdeményezést, amelynek segítségével a kisebb városokban is átfogó toborzó kampányt lehet folytatni Amerika-szerte.
A Nemzeti Gárda tagjai a hadsereg vezetése szerint közvetlenebb kapcsolatban vannak a polgári lakossággal, mint az aktív szolgálatot ellátó katonák, így a meggyôzés is sikeresebb lehet. A Nemzeti Gárda saját soraiba toboroz fiatalokat, akik azonban jelzik, hogy áttérhetnek aktív szolgálatra. Miután átesnek az alapkiképzésen, 30, 36 vagy 48 hónapos szolgálatba léphetnek a seregben. Eddig állítólag 100 ezer fiatalt szerveztek be a Nemzeti Gárda részmunkaidôben szolgálatot teljesítô tagjai, egy volt tengerészgyalogos csaknem 100 ezer dollár jutalomban részesült.
Az aktív szolgálatú amerikai hadsereg, valamint a Nemzeti Gárda is toborzási gondokkal küzd a márciusban az ötödik évébe lépett iraki háború kezdete óta, amelyben eddig 3700 amerikai katona halt meg. Idén májusban és júniusban nem sikerült teljesíteni az elôírt toborzási normákat, de júliusban már igen, így esély van arra, hogy a szeptember 30- án befejezôdô pénzügyi évben sikerül elérni a kijelölt szintet, 80 ezer új katona toborzását.
(MTI) A bennünk lévô ôskori gének olyan tulajdonságokat hozhatnak felszínre, amelyekkel kôkorszaki ôseink rendelkeztek, például a rendkívül érzékeny szaglást – írja a Nature címû tudományos lap online változata. Genetikailag nézve az ember nem sokkal több a légynél, öröklési anyaga meglepôen kicsi, hiszen csak 21 000 gén alkotja a fehérjék tervrajzát.
Ez azonban csak féligazság, mert öröklési anyagunk nagy része ôsrégi, évmilliók halmozódnak fel benne. A kutatók eddig 19 000 ôskori gént mutattak ki, amelyek nem vesznek részt a fehérjék felépítésében, a tudomány "DNS-roncsnak" is nevezi ôket. A kutatók hosszú ideje találgatják, mi a helyzet az inaktív emberi DNS-sel, vajon mindez csak haszontalan ballaszt, amely az evolúció során felhalmozódott?
Mark Gerstein, a Yale egyetem bioinformatikusa úgy véli: korábban ezek egy része normális gén volt, amely elpusztult, amikor káros mutáció alakult ki belôlük. A többinél a használható gének funkcióképtelen másolatáról lehet szó. A kutatók az "Encode" nevû projektben vizsgálják az emberi genomban rejlô lehetôségeket. A rövidítés a "DNS elemek enciklopédiája" elnevezésbôl ered, és az emberi öröklési állomány teljes felderítését tûzte ki célul.
80 kutatómûhely munkatársai vesznek részt a munkában, és megérkeztek az elsô eredmények, amelyeket a Nature júniusi kiadása publikál. Ezek azt sejtetik, hogy az öröklési állományról szerzett eddigi ismereteket a feje tetejére kell állítani. A gének ugyanis egyáltalán nem rendszerezve sorakoznak egymás után, hanem átfedik egymást, meg vannak szakítva rejtélyes részek által, amelyek ugyancsak nagyon hasznos információkat tartalmaznak. A valódi erô az új tanulmány szerint részben az ôsrégi, sokszor szunnyadó genomban található, amelyet a tudósok eddig genetikai "roncsnak" vagy "szemétnek" véltek.
A gének duplázódása a természet ôsrégi találmánya, már 700 millió évvel ezelôtt kialakultak a kontrollgének az állatok testének felépítéséhez. Amikor az emberi embriónál a fej és lábak, a bal és jobb testrészek keletkeznek, akkor a gének azon csoportja dönt errôl, amely a test tengelyét a medúzáknál és a rovaroknál is meghatározza – olvasható a tudományos lap online változatában.
Az RMDSZ egy jelentôs és radikális szemléletváltást hajtott végre azáltal, hogy hosszú távú partneri együttmûködést, az erdélyi magyarság alapvetô célkitûzéseiért való közös fellépést ajánlott fel az RMDSZ-en kívül álló politikai szervezeteknek és Tôkés Lászlónak, akinek befutó helyet kínált az európai parlamenti választási listáján. A szövetség továbbra is teljesen nyitott az együttmûködésre, ezt az is bizonyítja, hogy az RMDSZ közel kilencvenöt százalékban elfogadta az EMNT és SZNT feltételeit tartalmazó dokumentumot – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök szerdán Marosvásárhelyen, az erdélyi magyar írott és audiovizuális sajtó vezetôivel folytatott megbeszélésen.
A hagyományos, kötetlen hangvételû sajtótalálkozón az idôszerû politikai – ezen belül pedig az erdélyi magyarságot érintô – eseményeket, az RMDSZ kormányzati tevékenységével és az európai parlamenti választásokkal kapcsolatos kérdéseket, valamint a szövetség és a romániai magyar sajtó együttmûködésének további lehetôségeit tekintették át.
A szövetségi elnök közölte, pénteken Kolozsváron folytatódnak a tárgyalások a szervezetek munkacsoportjai között, ám nem tudható, hogy sikerül-e tetô alá hozni a megállapodást. Az RMDSZ a maga részérôl teljesen nyitott a megállapodás irányába, mint mondta, a szövetség nagyon komolyan, átgondoltan és koncepciósan ajánlott együttmûködést Tôkés Lászlónak és az ôt támogató szervezeteknek. Az elnök ugyanakkor úgy vélekedett, Tôkés László legutóbbi "furcsa és irritált" nyilatkozatai (amelyben éles hangon bírálja az RMDSZ-t) azt jelzik, hogy a püspök úr nem egészen érti, mi is az RMDSZ ajánlata. – Félreértés ne essék: nem azt ajánljuk, hogy pár nap alatt mindenben egyetérteni fogunk, nem azt, hogy számoljuk fel a véleménykülönbségeket, és építsük újjá az "ôs" RMDSZ-t. A mi ajánlatunk az, hogy van egy továbbra is széles támogatottsággal bíró RMDSZ, amely partnerként elfogadja a szövetségen kívül lévô szervezeteket, és választási együttmûködést kínál számukra, anélkül, hogy valamelyik szervezet is fel kellene adja eddigi célkitûzéseit. Ez fordítva is igaz: ez az együttmûködés kompromisszumot jelent az RMDSZ részérôl is, de ez nem jelenti azt, hogy a Szövetség zárójelbe tenné az elmúlt tizenhét évet, feladná programját és letérne az eddig követett útról – mutatott rá az elnök.
Kifejtette, a megállapodásra már pusztán matematikai szempontból is szükség van: bár az eddigi felmérések azt mutatják, hogy az RMDSZ továbbra is 5%-os, az európai parlamenti választások esetében pedig ennél is több, 5,4%-os támogatottsággal rendelkezik, elôfordulhat az, hogy még ez sem elegendô a bejutáshoz. A felmérések ugyanakkor egyértelmûen jelzik azt is, hogy egy független jelöltnek nincs esélye mandátumot szerezni, csupán azt érheti el, hogy az RMDSZ se jusson be az Európai Parlamentbe. Az adatok értelmében az RMDSZ-nek még egy esetleges konfrontációs helyzetben is van esélye képviselôi mandátumot szerezni. Markó Béla szerint azonban az RMDSZ mégsem kizárólag matematikai megfontolásból akar megállapodni, ugyanis az együttmûködés elvi vonatkozásai ennél is fontosabbak. – Az RMDSZ hosszú távon kíván együttmûködni az erdélyi magyarság alapvetô céljainak megvalósítása érdekében, és elfogadta, hogy a szövetségen kívül is van élet. Ez egy jelentôs és radikális szemléletváltozást jelent – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. Markó Béla furcsának nevezte Tôkés László azon megállapítását is, miszerint jelenleg az RMDSZ lenne "az utolsó posztkommunista szervezet". Emlékeztetett, az RMDSZ volt az, amely elsôként fogadta el a Temesvári Kiáltvány 8. pontját, amely a kommunista rendszer kollaboránsainak köztisztségektôl való eltiltását szorgalmazta.
