|
LIX. évfolyam 194. (16676.) sz. |
2007. augusztus 22., szerda |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.
E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.
A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Az ésszerûségnek és minden logikának ellentmondó nyilatkozattal lepte meg a közvéleményt a minap a Magyar Polgári Szövetség gyergyószéki szervezete. Egyebek között azt mondják, hogy az elsô perctôl "óvatos bizakodással tekintettek az RMDSZ részérôl megnyilvánuló tárgyalási szándékra", és úgy vélik, "kiemelkedôen fontos lenne egy olyan megállapodás, ami hosszú távon garantálni tudná az erdélyi magyarság összehangolt hazai és nemzetközi fellépését". Eddig rendben is lenne, de hozzáteszik, hogy szerintük az RMDSZ, úgymond, "felmérhetetlen károkat okozott annak a közösségnek, amelynek az érdekeit védenie kellett volna". Ezért azt várják, hogy mielôtt bármiféle megállapodásra jutnának Tôkés Lászlóval, az RMDSZ "határozott cselekedetek által kell tanújelét adja annak, hogy szándéka komoly", ami szerintük az RMDSZ "EP- választásra összeállított jelöltlistája visszavonása, és Tôkés László független jelöltségének teljes mellszélességgel való támogatása lehetne".
Nos, itt megállhatunk egy pillanatra. A hadakozók nagyvonalúan elfelejtik részletezni azokat a bizonyos "felmérhetetlen károkat". Nem is volna mit sorolni, mert csak az állíthat ilyent, aki teljesen elveszítette a józan ítélôképességét, elvakítja a gyûlölködés, így aztán csak a lejáratásra telik tôle. Egyébként miért is szorgalmaznák a "felmérhetetlen" kárt okozó RMDSZ-szel való tárgyalást? Netán úgy akarnak pozíciót szerezni, hogy "fogjuk meg, s vigyétek"? Vagyis az RMDSZ hátán érvényesülni. Szerényebbre foghatnák, elszaladt velük a ló.
Gondoljunk bele: az RMDSZ nélkül oly nagy legények lehetnének, akik most csípôbôl tüzelnek rá, agresszívebben, mint az igazi ellenfelekre? Talán az ilyen primitív nyilatkozat helyett jobb lenne, ha aktuálisabb vizekre evezve, elmesélnék a magyar közvéleménynek, most már hogy is lesz az autonómiával, miután szeretett elnökük feladta nekik a leckét: annyi autonómia jár a Székelyföldnek, mint Craiovának! Errôl mélyen hallgatnak, akárcsak házi újságíróik és házi politikai elemzôik országos terjesztésben. Azt sem ártana felidézni, hogy azok, akik több helyet követelnek most maguknak, mint amennyit valójában betölteni képesek, mit is mutattak fel korábban, még boldog RMDSZ-es korukban. Nem mindenki szenved amnéziában!
A továbbiakban a nyilatkozók "hazai magyar rendszerváltásról" beszélnek. De ugyan kik rendszerváltanának? A mai rendszerfenntartók? Amikor meg azt mondják, hogy az RMDSZ a kormányban határozottan kiállhatott volna a tanterv és módszertan azonnali megváltoztatása mellett, nyitott kapukat döngetnek. Az RMDSZ – ez sem jutott a tudomásukra? – évek óta szorgalmazza ezt, s nem csak most jutott eszébe, amikor az államfô "igen kedvezô kijelentést tett". A csúsztatás-sorozat egyenesen hazugságba fordul, amikor azt állítják, hogy az oktatási miniszter kijelentéseire az RMDSZ "hallgat".
Mindent egybevetve, hamis az egész felháborodás, és az asztalveregetô felhívás, miszerint a "hatok" meg kellene fontolják, részt vesznek-e a pénteki tárgyaláson. Bizonyára ott lesznek, hiszen amint már híre ment, a tárgyalókat élénkebben foglalkoztatták a pénzügyek, mint a magyarság érdekei, ami miatt tartós álmatlanságban szenvednek.
Lebontás alá kerül Marosvásárhelyen, az Arany János utca 35. szám alatti épület. Olvasóink érdeklôdésére, akik jelezték, hogy a csak szalámigyárként ismert épület körül munkálatok folynak, utánanéztünk, mi is történik a helyszínen. Az épületegyüttes immár a Primacom Kft. tulajdona, amely információink szerint a késôbbiekben szállodát, parkolót szándékozik építeni a volt húsfeldolgozó helyére. Jelenleg folynak még az augusztus 6-án megkezdett bontási munkálatok, már körülbelül a felénél tartanak – mondta érdeklôdésünkre Chetan Vasile, a munkatelep vezetôje, a kivitelezô Poliglot Comimpex Kft. alkalmazottja. A füstölôrészleg bontása tûnik a legnehezebbnek, mivel ezek falai közösek a mellettük levô magánházakkal, és bontáskor sérültek. A kivitelezô cég védôfóliát helyezett el, és óvatosan végzi a bontást. Chetan Vasile szerint ha a munkálatok miatt károsodnak a szomszédos épületek, kijavítják ezeket. A héten be szeretnék fejezni az Arany János utcára nézô irodaépületek lebontását – tette hozzá.
Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt elnöke csütörtökön Marosvásárhelyre látogat. A tervek szerint délelôtt 10 órakor érkezik a vásárhelyi repülôtérre. A reptérrôl a prefektúrára látogat, ahol Ciprian Dobre fôispánnal találkozik. A látogatás tervezett programjában egy dédai kiszállás is szerepel, ahol egy iskolát avat majd a miniszterelnök.
Dédáról ismét Marosvásárhely következik, ahol meglátogatja a SMURD-ot, találkozik a Nemzeti Liberális Párt megyei vezetôivel, majd sajtótájékoztatón válaszol az újságírók kérdéseire. Ezt követôen visszautazik Bukarestbe.
Mircea Pol, a Maros megyei Építkezési Felügyelôség elnöke tegnap kijelentette, a Csatófalva községhez tartozó szászörményes iskolaépülete bármely pillanatban összeomolhat, mivel a talajvíz megrongálta az épület alapját. Ciprian Dobre prefektus elmondta, a tanintézet nem nyitja meg kapuit a tanévkezdéskor. Emiatt az iskola 104 diákja valószínûleg a három kilométernyire lévô szomszédos iskolába fog járni.
Európába nem úgy kell integrálódni, hogy feladjuk önazonosságunkat, hanem meg kell keresni azokat az eszközöket, amelyekkel államhatárok nélkül is hangsúlyt lehet adni az identitásnak – jelentette ki Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a Székelyföld határát jelzô tábla eltávolítása kapcsán.
A politikus errôl keddi bukaresti sajtótájékoztatóján beszélt.
Markó az MTI-nek nyilatkozva elmondta: óriási baklövésnek tartja az RMDSZ-szel együtt kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) minisztereinek hozzáállását, akik azt hitték, hogy kedvére kell tenni a román közvélemény nacionalista részének.
Markó emlékeztetett: törvényes rendelkezésekre hivatkozva távolították el a táblát, de szerinte nevetséges, hogy miként kerestek ürügyet erre, s azon vitatkoztak, hogy a tájékoztató plakát szélétôl, vagy az azt tartó oszloptól kell számítani a törvényes távolságot.
Markó szerint barbár módon jártak el az útügyi hatóságok, amikor lángfûrésszel kivágták a felirat oszlopát. Szerinte a megoldást az jelentette volna, ha leülnek megtárgyalni az ügyet, és az úttól egy-két méterrel távolabb helyezik el a táblát.
Jelezte: az RMDSZ nem hôköl vissza, és Székelyföld más bejáratánál is kitesznek majd hasonló jelzéseket, ugyanis a régiónak szimbólumokkal is minél nagyobb súlyt kell adni. "Meg kell nézni, hogyan lehet egységesíteni a különbözô falu- és városnévtáblákat is, hiszen meg lehet találni azt a közös szimbólumrendszert, amely a régió egységet kifejezi" – fogalmazott Markó.
Felhívta a figyelmet arra a "nagy" ellentmondásra, hogy Romániában már léteznek olyan vidékek – a Barcaság, az Avas vidéke vagy Hátszeg -, ahol megjelölik a hagyományos tájegységeket. Itt a jelzéseknek ugyan nincs etnikai vonzatuk, mint Székelyföldön, de Romániához Kovászna és Hargita megye is hozzátartozik – érvelt az RMDSZ elnöke.
Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke kedden bejelentette, hogy hatósági engedélyt kértek a Székelyföld-tábla visszahelyezésére.
A jelenlegi kormány alternatívája nem egy másik kormány, hanem az elôrehozott választások, jelentette ki Markó Béla. Elmondta, úgy jutott erre a következtetésre, hogy ismeri a kontextust, a különbözô politikai pártok érdekeit és a különbözô politikai tényezôk érdekeit. Hozzátette, jelenleg nincs érdeklôdés a társadalom részérôl az elôrehozott választások iránt, és hogy most a 2008-as költségvetés elfogadása kellene legyen a prioritás, illetve az európai parlamenti választások megszervezése. Másrészt Markó rámutatott, a szociáldemokraták elégedetlensége a jelenlegi kormánnyal való viszonyukkal kapcsolatban megalapozott, mivel a PSD jelenleg "feltétel nélkül" adja a szavazatát.
Markó szerint a helyzetet úgy lehetne megoldani, hogy megegyezés születik a kormány és a PSD között, amelynek alapján a PSD "bizonyos feltételek alapján" és "programpontok mentén" támogatja a kormányt.
