|
LIX. évfolyam 188. (16670.) sz. |
2007. augusztus 15., szerda |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.
E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.
A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
A székelyföldi lakosokat nem az autonómia, hanem az életszínvonal, a román nyelv elsajátításának nehézségei és a rossz állapotban lévô infrastruktúra foglalkoztatja leginkább – jelentette ki kedden Traian Basescu keddi sajtónyilatkozatában.
Jelezte: azért szól ismét Székelyföld gondjairól, mert demagóg jelleget öltenek a romániai közéletben az ô székelyföldi látogatása és az ott tett kijelentései kapcsán elhangzott megnyilatkozások.
Az autonómia tekintetében leszögezte: az ország minden megyéjének egyforma széles körû autonómiát kell biztosítani. Hangsúlyozta: nem ért egyet azokkal, akik úgy vélik, hogy bármely régió nagyobb önrendelkezési jogot kellene kapjon egy másikhoz képest.
Basescu megismételte, hogy Hargita és Kovászna megye legnagyobb gondja a szegénység, amely egyformán sújtja az itt élô románokat és magyarokat. Emiatt nagyobb figyelmet kell fordítani rájuk – mondta Basescu –, de nem azért, mert fennállna a "Koszovó típusú leválás veszélye", hanem hogy hatékonyabban használják ki a megye humánerôforrásából és a természeti adottságaiból eredô "óriási potenciált". Basescu megdicsérte a székelyeket szorgalmukért, s megjegyezte, hogy az ország többi részével ellentétben, a két megyében "egy tenyérnyi" megmûveletlen földet sem látott.
Szerinte Romániában a két megye rendelkezik a legkiválóbb idegenforgalmi lehetôségekkel, példaként említve a számos ásványvízforrást, amelyeket azonban nem használnak fel kellôképpen. Hasonlóképpen vélekedett a székelyföldi erdôkbôl kitermelt fáról, az erdei gyümölcsökrôl és az állattenyésztésbôl származó termékekrôl, amelyek mind nyersanyagként, feldolgozatlanul hagyják el a két megyét.
Basescu egyrészt a romániai átlaghoz mért alacsonyabb úthálózat-sûrûséggel, másrészt pedig politikai okokkal magyarázta a két megye gazdasági fejletlenségét. Ez utóbbi esetben a demagóg román és magyar politikusokat tette felelôssé amiatt, hogy a régióról olyan látszat alakult ki a köztudatban, mintha ott bármikor kirobbanhatna egy etnikai konfliktus. Szerinte ezért kerülik el "igazságtalanul" ezt a két megyét a befektetôk.
Megjegyezte, hogy a jelenlegi beruházások többsége kis értékû, és többnyire magyar eredetû az ottani helyi hatóságoknak az elmúlt években kialakított politikája miatt. Hangsúlyozta: nem szabad elhanyagolni a nem magyar eredetû befektetôket sem.
Ismét szorgalmazta, hogy idegen nyelvként, tehát sajátos módszertan szerint és ne a román anyanyelvûekkel egységes tanrend szerint tanítsák a románt a magyar gyerekeknek.
Az államfô élesen bírálta a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ), amelynek – mint fogalmazott – "feudális" a magatartása a helyi közigazgatásban. Kifejtette: itt ugyanis nem tûrnek meg olyanokat, akik nem tagjai az RMDSZ-nek. Konkrétan a Szász Jenô által igazgatott Székelyudvarhely példáját említette, amelyet a kormány Basescu szerint kevesebb pénzzel támogatott az RMDSZ kérésére.
Cáfolta, hogy szándékában állna a magyarság megosztása, illetve hogy támogatná a Szász Jenô által vezetett Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) pártként való bejegyzését.
– Az általános decentralizáció mellett igenis szükség van egy sajátos autonómiára a Székelyföldön – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök kedden, azt követôen, hogy Traian Basescu államfô – a Hargita és Kovászna megyei látogatásának konklúzióit ismertetve – ismételten kifejtette: a decentralizáció nyomán növelhetô önkormányzati önállóság mellett semmilyen sajátos autonómiaforma nem képzelhetô el Romániában.
Az RMDSZ elnöke úgy látja, Basescu nyilatkozatának tulajdonképpen két része van: egyik a Kovászna és Hargita megyei helyzettel kapcsolatos konklúziók, a másik egy bizonyos politikai üzenet. – A nyilatkozat elsô részével együtt tudok érteni, és annak ellenére, hogy az elmúlt idôszakban többször is élesen bíráltam Traian Basescut, most azt kell mondanom, hogy mindenképpen méltányolandó a szándék, hogy személyesen elment a Székelyföldre, és ott próbált néhány nap alatt tapasztalatokat szerezni – mondta. Az elnök rámutatott: az államelnök amikor megfogalmazta konklúzióit, tulajdonképpen az RMDSZ-t igazolja, hiszen elmondja például, hogy a román nyelvet másként kellene tanítani a magyar gyermekeknek, mint a románoknak. – Ezt mi 1989 óta folyamatosan mondjuk, küzdünk és változtatni akarunk a helyzeten. Vagy elmondja például azt, hogy az infrastruktúra rossz állapotban van, hogy rosszak az utak. Ezt is ’89 óta mondjuk és próbálunk is változtatni ezen, de mindig szembesülünk a román politikusok, különbözô román kormányok ellenkezésével. Leszögezte: nevetséges dolog az, hogy a román politikusok "ontani" szeretnék Székelyföldre a pénzt, és ezt az RMDSZ megakadályozza. Ennek épp ellenkezôje igaz: az RMDSZ-nek, még akkor is, ha kormányon van, minden Székelyföldre irányított lejért meg kell küzdenie, és meg is küzdöttünk minden székelyföldi településért, városért, községért. A nyilatkozatnak van egy politikai üzenete is, és ezzel természetesen nem érthetek egyet, hiszen ez röviden úgy foglalható össze, hogy a székelyeknek nincsen szükségük sajátos autonómiára, nincsen szükségük az RMDSZ-re, mert itt van az állam elnöke, és ô majd meg fogja oldani a dolgokat. Megoldani egyedül ezt nem tudja, de az azért fontos, hogy legalább próbál megoldásokat keresni. Véleményem szerint igenis szükség van sajátos autonómiára az általános decentralizáció mellett – szögezte le az RMDSZ elnöke.
Miközben a Kovászna és Hargita megyei székelyekre az elmúlt héten Traian Basescu államfô szórta politikai és kisebbségi szempontból sokat nem ígérô, de az erdélyi magyarság megosztásában annál biztosabb következményekkel járó mosolyát, a hét végén várhatóan a szerencse mosolyog rá dollármilliókkal valakire. A hatoslottón ugyanis nyolcmillió euróra dagadt a fônyeremény, amekkora összeg birtokába hat számjegynek a bejelölésével a lottótársaság története során még senki nem jutott. A szerencsejáték rabjai immár több mint két hónapja mindent beleadnak, hogy eltalálják az áhított számsort, de hiába. A nyertes számok sorozata pedig mind jobban felborzolja a sok millió szelvényt megvásárolt játékosok kedélyét, akik szerint különféle praktikákkal mesterségesen késleltetik a fônyeremény gazdára találását. A cél szerintük az, hogy minél többen próbálkozzanak, ami az idén is tetemes bevételt biztosít majd a társaságnak, amely 2006-ban 35 millió euró tiszta profitot söpört be. Akire rámosolyog a szerencse, annak ezután egész életében csak a pénzét kell számolnia – mondja ismerôsöm, aki nap mint nap megdézsmálja a sovány nyugdíjas házi kasszát, s újabb meg újabb számsorokat talál ki és tesz meg a hétvégi triásnyeremény reményében. A játékszenvedély rabjai a fôdíjértmár a hiteltôl sem riadnak vissza. Csakhogy a szerencse is olyan kényes, beláthatatlan és forgandó, mint az államfôi mosoly, amelynek "jótéteményébôl" jócskán részesültünk a rendszerváltást követôen. Emlékezzünk csak vissza, milyen biztatónak, reménykeltônek tûnt Ion Iliescu mosolya, s azt se felejtsük el, hogy késôbb nemzeti közösségünk számára mi maradt belôle. Gondoljunk csak 1990 fekete márciusára, amikor a tömegek által oly nagyon várt békítô jelenlét és mosoly elmaradt, a Har-Kov-jelentés viszont napirendre került a parlamentben. A közelmúlt egyéb eseményei ismeretében kellene Basescu és pártja korábbi kijelentései és tettei alapján elôvigyázatossággal fogadni a nagy politikai pókerjátékos székelyföldi mosolykampányát. Csak sajnálhatjuk, hogy korszakalkotó felfedezô útján az árvíz által tönkretett Nyikó menti mûút maradványára nem jutott el, hisz akkor még drámaibb felfedezéseket tehetett volna. Reménykeltônek tûnhet viszont, hogy elismerte a román nyelv elsajátításának buktatóit, miután az ellenszert, a magyar gyermekek számára kidolgozott sajátos tanterveket mai napig sincs aki életbe ültesse. Az elnök ment, látott, szélesen mosolygott, amitôl sokan meghatódtak. Ezután dôl el, hogy milyen árat fizetünk érte. Tegnapi vérmes nyilatkozatából már mindenki segítheti.
A hét végi megmozdulások után újabb tüntetést rendeztek hétfôn Kijevben Julija Timosenko Nyugat-barát ukrán ellenzéki vezetô hívei.
Akárcsak a szombati és a vasárnapi tüntetés, ez is az ukrán központi választási bizottság kijevi székháza elôtt zajlott le. A tüntetô Timosenko-hívek – mintegy ezer fô – ezúttal is azt követelték, hogy a bizottság változtassa meg szombati döntését, amellyel egyelôre elutasította a dúsgazdag politikus asszony vezette tömörülés képviselôjelöltjeinek regisztrálását a szeptember 30-ra kiírt, elôre hozott választásokra.