A találkozón elhangzott, pénteken a munkacsoportok nagy valószínûséggel utoljára találkoznak: a Szövetségi Képviselôk Tanácsának ugyanis szeptember 8-án véglegesítenie kell az RMDSZ Európai Parlamenti listáját, ezt pedig szeptember 24-ig le kell adni a választási bizottsághoz.
Az önálló erdélyi magyar felsôoktatás érdekében kifejtett tevékenység elismeréseként járó Báthory-díjakat adták át kedden a Magyar Tudományos Akadémia budapesti székházában – a kitüntetettek között van Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke is.
A díjakat, amelyeket a Bolyai Kezdeményezô Bizottság (BKB)javaslatára az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács oktatási szakbizottsága adományoz, Tôkés László püspök és Hantz Péter, a BKB alelnöke adta át.
Mint Szabó T. Attila, a Bolyai Egyetem Barátai Egyesületének fôtitkára hangsúlyozta, vannak vidékek, ahol a tudományok szabadon fejlôdhetnek, de vannak olyanok is, ahol ez elé akadályokat gördítenek.
"Ilyen akadályokkal kell szembesülniük azoknak, akik Erdélyben magyar iskolát, egyetemet szeretnének létrehozni. Ilyen akadályok lebontásában segítettek azok, akiket itt köszöntünk" – mondta laudációjában a fôtitkár.
Ismertetése szerint a díjat, amely Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király nevét viseli, 2005 és 2006 után már harmadszor adták át.
Hantz Péter méltatásában kitért arra, hogy az idei díjazottak között "vannak olyanok, akik a küzdelmünk anyagi alapját biztosították. Vannak olyan idôsebb professzorok, akik több évtizedet áldoztak életükbôl arra, hogy létrejöjjön az önálló Bolyai Egyetem, megint mások pedig annak érdekében végeznek nagyon hatékony munkát, hogy az ügy a nemzetközi közösség figyelmének középpontjába kerüljön".
Báthory-díjban részesült 2007-ben Almássy Kornél országgyûlési képviselô, az MDF alelnöke, Baldauf László, a CBA-üzletlánc vezérigazgatója, Balázs Sándor egyetemi tanár, Csányi Sándor, az OTP Bank elnök- vezérigazgatója, Degenfeld Sándor üzletember, Komlóssy József kisebbségi szakértô, Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-tag, néppárti EP- képviselô, Kozma József, az Országgyûlés külügyi bizottságának alelnöke (MSZP), Göran Lindblad, svéd EP-képviselô, Nagy Elek üzletember, Németh Zsolt, az Országgyûlés külügyi bizottságának elnöke (Fidesz), Schöpflin György politológus, Széles Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke, valamint Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke.
Újabb kihívások az Európai Unióban Románia számára a versenypolitika terén címmel augusztus 27-28-án a Román Versenytanács által szervezett szemináriumra került sor. A Maros Megyei Tanács nagytermében a meghívottak között a területi versenyfelügyelôségek, gazdasági szereplôk, kis- és nagyvállalkozások, a helyi közintézmények képviselôi – prefektúra, megyei tanács, Megyei Közpénzügyi Igazgatóság – könyvszakértôk valamint jogászok voltak jelen. Felszólalt Gheorghe Radulescu, a Területi Monitorizáló Igazgatóság vezetôje, Zaharie Deleanu, a Maros Megyei Versenyfelügyelôség vezetôje, valamint Emil Groza, a Maros Megyei Tanács alelnöke.
Aurelio La Torre PHARE-elôcsatlakozási szakértô lapunknak elmondta, hogy a Román Versenytanács szervezésében országos szinten összesen nyolc hasonló témájú szemináriumra kerül sor, amelynek egyik legfôbb célja, hogy az itt elhangzottakkal az üzleti szereplôket valamint a közintézményeket érzékenyebbé tegyék a versenytörvény elôírásai és alkalmazása iránt. A szervezôk szóhasználata szerint a "workshopok" fontossága leginkább abban rejlik, hogy ezáltal nem csak Bukarestbe, a tanács székhelyére jutnak el a legfontosabb információk, hanem az ország különbözô pontjain is hozzáférnek az újdonságokhoz.
Elmondta szerint a versennyel kapcsolatos elôírások jelentôségét a gazdasági szereplôknek is fel kell ismerniük, mivel egy mûködô gazdaság kialakításához a szabályok megfelelô alkalmazására van szükség. Ebben az esetben a Román Versenytanács egyfajta bírói szerepet vállal fel, például tiltja a vállalati versenyt akadályozó, korlátozó és torzító megállapodásokat.
Ide tartozik a gazdasági erôfölénnyel való visszaélés tilalma is, ugyanis a versenyszabályok nem engedik meg a domináns piaci helyzetben levô vállalatok ilyen természetû visszaélését, amely sérti a fogyasztók és a versenytársak érdekeit és végsô soron torzítja a gazdasági versenyt.
A szemináriumon beszéltek Románia európai uniós csatlakozásának folyamatáról, amely az elôadók szerint rövid idôszakot ölelt fel. 1999 szeptemberében döntött az EU a Romániával folytatott tárgyalások megkezdésérôl, 2007. január elsején pedig aláírták a csatlakozási szerzôdést.
A szemináriumon tulajdonképpen a pár hónappal a csatlakozás elôtt megkezdett RO/04/IB/FI/08 Twinning projektet ismertette a fent említett Aurelio La Torre PHARE- elôcsatlakozási szakértô, valamint Gianluca Sepe PHARE-szakértô.
A Román Versenytanács 2006. szeptember 29-én indította útjára a 2007. november 30-ig tartó projektet. A két elôbbi, eredményesen lezáródott Twinning projekt folytatásaként célul tûzték ki a versenyre és az állami támogatásokra vonatkozó jogszabályok javítását, a Versenytanács szakértôinek szakmai felkészítését, valamint az állami támogatás és a versenyszabályok népszerûsítését az érdekeltek (közigazgatási hatóságok, üzletemberek stb.) körében.
A programban a Román Versenytanácsot Doina Ion Tudoran, a Külkapcsolati és Európai Integrációs Igazgatóság igazgatója képviseli, aki egyben román részrôl a projektvezetôi tisztséget is betölti. A projekt gyakorlatba ültetéséhez az Európai Unió által nyújtott támogatás 1 millió euró, amelyet 300.000 euró értékû állami támogatással egészítettek ki.
Az ortodox egyház több magas rangú papi személyisége együttmûködött a Ceausescu- rendszer egykori titkosszolgálatával, a Securitatéval – ezt a korábban ismert hírt immár konkrét személyekre vonatkozóan erôsítette meg legutóbbi ülésén a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A szerdai híradások szerint a testület bejelentette, hogy Nicolae Corneanu bánsági metropolita és Constantin Balaceanu Stolnici akadémikus a rendszerváltás elôtt együttmûködött a kommunista titkosrendôrséggel. A CNSAS ezzel meghozta elsô konkrét ítéleteit az ortodox egyháznak a kommunista politikai rendôrséggel együttmûködô magas rangú tisztségviselôivel kapcsolatosan.
A bejelentések nem okoztak meglepetést, hiszen a Bánság metropolitája a fôpapok közül elsôként ismerte el önként, hogy kapcsolatban állt a Securitatéval. Stolnici is beismerô vallomást tett már. Központi tájékoztatási eszközök felhívják a figyelmet, hogy az akadémikus tagja a pátriárkát megválasztó Egyházi Választási Kollégiumnak.
Teoctist ortodox pátriárka halála után a civil szervezetek kérték, hogy az átvilágító bizottság még az új ortodox egyházfô szeptember 12-i megválasztása elôtt ellenôrizze az egyházi vezetôk titkosszolgálati múltját.
A CNSAS Bartolomeu Anania (Kolozs), Andrei Andreicu (Fehér), Gherasim (Vâlcea) és Teodosie (Tomis) ortodox egyházi vezetôk politikai múltját is vizsgálja, ôk korábban ugyancsak elismerték, hogy együttmûködtek a volt titkosszolgálattal. Az átvilágító bizottság napirendjén szerepel a suceavai püspökhelyettes, Pimen dossziéja is, akit azzal gyanúsítanak, hogy szintén kiszolgálta a múlt rendszert. A jövô hétre mindenesetre a CNSAS elé kérették Arges, Arad és Suceava püspökét. Egyikük sem kívánja magát egyelôre a pátriárka tisztségére jelöltetni.
