|
LIX. évfolyam 185. (16667.) sz. |
2007. augusztus 11., szombat |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét
. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Biztosra vehetjük, hogy ha nem is a tengerésztiszti akadémián, de elnökünk is megtanulta a történelemórákon, hogy könnyen uralom alá lehet hajtani a megosztott közösségeket, és próbálkozik is fogást találni az erdélyi magyarokon, illetve a kormánykoalíción egyszerre. Nem véletlen, hogy éppen most fedezi fel magánlátogatáson Székelyföld szépségeit és "döbben" rá arra, hogy az itteni magyar gyerekeket hátrányos megkülönböztetés éri, amikor a románt úgy oktatják nekik az iskolában, akárha anyanyelvük lenne, majd kinyilatkoztatja, hogy bizony idegen nyelvként kellene a románt oktatni a székely nebulóknak.
A politikai térfélen az lett volna a meglepetés, ha igenlô kórussal reagáltak volna a pártok a kapitányi sugallatra. Itt az is be volt számítva a pakliba, hogy saját pártja sem bólogat különösebben a dologhoz. De annál sokkal többet számít az áhított konfliktuskeverés tekintetében, hogy a liberálisoknak sem tetszett az ötlet, a többi megszólaló pedig érdemben lényegtelen, mert az éket az együtt kormányzó liberálisok és az RMDSZ közé kellene beverni. És egyben az RMDSZ és választói közé is. Az elnök nem felejtette el, hogy a menesztésérôl kiírt referendumon honnan kapott magyar szavazatokat, és ha a magyar képviselet szembefordult vele az adott idôben, most igyekszik erôsíteni a népszerûségét. De a májusi szavazatokat most sem köszönte meg, mert akkor világossá vált volna mindenki, hogy mire megy ki a játszma. De hallott már valaki nyílt kártyákkal játszó tengerészrôl?
Álomszerû lenne, ha az elnöki kinyilatkoztatás nyomán egy csapásra megszûnne a romániai magyar diákokat lassan kilencven éve sújtó hátrányos megkülönböztetés, majd a politikusok egymás közt zárt ajtók mögött rendeznék az aggályaikat, de a valóság másként mûködik. A választói térfélen ez sem több egy hamis, de fényes nyilatkozatnál, amilyenekbôl kismilliót hallhattunk a trianoni döntés óta a mindenkori román vezetôktôl. Közel kilencven éve ugyanis megígérték, hogy kisebbségi mivoltunk miatt semmiféle hátrányos megkülönböztetésben nem lesz részünk, egyenjogúak leszünk a többségi nemzettel minden tekintetben. Hogy a szavukat mint tartották be, azt látjuk. És nem ez volt a szószegés beismerésének pillanata, mert ahhoz más alkalom és kontextus kellett volna, nem egy üdülés közben az utca embereivel folytatott eszmecsere, majd annak nyomán egy világváltó kinyilatkoztatás. Az a szomorú, hogy a lassan évszázada tartó szószegést senki nem dörgölte oda az elnök orra alá, legalább baráti alapon még radikálisan rövidlátó támogatói sem, akik májusban mellette álltak.
Csütörtökön újabb történelmi csúcsra nôtt a búza ára az irányadó novemberi határidôre a párizsi gabonatôzsdén. A malmi búza tonnánkénti ára a délelôtti kereskedésben rekordszintre, 227,00 euróra emelkedett. A kereskedést 5,25 euró drágulással 225,25 eurón zárta. A búza ára augusztus eleje óta 25 euróval, április óta 70 százalékot meghaladó mértékben emelkedett.
Ugyanaznap a nagysármási piacon is megkérték az árát: 11 lejben mérték vékáját.
Közeledni látszik az RMDSZ illetve a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács valamint a Magyar Polgári Szövetség álláspontja: a szóban forgó szervezetek képviselôi tegnap Marosvásárhelyen, a Bernády Házban tárgyaltak a közelgô EU-parlamenti választásokról, autonómiakérdésekrôl. Közös nyilatkozat augusztus végére várható, csakúgy, mint a közös jelöltlista az európai parlamenti választásokra.
Az elsô, több mint 3 órát tartó pénteki tárgyaláson a Tôkés Lászlót képviselô delegáció – Szilágyi Zsolt kampányvezetô, Toró T. Tibor EMNT- alelnök, Tôkés András MPSZ alelnök és Farkas Csaba SZNT-alelnök – illetve az RMDSZ küldöttsége – Kelemen Hunor ügyvezetô elnök Borbély László alelnök, parlamenti képviselô, Lakatos András alelnök – a közös célokat és programokat próbálta meghatározni, de a felmerült témák többségében csak elvi megegyezésre jutottak. Ilyen témák a rendszerváltás, a szemléletváltás az erdélyi politikában, az autonómia. Más témákat, mint például az erdélyi magyaroknak szóló közpénzek, a támogatási rendszerek reformja vagy az Erdélyi Magyar Kerekasztal Egyeztetô Fórum lehetséges mûködése, idôhiány miatt nem sikerült megvitatniuk a tárgyalópartnereknek. "Meglepôen sok kérdésben egyetértettünk, sikerült több pontban közös, szövegszerû megegyezésre jutnunk, azonban voltak olyan kérdések, amelyekben elvi egyezség született és a legközelebbi alkalomra igyekszünk szövegszerû megfogalmazást adni. Egyetértettünk abban, hogy az erdélyi magyar társadalom sokszínûsége, pluralizmusa olyan érték, amelyet úgy kell gyakorolhatóvá, megélhetôvé tegyünk, hogy ne kerüljön veszélybe az erdélyi magyarok képviselete, sem európai, sem bukaresti, sem önkormányzati szinten. Úgy kell gyakorolni a sokszínûséget, politikai pluralizmust, hogy megerôsödjön az erdélyi magyarok képviselete. Megegyeztünk, hogy az autonómiatervezetek kapcsán közös fellépésre van szükség. Jól tudjuk, hogy milyen a román közeg részérôl a fogadóképesség e témákban, de világos, hogy olyan típusú közvitákra van szükségünk az autonómia, regionalizáció ügyében, amelyeket az egész közösség magáénak érez, politikai szimpátiáktól függetlenül" – jelentette ki a megbeszélést követôen a sajtó képviselôinek Szilágyi Zsolt. Hozzátette, ami az európai parlamenti választásokat illeti, "listáról, konkrét helyekrôl, személyekrôl ma nem esett szó". "Abban egyeztünk meg, hogy jövô héten megpróbálunk konkrét javaslatokkal elôállni. Úgy tûnik, kellô bölcsesség van a tárgyalófelekben abban a tekintetben, hogy próbáljuk e témákban is megtalálni azt, ami összeköt" –foglalta össze Szilágyi Zsolt, aki azonban többször is hangsúlyozta, hogy utolsó percig kétesélyesnek tartja a tárgyalásokat.
Kelemen Hunor szerint azért nem volt meglepô, hogy több pontban egyetértettek, mivel az EMNT, az SZNT képviselôivel sokkal több dolog összeköti az RMDSZ-t, mint amennyi elválasztja e szervezeteket. "A céljaink, érdekeink közösek, ezek a romániai magyar nemzeti közösségnek az érdekei és céljai. Politikai képviselet európai intézményekben, a román parlamentben, az önkormányzatokban, sôt, ott is, ahol a romániai magyarság nincs többségben. Ezekhez a célokhoz keressük a közös eszközöket. Érték a pluralizmus, ezt kell valamilyen formában úgy megjeleníteni, hogy minden politikai nézetnek a döntéshozatalban érvényesülési lehetôsége legyen. A mai megbeszélés a nyitottság és a kölcsönös bizalom jegyében zajlott, jövô héten folytatjuk ezeket a megbeszéléseket, hisz maradt néhány olyan kérdés, amelyet idôhiány miatt nem tudtunk megbeszélni. Mihelyt megszületik egy RMDSZ és EMNT közös dokumentum, minden lehetôség megvan arra, hogy az ôszi EU-parlamenti választásokon olyan listával álljunk a választók elé, amely tartalmazza azokat a jelölteket, személyeket, akik hatékonyan tudják képviselni az erdélyi magyarságot" – jelentette ki. Az RMDSZ ügyvezetô elnöke hozzátette, a Tôkés Lászlóhoz intézett ajánlatuk továbbra is fennáll, az RMDSZ befutó helyet javasol Tôkés László számára, és aki racionálisan elemzi a helyzetet, belátja, hogy csakis egy közös listának van esélye, ez tudja biztosítani az erôs érdekképviseletet. Szerinte lehet, hogy "kétesélyes" a tárgyalás, de a megegyezésnek van több esélye. "Igyekszünk augusztus 24-ig befejezni a tárgyalásokat, szeptember elsô feléig, amikor minden valószínûség szerint kiírják az európai parlamenti választásokat, az egyezség meg kell szülessen" – nyilatkozta. A Népújság kérdésére, hogy miben állapodtak meg az autonómiaformák tekintetében, Kelemen Hunor közölte: "Nincs közöttünk semmiféle vita. Mindhárom féle automómia képviseletét célul tûztük ki. Olyan törvénytervezeteket kell kidolgoznunk, beterjesztenünk, amelyek nemcsak az erdélyi magyar közösség támogatását élvezik, hanem melléjük lehet rendelni azokat a szavazatokat is a parlamentben, amelyek az elfogadásukhoz szükségesek. E célokban meg tudtunk egyezni, a továbbiakban technikai és szakértôi munka elvégzésére kell sort keríteni".
Antalfi Imola
Elôször csütörtökön látták a Kövesdombon, pénteken pedig a Dózsa György utcai Mocca autóbuszmegállóban. A járatokat feltüntetô hirdetôtábla mindkét oldalára ki volt ragasztva az a valószínûleg számítógépen készült lap, amelyen az RMDSZ-tulipán alatt egy felhívás olvasható Marosvásárhely magyarságához, s amely arra biztat, hogy Nem-kell válaszolni azoknak, akik véleményt kérnek a Székelyföld területi autonómiájával kapcsolatosan, továbbá, hogy az autonómia-referendumnak "nincs semmi értéke", s Fodor Imre társasága minden szavazatért sok pénzt kap, az aláírók személyes adatait pedig más célra fogják felhasználni.