A költségvetés-tervezetrôl szólva Markó rámutatott, figyelembe kell venni a szükséges pénzalapok biztosítását az oktatás és az egészségügy számára, ugyanakkor biztosítani kellene a nyugdíjak emelését, illetve az infrastruktúrafejlesztéshez szükséges alapokat.
Másfél hónapja hoztuk szóba, hogy a turbina mellett levô egykori fizikoterápia épülete lassan ebek harmincadjára jut. Ugyanis a volt tulajdonos, a megyei tanács szerzôdéssel átadta a román tévétársaságnak egy területi stúdió létrehozása végett, az ingatlant azonban máig sem hasznosították, az állaga pedig egyre romlik. Több mint egy hónapig vártunk, hogy az illetékesek közül valaki reagál észrevételeinkre. Várakozásunk hiábavalónak bizonyult. De ha mást nem, olvasóinkat foglalkoztatja a szóban forgó épület sorsa. Lokodi Editet, a megyei tanács elnökét kérdeztük, tud-e újat, valami biztatót mondani az ügyrôl?
Emlékeztetôül, 2004-ben a megyei tanács protokollumot írt alá, amely alapján az épületet használatba adta a román országos televíziónak, mert szükségük volt egy olyan épületre, ahol területi stúdiót indíthatnak el. A tévétársaság megkapta az épületet, el is kezdték az elôtanulmányok elkészítését a stúdióhoz, most már a tervük is megvan rá. Emellett szerették volna bérbe venni az épület és a turbinaárok közötti területsávot parkoló kialakítása végett. Ez viszont a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal tulajdona, és az intézmény többszöri megkeresésre sem válaszolt. A tévétársaság a terveit addig nem véglegesíti, amíg nem kap választ ettôl a közigazgatási intézménytôl, hogy bérbe vagy használatba vehetik ezt a területet. A polgármesteri hivatal sorozatosan visszautasította a választ. Én most konkrétan azt tudom, hogy megvan a terv és várják ôk is a pénzalapokat, hogy elkezdjék a felújítást, átalakítást.
– Közben, az épület állaga egyre romlik, tele van szeméttel, nem tettek ezért semmit?
– Többször írtunk a tévétársaságnak, legutóbb egy hónappal ezelôtt, hogy ha mégis lemondanának arról, hogy itt területi stúdiót hozzanak létre, akkor kérjük, adják vissza az épületet, mert a megyei tanács amúgy is épületgondokkal küszködik. Több, alárendeltségünkbe tartozó intézmény székhely nélkül marad.
– Mi lesz a korábbi cserével, ha az RTV lemond az épület használatáról?
– Választ még nem kaptunk, de gondolom, ugyanazt fogják válaszolni, mint minden évben: hogy szükségük van az épületre. Beszéltem képviselôinkkel és minisztereinkkel is, hogy aki közelebbrôl ismeri a Román Televízió igazgatóját, kérdezze meg, mi a szándékuk a továbbiakban.
– A gond csak az, hogy bárkinek marad végül az ingatlan, az idô telik, és egyre romosabbá válik…
– Annyit tudok tenni, hogy felhívom a tévétársaság igazgatóját.
A tanácselnök kérdésére, Alexandru Sassu, a román televízió igazgatója elmondta, hogy miután letették az építkezési engedélyt, júliusban ígéretet kaptak a marosvásárhelyi önkormányzattól, hogy a legközelebbi tanácsülésen napirendre tûzik az ügyet. Kedvezô tanácsi határozat esetén azonnal hozzáfognak a munkálatokhoz, ígérte Sassu.
Nem kis kellemetlenséget okoz, amikor alkalomadtán meghibásodik egy-egy háztartási cikk, fôként akkor, amikor olyan termékekrôl van szó, amelyekre naponta szükségünk van. Ilyen esetben mit tehet a fogyasztó? Általában elôveszi a jótállási bizonyítványt, megnézi a javítást végzô cég címét, odaviszi a terméket és kivárja, amíg megjavítják vagy újat biztosítanak neki. A fogyasztók egy része ugyanis nem értesült arról, hogy január elsejétôl hatályba lépett törvénykezés alapján nem a javítást végzô céget kell felkeresnie, és abba is beleszólása van, hogy milyen határidôn belül javítsák meg a meghibásodott elektronikai cikket, illetve biztosítsanak új terméket.
Az eddigiekben valóban a jótállási bizonyítványon feltüntetett javító cégeket kellett felkeresni a meghibásodott termékkel, azonban a 2003. évi 449-es számú törvény szerint, amely 2007. január elsejétôl lépett hatályba, a vásárló abban a boltban kell jelentkezzen az elromlott háztartási cikkel, ahol azt vásárolta, mivel az eladó felel a meghibásodásért és a vásárlóval közösen egyeznek meg abban, hogy mennyi idôn belül javíttatják meg a terméket vagy adnak helyette újat, és ezt írásban is kell rögzítsék. A törvény nem tér ki arra, hogy mennyi ideig foszthatják meg a vásárlót a termék használatától, azonban a jótállási idô annyival meghosszabbodik – tájékoztatott Csomóss Miklós, a Regionális Fogyasztóvédelmi Felügyelôség vezetôje. Az eladó mindenik háztartási cikkre – ártól és minôségtôl függetlenül – köteles minimum két év jótállási idôt biztosítani, amely két idôszakra oszlik: a megvásárlást követô hat hónap, illetve az ez utáni idôszak. Ha az elsô hat hónap alatt olyan rendellenességek észlelhetôk, amelyek megakadályozzák a termék használatát és amelyeket nem a felhasználó okozott, az eladónak kötelessége kicserélni az illetô árucikket, hogyha a vevô nem ragaszkodik a javításhoz. – A javítást általában azokban az esetekben választják a vásárlók, amikor bizonyos háztartási cikk, tegyük fel, hûtôszekrény vagy mosógép mérete után készíttettek bútorsort – fejtette ki a fôfelügyelô. Ugyanakkor az eladó nem köteles kicserélni az adott terméket, hogyha a meghibásodás ellenére ez tovább használható, tegyük fel, ha letörik a hûtôszekrény fogantyúja. Azokban az esetekben, amikor kicserélik a meghibásodott háztartási cikket, az eladó köteles írásban közölni, hogy mikorra érkezik meg az új darab. A hat hónap leteltével az eladónak már nem kötelessége kicserélni a terméket, hanem javíttatni kell, a termék javítómûhelybe szállítása pedig a forgalmazó cég feladata.
Kérdésünkre, hogy mi történik azokban az esetekben, amikor a vásárló például a Hadsereg téri piacról szerez be elektronikai cikkeket, a fôfelügyelô elmondta, hogy az ott vásárolt termékekre is érvényes a két év jótállási idô, tehát hogyha nem is adnak garancialevelet, a vásárlónak kérnie kell a nyugtát, mivel ezzel tudja bizonyítani, hogy a helyszínen vásárolt. – A nyugta hiányában nem tudunk segíteni abban az esetben, ha a terméknél meghibásodást észlelnek – hangsúlyozta a fôfelügyelô.
Tegnap délelôtt vett búcsút a megyei tanács elnökétôl a "motoros nagykövet". Mint tegnapi lapszámunkban olvashatták, Massimo Cenci olasz kereskedô májusban indult el motorkerékpáron, hogy bejárja az EU tagországait. Egy nappal korábban fogadta Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke. Felvételünkön Massimo Cenci éppen továbbindul Marosvásárhelyrôl. Románia után Bulgáriába, Görögországba, majd Ciprusra szándékszik utazni. Élményeirôl útinaplót ír.
A napokban ismét a Marosvásárhely–Brassó között közlekedô személyvonatok egyikén utaztam. Azt már sajnos megszokhattam, hogy nem várhatom el a Román Vasúti Társaságtól e rövid távon a tôlünk nyugatabbra vagy akár a déli országokban tapasztalt kényelmet, de pechemre egy olyan vagonba ültem fel, ahol a kritikán aluli állapotokat találtam. A belsô burkolat beázott és lejött, a karfa, alighogy rákönyököltem, kiesett a helyérôl, a székek felszaggatva, az ablakokon alig lehetett kilátni. Jegykezelés közben megjegyeztem a kalauznak: ha helyébe lennék, ezért a szolgáltatásért szégyellnék viteldíjat elkérni. Mire ô: miért nem utazok repülôgéppel? Majd miután komolyabbra fordítottam a szót, mentegetôzött: ô nem hibás mindezért. Egy közmondás jutott eszembe: …bajnak nincs gazdája. Pedig van. Nemrég a közszolgálati televízióban közreadtak egy gazdasági számítást, amibôl kiderült, ha így haladnak tovább, akkor a Román Vasúti Társaság 15 éven belül utas nélkül marad. Lehet, hogy hamarabb. Annak ellenére, hogy állami szinten is ezt a szállítási eszközt kellene támogatni, hiszen környezetkímélôbb és gazdaságosabb, mint a gépkocsi. Ausztriában láttam olyan szerelvényeket, ahol az üzletemberek saját jármûveiket vagonírozták, míg ôk a személykocsiba ülve utaztak az intercityn. De ne álmodozzunk, távol állunk még ettôl. A CFR a rendszerváltás után 18 évvel sem volt képes arra, hogy felújítsa, korszerûsítse a vasúti hálózatot, a szerelvényeket. Legalábbis itt nálunk, a Székelyföldön. Az autópálya-építés, egyéb infrastrukturális korszerûsítés mellett közösségünk képviselôi megvizsgálhatnák a székelyföldi vasúti állapotokat, hátha valami elmozdulna végre. Vagy tán ôk repülôgéppel utaznak, s onnan a magasból nem látszik tisztán a földi helyzetkép?
