|
LIX. évfolyam 191. (16673.) sz. |
2007. augusztus 18., szombat |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.
E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.
A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Napok ezelôtt munkagépek jelentek meg a marosvásárhelyi Pandúrok útján, a Profi és az ANL-tömbházak, illetve a "kék" játszótér között. A közel két évtizede tornyosuló és bozóttal benôtt óriási földkupacokat már el is egyengették és megkezdték az alapöntéshez szükséges ásást. A Tudor negyednek ebben az övezetében négy tömbházat építenek: egy 15 emeletest és három 10 emeletest. A tömbházakat az RCB Development&Consulting építteti, kivitelezô a náznánfalvi Benta Contrascom. Benta Lazar lapunk kérésére elmondta, hogy az építkezés engedélyeztetése folyamatban van, jövô héten valószínûleg már az engedélyek birtokában lesznek.Alexandru Chiorean, az RCB Development&Consulting vezetôje arról számolt be, hogy a tervek véglegesítése még folyamatban van.
Szilágyi Zsolt: "Nem biztos, hogy lesz közös lista, de nem is zárható ki"
A múlt héten megkezdett tárgyalásokat folytatták tegnap délben Marosvásárhelyen az RMDSZ, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) képviselôi. A pluralizmus szükségességét elfogadó tárgyalópartnerek ezúttal sem egyeztek meg a támogatási rendszer átalakításáról, és a közös lista sem született meg az európai parlamenti választásokra jelölt személyekrôl. Az RMDSZ nevében tárgyaló Borbély László régiófejlesztési miniszter szerint augusztus végére várható a "közös akaratot" kifejezô megállapodás, a Tôkés László püspököt képviselô Szilágyi Zsolt azonban még mindig kétesélyesnek látja a tárgyalásokat.
A tárgyalások második fordulója után a sajtónak nyilatkozva Borbély László elmondta, ismét átbeszélték és véglegesítették azokat a témákat, amelyekrôl múlt héten szó esett, úgymint az oktatás, az önálló magyar egyetem fenntartása, a különbözô autonómiaformákat megjelenítô törvénytervezetek. "Konkrétan a politikai képviseletrôl tárgyaltunk, arrról, hogy hogyan képviseljük a romániai magyarság pluralizmusát a helyhatósági és a parlamenti választásokon. Szükségesnek tartjuk a politikai pluralizmust a magyarságon belül, ami azt jelenti, hogy a magyar többségû helységek esetében nyílt lesz a harc, nyílt a verseny, aki a legjobb, az fog gyôzni. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy nem lehet egyezség ezekben a helységekben, vagy nem indul több szervezet közös listán. Ahol kisebbségben vagyunk, ahol már érdekünk, hogy minél hangsúlyosabb képviselete legyen a magyarságnak, azt ajánljuk a szervezeteknek, hogy fogjanak össze, próbáljanak közös listát állítani, belsô választás, elôválasztás vagy egyezség nyomán. A parlamenti választásokat illetôen, egyetértettünk abban, hogy a magyarság nem mondhat le errôl, és fontos a minél erôsebb parlamenti részvétel, ami közös listákat jelent. A közös lista összeállításának módozatáról jövô héten tárgyalunk, ekkorra halasztottuk a támogatási rendszer átbeszélését is" – jelentette ki Borbély László. Az RMDSZ képviselôje úgy véli, fontos mihamarabb közös nevezôre jutni, az európai parlamenti jelöltlista ügyében is, mivel várhatóan jövô héten dönt a választások idôpontjáról a kormány, és "a romániai magyarságnak tudnia kell, hogy mi az ajánlatunk".
Szilágyi Zsolt kijelentette, "nem teljesen elégedett" a tegnapi megbeszélések eredményével. "Egyetértettünk abban, hogy az erdélyi magyar társadalom politikailag sokszínû, plurális, abban is, hogy az erdélyi magyarok politikai képviseletét meg kell erôsíteni és a politikai versenynek nem szabad veszélyeztetnie a magyarság helyhatósági, parlamenti és európai parlamenti képviseletét". "Pozitívum, hogy RMDSZ-es tárgyalópartnereink ellfogadták azon javaslatainkat, hogy közösen dolgozzuk ki az etnikai diszkriminációt is tartalmazó, helyhatósági és parlamenti választásokra vonatkozó törvénytervezet valamint a párttörvény vonatkozó szakaszainak módosítását, tehát a jövô hét folyamán el fogjuk juttatni az RMDSZ-es tárgyalódelegációhoz azt a törvénymódosítás-javaslatot, amelyet nemcsak mi, de a nemzetközi integrációs szervezetek is javasolnak, a Velencei Bizottságtól az Európai Unióig" – tette hozzá. Szilágyi szerint egyetértés mutatkozott a tárgyalófelek közt a különbözô autonómiaformák támogatását illetôen, és abban is megegyeztek, hogy megvizsgálják a parlament asztalán függôben lévô tervezetek tökéletesítésének lehetôségét és ezek közös képviseletét. "Több törvénytervezet van függôben, mind a személyelvû autonómia, mind a székely területi autonómia kapcsán. Örömünkre szolgált, hogy az SZNT kérésére az RMDSZ elvi támogatásáról biztosította az SZNT által kezdeményezett belsô népszavazást". A támogatási rendszer reformját illetôen az RMDSZ konkrét javaslatot kért, de Szilágyi Zsolt szerint errôl akkor van értelme tárgyalni, ha érdemi elôrehaladás mutatkozik az értékek és a politikai cselekvések tekintetében. "Ez egy nagyon fontos kérdés, nem beszélhetünk pluralizmusról, esélyegyenlôségrôl, ha egyik vagy másik csoport birtokolja csak a forrásokat, a pénzeszközöket" – mondta. Nem esett szó tegnap sem az Erdélyi Magyar Kerekasztal lehetséges elindításáról és mûködtetésérôl, sem pedig az EP- választási lista összetételérôl. "A tárgyalás még mindig kétesélyes, nem biztos, hogy lesz megegyezés, de nem is zárható ki. Nem vagyok a feltétlen megegyezés híve, de értelmét látom a tárgyalásoknak, tudatában vagyunk, hogy nagyon nagy a felelôsség. Azért vállaltuk a tárgyalásokat, mert Tôkés László az erdélyi magyarok egy nagyon nagy csoportja által jogot nyert arra, hogy induljon a választásokon. De nemcsak az európai parlamenti választások a tét a tárgyalásokon. A tét: az erdélyi magyarok politikai képviseletét megôrizni és megerôsíteni, mind helyi, mind parlamenti, mind európai parlamenti szinten" – nyilatkozta Szilágyi Zsolt.
Háromszéki Magyarok Világtalálkozója
A történelmi Háromszéken ötvennyolc településen egy idôben kezdôdött el tegnap a több mint négyszáz programot felsorakoztató Háromszéki Magyarok Világtalálkozója.
Az ötlet Demeter Jánostól, a Kovászna megyei tanács elnökétôl származik, aki évek óta szeretne egy olyan rendezvényt, amely lehetôvé teszi, hogy a Háromszékrôl elszármazott emberek újra találkozhassanak az otthon maradottakkal.
Az önkormányzati vezetô szerint nem tudják pontosan felmérni elôre, hányan látogatnak majd haza, de a rendezvény csúcspontján, vasárnap, arra számítanak, hogy százezren is összegyûlnek majd Szörényi Levente Egy a nép, egy a magyar címû produkcióján.
Pénteken, a települések napján minden egyes város és falu saját rendezvényekkel köszönti a hazatérôket és otthon élôket. Szombaton, a kistérségek napján a régiók ünnepei a négy városban, Baróton, Kézdi-vásárhelyen, Kovásznán és Sepsiszentgyörgyön összpontosulnak.
Vasárnap a maksai Óriás-pincetetôn szervezik meg a Vármegye találkozóját. Itt kerül sor a Szörényi-produkció bemutatására, de emellett lesz kézmûves-kiállítás és - vásár, fegyver- és viselet-bemutató, íjászoktatás, magyar kutyafajták bemutatója, nemezsátor-állítás, valamint ôsi székely harcmûvészetként ismert baranta- bemutató.
Hétfôn Szent István-búcsút tartanak a Szentlélek melletti Perkô-tetôn, az ünnepi szentmise után népzenei- és néptáncmûsort tekinthetnek meg az érdeklôdôk.