A 450 képviselôjelölt által egyöntetûen elkövetett alaki hibára hivatkozva utasította el a bizottság a bejegyzést: Julija Timosenko Tömbjének egyetlen képviselôjelöltje sem adta meg lakcímét a jelentkezési ûrlapon.
A tömörülés vezetôje sajtóértekezletet tartott szombaton, és "báboknak" nevezte a választási bizottság kormánypárti tagjait, azt állítva, hogy egyenesen Viktor Janukovics (oroszbarát) kormányfô utasítására cselekedtek, amikor elutasították az általa vezetett tömörülés listájának hivatalos bejegyzését. (A 15 tagú választási bizottságban nyolc fô az oroszbarát kormánykoalíció képviselôje, hét pedig a Nyugat-barát táboré.) Timosenko kilátásba helyezte, hogy bíróságon támadja meg a bizottság döntését, sôt szükség esetén az Európai Unióhoz fordul pártfogásért. Arra nem tért ki sajtóértekezletén, miért követték el tömörülésének jelöltjei ugyanazt az alaki hibát, és miért nem hajlandók azt utólag sem korrigálni.
A legnagyobb kormánypárt, a Régiók Pártja magas rangú tisztségviselôi úgy vélekedtek, hogy Timosenko tábora "szándékosan idézett elô botrányt", mert úgy véli, hogy ez jó reklám neki a választások elôtt.
A másik Nyugat-barát erônek, Viktor Juscsenko elnök Mi Ukrajnánk tömbjének listáját már bejegyezte a központi választási bizottság. Juscsenko felkérte hétfôn a testületet, hogy nem várva be a bíróság döntését, oldja meg azokat "a technikai jellegû" problémákat, amelyek felvetôdtek az elôre hozott választások szervezésében.
A központi választási bizottság elnöke hétfôn közölte újságírókkal: tudomása szerint Timosenko már be is adta keresetét a bizottság ellen egy ukrán bíróságon.
Az albánok tárgyalni sem hajlandók Koszovó függetlenné válásáról, mivel azt eldöntött ténynek tekintik – jelentette ki Agim Ceku koszovói kormányfô rádióbeszédében, hozzátéve, hogy errôl a hétvégén Pristinában járt nemzetközi közvetítôket is tájékoztatták.
Wolfgang Ischinger német diplomata a Koszovó sorsának eldöntésében kulcsszerepet játszó, nagyhatalmak alkotta kontaktcsoport képviselôi nevében vasárnap még úgy nyilatkozott, hogy a közvetítôknek nincs saját javaslatuk, a szerbeknek és az albánoknak tárgyalniuk kell. Amiben ôk egyetértenek, az kerül a Koszovó sorsát eldönteni hivatott ENSZ BT elé.
Ceku ezzel szemben leszögezte, hogy a tárgyalásokra megszabott 120 napos idôszakban albán részrôl rendíthetetlenül védeni fogják Koszovó szuverenitásának és területi egységének "szent" elveit. Utána pedig a – jogilag máig megkérdôjelezhetetlenül Szerbiához tartozó – terület gyorsan és egész biztosan eljut függetlensége kikiáltásáig és annak nemzetközi elismertetéséig.
A politikus egyszersmind önmérsékletet kért a koszovói albánságtól, amelynek a jelenlegi pristinai politikai vezetôket is megalkuvónak minôsítô szélsôségesei naponta a függetlenség haladéktalan kikiáltására biztatnak, s arra, hogy akár erôszakkal is, de ûzzék el a szerbeket, valamint a Koszovót ellenôrzô nemzetközi erôket.
George Bush amerikai elnök közeli barátja és fô politikai stratégája augusztus végén távozik a Fehér Ház személyzetébôl – jelentették be Washingtonban.
Karl Rove, a Fehér Ház személyzeti fônökének helyettese régóta tagja Bush bizalmas belsô körének. Az "építész" ragadványnevet kapta az elnöki adminisztráció köreiben, mert kétszer is ô tervezte meg Bush választási kampánystratégiáját, kétszer is megnyerve a jelenlegi elnöknek a Fehér Házat.
Dana Perino, a Fehér Ház egyik szóvivôje "nagy veszteségnek" nevezte Rove lépését, és kijelentette, hogy az adminisztrációból való kiválása ellenére Rove az elnök legjobb barátai közé tartozik továbbra is.
Rove azzal indokolta távozását a The Wall Street Journal címû lapnak adott nyilatkozatában, hogy több idôt szeretne szánni a családjára. Hírek szerint arra készül, hogy könyvet ír az elnöki adminisztrációban szerzett tapasztalatairól, élményeirôl.
Amióta a demokrata pártiak a múlt év novemberében többségbe kerültek a kongresszusban, a Bush-adminisztráció számos vezetô tisztségviselôje távozott a Fehér Házból, köztük Dan Bartlett elnöki tanácsadó, Rob Portman, a Fehér Ház költségvetési hivatalának igazgatója, Harriet Miers, a Fehér Ház vezetô jogásza, Sara Taylor politikai igazgató, J.D.Crouch és Meghan O'Sullivan, a nemzetbiztonsági fôtanácsadó helyettesei.
Terrorcselekményként vizsgálják az orosz hatóságok a Moszkvából Szentpétervárra tartó Nyevszkij Expressz hétfô esti kisiklását, amelyet a helyszínen lévô nyomozócsoporttól származó információ szerint házilag készített robbanószerkezet okozott.
A baleset emberéletet nem oltott ki, a kedd délelôtti hivatalos adatok szerint 25 ember szenvedett különféle sérüléseket, fôleg végtagtöréseket, zúzódásokat és vágott sebeket.
A síneket megrongáló robbanószerkezetet alig 30 méterre egy vasúti híd elôtt helyezték el az elkövetôk, szakértôk szerint abban a reményben, hogy a vonat lezuhan a hídról, ami beláthatatlan következményekkel járt volna. A gondos elôkészítés során nyilván azzal is számoltak, hogy éppen a Moszkva és Szentpétervár közötti vonat kisiklása nagy figyelmet kelt az orosz és a nemzetközi sajtóban – vélekedtek szakértôk.
A helyszínen dolgozó nyomozók jelezték: már azt is tudják, hogy milyen robbanóanyagot használtak fel a pokolgép készítéséhez, és hogyan hozták mûködésbe a szerkezetet, ezt azonban a vizsgálat érdekére hivatkozva nem közölték.
Az Interfax egyik meg nem nevezett forrása elmondta: minden lehetôséget vizsgálnak. Nem tartják kizártnak, hogy úgynevezett egyéni terrorakcióról van szó, vagyis hogy a vonat 131 utasa vagy mintegy 20 tagú személyzete közül valaki ellen irányult volna a merénylet. Nem zárják ki, hogy a történtek mögött jobboldali radikális erôk állnak, és követnek egy "kaukázusi" nyomot is, de ennek valószínûségét csekélynek tartják.
George Bush amerikai elnöké a legmagasabb fizetés, és Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai államfôé a legalacsonyabb a gazdasági nagyhatalmak vezetôi közül – ez derült ki a Bild címû német lap statisztikájából.
Nem meglepetés, hogy a "nyolcakat" (akik nem azonosaka G8-cal, mert ott Kína helyett Kanada a nyolcadik ország) a Fehér Ház ura vezeti. George Bush még 2009. január 20-ig legalább 24 167 eurónak megfelelô havi fizetést visz haza. Ôt mindenkori elsô számú szövetségese, a brit kormányfô követi: Gordon Brown illetménye 23 334 euró. A harmadik helyen Abe Sindzo japán miniszterelnök áll 21 910 euróval, de ki tudja meddig: népszerûsége rohamosan csökken, és pártja, a kormányzó Liberális Demokrata Párt legutóbbi szenátusi súlyos választási veresége nyomán az sem elképzelhetetlen, hogy idô elôtt távozni kényszerül bársonyszékébôl.
A negyedik helyezett Angela Merkel német kancellár, 20 427 euróval. Ôt a népszerû bulvárlap külön megdicsérte egyszerû, takarékos életmódjáért. Merkel asszony ugyanis a Dolomitokban töltötte vakációját egy olyan szállodában, ahol egy éjszaka mindössze 50 euróba kerül, és köztudott róla, hogy ma is szupermarketekbe jár bevásárolni. Az ötödik helyre Romano Prodi olasz kormányfô küzdötte fel magát, havi 18 900 eurójával, alaposan megelôzve Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnököt, akinek Élysée- palotabeli tevékenységét mindössze 6600 euróval honorálja az Ötödik Köztársaság. Ez persze nem akadályozta meg ôt abban, hogy amerikai luxusvakációval lepje meg magát és családját, amelynek során több összeütközése is volt a lesifotósokkal.
Hetediknek futott be Vlagyimir Putyin orosz elnök 4860 euróval, míg a listát Hu Csin-tao zárja alig 274 eurónak megfelelô fizetéssel. Ezek az összegek nem árulkodnak a vezetô politikusoknak "járó" egyéb juttatásokról, sem pedig valós vagyoni helyzetükrôl.
Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke kijelentette, Traian Basescu államfô igazat mondott, amikor arról beszélt, hogy az RMDSZ "feudális jellegû viselkedésrôl tesz tanúbizonyságot" Hargita és Kovászna megyékben, ezt az bizonyítja, hogy "néhány évvel ezelôtt az RMDSZ megakadályozta az MPSZ beíratását". Gazda a Mediafax tudósítójának kifejtette, az RMDSZ azért akadályozta meg az MPSZ beíratását, hogy ne indulhasson saját listákon a választásokon, hozzátéve, az MPSZ-nek így nem lehettek képviselôi a helyi tanácsokban és polgármesterei sem.
Gazda szerint a megyei tanács diszkriminálja a független polgármestereket, és a helyi költségvetési összegeket a politikai hovatartozás szerint osztják szét.
Borbély László fejlesztési miniszter kedden elutasította Traian Basescu államfô azon vádjait, melyek szerint közbenjárt volna a közigazgatási tárcánál annak érdekében, hogy a Szász Jenô MPSZ-elnök vezette Székelyudvarhely ne kapjon távfûtési támogatást.
