|
LIX. évfolyam 195. (16677.) sz. |
2007. augusztus 23., csütörtök |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.
E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.
A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Az egészségügyi miniszter azon javaslatát bírálják a pszichiáterek, amely az orvosok teljesítmény szerinti bérezését helyezi kilátásba, mivel szerintük hátrányos helyzetbe hozza a pszichiátriai kórházak alkalmazottait. Eugen Nicolaescu tárcavezetô azt szeretné, ha az orvosok alapfizetése a kórházi teljesítmény függvénye lenne, és négy kritériumot vennének figyelembe: az orvosi tevékenység minôségét, azaz megfelelô orvosi ellátás biztosítását, gazdasági-pénzügyi mutatókat, a kórházak kihasználtságát és a humán erôforrás menedzsmentjét.
Az egészségügyi személyzet bérezési rendszerén már régóta változtatni kellene, hiszen elsôsorban a megalázóan alacsony bérek vezetnek el egyrészt a boríték-jelenséghez, másrészt az orvosok, asszisztensek külföldre távozásához. A jól fizetett nyugat-európai, amerikai orvosi állások reményében a végzôs egyetemi hallgatók 80 százaléka hagyja el Romániát, és ez nem szúr szemet senkinek?! Jó pár év múlva krónikus hiány lesz egészségügyi szakemberekbôl, ha máris nem beszélhetünk errôl… Hol itt a kormányzás felelôssége?!
Igaz, Eugen Nicolaescu javaslatával messzemenôen egyetérthetünk, amikor a bérek negyedévenkénti felülbírálását, azaz emelését vagy csökkentését a teljesítménymutatóktól teszi függôvé. Véget kell már vetni annak a gyakorlatnak, hogy egy kalap alá vesznek mindenkit, egyáltalán nem stimulálva az orvostársadalmat a minôségi tevékenységre. Természetesen a "piac" azért kialakult, ami a borítékok gyakoriságában, a páciensforgalomban mutatkozik meg. A jó orvosnak a híre elmegy, de a jó orvost úgy kellene megfizetni, hogy ne szoruljon "mellékesre", hiszen nem ez e hivatás természetes velejárója. Így a konzultáció, a mûtét, egyáltalán az orvossal, asszisztenssel való kapcsolat nem lenne megalázó sem a szakember, sem a páciens részére, utóbbi idegeskedésérôl, felháborodásáról nem is beszélve.
A miniszter fenti javaslata dicséretes és gazdaságilag logikus. Csak kevés. A béremelés 50 százalékos felsô határértéket szab meg, ami egy kezdô orvos 700 lejes fizetéséhez képest alig valami. Mínusz végtelen a nyugati orvosi fizetések mellett. Kiskapu lehet, hogy azok a kórházak, amelyek saját bevételre tesznek szert, meghaladhatják az 50 százalékot, de a 100-at nem. Kérdezem: a mai helyzetben hány kórház termel profitot? Majd ezután felébredünk, hogy mindenféle miskulanciákkal saját bevételre tesznek szert? Vagy "mesterségesen" növelik a "betegforgalmat", hiszen ennek egyenes következménye a teljesítménymutató emelkedése?
Summa summarum, az ötlet jó, de vajon a gyakorlatban valóban a hatékonyság elve érvényesül?
A marosvásárhelyi Energomur hôszolgáltató vállalat már nem fogad el a lakosságtól több, a távhôrendszerrôl való leválásra vonatkozó kérvényt, lejárt ugyanis az augusztus 15-i határidô. Kivételt nem tesznek – jelentette ki kérdésünkre Bota Edit sajtószóvivô, akivel az alábbiakban e témáról beszélgetünk.
– Miért éppen augusztus 15-ét szabták meg határidôként a kérvények benyújtására?
– A márciusban érvénybe lépett 325-ös törvény értelmében a távhôrendszerrôl való belsô leválasztási munkálatokat a szolgáltató, vagyis az Energomur végzi. Ahhoz, hogy eleget tegyünk az igényeknek, 45 nap szükséges. Október elsején kezdôdik a fûtési szezon, és ha utánaszámolunk, akkor augusztus 15-ig lehetett beadni a kérvényeket. Kivételezni nem fogunk.
– Hány leválási kérvényt nyújtottak be idén az Energomurhoz?
– Mintegy 1200 kérvényt iktattunk, ez kevesebb, mint tavaly, amikor megközelítôleg 2000-en kérték a leválasztást. Nagy részét a munkáknak elvégeztük, 460 kérés maradt megoldatlanul, október 1-jéig azonban ezeket a szereléseket is elvégezzük.
– Ön szerint mi a magyarázata annak, hogy a vállalat beruházásai, korszerûsítési törekvései ellenére még mindig elég sokan gondolják úgy, hogy egyénileg jobban megoldják a fûtést?
– Még mindig "divatos" az, hogy kiskazánokat szereljenek. Azonban sok olyan tömbház van, ahol öt vagy ennél is kevesebb lakás maradt a távhôrendszeren, és rájuk hárul teljes egészében a közös helyiségek fûtésével járó költség, ami jelentôsen megnöveli a számlát. A leválást kérvényezôk 50 százaléka ilyen helyzetbôl igyekszik kiutat találni, számukra ez többnyire kényszermegoldást jelent. Az Energomur is kíváncsi volt a leválás okaira, ezért kérdôívben tette fel a kérdést a lakóknak. A válaszok szerint a legtöbben szomszédaiktól függetlenül szeretnének fûteni, spórolni. A nézeteltérések általában a fûtési idôszak elején és végén merülnek fel, amikor a lakók egy része már nem igényli a szolgáltatást, másik része viszont igen. Részben a költségelosztókat szerelô cégeket is hibáztatják, azt nehezményezik, hogy a magas számlákat e mûszerek felszerelésvel sem sikerült csökkenteni. A legfôbb gond az, hogy a közös helyiségek fûtésével járó kiadásokat a tömbházon belül általában csak a távhôrendszerre kapcsolt lakók fizetik, a kiskazánosok pedig nem. És ez megnöveli a számlákat. Az Energomur mellesleg elkezdte a szerelési munkálatokat néhány tömbházban a vízszintes elosztás érdekében. A kiadások a lakásban végzett munkálatokért a tulajdonost terhelik, a kinti munkálatokat saját költségen végzi a vállalat. Most a Kövesdombon, az 54-56. számok alatt végzünk ilyen szerelést, a Savinesti utca 16. szám alatt és a Petru Maior utca 6. szám alatt már régebbrôl így szolgáltatjuk a távhôt. A vízszintes elosztás elônye, hogy senki nem függ a szomszédjától, ami a költségek elosztása szempontjából igazságosabb.
– 1900 tömbházban elvégezni a vízszintes rendszer kiépítését elég idôigényes...
– Körülbelül egy hét alatt egy bekötést átalakítunk. A lakók hozzáállása és pénz kérdése az egész. Tegnap is kaptunk erre vonatkozóan igénylést a Busuiocului utcai lakótársulástól.
– Az idei leválások nyomán hány fogyasztó maradt a távhôhálózaton a következô fûtési idényre?
– Jelenleg mintegy 26.700 fogyasztónak szolgáltatunk fûtést, meleg vizet.
– A költségek dolgában mire számíthatnak a fogyasztók? Többe, kevesebbe kerül majd, vagy stagnál a távfûtés díja?
– Ha az önkormányzat nem hoz más döntést, marad az eddigi, a gigakalóriánkénti 150 lejes ár.
A kormány szerdai ülésén eldöntötte, hogy az európai parlamenti választásokat november 25-én tartják meg, nyilatkozták a Mediafaxnak minisztériumi források.
Calin Popescu Tariceanu kormányfô hétfôn tanácskozott a parlamenti pártokkal az EP- választások idôpontjáról. A tanácskozáson a pártok azt javasolták, hogy november végére, vagy december elejére írják ki a választásokat.
A Demokrata Párt képviselôi nem jelentek meg a tanácskozáson.
Március közepén a kormány elfogadott egy sürgôsségi rendeletet, amely szerint az eredetileg május 13-ára beütemezett európai parlamenti választásokat elhalasztották.
Emil Boc PD-elnök szerdán a Mediafaxnak kijelentette, reméli, hogy a kormányfô nem gondolja meg magát újra az európai választások idôpontját illetôen.
Ma érkezik a megyénkbe Calin Popescu Tariceanu kormányfô, Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter, Borbély László fejlesztési miniszter, Septimiu Buzatu, a szállításügyi minisztérium államtitkára, Cristian Stragea és Mirel Talos államtanácsosok kíséretében. A látogatást megelôzôen készült exkluzív interjúnk a miniszterelnökkel, amelyben a látogatás céljáról, valamint kormányzati kérdésekrôl beszélgettünk.
– Miniszterelnök úr! Elsô alkalommal látogat Marosvásárhelyre ebben a minôségben. Konkrét céllal jött, vagy útja valami felé általános tájékozódás?
– Maros megyében tett látogatásom azok sorába illeszkedik, amelyeket miniszterelnökként folyamatosan teszek az országban. Minél több megyébe szeretnék eljutni, minél több állampolgárral, illetve helyhatósággal direkt kapcsolatot kiépíteni, mert a helyszínen szeretném felmérni a problémákat és közösen megoldást keresni azokkal, akik egyenesen érintettek ezekben.
Ugyanakkor, ezeknek a látogatásoknak egy másik nagyon fontos célja is van: személyesen szeretnék meggyôzôdni arról, mennyire felkészültek a helyhatóságok az európai pénzalapok befogadására. Ugyanis annak a 31 milliárd eurónak, amelyet a következô években az Európai Unió a rendelkezésünkre bocsát, a nagy része ezeknek van címezve. Ezért látni akarom, mennyire fejlesztették ki az abszorbciós képességüket.
