|
LIX. évfolyam 200. (16681.) sz. |
2007. augusztus 29., szerda |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.
E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.
A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Az európai parlamenti választásokra való felkészülést, illetve a jövô évi költégvetés elfogadását tekinti az RMDSZ az ôszi parlamenti ülésszak két prioritásának, álproblémák és azok utólagos megoldása helyett erre kellene összpontosítania valamennyi politikai alakulatnak – közölte Markó Béla szövetségi elnök kedden, bukaresti sajtóértekezletén.
A jövô évi költségvetés kapcsán elmondta, az RMDSZ szempontjából fontos az oktatás, az egészségügy méltányos finanszírozása, illetve a szociális támogatások biztosítása. Ugyanakkor véleménye szerint helyet kellene kapnia a költségvetésben egy, az infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó stratégiát támogató fejezetnek is. Országszerte jellemzô az utak rossz állapota, nincsenek autópályák, és ez kihat az ország gazdasági fejlôdésére is – mutatott rá Markó Béla.
A sajtóértekezleten tájékoztatta az újságírókat, hogy Márton Árpád RMDSZ-képviselô javaslatára a választási rendszer módosításával megbízott parlamenti bizottság elfogadta a Pro Demokrácia Egyesület által beterjesztett, az egyéni kerületes választási rendszerre vonatkozó törvénytervezetet. Fontosnak nevezte, hogy míg az RMDSZ korábban határozottan ellenezte ennek a rendszernek a bevezetését Romániában, utólag éppen egy RMDSZ-képviselô javaslatára fogadta el a bizottság ennek egy változatát, amely tartalmaz bizonyos kompenzációs rendszert többek között a kisebbségek parlamenti képviseletének biztosítására.
Markó Béla elmondta, továbbra sem érti a Szociáldemokrata Párt által benyújtandó bizalmatlansági indítvány igazi indítékait. Egyfelôl érthetô a szociáldemokraták elégedetlensége a kialakult politikai helyzetük miatt, mindemellett megmagyarázhatatlan egy olyan kezdeményezés, amelynek nem ismerni a végkifejletét. Véleménye szerint a Szociáldemokrata Párt ismét egy egyirányú útba került, ezúttal is, akárcsak az államelnök felfüggesztését célzó kezdeményezés esetében, nem látják a következô lépést, ami megengedhetetlen a politikában.
Az RMDSZ és a Tôkés Lászlót támogató szervezetek közötti tárgyalások kapcsán a szövetségi elnök megismételte: az RMDSZ felajánlja Tôkés Lászlónak a befutó helyet az EP választási listáján, a szövetség nyitott az együttmûködésre. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy szeptember 8-án, a Marosvásárhelyre összehívott Szövetségi Képviselôk Tanácsának (SZKT) ülésén véglegesíteni kell a listát.
A tanácskozást megelôzôen ezen a héten, augusztus 31-én, Kolozsváron ülésezik a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT), ahol szintén az EP-választások és az RMDSZ listájának összeállítása lesz napirenden – tájékoztatta a sajtó képviselôit a szövetségi elnök.
Maros megyében a megyei tejfeldolgozó vállalat (SCIL) nyerte meg az iskolásoknak és óvodásoknak szánt tej és kifli leszállítására szervezett versenytárgyalást. A tejtermékeket forgalmazó cég a Bewami Kft.-vel társult, amely a kiflit biztosítja a kisgyerekeknek. A tej és kifli kormányprogram beindulása óta eddig minden évben a SCIL tejfeldolgozó juttatta el a napi ötvennyolcezer tízóraicsomagot a megye iskoláiba és tavalytól az óvodákba is. Mivel az 1,04 lejbe kerülô tízóraicsomagnak a távol esô falvakba is el kell jutnia, esetenként kedvezôtlen útviszonyok közepette, Todoran Liviutól, a vállalat kereskedelmi igazgatójától érdeklôdtünk, miként tesz eleget egyetlen cég e "kihívásnak".
– Hogyan járnak el annak érdekében, hogy a vidéki tanintézményekbe is idôben eljusson a tízóraicsomag?
– Huszonöt gépkocsi áll a rendelkezésünkre, hogy leszállítsuk a termékeket, ebbôl három a marosvásárhelyi tanintézményeket látja el. A városi iskolákba és óvodákba naponta szállítjuk el a tízóraicsomagokat, míg vidékre heti két alkalommal. A Bewami vállalat péksüteményei már az éjszaka folyamán beérkeznek hozzánk, és annak alapján, hogy melyik tanintézményben hány adagra van szükség, elôkészítjük a szállítmányokat és reggel 7 órakor elindulnak a gépkocsik. Tavaly voltak ugyan késések, az autók meghibásodása, de fôként a vidéki utak kedvezôtlen állapota miatt, azonban igyekszünk, hogy legkésôbb fél tizenegyig a távolabb esô falvakba is eljusson a gyerekek tízóraija.
– Heti két alkalommal szállítanak, tejtermékekrôl lévén szó, nincsenek gondok a tárolással meg a termékek szavatosságával?
– Mivel vidékre három-négy naponta szállítunk termékeket, ezek hosszabb ideig érvényesek, egyedül a tej esetében áll fenn, hogy rövidebb a szavatossági ideje. A joghurt huszonegy napig, a szána tizenöt napig, míg az olvasztott sajt, csokis tehéntúró is hosszabb ideig fogyasztható. A program beindulása óta a megyei tanács minden évben kiutal pénzalapokat hûtôberendezések vásárlására. Egyes polgármesteri hivatalok beszerezték a hûtôszekrényeket, mások nem, sok iskola elvárja, hogy kapjon pénzt erre a célra, azonban nem hajlandók benyújtani a szükséges iratokat. Vannak olyan tejtermékeink, amelyek magas hômérsékleten pasztôrözöttek és nem szükséges alacsony hômérsékleten tárolni ôket, vagy ha például csokis tehéntúrót kapnak a gyerekek, az akár az irodai hûtôszekrényekben, kis felületen is tárolható.
– Minek tudható be, hogy alkalomadtán nem az elôírt tejet és kiflit, hanem egyéb termékeket szállítanak a gyerekeknek?
– A program beindulásakor az elsô évben csak tejet és kiflit vittünk, azonban felmérést végeztünk a gyerekek körében, hogy mit szeretnének kapni tízóraira. Fôként a vidéki gyerekek otthon is kapnak tejet, azonban lehet, hogy egy csokis tehéntúrót, krémsajtot nem tudnak megengedni maguknak. A kérdôívekbôl kiderült, hogy a gyerekek valóban elônyben részesítik a kakaós tejet, gyümölcsös joghurtot, az olvasztott sajtot meg a csokis tehéntúrót, a kifli helyett pedig jobban örülnek a csokikrémmel töltött keksznek. Így a megyei tanács jóváhagyásával elôször ráadásként adtuk a finomságokat tíznaponta, de most hetente egy-két alkalommal ezeket kapják felváltva, egyik nap egyik iskola, másik nap a következô. Vidéken pedig hetente vagy kéthetente szállítunk egyebet, mint az elôírt termékek. A Bewami cég szeptembertôl péksüteményekkel gazdagítja majd a gyerekeknek szánt kínálatot.
– Abban az esetben, ha nem fogynak el a kiszállított termékek, a vállalat visszaveszi ezeket?
– A törvény nem engedi meg, hogy visszavegyük a fel nem használt élelmiszereket. Mint említettem, a tejtermékek egy része hosszabb szavatosságú, így ha hiányzik is a gyerek az iskolából, pár nap múlva is megkaphatja a neki járó adagot. Jó a kapcsolatunk az iskolákkal, mindenhol van egy személy, aki jelez, ha hiányzik néhány gyerek, és akkor annyival kevesebb adagot szállítunk.
– Milyen nehézségekkel szembesülnek?
– A legnagyobb gond a vidéki utak rossz állapota, fôként télen, bár a legutóbbi enyhe volt. Az elmúlt tanév folyamán megtörtént, hogy baleset miatt tönkrement a szállítmány, azonban a legrövidebb idôn belül küldtünk másik gépkocsit.
– Hallottunk olyan esetrôl is, amikor a tej-kifli szállítmány csupán a községközpontig jutott el…
– Valóban volt rá példa, hogy a községhez tartozó falvakba nem sikerült eljuttatni a termékeket, ez azonban akkor történik, ha tegyük fel javítanak egy hidat és nagyobb gépkocsi nem kelhet át rajta. Ez esetben a helyhatóságok gondoskodtak arról, hogy a községközpontból a falvakba is eljusson a tej meg a kifli. Erre azonban csak különleges esetekben kerülhet sor, hiszen ha három napon át nem szállítjuk le a termékeket, elveszíthetjük a szerzôdést.
– Nyereséges-e önöknek e "vállalkozás"?
– Számunkra megtiszteltetés, hogy részt vehetünk e programban, azonban kereskedelmi társaság vagyunk, ezért nyereségesen kell mûködnünk. Azt mondhatom, hogy a nyereségesség küszöbén állunk, ami a tej- és kifliprogramot illeti. Attól tartunk, hogy beigazolódnak a híresztelések, miszerint ôsszel vagy a télen drágulnak majd az élelmiszerek, ezáltal pedig többe kerülne a termékek elôállítása. Reméljük, a kormányzat nem hárítja reánk a költségtöbbletet.
Amikor igaza van, akkor igaza van! Mint például a tegnapi nyílt levélben, amelyben azokat a valós helyi problémákat "mondta el" a miniszterelnöknek, amit Tariceanu marosvásárhelyi látogatása során nem tudott megtenni, a látogatás szervezôi ugyanis "elfelejtették" felírni a meghívottak listájára. Azonkívül, hogy a diplomácia elemi szabályai közé tartozik, hogy ha egy állami fôméltóság valahol hivatalos látogatást tesz, kötelezô meghívni az illetô település polgármesterét, a levelet olvasva bárki beláthatja, igaza van Floreának. Hiszen olyan problémákat vet fel, amelyeket hasznos lett volna "elsô kézbôl" hallania a kormányfônek, aki saját bevallása szerint azért jött, hogy úgymond "élôben" tapasztalja meg a helyiek problémáit.