Az Amerikai Pszichológusok Szövetsége (APA) megtiltotta tagjainak, hogy a jövôben részt vegyenek vagy segédkezzenek olyan vallatási technikák alkalmazásában, amelyeket terrorista foglyokkal szemben vetettek be az utóbbi években amerikai börtönökben.
Az APA erkölcstelennek, pszichológiailag károsnak ítéli az ilyen módszereket, ráadásul hatástalannak tartja azokat abból a szempontból, hogy hasznavehetô információkat lehetne velük kicsikarni a rabokból – írta a hétfôi The Washington Post.
A pszichológiai szakértôk legnagyobb amerikai tömörülésének állásfoglalása nyilvánvalóan George Bush elnök terroristaellenes politikájának és eszközeinek elutasítása – értékelte a liberális lap.
Az APA megfoszthatja szövetségbeli tagságától azokat a pszichológusokat, akik szakértôként asszisztálnak olyan vallatásokhoz, amelyek során a foglyokat úgy próbálják szóra bírni, hogy megjátsszák kivégzésüket, szexuálisan vagy vallási hitükben megalázzák ôket, alvásmegvonást, fullasztásos technikát alkalmaznak. Ezeket a módszereket széleskörûen alkalmazták a kubai Guantánamo börtöntáborában, az iraki Abu Graib börtönben és több egyéb CIA- létesítményben.
A szövetség elítélte a különbözô tudatmódosító szerek adagolását, a rabok csuklyázását, meztelenre vetkôztetését és kutyákkal történô megfélemlítését, vagy azt, hogy a foglyokat szélsôséges melegnek vagy hidegnek, ütlegnek vagy fenyegetéseknek tegyék ki.
Az APA szakértôi megállapították, hogy ezek az eszközök a rabokra és a vallatókra nézve egyaránt romboló hatásúak, s végsô soron eredménytelenek. Sokéves háborús és bûnüldözési tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a megfélemlített, halálra rémisztett ôrizetesek azt vallják, amit szerintük fogva tartóik hallani akarnak, és a téves információ sokszor rosszabb, mintha nem mondanának semmit.
Az APA döntéséhez hasonló szellemben foglalt állást már korábban másik két nagy szakmai szervezet, az Amerikai Orvosok Szövetsége, valamint az Amerikai Pszichiáterek Szövetsége is.
Lehullott a lepel Angkor városának egy újabb titkáról, egy nemzetközi kutatócsoport térképen ábrázolva mutatta be az egyedülálló kambodzsai város valós kiterjedését, s az eddig nem ismert öntözôrendszert.
A francia, kambodzsai és ausztrál tudósokból álló csoport a Proceedings of the National Academy of Sciences címû folyóirat lapjain összegezte kutatásai eredményét. A tanulmány szerint Angkor Wat területe az 1000 négyzetkilométert is meghaladta, s házak ezrei, kiterjedt csatornahálózat és mesterséges tavak alkották a várost. "Most már tudjuk, hogy Angkor több volt templomok puszta halmazánál, valójában templomok jól kiépített hálózatáról van szó, amit lakóházak, mesterséges tavak és szentélyek tarkítottak" – nyilatkozta Damien Evans, a Sydney Egyetem computeres archeológiai laborjának munkatársa. "Mára már nagyon kevés maradt mindebbôl, csak egy rakás kô... Ezer évvel ezelôtt ez egy hatalmas város lehetett, tele élettel. Nem az, amit ma látunk: templomok a dzsungelben" – fûzte hozzá Evans.
A XII. században épült Angkor Wat lakóinak számát az infrastruktúra, az utak, a csatornák és a rizstermesztésre alkalmas hatalmas teraszok alapján több százezerre becsülik a szakértôk. A legmodernebb technikai eszközöket (például egy NASA- radart is) felhasználó kutatás szerint több mint 1000 mesterséges tó, templom, és gát állt a városban, amely a IX. és a XVI. század között élte fénykorát.
A 8 métertôl 20 kilométeres hosszúságig terjedô csatornák, tavak az öntözés mellett az ivóvizet is biztosították a lakosok számára, de minden bizonnyal állataikat is ezeknél itatták.
A tudósok szerint Angkor 1500 körül indult végleges hanyatlásnak, aminek oka a túlnépesedés mellett a terület kizsákmányolása és az erdôirtás volt. "Kutatásunk bebizonyította, hogy Angkor, és a város csatornahálózata elég kiterjedt és komplex volt ahhoz, hogy az súlyos környezeti bajokhoz vezessen" – mondta el Evans.
A júniusi parlamenti választások óta eredménytelen minden erôfeszítés, amely mûködôképes kormány összeállítására irányul. Az egyes pártok mandátumarányainak összevetése alapján a flamandok és a vallonok kereszténydemokrata, illetve liberális pártjainak jobbközép koalíciója – ha színekben gondolkodunk: "narancs-kék" koalíció – lenne indokolt, de megegyezés mindeddig nem született, mert a holland ajkú – és a belga összlakosságon belül több mint 60 százalékos többséget élvezô – Flandria növelni szeretné a tartományok önálló jogkörét. Az ország déli részén domináns, frankofón vallonok nem akarnak beleegyezni a szövetségi jogkörök jelentôs csorbításába, mert akkor a nagyobb kasszával gazdálkodó flamand szociálpolitika sokkal inkább az amúgy is tehetôsebb flamandok közt osztaná el az újraelosztható javakat.
A 10 milliós Belgiumban nem kevesebb, mint hat parlament és hat kormány van. A legtöbb jogkör értelemszerûen a szövetségi parlament és kormány kezében összpontosul. De mûködik emellett három tartományi parlament és kormány – Flandriában, Vallóniában, valamint Brüsszelben –, továbbá saját parlamentje és kormánya van a három népközösségnek – a flamandoknak, a franciául beszélôknek és az elenyészô számú német ajkúaknak. Ez így a szövetségi struktúrákkal együtt összesen persze hét lenne, ha az államszerkezet áramvonalasításának szerény jeleként nem döntöttek volna úgy, hogy mivel Flandria tartomány és a flamand lakosság jórészt "egybeesik", nekik elég egy parlament és egy kormány is. (Úgyis az a gyakorlat, hogy a szövetségi kormányfô mindig flamand.)
Brüsszel egyébként többségében francia ajkú szigetet képez, amelyet flamand többségû térség vesz körbe. A fôváros közterületén lényegében minden felirat, tájékoztató tábla, hirdetmény kétnyelvû – francia és holland. Aki nem tud hollandul, és vidékre indul gépkocsival, jól teszi, ha legkésôbb a Brüsszelt körülvevô Ringen – amely autópályaként mintegy háromnegyed körgyûrû, de a fennmaradó egynegyed is jól autózható összeköttetést jelent – megtanulja bizonyos városok francia neve mellé a holland elnevezést is. Ha ezt elmulasztja, csak szerencse kérdése, hogy rájöjjön: Mons/Bergenbe indult, flamand földön Bergenbe tart, és Monsba fog érkezni.
Ha már Monsnál tartunk: Pierre Vercauteren (francia keresztnév, holland vezetéknév!), a monsi egyetem politológusa szerint a vallonok most már azt a kérdést teszik fel, hogy a tartományi önállóság növelése nyomán a flamandok nem akarnak-e majd még többet, vagyis függetlenséget, elszakadást.
A hétvégén II. Albert király személyesen próbálta rávenni a pártvezetôket a kompromisszumra, pedig Belgiumban az uralkodó jogai erôsen korlátozottak. Megkoronázásakor esküt tesz az alkotmányra, nem feltétlenül találkozik évente a miniszterelnökkel, nem mond évente trónbeszédet. Igaz, nem csupán a kormányfôt nevezi ki és menti fel, hanem a legkisebb város polgármesterét is.
A király, miután ô sem tudta megoldani a kormányválságot, a többi pártvezetôvel való "újabb politikai kapcsolatfelvételre" szólította fel Yves Leterme-t, a flamand kereszténydemokraták vezetôjét. Didier Reynders, a frankofón liberálisok elnöke szerint Leterme-nek új, konkrét és kiegyensúlyozott javaslatokkal kell elôállnia, és ha ezt csütörtökig nem teszi meg, akkor "le kell vonnia a következtetéseket": nem válhat belôle "minden belgák" kormányfôje.
Magyarország kötelességének nevezte a magyar miniszterelnök, hogy segítse a határon túli közösségeket. Gyurcsány Ferenc errôl a Biennálé, a Külhoni Magyarok Kulturális Fesztiválja keretében megrendezett ünnepségen beszélt hétfôn este, Budapesten.
"Magyarországnak tartósan fenn fog maradni az a kötelezettsége, hogy támogassa és segítse a határon túl élô közösségeket, egyszerûen azért, mert többrôl van itt szó, mint polgári, politikai, emberi szabadságjogokról" – mondta a kormányfô.
Kijelentette: tudja, milyen veszélynek és kockázatnak vannak kitéve azok a magyar nemzeti közösségek, amelyeket elszakít egy államhatár.
Mint mondta, azt nem tudja, hogyan lehet jól csinálni a magyarság megôrzésének támogatását, ám úgy vélte, amit a kormány az elmúlt idôszakban tett, az vállalható. "Én magam büszke vagyok rá" – mondta.
Hozzátette: "nagyon könnyen" sikerült arról megállapodni az elmúlt egy évben, hogy a korábbi támogatási gyakorlatot megváltoztassák, mert alapvetôen megváltott Európa helyzete. A kormányfô Szlovákia és Románia EU tagságát említette, ami ugyan nem old meg mindent, de olyan lehetôség, amelyet egyelôre nem élveznek a Délvidéken és Kárpátalján.
Mint mondta, éppen ezért úgy vélték, a mai helyzetben elsôsorban a délvidéki és kárpátaljai magyar közösségek szorulnak segítségre, "elsôsorban nekik kell támogatást adni".
