|
LIX. évfolyam 184. (16666.) sz. |
2007. augusztus 10., péntek |
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét
. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Mindig is tudtuk, hogy szép hazánkban nem a kiszámíthatóság jellemzi a közállapotokat, és erre erôsített rá a kormány a héten elfogadott rendeletével, mely szerint megvásárolhatóvá tették az Országos Lakásügynökség által épített lakásokat.
A gond voltaképpen ott van, hogy a pontosan tíz évvel ezelôtt létrehozott ügynökség eredeti rendeltetését változtatták meg gyökeresen. Az adott idôben ugyanis azért alakították meg ezt a kormányszervet, hogy a fiataloknak építsenek az ingatlanpiaci árszintnél olcsóbban bérlakásokat. Tehát a lakásügynökséget a szociális védôhálóba építették be, amely tudvalevôleg nem a tehetôs adófizetôk érdekeit, hanem jelen esetben a kispénzû fiatalokat szolgálta. Ezt megváltoztatni olyan anyagi célzatú indokkal, hogy a megvásárolt bérlakások árából majd újakat építenek, egyrészt társadalompolitikai hiba, gazdasági szemszögbôl pedig nevetséges baklövés. A kormányrendeletet megalapozó dokumentumokat nem ismerjük, de ha van olyan "szakértôi" vélemény, miszerint a szociális bérlakásokban élô több ezer család öt év alatt olyannyira megtollasodott, hogy egy tételben vígan kifizeti hajléka árát, arra kíváncsiak lehetünk. Akár egy kabaré vezérpoénjaként is. Amin viszont legkevésbé azok a bérlôk fognak nevetni, akik az összeg elôteremtéséhez majd hitelt kell felvegyenek, és ezzel egy hajóba kerülnek azokkal, akik a szabadpiacról vettek hitelbôl lakást, csak éppen nem izzadták végig elôzôleg az ügynökségi bérlakásba költözés elôtt a bürokrácia vesszôfutását.
A változás valójában azt eredményezi, hogy az ingatlanpiacon megjelenik résztvevôként az állam is, ami rossz lépés, bármilyen szemszögbôl nézzük. Lehetôséget teremt ugyanis arra, hogy az ingatlanpiacot politikai érdekek mentén befolyásolják, ráadásul az adófizetôk pénzének felhasználásával. Közpénzt lakásépítésre úgy illene elkölteni, hogy bérlakást építsenek belôle azoknak a rétegeknek, melyek szociális helyzetük folytán erre rászorulnak, ahogy ezt eddig is tette a lakásügynökség. De az adófizetôk pénzét nehezen átlátható ingatlanügyletekre, a politikai klientúra helyzetbe hozására fordítani, az a fajtiszta balkáni hagyományokhoz méltó húzás, amellyel csak amellett tesznek hitet, hogy az európai értékrend csak a cégtáblán szerepel ebben az országban. De ha el is tekintünk teljesen a kérdés politikai vetületétôl, gazdasági szemszögbôl sem vezethet jóra az állam ingatlanpiacra való beszállása, mert számtalan példát láttunk már arra, hogy az állam gyengén gazdálkodik, és nemigen szólnak érvek amellett, hogy ez az ügy lehetne a szabályt erôsítô kivétel. Bármennyire is jó üzleti érzékû liberálisok vezetik az ország pénzügyeit, egy tisztán szociális célzatú kérdéskört nekik sem kellene üzleti megközelítésbôl kezelniük, mert ez semmi jót nem hozhat a sáfárkodásukhoz a pénzt összeadó adófizetôknek.
Módosították a taxizásra és jármûvek bérlésére vonatkozó törvényt
A július 19-i kormányülésen módosították a taxizásra és jármûvek bérlésére vonatkozó 2003. évi 38-as törvényt. A törvénymódosítás ellentétes érzelmeket váltott ki a taxitársaságok, valamint a magántaxisok képviselôibôl, elôbbiek elégedetten konstatálták a döntést, utóbbiak közül pedig sokan a munkahelyük elvesztésétôl félnek.
A 2007. évi 265-ös törvény egyik legtöbbet vitatott cikkelye, hogy a független, engedéllyel rendelkezô szállító ezentúl csak egyetlen, saját tulajdonban levô, vagy lízingszerzôdés alapján birtokolt autóval taxizhat. Engedélyezett családi vállalkozások esetén ugyancsak egy autóval, szakmai felkészültséget igazoló papírral rendelkezô családtagok vállalhatnak szállítást. Feltevôdött a kérdés, hogy a törvény ilyen irányba történô módosítása nem érinti-e negatívan a magántaxisok munkáját, ugyanis fennáll a veszély, hogy a társaságok kiszorítják a függetleneket a piacról.
