|
LIX. évfolyam 189. (16671.) sz. |
2007. augusztus 16., csütörtök |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.
E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.
A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
• A fiataloknak épített lakásokat nem kötelezô megvásárolni
• Elúszik a kilakoltatottak számára tervezett lakások építése?
A keddi tanácsülésen felvetett elégedetlenségeit ismételte meg tegnapi sajtótájékoztatóján Dorin Florea polgármester, aki ezúttal Paul Pacuraru munkaügyi és Borbély László régiófejlesztési minisztert támadta, akik véleménye szerint lábbal tiporják a helyi önrendelkezést és a központosítás lebontását, amelyek egyébként a kormányprogram részét képezik.
Az elôbbi azért, mivel elbocsátaná a köztisztviselôk tíz százalékát, anélkül, hogy ebben az ügyben az érintettek, azaz a polgármesteri hivatalok és szakszervezetek véleményét kérte volna.
– A város pénzébôl fizetjük a köztisztviselôket, a tanács szavazza meg a hivatal szerkezeti felépítését és az alkalmazottak fizetését, ennek ismeretében hogyan képzelik a közigazgatási tevékenység minôségének javítását, miközben súlyosan megsértik a helyi önrendelkezést és a köztisztviselôk jogállását? – tette fel a kérdést.
Florea szerint a minisztérium a nyerészkedést támogatja
Az Országos Lakásügynökség által a fiataloknak épített tömházlakások eladására vonatkozó kormányhatározattal kapcsolatosan feudális összeesküvésrôl beszélt. Majd Borbély László minisztert tette felelôssé a kormányhatározatban megszabott feltételek miatt, amelyek sértik a helyi autonómiát. A lakásügynökség a polgármesteri hivataloknak adta át az elkészült lakásokat, amelyek felépítéséhez a helyhatóságok is hozzájárultak a területtel és az infrastruktúra kiépítésével. Ezzel szemben a határozat szerint az államkasszába folyna be a lakások ára. A polgármesteri hivatal is el szeretné adni a szóban forgó lakásokat, de részletre, és ha igény van rá, kedvezményes hitelt biztosítva a fiataloknak. Ezzel szemben a miniszter azzal, hogy piaci áron, készpénzért akarja áruba bocsátani a lakrészeket, a nyerészkedést támogatja, és a kormány arra készül, hogy megnyomorítsa a fiatalokat, akiknek nincs honnan elôteremteniük a lakás árát – jelentette ki többek között Dorin Florea. A miniszter csak felülnézetbôl ismeri a problémát, és arra gondol, hogy minden fiatal családnak annyi pénze van, mint a minisztergyermekeknek.
Borbély László szerint minél több lakást szeretnének építeni
A polgármester kijelentéseivel kapcsolatosan megkérdeztük Borbély László területfejlesztési és lakásügyi minisztert, aki a következôket nyilatkozta:
– Nagyon jó, hogy Dorin Florea polgármester végre valóban érdeklôdik a fiatalok iránt. Ami a minisztérimot illeti, a 2001-ben beindított program eredményeképpen 2002–2006 között 186 lakrész épült, s jelenleg is 40-nek a befejezésén dolgoznak. Ezenkívül elkezdôdhetett volna újabb 80 lakásnak az építése a fiatalok számára a Belvedere negyedben, ha elkészültek volna az elôtanulmányok, ami a helyhatóság feladata lett volna. A minisztérium finanszírozza a Hidegvölgyben a romák számára tervezett 60 lakás építését is, s a Rovinari negyedben elkészült 30 szociális lakás építéséhez is biztosította a költségek nagyobb hányadát. Ezzel szemben ez idô alatt saját alapjaiból a város összesen 39 lakást épített.
A miniszter elmondta, hogy a tárca javaslatára módosították a törvényt, hogy a fiataloknak épülô tömbházakban a lakások 20 százalékát a volt állami lakásokból kilakoltatott családok kaphassák meg. Bár erre a célra újabb 25 millió új lejjel rendelkezik a minisztérium, s Marosvásárhelyen több mint száz kérést regisztráltak, Dorin Florea egy négyzetméternyi területet sem biztosított, hogy a kilakoltatottak számára is lakást építhessenek.
Ami a fiataloknak bérbe adott lakásokat illeti, a kormányrendelettel azt tettük lehetôvé, hogy azok, akik akarják, akiknek lehetôségük van, megvásárolhassák a szóban forgó lakrészeket. Ez opció kérdése, és senkire nézve sem kötelezô. Az öt év lejártával az ott lakó családok számára a polgármesteri hivatalok meghosszabbíthatják a bérleti szerzôdést, sôt kedvezményt is biztosíthatnak a lakbérre, ha valóban annyira támogatni akarják a fiatalokat. Az ottlakókat senki sem kötelezi arra, hogy kiköltözzenek vagy hogy megvegyék a lakrészeket, amit hat, hét, sôt több év után is megtehetnek, ha a helyhatóság a bérlet meghosszabbításáról döntött. Akiknek másképpen nem telik, jelzálogkölcsönt vehetnek fel a lakásra. A minisztérium nem ingatlanüzletre törekszik, hanem azt szeretné, ha minél több lakást tudna építeni. Az eladott lakrészekért befolyó pénz 20 százalékát át fogják adni a polgármesteri hivataloknak, mivel annyit tesz ki a hozzájárulásuk, a fennmaradó 80 százalékot újabb lakások építésére fogják fordítani.
A szaktárca nem adhatja részletre a lakásokat, mivel nem bank, és ebbe a pénzügyminisztérium sem egyezett bele. Mivel a lakásépítésre fordított összegek egy része az EU Fejlesztési Bankjától származik, ezért a pénzintézet feltételeit is figyelembe kellett venni – mondta Borbély László.
– Mindezt közöltük a Municípiumok Szövetségével, továbbá azt is, hogy a jövôben szeretnénk még több lakást építeni, köztük szociális lakásokat is.
Ami a fiatalok véleményét illeti, sokat járok vidékre és az átadások során sok családdal személyesen is elbeszélgettem, s a 90 százalékuk arról érdeklôdött, hogy a lakásokat miképpen tudnák megvásárolni, mert abban az esetben másképpen szerveznék meg az életüket.
Ha a hivatal valóban támogatni akarja a fiatalokat, akkor módja van rá, hogy öt év után szubvencionált lakbéreket szabjon meg számukra. Ami a lakások árát illeti, mi az építési értéket szeretnénk visszakapni, hogy tovább hasznosíthassuk. Az árakat egyebként a polgármesteri hivatalok becsüsei fogják megállapítani – nyilatkozta Borbély László.
– Csak méltányolni lehet, hogy Traian Basescu államfô – az RMDSZ másfél évtizede tartó politikai küzdelme után – tudatosította az etnikumközi viszonyok rendezésének fontosságát, a szövetség ugyanakkor nem ért egyet azzal az állásponttal, miszerint nincsen szükség autonómiára a Székelyföldön – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök szerdán, Bukarestben tartott sajtótájékoztatóján.
Mint mondta, méltányolandó, hogy Traian Basescu a helyszínen kívánt meggyôzôdni a székelyföldi állapotokról, és köszönet illeti az államfôt azért, hogy sikerült közvita tárgyává tenni Hargita és Kovászna megye problémáit, a román–magyar együttélés kérdését. "Ugyanezt tanácsolnám más román politikusnak is a politikai elemzések, találgatások helyett" – fogalmazott az elnök. Közölte, az RMDSZ több mint másfél évtizede próbál megoldást találni az itt felmerülô problémákra, és úgy tûnik, az államelnökben is tudatosodott az etnikumközi viszonyok rendezésének szükségessége, ami különösen fontos Európának ebben a térségében, ahol például a koszovói helyzet rendezésére nagy erôfeszítéseket tesznek. Arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben összehasonlítják Koszovót Székelyfölddel, ki kell emelni az RMDSZ és a magyar közösség igen jelentôs szerepét, hiszen a szövetség mindvégig kiállt a nemzetiségi problémák demokratikus, békés úton való rendezése mellett. Ami az államfô oktatással kapcsolatos kijelentéseit illeti, Markó Béla elmondta: az RMDSZ-nek szakmailag jól megalapozott, kiérlelt elképzelései vannak a kérdéssel kapcsolatban, 1990 óta pedig fontos célkitûzése volt, hogy Székelyföldön megváltoztassák a román nyelv oktatásának módszertanát. – A tanügyi törvény módosításakor elértük, hogy az elemi osztályokban más tanterv és más tankönyv szerint tanítsák a kisebbségi gyermekeknek a román nyelvet. A kisebbségi törvénytervezetben benne van az a javaslatunk is, hogy ezt az oktatási módszert terjesszék ki a XII. osztályig, beleértve az érettségit is – mondta az elnök, aki egyben reményét fejezte ki, hogy mindezek után az államfô és a Demokrata Párt képviselôi támogatni fogják a kisebbségi törvénytervezet elfogadását a parlamentben.
Politikai szándékokban viszont nem értünk egyet az államfôvel – jelentette ki Markó Béla, ugyanis Traian Basescu üzenete világos volt: nincsen szükség autonómiára, nincsen szükség magyar politikusokra, hiszen ô maga mindent megold.
A Szociáldemokrata Párt bizalmatlansági indítvány beterjesztésére vonatkozó szándékát illetôen Markó Béla kifejtette, jó lenne, ha az SZDP-nek sikerülne hosszú távú döntést hoznia politikai helyét és szerepét illetôen. Nincs más alternatíva, dönteni kell: vagy támogatják a jelenlegi kormányt a jövô évi parlamenti választásokig, vagy ellenzékben maradnak, és benyújtják a bizalmatlansági indítványt, a jelenlegi bizonytalanság, a bizalmatlansági indítványokkal való fenyegetôzés ugyanis nem segíti sem a kormányt, sem pedig a szociáldemokratákat – mutatott rá az RMDSZ elnöke.