Nem térek ki a polgármester levelének részleteire, de felvet egy-két olyan problémát, amit valóban fontos lett volna Tariceanunak "élôben" meghallgatnia. Például azt, hogy a kormány, illetve a nemzeti energetikai vagyont felvásárló gáz- és villanyáram- szolgáltató közötti párbeszéd hiánya miatt hamarosan a duplájára nônek az állampolgárok jó része számára amúgy is nehezen kifizethetô számlák, vagy esetleg azt, hogy Marosvásárhely önkormányzata olyan energetikai tanulmányokat készített, amelyekben az alternatív forrásokat is megjelöli. Talán azt sem lett volna érdektelen meghallgatnia a miniszterelnöknek, hogy mi a polgármester változata a város vagyonát illetôen, vagy azt, amit a tervezett regionális kórház építésérôl mondott. Nem lett volna érdektelen a fiatalok lakásproblémája vagy akár a "politikai elemzése" sem.
Nem részletezem tovább. De megint csak azt kell mondanom, hogy Dorin Floreának igaza van. Mert azt az újságírók is tapasztalták, hogy a valós problémafelvetések szinte irritálták a kormányfôt és sleppjét. Nem igazán örült például annak sem, amikor a dédai parasztok megkérdezték, mi lesz a tejtámogatással, vagy amikor alulírott rákérdezett, miért kell a városi nyugdíjasoknak kötelezô módon kártyán kapniuk a nyugdíjat, ami amellett, hogy sokuk számára fizikai megterhelést is jelent, a bankokat gazdagítja, mert a nyugdíjas fizeti a kezelési költséget is. Annak sem örült, amikor a SMURD-nál egy asszisztensnô az orra alá dugta a bérelszámolását, s megkérdezte, szerinte meg lehet-e élni belôle. A válaszok kényszeredettek voltak, illetve ígéreteket tett, hogy "személyesen utánanéz a dolgoknak, szorgalmazza majd a probléma megoldását" stb.
Egyelôre kivárjuk, mi lesz az ígéretekbôl. A szervezôk azonban szegénységi bizonyítványt állítottak ki maguknak azzal, hogy nem hívták meg a találkozóra a város polgármesterét.
(MTI) – Nemzetközi sajtóértekezlet összehívását kezdeményezi az MDF a Magyar Gárdáról, ezen az öt parlamenti párt fejtené ki véleményét a szombaton alakult egyesületrôl – mondta Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke kedden az MTI-nek. A Fidesz is kész arra, hogy nemzetközi sajtótájékoztató keretében is kifejtse álláspontját a Magyar Gárdáról.
Az MDF tervei szerint a nemzetközi sajtótájékoztatót pénteken délelôtt tartanák az Országházban. Az eseményre meghívnák a magyar és a nemzetközi média képviselôit, valamint a Magyarországra akkreditált nagyköveteket is.
"Riasztó az a nemzetközi sajtóvisszhang, ami övezi a Magyar Gárdát. Szinte minden jelentôsebb európai napilap foglalkozott a kérdéssel, és majdnem minden megnyilatkozás elítélô ezzel kapcsolatban. Egy országnak nem áll érdekében, hogy ilyen kép alakuljon ki róla" – hangsúlyozta Dávid Ibolya.
Kifejtette: ha az öt parlamenti párt kifejezi, hogy távol áll a Magyar Gárdától, akár egy közös nyilatkozatot is elfogadhatnak errôl, és az eljelentéktelenítheti az egyesületet.
Az MTI azon kérdésére, hogy a pártelnök szerint a magyar politika és a társadalom a helyén kezelte- e a Magyar Gárda megalakulásának tényét, Dávid Ibolya azt mondta: az emberek többségének "normális" volt a reagálása. Az MDF elnöke hozzátette: "vannak gondjai" azzal, hogyan kezelte a kérdést a Fidesz. Pokorni Zoltán hétfôi nyilatkozata volt az elsô egyértelmû állásfoglalása a nagyobbik ellenzéki pártnak a Magyar Gárdáról – fûzte hozzá.
Dávid Ibolya szerint kérdés, meddig tûri meg sorai között a Fidesz Bencsik Andrást és Wittner Máriát, akik mindketten részt vettek a gárdisták felavatásán.
"A Magyar Gárda ügyében a Fidesz jogi és politikai álláspontja világos, a közvélemény már megismerhette, de készen állunk elmondani újra egy ötpárti nemzetközi sajtótájékoztató keretében is" – reagált Dávid Ibolya felhívására Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivôje. A politikus közleménye szerint bárkinek joga van egyesületet létrehozni az alkotmány alapján, azonban az erre hivatott állami szerveknek biztosítaniuk kell, hogy minden személy és szervezet betartsa a törvényeket. "Ez a kormány feladata" – írja.
Szijjártó Péter ugyanakkor úgy foglal állást: a Magyar Gárda létrejötte Gyurcsány Ferencnek jó.
"Ennek ürügyén ugyanis a kormányzat hisztérikus, félelemkeltô kampányt tud folytatni, amivel eltereli a figyelmet Magyarország súlyos problémáiról: az oktatás, az egészségügy vagy a gazdaság válsághelyzetérôl" – olvasható a fideszes szóvivô kommünikéjében.
A Magyar Gárda szombaton tartotta alakuló gyûlését a budai Várban, ahol 56 "gárdistát" avattak fel. Az egyesület megalakulása ellen több magyar és nemzetközi civil szervezet is tiltakozott, és a parlamenti pártok, valamint a miniszterelnök is felemelte szavát a kérdésben.
Sólyom László köztársasági elnök – Kumin Ferenc fôosztályvezetô útján – azt közölte: egyaránt elítéli a félelemkeltésre alkalmas demonstratív rendezvényeket, valamint a félelemmel való manipuláció eszközét is.
A NATO elismerte hétfôn, hogy nehézségekbe ütközik az atlanti szövetség gyors reagálású erôinek (NRF) összeállítása.
"Jelentôs szerepet vállaltunk Afganisztánban. Emiatt nem csoda, hogy a csapatok rendelkezésre bocsátása némileg nehezebbé vált" – mondta a NATO egyik szóvivôje, a Handels-blatt címû német lap azon cikkére reagálva, miszerint a NATO fôparancsnoka levélben közölte a szervezet fôtitkárával: a gyors reagálású erôk nem teljes mértékben alkalmasak a bevetésre.
Az NRF ügye az ôszi hónapokban téma lesz a NATO védelmi minisztereinek és katonai vezetôinek megbeszélésein – tette hozzá a szóvivô.
A tavaly novemberi rigai NATO-csúcstalálkozón még fontos korszakhatárnak minôsítették a NATO katonai reformja szempontjából, hogy – a 2002-ben született politikai döntést a gyakorlatban is megvalósítottnak tekintve – teljesen harcképesnek nyilvánították a katonai szövetség új "elit haderejét", a NATO Reagáló Erôt (NRF). Hétfôn azonban a Handels-blatt arról írt, hogy John Craddock amerikai tábornok, a NATO fôparancsnoka, Jaap de Hoop Scheffer NATO- fôtitkárhoz intézett levelében közölte: az NRF nem teljesen alkalmas a bevetésre.
Az észak-atlanti szövetség szóvivôje a cikkre reagálva egyfelôl leszögezte, hogy a fôparancsnok és a fôtitkár levelezését nem kívánja kommentálni. Egyúttal azonban megerôsítette, hogy az NRF feltöltésével nehézségek vannak.
Az NRF kitûzött feladata, hogy öt napon belül a világ bármely pontján bevethetô állapotba lehessen hozni, legalább harmincnapos idôtartamra. A 26 tagállamtól összesen 25 ezer katona felajánlását várják erre a célra, de a tavaly novemberi rigai csúcson már 21 ezer fôvel bevethetônek minôsítették a reagáló erôt. A Handelsblatt úgy tudja, hogy a létszám jelenleg alig haladja meg az elôirányzott szint felét, nagyrész amiatt, hogy az Egyesült Államok jelentôsen csökkentette saját felajánlott kontingensének létszámát. Miután az NRF-et féléves rotációban mindig új és új összetételben kell létrehozni, az egyes nemzeti hozzájárulások mértéke is ingadozik. "Minden ország különbözô mértékû hozzájárulásra hajlandó a különbözô idôpontokban" – mondta a NATO- szóvivô.
Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia az elmúlt hónapokban ismételten követelte, hogy Afganisztánban is vessék be tartalékként a NATO gyors reagálású erôit. Ezt más szövetségesek elutasították, Németország például leszögezte, hogy a Bundeswehr-katonák afganisztáni alkalmazásához külön parlamenti felhatalmazásra lenne szükség.
A reagáló erôk jövôjérôl szeptemberben Kanadában a NATO katonai bizottsága, októberben pedig a hollandiai Noordwijkban a védelmi miniszterek tanácsa folytat majd vitát. Az NRF-et eddig az Egyesült Államokban és Pakisztánban alkalmazták, katasztrófaáldozatok megsegítésére.
(MTI/AP/Reuters) A világ legnagyobb kaszinója nyitotta meg kapuit kedden Makaóban. A Las Vegasban található, velencei motívumokra épülô Venetian kaszinó ikertestvérét Sheldon Adelson amerikai milliárdos adta át.
A Kína különleges közigazgatású régiójának számító Makaóban 2,4 milliárd dolláros költségvetéssel épült Venetian Macao kaszinó-, hotel- és szórakoztatókomplexumhoz 3000 szállodai szoba, 1150 játékasztal, 7000 nyerôautomata, 350 üzlet, egy 1800 férôhelyes konferenciaközpont és egy 15 ezer férôhelyes sportaréna tartozik.