Diverzióról van szó, amellyel az RMDSZ-t akarják
lejáratni – jelentette ki Gáll Éva, a RMDSZ
marosvásárhelyi szervezetének szervezési
alelnöke. A megyei és városi szervezetnek semmi köze
nincs a láthatóan házilag elôállított
plakátokhoz. Az RMDSZ programja magába foglalja az
autónomia
minden formájának a
megvalósítására való törekvést,
amit azonban a maga eszközeivel kíván meg-
valósítani. A plakátkészítôk
célja valószínûleg az lehet, hogy RMDSZ-ellenes
hangulatot keltsenek a EU-parlamenti választások elôtt.
A következôkben a megyei és a városi szervezet elnöke közösen fogja eldönteni, hogy tesznek-e feljelentést ismeretlen tettes ellen – jelentette ki Gáll Éva.
A KROMART Kulturális Alapítvány hosszú távú kezdeményezése a különleges eredményeket felmutató tanulók ösztönzését szolgálja. Ilyen céllal szervez nemzetközi diáktáborokat is, elsôsorban a Marosvásárhellyel testvérvárosi kapcsolatot ápoló helységek fiataljai és a helybeli tehetségek interkulturális párbeszédének megkönnyítésére. Ezt szorgalmazza az a nemzetközi festôtábor is, amelynek helyszíne az alsóidecsi öregotthon. A Maros Megyei Tanács és több mecenatúrára vállalkozó szponzor anyagi támogatásával mûködtetett táborban 9 ifjú képzômûvész, a zalaegerszegi illetve a marosvásárhelyi mûvészeti középiskola tanulói dolgoztak. Az Idecsen készült munkáikat az augusztus 13-án, hétfô délután 6 órakor nyíló kiállításon mutatják be a vásárhelyi Curtea bavareza (Bajor udvar) elnevezésû panzió galériájában. A zalaegerszegi csapat – Honfi Eszter, Gombos Zsófi, Baranyi Gábor – Dénes Gyula festôtanár irányításával, a marosvásárhelyi – Carmen Chere-ches, Larisa Gherman, László Beáta, Nagy Andrea, Camelia Oltean, Török Ilka – Lucia Calinescu mûvészpedagógus vezetésével szentelte az alkotásnak vakációs napjait.
Új mûvelôdési ház építésére pályázott a Gyulakuta községi önkormányzat. A közel ezer lakost számláló Kelementelkén szükség van egy korszerû épületre, ahol a falu közösségi eseményeit lebonyolítsák.
A mûvelôdési ház jelenleg is a néhai Simén-kúriában székel, amely késôbb a Sárdi család tulajdonába került. Az épület kívül romos állapotban van, belül nemrég javításokat végeztek rajta, a nyílászárókat is kicserélték.
A kúria visszaszolgáltatását követôen Sárdi György külföldön élô tulajdonos eladta a marosvásárhelyi Petry családnak. Az új tulajdonossal egyezség született, hogy a falu három évig zavartalanul használhatja az épületet. Ebbôl kettô még hátravan. A Simén-kúria pincéjében nemrég nyílt meg a borház.
Gáll Sándor, Gyulakuta polgármestere lapunkat tájékoztatva elmondta, hogy augusztus 3-án az önkormányzat pályázatot nyújtott be a Mûvelôdési Minisztériumhoz, amelyben támogatást igényelnek egy új mûvelôdési ház építésére, amely az iskola mellett kapna helyet. Az új épület beépített alapterületét 550 négyzetméteresre tervezik, többek közt egy nagy termet, konyhát, mosdót is magába foglalna. A beadott pályázatra egy hónapon belül érkezik válasz.
A Maros Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal az elmúlt hetekben 273 ellenôrzést hajtott végre, 139 esetben nem Marosvásárhelyen vizsgálódtak, az ellenôrzések több mint felére vidéken került sor. A nem megfelelô termékek piacra kerülésének megfékezése végett az ellenôrök tíz lerakathoz is ellátogattak. Összesen 74661 lej értékû áru esetében találtak rendellenességeket, 3341 lej értékben vontak ki termékeket a forgalomból. Leginkább húskészítmények, cukortartalmú élelmiszerek, borok, sajtfélék, fagylaltok, italok, falfestékek és világítótestek esetében észleltek rendellenességeket. Az ellenôrök 251,8 lej értékben róttak ki pénzbírságot és ideiglenesen felfüggesztették a gyártási vagy szolgáltatási folyamatot nyolc kereskedelmi egységnél.
Október másodikán lesz a marossárpataki Teleki- kastély ügyében a törvényszéki tárgyalás, mivel az örökös beperelte az önkormányzatot, amiért az elutasította a természetbeni visszaszolgáltatásra vonatkozó kérését – tudtuk meg Ercsei György polgármestertôl.
A jelenleg Kolumbiában élô gróf Teleki Károly, a sárpataki kastély örököse a 2001. évi 10-es törvény alapján igényelte vissza az épületegyüttest, amelyben jelenleg ápoló- gondozó intézet és kultúrotthon mûködik. A polgármester elmondta, a gróf természetbeni visszajuttatásra vonatkozó kérését elutasították, hiszen az elmúlt évtizedekben karbantartották a kastélyt, eredeti stílusát megôrizve építettek hozzá, nem áll szándékukban visszaszolgáltatni azt, ami jelenleg a község tulajdona. Ehelyett kárpótlást ajánlottak fel a grófnak, amit nem fogadott el – mondta a polgármester.
A településen két kastélyuk is volt a Telekieknek, a másik kastélyt az ötvenes évek elején bontották le, s a felhasználható építôanyagot és a bútorzat egy részét széthordta a lakosság.
Hat NATO-tagállam szerint elôrelépést jelent, de a vártnál kevesebbet nyújt az amerikai vízummentesség kibôvítésérôl szóló törvény, amelyet a kongresszus július végén fogadott el.
A Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Csehország által aláírt közös nyilatkozatot Washingtonban tették közzé helyi idô szerint csütörtökön.
Magyarország, amelyet szintén képviselt a washingtoni Dutko Worldwide tanácsadó cég a vízummentesség ügyében, nem írta alá a közleményt, ehelyett levelet juttatott el az Egyesült Államok budapesti nagykövetségéhez, amelyben bátorító lépésnek nevezte az amerikai törvényt.
"Amerika szoros szövetségesei közül többekre a jövôben is mesterséges korlátokat kényszerítenek, amelyek nem tükrözik a transzatlanti és a globális biztonság iránti mély odaadásukat és elkötelezettségüket" – áll a közleményben.
George Bush augusztus 3-án azt követôen írta alá a terrorizmust megelôzô óvintézkedések szigorításáról szóló törvényt – amely tartalmazza a vízummentesség kiterjesztésének lehetôségét is –, hogy a szenátus és a kongresszus nagy többséggel azt egy héttel korábban elfogadta.
A jogszabály szerint a vízummentesség megadásának feltételei között szerepel, hogy az elutasított vízumkérelmek aránya ne haladja meg a tíz százalékot. Magyarország esetében tavaly ez a mutató 12,7 volt, a visszautasított kérelmek száma folyamatosan csökken. A másik szempont a túltartózkodás: azok aránya, akik tovább maradnak az Egyesült Államokban a vízumban megszabott idôtartamnál.
A vízummentességet élvezô 27 országgal szemben jelenleg a kelet-európai államok polgárainak száz dolláros díjat kell fizetniük a vízumkérelemért, meg kell jelenniük az amerikai konzulátusokon és interjún kell részt venniük.
Magyarországon egyelôre nem találtak szennyezett mintát
Egyelôre nem találtak szennyezett élelmiszert az Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság laboratóriumában az elsô, guargumit tartalmazó vizsgálati minták ellenôrzése során – közölte Süth Miklós országos fôállatorvos pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón.
Elmondta: péntekig 343 magyar vállalkozás tett eleget bejelentési kötelezettségének, és nyilatkozott arról, hogy guargumit is tartalmazó terméket használ vagy forgalmaz.
Az élelmiszer.biztonsági laboratóriumba 17 cég 57 mintát küldött eddig be vizsgálatra.
A szakértôk péntekig a Fornetti Fagyasztott Pékáru-termelô és Kereskedelmi Kft. 7 mintájáról állapították meg, hogy nem szennyezettek az egészségre veszélyes dioxinnal. A szakértôk 4 alapanyagmintáról állapították meg, hogy szennyezésmentesek, a további három minta pedig olyan termékbôl származott, amely az elôzô 4 alapanyag valamelyikének felhasználásával készült.
Süth Miklós jelezte: a vizsgálatok meggyorsítása és olcsóbbá tétele érdekében a közeljövôben a dioxin helyett már csak a beküldött élelmiszerminták pentaklór-fenol tartalmát fogják vizsgálni.
Erre azért van lehetôség az országos fôállatorvos szerint, mert a dioxin és a pentaklór- fenol együtt fordul elô szennyezôanyagként. Ahol az egyik jelen van, ott a másik is megtalálható. Így lehetôség van arra, hogy csak az egyik jelenlétét vizsgálják és abból következtessenek a másikra.
Eddig 19 mintát vizsgáltak pentaklór-fenol tartalomra, ezeknél sem észleltek veszélyes mértéket. Az országos fôállatorvos jelezte, hogy a két vizsgálatot egy ideig még párhuzamosan végzik a szakemberek.
Vámos György, a Magyar Kereskedelmi Szövetség fôtitkára a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a guargumi-ügyben a hatóságok, a gyártó cégek és a kereskedôk képviselôi között szoros és hathatós együttmûködés volt.
Az MTI kérdésére válaszolva a fôtitkár közölte: a Friesland Hungária Zrt. két, az ügyben érintett termékét, a sárgabarackos ízesítésû Túróvarázs és a sárgabarackos ízesítésû Krémes duó termékeket már levették a boltok polcairól.