Octavian Moraru városi önkormányzati képviselô a minap újból felfedezte a spanyolviaszt. A tanács ülésén megállapította: a várost megfojtja a gépkocsiforgalom, valamit tenni kellene ez ügyben, hiszen fél órába telik, míg autójával áthajt a fôtéren. Nemcsak csúcsidôben, immár folyamatosan nehéz autóval közlekedni a városban. Kerékpározásról már nem is szólva. Kifejtette, hogy létrehoztak egy bizottságot kimondottan a forgalommal kapcsolatos problémák rendezésére, a kérdése pedig az volt, mûködôképes-e a szóban forgó bizottság, ugyanis lassacskán egy éve, hogy benyújtottak egy javaslatot a Delavrancea utca egyirányúsítására, és semmi nem történt ez irányban. A tanácsos, aki évek óta képviseli a választókat, azt is felvetette, hogy a polgármesteri hivatal keretében hozzanak létre egy, kizárólag a forgalmi kérdésekkel foglalkozó ügyosztályt.
A tanácsos semmi újat nem mondott a fentiekkel, mindezeket a polgárok tudják a legjobban. Bosszankodnak is érte, de a változásnak kevés jele van. Egyirányúsításra nem egyetlen utca szorulna, ha Octavian Moraru a város egyéb utcáiban is közlekedne, akkor ezt könnyedén belátná. Ajánljuk neki például a Berek utcát vagy a Kertész utcát, és még sorolhatnám. Emeletes vagy föld alatti parkolókról immár évek óta csak beszélnek, a polgármester most kibökte: a prefektus a hibás, fél éve akadályozza ezek építését. Hogyan, milyen okból és fôleg miért tehetetlen a polgármesteri hivatal, mind-mind kérdés. Legutóbb azt mondták, csakis garázsok lebontásával üríthetnek ki egy, erre a célra megfelelô területet. Garázsokat bontani, a lakosság haragját magukra vonni azonban nem akarja a városvezetés, így aztán mindenféle ürügy megteszi. Megmagyarázzák, mit miért nem lehet.
Az egyetlen okos változtatás közlekedés szempontjából a körforgalom kialakítása több utcában, de a polgármester szerint a rendôrség erre sem bólintott rá kezdetben, így aztán kénytelen volt saját szakállára cselekedni, és az ötlet bevált. Hogy a rendôrség mit tesz és fôleg mit nem tesz, nem tudhatjuk, de Kolozsváry Zoltán felvetése jogos volt: az összevissza, tilosban parkolókat szigorúan bírságolni kellene, a polgármester pedig legyen szíves és szólítsa fel a rendôrséget, hogy tegye a dolgát. Jogos, még ha kissé érthetetlen is: miért kellene a kötelességteljesítésre külön felszólítani a rend ôreit? A parkolási alternatívákról pedig semmit nem hallottunk, azt viszont többször is, hogy a polgárok, gépkocsivezetôk nyomdafestéket nem tûrô módon vélekednek a közlekedési káoszról.
Summa summárum, a város egyik legfontosabb gondja a zsúfolt forgalom, egy komoly közlekedési stratégia hiánya. Az önkormányzati képviselôink, a város vezetése pedig a füle botját sem mozdítja, legalábbis képtelen kimozdulni a verbalitás szintjérôl. Ennél azért többet várunk tôlük…
Liviu Dragnea PSD-alelnök szerdán a MEDIAFAX-nak kijelentette, alakulata csak azzal a feltétellel vállalja, hogy az új kormány megalakításában részt vegyen, ha Mircea Geoana szociáldemokrata elnök veszi át a kormányfôi tisztséget.
"A PSD csak abban az esetben lép kormányra, ha Mircea Geoana kormányfô lesz. Ettôl a feltételtôl nem tágítunk" – hangsúlyozta Dragnea.
"Ha megszavazzák a bizalmatlansági indítványt, és ha felkérik a PSD-t, hogy alakítsa meg az új kormányt, Mircea Geoana lesz a miniszterelnök. Ô a párt elnöke és ez lesz a dolgok természetes rendje" – szögezte le a párt alelnöke.
Mircea Geoana PSD-elnök kedden, Törcsváron tartott sajtótájékoztatóján bejelentette, a párt vezetôi javasolni fogják az alakulat szerveinek, hogy szeptember 10-éig a párt nyújtsa be a bizalmatlansági indítványt. Geoana kijelentette: "a Tariceanu-kabinet elveszítette a románok és a legtöbb román politikai párt bizalmát", "csôdöt mondott a lakosság elôtt", "megkérdôjelezhetô sikereket ért el az európai alapok lehívásában", illetve hozzá nem értésük veszélyt jelent az ország számára.
A szociáldemokrata pártelnök hozzátette: "elérkezett a pillanat", hogy három év sikertelen kormányzás után Romániának új kormánya legyen, amely az ország prioritásait tartja szem elôtt. Mircea Geoana hangsúlyozta, az a tény, hogy a PSD olyan nagy arányban van jelen a parlamentben, illetve a 2004-es választásokon elért eredmények feljogosítják a pártot, hogy kormányon legyen.
Ciprian Dobre prefektus hazudott, amikor egy új sportkomplexum felépítésérôl és a terelôútról beszélt. Ezzel kapcsolatosan se a polgármestert, se a megyei tanács elnökét, de még a hivatal kapusát sem kérdezte meg – jelentette ki szerdai sajtótájékoztatóján Dorin Florea.
A helyi tanács viszont már két alkalommal is megszavazta a Ligetben levô stadion átvételét, amelynek meg szeretmé ôrizni a rendeltetését. Ha a város tulajdonába kerül a sportminisztérium hatáskörébe tartozó komplexum, akkor azt megfelelôen felújítják – jelentette ki a polgármester, majd hozzátette, hogy az egyetlen megye vagyunk, amely nem kapta vissza a stadionját, mivel üzleti érdekekrôl van szó, és a Ligetben egy kereskedelmi központot akarnak építeni.
A prefektus hallucinál, amikor a legelô tehenek között képzeli el a leendô sportpályát 20 kilométerre a várostól – tette hozzá. Ha erre európai támogatást lehetne szerezni, arra Becali vagy Copos már régen rátette volna a kezét.
Ami a terelôutat illeti, véleménye szerint Ciprian Dobre nem ismeri a korábban jóváhagyott terveket, amelybe a Marosvásárhely környéki szakasz is beletartozik. Egyébként a terelôút vonalát valószínû, hogy a benzinkutasok érdekeinek megfelelôen fogják megszabni – tette hozzá.
Másik kedvelt témájáról, az Aquaserv elleni támadásról sem feledkezett meg. Állítása szerint a cég teljes összevisszaságban turkálja össze a város utcáit és késésben vannak a kivitelezéssel, ami a nyílt levél megfogalmazására késztette.
Holott most folyik a végsô ütközet a város úthálózatának a legnagyobb méretû felújításáért, amit a gázszolgáltató kevésbé, az Aquaserv viszont nagyobb mértékben késleltet. A sok felbontott utca miatt poros, piszkos a város, s a Belvedere negyed építésén dolgozó jármûvek is az utakra hordják a sarat, földet.
Átadás elôtt áll viszont a központosított ügyelet új székháza, ahol Marosvásárhely forgalmasabb pontjain felszerelt 12 kamera által közvetített képeket is követni lehet. Amint Dorin Florea hozzátette, a kamerák számát 62-re növelik.
Elkészült Mihai Viteazul szobrának a talapzata, s egyelôre a megfelelô idôpontról egyeztetnek a felavatását illetôen, amire valószínû szeptember 8-án kerül sor.
Sajtótájékoztatója végén Dorin Florea Basescu államfô székelyföldi látogatását értékelte és egy célzatos kérdésre válaszolva elmondta, hogy maga is egyet ért azzal, hogy a román nyelvet idegen nyelvként kell tanítani a magyar gyermekeknek.
Minden politikai alakulattal tárgyalni fog, válaszolta a kérdésre, amely arra vonatkozott, hogy Fodor Imre pártjával szóba áll-e, majd hozzátette, hogy az RMDSZ mellett a magyarságot képviselô egyéb alakulatokat sem fogja figyelmen kívül hagyni.
Kedd délután Kovászna és Brassó megye határán, Kökös község közelében felszereltek egy 6x3 méteres, azaz 18 négyzetméteres "Székelyföld–Tinutul Secuiesc–Szeklerland" feliratú reklámtáblát, amelyet azonban kedd este le is vettek, mivel a hatóságok kijelentették, kedden csak próbából tették fel a pannót. A táblát csütörtök délután helyezik el hivatalosan.
A reklámtáblán egy székely kapu és két, székely ruhába öltözött fiatal van, illetve három nyelven, magyarul, románul és angolul hirdeti Székelyföld határát.
Laurentiu Tudoran rendôrbiztos, a Kovászna Megyei Rendôr- felügyelôség vezetôje szerint a megyei tanács a rendôrség és az útkezelô vállalat jóváhagyását kérte a tábla elhelyezésére.
Vajda Lajos, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke elmondta, a táblát turisztikai célzattal helyezik el, így szeretnék reklámozni a térséget.
A Hargita és Kovászna megyei Románok Civil Fóruma a Kovászna megyei prefektushoz, alprefektushoz, a belügyi és közigazgatási minisztériumhoz és a szállítási tárcához címzett nyílt levelében felkéri a hatóságokat, hogy ellenôrizzék, legális-e a Székelyföld feliratú tábla felszerelése.
"Felhívjuk a figyelmüket, hogy augusztus 14-én, a 11- es országúton, Kovászna megye Brassó megye felôli bejáratánál ismeretlen személyek egy földbe vert fémoszlopra felállítottak egy nagyméretû táblát, amely jelzi az úgynevezett "Székelyföld" határát, amely közigazgatási egység törvényesen nem létezik" – áll a Ioan Solomon, a Hargita és Kovászna megyei Románok Civil Fóruma által aláírt nyílt levélben.
A fórum vezetôsége ugyanakkor megemlíti a levélben, hogy a táblán "SZÉKELYFÖLD – TINUTUL SECUIESC – SZEKLERLAND" felirat áll, valamint "a Székely Nemzeti Tanács zászlaján fellelhetô szimbólumok – a nap és a hold", ami felett pedig egy székely kapu és két, székely ruhába öltözött fiatal képe áll.