Ezzel kapcsolatban Bakos Leventét, Marosvásárhely alpolgármesterét kérdeztük meg, aki elmondta, hogy az új törvény nem tesz különbséget a két fél között, a jogok és kötelességek terén egyenlô esélyeik vannak.
Bár bizonyos szempontból negatívan érintheti a magántaxisokat a módosítás, nem árt figyelembe venni, hogy egyben taxisofôrhiány is van, és ha a törvény által érintett személyek a gépkocsijuk eladására kényszerülnek, egy elônyösebb jövedelemért beállhatnak egy taxitársasághoz sofôrnek.
Mindenesetre Marosvásárhelyen az önkormányzat által engedélyezett 723 taxiból 241 magántulajdonban van, ezek tulajdonosai közül sokan attól tartanak, hogy munkahely nélkül maradnak.
Magántaxisokkal folytatott beszélgetésekbôl kiderült, hogy vannak, akik egynél több autót birtokolnak és a közeljövôben kénytelenek lesznek megválni jármûveiktôl. Egyikük két autóval kezdett taxizni és szerinte kockázatot jelent, ha valamelyiket egy cég nevére íratná, hisz egy 30.000 lejes autó egyáltalán nem játék.
Annyi nyereséget lát az egészben, hogy öt éven belül megtérül az autó ára, vagyis marad egy autója.
Claudiu Maior, a Siletina vezetôje ezzel szemben teljesen pozitívan értékeli a törvény módosítását, mivel eddig sokan más autójával, tehát bérelt jármûvekkel taxiztak, és ezzel a jogszabállyal legalább véget vetnk az ilyesfajta vállalkozásnak.
A módosítás nemcsak negatívumokat hozott a taxisok számára, ugyanis vannak pontok, amelyekkel ôk is egyetértenek. Többek között megkönnyíti a dolgukat, hogy ezentúl a szállítási engedélyt kibocsátó hatóság meghatározatlan idôre bocsátja ki az engedélyeket, amelyeket ötévente láttamoztatni kell. Ugyanakkor annak a polgármesteri hivatalnak kell kibocsátania az engedélyeket, amelynek hatáskörébe tartozik a szállító. Az új szabályozás továbbá azt is kimondja, hogy az autóvezetô szakmai felkészültséget tanúsító bizonyítványát szintén meghatározatlan idôre adják ki, amelyet ötévente kötelezôen ellenôriznek. A törvény módosításáig a szakmai felkészültséget tanúsító bizonyítványt ötéves idôtartamra bocsátották ki és még három évig lehetett meghosszabbítani.
A taxit igénybe vevôk gyakran szembesülnek azzal, hogy este tíz óra után drágábban jutnak el a város egyik pontjától a másikig. A taxisoknak kötelességük a taxiórát kétfajta számlázásra beállítani, nappali számlázást használnak reggel 6 és este 10 óra között, éjszakait pedig este 10-tôl másnap reggel 6-ig, utóbbi értéke pedig nem haladhatja meg ötven százalékkal a nappaliét.
A jogszabály 18. cikkelyének módosítása szerint az engedélyezett szállító a kliens kérésére állandó jelleggel szállíthat azon a településen, ahová be van jegyezve. A kliens külön kérésére és a taxisofôr beleegyezésével alkalmanként szállíthat az adott településrôl egy másik településre, ha a fuvarozás befejeztével azonnal visszamegy az engedélyt kibocsátó helységbe. Ugyanez a szabály érvényes abban az esetben is, ha határozott kérésre határon túlra szállítja a klienst.
1557–2007 – a marosvásárhelyi Református Kollégium fennállásának 450. évfordulójára háromnapos ünnepséggel emlékeznek meg a kollégium és a Bolyai Farkas Fôgimnázium volt és jelenlegi diákjai az augusztus 24., 25., 26-án tartandó V. világtalálkozón. Olyan kerek évforduló ez, amelyhez hasonlóra csak 50 év múlva lesz alkalma azoknak a nemzedékeknek, akik az iskola fennállásának fél évezredes múltját ünnepelhetik majd.
