|
LIX. évfolyam 187. (16669.) sz. |
2007. augusztus 14., kedd |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 1,50 euró. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 27 RNCB 0188034969090003 - euró; RO 97 RNCB 0188034969090004 - dollár bankszámlaszámra.
E-mail címünk: reklam@e-nepujsag.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni - hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát.
A hirdetések egységes tarifája 250 Ft/szó, 350 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Ideiglenesen bezár a nagyszebeni repülôtér
A Tarom légitársaság több belföldi és külföldi járatát felfüggeszti augusztusban és szeptemberben a nagyszebeni repülôtér ideiglenes bezárása következtében. A repteret technikai okokból zárták be, jelentette be hétfôn a társaság. A Nagyszeben–München járatok utasai a Bukarest–München járatokkal utazhatnak. Az utasokat a Tarom által rendelkezésre bocsátott autóbuszokkal szállítják Nagyszebenbôl a bukaresti Henri Coanda Otopeni Repülôtérre. A Bukarest–Marosvásárhely járatok esetében, amelyek eddig leszálltak a nagyszebeni reptéren is, az utasokat autóbuszokkal szállítják a szebeni és marosvásárhelyi reptér között.
A Rompetrol vállalat a héten 2 banival szállítja le a saját töltôállomásain forgalmazott benzin literenkénti árát, jelentette be hétfôn a vállalat. ågy az Euro 4 premium benzin literenként 3,4 lejbe fog kerülni, az Euro Super 98 ólommentes benzin literét 3,98 lejért lehet majd megvásárolni, míg az Efix 95- ös üzemanyag litere 3,39 lejbe kerül. A vállalat nem változtatja meg a gázolaj árát.
Politikai játéknak minôsítette a Sed Lex szakszervezet vezetôje a munkaügyi miniszter abbéli szándékát, hogy a költségvetésben dolgozók 10 százalékát elbocsássák. Vasile Marica szerint az egész játszma arra megy ki, hogy a liberálisok helyzetbe hozzák embereiket: kidobják állásaikból a pészédéseket, demokratákat, és új állásokat létesítenek a PNL-seknek, szimpatizánsaiknak.
Vádaskodni mindig lehet, és el kell ismerni, az eddigi gyakorlat szerint van alapja a fentieknek. Az elmúlt években megszüntettek egy-két kormányhivatalt, ügynökséget, helyi felügyelôséget stb., de felduzzasztották más intézmények személyzetét vagy újabb hivatalokat hoztak létre. Tehát a "karcsúsítás" gyakorlatilag szemfényvesztés volt, egyik zsebbôl kivettek, másikba áttettek – mondhatjuk.
Az is meglehet, hogy a tervezett leépítésnek most egyszerûen csak anyagi vonatkozásai vannak, de nem tudom, hogy az elbocsátással megoldják-e a problémát. Nem lehet ugyanis elmenni Mugur Isarescu, a Román Nemzeti Bank kormányzójának figyelmeztetése mellett: az infláció elôre látható növekedésének egyik tényezôje éppen a kormány pénzügyi politikája. Aminek egyik vetülete az, hogy a bérnövekedések a költségvetési szektorban idén félévkor már meghaladták a 20 százalékot, ami duplája a tervezett emelésnek és gondot jelenthet az infláció szempontjából. Tehát ki kell dobni állásából jó néhány tisztviselôt, a többiek sem számíthatnak további béremelésre.
Ezúttal komolyabban kellene venni a dolgokat, bár túlzás nélkül állítható, hogy a közhivatalokban dolgozó köztisztviselôk jó része szakmailag nem eléggé felkészült, hogy egy-egy irodában feleannyian is elvégezhetnék a munkát, mint jelenleg. Gyakran hallani tanácsüléseken is, hogy az irodákba betérô képviselôk számítógépen játszó vagy éppen cigarettaszünetet tartó közalkalmazottakat látnak, munkaidôben magánügyeiket intézô hivatalnokokat, akiket nagy ritkán lehet "elkapni" a munkahelyen. A polgár van a köztisztviselôért, a polgárnak kell apró figyelmességekkel kivívnia a köztisztviselô jóindulatát – az efféle mentalitás még dívik. Ez az, ami megengedhetetlen, elsôsorban ezen kellene változtatni. Leépítéssel, újravizsgáztatással, felelôsség és teljesítmény szerinti bérezéssel – ahogy lehet. Találják meg a megfelelô módszert! Másrészt a közhivatalnok kapjon meg mindent, amit a valamikori kormány a köztisztviselôk jogállására vonatkozó törvényben ígért, de nem teljesített. Oda kellene eljutni, hogy a közhivatalban ügyeit intézô polgárt gyorsan, bürokráciamentesen és elôzékenyen "szolgálják ki". És fôleg korrupciómentesen.
Az országaik közötti barátságot hangsúlyozta Nicolas Sarkozy francia államfo és George Bush amerikai elnök egyaránt, a Bush nyári családi rezidenciáján rendezett nem hivatalos találkozójukon.
Bush a Maine állambeli Kennebunkportban, a találkozó színhelyén méltatta az új francia elnököt, akit a "jó megértés, a jó vízió és a jóakarat" emberének nevezett. Sarkozy szerencsére olyan ember – fejtegette –, aki nyíltan kimondja a véleményét. "Voltak köztünk véleménykülönbségek, különösen Irak ügyében" – ismerte el, hozzátéve, hogy ezek nem rontják az együttmûködést.
Franciaország és az Egyesült Államok "250 éve szövetségesek és barátok" – hangsúlyozta Sarkozy. Akadnak persze némelykor nézeteltérések – tette hozzá. "Egy családon belül vannak differenciák, de még mindig egy család vagyunk" – mondta, utalva a szabadság és a demokrácia közös értékeire.
A Bush család nyaralója közel van a New Hampshire-i Wolfeboróhoz, ahol Sarkozy a szabadságát töltötte. Az amerikai elnök a tipikus amerikai piknikhagyományok szellemében hamburgerrel és hot doggal kínálta vendégét. A francia elnök hitvese, Cecilia – gyengélkedése miatt – a gyerekekkel együtt lemondta a részvételt a kennebunkporti találkozón. Bush és Sarkozy könnyed öltözékben, farmerben és rövid ujjú ingben találkoztak az elnöki nyaralóban.
Mindkét fél jó elôre hangsúlyozta, hogy a találkozó nem lesz hivatalos. Tony Snow fehér házi szóvivô ennek ellenére arról beszélt, hogy a kétoldalú kapcsolatokban "új korszak" kezdôdhet. Sarkozy elôdje, Jacques Chirac az amerikai külpolitika, különösen pedig az iraki háború éles bírálójának számított.
Élénk vita középpontjába került az egykori keletnémet kommunista titkosszolgálat, a Stasi archívumából a minap elôkerült dokumentum kapcsán Németországban, de az irat felbukkanása ismét ráirányította a figyelmet az egykori NDK történelmének tisztázatlan pontjaira is.
A hét végén kapott nyilvánosságot a dokumentum, amely a kettéválasztott Németország nyugati felébe szökni próbáló keletnémet határôrök elleni feltétel nélküli tûzparancsról szól, és a velük tartó családtagokra sincs tekintettel. Még a hét végén ismertté vált azonban az is, hogy egy hasonló dokumentum már korábban is ismert volt, de nem kapott nagy nyilvánosságot.
Többek, köztük Wolfgang Theifensee újjáépítésért felelôs közlekedési miniszter szerint az irat mégis bizonyíték arra, hogy létezett a sokat tagadott "tûzparancs" a nyugatra szökni próbálók ellen.
Egon Krenz volt pártfôtitkár, az egykori NDK államtanácsának elnöke a Bild címû újság hétfôn utcára kerülô számában kétségbe vonta az utasítás létezését. "Nem volt emberölésre felszólító parancs, vagy hogy is nevezik Önök, tûzparancs?" – jelentette ki.
A koszovói rendezésre kidolgozott Ahtisaari-terv nem halott; ha a két fél – a szerb és az albán – mégis meg tudna állapodni annak elfogadásában, az nagyszerû eredmény lenne – jelentette ki Wolfgang Ischinger német diplomata az Ö1 osztrák rádiónak hétfô reggel adott nyilatkozatában.
Az összekötô csoport EU-tagjainak közös megbízottja azután fejtette ki véleményét, hogy az Egyesült Államok és Oroszország képviselôjével befejezte belgrádi és pristinai tárgyalásait.
A Martti Ahtisaari finn diplomata készítette fogatókönyv egyfajta ellenôrzött függetlenséget helyezett kilátásba Koszovónak, de az elképzelés lényegét tekintve megbukott. A szerb kormány és az ellenzék ugyanis rendíthetetlenül elutasítja Koszovó elszakadását, az egyértelmûen kilátásba helyezett orosz vétó, illetve más országok ellenkezése miatt a terv ráadásul még csak el sem jutott a szavazásig a döntésre hivatott ENSZ BT-ben.
Márpedig a javaslat nem halott – közölte a háromfôs csoport német tagja az Ö1 rádióban. – A közvetlenül érintett feleken múlik, hogy elfogadják-e. Ha igen, az nagyszerû eredmény lenne.
Az osztrák lapok a maguk részérôl Ischinger elôzô napi pristinai nyilatkozatából azt az elemet emelték ki, hogy az EU-megbízott a lehetséges megoldások közül a tartomány felosztását sem zárta ki.
A lengyel kormányfô hétfôn leváltotta kabinetjének négy miniszterét, akiket a kisebbik koalíciós pártok delegáltak, és a helyükre saját pártjának embereit ültette.
A Jaroslaw Kaczynski által javasolt és fivére, Lech Kaczynski államfô által jóváhagyott leváltások négy tárcát érintenek: a miniszterek közül ketten a szélsôjobboldali Lengyel Családok Ligáját (LPR), ketten pedig a baloldali-populista Önvédelem (Samoobrona) agrárpártot képviselték a kormányban. Az országot így egypárti kormány irányítja a várhatóan október végén vagy november elején tartandó rendkívüli parlamenti választásokig.