Az építkezés közben felbukkanó akadályok miatti csúszások, a beruházással kapcsolatos finanszírozási problémák, valamint a hotelszobák és a játékasztalok túlkínálata is kockázatot jelent a szerencsejátékok Mekkájának tekintett egykori portugál gyarmaton épült eddigi legnagyobb vállalkozás jövôjére nézve. A Las Vegas-i Sands konszern elnöke, Sheldon Adelson azonban nem aggódik emiatt, néhány évvel ezelôtt nyitotta meg elsô makaói kaszinóját, s a vállalkozás átütô sikerébôl, valamint Las Vegas-i tapasztalataiból ítélve a világ 14. leggazdagabb embere úgy véli, hogy a befektetés 3-5 éven belül megtérül.
A kedden átadott szórakoztatóközpont kétszer akkora, mint a Las Vegasban található eredeti kaszinó. A Venetian Macao Ázsia legnagyobb épülete, a világon csak a Washington államban található Boeing gyár épülete elôzi meg.
A makaói kormány és a kaszinótulajdonosok abban bíznak, hogy a Cotai szórakoztató negyed – amely a Makaó-félszigettôl délre fekvô Taipa és Coloane szigetek közötti tengertôl elhódított területen van kiépülôben – tovább fogja növelni a jelenlegi mintegy 20 millió turista számát, reményeik szerint a fôként Kínából érkezô külföldiek néhány napot töltenek ott, miközben sokak játszanak is egyben.
A Las Vegas-i Sands, amely többek között a Sands Macao kaszinót is üzemelteti, a Cotai negyedben 2010-ig mintegy 12 milliárd dolláros beruházással 20 ezer hotelszoba felépítését tervezi.
Liviu Timar PSD-s képviselô a címben szereplô kérdést az állattenyésztésben történtek kapcsán teszi fel.
A képviselô elmondta, hogy 2004-ben Románia 3.800 tonna szárnyashúst exportált, tavaly viszont az akkori mezôgazdasági miniszter, Gheorghe Flutur "felügyeletével", a madárinfluenza okán szárnyasok százezreit ölték le a lakossági háztartásokban és a szakosított farmokon. Ugyanakkor mindenféle karantént jelentettek be, s az országutakon hatalmas mennyiségû vizet használtak el a legdrágább fertôtlenítôszereknek megfelelô áron. Egy egész országot megzavartak a tévék, mert senki sem értette, mi történik. S így maradt máig, ugyanis az új mezôgazdasági miniszter, Decebal Traian Remes a tárca átvételekor egyetlen, a madárinfluenza létére utaló dokumentumot sem talált.
Viszont 2006-ban csupán 56 tonna csirkehúst exportált az ország.
A képviselô egy másik, a közvélemény számára kevésbé ismert forgatókönyvre is felhívja a figyelmet. Ezúttal a lovak fertôzô kevésvérûségére, illetve arra, hogy a betegség leple alatt az egyik volt magas rangú állategészségügyi vezetô milyen remek üzletet bonyolított le. Az illetô – Timar szerint egy szicíliai látogatást követôen rendelte el Romániában a beteg lovak levágatását. Ezt azonban, érdekes módon, egyetlen cég bonyolította le. Gond akkor lett, amikor a beteg lovak tulajdonosai követelni kezdték a kártérítést.
2006 decemberében, épp a karácsonyi ünnepek elôtt kezdték el a szakemberek a sertések oltását. Timar úgy gondolja, az, aki ezt a "remek" stratégiát kiötölte, egyetlen dolgot felejtett el: azt, hogy ezt a betegséget nem védôoltással gyógyítják, az egyetlen lehetôség a betegség elterjedésének megakadályozására az, ha megszüntetik a gócot. A képviselô kijelenti: a vakcinastratégia eredménye azt mutatja, hogy az egész arra volt jó, hogy a szérumforgalmazók zsebét degeszre tömje.
Ugyanakkor a képviselô felhívja a figyelmet, hogy amikor Románia és Erdély sertéshúst tudott volna kivinni, "rajtaütésszerûen" beütött a pestis. Az eredmény: Románia 3 évig nem exportálhat.
A képviselô szerint a jelzett problémák mind 2005 és 2007 között ütötték fel a fejüket, amikor az állategészségügyi hatóságot PD-s és PNL-s állatorvosok vezették. S arra is felhívja a figyelmet, hogy ugyanebben az idôszakban kezdték el Magyarországon, pár kilométerre a román határtól egy hatalmas sertésfarm építését. Ezek után teszi fel a kérdést, mirôl is van szó? Nemtörôdömségrôl, inkompetenciáról vagy szabotázsakcióról?
A szlovákiai magyarok körében felvetôdött egy új magyar párt megalakításának gondolata – írta a SME kedden annak kapcsán, hogy a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) tavaszi tisztújítása óta egyre élesebben mutatkoznak meg a volt elnök, Bugár Béla és a helyébe lépett Csáky Pál elnökké válása nyomán hangsúlyosabb szerephez jutott Duray Miklós szemlélete közti különbségek.
Mint a liberális polgári napilap írja, elképzelhetô, hogy a "nemzeti orientációjú" Duray-Csáky-féle politikával szemben álló "értel-miségiek és vállalkozók" esetleg egy konkurens magyar pártot alapítanak, amelynek kulcsembere az MKP elnöki posztját nyolc évnél is hosszabb ideig betöltô Bugár Béla lenne. Bugár a tisztújításon bekövetkezett fordulatra reagálva annak idején bejelentette: kivonul a politikából, de parlamenti képviselôi posztját a továbbiakban is ellátja; a párt vezetésében nem vállal szerepet, s ez csak egészen szélsôséges esetben, akkor lenne esedékes, ha létében kerülne veszélybe a szlovákiai magyarok egyetlen pártja.
Az SME a felvetés kapcsán több embert megszólaltat. Öllôs László politológus szerint a lehetséges új párt létrehozói nyilván Bugár személyére alapoznák az új magyar politikai erô sikerét. Egy új magyar párt sikeréhez azonban a szakértô szerint számos feltételnek kellene teljesülnie, de az úgyszólván biztos, hogy "a parlamentbe csak egyik jutna be, vagy egyik se".
A lap megkérdezte az MKP elnökét, Csáky Pált is, aki, mint mondja, már hallott róla, hogy netán ilyesmi készül, ám ha valóban létrejönne egy Bugár nevével jegyzett politikai erô, az "igencsak furcsa, a rekordok könyvébe illô" fejlemény lenne, hiszen azt jelentené, hogy a tisztújításon elbukott elnök "a saját pártja ellen fordulna."
A lap szerint a pártalapítással kapcsolatban a Bugár Bélához közeli Szigeti László vállalkozót emlegetik, aki azonban úgy ítéli meg, hogy egy másik párt létrejötte a szlovákiai magyarság parlamenti képviseletét sodorná veszélybe, ezért inkább azt gondolja, hogy a már adott magyar politikai erô, vagyis az MKP "érték-rendjeinek bázisán kellene kialakítani különbözô frakciókat", mert az utóbbi években az MKP a "nemzeti-keresztény normák felé húzott, amelyek azonban nem jelentik az egész magyar kisebbség alapértékeit", hiszen a soraikban liberálisok és szocialisták is vannak.
Kónya-Hamar Sándor és Kelemen Atilla európai parlamenti képviselôk személyes meghívására augusztus 28-29-én RMDSZ-es polgármesterek, alpolgármesterek és tanácsosok látogatnak Brüsszelbe. A meghívottak betekintést nyernek az Európai Parlament mûködésébe, és európai parlamenti képviselôkkel – házigazdáikkal, illetve De Blasio Antonio (EPP-ED/ FIDESZ) képviselôvel – találkoznak, akikkel többek között kisebbségi, régiós és fenntartható fejlesztési kérdésekrôl tárgyalnak.
Az EP-képviselôk meghívás-programjának ez a második szakasza. Idén áprilisban a meghívók saját körzeteik tisztségviselôit látták vendégül; ezúttal Hargita, Kovászna, Fehér, Hunyad és Brassó megyei illetôségûek a vendégek.
Mint ismeretes, Kónya-Hamar Sándor és Kelemen Atilla olyan tapasztalatcsere-sorozatot kezdeményezett meghívottjaik és Brüsszel fôváros-régió minisztériuma, Brüsszel, illetve az európai hatóságok tisztviselôi között, amely a hazai döntéshozatalt, ügykezelést könnyítheti a belga, brüsszeli, illetve európai tapasztalatok megismerése révén régiós fejlesztési, közösségi hatáskörökben menedzselt urbanizációs-revitalizációs kérdésekben, valamint a strukturális alapok felhasználásának terén.
Négy hónap múlva újabb 246 kisméretû romániai falu és város lakói férhetnek hozzá az információs technológiákhoz.
Erre azt követôen kerülhet sor, hogy az informatikai és távközlési minisztérium kijelölte azt a két konzorciumot, amely a Világbank által finanszírozott Tudásalapú Gazdaság program keretében építi ki a települések elektronikus hálózatát.
A 23 millió dollár értékû beruházási keretbôl 246 polgármesteri hivatalt és közkönyvtárat infor-matizálnak, 246 közösségi információs központot hoznak létre, és 502 általános iskolát szerelnek fel a legújabb informatikai eszközökkel – nyilatkozta Winkler Gyula miniszter.
A Romtelecomból és a Sysware Systems Integration cégbôl álló konzorcium hét régió 213 településén kezdi meg a fejlesztést, az S&T Romania és az accessNet International részvételével létrejött cégtársulás Délkelet- Románia 33 településén építi ki az elektronikus hálózatot 2,8 millió dollárért.
A két konzorcium a helyi elektronikus hálózat kiépítéséhez szükséges infrastruktúra mellett a számítógépek és a számítógépes programok beszerzését, beszerelését és szervizelést, illetve három évig az internet-kapcsolatot is biztosítja.
Az 51,4 millió összértékû Tudásalapú Gazdaság program a szaktárca egyik legnagyobb projektje. A kormány 7 millió eurót áll a költségekbôl, a különbözetet pedig a Világbank finanszírozza.