Mircea Dinescu, a CNSAS kollégiumi tagja nyilatkozatában elmondta: további 16, fontos egyházi tisztséget betöltô személy esetében merült fel a gyanú, közülük néhányan a pátriárka tisztségére is jelöltették magukat. Az ügyiratokat azonban 1989. december 23-án, a Ceausescu- rendszer bukásakor elégették. Dinescu szerint a Román Hírszerzô Szolgálat (SRI) 1990-ben újabb szekus kollaboránsok dossziéinak megsemmisítésére tett kísérletet. Dinescu felpanaszolta, hogy az ortodox egyház minden eszközzel igyekszik megakadályozni a papság átvilágítását.
A keddi kormányülésen a kabinet egész sor intézkedést szabott meg az európai parlamenti választások megfelelô lebonyolítása érdekében. Ezek közül az elsô az, amely hatékony ellenôrzést biztosít a többször szavazók azonosítására és szankcionálására.
A módosításokat Victor Paul Dobre belügyi és közigazgatási államtitkár jelentette be. Eszerint a kormány sürgôsségi rendelettel határozott arról, hogy a pótlistákon szereplô választópolgárok csak egy saját felelôsségre adott nyilatkozat után élhetnek szavazati jogukkal. Ez a nyilatkozat a bûnügyi törvény hatálya alá esik, és a nyilatkozónak pontosítania kell, hogy a választások napján nem szavazott és nem is szándékszik szavazni más szavazókörzetben.
A Központi Választási Iroda a pótlistákat és a nyilatkozatokat az Állandó Választási Hatósághoz továbbítja, amely 60 napon belül ellenôrzi azokat. Ha talál olyan személyt, aki többször is szavazott, jelenti a bûnügyi hatóságoknak.
Ugyanezen rendelet értelmében, az európai parlamenti választásokon részt venni óhajtó politikai pártok, a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok szervezetei, politikai szövetségek, választási szövetségek vagy független jelöltek, akik 2007. március 14-ig nem tették le a támogató aláírásokat tartalmazó listákat, a jelöltlistákkal egyszerre is letehetik. A végsô határidôt a kormány következô ülésén, a választások naptári tervének elfogadása után állapítják meg.
Egy másik módosítás szerint 2008. július 1-jéig a költségvetési szubvenciók ellenôrzését, azok nyilvántartását, illetve az Állandó Választási Hatóság hatáskörébe tartozó, a választási kampányok finanszírozására vonatkozó szankciókat a Számvevôszék végzi.
Paul Dobre bejelentette, hogy a szavazócédulákat központi szinten, egységesen nyomtatják ki, nem külön-külön minden egyes prefektúra.
A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal újabb garzonlakásokat épít a romák által lakott Hidegvölgyben. A kivitelezô cég jelenleg két épületegységen dolgozik. Az egyik megépítése elôrehaladott állapotban van, a másiknak nemrég öntötték le az alapját. Farcasan Rodica, a polgármesteri hivatal beruházási osztályvezetôje elmondta, az elôzô két átadott épülethez hasonlóan itt is 10–10 garzon típusú lakás lesz, gáz, víz, villamos energiával. Ide azok a romák költözhetnek be, akik megígérik, hogy rendszeresen fizetik majd a bérleti díjat és megôrzik az épület állagát. A harmadik épülettömböt valószínûleg három hónapon belül adják át, a másik csak a tavasz végére készül el. Ez utóbbihoz késôbb foghatott hozzá az építô cég, mivel több putrit kellett lebontani, és idôbe telt, ameddig az ott lakó nagylétszámú családokat ideiglenesen máshova költöztették.
Farcasan Rodica elmondta, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal a helyi költségvetés függvényében folytatja a korszerû lakásépítési programot, annál is inkább, mivel hozzáfogtak a közelben levô Belvedere negyedhez, így érdekük, hogy rendet teremtsenek a rosszhírû negyedben.
A Tanügyminisztérium nemrégiben meghatározta a 2007–2008-as tanév struktúráját. Ennek alapján a tanítás szeptember 17-én, hétfôn kezdôdik és 2008. június 13-án, pénteken fejezôdik be, összesen 35 iskolai hetet (175 munkanapot) ölel fel.
A 2007–2008-as tanév elsô féléve szeptember 17-tôl 2008. február 1-jéig tart – a téli vakáció 2007. december 22., szombat és 2008. január 6., vasárnap között –, a félévi szünidô pedig 2008. február 2–10. között lesz.
Az elsô félévben október 29 – november 4. között egyhetes vakációjuk lesz az óvodásoknak és kisiskolásoknak.
A második félév 2008. február 11-én, hétfôn kezdôdik és június 13-án, pénteken zárul. Április 26-án veszi kezdetét a tavaszi szünidô, amely május 4-ig tart.
A tanévet követô nyári vakáció 2008. szeptember 14-én ér véget.
A fent említett rendelettôl eltérôen a következô kivételeket állapította meg a szaktárca: a VIII. osztályosok számára a tanév 2008. június 6-án ér véget, a tanítási idô 34 hétbôl (170 napból) áll. A mûvészeti és szakiskolák IX. és X. osztályosai, valamint a szaklíceumok (mûszaki) XII. osztályosai (direkt oktatás) és XIII. osztályosai (progresszív oktatás) részére a tanítás 36 hétbôl (180 munkanap) áll. Az utolsó hét gyakorlat, ebben az esetben az órák számát minden tanintézmény maga állapítja meg.
A szaklíceumok XI. osztályosai (direkt oktatás) és a XII. osztályosai (progresszív oktatás) számára a tanítás 37 hétbôl áll, összesen 185 napból. Ezen osztályok számára az utolsó két hét, június 16–27. gyakorlat; az egészségügyi posztliceális iskolák általános asszisztensi képzésén a tanítás 42 hetet ölel fel, az elsô és másodéves technikusoknak a tanítás 42, a harmadéveseknek pedig 36 hétbôl áll.
Az elsô félévi dolgozatokat ez év december 21-ig, míg a második félévit 2008. május 16-ig kell megírják a diákok.
Az országos teszt, az érettségi vizsga, a szak- és posztliceális iskolák záróvizsgája, valamint a kilencedik osztályba való felvételi idôpontját a tanügyminiszter rendeletben állapítja meg.
Marosvásárhely polgármestere tegnap a sajtó képviselôinek kíséretében látogatott el a November 7. negyedbeli C. Romanu Vivu utcába, ahol az a két tömbház található, amelyek a manzárdosítási program elsô "példányai". A hôszigetelt és nyílászárókkal ellátott két épület egyike négy, míg a másik három új lakrésszel bôvült, az ott lakók pedig elégedettek újjávarázsolt otthonaikkal. A továbbiakban újabb két November 7. negyedbeli tömbház manzárdosításához fognak.
A Romanu Vivu utca 9. szám alatti tömbház manzárdosításához idén áprilisban láttak hozzá és pár hónap alatt sikerült elkészülni a hôszigeteléssel, nyílászárókat cseréltek, a manzárdosítás révén pedig négy új légszabályzó berendezéssel felszerelt lakrészt hoztak létre, ebbôl kettô háromszobás, kettô pedig egyszobás lakás. A Mansarda Investment Group cég a továbbiakban áruba fogja bocsátani e négy lakrészt. Hozzávetôlegesen négyzetméterenként ezer euróra rúg majd egy lakás eladási ára – közölte Ioan Todea, a cég képviselôje, aki azt is elmondta, igen nagy a kereslet a marosvásárhelyiek körében a manzárdosítás iránt. Cserében azért, hogy beleegyezésüket adják a lakók a manzárdlakások kialakításához, mindenik lakrészben termopán nyílászárókat szerelnek, valamint hôszigetelik a tömbházat, ami jelentôs megtakarítással kecsegtet. A manzárdosítás költségeit teljes mértékben a cég állta, azonban az egyezség szerint a soron következô lépcsôházak esetében a polgármesteri hivatalnak kell fedeznie a költségek egyharmadát – fejtette ki a cég illetékese.