Traian Basescu azzal vádolta a magyar alakulatok képviselôit, hogy nem tisztelik a lakosságot. Példaként megemlítette Székelyudvarhely esetét, amelyet egy nem RMDSZ-es polgármester vezet. Szerinte az RMDSZ központi vezetôségének egyik képviselôje közbenjárt annak érdekében, hogy a város ne kapjon távfûtési támogatást a kormánytól. Basescu szerint Borbély László jelenlegi fejlesztési miniszter gyakorolt nyomást a belügyi tárcára.
"Meglep ez a kijelentés. Az idén senkivel nem beszéltem a támogatások kiutalásáról" – mondta Borbély.
"Ellenkezôleg, azt mondhatjuk, hogy Székelyudvarhely a pozitív diszkrimináció példája.98 ANL- lakást kezdtünk el itt építeni. Ezekben a napokban kezdjük el a sportterem építését is, amelynek munkálatai a polgármesteri hivatal miatt késtek" – mondta Borbély.
Az EU Mezôgazdasági Bizottsága egy támogatási programot bonyolít, amelynek során az európai uniós országok állampolgárai, akik a létminimum alatt élnek, élelmiszercsomagot fognak kapni. Romániában a Mezôgazdasági Erdôgazdálkodási és Vidékfejlesztési Minisztérium a Kifizetési és Intervenciós Hivatalon keresztül irányítja és felügyeli a program lezajlását. Az országnak 96.712 tonna lisztet és 11.986 tonna cukrot irányoztak elô, amelyet az érintettek elôcsomagolt termékként kapnak meg – fejtette ki Bárczi Gyôzô, Maros megye alprefektusa.
A program, amely október 1-jén indul tizenöt hónapig, azaz jövô év végéig tart. Kedvezményezettjei a mezôgazdasági nyugdíjasok, a szociális segélyben részesülôk, valamint az öregotthonok és elhelyezési központok lakói lesznek. Maros megyében elôreláthatóan 56.346 személy részesül majd az élelmiszercsomagban, a jogosultak listáját a Munka-, Családügyi és Esélyegyenlôségi Minisztérium állapítja meg; az egy fôre jutó liszt- és cukormennyiség egyelôre nincs meghatározva – közölte az alprefektus.
A Maros Megyei Tanács, a prefektúra és a központi intézmények helyi kirendeltségeinek képviselôibôl megyei szinten egy bizottságot hoztak létre, amelynek elsô megbeszélésén kijelölték azokat a helyi önkormányzatokat és cégeket, amelyek tárolásra alkalmas helyiséggel rendelkeznek. A megnevezett harminckilenc cég közül tizenketten ajánlották fel, hogy bérmentve tárolják a termékeket. Marosvásárhelyen 47 ezer tonnát, Segesváron 200-at, Dicsôszentmártonban 500-at, Marosludason 2.100 tonnát, Radnóton ötezret, Erdôszentgyörgyön 12.180-at, Marosszentgyörgyön 3.300- at, Csíkfalván 120-at, Mezôszentpéteren, Balavásáron és Sáromberkén pedig 500-500 tonna árut tudnak tárolni a különbözô sütôipari egységek. A megye százkét helyhatósága közül 42 önkormányzat tud kultúrotthonban, iskolában, szövetkezeteknél vagy más épületekben a tárolásra alkalmas helyiséget biztosítani.
Megyénkben a szétosztást a versenytárgyalást megnyert gyulafehérvári Ortodox Jótékonysági Egyesület bonyolítja le.
A pályázat, amely 4 millió euró (12,8 millió lej) értékû, a város zöldövezeteinek kialakítását tûzi ki célul, a tanácsosok pedig tegnap megszavazták a finanszírozási igénylés benyújtását. A határidô augusztus 15., ez tette indokolttá a rendkívüli tanácsülés összehívását. Dorin Florea polgármester nehezményezte, hogy egy ilyen pályázati lehetôségrôl a Félsziget fesztivál alkalmával szerez tudomást az önkormányzat, miközben több Maros megyei miniszter dolgozik a kormányban.
A pályázat szerint a cél a város zöldövezeteinek fejlesztése, korszerûsítése, új parkok létrehozása és a jelenlegiek felújítása. Mint Dana Ijac, a pályázat készítôje elmondta, három fontos része van a projektnek: egyik a közvilágítás korszerûsítésére vonatkozik a parkokban a város tíz övezetében (88.476 eurós költségvetés), a másik játszóhelyek, sétányok kialakítására, hulladéktárolók építésére a Somostetôn (500.000 eurós költségvetés) és végül parkok, iskolaudvarok, játszóterek szépítése facsemeték, díszcserjék ültetésével, játszóterek felszerelésével, padok, szemétkosarak elhelyezésével (2,8 millió eurós költségvetés). A pályázat összköltségvetése a 4 millió eurót is meghaladja, ez 12,82 millió lej. Dana Ijac hangsúlyozta, bár a pályázatot a Környezetvédelmi Minisztérium teljes egészében finanszírozza, figyelembe veszik, ha az önkormányzat önrésszel járul hozzá. A városi önkormányzat úgy döntött, önrészként legkevesebb 1,28 millió lejt költ el erre a célra. Dr. Kolozsváry Zoltán szerint most, amikor Európában valóságos áramlatot lehet érezni ami a zöldövezetek szépítését illeti, fontos, hogy Marosvásárhely élen járjon egy ilyen projekt elindításában. Több tanácsos pozitívnak nevezte a kezdeményezést, a hangulatot Dorin Florea polgármester tette kissé feszültté, aki nehezményezte, hogy bizonyos pályázatokról "váratlanul, meglepetésszerûen" kapnak hírt. "Akkor, amikor hét minisztere van Marosvásárhelynek, nem természetes, hogy ilyesmirôl egy fesztiválon szerezzünk tudomást, miközben más városok vezetôit politikai úton tájékoztatják" – jelentette ki. A testület megszavazta a pályázat benyújtását és a finanszírozás igénylését.
A továbbiakban témát váltva, Borbély László régiófejlesztési minisztert támadta, aki szerinte "lábbal tiporta a helyi autonómiát" azzal, hogy elmulasztotta kikérni az önkormányzati vezetôk véleményét az ANL-s tömbházak eladásáról. "A marosvásárhelyi önkormányzat területet engedett át az ANL-s tömbházak építésére, e terület értéke megközelíti az 1 millió eurót, amihez a közmûvesítés értéke, mintegy 150 ezer euró is hozzáadódik. A város igényt tart ezekre az értékekre, és aggasztóak azok a hírek, hogy az eladásból befolyt összegekbôl minisztériumi szinten hoznak létre egy alapot. Mi meghitelezzük azokat a fiatalokat, akik meg szeretnék vásárolni a lakásokat, nem várjuk, hogy készpénzt tegyenek le, mert ôk jelentik a jövôt" – mondta a polgármester.
A második napirendi pont kapcsán, amely a város tulajdonába utalt sportbázisokra vonatkozik, pontosabban azok rendeltetésének megôrzésére, amit a testület szintén megszavazott, Dorin Florea ezúttal Ciprian Dobre prefektust vette célba, aki szerinte beavatkozik a város dolgaiba és valóságos ingatlanspekulációkba bocsátkozik. "Meg kell védeni a várost az ingatlanspekulációktól" – jelentette ki Florea. Ugyancsak a prefektust hibáztatta, amiért a város tervei között szereplô emeletes parkolók építése fél éve helyben topog, valamint azért is, mert még mindig nem vergôdtek zöldágra a Kossuth Lajos utca ügyében. A Nagy-Románia Párt ugyanis július 24-én feljelentette a polgármestert amiatt, hogy alkalmazta a helyi tanács határozatát, miszerint a Calarasilor utca helyett vissza kell állítani a Kossuth Lajos utcanevet. Dáné Károly tanácsos egyenes kérdésére a város jegyzôje, Maria Cioban megerôsítette: a szóban forgó utca neve jelenleg Kossuth Lajos, ez törvényes, hiszen a Táblabíróság elrendelte a tanácsi határozatot felfüggesztô végzés hatálytalanítását. A lakosság- nyilvántartó hivatal illetékes osztálya ezért kezdte meg az új utcanévtáblák kifüggesztését. Lokodi Edit megyei tanácselnök sem "úszta meg", aki a polgármester szerint "kezében retiküljével és a szokásos csingilingiket viselve" Marosvásárhelyt hátrányos helyzetbe hozta akkor, amikor egy fontos ülésen egy fontos országos pozícióba a megyeszékhely polgármestere helyett Péter Ferencet, Szováta polgármesterét javasolta. "Ez nem természetes, és azok után, ahogy Benedek Imrét megragadta az ingénél fogva, akár az is bekövetkezhet, hogy a polgármesteri hivatal sarkán vitriolt önt ránk" – mondta Florea.
A továbbiakban szó esett az emeletes parkolók építésérôl, körforgalom kialakításáról a város egyes részeiben, a tanácsosok még megszavaztak öt, külföldi kiutazásokra vonatkozó sürgôsségi határozattervezetet.
A vasárnapi istentiszteleten jelentette be Botos Csaba helybeli lelkész, hogy a somosdi általános iskola, amely két éve a Kovásznai Sándor professzor nevét viseli, visszakerült a református egyház tulajdonába. Az egykori felekezeti iskola a református hívek adakozásából és közmunkával az 1800-as években épült, amelyet idôrôl idôre bôvítettek, legutóbb 1936-ban.
Az iskolát holland segítséggel, a református egyház közbenjárására 1990-ben újították fel, amikor bevezették a vizet és mosdót, illemhelyet is építettek. Ekkor az osztálytermeket új bútorzattal látták el. A szóban forgó felekezeti ingatlant 59 évvel ezelôtt államosították.