Az elvégzett munkálatokkal elégedett igazgatónôk fogadták tegnap délelôtt dr. Dorin Floreát, Marosvásárhely polgármesterét, a 12-es és a 14-es számú óvodákban. A javítási munkálatok elôrehaladtával alig lehet ráismerni a két tanintézményre, külsô és belsô festéseket végeztek, ablakokat cseréltek, ágyakat vásároltak a kicsiknek, akik ôsztôl otthonosabb, kellemesebb környezetben kezdhetik az új tanévet.
A polgármester tegnapi ellenôrzô körútján még a legapróbb részletekrôl is kikérdezte az óvodák vezetôit, például hogyan haladtak a munkálatokkal, milyen tevékenységek vannak még hátra, és mire lenne szükség ahhoz, hogy mindenki jókedvvel térjen be az illetô intézménybe. A meggyesfalvi negyedben található tizenkettes óvodát 1970-ben adták át, azóta pedig nem voltak ilyen nagyszabású munkálatok – tudtuk meg Dorina Sarmasan igazgatónôtôl. Arra a kérdésünkre, hogy a gyerekek létszámát (jelenleg háromszáz gyerek van az óvodában) illetôen történt-e valamilyen változás, azt felelte: "minthogy ez az egyedüli hosszabbított programmal mûködô intézmény a környéken, mindvégig megfelelô gyereklétszámmal mûködtünk és mûködünk ezentúl is".
A munkálatok az intézmény udvarán folytatódnak, ugyanis még szükség van a zöldterület és a virágágyások megfelelô rendezésére, bent még öt tanteremben kell kicserélni az ágyakat.
Az ellenôrzés következô állomása a kövesdombi 14-es számú óvoda volt, ahol Balázs Gizella igazgatónô vezetett végig a termeken. Deák Ida óvónô mosolyogva konstatálta, hogy végre az új kornak az építészete szerint újították fel az óvodát, és végre a régi rácsos ablakokat is lecserélték, melyek nagyon zavarták a kilátást. A közel 7 hónapja zajló renoválás meghozta a várva várt eredményt, növekedett az óvodások létszáma, összesen 354-en vannak és 150 gyerekkel dolgoznak a beiskolázási program felett. "Még most se hiszem el, ami itt lezajlott, kiváló partnerkapcsolat alakult ki a munkálatokat végzô céggel, mindenben kikérték a véleményünket. Nem szabad megfeledkeznünk a szülôkrôl sem, hisz a gyerekeket néha kénytelenek voltunk az egyik terembôl a másikba költöztetni" – mondta Balázs Gizella igazgatónô. Szerinte a tetôszerkezet szigetelésével, az összes ablak és ajtó cseréjével korszerû intézménnyé vált az óvoda.
– A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal két éve kezdeményezte a város összes óvodájának, napközijének, valamint iskolájának felújítását célzó programot, eddig tíz napközit és óvodát sikerült renoválni, még nyolc óvoda felújítása van hátra. Ezenkívül még három óvodát vásároltunk, a Manpelt, egyet a Tudor és egyet az Unirii negyedben – nyilatkozta az ellenôrzéseket követôen dr. Dorin Florea polgármester.
Elégtétellel nyugtázta, hogy a felújítási programban szereplô intézmények mindenike megfelel az elvárásoknak, és Marosvásárhely ebben a tekintetben akár pozitív példaként is állhatna a többi település elôtt.
A forgalom éber ôreinek a figyelmét tartósan elkerüli a Marosvásárhely-szerte a járdákat unzsenír elfoglaló személygépkocsik látványa: autók a járdán, gyalogosak az úttesten. Így aztán bele sem gondolnak, hogy milyen jogi bonyodalom származhat egy esetleges baleset nyomán. Kézenfekvô, hogy az írott malaszt az érvényes, vagyis ha az autó az úttesten gázolja el a gyalogost, az utóbbi a vétkes, holott… Ne szaporítsuk a szót, ideje lenne leparancsolni a járdákról a jármûveket! Továbbra is szabály, hogy a járda a gyalogosoké!
A Környezetvédelmi Minisztérium olyan programot indított, mely révén öt megye pályázhat víz- és csatornahálózat kiépítésére.
Tegnap a Maros Megyei Tanács képviselôi, az érdekelt községek polgármesterei, valamint a Környezetvédelmi Minisztérium illetékesei jelenlétében indították útnak a programot és tárgyaltak a pályázás feltételeirôl.
A víz- és csatornahálózat fejlesztésére összesen százhúszmillió eurót pályázhat meg Maros, Hargita, Kovászna, Brassó és Dâmbovita megye – tájékoztatott Lokodi Edit megyei tanácselnök. A program kezdeti szakaszában elkészül egy terv, és felmérik a szükségleteket. A minisztérium versenytárgyalást szervezett egy szaktanácsadó cég kiválasztása végett, a nyertes cég képviselôi pedig részt vettek a tegnapi tanácskozáson, hogy összegyûjtsék a projekt elkészítéséhez szükséges adatokat. A megyei tanács elnöke javasolta, hogy a 7-es fejlesztési régióhoz tartozó négy megye (Maros, Hargita, Kovászna és Brassó) mûködjön együtt, a pénzalapok lehívásában.
– Elsôként a városok vízhálózatát fogjuk kiépíteni, majd következik a metropolitán övezet és csak ezután gondolkodhatunk a vidéki víz- és csatornahálózat létrehozásán – fejtette ki Lokodi Edit Emôke. Maros megyének már az elôcsatlakozás idôszakában sikerült pénzalapokat idevonzania erre a célra, a Samtid-program révén negyvenkilencmillió euró érkezett, amely Szászrégenbe, Segesvárra, Radnótra vándorolt. Szováta ebben a szakaszban kimaradt, mivel itt magán vízszolgáltató mûködött, a cél pedig az, hogy nem több, hanem egyetlen vízszolgáltató létezzen megyeszinten.
Újabb települések címerét hagyta jóvá keddi ülésén a kormány, ezúttal Marosludas, a Fehér megyei Marosszentimre és Alsógáld, valamint a Kovászna megyei Gidófalva és Sepsikôröspatak védjegye vált hivatalossá.
Marosludas lakosainak hagyományos megélhetési forrását jelzi vörös mezôben a két búzakalász, a jón oszlop pedig a történelmi hagyományokra utal. Gidófalva címerén a sas, amely a település nevét adó Gidófalvy család címerállata is volt, szablyát tart karmai között, ami arra emlékeztet, hogy a falu lakossága részt vett az 1848-as forradalomban, a négy aranycsillag pedig a községet alkotó falvak számát jelképezi.
Nem tudom, más hogy van vele, de én nem szeretek sok idôt vesztegetni a vásárlások alkalmával. Ha például egy levelet, képeslapot akarok elküldeni ismerôseimnek, rokonaimnak, sokszor inkább lemondok róla, mivel a postahivatal elég távol esik lakásunktól, és bélyeget ugyebár csak postán lehet vásárolni.
Így maradok a jól bevált, én írom és te máris olvasod e-mail-nek nevezett technikai csodánknál.
A minap azonban egy hivatalos levelet kellett útnak indítanom és nem volt más választásom, erre bizony bélyeget kellett vennem. Úgyhogy irány a postahivatal, ahol mindig olyan mogorva, unott, csak már legyen vége ennek a napnak is nénik szolgálnak ki. No, tôlük aztán lehet modort és kedvességet tanulni, igaz, hogy sokszor elég nagy sort kell kiállni érte.
Nagytatám meséli, hogy jó pár évvel ezelôtt még lehetett vásárolni a dohányárusoknál, újságárusoknál bélyeget. Most miért nem lehet? Elvégre nem tartozik a romlandó termékek családjába, garanciaidô sincs rá megállapítva, és még csak nem is fenyegetik uniós szabálysértések sem. Jó, hogy minden csecsebecsének van helye a polcokon és azokért nem kell elmenni a város egyik felébôl a másikig.
Ha marosvásárhelyi filmfesztiválra gondolunk, ösztönösen az Alter-native jut eszünkbe, pedig van még egy filmszemle a városban. Amely szintén hagyománnyá vált. Igaz, hogy "csupán" az ötödik kiadásánál tart, az is igaz, hogy szerényebb keretek között zajlik, és inkább a szakmának szól, de létezik.
A Simfest, a Független Stúdiók és Helyi Televíziók Fesztiválja, amely egykor Piskin (Simeria) nyitotta meg elôször kapuit, de már évekkel ezelôtt a marosvásárhelyi várba költözött. A nyitó sajtótájékoztatóra a tradíciók szerinti színhelyen, a Szabók bástyájában került sor.
Ioan Ceausescu fôszervezô üdvözölte a megjelenteket, bemutatta a szerzezôstábot és a partnereket, majd Dorin Florea polgármester szólt. Mint mondta, a fesztivál kiemelt jelentôségû a város életében, ezért örvendenek, hogy itt zajlik és igyekszenek kellôképpen támogatni azt – hogy az újságíróképzés igazi képzés lehessen, nem pszeudoedukáció, mint az elmúlt idôszakban.
A felszólalók között ott volt Emil Groza, a Maros Megyei Tanács alelnöke is, aki a tanács mint tíz mûvészeti intézmény eltartója nevében üdvözölte a fesztivált és annak vendégeit. A zsûrielnök, Lucian Ionica, a temesvári tévéstúdió igazgatója privilégiumnak nevezte, hogy idén is részt vehet a Simfesten, annak jó hangulata, különleges és színes egyéniségei miatt. Véleménye szerint az évenként megrendezett rendezvénysorozat megadja annak a lehetôségét, hogy tisztán láthassuk, tapasztalhassuk a folyamatos fejlôdést. "A román média megnyilatkozása ez a fesztivál, amely ugyanakkor lehetôséget teremt arra is, hogy a vidéki sajtó is megmutassa magát – mert a helyi gondokról csak a helyi média képes kellôképpen tudósítani. És ezért a helyi sajtónak léteznie kell."