A fôállatorvos közölte: a Friesland Hungária gyanúba keveredett termékeinek vizsgálatával a szakértôk hétfôre végeznek.
A bolgár igazságszolgáltatás egy különleges vizsgálóbizottsága megkezdte pénteken a Líbiában elôbb halálra, majd életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt, végül távozni engedett öt bolgár ápolónô és egy palesztin orvos meghallgatását líbiai megkínzatásukról.
Az elôzô napon a legfelsôbb líbiai vezetô – Moammer el-Kadhafi – fia elismerte, hogy a líbiai rendôrség kínzással csikart ki "beismerô" vallomást a hat vádlottól a bengázi gyerekklinikán történt tömeges HIV- fertôzések ügyében. Szeif al-Iszlám Kadhafi azt is elismerte, hogy a hat külföldi vádlott Bengáziba érkezése elôtt és letartóztatása után is voltak HIV-fertôzéses esetek a líbiai város gyermekkórházában. A líbiai hatóságok azt igyekeztek "rábizonyítani" az öt bolgár ápolónôre és a (közben szintén bolgár állampolgárrá vált) palesztin orvosra, hogy szándékosan oltottak be több száz líbiai gyereket a halálos AIDS-betegség kórokozójával. E vád alapján hoztak ellenük halálos ítéletet két perben is. A bolgár vizsgálóbizottság azonban nem az ifjabb Kadhafi beismerô nyilatkozata nyomán kezdte vizsgálni a kínzások ügyét, hanem a bolgár vádlottak hozzátartozóinak ez év elején benyújtott keresete alapján. A hat vádlott ugyanis a líbiai perek kezdetétôl fogva állította, hogy kínzással kényszerítették ôket az el nem követett bûntett hamis "beismerésére", de a líbiai igazságszolgáltatás nem fogadta el állításukat.
Az ápolónôk testi és lelki megkínzatásukról számoltak be a bizottság elôtt – jelentette pénteken a szófiai rádió, de részletek nem jutottak ki a meghallgatásról.
Mind a hat vádlott közölt azonban részleteket sajtónyilatkozataiban közvetlenül azután, hogy július 24-én – az Európai Unió és Tripoli megállapodása értelmében – hazatérhettek Bulgáriába. Elmondták, hogy áramütésekkel, veréssel, rúgásokkal, alvásmegvonással kínozták ôket, s hosszú ideig nem engedték ôket kapcsolatba lépni hozzátartozóikkal. Máskor csak térdelve alhattak, kezüket pedig a hátuk mögött összebilincselve tartották hosszú ideig.
A bolgár államügyészség egy szóvivôje pénteken a meghallgatás után közölte: a bolgár igazságszolgáltatás tanulmányozza annak jogi lehetôségét, hogyan indíthat büntetôeljárást az említett kínzásokért felelôs líbiai személyek ellen az ENSZ emberjogi egyezménye alapján.
Rácz Péter
Drága hajókörutakra fizetnek be, felkapott helyekre ruccannak ki, kedvtelve szörföznek az interneten. A Raiffeisen Bank alsó-ausztriai-bécsi tartományi csoportjának megbízásából készült elemzés arra a következtetésre jutott, hogy az ötven-hatvan éven felüli korosztály tagjai kifejezetten jogosnak tekintik, hogy bearanyozhassák hátralévô éveiket, és amennyire – és ameddig – csak lehet, kiélvezzék azokat. Az idôsebbek a kedvezôbb életkörülményeknek köszönhetôen nemcsak hogy tovább élnek, mint korábban, hanem egészségesek és tetterôsek is maradnak.
Az aranykor azonban pénzbe kerül, és nem is kevésbe – mutat rá a tanulmány. Vagyis a korosodó nemzedéknek mind több pénzre van szüksége, hogy kielégítse igényeit, ami viszont a másik oldalon azt jelenti, hogy kevesebbet tudnak hátrahagyni. Aki hosszabb ideig él, szeretné bebiztosítani életszínvonalának fenntartását, márpedig az állami nyugdíjból erre nemigen futja. Ezért – legalábbis Ausztriában – egyre terebélyesedik azoknak a tábora, akik nyugdíjkiegészítô biztosításokat kötnek: számuk már eléri az egymilliót. (Az alpesi országban 8,2 millióan élnek.) Az elôrejelzések szerint azonban 2030-ra már hárommillióan lesznek, akik igénybe veszik a "pótnyugdíjat". Az évek során befizetendô díjak egyéb forrás híján persze a háztartást fogják megterhelni, ami a tanulmány szerint megint csak azt eredményezi majd, hogy a "közös kasszában" kisebb összeg marad a gyerekeknek és az unokáknak.
Hat egyesületi és bizottsági vezetô arra kéri Bogdan Olteanu képviselôházi elnököt, hogy a lusztrációs törvény tiltsa meg a köztisztviselôi állások betöltését az 1989-es mészárlás és az 1990-es testvérgyilkosság felelôseinek, ugyanakkor pedig függesszék fel tisztségeikbôl a gyanúsított parlamenti tagokat.
Sorin Iliesiu, a Polgári Szövetség elnöke, Vladimir Tismaneanu, a kommunizmus rémtetteit tanulmányozó elnöki bizottság elnöke, Florian Mihalcea a Temesvár Társaság részérôl, Teodor Maries, az 1989. December 21. Egyesület vezetôje, Antonie Popescu, a Bukaresti Egyetem 1990 Diákegyesület elnöke és Dumitru Costin, az 1989-es Forradalmárok Országos Szövetségének elnöke nyílt levélben fordult Bogdan Olteanuhoz, és arra kérte a képviselôház elnökét, hogy a lusztrációs törvény – amelyrôl ôsszel szavaz az alsóház – tiltsa meg a köztisztviselôi tisztségek betöltését az 1989-es mészárlás és az 1990-es testvérgyilkosság felelôseinek. Szerintük "rendkívül súlyos" , hogy a romániai közéletet 17 éven keresztül "megfertôzték" azok, akik történelmi bûntényekben vettek részt. Az aláírók kérik továbbá, hogy függesszék fel tisztségeikbôl azokat a honatyákat, akik ellen bûntettek elkövetésének gyanújával indult bûnügyi vizsgálat.
A levélben idézik Dan Voinea katonai ügyész állításait, miszerint az "1990 júniusi" dossziéban 34 közéleti személyiséget gyanúsítanak, és vádat is emelnek ellenük, az 1989-es események ügyében pedig a gyanúsítottak száma jóval nagyobb. Voinea szerint a gyanúsítottak 15 évtôl életfogytiglani börtönbüntetést kaphatnak.
Az aláírók szerint a kommunista rezsim legnagyobb bûne a kommunistaellenes forradalom mészárlás általi megtorlása volt. "Miközben valamennyi volt kommunista országban a rendszerváltás áldozatok nélkül zajlott, Romániában óriási mészárlás történt. A Ceausescu-rezsim utolsó hetében, 1989. december 16. és 22. között 162 személyt öltek meg. Miután Iliescu csoportja átvette a hatalmat, december 22. és 27. között 942 személy vesztette életét, és mintegy 3 ezren megsebesültek" – áll a levélben.
Az aláírók arra kérik Olteanut, hogy a parlament nyújtson erkölcsi támogatást a vizsgálatok mielôbbi befejezéséhez, hogy igazság derüljön Románia jelen kori történelmének egyik legfontosabb eseményére.
A levelet elküldték Traian Basescu államfônek, Calin Popescu Tariceanu miniszterelnöknek, Nicolae Vacaroiunak, a szenátus elnökének, Laura Codruta Kövesi fôügyésznek, Tudor Chiuariu igazságügyi miniszternek, valamint Jose Manuel Durao Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének, Franco Frattini igazságügyi biztosnak, Jaap de Hoop Scheffer NATO- fôtitkárnak és Nicholas Taubman amerikai nagykövetnek.
A Hargita és Kovászna megyei Románok Polgári Fóruma tiltakozik Kovászna megye új címerének elfogadása ellen, mivel szerintük a címer egyetlen olyan szimbólumot sem tartalmaz, amely a románokat képviselné.
Ioan Solomon, a fórum elnöke pénteken kifejtette: a címert azért fogadta el a kabinet, mert az RMDSZ kormányon van.
Egyúttal sajnálatát fejezte ki, hogy az Országos Heraldikai Bizottság sem maradt mentes a politikai befolyástól.
Mint mondta, a Kovászna megyei románság azt szerette volna, ha a címer tartalmaz legalább egy olyan elemet, amely ôket képviselte volna, ám ezt a javaslatot az RMDSZ tanácsosai elutasították.
Solomon szerint a román közösség javasolta a keresztet, mint a kereszténység szimbólumát, a fenyôt, vagy a borvízforrást, mint a megye gazdagságának szimbólumait. Az RMDSZ azonban valamennyi javaslatot elutasította, hogy ne változtassák meg a régi Háromszék vármegye címerét.
Demeter János, Kovászna megyei tanácselnök csütörtökön mutatta be Kovászna megye címerét, amelyet ezentúl hivatalosan is lehet használni.
Mint Demeter mondta, az Országos Heraldikai Bizottság nemrég hagyta jóvá a címert, így azt ezentúl hivatalosan is használják majd. Demeter hozzátette: a címert kifüggesztik a megye bejáratainál is, ugyanakkor székely kapukat is helyeznek a megyehatárokhoz.
Demeter szerint a címer nem etnikai, hanem heraldikai szimbólumokat tartalmaz.
Mint mondta, a címerek használata koncentrált formában a vidék történelmét, gazdasági, kulturális és szociális jellegzetességeit tömöríti.
Nemrég Demeter azt mondta: a karddal felfegyverkezett kart, szívet, napot és holdat tartalmazó címer üzenete, hogy "Életemet is odaadom Kovászna megyéért."
A megye románsága többször is kifogás emelt a címer miatt. Szerintük a címer a Kovászna megyében több mint 25 százalékos románsággal szembeni intolerancia jelképe.