Gyurcsány Ferenc szavai szerint találtak megoldást arra, hogyan lehet ezeket a támogatásokat kivenni a mindenkori éles alkuk világából, hogyan lehet hosszú távú megállapodást kötni, hogyan lehet a nemzeti intézmények mûködtetésére sok-sok éves elkötelezettséget vállalni.
"Megtettük ezt is" – szögezte le, majd hozzátette: "ahhoz, hogy a magyar nemzet ne csak újjászülethessen minden nap, hanem gazdagodhasson és gyarapodhasson, ahhoz, mint egy falalt kenyérre, annyira szükségünk van azoknak a kultúrájára, hagyományára, de ezt a hagyományt átépítô mai tehetségre is, amelyet a határon túli magyar közösségek" birtokolnak.
Gyurcsány Ferenc kijelentette: elkezdtek egy folyamatot, amit folytatni fognak.
A kormányfô szerint "több dolgunk van annál, minthogy csak ôrizzük hagyományainkat", azokat gyarapítani is kell.
Az ünnepségen megjelent Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség tiszteletbeli elnöke, valamint jelent volt a magyar kormány több tagja.
Tánczos Barna, a Szállításügyi Minisztérium államtitkára szerdán, augusztus 22- én, délelôtt 10 órára a Csíkszeredai Polgármesteri Hivatal tanácstermébe munkaügyi megbeszélésre hívta a DN12-es út mentén fekvô összes csíki és gyergyói település polgármestereit, az önkormányzati vezetôket, az intézményigazgatókat, valamint a tanácsadó cég vezetôit, annak kapcsán, hogy a BEI VI. szakaszán – Kökös és Maroshévíz között – megkezdôdnek a DN12-es út rehabilitációs munkálatainak elôkészületei. "A megbeszélés célja többek között az, hogy biztosítsuk a minél hatékonyabb együttmûködést az érintett települések és a tanácsadó cég között. Megkértem a Román Közúti Hatóság embereit, tartsanak terepszemlét a DN12-es úton, Kökös és Hévíz között. Annak köszönhetôen, hogy a közúti hatóságok pontosan és hatékonyan tájékoztatták a Szállításügyi Minisztériummal együttmûködô tanácsadó céget a jelenlegi állapotokról, már 2008 április-májusában elkezdôdhetnek a rehabilitációs munkálatok ezen a székelyföldi magyarok számára létfontosságú útszakaszon" – mondta az RMDSZ-es államtitkár. Kifejtette: elviekben már körvonalazódtak az útszakasz technikai megoldásai, a konkrét javaslatokat a tanácsadó cégnek év végéig kell bemutatnia. "Az útszakasz felújításának elsô lépéseként a Szállításügyi Minisztérium július folyamán megkötött egy tanácsadói szerzôdést, amelynek tárgyát a szükséges tervek elôkészítése, az engedélyek beszerzése, a kisajátítások elôkészítése, valamint a felújítási munkálatok követése és ellenôrzése képezi" – tette hozzá az államtitkár.
A Maros Megyei Törvényszék Melletti Ügyészség végre három hónap után átiratban közölte a marosvécsi rehabilitációs központ vezetésével annak a vizsgálatnak az eredményeit, amelyet az április 27- én elhunyt gondozott, M. Elena ügyében indított. Ezek alapján az ügyészség úgy döntött, nem indít bûnvádi eljárást, mivel a boncolás eredményei kizárják, hogy M. Elena erôszak áldozata lett volna.
A 21 éves gondozottat, aki 18 éven át volt az intézmény lakója, április 27-én éjjel szállították a szászrégeni kórházba, bélcsavarodás gyanújával. Innen a késôbbiekben a marosvásárhelyi SMURD-hoz vitték át, a beteg azonban néhány órával késôbb belsô vérzés következtében elhunyt. A május 4-i boncolást követôen dr. Hecser László fôorvos nem zárta ki, hogy M. Elena szexuális agresszió áldozata lett, és a belsô vérzést hüvelyi sérülés okozta. Ezt a vádat dr. Pokorny László, a központ igazgatója határozottan cáfolta, elmondva, hogy az a 19 ágyas terem, ahol M. Elenát gondozták, a kastély második emeletén van, ahol csak nôi betegeket ápolnak és ahol állandó a felügyelet, így nem hatolhat be kívülálló. Azt is elmondta, hogy a szakmailag jól felkészült egészségügyi személyzet mindig nagy odaadással gondozta a beutaltakat, így kizártnak tartja, hogy valaki az alkalmazottak közül bántalmazta volna a gondozottat.
A Maros Megyei Törvényszék Melletti Ügyészség hétfôn közleményben értesítette a marosvécsi rehabilitációs központ vezetését, hogy nem indítanak bûnvádi eljárást az, mivel "a boncolási jegyzôköny eredményei alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a páciens halála nem volt erôszakos, így kizárható az agresszió gyanúja, ami a boncolás elvégzésekor felmerült". Azt is közölték, hogy az ügyet továbbították a Szászrégeni Bíróság Melletti Ügyészségnek, a vizsgálatok folytatása érdekében, annak megállapítására, hogy történt-e orvosi mulasztás a diagnosztizálás során vagy a kezelés ideje alatt, és van-e összefüggés az esetleges orvosi mulasztás illetve a halál oka között. Daniel Oltean ügyész, a Megyei Törvényszék Melletti Ügyészség szóvivôje a Népújság kérdésére elmondta, hogy az orvosi mulasztás azért jöhet szóba, mert a boncolási jegyzôkönyv szerint a hashártyagyulladás 72 óránál régebbi volt. "Ellenôrizni kell, hogy megfelelô orvosi ellátásban részesült-e a gondozott, nem történt-e szakmai mulasztás. Hogy a szászrégeni ügyészek hol vizsgálódnak, a marosvécsi központban vagy a helybéli kórházban, esetleg mindkét intézményben, nem én döntöm el" – jelentette ki.
Dr. Pokorny László a Népújságnak elmondta, teljesen ártatlanul megrágalmaztak egy kiváló munkaközösséget. "A történtek után, a rágalomhadjárat miatt a falubeliek közül sokan kerülték az alkalmazottainkat. A betegek, a gondozottak pánikba estek, el akartak menni. A hozzátartozók még tegnap is érdeklôdtek, mi a helyzet az ügyben. Fontos, hogy az ügyészség is megállapította: nem történt agresszió, sem szexuális, sem másfajta" – jelentette ki. Pokorny László az orvosi mulasztást is kizártnak tartja a marosvécsi központban, szerinte a SMURD-nál vizsgálódjanak inkább az ügyészek, hiszen "furcsa volt, hogy a SMURD rá akarta venni az asszisztenseinket, hogy a betegre vonatkozó átadási jegyzôkönybe írják be, hogy a marosvécsi központban beöntést végeztek M. Elenának". Az igazgató úgy véli, az ügyészek ebbe a vizsgálatba is pont úgy belebonyolódnak, mint az agresszióval kapcsolatosba. Egyébként is a Megyei Szociális Igazgatóság, amelynek irányítása alá tartozik a vécsi központ, már lefolytatta a belsô szakmai vizsgálatot, és megállapította, hogy az egészségügyi személyzet nem követett el szakmai mulasztást. "Valakinek csak kell felelnie a rágalomhadjárat, a hitelrontás, a becsületsértés miatt" – jelentette ki Pokorny László.
Felháborító és mélyen elítélendô, ha Romániában anyaországi magyarokat (de akár honi magyarokra és bármely kisebbségre vonatkoztatható a tiltakozás) vernek meg. Rosszallásunkat kifejezni itt ez a fórum. Segélyt hoztak Dévára az árvaházba. Példamutató cselekedet. Egy szervezet, melynek neve Magyar Önvédelmi Mozgalom. Fiókja is van Csongrád megyében, különben Nógrád vármegyei és a MIÉP egyik leágazása.
A Magyarországon megfogalmazott internetes közleménybôl – melyet a NÚ is változatlanul vett át – értesültem, hogy Déva, Hunyad vármegye székvárosa – falu. Lehet, hogy Csongrádbulbukáról és Alsónyékládházáról nézvést falu, de úgy általában már a XIII. században város volt és jelentôs vár. A magyar önvédôk – mint látszik – a Kárpát–Duna–nagyhaza viszonyaival nincsenek tisztában. Amint azzal sem, hogy Déván, Bethlen Gábor fejedelem egyik kedvenc tartózkodási helyén (várkapitánya is volt), illik okosan és méltósággal viselkedni. Erre utal Böjthe Csaba atya apró megjegyzése is, ami az atya bölcsességét fényesen bizonyítja, ô ugyanis rögtön figyelmeztet: nem etnikai, hanem etikai természetû az ügy. Egy hungarista – a MÖM vezetôje így nevezi magát meg honlapján – szervezet tagjaitól is elvárható, hogy ne szájaskodjanak másutt, a trianoni határokon túl, nem viselkednek pökhendi módra. Böjthe atya az MTI megkeresésére vasárnap elmondta: egyszerû viszálykodásról van szó, ugyanis – fogalmazott – "akinek nagy szája van, azt megverik". (Bár inkább hiszem, hogy azt a székely fordulatot használta, melyet az MTI tudósítója nem talált elég szabatosnak és irodalminak, szóval szerintem így hangzott: akinek nagy a szája, az megverôdik.
Augusztus 20-án ez a három fogalom és kifejezés elválaszthatatlan egymástól. Ugyanis aligha ünnepeljük Szent István napját ünnepi szentmise nélkül, és kevésbé valószínû az, hogy az elsô keresztény magyar király érdemeit méltatva ne történjék utalás a Szûzanya oltalmába ajánlott Szent Koronára.