Érdemes megjegyezni, hogy Somosdon már a reformáció korában is folyt oktatás, mindig volt a falunak egy kántor-tanítója. Írásos dokumentum 1649-bôl maradt fenn, amikor Szôlôsi István volt a "rektor".
– Ameddig gyerek van a faluban, a felekezeti ingatlan iskola marad. Az épület rendeltetése nem változik meg – mondta Botos Csaba lelkész. Majd hozzátette, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke levélben értesítette az egyházat, hogy az épületet mielôbb telekelni kell.
Segesváron a hét végén ismét fesztiválhangulat lesz. Ezúttal a Pro Etnica fesztivál rendezvényeit tartják meg a várban. A Vár tér a fô helyszíne a kulturális elôadásoknak, itt mutatkoznak be a különbözô nemzetiségek. Romániában hivatalosan 20 etnikumot ismernek el, e nemzetiségek közötti párbeszéd és együttélés javítását célozza meg az évente, augusztus második felében megszervezett fesztivál. Azon túlmenôen, hogy egymás kultúrájának, hagyományainak megismerésére ad alkalmat a rendez-vénysorozat, tudományos-kulturális elôadásokra is sor kerül. A szervezôk, elsôsorban a Segesvári Etnikumközi Oktatási Központ Egyesület mintegy 30 ezer érdeklôdôre számítanak, 850 táncos, énekes, zenész, bábszínész lép színpadra, számos kézmûvesmûhelyt, mûvészeti kiállítást nyitnak.
A fesztivál megnyitójára pénteken, augusztus 17- én 18 órai kezdettel kerül sor, amit a romániai olasz, örmény, macedón, szlovák és cseh kisebbségek bemutatkozása követ. A fesztivál ideje alatt mindennap 10-12 óra között bábjátékokat mutatnak be a gyerekeknek, amit délután konferenciák követnek. Szombaton 11-16 óra között a multi-kulturalizmusról Andrei Marga tart elôadást, 18 órától a számûzetés témáról Balla Zsófia és Báthory Csaba értekeznek. Vasárnap a konferenciák témája a holokauszt, az erdélyi szászok deportálása Szibéáriába, hétfôn, augusztus 20-án a romák helyzetérôl, kulturális projektek finaszírozásáról lesz szó, valamint szavalatok hangzanak el, 21-én és 22-én délelôtt könyvbemutatót tartanak, 23-án ismét a holokauszt illetve a gulág az elôadások témája, 24-én a vallási toleranciáról értekeznek, szombaton, augusztus 25-én pedig A nemzeti kisebbségek és a biztonság a XXI. században címmel szerveznek konferenciát. Az elôadásokat általában román, magyar és német nyelven tartják. A délutánok folyamán a segesvári magyar közösség mellett más kisebbségek (olasz, örmény, macedón, német, görög, albán, bolgár, lipován, roma, szerb, rutén, zsidó, tatár, horvát, lengyel, török, aromán) mûvészei lépnek fel, esténként 10 órától pedig koncertek lesznek (Nadara együttes, Alex Tomaselli Band, Hakeshet Klezmer band, Sincord, Transilvania fúvószenekar, Harry Tavitian, Desperado, High Light Feat. Imi&prietenii, Hara). A rendezvénysorozat tûzijátékkal zárul.
Munkával egybekötött szórakozás – ennek volt jó példája az a pár napos alsóidecsi tábor, amelyen a marosvásárhelyi és a zalaegerszegi mûvészeti líceumok pályakezdô diákjai vettek részt. A táborban a barátságok mellett eredeti alkotások is születtek, amelyeket hétfôn a marosvásárhelyi Curtea bravareza (Bajor udvar) panzió kiállítótermében állítottak ki.
A tárlatmegnyitón elsôként Nagy Miklós Kund mûkritikus biztatta a diákokat, hangsúlyozva, hogy a ma még pályakezdô mûvészek évek múltán az elismert alkotók sorát bôvíthetik majd. – A marosvásárhelyi és a zalaegerszegi mûvészeti líceumok is arra törekednek, hogy felkarolják a fiatal tehetségeket – fejtette ki. A megnyitón jelen lévô Nicolae Baciut, a Mûvelôdési Igazgatóság vezetôje, valamint Emil Groza, a megyei tanács alelnöke is díjazták a kezdeményezést, amely révén a két testvérváros tehetséges diákjai találkozhattak és közösen alkothattak. A tanács alelnöke biztosította a szervezôket, hogy jövôben több pénzt fordítanak majd e célra.
A megyei tanács által támogatott Kromart nevet viselô tábort augusztus 7. és 13. között szervezték meg három zalaegerszegi és hat marosvásárhelyi diák részvételével. A kezdeményezésre elsô ízben került sor, azonban a továbbiakban hagyományt szeretnének belôle teremteni, hiszen remek lehetôség a pályakezdô fiataloknak a tapasztalatcserére, valamint ötletes, egyedi munkák születésére. Lucia Calinescu, a marosvásárhelyi Mûvészeti Líceum tanárnôje szerint a táborba a legtehetségesebb diákokat küldték el. A magyarországi középiskolásokat tanáruk, Dénes Gyula, míg a helyi Mûvészeti Líceum végzôs tanulóit Lucia Calinescu kísérte el. Az alsóidecsi idôsek otthonában elszállásolt fiatalok remekül szórakoztak, meglátogatták Segesvárt, Szovátát.
– Az volt a lényeg, hogy mindenki kiadjon magából egy érzést az alkotások révén, nem voltak egyforma stílusú munkák, mindenki próbálta belevinni egyéniségét abba, amit festett. Végig jó volt a hangulat, sokszor éjjel festegettünk – meséli Török Ilka, a marosvásárhelyi Mûvészeti Líceum végzôs diákja. A testvértelepülésrôl érkezô diákokat azonban kissé meglepte ez a kifejezési szabadság. Dénes Gyula igen pozitívan értékelte a kezdeményezést, amely révén azonos korú és érdeklôdésû tanulók találkozhattak. Szerinte itt születtek a leghitelesebb munkák, azonban számára szokatlan volt az újszerû felfogás, miszerint a diákok minden utasítás nélkül saját elképzeléseiket vethették papírra. – A marosvásárhelyi mûvészetis diákoknak nagyobb lehetôségük van szabadon dolgozni, egyéniségüket bevinni az alkotásokba. Magyarországon inkább témák szerint dolgozunk. De tetszik az elképzelés, amellyel itt találkoztam, hiszen, mint látható, a kiállított alkotásokban nincsen két egyforma koncepció – vélekedett a zalaegerszegi tanár.
Újabb zenei fesztivál Marosvásárhelyen
Alter-Native, Félsziget, látványszínház- fesztivál, SimFest, komolyzenei rendezvénysorozatok sora, vonósnégyes-seregszemle, Monsters of Transylvania, és tovább is folytathatnánk – Marosvásárhely tényleg a fesztiválok városává vált. És a kikapcsolódást, mûvelôdést, szórakozást egyaránt segítô rendezvénysorozatok listája mától újabb eseménnyel bô-vül(t). Olyannal, amilyenre eleddig Vásárhelyen nem volt példa: a Harmonia Cordis Egyesület nemzetközi klasszikusgitár- fesztiváljáról van szó, amely gazdag programmal várja a hangszer, illetve a komolyzene kedvelôit. A koncert- és rendezvénysorozat ma délután négy órakor, a Kultúrpalota Tükörtermében kezdôdik, a pengetôs historikus hangszerek bemutatását az elsô koncert 19 órakor követi. Beke István Ferenc szervezô és gitármûvész mesélt a részletekrôl.
– A fesztivál megszervezésének ötlete idén tavasszal született, amikor az egyesületet egykori tanárommal, jó barátommal, Ovidiu Ene Atanasiuval létrehoztuk.
– Miért Vásárhelyre esett a választásotok?
– Több ok miatt is. Egyrészt, mert kulturális központ, másrészt, mert jómagam székelyudvarhelyi vagyok, de Kolozsváron doktorálok – ott viszont már van egy klasszikusgitár-egyesület és nem akartunk konkurencia lenni. Az itteni közönség pedig szimpatikusabb. Igyekeztünk úgy összeállítani a programot, hogy az minél változatosabb legyen, ezért nem csak gitármûvészeket hallhat a közönség: elsô este historikus lant- és vihuelakoncertre kerül sor Deák Endre és Caius Hera elôadásában, második este a Duo Melis (Constantin Andrei és Titus Fluireas) gitár- és hegedûjátéka következik, harmadik nap jómagam játszom Nagy Éva fuvolamûvésszel, 18-tól 20-ig pedig gitárkoncertekre látogathat a közönség. A zárónap augusztus 21-én lesz, ekkor a fesztivál keretében meghirdetett gitármester-kurzuson résztvevôk lépnek fel.
– Hogy érzed, lesz-e közönség ezen az elsô szemlén?
– Remélem, hogy igen. Szeretném, ha telt ház lenne, ha üres székek nem maradnának. Népszerûsíteni szeretnénk a hangszert. Sokan, ha gitárról hallanak, egybôl a rockzenére gondolnak, mi a klasszikus zenén keresztül szeretnénk közeledni a közönséghez. Ezért is ingyenes a belépés. Ami a mesterkurzust illeti, az máris siker, hiszen húszan jelentkeztek. Erre a Pálffy-házban kerül sor a hazai Constantin Andrei és Deák Endre, a fehérorosz Natalia Lipnitskaya, illetve a magyarországi Pavlovits Dávid és Podhorszky Gábor tanárok irányítása alatt. A koncerteket a Kultúrpalotában hallhatják az érdeklôdôk: a Tükörteremben és a kisteremben egyaránt.
– Gondolom, nem az egyszeri megszervezés hívei vagytok...
– Nem, egyáltalán. Hagyományt szeretnénk teremteni és elárulhatom: az a tervünk, hogy az ország legnagyobb klasszikusgitár-fesztiváljává tegyük a marosvásárhelyi szemlét. Ezért is köszönöm Beke Ildikónak, Csíky Boldizsárnak, Dudás Hodor Andrásnak, Kónya Franciskának, Lokodi Edit elnök asszonynak, Molnár Zsigmondnak, Nemes Pálnak és dr. Puscas Pavelnek a segítséget. Reméljük, hogy a közönség értékelni, szeretni fogja a fesztivált és mi azt jövôre is megszervezhetjük.