A román pártok többsége bírálta Traian Basescu államfônek azt a javaslatát, hogy a romániai magyar gyerekeknek idegen nyelvként tanítsák a románt.
Egyedül a Basescut nyíltan támogató Demokrata Párt (PD) karolta fel az ötletet, a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) együtt kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) viszont elutasította azt, akárcsak a szélsôségesen nacionalista ellenzéki Nagy-Románia Párt (PRM) és az elmúlt hónapokban többször is magyarellenes álláspontra helyezkedô Konzervatív Párt (PC). A parlament legnagyobb frakcióját alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) szintén ellenzi az államelnöki javaslatot.
A liberálisok, a nagy-romániások és a konzervatívok politikusainak egybehangzó véleménye szerint az államfô kijelentései veszélyesek, nem méltóak egy elnökhöz, ráadásul nacionalista megnyilvánulásokat gerjeszthetnek.
Asztalos Ferenc, az RMDSZ oktatási szakpolitikusa kijelentette: a parlamenti szakbizottságban már több hónapja elakadt kisebbségi törvénytervezetben külön paragrafus szabályozza az eddigi gyakorlattól eltérô, az RMDSZ igényeinek megfelelô románnyelv-oktatást.
– Ha valaki akadályokat gördített a kisebbségi törvény elfogadása elé, az éppen a PD – írta Asztalos, aki emlékeztetett: a demokratáknak "köszönhetô", hogy másfél éves vita után csak 19 paragrafust sikerült elfogadtatni a törvénytervezetbôl, amelynek vitája holtpontra jutott. (A PD vezetôje, Emil Boc mellesleg most egyetért azzal, hogy a magyar gyerekeknek idegen nyelvként tanítsák a románt – a tud.)
A politikus szerint nem biztos, hogy az államfôi megnyilatkozás segít az ügynek. Várhatóan már az ôsszel napirendre kerül a közoktatási törvény vitája a parlamentben, de félô – fogalmazott Asztalos -, hogy a Basescuval szemben álló pártok nem fogadják majd el a román nyelvoktatás módszertanának megváltoztatását, ha ez a módosítás az államfô nevéhez fûzôdik.
A MOL Romania – a Mol romániai egysége – az elsô félévben 6 százalékkal növelte nyereségét az egy évvel korábbihoz képest, habár a forgalma 7 százalékkal csökkent, 225 millió euróra.
A nyereség ugyanazért nôtt, amiért a bevétel csökkent: a hálózat hatékonyabbá tétele miatt. Az osztrák OMV-hez tartozó Petromnak eladtak harminc benzinkutat, és csak tizenegy másikat vásároltak tôle. Így viszont kutanként 11,4 százalékkal nôtt az üzemanyag-eladás a tavalyi elsô félévihez képest.
A cég az elkövetkezôkben is a kiskereskedelmi hálózatra koncentrál, tovább folytatva a hatékonyság növelését. Célja az optimális országos lefedettség elérése, az üzemanyagkártyák számának a növelése.
Az idén a MOL Romania mintegy 15,4 eurót fektet be kilenc töltôállomás megnyitásába, a 2008-2010 között idôszakban pedig továbbra is ilyen ütemben folytatja a beruházásokat, közölték a Mol román egységénél.
A MOL Romania piaci részesedése az elsô félévben átlagosan 11,7 százalékos volt, tette hozzá a Rompres hírügynökség.
A Dinu Patriciu olajmágnás által birtokolt Rompetrol féléves eredményei a Mol romániai leányvállalatához hasonlóan alakultak, hiszen 8 százalékot veszített forgalmából, ugyanakkor profitot könyvelt el. A Lukoil eltér ettôl a tendenciától: az orosz olajvállalat romániai forgalma 52 százalékkal növekedett, elérte a 600 millió eurót. A piacelsô Petrom még nem mutatta be az elsô hat hónap mérlegét, írta pénteken a Ziarul Financiar.
Filmes alkotótábor kezdôdött Erdélyben
Augusztus 9-én, csütörtökön immáron hatodik alkalommal nyitotta meg kapuit a Filmtett – Duna Mûhely alkotótábor. Az ifjú filmesek a tavalyi helyszínre, a Gyimesi-szoros bejáratánál fekvô Csíkszépvízre tértek vissza az idén is.
Augusztus 9. és 19. között a Hargita megyei Csíkszépvízen bizonyíthatják tehetségüket azok a fiatalok, akik felvételt nyertek a hatodik alkalommal megrendezett filmes alkotótáborba, amelyet az erdélyi Filmtett mozgóképes havilap és a Duna Televízió falai között mûködô Duna Mûhely közösen szervezett. A szervezôk számos erdélyi és magyarországi jelentkezô közül választották ki azt a mintegy félszáz résztvevôt, akik nyolc filmes mûfaj csínját- bínját tanulják ki a tíznapos, jó hangulatú együttlét során. Az ifjú érdeklôdôket neves szakemberek irányítják: Pálfi György a rendezôket, Mészáros Péter a színészeket, Bálint Arthur az operatôröket instruálja, míg Durst György és Szilágyi Kornél a produceri és gyártásvezetôi csoporttal, Patrovits Tamás az animáció iránt érdeklôdôkkel, Lemhényi Réka a vágókkal, Pápai Zsolt pedig a filmológusokkal foglalkozik. Az alkotócsoportok tagjai az elsô napokban a szakma alapjait sajátítják el vagy már meglévô tudásukat fejlesztik, késôbb pedig stábokká alakulnak, hogy a tábor végéig filmeket és animációs produkciókat hozzanak létre együttes erôvel. Az alkotótábor, amelynek során a kezdô filmesek mellett a tehetséges laikusok is próbára tehetik magukat, már eddig is sikeresnek bizonyult: az itt készült alkotásokat gyakran láthatta a nézôközönség a magyar és nemzetközi filmfesztiválokon, a televíziók mûsoraiban, illetve a Filmtett évente megrendezett fesztiváljain is.
Papp Vera-Ágnes
A múlt hét végén a székelybôi falunapon díszes, kényelmes, fehér ponyvával fedett, egyfogatos lovas kocsit hajtottak a kultúrotthon udvarára. Egy férfi szállt le az elsô ülésrôl, a hátsóról egy kisfiú és egy hölgy. Mindhárman ünneplôbe öltözve. A hajtó és a hintó tulajdonosa Ravasz István, Jedden él, de székelybôi származású. Feleségével és két és fél éves fiával, Rajmond Istvánnal jött az ünnepre. Három- négy éve vette meg darabokban a hintót, amelyet valamikor a Székelyföldön használtak. Az alváz tanúskodik arról, hogy nagyon régi, meghaladta a száz évet. István arra gondolt, hogy kis jövedelempótló vállalkozásba kezd vele. Jedden Böjthe Sándor mesterember állította vissza a hintót eredeti állapotába. Mindenik fém alkatrésze kovácsoltvasból készült, elöl- hátul lengôs rugók csillapítják a rázkódást, a biztonságot pedig tárcsás fék nyújtja. A fémbôl és üvegbôl különlegesen összeállított két lámpában gyertyák égnek, megfelelô fényt biztosítva. Ravasz István elképzelése bevált, a hintózást szolgáltatási szintre emelte. A hintót forgalomba jegyeztette, megyeszerte mindenütt közlekedhet a fôutakon. Legtöbbször esküvôkre hívják, ilyenkor a gépkocsisor a hintót követi. Ô a kocsis, miután kikérik a menyasszonyt, a feldíszített hintóval végigjárják az ilyenkor szokásos utat. A szép lovat is elôzôleg lemossa, patáit olajjal fényesíti, sörényét befonják, a farkába három ágba díszszalagot fonnak. A hintót is állandóan dédelgeti, zárt helyen tartja, és ha valahol megpattan a máz vagy festék, azonnal kijavítja. Sok új pár indult el ezen a hintón a házasság útján Vármezôtôl Marosvásárhelyig. Legutóbb Marosvásárhelyen láthatták a jeddi Ravasz Istvánt hintójában a vôlegénnyel és menyasszonnyal. Egyre többen hívják esküvôre, talán mert a hintó a békés öregkor képzetével társul…?
Kilyén Attila
Jobbágytelke határában az út mindkét oldalán búzakévékbôl rakott asztagok. Kicsit tovább, jobb felôl sarlóval arató emberek a hullámzó búzatáblában. Boldizsár József fiatal gazdálkodóval elegyedünk beszédbe, aki közben nem hagyja abba a sarlózást. Igyekezni kell, mert még aznap húsz ár területrôl akarják levágni az alakor nevû félvad búzát. De nevezik kékvirágosnak és vadbúzának is. Persze, termesztik, mert nem nô az magától. A gazdálkodót rokonsága segíti: Bakó Béla 73 éves, Bakó Ágnes 75, Bakó Anna 77, Berecki Margit 71 éves. Minden maroknyi búzaszálhoz le kell hajolni a tôhöz... újra és újra. Béla bácsi a kévéket köti, azokból rakja fel az asztagokat. Józsefen kívül mindannyian túl vannak a hetvenen. Munkához szoktak, lazsálás nincs, majd délután egy-két órára leülnek, elfogyasztják az elemózsiát, és folytatják estig. Azért bánnak ennyire kíméletesen az alakorral, mert a szárából kötik télen a kalapokat. Immár emberemlékezet óta. 1-7-9-11 szalmaszálat összefonnak, ezekbôl régen kézzel, ma a legtöbben géppel varrják össze a kalapokat. Egy a baj csak: hogy a fiatalokat nemigen érdekli az alakor termesztése, sem a kalapkészítés. Az idôsebbek még hûek a hagyományhoz, néhány évtized múlva viszont meglehet, hogy csak emlék marad a sarló, a kéve, az asztag s a jobbágytelki szalmakalap.
(kilyén)
Zseb-idegenvezetôt bérelhetnek a dél- franciaországi Chamonix és a svájci Martigny között közlekedô Mont Blanc Express utasai.