A helyi vezetôk – polgármesterek, prefektusok, megyei tanácselnökök – komoly erôfeszítéseket kell kifejtsenek ahhoz, hogy kiválasszák azokat az életképes pályázatokat, amelyeknek a finanszírozását elfogadják. Mert a finanszírozás nem politikai döntés! Kizárólag a projektek megvalósíthatóságától függ. A pénzt nem adják ingyen! Meg kell pályázni.
Én magam, miniszterelnökként de az általam vezetett kormány is nyitott a helyhatóságok irányába, támogatja azokat az önrész elôteremtésében. Viszont az már a helyi vezetôk feladata, hogy pályázatokat készítsenek, mert ôk ismerik, vagy legalábbis nekik kellene legjobban ismerniük az általuk vezetett települések problémáit.
Egy másik fontos forrást, amely szintén a helyhatóságok rendelkezésére áll, és amelyrôl folyamatosan beszéltünk, a 7-es számú kormányrendelet által az állami költségvetésbôl kiutalt alapok képezik, amelyeket a vidékfejlesztésre, víz- és csatornahálózatra, ülepítôállomások, hidak és pallók építésére lehet felhasználni. Ez sikeres program volt, és folytatni kívánjuk az elkövetkezendôkben is. Szeretném kiemelni, hogy 2006-ban Maros megyében a 7-es rendelet alapján közel 70 milliárd régi lejre finanszíroztunk pályázatokat. Ehhez jön még több mint 450 milliárd régi lej, amelyet az önök megyéjének infrastrukturális fejlesztésére utaltunk ki.
Fontos, hogy Románia minden egyes települése elérje a tisztességes élethez szükséges minimális fejlôdést, amelyhez hozzátartozik a vezetékes víz és a kanalizálás is.
– Mit tud Marosvásárhelyrôl és Maros megyérôl?
– Erre a kérdésre elég nehéz a válasz. Ugyanis sok mindent lehetne mondani, s nem szeretnék semmit kihagyni. Mégis kiemelném, hogy Marosvásárhely a román orvostudomány jelentôs központja. Az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem egyike Románia legversenyképesebb intézményeinek, az egyetemi klinikák és a marosvásárhelyi kórházak ugyancsak fontos állomásai a román egészségügynek.
A doktor Raed Arafat által vezetett sürgôsségi mentôszolgálat, a SMURD nagy hatással van rám, mert sikeresen valósítja meg a köz- és magánpartnerséget. Maros megye közössége – üzletemberek és egyszerû állampolgárok egyaránt – részt vett ebben a nagyszerû, országos szinten is példaértékû programban. Minél több hasonló programra lenne szükség, amelyek felébresztik a közösségi öntudatot, a felebarátaink iránti felelôsségérzetet és pozitív módon mozgósítják az energiáinkat.
Nem utolsósorban, Marosvásárhely a román többség és a magyar kisebbség közötti interetnikai együttélés modelljévé vált. Elszigetelt incidensektôl eltekintve, az itteni embereknek sikerült túllépniük a mesterségesen kreált feszültségeken és bebizonyítaniuk, hogy harmóniában és megértésben tudnak élni.
Amikor Maros megyérôl beszélek, nem hagyhatom ki Segesvárt, illetve az annyi évszázad után is megkapó középkori várat. Be kell vallanom, hogy mindig hatással voltak rám az itteni emberek is. Sok erdélyi közeli barátom és partnerem van, és mindig kitûnt ennek a régiónak az összetéveszthetetlen jellemzôje: a nyugalom és alaposság. Mindig szívesen fogadtak, élveztem a vendégszeretetüket.
Még egyszer visszatérnék és újra elmondanám, hogy Erdély számunkra az etnikumközi együttélés különleges modellje. Bizonyítja ezt, hogy az emberek egyetértésben és harmóniában élnek, vegyes családokat alapítanak, tiszteletben tartják és fejlesztik a hagyományaikat, egyszóval bebizonyítják, hogy az úgynevezett konfliktusok legtöbbször egyszerû spekulációk, amelyek egy-egy szûk csoport érdekeit szolgálják.
– Úgy tûnik, egyfajta rivalizálás folyik Traian Basescu elnökkel. Váratlanul hol itt, hol amott bukkannak fel, aminek meglehetôs választási kampány íze van. Az eredmény azonban nem a népszerûség növekedése, hanem ellenkezôleg… Nem az a látszat zavarja az embereket, mintha két miniszterelnöke lenne az országnak?
– Miniszterelnökként kötelességem a vidéket járni, hogy "élôben" lássam a valóságot és azokat a problémákat, amelyekkel a helyi közösségek szembesülnek. Mert, amint ön is tudja, nem lehet a Victoria-palotából egy irodából hatékonyan kormányozni. Ezért igyekszem minél gyakrabban ilyen látogatásokat tenni. Ezek segítenek hozzá, hogy hozzájussak a legpontosabb információkhoz, és nagyon sok esetben a helyi hatóságokkal közösen megtalálhassuk az illetô közösség számára legmegfelelôbb megoldást.
Ami Traian Basescu látogatásait illeti, úgy gondolom, az elnöknek is ugyanúgy jogában áll ilyenszerû látogatásokat tenni. Nem látok ebben semmi problémát. Fôleg, ha az államfô látogatásai konstruktív irányba mutatnak, és nem lépik túl a kormány és az Elnöki Hivatal közötti intézményes keretet.
– Meglehetôsen különös egyensúly tartja életben a liberális–RMDSZ kormányzatot, mert a legnagyobb ellenzéki erônek, a PSD-nek nem érdeke a Demokrata Párt kezére játszani a hatalmat. Ugyanakkor a kormány kiszolgáltatott a PSD-nek, s feltehetôen bonyolult háttéralkuk nyomán él egyik napról a másikra. Meddig tartható ez a "késélen való táncolás" a PSD mind mohóbb pretenciói mellett?
– A PSD politizálása ékes bizonyítéka annak, hogy a lépéseit kizárólag csoportérdekek diktálják, illetve a demagógia és olcsó populizmus álarca mögé rejtett, bármi áron való hatalomszerzés vágya.
Demokratikus választások nyomán jutottunk hatalomra, a választási ígéreteink nagy részét teljesítettük, és nem utolsósorban, elsöprô parlamenti többség bízott meg a további kormányzással. Ezek egy demokráciában a legnyomatékosabb argumentumok.
– Hogyan értékeli a PNL és az RMDSZ együttmûködését? Kihúzzák együtt kormányon a mandátum lejártáig, vagy az európai parlamenti választások után fordul még élesebbre a politikai küzdelem?
– Az RMDSZ-szel jó az intézményes szintû együttmûködésünk. Más pártoktól eltérôen, az RMDSZ volt az az alakulat, amely velünk együtt felvállalta a kormányzás felelôsségét és nem hagyta el azt a csapatot, amellyel 2005-ben elindultunk. Elmondhatom, hogy az RMDSZ lojális partner, amely nem hagy cserben a nehézségek idején. Nagyon jól együttmûködtünk Markó Bélával, amikor miniszterelnök-helyettes volt, és nagyon jó a kapcsolatom a kormány többi RMDSZ-es tagjával is.
Meggyôzôdésem, hogy a politikai bölcsesség és a nemzeti érdek fog gyôzni, és a kabinet a jelenlegi felállításban fog a 2008-as választásokig mûködni.
– Ha összegeznie kellene az elmúlt majd három év eredményeit, az EU-csatlakozás mellett mit tart igazán fajsúlyos eredménynek? Mi azt látjuk, hogy ki-ki magának tulajdonítja mindazt, ami pozitívum az elmúlt néhány év történéseibôl, a kudarcoknak azonban nincs gazdája.
– Románia európai uniós csatlakozása volt a kormány legfontosabb célkitûzése, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni, hiszen az ország utolsó két évtizedes történetének a legfontosabb politikai eseménye volt.
Az általam vezetett kormánynak emellett számos pontos célkitûzése volt, amelyeket a mandátum átvétele óta következetesen végrehajtottunk.
Így 2007-ben folytattuk a mandátum kezdetén bejelentett, abszolút prioritásként kezelt stratégiai beruházásokat: infrastruktúra, oktatás és kutatás, egészségügy, mezôgazdaság és vidékfejlesztés.
Az állami költségvetésbôl 1990 óta az idén különítettük el a legnagyobb összeget befektetésekre. Szeretnénk, ha ezek a beruházások a lakosság életszínvonalának növekedésében is tükrözôdnének. Példának okáért az oktatásban az idén indítottunk el és a következô hónapokban is folytatni fogunk egy átfogó beruházási programot. Az oktatás idei költségvetése a háromszorosa a 2004. évinek. Campusok, bentlakások építését kezdjük el, felszerelésekkel látjuk el az iskolákat, laboratóriumokat, könyvtárakat, a mûvészeti és szakiskolákat. Ugyanakkor folytatjuk az iskolabuszprogramot is.
Az egészségügyet a továbbiakban is finanszírozzuk, prioritást élvez a 8 regionális sürgôsségi egyetemi kórház felépítése. Ezek közül egyik Marosvásárhelyen létesül. Ezenkívül 20 megyei sürgôsségi kórházat építünk, korszerûsítjük a meglévô kórházakat, orvosi mûszereket és felszereléseket, illetve ezer mentôautó beszerzését tervezzük, és finanszírozzuk az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által kezdeményezett programokat.
El kell mondanom, hogy az idén az egészségügy is rekordköltségvetésbôl gazdálkodik. Minden eddiginél gazdagabb büdzsét kapott, a GDP (PIB) 4,12%- át. Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy az összes beruházás az állampolgárok életminôségének a javítását szolgálja. Ezért várok eredményeket!
2007. január 1-jétôl az EU tagjává váltunk, és a legfontosabb terület a mezôgazdaság és vidékfejlesztés. Romániának versenyképes mezôgazdaságra van szüksége az európai piacon. Ezért kapott ez az ágazat 30%-kal több alapot, mint 2006-ban.