Az írók, költôk segíteni szeretnék a kulturális tájkörzeteket abban, hogy önmagukra ébredjenek és visszaszerezzék valamikori rangjukat, önbecsülésüket – hangoztatta Serfôzô Simon költô a 35. Tokaji Írótábor keddi megnyitóján, amelyet követôen Magyar tájhazák – nemzeti kultúra, regionalitás, európai integráció címmel kezdôdött tanácskozás.
A Tokaji Írótábor Egyesület kuratóriumának elnöke kiemelte: ami az országban történt a rendszerváltás elôtt, annak idején, majd az azt követô években, ahhoz köze volt és van az íróknak, költôknek, irodalomtörténészeknek, társadalomtudósoknak egyaránt. A mindenkori írótáborokban nem egy olyan gondolat fogalmazódott meg és ágazott szét, amely alapvetô hatással volt a közgondolkodásra.
A mostani tanácskozás azokat a szálakat kívánja összekötni, amelyek az elsô világháborút követôen szétszakadtak, és "máig lógnak szélbe, világba" – mondta.
Serfôzô Simon utalt arra, hogy ezt az országot nem csak mások tépték darabokra, "az országhatáron belül is voltak olyan erôk, amelyek tovább szaggatták, amikor a második világégés után felszámoltak egybetartozó közösségeket..., dudvasorsra juttattak szívós szokásokat megtartó hagyományokat, kulturális emlékeket".
A kuratóriumi elnök kiemelte: az írók, költôk sajátos eszközeikkel abban kívánnak segíteni, hogy a kulturális tájkörzetek ébredjenek önmagukra, valamikori rangjukat, önbecsülésüket szerezzék vissza, "tudatosuljanak néprajzi, irodalmi hagyományaik, a globalizáció árnyékában ne a kishitûség vegyen rajtuk erôt".
Májer János, a vendéglátó Tokaj polgármestere köszöntôjében hangsúlyozta: Tokaj nem csak a bor, hanem mára a kultúra, az irodalom fôvárosává is vált, ami a három és fél évtizedes múltra visszatekintô írótábornak is köszönhetô.
A polgármester emlékeztetett arra, hogy az ötezer lakosú város egykori zsinagógáját kulturális és konferenciaközponttá alakították át, most pedig színházat építenek. Ahol a múzsák énekelnek, ott a szabadság, a szeretet és a béke honol – vélekedett Májer János.
A hazai és a határon túli írók, költôk tanácskozásán ezúttal is túltekintenek az irodalom belügyein. A társadalmi önszervezôdés, a nemzetközi jelenlét, az önkormányzatiság és a demokrácia, a helyi mûvelôdés határokon átnyúló összefüggéseit, ennek szellemtörténeti vonatkozásait vizsgálják úgy, hogy elsô alkalommal invitálják az egymással szomszédos kistájak, városok, régiók vezetôit, reprezentánsait a rendezvényre.
Az idén jelen lesznek az írótársadalom kiválóságai mellett Debrecen, Eger, Miskolc, Nyíregyháza, Kassa, Nagyvárad, Szatmárnémeti, Beregszász, Kolozsvár és Ungvár szellemi mûhelyeinek képviselôi, és elôadást tart Szili Katalin, az Országgyûlés elnöke is.
A három napig tartó írótáborban több mint másfélszáz hazai és határon túli író, költô, társadalomkutató vesz részt.
A Tokaji Írótábor az egyik legrégebbi regionális, nemzetközi irodalmi-közéleti fórum. A hetvenes évektôl itt vetôdtek fel elôször olyan megoldatlan társadalmi kérdések, mint a népességfogyás, a környezetvédelem, a kistelepülések helyzete, a lakótelepi elszigetelôdés, vagy a határon túli magyarság sorsa, és itt foglalkoztak elôször a magyar irodalom európai jelenlétével.
Két hétre a képzômûvészek vették birtokukba a marosvásárhelyi vár felújított Kádárok bástyáját. Tegnaptól már mûteremként szolgálnak az ódon épület tágas helyiségei. De a VII. Bolyai Alkotótábor vendégei más tereket is – az egykori katonai pékség termeit, a várudvart, sôt potenciálisan még a szabadtéri színpadot is – fôhadiszállásként használják terveik kivitelezésére. Mert amint kiderült a hétfô esti tábornyitáskor is, ezekben bôvelkednek az alkotók, csak jusson idejük valamennyit megvalósítani.
Tizennégy honi és külföldi mûvész vállalta, hogy az idén gyarapítja a tábor mûgyûjteményét, többségük máris dolgozik, néhányan ma vagy holnap érkeznek. A mûvésztelep vezetôi – Csegzi Sándor alpolgármester és a szobrász Gheorghe Muresan – fát, agyagot, egyéb szükséges kellékeket és szerszámokat, kedvezô alkotási feltételeket biztosítottak számukra. A légkör is ösztönzô, kellôképpen oldott, ezt a megnyitón is tapasztalhattuk, ahol a bástya házigazdája, a Tamacisza együttes vezetôje, Kozsik József színmûvész ifjú zenésztársa kíséretével humoros versekkel keltett derûs hangulatot. Sôt még a Székesfehérvárról hazatérô kiváló szobrászvendég, Székely János Jenô is gitározott meg énekelt, mintegy jelezve, hogy a várbeli mûvésztelepen igen eleven lesz a mûvészetek párbeszéde. A tevékenység ezúttal a fafaragás köré összpontosul, de újra komolyan szóhoz jut a kerámia is. Lesz ilyen kiállítás és rakuégetés is. A mûvészek az augusztus 24-én megnyíló tárlaton mutatják majd be a Várgalériában illetve a várudvaron frissen készült mûveiket. Az eddigi táborozás termésébôl különben egy reprezentatív válogatást is összeállítanak a szervezôk és a közeljövôben három más országba – Magyarország, Olaszország, Németország –, Marosvásárhely ottani testvérvárosaiba is elviszik bemutatni. Ez a lehetôség a Promocult program keretében elnyert pályázatnak köszönhetô. És a tábor mûködtetôi abban is bíznak, hogy rövidesen tartalmas katalógus által is sikerül népszerûsíteni mindazt, ami 2001-tôl a Bolyai Alkotótáborban meg-valósult.
A nagyobb munkákra összpontosítottak
Nem a tisztasági festésekre összpontosítunk a napokban kezdôdô nyári javítások idején, mivel a tanintézmények felújítására, kibôvítésére és javítására jelentôs mennyiségû kormánypénzt, 12 millió új lejt szavaztak meg a városnak, amit saját forrásokból 1,5-1,7 millió lejjel egészített ki a marosvásárhelyi helyhatóság – tájékoztatott Racz Lucian, a polgármesteri hivatal közterület-rendezési igazgatóságának aligazgatója. Kihasználva a lehetôséget, ezt a pénzt a költségigényesebb munkák elvégzésére fordítják.
Hét marosvásárhelyi napközit és óvodát, (6-os, 9-es valamint a 12-es, 13-as,14-es, 20-as, továbbá a Manpel) 2006–2007-ben teljes egészében felújítottak, a tetôzettôl, a falak hôszigetelésétôl kezdve, a központi fûtésen, a különbözô vezetékeken és a mellékhelyiségeken át a padlócsempézésig illetve a termekben lerakott szalagparkettáig.
Kérdésünkre, hogy miért maradt ki a szülészet melletti óvoda épületének felújítása, amelynek külseje eléggé megkopott, s lévén egy értékes központi épületrôl szó, idôszerû lenne a tatarozása, Racz Lucian elmondta, hogy a legsürgôsebb problémák, a legrosszabb állapotban levô óvodák, napközik felújításával kezdték, s a 14-bôl egyelôre az említett hétnek a teljes korszerûsítésére jutott a pénzbôl. Olyan óvodákat részesítettek elônyben, amelyek a ’70–80-as években épültek, nem volt önálló hôellátásuk, megrongálódtak a vezetékek, ami túlságosan magas fogyasztáshoz vezetett.
Az iskolákban is a nagyobb szabású javításokat részesítették elônyben, a mezôgazdasági iskolacsoportban új központifûtés-hálózatot szereltek és termopán ablakokra cserélték a bentlakás nyílászáróit. Új ablakokat kapott a kémiai iskolaközpont fôépüle-tének homlokzata, a másik oldalon szeptemberben folytatják a nyílászárók cseréjét.
Elkezdôdött a Papiu Ilarian középiskola tetôterének beépítése, s egyelôre azt szeretnék, ha a külsô munkálatokkal a hideg beálltáig elkészülnének, a többit a tél során végzik el.
Folyamatban van a versenytárgyalás megszervezése a volt Iskola utcai Stefánia óvoda manzárddal való bôvítésére, bár az 1,4 millió lejbôl 135 ezret kaptak meg. Önálló központifûtés-rendszert szerelnek a Marinescu középiskola bentlakásába, s a Szász Adabert Sportlíceumot új épülettel bôvítik, amelyben korszerû sportterem lesz. Az Avram Iancu Iskolacsoportnak az udvaron építenek új bentlakást és étkezdét, a mezôgazdasági iskolában új étkezde készül s felújítják a mûhelyeket valamint a tangazdaság épületeit is, hasonlóképpen az építészeti iskola mûhelyeit, s az Elektromaros étkezdéjét, aláfalazzák a Mihai Eminescu tanítóképzô épületét, bôvítik a Szabadi úti óvodát.
– Szeretnénk olyan munkákat elvégezni, amelyek több éven át tartanak, és nem kisebb javításokra költeni a pénzt, annál is inkább, mivel az ígért nagyobb összegeket még csak részben utalták át. Ezért késtünk meg a nyári javításokkal, amelyeket, ahol a legszükségesebb, az iskolakezdésig befejezünk – tájékoztatott az aligazgató.