A kormányátalakítás következtében elveszítette tárcáját Roman Giertych oktatási és Rafal Wiechecki tengergazdasági miniszter (mindkettô LPR), valamint Anna Kalata munkaügyi és Andrzej Aumiller építésügyi miniszter (Samoobrona). A posztokra – a fenti sorrendben – a PiS soraiból kikerülô személyek kerültek: Ryszard Legutko, Marek Grobarczyk, Joanna Kluzik-Rostkowska és Miroslaw Barszcz.
A varsói személycserék még július 9- én kezdôdtek, amikor a miniszterelnök, korrupció gyanújára hivatkozva, leváltotta az agrártárca élérôl Andrzej Leppert, a Samoobrona elnökét, aki egyben helyettes kormányfô is volt. A múlt hét közepén pedig távoznia kellett a kormányból Janusz Kaczmarek belügyminiszternek; neki azt vetette Kaczynski a szemére, hogy akadályozta a Lepper korrupciós ügyében folyó rendôrségi vizsgálatot.
(MTI) – Mitôl félnek az osztrákok? A legújabb felmérések szerint tulajdonképpen semmitôl, alapvetôen jól érzik magukat a bôrükben. Ám az általános kép mögül, amikor a lehetséges veszélyforrásokról kérdezik ôket, bizony már elôbukkannak aggodalmak.
A tizenötezer fôs mintára támaszkodó vizsgálat eredménye szerint az osztrák állampolgárok 89,2 százaléka nagy biztonságban vagy többé-kevésbé biztonságban érzi magát. Még magasabb volt a magukat biztonságban tudók aránya – 91,7 százalék –, amikor a kérdés a közvetlen környezetükre vonatkozott. A megkérdezettek csupán alig két százaléka válaszolta azt, hogy folytonos veszély fenyegeti.
A legfôbb veszélyforrást a felmérésben résztvevôk a bûnözésben jelölték meg (47,5 százalék). Egyharmaduk valamiféle ipari katasztrófától tart, például egy atomerômûben bekövetkezô balesettôl vagy vegyi anyagok kiszivárgásától. Huszonnégy százalékuk természeti csapástól fél, de tíz százalék fölött volt azok aránya is, akikbôl járványok, betegségek vagy terrorcselekmények esetleges bekövetkezése vált ki aggodalmat.
Az osztrákoknak közel a fele nem tesz semmiféle óvintézkedést saját védelme érdekében. Csak egyötödük szereltetett fel biztonsági ajtót vagy ablakot, ugyanekkora azok aránya, akik rendszeresen élelmiszerkészletet halmoznak fel. Tizenkilenc százalékuk tart otthon gyógyszert vészhelyzetre, riasztóberendezést nyolc százalék mûködtet. Elenyészô azok hányada – 4,2 százalék -, akik fegyverrel rendelkeznek.
Egy másik, a Marketagent.com internetes felmérése viszont azt mutatta ki, hogy az osztrákok jelentôs része – mintegy nyolcvan százaléka – fenyegetônek tekinti a klímaváltozást. Egyharmaduk igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy tapasztalja-e már az éghajlati viszonyokban bekövetkezett módosulásokat.
A megkérdezettek négyötöde szerint a globális felmelegedés komoly veszélyt jelent az emberiségre, a gazdaságra és a környezetre egyaránt.
A közelmúltban hozták nyilvánosságra
egyébként öt osztrák kutatóintézet
közös, három évi munkával
összeállított klímamodelljét, amely az
ország területét százszor száz
kilométeres alapegységekre bontva, a helyi
éghajlati-földrajzi sajátosságokat is figyelembe
véve részletesen felvázolta a várható
változásokat az évezred közepéig.
Jóslásuk szerint
2-2,5 Celsius fokkal fog növekedni a
középhômérséklet Ausztriában 2050-ig,
sûrûbbek és hevesebbek lesznek a
viharok. Az egyes régiókra kiható
átalakulások azonban érzékelhetô
különbségeket mutatnak. Az ország keleti
részében a klíma szárazabbá
válik, különösen nyáron és tavasszal: a 25
Celsius fok fölötti nyári napok száma nyolcvan
fölé emelkedik, a 30 fokos hômérsékletet
meghaladóké megnégyszerezôdik évente. A
mínusz 25 fok alatti "fagyos" napok száma ezzel
szemben jelentôsen csökken.
Somosd lakosságának több évtizedes vágya teljesült azáltal, hogy megépült a településre vezetô 3600 méter hosszúságú mûút. A helyi önkormányzat sikeres pályázata a SAPARD-alapból 724.000 eurós finanszírozást nyert el, hogy három hónap alatt a munkálatokat be is fejezzék. A település ezennel bekerült a megye "vérkeringésébe", az eldugott nyárádmenti falu közelebb került a világhoz, a Marosvásárhely és Somosd közötti út húsz percnyire zsugorodott. Az utat múlt vasárnap falutalálkozó keretében avatták fel. Az eseményen jelen volt Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke és Kerekes Károly parlamenti képviselô.
Szokás szerint reggeliben népviseletbe öltözött lányok és fiúk hívogatták az ünnepre a falubelieket. A templomban Ferenczi György Csaba somosdi születésû, Pókában szolgáló református lelkész hirdette az igét. Beszédének vezérfonala az útavatás kapcsán elkerülhetetlenül az emberi útkeresésrôl, a helyes út megtalálásának rejtélyérôl szólt, arról, hogy a huszadik század kiszakította az embereket a szülôhelyrôl és a világban szétszórva gyökértelenekké, menekülôkké tette ôket. Régebb Alszegrôl, Felszegrôl, a fintaházi útról, a Lopós utcából érkeztek templomba, most a világ minden tájáról jönnek, hogy találkozzanak az ismerôsökkel, Istennel. A falutalálkozó jó alkalom arra, hogy az elszármazottak és a falubeliek egyaránt ismét rátaláljanak Erdély e szép oázisára, hogy számot vessenek és elgondolkodjanak azon: honnan indultak, hová érkeztek, milyen úton járnak és milyen utat választanak az elkövetkezôkben.
Az ünnepi istentisztelet keretében az elmúlt héten zajló zenetábor résztvevôinek elôadását hallgathatta a gyülekezet. A furulya- és gitárszámokat az évrôl évre visszatérô Gáspár Attila zilahi zenetanár tanította a gyerekeknek és ifjaknak. Meglepetés volt a faluból elszármazott, jelenleg Budapesten élô hivatásos énekes, Henter Csaba és a pókai lelkészházaspár elôadása is.
Az istentisztelet keretében Botos Csaba helybeli lelkész – a zsúfolt program ellenére – egy kisgyereket is megkeresztelt, jelezve ezzel, hogy a faluban gyakori esemény a jövôt jelentô keresztelô.
Ferenczi György, Nyárádkarácson község polgármestere, akiben gyerekkora óta érlelôdött a terv, hogy szülôfalujába egyszer aszfaltút vezet, hálaadással szól köszöntôbeszédében.
– Hatalmasat cselekedett velük az isten, hogy megépülhetett a Somosd és Folyfalva közötti út. Mindnyájunknak örvendeznünk kell érte: idôsnek, fiatalnak, politikusnak és kétkezi munkásnak. De nem csak ezért kell hálásnak lennünk, hanem azért is, hogy rendezôdtek a tulajdonviszonyok, 15 év alatt leköveztük a község járhatatlan utcáit, Fintaházán megépült az új Nyárád-híd, felújítottuk a kultúrotthonokat, Fintaháza és Somosd között elkészült az új útalap, Hagymásbodon és Karácsonfalva között hamarosan elkészül a mûút, elkezdôdik a karácsonfalvi iskola építése, készül a Fintaháza és Szentmiklós közötti útszakasz kivitelezési terve – mondta a polgármester, majd – bár sokak számára elcsépelt frázisnak tûnik – tiszta szívbôl köszönetet mondott mindazoknak, akik támogatták abban, hogy álma teljesüljön: az RMDSZ megyei és kormányzati vezetôinek, a helyi tanácsosoknak, az építô cégnek, SAPARD- igazgatónak, a falu lakóinak.
A Kászoni Sándor Általános Iskola és a falu központjában található emlékmû elôtti új úton az ünnepi beszédek sorában Lokodi Edit megyei tanácselnök azt kívánta hangsúlyozni, hogy az útépítés támogatásával nem tett egyebet, mint a közös jövô érdekében végezte a rábízott feladatot. A közös jövôrôl csak akkor lehet szó – mondta – , hogyha a sokszínûség ellenére egységes érdekképviselettel rendelkezünk. A közösségnek meg kell értenie, hogy együtt vagyunk erôsek, elöljáróként pedig csak akkor lehet eredményesen dolgozni, ha a közösség teljes mértékben megbízik benne. Somosdnak gazdasági, társadalmi elônyt jelent a mûút, hiszen a falutól 1,5 kilométerre fog elvezetni az észak- erdélyi autópálya.
Kerekes Károly parlamenti képviselô kiemelte, hogy országos viszonylatban kis lépésnek számít egy ekkora útszakasz megépítése, de a helybelieknek óriási teljesítmény, hiszen megszabadultak a portól és a sártól. A képviselô szerint a falu fejlôdése nem áll meg itt, a korszerûsítési tendencia folytatódik, kinyíltak a kapuk Európa felé, mondta. Ugyancsak a megállíthatatlan fejlôdésrôl szólt Nagy Zoltán tanácsos is.
Az útavatás "helyszíni" mozzanatára igen szellemes repertoárral készültek a somosdiak. A Kiss Csaba nyugalmazott tanár által vezetett férfikar átírt népdalokkal lepte meg a hallgatóságát, mint például A somosdi sáros utca aszfalttal van betakarva…, vagy: Most Somosdon aszfalton kell bemenni. A jókedvû dalárdához csatlakozott a hallgatóság is. A fiatalok székely népi tánca – amelyet Ferenczi Károly tanított be – még a rokolyás közönséget is táncra perdítette. A legötletesebb jelenet pálmája mégis azt a férfit illeti, aki falábbal jelent meg a pódiumon, majd ennek idejétmúlt és hasznavehetetlen volta miatt, a patakba hajította. A szalagvágáskor nem hiányzott a som, a pezsgô és a jókívánság.