Az infrastrukturális fejlesztés a felgyorsított gazdasági fejlôdés legfôbb forrása. Ezért különítettünk el erre a célra az 1990 óta legnagyobb költségvetést: a GDP 6,6%-át, olyan körülmények között, amikor az elôzô idôszakban ez 3% volt.
Ezek az összegek a rehabilitációs programok révén a szállítási infrastruktúra korszerûsítését szolgálják. 9.000 új lakást építünk a fiatalok számára, és újabb 15.000 munkálatait folytatjuk. Ugyanakkor több mint 100 új sporttermet építünk.
Egy másik fontos cél a vidékfejlesztés. A 2006- 2009 közötti idôszakra 30.000 milliárd régi lejt utaltunk ki vidéki infrastruktúra-programokra. Korszerûsíteni akarjuk a román falut! Felújítjuk a falusi vízvezeték-, illetve kanalizálási és szennyvíz-levezetô rendszereket, hidakat építünk, s folytatjuk a községi utak országos aszfaltozási programját.
Szociális szempontból a legfontosabb célkitûzésünket elértük. A nyugdíjak újraszámolására gondolok, amit a nyugdíjak duplájára emelése követett. Ezáltal milliók életén könnyítettünk.
Tehát, amint látja, következetesen betartottuk a kormányprogramot, így nem beszélhetünk kudarcokról.
– Mit várhatunk ettôl a látogatástól? Lesz-e kézzelfogható hozadéka, vagy olyan lesz, mint a szokásos politikusi látogatások: jönnek, ígérgetnek, elmennek és megfeledkeznek az ígéretekrôl?
– Nem ígérgetni jöttem! Azért jöttem, hogy lássam, megvalósultak-e a kormány és a helyhatóságok által közösen megállapított projektek. Tehát azért jöttem, hogy tetteket lássak, nem azért, hogy szavakat hallgassak. Saját szememmel akartam látni, mire költötték a 2006-ban Maros megyének kiutalt közel 1.500 milliárd régi lejt. Mint már említettem, látni akarom, melyek a megye problémái, és a helyi hatóságokkal közösen megoldást szeretnék találni ezekre.
A kormány 2006-ban közel százszor nagyobb összeget utalt ki Maros megyének a költségvetésbôl, mint amennyit a 2004-es költségvetés 2005-re megállapított. Infrastruktúrára közel a háromszorosát: 454 milliárd lejt 2006-ban, szemben a 2005- ben elkülönített 180 milliárd lejjel. Az iskolák felújítására és építésére kiutalt összeg is látványos volt: 210 milliárd lej, szemben a 2005-ös évi 5,8 milliárddal. Ugyanakkor közel 200 milliárd lejt fizettünk ki a tanügyi káderek elmaradt bérére.
Ezeket a finanszírozásokat 2007-ben is folytattuk. A hónap elején több mint 100 milliárd régi lejt utaltunk ki 70 iskola és óvoda felújítására. Ez az összeg kiegészíti azt a 220 milliárd régi lejt, amit márciusban irányoztunk elô erre a célra. Szintén augusztusban közel félmilliárd régi lejt utaltunk át a marosvásárhelyi repülôtér modernizálására. Ezek konkrét példák, amelyek bizonyítják, hogy nem ígéretekrôl van szó, hanem tettekrôl.
Országszerte több településen fogytán van a csecsemôknek járó ingyenes tejpor, ugyanis az Egészségügyi Minisztérium késlekedik a versenytárgyalás megszervezésével és várhatóan augusztus végén dôl csak el, melyik gyártó írja alá a szerzôdést. Maros megyében egyelôre nincsenek gondok, a készlet ugyan fogytán, azonban úgy tûnik, a meglévô tejpor szeptemberre még elegendô lesz.
Egy hónapban általában hatszáz kilogramm körüli mennyiség fogy el megyeszinten, jelenleg hatszáznegyven kilogramm tejporkészlettel rendelkezünk, amely elegendô lesz szeptemberre, azonban, ha addig sem bonyolítják le a versenytárgyalást és a jövô hónapban nem jutunk újabb készlethez, akkor tejpor nélkül maradhatunk – tájékoztatott Emilia Marcoci, a Megyei Közegészségügyi Hatóság illetékese. Marosvásárhelyen e hónap folyamán 234 doboz, több mint 90 kiló tejporra volt szükség. A hat hónaposnál fiatalabb csecsemôk havi öt dobozra jogosultak, a hat hónapos és egy év közötti kisbabáknak pedig havi három doboz jár. Az ingyenes tejpor azonban nem szociális juttatás, amelyet minden csecsemô kap, hanem a 2006. évi 267-es rendelet alapján az egy éven aluli kisbabák olyan esetekben jogosultak erre, ha az édesanya súlyos betegség miatt nem szoptathat, vagy elhunyt, továbbá olyan kisbabák is jogosultak, akik a megfelelô anyatejmennyiség hiánya miatt fejlôdési rendellenességeket mutatnak. Az elhelyezési központokba került csecsemôk is részesülnek ingyenes táplálék-kiegészítôben – hangsúlyozta Emilia Marcoci. Minden esetben a családorvos az, aki eldönti, melyik gyerek jogosult az ingyenes tejporra. Marosvásárhelyen a 17-es számú bölcsôdében bocsátják ki a havi adagokat.
Nemcsak a forró nyár végi napoknak köszönhetô, hogy az erdélyi körútjukat járó turistákat nem rázza ki a hideg Marosvásárhely fôterén. A Rózsák tere ugyanis tisztaságilag is egyre jobban kezd hasonlítani az európai városközpontokra. Csupán a buszmegállókban árválkodik egy-egy ottfelejtett üdítôs üveg vagy félig kiürített mûanyag pohár. Na, meg a szemétkukák körül bújócskázó cigarettacsikkek sem tûntek el nyomtalanul. Mindent egybevetve azonban becsületünkre váljék, a látvány senkinek sem okoz esztétikai rémálmokat. Ebben persze az is szerepet játszhat, hogy múlt hónaptól elkezdték gyakorlatba ültetni azt a 2002-es önkormányzati határozatot, mely szerint 300 lej büntetést kell lepengetniük a felelôtlenül szemetelôknek.
Vásárhely Közösségi Rendôrségének aligazgatója, Vâlcean Stefan elmondása szerint a legnagyobb gondot a megállókban és taxiállomásokon elhajigált cigarettavégek jelentik. Az aligazgató a város legszemetesebb övezetének – a Hidegvölgyet leszámítva – az Unirii negyedet tartja, ezt követi a Fortuna környéke, a harmadik helyezett ,,dobogós" pedig a Kövesdomb.
– Itt is többször elôfordult, hogy elcsíptek valakit, hogy szemetelt – meséli egy fôtéri újságárus. – A rendetlenkedôt elôször csak figyelmeztetik, és felszólítják, hogy vegye fel, amit eldobott. Ha viszont megpróbál szembeszállni a rend fenntartóival, nem ússza meg a pénzbírságot.
A nyári hónapokban Marosvásárhelyen 52 személyt büntettek meg, akik összesen 15.000 lejt fizettek a hatóságoknak. Kockáztatni ezek szerint, nem érdemes. Még akkor sem, ha a déli hôségben, úgy tûnik, a kutyát sem érdekli, hol landol az utca arculatába belerondító papiros. Sôt, akkor sem, ha a Salubriserv alkalmazottai nem mindig járnak elöl jó példával, és itt-ott hagynak még magnak néhány cigarettacsikket és szemétdarabkát. Mert sosem lehet tudni, mikor bukkan elô a rend egyenruhás ôre. Vagy éppen saját, rövidnadrágos lelkiismeretünk.
Az eddigieknél sokkal nagyobb, két hétvégére idôzített ünnepségre készül a község – mondta Pop Teodor Mircea polgármester. Szeptember elsején és másodikán a község falvaiban Kundon, Gógánban, Bernádban, Jövedicsen, Leppenden, Dányánban falunapokat tartanak.
A községközpontban szeptember 7-én, 8-án és 9-én a községi napok keretében zajlanak az események.
Szeptember 7-én, pénteken lezárják Bonyha fôterét, hogy a népviseletbe öltözött csoportok lovon, szekéren zavartalanul vonulhassanak végig a falun. A felvonuláson a régi lakodalmak hangulatát kívánják felidézni, amikor a menyasszony hozományát végigviszik a falun. Ugyanaznap régi mezôgazdasági eszközökbôl, kézmûvesszerszámokból, korabeli fotókból szerveznek kiállítást. A kiállításra idôs mestereket, földmûvelôket is meghívnak. A községi napok alkalmából szeptember 8-ra, szombatra számos népi együttest hívtak meg. Vasárnap megtartják a hagyományos állatvásárt és a szarvasmarha- bemutatót. Estére a fiataloknak – de nem csak – könnyûzene-együtteseket hívtak meg. 23 órától tûzijátékban gyönyörködhetnek a falu lakói és a meghívottak.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem bentlakásainak felújítása már tavaly elkezdôdött, de akkor még nem sikerült befejezni. Így idén, a vizsgaidôszak lejártával újra nekifogtak a munkálatoknak.
2006-ban a négy bentlakásban hôszigetelô ablakokra cserélték ki a régieket, ugyanakkor tetôjavításra, az épület és a szobák festésére, a zuhanyozók és illemhelyek felújítására is sor került. Minderre szinte 900 ezer lejt költöttek, amit az Oktatásügyi Minisztérium segítségével biztosítottak.
Az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem adminisztratív fôigazgatóját, Buicu Florint kérdeztük, hogy milyen változásokra számíthatnak ôsszel a bentlakók. Elmondta, a tanulószobákba a folyosók festése után légkondicionáló berendezéseket szerelnek. A szobákba új bútorok, székek és asztalok kerültek, nemsokára pedig az internetet is bevezetik mindenhova. Ugyanakkor szalagfüggönyökkel szándékszanak szépíteni a diákok lakhelyét.