Ami a fesztivált illeti, idén körülbelül húsz-huszonöt helységbôl 120-an neveztek be, ez jóval több, mint eddig bármikor – mondta a fôszervezô. Benevezett például a újvidéki és szegedi román tévéadás, vagy a pécsi és – szintén szegedi – magyar stúdió. Filmjeiket a hét végén tekinti meg a tíz tagú zsûri. De a Simfest nem csak a versenyfilmekrôl, hanem az újságíróképzésrôl is szól, ezért ez évben is megrendezésre kerül az újságírói mesterkurzus, amelyen napi 10 euró fejében idén mintegy ötven hallgató vesz részt. Olyan meghívottak okítanak, mint Fischer István rendezô vagy Charles Fletcher tévés személyiség.
A szemle filmjeinek zsûrizése már elkezdôdött, maga a fesztivál holnap sajtótájékoztatóval és a zsûri bemutatásával indul. Harmincadikán érkeznek a résztvevôk, a mûhelymunkák pénteken kezdôdnek. A versenyfilmek nyilvános vetítését követôen kerekasztal- beszélgetésre, majd újabb vetítésre kerül sor, utóbbit Fischer István jegyzi: eredeti felvételeket láthatunk Nicolae Ceausescu születésnapjáról. Az est retrospektív gálával zárul, amelyen a fesztivál eddigi kiadásaira emlékeznek. Szeptember elsején az interkulturalitást ünnepli a rendezvénysorozat, megrendezik az audio-video mûszaki cikkek kiállítását, tévéadásokat vetítenek a kisebbségekrôl, lesz kerekasztal-beszélgetés Hogyan jelenik meg a román sajtóban a kisebbségek élete? címmel, és levetítik A forradalmat nem közvetítjük címû filmet, amely Hugo Chavez diktátorról szól és véletlenszerûen vétetett fel: két újságíró éppen az elnöki palotában tartózkodott a puccs idején. Ez lesz a romániai ôsbemutató – tették hozzá Corina Ceausescu és Simonffy Katalin szervezôk. A díjazásra, gálamûsorra vasárnap kerül sor. A fesztiválra természetesen visszatérünk.
Rövid krónika a szászok városából
Késô délután a múlt hét csütörtökén. Irány Nagyszeben – mint mindig, most is úton. Ars Hungarica, zajlik a magyar hét. Estére odaérünk. Stadion, tömeg. Felhangzik a regösének. A zsivaj lecsendesül. István, a király. Eredeti szereposztásban – legalábbis a plakátok szerint. Mert a két fôszereplôn kívül a nagy eredeti, '83-as koncertfilm játszói közül senki ott nem volt. Sem Sebestyén Márta, sem Deák Bill Gyula, sem Nagy Feró. Eldördülnek az elsô akkordok, kezdôdik a játék. Attila palotáját idézô, fából készült "vár" áll a gyep közepén, elôtte játéktér, nézôi jobbon jurta. A színtér hatalmas. Felhangzanak az ismerôs dalok. A rendezés a csíksomlyói, legendás elôadást követi, számtalan olyan elemmel tarkítva, amelyet még a koncertfilmbôl ismerünk. Nem lehet tôle elszakadni, ezek szerint. A díszletek ugyan nem acéltornyok, mint annak idején, a jelmezek sem szimbolikusak, inkább korhûek. De a koreográfia, a színpadi mozgás szinte ugyanaz. Az orgánumok is közelítenek. Hiába hatalmas a színtér és távol a közönség, a hangulat magával ragad, Koppány bevonulásával tetôfokára hág. Nem kétséges, ki a szimpatikusabb – Vikidál Gyula pogány vezére vagy Varga Miklós szent királya. Nem csak elölrôl, hátulról is felhangzanak a dalok, a közönség jó része énekel, a gyepen az öt erdélyi magyar hivatásos néptáncegyüttes formálta kar ropja a táncot. Köztük a Maros Mûvészegyüttes is. A hang- és fénytechnika majdnem tökéletes. Mindössze a korhû ruházatok idegenenítenek el egy kissé. Kicsit túlrendezettnek látszik az egész. De kevesünknek tûnik ez így. Hiába hull a városra sötétség, dolgoznak a stadion mögötti építôtelepen. A toronydaru csörlôje forog, megmozdul a kar. Fordul a gép, majd kabinnal a színtér felé, pár másodpercre megáll. A kezelô odairányítja a reflektort a magasból. Úgy tûnik, tetszik neki amit lát. Román anyanyelvû jó barátom lelkesen "Kopányozik". És a végén, amikor István koronázási dalából felcsendül a Himnusz, hatalmas tûzijáték fényei robbannak az égen. A közönség állva éljenez. A mellettünk ül hölgy mosolyogva, átszellemülten néz az égre, áthatja a zene ereje. A zenéé, amely minden nyelven érthetô. Azelôtt jó félórával megkérdeztük, nem zavarja-e, ha rágyújtunk. Akkor is mosolygott és szabadkozott – nem ért magyarul.
Várja a beiratkozók jelentkezését az új tanévre a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium. Az intenzív levelezô tagozatos újságíróképzésre szeptember 20-ig lehet jelentkezni, személyesen hétköznapokon 10-17 óra között a Sajtókollégium titkárságán (Nagyvárad, Kanonok sor 25., földszint), továbbá telefonon (0259/419-924, vagy 0788/613-839), valamint drótpostán a sajtosuli@gmail.com címen.
A felkészítôk 120 óra elméleti képzés, 30 óra szakosító képzés, 40 óra gyakorlati képzés mellett 14 órányi tantárgyvizsgát foglalnak magukba. Továbbra is különbözö szakosítások közül lehet választani: sajtófotó, olvasószerkesztés-korrektúra, laptördelés- tervezés, rádiós és televíziós ismeretek, médiamenedzsment.
A kétéves képzés tandíja 900 RON, mely maximum 6 részletben fizethetô be. A felkészítôk idôzítése lehetôvé teszi nappali szakos egyetemi hallgatók jelentkezését. A felvételi vizsga idôpontja: 2007. szeptember 22., szombat 11 óra. További részletek az intézmény honlapján (www.aesk.ro), ahonnan a jelentkezési lap is letölthetô.
A Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem a 2007/2008-as tanévben, tekintettel az elmúlt évben tapasztalt érdeklôdésre, újra felvételi vizsgát hirdet a Beszéd és nyelvezet az elôadás-mûvészetben (Vorbire si limbaj în artele spectacolului) címen, mesterfokú, négy szemeszterre terjedô mûsorvezetô-képzésre. Kiemelten a rádió és televízióstúdiók munkatársainak, illetve azoknak a színmûvészeti és más egyetemi végzettséggel rendelkezô fiataloknak a jelentkezését várjuk, akik ezen a téren szeretnének szakképesítést szerezni. Az egyetem szaktanárai mellett, a vendégtanárprogram keretében, Baló György, a Magyar Televízió kulturális igazgatója, dr. Sipos Pál, a Magyar Televízió mûvelôdési fôszerkesztôje, Koós Anna, a Román Televízió magyar adásának szerkesztôje is részt vesz az oktatásban. Ugyanakkor az MTV támogatja a televíziós mûsorvezetôk szakmai gyakorlati képzését.
A felvételire szeptember 25-én kerül sor, beiratkozás szeptember 10-21. között.
1) szövegolvasás elsô látásra; ritmusérzék felmérése
2) interjú a média tárgykörében; az aktív szókincs felmérése.
A minisztérium 9 (kilenc) tandíjmentes és 5 (öt) tandíjas helyet biztosít. Intézetünk weblapján is közzétettük a felvételire vonatkozó elvárásokat (www.uat.ro).
Kétszáztíz éve, 1797. augusztus 30-án született Mary Wollstonecraft Shelley angol írónô, Frankenstein "szülôanyja". Apja lelkész, újságíró, író, radikális szabadgondolkodó, az angol jakobinusok vezére, a szabad szerelem híve volt. Anyja, Mary Wollstonecraft, az elsô feminista írónôk egyike Mary születése után gyermekágyi lázban meghalt. A gyereknevelés Godwinra maradt, akinek háza tudósok, mûvészek, ismert szabadgondolkodók törzshelye volt, s vitáikból a gyerekek többet tanultak, mint a könyvekbôl.
A házban gyakran megforduló neves költô, Percy Bysshe Shelley és Mary egymásba szerettek, vonzalmuknak az sem állhatott útjában, hogy Shelley éppen nôs volt. (A poéta felajánlotta feleségének, hogy éljenek hármasban, de a nô ezt elhárította.) 1814-ben Shelley és Mary Franciaországba szöktek, ahonnan néhány hét múlva üres erszénnyel tértek vissza. Egy örökség révén némi pénzhez jutottak, s 1816 tavaszán meglátogatták a Svájcban idôzô Byront.
A Genfi-tó partján fekvô Villa Diodatiban összegyûlt társaság beszélgetéseit a kor divatos témái uralták, szóba kerültek kísértethistóriák, természetfölötti jelenségek, okkultizmus, Galvaninak az elektromossággal folytatott kísérletei. Végül a költôk írói versenyt javasoltak, a feladvány egy rémtörténet lett. Mary egy felzaklató álom hatására megírta az ifjú tudós Victor Frankensteinrôl és az általa kreált szörnyrôl szóló novellát. Az egyöntetû siker nyomán, Shelley biztatására Mary regénnyé bôvítette a szöveget, a könyv 1818-ban jelent meg Shelley nevével (a kiadó nem hitte el, hogy a remekmû írására nô képes lett volna.)
Frankenstein és szedett-vedett emberi testrészekbôl összetákolt teremtményének véresen szomorú története meghódította az olvasókat. Azt már csak kevesen tudják, hogy az eredeti mû ízig-vérig romantikus regény volt, szerelemmel, szenvedéssel, csak a filmfeldolgozások csináltak belôle horrortörténetet.