A manzárdosítás a polgármesteri hivatal által kezdeményezett program, és a városatya szerint öt éven belül a marosvásárhelyi tömbházak nagy része a két November 7. negyedbeli lépcsôház sorsára jut. A két tömbház esztétikusabb arculatot kapott, de akadnak hiányosságok. A hôszigetelés elkészült ugyan, a lépcsôház folyosójának ablakait azonban nem cserélték ki, így a hômegtakarítási kísérlet felemás eredménnyel járhat.
Bizonyára lesznek Marosvásárhelyen olyan tömbházak, amelyek szerkezetüknél fogva nem alkalmasak a manzárdosításra, így elsô lépésben ennek megállapítása történik egy mûszaki tanulmányban, amely kimutatja, hogy az épület szerkezete megbír-e további lakásokat. Talán gondot okoz majd az is, hogy a korszerûsítés elôtt szükség van a tömbház minden lakójának a beleegyezésére.
A minap maxitaxin utaztam a Tudor negyedbe. Dél körül volt, és mint mindig, ezúttal is annyian voltak, mint heringek a konzervesdobozban és ijesztô a meleg, a levegôtlenség. Amúgy nem létezik egy olyan határozat, amely megtiltja, hogy állva utazzunk a maxitaxin? – kérdem magamban… no, de mindegy, ma nehéz napom volt, nincs kedvem a vitához és játszani sem akarom az igazságtevôt, s különben az is igaz, senki sem kényszerített, hogy felszálljak. Egyetlen vágyam, hogy hazaérve letegyem a lábamra szorult magas sarkú cipôt. De még volt pár megálló, és mivel a tömeg sem fogyatkozott, így akarva akaratlanul megakadt a szemem az elôttem álló lány pólóján. Ásó, lapát, fejsze és talicska volt rányomtatva. Már hátból is láttam, hogy egy lányról van szó, hû de ügyes, gondolom magamban… ez se félhet lány létére a kemény fizikai munkától… közben a levegôtlenség egyre jobban kínoz minket.. Mozgolódunk, nagy a nyüzsgés, mindenki várja a célmegállóját. A hátam mögött állótól éppen kapok egy könyököst, de alig ocsúdok fel, még nagyobb sokkot kaptam az elôttem állótól: a pólós lány hátrafordult. "Óvakodj a nyeles szerszámoktól, mert ezekkel dolgozni is kell"… hirtelen elfordítom a fejem, talán megdöbbenésemben nincs mit mást csinálnom. Közben ürül egy hely és leülök. Érzem, hogy újból rá kell néznem… jól megtermett, ahogy szokás mondani, fát is lehetne vágni a hátán, talán még igen fejlett is a korához képest, mint a legtöbb mai tinédzser. Semmi plusz fülbevaló, piercing, extravagáns. Elsô ránézésre minden megfelelônek tûnik, csak a pólóján levô felirat árulkodik másról. Megállt a maxitaxi, leszállok és indulok hazafelé.
Igen érdekesnek ígérkezô filmet tekinthetünk meg szombat este kilenc órától a ma kezdôdött, péntektôl nyilvános Simfest fesztivál várbéli színpadán. A Szabók bástyája elôtti kisszínpadon hazai ôsbemutatóként vetítik az Alter Media Egyesület A forradalmat nem közvetítjük címû filmet, amely valóságosabb a legtöbb dokumentumfilmnél.
Történt ugyanis, hogy 2002. április 11-én Hugo Chavez venezuelai elnököt eltávolították elnöki székébôl, a puccs pedig felháborodást eredményezett szerte a nagyvilágon. Néhány órával az államcsíny elôtt a média még a caracasi utcai harcokról tudósított, melyekben 11 ember vesztette életét. Úgy tûnt, az elnök gerillái és azok ellenségei csaptak össze egymással egy felvonulás során, a nagyvilágon pedig elkönyvelték: Chavez lelkén száradnak a gyilkosságok, melyekért a népharag székébôl eltávolította. Hogy valóban mi történt, az csak késôbb derült ki – az új évezred elsô (és valószínûleg elsôként mediatizált) államcsínyének volt tanúja 2002-ben a világ. Kim és Donnacha Bartley, független ír filmesek azon a napon éppen Caracasban tartózkodtak, hogy filmet forgassanak az elnök életérôl. Erre Chavez maga adott engedélyt. De a leendô filmes biográfia a puccs miatt teljesen másként végzôdött. Két nappal késôbb, amikor Chavez visszatért az elnöki székbe, ôk még mindig ott tartózkodtak. És filmeztek.
Az alkotás percrôl percre mutatja be egy olyan államcsíny lefolyását, amelyben a politikai klikkek szolgálatában álló sajtó fôszerepet játszik. Alkotói klipeket, tévéadás- és talkshow-részleteket használnak fel dokumentumfilmjükhöz, ezzel megmutatván: milyen hatalmas szerepet játszik a média egy puccs véghezvitelében, ha a megfelelô politikai erôk kezében van. A helyi tudósítások, cenzúrák és tudatosan közölt-vetített hazugságok nyomán terjedt el, hogy Chavez drogkartellekkel, terrorista szervezetekkel cimborál, hogy sültbolond és így tovább. A forradalmat nem közvetítjük egyedi dokumentumfilm, amely megmutatja, hogy a valóságot eltorzító, manipuláló média mekkora erôvel rendelkezik, valamint reális portrét rajzol arról az elnökrôl, amely a Wall Street Journal szerint Latin-Amerikában Kuba után a legnagyobb fejfájást okozta Washingtonnak.
Éppen száz éve adták ki A Pál utcai fiúkat, az egyik legsikeresebb magyar ifjúsági regényt. A grundok világa már tovatûnt, a történet azonban tovább él. Nemcsak a könyv újabb kiadásainak lapjain, s a magyar és külföldi filmfeldolgozásokban, hanem színpadon is. A budapesti József Attila Színházban például musicalként. Az elôadás különlegessége, hogy a szerepekben színésznôk alakítják a kamaszokat, Boka Jánost például Kékkovács Mara, akit inkább az operett világából ismer a közönség.
Aki olvasta Molnár Ferenc klasszikussá vált ifjúsági regényét, a Pál utcai fiúkat, az bizonyára örökre szívébe zárta a szereplôket. Boka Jánost, a vörösingesekkel harcoló Pál utcai fiúk vezérét sok hasonló korú fiatal tartotta régen – és remélhetôleg ma is – egyik példaképének. Nem véletlenül, hiszen Boka bátorsága, igazságossága, határozottsága mellett az egész történetben megmarad mélyen érzônek, társai iránt mindig felelôsséget érzô és viselô vezérnek, akire felnéztek a barátai, de még az ellenfelei is.
A nagy sikerû regény színpadi változatát elôször az ötvenes években, a mai Thália Színház helyén mûködô Ifjúsági Színházban mutatták be, fiatal pályakezdô mûvészekkel. Boka szerepét az akkor huszonéves Szabó Gyula alakította. A darabot nem sokáig játszották, mit szépítsük, megbukott. A húszas évükben járó színészek nem tudták hitelesen visszaadni azt a történetet, amely tulajdonképpen kisiskolásokról szól.
Sok évtizeddel késôbb az angyalföldi József Attila Színház tûzte mûsorára Molnár Ferenc darabját. Nem kis meglepetésre a Pál utcai fiúk és a vörösingesek megformálását is fiatal színésznôkre bízta a darab rendezôje. A különös szereposztás a jelek szerint bejött, hiszen a zenés darab évek óta a színház repertoárján szerepel. A lányok hitelesen visszaadták a regény hangulatát. A nézô egy pillanatig sem érezhette, hogy Nemecsek, Boka, Ács Feri és a többiek valójában nem fiúk.
Boka Jánost is egy csinos színésznô, Kékkovács Mara alakította, akit a legrosszabb indulattal sem lehetne fiús fazonnak mondani. Aki nem látta a színpadon Bokaként, el sem tudja képzelni ebben a szerepben. A Fôvárosi Operett Színház szubrett-prima- donnáját Léner Péter rendezô választotta ki erre a szerepre. Azt a színésznôt, akit az operett rajongói a Csárdáskirálynôben, a Marica grófnôben, a Luxemburg grófjában, a West side storyban és a Mozartban ragyogó hölgyként ismertek és tapsoltak meg. Ô maga is meglepve fogadta annak idején a felkérést:
– Álmomban sem gondoltam volna, hogy valamikor szerepelni fogok a Pál utcai fiúkban. Annyira fiúkról szól a történet
– Természetesen. Kislánykoromban került a kezembe Molnár Ferenc csodálatos mûve, s nem túlzok, ha azt mondom: nagy hatással volt rám. Ha nekem kellett volna szerepet választanom, éppen Boka Jánost osztottam volna magamra, a regénybôl az ô figurája áll hozzám a legközelebb – árulja el Kékkovács Mara.