Megtudtuk, hogy folynak a javítások a fôépületekben, a könyvtárakban és amfiteátrumokban is. Elsôbbségük a bentlakásoknak van, az itt történô munkálatokat október 1-jéig befejezik, a többi tennivaló határideje december 20.
A négy bentlakásban évente körülbelül 1200 diák lakik. Itt sokkal kedvezôbb a helyzet, mint más egyetemi központokban. Az egyetem adminisztratív részlegére beérkezô kéréseket pozitívan tudják elbírálni, minden diáknak jut szállás a bentlakásokban.
De probléma azért akad, például gond van a zuhanyozófülkékkel és a melegvíz- szolgáltatással. Emeletenként hat-hét fülke áll a diákok rendelkezésére. A meleg víz nem folyik egész nap, csak meghatározott idôintervallumok között.
Az árak nem túl magasak, fôképp a kintlakásokhoz, az albérletekhez viszonyítva. 2006-ban 115 lejt fizettek azok, akik államilag támogatott helyen tanulnak, míg a fizetésesen lévô diákok 180-at. Magasabb árak az 5-ös sz. bentlakásban voltak, ahol két négyágyas szobának egy közös fürdôszobája van.
Azt ígérik, hogy idén a diákotthoni szállások ára még nem nô.
Az idén az elsô félévben 29.251 külföldi munkavállaló kapott munkavállalási engedélyt, zöld kártyát magyarországi munkavégzéshez, vagy kezdhette meg a munkát egyszerû regisztrációval. Ez 9.222-vel kevesebb, mint 2006. elsô félévében – közli az Állami Foglalkoztatási Szolgálat.
Ez a tendencia érvényesült már az elsô negyedévben is, akkor 12.600 külföldi jutott engedélyhez, vagy regisztráltatta magát, egy évvel korábban pedig 16.400.
A félév végén érvényben lévô engedélyek, zöldkártyák, regisztrációk száma is csökkent, az idén 62.020 volt, egy évvel korábban 66.718. A szabad munkavállalást biztosító zöld kártyára azon európai uniós tagországok állampolgárai jogosultak, akik munkavállalási engedélyre kötelezettek, de legalább egy éves legális munkaviszonyt tudnak igazolni.
A csökkenésben meghatározó, hogy kevesebb román állampolgárságú munkavállaló érdeklôdik a magyarországi munkavállalás iránt. A román állampolgárok eleve a Magyarországon munkavállalásra jogosult külföldiek 42 százalékát teszik ki. Az elsô negyedévben a számukra kiadott engedélyek és zöld kártyák száma az egy évvel korábbihoz képest 28,4 százalékkal, a második negyedévben pedig 28,6 százalékkal csökkent.
A román állampolgárok fôként olyan szakmákban akarnak elhelyezkedni, amelyekre nem vonatkozik a munkaerôpiaci helyzet vizsgálata nélkül kiadható munkavállalási engedély. Az engedélyeknek csak 32-34 százalékát adták ki ilyen egyszerûsített formában. Az összes engedéllyel, regisztrációval rendelkezô munkavállaló csaknem 28 százalékát a szlovák állampolgárok jelentik.
Az engedéllyel rendelkezô 26 ezer román, a regisztrált 17 ezer szlovák és a 7 ezer engedélyt elnyerô ukrán állampolgárhoz képest a többi országból jóval kevesebb munkavállaló érkezik Magyarországra. Ezer feletti volt a félév végén a Szerbia- Montenegróból, Kínából érkezôk számára kiadott engedélyek száma, s csaknem elérte az engedély és a regisztráció az ezret japán és lengyel viszonylatban.
A hazafias szlovák kulturális intézményhez, a Matica Slovenskához közeli "aláírók" csoportjának tagjai tiltakozásuknak adtak hangot, amiért Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke vasárnap a felvidéki Deákin részt vett és beszédet mondott a falu Szent István napi emlékünnepén.
A magyar megnyilvánulások ellen másfél évtizede rendszeresen fellépô, magukat nagysurányi aláíróknak nevezô személyek szerint az államfô látogatása semmiképpen sem tekinthetô magánjellegûnek, Sólyom László jelenlétében a független és önálló Szlovák Köztársaság területén egy idegen állam ünnepét rendezték meg. Ez szerintük megengedhetetlen, ezért tiltakozásukat eljuttatják Sólyom Lászlóhoz is, az esetrôl pedig tájékoztatni fogják Ivan Gasparovic szlovák államfôt és Ján Kubis külügyminisztert.
Szerdán, a Matica Slovenská székházában megtartott sajtótájékoztatóján Stanislav Bajaník, a Matica titkára elôbb tagadta, majd újságírói firtatás nyomán kényszeredetten elismerte, hogy a magyar államfô nem a "hátsó kiskapun", hanem a szlovák elnöki iroda és a pozsonyi külügyminisztérium tudtával, az ilyenkor szokásos protokollnak megfelelô módon járt Szlovákiában. Bajaník ennek ellenére kifogásokat emelt, jóllehet, a magyar államfô Deákin azt is hangsúlyozta: "Jó lenne, ha térségünk országainak államfôi úgy járnának át egymás országába, hogy az magától értetôdô legyen." Sólyom szólt arról is, jómaga mennyire örül, ha Ivan Gasparovic egy magyarországi szlovák faluba látogat. A pozsonyi sajtótájékoztatón mégis kifogásként hangzott el: "A köztársasági elnök, mint az elsô közjogi méltóság, egy ilyen jellegû akción aligha léphet fel magánszemélyként."
A Központi Hírszerzô Ügynökség (CIA) vezetôi nem tettek meg mindent a 2001. szeptember 11-i, Amerikát ért támadások elôtt annak érdekében, hogy megállítsák az al-Kaida terrorista szervezetet – ezt tartalmazza egy kedden nyilvánosságra került, mindeddig titkosan kezelt jelentés.
Az Egyesült Államok legfôbb külföldi felderítô szervezetének vezetése nem dolgozott ki olyan átfogó tervet, amely az al-Kaida mûködésének felszámolását célozta volna. Az ügynökség ezenkívül több fontos lehetôséget elszalasztott, amikor pedig útját lehetett volna állni két repülôgép-eltérítônek is – olvasható a CIA 2005-ben készült tanulmányában.
A bírálat célpontjává vált George Tenet volt CIA-igazgató – jelenleg a Georgetown Egyetem professzora – "abszolút tévesnek" nevezte a 19 oldalas jelentést, amelyet az ügynökség belsô ellenôrzô hivatala állított össze. Tenet azzal védekezik, hogy a mindeddig titkos anyag ellentétes azzal a jelentéssel, amelyet ugyancsak a belsô CIA-felügyelet készített a 9/11-es támadások elôtt egy hónappal.
Michael Hayden jelenlegi CIA-igazgató közölte, hogy neki nem állt szándékában a jelentés nyilvánosságra hozatala, mivel annak tartalma megzavarhatja az országot szolgáló felderítô tiszteket. A jelentés közzétételét a kongresszus rendelte el, az errôl szóló törvényt George Bush elnök ebben a hónapban írta alá.
Az NPR közszolgálati rádió beszámolója szerint a jelentés megállapítja, hogy a CIA tisztjei "nem teljesítették kielégítôen kötelességüket (...) nem dolgoztak mindig hatékonyan és együttmûködôen". A jelentést aláíró John Helgerson akkori fôfelügyelô azonban nem állapított meg törvénysértést, továbbá egyetlen olyan döntô mulasztást sem talált, amelynek hiányában egyértelmûen el lehetett volna kerülni a csaknem 3000 ember halálát okozó merényleteket.
Saját készítésû fegyverrel, egy ágyút formázó, de katapultként mûködô szerkezettel ostromolta meg egy nyolcvanéves öregúr a szlovák belügyminisztérium pozsonyi épületét.
A csatornacsôbôl, sílécbôl, gyerekbringából és különféle háztartási eszközökbôl eszkábált szerkezettel a férfi látványosan végigvonult Pozsonyon, majd a belügyi székházzal szemben kialakította tüzelôállását. A mûanyagszatyorból elôkerült muníció tizenkét knédligombócból állt, amelyeket aztán célzott lövéssel röpített a szürke épületre.
Az öregurat elôbb egy rendôrjárôr igazoltatta, majd kisvártatva kijött az épületbôl Robert Kalinák belügyminiszter és széles mosollyal, barátságosan hallgatta végig Júlis Krajcovic panaszát. Az ostromló azt rótta fel a rendôröknek, hogy kilenc éve ellopott személygépkocsiját annak ellenére is bejegyezték egy új tulajdonos nevére, hogy nyilvánvaló volt: a gépkocsi lopott darab, vissza kellene szolgáltatni eredeti gazdájának.
Az öregúr mindeddig hasztalan instanciázott a rendôrségen. A belügyminiszternek most felrótta, hogy a rendôrök nem foglalkoznak a panaszával, úgy bánnak vele, mint egy habókossal, amiért azt állítja, hogy a lopott autókat legalizáló rendôrök az autómaffiával cimborálnak.
Krajcovic úr knédligombócai azonban a jelek szerint célba találtak: ígéretet kapott a belügyminisztertôl arra, hogy utánanéz az ügynek és a panaszát gyorsított ügyintézéssel rendezik.
Holnap kezdôdik és vasárnapig tart az idén újra megszervezett bolyais világtalálkozó, teljes nevén a Református Kollégium és a Bolyai Farkas Fôgimnázium V. világtalálkozója. A péntek délelôtt rajtoló, nívósnak ígérkezô rendezvénysorozat programjaiból szubjektív összeállítás következik.