Ennek a tendenciának tett eleget az Ars Hungarica mûsora is. A magyar nép nemzeti ünnepén, Szent István napjának eseményei a nagyszebeni Szentháromság katolikus templomban vette kezdetét.
A Szent Korona nem mozdítható el Magyarország területérôl, de a szervezôk ennek ellenére kárpótolták az érdeklôdôket, és az eredeti korona helyett a róla készült festményekbôl állítottak össze tárlatot. Felemelô érzés volt a kiállítás megnyitóján ennyi érdeklôdôt látni, amit csak "megkoronázott" Horváth Péter Kornél belsôépítész színvonalas elôadása a Szent Korona szimbolisztikájáról, valamint Budavár polgármestere, dr. Nagy Gábor Tamás jelenléte.
A Szent István-napi ünnepség a Kossuth-díjas mûvésznô, Sebestyén Márta elôadásával folytatódott a nagyszebeni Thália Színházban.
A nap utolsó állomása a Kolozsvári Állami Opera szabadtéri operett- és operagálája volt, amit több mint 2000 ember tekintett meg.
Javában folynak az elôkészületek a hét végén tartandó, ötödik alkalommal megszervezendô bolyais világtalálkozóra. Minapi ottjártunkkor éppen tatarozták az ôsi iskolát, a jókora, Református Kollégium 1557 felirat betûit a fôlépcsô elôtt rendezték az illetékesek. A találkozóra – annak megannyi programja mellett – egy új könyv is kiadatik, amely igazán hiánypótlónak számít: hasonlót eddig nem vehettünk a kezünkbe. A Református Kollégium, majd Bolyai líceum összes fellelt tablójának színes fényképét tartalmazza, a tizenkilencedik század végétôl egészen 2007-ig. Székely Emese tanárnô, a Református Kollégium igazgatónôje mesélt a részletekrôl.
– A Tablók könyve címû kiadványban az iskolában található 163 tabló lesz megtekinthetô. Az ötlet Csíky Boldizsár zeneszerzôtôl származik, ennek nyomán fogtunk neki a szerkesztésnek. Több tabló is elkerült annak idején az iskolából, voltak, amelyeket a Vártemplom gótikus termében ôriztek, azok ismét a schola birtokában vannak. Horváth Gabriella aligazgatónô és jómagam vállaltuk el a kötet szerkesztését, a könyv a világtalálkozón már kapható lesz, 30 lejért. Negatívum, hogy a tablókon fellelhetô neveket nem sikerült mind kibetûznünk, ezért egy második kötetet is kiadunk, abban már a végzôsök nevei is olvashatók lesznek.
Ami a világtalálkozó elôtti reményeket illeti, az igazgatónô elmondta: – Nem tudjuk hányan jönnek majd, ez nagyon relatív dolog. A www.bolyainet.ro internetes oldalon lehet jelentkezni, sokan regisztráltak, de ez nem azt jelenti, hogy minden bejelentkezô el is jön, ahogy azt sem jelenti, hogy csak azok jönnek el, akik regisztráltak. A hagyományos meghívásos módszerek mellett sokat segít a világháló, de a sûrû reklámozás ellenére sokan nem tudnak a találkozóról. Ez az öregdiákok találkozója lesz, a programok nekik szólnak, reméljük, mindenki megtalálja a kedvére valót, hiszen a szervezô Öregdiákok Baráti Köre sok alternatív mûsort beillesztett. Ami a legszomorúbb, az öregdiák fogalom félreértôdött. A huszonéves generáció nem tartja magát öregdiáknak, ezért nemigen jön el a találkozóra. Holott az öregdiák, véndiák fogalom nem az életkort jelzi, hanem azt, hogy az illetô elvégezte az iskolát. Egy tizenkilenc éves végzett is öregdiák. A programok pedig fiatalosak, dinamikusak, pénteken és szombaton élôzenés, szabadtéri éjjeli bulival várjuk a látogatókat, és biztosak vagyunk benne, hogy azok a fiatalok, akik eljönnek, jól fogják érezni magukat. Reméljük, sokan ellátogatnak az iskolába, a világtalálkozó hangulata mindig magával ragadó.
Ilyenkor, a táborzárás elôtt néhány nappal, a szokásosnál is lázasabb munka zajlik a Bolyai Alkotótáborban. Az augusztus 24-i tárlatnyitóra kész kell lennie mindannak, amit kapunyitáskor elterveztek. A fafaragók kiválasztott rönkjei már szoborrá kezdenek nemesülni, a keramikusok agyagplasztikái égetésre várnak vagy már túl is jutottak ezen a fázison, de rengeteg még a tennivaló. Legalábbis mindenki úgy érzi, hogy le van maradva, a célegyenesben rá kell még tennie több lapáttal, elvégre bizonyítani kell: ez a legsikeresebb táborozás. Mert valahogy úgy alakul, hogy évrôl évre az a benyomás, hogy az éppen munkálkodó csapat képes a közfigyelemre legméltóbbat nyújtani. Miért lenne ez másképp az idei összejövetelen?
Az elképzelések most is igényes, szép alkotások létrejöttét ígérték, a tervek megvalósulóban is vannak. Székely János Jenô 1956 hôsei elôtt kíván tisztelegni, Dienes Attila egy monumentális kompozíción dolgozik, Gheorghe Muresan fenyôbe álmodja betûszobrát, Pokorny Attila a tábor névadóját idézi meg dombormûvével, Xene Peres lángcsóvává faragja, simítja, finomítja a felszabdalt akáctörzset, Mircea Mocanu modern faplasztikája is körvonalazódik, de faragnak, vésnek, barátkoznak a fával a keramikusok is, mondhatni megküzdenek ezzel is mindahányan, noha számukra nincs izgalmasabb az égetésnél vagy a rakumunkálatoknál. De többet nem árulunk el arról, mire számíthatnak a nézôk a pénteki kiállításon. Legfennebb annyit, hogy nem fognak csalódni. Remélhetôleg ezúttal is népes lesz az érdeklôdôk hada a várban a délután 6 órakor nyíló tárlaton.
Életem elsô repülôútján újra meggyôzôdhettem a kicsi a bors, de... igazságáról. A vidrátszegi, hajnali megvilágításban egészen parányinak tûnô repülôtér ugyanis az én szememben messze felülmúlta a gigantikus fôvárosi repteret. Ez már a felszállás pillanatáig tartó akadályverseny elsô fordulójában kiderült. Miközben idehaza teljesen természetes, hogy a kisgyerekes anyákat a csomagellenôrzésnél a sor elejére tessékelik, Bukarestben úgy látszik, ez az apróság elkerüli a tisztelt személyzet figyelmét. Persze, ha jól belegondolunk, belátjuk, hogy a népek találkozópontjának bábeli zûrzavarában elvesztôdnek a szûkebb környezetben fontosnak számító részletek. Az itthoni repülôtéren nem láttam hatalmas, nyílerdôvel hirdetett bevásárlóközpontokat, sem barna anti-terror- ruhában ôrködô marcona legényeket, de volt ott egy kedves, kék egyenruhás nô, aki rögtön a "becsekkolásnál" nevezett jegyellenôrzés után az Anya és gyermeke feliratú helyiségbe terelt. Kisfiam kitörô lelkesedéssel vette birtokba a szobácskában elhelyezett kanapét és gazdáját, egy rollerezô kengurut, majd szétnézett a rácsos kiságyban is, ahol egy jókora kék plüsselefánt szundikált. Negyedórás hancúr után felfrissülve és jókedvûen szálltunk fel a Bukarestbe induló gépre. – Lám, lám, kár volt aggódnom amiatt, hogy a fôvárosban 6 órát kell várakoznunk a thesszaloniki járatra – nyugtáztam magamban elégedetten –, hiszen nálunk is megvan minden feltétel ahhoz, hogy egy kisgyerek ne érezze túlságosan megterhelônek az utazást. – Hamarosan aztán kiderült, hogy nemcsak a szó szoros értelmében ideje leszállnom a földre. Miután átvészeltük a landolást követô kötelezô ellenôrzéseket, gyerekes elszántsággal kezdtük keresgélni a hatalmas repülôtéren a varázserôvel bíró Anya és gyermeke feliratot. Meddô ácsorgások és kitartó lépcsôzések után úgy döntöttünk, jobb, ha a kedves személyzet segítségére hagyatkozunk. Három, félvállról odavetett "nem tudom" után úgy tûnt, mégsem reménytelen a helyzet. – Igen, van valami ilyesmi – mormogta a fehér takarítóruhás hölgy, aztán komoran hozzátette: – Van egy kamra, ahol tisztába lehet tenni a gyereket. – Csak egy kamra? – kérdeztem csüggedten, mire szúrós szemmel végigmért. – Miért, mi kéne még legyen? Egy kanapé nem kéne? – De igen, mert otthon is van – vágtam volna rá panaszosan, de addig beszélgetôtársam jó tündér módjára köddé vált.
Mit tehettünk mást, elhelyezkedtünk az ide-oda billegô székeken, amelyek egy vidámpark adrenalinszintet növelô hintáinak is beváltak volna. Miközben próbáltam megkapaszkodni a karfában, azon gondolkoztam, talán az enyhén szólva kényelmetlen ülôhelyek rendeltetése az, hogy megóvják a kimerült utazót attól, hogy álomba szenderüljön és lekésse a repülôt. Az udvariatlanság határait túllépô hangnemre azonban nem találtam felmentô magyarázatot. Persze, fôvárosi kiruccanásaim alatt már meg kellett volna szoknom és észre sem kellene vennem, mégis mindig újra meglep. Talán éppen azért, mert itthon még egy hajnali homályba süppedt repülôtéren is megtalálnak a melegséget adó szavak.