Az Öregdiákok Baráti Köre, a Református Kollégium és Bolyai Farkas Fôgimnázium vezetôsége által elképzelt világtalálkozó programja hosszas alakítás, módosítás után mára már körvonalazódott – tudtuk meg Székely Emese igazgatónôtôl, Horváth Gabriella aligazgatónôtôl és Kirsch Attilától, a baráti kör elnökétôl. A felvetésre, miszerint a szervezôket azzal vádolják, hogy nem népszerûsítették kellôképpen a találkozót, elmondták, hogy a napi teendôk tömkelegében lehet, hogy nem szenteltek elég teret a rendezvény népszerûsítésének, de azzal nem érthetnek egyet, hogy agyonhallgatták volna az eseményt. Hozzátették, hogy köszönettel tartoznak a bolyainet honlap szerkesztôinek, akik által a világhálóról minden érdeklôdô tudomást szerezhetett a találkozóról, amit a folyamatosan frissített honlap kapcsán érkezett visszajelzések igazoltak. A baráti kör vezetôsége részt vett az idei érettségi találkozókon is, ahol meghívták a volt diákokat, s a Félsziget fesztiválon a népszerûsítést célzó vetélkedôket szerveztek a Civil Falu keretében. Ezenkívül nem utasítottak el egyetlen volt diákot sem, aki felkereste az iskolát és felajánlotta a segítségét. Bereczki Gábor 1970-ben végzett öregdiák például vállalta a Vásárhelyrôl elszármazott Deák Gyula lantmûvész fellépésének megszervezését, s annak minden költségét is.
Kérdésünkre, hogy melyik lesz a legfontosabb momentuma a rendezvénynek, elmondták, hogy augusztus 24-én, pénteken délelôtt helyezik vissza a Református Kollégium egykori címerét az iskola homlokzatára, amelynek központi és helyi engedélyeztetése rendkívül hosszú és körülményes folyamat volt, egy egész csapat több hónapos munkájának az eredménye.
A háromnapos rendezvény során jeles elôadókat hallgathatnak meg az érdeklôdôk (Benkô Samu, Demján Sándor, Bálint József, Sebestyén Mihály, Weszely Tibor, Oláh Anna, Gajzágó Mária, Oláh Gál Róbert, Kató Levente), volt diákok mondanak beszédeket a különbözô eseményeken, hisz kiállítások és könyvbemutatók helyszíne is lesz az iskola, s elsô alkalommal lehet megtekinteni az összes tablót, ami az idôk során készült, s amelyeket nyomtatásban is szeretnének megörökíteni. A programból nem hiányoznak a kerekasztal-megbeszélések, viták sem, s az egykori tanárokra való megemlékezés. Lehetôség nyílik osztálytalálkozók szervezésére, s aki pénteken régi, érdekes képeket visz magával, azokat szombaton az e célra kijelölt teremben folyamatosan vetíteni fogják.
A komolyzene és a könnyûzene is szerepel a rendezvény programjában, a Teleki Tékában nyílt kiállítás megnyitóját követôen a Kôvirág zenél, pénteken és szombaton az iskola udvarán könnyûzenekoncerten (Kip Projekt, Téglagyári Megálló, After Midnight, Hot Jazz Band), a konviktusban pedig Koszorús Kálmán és zenekara társaságában nótaesten szórakozhatnak a résztvevôk.
Vasárnap a Vártemplomban az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke tart istentisztelet.
A találkozóra valamennyi volt diákot várnak (azokat is, akik még nem tartják igazi "öregdiáknak" magukat), továbbá minden érdeklôdôt, akik valamilyen formában kötôdnek az iskolához – hangsúlyozták a szervezôk.
Sajátos rendszert kell bevezetni a romániai magyar gyerekek számára abban az értelemben, hogy a román nyelvet idegen nyelvként oktassák nekik – nyilatkozta Traian Basescu szerdán Kovásznán.
A Mediafax hírügynökség szerint Basescu elmondta: a helyi lakosokkal folytatott beszélgetésbôl kiderült, hogy fôként a román nyelv oktatásának a módszerével elégedetlenek. Egyrészt azt sérelmezték, hogy Székelyföldön a román nyelvtanárok között túl sok a helyettesítô pedagógus, másrészt pedig azt, hogy gyerekeiket pont úgy kezelik a román nyelvórákon, mint a román anyanyelvûeket, ami miatt nehezen sajátítják el az állam nyelvét.