A legutóbbi események azt igazolják, hogy az Európai Unió is nehezen tud megbírkózni a romakérdésssel. Holott korábban, amikor az uniós biztosok látogatóba és ellenôrzési célokból jártak a tagságra áhítozó országokba, könnyen fogalmaztak meg bíráló sôt elítélô jelentéseket. A közép-kelet-európai országok integrálásával azonban folyamatosan szaporodik a nyugatra vándoroló romák aránya, akiknek egy része változatos és hangzatos botrányok szereplôivé vált. A bolgár fôvárost megrázó zavargások mellett a Livornóban történt gyújtogatás, amely négy gyermek életét követelte, cselekvésre mozgósította a brüsszeli és az olasz hatóságokat. Eközben továbbra is repülôvel szállítják vissza születési helyükre az illegálisan kivándorolt romákat, amiért egyes nyugati országok komoly politikai engedményekre is hajlandók Románia irányában. A hivatalos statisztikák az unió területén hatmillió romáról beszélnek, a nemkormánzyati szervezetek adatai szerint számuk 12 millióra tehetô, akik közül a becslések alapján 2,5 millióan Romániában élnek. Míg a rendszerváltást követôen a német, angol, francia, benelux államok városait árasztották el a kéregetômaffiák, az utóbbi években Olaszország vált a roma népesség célpontjává, ahova már körülbelül 160.000-an vándoroltak ki – olvashattuk a központi sajtóban közölt statisztikákat. A kialakult helyzettel szembesülve az Európai Unió kidolgozta A romák beillesztésének évtizede elnevezésû programot, amely nem minden téren hozza meg a kívánt erdményeket. Hogy miért? Ha valaki azt hinné, hogy mindez csupán az anyagiak és a körülmények kérdése, téved. E rendkívül változatos tulajdonságokkal és életfelfogással bíró népességet nem lehet úgy kezelni, mint a megállapodott európai nemzeteket. Egyrészt, mert vannak csoportjaik, akiknek életeleme a vándorlás, és nyugaton is ezt teszik, csak korszerûbb lakókocsikat választva erre a célra. Az a kaptafa sem alkalmazható egységesen, hogy a roma gyerekek taníttatása a biztos beilleszkedéshez vezet. A Maros megyei falvakban (és valószínûleg nemcsak) érzékelhetô jelenség, miszerint hetedik osztály után nem engedik iskolába a gyerekeket, az egyik közeli település roma vezetôjének szavai szerint az etnikum védelmét jelenti. Az a gyerek ugyanis, aki középiskolába, majd egyetemre kerül, véleményük szerint aligha tér vissza abba a közösségbe, ahonnan származott. Tagadhatatlan, hogy a romáknak jobb életkörülményeket és munkalehetôséget kell teremteni, de azt is látnunk kell, hogy azok a csoportok, akik nagyon akarták, a saját erejükbôl tettek szert mesés vagyonokra. A friss olaszországi botrány kapcsán nem kétséges, hogy kényes, bonyolult problémába botlott az Európai Unió, s a hangzatos program ellenére nem tudni, hogy tíz év alatt képes lesz-e a minden esetben célra vezetô megoldást megtalálni.
Az amerikai rakétaelhárító rendszer elemeinek tervezett közép-európai telepítésérôl szeptemberben tartják a következô orosz-amerikai konzultációkat – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Biskekben.
A miniszter az Oroszországot, Kínát, Kirgizisztánt, Üzbegisztánt, Tádzsikisztánt és Kazahsztánt tömörítô Sanghaji Együttmûködési Szervezet (SCO) csúcsértekezletének színhelyén nyilatkozott.
"A telepítésre vonatkozó terveket többek között az iráni fenyegetésre alapozzák, de mi ilyen fenyegetést nem látunk" – mondta Lavrov újságírók elôtt.
"Nem csupán az iráni vezetés kijelentéseibôl indulunk ki, hanem meglehetôsen pontos információkból, és ilyen fenyegetést hosszú távon nem látunk, még akkor sem, ha az iráni félnek szándékában áll, hogy olyan hatótávolságú rakétákkal rendelkezzen, amelyek ellen a tervezett telepítés irányul" – hangsúlyozta.
Lavrov szerint érthetô, hogy Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök miért hozta szóba csütörtökön az SCO tanácskozásán a kérdést, "amelyet a résztvevôk komoly problémának tekintenek, de amelyet részleteiben nem vitattak meg" Biskekben.
Arra a kérdésre, hogy felmerült-e a telepítés kérdése Oroszország és Kína között a csúcsértekezleten, Lavrov nemleges választ adott, de elmondta: Oroszország és Kína megítélése egybevág azzal kapcsolatban, hogy miként kell garantálni a biztonságot, és figyelmesen elemzik a Közép-Európát és a Távol- Keletet érintô amerikai telepítési terveket.
Mindössze 885 ember adta támogató aláírását a Nyitrán megvert magyar egyetemista, Malina Hedvig ügyének jogszerû rendezését követelô polgári kezdeményezéshez.
Tizenegy vezetô szlovák értelmiségi egy hónappal ezelôtt adott hangot a diáklány esetét kísérô eljárással szembeni kételyeinek, s kérdôjelezte meg a lány ügyében nyomozó hatóságok és az ügyészség pártatlanságát. Az aláírásgyûjtés csütörtökön fejezôdött be, a petíció 855 támogatója közül 822 személy szlovák állampolgár, a többi 63 külföldi.
Malina Hedviget – állítása szerint – tavaly két bôrfejû megverte, mert magyarul beszélt. A rendôrség álláspontja szerint a támadás nem történt meg, az egészet csupán Malina Hedvig találta ki, ezért a hatóságokat megtévesztô és esküvel megerôsített bejelentése miatt öt év szabadságvesztéssel kell szembenéznie.
A rendôrség eljárásának jogszerûségét azóta számos oknyomozó riport kérdôjelezte meg, és erôsítette meg a lány igazmondását, de a hatóságok hajthatatlanok. Hedvig ügyvédje legutóbb június 14- én tett panaszt a lány polgári és emberi jogainak megsértése miatt. A törvény szerint a panaszra két hónapon belül, augusztus 14-ig kellett volna válaszolni, de ez nem történt meg: a járási ügyész indoklás nélkül szeptember 10-ig elhalasztotta a döntést. Roman Kvasnica ügyvéd idôközben elfogultság ügyében is panaszt emelt, amelynek alapján lehetôvé kellett volna tenni, hogy az ügyvéd betekinthessen a hamis tanúzás ügyében folyó jegyzôkönyvbe, de ezt sem tették lehetôvé.
A Fair-play nevû civil társaság az aláírásgyûjtô akció jegyzôkönyvét Robert Fico miniszterelnökhöz, Dusan Caplovic miniszterelnök-helyetteshez, Dobroslav Trnka legfôbb ügyészhez, Robert Kalinák belügyminiszterhez és Ján Packa országos rendôrkapitányhoz kívánja eljuttatni, mert hogy mindnyájan angazsálták magukat az ügyben és egységesen azt állították, hogy Malina Hedviget senki sem bántotta, és igenis ô volt az, aki törvényt sértett, amikor egy kitalált támadásról tett panaszt és azt esküvel is megerôsítette.
A schengeni határok év végi kiszélesítése elônyökkel jár majd igazságügyi szempontból is, hiszen a szabadság és a biztonság térségének a megnagyobbodását eredményezi – közölte Maria Berger osztrák igazságügyi miniszter a Kurier címû független osztrák napilap pénteki számában megjelent interjúban.
Véleménye szerint Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia csatlakozása a schengeni rendszerhez egyfelôl megkönnyíti majd a rendôrségek közötti együttmûködést, másfelôl segíti az igazságszolgáltatás munkáját abban az értelemben is, hogy a beutazási tilalmak a térség egészére lesznek érvényesek.
Elmondta, hogy péntekre és szombatra Salzburgba invitálta néhány kollégáját a szomszédos országokból és az EU elnöki tisztét betöltô Portugáliából: az informális találkozón a büntetôjogi eljárások európai uniós alapnormáiról lesz szó. Olyan kérdésekrôl cserélnek véleményt, mint hogy meddig tartható valaki vizsgálati fogságban vagy rendôrségi zárkában, miként érvényesíthetô a tolmácshoz való jog a hatósági eljárások során. Megvizsgálják azt is, hogy az egyes országok viszonylatában miként szavatolják az áldozatok jogait.
A miniszter külön kiemelte a korrupció elleni fellépés témakörét. Egyetértett azzal a megállapítással, hogy a kilenc új EU- tagországban, de különösen a balkáni államokban igazságügyi problémaként is jelentkezik a korrupció. A független és hatékony igazságszolgáltatás megteremtése egyszersmind nagyobb politikai stabilitást is eredményez – húzta alá, hozzátéve: a jogi rendszer mûködôképessége a külföldi – köztük az osztrák – befektetések szemszögébôl is lényeges, mert a vállalkozások elôbb-utóbb kivonulnak onnan, ahol dívik a megvesztegetés, nincs jogbiztonság, rendezetlen és zavaros a tulajdonjog körüli helyzet.
"A folyamat veszôdséges, de meg kell követelnünk ezektôl az országoktól a reformok végrehajtását" – közölte. Megjegyezte, hogy osztrák szakértôk tanácsadóként szintén részt vesznek ebben a munkában.
Kitért arra is, hogy külsô segítségnyújtással elô kell mozdítani a jogállami és demokratikus intézményi keretek megerôsítését a leendô EU-államokban.
(MTI) – Németország esténként UFO vadászatot tart, soha ennyi bejelentés nem érkezett azonosítatlan repülô tárgyakról, mint az elmúlt hónapokban. Nem kizárt, hogy a felelôsöket Ázsiában kell keresni.
A Der Spiegel címû német hetilap online változata szerint három hónap alatt több mint kilencvenen jelezték, hogy UFO-t láttak. "Ez még soha nem volt" – állítja Werner Walter, aki az "UFO-telefon" ügyeletese. Walter szerint valóságos UFO-hullám érte el az országot, amiért elsôsorban az ázsiai rizspapírt teszi felelôssé.
Németországban ugyanis divatba jöttek a rizspapírból készült lampionok, amelyeket kerti partik, esküvôk vagy céges rendezvények alkalmával este használnak. A lampionok luftballonként lebegnek, és egy mécses világít bennük. Képesek akár 100-200 méter magasra is felemelkedni, de az átlagos repülési magasságuk 50-60 méter. Egy ünnepre 10-20 lampiont is rendelnek, és azok számára, akik még nem láttak ilyet, valóban zavarba ejtôk lehetnek.
Ugyanakkor a lampionoktól függetlenül terjed az interneten két videofelvétel, amely nagyon jól kivehetô repülô szerkezeteket mutat állítólag Haiti és Dominika térségében. A videó látszólag egy amatôr felvétel, amit kézi kamerával készítettek. Az internetes fórumokon dúl a vita, hogy valódiak-e a képek, vagy pedig egy virtuális hirdetési kampány részét képezik.
Winkler Gyula távközlési és informatikai miniszter augusztus 17-én, pénteken, Brassóban a Tudasalapú gazdaság programban részt vevô 260 IT-menedzserrel és adminisztrátorral találkozott, akik Brassóban egy átfogó képzésen vettek részt. A találkozón jelen volt Somodi Zoltán, a szaktárca államtitkára is.