"Ahogy ez köztudott, néhány évvel ezelôtt már történt hasonló próbálkozás, amikor az RMDSZ több parlamenti képviselôje és vezetôje ugyanabban a térségben felállított egy ugyanezeket a szimbólumokat tartalmazó táblát. Ezt azonban levétették az állami hatóságok, mivel törvénytelenül állították fel" – áll még a levélben.
A civil fórum vezetôsége felkéri a hatóságokat, hogy értesítsék majd a meghozott intézkedésekrôl.
A jövô év elejétôl videokamerával, illetve GPS mûholdas helymeghatározó rendszer bevetésével ellenôrzik a gabona-és sütôipari cégeket, hogy visszaszorítsák az egyre nagyobb méreteket öltô adócsalást.
Az országos pénzügyôrség vezetôje elmondta: a szigorúbb ellenôrzést célzó javaslatát már a kormány elé terjesztette. Ha a kabinet jóváhagyja az elképzeléseket, akkor nemcsak a malomipari cégeket, hanem a gabonaszállító jármûveket is ellenôrizni fogják video, illetve GPS készülékekkel. A fô pénzügyôr szerint a rendszert az alkoholgyártásra is ki akarják majd terjeszteni.
A nagyobb szigort az váltotta ki, hogy a péküzemek országos ellenôrzése során kiderült: az 1400 pékség legalább 85 százaléka nem fizet rendesen adót és más törvénytelenségeket is elkövet. A vizsgálat megállapításai szerint a malmok és péküzemek júliusig 45 millió lej adót nem fizettek be az államkasszába.
A bécsi székhellyel mûködô Délkelet-európai Médiaszervezet (SEEMO) – a Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) tagszervezete – aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy szlovák kormány- tisztségviselôk verbális támadásokat intéztek az utóbbi idôben a helyi média ellen.
Robert Fico miniszterelnök azzal vádolta a minap a szlovák tömegtájékoztató eszközöket, hogy nyíltan részt vesznek a politikai küzdelmekben, s kormányának nyílt politikai ellenzékévé váltak. Azt mondta továbbá, hogy a média zaklatja kormányának egyik miniszterét, Viera Tomanova munkaügyi, szociális és családügyi minisztert. (Médiajelentések szerint Tomanova – pozíciójával visszaélve – szabálytalanul támogatta állami pénzekkel volt munkaadóját, egy társadalmi szervezetet.)
A SEEMO nyilatkozata leszögezi: egy demokratikus társadalomban a tömegtájékoztató eszközöknek fontos kötelességük tájékoztatni a közvéleményt a kormány-tisztségviselôk tevékenységérôl, és jogukban áll vizsgálni az esetleges szabálytalanságokat. Egy politikusnak és különösen egy kormány- tisztségviselônek el kell viselnie a bíráló hangú tudósításokat és a média vizsgálódásait.
A SEEMO aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy halálos fenyegetéseket kapott egy szerb újságíró, aki több bûnügyben készített oknyomozó riportokat, és fényt derített rendôri tisztségviselôk visszaéléseire. Az újságíró-szervezet felszólította a szerb hatóságokat az életveszélyes fenyegetések alapos kivizsgálására és Stefan Cvetkovicnak, a TNT nevû, Bela Crkva-i független rádió- és tévéadó fôszerkesztôjének védelmére.
A Magyar Koalíció Pártja (MKP) által szorgalmazott kárpótlási javaslat kudarcra van ítélve, kizárt, hogy a szlovák pártok közül bármelyik is megszavazza – írta a Kurier címû osztrák független napilap, megjegyezve: míg a szlovák parlament 1990-ben bocsánatot kért a Benes-dekrétumok alapján elûzött németektôl, addig a szlovákiai magyarok mindmáig hiába várják, hogy hasonló gesztust tegyenek feléjük.
Helyzetelemzésének bevezetôjében a lap megállapította, hogy a magyarok kulturális autonómiára irányuló követelései, illetve az MKP-nak az a felhívása, hogy a felvidéki magyarok II. világháború utáni jogfosztását a kollektív bûnösség elve alapján törvényesítô – máig hatályos – Benes-dekrétumokból fakadó sérelmeket a szlovák kormány erkölcsileg és anyagilag is orvosolja, feszültséget eredményezett Szlovákiában, és újra felerôsödtek a magyarokat szidalmazó hangok.
"Amióta a mostani, populista koalíció kormányoz Pozsonyban, megromlottak a kapcsolatok a szlovákok és a magyar kisebbség között" – szögezte le a Kurier, azt állítva, hogy sok magyart távolítottak el köztisztségekbôl. "Egyidejûleg a magyarok soraiban is radikalizálódott a politikai közhangulat. Gyûjtôpártjuk élén a megfontolt, liberális Bugár Béla helyét az a Csáky Pál vette át, akirôl azt tartják, hogy nem ismer kompromisszumot."
Az osztrák lap írásában tényszerûen ismertette a megvert nyitrai magyar egyetemista, Malina Hedvig kálváriáját, és utalt arra is, a szlovák belügyminisztérium elutasította a Bósza János nevével jegyzett Dél-Fölvidéki Önrendelkezési Tanács nevû polgári társulás bejegyzését, mert az autonómiát szorgalmazó társaság legalizálását alkotmányellenesnek találta.
A török külügyminiszter megerôsítette, hogy az országot kormányzó párt ismét ôt jelöli az államfôi posztra.
Az Igazság és Fejlôdés Pártja (AKP) elôzô nap jelentette be, hogy Abdullah Gült indítja a jövô héten esedékes elnökválasztáson. Az államfô személyérôl Törökországban az egykamarás parlament dönt. Májusban Gül kétszer is elbukott a választáson, mivel nem kapta meg a képviselôk kétharmadának támogató szavazatát. A jelek szerint az AKP ezúttal gondosabban próbálja elôkészíteni a talajt a parlamenti szavazáshoz. Mint Gül újságíróknak nyilatkozva elmondta, találkozókat kért az ellenzéki pártok vezetôitôl annak érdekében, hogy elnyerje támogatásukat a választáson. A szélsôjobboldali Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) elnökével, Devlet Bahcelivel már találkozott is, kettejük eszmecseréjét "hasznosnak és gyümölcsözônek" minôsítette. Arról azonban nem szólt, hogy az MHP meg fogja-e szavazni elnökké választását a törvényhozásban.
Más források szerint az MHP közölte: képviselôi jelen lesznek a jövendô elnök személyérôl dönteni hivatott parlamenti üléseken. Tavasszal éppen azon bukott el Gül, hogy az ellenzéki pártok távol maradtak a szavazástól, így nem volt meg az elôírt kétharmados jelenlét a Házban.
Az MHP-nak 71, míg a másik ellenzéki pártnak, a Köztársasági Néppártnak (CHP) 112 képviselôje van. Az utóbbi nevében Onur Öymen alelnök visszaélésnek minôsítette az AKP húzását. A párt nem gyôzi hangoztatni azt a nézetét, hogy Gül személye és eszmevilága súlyos fenyegetést jelent Törökország szekuláris rendszerére.
Az elnökválasztás elsô fordulóját augusztus 20-án, a másodikat 24-én tartják.
52-rendbeli gyilkosságért állítják bíróság elé az úgynevezett "bicai mániákust", Alekszej Picsuskin pere szeptember 13- án kezdôdik Moszkvában – jelentették be az orosz fôvárosban hétfôn.
A legalább két hónaposra tervezett tárgyaláson Picsuskint "csak" 52 különös kegyetlenséggel elkövetett emberöléssel vádolják, holott a férfi a nyomozás során azt vallotta, hogy 63 embert ölt meg 14 év alatt. A 11 kérdéses gyilkosság ügyében még folyik a nyomozás – közölte Jurij Szemin moszkvai ügyész.
Tetteinek okáról a sokszoros gyilkos egyelôre nem szólt, a hét elején viszont kijelentette: áldozatai közül sokat, legalább 20 nôt, személyesen is ismert. Mint mondta, csak véletlenül fogták el egy rutinszerû igazoltatás során, de ezzel sok ember életét mentették meg, mert ha nem kerül rendôrkézre, "soha nem hagyta volna abba a gyilkolást". Áldozatai nôk voltak, bár a bicai parkerdô területén, ahol tetteit 1992 óta elkövette, a nyomozás során egy férfi holttestének maradványaira is rábukkantak. Alekszej Picsuskin gyilkosságait az áldozatok fejére mért számtalan kalapácsütéssel követte el, a holttesteket többnyire, bár nem minden esetben, jól-rosszul elrejtette.
(MTI/Reuters) Most elôször jobban tetszik az amerikai internetezôknek a Yahoo, mint a Google.
A Michigan állami egyetemen tizenharmadik éve végzett fogyasztói elégedettségi vizsgálaton elôször teljesített jobban a Yahoo, mint a nagy rivális Google. Az ACSI (American Consumer Satisfaction Index) száz pontjából a Yahoo 79-et ért el, ami egy év alatt 3,9 százalékos javulást jelent. A Google 78 pontot kapott a felhasználóktól, 3,7 százalékkal kevesebbet a tavalyinál.
Továbbra is a Google a legnépszerûbb keresô, portálnak viszont jobb a Yahoo – derül ki a kutatásból. Sikerét is az új ruhába öltöztetett központi portálnak köszönheti a Google riválisa. "Megkedvelték a felhasználók az új oldalt, és az online közösségek terén is megtartotta domináns pozícióját a Yahoo" – mondta Larry Freed, a felmérést támogató ForeSee Results közvélemény- kutató vállalat vezérigazgatója.
"A Google-nál viszont ugyanazt látja az átlagnetezô, mint három éve." A cég továbbfejlesztette a levelezôprogramját és a többi között új webes irodai alkalmazásokat is kínál, "de még nem találták meg a módját, hogy felhívják a felhasználók figyelmét a kitûnô fejlesztésekre" – mondta a szakértô.