A szakmai sikert személyes tragédiák kísérték: Mary féltestvére és Shelley felesége is öngyilkos lett. A megözvegyült költô feleségül vette Maryt, s 1818-ban Itáliába utaztak, ahol egy évvel késôbb meghalt hároméves fiuk, majd kislányuk is. Az asszony búskomorságba esett, férje más nôk társaságát kereste, csak újabb fiuk születése hozta ôket közel egymáshoz, ám 1822. július 8-án a költô csónakbalesetben meghalt.
A magára maradt Mary visszatért Angliába, ahol minden idejét férje költôi hagyatékának gondozására és az írásra fordította. E korszakából – noha egyik sem érte el a Frankenstein színvonalát – kiemelkedik a XXI. században játszódó és az emberiség pusztulásának apokaliptikus vízióját rajzoló Az utolsó ember címû fantasztikus regénye, amelynek fôszereplôiben Shelley-re és Byronra ismerhet az olvasó.
Utolsó idôszakában egyre súlyosbodó agydaganatával kellett megküzdenie, ami végül az 1851. február 1-jén bekövetkezett halálához vezetett. Leghíresebb mûve és iszonyú teremtménye elôször 1931-ben tûnt fel a filmvásznon, a szörnyet a valóban rémisztô külsejû Boris Karloff játszotta. Azóta számos feldolgozás készült, amelyeknek vajmi kevés közük van az eredeti mûhöz. Ennek filmrevitelével utoljára Kenneth Branagh próbálkozott 1994-ben, Frankensteint ô maga, a monstrumot pedig Robert de Niro játszotta.
Több mint húszmillió kondomot "hívott vissza" a dél-afrikai kormány, mert jelentôs részük minôséghibás.
Az AIDS elleni küzdelem jegyében az egészségügyi minisztérium rendelte és ingyen osztatta szét az óvszereket, amelyekbôl hétmillió darab hibás volt. Az óvszerek úgy kerültek forgalomba, hogy a gyártó cég megvesztegette a minôségellenôrzési hivatal egyik munkatársát, aki engedélyezte, hogy a minôségi hiba ellenére a kondomokat leszállítsák az állami megrendelônek.
A kormány összesen hét céggel szerzôdött, hogy 2008 márciusáig 850 millió óvszert szállítsanak le. A legtöbbet ingyen osztanak szét, hogy ráébresszék a lakosságot, szükség van a biztonságos szexre. Dél-Afrikában jelenleg csaknem öt és fél millió embert tartanak számon HIV-fertôzöttként.
A néphagyományban fontos szerepet töltenek be a Mária-ünnepek. Szûz Máriát az asszonyok oltalmazójának tartják. A naptár lapjain a külföldrôl átvett nôi nevek áradatában is divatos maradt a Mária név. Tátrai Zsuzsanna, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos fômunkatársa, néprajzkutató a Máriával összefüggô, de más elnevezésû ünnepnapoknak is alapos ismerôje.
– Már a felsorolásba is beleszédül az ember. Lehetetlen minden Máriához kapcsolódó napot, ünnepet felsorolni. A legnagyobbak, legrégebbiek?
– A nemrég ünnepelt Nagyboldogasszony napja – augusztus tizenötödike – a legrégibb ünnepünk. Ezen a napon Mária mennybemenetelére emlékezik az egyház. Ôsi, úgynevezett parancsolt ünnep, mert Szent István az országot Szûz Mária oltalmába ajánlotta. A Boldogasszony elnevezés mögött a kutatás kereszténység elôtti istenanyát sejt. Sokfelé búcsúnap, régebben ilyenkor – például Hadikfalván, Bukovinán – háromnapos táncmulatságot rendeztek a fiatalok. Más tájakon is a mulatságnak, az ismerkedésnek adott alkalmat ez az ünnep. Palóc vidékeken a gyerekágyas asszony fekhelyét még ma is Boldogasszony ágyának nevezik – magyarázza a néprajzkutató.
– Következik Kisboldog-asszony
– Ne siessünk. A két ünnep közti idôszakot "Két Boldogasszony közét" szerencsésnek tekintették, különösen az asszonyi munkát illetôen. Ilyenkor ültették a tyúkokat, hogy jó tojók legyenek, és az összes tojásukat kiköltsék. Szeptember nyolcadika, Kisasszony, más néven Kisboldog-asszony napja, Szûz Mária születésének napja. Az országban, sôt az egész magyar nyelvterületen kedvelt búcsújárónap. A katolikus egyház szerint, aki felkeres egy búcsújáróhelyet, ott gyón, áldozik, imádkozik, az megszabadul bûneitôl és halála utáni szenvedése is megrövidül a tisztítótûzben.
– Ha a búcsúkat említi: gyerekkori emlékeinkben céllövölde, mézeskalács, vásár képe ugrik be.
– Kétféle búcsú van. Az egyik, amikor a hívôk zarándoklatokkal felkeresik a búcsújáróhelyeket, a másik az úgynevezett templombúcsú. Ez utóbbit évrôl évre annak a tiszteletére tartják, akinek nevére szentelték a templomot. Több mint 200 templomot szenteltek Kisboldogasszony, Kisasszony tiszteletére. A templomi búcsú jó alkalom a rég nem látott családtagok találkozójára, és a fiatalok táncmulatságára. A templom után a rokonokhoz mennek enni, inni, mulatni. A falusi búcsúkat felkeresik a vásárosok, a gyerekek örömére. Kisasszony napjának hajnalán a hívô asszonyok fôleg búcsújáróhelyeken kimentek a napfelkeltét várni. Úgy vélték, akinek érdeme van rá, a fölkelô napban megláthatja Máriát, sugarai rózsát szórnak. A magyar néphagyományban is él ez a hit, de csak az láthatja meg Máriát, akinek érdeme van rá – utal a vallásos folklórra Tátrai Zsuzsanna.
– Ezzel azonban még nem ér véget a Mária-ünnepek sora.
– Szeptember tizenkettedike Mária napja, sokan ekkor tartják névnapjukat, a virágárusok örömére. Viszonylag új ünnepnek számít, hiszen csak a tizenhetedik század végén kezdték el ünnepelni, 1683-tól, Bécs felszabadulása után. A hagyomány szerint Bécs ostroma alatt Lipót császár és udvara elmenekült Passauba. Az uralkodó a kapucinusok Mariahilf kolostorának kegyképe elôtt imádkozott a gyôzelemért. A gyôzelem után ez a kegykép, a Segítô Boldogasszony képe másolatokban oltárképként, búcsújáróhelyek kegyképeként terjedt el.
Hans Werner Gottinger 63 éves német közgazdász, környezetvédelemmel kapcsolatos matematikai elemzések szakértôje másfél évtizedig publikált tudományos folyóiratokban részben vagy teljesen plagizált írásokat. A csalásra a Nature címû folyóirat figyelt fel.
Gottinger ezt tagadja, de a bizonyítékok gyûlnek. A Research Policy folyóirat is felfedezte, hogy 1993-ban olyan cikket adott le hozzájuk publikálásra, amelynek szövege egyezik egy másik közgazdász korábban egy másik laphoz leadott írásával. Ugyanilyen esetre bukkant rá a Kyklos nevû folyóirat is.
A hosszú évek során Gottinger 100 olyan cikket közölt rangos folyóiratban, amelyek más szerzôktôl korábban már megjelentek.
Pályafutását kutatva a Nature felfedezte, hogy több német egyetemrôl, intézettôl kellett távoznia és ez más országokban, Angliában, Svédországban és Japánban is elôfordult vele. Munkahely-változtatáskor a közgazdász hamis referenciákat adott. Sokáig valótlanul úgy tüntette fel magát, mint a maastrichti egyetem kutatója, az intézmény csak nemrég tiltotta el ettôl.
Plágiumait Gottinger mindig egyedül "követte el", csak akkor dolgozott kollégával, amikor nem plagizált.
A világ napenergia-termelésének 55 százaléka azokból a napelempanelekbôl származik, amelyeket hazájukban a Balti-tenger és a Fekete-erdô között állítottak fel.
Egyelôre Németország villanyáramának csupán 3 százaléka származik a naptól, a kormány azonban 2020-ra a jelenlegi 13 százalékról 27 százalékosra szeretné emelni a megújuló energia részarányát.
Az úttörô 2000-es megújuló energiatörvény elôsegítette, hogy Németország a világ vezetô napenergia- termelôjévé váljon. A törvény, amely anyagi ösztönzôket kínál azoknak az embereknek, akik megújuló energiaforrásokat vezetnek be, célul tûzte ki a klímaváltozás elleni küzdelmet és a fosszilis fûtôanyagoktól való függôség csökkentését.
Általában a közvéleményben hatalmas érdeklôdés mutatkozott a napenergia iránt – mondta Frank Asbeck, aki 1988-ban indította be bonni központú, SolarWorld AG nevû vállalatát, amely napenergia-technológiai termékek elôállításával és marketingjével foglalkozik. A cég 1350 fôs létszáma megduplázódott az elmúlt két évben. Most több mint 300 ezer napenergiai rendszer van Németországban, miközben az energiatörvény 100 ezret irányzott elô. Körülbelül 3 ezer megawatt áramot termelnek, ezerszer többet, mint 1990-ben. Ezek az egész országban háztulajdonosok, farmerek és kisvállalkozók tulajdonában vannak, akik hasznot húznak abból, hogy a kormány támogatja a megújuló energiaforrásokat. 250 ezer állás van Németországban a megújuló energiák szektorában. Asbeck arra számít, hogy egyedül a napenergia területén az állások száma 90 ezerre nô a következô öt évben és 2020-ig eléri a 200 ezret.
A napfény felhasználása villanyáram- termelésre, amit az elektromos cégeknek 20 éven át a piaci árak több mint háromszorosáért kell átvenniük, a klímaváltozás elleni küzdelem élvonalát jelenti. A német törvény azóta mintául szolgál más országok, így Spanyolország, Portugália, Görögország, Franciaország és Olaszország számára is.