A megnyitóra az iskola udvarán, délelôtt 10-kor kerül sor, ezt ökumenikus istentisztelet követi. 11.30 órakor a Bolyai téren gyülekezô: következik a Református Kollégium címerének ünnepélyes visszahelyezése az épület homlokzatára, majd déli fél egytôl ismét az iskolaudvaron. Itt rendezvények sorozatára kerül sor – lesz emlékezés az iskola mártírhalált halt tanáraira, diákjaira, emlékplakett-avatás, megnyittatnak kiállítások az iskola volt diákjainak munkáiból, miközben állandó lehetôség az osztályévfolyamok találkozója a kijelölt sátraknál. Délután öttôl alternatív programokon vehetnek részt az érdeklôdôk, mind a sportpályán, mind a díszteremben és az amfiteátrumban. Elôbbin sport-, utóbbin kulturális rendezvényeken, legutóbbin a cserkészmozgalom bemutatásán. Hattól a Teleki Téka is bekapcsolódik: udvarán a 450. jubileumi emlékkiállítás megnyitójával, majd a Kôvirág együttes koncertjével. Nyolctól buli: az idôsebbek a konviktusban mulathatnak Koszorús Kálmán nótaestjén, a kevésbé idôsebbek, vagy idôs, de önmagukat fiatalabbnak vallók az iskolaudvar színpada elôtt, a KIP Project és a Téglagyári Megálló muzsikájára.
Szombaton tíztôl ismét emléktábla- avató az iskolaudvaron, ezúttal az élsportolók emlékére, fél tizenegytôl könyvbemutatókra kerül sor a 63-as teremben. Ezzel párhuzamosan a díszteremben Bolyai-kutatók tartanak elôadásokat. Díjak bemutatása és elôadás következik a református kollégiumok megmaradási és felemelkedési stratégiáiról. 11-tôl kerekasztal- beszélgetés az amfiteátrumban Magyar lelkiállapot címmel. Utóbbival párhuzamosan a fónikumban power pointos bemutatók. Délután öttôl ismét Teleki Téka – itt Deák Endre lantmûvész koncertezik, a találkozó gálaestjére hattól a Nemzeti Színházban kerül sor. Nyolctól ismét buli: a konviktusban Koszorús Kálmán és zenekara adja a talpalávalót, az iskolaudvaron az After Midnight és a budapesti, nagy hírû Hot Jazz Band.
Az utolsó nap az emlékezésé – 10-tôl istentisztelet a Vártemplomban, míg 11-tôl megemlékezés és koszorúzás a református temetôben.
A Kovászna megyei Nemzeti és Etnikai Bumburnyákok Szövetsége tiltakozik az ellen, hogy a megye (az egykori Háromszék székely szék) felújította és hivatalosan is használhatja immár régi címerét, azt, amelyet a 19. században is kiszegzett, sôt még korábbról ismerôs volt, mint a Natio Siculica heraldikai jelképe. A Nemzeti és Etnikai Bumburnyákok azt kifogásolják, hogy annak ellenére, hogy a megye egy jelentôs töredékhányadosán a bumburnyákok életkereke forog, lakói babrálnak, forráznak és kupán vágnak, rendeznek, igazgatnak, poharakat manipulálnak, a címer nem tükrözi ôket. Nem jelzi jelenlétüket.
A bumburnyák közgondolkodás nélkülözi a történetiséget, nem ismeri egy-egy címer, család-, személy- és településnév történeti folytonosságát, hosszas meglétét idôben, térben, nyelvben és eszméletben. Ôket a francia forradalom radikalizmusa hatja át, az a gyökeresség, amely átnevezi a hónapokat például; folyton azt hiszik, hogy a történelem velük kezdôdött, tehát, amikor a megyét bumburnyákosították, ettôl kezdve kell az idôszámítást, a neveket beütemezni a tudatba. Az elôzmények deleatur, vagyis eltöröltessenek.
Felháborító, mondják, hogy ki van írva, sôt mostantól téve is a Székelyföld elnevezés, ugyanis az iroda-bumburnyák szerint ilyen föld (cinut) nincs is a hivatalos névtárban. Persze, akkor senki sem szokott fészkelôdni, amikor a honfiúi bumburnyák sajtó és (b)irodalom Tara Fagarasuluit, Tara Hateguluit emleget, Tinutul Vranceirôl vagy Lovisteirôl ír és beszél. De hát ezt a szálka- gerenda szemészeti viszonyt már egészen megszoktuk.
A székely címerjelképek dolgában idézni szeretném a bumburnyákokkal szomszédos románság egyik legszebb nemzeti balladáját, a Báránykát (Miorita). Ott ugyanis azt tanultuk, úgy olvastuk jó tanáraink felügyelete alatt, hogy Soarele si Luna, mi-au tinut cununa. Vajh kinek tartottak menyasszonyi és vôlegényi koszorút a Hold és a Nap? Tán nekem, vagy a gaz erdélyi- vráncsai pásztornak (unu' ungurean, altul vrâncean)?
Még arra sem kaptunk kielégítô feleletet a bumburnyák logika szerint, hogyan viselik el Nagyvárad–Oradea–Grosswardein lakói azt a felháborító tényt, hogy van egy egész városnegyed, amit Váradolaszinak hívnak, egy másikat Várad-Velencének, holott mind egyik, mind a másik helyen elvétve fordulnak elô magándigók? De ugyanebben a helyzetben van Olasztelek, Piatra Neamt és Iasi is, ahol bizony, ha valaki a névre rátekint, kiderül, hogy nem is románok, bölcs-szelíd moldovánok, hanem németek, ill. jászok laknak. Tükrözi ez a mai állapotokat? Nem, elvtársak. Megjelennek valahol a bumburnyákok? Igen, utalás szintjén Bumbesti- Livezényben, ott érzik jól magukat. Ott megy át a vonat, ott fúrtak alagutat az ifjú bumburnyákok egykor.
A Nap és Hold régóta zavart keltô dolog. Emlékezzünk csak a példabeszédre. Rátóton, ahol nem élnek rá tótok, azt kérdezi egy gyerek az arra haladó idôs, ám annál ostobább bácsitól az égre mutatva: Bácsi, tessék mondani, az a Nap vagy a Hold?
Nem tudom fiacskám, nem vagyok idevaló…
Két évnyi szünet után újra mûvészvendégeket fogad a makfalvi Nagy Pál Alkotótábor. A 16. alkalommal megszervezett mostani összejövetelen a korábbiaknál jobb körülményeket sikerült biztosítani az érkezetteknek. Az új, korszerû vendégház lett erre a hétre a szállásuk, alkalmi mûhelyeiket az iskola épületében rendezték be.
A községbeliek és elöljáróik vendégszeretete, figyelmessége a régi, ezért is járnak vissza ide szívesen a festôk, szobrászok, díszítômûvészek, fotósok. A táj és emberei pedig bôven kínálják a témát, az alkotóknak a vasárnapi zárókiállításon ismét bôven lesz mit bemutatniuk. A helyi kötôdésû képzômûvészek mellett jelen vannak a magukat már-már makfalviaknak érzô törzsvendégek is, és az anyaország mûvészete is képviselteti magát. Hosszú a meghívottak névsora, többségük az olvasók számára is ismerôs. Íme a nevek: Kusztos Endre, Suba László, Sz. Kovács Géza, Moldován Gyula, Károly Zöld Gyöngyi, Nagy Dalma, Fekete Zsolt, Sándor János, Bantta Annamária, ôk már mintha haza jönnének Makfalvára, a tordai Deleanu Márta elôször kapott meghívást a táborba. Simon Miklós, Barkos Bea, Hintea Máriusz, Répási Róza magyarországi alkotómûvész. És az ifjú tehetségeket is felkarolják, ezúttal Nagy Zsolt a diákvendég. És Lackó Szilágyi Imre is ott van a listán. Az elsô napokban nem volt teljes a jelenlét, de egyre többen érkeztek, és amint a fôszervezô Fülöp Iréntôl megtudtuk, javában zajlik a munka, teljében a táborprogram.
Augusztus 26-án, vasárnap délben ér véget az idei táborozás. Az ünnepi igehirdetés után megnyitják a szokásos közös tárlatot. Az elôzô alkotó együttlét termésébôl a nemrég avatott modern Pincegalériában látható válogatás, a friss mûveket a mûvelôdési otthonban mutatják be az érdeklôdôknek.
A zene az a mûfajok közül, amely a leggyorsabban képes nagyszámú közönség gyors meghódítására.
2007. augusztus 20-án méltóképpen ünnepelhette a szebeni közönség Szent István napját, hiszen a Kolozsvári Magyar Opera mûvészeinek elôadásában az alkalomhoz illôen ünnepélyes, de egyben vidám és feledhetetlen operett- és operagála került mûsorra.
A többnemzetiségû közönségre való tekintettel, elôször külföldi zeneszerzôk, Bizet, Verdi, Puccini és Donizetti mûveibôl csendültek fel ismerôs áriák és dallamok, majd ezt követték magyar alkotók, Kálmán Imre, Huszka Jenô és Lehár Ferenc világszerte ismert dalai. A kolozsváriak élvezetesen színvonalas produkciójából nem hiányzott a képzettség, a szakértelem és a megnyerô teatrális elôadásmód sem. Nem is csalódott a kétezer ember, akik jelen voltak az Ars Hungarica rendezvénysorozat hétfô esti elôadásán a nagyszebeni központban, Európa kulturális fôvárosában.
Túloznék, ha azt állítanám, hogy a közönség egy része táncra perdült az ismerôs dallamok hallatán, de bizonyosan megállja helyét az a feltevésem, hogy valamennyien szívesen megtették volna. Ezt igazolják a ritmusra lépkedô nézôk, valamint a gyakran felhangzó ütemes tapsok. A távozó közönség között hallani lehetett a Szép város Kolozsvár címû dal foszlányait, amelyek valamennyi résztvevô fülébe ma is visszacsengenek.