A nagy cégek közül bukott az AOL is, amely az internetszolgáltatás helyett újabban az alkalmazásokra koncentrál. A jelek szerint csekély sikerrel; egy év alatt 9 százalékkal csökkent a fogyasztók elégedettsége, 67 ponton áll, és alig kedvelik jobban, mint az adóhivatalt.
Az indexet csaknem 70 ezer interjú alapján állították össze. A fogyasztókat 45 iparág több mint 200 vállalatának szolgáltatásairól kérdezték.
A marosludasi Hajdina népi táncegyüttes péntektôl Magyarországon a Summerfest fesztiválon vesz részt. Fellépéseik helyszíne Százhalombatta, Ráckeve, Tököl és Budavára.
Augusztus 17-én, pénteken 20 órától Ráckevén lépnek fel, ahol mexikói, észak- ciprusi, svájci, görögországi, oroszországi együttesek társaságában táncolnak. Augusztus 18-án, szombaton délben 12 óra körül Budavár vendégei, este 9 órától Százhalombattán a Barátság Mûvelôdési Központban külön mûsort mutatnak be. Vasárnap este 8 órától Indonézia, India, Makedónia képviselôivel, a felvidéki Megyer és a vajdasági Cirkalom néptáncegyüttessel Tököl vendégei lesznek.
Nemzeti ünnepünkön ismét Százhalombatta meghívottjaiként lépnek színpadra, délután 5 órakor a fôtéren, majd 7 órától a mûvelôdési házban táncolnak. Itt a határon túli magyarok táncaival ismerkedhet meg a közönség – számolt be Tóth Sándor, marosludasi mûvelôdési felügyelô, aki azt is hozzáfûzte, hogy nagy megtiszteltetés a marosludasi táncegyüttesnek a fesztiválon való részvétel, hiszen ez alkalommal ôk lehetnek az erdélyi népi kultúra követei.
A Hajdina táncegyüttes, melynek koreográfusa Füzesi Albert és Csalós Csaba, küküllômenti, kalotaszegi, palatkai, aranyosgerendkeresztúri és szászcsávási cigány táncokat mutatnak be.
Sajtótájékoztató a Megyei Közpénzügyi Igazgatóságnál
A Megyei Közpénzügyi Igazgatóság félévi tevékenységérôl számolt be tegnap Felicia Pop igazgató. A sajtótájékoztatón egy sor számadat hangzott el, amely a szakemberek számára lehet igazán fontos mutató.
A számadatok sorában talán a legfontosabb a bevételekre vonatkozik: az idei esztendô elsô felében a pénzügyisek 647.796 lejt gyûjtöttek be a megye adófizetôitôl. Ha összehasonlítjuk ezt a számot a tavalyi év hasonló idôszakában elkönyvelt bevétellel, akkor 18 százalékos növekedés tapasztalható. Az állami költségvetésnél 15,3, a társadalombiztosítási költségvetésnél 23,5, az egészségbiztosítási költségvetésnél 18,6 míg a munkanélküli biztosítási költségvetésnél 9,5 százalékos növekedést regisztráltak. Ezt annak ellenére sikerült megvalósítani, hogy a kisvállalkozók negyedévente, míg a nemkormányzati szervezetek csak évente kötelesek adót fizetni.
Érdekes megjegyezni, hogy az adóbevételek közel 40 százalékát a jövedelemadók teszik ki, amelyet a hozzáadott értékadó követ 34,4 százalékkal. A profitadó csupán 17,4 százalékot jelent.
Pop Felicia igazgató fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás érezhetôen csökkentette a hozzáadott értékadóból származó bevételeket, lévén, hogy az uniós termékek nem minôsülnek import termékeknek. A tavalyi év elsô hat hónapjában befolyt 134.905 lej hozzáadott értékadóból származó bevétel helyett az idén ez az összeg 120.232 lejre csökkent. Ugyanúgy a vámilletékekbôl származó bevételek is mérséklôdtek.
Számottevô növekedés észlelhetô a ingatlan javak lefoglalását illetôen. Míg 2006 elsô felében csupán 55 esetben, idén 122 esetben folyamodtak e kényszermegoldáshoz. Az így behajtott hátralékok 15.200.000 lejt tesznek ki.
Arra a kérdésre, hogy milyen szempontok szerint ellenôrzik a gazdasági egységeket, az igazgató elmondta, hogy fôleg azokat a cégeket "választják ki", amelyek feltûnôen, azaz évek óta nem termelnek profitot, ami arra utal, hogy pénzügyi szempontból valami nincs rendben.
Újságírói kérdésekre válaszolva az igazgató elmondta, hogy a megyében az adócsalások körülbelül fele a hozzáadott értékadóból származik, ezt követik a beruházások és a fiktív számlák.
Moldován Ibolya, a városi pénzügyigazgató elmondta, az adófizetôknek meg kell érteniük, hogy a törvényes határidôket be kell tartani, kötelességük benyújtani a nyilatkozatokat és a következô hó 25-ig befizetni az adót. Ha nem, az igazgatóság évi 36,5 százalékos (napi 0,1) büntetôkamatot számol fel. Éppen ezért az anyagi nehézségekkel küzdô cégeknek elônyösebb, ha bankkölcsönt vesznek fel, amire csak évi 11-15 százalékos kamatot fizetnek, mintsem hogy a pénzügynek fizetnek háromszor annyit.
Dénes Irén aligazgató lapunknak külön is hangsúlyozta, hogy a pénzügyi igazgatóságon lényeges szemléletváltás történt, éspedig: az adófizetôket partnerként kezelik, az alkalmazottak arra törekednek, hogy minél gyorsabb, emberibb elbánásban részesítsék az ügyfeleket.
Tegyük hozzá, erre a szemléletváltásra már rég szükség volt.
Bár van még néhány hét az iskolakezdésig, a marosvásárhelyi nagyáruházak és kisebb tanszerboltok jó elôre felkészültek, a polcok füzetektôl, iskolatáskáktól és egyéb kellékektôl roskadoznak. A kereskedôk igyekeztek minden igénynek és persze pénztárcának megfelelni, a kínálat gazdag és színes, csupán a vásárlók hiányoznak, a szülôk ugyanis úgy érzik, ráérnek még beszerezni az iskolatáskába valót.
Egyik fôtéri tanszerboltban iskolai felszerelések sokasága fogad, minden méretben és minôségben találunk tolltartót, vízfestéket, radírgumit, még körzôt is. A tulajdonos szerint a szülôk a napokban kezdték keresni a tanfelszereléseket, de sokan egyelôre még csak érdeklôdnek az árak iránt.
– A tanszervásárlás ideje nagymértékben összefügg a fizetések idôpontjával, amint a szülôk megkapják bérüket, bejönnek és megvásárolják az iskolakezdéshez szükséges kellékeket. A tapasztalat azt mutatja, hogy inkább szeptember elején szerzik be azokat – mondja F. Csaba tulajdonos. Bár minden pénztárcának megfelelnek az árak, úgy tûnik, egy ideje a szülôk figyelmet fordítanak arra, hogy jó minôségû tanszereket válasszanak, még akkor is, ha ezekért mélyebben kell a zsebükbe nyúljanak. Inkább a táskákból meg tolltartókból választják a márkás termékeket, mivel ezek több évig is ki kell szolgálják a gyereket – mondja az eladó. Hogy könnyítsenek az iskolások dolgán, a boltok beborított és megvonalazott füzeteket is árusítanak. Egy ilyen százlapos irka 2,5 lejért kapható. Egy 80 lapos márkás füzetért szintén 2,5 lejt, míg egy gyengébb minôségûért 1,3 lejt kell fizetni. Az A4-es méretû irkából 5 lejbe kerül a márkás, míg az egyszerûbb 3 lejért is megvásárolható. A kemény kötésû A4-es füzet ára 5 lejtôl 10 lejig váltakozik. Az irka mellett azonban sok egyéb kellékre is szükségük van a gyerekeknek, akik gyakran igen érzékenyek arra, hogy a lehetô legszebb és legjobban felszerelt tolltartókkal büszkélkedhessenek társaik elôtt. Ez azonban nem olcsó mulatság, hiszen a rajzfilmfigurás, teljesen felszerelt tolltartók 45 lejbe kerülnek. Azok, amelyek színesek és mutatósak, de nincsenek színes ceruzákkal, filctollakkal ellátva, már 15 lejért kaphatók, a legolcsóbb típus pedig 2,8 lejért vehetô meg. A színes ceruzák közül a hatszínû készlet 1,5 lejért, míg a huszonnégy színû 8 lejért vásárolható meg. A vízfestékek árai sem túl borsosak, a huszonkét színû, jó minôségû készlet 19,5 lejbe kerül, egy nyolc színû, de gyengébb minôségû vízfesték már 1 lejért is kapható. A vízfesték mellé szükséges rajztömbbôl a kisebbik fajta 1 lejbe, míg a nagyobb 5 lejbe kerül, az ecsetek ára pedig 50 bani és 2 lej között forog. A tempera ára 6,5 és 12 lej között váltakozik. Körzôket is 1 és 12 lej közötti összegekért lehet találni, azonban 6 lejért már jó minôségû vásárolható. Az eladó készségesen tájékoztat, hogy a fiúknak kézimunkaórákra szükséges lombfûrész is szerepel a kínálatban és keresik is a szülôk, ennek ára 25 lej. Mivel a pedagógusok által kért kellékeket naponta el is kell cipelni az iskolába, táska is szükséges, amelynek megvásárlása nemegyszer okoz fejfájást a szülônek, hiszen a legjobb minôségû, amely egyben a legdrágább, 76 lejbe kerül. Egy átlagos táskát 33 lejért árusítanak, míg a legolcsóbb 17 lejbe kerül a fôtéri boltban.