Gerhard Müller-Westermeyer idôjáráskutató szerint sok német városban az éves napsütés mintegy 1500 óra, körülbelül fele a spanyolországinak.
A vér csodálatos folyadék, vörös színét a vörösvértestek adják, melyek csak 4 hónapig élnek, de ez alatt 1500 kilométert tesznek meg a testben. A bennük lévô hemoglobin oxigént vesz fel a tüdôben és azt leadja a többi szervben. A vérben lévô fehérvérsejtek a szervezet védelmezôi, változtatni tudják alakjukat. Ha a vér fogytán van, tudni kell, milyen csoportba tartozik, mert így pótolható, hacsak nincs egy gép, amely változtat ezen...
A vér pótlásakor vagy átömlesztéskor ismerni kell a páciens vércsoportját, ami lehet A, B, AB, vagy nullás. Köztudott, hogy a szervezet csak a saját vért fogadja be, az idegen vércsoportnak ellenáll. Ilyenkor a vér rögösödik, belsô vérzés és halál következhet be. A nullás vér nagy elônye, hogy azt a más vércsoportúak is befogadják. Hátránya viszont, hogy a vért adó donorok közül csak 7 % rendelkezik nullás vércsoporttal, ezért a vérellátóknál ebbôl az infúzióra univerzálisan használható vérbôl rendszerint hiány van. A vércsere veszélye amerikai adatok szerint 1:12000, de elôfordult, hogy amikor egy 32 éves nô a mûtô elôtt várakozva helyet cserélt egy társával, ô kapta az annak szánt, más csoportú vért, és szinte azonnal meghalt.
A houstoni (Texas) Anderson rákkutató központban dolgozó Kathleen Sazama közremûködésével a ZymeQuest cég kialakított egy kísérleti, a vért nullásá alakító berendezést. A mosogatógép méretû szerkezetrôl Douglas Cliboum, a cég vezetôje elmondta, hogy lényege annak a két enzimnek a felhasználása, amelyet a koppenhágai egyetemen Henrik Clausen fedezett fel.
Ezek az antigénnek is nevezett molekulák a vörösvérsejtek felületérôl eltávolítják a cukor-molekulákat, fellazítják a sejtek membránját, "bôrét" és így a sejtek belsejének vizsgálatával megállapítható a vér csoportja. Amíg a kutatók megfelelô enzimekhez eljutottak, 2500 baktériumot elemeztek. Az egyik közülük, a bacteorides fragilis nevû, a B vércsoport antigénjének, az elizabethkingia meningosepticum pedig az A vércsoport antigénjének bizonyult.
A gép képes arra, hogy ezen molekulák segítségével a különféle csoportú donoroktól kapott vért az "univerzális" nullássá alakítsa. Így a vérellátók elegendô tartalékot képezhetnek, és például nagyobb baleset során, amikor nincs mód és idô az ismeretlen vércsoportú áldozat vérének ellenôrzésére, a páciens azonnal megkaphatja a szükséges vért.
Javulnak az európai rákbetegek túlélési esélyei – állapította meg az Eurocare-4 23 országban végzett felmérése.
Az elemzés 2,7 millió felnôtt esetet ölelt fel 1995 és 1999 között, és a betegek sorsát 2003-ig követte. Ebbôl kiderült, hogy európai átlagban 52 százalékos volt a túlélési arány 5 évvel a betegség diagnosztizálása után.
A legjobb helyzetet az északi országok mutatták: a norvég, a svéd és a finn betegek 57 százaléka tudta legyôzni a halálos kórt. Az ötéves túlélési arány viszont erôsen különbözik aszerint, hogy a betegek melyik szervét érte el a betegség. A hasnyálmirigy- és májrákban szenvedôknek kevesebb mint 10 százalékával szemben 90 százalék feletti azoknak a túlélôknek az aránya, akiket ajak- vagy hererák támadott meg – derül ki a The Lancet Oncology címû orvosi folyóiratban közölt adatokból.
Ugyancsak alacsony, 13 százalék alatti a tüdôrákosok túlélési esélye, ugyanakkor 54 százalék eséllyel számolhattak a végbélrák, 76 százalékkal a prosztatarák és 79 százalékkal a mellrákbetegek. A négy gyakori betegség, valamint a petefészekrákbetegek közül is a legtöbben az észak-európai országokban (kivéve Dániát) és Közép-Európában élnek még legalább 5 évet, míg a legnagyobb a halandóság Kelet-Európában. A kettô között van a dél-európai átlag, és gyengének mondható a túlélôk aránya Nagy-Britanniában és Írországban.
Míg a 2003-ban kiadott Eurocare-3 szerint a kelet- és nyugat- európai országok között szakadék volt e téren, az Eurocare-4 adatai arra engednek következtetni, hogy csökkennek a földrajzi elhelyezkedésbôl adódó különbségek, mindenekelôtt az említett országok egészségügyi szolgáltatásai javulásának köszönhetôen. Egy ugyancsak a The Lancet Oncologyban megjelent másik cikkben Arduino Verdecchia olasz professzor megállapítja, hogy 1991 és 2002 között a kelet- európai országokban 30-ról 45 százalékra nôtt a végbélrákosok ötéves túlélési aránya, a mellrák esetében ez az arány 60-ról 74-re, a prosztatarák esetében 40- rôl 68-ra emelkedett.
A túlélési esélyek általában növekednek azokban az országokban, ahol a legmagasabbak a közegészségügyi kiadások, ebben kivétel Nagy-Britannia és Dánia. Finnország viszont a viszonylag mérsékelt kiadások ellenére is magas túlélési arányt mondhat magáénak.
Állásinterjún való megjelenésre vonatkozó szabályokat olvastam a minap az egyik állásbörzével foglalkozó intézet honlapján, mindannak ellenére, hogy nem vagyok érdekelt a témában. Mondjuk úgy, hogy egyszerûen csak kíváncsi voltam, mi az, amit én annak idején, álláskereséskor elmulasztottam megtenni, melyek azok a szabályok, amelyeket nem tartottam be stb. A böngészett honlapon elsôsorban olyan tanácsokkal szolgálnak, amelyek munkanélküliek elhelyezkedését segíthetik.
De vegyük csak sorba. Az elsô pontban körülményeskedve arra hívják fel az érintettek figyelmét, hogy a pontosság rendkívül fontos, de mindez úgy kell történjen, hogy a magadott idôpontnál sem hamarabb, sem késôbb nem szabad megérkezni. A következôkben azt hangsúlyozzák, hogy az ápoltság és a kissé konzervatív ruházat rendkívül elônyös. Nôk esetében azt ajánlják, hogy a szakmának megfelelô stílusú ruhát vagy kosztümöt, alacsony sarkú cipôt válasszanak, illetve kerüljék az átlátszó blúzokat, a túlzott sminket és parfümöt, valamint az extrém frizurát. Kitérnek arra is a tanácsadás során, hogy a férfiak viselhetnek öltönyt, fekete nadrágot fehér inggel, vagy egyszerûen sötét ruházatot, lehetôleg fekete, fényes cipôt.
Ecsetelik azt is, hogy milyen legyen a kézfogás, meg kell várni, amíg nekünk kezet nyújtanak, majd nem szabad "kezet rázni" az interjúvolóval. Még egy apróság: a kéz ne legyen se száraz, se nedves, mert az kellemetlen benyomást kelthet.
Eddig értem a felsorolás olvasásában, amikor rájöttem, hogy ezeket az alapvetô illemszabályokat úgy próbálják meg elsütni az álláskeresô honlapon, mintha azok betartása egy világrangú cég vezetôi posztjához segítené hozzá a szegény munkanélkülit. Ja, arra nem tér ki részletesen a tanácsadó, hogy egy állásinterjún a kinézet mellett legalább annyira fontos, hogy hogyan és mit mondunk. A fentiek viszont azt sugallják, hogy ha valaki nem elég okos, nincs tapasztalata az illetô szakmában, nem ismeri a megkövetelt idegen nyelvet (például románt!), akkor is megfelelô álláshoz juthat, ha elég fényes a cipôje…
Minap a hozzánk legközelebb lévô vegyesboltban szerettem volna kis felvágottat vásárolni. Miután kiállom a terebélyesen hosszú sort (ilyenkor általában egy eladó van a pult mögött, máskor persze kettô-három állingál, mert semmi dolog nincs), látom, hogy az elárusítónônek szép, derékig érô, hullámos haja van. Az ilyen hajat mindenki szívesen hordja kiengedve, így ô is. Nem számít, hogy a hentesárurészlegen dolgozik, a haját jobbra-balra dobigálta, amikor csak egy másodperc szabad ideje volt. Már-már el is képzeltem, hogy a kis szalámim között egy szép sárga hajszálat fogok megkapni. És az a jobbik eset, mikor már a tányérban meglátom, és nem csak azután veszem észre.
Ezt követôen szeletelve kértem 200 gramm téliszalámit. Jobb kezére nagy büszkén felhúzott egy zacskót, megfogta a szalámit, és szeletelni kezdte. A bal keze csupasz volt, vagy épp hajas, és a szeleteket egyenként megfogta és rendezgette, mintha a világ legtermészetesebb dolga lett volna.
Lassan kezdtem undorodni az ételtôl. Startból csak 100 gramm került fel a mérlegre, de mondtam is, hogy elég annyi, többet a szalámihoz ne nyúljon. Amikor az árát szerette volna felírni egy kis cetlire, az írószer beesett a sonkák köze. Nagy mérgesen benyúlt közéjük, ügyesen végigtapogatta az árut, tette-vette ôket, amíg nagy nehezen elôkerítette a pimasz kis golyóstollat.
A Csíki Futókör és a Hargita Megyei Sportigazgatóság szervezésében szeptember elsején, szombaton negyedik alkalommal kerül sor az ország egyik legnagyobb tömegrajtos futóversenyére. Az érdeklôdôk az 50 kilométeres Csíki havasok szupermaratonon, a 21 kilométeres Csíksomlyói félmaratonon, valamint az 5 és 2,5 kilométeres Suta- tói terepfutáson állhatnak rajthoz.