Augusztus 25-én a hagyományos dinnyevásárral egybekötve tartják a kerelôszentpáli falunapot. 18 órától elôadások, vetélkedôk, valamint szabadtéri koncertek várják az érdeklôdôket, fellép Klemy és a Casa Nova együttes. Este 10 órától tûzijátékkal, majd szabadtéri mulatsággal zárul a rendezvény.
Jobbágyfalva határában vasárnap délután megyünk a dombok felé, földúton, de a nyomvonalak bizonyítják, hogy sûrûn járt út. Jobboldalt kis völgy tárul elénk, két épülettel, futballpályával. A nádfedeles pavilon elôtt a lapos, zöld területen megterített asztalok. Ez a Tündér Ilona vendégfogadó központ.
Itt tudtuk meg, hogy kettôs ünnep zajlik. Az elsô jobbágyfalvi unitárius nap keretében délelôtt istentiszteleten emlékeztek a templomépítés idejére, majd ünnepi mûsort mutattak be. Délután a vendégfogadó központban folytatódott az ünneplés a III. Tündér Ilona-napi rendezvénnyel. Szabadtéri ökumenikus istentiszteletet tartott a jobbágyfalvi Sándor Szilárd unitárius lelkész, ugyancsak a helybéli Becze Loránd plébános, Gáspár István székelytompai református lelkész és Nagy László unitárius esperes. Az ökumenikus istentiszteleten hallottuk, hogy … "Szent Ilona az elsô keresztény császárnak volt az édesanyja, Nagy Konstantinnak, aki elôször hirdetett vallásszabadságot a római birodalomban. Végül Nagy László unitárius esperes adta áldását: – Az ember kiskorától idôs koráig állandó választás elôtt áll. Ezen a napon is a falu, Csíkfalva község népe is választás elé került. Van, aki ezt a szabad levegôt választotta, a találkozás örömét, van, aki a fotelt, belesüpped, elbambul a tévé vagy a számítógép elôtt, és azon veszi észre magát eltelt a nap. Egy fejlôdô világban élünk, ahol választani kell. A választás belülrôl jön. Vannak szép értékek is a világon, amelyek többek mint az úszómedence vagy a jacuzzi. Hiszem, hogy ez találkozóhelye lesz nemcsak Jobbágyfalvának, a községnek, hanem a Nyárádmentének. Hiszem, hogy Szász Csaba Leventének lesz annyi ereje, hogy ezt kiteljesítse, hogy nagy táborhellyé változtassa, ahol sokszor találkozunk majd mosolyogva, derûvel, kézfogással, egymást köszöntve igaz szeretettel. Jó Isten áldja meg a mi találkozásunkat, délutánunkat, ünneplésünket.
Az istentisztelet után a 76 éves Balogh Pállal beszélgettem, aki elmondta, hogy a Tündér Ilonáról hallottakat gyerekkorában mesének vélte, de a Tündér Ilona völgye, és az útja Moson felé ma is megvan, az volt, réges-régen a só útja. Legalábbis így magyarázták ôseik. Valamikor lehet, hogy élt Tündér Ilona, mert a völgy neve nagyon régi. A helybeliek nem jártak a távol esô helyre, lassan feledésbe merült és nem volt aki felfrissítse a regét. Szász Levente Csaba vállalkozónak és Balogh István polgármesternek köszönhetô, hogy három éve újra él Tündér Ilona. A fiatalok és kirándulók már szívesen járnak ide. Felelevenedett a táj hagyománya – vélekedett Balogh Pál.
A pavilonban a jobbágyfalvi vegyes kórus tartott elôadást. Nagy Teréz kórusvezetôtôl tudtuk meg, hogy az 1917-ben alakult kórusnak a hagyományait szeretnék folytatni. Idôközben elborult, a viharos esôzés miatt elmaradt a futballmérkôzés, a tánccsoport elôadása, de mindazok, akik ott voltak, megkóstolhatták "Tündér Ilona fôztjét", a paszulyos, tarhonyás bográcsgulyást, elbeszélgethettek egymással emlékekrôl, a jövôrôl.
Az elmúlt idôszakban több marosszentgyörgyi olvasónk is érdeklôdött az ötven köbcenti alatti robogók, mopedek bejegyeztetésének menetérôl, azt kifogásolva, hogy az illetékes polgármesteri hivatalban a RAR homologálása nélkül nem tudják bejegyeztetni jármûveiket, ellentétben más községbeli ismerôseikkel. Marosszentgyörgy alpolgármestere, Simon Ferenc szerint ôk csak a közlekedésrendészettôl kapott utasításokat követik, megtörténhet viszont, hogy más önkormányzatok félreértették a vonatkozó elôírásokat.
A felvetett probléma kapcsán Archiudean Lucian, a Maros Megyei Közlekedésrendészet rendôrbiztosa közölte, hogy a másodkézbôl vásárolt ötven köbcenti alatti robogót, amelynek nincs forgalmi engedélye (talon) vagy eredetét igazoló irata, illetve tulajdonosa csak az adásvételi szerzôdéssel tudja igazolni, hogy a jármû a tulajdonában van, a RAR nem homologálja és nem bocsátja ki a törzskönyvet. Ennek okán a robogó nem jegyeztethetô be a polgármesteri hivatalban és tilos vele a közutakra menni.
A rendôrbiztos szerint az érvényben lévô jogszabály alapján az ötven köbcentis térfogat alatti robogókat, amelyek nem lépik túl az óránkénti 45 kilométeres sebességet, a tulajdonosok lakhelye szerint illetékes polgármesteri hivatalokban kell bejegyeztetni, ahol kiadják a bejegyzési bizonyítványt és számtáblát. Ez viszont csak akkor lehetséges, ha a RAR elôzetesen homologálta a jármûvet és kibocsátotta a törzskönyvet. Ezenkívül július végétôl az elôírások értelmében a robogók kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítással kell rendelkezzenek. Ha az említett feltételeket teljesítik, akkor bejegyeztethetôk.
Archiudean Lucian elmondta, hogy számos félreértés adódott bizonyos önkormányzatoknál abból kifolyólag, hogy a mopedeket (pedállal beindítható kismotor) nem az említett térfogatú és sebességû jármûvek kategóriájába sorolták, habár az elôírások alapján oda tartoznak. A közelmúltban minden polgármesteri hivatalt külön tájékoztattak a vonatkozó jogszabályokról, feltételekrôl, valamint a bejegyeztetésekrôl. Megjegyezte, hogy a közlekedésrendészet augusztus 17-19. közötti közúti ellenôrzése során 122 robogó esetében észleltek szabálytalanságokat.
Ami a bejegyeztetési eljárást illeti, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal közúti közlekedést irányító ügyosztályán Trif Raul szakfelügyelô elmondta, hogy fizikai személyek az alábbi iratokat kell benyújtsák: a RAR által kibocsátott törzskönyv; kérvény, amelyben a robogó tulajdonosa a bejegyeztetést és a számtáblát igényeli; adásvételi szerzôdés másolata; a személyazonossági igazolvány másolata; az adókifizetést igazoló nyugta; a 30 lejes bejegyzési illetékrôl szóló nyugta (a helyszínen kell kifizetni); a kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítás; esetenként a lízingszerzôdés másolata.
1. Kulturális szaktestület: Kulturális intézmények rendezvényeinek és mûködésének részleges támogatása a 2007-es évre
– mûködési támogatási kérelemhez mellékletként csatolni kell a szervezet elôzô évi tevékenységi beszámolóját (max. két A4-es oldal)
2. Oktatási szaktestület: A közoktatásban használható magyar nyelvû tankönyvek (I.- XII. osztály) írásának, szerkesztésének, lektorálásának és kiadásának támogatása
– minden kiadásra szánt tankönyvre külön kell pályázni
– elônyben részesülnek a hiánypótló tankönyvek, amelyek eddig egyáltalán nem, vagy csak fordításban jelentek meg magyarul
– tankönyvírás esetében a pályázathoz mellékelni kell a tankönyv egy reprezentatív fejezetét (kinyomtatva, vagy elektronikus formában), a tankönyv szinopszisát, valamint a szerzô(k) szakmai életrajzát (végzettség, jelenlegi munkahely, szakmai eredmények, publikációk, tankönyvírási tapasztalatok)
A pályázatok leadási határideje, minden szaktestület esetében: 2007. szeptember 10. (postabélyegzô dátuma).
Határidô után postázott pályázatokat nem áll módunkban elfogadni.
További útmutatás, valamint a pályázatkitöltô program elérhetô a www.eurotrans.org.ro honlapon. Érdeklôdni a 0264-442084-es telefonszámon lehet.
(MTI) – Egy évvel szabadulása után még mindig beilleszkedési és pszichés problémákkal küzd Natascha Kampusch, az a tizenkilenc éves osztrák lány, akit elrablója több mint nyolc éven át tartott fogva egy ablaktalan pincében Bécs környékén.
Az ORF osztrák televíziónak adott nyilatkozatában a fiatal lány elmondta, hogy bár sokkal jobban érzi magát, keringési zavarai vannak, és hetente négyszer jár terápiás kezelésre. Ha kimozdul otthonról, mindig elkíséri valaki a pszichológiai intézetbôl. Bár szeret beszélgetni, továbbra is ijedôs, és bizalmatlan az emberekkel szemben. Barátja nincs.