Egyik Bolyai utcai tanszerbolt még a gyerekek egészségére is figyelmet fordít a kínálat összeállításakor, ugyanis hátgerinckímélô táskák is találhatók a polcokon. Ezek ára azonban többszörösen is túlszárnyalja a hagyományos iskolatáskákét, hiszen a szülônek 196 lejt kell lepengetnie, ha csökkenteni szeretné annak az esélyét, hogy gyereke késôbb gerincbántalmakban szenvedjen. Az átlagosnak mondható iskolatáskák ára 50-70 lej között van, de igényesebbeknek vízálló táskákat is kínálnak.
Egyik marosvásárhelyi nagyáruházban az elmúlt héten nagy felületen rendeztek be tanszerrészleget. Néhány szülô nézelôdik, azonban egyelôre semmi sem kerül kosarukba. Az áruházban kissé alacsonyabbak az árak. A rajzfilmfigurás, felszerelt tolltartók ára 20 lej körüli, az egyszerûbb nejlonanyagból való 12,99 lejbe, míg a hengeralakú, kis méretû tolltartók 8,79 lejbe kerülnek. Az A5-ös egyszerû füzet 50 baniért vásárolható meg, míg a jobb minôségû 1,6 lejért. Az A4-es méretû irkából 2,9 lejbe kerül a márkás, 1,6 lejbe pedig az egyszerûbb típus. A vásárlók kedvezményes tanszercsomagok közül is válogathatnak, egy rajztömbbôl, ecsetbôl és tizenkét színû vízfestékbôl álló készlet 14,50 lejért vihetô haza, míg egy gyurmát, filctollat és ragasztót is tartalmazó rajzfelszerelés mesefigurás dobozban 17 lejért vásárolható meg.
A felkeresett boltok közül csupán egyikben találtunk egyenruhákat, azonban az eladónôk szerint a szülôk nemigen keresik ezeket. A lányoknak való hagyományos kék kockás egyenruháért 25 lejt kérnek, míg a fiúknak való sötét öltönyt 38 lejért árusítják. A kereslet hiánya talán annak tudható be, hogy az utóbbi idôben divattá vált, hogy egyes iskolák sajátos egyenruhát varratnak diákjaiknak, a hagyományos kék kockás viselet helyett ma igen népszerûek a zöldes, bordós kis kabátkás vagy mellényes összeállítások. Ezek megvarrása az anyaggal együtt hozzávetôlegesen 100 lej körüli kiadást jelent a családi kasszának.
A hét végén a Szent István-napi búcsú elôestéjén a mikházi ôsi Kacsó-portán újra találkozik a família feltehetôen száz tagja. A másfél napos együttlét alatt bemutatkoznak az új családtagok, virágot helyeznek el az idôközben elhunyt családtagok sírjára, megtekintik a falu nevezetességeit, felavatják, illetve megszentelik a Csûrszínház bejáratánál – Széllyes Sándor emlékére – adományból állított székely kaput. A hagyomány szerint keresztelôre is sor kerül. Ezúttal Varga Pál – Petri Anna, a família közel 3 hónapos újszülöttje kerül keresztvíz alá.
A Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége 2006-ban Sinkó Ferenc-díjat alapított pályakezdô újságírói tevékenység elismeréséül.
A kezdeményezés célja a katolikus értékrend szakmailag megalapozott és hiteles képviseletének elôsegítése az írott és elektronikus sajtóban.
A díjat évente kaphatja olyan újságíró, aki országos, regionális, kisközösségi rádió, televízió, illetve az írott sajtó vagy internetes lap munkatársa, s munkásságával tanúbizonyságot tett a keresztény értékrend követésérôl és azt szakmailag igényesen képviseli a tájékoztatásban.
Sinkó Ferenc (1912–1990) a Hont megyei Gyerken született 1912-ben. E község egyike volt azoknak a színmagyar helységeknek, amelyeket a trianoni békeszerzôdés Csehszlovákiának juttatott. Sinkó Ferenc a prágai Károly Egyetemen folytatott jogi tanulmányokat. Bekapcsolódott a csehszlovákiai magyar ifjúsági mozgalmakba. 1933-tól segéd-, 1935- tôl pedig fôszerkesztôje lett a magyar katolikus fôiskolások Kassán megjelenô Új Élet címû folyóiratának. Az 1938-as bécsi döntést követôen Budapestre költözött. Itt szerkesztôje lett a Felvidéki Magyar Hírlapnak, majd a Magyarország címû napilapnak. 1945 után a KALOT- nál és A Szív címû újságnál volt szerkesztô. 1947-tôl 1973-ig belsô munkatársként dolgozott az Új Embernél.
A szerkesztôségek vezetôi 2007. szeptember 14-ig tehetnek javaslatot szerkesztôségenként egy-egy munkatársra, akit a fenti szempontok alapján méltónak találnak a díj elnyerésére. További feltétel, hogy a jelölt a jelölés évében maximum harmincéves lehet. A MAKÚSZ kéri a tisztelt javaslattevôket, hogy ha jelöltjük elnyeri a díjat, a továbbiakban is tegyék lehetôvé rátermettségének és szakmai alkalmasságának nyilvánosság elôtti folyamatos bizonyítását.
A díjat odaítélô bizottságba a MAKÚSZ korábbi évek Táncsics- díjasaiból kér fel tagokat. A bizottság a beküldési határidô lejárta után három héttel hozza nyilvánosságra döntését. A díjat a MAKÚSZ ôszi tanulmányi napján adja át a szövetség elnöke és Sinkó Ferenc egyik gyermeke.
A Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége felhívását abban a reményben teszi, hogy a kezdeményezéssel hozzájárul a hazai elektronikus és írott sajtó színvonalának emeléséhez, a hiteles tájékoztatás és tájékozódás esélyének növeléséhez és a díjazottak példát mutatnak az újságírói pályára készülô fiatalok számára. A szakmai elismerés mellett a MAKÚSZ egyéves ingyenes tagságot ajánl a Sinkó Ferenc-díj nyertesének.
A jelöléseket (a jelölt bemutatását), a jelölt munkásságát bemutató cikkel vagy felvételekkel együtt az MAKÚSZ levelezési címére várjuk: (Werner-Nagy Eszter, 1062 Budapest, Délibáb u. 15-17.; werner-nagy.eszter@katradio.hu).
A Sinkó Ferenc-díjat 2006-ban, elsô ízben Erhardt Ágoston szerkesztô, a Duna Televízió vallási szerkesztôségének munkatársa kapta.
Szikora József, a MAKÚSZ elnöke
Alig hangzott el az államférfiú kijelentése, máris felháborodott ellenvélemények törtek ki, ideges tiltakozások, erôteljes nemzetpolitikai halandzsák. Rettenetes szemüveges tannénik sápítoznak szigorú feddések és fejcsóva közepette. Égnek fordult tekintet és felmagasztosuló bizonygatások, a kötelezô, a szükséges, az egyetlen államnyelvrôl, illetve annak föltétlen ismeretérôl.
Ámbátor közismert, hogy az 1910-es magyar népszámlálás adatai szerint az ország 68 vármegyéjében élô nemzetiségek 40 százaléka nem beszélte ezeréves uralom után sem az állam nyelvét, nem tudott magyarul.
Kétségünk nincs, aki itt él, ebben az országrészben és ki akar lépni szülôfalujából, annak ismernie kell valamennyire. Éppen annyit kéne tudnia, amennyi a saját boldogulásához elegendô. Nos, ez a boldogulásfok – egyéni, változó, szubjektív, miként az ember természete, nyelvtehetsége, karrierigénye. Önbecsülése, mások iránti respektusa.
Nyelvtanulásra való az óvoda és iskola és a sokféle más, iskolán kívüli forrás, inger, kihívás, csábítás, amely a huszonegyedik század Erdélyében mindenkit elérhet, aki nyitva hagyja szívét, eszét, s jókora képzavarral hozzáteszem: a nyelvét.
Beszélni, érteni pedig kell. A verbális kommunikáció nélkül nincs emberi közösség, fújtak a nembeli sajátosságunknak. Ezért aztán egyáltalán nem mindegy, miként adják, osztják, szórják, kínálják, tálalják, dobják elénk, hozzánk, nekünk az állam nyelvét. Meg lehet tenni kedvesen, türelmesen, apró figyelmességek közepette, lehet szigorral és igazságosan, erélyesen és gyûlölködve, ejaculáció praecox delejével vagy rendôri módszerekkel. Az idegen nyelvként tanítás csak egy a sokféle módszer közül. Lehetne például versenyszellemben, az érdemek díjazásával vagy díjazás ellenében. Kezdô román: évi tízmillió (ó fityingben), haladó: a kétszeresért, mesterfokú: a többszöröse az alapdíjnak, de cserében kapsz egy akadémiai levelezôtagságot stb. Növelni lehetne a tétet, csavarni a feltételeken.
A legfontosabb, hogy a polgárt érdekeltté kell tenni a nyelv megszerzésében, jóindulatát kell kinyernünk, mint ércbôl a nemesfémet. A diktatúra módszerei nem kedveznek az önkéntes nyelvtanulásnak. És az sem közömbös, ha a nyelvtanító beszéli a tanítványok nyelvét…
Tanulságul két történet: jó három és fél évtizeddel ezelôtt Korondon – Székelyföld szíve csücske – lerobbant a gépkocsink. Míg megérkezett a szerelô, gyermekével beszélgettünk. Bemutatkozott, Tófalvi Attila-Zalánnak hívják és elmondta, hogy kedvenc tantárgya a román, mert a tanár(nô) kedves, kitûnô pedagógus. Ellenôriztük, mások is ezt állították. Hiszem, hogy TAZ-nak ma felnôttként semmi gondja nincs az államnyelvvel, föltéve, ha az a román, ámbátor, amint láttam, a hollandival is megbirkózna.
A másik történetet egy barátom mesélte. Kolozsvárott a funári idôk kellôs közepén bejelentette született leányát, ôt, mondjuk, Csengô Ákosnak hívják, gyerekét pedig Villônek kívánta keresztelni. A hivatalnok azt kérdezte: a Villôben ugye hosszú a középsô mássalhangzó és a családnév utolsó betûjére két vesszô kerül ékezetként, ugye, nem két pont? Az ön nevében is az elsô betû ékezetes?