Több mint fél éve a lezárt, feltört utcák Marosvásárhely megszokott városképéhez tartoznak. A helyi tanács a polgármesteri hivatal javaslatára még az év elején elfogadta az utcajavítási, felújítási programot. A polgármesteri hivatal hitelt vett fel, az innen származó bevételbôl fedezik részben a kiadásokat. Dr. Bakos Levente alpolgármesterrel az útjavítás gazdasági hátterét próbáltuk megvilágítani.
A polgármesteri hivatal a helyi tanácsi határozat alapján 52 millió (520 milliárd régi) lej kölcsönt vesz fel, illetve ennyi értéket fedeznek majd városi kötvényekkel. Ehhez azonban elôször a polgármesteri hivatal a VMB Partners szaktanácsadó céghez fordult. A pénzügyi szakemberek azt elemezték, hogy mennyi kölcsönt vehet fel az önkormányzat a megengedett 30%-os eladósodási ráta alatt minél alacsonyabb kamattal, a legkisebb kockázattal. Ugyanakkor, a VMB Partners irányításával 2006-ban versenytárgyalással kiválasztották a hitelezôt, az osztrák székhelyû Dexia Comunal Credit céget. A városi kötvényeket az említett bank vásárolja fel és bocsátja áruba a tôzsdén keresztül, nyilvánvalóan számára haszonnal. A kölcsönt 20 év alatt kell visszafizesse a város. Az említett 52 millió lejbôl 20-at már meg is kapott a polgármesteri hivatal, további 32 az elkövetkezendô idôszakban folyik majd be a város számlájára. A teljes hitel kb. 60%-át útjavításra fordítják, a fennmaradt összeget szociális lakások építésére különítik el. Az idén saját forrásokból a hitel mellett 20 millió lejt irányzott elô az önkormányzat útjavításokra, ezenkívül még 8 millió lejt – szintén saját költségvetésbôl – teljes útrehabilitálásra és útépítésre ruháznak be. Jelen pillanatban Marosvásárhelyen versenytárgyalás alapján a munkálatok kivitelezésére több cég jelentkezett, ennek eredményeként többek között az Asfarom, a Geiger, az Astor, az Alfaconstruct, a Betas és a Drumserv munkatársai dolgoznak a megyeszékhelyen. A kérdésre, hogy mennyibe kerül majd a városnak az útfelújítás, az alpolgármester nem tudott válaszolni. Megtörtént, hogy miután feltörték a régi aszfaltréteget, észrevették, hogy sokkal több alapozó anyagot kell leönteni. Konkrétan a Jeddi és az 1918. December 1. út keresztezôdésénél kialakított körforgalom munkálatait végezve járták meg a kivitelezôk, hogy a villanyoszlop elköltöztetése után hatalmas gödröt kellett betömni. Megvannak ugyan a mûszaki szabványok, de nehéz követni ezek betartását, így elôre nem lehet pontosan kiszámítani a költségeket – mondta Bakos Levente.
Ez ügyben szakértôként megkértük Balogh Józsefet, a többek között útjavításokkal foglalkozó gernyeszegi Multiprod Kft. vezetôjét, fejtse ki véleményét. A cégvezetô elmondta, valóban teljes rehabilitálás esetén az aszfalt alatti réteg állapotától függ, hogy mennyit költenek a javításra. Ez esetben 200–2000 lejbe kerülhet egy négyzetméter aszfalt alapozással együtt.
Bakos Levente lapunknak kifejtette, bár jó ütemben haladnak a munkálatok, a megszabott határidôt nagyon gyakran átlépik az építôk. Nemcsak az említett "meglepetések", be nem számítható munkafázisok miatt, hanem azért is, mert az útjavítást össze kell hangolni más közmûvesítô cég (Aquaserv, Energomur, gázvállalat, telefonszerelôk stb.) ütemterveivel. Az 1918. December 1. út rehabilitációjakor elôfordult, hogy még nem fejezték be a munkálatokat a Stefan cel Mare utcánál levô útkeresztezôdés és az Arató utca közötti szakaszon, de már hozzáfogtak a Jeddi úti útkeresztezôdéshez, így forgalmi dugók alakultak ki. A Segesvári út teljes feljavítása a viadukt szerkezetének megerôsítési munkálatai miatt is késni fog. A kivitelezésre több cég jelentkezett és a versenytárgyaláson résztvevôk közül az egyik cég óvást nyújtott be. Az ügy elbírálása akár fél évig is elhúzódhat – mondta az alpolgármester. Ezzel szemben megtudtuk, hogy még az idén hozzáfognak és várhatóan befejezik az 1918. December 1. út fôtér és Stefan cel Mare utcák közötti szakaszának felújítását. A Transilvania Bank felôli széles járda helyett pedig több parkolóhelyet képeznek ki. Továbbá a Segesvári út Bodoni utca felôli szakaszát rehabilitálják és ugyanúgy az 1989. December 22. utcában, az Unic és a marosszentgyörgyi temetô között is új aszfalt lesz. Ezenkívül a tervek szerint 2007-ben Marosvásárhelyen 48 kisebb utca burkolatát is teljesen felújítják.
Az alpolgármester azt is elmondta, a hivatal nemsokára meghirdeti a versenytárgyalást a város délnyugati terelôútja megvalósíthatósági tanulmányának az elkészítésére. A nyomvonal nem sokkal a Sapientia Egyetem alatt tér fel, majd a Segesvári útba torkollva a Bodoni utcán keresztül megkerüli a régi téglagyárat, majd a Metro áruház mellett az E 60-as országútig vezet. Ha elkészül ez az út, akkor remélhetôleg tehermentesíti a város utcáit. Az utcajavítások, a teljes rehabilitálás mellett a terelôút megépítése is része a város közlekedési stratégiájának – mondta Bakos Levente alpolgármester.
Augusztus 16-án, K. J. 34 éves fafeldolgozó munkás balesetet szenvedett a palotailvai Foresta Kft. telepén. A fûrész levágta az áldozat bal kézfejét. A sérültet a dédai rohammentôszolgálatosok szállították Ratosnyára, ahol a labdarúgópályáról helikopterrel hozták Marosvásárhelyre. Az eset kapcsán felkerestük a megyei munkaügyi felügyelôséget, ahol elmondták, nagyrészt a munkaadók felelôtlensége, figyelmetlensége miatt történnek balesetek, ezért vannak olyanok, akik megpróbálják eltussolni az ügyet.
A palotailvai esetrôl sem értesítették a munkaügyi felügyelôséget, több telefonhívás után sikerült csak kideríteni, hogy a munkás melyik cégnél dolgozott. Chisu Eugen helyettes fôfelügyelô lapunknak elmondta, a munkavédelmi szabályokat a 2006-ban kibocsátott 319-es törvény rögzíti. Ennek alapján a munkáltatóknak biztosítaniuk kell a megfelelô munkakörülményeket. A fafeldolgozás az építkezéssel együtt a veszélyesebb szakmák közé tartozik. A gattereknél, fûrészüzemekben, a rönktereken a berendezéseket, felszereléseket, a láncfûrészeket védôkkel kell ellátni. A tulajdonosok, vagy a szakterületi alkalmazottak rendszeres, idôszakos munkavédelmi képzésben kell részesítsék a munkásokat, emellett pedig kötelezô az orvosi vizsgálat is. Március 15- étôl osztrák mintára kötelezôvé tették a balesetveszély-felmérést. Az 50 alkalmazottat meghaladó üzemek esetén ezt egy olyan alkalmazott kell elvégezze, aki 180 órás szakképesítésen vett részt. Kisebb vállalatoknál ez a tulajdonos, a munkáltató feladata. Erre egy útmutatót is kiadtak, amiben konkrétan, részletes példákkal illusztrálva leírták, mire kell odafigyeljenek a különbözô munkafázisoknál. Emellett minden cégnél kell legyen mûszaki és munkavédelmi füzet, amit rendszeresen vezetni, felújítani, kiegészíteni kell. A munka veszélyeinek megfelelôen kötelezô a havi, illetve félévenkénti munkavédelmi képzés. A tapasztalat azt igazolja, hogy megyénkben többé- kevésbé betartják az elôírásokat. De nehéz rendszeresen ellenôrizni a gattereket, rönktelepeket, hiszen a megyei felügyelôségen összesen 8 felügyelô jár terepre. (Sz.m.: Megyénkben több mint 10.000 cég mûködik.)
A legtöbb baleset figyelmetlenségbôl, a munkálatvezetô hiánya miatt történt. A fôfelügyelô példaként említette a dicsôszentmártoni Mobilux cégnél történt tragikus esetet. Tehergépkocsival deszkát szállítottak a gyárba. A deszkákat nem kötözték össze, így a tehergépkocsi ajtajának felnyitásakor a rakterébôl lezúduló deszkák maguk alá temettek egy személyt, aki belehalt sérüléseibe. A munkafázisok be nem tartása okozott halálos balesetet Ratosnyán, amikor áprilisban egy Beszterce-Naszód megyei cég fakitermelôi az erdôn egyszerre három fa kidöntéséhez fogtak. Mivel nem biztosították be a fát, az egyik kidôlt és egy munkást megölt. A munkahelyen az alkohol fogyasztása is okozhat balesetet. Erre példaként a fôfelügyelô a havadi esetet említette, amikor a munkaprogram után Sz. Gy. 53 éves homlokrakodó gép vezetôje jármûvével figyelmetlenül a Küküllôbe zuhant és megfulladt. Vérében 2,13 ezrelék alkoholt találtak.
A munkabaleseteket kötelezôen be kell jelenteni a felügyelôségen, ellenkezô esetben akár 10.000 lejig terjedô pénzbírsággal is büntethetik a cégvezetôt. A bejelentés elsôsorban a balesetet szenvedett érdeke. Amennyiben munkaképtelenné válik, csak a munkaügyi felügyelôség által kibocsátott igazolvánnyal kaphat díjmentes orvosi ellátást, illetve rokkant, vagy akár hátrányos helyzetû igazolványt. S ennek alapján állapítják meg a támogatást, illetve esetenként a rokkantnyugdíjat. Ennek alapján akár kártérítést is követelhet az érintett a cégétôl, ha bebizonyosodik, hogy a baleset nem saját hibájából történt. A fôfelügyelô azt is elmondta, egy évre visszamenôleg is végeznek kivizsgálásokat, amennyiben az esettel hozzájuk fordulnak, így senki sem mentesülhet a felelôsség alól.