"A mai esemény alkalmat adott arra, hogy elsô alkalommal találkozzam a programban részt vevô IT- adminisztrátorokkal illetve menedzserekkel, és tárgyaljunk az elkövetkezô három és fél év prioritásairól, elvárásokról, kihívásokról, valamint a programban foglaltakról.
A program sikere nagymértékben függ a szaktárca és a programba bevont helyi önkormányzatok közötti együttmûködés hatékonyságától, valamint azoknak a szakembereknek a munkájától, akikkel találkoztam ma Brassóban, és akik helyi szinten fognak tevékenykedni valamint részt venni a program életbe léptetésében" – nyilatkozta Winkler Gyula miniszter a találkozót követôen.
A Tudásalapú gazdaság a Távközlési és Informatikai Minisztérium egyik legnagyobb szabású programja, amelynek köszönhetôen a vidéki települések közel 20 százaléka kap támogatást informatikai és távközlési infrastruktúrájának fejlesztésére. A programban olyan községek és városok vesznek részt, amelyek lakossága nem haladja meg a 30.000-et. A program a 2007-2010 közötti idôszakban, 255 közösségben nemcsak az infrastruktúrát biztosítja, hanem elektronikus szolgáltatásokat tesz lehetôvé, amelyet a közigazgatási intézmények és vállalakozók is használhatnak, ugyanakkor a projekt széles körû oktatási tevékenységeket is finanszíroz. A Tudásalapú gazdaság program célja növelni a versenyképességet és csökkenteni a digitális szakadékot a vidék és város között.
A képzésre a Távközlési és Informatikai Minisztérium szervezésében került sor, amelynek nyomán az IT-adminisztrátorok és menedzserek átfogó ismereteket szerezhettek a számítógép-hálózatok adminisztrációjára, a program népszerûsítésére, marketing- és menedzsment-tevekenységre vonatkozóan. Ez év szeptember 16- ig újabb 250 IT-menedzser és adminisztrátor képzésére kerül sor, akik a Tudásalapú gazdaság program keretében, a helyi pontokon fognak dolgozni.
Brassó megyében, Ósinkán már 2005 decemberében elindult a program, kísérleti jelleggel. 2007. február 15-tôl Sárkány, Vajdarécse, Páró községek, valamint Kôhalom és Predeál városok is részt vesznek a projektben.
A Kovászna megyei hatóságok kénytelenek lesznek szombatig elköltöztetni a csütörtökön felállított Székelyföld feliratú reklámtáblát, mivel az Országos Úthatóság alkalmazottai és a rendôrök megállapították, hogy a táblát hét méteren belüli távolságban helyezték el a 11-es országúttól, és a jóváhagyotthoz képest más helyen.
Sorin Stoican, a Kovászna megyei úthatóság vezetôje a Mediafax tudósítójának elmondta, a hatóság és a megyei rendôrség által végzett mérések szerint a reklámtáblát nem arra a helyre helyezték el, ahová az engedélyt kérték, és nem tartották be a törvényben elôírt távolságot sem az országúttól. A táblát 4,90 méterre állították fel.
Stoican szerint emiatt csütörtökön nem történt meg a tábla hivatalos átvétele, és a brassói regionális útügyi igazgatóság felszólítást intéz pénteken a Kovászna Megyei Tanácshoz, hogy 24 órán belül a felszólítás kézhezvétele után költöztesse át a táblát a meghatározott helyre és a törvényes távolságra az úttól.
Demeter János megyei tanácselnök a Mediafaxnak kijelentette, az általa vezetett intézmény eddig még nem kapta meg a hivatalos felszólítást.
Stela Florea, a megyei tanács városrendezési osztályának vezetôje szerint a munkálatok átvételével foglalkozó bizottság átvette a munkálatot, és nem kapott semmiféle felszólítást az Országos Úthatóság átvételekkel foglalkozó bizottságától, hogy költöztesse el a táblát.
A kormány "vak és süket az emberek szükségleteivel szemben, nem lát két lépéssel maga elé, tehát távoznia kell", jelentette ki pénteken Mircea Geoana PSD-elnök egy Nagybányán tartott sajtótájékoztatón. Hangsúlyozta, a PSD-nek kellene megalakítani az új kormányt.
Mircea Geoana kijelentette, passzív kormány a jelenlegi, mivel semmit nem tett az élelmiszerek drágulása ellen, úgy, ahogy nem tett semmit az árvizek és a szárazság idején sem.
Leszögezte ugyanakkor, az ország különbözô településein tett látogatások során megállapíthatta, hogy a PD képviselôi továbbra is "a hatalmat irányító gombok elôtt állnak".
Geoana kijelentette, Romániának "erôsebb, kompetensebb és stabilabb kormányra van szüksége" és "természetszerû", hogy a PSD-nek kell alakítani az új kormányt, mivel parlamenti többsége van és megnyerte a 2004-es választásokat.
Mircea Geoana PSD-elnök kedden, Törcsváron tartott sajtótájékoztatóján bejelentette, a párt vezetôi javasolni fogják az alakulat szerveinek, hogy szeptember 10-éig a párt nyújtsa be a bizalmatlansági indítványt.
A Vám- és Pénzügyôrség Országos Parancsnokságának kezdeményezésére szakmai egyeztetô fórumot tartottak csütörtökön, a gyulai határátkelôn a vámhatóság, illetve a magyar, román és bolgár fuvarozók, melyen a gazdasági tárca, a Nemzeti Közlekedési Hatóság és a szakmai érdekképviseletek is részt vettek – tájékoztatta az MTI-t a VPOP.
A találkozó összehívását Magyarország 2004. évi, valamint Románia és Bulgária 2007. évi uniós csatlakozása indokolta, mivel ezen országoknak is a nemzeti szabályozás mellett már az EU szigorúbb szabályait kell alkalmazni a nemzetközi áru- és személyszállítás területén – fogalmaz a VPOP közleménye.
A fórumon – amelyen Nagy János országos vámparancsnok is jelen volt - a vámhatóság képviselôi elmondták, hogy a nemzetközi fuvarozással kapcsolatosan leggyakrabban feltárt jogsértések a fuvarozási engedélyekkel, a veszélyes áruk szállításával és a kötelezô vezetési pihenôidôk be nem tartásával kapcsolatosak.
A minisztériumok képviselôi tájékoztatták a résztvevôket arról, hogy a magyar szankciórendszer követi az unióban kialakított gyakorlatot, amelyet lengyel és francia példákkal szemléltettek.
A fórumon konzultációra is lehetôség nyílt, melyen a fuvarozók konkrét ügyekkel kapcsolatosan is tehettek fel kérdéseket.
Az elkövetkezô két évben Romániában 70 úszómedencét építenek, ezek közül tíz olimpiai méretû lesz. Marosvásárhely megérdemel egy olimpiai méretû medencét, az úszásnak és a vízilabdának itt hagyománya van – jelentette ki a Május 1. strandon megtartott tegnapi sajtótájékoztatóján Borbély László régiófejlesztési miniszter.
Borbély László elmondta, bár azon városok listáját, ahova olimpiai méretû úszómedencét terveznek, mintegy két hét múlva véglegesítik, Marosvásárhely minden valószínûség szerint a tíz között lesz. Az itt építendô 50x25 méteres, nemzetközi versenyek megtartásra is alkalmas, olimpiai méretû, fedett úszómedence esetében két lehetôség merült fel: vagy a Május 1. strandon levôt újítják fel, vagy pedig újat építenek. Ezért hozta el magával Szekeres Gerô tervezô elôzetes számításait, amibôl kiderült, hogy érdemesebb lenne felújítani az 1961-ben üzembe helyezett medencéket, mint újat építeni. A 390.000 eurós árkülönbség a kétféle beruházás között a felújítás javára billenti a mérleg nyelvét. A 23 ezer négyzetméter területû strandon a fedett medence kialakítása mellett akár szállodát is lehetne építeni, és a nemzetközi versenyek megtartásához szükséges felszereltséget biztosítani. A minisztérium megkezdte a liciteket az új medencék tervezésére, így a marosvásárhelyi, felújításra kerülô strand esetében "testreszabott" versenytárgyalást kell szervezni. A beruházást mintegy 5 millió euróra becsülik. A strand felújítása, a medencék elkészítése nem akadályozza a görkorcsolyapálya használatát, egyébként is Marosvásárhelyen van az egyetlen, versenyek megtartására is alkalmas görkorcsolyapálya az országban.
Borbély László azt is elmondta, hogy a jégkorcsolyapálya befedésére és 1800 férôhellyel ellátott nézôtér kialakítására 3 millió lejt utalt ki a kormány, ezt a pénzt idén el kell költeni. Lesz pénz ugyanakkor a Teleki Téka könyvtárra is, decemberig befejezik az épület homlokzatán végzett javítási munkálatokat.
A polgármester megnyugtatására: a bevételek 20 százaléka helyben marad
Az ANL-lakásokkal kapcsolatban Dorin Florea polgármester minapi kijelentéseire reagálva Borbély László kijelentette, az öt év leteltével a lakók választhatnak: megvásárolják-e vagy sem a lakást. "Senkit nem teszünk ki, ha úgy dönt, hogy nem vásárolja meg. A polgármesteri hivatallal kell megegyezniük a további bérleti díjban" – tette hozzá. A miniszter kabinetfônöke csütörtökön egy ANL-tömbházban megkérdezte a lakókat, szándékukban áll-e megvásárolni a lakásokat, és a lakók mintegy 85 százaléka igennel válaszolt. Ami az árat illeti, Borbély László szerint piaci áron alul adják majd el. Ha csak a közjegyzôi árakat vesszük alapul, akkor a Kövesdombon egy garzonlakás ára mintegy 16.000 euró, a kétszobás lakásé 22.000, miközben a valóságos ár ennek legalább duplája lenne.