Holott nem is tudott magyarul…
Ma este 7 órától a Keresztelô Szent János- plébániatemplomban folytatódik a marosvásárhelyi Állami Filharmónia Nyár esti orgonahangversenyek címû sorozata. Molnár Tünde, a filharmónia Bartók Béla- emlékdíjas kiváló orgonamûvésze ezúttal a Hangszínek párbeszédének jegyében állította össze mûsorát. A Mooser-féle mûemlék orgonán J. S. Bach – Gounod, Ferenc, Couperin, Scheidt, Reger, Horst Gehann valamint Terényi Ede- mûvek szólalnak meg. A mûsor érdekessége, hogy az 1870-es években épült és 2000-ben restaurált, nagyon jó állapotban levô koncertorgona hangszínei révén a megszólaló szerzemények sorra lépnek párbeszédbe egymással, hol bársonyos, hol fényes, hol áttetszô, hol tömör hangszínekkel fogalmazva meg azt az örök érvényû üzenetet, hogy az orgona a hangszerek királynôje.
A hangversenyre a belépés díjtalan.
Jégesôben, viharban a Retyezátban
A marosvásárhelyi Outward Bound Társaság az Ifjúságért és az Örökmozgó Természetjáró Egyesület a hetedik alkalommal szervezte meg a Kárpáti Kalandversenyt. Ez az idéntôl része az Euroadventure.net-nek, egyike az Európában évente megszervezésre kerülô hat vetélkedônek. Mind a hat versenyen pontokat lehet szerezni, amelyeket összeadják s ennek megfelelôen az év végéig kialakult rangsor szerint a legtöbb pontgyûjtô elnyerheti az Európa bajnoki címet, amiért 1600 euró jutalmat is kap. A 2007-es Carpathian Adventure helyszíne a Retyezát- és a Vulkán-hegység volt. A versenyzôk három nap alatt, megállás nélkül kb. 80 km-es gyalogtúrát tettek meg.
A Retyezát Románia egyik legszebb és legváltozatosabb hegysége, ezért esett az idén a választás erre a helyszínre. Elméletben több változatot dolgoztak ki a szervezôk, majd az elôzetes eljárás után döntötték el a végleges útvonalakat. A szervezéshez tartozott még az engedélyek beszerzése, egyeztetés a hegyimentô- szolgálatosokkal, alaptábor-kiválasztás és sok egyéb. A nehézséget az okozta, hogy a Retyezát Nemzeti Parkban csak külön engedéllyel lehetett kijelölni a sátorhelyeket, hiszen a turisták számára csak két kempinghely van. Az útvonalakat is a parkôrökkel, illetve a hegyi-mentôkkel kellett egyeztetni. A tutajozást az Acumularea Valea de Pesti gyûjtôtóra tervezték, ahol Korodi Attila környezetvédelmi és fenntartható fejlesztési miniszter közbelépésével lehetett csak vízreszállási engedélyt kiváltani. Tekintettel arra, hogy a hetedik alkalommal szervezték a versenyt (eddig 2001-ben a Nagyhagymás-, 2002-ben a Görgényi- és Kelemen-, 2003-ban a Hargitán, 2004-ben a Páring- és Latorica-, 2005-ben a Nyugati-Érchegységben, 2006-ban pedig a Bucsecs-hegységben) nagyon sokan visszatérô csapatként jelentkeztek. Két kategóriában nevezhettek be a négytagú csapatok, amelyben kötelezôen egy hölgy is kellett szerepeljen. Végül 20-an a kezdô, míg 30-an a haladó kategóriát választották. Az idén a következô országokból neveztek be: Románia, Magyarország, Dánia, Lengyelország, Szlovénia, Amerikai Egyesült Államok és Szlovákia. Romániából a következô városokból jöttek el a versenyre: Marosvásárhely, Temesvár, Brassó, Szászváros, Segesvár, Sepsiszentgyörgy, Zernyest, Dudesti Vechi, Bukarest, Zilah, Nagybánya, Valenii de Munte, Nagyvárad, Pitesti, Kolozsvár, Szecseleváros, Medgyes, Marosludas, Koronka.
A versenyt megelôzôen több csapat keményen edzett, míg voltak, akik a Retyezátban is túráztak, ismerkedtek a helyszínnel. Két csapatnál sérülés miatt a rajt elôtt néhány nappal társakat kellett cserélni.
Mivel két kategóriában lehetett versenyezni, két különbözô útvonalat dolgoztak ki a szervezôk mind a gyalogtúrára, mind a hegyikerékpár szakaszra. Câmpul lui Neag melletti Toplita megállóhelytôl néhány kilométerre rajtoltak a versenyzôk, elôször a hegyitúrát tehették meg. A Scocului- szoroshoz közel egy hatalmas emelkedôt kellett leküzdeniük a haladóknak, a kezdôk pedig a rövid távon a Piule- Plesa hegyháton kapaszkodtak fel alig két óra alatt 1200 méterrôl 2000 méterre. Majd ismét visszaereszkedtek pár száz métert, hogy az 1876 méteren fekvô Kis-Mezôt (Plaiul Mic tisztást) érintsék. Két csapat már az elején itt feladta. Aztán a kezdôk a Bucura-tó fele vették útjukat, míg a haladók a Kis-Retyezátban megkerülték a Iorgovan-köveket és a Zanoaga-tó érintésével felkapaszkodtak a Retyezát nyeregbe, majd a Bucura-tó mellett elhaladva ismét gerincet másztak a Gentiana házig, onnan újabb szintkülönbség leküzdésével felmásztak a hegység legmagasabb csúcsára a 2509 méteres Peleagára, innen a Custura – Papusa élen leereszkedtek a Vacarea csúcsig majd az alaptáborba. A haladók 80 km-t kellett megtegyenek gyalog, míg a kezdôk 20- szal kevesebbet. Ezt követte a kerékpártúra a Vulkán-hegységbe. Az útvonal érdekessége volt, hogy megkerültek egy hegygerincet s két alkalommal mintegy 400–500 méter szintkülönbséget küzdöttek le. Itt is a haladók 120, a kezdôk 100 km-t karikáztak. Közben érintették az Acumularea Valea de Pesti gyûjtôtavat, ahol mintegy 3 km-ert tutajoztak saját készítésû tutajjal. A rendezôk négy deszkát, teher-autógumi-belsôt és öt kétméteres kötelet, evezôket és mentômellényt biztosítottak. Volt még három érdekesebb próba is. Áthaladtak egy sziklaszoroson, amelybe kötélen ereszkedtek le mintegy 20 méteres sziklafalon, közben kifeszített kötélen átcsúsztak (Flying fox) egyik oldalról a másikra. Emellett útba ejtettek egy kisebb barlangot, ahol meg kellett keressenek három lyukasztót, amivel a versenylapon jelezték, teljesítették a feladatot. A szabály szerint a versenyzôknek sorrendben kellett érinteniük a megadott ellenôrzô pontokat. Az idén a hegyi túra után választhattak, melyik próbán vesznek részt. Augusztus 8-án a mûszaki gyûlésen ismertették a résztvevôkkel az útvonalat és a szabályokat. A versenyzôk másnap, 9-én rajtoltak és megállás nélkül haladtak. Az elôzetes kiírás alapján a távot legtöbb 72 óra alatt kellett megtenni. Az útvonalat Székely László, az Örökmozgó Természetjáró Egyesület tagja dolgozta ki és járta le csapattársaival együtt, a kerékpáros útvonalat pedig Bôjte Beyer Barna, aki a térképeket is biztosította. A tutajnál Besa Mircea, Emese és Victoria felügyelt, a rappelnél pedig a Gyilkos- tó Adventure Team szervezôi. Az útvonalat az Outward Bound tagjai ellenôrizték le a helyszínen. A terepmunkában részt vett és a szervezés oroszlánrészét Vargancsik Iringó versenyigazgató vállalta fel, míg Horváth Kovács Ádám az Outward Bound igazgatója biztosította a logisztikai hátteret és a díjalapot. A két egyesülettôl 40 fôs személyzet gondoskodott a verseny akadálymentességérôl.
Míg az elsô napon ígéretesen kezdtek a versenyzôk, az elsô ellenôrzô pontban alig két csapat lépett vissza – tagjaik könnyebb sérülése miatt – addig az igazi erôpróba pénteken és szombaton éjjel volt, amikor végig viharban, ködben és jégesôben kellett haladniuk. A vulcani-i, petrozsényi és hátszegi hegyimentô- alakulatok éjjel-nappal követték a versenyt, így különösebb gond nem volt. Azonban az erôfeszítés miatt a csapatok sorra feladták a versenyt. Voltak olyanok is, akik elvétették az útvonalat és le kellett ôket hozni a hegyhátról. A versenybírók több csapatot kizártak, mivel szabályellenesen letértek az útvonalról, illetve az is megtörtént, hogy elvesztették csapattársukat. Mind a hegyi, mind pedig a kerékpáros útszakaszon idônként olyan zuhogó esôben haladtak a versenyzôk, hogy alig lehetett látni, máskor pedig a hegyrôl patakokban lezúduló vízen gázoltak át. A fizikai és szellemi megpróbáltatás sokakat megviselt, így csak kevesen fejezték be a versenyt. A háromnapos kalandversenyen a következô eredmények születtek. A haladó kategóriában 13 csapat feladta, két csapatot kizártak. Egy kis vitát váltott ki a Speleo Salomon lengyelországi csapat kizárása, akik mostanáig vezettek az Euroadventure.net versenyben. A lengyelek ugyanis kihagyták a Peleaga-csúcsot, amit a verseny erre a helyszínre alkalmazott szabálya szerint érinteniük kellett volna. Ezért a külföldiek perrel fenyegették a szervezôket és sietve eltávoztak. A további két kizárt csapatnak nem volt kifogása a döntés ellen. Akik befejezték, a következô eredményeket érték el:
8. hely: Hoinarii – Nosu Mihut, Moga Carmen, Florescu Elena, Fodor Alexandru (Marga, Szászváros, Temesvár) 71 óra, 25 perc, 7.: Fox Terrierii – Dan Cosmin, Lolu Cristian, Dan Stefan, Dan Suzana (Zernyest) 70 óra 56 perc, 6.: Dianthus Ciclomed – Caba Dan Sorin, Zinz Andrei Corin, Szakács Ferenc Attila, Fodor Corina Maria (Medgyes) 69 óra 12 perc, 5. hely nem volt, mivel két együttes egyszerre ért be, így két negyedik helyezést ítéltek oda a bírók, a következôképpen: 4. Easy Walker – Szász Attila, Dodó Gábor, Törö János, Deac Ioana (Marosvásárhely, Kolozsvár, Segesvár) és Neuzer Gyilkos-tó Adventure (Carsteanu Domi András, Péter Károly Jenô, Szôcs Károly Csaba, Jakab Benke Hajnalka (Sepsiszentgyörgy) – mindkét csapat 56 óra 24 perc alatt tette meg a távot. A dobogóra a következôk kerültek: 3. Diamir – Marc Daniel, Bucur Dumitru, David Cornelia, Frâncu Dorin (Marosvásárhely) 57 óra, 50 perc, 2. Ozon – Mija Florin, Mirea Daniela, Marculescu Constantin Lucian, Pobega Catalin Daniel (Bukarest, Valenii de Munte, Temesvár), 57 óra 22 perc, 1. Grind – Clinciu Lucian, Dan Andreea-Codruta, Spulber Dan, Spulber Adrian (Zernyest) 55 óra 45 perc. A zernyesti csapat hatodik alkalommal vesz részt a versenyen és háromszor nyert.