A palotailvai Forest Kft.-nél lapunk érdeklôdése nyomán indítottak vizsgálatot.
Nyolc református és unitárius lelkész látogatott a hollandiai Arnhembe. A lelkészek 1974-ben a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben végeztek és Erdélyben vagy Magyarországon szolgálnak. Velük együtt tanultunk mi is, az ôket meghívó és vendégül látó Klaas házaspár.
Arnhemben a nagytemplomot, a Rajna-hidat nézték meg. Utrechtben a Protestáns Egyház Zsinatának voltak a vendégei, majd a Dóm téren a templomot és az egyetemeket keresték fel. A dóm kerengôkertjében egy tájékoztató táblán olvasták, hogy 1722-1882 között egy magyar kápolna is létezett ott, ahol a református diákok minden vasárnap istentiszteletet tartottak. Az egyetem impozáns fôépületének folyosóján az elôtt az emléktábla elôtt tisztelegtek, amelyet az egyetem fennállásának 300. évfordulója alkalmából az ún. peregrinusok 1936-ban avattak fel. Megható, hogy a régi testvéri kapcsolat még ma is mélyen él. Ezért valóban érdekes volt Utrechtben azzal a 92 éves asszonnyal találkozni, aki lehetôvé tette, hogy 1968-tól 1986-ig Kolozsváron tanulhattak holland teológusok. Hebe Kohlbruggérôl van szó.
Amszterdamban az új, koronázási templomban augusztus 10- én kiállítás nyílt Ruyter Mihály (Michiel de Ruyter) admirálisról, aki Nápolynál 1676-ban 40 magyar református prédikátort szabadított fel a gályarabságból. A tengernagyról tudni kell, hogy 1607-ben született és röviddel a nápolyi szabadítási akció után meg is halt. Orániai Vilmossal együtt Hollandia legnagyobb hôsének tartják. A magyar lelkészek voltak az elsôk, akik megtekinthették a tiszteletére szervezett, A hôs címû kiállítást, valamint tölgyfából készült koporsóját is, amelyet rengeteg piros-fehér-zöld szalag díszített. Amikor a magyar küldöttség Ruyter sírjánál több szólamban elkezdte a Gályarabok énekét, mindenki abbahagyta az elôkészületi munkálatokat és eljött megnézni, mi folyik ott. Az idegenvezetô kérése az volt, hogy még egyszer énekeljük el, hogy lefilmezhessenek.
Körülnéztünk ott is, ahol Misztótfalusi Kis Miklós tevékenykedett, emléke él.
A lelkészek több elôadáson vettek részt – a médiáról, az öregek lelki gondozásáról. Vendégeink Nijmegen város mellett a szabadtéri Bibliamúzeumot is megtekintették. A lelkészek többször is szolgáltak Arnhemben és Velpben, ahol vendégül látták ôket.
Mi történt Kovászna megyében? Mi okoz ekkora riadalmat országszerte? Talán a hétfejû sárkány veszélyezteti az oda látogatókat? Hét fejébôl egyszerre okádja füstölögve, hogy itt a székelyek hazája? Hiszen ettôl nem kell megijedni! Ez a szülôföld iránti szeretetünk! Ekkora gyengeségben ki szenved, hogy berezel egy hirdetôtáblától?
Én nem tartozom a túl bátrak közé, de pályakezdôként a Nyugati-Kárpátokban jelölték ki munkahelyemet. Sôt, a legtüzesebb lelkületû hegylakók központjában, Topánfalván, amelyet a XX. század elején Câmpeni-nek neveztek el. Hetente bejártam a vidéket, hegyeit-völgyeit, s munkám nehézségei mellett örvendeztem, hogy milyen gyönyörû vidéket nyújtott nekünk a mindenható Teremtô. És tudják, milyen szép névvel illették a vidéket az ottlakók? Tara Motilor, mert ôk mócoknak tartják magukat. És higgyék el, senki sem méltatlankodott se hegyeken innen, se hegyeken túl. Nem félt sem eltulajdonítástól, se földomlástól!
Mihelyt valami alkalom adódott s ünnepelhettünk, vagy a megszokott munkánk lejártával, a szerény hétvégén jártuk bátran a hórát a Tarina de la Abrud hullámzó melódiájára.
2007. augusztus 6-án indult Magyarországról, Szabolcs- Szatmár-Bereg megyébôl tíz nevelôcsaládban nevelkedô gyermek Marosvásárhelyre.
2007. július 23-tól egy hetet töltött el Magyarországon (Szabolcsveresmarton) a marosvásárhelyi gyermekvédelmi szakellátástól 9 állami gondozott gyermek, akik szintén nevelôcsaládokban nevelkednek.
A marosvásárhelyi kollégák élményekben gazdag programot állítottak össze a gyerekeknek, akiket a marosszentkirályi családi típusú otthonban (IX. ház) szállásoltak el. Több kulturális és történelmileg fontos helyszínt látogattunk meg. Így Marosvásárhelyen a Kultúrpalotát, a megyei tanács épületét, az állatkertet, a Teleki- könyvtárat, a Bolyai-múzeumot stb. Ezt követôen megtekintettük a parajdi sóbányát, ahol az egészséget javító környezetben kedvükre való játékokat próbálhattak ki a gyerekek. Kellemes sétát tettünk Szovátán, a Medve- tó körül. Nem maradt ki a programból a Pro Sovata Alapítvány által (holland támogatással) mûködtetett családi otthon megtekintése, ahol a holland támogatók és az öt gyermeket nevelô házaspár meleg fogadtatásában volt részünk. Kis csapatunk ellátogatott Segesvárra, Székelyudvarhelyre és Farkaslakára is, ahol a várat, valamint Tamási Áron síremlékét néztük meg.
Utolsó napon Backamadarason Kodó Erzsébet hivatásos nevelôszülô látta vendégül a gyermekeket. Itt szakmai beszélgetések és felhôtlen szórakozás, tánc, játékok vártak bennünket. Az egyhetes kellemes kikapcsolódásért köszönetünket fejezzük ki a Marosvásárhelyi Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóságnak, valamint Domsa Mihaela, Pánczél Judit, Nagy Annamária, Kodó Erzsébet és Cozos Axenia munkatársaknak.
Mónusné Dicsô Zsuzsanna nevelôszülôi tanácsadó, megyei közgyûlési tag
E hónap elején tartottuk meg evangelizációs bibliahetünket Algyógyon. 42-en táboroztunk felnôttek, de fôleg gyerekek az alsó-nyárádmenti Luka- Ilencfalváról. Ez már a 3. táborunk volt Algyógyon, az IKE-táborban.
Németországból, Dessauból érkezett hat vendég, ôk is részt vettek, mi több, szinte teljesen kidolgozott tervvel érkeztek a bibliahétre. Egymást elég könnyedén megértettük, a táborban német, magyar és angol nyelven folytak a beszélgetések.
A helyi parókiáról indultunk, a buszban jó volt a hangulat, énekeltünk, csevegtünk és közben csodálhattuk az Aranyos, majd az Ompoly völgyét. Útba ejtettük Gyulafehérvárat. Meglátogattuk a gótikus székesegyházat, az Apor-kastélyt és a várat. Estére megérkeztünk a nyugalom szigetére, Algyógyra, vagy régies nevén Feredôgyógyra.
A következô napokban fürödtünk, kirándulást szerveztünk a szellemek erdejében, activityt játszottunk, vízesést csodáltunk. Majd jöhetett a "kövesd a vezért'" játék és a maszkkészítés.
Egy nap Dévát látogattuk meg, a várat, ahol felidéztük a Kômûves Kelemenné befalazásának legendáját. Ami nem maradhatott ki, a pantomim volt, a gyerekek nagy része a Jézus csodatételei közül választott történetet. Utolsó napra maradt a kincskeresés, a kincset meglelték a gyerekek, de még nagyobb kincset találtak meg egymásban, az együttlétben: Isten szeretetét. Este tábortüzet raktunk és a tûz mellett egy-egy könnycseppet ejtettünk az együtt eltöltött boldog napok emlékére.
Életem legjobb táborában vettem részt!
Jó érzés volt gyermekkel körülvéve élni, felhôtlenül nevetni és szállni az öröm szárnyain. Szeretnék minden táborlakó nevében köszönetet mondani a német támogatóknak, a dessaui Rückenwind e.V egyesületnek, akiknek anyagi segítsége nélkül nem valósulhatott volna meg a tábor. Az értékes ötletekért köszönet a dessaui ifjúsági lelkésznek, Matthiasnak, Ulrichnak és a négy fiatalnak. Köszönet a helyi lelkipásztornak és feleségének, akik fáradságot nem ismerve szervezték a tábort, B. Márton bácsinak az óvatos autóbuszvezetésért.
Kovács Zsuzsa Csilla ilencfalvi ifis
A rovatban közölt levelek tartalmáért, a tényállítások hitelességéért a szerzôk felelôsek. Elektronikus postán is fogadjuk leveleiket. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro
A Hivatalos Közlöny 2007. július 11-i 467. számában közli a 2007. évi 209-es számú törvényt, amely módosítja és kiegészíti az 1996. január 12-tôl érvényben levô szabályozásokat a kiadványok köteles példányainak törvény szerinti irattári megôrzésérôl. Ez vonatkozik minden kiadott könyvre, füzetre, újságra, folyóiratra, almanachra, naptárra, sorozati kiadványokra, ezek kivonatára, zenei partitúrákra, mûvészeti alkotások lenyomataira, atlaszokra, propagandairatokra, doktori disszertációkra, egyetemi kurzusokra, hatósági közleményekre.