A falunap éjszakáig tartó bállal zárult.
Kisebbségi a kisebbségért címszó alatt adománycsomagokat nyújtott át a magyarországi román kisebbségnek Gyulán és Méhkeréken László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke. Gyulán a helyi román tannyelvû líceum igazgatónôjének, Maria Gurzau Czeglédinek adta át a kortárs román nyelvû irodalmi mûveket tartalmazó csomagot. Az adományozás Ioan Fodoreanu, Románia gyulai fôkonzulja jelenlétében zajlott. Ez utóbbitól a Kolozs megyei elnök kötetlen beszélgetés során a magyarországi románság sorsáról, valamint a tavaly novemberben megnyitott gyulai fôkonzulátus mûködésérôl érdeklôdött. László Attila találkozott Tiberiu Bocával, a Magyarországi Románok Kulturális Szövetségének alelnökével is, akivel arról tárgyalt, hogyan lehetne megoldani a magyarországi román gyerekek anyaországbeli táboroztatását. László Attila már a helyszínen, egy telefonbeszélgetés keretében, erre vonatkozóan ígéretet kapott az Országos Ifjúsági Hatóság elnökétôl, Borbély Károlytól.
Ugyancsak a gyulai fôkonzul jelenlétében vett részt László Attila a Méhkeréken, szombaton megrendezett, A kisebbségi sajtó helyzete Magyarországon és Romániában címû szemináriumon. A Kolozs megyei elnök itt kifejtette: ugyanarra a mintára, ahogyan Erdélyben megalakultak az e-magyar pontok, a magyarországi román közösségeknél is bôvíteni kellene az információs rendszert. A magyarországi román nyelvû sajtóorgánumok jelen levô képviselôi kifogásolták azt, hogy a román kormány alárendeltségében mûködô Határon Túli Románok Hivatala ebben az évben még semmivel nem támogatta a közösséget. Ennek kapcsán László Attila ígéretet tett arra, hogy, igaz kisebbségi képviselôként, de megpróbál majd különbözô hatóságoknál közbenjárni a közösség problémáinak megoldásában.
László Attila látogatásának keretét a Méhkeréken megszervezett 5. Uborkafesztivál adta. A rendezvényen László Attila kettôs minôségében, Kolozs megyei RMDSZ-elnökként és városi tanácsosként vett részt. Mint mondta, tanulni ment Méhkerékre, hiszen ott a kisebbségi politika teljesen más, mint itthon. Ott, annak ellenére, hogy a kisebbségeknek nincs parlamenti képviseletük, léteznek kisebbségi önkormányzatok.
Magyarországon a legutóbbi, 2001-es népszámlálás adatai szerint majdnem nyolcezren vallották magukat román nemzetiségûnek, de tízezerre tehetô azok száma, akik ôrzik a román hagyományokat. Ma Magyarországon a legnépesebb román közösség Békés megyében él.
Megosztja a romániai magyarságot Traian Basescu román államfo, aki "el akarja ásni" a "mérsékelt" Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) – írja a hétfôi román sajtó a bukaresti vezetô politikus székelyföldi látogatásáról.
A Gândul címû újság elsô oldalán az olvasható, hogy Basescu a romániai magyar "radikálisokkal cimborál" annak érdekében, hogy elássa a "mérsékelt" RMDSZ-t. Az Adevarul címû napilap azt emelte ki szintén elsô oldalas tudósításában, hogy Basescu megosztja a magyarokat azzal, hogy hitelesítette az RMDSZ-bôl kiszakadt "radikálisok" vezetôit. A lap fôként Szász Jenôre, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnökére utal, akit Basescu pénteken Székelyudvarhelyen keresett fel.
Szász, Székelyudvarhely polgármestere egyebek között azt kérte az államfôtôl, hogy az állam intézményei legyenek elfogulatlanok, és ne akadályozzák meg ôsszel a Magyar Polgári Párt bejegyeztetését. Az új politikai erôt a bíróságon kell elismertetni, amihez a szükséges lakossági támogató aláírások Szász szerint már összegyûltek.
A PD arra kéri a kormányfôt, hogy a parlament ôszi ülésszaka alatt mutasson be jelentést a pénzek elköltésérôl az egészségügyben, ugyanakkor pedig az egészségügyi miniszter magyarázza el, hogyan költötték el az országos egészség- felmérési programra szánt pénzt – nyilatkozta sajtótájékoztatóján Cristian Radulescu, a Demokrata Párt képviselôházi frakcióvezetôje.
A PD képviselôje elmondta: pártja az ôszi ülésszak elején kéri fel a kormányfôt, hogy ismertesse a jelentést. Hozzátette: az egészségügyi minisztert arra kérik, mutassa be az egészség-felmérési programra szánt pénzek elköltését. Radulescu szerint a programot a szenvedélyadóból begyûlt alapokból finanszírozzák, így a parlament nem tudja ellenôrizni azok elköltését, hiszen nem szerepel a költségvetésben. Hozzátette: a PD kérni fogja, hogy a szenvedélyadóból befolyt pénzt tüntessék fel a költségvetésben, hogy a parlament ellenôrizhesse annak elköltését.
A PD képviselôje szerint az egészség- felmérési program kizárólag Eugen Nicolaescu narcisszizmusát szolgálja, hiszen ô "gyönyörködik a lakosságnak küldött több millió aláírásban".
A PD politikusa szerint a program 300 millió euróba kerül, ennyi pénzbôl meg lehetett volna valósítani a kormányprogram egészségre vonatkozó részét, fel lehetett volna újítani a sürgôsségi kórházakat és 1500 új mentôautót lehetett volna vásárolni. Hozzátette: a lakosságnak küldött levelek költsége 10 millió euró: annyi pénz egy évre elegendô lenne a rákos betegek gyógyszerére. "A PD kijelentése beleillik a párt elképesztô kormányellenes támadásai sorába. Az egészség felmérési programot a PD is támogatta, amíg kormányon volt. Épp ezért erkölcstelen, demagóg és hazug magatartásnak ítélem. Ugyanaz a magatartás, mint amelyet a nyugdíjemelés ügyében tanúsítottak" – fejtette ki a Mediafaxnak Nicolaescu.
Mint mondta, a lakosság egészség-felmérési programja igazságos, szükséges és átlátható.
"A programot a törvényes elôírások szerint hagyták jóvá, én pedig teljes mértékben támogatom, mert minden esélye megvan arra, hogy a lakosság egészségi állapotának javulásához hozzájáruljon" – tette hozzá.
Ne lapozzuk a szótárakat; errôl az egzotikus szóról nyelvünk se tudja (még) micsoda, és hogyan kellene helyesen írni. Mindenesetre most leltárba vehetjük; most utálkozhatunk miatta. Igaz, nem holmi kutyagumi, de a jelek szerint akár az is lehetne. Pedig ez csak egy növényfajta, valahonnan Indiából; bogyói teremnek, aminek hasznosításáról titokzatos hírek keringenek erre mifelénk. Úgy tûnik, a guargumi ma divatos élelmiszeradalék. És a felhasználóknak nagyon megéri. Valami olyasmi, mint hajdanán a csicseriborsó otthon, aminek fôzetét kávé helyett évekig itatták velünk. (Káfeá cu nöut, numáj.)
Manapság persze nemigen kötik az orrunkra, hogy mindennapi eledelünkbe miféle adalékokat kevernek, és mennyit. Valószínû, keveset nem; meglehet, nem is pótlás, hanem annál több. Miért ne. Annak ellenére, hogy azoknak sok köze nem nagyon lehet az élelmiszerekhez. Hogy mégis bekeverik, s mellette akár más "csodaszereket" is, arra kész a válasz; javul a termék állaga. Mondani akármit lehet. Természetesen a fogyasztó nem tudhatja. És nem is örül annak, hogy fogalma nincs, mit vásárol uzsonnára. Tartósítószerek, színezôanyagok túlzott használata nem titok, annak ellenére, hogy szigorúan tiltott. De a termékgyártó nem ijedôsfajta, nem gondol mások egészségére, a következményekre.
A guargumit (mint a többi adalékot) számmal jelölik a termékeken: E-412. Jó lesz, ha észben tartjuk. Mert már az E betû sem kevés. Csak egy fél kilós mélyhûtött sonkás pizzában huszonnégyet silabizáltam ki valahogy. Mert a gyártónak, aki nem olvas, a bolhányi betûk is megteszik. Neki mindegy. Egyen a nép és ô se olvasson. De a guargumi nem lenne az, ami, ha nem volna körülötte botrányszagú minden. Uniós ellenôrök legutóbb kiderítették, hogy az adalékot méreg rontja. És nem akármi: dioxin, amely ritka veszélyeket rejteget élôlényekre nézve. Modern korunkban vele már államelnököt is eltettek volna láb alól politikai ellenfelei.
Most Európa fölöttébb ideges. Egy szállítmányban kimutatták, hogy (az idôközben hasznosított) guargumi fertôzött; a megengedett dioxinmennyiséget sokszorosan meghaladja, amit bizonyos termékekben mértek. Csak az a nagy kérdés, hova mennyi juthatott. És mibe mennyit keverhettek? Rejtély és szinte ellenôrizhetetlen, még kozmetikumokba is jutott. Boldogabb helyeken, a hajdani drótkerítésen túl nagy a tiltás és odafigyelés, vegyszerekkel kezelt, ismeretlen eredetû zöldség, gyümölcs és kétes összetételû tejtermék nem kerülhet az áruházak polcaira. Mégis egyelôre hasztalan keresik a választ, mi történhetett. Az élelemmel kupeckedôk már ott sem nyughatnak. S akkor mit szóljunk mi? Ahol sikerül, megetetik a népeket. Csak evvel törôdnek. Enni kell, s mindegy, hogy mit. Nekik. Fontos ember, az érdekelt mondja, semmi baj, a guargumi, ha tiszta, olyan, mintha élelmiszer lenne, kár fanyalogni miatta. Íze nincs, bûze sincs. De csak "olyan és mintha". Ami mégsem ugyanaz.