Basescu szerint a sajátos rendszert legalább az elemi iskolában kellene alkalmazni, hogy a magyar családokból származó diákoknak könnyebb legyen a román megtanulása.
"Világos, hogy nem lehet úgy tanítani egy romániai magyar gyereket, mint egy olyan társát, aki otthon hét évig románul beszélt" – mondta Basescu, aki szerint a románnyelv-tanárnak mind a román, mind a magyar nyelvet ismernie kell.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) már a rendszerváltás óta szorgalmazza ennek a nyelvoktatási formának a meghonosítását – mindmáig sikertelenül. Nyelvészek szerint ez a különbségtétel elôsegítené, hogy a Székelyföldön élô magyar gyerekek is jobban megtanulják a románt, ami esélyegyenlôséget biztosítana számukra a különbözô iskolai vizsgákon.
Basescu kifejtette véleményét a közvetlen beruházásokról is, amelyek Kovászna megyében rendkívül alacsonyak. Szerinte egyrészt a fejletlen infrastruktúra, másrészt pedig az távolítja el a befektetôket, hogy kialakult az a benyomás, miszerint etnikai viták törhetnek ki a megyében.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hivatal július közepén kapott írásos értesítést Spanyolországból, amelyben arra hívták fel a tagállamok figyelmét, hogy két olyan fogkrém van piacon, amelyek magas etil-glikol tartalmuk miatt veszélyesek. A figyelmeztetés szerint a kínai importból származó Spearmint (082006-os tétel) 7 százalék etil-glikolt-, a Spearmint Tri Leaf (20050530-as tétel) pedig 8,3 százalékot tartalmaz. Az országos hatóság minden területi kirendeltségét értesítette, hogy ellenôrizzék az említett termékeket a piacokon.
Az egész országra kiterjedô vizsgálat során megállapították, hogy ebbôl a két tételbôl nem került a hazai piacra, viszont elôvigyázatosságból több, Kínából származó fogkrém összetevôit is elemezték a bukaresti Larex laboratóriumaiban. Ennek eredményeképpen kiderült, hogy a 25 ml-es Spearmint Tri Leaf Travel Pack 5,4 százalék dietil-glikolt, a 100 ml-es Spearmint Tri Leaf Family Pack 0,024 százalék, a 100 ml-es Spearmint Tri Leaf 0,028 százalék, az 50 grammos Maxam Coolmint 0,04 százalék, a 135 grammos Maxam Triple Action 9 százalék etil-glikolt tartalmaz.
Mivel jelenleg nincsenek olyan normák, amelyek pontosan meghatároznák, hogy mekkora mennyiségû etil-glikol jelent veszélyt az emberi szervezetre, a Larex eredményei alapján a Közegészségügyi Minisztériumhoz fordultak az említett összetevô hatásának tisztázása érdekében. Utóbbi illetékes hatóság tanulmánya alapján megállapították, hogy a Maxam Triple Action patológiai szempontból növekvô veszélyt jelent mind a gyerekekre, mind a felnôttekre. A Spearmint Tri Leaf Travel Pack fogkrém növekvô rizikót jelent a gyerekekre nézve, elfogadható viszont, amennyiben egészséges felnôttek használják, akiknek nincs vese-, máj-, központi idegrendszer-mûködési zavaruk.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság minden területi kirendeltségét arra szólította fel, hogy véglegesítsék az ellenôrzéseket és hozzák meg a vonatkozó jogszabályokban elôírt intézkedéseket. A 2000. évi 178-as törvény 17. cikkelyének f pontja alapján a Spearmint Tri Leaf Travel Pack forgalmazását ideiglenes felfüggesztik, amíg a következô figyelmeztetéseket fel nem tüntetik a címkén: Használata tilos gyerekeknek, illetve: Nem javasolt a termék használata vese-, máj-, központi idegrendszer-mûködési zavarral küszködô felnôtteknek.
A Maxam Triple Actiont véglegesen kivonják forgalomból és megsemmisítik.
Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) magyarellenességérôl ismert elnöke csütörtökön rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be: pártja olyan törvény elôkészítésén dolgozik, amelynek alapján a trianoni békeszerzôdés és a Benes-dekrétumok hatályának megkérdôjelezôit büntetôjogilag felelôsségre lehet majd vonni és bírói ítélettel börtönbe zárni.