A zsebszámítógép, GPS helymeghatározó rendszer és turisztikai adatbank kombinálásával létrehozott interaktív multimédiás információs eszközt a Pocket Loox N560 elektronikus naptár alapján a Fujitsu Siemens Computers és két internetes idegenforgalmi cég fejlesztette ki a párizsi Le Monde információja szerint.
A Mont Blanc Express szerelvényén egy-egy utazásra 6 euróért – mintegy 1500 forintért – bérelhetô eszköz a Mont Blanc és a Trient völgy térségérôl nyújt információkat. Az idegenforgalmi tudnivalók az utazás során akkor tûnnek fel a zseb-idegenvezetô képernyôjén, amikor a szerelvény éppen elhalad az egyes helységek, tájak, hegyek-völgyek mellett.
Az utazó kulturális, történelmi és turisztikai információkat kap a szerelvényen, érkezésnél pedig az adott településen megtekinthetô nevezetességekrôl, múzeumokról, vagy éppen az éttermekrôl, francia és ha ezt igénylik, angol nyelven.
Az új információs rendszert három éven át csak tesztelik, de siker esetén kiterjesztik más francia vasútvonalakra is.
Többszörös világrekord a svájci katonai bicska legújabb kiadása, amelynek 85 szerszámával 141- féle dolgot lehet mûvelni. A világ legkisebb szerszámosládájának is nevezett bicska a legtöbb funkcióval bíró zsebkés kategóriában került a Guinness-rekordok könyvébe. Az eredeti svájcibicskát gyártó cég, a Wenger mérnökei több mint 100 év termését sûrítették össze a gyûjtôknek szánt, Giant Collector’s Knife néven futó termékbe. Az elmaradhatatlan sörnyitó mellett van benne például hét penge, három fogó, csaknem húsz különbözô fajta csavarhúzó, elemlámpa és lézerpointer. A fûrész, iránytû, csipeszek és körömvágó mellôl nem hagyták ki az órahátlapnyitót, a bicikliláncszem-cserélôt és a szivarvágót sem.
A szuperbicskán a többi között találtak helyet még a lyuktágító reszelônek, a golfcipôstopli-csavarónak és a golfpálya gyepébôl ütés közben kivágott rögök szakszerû visszaillesztésére kifejlesztett célszerszámnak is.
A limitált szériás Giant Collector’s Knife az 1893- ban alapított vállalat szerint a legnagyobb zsebkés az egész világon. Ára életre szóló garanciával 1200 dollár, és csak a gyártónál lehet megrendelni. Nagy és erôs zseb kell hozzá; a 22,86 centi hosszú bicska 1,345 kilót nyom.
Egy idôre csöndben lesz London jelképe: a Big Ben toronyórájának jellegzetes hangját hosszú évtizedek után most elôször nem lehet majd hallani hetekig, mert ki kell cserélni a szerkezetet. A Westminster-palota, a brit parlament harangtornyának órája negyedóránként egy-egy ütéssel jelezte az idô múlását, de mostanra ütôszerkezete elkopott. Az órát – helyi idô szerint – szombat reggel állítják le, és a következô négy-hat hétben nem lehet hallani a hangját. A Sir Benjamin Hallról, az akkori közmunkaügyi miniszterrôl elnevezett 100 méter magas torony órája 1859 óta mutatja a pontos idôt London központjában.
Harapós csuka miatt be kellett tiltani a fürdést egy osztrák tóban.
A Cápának becézett hatalmas hal legutóbb egy 45 éves asszonyt kergetett ki a partra, miközben összevissza harapdálta a lábát. A nônek – aki a tónak csupán a sekély részén fürdött – kórházban kellett összeölteni sebeit, menekülését a Cápa elôl borzalomként élte meg.
Mindezek után a felsô-ausztriai Badesee Wildenau hatósága fürdési tilalmat rendelt el.
A csuka fejére már korábban vérdíjat tûztek ki, ám a hal eddig nem akadt horogra.
Horgászok szerint a túl meleg idô okozhatta, hogy a csuka emberekre támad, és ha majd lehûl a víz, lenyugszik az állat is – írta az Ananova hírportál.
Megvonta 61 éves fia zsebpénzét
Megvonta 61 éves fiától a zsebpénzt egy 81 esztendôs anyuka Olaszországban, mert túl tiszteletlen vele "fiacskája".
A "gyerek" így elvesztette teljes jövedelmét, mivel munkanélküli, és már segélyre sem jogosult.
"Állandóan csavarog, éjszakára kimarad, és ha kérdezem, hogy hol volt, válaszra se méltat" – dohogott az anyuka abban a levélben, amelyet végsô mérgében a rendôrségnek írt, remélve, hogy a hatóság tisztességre parancsolja a 61 éves férfit.
A rendôrség nem kezdett nagy erôkkel beavatkozni a viszályba, de még kicsikkel sem.
Augusztus 10-én ünnepelte 75. születésnapját a LEGO, a világ legismertebb, legnépszerûbb és talán túlzás nélkül legérdekesebb játéka, amellyel ma már 400 millió gyerek és felnôtt játszik.
Az alapító, a dán Ole Kirk Christiansen – foglalkozását tekintve ácsmester – 1932-ben fából faragta az elsô játékot, egy kacsát, amelynek a LEGO nevet adta. 1932-ben alakult meg az úgynevezett LEGO-csoport, vagyis a mai játékbirodalom alapja. A mozaikszót az alapító a dán LEG GODT kifejezésbôl rakta össze, ami annyit jelent, hogy "jót játszani". A mai tulajdonosok – az alapító unokája és fia – az ötödik legnagyobb játékgyár tulajdonosai.
A fantasztikus ötleten alapuló, világhíres játék elôször a Fortune Magazintól, majd a Brit Játék Kiskereskedôk Egyesületétôl (British Association of Toy Retailers) nyerte el az évszázad játéka címet. Az évek, évtizedek során a LEGO sok divatot, változást ért meg, a termékskála a fajátékoktól az elektronikus robotokig jutott el, a klasszikus alaptól, a LEGO-kockáktól azonban sosem távolodott el. A gyár szisztematikusan fejleszti termékeit, a fô szempont mindig a gyerekek logikájának, kreativitásának fejlesztése.
Minden LEGO-ismerô szülô és gyerek tudja, legelôször egy alapdoboz kell, sok-sok alapkockával. Két LEGO-kocka összeillesztése olyan kreativitást, intuitív gondolkodást igényel, amit az elektronika sose helyettesíthet.
Az alapkockák kifejlesztése után következett a Technic sorozat, amely a mozgó tárgyak készítéséhez szükséges elemeket biztosította: motorokat, vonatokat, síneket. Ezt követte a DUPLO, amely nagyobb méreteivel a kisebb gyerekek számára készült. Aztán megjelent a LEGO-ember, elôször kötelezôen sárga arcú figurák, ma már Mikulástól Spielberg-figuráig és Harry Potterig mindenkivel találkozhatunk LEGÓBÓL.
A ma már több országban is mûködô LEGO gyárakban évente 17,8 millió kockát és más elemet készítenek. 2 200 különbözô formájú elem és 55 szín teszi igazán változatossá a LEGO termékkínálatát. A termékeket 130 országban értékesítik.
Különleges technológia biztosítja a jó minôséget, magas hôfokra melegítéssel, majd hûtéssel biztosítják a forma precizitását. A formák kétezred milliméteres pontossággal dolgoznak, ezért egymillióból mindössze átlagosan 18 olyan darab akad, amely nem felel meg a szigorú minôségi követelményeknek.
1968-ban megépült az elsô LEGOLAND park a dániai Billundban, amit a 90-es években újabbak követtek Windsorban és Kaliforniában, 2002-ben Günzburgban, majd 2007 áprilisában Berlinben adtak át LEGOLAND-ot.
Az egy évben eladott LEGO kockák – sorba, egymás mellé téve – több mint ötször érnék körbe a Földet. Legózni jó!
Bolti szarka lett egy mókus Finnországban: csokit lopkod naponta legalább kétszer. Ugyanakkor csak egyetlen fajtára fáj a foga, amely tojás, nevezetesen Kindertojás. A mókus beóvakodik a boltba, megkaparint egy tojást, gondosan kicsomagolja, felfalja a "csokihéjat", ám a tojás "sárgáját" az üzletben hagyja, benne az összerakható gyermekjátékocskával, amelyet így aztán nem is rak össze soha. Elég rendetlen mókus, mert a csokipapírt sem dobja ki a szemétbe.
Ötezer birkából már ezer elpusztult a nagy szárazság és az ivóvízhiány miatt a horvátországi Kornati-szigeteken.
A horvát kormány különbizottságot állított fel az állatok megmentéséért, és csatlakozott az akcióhoz a Brigitte Bardot Alapítvány. Az egykori francia filmsztár karrierjének befejeztével az állatvédelemnek szenteli életét. Christof Marie, az alapítvány elnöke fölvette a kapcsolatot a horvát illetékesekkel és azonnali segítséget ígért a kornati birkáknak. Közép-Dalmáciában a Kornati Nemzeti Park mintegy 300 kisebb-nagyobb szigetbôl áll, és a gyéren lakott vidéken az emberek birkatenyésztésbôl élnek. Emberemlékezet óta nem volt ilyen nagy szárazság, mint most, és az édesvizet szállító hajók sem érkeztek meg idejében, mert a legtöbbjük az erdôtüzek oltásánál segédkezett, legutóbb Dubrovnikban.
Az elsô vízszállító hajó kedden kötött ki a Kornatin és töltött meg néhány kiszáradt ciszternát. A hadsereg helikopterei pedig hatezer liter ivóvizet vittek az egyik nagy tározóba. A Jutarnji List címû zágrábi lapnak a birkatartó gazdák elmondták, hogy a szigeteken élô fajta nagyon szívós, jól tûri a meleget, de sok állat szomjában a tenger vizét itta és kínok között pusztult el. Külön gondot jelent az ott élôknek, hogy nincs hova elásni a birkatetemeket, mert mindenütt köves, sziklás a talaj.
Augusztus 9-én ünnepelte ötvenedik születésnapját Melanie Griffith amerikai színésznô, a Dolgozó lány, a Valami vadság, és a Cecile B. DeMented címû filmek fôszereplôje.