Szinte természetes, hogy Magyarországot sem kerüli el a botrány. Akár a hisztéria is érthetô, ha nem marad el. Egyébként Kelet-Európa jó piac, egyelôre lenyel mindent, amivel megkínálják. A rendszerváltás óta akármerre nézünk, pusztul az agrárium, s már az élelmiszer-feldolgozó ipar romjai is alig látszanak. Mintha ennek így kellene lenni. Mintha megtervezték volna, hogy a magyar paraszt az eléggé egyoldalú versenyben ne bírja az iramot. A fogyasztó meg butul, nem arra gondol: olcsó húsnak híg a leve, hanem arra, hogy megveheti. Aztán pánikba esik, ha rászedik. Láttunk már mérgezett dél-amerikai, marokkói paprikaszármazékot (ami a paprika hazájában elég nagy szégyen), ettünk szlovák sonkát, aminek köze nem volt nevéhez. Volt átverés bôven, mint a minap a Hungaroringen, ahol thai csirkék tömeges ételmérgezést okoztak, szerencsétlenségünkre. Most meg ehetnénk sárgabaracklekvárt, túrót, kortyolhatnánk a csokoládés szójaitalt, bennük találtak (egyelôre) több szennyezett guargumit, mint kellene. Éppen kivonják a forgalomból. Az élelmiszer-biztonsági felügyelôk éppen elejét vették a dolognak. Mert olyan ez a szabad világ (tele veszélyekkel), hogy nyugtalankodni sosem fölösleges. Senkinek sem.
Dr. Ángyán József, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség országgyûlési képviselôje, a Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetének tanára, intézetigazgatója a múlt héten az RMGE marosvásárhelyi Laposnya utcai székházában Az EU agrár- és vidékfejlesztési eszközrendszere és a vidékfejlesztési program címmel tartott elôadást. Ezt követôen a magyarországi tapasztalatokról is szót ejtett
Átalakuóban az EU agrár- és vidékfejlesztési támogatási rendszere. A 2007–2013 közötti idôszakban több forrás áll rendelkezésre vidékfejlesztésre. Az agrártámogatások egyre inkább ebbe a vidékfejelesztési keretbe kerülnek. Az EU korábban bizonyos növényeket és a mennyiséget támogatta. Az agrárium támogatása a következô idôszakban eltávolodik a termeléstôl, a gazdálkodási rendszerek javára. Olyan gazdálkodási rendszereket kezd el támogatni, amelyek úgy állítanak elô jó minôségû, szermaradványmentes és biztonságos élelmiszert, hogy megôrzik a tájat, tehát a könyezetvédelmi szempont elôtérbe kerül. Ezt olyan gazdálkodási rendszerekben alkalmazzák, amelyek sok embernek munkát és megélhetést adnak. Ezeket nevezik agrárkörnyezeti támogatásoknak. Ide tartozik az ökológiai vagy biogazdálkodás mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben. Emellett az EU támogatja a védett területekhez kötôdô gazdálkodási formákat. Aki ilyen területeken gazdálkodik, különleges kifizetésekben részesülhet. Ezekben a rendszerekben mindenki részt vehet, akinek legalább fél vagy egyhektáros területe, vagy legkevesebb öt évre szóló bérleti szerzôdése van. A vidékfejlesztési támogatási rendszer a térségek társadalmi megerôsítését is szolgálja például, mivel a gazdatársadalom elöregedett, a fiatal, induló gazdákat támogatják, az idôs gazdákat nyugdíjazták. Nagyon lényeges tudni, hogy a kisgazdaságok (az EU országaiban az átlagos birtokméret 19 ha) csak akkor maradnak fenn, ha összefognak a beszerzésben, a tárolásban, a feldolgozásban, az értékesítésben, hogy a piacon versenyképesek legyenek a nagyokkal szemben. Támogatások igényelhetôk termelôi csoportok létrehozására és az elsô öt évben a mûködésükre is.
– Új elemként került be a nem mezôgazdasági területek erdôsítése. A támogatás a telepítés, az elsô öt év költségeit fedezi, 20 éven át pedig jövedelempótló támogatást ad, amíg az erdô jövedelmet nem hoz a gazdának. A kedvezôtlen adottságú térség támogatása (gyenge a föld, meredek a lejtô a hegyvidéki területeken) is újdonság. Aki ilyen területen dolgozik, normatív kifizetésre jogosult. Ausztriában ennek nyomán maradtak meg a gazdák a hegyvidékeken.
– Mivel e támogatások nagy összegekrôl szólnak, nem kis csatározások zajlanak, hogy hova kerüljenek, az erôsekhez, a gyengékhez stb. Az EU 45 jogcímet kínál fel, ennek alapján minden országnak magának kell elkészítenie saját nemzeti vidékfejlesztési tervét, ami újabb konfliktusokat okoz. Magyarországon még mindig viatatkozunk arról, hogy a támogatási pénzforrásokat hogyan osszuk el, az elmaradott vidékeknek, vagy a tôkéscsoportoknak. Errôl zajlik a vita parlamenten belül és kívül, továbbá Brüsszel és Magyarország között is. Romániában is meg kellene érteni, hogy ezek a támogatások a vidékfejlesztést szolgálják és nem a tôkés extraprofit megvalósítását. Meggyôzôdésem, nem szabad megengedni, hogy erôs tôkés csoportok hívják le ezeket a forrásokat. Erre is egy példa: a vidéki települések megmaradásához szükség van az alapszolgáltatásokra. Hogyha ezek eltûnnek, a közösségek is kezdenek megszûnni, ezért van egy olyan támogatási jogcím, hogy alapvetô szolgáltatások biztosítása: postát vagy vasútvonalat fenn kell tartani, de ha nem éri meg a forgalom szempontjából, akkor az EU kifizetést biztosít, hogy meg lehessen ôket ôrizni. Ebben fontos szerepet játszik a Leader program.
– Végül egy nagyon lényeges tapasztalat: Magyarországon nem tájékoztattuk kellôképpen az embereket az új lehetôségekrôl, a szaktanácsadás gyerekcipôben jár, ne kövessék el itt is ezt a hibát!
Augusztus 15-tôl egy helyszínen találhatja meg a marosvásárhelyi olvasóközönség a Mentor és az Aranka György könyvesboltokat, ugyanis ezen utóbbi a Mentor könyvesbolt eddigi székhelyére, az Enescu utca 2. szám alá költözik. A Mentorban mûködô antikvárium pedig az eddigi helyszín közvetlen szomszédságában várja majd az olvasókat.
A változás Káli Király István, a Mentor és a Lyra kiadók igazgatója szerint annak tudható be, hogy az utóbbi években eléggé visszaesett a kereslet a könyvek iránt, úgy tûnik, Marosvásárhely olvasóközönsége nem képes több magyar könyvesboltot fenntartani. – 2005 elejétôl egy csökkenô tendencia észlelhetô, ami a magyar nyelvû könyvek iránti keresletet illeti, egyre szûkül az a csoport, aki igényli az olvasást. Az a réteg, akinek lenne igénye a mûvelôdés iránt, az általában anyagilag nem tudja magának megengedni, hogy megvásárolja a könyveket. Persze, van egy állandó vásárlóközönségünk, amelynek tagjai folyamatosan visszajárnak, köztük számos nyugdíjas is van, akik nem sajnálják kis jövedelmük egy részét könyvekre fordítani. A fiatalok inkább az antikváriumot részesítik elônyben, ugyanis elônyös áron jutnak az olvasmányokhoz – tudtuk meg az igazgatótól.
Az antikvárium azonban nemcsak a fiatalabb generációt vonzza, ugyanis itt viszonylag csekély összegekért szerezhetôk be a szépirodalom nagyjainak mûvei, és akár egyes szakirodalmi alkotások is fellelhetôk. Így az antikváriumban árusított olvasmányok iránt kétszer akkora a kereslet, mint az új könyvek iránt. Ami érthetô, hiszen az igazgató szerint a régiségkereskedésben állandóan ezer- ezerötszáz cím várja az olvasókat, akik egy lejtôl hét-nyolc lejig terjedô összegekért válogathatnak a kínálatból.
A két könyvkereskedés összevonása több szempontból is elônyös kezdeményezés. A megújult Aranka György–Mentor nevet viselô könyvesboltban kedvezôbb körülmények fogadják majd a vásárlókat, új bútorzattal látták el a helyiséget, valamint sikerült a kínálatot tematika szerint csoportosítani, az átrendezésnek köszönhetôen pedig a könyveket a címlapjukkal felfele elhelyezni, amely az olvasó számára áttekinthetôvé teszi a kínálatot és jóval megkönnyíti azoknak a dolgát, akik bizonyos mûvek iránt érdeklôdnek. Az összevont könyvkereskedésben több mint kétezer- ötszáz cím közül válogathat az olvasóközönség.
Igaz-e, hogy új nevet kap a város legjelesebb polgármesterének a nevét viselô tér és utca, amely a Petôfi tértôl a Papiu Ilarian és a Nicolae Iorga utcáig tart? – tették fel a kérdést olvasóink, mivel Frunda György szenátor legutóbb azt nyilatkozta, hogy Mihai Viteazul fejedelem szobrát a róla elnevezett utca elején állítják fel. Mint ismeretes, a szobor, amelyet ajándékba kapott a város, éveken át a megyeháza elôtti parkban levô ideiglenes fémállványon állt, majd a városi tanács döntése nyomán a várfallal szemben a Bernády téren levô kis zöld szigeten lesz a helye, ahol elkészült a talapzat, és a talapzatra került a szobor is, amelyet hamarosan felavatnak.
A kérdéssel Csegzi Sándor alpolgármesterhez fordultunk, aki szerint nincs szó az utcanév-változtatásról, csak sokan úgy gondolják, hogy a Mihai Viteazul utca már a Petôfi tértôl megkezdôdik. Bármilyen utcanév- változtatásra az e célból mûködô szakbizottság döntése és tanácsi határozat szükséges – tette hozzá az alpolgármester.