– Szívesen játszana máskor is nadrágszerepet?
– Miért ne? Sôt, ötletem is van. Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig regényének hôsét, Nyilas Misit már több színésznô eljátszotta, örömmel vállalnám én is.
A szó eredetileg depôt legal néven vált ismertté és indult el hódító útjára minden mûveltebb országban1. Szakszerûen meghatározva azt jelenti, hogy "nyilvános terjesztésre szánt többszörözött dokumentum példánya, amelyet elôállítója, ill. kiadója jogszabály alapján köteles a központi szerepkörû (pl. akadémiai, egyetemi, nemzeti) könyvtár számára biztosítani." A kötelespéldányokat a kiadó, nyomda, terjesztô (a könyv elôállítója) ellenszolgáltatás nélkül nyújtja/adja/adományozza/juttatja el a törvény által kijelölt általános gyûjtôkörrel mûködô központi könyvtárakhoz. Célja: egyfelôl tudományos – hogy a kutatás és a nemzeti emlékezet számára minden dokumentum elérhetô legyen egy helyen, rendelkezésre álljon, másfelôl a nemzeti bibliográfia (könyvészet) alapját képezik a beszolgáltatott kötetek, nyomtatványok, dokumentumok. Statisztikai adatforrás, igazgatási feladatokat lát el (cenzurális ellenôrzés pl.).
Nem valamely tehetetlen és telhetetlen könyvgyûjtô fejébôl pattant ki a törvényi szabályozás ötlete, hanem már 1531-ben I. Ferenc francia király parancsot adott, hogy valamennyi francia nyomdász kötelessége a király könyvtára számára minden általuk kiadott könyvbôl beküldeni egy példányt. Vonatkozott ez a fokos és többkötetes könyvekre éppen úgy, mint az egyleveles hirdetményekre, plakátokra és újságokra. A felvetést minden európai és utóbb a világ legtöbb országa/nemzete felkarolta, törvénybe foglalta. Mindenütt elsôsorban a nemzeti könyvtárakat részesítették elônyben.
Romániában a nemzeti könyvtárat csak 1948-ban hozta létre a kommunista mûvelôdéspolitika, addig az akadémiai könyvtárat (Sf. Sava) tekintették az ország írott emlékezetének. Bár 1800 körül már születtek próbálkozások a kötelespéldány kikényszerítésére, a nyomdai engedélyek megszigorítására, csak 1840-ben sikerült az akkor már öt éve mûködô iasi-i egyetemi könyvtárnak megszerveznie, hogy a moldvai szerzôk többé-kevésbé rendszeresen beküldjék mûveiket. Törvénybe csak 1883-ban iktatta a bukaresti parlament.
1780-ban Mária Terézia reformjainak szerves részeként a budai Egyetemi Könyvtárat jelölte meg Magyarországon elsôként, mint a nemzeti nyomtatványtárat, minden, az országban nyomtatott könyvre vonatkozott a törvényi felhatalmazás. Utóbb, 1808-tól a gróf Széchényi Ferenc gyûjteményébôl kinövô Nemzeti Könyvtár (OSZK) és a Telekiek gyûjteményébôl kialakuló Akadémiai Könyvtár (1826) is rendelkezett ezzel az "elôjoggal". (A külföldön megjelent magyar és magyar vonatkozásúakat is gyûjtik. Ezeket hungarikáknak nevezzük.)
A kiadók nyûgnek érezték, terhes kötelességnek, igyekeztek kibújni alóla, pontatlanul küldözgettek, csonka példányokat adtak át a nemzet közgyûjteményének. A várható profit elmaradása fájdalmasan érintette a vállalkozót, hiszen az értékesebb könyvekbôl 5-6 példány odaajándékozása már komoly anyagi veszteséget jelentett az elôállító cég számára, akit az üzleti haszon jobban motivált, mint a szellemi belbecs és közüdv.
Nem mindent gyûjtöttek – nagy bánatára a kortörténésznek: például ritkán kerültek be halotti jelentések, névjegyek, kicsengetési kártyák, apróhirdetmények, képes levelezôlapok, menetrendek, programfüzetek, falragaszok, holott ezek ma már mind pótolhatatlanok.
1990 után a rendszerváltás például azzal járt, hogy erôsen fellazult a kiadványok eljuttatásának fegyelme. Még csak 17-18 esztendô telt el, de máris olyan hiányok tátongnak mind a magyar, mind a román kötelespéldánysorban, melyek kiegészítésére újabb 18 esztendô sem elegendô...
1 Mellau György jogász közleményéhez ajánlja a szerzô.
A Hivatalos Közlöny 2007. április 16-i, 252. számában jelent meg a kormány 330. számú határozata a 2006-ban a Magyar Köztársaság és Románia között megkötött, a szociális biztonságról szóló egyezmény tényleges életbelépésérôl.
A kormányhatározat szerint az egyezmény végrehajtásával megbízott kapcsolattartó intézmények munkához láthatnak azok érdekében, akik a szerzôdô felek másik országában vállalnak munkát, végzik tanulmányaikat, töltenek hosszabb-rövidebb idôt rokonaiknál, ismerôseiknél. A kormányhatározat az egyezmény igazgatósági megállapodásának (aranjament administrativ) tényleges elfogadásáról szól. Ennek alapján lehet rendezni az idôleges munkaképtelenségért járó segélyt, az anyasági segélyt, a nyugdíjat, a betegség és anyaság esetén járó természetbeni juttatásokat, a munkahelyi baleset és foglalkozási betegségek esetén járó természetbeni juttatásokat, valamint a munkanélkülieknek biztosított járulékokat.
– nyugdíjügyekben: munkahelyi baleset és foglalkozási betegségek után járó pénzbeli és természetbeni juttatások esetén az Országos Nyugdíj- és más Szociális Alapokat Biztosító Pénztár (Casa Nationala de Pensii si alte drepturi de Asigurari Sociale);
– munkanélkülieknek biztosított járulékok ügyében az Országos Munkaközvetítô Ügynökség (Agentia Nationala pentru Ocuparea Fortei de Munca);
– szokványos betegségek és munkán kívüli balesetek által okozott idôleges munkaképtelenségért járó segély, anyasági segély, betegségek és anyaság után járó pénzbeli és természetbeni juttatások esetében az Országos Egészségügyi Biztosítópénztár (Casa Nationala de Asigurari de Sanatate).
– nyugdíjügyekben: Országos Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság;
– munkanélkülieknek biztosított járulékok esetében: Országos Munkaerô- foglalkoztatás Hivatala;
– egyéb szociális juttatások esetében: Országos Egészségügyi Biztosítási Pénztár.
Ha tehát a szerzôdô felek egyik államának állampolgárai a másik államban tartózkodnak, az egyezményben rögzített jogcímek alapján ott jogosultak lesznek egy, az egyezményben felsorolt szociális ellátásnak és a fentebb felsorolt intézményekhez nyújthatják be kérvényüket (az illetékes ország hivatalos nyelvén) igényelve a nekik biztosított pénzügyi vagy természetbeni juttatást.
Mellau György
A közúti közlekedési törvénykönyv megengedi, hogy a szabálysértôt a rendôrség egy alkalommal halmozottan szankcionálja. Így a fô kihágási büntetésen kívül több mellékbüntetést is a fegyelmezetlen jármûvezetô nyakába varrhat. A pénzbírságot például büntetôpontokkal tetézheti, amelyek száma, ha eléri a határértéket, újabb kiegészítô szankciót eredményez: a vezetéshez való jog felfüggesztését. A feltételes mód használata azt érzékelteti, hogy nem a szabálysértést a helyszínen észlelô közlekedési rendôr dönti el a vezetés átmeneti letiltását vagy változatlan engedélyezését. Az ügyben általában annak a megyei vagy fôvárosi közlekedési rendôrségnek a vezetôje, illetve helyettes vezetôje mondja ki a végsô szót, amelynek tevékenységi területén a kihágást elkövették. Ám az is elôfordul, hogy egyenesen a Román Rendôrség Fôfelügyelôsége keretében mûködô közlekedési rendôrség fônöke bírálja el, mennyire súlyos a beosztottjai által jelentett eset. Tehát sem az egyik, sem a másik, sem a harmadik változatban nem annak a megyei közlekedésrendészeti vezetônek a hatásköre a vezetési jog ideiglenes megvonása vagy további megadása, amely megyéhez a jármûvezetô lakcíme alapján tartozik.