A kezdôknél a benevezett húsz csapatból tizenhárom feladta, kettôt kizártak. A beérkezôk a következô eredményeket érték el: 5. hely: Sama-Ursus – Ivan Marian, Oprea Ionela, Deaconescu Paul Orlando, Badea Constantin (Bukarest) 71 óra 25 perc, 4. Haide – Kacee Ballew, Eric Bleich, Jason Whitehead, David Parsons-Foresi (Amerikai Egyesült Államok – Romániában szolgálatot teljesítô Békehadtest önkéntesei), 59 óra 52 perc, 3. Törpikék – Halmen Balázs, Gál Gergely Csaba, Butiurca Sándor Marius, Marton Júlia Noémi (Marosvásárhely) 57 óra 32 perc, 2. Miorita extrema – Vlad Tudor, Hristescu Tudor, Dobrescu Arina, Moldovan Cristian (Ploiesti, Bukarest, Nagybánya) 55 óra, 47 perc, 1. Alpine Challange – Ghilt Cristian, Hera Radu, Hera Cristina, Voicu Tudor (Bukarest) 52 óra 02 perccel.
A résztvevôk és a nyertesek érmeket, elismerô oklevelet, kupákat és túrafelszerelést kaptak ajándékba. Ezeket a Sama, a Carbondale, Gordius, Spelemat biztosította. A Kárpáti Kalandverseny fôtámogatója az ATTA cég, Engi Lajos tulajdonosnak köszönhetôen évente több értékes ajándékot vehetnek át a nyertesek. Emellett még jelentôs anyagi segítséget nyújtott a Maros Megyei Tanács, az European Youth Program, a Communitas Alapítvány, a Mediafamily.ro és az Ursus.
Az idén elôször fényképpályázatot is hirdetett az Oskar.ro internetes fotólap. A legjobb felvételeket díjazzák, s ezekbôl vándorkiállítás lesz az ország öt nagy városában ( Bukarest, Iasi, Marosvásárhely, Kolozsvár, Brassó).
A díjátadást megelôzôen Vajda György, a verseny ötletadója elmondta, a következô versenyig megtesznek minden lépést annak érdekében, hogy országos szinten sportágként bejegyezzék a kalandversenyt, mi több, nemzetközi tanácskozást szerveznek, amelyre meg szeretnék hívni mind a hat verseny szervezôbizottságának küldöttségét egy európai egyesület ( European Adventure Race Associaton ) megalakítása érdekében, közös szabályokkal. A fôszervezôk egyike hangsúlyozta: 2000- ben még csak álom volt, hogy ilyen jellegû versenyt szervezzenek Romániában és ma már a hetedik rendezvénynél tartanak, így most már arra is gondolni mernek, hogy egyszer ez az igen összetett sport olimpiai sportág lesz.
Az egykori római császár, Hadrianus 4-5 méteres szobrának részeit ásták ki belga régészek Törökországban. A szobor a mai Törökország délkeleti részén, az egykori Sagalassos római város fürdôjének romjai alól került elô. Az óriási mûalkotás nagyon jó állapotban van, bár csaknem 5 méteres földréteg alól került elô.
A kutatást az ókori romváros területén 17 éve folytatják a belga Leuveni Egyetem archeológusai. Marc Waelkens, a kutatás vezetôje kijelentette, hogy ez "az uralkodó legszebb ábrázolása", amit valaha is találtak.
Hadrianus császár i. sz. 117. és 138. között uralkodott, nevéhez fûzôdnek a Római Birodalom legjelentôsebb határerôdítési munkálatai. A Hadrianus-fal maradványai a mai napig láthatók Nagy-Britanniában. Sagalassos városa egyfajta kultuszközpontja volt Hadrianusnak, az uralkodónak – akit egykor "az öt jó császár" között tartottak számon – több szobrot is állítottak. A mostani lelet egy fürdô romjai alól bukkant elô, a fürdôt földrengés döntötte romba a hatodik-hetedik század fordulója idején.
A császárszobor méretei impozánsak, a lába 80 centiméteres, a fej, amelyen csak az orr sérült meg, 70 centiméter, a láb egy darabja pedig a térdtôl a bokáig ugyancsak 70 centi.
A régészek szerint egy másik szobordarab a császár nejét, Sabinát ábrázoló alkotásból származik.
Könnyû, halk és fekete: az AK-9-es az urali Izsmas üzemben gyártott legendás Kalasnyikov géppisztolyok legújabb modellje.
"Csaknem teljesen zaj nélkül lô, s még egy golyóálló mellényt is átüt" – mondja az egyik tervezô, Alekszej Dragunov, amint épp összerakja az új fegyvert egy orosz erdôben lévô lôtéren.
Az orosz különleges erôk tavaly kérték az izsevszki gyárat, hogy készítsen olyan géppisztolyt, amely egyesíti a Kalasnyikov és a csöndes fegyverek erényeit, s amely így alkalmas titkos küldetésekben való használatra – mondták el az üzem vezetôi újságíróknak, akiket (ritka gesztusként) meghívtak az üzembe az elsô AK-47-es Kalasnyikov 60. "születésnapja" alkalmából. "Ez a különleges erôk számára, terrorellenes mûveletekre készült" – közölte Vlagyimir Grogyeckij vezérigazgató.
Az AK-9-est hangtompítóval szerelték fel, és 9
milliméteres golyót lô ki. Súlya 3,8 kilogram,
valamivel könnyebb a korábbi modelleknél. "Senki
más nem gyárt ilyet" – vélekedett Richard Jones a
Jane’s Infantry Weapons brit szaklaptól, arra utalva, hogy ilyen
nagy kalibert nem szoktak hangtompítóval kombinálni. A
szakértô szerint a fegyver
"érdekelhet más különleges erôket is a
világban, például a kommandókat".
Az AK-9 még a kipróbálás szakaszában van, s amíg az orosz védelmi minisztérium jóváhagyását meg nem kapják, a gyár vezetôi általában nem mutogatják új terméküket. A most meghívott külföldi újságírók is csak megnézhették, de mûködés közben nem láthatták azt.
Parapszichológiát tanít és hite szerint gyermekkora óta napi kapcsolatban áll az angyalokkal Märtha Louise, a norvég királyi pár 36 éves lánya, akit ezért egyre többen szólítanak fel, hogy mondjon le hercegnôi címérôl.
A trónutódlási sorban negyedik helyen álló Märtha Louise alternatív iskolát nyitott, ahol mindenki megtanulhatja, hogyan kell az angyalokkal kommunikálni. Számos elemzô szerint korántsem biztos, hogy a sajtóban "angyaliskola" néven emlegetett tanintézményben végzett munka összefér az uralkodóházi tagsággal.
"A hercegnô súlyos szerepkonfliktusba manôverezte magát" – jegyezte meg például az Aftenposten címû lap kommentátora. A Bergens Tidene címû napilap vezércikke szerint "mint hercegnô és lehetséges uralkodó, Märtha Louise köteles bizonyos keretek között folytatni tevékenységét. Ha pedig emiatt nem tudja kellôképpen bontogatni a szárnyait, akkor mondjon le a hercegnôi címrôl meg a trónutódlás jogáról és szálldosson nyugodtan az angyalok között."
V. Harald király és Sonja királyné
elsôszülött gyermeke úgy látja, a média
boszorkányüldözést folytat.
"Örülök, hogy nem néhány
évszázaddal korábban élek, mert akkor már
régen máglyára vetettek volna" – mondta egy
tévéinterjúban.
Támogatói szerint a sajtó erôsen túloz a hercegnô különleges képességeivel kapcsolatban, és egyáltalán nem megy a monarchia rovására, hogy közvetlen kapcsolatban áll az égiekkel. "Nem látom, hogy a két dolognak mi köze lenne egymáshoz" – mondta Carl I Hagen, a parlament alelnöke. "Az egész felhajtást csak azért csinálják, mert Märtha Louise a királyi család tagja." Édesanyja szerint a hercegnônek is jogában áll megválasztania, hogy mivel akar foglalkozni, "bár én személy szerint nem hiszek az angyalokban" – mondta a 70 éves királyné.
Az Astarte nevû közel-keleti istenségrôl elnevezett iskola diákjai egyébként az augusztus 16-án induló kurzuson 12 ezer korona (kb. 4800 lej) ellenében megtanulhatnak beszélni az állatokkal is, és kiképzést kapnak a holisztikus medicina módszereibôl.