"Hadd tudják meg, hogy annak, aki a II. világháború utáni európai rendezést kétségbe vonja, börtönben a helye. Ott aztán majd töprenghet mindezekrôl" – jelentette ki a Robert Fico (Irány-Szociáldemokrácia) vezette koalíciós kormányhoz tartozó SNS vezetôje arra reagálva, hogy az ellenzéki Magyar Koalíció Pártja (MKP) a héten jelezte: a szlovákiai magyarok jogfosztását törvényesítô Benes-dekrétumok kárvallottjainak jelképes jóvátételét szeptemberben törvénytervezet elôterjesztésével kívánja szorgalmazni.
Slota szerint megdöbbentô, hogy az MKP épp most, a csernovái tragédia évfordulóján merészel elôrukkolni úgymond ábrándjaival.
"A Magyar Köztársaság a szlovákok sérelmeit akkor sem tudná orvosolni, ha még további két évezredig fennállna" – jelentette ki Slota, aki a héten immár másodszor beszélt arról, hogy ha a magyarok bármit is követelni merészelnek, akkor pártja is benyújtja a számlát, kártérítést fog követelni azokért az 1938 és 1945 közötti sérelmekért, amelyeket a fasiszta Horthy-hadsereg katonái követtek el "Szlovákia megszállása idején, szlovákok ezreit mészárolták le, családokat irtottak ki, az öregasszonyokat pedig magyar szomszédjaik aggatták lámpavasakra" – idézte Slotát a SITA hírügynökség.
Slota a héten már beszélt arról, hogy pártja ismét a "köztársaság védelmérôl szóló törvény" elôkészítésén dolgozik.
Az SNS a kilencvenes években – akkor is kormányzati pozícióban – sorozatosan kísérletezett ugyanezzel a nyíltan magyarellenes tervezettel, amelyrôl annak idején még a szlovák lapok is azt írták, hogy ilyen kódexnek még az inkvizíció korában sem lett volna esélye.
A trianoni döntés és a Benes-dekrétumok megkérdôjelezôit e készülô törvény értelmében ítélhetnék el a szlovák bíróságok. Slota – részletekbe nem bocsátkozva – közölte, hogy ilyen törvény Csehországban, Németországban és Svédországban is létezik.
Három nagy tapasztalatú diplomata érkezett csütörtökön Belgrádba, hogy a nagyhatalmak alkotta összekötô csoport (kontaktcsoport) nevében tovább egyeztessen a koszovói kérdésrôl, de hogy valójában mirôl is fognak tárgyalni, az egy nappal a látogatás elôtt sem volt világos.
Miután a Koszovó jövôjére vonatkozó, Martti Ahtisaari finn diplomata készítette tervezet megbukott, s az egyértelmûen beígért orosz vétó, illetve más országok ellenkezése miatt el sem jutott a szavazásig a döntésre hivatott ENSZ BT-ben, az összekötô csoport, amelyet az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Oroszország alkot, úgy döntött, hogy Szerbia és Koszovó képviselôinek folytatniuk kell a tárgyalásokat. Három hónapot adtak erre, de azt nem döntötték el, hogy mit tesznek, ha ezalatt sem születik mindkét fél számára elfogadható megállapodás.
Azért történt így, mert a csoporton belül is éles ellentétek vannak. Nyugati tagjai – közülük is leghatározottabban az Egyesült Államok és Nagy-Britannia – eldöntöttnek tekintik, hogy Koszovó független lesz, elválik Szerbiától, míg Oroszország mindmáig kitart amellett, hogy csak kompromisszumos megoldás képzelhetô el, nem kényszeríthetô rá Szerbiára semmilyen egyoldalú döntés.
A kompromisszumnak ugyanakkor a lehetôsége sem látszik. A Koszovó lakosságának 90 százalékát alkotó albánok politikai vezetôi hallani se akarnak kevesebbrôl, mint az állami függetlenség, Belgrád pedig mereven elutasítja a szerb állami szuverenitás bármilyen megcsonkítását. Márpedig Koszovó – politikusi nyilatkozatok, befejezett tényeket emlegetô szónoklatok ide vagy oda – nemzetközi jogilag máig Szerbia része.
A tartomány nyolc éve hivatalban lévô ENSZ- közigazgatása, az UNMIK nem sok, a szembenállók megbékítését szolgáló eredménnyel dicsekedhet. A milosevici népirtás tény, de tény az is, hogy az albánok megtorlásként több mint kétszázezer szerbet ûztek el lakóhelyérôl, kényszerítettek menekülttáborokba. Közülük – bár az ENSZ BT elôírta hazatérésüket – pár tízezren mertek csak vállalkozni a visszatelepülés nagy, sok esetben életveszélyes kalandjára.