Az Elszállíthatják a szabályellenesen parkoló jármûvet címmel (2007. augusztus 23.) közzétett cikkben már érintettük a témát, hogy a mellékbüntetések egyike az elkobzás. Az új törvény meglehetôsen konkrétan leírja, hogy mit vehetnek el a rendôrök a szabálysértôtôl. Ilyenek azok a különleges fény- és hangjelzô eszközök, amelyeket kizárólag a 32. törvényszakaszban ismertetett jármûvek használhatnak. Tehát "közönséges", szokványos közúti jármûre föl sem szabad azokat szerelni, nemhogy mûködtetni. Ilyen, büntetésbôl lefoglalható vagyontárgyak továbbá a forgalom felügyeletét, követését szolgáló mûszaki eszközök mûködését zavaró készülékek. Hasonlóképpen magukhoz vehetik a rend ôrei a jármûvekre szerelt, nem szabványos fehér vagy sárga alapszínû rendszámtáblákat. Végül elkobozhatják az állati erôvel vontatott jármûveket, amennyiben olyan közútra tévedtek, amelyekrôl ki vannak tiltva, vagy letértek azokkal a helyi közigazgatási hatóság által megszabott útvonalról.
(ajtay)
A Megyei Munkaközvetítô Hivatal a 2007-ben végzett fiatalok tudomására hozza, hogy amennyiben nem találtak munkát, a tanulmányok elvégzését követô 60 napon belül kell jelentkezzenek a hivatalban azért, hogy a 2002. évi 76-os számú törvény értelmében munkanélküli segélyben részesüljenek.
A 2002. évi 174-es kormányhatározat 52. cikkelyének (3) bekezdése értelmében a hatvan napot az oklevelen, vagy a végzettség igazolásán szereplô keltezést követô hónap elsejétôl számítják.
Azok a tizenhatodik életévüket betöltött személyek, akik elvégezték tanulmányaikat és munkanélküliként szerepelnek a Megyei Munkaközvetítô Hivatal nyilvántartásában, amennyiben teljes munkaidôt vállalnak, tizenkét hónapnál hosszabb idôre, a munkanélküliségi alapból havi juttatásban részesülnek. Ez az összeg egyenlô az országos bruttó minimálbérrel – tájékoztatott közleményében Reghina Farcas ügyvezetô igazgató.
Ügyintézés
A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal közúti közlekedést irányító ügyosztályán a fizikai személyeknek robogók bejegyeztetéséhez az alábbi iratokra van szükségük:
– a RAR által kibocsátott törzskönyv;
– kérvény, amelyben a robogó tulajdonosa a bejegyeztetést és a számtáblát igényli;
– adásvételi szerzôdés másolata;
– a személyazonossági igazolvány másolata;
– az adókifizetést igazoló nyugta;
– a 30 lejes bejegyzési illetékrôl szóló nyugta (a helyszínen kell kifizetni);
– a kötelezô gépjármûfelelôsség-biztosítás;
– esetenként a lízingszerzôdés másolata.
A vasúti társaság jelenleg érvényben levô szabályzata alapján az öt éven aluli gyerekek, amennyiben nem igényelnek számukra külön helyet a szerelvényen, ingyen utazhatnak. Az öt és tíz év közötti gyerekek esetében ötven százalékos kedvezményt biztosítanak.
Csoportos kirándulás esetén, amennyiben legkevesebb húsz gyerek vagy diák utazik együtt, nekik és kísérôiknek ötvenszázalékos kedvezményt nyújtanak a személyvonatokon, illetve a sebes és gyorsvonatok másodosztályára szóló pótjegyek vásárlásakor.
Turistacsoport számára abban az esetben van 25 százalékos árkedvezmény a személyvonatokon, ha legfeljebb harmincöt személy utazik csoportosan.
Háromszorosára nôhetnek a büntetések az adóügyi kötelezettségek kifizetésének elmulasztásakor – errôl szól az a rendelettervezet, amely a Pénzügyi eljárások törvénykönyvet módosítaná.
A tervezet értelmében azokra a cégekre, amelyek 100.000 lejnél nagyobb összeggel károsítják meg az államot, 25.000 és 27.000 lej közötti pénzbírságot róhatnak majd ki. Jelenleg ez az összeg 5.000 és 10.000 lej közötti. Magánszemélyek esetében 2.000–5.000 lejrôl 6.500–8.000 lejre emelkedhet a büntetés összege.
Ugyancsak nagyobb összeget kell fizessenek majd azok az adófizetôk, akik nem bocsátják a pénzügyi szervek rendelkezésére a pénzügyi nyilvántartási jegyzéket. Magánszemélyek esetében a pénzbírság 6.500–8.000 lej, cégek esetében 25.000–27.000 lej lehet.
Amennyiben a pénzügyi bejegyzési nyilatkozatokat nem a megadott határidôig nyújtják be az érintettek, vagy a rákényszerített végrehajtói eljárás során javaikat nem adják át az illetékes végrehajtó szerveknek, a büntetés magánszemélyek esetében 500–1.000 lejre, jogi személyek esetében pedig 1.000–5.000 lejre nôhet.
A mobiltelefonos barangolási díjak egységes tarifáit az Európai Unió tagállamaiban uniós rendelet szabályozza.
Ennek értelmében a szolgáltatók kötelezô módon úgynevezett eurótarifát kell bevezessenek, amely a külföldön kezdeményezett hívások díját legfeljebb 0,49 eurós, az ott fogadott hívások díját legfeljebb 0,24 eurós, héa nélküli percdíjban korlátozza. Az új díjszabást a szolgáltatók legkésôbb július végéig fel kellett kínálják minden ügyfelüknek.
Azok a fogyasztók, akik nem vesznek igénybe más roaming díjcsomagot, és a felkínálást követôen elfogadják az ajánlatot, legkésôbb mától (augusztus 30.) már az új, olcsóbb tarifával telefonálhatnak. Akik nem vesznek igénybe más barangoló díjcsomagot, de nem is igényelik az új tarifát, szeptember végétôl váltanak át automatikusan az eurótarifára.
Az Orange szolgáltató már augusztus 25-tôl az új tarifákat alkalmazza, a külföldön kezdeményezett helyi vagy romániai hívások díját percenként 0,49 euróban (héa nélkül) határozta meg.
A Vodafone mobilszolgáltató augusztus 29-tôl vezette be az új barangolási díjat, amely percenként 0,65 dollár (ez 0,48 eurónak felel meg).
Augusztus 30-tól a Cosmote elôfizetôk is olcsóbban hívhatnak az Európai Unió területén. A külföldön kezdeményezett hívások percenként 0,49 euróba kerülnek.
Menekülttáborokat keresett fel Irakban és Szíriában Angelina Jolie amerikai színésznô az ENSZ Menekültügyi Fôbiztosságának (UNHCR) jószolgálati nagyköveteként. Az Oscar-díjas filmszínésznô hétfôn Szíriában, másnap pedig Irakban látogatott el egy-egy menekülttáborba, hogy személyesen tapasztalja meg, milyen körülmények között élnek az otthonuk elhagyására kényszerült iraki családok százezrei. "Azért látogattam el Szíriába és Irakba, hogy ráirányítsam a világ közvéleményének figyelmét erre a humanitárius válságra, és arra kérjem a kormányokat, hogy növeljék a Menekültügyi Fôbiztosságnak és partnereinek nyújtott támogatást" – mondta a színésznô, aki szerint az Irak jövôjérôl folyó vitákban feltétlenül beszélni kell a lakosságot sújtó humanitárius katasztrófa következményeinek felszámolásáról is. Az UNHCR becslései szerint több mint 4,2 millió iraki kényszerült lakhelyének elhagyására az iraki háború 2003-as kezdete óta. Közülük kétmillió Szíriában, Jordániában és Libanonban nyert menedéket, a többiek pedig az Irak területén lévô táborokban tengetik életüket. Jolie 2001 óta tölti be a Menekültügyi Fôbiztosság jószolgálati nagyköveti posztját. Azóta több mint húsz országot keresett fel, rendszeresen részt vesz konferenciákon, jótékonysági akciókon, és látogat meg menekülttáborokat. Tapasztalatairól minden alkalommal naplót vezetett, amelyek összefoglalása könyv formájában is megjelent. A könyv teljes bevétele a fôbiztosságot illeti meg.