A Petôfi-ablak a teljes pompájában látható, s Kossuth arcképe is megújult a Kultúrpalota bal oldali lépcsôfeljáratában. A Kossuth-ablak harmadik szárnyának viszont még üresen tátong a helye. Amint Antal Domokos, a Kopp Vitralii Kft. vezetôje elmondta, a hét végére a hiányzó festett üvegablakszárny is a helyére kerül, mivel befejezéshez közeledik a felújítása. A két lépcsôházban bôven van tennivaló, hisz az utóbbi években tanúi lehettünk, ahogy a város legszebb mûemlék épületének díszes üvegablakai megroggyantak, kis darabkák is hiányoztak, és némelyik szárnyról úgy tûnt, hogy közel áll a széteséshez. Bár a nem szakember számára kevésbé volt látható, a Tükörterem ablakaira is ráfér a felújítás, hisz a rendszerváltáskor golyó is fúródott némelyikbe.
A Kopp Vitralii román–magyar vegyes vállalkozás 2005-ben nyerte el a Kultúrpalota ólombetétes üvegablakainak a restaurálására kiírt versenytárgyalást. 2005-ben hat négyzetméteren állították helyre a Tükörterem megrongálódott ablakait, 2006-ban újabb 12 négyzetméter készült el (kilenc ablak jobb és kilenc ablak bal felôl), majd a megbízó megyei tanács kérésére az igen rossz állapotba került lépcsôházi ablakok felújításába fogtak, amelybôl 20 négyzetméter már a régi szépségében látható. Amint Antal Domokos elmondta, régi vágya teljesül, hisz nyugdíjazását követôen Kopp Ferenc fóti mûhelyében azért tanulta meg a mesterséget, hogy városunk e páratlanul szép épületének helyreállításában részt vehessen. Az ablakokon négyen dolgoznak, két magyarországi és két helybéli szakember. A hiányzó üvegdarabokat abból az országból rendelik meg, ahol az eredetiek készültek, majd az ólomsínbe gittelik, letakarítják és felfényesítik. A bal oldali lépcsôház után a jobb oldali feljárat és a Tükörterem megrongálódott üvegablakait is helyreállítják.
A közeljövôben cégtársaival Antal Domokos tanfolyam indítására készül, hogy a helybeli fiatalok is megtanulják a díszüvegezést.
Bosszantó, sôt az eltevések kellôs közepén egyenesen felháborító a háziasszonyok számára, hogy különbözô bolti eladók és piaci árusok vásárláskor fonnyadt, rohadt vagy penészes zöldséget és gyümölcsöt is "belopnak" az ép termékek mellé. És mindezt a figyelmes vagy kevésbé éber vevôk orra elôtt, esetleg éppen erre vonatkozó kérésük ellenére.
Az utóbbi idôben több piaci árusnál is keserûen tapasztaltam, hogy ott járnak túl az eszünkön, ahol csak tudnak. Kértem a szilva vásárlásakor a viszonteladót, hogy lehetôleg ép szemeket tegyen, és vegye ki azt a penészest, amit bele akart süllyeszteni a mérôedénybe! Amikor otthon kiborítottam a szerzeményt, valóban egyetlen penészes sem volt közötte, volt viszont több szem, ami rohadásnak indult, vagy éppen kukacos volt. No, de ez nem egyszeri eset, hisz a közelmúltban így jártam az eper, majd a barack beszerzésekor is, pedig nem ugyanannál az árusnál vásároltam.
Vendégeket vártam az egyik hétvégén s gondoltam, jobban járok, ha betérek egy "elitebb" üzletbe, és valamivel többet fizetek ugyan, ám legalább ép zöldséghez, gyümölcshöz jutok. Nem volt szerencsém. A jó hírû üzletben az eladó szinte felnyársalt, amikor vázoltam neki, hogy mindenbôl a legszebbet és legjobbat kérem, amiért hajlandó vagyok az igenis magas árat megfizetni. Elmondta, hogy ô nem azért van, hogy a vevôkkel alkudozzon, próbálkozzam talán a piacon…
Az alkura vonatkozó kijelentése teljesen helytálló volt, valószínû, félreértés történt, ugyanis én azt szerettem volna a tudomására hozni, hogy ha már a piaci ár kétszereséért árusítják a gyümölcsöt, akkor legalább az ép darabok kerüljenek a bevásárlószatyromba.
Felvillan egy másik kép: amikor tôlünk jóval nyugatabbra, az egyik kis üzletben mindössze két paradicsomot választottam ki, azt is a legfelsô polcról, az eladó óriási mosollyal köszönte meg, hogy náluk vásároltam.
Dr. Molnos Angéla és munkatársai szerkesztésében nemrég jelent meg a Gyógyítsunk magyarul! Angol, latin és zagyvanyelvû gyógyászati, orvosi és lélektani szakkifejezések magyarul címû szakszószedet.
A több mint negyedfélszáz oldalas kiadvány anyagának összeállításával kapcsolatosan az ajánlásban a következô sommás megállapítást teszi Bertók Loránd: "Ma már a betegségek neve, a kórisme, a tünetek, kezelések leírása, a leletek nyelvezete se nem magyar, se nem latin, se nem angol, hanem ezeknek az egyvelege. (…) Sajnos ezt, az avatatlanoknak nehezen érthetô zagyvanyelvet hallhatjuk a különbözô ismeretterjesztô orvosi mûsorokban is. Talán a fô szempont csak az, hogy ne legyen magyar és érthetô? Nyelvünk romlása önkéntes gyarmatosodásunk egyik jellegzetes tünete."
Valóban meggondolkodtató, hogy az idegen szavak özönében (amelyeket nap mint nap hallunk magunk körül, illetve a hírekben, televízió- és rádiómûsorok adásaiban) hol a határ, ahol, ameddig még otthonosan érezzük magunkat az anyanyelv biztonságában? Többet vagy alaposabban kellene tanulmányozni a nyelvi elbizonytalanodás okát, módját.
Ami pedig az idegen nyelvi hatások egységesítô jellegét illeti, sajnos nem kell különösebben bizonygatni, hiszen elég, ha a húsz évvel, fél évszázaddal ezelôtti köznyelvet vesszük összehasonlítási alapul – sok nyelv sok kifejezése a nemzetközi szavak miatt tûnik (idôközben) el.
A nyelvápolás, helyes nyelvhasználat nem csupán az igényesség velejárója, hanem egyre inkább létküzdelem, elkeseredett vagy néha reménytelen küzdelem szavaink, kifejezéseink, szólásaink és közmondásaink védelmében. Ezt hosszú távon nézve le lehet egyszerûsíteni akár addig a szintig is, hogy a nagyobb népek nyelvének létjogosultságát nézzük, ám fölösleges tagadni, hogy a mindennapokban egészen másként nyilvánul meg, hogy például nagyszülô és unoka megérti-e egymást egészen?
A nyelvek, kultúrák egyenértékûségét hangoztató világban mégis minden népnek, népcsoportnak óvnia és át kell hagyományoznia értékeit, mert "Életünk csak úgy lesz örökségünkhöz illôen magyar, ha ôrizzük egyediségünket eme egyre szürkülô, nemzetközivé, jellegtelenné váló világban."
Visszatérve a gyógyításra, a nyelvész és lélekgyógyász dr. Molnos Angéla lényegre tapintóan fogalmaz: "Ha az orvos érthetôen, magyarul, a kezelt személy nyelvén beszél, a beteg érzi segítô szándékát és ôszinteségét." Az orvosi szaknyelv megújításának szükségességét pedig az is indokolja, hogy az idegen eredetû szakkifejezések is néha pontatlanok meg erôltetettek. E szószedetben megtalálhatjuk "a mai orvosi és lélekgyógyászati nyelvben legelterjedtebb idegenségeket és azok magyar megfelelôjét vagy legalábbis egy közérthetô magyarázatot". Lehet, sokan tudtuk, hogy az akut szó jelentése heveny, az algoritmusé mûveletsor, a faktor pedig tényezô, de ez csupán egy hosszúra nyúló felsorolás eleje. Az ajánlott magyarítások közt több olyan van, amelyrôl már most feltételezhetô, hogy nem fog gyökeret verni (bacilus – nyüzsge, nyüzüge; hipnózis – gyógydelejezés; klinika – tankórház, kóroda; szalmiákszesz – húgyanyoldat stb.), de nem betegnek és nem orvosnak egyaránt hasznára lehet, ha a mindennapokban gyakran elôforduló idegen szavak (pl. szenzáció, pesszimista, origo, propaganda) pontos jelentésével megismerkedik.
Musicalt kínál a Yorick Stúdió
A színpadon olajoshordók, tarkabarka sokszínûség rajtuk és békejel, kétoldalt két jelentôségteljes rács áll sorfalat a játszókra várva. Szintek és helyszínek, szimbolikusak, avagy sem. A nézôi jobbról egy nyitott, régi Volkswagen néz farkasszemet a baloldalt ülôkkel. Hátul zenekar. És bejön a kar, az ógörög tragédiák nyomába lépô kórus. Felzendül a Vízöntô dala. A Hair eljött Marosvásárhelyre is, a kultfilmen-kultmusicalon felnövôk vagy azt idôközben megszeretôk nagy örömére. Az eredeti, angol nyelvû darab a rockopera- musical mûfaj egyik legelsôje volt annak idején. Most Amerika hetvenes éveinek békeszeretô, háborúk és erôszak, beszûkült látásmód és újrakasztosodó társadalmak ellen tiltakozó hippiinek zenés tragédiáját a Yorick Stúdió állította színpadra. Ahogy felcsendülnek az ismerôs dallamok, elkezdôdik a játék. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház színmûvészei és a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem hallgatói játsszák a hippivezér Berger és a New Yorkba vietnami behívója miatt érkezô, vidéki Claude tragédiáját. A kétnapos, behívó elôtti bulizás gyökeresen változtatja meg Claude életét. A világ kiteljesedik: szerelmek, utazások, árulások és barátok, félreértések sorozata következik. A behívó elôtti éjjel után a legrosszabb idôzítés következik: hogy barátját mentse, Berger maga megy meghalni Vietnamba.