A Borbély László vezette szaktárca 2001–2002-ben 2000 ANL-lakást adott át, ha ezek 60 százalékát vásárolják meg csupán, legkevesebb 50 millió euró folyik be egy speciális alapba, amit újabb tömbházak építésére fordítanának. A polgármesteri hivatalok által biztosított terület értékét a beruházás 20 százalékára becsülte a miniszter, aki elmondta, hogy a vételár 20 százaléka a helyi önkormányzatoknál marad.
Tizenöt év munkája van a könyvben, tizenöt év kétszeres lakásbetöréssel és autóösszetöréssel járó keserves munkája – hallottuk a szerzôtôl a csütörtök délutáni marosvásárhelyi könyvbemutatón. A téma és az, hogy azt valaki feldolgozta, bizonyosan nem tetszett mindenkinek. Régi, lappangó, de ma is darázsfészeknek számító dologhoz nyúlt Tófalvi Zoltán, amikor az 1956-os események hazai mártírjainak, áldozatainak történetét kimerítôen dokumentálva feldolgozta. Az Erdély mártírjai címû, majd' nyolcszáz oldalas kötet a szerzô ígérete szerint csupán az elsô a sorban. A Szoboszlai-csoport perét tárgyalja, az egyik leghírhedtebb és legvéresebb koncepciós per feldolgozását pedig még három további könyv követi. A bemutatóra a Bolyai téri unitárius templomban került sor.
A házigazda, Nagy László esperes üdvözlete után a kiadó, Káli Király István szólt a telt házas hallgatósághoz: – Mindegyikünknek fejet kellene hajtanunk azok elôtt, akik helyettünk szenvedték meg egy hatalom gazságait, annak következményeit. A több mint 1800 elítélt között pedig azok elôtt is, akik az öt hazaárulási perben ítéltettek halálra, vagy sokévi nehéz börtönre. Amikor nekifogtunk, nem tudtuk, hogy a kiadó tizenöt évének legnagyobb és legkellemetlenebb munkája lesz ez a könyv. A szerzô ennél a tizenöt évnél is többet dolgozott azért, hogy a kétezer oldalas dokumentumanyagot összegyûjtse. Csak az elsô kötet majd' nyolcszáz oldalas. Az anyagot könyvvé alakítani nagyon nehéz volt. Spielmann Mihály szerkesztô, Kuszálik Péter mindentudó és Fekete István tördelôszerkesztô több hónapon keresztül csak ezzel foglalkozott. Én azt kívánom, hogy senkinek ne legyen olyan hidegverítékes érzése, mint nekem, amikor elôször olvastam a kivégzési jegyzôkönyveket.
Spielmann Mihály szerkesztôi elôszavát olvasta fel – Bátorság és félelem, kilépés a hétköznapok konvenciói közül. Aki akkor kilépett, az felvállalta az életet és halált. Nem fél. Nagyon fél. Retteg. A kötet az úgynevezett Szoboszlai-per anyagát tárja az olvasó elé. Nem szenzációhajhász módon, hanem részletesen dokumentálva. Kínzások és lelki gyötrelmek. Börtönök és börtönôrök. A kihallgatottak szavait alig ismerjük. Hiszen nem regisztrálták ôket, inkább átírták, átfogalmazták. A kérdések mögött pedig gyûlölet, átverés, pártideológia. Úriemberség versus bikacsök. Hivatalos megfogalmazások, jegyzôkönyvi hazugságok, verések, kiütött fogak, ronggyá vert vesék. A szocialista humanizmus csak a szocialistákra volt érvényes. Tófalvi Zoltánnak a hivatalos hamisításokból kellett a valóságot felépítenie. A bírósági fûrészpor-román jogi szöveget nagyon nehéz volt magyarra átültetni. Megdöbbenünk a résztvevôk naivitásán. A szervezôk naivitásán. És a tíz halálos ítéleten. Itt nem az etnikumok, hanem a meggyôzôdések csatáztak egymással. A mártírok nélkül nincs a hatvanas évek álszabadsága, és nincs '89 sem. Nélkülük önbecsülésünk lenne kevesebb – hallottuk a szerkesztôtôl, majd Tófalvi Zoltán szólt az egybegyûltekhez. Mint mondta, óriási munka van a könyvben: – Talán csak a feleségemnek van fogalma errôl. A legdöbbenetesebb volt beásni magam a román jogi bikkfanyelvbe. Nagyon nehezen ment. Tizenkét éven át kérvényeztem a levéltári iratok kutathatóságát. A dokumentumok nyilván így sem teljesek. De amit meg lehetett szerezni, megszereztem, így elôször olvashatók például a kivégzési jegyzôkönyvek is, amelyek román-magyar koprodukcióban készültek. A hatalomnak nem volt nemzetisége. 1956-ban, a legvadabb terror közepén az erdélyi magyar értelmiség tudta, hogy hol a helye. Négy tervet dolgoztak ki, amelyek következményei a leghíresebb kirakatperek voltak. A börtönviszonyok elképzelhetetlenek voltak, és máig nem tudjuk: az áldozatokat hova temették el. Szoboszlai Aladár rokonai a változások után Temesvárra látogattak, meg voltak gyôzôdve arról, hogy valamelyik börtönben megtalálják. Akkor tudták meg, hogy közel ötven éve kivégezték. Míg Magyarországon van 131-es parcella, addig az erdélyi mártírok nyughelye ismeretlen – mondta a szerzô, majd a kiadóval együtt bejelentette: a második kötetet, amely Sass Kálmán perét dolgozza fel, körülbelül tíz hét múlva bemutatják. Az estet Csíky Borka, Péter Béla, Lokodi Károly és Valeriu Silviu vonósnégyesének játéka zárta.
Néhány napja a Marosvásárhelyi 2-es Számú Poliklinika elôtt olyan kijelzôtáblát helyezett el a Megyei Környezetvédelmi Ügynökség, amely a város levegôjének hômérsékletét és páratartalmát mutatja. A kijelzôt a Környezetvédelmi Minisztérium azon projektje keretében szerelték fel, melynek célja tájékoztatni a lakosságot a levegô minôségérôl, a mérôállomások adatait felhasználva.
A Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója, Stefanescu Danut elmondta, hogy egyelôre próbaképpen mûködtetik a pannót, hisz elsôdleges céljuk az, hogy a Megyei Vízügyi Igazgatóságnál és a repülôs klubnál lévô mérôállomások adatait – amelyek a levegô minôségét elemzik – közvetítsék. Mivel még nem sikerült megoldani az adatátvitelt az ügynökség és a kijelzô között, a tábla egyelôre csak a hômérsékleti értékeket és a páratartalmat mutatja.
Amint ezt a mûszaki problémát sikerül megoldani, elôreláthatólag két héten belül már a mérôállomáson végzett elemzések adatai is megtekinthetôk lesznek. Az igazgató szerint a közeljövôben a polgármesteri hivatalban is elhelyeznek hasonló kijelzôt.
A beruházást a szaktárca finanszírozta, az üzemeltetés havi 1000 lejes költségeit a Megyei Környezetvédelmi Ügynökség költségvetésébôl fedezik.
A marosvásárhelyi Aquaserv Rt. értesíti a fogyasztókat, hogy a Pandúrok sétányon végzett vízvezeték-korszerûsítési munkálatok miatt augusztus 21-én, kedden 8 és 18 óra között szünetel az ivóvíz- szolgáltatás a következô marosvásárhelyi utcákban: Pandúrok sétány 119. és 141-es számok között, a Sellemberg utca 1. szám, valamint a Moldova utca 2. és 14. számok között. A vállalat felhívja a fogyasztók figyelmét, hogy a hálózat üzembe helyezésekor az ivóvíz elszínezôdhet, azonban háztartási célokra alkalmas.
Nyári napsütéses délutánokon sok családnak jelent kellemes kikapcsolódási lehetôséget a marosvásárhelyi állatkert, hiszen lehet sétafikálni, közben pedig pattogatott kukoricával kezükben végignézni az állatokat. Fôként a legkisebbeknek igazi élményt jelent egy ilyen kis kirándulás. Minap azonban ismerôsöm felháborodottan mesélte, milyen kellemetlen látványban volt része, miközben az állatokat mutogatta gyerekeinek. A kicsik örültek az ugrándozó majmoknak, az oroszlánoknak, semmi baj nem volt, ameddig a papagájok meg a kígyók lakta "házba" be nem léptek. Miközben a gyerekek az óriáskígyó méretén ámuldoztak, lábuk között egy kisegeret vettek észre, amely eszeveszetten szaladgált az emberek láttán, persze megrémisztve a gyerekeket, akik sírva menekültek el a helyszínrôl. És mint az a késôbbiekben kiderült, nem egyetlen utat tévesztett egérke került be véletlenül az épületbe, hanem egész "egértanya" várja a látogatókat, a papagájok ketrecében hemzsegnek a rágcsálók, az aligátorok törzshelyén pedig szintén szabadon szaladgálnak. Igaz, hogy állatokat nézni megyünk az állatkertbe, de kétlem, hogy bármely látogató örülne annak, hogy lába alatt szaladgálnak az egerek. Ide kikapcsolódni megyünk, jól szeretnénk érezni magunkat, anélkül hogy kellemetlen érzést kiváltó látvánnyal kellene szembesülnünk. Érthetô, hogy nem mernek mérget elhelyezni a madarak miatt, azonban mégsem helyénvaló, hogy egy olyan környezetben, ahol nyaranta turisták és helyiek ezrei megfordulnak, effajta látvány fogadja ôket, miután ráadásul még fizetnek is a látogatásért. Bizonyára egyetlen édesanya sem örül annak, ha gyerekét futkorászó egerek látványa ijeszti el. Nem nagy elvárásokról van szó, csupán tiszta, higiénikus környezetben szeretnénk idônket eltölteni, anélkül, hogy állandóan lábunk elé kellene néznünk és azon gondolkodnunk, vajon éppen most hol bukkan fel egy kisegér.