A fenntartható mezôgazdálkodási rendszer (a XX. században alakult ki az AEÁ-ban) célja a szokásos mezôgazdasági gyakorlatok negatív hatásainak ellensúlyozása. Azon az elven alapul, hogy egy gazdasági ágazat nem fejleszthetô a jövô készleteinek teljes felhasználásával. Ez a mezôgazdálkodási rendszer elsôsorban a farmok belsô erôforrásainak, tartalékainak a felhasználására alapoz mint: szélenergia, napenergia, csepegtetô öntözési rendszer (a víz gazdaságos felhasználása), szerves trágyák, nitrogén lekötô baktériumok serkentése, a vetésforgó alkalmazása és a farmon kívüli költségek csökkentése. Ezzel a gazdálkodási rendszerrel megtarthatók a természeti tartalékok, megôrizhetô a biodiverzitás, csökkenthetô a környezetszennyezés, mindez minôségi lépést jelent a mezôgazdaság fejlesztésében, emellett a farmereknek is kedvezô, hiszen rövid és hosszú távon is kifizetôdô. A fenntartható mezôgazdálkodásban alkalmazhatók a szokásos mezôgazdasági technológiák, de nagyobb hangsúlyt fektetnek a megfelelô mezôgazdasági és környezetvédelmi gyakorlatra, amelyet különbözôképpen alkalmaznak a helyi talaj-, és éghajlati viszonyok, a gazdasági-társadalmi adottságok, a humán erôforrások függvényében.
A vetésforgó alkalmazása – a termôföld egységes területekre való felosztása, amelyeken a termesztett növények megállapított idôrendi és térbeli sorrendben követik egymást – központi alappillér. Ezzel az agrotechnikával – a szokásos növényvédelemmel szemben – megôrizhetô és növelhetô a talaj termôképessége, hatékonyabbá válik a gyomok, betegségek, kártevôk elleni küzdelem, kifizetôdô nagy és jó minôségû hozamok valósíthatók meg. A vetésforgó alkalmazásával elkerülhetô a talajkimerülés, ez nem igényel költségeket, csupán a farmer intelligenciájára van szükség. Maros megyében 1990 után sajnos sok helyen lehetetlenné vált a vetésforgó alkalmazása a termôföldterületek túlzott felaprózása miatt. Az egyetlen növényfaj termesztése (monokultúra) nem ajánlatos, mert nem biztosíthatók a vetésforgó elônyei. A szokásos mezôgazdálkodásban a rövid idejû vetésforgó és monokultúra negatív hatásai jól ismertek. Mivel bizonyos stratégiai fontosságú kultúrák államilag támogatottak, a Maros megyei farmerek is elsôsorban ezeket termesztik, megfeledkezve a hagyományos kultúrákról. Jelentôs pótberuházásokra kényszerülnek (mûtrágyák, gyomirtószerek vásárlása, kiegészítô talajmûvelési munkálatok elvégzése stb.) mindezzel palástolva a rövid idejû vetésforgó és monokultúrák negatív hatásait.
A tapasztalatok bizonyítják, hogy a mezôgazdasági társulások tagosított termôterületein sokkal magasabbak és jobb minôségûek a terméshozamok, mint a magángazdálkodók felaprózott parcelláin. A hazai törvényhozásnak is célja a mezôgazdasági termôterületek tagosítása, az állam ösztönzi és elônyöket biztosít azon farmerek számára, akik társulásokat, szövetkezéseket létesítenek.
A vetésforgó hatékonyan alkalmazható olyan területeken, amelyeken évelô pillangósvirágú növényeket termesztettek, ugyanis ezek nagy mennyiségû nitrogént hagynak a talajban. A hosszú idejû – öt éven felüli – vetésforgó lehetôséget ad a több fajhoz tartozó növények termesztésére, hatékonyabbá válik a gyomirtás, a kártevôk és betegségek elleni védelem, csökkenthetô a munkaidô, kiszámíthatóbbá válnak a költségek és bevételek, de védelmet is jelenthet a természeti csapásokkal szemben. Ha megfelelôen végzik a talajvédô munkálatokat, jó hatással van a talaj termôképességére, viszont ha nem az elôírások szerint végzik, elkezdôdnek a talaj leromlási folyamatai, mint a talaj tömöttsége, az erózió felgyorsul, csökken a talaj víz- levegô és tápanyagtartalma, a humusz ásványosodik stb. Ezen folyamatok elkerülése végett a talajmunkálatok megkezdése elôtt ajánlatos meghatározni a munkálatok számát, a mélységet, amelyben történnek és a végrehajtási idôszakot, a használandó gépeket, a talajviszonyokat, az elvetendô kultúrát. A szerves trágyák (istállótrágya, zöld trágya, komposzt, vagdalt növényi maradványok) jó hatással vannak a talaj fontosabb tulajdonságaira, elôsegítik a mikrobiológiai folyamatokat, feljavítják a szerves anyagokat (humusz), növelik a hideg talajok hômérsékletét. A mûtrágyák kivitelekor meg kell tartani a nitrogén, foszfor, kálium mennyiségének arányát, a mûtrágya használata nem ajánlatos savas talajon.
A természeti tartalékok megôrzése a talajban lévô víz és tápanyagtartalékok megfelelô kihasználásra vonatkozik, iôszakonként ajánlatos elvégezni a talaj agrokémiai térképezését, a termesztés szakosítását, a termôterületek felosztását használati kategóriák szerint, a talajok feljavítását.
A fenntartható mezôgazdaság néhány összetevôjét mutattuk be, ám ahhoz, hogy ez a rendszer alkalmazható legyen, a mezôgazdasági szakemberek, a gazdálkodók, a gazdaság más ágazataiban termelôk összefogása és a döntéshozó helyi és megyei intézmények támogatása szükséges.
Ioan Cotutiu mérnök, az OJCA ügyvezetô igazgatója
(folytatás a 2007. augusztus 1-jén megjelent lapszámunkból)
Hogyan lehet sikeresen pályázni?
b) Jogi személyiséggel rendelkezô társulások, termékcsoportok, szövetkezetek. Ezek azok a termelési formák, amelyeket az EU-ban kedvezôen fogadnak, mert a vissza nem térítendô támogatás közvetlenül több személyhez jut el, így a beruházásnak nagyobb a hatékonysága. Elônyök: szélesebb körû beruházás, megerôsödik a közösség, lehetôség adódik további támogatások megszerzésére a társulások és termékcsoportok fejlesztése érdekében, a kockázat megoszlik. Hátrány: bonyolultabb alapítási eljárás.