Sebestyén Aba rendezése és Dobre Kóthay Judit díszletei a filmbéli Central Park-i környezetet külvárosi lepusztultságra cserélik, ahol a minimáldíszletnek köszönhetôen egyaránt megtalálható lesz a tó és az egyetemi könyvtár, a csillagsátras hippitanya és a fôutca. Itt zajlik Claude életének kicsiny, de mindent megváltoztató két napja. Az eredeti tiltakozás aktualitása megmaradt: a háborúk és beszûkült látásmód ellen kiált, a barátság, szabadság mellett tesz hitet az elôadás. A kar itt is a szemlélô, közvetlen módon közbe nem avatkozó harmadik: a dinamikus koreográfia (Rosenberg Norbert jegyzi), a hetvenes évekbeli ruhák és azokat az idôket idézô táncmozdulatok nem zavarják a máig érvényes aktualitást – a produkció nem az eredeti korhû megidézése, nem "restaurálás". Egy kor látásmódján keresztül közelíti meg a ma is létezô problémákat, teszi ezt hitelesen, leginkább a zene és tánc erejével. Élôzene (a Zakusca zenekar játszik) és élô tánc erejével. Ami némiképp lerontja az élményt, az a nagy tér problémája. A nyári színpad hatalmas nézôterén elvesztôdik a bennfentesség érzése, a nézônek inkább olyan érzése támad, hogy koncerten, és nem színházi elôadáson van. A zárt színhely valószínûleg megoldja ezt a problémát. Az énekhangok esetleges gyengeségét egy idô után feledteti a pergô játék és a tudat: nem énekesek kölcsönzik a hangjukat, színészek játsszák az elôadást.
A marosvásárhelyi Hair sikeresnek bizonyul, a nézôtér középsô padsorai mind megteltek. Csupán zárt, otthonosabb színtér és összeforrottság szükségeltetik ahhoz, hogy sokáig a Yorick Stúdió repertoárján maradjon.
Szombat délután hegedûvel kísért énekszóval vonultak a népviseletbe öltözött táncosok a kultúrotthonba, ôket követte néhány helybéli, akik a nézôtéren énekeltek, amíg a csoportok a színpadra léptek. Így kezdôdött az ötödik alkalommal megszervezett Szentgericei Napok a backamadarasi önkormányzat és a Tiboldi Alapítvány szervezésében.
Szombaton délután Csíki József backamadarasi polgármester és Balázs Sándor helybéli unitárius lelkész, a Tiboldi Alapítvány kuratóriumi tagjának köszöntôje után színpadra lépett a backamadarasi Kincses tánccsoport Fejér Andor vezetésével. A csoport tagja, a 13 éves Fejér Zsombor népdalokat énekelt. Ôket követte a nyárádszentbenedeki Reménység ifjúsági tánccsoport, amely cigánytáncokat és énekeket adott elô Moréh Imre Barna vezetésével. Végül a Szávuly Ibolya irányította szentgericei Tiboldi tánccsoport mutatta be mûsorát. A táncegyüttesek mûsorai közötti szünetekben Kilyén Ilka mondott Wass Albert-mesét és Ritiu Ilka Krisztinával énekelt nép- és katonadalokat. Ezután a nyárádgálfalvi Toós Emma tanítónô, mûsorvezetô emléklapokat adott át a résztvevôknek. A nézôteremben Novák József heraldikus címerkiállítását tekinthették meg a jelenlévôk, mintegy 30 munkát. Szombaton este a Madártej társulat szórakoztatta a közönséget.
Vasárnap a református templomban az ünnepi istentisztelet után került sor az ötvenévesek találkozójára, délután futballmérkôzést tartottak, este a Millennium MV együttes és Bodoni Ildikó koncertje után bállal zárult a Szentgericei Napok rendezvénysorozata.
Tegnap délután hetedszer nyitotta meg kapuit a marosvásárhelyi várban a Bolyai János Alkotótábor. Az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság helyi fiókjának kezdeményezésére és szervezésében mûködô nyári mûvésztelep elsôsorban vásárhelyi kötôdésû alkotókat lát vendégül, de más hazai és külföldi meghívottaknak is évrôl évre ihletô alkotási körülményeket biztosít. Az idén párizsi mûvészvendége is van Xene Peres személyében. A táborba visszajárók között a magyarországi Dienes Attila és Székely János Jenô dolgozik majd az augusztus 26-i kapuzárásig. Akárcsak ôk, szobrász a kecskeméti Újvári Ferenc is. A mûvészeti táborvezetô, Gheorghe Muresan irányításával ezúttal a fafaragás vonzásában alkot majd a képzômûvészek többsége. Besztercérôl Mircea Mocanu, Kolozsvárról Epaminonda Tiotiu és Olteanu Liliana, a helyiek közül Pokorny Attila, Moldovan Maria, Moldovan George, Mana Bucur, Vidra Birtalan Orsolya és Csorvássi Szabó Attila tanúsíthatja munkáival az augusztus 24-re tervezett közös tárlatnyitón, hogy termékeny volt a mostani összejövetel.
A vendéglátók és meghívottjaik hétfôi elsô bensôséges találkozóján a szabadtéri színpad mögötti felújított bástyában a házigazda Csegzi Sándor alpolgármester e mind nagyobb tekintélyû nyári mûvésztelep jelentôségét hangsúlyozva, jó munkát, tartalmas táborozást kívánt a megjelenteknek. Kiemelte, hogy az egyik legnagyobb tudósunk, Bolyai János neve mindenkit arra kötelez, hogy képességei, tehetsége lehetô legjobbját nyújtsa itt-tartózkodása idején. Mûveik folyamatosan gyarapodó színvonalas gyûjteménye nagy érték, ami gazdagon kamatoztatható a városlakók számára. Mint mindig, a táborban az idén is lesznek érdekes megbeszélések, nyilvános rendezvények is, amelyeken érdemes részt venni a mûvészetkedvelôknek. A kultúráról, alkotásról és az ehhez kapcsolódó tudományos összefüggésekrôl a mûvészek és a táborból sosem hiányzó elméleti szakemberek figyelemre méltó eszmecseréket folytatnak majd. Ezekrôl idejében tájékoztatjuk olvasóinkat.
A budapesti Sziget Fesztivál egyik legnyugalmasabb, egyben legszínesebb része a Civil Sziget. Mintegy 70 sátor és ennél is több szervezet és intézmény, változatos témák – a környezetvédelemtôl az egészségmegôrzésig, az Európai Uniótól a cserkész és roma szervezetekig – amelyek megismerése közben regenerálódhatnak a "kemény" szigetlakók, kielégíthetik szükségleteiket a Civil Sziget fanatikusai, vagy éppen behúzódhatnak az esô elôl a sátrakba az arra járók.
A Sziget bejárata és az IWIW Világzenei nagyszínpad között terül el a civil fesztiválterület túlnyomó része. A civil sátrak tömegében csak kellô terepismeret után lehet eligazodni, erre pedig legalább egy napra lenne szükség.
Az egészség ügye a 2007-es Civil Sziget egyik meghatározó témája. A megelôzés, egészségtudatos magatartás és az egészséges táplálkozás apostolai jelentôs mennyiségû szigetlátogató figyelmét kötik le csalogató nyereményjátékaikkal és tesztjeikkel, a "beetetést" pedig valóban fontos és hasznos információkkal toldják meg.
Az egészségtudatos táplálkozásról és magatartásról az Egészséges Magyarországért Egyesület vagy a Zöldség- Gyümölcs Szakmaközi Szervezet ad információkat. Az egészségügyi reformokról az Egészségügyi Infopultba tömörült minisztériumi szervezetek adnak felvilágosítást. Az Infopultnál egészségügyi szûrést is végeznek. A vércukor-, testtömeg-index-, látás- , koleszterin- és EKG-mérés és vizsgálat mellett a Civil Faluban van AIDS-szûrés is. Az Egy csepp figyelem alapítvány a cukrosokra specializálódott és a Kalandvárnál mûködô sátrukban a vércukormérésen túl tanácsadáson és vérnyomásmérésen is részt vehetnek az érdeklôdôk.
Az egyházak palettáján biztos pont a Krisna sátor, ahol a hagyományos ételosztás és Krisna metál évek óta kígyózó sorokat eredményez. A Bahá'í Közösség az Egység a különbözôségben programjával standol. Az adventisták Lelki Betérô Sátrában tea és beszélgetés és még mindig csak 10 forint a rabbi tanácsa a Jewish Meeting Point-nál. A KözösPont a keresztény történelmi egyházak sátra, ahol nincs hiány kerekasztal- beszélgetésekbôl, de aki akar, az egy imát is elmondhat.
Az állami szereplôk közül ott van az Országgyûlés, az európai uniós témákkal a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség foglalkozik, de van sátra a Vám- és Pénzügyôrségnek, ott van a rendôrség, az Oktatási és Kulturális Minisztérium és az Állami Foglalkoztatási Szolgálat is.
Ami a jogot illeti, beszámolhatunk arról, hogy a Sziget Bíróság Micimackót mint visszaesô bûnelkövetôt ötven nap közérdekû munkára ítélte a Fôvárosi Bíróság sátrában.