Az akkor még csak tízéves Natascha 1998. március 2-án tûnt el iskolába menet. Nyolc és fél éven át egy tömlöcszerû pincehelyiségben tengette életét Strasshofban, Bécstôl délre. Tavaly augusztus 23-án sikerült megszöknie, kihasználva azt a pillanatot, amikor fogva tartója figyelmét elvonta egy mobilhívás. Szökése után elrablója, Wolfgang Priklopil öngyilkosságot követett el: egy gyorsvonat elé vetette magát.
"Mindig is tisztában voltunk azzal, hogy csak egy egyikünk maradhat életben. Végül is én voltam a szerencsés – emlékezett vissza szabadulásának körülményeire. "Egy ízben meg is jegyeztem neki: meglásd, egy napon még táncolni fogok a sírodon."
Bár ígéretét nem váltotta valóra, a strosshofi családi sírt, amelybe elrablóját temették, azóta már felkereste, hogy búcsút vegyen a férfitól, aki megfosztotta gyerekkorától. Azt azonban cáfolta, hogy magánál hordana egy fotót a sírról. Kínzójáról alkotott képe alig változott. "Ismételten csak annyit mondhatok, hogy sajnálattal tölt el a személye. Egy szegény, elveszett lélek volt, akinek félresiklott az élete" – fejtette ki véleményét elrablójáról. Az emlékek egyelôre nem halványodnak, igyekszik együtt élni velük. Visszatért a házba is, elvégre az "ott töltött évek tettek azzá, aki vagyok, hiába próbálnám tagadni". Mindmáig megôrizte azokat a holmikat – köztük zoknikat, trikókat -, amelyeket fogva tartása alatt viselt; idônként még ma is felveszi ôket, hiszen "hozzám tartoznak".
Fogva tartása alatt Priklopil – aki tavaly lett volna 44 éves – nem egyszer megkísérelte, hogy manipulálja ôt. "Volt, amikor sikerült neki, volt, amikor én tévesztettem meg ôt... Állandó birkózás volt ez kettônk között" – mesélte az interjúban a lány.
"Azt nem merném állítani, hogy senki sincs, aki megértené a sorsomat. Abban azonban majdnem biztos vagyok, hogy arra a sok gyötrelemre és szenvedésre, amelyet átéltem, nincs megfelelô szó, sem fogalom" – fûzte hozzá.
Noha egy ideje egyedül él, szeretetteljesnek nevezte anyjához fûzôdô kapcsolatát. Csaknem minden hétvégét egykori gyerekszobájában tölti.
Anyja, Brigitta Sirny a közelmúltban könyvet jelentetett meg Kétségbeesett évek: életem Natascha nélkül címmel lánya nagy vihart kavart elrablásáról – azokról az évekrôl, amelyek alatt semmit sem tudtak a sorsáról.
Százhúsz éve, 1887. augusztus 23-án jelent meg elôször a termékek gyártási, származási helyét jelölô Made in jelzés, a brit iparvédôk törekvéseinek köszönhetôen.
A londoni alsóház 1887-ben látta elérkezettnek az idôt arra, hogy a hazai ipartermékek védelmét külön törvénnyel erôsítse meg: új szabályok léptek életbe, így minden külföldrôl érkezô termék esetében meg kellett jelölni a származási országot. A britek nem titkolt reménye az volt, hogy a vásárlók inkább a hazai termékeket részesítik elônyben a külhoniakkal szemben. 1894-ben Németország is Anglia nyomdokaiba lépett, az érvelés szerint a brit törvény életbe lépését követôen érezhetô visszaesés következett be a német exportban. A kölcsönösség és a "német-angol barátság" jegyében a Reichstag is törvényt fogadott el a származási hely megjelölésérôl.
A Made in jelzés azóta hatalmas karriert futott be, ma már részletes nemzetközi egyezmények szabályozzák a származási hely feltüntetésének mikéntjét. A különbözô feliratok persze nem feltétlenül küldenek pozitív üzenetet a vásárlóknak, egy Made in China jelzés nem okvetlenül akkora öröm, mint egy Swiss made felirat. Utóbbi unikumnak tekinthetô: mivel a Made in Switzerland, a Fabriqué en Suisse vagy a Hergestellt in der Schweiz felirat túlságosan hosszú lett volna, az alpesi ország a Swiss made feliratot (vagy ennek francia nyelvû alakjait) használja.
Felmérések szerint a vásárlók inkább a márkanevekhez ragaszkodnak, jobban érdekli ôket a számítógépeken látható színes alma, vagy a sportcipôkön látható kis pipa, semmint a Made in China vagy Made in Taiwan jelzés. Ennek némileg ellentmond, hogy a származási ország körüli felhajtás olykor még a legmagasabb politikai köröket is elérheti. Az Egyesült Államokban a 2008- as elnökválasztási kampány egyik fô témájává vált a termékek származási helye. Miután az amerikai vásárlók elégedetlenek voltak a kínai fogkrémekkel és más népköztársaságbeli produktumokkal, Jonathan Edwards demokrata párti jelölt felkarolta a témát.
A Made in jelzés a populáris kultúrában is helyet vívott ki magának. Az Armageddon címû filmben például egy kínos helyzetben az orosz asztronauta villáskulccsal esik neki az amerikai ûrsikló egyik paneljének, mondván, teljesen mindegy, hogy amerikai vagy orosz az ûrhajó, úgyis Made in Taiwan…
Ausztrália északi részében található a világ utolsónak fennmaradt legnagyobb kiterjedésû szavannája, amely egyike az utolsó nagy vadonnak, nagyobb mint egész Nyugat-Európa – mutattak rá ausztrál kutatók. A kontinenst 2000 kilométeres sávban átszelô forró égövi zóna kiterjedése több mint egynegyede a Földön fennmaradt szavannáknak a Dél-Amerikát, Afrikát és Ázsiát elborító füves területek pusztulása nyomán. "A világ más részeiben a forró égövi szavannák kipusztulóban vannak a túlzott legeltetés és a túlnépesedés miatt, de Észak- Ausztráliának ez a nagy kiterjedésû területe figyelemre méltóan érintetlen" – jelentette ki Brendan Mackey professzor, aki tudósok egy csoportjával három éven át tanulmányozta azt a távoli térséget.
A szavanna jelenti a választóvonalat sivatagi területek és erdôségek között és egyaránt megtalálhatók rajta füves területek és fák is. A kelet-afrikai és az észak-ausztráliai szavannák vadvilága egyaránt tipikus.
Miután az ausztrál tudósok elvégezték 1,5 millió négyzetkilométernyi terület mûholdas feltérképezését Ausztrália északi részén, arra a megállapításra jutottak, hogy a térség környezeti jelentôség tekintetében ma már egyenrangúnak mondható az Antarktisszal és a dél-amerikai Amazonas vidékének esôerdôivel.
Míg ugyanis a világ szavannáinak 70 százaléka emberi tevékenység következtében súlyos károsodást szenvedett, addig Észak-Ausztrália folyói és erdôségei nem szenvedtek károsodást köszönhetôen a világörökségként nyilván tartott kis lélekszámú bennszülött településeknek. "Az embernek az az érzése, hogy az évezredekkel ezelôtt itt élt emberek nyomában jár" – nyilatkozta Peter Cooke kutató a Sydney Morning Herald címû lapnak.
A tanulmány azonban egyúttal óvatosságra is int. – "Amit nem akarunk, az az hogy olyan fejlettségi fokú élet alakuljon ki a szavannán, amely csökkenti ennek a természeti kincsnek az értékét" – mondta Mackey. Ezzel arra a kormány által elrendelt felmérésre utalt, amely azt tudakolja, vajon fontolóra vennék-e ausztrál farmerek, hogy az aszály sújtotta déli tájakról áttelepüljenek északra, ahol a heves monszun esôzések kedvezô termelési viszonyokat teremthetnek.
Mackey szerint az északi trópusi vidék képes lenne ugyan megbirkózni bizonyos mértékû gazdasági fejlôdéssel, de a kormánynak óvatosnak kell lennie, mielôtt dönt a térség kiaknázásáról.
A krónikus fáradtság miatt szenvedô panaszos évtizedeken át hiába próbálta gyôzködni orvosát, a munkáltatóját, barátait, sôt még a családtagokat is, hogy a gondot okozó tüneteket nem csak képzeli, hanem valóban túl gyenge, erôtlen. A rosszindulatúak diplomás náthának, munkakerülô és lógós szindrómának hívták a tünet-együttest, amelyet most valóban betegségnek ismernek el.
Az amerikai betegségmegelôzési és ellenôrzési központ – amely korábban elismerte, hogy a krónikus fáradtság kutatására szánt dollármilliókat más programokra csoportosította át -, nemrégiben tanulmányt tett közzé arról, hogy a kutatók genetikai mutációval, alapvetô fiziológiai folyamatokban a génkifejezôdés abnormális eltéréseivel magyarázzák az állapotot.
A New York Times egészségügyi melléklete szerint a központ 6 millió dolláros kampányt indított a fáradtság-betegség (angol rövidítéssel a CFS) ismertetésére. A szindróma ugyanis sokkal több embert érinthet, mint korábban gondolták. A bejelentés vitát váltott ki mind a páciensek, mind a tudósok körében. Sokan továbbra is kritikusan fogadják a CDC adatait, bár azt elismerik, hogy valódi kórképrôl van szó.
A CFS-ben szenvedôk éppen annyira betegek és tevékenységükben hátráltatottak, mint az AIDS, a mellrák, vagy a COPD áldozatai, mondta William Reeves, a kérdés szakértôje. A szindrómát az 1980-as években jelölték önálló tünetcsoportként – egy hasonló betegséget már leírtak Nagy-Britanniában, mintegy 30 évvel korábban. A fôleg nôket érintô betegség egyebek között nagyfokú levertséggel, alvási zavarokkal jár.