Néhány éve az UNESCO meghirdette a Világemlékezet programot (Memory of the World) azért, hogy a természeti és kulturális örökségen túl számba vegye és megôrizze a pusztulástól a világ szellemi örökségének legértékesebb részét is. A program az egész világ érdeklôdésére számot tartó audiovizuális, valamint az írott, nyomtatott és digitalizált formában megôrzött dokumentumok regisztrálását és megóvását tûzi ki célul.
2001-ben létrehozták a Világemlékezet- listáért felelôs albizottságot, amelynek feladatkörébe tartozik elbírálni a jelöléseket és ajánlatokat tenni a felügyelô-bizottság számára arról, hogy az ajánlott szellemi hagyaték felkerüljön a listára. Egy sikeres jelölést követôen a nemzeti hivatalok lehetôvé kell tegyék azt, hogy a Világemlékezet-listára felkerült anyag széles körben megismerhetôvé és hozzáférhetôvé váljon bárki számára.
Elsôsorban a nemzetek értékes levéltári gyûjteményeit és a könyvtárak anyagait jelölhetik az UNESCO nemzeti hivatalai ebbe a programba. A Világemlékezet-listára azonban csak a nemzetközi jelentôségû szellemi hagyatékok kerülhetnek fel.
Hámori József a közelebbrôl jelölésre kerülô szellemi hagyatékaink között elsô helyen Bolyai János Appendix c. mûvét és az abban foglalt új tudományágat, az abszolút geometria tételeit említi.
A Magyar Unesco Bizottság a Bolyai Pedagógiai Alapítványt kérte fel, hogy válaszoljon a jelentkezési listán feltett kérdésekre. Néhány a feltett kérdések közül:
* A Világemlékezet programba jelölt szellemi örökségünk megnevezése
* Bolyai János abszolút geometriájának leírása
* Milyen érvek szólnak amellett, hogy Bolyai János abszolút geometriájának helye van a Világemlékezet programban?
* A mû eredetiségének bizonyítékai
* Bolyai János abszolút geometriájának eredetisége, elsôdlegessége, forradalmi újdonsága, tudományos jelentôsége egyéb modern elméleti és gyakorlati tudományágak kialakulásában és fejlôdésében
* Milyen érvekkel rendelkezünk, amelyek azt igazolják, hogy a Bolyai János abszolút geometriája megfelel azoknak a feltételeknek, amelyek szükségesek a Világemlékezet programban történô regisztrációhoz?
* Az emberiség kultúrtörténetének melyik idôszakában, milyen körülmények között jelent meg a Világemlékezet programba jelölt Bolyai- geometria?
* Miben különbözik a Bolyai-féle "új világ", az abszolút geometria az Euklidész által definiált tértôl?
* A Bolyai-geometria társadalmi értéke, tudományos jelentôsége, következményei az emberi kultúra, tudomány fejlôdése szempontjából
* Az APPENDIX elsô kiadásának ritkaságára, egyedülállóságára, könyvészeti értékeire utaló adatok.
Az MTAK Kézirattár és Régikönyv Gyûjteményében Bolyai János APPENDIX néven ismertté vált geometriai munkájának három különálló példánya található, amik közül az egyik, amelyiket a Világemlékezet-listára jelöltük, Bolyai János saját munkapéldánya.
Ezt a kötetet idén 175 éve nyomtatták a marosvásárhelyi kollégium nyomdájában, azután, hogy János rövid, Vásárhelyen töltött szabadság után elutazott új állomáshelyére, Lembergbe.
Az MTAK Kézirattár és Régikönyv Gyûjteményében található kötet jelzete 545.091.
A kiadvány címlapját Bolyai János kézzel íra, majd Schmidt Ferenc azonosította.
APPENDIX, SCIENTIAM SPATII absolute veram exhibiens;
a veritate aut falsitate Axiomatis XI. Euclidei
(a priori haud unquam decidenda) independentem;
adjecta ad casum falsitatis quadratura circuli geometrica.
AUCTORE JOHANNE BOLYAI de eadem, Geometrarum
in Exercitu Ceasareo Regio Austriaco Castrensium Capitaneo
Agropoli sive Maros-Vásárhelyini
Typis Collegii reformatorum per
Josephum et Simeonem
Kali de Felsô-Vista
A kiadvány tudománytörténeti, könyvészeti különlegességei:
* Bolyai János saját munkapéldányaként számon tartott darab
* Az elsô oldalakon mind Bolyai János, mind Bolyai Farkas kézzel írt címlapjai találhatók
* A címlapokon Schmidt Ferenc Bolyai-kutató piros tintával írt, saját kezû aláírása azonosítja mindkettôjük kézírását
* A kötet belsô borítóján Anmerkung cím alatt János német nyelvû megjegyzései találhatók
* A kötetben – hol a margón, hol a sorok között – Bolyai János ceruzával írt javításai, beszúrásai találhatók latin és német nyelven.
* A kötet végén két kinyitható táblán 23 mértani ábra található, amik a szöveg értelmezéséhez szükségesek. A leporellókat két változatban utólag ragasztották a kötetbe.
* Az elsô tábla ábráit Bolyai János kézzel, vonalzóval és körzôvel, az utolsó, 23. ábrát szabadkézzel rajzolta be. A két tábla teljesen azonos.
* A kötet végére utólag beragasztották a kinyitható, szintén 23 ábrát tartalmazó lapot, ezúttal a nyomdai változatot: Tabula Appendicis címmel ellátva.
* A kötet utolsó lapjain több helyen (kb. 1 cm-ként) szúrásnyomok láthatók, amelyek több oldalon áthatoltak. Az utolsó oldalakat szúrták át, és a nyomok az elsô oldalakig hatolnak. Ez annak lehet bizonyítéka, hogy a kolerajárvány idején ily módon valahol füstöléssel fertôtlenítették.
* Ezt a kötetet a Marosvásárhelyi Baráti Társaság, valamint a Bolyai Pedagógiai Alapítvány "örökbe fogadja" a MTA Könyvtárában. Az örökbefogadás azt jelenti, hogy anyagi támogatást nyújt a könyvtárnak, amivel hozzájárul a kötet állagmegóvásához, valamint fedezi a kötet digitalizálásának, internetes megjelenítésének költségeit.
Alapítványunk egy nemzetközileg is elismert szakértôkbôl álló csoporttal együttmûködve kitöltötte a jelentkezési lapot, és az Appendix "elindult" Párizsba, hogy hamarosan a Világemlékezet részévé váljon.
A szellemi világörökségbe eddig felvett magyar értékek a Corvinák, Tihanyi Ferenc korai tv-technikai szabadalma, valamint a nemrég felvett Tabula Hungariae – Magyarország térképe, amely a mohácsi vész elôtti készült. Az UNESCO Bizottság elôtt Párizsban most Kodály Zoltán zenei hagyatéka, valamint Bolyai János Appendixe várakozik arra, hogy bekerüljön a Világemlékezetbe.
Oláh Anna alapító, Bolyai Pedagógiai Alapítvány
Július végén Szolokmán koncertezett Varga Miklós és Vikidál Gyula. Az interjúk a fellépésük elôtt készültek. Varga Miklós 1956. december 4-én született Budapesten. Nôs, két gyermek apja, négy fiútestvére van. Az általános iskola után geológiai szakközépiskolában középfokú geológus szakképesítést szerez, majd a Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Fôiskolát kereskedelmi üzemgazdászként hagyja el. 1975 – 1990 között nyolc együttesben énekel. 1990-tôl szólóénekes. 1983-tól színpadi szerepeket és címszerepeket játszik 22 rockoperában és musicalben. Öt filmben is szerepelt. Az Európa sláger saját szerzeménye. Szakmai elismerések: 1984-ben az év énekese a közönség és szakmai szavazás alapján, 1990-ben szólóénekes kategóriában az év férfi énekese, 2001-ben Artisjus-díjat vett át.
– Régóta fóbiám az, hogy évszázadok múltán az alföldön már csak a múzeumok lesznek magyarok és az emberek valamilyen más nyelven fognak beszélni. De itt, Erdélyben mindig magyarul beszélô emberek fognak élni. Ez meggyôzôdésem. Amikor tehetem, fellépek az elszakított nemzetrészek tájegységeinek településein, mindenhol olyan szeretet fogad, ami mindig a visszatérésre késztet. Egyre inkább azt érzem, ha igazi magyar emberek közé akarok kerülni, akkor el kell hagynom az anyaországot.
– Abszolút elôször. Amikor Solti Zoli barátom Abaújszántóról felhívott, hogy Vikidál Gyulával vállaljunk egy fellépést Szolokmában, mondtam, rendben, de hol van Szolokma. Mondta, hogy ott Erdély belsejében. Erdély térképét néztem, soká tartott, amíg megtaláltam. Kerestem az utat, hogy miként fogok oda eljutni. Azt láttam, hogy Szolokmába bevezet az út, de innen tovább kifelé semerre.
– Ez a "felfedezés" befolyásolta a szolokmai mûsor alakulását?
– Tulajdonképpen nem. Többnyire a 30 éves repertoáromból válogatok. Nem hiszem, hogy kellene cizellálnom. Saját magamat hozom és adom, van mibôl meríteni, nyilván nem mindenhol ugyanaz a mûsor, attól is függ, milyen a rendezvény jellege. Más dalokat kell énekelni egy templomban, mást egy falunapon, ahol az emberek jókedvûek, vidámak.
– Hogy került kapcsolatba az István, a királlyal?