New Yorkban született, de szülei 1961-es válását követôen Los Angelesben nôtt fel. Anyja, Tippi Hedren egyik kedvenc színésznôje volt a világhírû horrorfilmrende-zônek, Alfred Hitchcocknak. Melanie így "beleszületett" a filmbe. Alig 14 évesen megismerkedett Don Johnsonnal, aki miatt otthagyta a szülôi házat – pontosabban farmot, ahol anyja és új férje a filmekben szerepeltetett, már "nyugdíjas" állatokat neveltek. Tippi egyáltalán nem lelkesedett lánya és a 22 éves Johnson románcáért, de elengedte Melanie-t.
A fiatal szôkeség elôbb a modellvilágban próbálta ki magát, majd barátja javaslatára filmszerepeket is vállalt. 1975-ben Arthur Penn adott neki szerepet az Éjszakai lépések címû filmjében – alakítása Hollywood figyelmét is felkeltette. Az ifjú tehetség eleinte rettegett a kamerától, de Penn atyai jó tanácsainak köszönhetôen sikerült leküzdenie lámpalázát.
Tizenkilenc évesen férjhez ment Don Johnsonhoz, de a viharos házasság csak egy évig tartott. Ahogy ívelt karrierje, úgy vált a drog és az alkohol rabjává. Évekre eltûnt, túlélt egy súlyos autóbalesetet, amit többek szerint annak köszönhetett, hogy olyan részeg volt, hogy nem halt szörnyet.
A nyolcvanas évek elején – filmajánlatok híján – a televízióban próbálkozott, itt ismerkedett meg második férjével, Steven Bauerrel, aki segített neki leküzdeni függôségeit. Bauer beszélte rá, hogy vegyen órákat Stella Adlertôl; a képzés sikeresnek bizonyult, mert 1984-ben Brian De Palma kínált neki szerepet az Alibi test címû thrillerben. Ezt a Jonathan Demme által rendezett Valami vadság követte; a direktornak annyira tetszett Melanie Alibi testben nyújtott alakítása, hogy meghallgatás nélkül adta oda neki Lulu szerepét.
1985-ben megszületett a színésznô elsô gyermeke, de ez sem tudta megmenteni házasságát. Második válását követôen újból Don Johnsonnal kezdett kapcsolatot (egy rész erejéig a Miami Vice-ban is feltûnt), de a románcnak ismét hamar vége szakadt. 1988-ban Melanie Harrison Ford és Sigourney Weaver oldalán hatalmas sikert aratott a Dolgozó lány címû filmben, Tess McGill szerepéért Golden Globe-díjat kapott, s az amerikai filmakadémia Oscar- díjra is jelölte. Ennek ellenére újból rákapott a drogokra és az alkoholra, de még idôben elvonókúrára ment. A klinikára menet felhívta Don Johnsont, akitôl segítséget kért. A pár újra összeházasodott, 1989-ben megszületett lányuk, Dakota.
Ezúttal nem tûnt el évekre, de a Dolgozó lány sikerét nem tudta megismételni. Karrierjében egymást váltották a jobb (Idegen közöttünk, Felhôk közül a Nap) és a kevésbé jó (Hiúságok máglyája) filmek. 1994-ben a Senki bolondja, majd két évvel késôbb a Mullholland – gyilkos negyed címû filmben teljesített tehetségéhez méltóan. Ugyanabban az évben, a Hárman párban címû vígjáték forgatása során ismerkedett meg harmadik férjével, a Hollywood kapuit döngetô spanyol filmsztárral, Antonio Banderasszal, akitôl 1997-ben megszületett harmadik gyereke, Stella del Carmen.
Az utóbbi tíz évben együtt dolgozott Jeremy Ironsszal (Lolita), Woody Allennel (Sztárral szemben), kiemelkedô sikert azonban csak az 1998-as Még egy nap a Paradicsomban címû filmben James Woods oldalán, és a 2000-ben készült Cecile B. DeMented Honey Whitlockjaként ért el. 1999-ben az RKO 281 címû tévéfilmben nyújtott alakításáért Emmy- jelölést kapott.
Hollywood egyik legtehetségesebb, ámde szerencsétlen szerepválasztásairól is híres színésznôje 2001-ben életmûdíjat vehetett át a cannes-i filmfesztiválon. Az utóbbi években a színésznô leginkább plasztikai mûtétjei révén került reflektorfénybe, sajnos egyre kevesebbet foglalkoztatják.
Idôjárási frontok, esô elôtt fájnak az ízületeink, a csontjaink, (térdünk, bokánk, vállunk, derekunk – kinek hol beteg), a hajdani törések helye, s érzékenyekké válnak a mûtétek utáni hegek is. Ezenkívül sokan szédülnek, fejfájásra és rossz közérzetre panaszkodnak.
– Most, a kánikula utáni esôs augusztusi napokban különösen aktuális kérdésre – miért, hogyan hat ránk, mozgásszerveinkre az idô változása? – dr. Georgescu Lia tanszékvezetô egyetemi tanártól, a Megyei Sürgôsségi Kórház reumatológiai klinikája vezetôjétôl kértünk választ.
– Az ember a természetben él, része a természetnek, s a természeti folyamatok hatnak ránk. Az egészséges embernek mégsem kellene szenvednie az idôváltozások miatt. A meteoszenszibilitás általában olyan esetekben nyilvánul meg, amikor a szervezet ellenállóképessége fizikálisan vagy pszichésen csökken. A meteoszenzibilitás gyógyítása részben az ideg- elmegyógyászokra tartozik.
A mozgásszervi panaszok kapcsán el kell mondanunk, hogy a hátgerinc nagyon erôs reflexogén zóna, ami szoros kölcsönhatásban van a lelki élettel. Ha nem egészséges a gerinc, a lehûlés, a csapadékos idôjárás elôtt 48 órával fájdalommal jelzi az idôjárás megváltozását.
A hidegfront hatására az ízület körüli szövetekben a mucopoliszacharidok (a kötôszövet sejten kívüli alapanyagának részint szulfátmentes, részint szulfáttartalmú alkatrészei) magasabb szinten polimerizálódnak (kémiai reakció, amelynek során a kisebb szerves molekulák hasonló szerkezetû más molekulákkal polimerekké egyesülnek), s így a szövetek sûrûsége megnô, ami megnehezíti a mozgást. Ha a beteg arthrosisban (nem gyulladásos ízületi betegség) vagy arthritisben (az ízület tokja és az ízület körüli szövetek idült gyulladása) szenved, a krónikus kórképbôl szubakut vagy heveny kórkép alakulhat ki.
Egyébként a poliarthritis (sokízületi gyulladás) kialakulásának egyik elôsegítô tényezôje a nedves, hideg, szeles idôjárás.
A mûtét utáni hegek azért fájhatnak idôváltozás elôtt, mivel olyankor a kollagén rostok (a kötôszövet alapállományának) viszkozitása megnô, s a szövet elektro-sztatikája megváltozik.
A depressziós hajlamú betegeknek hidegfront elôtt javul, melegfront elôtt romlik a kedélyállapota.
A meteoszenzibilitást kezelni lehet és kell is. A
mozgásszervi betegek esetében a megelôzés egyik
legjobb eszköze a rendszeres torna, amellyel a mozgás ritmusa
és intenzitása növelhetô. Jó
hatással vannak a Kneipp-féle hideg-meleg fürdôk,
amelyek bizonyos testrészeket vagy az egész testet
érinthetik, de ez a gyógymód a szakember
tanácsára és a már lábadozó
betegeknél alkalmazható.
Minden olyan eljárás, amely javítja a nem specifikus ellenálló-képességet, jó hatással van a frontérzékenységre is.
Három új gyógyszer volt a slágertémája az idôskori felejtés és leépülés gyógyítására hívatott Nemzetközi Alzheimer Társaság washingtoni konferenciájának. Egyebek között elmondták, hogy zárt közösségben élô dél-amerikai családoknál megfigyelték a demenciát okozó kór öröklôdését is. Mások azt ismertették, hogy miként sikerült szemvizsgálattal megállapítani a demenciára való hajlamot.
Az egyik, még el sem nevezett új gyógyszer a béta-amiloid fehérjecsomók kialakulását gátolja meg. Az ugyancsak névtelen második az agysejtek pusztulását akadályozza meg. Az ANT792 nevet kapott harmadik orvosság pedig az "Alzheimer vakcina", azaz oltóanyag – amellyel a fertôzéses betegségeket meggátlókhoz hasonlóan – megelôzhetô a demencia kialakulása.
A betegség lényege, hogy az agyban a normális körülmények között elbomló béta-amiloid fehérjék a kórtól megtámadottak agyában nem bomlanak el, hanem szaknyelven plakknak nevezett csomókban lerakódnak és elpusztítják az idegsejteket. Genetikai okokból ez leginkább az 1-es, a 14-es, a 19-es és a 21-es kromoszómákra érvényes, ezért a gyógyszerkutatások fôleg a béta- amiloid fehérjével kapcsolatosak.
A jelenleg már használatos gyógyszerekkel a betegség nem gyógyítható, csak a lefolyása lassítható – ami a beteget, a családját és a társadalmat csak részben segíti. A gyógyításra is alkalmas gyógyszer kikísérletezése 15 évig is eltarthat, és belekerülhet 800 millió dollárba is. A kutatók beszámolója szerint ezalatt százezer komponenst tesztelnek, amelyekbôl azonban csak 3-6 jut el a klinikai kísérleti stádiumba, és azokból választják ki a használható elemeket.
Magyar vonatkozású hír, hogy a Mafilm- stúdió rövidesen befejezi az Alzheimer-betegek hozzátartozóinak nehéz sorsát bemutató, Szohár Ferenc által rendezett film készítését. A probléma fontosságára Méry Zsuzsa neurobiológus, tévészerkesztô hívta fel a figyelmet. Ennek alapján pályázaton nyerték el a Nemzeti Kulturális Alap támogatását. A tervek szerint a filmet a Duna Televízió sugározza majd. Sajnos, a film készítését lelassította, hogy Méry Zsuzsa, hetekkel azután, hogy április 27-én átvehette a Tudomány Újságírók Klubja és a MÚOSZ ez évi Hevesi Endre-díját, nagyon fiatalon elhunyt. A filmmel a készítôk az ô munkásságát kívánják folytatni és erôsíteni.