A betegek szerint a fáradtság fogalma nem fedi pontosan annak lényegét, amit éreznek. Egyikük – aki az egészségügyben dolgozik és korábban profi mûkorcsolyázó volt – azt mondta a kutatóknak: semmihez nem fogható az a kimerültség, ami egy mononukleózis fertôzés után kezdôdô panaszait jellemezte. 12-14 órányi alvás után úgy ébredt, hogy halálosan kimerült és pihennie kell. Túl fáradt volt gondolkodni, vagy olvasni is, tompa volt az agya. Nem volt elég ereje, hogy elhagyja a lakást, szeretett volna inkább meghalni.
A legújabb kutatások szerint a fáradtságra panaszkodók központi idegrendszerében, immunrendszerében, a kognitív agyi mûködésben, az idegingerületet irányító csatornákban, és más alapvetô biológiai mûködésekben mutatkozott abnormalitás. A tudósok szerint a genetikai hajlam mellett mikrobiológiai kórokozók, toxinok, illetve fizikai, érzelmi traumák is szerepet játszhatnak a tünetek kialakulásában.
Az orvosi gyakorlatban jelenleg a legalább hat hónapig tartó indokolatlan, más okkal nem magyarázható fáradtság mellett még nyolc tartós tünetbôl (gyengült emlékezet, koncentrációs készség, fájó torok, érzékeny nyirokcsomó, izomfájás, ízületi fájdalom, fejfájás, alvási zavar) legalább négynek fenn kell állnia ahhoz, hogy kimondják a diagnózist. A fentiek alapján legalább egymillió amerikai sorolható a krónikus fáradtság betegei közé.
A kiégés-szindrómát néhány hónapja Németországban hivatalosan is betegségnek ismerték el. Ez nem csak a menedzserek és a prominensek betegsége, gyakorlatilag minden hatodik német szenved tôle. A szindróma tünetei, – amelyeket Herbert J. Freudenberger pszichoanalitikus írt le elôször –, a folyamatos érzelmi megterhelés, stressz nyomán fellépô fizikai, érzelmi és mentális kimerülés. Ez a reménytelenség érzésével, a célok és ideálok elvesztésével jár, és a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív hozzáállás jellemez.
Már bírósági ítélet is született arról, hogy a kiégés-szindróma munkaképtelenséget okoz, ezért a biztosítóknak ilyen esetben fizetniük kell a biztosított után. Ugyanakkor nehéz egy esetbôl szabályt alkotni, mert a szindróma nehezen ítélhetô meg objektíven. A betegséget a sztárok tették híressé-hírhedtté, az énekes Ricky Martin és Mariah Carey egyaránt évekig szenvedett benne.
A kiégés okaként a pszichológusok három dolgot említenek a tanároknál: sok a stressz, nagy a megterhelés, amelybôl érzelmi kimerülés keletkezik. Kevés motiváció a munkában, kevés a munkahelyi siker, ami csökkenô teljesítményhez vezet; végül a munkahelyen megromlott kapcsolatok embertelenné teszik a viszonyokat.
A folyamatot elôször az alvászavarok, majd a koncentrációs gyengeség, a fáradtság és a korlátozott teljesítôképesség jellemzik. Ha semmilyen lépés nem történik ellene, akkor rosszabbodik a helyzet, a beteg elhanyagolja a szociális és társasági kapcsolatokat és a hobbikat. Végsô soron az öngyilkosság gondolata foglalkoztatja a beteget – mondja Joachim Bauer professzor, a freiburgi egyetemi klinika egyik vezetôje, aki szerint a másik ember a legerôsebb aktiváló szer az emberek számára. Ha az érdeklôdés megszûnik, akkor jön a kétségbeesés és a betegség – írta a Die Welt címû lap online változata.
Fazekas Erzsébet
A körtének vége. Az ipari forradalom legnagyobb világítástechnikai találmányát, Thomas Alva Edison 1879-ben szabadalmaztatott izzószálas villanykörtéjét 2015 után a múzeumokba kívánja számûzni az Európai Unió energiaügyi hatósága. Az ok: az izzók sokkal több áramot fogyasztanak, mint a gáztöltésû fény- és energiacsöves, ma már CE jelzésû világítótestek. A határidôt elsôsorban a gyártók kérésére választották.
Az európai háztartások 97 százalékában még mindig a hagyományos, energiatakarékosnak nem nevezhetô, viszont jutányos áron kapható villanykörte világít. A felhasznált energia jó része nem fényként hasznosul bennük – egy wattból mindössze 5 százalékos hatásfokkal 15 lumen fényt sugároznak – hanem hôvé alakul. A villanykörték tehát jelentôsen hozzájárulnak a klímaváltozáshoz, akárcsak az erômûvek.
Andris Piegals, az Európai Unió energetikai biztosa elégedetlen az európai izzógyártók által vállalt határidôvel, szerinte a cserét négy év alatt kellene lebonyolítani. Észak- és Dél-Amerikában, Ausztráliában jobban készülnek a gyors cserére és máris sokféle energiatakarékos világítóeszköz közül válogatnak.
Az egyik vezetô fénycsôgyár LED-nek nevezett (light emitting diode = fényt kibocsátó félvezetô) világítótestei egy watt energiával 75 lumen fényt sugároznak, de már kísérleteznek az OSTAR LED-ekkel, amelyek vékony felsô rétegére tükrözik a fotonokat, s ezáltal 150 lumen/wattal sugároznak, higanymentesek és 60000 óra az élettartamuk.
Egy másik cég hatvanas kompakt, hármas spirálban csavarodó fluoreszkáló izzói már nemcsak egy színben készülnek, hanem a piros-zöld-kék színek "halo hatásával" (derengô, mint olykor a Nap és a Hold körül is látható halvány koszorú, a halo) tetszôleges színûek is lehetnek. A kísérletezés alatt álló Alto II típusúakban – a korábbi 3 milligrammal szemben már csak 1,7 milligramm lesz a higany.
Az amerikai és japán cégek viszont világítótestek, körték helyett világító lapokkal, felületekkel kísérleteznek, amelyek fényét OLED-ek, organikus, szerves LED-ek sugározzák. Ezekkel a teljes színskála bármely színe elôállítható, sôt felületeken vagy azok részein akár váltakozva és automatikusan is cserélhetô a szín. Fôleg feliratok, hirdetések számára nyújt ez mutatós és olcsó üzemû, környezetkímélô világítást. Ezenkívül kialakították már a nedvességre érzékeny OLED-ek vízkizáró, átlátszó bevonatát is. Úgy tervezik, hogy 2010-re a boltokba kerülhetnek az új OLED táblák.
A jövô évi költségvetési terv 2,7 százalékos államháztartási hiányt valószínûsít a hazai össztermékhez képest, adta hírül pénteken a Rompres hírügynökség. Az idei terv 2,8 százalékos.
Jövôre 438,7 milliárd lejre várják a GDP abszolút értékét, az idénre várt 390 milliárd lej után, és a költségvetést 3,5 százalékos várható inflációval számolják.
Jövôre 38 százalékkal emelik a nyugdíjakat, a társadalombiztosítási-jóléti kiadásokat viszont 6 százalékkal csökkentik.
Az EU-alapokból 3 milliárd euróra számítanak, a gazdasági növekedésbôl, a bérek további emelkedésébôl, a környezetvédelmi adóból és a jövedelmiadó-alap szélesítésébôl a GDP 1 százalékának megfelelô többletbevétel származik majd, így a nyugdíjemelés nem fogja akadályozni az állami infrastrukturális fejlesztések finanszírozását, közölte a hírügynökség.
Az elsô félévben 6,5 százalékkal nôtt a GDP a tavalyi elsô félévhez képest, a kormány elôzetes becslése szerint.
A hazai össztermék az elsô negyedévben 68,49 milliárd lej, 6,0 százalékkal volt nagyobb a tavalyi elsô negyedévinél.
Tavaly egész évben – 342,418 milliárd lej – reálértékben 7,7 százalékkal volt nagyobb a GDP az egy évvel korábbinál.
Idénre a hivatalos kormányzati várakozás 6,5 százalék, az ennél lelkesebb, tavaszi nem hivatalos elôrejelzéseket azóta visszafogta, hogy az aszály megártott a mezôgazdaságnak, és a lakossági fogyasztás is kissé kevésbé nô a vártnál.
Szaporodó külföldi beruházások
A gazdasági növekedést fôleg a rohamosan szaporodó külföldi beruházások táplálják, és a lakossági fogyasztás is sebesen bôvül, éves összehasonlításban 10 százalék fölött, az átlagbér tavaly 10- 12 százalékos, idén több mint 15 százalékos éves reálemelkedéseibôl, miközben a nettó átlagbér az idén is várhatóan 18-19 százalékkal nô, csakúgy, mint tavaly, de az infláció csökkent. A kormányzati költekezés viszont – egyes infrastrukturális beruházások szervezetlensége miatt – egyelôre elmarad még a tervektôl is. Fôleg ezért a GDP viszonylag inflációmentesen növekedhet a nagy tôkebeáramlás, a növekvô kereskedelmi deficit és az importot vonzó, növekvô lakossági kereslet ellenére.
Ám az államháztartás inflációs szempontból jótékony állapotában is változás várható, habár egyelôre nagy a bizonytalanság az elôrejelzésekben. A gazdasági és pénzügyminiszter szerint nem valószínû, hogy az államháztartási hiány az idén meghaladná a GDP-hez viszonyított 2,8 százalékot, sôt, akár a hazai össztermék legföljebb 2,4-2,5 százaléka is lehet. Az elsô öt hónapban többlet volt, a GDP 0,4 százalékával egyenértékû.
Az E