Ezek után a múlt héten Joachim Rücker, az UNMIK- adminisztráció vezetôje (képünkön) egy váratlan döntéssel felfüggesztette az elvett koszovói ingatlanok egyébként is kínkeservesen zajló visszaszolgáltatását. A döntés óriási felháborodást váltott ki az érintettek körében, mivel azt jelenti, hogy az ENSZ BT biztatását, s a Koszovóra vonatkozó határozatából fakadó garanciákat komolyan vevô szerbek sem mehetnek vissza régi lakóhelyükre.
A GfK Custom Research Worldwide 2003 óta készíti el a GfK Bizalom Indexet, amellyel azt igyekszik meghatározni, mennyire bíznak a megkérdezettek az egyes szakmák képviselôiben, így az orvosokban, újságírókban, ügyvédekben, felsôvezetôkben, papságban, fegyveres erôkben, rendôrségben és tanárokban. Az idei felmérés a 2007. március-május idôszakban 17 európai országban és az Egyesült Államokban összesen 16481 fô megkérdezésével készült.
Az 1-tôl 4-ig terjedô skálán az orvosok (3,2) és a tanárok (3,1) kapták a legmagasabb bizalomindex-pontszámot. A vizsgált országokban a megkérdezettek összesen 83 százaléka gondolja úgy, hogy az orvosok megbízhatóak, 82 százalék pedig ugyanígy vélekedik a pedagógusokról.
Az oktatói szakma tekintetében a Magyarországon és Csehországban mért arány megegyezik a régióban mért 87 százalékos átlaggal, és Lengyelország is csupán 1 százalékkal marad el ettôl.
A tanárokat és orvosokat – egyaránt 2,9-es átlaggal – a hadsereg és a rendôrség követi a listán. Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban a megkérdezettek háromnegyede bízik a rendôrségben. Közép- és Kelet-Európában ez az arány lényegesen alacsonyabb, mindösszesen 58 százalékot ér el. Ezekben az országokban ugyanakkor a fegyveres erôkben a megkérdezettek 75 százaléka bízik, míg Európa nyugati felében arányuk 67 százalék.
A magyarok a rendôrségben a kelet- és közép-európai régiós átlagnál kicsit nagyobb arányban bíznak, hiszen a megkérdezettek 63 százaléka nyilatkozott pozitívan a rendfenntartó erôkrôl. A fegyveres erôk iránti bizalom ugyanakkor jócskán elmarad a régiós és a nyugat-európai átlagtól egyaránt: Magyarországon a válaszadók 62 százaléka szavaz bizalmat a hadsereg képviselôinek.
A megkérdezettek legkevésbé megbízhatónak a politikusokat tartották, bizalomindexük átlagos értéke 1,7. Ennél nem sokkal értek el jobb (2,1 átlag) eredményt a nagyvállalatok csúcsvezetôi.
Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban az újságírók némiképp nagyobb bizalomnak örvendenek, mint a vállalatvezetôk. Míg az amerikaiak 62 százaléka bizalmatlan a topmenedzserekkel szemben, csak 55 százalékuk nyilatkozott hasonlóképpen az újságírókról. Nyugat-Európában a két szakma képviselôibe vetett bizalomról negatívan nyilatkozók aránya 67 százalékot ért el.
Legnagyobb bizalommal az újságírók iránt Romániában és Lengyelországban viseltetnek (58-58 százalék), ôket Bulgária és Spanyolország követi egyenként 54 százalékkal.
Különösen bizalmatlanok irányukban az oknyomozó és tényfeltáró újságírás terén komoly hagyományokkal rendelkezô Nagy-Britanniában, valamint Hollandiában és Franciaországban, ahol a válaszadók mindösszes negyede bízik a sajtóban.
Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezetô elnöke Basescu javaslatáról a Mediafaxnak elmondta: "Örülök, hogy Traian Basescu államfô 17 év után a helyszínen fedezi fel a borvizet, hiszen az RMDSZ 15 éve errôl beszél".
Mint mondta, a szóban forgó rendszer már bizonyította hatékonyságát, éppen ezért a jelenlegi tanügyi törvény is tartalmazza. "Remélem, a javaslat hasznosnak bizonyul a PD számára, amely nem támogatta, hogy bekerüljön a törvény szövegébe" – tette hozzá ironikusan Kelemen.