c) Mikro-, kis-, és közepes vállalkozások. Ebbe a kategóriába való besorolás, a kis- és középvállalkozások alapításának ösztönzésére és fejlesztésre vonatkozó 2004. évi 346-os számú törvény – amelyet a 2006. évi 27-es kormányrendelettel módosítottak és egészítettek ki – alapján történik: – mikrovállalkozások – legtöbb 9 alkalmazott és 2 millió eurót nem túllépô forgalom; – kisvállalkozások – 10-49 alkalmazott és 10 millió eurót nem túllépô forgalom; – közepes vállalkozások – 50-249 alkalmazott és 50 millió euró alatti forgalom. A hazai kereskedelmi jogrendszer alapján a kis-, és közepes vállalkozások lehetnek korlátolt felelôsségû társaságok (SRL), Közkereseti Társaságok (SNC), Részvénytársaságok (SA) stb. A pályázati iratcsomó összeállítása elôtt ajánlatos tisztázni a kereskedelmi vállalkozás statútumát, pénzügyi helyzetét, így elkerülhetôek a meglepetések és a pályázat lehetséges visszautasítása. Abban az esetben, ha jogi személyiséggel és a vállalkozás besorolásával (PFA, SRL, SNC, SA, stb) rendelkeznek, a pályázati iratcsomónak tartalmaznia kell: a bejegyzési igazolványt; a benyújtás évének pénzügyi mérlegét; a pénzügyi igazgatóság által láttamozott jövedelem- és veszteségszámlát, amely egyértelmûen bizonyítja a jövedelmezôséget; ugyancsak a pénzügyi igazgatóság által láttamozott saját felelôsségre tett nyilatkozatot arról, hogy a pályázó más jellegû tevékenységet nem folytat; ha az igénylô a pályázat benyújtása elôtti idôszakban kapott jogi személyiséget, akkor az iratcsomónak nyilatkozatot kell tartalmaznia, hogy a cégalapítás és a benyújtás közötti idôszakban nem folytatott tevékenységet. Az iratcsomónak továbbá tartalmaznia kell: a pénzügyigazgatóság által kibocsátott bizonylatot, miszerint nincsenek adósságai és a pénzügyi büntetlenségrôl szóló bizonyítványt; saját felelôsségére tett nyilatkozatot a bankokkal vagy más pénzintézményekkel szembeni kötelezettségeirôl. Ha kötelezettségei vannak, csatolnia kell: az adósságok visszafizetésének grafikonját, a hitelezô intézmény igazolását a visszafizetésekrôl, (ha esedékes, a visszafizetések újraütemezésérôl). A külföldi állampolgárok is nyújthatnak be pályázatokat.
Mi szükséges a finanszírozási kérés összeállításához?
A terv kivitelezésének helye – a terület. A FEADR-hez benyújtott pályázat sikeres lesz, ha a kivitelezés helye Románia területén van (vidéken, városokban, vagy municípiumokban) olyan helyeken, ahol a jelenlegi törvénykezések alapján a következô gazdasági ágazatokban folytathatók tevékenységek: a) növénytermesztés, állattenyésztés, erdôgazdálkodás; b) a mezôgazdasági, erdészeti termékek elsôdleges és végleges ipari feldolgozása (kivéve az erdészeti termékek végleges feldolgozását); c) turisztikai szolgáltatások vidéki fejlesztések. MEGJEGYZÉS: a kézmûipari, a kisipari, népmûvészeti tevékenységekre vonatkozó beruházások csak vidéken valósíthatók meg.
Az anyagot a MAPDR által kiadott Kis gyakorlati útmutatóból válogattuk. Az útmutató az OJCA-nál tanulmányozható.
A Mezôgazdasági, Erdészeti és Vidékfejlesztési Minisztérium 2007. évi 687-es számú rendelete a Hivatalos Közlöny idei 551. számában jelent meg, amely alapján az idei ôszi kultúrák létesítéséhez állami támogatást nyújtanak gázolajra, biodízel üzemanyagra, vetômagokra, vegyszerekre és mûtrágyákra. A hektáronkénti támogatás pénzösszege búzánál 500, repcénél 400 más kultúráknál 450 lej. Az állami támogatás értékjegyek formájában jut el a termesztôkhöz, a pénzösszeg pedig az idén ôsszel létrehozott kultúrák területi nagyságával arányos.
A 2006. évi 123-as számú sürgôsségi kormányrendelet – amelyet a 2007. évi 125-ös számú törvénnyel egészítettek ki és hagytak jóvá – 6. cikkelye alapján támogatásra jogosultak a növénytermesztési szektorban termelôk, azon természetes vagy jogi személyek, akiket bejegyeztek a Mezôgazdasági illetve a Farmnyilvántartóba vagy más termôterület- nyilvántartásba és megmûvelik a termôföldeket magángazdálkodóként vagy társulásban. A rendelkezés alapján azok az elismert és elôzetesen elismert termelôi és szövetkezési csoportok is igényelhetik a támogatást, amelyek kereskedelmi forgalmazás céljából termesztik terményeiket. Ahhoz, hogy az igénylô jogosult legyen a támogatásra, a következô feltételeknek kell eleget tegyen: a) az ôsszel létesítendô kultúra területének jogtulajdonosságát vagy használati jogát kell bizonyítania; b) bizonylatot kell felmutatnia, hogy minôsített vetômagot használt és, hogy az idei ôszön létrehozott kultúrát bebiztosította egy biztosítótársaságnál; bizonyítania kell, hogy nincsenek kötelezettségei a Megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatósággal szemben.
A pénzbeni támogatás típuskérvénnyel igényelhetô, amelyet a Mezôgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) azon területi központjában kell benyújtani, amelyhez a termôterület tartozik. A kérvényhez kell csatolni: a) természetes személyek esetében a személyazonossági igazolvány/kártya másolatát, a jogi személyek esetén a bejegyzési igazolvány másolatát; b) a tulajdonjogot bizonyító irat, a bérleti-, használati szerzôdés másolatát; c) a haszonbérbe adott területek esetén be kell mutatni a helyi önkormányzat által láttamozott kimutatást, amely tartalmazza a haszonbérleti szerzôdés számát, a dátumot, a bérlô nevét és személynevét, és a bérbe vett terület nagyságát; d) a polgármesteri hivatal bizonylatát, miszerint a terület be van jegyezve a mezôgazdasági nyilvántartóba; e) a magángazdálkodók esetében, ha a termôterületrôl nincs a hagyatéki ügyintézés, a társtulajdonosok felhatalmazására van szükség, amelyet személyes felelôsségükre írnak alá; f) a haszonbérlônek be kell mutatnia, hogy a bérbeadóval szemben teljesítette szerzôdésbeli kötelezettségeit, kifizette a bérleti díjat; g) a természetes és jogi személyeknek egyaránt be kell mutatniuk az adóügyi bizonylatot, miszerint kifizették a helyi adókat, illetékeket.
Az állami támogatásra vonatkozó kérvények benyújtásának határideje 2007 október 15-e. Az értékjegyek 2007. december 15-ig használhatók fel.
A Maros megyei MSZH (OJCA)
A Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR) mûszaki igazgatósága kompetens a termelôi csoportok és szervezetek elôzetes elismerésében. A Mezôgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) hagyja jóvá az elôzetes elismerésekre vonatkozó terveket, a mûködéssel és programokkal kapcsolatos kezelési alapokat.
Elôzetesen elismert termelôi csoportok. Miért van szükség elôzetes elismerésre? 1. Felkészülési idôszakot kínál (maximum öt évet) a beruházások véglegesítéséhez, a termelés beindításához szükséges ellátottság megvalósításához, amely alapján – az EU-s törvénykezések értelmében – termelôi csoportnak (OP) ismerhetôk el; 2. Lehetôséget kínál a csoportnak pénzügyi támogatások beszerzésére azzal a céllal, hogy a termelôi csoport forgalmazásának arányában évente megkapja a finanszírozási összeget: elsô-második évben 10%-ot, harmadik évben 8%-ot, negyedik évben 6%-ot, ötödik évben 4%-ot. A finanszírozást részben az EU, részben a román állam fedezi. 3. Az elismert termelôi csoportok elônyös körülmények között hitelekhez folyamodhatnak beruházásokra. 4. Miután elismert termelôi csoportokká váltak, beruházásokra EU- s alapokból is igényelhetnek támogatást a csoport forgalmának legtöbb 4,1%-át, az elismerési kategóriába sorolástól függôen. A következô termékcsoportokkal lehet megszerezni az elismerést: I. gyümölcs és zöldség (a krumpli kivételével); II. gyümölcs; III. zöldség (a krumpli kivételével) IV. zöldség és gyümölcs feldolgozásra V. héjas gyümölcsök; VI. gombák.
Az elôzetes elismerésre benyújtott iratcsomónak tartalmaznia kell: 1. Az elôzetes elismerésre vonatkozó kérvényt; 2. A közgyûlés határozatát, amelyben kiemelik egyetértésüket, hogy a termelôi csoport elôzetes elismerésére induljon meg az eljárás. Az egyetértést határozatba kell foglalni, amelyet a csoport mindenik tagja aláír. 3. Az alapító okmány vagy az alapszabályzat másolatát. Az alapító okmányba vagy az alapszabályzatba kell foglalni a következôket: a legfontosabb tevékenység – a zöldség és gyümölcs nagykereskedelmi forgalmazása a) nyomatékosítani kell, hogy a termelés tervezett és