A Keresztes Gyula kiváló és érdemes sportoló, fôszervezô által útjára induló verseny egyik alapszabálya, hogy a négy, tömegrajtos futóversenyen bárki részt vehet, függetlenül attól, hogy hobbi-, kezdô, amatôr vagy profi futó. Beiratkozáskor ki kell tölteni egy nyilatkozatot, amelyben vállalják a saját felelôsségüket.
Az ötven kilométeres Csíki-havasok szupermaratonra egyéni versenyzôk vagy csapatok augusztus 22–27. között, a Hargita Megyei Sportigazgatóság székhelyén, személyesen vagy levélben (Csíkszereda, Hôsök utca 7 szám) vagy faxon (0266-371- 672) iratkozhatnak fel. Korhatár 18 év.
Az egyéni versenyzôk számára kötelezô egy mobiltelefonnal, illetve hegyi kerékpárral vagy krosszmotorral rendelkezô kísérô, aki baleset esetén (ficam, izomszalag-sérülés stb.) tartja a kapcsolatot a hegyimentô-szolgálattal, ugyanakkor frissítô italokat, valamint esô esetén réteges öltözéket biztosít. Szintidô 7 óra.
A csapatok esetében egy csapat négy tagból áll, amelybôl egy kötelezôen nô kell legyen. A frissítô italokról vagy esô esetén a réteges öltözékrôl a csapatok tagjainak kell gondoskodniuk, amelyet a hátizsákokban felváltva fognak szállítani. A hegyimentôkkel való kapcsolattartás céljából itt is szükség van mobiltelefonra,. Végül pedig a csapat mind a négy tagja egyszerre indul és egyszerre érkezik célba. A mûjégpálya melletti Öt kutya vendéglô elôtti térrôl reggel hat órakor külön autóbusz szállítja ingyen a versenyzôket a rajt színhelyére. Szintidô 7 óra.
Az egyéni versenyzôk, valamint a csapatok reggel 7 órakor rajtolnak a Pogány-havasokról, és a Suta-tó melletti Antik panzióhoz (volt Suta panzió) érkeznek vissza.
Pogány-havas – Gyimesi-hágó – Fügés-telek – Szerelmesek forrása – Szellô – Piricske-tetô – Kolos-tetô – Sándor dombja – Somlyó-patak teteje – Tompád feje – Bükk feje – Bocskor dombja – Fitód dombja – Antik panzió
A 21 kilométeres csíksomlyói félmaratonra, valamint az 5 és 2,5 kilométeres Suta-tói terepfutásra a verseny napján, szeptember 1-jén, reggel 8- 9.45 között a Suta-tó melletti Antik panzió titkárságán lehet feliratkozni. A versenyzôk reggel 10 órakor az Antik panzió elôtti térrôl rajtolnak és ugyanoda érkeznek vissza. Szintidô a félmaratonnál 3 óra. A beiratkozási díj személyenként 6 lej.
A versenyt a 13 órakor kezdôdô szépségverseny "koronázza" meg, amelyen csak a beiratkozott lányok vehetnek részt.
A Hargita Megyei Sportigazgatóság által támogatott díjazáson a nyílt versenyek elsô három helyezettje kupát és érmet, korcsoportonként pedig oklevelet kap.
5 km 13-15 év, 16-19 év, 20-22 év, 23-34 év, 35- 44 év, 45-54 év, 55-64 év és 64 év fölött.
21 km: 15-18 év, 19-22 év, 23-24 év, 35-44 év, 45-54 év, 55-64 év, 65 év fölött
Antik panzió: hetven távolból érkezô versenyzôt üstben fôtt székely gulyással, valamint italfélékkel lát vendégül.
Segítô Mária Római-Katolikus Gimnázium: a távolból érkezô futóknak ingyen szállást biztosít a bentlakásban (Telefon: 0266- 372117)
Hargita megyei Hegyi Mentôszolgálat
III. labdarúgó liga
A múlt pénteki találkozó megerôltetônek bizonyult mindkét csapat számára, a nyárádtôiek ellenfele az a balázsfalvi csapat volt, amely csoportjában harmadikként végzett a 2006-2007-es idényben.
A házigazdák újonnan igazolt játékosokkal léptek pályára, három közülük az aranyosgyéresi Industria Sârmiitôl, egy Marosújvárról, egy ifjúsági pedig utóbbi junior csapatától érkezett.
Az elsô félidôben mindkét csapat védekezô álláspontra helyezkedett, zömmel a pálya közepén folyt a játék és alig alakítottak ki gólhelyzetet, aminek eredményeként az elsô 45 perc 0-0-ás döntetlennel zárult. A második játékrészben a vendéglátóknál csereként beállt két játékos teljesítményével teljesen új képet mutatott a játék, a nyárádtôiek egyre többször támadtak, a vendégek pedig veszélyes ellentámadásokkal válaszoltak.
Kihasználva a balázsfalviak figyelmetlen védekezését, a 65. percben Moldovan Horatiu betalált a kapuba.
Ez a gól "szárnyakat adott" a hazai csapatnak, két komoly helyzetet alakítottak ki a vendégek kapuja elôtt. A 74. percben a junior Gopa Bogdannak lett volna esélye növelni az elônyt, de hibázott. A kihagyott helyzetek ellenére szerencse is kellett a mérkôzés során, ami végül szép gyôzelmet, és mindjárt a bajnokság legelején három értékes pontot hozott a csapatnak. A nyárádtôiek a következô meccsen annak az Olimpia Szatmárnak az otthonába látogatnak, amely a Román Futballszövetség módosítása értelmében tegnap délután hat órától Marosvásárhelyen, a Gaz Metan ellen lépett pályára.
Az Unirea Nyárádtô csapata: Cop Adrian – Bíró (75. perc: Bordi), Fekete, Jurcan, Costea, Ronea, Nistor (57. perc: Nagy Zoli), Moldovan Horatiu, Bean (75. perc: Santa), Kovács (46. perc: Cop Liviu), Cop Bogdan.
Gheorghe Botezan
Labdarúgó IV. liga
A Maros megyei bajnokság nyitófordulója hiányosan indult, a négy mérkôzésbôl csak hármat játszottak le, egyet pedig tegnapra halasztottak.
Az eredmények: Muresul Marosludas – Muresul Marosoroszfalu 3-0, Gliga Companies Szászrégen – Viitorul 2002 Dicsôszentmárton 4-2, Gaz Metan Dános – CS Radnót 4-0.
Az ASO Nyárádszereda – Avântul Mezôméhes összecsapásra tegnap 18 órai kezdettel került sor. A csoport élén a fiatalokkal felálló dánosi csapat áll, melyet az elismert Dieter Zikeli készített fel, az ô vezetésével sikerült a legjobb eredményt elérni a nyitófordulóban.
A bajnokság állása: 1. Gaz Metan Dános (+4), 2. Muresul Marosludas (+3), 3. Gliga Companies Szászrégen (+2), 4-5. ASO Nyárádszereda és Avântul Mezôméhes. 6. Viitorul 2002 Dicsôszentmárton (-2), 7. Muresul Marosoroszfalu (-3), 8. CS Radnót (-4).
A következô fordulóra szeptember 1-jén, szombaton délelôtt 11 órától kerül sor: Avântul Mezôméhes – Gaz Metan Dános, Viitorul 2002 Dicsôszentmárton – ASO Nyárádszereda, Muresul Marosoroszfalu – Gliga Companies Szászrégen, CS Radnót – Muresul Marosludas.
A csapatok alacsony száma miatt két-két oda- visszavágót rendeznek azért, hogy futballmeccsek szervezésére vonatkozó szabályzat értelmében a bajnokság végén jogot nyerjenek a III. ligába való feljutásért kiírt helyosztón.
Kárpátok Sétányi bajnokság, 8. forduló: Colo Colo – Juventus 3-2, Inter – Fortuna 2-2, Celtic – Amigo 0-3 (hivatalból), Milan – Parma elhalasztva, Feyenoord – Dinamo 0-5, Bastia – Valencia 0-2. A Barcelona állt. A bajnokság állása: 1. Inter 22 p. 2. Milan 21 p. 3. Parma 18 p.
Tudor I. bajnokság, 5. forduló: Lazio – Inter 0-0, MBO – UTA 3-4, River – Daneuro 2-2, Focus – Rimotin 0-6, Progresul – Reggina 4-1, Boca Juniors – Lyon elhalasztva. A Róma állt. A bajnokság állása: 1. MBO 12 p. 2. UTA 11 p. 3. Lazio, 4. Rimotin 10-10 p.
Tudor II. bajnokság, 7. forduló: Otelul – Milan 0-2, Deportivo – Via Mures 4-1, Rapid – Vicenza 0-1-es állásnál a 13. percben a játék félbeszakadt a záporesô miatt, Barcelona – Chelsea 2-5, Silmarcon – Pandurii 6-1, Vulturii – Sevilla 2-4. A Juventus állt. A bajnokság állása: 1. Silmarcon 18 p. 2. Milan 3 p. 3. Chelsea 15-15 p.
Maroskeresztúri bajnokság, 11 forduló: Terra – Ajax 5-l, Rapid – Speranta 2-1, Juventus – Flamingo és Foresta – Oldboys elhalasztva. A bajnokság állása: 1. Terra 26 p. 2. Flamingo 24 p. 3. Speranta, 4. Juventus, l9-l9 p.
Marosszentgyörgyi bajnokság, 9. forduló: Villarreal – Inter 0-6, Fortuna Media Expert – Juventus 1-1, Parma – Barcelona elhalasztva, Arsenal – Fradi 1-2, Milan – Leader 2-1. A bajnokság állása: 1. Milan, 2. Inter, 24-24 p. 3. Villarreal 4. Parma 15-15 p.