(Zalaegerszeg, Landorhegyi út 21.)
Zalaegerszegi zenészek versenyre hívják a más magyarlakta településeken élô kollégákat! A feladat, hogy írjanak szûkebb pátriájukról dalokat, azt juttassák el és szakmai zsûri elôtt méressék meg magukat. A legjobb pályamûvek alkotóit, elôadóit vendégül látják Zala-egerszegen, az Itthoni Dal Fesztiválon.
A pályamûvek közönségszavazáson vesznek részt. A legtöbb szavazatot kapott mû automatikusan részt vesz a fesztiválon.
Minden alkotást szakmai zsûri bírál el, majd ezt követôen teszik közzé a fesztivál résztvevôit. A zsûri tagjai: Király László Erkel-díjas zeneszerzô, Hajdú Sándor zeneszerzô, Zalán Tibor költô.
Az Itthoni Dal Fesztiválra 2007. augusztus 24–25-én kerül sor Zalaegerszegen, a Gönczi Ferenc ÁMK-ban, illetve környékén. A fesztivál elôadóit, azaz a döntô résztvevôit a zsûri választja ki, természetesen a jelentkezôk számától függôen, de a szervezôk szándékai szerint a fesztiválon megyénként 1-1, Budapestrôl, a határon túlról – országonként –, illetve Zalából – a rendezô jogán – 2-2 produkció vehet részt. A pályázat és fesztivál fôcímdala, az egyenlô esélyek biztosítása érdekében a versenyben nem vesz részt, de a dalt a rendezvény során elô fogják adni. A rendezvényen a gördülékenység biztosítása érdekében a zenei kíséreteket a kiváló zenészekbôl álló alkalmi feszti-válzenekar szolgáltatja, de playback alapot is hozhatnak az elôadók.
Alternatívát kell nyújtani a verespataki bányászoknak, hiszen ciánmentes bányászati technológiák is léteznek, de a település számára a falusi turizmus és általában az idegenforgalom is megoldást nyújthat – fejtette ki Bogdan Olteanu, a képviselôház elnöke.
A politikust a Ziua de Cluj címû kolozsvári napilap szombati száma idézte. A lap Olteanut a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai–román vegyes vállalat aranybányatervének nyílt ellenzôjének nevezte. A házelnök nemrég Chilében találkozott egy ott élô, bányászati kutatásokat végzô román tudóssal, aki azt állítja, hogy a verespataki aranykitermelés ciántechnológia alkalmazása nélkül is lehetséges.
"Remélem, elhozza majd Romániába is ezt a technológiát, hogy felkínáljuk a verespataki bányászoknak a ciánmentes bányászati lehetôséget is" – fogalmazott Olteanu.
Meggyôzôdése, hogy a faluturizmus mellett a látogatók érdeklôdését a Kirnyik- hegyben feltárt kétezer éves római kori bánya önmagában is felkeltheti. Nem ért egyet azzal, hogy ezt megsemmisítsék, hiszen például Franciaországban most éppen arra gyûjtik a pénzt, hogy egy ehhez hasonló bányát ássanak ki idegenforgalmi látványosság céljából.
Olteanu közölte: hamarosan Verespatakra látogat, hogy alternatív megoldásokat ajánljon a helyieknek. Szerinte azt nem teheti meg az állam, hogy megtiltja a cián használatát, ugyanakkor semmilyen egyéb lehetôséget nem kínál fel az ott élô embereknek.
Jelenleg a környezetvédelmi minisztérium vezetése alatt álló szakértôi bizottság tanulmányozza az Európa legnagyobb külszíni bányáját tervezô beruházás környezeti hatástanulmányát. Ez a testület tesz majd javaslatot a kormánynak, hogy megkaphatja-e az RMGC a kitermelési engedélyt vagy sem, majd a kabinetnek kell meghoznia a végsô döntést. Ez akár már ôsszel is megszülethet.
A megyében rózsatô-termesztéssel és forgalmazással alig tíz gazda foglalkozik. A Nyárádmentén két fiatal vállalkozó kezdte el ezt a tevékenységet. Közülük az egyik Nagy György, aki Szentgerice határában egyelôre 40 ár szántóföldi területen termeszti a rózsatöveket.
A fiatal magángazdálkodó 15 hektáron termeszt gabonát, szarvasmarhákat is tart, 33 éves korára sikerült megvásárolnia a traktort, ekét és az alapvetô mezôgazdasági felszereléseket. A rózsatermesztést itthon azután kezdte el, hogy Magyarországon, Szegedszôregen dolgozott öt éven át egy hazájában és külföldön elismert virágkertésznél, Kocsis Andrásnál. Munka közben nagyon sokat tanult, ugyanis a vállalkozó 60 hektáros szántóföldi területen termeszt rózsatövet, vágott virágot 2,5 hektáros üvegházban és 15 hektáros fóliasátorban. Emellett import-export tevékenységet is folytat. Mindezt azért részletezte Nagy György, mert az öt év alatt sikerült elsajátítania a termesztéssel kapcsolatos ismereteket, emellett volt alkalma bekapcsolódni a forgalmazásba, az értékesítésbe. Számos szakismeret- terjesztô kiadvánnyal, tért haza. Úgy érezte, hogy eleget tud ahhoz, hogy kis területen elkezdje az új szakma gyakorlását. A "lopott" szakmát nem ismerik el sem idehaza, sem az EU-ban, ezért szeretne egy kertészszakképzô tanfolyamot elvégezni. Meg is jegyezte, hogy aki valamilyen szakmát szeret, azt rövid idô alatt és könnyen megtanulja.
Amíg elgyalogoltunk a "rózsásig", mesélte, hogy három éve kezdte el a termesztést, a 40 ár területen 25.000 tô új és virágzó rózsa van: futó és teahibridek. Ezen a héten kezdi el a szemezést, ami azt jelenti, hogy a vadrózsát beoltja nemessel. Azokat a töveket, amelyeket idén tavaszon ültetett, ebben az idôszakban szemezi, és a beoltott tövet, amelyen már virág is van, jövôben adja el. A munkába felesége, Erzsébet is besegít szemezéskor, kapáláskor pedig idénymunkások segítségét is kérik.
Az értékesítésrôl elmondta, hogy egyelôre a rózsatöveket értékesíti, a múlt évben 3 lejben vitték el tövét, emellett a magyarországi Kocsis András kamiont küld a tövek után. Nagy György ilyenkor másoktól is felvásárol rózsatöveket. Éppen ezért tervezi, hogy jövôre megnöveli a rózsatermô területet és fóliasátrat is akar létesíteni vágott virág termesztése céljából.
Miután elkészültek a fotók, így vélekedett: – Ez számomra a szó szoros értelmében rózsás szakma, mert szeretem, mert szép a munkám eredménye, mert egyre növekszik a kereslet a rózsa iránt, és mert elégedett vagyok a jövedelmezôséggel: a múlt évben csak rózsatôbôl 6.000 lej bevételem volt – mondotta Nagy György.
Kilyén Attila
Az Európai Központi Bank (EKB), hétfôi bejelentése szerint újabb készpénzt pumpált a bankrendszerbe – miután már hétfôn korábban bejelentette, hogy erre készül – , de azt is közölte, hogy a piaci körülmények már normalizálódnak. A bank egynapos értékpapírok gyorstenderével teremtett pénzt, ezúttal 47,67 milliárd euróval segítve a pénzpiacokat.
A tenderen 59 bank vett részt, a legmagasabb kamatajánlat 4,10 százalék, a legalacsonyabb 4,00 százalék volt, súlyozott átlagban 4,07 százalékos volt a kamatszint.
Ez néhány napon belül immár a harmadik likviditásteremtô beavatkozás az EKB részérôl. Az elsô két lépés összesen 156 milliárd euróval növelte a likviditást a pénzpiacokon. Ugyanakkor elemzôk szerint a kamatcsökkentô hatású pénzinjekciók nincsenek összhangban a bank szigorítási ciklusával.
Az euró a hétfôi bejelentést követôen napi mélypontra zuhant a jenhez és a dollárhoz képest: egy euróért ekkor 1,3655 dollárt és 161,25 jent adtak, míg az egynapos euróletéti kamatok 4,04 százalékra csökkentek a bejelentést megelôzô 4,10 százalékról.
Hétfôn a japán központi bank is 600 milliárd jent (5 milliárd dollár, 3,6 milliárd euró) pumpált a pénzpiacokra, miután pénteken már egyszer beavatkozott. A japán gazdasági miniszter egyúttal azt közölte, hogy szoros figyelemmel kísérik az amerikai jelzálogpiac problémáinak hatását a japán gazdaságra, de jelenleg ez a hatás a japán reálgazdaságra nem jelentôs, és a pénzügyi rendszerre is korlátozott.
A japán központi bank pénteken ezer milliárd jenes (8,4 milliárd dollár) intervenciót hajtott végre a pénzpiacokon. A beavatkozást az indokolta, hogy a Nikkei 225 tôzsdeindex nyitás után több mint 2 százalékkal esett vissza aznap, miután elôzô nap két százalékot meghaladó mértékben gyengültek a vezetô New York-i tôzsdemutatók.
Az EKB elôször csütörtök kora délután avatkozott be, egynapos értékpapírok gyors, likviditáspótló aukciójával, az alapkamatának megfelelô 4 százalékon, miután délelôtt már hatéves csúcsra, 4,70 százalékra emelkedtek az egynapos euróletéti kamatok a bankközi piacokon. Az EKB beavatkozása után 4,20 százalékig csökkentek a szabadpiaci kamatok.
A csütörtöki 95 milliárd euró után pénteken is adott jelentôs tôkeinjekciót az Európai Központi Bank az európai pénzpiacoknak, akkor 61 milliárd eurót, háromnapos pénzpiaci felhasználásra, megelôzendô a kereskedésben jelentkezô nehézségeket, amit az amerikai jelzálogkölcsönök okozta problémák idézhetnek elô.