Az Európai Sport Hagyományôrzô Egyesület, a Dr. Mezô Ferenc Baráti Kör és az MTK meghirdeti
VI. országos sporttörténeti vetélkedôjét
Témakör: Nyári Olimpiai Játékok 1896–2004 (kb. 80%), atlétika és a labdarúgás hazai és nemzetközi eredményei (kb. 20 %)
Helyszín: Budapest, MTK-székház, 1073 Erzsébet Krt. 24. 1 e., Blaha Lujza tértôl 200 m
Idôpont: 2007. szeptember 15., szombat
Benevezési határidô: 2007. augusztus 30. euhagyomany@chello.hu 30-392-7964
Díjazás: 1-3 egyéni és csapat jutalomban részesül
10.30: Olimpiák hôsei címû könyv bemutatója
11.00: Országos sporttörténeti vetélkedô
Lebonyolítás: Tesztkitöltés után a legjobb 27 folytatja, 3-3 játékosból mindig 1 továbbjutóval. Minden játékos hozzon magával kérdéseket: 4 sportember kitalálása
10 – 8 – 6 – 4 – 2 pontért, + 25 villámkérdés
2-6 fôs csapatok legjobb két embere helyezési számának összeadása
A vetélkedô nemzetközi lesz, Közép- Európából is várunk résztvevôket
Eddigi vetélkedôk: www.zalasportert.hu oldalon tekinthetôk meg. Kérjük, hogy sportszeretô barátaid, ismerôseid körében propagáld a vetélkedôt és az azon való részvételt.
Sármáson egyre nagyobb gondot okoz, hogy a városka határában levô legelôkre kihajtják állataikat a juhászok. Rendôrökkel razziázik éjszakánként Sallai Imre alpolgármester, csak így lehet tetten érni azokat, akiknek nincs tulajdonában legelô, ellenben tartanak és legeltetnek állatokat.
Az alpolgármester szerint a mezôn, tanyákon élô juhászoktól mindenki fél: verekedôs emberek, juhaikat ráhajtják a gazdák legelôire. Nemigen szállnak szembe velük, értesítik a rendôrséget, a polgármesteri hivatal éjjeliôreit. Így sikerül tetten érniük azokat, akik fôként vásár elôtti napokon ráhajtják állataikat a gazdák legelôire. "Vásár elôtti éjjel jóllakatják a juhokat, hogy másnap jól mutassanak az állatok. Keddenként Kolozs megyében van állatvásár, csütörtökönként Nagysármáson. Tetten érjük ôket, jegyzôkönyvbe vesszük az esetet, és bírságot is kirovunk rájuk. Fôleg egy hónapja megy nagyban a lopás, amióta a lucerna és a kukorica érése megkezdôdött. Az elmúlt hónapban legkevesebb 3000 lejre büntettünk" – mondja az alpolgármester. A gond, hogy hiába büntetnek, a juhászok nem fizetik ki a bírságot, nincs amibôl. A polgármesteri hivatal ezt úgy próbálja kivédeni, hogy az engedélyek kibocsátását a bírságok, adók, illetékek kifizetésétôl teszi függôvé. Nem a legszabályosabb módszer, de másként soha nem vételezzük be a pénzt... – jelentette ki Sallai Imre.
Augusztus 24–26. között tartják meg az V. Nagysármási Napokat. Az idén elsô ízben adományoznak díszpolgári címeket: Lokodi Edit megyei tanácselnököt, Borbély László területrendezési minisztert, Eugen Nicolaescu egészségügyi minisztert és Ciprian Dobre prefektust fogják e kitüntetésben részesíteni. Az ünnepségek megnyitójára augusztus 24-én 11 órakor kerül sor, amit könyvbemutató, könyv, festészeti, ikon- és népmûvészeti tárlatok követnek a helybéli Liviu Rusu könyvtárban illetve a kultúrotthonban. Építkezési anyagokból is nyílik kiállítás, a városi parkban. Az elsô két nap sportvetélkedôket tartanak, iskolák közötti focimérkôzést, karatebemutatót, görkorcsolya- és kerékpárversenyt. A rendezvények augusztus 25-én 10 órától állatvásárral folytatódnak, a kiállítás legszebb példányait díjazzák. Délután 3 órától a népzene- és néptánckedvelôké a tér, a városi parkban Marinela Zegrean és meghívottai lépnek fel. Este könnyûzenekoncertek lesznek, Mircea Rusu Band, Bodoni Ildikó, Kovács Erika és a Téglagyári Megálló szórakoztatja a közönséget. Vasárnap a reggeli istentisztelet után ismét a népzene- és néptáncegyüttesek lépnek fel, tartanak népviselet-bemutatót, 12 órától pedig átadják A város tiszteletbeli polgára kitüntetéseket. Az 50 éves házassági évfordulót ünneplôkre is gondoltak, nekik Aranylakodalom címmel díjat nyújtanak át. A Maros Mûvészegyüttes és a Talisman koncertje után a tûzijátékkal és szabadtéri diszkóval zárulnak az V. Nagysármási Napok rendezvényei.
Nagysármáson idôben nekiláttak az iskolaépületek felújításának, korszerûsítésének. A községben fellelhetô tizenhat épület közül néhányat már kifestettek és a következô idôszakban nekilátnak a belsô mellékhelyiségek kialakításának is, ott ahol ez szükséges.
A községközpontban lévô hat épület közül négyet már kifestettek, folyamatban vannak a szigetelési munkálatok, a fûtôtestek cseréje, ezenkívül elkészültek a bánffytanyai, kissármási, valamint a lárgatelepi iskolaépületek festésével is. A báldi épületen jelenleg is dolgoznak – tájékoztatott Crisan Ioan Dorin iskolaigazgató. Az iskolaépületek kifestése nem igényelt jelentôs pénzalapokat, ugyanis a Nagysármási Iskolaközpont három alkalmazottja végezte a munkálatokat. A csehtelkei iskola esetében már nagyobb beruházásra van szükség, fel kell javítani az épületet, be kell vezetni az ivóvizet és belsô mellékhelyiséget kell kialakítani az oda járó gyerekek számára, hogy az iskola megkaphassa a mûködéshez szükséges egészségügyi engedélyt. Erre a célra az iskola vezetôsége a helyi tanáccsal közösen pályázott és az elmúlt héten érkezett a válasz, miszerint közel háromszázezer lej értékû kormánypénzt nyertek el. További három pályázat van folyamatban a helyi tanáccsal közösen, amelybôl Nagysármáson egy újabb óvoda- és iskolaépületet hoznának létre és a jelenlegi épület fûtési rendszerét korszerûsítenék. A megvalósíthatósági tanulmány már elkészült és le van adva a szükséges dokumentáció – tudtuk meg az iskolaigazgatótól.
(menyhárt)
A tapasztalat azt mutatja, hogy a Nagysármáson általános iskolát végzett magyar diákok nagy része nem hagyja félbe tanulmányait, hanem középiskolákba és felsôfokú oktatási intézetekben tanulnak tovább – mondta lapunknak Porkoláb Hajnal, aki helyettesítô tanárként tanít magyar nyelvet és irodalmat a Nagysármási Iskolaközpontban. Az elmúlt tanév végén szervezett kisérettségin tizenegy nagysármási diák vett részt, közülük hárman nem érték el az átmenô osztályzatot. A nyolc diák mindenike tovább tanul: ketten a marosvásárhelyi Bolyai Farkas líceumba, egy diák a marosludasi középiskolába, a többiek pedig a nagysármási líceumba jutottak be. Az érettségin az iskola végzôsei egytôl egyig elérték az átmenô jegyet és hozzávetôlegesen nyolcvan százalékuk tanul tovább valamely felsôoktatási intézetben.
(m.b.)
Idén ôsszel befejezik azt a 150 férôhelyes sportcsarnokot, amelynek építését februárban kezdték el Nagysármáson, a piac mögötti területen. A licitet megnyerô Izorep Kft. jól haladt a munkálatokkal, az építkezés mintegy 70 százalékban készült el. Sallai Imre alpolgármester szerint a 2,7 millió lejes beruházásra szüksége van a városnak, hiszen valamikor aktív sportélet volt itt. Elsôsorban kézilabda-, röplabda-mérkôzésekre lesz alkalmas a terem.
– A szalmásgabona-termés a szárazság ellenére elég jó volt az idén – jelentette ki kérdésünkre Sallai Imre alpolgármester. A búzát, árpát, tavaszi árpát, tavaszi búzát nagyrészt a kánikula elôtt learatták, a búzatermés hektáronként átlagban 3000 kilogramm lett. Az alpolgármester szerint jó termésre azok a gazdák számíthattak, akik minôsített, szárazságtûrô vetômagokat használtak. Ami a kukoricát illeti, jól indult, de a szárazság kissé "meg- hátráltatta". Sallai Imre szerint gond lesz a szénatakarmánnyal, az évi 3-4-szeri kaszálás helyett idén várhatóan csak kétszer vágják le a lucernát. Pár hektáron cukorrépát is termesztettek, a mostani esôkkel remélhetôleg jó termésre lehet számítani. Az alpolgármester szerint máris felment a gabona ára, a tavaszi árakhoz képest 20-25 százalékos a drágulás. Olcsón adják az állatokat, a szárazság miatt gondot jelent ugyanis a takarmány biztosítása.
A múlt heti állatvásáron az árak a következôképpen alakultak:
A sertés ára élôsúlyban 3-3,5 lej/kg között ingadozott. A tejelô tehenek 1000-1600 lejes árfekvésûek, míg a vágásra szánt tehenek már 600-1000 lejes áron is kaphatók voltak. A vásáron 4-7 hetes borjakat is láthattak a szemlélôdôk, amelyekért 300-500 lejt kértek a gazdák. A vásáron az egyik gazda kiscsikóját mindössze 300-400 lejért kínálta, de még így sem sikerült eladnia. Egy patkó 8 lejbe, munkadíjjal együtt pedig 17,5 lejbe került. A gabonafélék terén az árakat a gazdák vékára szabják meg: 12 lej egy véka puliszkaliszt és 11 lej egy véka búza, ugyanennyi árpa pedig 10 lej. A kukoricadara esetében 10 lej egy véka, 8 lej a kukorica és búzaliszt keverve.
Ravasz Dániel
Milyen termésre számít a mezôgazdaságban? Nyújt-e valamilyen támogatást az állam?