– Érdekes történet volt. 1983-ban Koltay Gábor rendezô hívott fel, s közölte velem, hogy szeretnék rám bízni a rockoperában a címszerepet. Alig akartam elhinni, neves elôadók mellett énekeltem, mint Vikidál Gyula, Nagy Feró, Balázs Péter, Balázsovics Lajos. Óriási megtiszteltetés volt, annak ellenére, hogy az elsô idôszakban én csak a hangja voltam Istvánnak, csak késôbb vettem át a szerepet. Ez pályafutásom meghatározó darabja lett. A zeneszínház kapuit ez a mû nyitotta meg számomra, az országos ismertséget ez a darab hozta el. Ennek köszönhetôen sok történelmi személyiséget: Jézust, Dózsa Györgyöt, Jumurdzsákot játszhattam el rockoperákban, musicalekben. Az István, a királyon kívül az egyik legszebb szerepem a Megfeszített c. rockopera fôszerepe, nemcsak azért, mert ez egy hagyományos Golgota-történet, hanem szimbolikusan a magyarság megfeszíttetését is jelenti. Ebbôl is fogok elôadni itt Szolokmában.
– Szolokma Erdély kis eldugott darabja. Amikor meglátogattuk a kalapmúzeumot Kôrispatakon, akkor azt mondtuk a helyieknek, hogy ne aszfaltozzák le az utat, legyen az ilyen rázós, rossz út, mert addig ôrzi meg ez a táj a maga szépségét, egyszerûségét, eredetiségét, ameddig nem jönnek ide befektetôk. Nem szeretném Szolokmán egyszer csak a McDonalds emblémát látni, mert akkor ez a táj is a globalizáció áldozatává válik. Ezt nemcsak magunknak, hanem a világörökségnek kellene megtartani. Eddig sokszor jártam Erdélyben, a családomnak csak meséltem Erdélyrôl, a szépségeirôl. Most a feleségemmel, lányaimmal jöttem Szolokmába. Ôk is szeretik a tájat, rácsodálkoztak dolgokra, arra, hogy az emberek itt másképpen élnek. Idefelé jövet kérdezték, hogy a szálláshelyünkön lesz-e úszómedence, jacuzzi. Azt mondtam nekik: nemcsak abból áll a világ. Azok nélkül is jól érezték magukat. Az élet örömeit nem a luxus adja, hanem az egyszerû szépségek. Nos, válaszoljak a kérdésre: igen, visszatérek.
Kilyén Attila
A császári jelzôt viseli minden, ami "él és mozog" ezen a héten az ausztriai Salzkammergut tóvidékének szívében fekvô híres gyógyüdülôhelyen, Bad Ischlben, ahol hagyományszerûen megünneplik Ferenc József osztrák császár és magyar király születésnapját.
A leghosszabb ideig uralkodott Habsburgnak (1848-1916), akinek nevéhez kötôdik a kiegyezés és a dualizmus, az Osztrák- Magyar Monarchia idôszaka, gyerekkora óta kedvenc üdülôhelye volt a rendkívüli gyógyerejû, sós forrásairól nevezetessé vált Bad Ischl, és mindannyiszor lelkesen áradozott a vidék szépségérôl. Már anyját, a terméketlennek hitt Zsófia bajor fôhercegnôt is itt kezelték, aki a kúra után több gyermeknek adott életet, köztük Ferenc Józsefnek. A tizennyolc éves korában megkoronázott, régi vágásúnak tekintett császár szinte minden nyarát a Badl Ischl-i kúriájában, a Kaiservillában töltötte, leggyakrabban felesége, Erzsébet királyné, a tûzrôl pattant, roppant népszerû, ám tragikus sorsú Sissi társaságában. A salzkammerguti nyaralóban jegyezték el egymást 1853-ban, és a császár itt írta alá 1914. augusztus elsején a Szerbia elleni hadüzenetet is.
A császár közelsége és a táj varázsa számos arisztokratát és mûvészt vonzott oda, mások között Lehár Ferencet, akinek egykori villája ma múzeum. Egyébként a városról kapta a nevét az ischler sütemény.
Ferenc József 1830. augusztus 18-án született Schönbrunnban. A mostani, 177. évforduló alkalmából számos bohókás rendezvényt és méltóságteljes ünnepséget szerveztek Bad Ischlben. Szerdától, a helyi kápolnában "császári ünnep" elnevezéssel zenei program kezdôdött, amely a hétvégéig tart. A rákövetkezô nap fô attrakciója a császár emlékét felidézô gálaest: neves mûvészek léptek fel, köztük a Lehár Zenekar tagjai. Külön programpontként a "császári idôkbôl" származó melódiákat és anekdotákat adtak elô olyan alkotók mûveibôl, mint Ralph Benatzky, Kálmán Imre és idôsebb Johann Strauss.
Augusztus 17-ét teljes egészében a "császári karneválnak" szentelték. A város utcáit vörös szônyegekkel fedték be, hogy a hivatásos táncosok mellett bárki, akinek kedve támadt rá, önfeledten lejthessen a "császár keringôk" andalító, egyúttal sodró dallamára. A szintén Lehár Ferenc nevét viselô táncegyüttes kifejezetten erre az alkalomra külön "császárvalcert" tanult be.
Ma a Badl Ischl-i katolikus templomban "császári misét" mutat be Maximilian Aichern püspök. Az istentiszteletre meghívták a Habsburg és a többi nemesi család tagjait is. A misét megelôzôen a templom elôtt korhû ruhákban elvonulnak majd az egykoron a koronához tartozó tartományok regimentjei, de lesz golf is, amelynek gyôztese megkapja a "császári trófeát". Az este ugyancsak az évforduló jegyében telik el, bevételét a sícsászárként emlegetett, egykori osztrák mûlesikló-legenda, ötszörös Világkupa- gyôztes Franz Klammer alapítványa kapja meg. A "császári este" fénypontja azonban valószínûleg az az elôzetes bemutató lesz, amely Tamee Harrison "Sissi – The Love Story" címû musicaljébôl ad ízelítôt. (A hivatalos premierre jövôre, Sanghajban kerül sor.)
Lesz még ezenkívül tûzijáték, és a Sárba Tiport Bôrnadrág Védelmére Alakult Egylet szervezésében farmernadrág- távdobó verseny, valamint divatbemutató, amelyen nemesi családok – Auersperg, Mautner Markhof, Czernin, Hardegg – soraiból származó lányok és fiúk lépnek fel, a kristályüvegjeirôl és ékszereirôl híressé vált Swarowski-ház közremûködésével.
Nem Elvis Presley volt a legelsô rock and roll-sztár, de népszerûsége felülmúlta a mûfaj valamennyi királyáét. Az amerikai álom megtestesítôje volt, ám a dollármilliókért hajtva a legszebb férfikorban gyógyszerek rabjaként halt meg éppen harminc évvel ezelôtt.
A Király – másképp szinte nem is emlegették – egy kor jelképe, hatása az ôt követô nemzedékre – s nemcsak a zenészekre – óriási.
Elvis Aaron Presley 1935. január 8-án született Tennesse államban, Memphisben, s 1977. augusztus 16-án szívroham ölte meg. Húszéves sem volt, amikor Sam Phillips, a helyi Sun lemezcég jószimatú fônöke 1954. július 5- én lemezre vette That's Allright címû dalt, amelynek megjelenését a rocktörténészek egy része a rock and roll születésnapjának kiáltotta ki.
Életérôl könyvtárnyi könyv- és újság, több tucat film vall. Elvis és környezete, köztük a titokzatos Tom Parker "ezredes", az énekes menedzsere, sok mindent nem vert nagydobra. Nem hangsúlyozták például, hogy pályája legelején rövid ideig Bill Haleyvel és a Cometsszel lépett fel. (A Comets Budapesten koncertezô tagjai fedték fel néhány éve.)
Ez nem csorbítja a fekete és fehér zenei örökséget kitûnôen felhasználó Elvis értékét. Nincs az a házibuli, amelyen ne vennék elô a Heartbreak Hotel, az All Shook Up, a Too Much, a Stuck On You, a Good Luck Charm, a One Night, a Jailhouse Rock, a Hound Dog címû dalait, s kihagyhatatlanok más elôadók nosztalgiakoncertjein is.
Albumainak száma meghaladja a kétszázat. Közülük 81 arany- vagy platinalemez volt, 52 kislemeze és 16 középlemeze érte el a "nemesfém" fokozatot. Alig akadt, amelybôl milliónál kevesebb fogyott volna, az egymilliárdot is meghaladhatja eladott lemezeinek száma.
Egyedül a Billboardon több mint húsz albuma, negyvennél több dala volt elsô helyezett. A rock and roll, a country és a gospel halhatalanja. Óriási siker volt, és listát vezetett a legnépszerûbb 30 dalát összegyûjtô válogatásalbum.
Elvist nemcsak a fiatalok és nemcsak a rock and rollért
szerették – célba értek
"gyerekcsináló" számai, az Are You Lonesome
Tonight, a Crying In The Chapel vagy az It's Now or Never (az O Sole Mio
amerikai változata.)
Elvis Presley egyetlen rock and roll lemeze sem lett Grammy-díjas, három gospellemeze nyerte el a rangos elismerést, már túl pályája zenitjén.
Presley Amerika bálványaként nem tette ki a lábát külföldi turné kedvéért – néhány kanadai eseményt leszámítva.
A Király 32 filmjével is hódított, bár egyikük sem a filmmûvészet remeke. A Jailhouse Rock (Börtönrock) címû filmjét a napokban vetítették a magyar televízióban.
Magánemberként Elvis Presley nem élt teljes harmóniában. Priscillától elvált, hiába született tôle imádott lánya, Lisa-Marie.
Amerika bálványának másik életérôl szól a harminc éve megjelent Mi történt, Elvis? címû könyv, amelyet Elvis három testôrének "tollbamondása" alapján írt Steve Dunleavy újságíró.
A könyv nem sokkal Elvis halála elôtt jelent meg, amikor a rock and roll korábbi bálványa, elhízva, gyógyszerek, serkentôk között élte sivár napjait. A testôrök – Red, Sonny és Dave – a hetvenes évek elejétôl tanúi voltak Elvis Presley leépülésének. Olykor képes volt magát összekapni egy-egy koncertre, de utána a legsötétebb mélységekbe zuhant.