– Már túl nagy a likviditás a pénzpiacon, az EKB-nak sikerült ott bizalmat teremteni, a kamatszint megnyugodott – közölték kereskedôk pénteken, és a szabadpiaci kamatok 4,10-4,18 százalékig ereszkedtek vissza.
Az EKB ilyen jelentôs összeget ilyen rövid idô alatt még nem bocsátott a pénzpiacok rendelkezésére. Legutóbb közel hasonló nagyságrendû pénzzel a 2001. szeptemberi amerikai terroresemények után jelentkezett a pénzpiacokon, akkor összesen 109,6 milliárd euróval segítette ki azokat.
Az amerikai Fed csütörtökön elôbb 12 milliárd dollárt tett hozzáférhetôvé a piacoknak, de a sajtójelentések szerint ezt megtoldotta egy azonos összegû pénzinjekcióval. Ez a 24 milliárd dollár szokásos intervenciós lépéseinek nagyságrendjét jóval meghaladja már.
A Fed pénteken azt is közölte, hogy idôszakos likviditásteremtéssel további 19 milliárd dollárral segíti a bankrendszeren keresztül a jelzáloghitel-válság miatt elbizonytalanodott pénzpiacokat.
Elemzôk szerint a Fed egyelôre elégséges támogatással szolgált, a pénzpiaci kamatszint alább szállt. Egyes véleményekbôl kitûnik: vannak, akik a Fedtôl egy váratlan alapkamat- csökkentést várnak, esetleg ezen a héten.
A láncreakciót a francia BNP Paribas Bank indította el, felfüg-gesztve a visszafizetéseket három, jelzálogkötvényekbe fektetô alapjából, arra hivatkozva, hogy azok tôkeértéke jelenleg kiszámíthatatlan, mivel "az amerikai jelzálogpiac egyes szegleteibôl teljesen eltûnt a likviditás".
Súlyos vízhiányt okozhat a növényi alapú, környezetbarát üzemanyagok terjedése.
Az etanol és más bioüzemanyagok termelésének felfutásával 2050-re duplájára nô a mezôgazdaság vízigénye, pedig tíz literbôl hetet már most is földmûvelésre fordítanak az egész világon – figyelmeztettek szakértôk a stockholmi székhelyû Nemzetközi Vízügyi Intézet (SIWI) vasárnap kezdôdött konferenciáján.
Ugyancsak nagy kihívás, hogy a legtöbb országban államilag támogatott új ágazat kiszorítja a termôterületrôl a kevésbé jövedelmezô növényeket. Ez figyelhetô meg a többi között Németországban is, ahol a 12 millió hektáros vetésterület hatodán termelnek "energetikai" növényeket, míg például a komló, a sör egyik alapanyagának vetésterülete rohamosan csökken, a nemzeti ital ára pedig ütemesen emelkedik.
A Víz Hete alkalmából szervezett hétnapos stockholmi tanácskozásra 140 országból érkeztek résztvevôk. Mintegy 2500 szakértô, környezetvédô, politikus és üzletember vitatja meg a fenntartható vízgazdálkodás kérdéseit, amelyek az élelmiszerbiztonság, az egészségügy, az energiabiztonság és az ipari termelés szempontjából is kulcsfontosságúak.
A küldöttek negyven százaléka a fejlôdô országokból érkezett, és a konferencia központi témái közé tartozik a szûkös készletek igazságosabb megosztása, és hogy miként lehetne csökkenteni a szennyezett ivóvíz halálos áldozatainak évente milliókra rúgó számát.
A Víz Hete (World Water Week) a kilencvenes évek óta a legfontosabb nemzetközi vízügyi fórum, ahol minden évben kiosztják a The Stockholm Water Prize elnevezésû kitüntetést is. A 150 ezer dollárral dotált díjat idén XVI. Károly svéd király adja át a kaliforniai Stanford egyetemen kutató Peter L. McCarthy-nak a biológiai víztisztítás területén elért eredményeiért.
Az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottság (IPCC) áprilisban közzétett jelentése szerint egyébként a klímaváltozás hatására a következô évtizedekben tovább nô a szárazság sújtotta terület, és kitörhetnek a modern kor elsô háborúi a vízforrások birtoklásáért.
Segesvár magyar/református közössége az elmúlt vasárnap emlék-istentisztelet keretében vett végsô búcsút dr. Dávid Lászlótól, korábbi tudós lelkipásztorától, aki 2001-ben nyugalomba vonulva Székely-udvarhelyre távozott. Itt érte a halál július 30-án, kevéssel 75. születésnapja után.
Dr. Dávid László 1938-ban született Árapatakon, jeles értelmiségi családban. Atyja püspökhelyettes, teológiai rektor, egyik fivére szerkesztô, irodalomtörténész, a másik szintén lelkész.
1955-ben, elvégezve a Kolozsvári Protestáns Teológiát, Székely-udvarhelyre kap kinevezést, 1956 és 1958 között segédlelkészi minôségben szenior a kolozsvári teológián, ahol egyháztörténeti és mûvészettörténeti szakképzésben részesül. 1958 és 1963 között Székelymuzsna lelkipásztora. Innen telepszik át feleségével és kisfiával – a történészi, mûtörténészi munkájához eszményi hátterül szolgáló Segesvárra, ahol körlelkészként 38 éven át szolgálja egyházát, a Bethlenek, Apafiak, Hallerek hajdani birtokain szórványsorba került hittestvéreit és történettudományt.
1963-tól sorra jelennek meg történelem és mûvészettörténet témájú dolgozatai a Református Szemlében, a Korunkban és más rangos folyóiratokban. 1969-ben elnyeri az egyháztörténet- tudomány doktora címet.
Kis motorkerékpárjával bejárja a Székelyföldet, különösképp Udvarhelyszéket, éber tekintettel kutatva településeinek egyház-, gyülekezet-, mûvészet- és vallástörténetét – szünet nélkül fényképezve, rajzolva és leírva a látottakat – 75 helységben – készülve fô mûve megírására. Egymagában egy szakértôi munkacsoport munkáját végzi, akár egy szívroham árán is, ami nem kerüli el.
1981-ben vaskos kötetben jelenik meg, adatolva, lábjegyzetelve, rajzok, fényképek százaival illusztrálva A középkori Udvarhelyszék mûvészeti emlékei. Nem hiányoznak a név- és helynévmutatók, a fényképek jegyzéke és a gazdag forrásirodalom.
Az egyre erôsödô parancsuralom súlya alatt ritka kiadói eseménynek, szellemi teljesítménynek számít a könyv megjelenése, gyógyír a szívroham után lábadozó szerzônek.
1988-ban a halk szavú lelkész megszervezi a segesvári református egyház és templom építésének centenáriumi ünnepségét. Idén Udvarhelyen még néhány dolgozatot írt a jövôben esedékes 120. évfordulóra.
1995-ben, öt évvel a "felszabadulás" után, munkásságának elismeréseképpen Budapesten átveheti a Mûemlékvédelemért emlékplakettet, tagjai közé választja a Magyar Történészek Világszövetsége, az EME és a Kelemen Lajos Mûemlékvédô Társaság.
2000-ben a templomépítôk és az 1970-es árvízszint emléktáblái mellé egy harmadik márványtáblát építtet a templom északi falába, I. Rákóczi György segesvári fejedelemmé választása évfordulóján (1630. nov. 26.).
2001-ben vonult nyugdíjba, elhagyva Erdély gyöngyszemét – Segesvárt.
Kevéssel távozása elôtt a kisbúni Bethlen- kastély szomorú állapotáról beszélgettünk. Felvetette azt az ötletet, miszerint "vajon nem tudnánk valahogy valamivel befödni, hogy tovább ne romlana?"
Nyugodj békében, kedves Mester, tisztelt és szeretett Laci bácsi! Isten Veled! Mi valameddig – még maradunk.
Máthé Attila, Fehéregyháza
Antalfi Imola Középmezônyben a város – csak a porhintés nagy címû cikkére szeretnék egypár sorral reagálni. Mint marosvásárhelyi ôslakos és a 450. évét jubiláló középiskola 1963-ban érettségizô véndiákja, a "virágok városa" régi hangulatát a hatodik X-en túl, és a negyedszázados nyugati tartózkodásom alatt is mindig a szívemben viselem. A várossal, az ott élô barátokkal és az eltemetett szeretteimmel való találkozás mindig izgalommal tölt el a városhatár átlépése pillanatától. Ezek az érzések járnak át, amikor naponta olvasom a Népújságot (és néha-néha írok). Szomorú, de az igazság, hogy az akkori városjelleg eltûnt idôben és a térben is. Fulladozik a tömegközlekedés, az ott lakók a zöldövezetek beton- és neonkeverékében, az állandó rohanásban, az idegesség, a mosolytalanság és az egymást szapuló kinyilatkozások fergetegében élnek. Kétségtelen, a kultúrák összecsapásának színtere lett a város. Errôl gyôzik meg a hazalátogatót. Eltûnôben az a szülôváros iránti szeretet, ami minket, a múlt század elsô felében születetteket jellemez és a mai napig is összefogunk, függetlenül attól, hogy hol élünk. Megoldani a város sokrétû nehézségeit csak összefogással és a szülôváros iránti szeretettel és hittel lehet.
Salamon S. László, Svédország
Régi olvasója vagyok a Népújságnak, azonban a IV. Belgyógyászati Klinika orvosairól, személyzetérôl eddig nem olvastam. Ebbe a kórházba 18-szor voltam beutalva szívbetegséggel, infarktusokkal. Innen háromszor irányítottak a megyei kórházhoz szívmûtétre, és nekik köszönhetem, hogy a 80 éves életkort is meghaladtam, habár 1977 óta vagyok beteg.