A törvény elrendeli a kötelezô példányok letételét Románia Országos Könyvtárába (Biblioteca Nationala a României) ez küld tovább a hozzá hét – egyes esetekben kevesebb – példányban letett kiadványokból egy- egy számot többek között az Akadémia Könyvtárának, kolozsvári, temesvári és más egyetemi központi tékáknak.
Nem vonatkozik a fenti kötelezettség az elôjegyzési naplók, névjegykártyák, halálozási értesítôk (gyászjelentés) levelezési borítékok, közigazgatási-számviteli formanyomtatványok, nyilvántartásra szolgáló füzetek, fizetési listák, számlák, nyugták kiadóira.
A kötelezô és ingyenes példányok elküldése a kiadók kötelezettsége, függetlenül attól, hogy a kiadó jogi vagy magánszemély. A küldemény postaköltsége is a feladóra hárul, a példányszámok továbbküldésének költségei az Országos Könyvtárat terhelik. A kiadónak továbbá egy példányt az illetôsége szerinti helyi, megyei (fôvárosi) könyvtárnak is el kell küldenie. Minden egyes küldemény – kötelezô példány – esetében közölni kell a szerzô nevét, a kiadvány címét, a példányszám nagyságát, egy példány árát és a megrendelés iktatószámát. Könyvek esetében fel kell tüntetni a kiadó nevét, székhelyét/lakhelyét, a kinyomtatás évét és hónapját, a nemzetközi szabvány szerinti ISBN sorszámot, példányszámot, és ha külföldön nyomtatták, azt is, hogy melyik országban.
Súlyosbították a törvény be nem tartóira kiszabható pénzbüntetések értékét. Magánszemélyek esetében ez 300-3000 lej között mozog, jogi személyeknél 500- tól 5000 lejig terjedhet.
A törvény 2007. augusztus 10-én lépett életbe.
Mellau György
Nyáron a nagy melegben minden élôlény szenved a hôségtôl. Így vannak ezzel állataink is. Az egyik leggyakrabban elôforduló szezonális betegség a hôguta, amely fôleg a gazdák figyelmetlenségének, nemtörôdömségének, tudatlanságának, tájékozatlanságának és oda nem figyelésének köszönhetô.
A nagy hôségben a strandon, pórázon kikötve a napon, vagy a bezárt és – biztonsági okokból – teljesen felhúzott ablakokkal egyedül hagyva a kocsiban veszteglô állatokon nagyon gyorsan, akár 10-20 percen belül is kialakulhatnak a túlhevülés következményei: elfekvés, erôteljes lihegés, teljes apátia, és tudatvesztés. Megoldásként hideg vizes borogatás kerüljön a végtagokra, a szájat, és környékét nedves ruhával töröljük meg, az állatot haladéktalanul vigyük hûvös helyre, és mielôbb juttassuk állatorvoshoz. Öntudatlan állapotban tilos vizet, vagy bármilyen folyadékot itatni az állattal a félrenyelés veszélye miatt.
A másik probléma a fagylalt. A dobozos, vagy tölcséres fagyit állataink nagyon szeretik, de ôk nem elnyalogatják, hanem egyben bekapják, és rágás nélkül lenyelik. Ez könnyen torokgyulladáshoz vezethet. A fagylaltok másik változata a pálcikás jégkrém. Ha kedvencünk ezt egyben bekapja, akkor a pálcika jobb esetben a felsô (kemény) szájpadláson az ellenoldali fogak közé beszorul, rosszabb esetben le is nyelheti, ami bélelzáródáshoz, vagy átfúródáshoz is vezethet.
A harmadik gyakori probléma a finoman szólva kétes tisztaságú bányatavakban való úsztatás nyomán keletkezik. Könnyen kialakul a külsô-, középsô-, vagy belsôfül gyulladás. A szennyezett víz, illetve a benne található kórokozók fertôzést hoznak létre, a fül bepirosodik, begyullad, kedvencünk azt állandóan vakarja, rázza, a másodlagos bakteriális fertôzôdés és – különösen a lógó fülûeknél pl.: spánieleknél – a befülledés pedig még komolyabbá teszi a problémát.
Dr. Sütô András
Augusztustól megszûntek az Európai Unió területén belül azok az ellenôrzések, melyek során egyes tagországok állampolgáraitól, többek között a román állampolgároktól is kérték a külföldi kötelezô gépjármû- felelôsségbiztosítás igazolását, az úgynevezett zöldkártyát.
A rendelkezés azonban csak azzal a kitétellel hatályos, hogy azonosítani lehessen a származási országot. Így az érvényes felelôsségbiztosítást igazoló zöldkártyára a rendszámegyezményben részt vevô uniós országokban nincs szükség, mint ahogy a svájci, norvég, izlandi, horvát, és andorrai határállomásokon sem.
Az egyezményt ratifikáló országok a gépjármû telephelye szerinti országos hatósági jelzését (rendszámát), valamint a gépjármûvön külön elhelyezett országjelzést elfogadják az érvényes felelôsségbiztosítás igazolásául.
A román rendszám és felségjelzés (RO) gyakorlatilag igazolja az érvényes kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítás meglétét.
A zöldkártyát továbbra is ki kell váltani, ha autóval olyan, az Európai Unión kívüli országokba utaznak, amelyek tagjai a zöldkártyaegyezménynek. Ide tartozik a volt szovjet tagállamok kivételével az összes nem uniós európai állam, a volt szovjet tagállamok közül pedig Fehéroroszország, Moldávia és Ukrajna, valamint Irán, Izrael, Marokkó és Tunézia.
A közúti közlekedésre vonatkozó 195-ös sürgôsségi rendelet, amelyet 2006 tavaszán a 49-es törvény idôszerûsített, kimondja, hogy a szabálysértéseket fô büntetésként figyelmeztetéssel vagy pénzbírsággal szankcionálják, ami esetrôl esetre megpótolható a jogszabály 88. szakaszának 2. bekezdésében felsorolt büntetésekkel.
Az új törvény tisztázza is, hogy mit kell értenünk figyelmeztetés alatt: a kihágást elkövetô személy figyelmének szóbeli vagy írásbeli felhívását az elôírások betartására, megfelelô ajánlásokkal kísérve. Ehhez a megoldáshoz akkor folyamodik a rendôrség, amikor a közúti normák megszegése nem sodorja veszélybe a forgalom biztonságát.
A mellékbüntetéseket ugyanabban a jegyzôkönyvben rögzítik, amiben a fô szankciót, mégpedig azzal a szándékkal, hogy elhárítsanak egy veszélyforrást és megelôzzenek más törvényellenes cselekedeteket.
A régi közlekedési szabálytól eltérôen a mostani törvénykönyvben a pótszankciók sorát a büntetôpontok kiszabása nyitja. Ezt követi a vezetéshez való jog határozott idôre történô felfüggesztése, a szabálysértés elkövetésére szánt vagy ilyen gondolattal ténylegesen használt javak elkobzása, a jármû mozgásképtelenné tevése. Kialakulhat aztán egy olyan helyzet is, amikor hivatalból törlik a jármûvet a szakhatósági nyilvántartásból. Ezt a "beavatkozást" a törvénykönyv a 18. szakaszban – (2) és (4) bekezdés – ismerteti. A megszorító lépésnek indítéka lehet az a körülmény, hogy bírósági döntéssel lefoglalták a jármûvet vagy pedig a helyi közigazgatási szerv határozatával azt gazdátlannak, illetve elhagyottnak minôsítették.
Végül a ma érvényes tövény – többek között – abban is különbözik a hatályon kívül helyezettôl, hogy elôírja: kiegészítô büntetésként elszállíthatók a szabályellenesen várakozó (leparkolt) jármûvek.
(ajtay)
B. S. marosvásárhelyi olvasónk arról érdeklôdött, igaz-e, hogy ezentúl az alkalmazott bérébôl fizetett hozzájárulások összesítve 19,5 százalékra emelkednek a jelenlegi 17 százalék helyett, valamint, hogy a munkaadó 28,5 százalék helyett 20,25 százalékot fizet majd az alkalmazottak bére után?
A jelenleg érvényben levô jogszabályok szerint a különféle hozzájárulások 17 százalékot tesznek ki az alkalmazottak fizetésébôl, a következôképpen: 9,5 százalék a tb-hozzájárulás, 1 százalék munkanélküliségi és 6,5 százalék egészségbiztosítási hozzájárulás. A munkaadó ezenkívül minden alkalmazott bére után 19,5 százalékot fizet a társadalombiztosítási alapba, 2,25 százalékot a munkanélküliségi alapba, 6,75 százalékot az egészségbiztosítási alapba. Ezenkívül 0,4 és 3,6 közötti százalékot fizet az alkalmazó a munkabalesetekre és szakmai megbetegedésekre.
Tudni kell azonban, hogy létezik egy törvénytervezet, amelyet jelenleg az Országos Pénzügyi Hatóság elemez, és amely a következôképpen módosítaná a társadalombiztosítási befizetéseket: az alkalmazottak esetében a nyugdíjalapba való befizetés 9,5 százalékról 6,5 százalékra csökkenne, az alkalmazók esetében pedig 19,5 százalékról 6,75 százalékra esne vissza. Ezzel ellentétben az alkalmazottak esetében a munkanélküliségi segélybe befizetett hozzájárulás 1 százalékról 6,5 százalékra emelkedne, a munkaadó esetében pedig 2,25 százalék helyett 6,75 százalék lenne.
Ismételten felhívjuk az érintettek figyelmét, hogy egyelôre csak módosító törvénytervezetrôl van szó, amely nem jogerôs.
Ügyintézés
A magyarigazolvány kérelmezésekor az alábbi iratokra van szükség:
– igazolványkép – 32x45 mm, 1 db;
– személyazonossági igazolvány – 14 év a