E nem túl hízelgô dokumentum ellenére Elvis érdemei vitathatatlanok.
Nevelônônek vették fel 23 évesen a Springer- házba, késôbb ô lett a médiacézár Axel Springer ötödik felesége. Férje halála óta ô igazgatja a kontinens egyik legnagyobb – a Bild címû bulvárlappal a legnagyobb példányszámú európai napilapot megjelentetô – médiavállalatát, vagyona becslések szerint 2,3 milliárd euróra rúg. Ô Friede Springer, a 65 éves üzletasszony.
A mesébe illô történet fôhôse Föhr szigetén született 1942. augusztus 15-én egy kertész és egy házvezetônô lányaként. Iskolái elvégzése után egy szállodában dolgozott. Életét egy hirdetés változtatta meg örökre, aminek szövege pusztán ennyi volt: "Villa- háztartás keres nevelônôt". Elfriede 1965-ben lépte át a Springer-ház kapuját, nem sokkal késôbb azonban már a nála harminc évvel idôsebb médiacézár, Axel Springer legújabb partnernôjeként szerepelt. A pár 1978-ban mondta ki a boldogító igent, Friede ötödik volt a Frau Springerek sorában.
A házasságkötés után férje mellett dolgozott, mint jövendôbeli örökösnek alaposan ki kellett tanulnia a szakma rejtelmeit. Springer akaratának megfelelôen nyelveket, mûvészettörténetet, filozófiát és vallástudományt tanult. A valós Pygamlion-történetrôl szólva maga Friede Springer így nyilatkozott egy alkalommal: "a férjem terméke vagyok".
Axel Springer 1985-beli halála után a korábbi házasságokból származó gyerekekkel és unokákkal együtt ô örökölte a birodalmat, amelyet a hatalmi harcok miatt a széthullás fenyegetett. A fiatal özvegynek azonban sikerült az, amit senki sem várt tôle: egyben tartotta a konszernt, s visszaverte a külsô támadásokat, amelyek közül a legkomolyabb a rivális királyság, a Burda felôl érkezett.
2002 óta ô a 10 ezer fôt foglalkoztató médiavállalat többségi részvényese, vagyona a becslések szerint eléri a 2,3 milliárd eurót, ezzel Németország 10 leggazdagabb nôje között van.
A nevelônôbôl lett milliárdos ritkán szerepel, kerüli a rivaldafényt. Az ország legbefolyásosabb nôinek egyike gazdasági ereje mellett Angela Merkel kancellárral ápolt szoros barátsága révén is híressé vált. Friede Springer tagja a kereszténydemokrata CDU-nak.
Földünkön mintegy hatezer nyelv létezik – egyeseket milliók beszélik, míg másokat csupán néhány tucatnyian, ám amerikai tudósok feltételezése szerint minden nyelv közös eredetre vezethetô vissza.
A nyelvek állandóan változnak. Az emberek igényeiknek megfelelôen új szavakat, kifejezéseket alkotnak, vagy kölcsönöznek más nyelvekbôl. Némely nyelv valamilyen okból gyorsabban fejlôdik, mint más. Az olasz például sokkal közelebb áll a közös ôshöz, a latinhoz, mint a francia. A litvánban viszont számos olyan szó található, amely szinte pontosan megegyezik a három és félezer évvel ezelôtt beszélt szanszkrittal. Némely nyelvcsalád tagjai, mint például az afroázsiai, tízezer évi különálló fejlôdés után mindmáig sok közös kifejezést ôriztek meg – olvasható a USA Today címû amerikai napilap online kiadásában.
A cikk szerint "ötvenezer évvel ezelôtt váratlanul valami történt ôseinkkel Afrikában". Ezt megelôzôen az anatómiailag modern ember és a neandervölgyiek viselkedése között vajmi kevés különbség volt észlelhetô: mindkét faj egyedei kôeszközöket használtak, s gesztusok, arcmimika, hangok segítségével kommunikáltak.
Merrit Ruhlen, a Stanford Egyetem antropológusa szerint "szinte egyik napról a másikra az emberek sokkal jobb eszközöket kezdtek el készíteni, halottaikat vallásra emlékeztetô külsôségek között helyezték végsô nyugovóra, s sokkal több képzelôerôrôl tettek tanúbizonyságot, mint korábban".
Sok tudós szerint a modern emberi nyelv kialakulása okozta ezt a "nagy ugrást". A beszélt nyelv ugyanis absztrakt gondolkodásra és döntéshozatalra tette képessé az embereket. Mivel feltételezések szerint a nyelv egyszer alakult ki, mielôtt az emberek "kirajzottak" Afrikából, az egész emberiség valaha egy nyelvet beszélt.
Ezt a ôsi nyelvet szeretné beazonosítani a Santa Fe-i Egyetem kutatócsoportja Murray Gell-Mann Nobel-díjas fizikussal az élen. Az Evolution of Human Languages (EHL – az Emberi nyelvek evolúciója) elnevezésû projekt keretében a világ összes nyelvének etimológiai adatbázisát hozzák létre. Az EHL kutatói megkísérlik rekonstruálni és összehasonlítani az ôsi nyelveket, egyre közelebb kerülve ezzel az elsô beszélt nyelvhez.
A kutatók az elsô fázisban 12 szupercsaládba osztották a nyelveket. Közülük négyet – Eurázsia, Észak-Afrika, a Csendes-óceáni szigetek, valamint az amerikai kontinens nyelveinek többségét egyesítették az úgynevezett boreászi (északi) csoportba. Ez a ma beszélt nyelvek többségének az ôse, amely mintegy 16 ezer éve alakult ki, amikor Észak- Amerika és Európa nagyobb részét jég borította.
S hogy miért a boreászi nyelvcsalád vált uralkodóvá? Az EHL-kutatók szerint mintegy 20 ezer évvel ezelôtt az utolsó nagy jégkorszak csúcsidôszakában veszett el a világ nyelvi sokszínûsége. Az elôretörô jég egyre délebbre és délebbre kényszeríthette az embereket, "összekeverve" a nyelvcsoportokat. A késôbbi történelmi korszakokban pedig csupán "néhány" nyelv fejlôdött ki ebbôl a "keverékbôl" – a boreászi volt az egyik.
A projekt éles vitákat váltott ki. Egyes nyelvészek szerint ugyanis a történelmi nyelveket legfeljebb 8000 évre visszamenôleg lehet nyomon követni, oly nagy változáson estek át az idôk folyamán. Többen a vizsgálati módszereket is kritizálták – a rekonstruált nyelvekben fellelt közös szavak ugyanis nem feltétlenül jelentenek rokonságot.
Fried Judit
Húsz éve, 1987. augusztus 17-én halt meg Rudolf Hess német nemzetiszocialista vezetô, aki negyven évet raboskodott a spandaui börtönben, az utolsó két évtizedet egyedül.
1894. április 26-án született Alexandriában. A család tizennégy éves korában települt haza, s bár Hess csillagász akart lenni, apja kívánságára kereskedelmi iskolát végzett. Az elsô világháborúban önkéntesként harcolt, többször megsebesült. A háború után részt vett a bajor Tanácsköztársaság leverésében, s Münchenben került az akkor még ismeretlen Adolf Hitler hatása alá. Hess, a nemzetiszocialista párt 17-es számú tagkönyvének birtokosa minden nehézség közepette kitartott vezére mellett, akinek egy verekedés során életét is megmentette. Részt vett az 1923-as balul sikerült sörpuccsban is, ezt követôen együtt raboskodott Hitlerrel és segített neki a Mein Kampf megírásában.
Szabadulásuk után Hitler helyettese, személyi titkára és biztonsági fônöke lett. A nácik 1933-as hatalomra jutása után ô vette át a párt vezetését és tárca nélküli miniszterré nevezték ki, aláírását viselik a zsidótörvények. A vezetôtársaitól eltérôen elegáns megjelenésû, mindig udvarias, de politikailag kevésbé tehetséges Hess fokozatosan marginalizálódott, a második világháború kitörése után még jobban háttérbe szorult.
Máig megmagyarázhatatlan, mi késztette arra, hogy 1941. május 10-én éjszaka Skóciába repüljön és tárgyalásokat ajánljon a brit kormánynak a különbékérôl. Lehetséges, hogy mellôzöttségét akarta kompenzálni egy diplomáciai sikerrel, lehet, hogy tényleg hitt a siker lehetôségében (arról is vita folyik, a Hesst azonnal elmebajosnak minôsítô Hitler tudott-e útjáról), de lehet, hogy tényleg megôrült. A britek mindenesetre kihallgatták, majd miután konstatálták, hogy nem rendelkezik értékes katonai információkkal, ôrizetbe helyezték a háború végéig, tárgyalásokról nem esett szó.
A nürnbergi perben a tárgyalásig amnéziát tettetô Hess is a vádlottak padjára került. A per folyamán emlékezete "visszatért", az utolsó szó jogán azt mondta: "nem bánok semmit". A négy vádpont közül kettôben (béke elleni bûncselekmények és összeesküvés) találták bûnösnek és életfogytiglani börtönre ítélték.
A berlin-spandaui börtönben fogolytársai sorra kihaltak vagy kiszabadultak mellôle, 1966 után ô maradt a fogház egyetlen, hatalmas személyzettel ôrzött rabja. Idôs korára és betegségére hivatkozva többször megkísérelték szabadon bocsáttatni, de ettôl a szovjet fél mereven elzárkózott. A "7-es számú fogoly" végül 1987. augusztus 17-én, 93 éves korában öngyilkosságot követett el.
Az összeesküvés-elméletek hívei szerint Hesst már úton Angliába lelôtték és egy hasonmás érkezett meg helyette – az angolok ezt felismerték, de nem tettek semmit.
Az ál-Hesst ítélték el és ô ült négy évtizedig börtönben (amnéziája is arra szolgált volna, hogy elkerüljék a leleplezést), s a titkosszolgálatok gyilkolták meg, nehogy Gorbacsov hatalomra jutása után a szovjetek mégis belemenjenek elengedésébe és kiderüljön a titok.