Sem én, sem a többi beteg nem felejthetjük el dr. Carasca professzor, dr. Dobreanu, dr. Mátyás, dr. Frigy orvosok, vagy az ápolónôk vigasztaló szavait, mosolyát, ami a betegeknek fél gyógyulást jelentett és jelent a mai nap is. Sok beteg az anyagi nehézségek miatt nem megy orvoshoz, arra számítva, hogy a kevés állami vagy téesznyugdíjakból nem jut hálapénzre.
A fenti klinika orvosai szívmûtétre küldtek a megyei kórházhoz, amit dr. Dobreanu és dr. Micu hajtottak végre. Hálapénzt akartam adni, de az orvos keményen rám szólt, hogyha ilyenekkel zavarom, kirak a kórházból. Hasonló helyzetem volt Mátyás doktornôvel is. Itt nem volt alku.
Ahogy fentebb említettem, 18-szor voltam ebbe a kórházba beutalva, de soha sem láttam vagy tapasztaltam semmilyen nézeteltérést. Itt mindenki egyforma beteg volt.
Amíg ezeket a sorokat írom, eszembe jutott a Duna Televízió kívánságkosarából egy ének, amely többször elhangzik: Áldja meg az Isten minden léptedet.
Én is és még sok beteg mondhatjuk, hogy ebben a kórházban mindenki "aranyember" és kívánjuk, hogy áldja meg Isten minden léptüket segítôkészségükért, mindazért, amit a betegekért tettek, tesznek és fognak tenni.
Sárossy Pál, Csittszentiván
A honfoglalás után a mai Marosszék területén hat nemzetség telepedett le: Ábrán, Adorján, Halom, Jenô, Meggyes, Örlöcz (Sz. Kardos Lajos: Székely nemzet története 25. old.). Minden nemzetségnek volt négy ága. Az Adorján nemzetség ágai: Telegd, Pazon, Watzmán, Waya. 1548-ban még léteztek, írja Sándor Imre a Genealógiai füzetek c. folyóirat I. évf. 1. számában.
Az Adorján nemzetség egyik ága, egy Gergely nevû ôs vezetésével a Dorna-patak gyönyörû völgyében telepedett le. Két fia közül a nagyobbik a völgy felsô részén, a kisebbik a völgy alsó részén vert tanyát. Innen származik a Nagy- és Kisadorján elnevezés (néhai Tóth Pál 85 éves adorjáni lakos).
A Nagy nevû falu kicsi település volt régebb is. 1868-ban 52 házszáma volt, 853 hold határterülettel. Kisadorján 22 házszámmal bírt, 413 hold volt határának területe.
Ma is hasonló viszonyok vannak mindkét faluban, de a népessége fogyóban van. Valószínû, a nyárádmenti fôúttól való távolság okozza ezt. Autóbuszjárata sincs. A négy osztályt végzett gyermekek Nyárádgálfalvára járnak iskolába.
1945-tôl beindult a továbbtanulási kedv. A falu több értelmiségit adott: tíz pedagógust (tanító, tanár, óvónô), két orvost, két asszisztenst, egy védônôt, két állategészségügyi technikust, két lelkipásztort, egy esperest, egy kántort, négy közigazgatási tisztvi-selôt.
A falutalálkozón van mire visszanézni, van miért hálát adni Istennek, s van miért örvendezni egymásnak.
És ha elôre nézünk, megkérdezve, hogy lesz-e 450 éves írott történelem, nehéz kérdést feszegetünk.
A remény él bennünk, mert gyakran jön közénk egy kiváló sebészorvos, egy csontjainkkal foglalkozó orvosnô, egy kiváló színmûvész, egy példamutató közgazdász, láttuk az egyetemistákat tevékenykedni, lesznek a jövônek szakemberei. Hisszük, hogy Isten gondoskodik rólunk is.
A közelgô falutalálkozón ez lesz a jelszavunk: Isten gondoskodik rólunk!
Id. Balogh Károly
Egy fárasztó tanév után a vámosgálfalvi Fogarasi Sámuel Általános Iskola és a magyarsárosi Bandi Dezsô Általanos Iskola IV. B és C osztályos tanulóinak sátortáborozást terveztünk Szovátán, még egy cikluszáró közös együttlét és szórakozás céljából.Vonattal utaztunk Dicsôszentmártonból, mely egyben ismerkedést is jelentett a vidékkel, a településekkel, melyeken áthaladtunk.
Szomorú látványt nyújott számos vonatállomás, ahol a gyom égig ér, ablak és ajtó nélküli, beszakadt tetôzetû épületeivel, amelyek menedéket nyújthatnának természeti csapást elszenvedett embereknek, hajléktalanoknak az épület gondozása fejében. Közben megfigyeltük az évszakra jellemzô mezôgazdasági munkálatokat,c a növényzetet és sok érdekességet, mellyel tanórákon találkoztunk. Észre sem vettük s már megérkeztünk úti célunk végállomásához, ahol Murvai Béla autójával a nehéz csomagoktól megszabadított, mi pedig könnyû táskáinkkal a Patakmajor felé vettük utunk.Gyaloglás során ismerkedtek egymással a negyedikesek, s már versenyre is keltek. Így történt, hogy egy jó óra alatt elérkeztünk táborozóhelyünkre. Rögtön hozzáláttunk a sátrak felhúzásához, megvacsoráztunk, megbeszéltük a másnapi programot, majd nyugovóra tértünk. A sátorlakó fiúk izgalmukban késôre csendesedtek el, és pirkadatkor hangoskodni kezdtek. Öt napot töltöttünk együtt, amely alatt patakot tisztítottunk, száraz ágakat gyûjtöttünk ételkészítéshez és tábortûzhöz, gátat építettünk, papírcsónakot úsztattunk, elúszott cipôket kerestünk, fôztünk, születésnapot ünnepeltünk... Közben sétáink alkalmával ismerkedtünk Szováta nevezetességeivel, melyeket fényképeken meg is örökítettünk. Szerintem mindenkinek nagyon jól telt a táborban, mert nagyon jól szórakoztunk, nagy kártyapartikat rendeztünk, sokat meséltünk, énekeltünk, rajzoltunk, pancsoltunk, rejtvényeket oldottunk, viccelôdtünk, megtréfáltuk a sátorlakókat, de parfümparádét is tartottunk, melynek az lett a vége, hogy ruháinkat néhány környi szaladással kellett kiszellôztetnünk az erôs illattól. Utolsó este a fiúk tábortüzet raktak Tóth Gyula tanító bácsival. Miközben ropogott a tûz, fényénél meséltünk, játszodtunk, énekeltünk, és észre sem vettük, hogy éjfél után jár az idô – írja Léva Kinga Henrietta naplóvezetô.
Nekünk, szervezô tanítóknak nem maradt más hátra, mint megígérni tanulóinknak, hogy jövôben is ugyanitt táborozunk és másokat is bevonunk.
Tóth Katalin, Magyarsáros
Állandó megrendelôje vagyok a Népújságnak. Úgy érzem, meg kell írnom panaszomat, mert mint öreg nyugdíjast, meg kell értsen valaki.
66 éves asszony vagyok, 27 évet dolgoztam állami vállalatnál. Ezalatt még a mezôgazdaságban is dolgoztam, mert muszáj volt. 16 évet húztam le. Most az "okos" emberek úgy döntöttek, hogy összecsatolják a két nyugdíjat. De a szelvényen nincs feltüntetve, hogy melyikre mennyit kapok. Azt tudom viszont, hogy akkor nem volt 8 óra munka, 8 pihenés, 8 óra szórakozás, mint ahogy az énekben fújják, mert látástól vakulásig dolgozni kellett. Azt is tudom, hogy amikor megemelték a kollektívnyugdíjakat, a miénket nem emelték meg. Azért, mert nekünk állami nyugdíjunk is van. Azt viszont nem veszik figyelembe, hogy a kollektívnyugdíjért is tisztességesen megdolgoztunk, éjjel-nappal!
Arról sem gondolkozik el senki, hogy a több száz parlamenti képviselônek, szenátornak mibôl jut olyan nagy fizetésre. Ôk ott csak szunnyadnak, veszekednek vagy néha verekednek a bársonyszékért. Mert látjuk a televízióban. De tôlünk azt a kicsi nyugdíjat sajnálják! Csúfolkodnak az öregekkel! Pedig nem az ô pénzükbôl adják nekünk a nyugdíjat. Mi annak idején befizettük a nyugdíjalapot.
A nyugdíjasok nevében kérem Kerekes Károly képviselô urat – aki elôtt tiszteletemet fejezem ki azért, amit értünk, nyugdíjasokért tett, amit kiharcolt nekünk –, hogy adjon nekünk választ: miért vonták össze a nyugdíjainkat, miért nem tüntetik fel külön az összeget a nyugdíjszelvényen, s fôleg, hogy a mi kollektívnyugdíjainkat miért nem emelték úgy, mint azoknak, akik csak kollektívnyugdíjjal rendelkeznek.
Jó lenne, ha "külön tennék" a két nyugdíjunkat és a kollektívnyugdíjat ugyanolyan arányban emelnék, mint a másét. Úgy érzem, jogunk van hozzá.
És még valami. A pontozások. Nagyon okos ember volt, aki kitalálta, de a nyugdíjasok 80 százaléka nem érti ezt a rendszert. Kiküldik a postán a táblázatot, egy csomó szám van rajta, de nem lehet tudni, hogy mi az. Azt se tudjuk, hány évünk van, milyen kategóriában, milyen minôségben dolgoztunk. Hát ezekkel a pontokkal megbolondítják az embert! Nem értjük. Én megértem, Romániában élünk. De ahol magyarlakta vidéken élünk, ebben a korban már hogy tanuljunk meg románul? Ezt csak azért írom, hogy megkérdezzem, a határozatokat nem lehetne magyarul írni? Hogy mi is értsük. Vagy abban az írógépbe nincs meg a magyar ábécé?
A rovatban közölt levelek tartalmáért, a
tényállítások
hitelességéért a szerzôk felelôsek.
Elektronikus postán is
fogadjuk leveleiket. Címünk: nepujsag@e-
nepujsag.ro.
Kibédi népmesé