A betegséget ismertetô, Ködbe vészô emlékezet címû filmet a múlt évben a magyar filmszemlén többször is sikerrel vetítették.
Szûcs József
Kilencven ország több mint ezer tudósa vitatja meg augusztus 23. és 26. között Budapesten a stresszel kapcsolatos legfrissebb kutatási eredményeket – a tanácskozást Selye János, a stresszelmélet kidolgozója születésének centenáriuma tiszteletére rendezik.
"Minden idôk legnagyobb, a stresszel foglalkozó kongresszusa lesz" – tájékoztatta Csermely Péter, a Semmelweis Egyetem (SE) professzora, a Stressz Világkonferencia szervezôbizottsága elnöke az MTI-t.
Hozzátette: ez a második ilyen jellegû konferencia, az elsôt tíz évvel ezelôtt, Selye János születésének 90. évfordulója alkalmából rendezték.
"A stressz jelenségét a maga komplexitásában a tudósok 1997 elôtt soha nem tekintették át egy kongresszus keretében" – emelte ki a tudós.
Ismertetése szerint Selye János (1907-1982) nem véletlenül centrális figurája ennek a kongresszusnak, hiszen ô volt az, aki gyakorló orvosként még az 1930- as években felismerte, hogy a "rengeteg betegség mögött valami közös húzódik meg", s a stressz fogalmát bevezette a tudományba.
Csermely Péter kiemelte: nagyon szerteágazó tudományágról van szó. Vannak olyan tudósok, akik molekuláris szinten vizsgálják a sejteken, a baktériumokon belül a stresszt, mások a növényeknél.
"Az éghajlatváltozás korában nagyon komoly gazdasági jelentôsége van a stressztûrô növények nemesítésének" – mondta Csermely Péter.
A tudós kiemelte az orvoskutatók munkásságát is, akik az emberi stressz különbözô vállfajait vizsgálják. Az állandó stressz, az állandósult szorongás gyengíti az immunrendszert, ebbôl következôen számos kórkép – daganatok, cukorbaj, szív- és érrendszeri betegségek, például a szívinfarktus vagy a stroke (agyi infarktus) kiváltója lehet.
"Ebbôl következik, hogy a halálokok döntô többsége összefüggésbe hozható azzal stresszes állapottal, amelyet nap mint nap átélünk" – hangsúlyozta Csermely Péter.
A konferenciával kapcsolatban kiemelte, hogy 40 szekcióban 200 elôadás hangzik el. Külön szekció foglalkozik például a baktériumok által elszenvedett stresszel.
"Több szekció az emberi stresszre összpontosít, például molekuláris szinten vizsgálja, hogy a hormonok hogyan válaszolnak a stresszre, hogyan készítenek fel minket arra, hogy túllendüljünk ezen az állapoton" – mondta.
Tájékoztatása szerint szó lesz a pszichoszociális stresszrôl, arról, hogy például a rákos megbetegedéssel járó stresszt hogyan tudja a beteg környezete oldani, segítve a gyógyulást.
"A fogorvosi stresszrôl is szó esik majd, amit mindannyian átéltünk már, de olyan témák is szóba kerülnek, mint az öregedés és a stressz témaköre. Az emberek nehezen élik meg, amikor az idô múlásával egyre többet veszítenek korábbi képességeikbôl" – tette hozzá.
Érdekességként megemlítette, hogy indiai kutatók a meditáció stresszoldó hatásáról tartanak majd beszámolót.
Csermely Péter felhívta a figyelmet arra, hogy a konferencia vendégei között lesznek egykori Selye-tanítványok is, akik elmondják, "milyen lehetett a tudós laboratóriumában dolgozni, s mit lehetett tanulni a mestertôl".
Ismertetése szerint a kongresszus és a Selye-centenárium alkalmából a Magyar Posta bélyeget bocsát ki, s mûvészeti kiállítással is megemlékeznek az évfordulóról.
"A Budapest Galéria legnevesebb festôinket, szobrászainkat tudta megmozgatni felhívásával, hogy a centenáriumra a stressz témakörében valamilyen mûalkotást készítsenek. Ebbôl kiállítás nyílik a kongresszus második napján" – közölte Csermely Péter.
Körömrágásról leszoktató klinika nyílik Hollandiában szeptemberben. Az intézet a világ összes tájáról várja a klienseket, jóllehet Hollandiában is akad körmét rágó bôven: kétmillióra becsülik számukat. A klinika, amely nagyon súlyos problémának tartja (vagy legalábbis mondja) a körömrágást, egyrészt eszközzel segíti a leszokást, olyannal, amely szabad mozgást enged a kéznek, de lehetetlenné teszi a rágást. Emellett lelki terápiával és tanácsadással szolgál pácienseinek. A körömrágásról teljesen leszoktató kúra négyhetes. A klinika már túl van a próbaüzemen, klienseinek 98 százaléka nem kapott rá újból körmei rágására. A kétmillió holland körömrágónak egyébként a 15 százaléka felnôtt, egyharmada kisgyermek, 45 százaléka kamasz és hét százaléka idôskorú.
Hajlamosak a munkába menekülni azok, akik elégedetlenek szexuális életükkel – állapították meg a bajorországi Göttingen egyetemének kutatói. Minél kevesebb a szex, annál több a munka, így foglalható össze kutatásuk eredménye, amelyet csaknem 32 ezer személy megkérdezése után szûrtek le a göttingeni szakemberek. Más jellegû aktivitással kötötte le magát, így fôleg a munkába menekült azoknak a férfiaknak és nôknek az egyharmada, akik legfeljebb heti egy alkalomra létesítettek szexuális kapcsolatot. A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a túl sok munka és a stressz miatt még kevesebb idô marad a szexre...
Népi immunerôsítô módszereink (10.)
Az eddigi gyógyélelmiszerek, gyógynövények, vízkúrák után következzék egy egészséges népi édesség, amely a védekezôrendszerünket erôsíti, s hogyha most elkészítjük, ôszre érik fogyaszthatóvá.
"A Mátra alján élek, Tarnaszentmárián. E népi gyógymódot a faluban öreg néniktôl tanultam. A megfázások ellen, betegségek megelôzésére, fiatalodásra is használják. A fokhagymát megpucolom, a cikkeket egészben beleteszem a befôttesüvegbe, s mézet töltök rá, míg ellepi. Hetekig kell álljon, de egy hét múlva is jó. Ekkor már nem szagos a fokhagyma, jóízû, mert a mézet magába szívta. Naponta négy-öt mézes cikket be szoktam venni."
Megfiatalító, tápláló, életelixír gyógyélelmiszerünket, a mézet korábban ismertettem. Hatása összeadódik a fokhagymáéval, amely mind a természetgyógyászati, mind a népi gyógyászati felfogásban univerzális gyógynövénynek, csodaszernek számít. Több mint harminc betegséget elôz meg, gyógyít, írja dr. Oláh Andor orvos népi- és természetgyógyász Újhold, Újkirály! magyar népi gyógyászati könyvében. Továbbá, fiatalon tartja azt, aki rendszeresen fogyasztja. A fokhagyma és tinktúrája természetes antibiotikumot (allicint) tartalmaz. Természetes antibiotikum gyomor-, bél- és sebfertôzések ellen. Bacilus- és vírusölô hatása nemcsak a belekben, hanem az egész szervezetben kimutatott. Erôsíti az immunrendszert, megóv a meghûléses betegségektôl. A vérbôl és az erek falairól leoldja a koleszterint, így rugalmasak maradnak a szívkoszorúerek és az egész érrendszer. Segít megelôzni az infarktust, az érelmeszesedést és a daganatképzôdést. Rendszeres használata javítja a látást, hallást, mivel a finom ereket is kitisztítja. A bôr alatti zsírpárnákat feloldja, így diéta nélkül lehet lefogyni. Kismértékben csökkenti a vérnyomást is.
A fokhagyma alkoholos kivonatáról (tinktúra) az 1998-as ôszi tisztító kúrák fejezetben írtam, amikor az általános értisztító kúráról volt szó. Ugyanaz a hatása a fokhagymaolajnak. Az emberek (fôleg az epe-, gyomorbetegek) gyakran panaszkodnak, nem bírják fogyasztani nyersen a fokhagymát. (Nekik az epe- és máj-, valamint a béltisztítás ajánlott, ugyancsak az 1998-as tisztító kúrák fejezetben közöltem.) Egy idôs bácsi errôl ezt mondta: "nekem is égett fiatalkoromban a gyomrom a fokhagymától. Nagyapám megtanított, hogy törjem össze s vigyítsem egy kicsi olajjal. Azóta ehetem." (Makfalva, Marosszék) Hogyha tejjel vesszük be a fokhagymatinktúrát, leheletünkön nem érzôdik illata. Mit tettek még ugyanezért? "Az ánizsmag, petrezselyem- és zellerlevél elveszi a fokhagymának a sokak számára kellemetlen szagát." (Magyarország)
Bernád Ilona
Marosvásárhely fôterén tegnap szinte mindenik korosztályt megcélozták a helyi és a norvég Vöröskereszt fiatal önkéntesei: a legkisebbeket különbözô formájú lufikkal örvendeztették meg, az idôseknek vérnyomást mértek, a fiataloknak óvszert osztogattak – mindez egy tizenkét napos rendezvénysorozatnak volt az egyik mozzanata.