Hess sírja a bajorországi Wunsiedelben szélsôjobboldali mozgalmak zarándokhelye, halálának évfordulóján menetet szerveznek ide, amelyet általában a hatóságok betiltanak.
Lefejezett – avagy "letestezett" – kígyó mart meg egy férfit az Egyesült Államokban.
Az 53 éves illetô a lovait etette, amikor egy másfél méteres csörgôkígyó tekergôzött az istállóba. A férfi 27 éves fiával együtt vette fel a harcot: egy locsolócsôvel és egy ásóval estek a kígyónak, és hamarosan sikerült lecsapniuk a fejét. Az apa érdeklôdve felemelte, mire a fej megmozdult, és beleharapott a férfi egyik ujjába. A gazda elôször nem vette túl komolyan a dolgot, ám felesége azonnal orvoshoz vitte, amit nagyon jól tett: tíz perccel a marás után feldagadt a férfi nyelve, és a kígyóméreg kezdett tovább terjedni szervezetében. Sürgôsen kórházba vitték, ahol megkapta a hat injekcióból álló teljes ellenszérum- sorozatot.
Kígyószakértôk szerint az eset igen meglepô, de nagyon tanulságos. Feltehetôen csupán reflexmozdulatról volt szó a kígyó részérôl "az utolsó marás jogán".
A megmart férfi közölte, hogy többé nem lesz kíváncsi: ha kígyót öl, fejvesztve elássa fejestül.
Ez a nap, ez a lapszám se különbözik a többitôl, mellékletünket ugyanolyan gonddal, körültekintéssel készítettük elô, mint a korábbiakat, azzal a reménnyel természetesen, hogy a Múzsa ezen a szombaton is az olvasói elvárásokat sokszínûen kielégítô, információgazdag, tartalmas, szórakoztató olvasmányt, látványban is változatos és színvonalas anyagot tud nyújtani közönségének. A kerek szám bûvöletétôl mégsem tudunk szabadulni, egy pillanatra megállunk hát röpke számvetésre. Mert nyolcszáz megjelenés ebben a rohanó, fura világban, amelyben mind nyilvánvalóbb az irodalom és a hagyományos mûvészeti ágak térvesztése, akárhogy nézzük, egyfajta fegyvertény, akkor is, ha a szerkesztôség kitartó kultúraterjesztô erôfeszítése sokak szemében délibábkergetésnek is tûnhet. Mi továbbra sem hagyjuk elsodortatni magunkat azzal az árral, amely a napilapok többségét szerte a világon magával ragadta az olcsó népszerûség, a talmi értékek, a kétes szenzáció, a bulvárjelleg ellenállhatatlannak vélt hullámain. Azért sem, mert tapasztalatunk szerint még mindig számos olyan olvasónk van, aki örül hétvégi irodalmi- mûvészeti mellékletünknek, számít megjelenésére és igényeit visszajelzésekben is kinyilvánítja. Olyan hûségesekrôl is tudunk, akik a melléklet minden eddigi számát megôrizték.
Az eddigi nyolcszáz Múzsa-szám ugyanannyi hetet jelent, tizenhetedik éve, hogy az elsô mellékletünk 1991 áprilisában napvilágot látott. Összesen 6400 oldal. Ha beköttetnénk, 32 kétszázoldalas könyvet tenne ki. Mai nyelvhasználattal élve: nem semmi. Vers, rövidpróza, regényrészlet, önvallomás, interjú, kritika, recenzió, riport, kerekasztal- beszélgetés, festmények, grafikák, szobrok, más képzômûvészeti alkotások reprodukcióinak, tehetséges fotósok felvételeinek halmaza tájékoztatta az érdeklôdôket irodalmi, mûvészeti, alkotói, szellemi létünk újdonságairól, szûkebb pátriánk illetve az egész magyar nyelvterület ilyen jellegû eseményeirôl, nem tévesztve szem elôl azt sem, ami más népeknél, a közelünkben vagy sokkal távolabb a nagyvilágban tartott igényt az olvasók figyelmére. Számos szerzô szólalt meg mellékletünkben, a legismertebbektôl a szárnypróbálgató pályakezdôkig, a Volt jövôkbe nézve címû antológiánkban, amely a Múzsa elsô évtizedébôl tett közzé válogatást, közel százan. Azóta újabb meg újabb tollforgatók, illusztrátorok nevével ismerkedhettek meg mellékletünk barátai. Így lesz ez a továbbiakban is. Mert hisszük, hogy tájainkon még sokáig lesznek a szépnek, a valódi értékeknek olyan hívei, akik ezután is várják, hogy hétrôl hétre élményteljes találkára hívja ôket a Múzsa.
Nagy Miklós Kund
És bíbor és ezüst és más nemes színek csillogásában tündökölnek Dávid Júlia üvegre varázsolt "látomásai". A jelenleg Szegeden élô, marosvásárhelyi mûvésznô, akinek alkotásairól már többször írtunk az eltelt években, a szászrégeni DIO Házban állította ki munkáit. Üvegfestményei szeptemberig tekinthetôk meg ott, majd a megyeközpontban is közönség elé áll az üvegfestészet vonzáskörébe került egykori textiles. Bármerre jár, mindenütt elismerést szereznek számára gazdagon dekorált, különleges hangulatú munkái, amelyek hol lélekbe markoló ikonszerûségükkel, hol ôsi motívumrendszerükkel, hol álomszerû sejtelmességükkel, hol meg szecessziós tetszetôsségükkel ragadják meg a nézôket. És azzal, ahogyan minden témában, idôsíkban önmagát is bele tudja vinni üvegkompozícióiba. Álmait, vágyait, fantáziáját, amit természetesen tehetsége, ötletessége, technikai tudása tesz lehetôvé. Sajnos, a fekete-fehér reprodukció e szép alkotások lényegébôl, értékeibôl nagyon sokat elsikkaszt, az üvegfestményeket eredetiben kell látni, de majd a Bernády Házban megrendezendô tárlata alkalmával részletesebben is foglalkozhatunk Dávid Júlia sajátos mûvészetével.
N.M.K.
Harminc éve, 1977. augusztus 18-án hunyt el Déry Tibor Baumgarten- és Kossuth-díjas író, mûfordító, a múlt századi magyar próza jelentôs képviselôje.
Gazdag nagypolgári családban született 1894. október 18-án. 1917-ben az Érdekes Újság pályázatára írt Lia címû kisregénye botrányt kavart, íróját szeméremsértés vádjával perbe fogták. Ezután a Nyugat publikálta verseit, novelláit. 1918 végén belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába, az 1919-es Tanácsköztársaság idején tagja volt az Írói Direktóriumnak. Még akkor is lelkes kommunista maradt, amikor elvették házaikat és ezért apja öngyilkos lett.
A Tanácsköztársaság bukása után börtönbe került, 1920-as szabadulása után megnôsült és feleségével Ausztriába emigrált, ahol a Bécsi Magyar Újság munkatársa lett. 1923-ban Párizsba, majd Perugiába utazott, ahol megírta Óriáscsecsemô címû drámáját. Hazatérve Kassák Lajossal és Illyés Gyulával a Dokumentum címû folyóiratot szerkesztette. 1929-ben, válása után Prágába ment, majd megfordult Ausztriában, Németországban, a skandináv országokban, élt Berlinben és német lapoknál dolgozott.
1933-ban kezdett hozzá A befejezetlen mondat címû nagylélegzetû regényéhez, amelyet Illyés Gyula és Lukács György is az új magyar realista nagyregényként üdvözölt. 1938-ban magyarra fordította André Gide Visszatérés a Szovjetunióból címû antikommunista mûvét, félreértés folytán mégis kommunista propaganda folytatása címén helyezték vád alá és mint kommunistát ítélték börtönbüntetésre. 1944-ben az ellenállási mozgalommal kapcsolatba lépve hamis iratokat szerzett a menekülôknek.
1945 után ismét a kommunista párt hivatalos írója és a Csillag címû folyóirat szerkesztôbizottságának tagja lett és újranôsült. Egymás után jelentek meg korábbi mûvei, 1947-ben Baumgarten-, 1948-ban Kossuth-díjat kapott. 1950-ben megjelent a Felelet elsô kötete, 1951-ben a Fehér pillangó. A Felelet második, 1952-ben napvilágot látott kötetét éles bírálat fogadta, mert az illegális kommunista párt ábrázolásában eltért a hivatalos ideológiai követelményektôl. Az író nem volt hajlandó átdolgozni a regényt, de nem is folytatta azt.
1955-ben az író pártfegyelmit kapott, mert aláírta az írók és mûvészek memorandumát, amely a Rákosi-féle mûvelôdéspolitika megváltoztatását követelte. 1956 nyarán kizárták a pártból, a forradalom alatt kommunistaként állt Nagy Imre oldalára. A forradalom után, 1957-ben a "nagy íróper" fôvádlottjaként kilenc évi börtönre ítélték. A rácsok mögött írta G. A. Úr X-ben és A kiközösítô címû regényét.
1960-ban amnesztiával szabadult, az irodalmi életbe 1963-ban a Szerelem címû elbeszéléskötetével tért vissza. Ismét utazhatott, számos mûve jelent meg külföldön, a nyugat-berlini Akadémia, a hamburgi Szabad Akadémia és a mainzi Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta.
A hatalom ironikusan csipkelôdô kritikusaként, de elismert alkotóként élte le utolsó másfél évtizedét, életmûve egyik csúcsa az Ítélet nincs címû életrajz. Ekkor született mûvei (Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, Kedves Bópeer...), a modern próza különféle megoldásaival éltek. Több könyvét megfilmesítették, a Felelet és A befejezetlen mondat, a Szerelem, a Simon Menyhért születése is siker lett, a Képzelt ripo