Orosz zeneszerzôk mûvei és zsidó muzsikusok felvételei is találhatók a második világháború végén Adolf Hitler fôhadiszállásán talált hanglemezgyûjteményben.
Egy második világháborús szovjet katonai hírszerzô lánya Moszkvában mutatta be a közelmúltban a mintegy száz hanglemezbôl álló gyûjteményt, amelyet apja a berlini birodalmi kancellária épületébôl hozott el, miután a Vörös Hadsereg elfoglalta a fôvárost – írta a Der Spiegel német hetilap.
A megjósolható hanglemezek mellett – mint például Hitler kedvenc zeneszerzôjének, Richard Wagnernek A bolygó hollandi címû operája – a gyûjtemény olyan orosz zeneszerzôk kompozícióit is tartalmazza, akik abban az országban születtek, amelynek népét a náci ideológusok nem ismerték el az emberiség részeként. A Lev Bezsimenszkij katonai hírszerzô által Berlinbôl elhozott zenemûvek közt található Musszorgszkij Borisz Godunov címû operájának egy áriája, amelyet a világhírû orosz basszista, Fjodor Saljapin adott elô és egy album Csajkovszkij mûveibôl a lengyel zsidó Broniszlav Huberman hegedûmûvész elôadásában. Rachmanyinov- és Borogyin-mûvek is szerepelnek a gyûjteményben.
A náci diktátor szülôhazájában élt zsidó zongoramûvész, Artur Schnabel felvételei is megtalálhatók a gyûjteményben. Hitler hatalomra kerülésekor a Schnabel család kivándorolt Németországból és 1944-ben amerikai állampolgárságot szereztek.
Azt nem lehet pontosan tudni, hogy kinek a tulajdonát képezték a hanglemezek, Hitler tényleg hallgatta-e azokat és pontosan hol találták meg a kancellária épületében a gyûjteményt.
A német hetilap szerint Bezsimenszkij lánya 1991-ben akadt rá a hanglemez-gyûjteményre a család Moszkva melletti dácsájában és három évvel késôbb rávette apját, hogy írjon róla. Bezsimenszkij, aki a háború után történész és professzor lett a moszkvai Katonai Akadémián, idén júniusban halt meg 86 éves korában. Lánya állítólag még nem döntötte el, hogy mihez kezd a gyûjteménnyel.
Új sziluett, szokatlan részletek, kézimunka, szabásmûvészet, tisztelet a régi értékek iránt – ez jellemzi a 2007-2008-as férfidivatot a világ vezetô tervezôi szerint.
Visszatér a szürke kardigán, amely csíkos inggel, keskeny nyakkendôvel, fekete vékony szemüvegkerettel inkább egy angliai kollégium tanárjának hétköznapi viseletét idézi – adja hírül az egyik magyar szakmai magazin. A nyakkendô keskenyedik és nem túl világos – ez várható volt, hiszen éppen ellenkezôje volt eddig divatos, az új trend kontrasztja ilyen módon készteti vásárlásra a férfiakat.
A sportos viseletek Tom Cruise bôrdzsekijeire emlékeztetnek, korai filmjeibôl. A nadrágok csípôre csúsztatottak. A motoros bôrdzsekikhez nyakkendôt, selyemsálat, geometrikus pólókat viselnek a divatérzékeny fiatalemberek.
A szmoking és általában a férfi ünnepi viselet is megújul. Némiképp polgárpukkasztó és nôies jellegû volt az a szmoking, amelyhez csokornyakkendô helyett laza szôrmesálat öltött Yves Saint Laurent egyik férfimanökenje.
A szmoking rever olykor bársonyból varrt, a szélén dísztûzéssel, szigorúan fekete- fehérben.
A fekete csokornyakkendô klasszikus ünnepi viseletéhez felsôként ezüstdzseki dukál Dolce and Gabbana kollekciójában.
Ismét divat a kézi kidolgozás, a szabásmûvészet és általában a hajdani értékek tisztelete – kérdés, akad-e még igazi régi vágású szabó – nem a haute couture világában, hanem a hétköznapok konfekciójában?
Jelbeszéddel és meztelenül adja elô péntek éjszakánként a híreket egy csinos japán bemondónô az egyik japán kereskedelmi tévécsatornán. A felháborodást az váltotta ki, hogy kiderült: az ötperces hírshow kormánytámogatást élvez.
A mûsor 400 ezer yent (8 ezer új lej) kapott támogatásképpen a kormánytól, mivel a tévécsatorna elnyerte azt a pályázatot, amelyet a fogyatékosoknak szánt mûsorok készítésének támogatására írtak ki. A kiírásban azonban nem kértek részletes mûsorleírást, így a tévécsatorna könnyen elhallgathatta, hogy miféle jelbeszédes híradót tervez.
A show-t a Paradise Television hozta létre 1998-ban, de csak nemrég derült ki, hogy a kormánytól pénzt kapnak az adáshoz.
A kormány az ügy kipattanása után megvonta a támogatást, ám a tévécsatorna vezetôi folytatni akarják a meztelen híradót támogatás nélkül is. Sokan ugyanis nagy tetszéssel fogadták a show-t, ezt bizonyította a telefonálók és az interneten hozzászólók véleménye.
A Hivatalos Közlönyben 2005. december 30-án jelent meg a 2005. évi 209-es sürgôsségi kormányrendelet, az elsô jogszabály, amely módosítja a 247-es törvény rendelkezéseit. Ez a Hivatalos Közlöny 1194-es számában található és indoklása szerint erre azért volt szükség, mert a Tulajdonvisszaállító Országos Hatóság ellenôrzô testületének tagjai, akiknek egyik feladata éppen a visszaszolgáltatási folyamat felgyorsítása lenne, a hatásköröket kapott helyi szervektôl nem kapják meg a szükséges támogatást, mi több, különösen egyes polgármesteri hivatalokban akadályozzák munkájukat. A módosítás másik oka az, hogy a kiegészített 2001.évi 10-es törvénybôl kifelejtettek más közérdekû és közhasznú intézményeket: a csendôrséget, a határrendészetet, a sürgôsségi esetek megoldására szakosodott közszolgálati hatóságokat, amelyek székhelyét szintén természetben kell visszaadni az egykori tulajdonosoknak vagy ezek örököseinek, de amelyekben még további 3 évig bent maradhatnak. A törvényhozó belátta, hogy pusztán bírságolással nem oldható meg a visszajuttatási folyamat felgyorsítása, ezért 2 évig ötven százalékkal megemelt munkabért biztosít egyes visszaszolgáltató törvények alkalmazásában részt vevô közalkalmazottaknak (azoknak, akik a 2001.évi 10-es törvény és az 1999. évi 83-as sürgôsségi kormányrendelet gyakorlatba ültetésén munkálkodnak.
A legjelentôsebb módosítások a 2001. évi 10-es törvényre vonatkoznak. Egy részük csak pontosítás. Így pontosan meg van nevezve az 1954. évi 478-as törvényerejû rendelet, ami az államnak történô ajándékozásra vonatkozik. Módosítás viszont az a rendelkezés, hogy a magánosított kereskedelmi társaságok az erre vonatkozó kérés iktatásától számított 15 napon belül kötelesek adatokat szolgáltatni a létezô berendezésekrôl, gépekrôl, hogy ezeket is felértékelhessék és kárpótolhassák részvényekkel. A 10. szakasz egy újabb bekezdéssel egészült ki. Ez ötéves idôtartamra elidegenítési tilalmat rendelt el azoknál az ingatlanoknál, amelyeket természetben visszaadnak ugyan az egykori tulajdonosoknak vagy ezek örököseinek, de amelyeken 3-5 évig közhasznú tevékenységet végezhetnek azok, akik ezekben a visszaszolgáltatás idején benne voltak.
Módosították a 247-es törvény 3. szakaszát, amely a 10-es törvény hatályba lépése (2001. február 14.) után megkötött, a volt tulajdonosok vagy örökösei által visszakért lakás rendeltetésû ingatlanokra vonatkozó szerzôdések bíróság elôtti megtámadhatóságát mondta ki. Ezt úgy módosították, hogy a 46. szakasz 1. bekezdésével helyettesítették. Az 5. szakaszban eddig foglaltak szerint a külterületeken fekvô bármilyen felépítmény kártalanítására vonatkozó bármilyen kérés megoldását a földtulajdon-visszaállító helyi és megyei bizottságok hatáskörébe utalták.
A törvény e szakaszát most úgy változtatták meg, hogy a fenti hatáskört a helyi bizottságok csak a jelenleg is meglevô külteleki építmények (constructii existente) esetében látják el, amibôl következik, hogy a már lebontott külteleki épületeket a 10-es törvényben és a 247-es törvény VII. címében foglaltak szerint kártalanítják, ezeket is részvényekkel. A hatáskör megállapítása szempontjából a 2005-ös sürgôsségi kormányrendelet IV. címe szerint, a 2001. évi törvény végrehajtásának közigazgatási szakaszában a felügyeletet, az ellenôrzést a Tulajdonvisszaállító Országos Hatóság, a prefektusok által megbízott személyek gyakorolják. Módosult és kiegészült az 1991. évi 18-as földtörvény is, az új rendelkezés szerint a tulajdonjog visszaállítására, illetve létesítésére vonatkozó dokumentumok, információk közérdekûek, ami azt jelenti, hogy ezekbe az állampolgárok, a 2001. évi 554-es törvény eljárási szabályainak betartásával bármikor betekinthetnek.
Mellau György
A rendszeres kávéfogyasztás csökkenti a májrák kockázatát – mutatták ki európai és japán kutatók. Összességében az derült ki, hogy a kávéfogyasztóknál 41 százalékkal kisebb az esélye a májrák kialakulásának, mint azoknál, akik sosem isznak kávét.
A kismértékû vagy mérsékelt kávéfogyasztás (háromnál kevesebb csészényi naponta) esetén a kockázat csökkenése átlagosan 30 százalék. Ezzel szemben a nagymértékû kávéfogyasztás, azaz naponta 3 csészénél több, 55 százalékos kock&aacu