Mivel a különbözô országokban mûködô Vöröskereszt-kirendeltségek folyamatosan együttmûködnek, a norvégiai Sauda városban tevékenykedô önkéntesek idén tizenkét napra Marosvásárhelyre látogattak. Ittlétük alatt ez alkalommal is fôként a hátrányos helyzetû gyerekek megsegítésén szorgoskodtak, ellátogattak a Hidegvölgybe, a Hegyalja utcába, valamint Marosugrára, és az ott élô gyerekek közül tizenöt 8 és 16 év közötti kiskorút magukkal vittek pár napra Tusnádra vakációzni. – Olyan gyerekek is voltak köztük, akik eddig még soha nem hagyták el az illetô települést, ahol élnek, így kiváló lehetôség volt számukra e kirándulás, amelynek költségeit teljes egészében a norvég Vöröskereszt állta. A táborban ruhát, játékokat, tisztálkodási cikkeket kaptak ajándékba és higiéniai felkészítôkön vettek részt a gyerekek – tájékoztatott Magda Bercea, a marosvásárhelyi Vöröskereszt igazgatója.
Kérdésünkre, hogy miben különbözik a marosvásárhelyi, és a saudai Vöröskereszt mûködése, Morten Brekke, a vendég Vöröskereszt szervezet igazgatója elmondta, szerinte Norvégiában jóval hatékonyabban mûködnek. Annak ellenére, hogy Sauda jóval kisebb város, mint Marosvásárhely, az elôbbiben kétszáz önkéntes folyamatosan, aktív módon részt vesz mások megsegítésében, míg Marosvásárhelyen csupán negyven önkéntes tevékenykedik. – A két helységben különbözô gondok adódnak, Saudában nincsenek hajléktalanok meg szegények, ellenben vannak menekültek és sok a kábítószerfüggô, így önkénteseink csoportokra osztva látják el egyes hátrányos helyzetben lévô rétegek megsegítését. Külön csoport foglalkozik a gyerekekkel, mások a magatehetetlen idôsekkel, és vannak, akik fiataloknak szerveznek különféle tevékenységeket – tudtuk meg Morten Brekkétôl.
A norvég önkéntesek legközelebb októberben látogatnak el városunkba, amikor egy nagy ruhaszállítmánnyal ajándékozzák meg a helybeli nélkülözô családokat.
Augusztus 13–19-e között a polgármesteri hivatal és az egyes szolgáltatók (Aquaserv, Energomur, E-ON Gaz) a következô utakon végeznek különbözô munkálatokat, emiatt az alábbi utak teljesen vagy részlegesen zárva lesznek: 1989. December 22. utca (Marosszentgyörgy határáig vezetô szakaszon), Segesvári út (1918. December 1. út – Pandúrok útja), Pandúrok útja (a Cernavoda és a Zsidó vértanúk utcák között), 1848. sugárút, Sinaia utca, Köztársaság tér, Városháza utca.
Marosvásárhely önkormányzata folytatja a felújítási munkálatokat a Cornisa negyedben (járdajavítások), a Tamás Ernô utcában (turbinaárok védôfalának javítása a gyógyszergyár környékén), a Nagy Pál utcában (kockakôlerakás), valamint a Bolgár téren (park kialakítása), 1918. Dec. 1. út (Jeddi út és Segesvári út, járda- kialakítás), Segesvári út (1918. Dec. 1. út és Pandúrok útja), Raktár utca (parkolók és járda),
Az E-ON Gaz beruházási munkálatokat végez az Akác, Milcovului, Haladás, Jövô utcákban.
Az Energomur Rt. felújítási munkálatokat végez a Vasile Lucaciu, Marasti utcákban, a Pandúrok útja 91. sz. alatt és a Victor Babes utcákban.
Ugyanakkor az Aquaserv Rt. ivóvíz-, szennyvízvezeték-felújítási munkálatokat végez a következô helyszíneken: 1989. December 22. utca és környéke – Tolsztoj, Prahova, Liget, Szamóca, Homoród utcák; Remeteszeg és Unirii negyed – Remeteszeg, Csángó, Szántó, Gyümölcsfa, Benefalvi, Alsóforduló (Cotitura de Jos), Maros, Földmûves utca, Mircea Robu, Ioan Roman, és David Rusu utcák; Hídvég – Hídvég, Könyök (Cotului) és Árvíz (Potopului) utcák; Meggyesfalvi negyed – Otthon (Caminului), Kôrös (Crisului), Kukorica (Porumbului), Méh (Albinei), Baneasa, Vladeasa, Rövid (Scurta), Vasile Lupu, Domb (Dealului), Dél (Sudului), Meggyesfalvi (Mureseni), Termés és Macinului utcák.
Somostetô – Negoiului, Erdô (Padurii), Trébely, Stefan Rusu, Cantemir, Ep. Bobu utcák, Mogyorós (Alunis), Krizantém, Líceum utca, Teleki Sámuel és Hajnal (Rasaritului) utcák;
Tudor Vladimirescu negyed – Kishegyszôlô, Unomáj, Legelô (Pasunii), Hidegvölgy utcák; Pandúrok útja, Jeddi út (a Merész/Cutezantei utca és a SUMEL Rt. benzinkút keresztezôdésénél); Barátság utca; 1918. December 1. út (a Stefan cel Mare utca és a CEC között); Kinizsi Pál utca.
1977. július 16-án, Apácán a Megy a magnó vándorútra címû rádiós riportsorozatunk elérkezett a 110. alanyhoz, pontosabban Gáspár István nyugalmazott tanítóhoz. A sorozat alapszabálya szerint, az interjú végén a mindenkori riportalanynak kötelezô volt válaszolni arra, ki legyen a következô beszélgetôpartner. A kakaslövô falu tanítója azt javasolta, hogy keressem fel Temesváron Franyó Zoltán jeles költôt, újságírót, mûfordítót, aki épp azokban a napokban töltötte be kilencvenedik életévét. Ugyanis az agg mester 1887. július 30- án született Kismargittán. Így aztán, mint a riportsorozat ügyeletes képviselôje, már július 12-én köszönthettem a mestert, aki hatalmas reverenciával, pátoszos szövegekkel fogadott. Rendkívül megtisztelônek tartotta, hogy a sors azzal tüntette ki, hogy éppen a száztizenegyedik lehet a sorban… A kötelezô interjúban mindent el szeretett volna mondani magáról Franyó Zoltán, még, azt is, hogy Kun Béláék azért nem szerették, mert ludovikás tisztiiskolát végzett, majd pedig Horthyék azért orroltak rá, mert közben baloldali lapokat szerkesztett, és a forradalom után Bécsbe emigrált, de közben kínai és arab nyelvet tanult. Adyt, Eminescut fordított németre és egymás után jelentette meg szanszkrit, arab, óperzsa, kínai versfordításait.
– Édes barátom, te azt el sem tudod képzelni, mit szenvedtem mint ludovikás hadnagy. Egyezerkilencszáztizennégyben a frontra parancsoltak Galíciába, haditudósításokat írtam a bécsi Neues Wiener Tagblattba. Sebesültként, kórházi ápolás után a bécsi hadi levéltárba kerültem. Innen gyógyulás után az olasz frontra vezényeltek, onnan 1919-ben kerültem vissza a polgári forradalom kellôs közepébe, majd, édes barátom, az akkori budapesti Vörös Lobogó fôszerkesztôje lettem. Ady Bandi akkor már nagybetegen feküdt Budapesten, a János kórházban. Sokszor meglátogattam, de 1919. január 27-ét sohasem fogom elfeledni. Nekem telefonáltak legelôször, hogy Ady Endre elhunyt. Mondanom sem kell, elsônek érkeztem Bandi barátom halálos ágyához, ott feküdt nyitott szemmel, és ezzel a két kezemmel csuktam le azt a két szomorú, nagy barna szemét. Csak azután érkeztek Kassák Lajosék, Kosztolányi Dezsôék és hoztuk létre az intézôbizottságot. Óriási veszteség érte a magyar költészetet… De vittük tovább a fáklyát. Megbukott a Tanácsköztársaság, én Bécsbe menekültem, menedékjogot kaptam, akkor kezdtem bele igazán a keleti irodalom fordításába, a görög költôket magyarítottam, kilenc arab nyelvet tanultam meg Bécsben, azóta is ezzel foglalkozom…
– Látom, négy hatalmas íróasztala van itt a dolgozószobában, tele kéziratokkal, könyvekkel, jegyzetfüzetekkel, rendetlenségnek látszik, de legalább mûvészi…
– Tudod, fiam, én nem szeretem rendezgetni az asztalomat, ahogy megtelt az egyik, vásároltam egy másik íróasztalt.
– Zolti bácsi, már másfél órája beszélgetünk a mikrofon elôtt. Nem tetszett elfáradni?
– Ugyan, édes gyermekem, két háborút viselt katona vagyok… egy kicsit elbágyadtam, ha nem haragszol, most itt elnyújtózom a bôrkanapén, de te csak tartsd ide jó közel a mikrofont, s kérdezz tovább…
Még egy órácskát elbeszélgettünk, az a tízpercnyi anyag, ami a sorozathoz volt szükséges, már a tekercsen volt, vissza is hallgattuk, csupán arra a kérdésre vártam a választ, hogy a Megy a magnó vándorútra címû rovatunk mikrofonja kit keressen fel. Franyó Zoltán sokáig kutatott gondolataiban, míg végre egy szuszra kivágta:
– Keresd fel testi-lelki jó barátomat Kolozsváron: Bajor Bandit…
– Köszönöm az interjút, kedves Franyó Zoltán, a következô vendégünk tehát Bajor Andor író lesz Kolozsváron. Most pedig arra kérem Zolti bácsit, hogy pár sorral tisztelje meg mûsorunk vendégkönyvét.
– Örömmel! – És teleírta a neki szánt oldalt szálkás, jól olvasható betûkkel:
"Marosvásárhely, amely városhoz engem múltamban sok elszakíthatatlan szál fûz, ezúttal hozzám jött el. Ôszintén mondom, nagyon boldogan szorítottam meg a vásárhelyi rádiós kollégáim kezét és még azt sem sokalltam, hogy még elég betegen, lábadozva és legyöngülve, órákig szívesen tettem eleget a részletes vallatásnak.
Testvéri öleléssel, Franyó Zoltán, Temesvár, 1977