Szabó Lajos (84 éves): – Nagyon gyenge termésre számítunk az idén, az eddigi szárazság miatt. Az esô késôn jött. A kukorica, amikor kellett csôzzön, akkor nem volt esô. Most jött az esô, de már hiába bújik ki a kukoricának a csöve, mert abból már nem lesz termés. Az ember alig él, van 153 lej nyugdíjam. Az állam nem ad semmit, sajnos. Eladtuk az állatokat és otthagytuk a földet. Nem dolgozza senki, nem kell senkinek.
Nagy Árpád: – Elég gyenge év volt, a szárazság miatt. Több mint másfél hónapja nem esett esô errefelé. Nem támogat az állam. Azt mondták, hogy adnak 500 lejt 1 hektárra. Hát jó volna, ha megadnák. Azt mondták, hogy ebben a hónapban meg kell érkezzen a pénz. A tehenek után volt számítva 400 lej, s most csak 240 lejt kapunk, mert sok a tehén. Nekem nyolc tehenem van, de el nem adom ôket. Nemrég vettem 4000 kg gabonát, 2000 lej volt. 1000 kg csöves kukoricáért 400 lejt fizettem.
Jakab Gyula (58 éves): – Szárazság volt, kicsit gyenge lesz az idei termés más évekhez képest. Az állatok a legelôn alig van mit egyenek, szárad el a legelô. Az esôtôl most talán felkap egy kicsit. Fél termés azért lesz, úgy gondolom. Az emberektôl is függ, ki hogyan kapálta meg, ki hogyan adott egy kis mûtrágyát neki. Támogatást nem kaptunk, ígérgetnek és semmit sem adnak. Nincs pénzünk, amivel fizessünk biztosítást, az állatokat meg nem lehet eladni, semmit a világon. Nem lehet eladni egy disznót, 3 lejben kilóját.
Erdei György (42 éves): – Elég gyenge termésre számítok, le vagyunk szegényedve itt nagyon. A munkálatok sokba kerülnek. A szántás 350 lej hektáronként. Piac nincsen, a tejet nincs hol eladni, a disznóállomány nem megy, a lóállomány nem megy, semmi sem megy. Három fejôstehenem van és lovam. Szerencsére dolgozom, immár 25 éve, mert van itt egy faipari gyár. Ahogy lehet, kínlódunk, a tejet 50-60 baniban fizetik. Mondták, hogy adnak valami támogatást a földekre, körülbelül 200 lejt 1 hektárra. Azt ígérték, hogy decemberben fogják adni. Most kezdôdik a sok mezei munka, a szántások, most kellene a pénz.
Porkoláb Sándor (67 éves): – Közepes a termés, nem mondhatjuk, hogy erôsen rossz. Támogatást még semmit sem kaptunk, nem tudom, hogy mi lesz abból, amit ígértek. Kicsi az állatállomány, nem sok. Csak a magunk részére tartunk állatokat, mert nem éri meg. Nemrég mértem meg a tej zsírtartalmát és 4,2%-os volt. És csak 50 banit kaptunk a júniusi hónapra 1 liter tejért. Nagyon gyengén fizetik.
Albert Ferenc (57 éves): – Van hat tehenem, két tinóm meg egy lovam, disznóm és juhom. Állatállományban gazdag vagyok, csak pénzben nem. A munka nagyon sok, de kevés a pénz. Segítség és ígéret van, de valóság semmi. Az állataimat még megtartom, de nem tudom, hogy meddig, mert kezdek öregedni. Nem látok a mezôgazdaság helyzetének javulására esélyt a jövôben sem.
Az elidegenítési tilalom azt jelenti, hogy a tulajdonjogot szerzett fizikai vagy jogi személy mint tulajdonos, e minôség megszerzésétôl számított bizonyos ideig, a tulajdonába került javakat nem idegenítheti el, nem adhatja, nem ajándékozhatja el stb. Ilyen elidegenítési tilalmat írt elô a törvényhozó az 1995. évi 112-es törvény 9. szakaszában, amikor kimondta, hogy a természetben vissza nem adott vagy akkor vissza nem adható lakásokat a bennük lakó bérlôk megvásárolhatják, de ezeket a megvételtôl számított 10 évig nem idegeníthetik el. A törvényhozó a törvény 11. szakaszában, valamint a végrehajtási utasítás 12. szakaszában kimondta azt is, hogy a tilalom megszegôi által megkötött szerzôdéseket abszolút semmisség terheli, azaz ezeket a jogügyleteket bírósági úton bármikor semmissé lehet nyilváníttatni. A perindításra jogosult bárki, aki érdeket tud igazolni, maga a kereset pedig elévülhetetlen. Ha a tulajdonjog-átruházó szerzôdést a bérlôbôl lett tulajdonos a 10 éves határidô letelte után köti meg, a szerzôdés a tilalom megsértése címén már nem támadható meg. A fenti tilalmat részben módosította a 2001. évi 10. törvény olyan értelemben, hogy a 112-es törvény alapján lakást vásárolt bérlôk a 10 év letelte elôtt is eladhatják tulajdonukat, de ebben az esetben csak kizárólag az egykori tulajdonosnak. Az eladási tilalom, az abszolút semmisség büntetése mellett mindaddig fennáll, amíg a 112-es törvény alapján megvett lakás adásvételi szerzôdésének érvénytelenítéséért vagy semmissé nyilvánításáért indított perek jogerôs és visszavonhatatlan bírósági döntéssel le nem zárulnak, tehát azok a perek, amelyeket az egykori tulajdonosok vagy örököseik a 10-es törvényre mint jogalapra hivatkozva indítottak az eladó és a vevô ellen. Kizárólag a 10-es törvény elôírásai szerint visszaigényelt belterületekre a külföldiek és hontalanok is kérést nyújthattak be a 2002. február 14-én lejárt visszaigénylési határidôn belül, és ha a kérés megalapozottságát az illetékes hatóság megállapította, a visszaadott területekre az idegenek különleges használati jogot szereztek és szereznek, de csak miután az állam a kijelölt Közpénzügyi Minisztériumon keresztül lemondott elôvételi jogáról. A fenti jogot megszerzô román állampolgár vagy román jogi személy számára ez a külföldi sajátos használati jog tulajdonjoggá változik, ha az idegen közben román állampolgárságot szerez.
A fenti szabály nem vonatkozik azokra az idegen állampolgárokra, akiktôl a belsôséget jogcím nélkül vették el, mert ôket úgy kell tekinteni, mint akiknek tulajdonjoga az elvétel alatt is fennállt, csak a visszajuttatás pillanatától gyakorolhatták és gyakorolhatják tulajdonosi jogaikat. A 247-es törvény alapján mindazok az egykori tulajdonosok, akik igényüket a 10-es törvény alapján az írásbeli értesítés elküldésével idôben bejelentették, pert indíthatnak azoknak az adásvételi szerzôdéseknek a semmissé nyilvánításáért, amelyeket egy elidegenítési tilalom fennállta ellenére 2001. február 14-e után kötöttek más bérlôk javára. Az elidegenítési tilalmat az 1999. évi 40-es sürgôsségi kormányrendelet 44. szakasza tartalmazza. Ez a perindítási lehetôség 12 hónapig lehetséges a 247-es törvény hatályba lépésétôl vagy attól az idôponttól számítva, amikor a volt tulajdonos tudomást szerzett a jogtalan eladásról. Az egykor önkényesen elvett, de vissza nem adható ingatlanok öt évig nem idegeníthetôk el és jelenlegi rendeltetésük nem változtatható meg, ha az ingatlan közhasznúságot nyert vagy ilyen célra lett kijelölve. Ez a tilalom az ingatlan jelenlegi birtokosát kötelezi a tilalom betartására.
Mellau György
Gondosan le kell tisztítani a sörös- és üdítôs fémdobozokat, mielôtt felnyitnánk ôket. A szállítás és tárolás során ugyanis fertôzô mikroorganizmusok tömege telepedhet meg rajtuk, így aki a tisztítatlan dobozból fogyasztja italát, könnyen megbetegedhet.
Ne frissítsük magunkat a lemosatlan dobozból közvetlenül fogyasztott sörrel, üdítôitallal!
Sajnos a dobozos üdítôket és egyéb konzerveket sokszor olyan raktárakban tárolják, ahol elszaporodtak a rágcsálók, és nagyon gyakran mindenfajta tisztítás nélkül érkeznek az élelmiszerboltok polcaira. A dobozos sörök úgyszintén, ezért ha italt, vagy ételt veszünk konzervdobozban, azt mindenképpen mossuk meg mosószeres vízzel, mielôtt a hûtôszekrénybe tennénk! Az üdítôs dobozokon olyan mennyiségû baktériumot és csírát mutattak ki az élelmiszerhigiénikusok, ami mindenképpen indokolja, hogy vizes-mosószeres tisztítás nélkül ne tároljuk, elôtte ne is érintsük ezeket a dobozokat, vagy ha mégis, akkor feltétlenül mossunk kezet utána. A doboz tartalmát pedig öntsük tiszta pohárba, és úgy fogyasszuk el!
A leptospirosis olyan fertôzô betegség, amely elsôdlegesen a májat és veséket károsítja. Nem kell hozzá patkány okozta fertôzéssel szennyezett konzervdoboz, kutyáink is gyakran megkapják, és közvetítésükkel az embert is megbetegíthetik. Tehát állatról emberre terjedô betegségrôl van szó (ezt nevezzük zoonózisnak). Fontos tehát, hogy állatainkat ne tegyük ki a megbetegedés veszélyének. A betegség ez esetben a fertôzött kutyák vizeletével történô érintkezés során terjed, például fák törzsén, lámpaoszlopon maradt "jel-zéseikkel". Súlyos esetben a betegség elhullással jár, vagy maradandó vesekárosodással, amelynek következményeként az állat késôbb szintén elpusztulhat, ezért igen fontos, hogy kutyánkat védôoltással védjük meg a betegségtôl.
A fertôzôdés rendszerint szájon át, vagy gyakran ivóvíz közvetítésével történik. A leptospirák aktív mozgásuk következtében gyorsan bejutnak a véráramba, majd szétszóródnak és megtelepednek a különféle szervekben. A fertôzôdést követô 4-10. nap között a leptospirák t&ou