Az RMDSZ ügyvezetô elnöke elmondta: az RMDSZ azt szeretné, hogy a rendszert az 5-8. és 9-12. osztályokban is alkalmazzák. Mint mondta, ezt a megoldást román tanárok és pedagógusok is támogatják. Kelemen szerint az RMDSZ-nek érdeke, hogy a magyarok minél jobban és minél gyorsabban elsajátítsák a román nyelvet.
Az MPSZ sepsiszéki szervezete üdvözli Traian Basescu kijelentését, miszerint a románt idegen nyelvként kellene oktatni a magyar diákoknak.
Gazda Zoltán, a sepsiszéki MPSZ elnöke csütörtökön a Mediafaxnak elmondta: "a nem hivatalos látogatáson Kovászna megyében tartózkodó Traian Basescu belépett a valóság birodalmába, és meggyôzôdött arról, amit az MPSZ már évek óta hangoztat, hogy rendszerváltozásra van szükség a román nyelv magyaroknak való oktatásában."
Gazda reményét fejezte ki, hogy Basescu üzenete után az oktatási minisztérium meghozza a szükséges intézkedéseket. A sepsiszéki MPSZ elnöke emlékeztetett: az MPSZ feljelentést tett a román nyelv oktatásának ügyében a diszkriminációellenes tanácsánál, ám egyelôre nem kaptak választ.
"Egyértelmû, hogy egy személynek csak egy anyanyelve van. Ezért is kértük, hogy a román nyelvet idegen nyelvként oktassák a magyar diákoknak" – fejtette ki Gazda.
Idén júniusban az MPSZ sepsiszéki szervezete ismét a diszkriminációellenes tanácshoz fordult a román nyelv oktatása, valamint a földrajz és a történelem román nyelven történô oktatásának ügyében.
Gazda szerint az MPSZ arra akar választ kapni, hogy nem diszkrimináció-e az, ha a magyar diákok nem idegen nyelvként tanulják a románt, és a vizsgákon ugyanúgy mérik fel a tudásukat, mint a román anyanyelvûekét.
Gazda hozzátette: azt is meg szeretnék tudni, hogy az nem diszkrimináció-e, hogy a magyar diákoknak mindig eggyel több vizsgát kell letenniük, mint a románoknak.
Az MPSZ többször is kérte, hogy a román nyelvet idegen nyelvként tanítsák az iskolában. A sepsiszéki MPSZ szerint a magyar nyelvû iskolákban alkalmazott módszer több szempontból is alkalmatlan: egyrészt negatívan befolyásolja a román nyelv elsajátításának módszerét, másrészt pedig kötelezô vizsgákkal terheli a diákokat.
Az MPSZ szerint különleges módszert kell kidolgozni a román nyelv magyar diákoknak való oktatására, ugyanakkor pedig az országos vizsgákon is különleges módszerrel kell felmérni tudásukat.
Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke szerint Traian Basescu kijelentései a román nyelv kisebbségeknek történô oktatásáról méltatlanok olyan államfôhöz "akinek mindenekelôtt minden román elnökének kell lennie".
A Mediafaxnak elküldött közlemény e szerint Traian Basescu Kovászna és Hargita megyei látogatása azt a benyomást akarja kelteni, hogy a magyar közösséget diszkriminálják, ugyanakkor pedig a Magyar Polgári Szövetség (MPP) pártként való bejegyzését hivatott támogatni.
"A román nyelvet idegen nyelvhez hasonlítani sértés a románok számára, ugyanakkor újabb alkotmányszegés is. Kétségbeesett szavazathajhászásán túl, amely arra kényszeríti, hogy a magyar közösség voksait igyekezzen megnyerni, Traian Basescunak államfôként be kellene tartania bizonyos határokat. Kijelentése azonban éppen azt jelzi, hogy átlépte ezeket a határokat" – véli Voiculescu.
Szerinte ha a román nyelvet idegen nyelvként kezelik, elôbb-utóbb azzá is válik. "Nemsokára Traian Basescu azt fogja kérni, hogy Hargita és Kovászna megyében külföldi állampolgárként kezeljék" – állította Dan Voiculescu.
Mint mondta, megvan a bizonyítéka annak, hogy az MPSZ pártként való bejegyzését a Cotroceni- palotából támogatták. "Traian Basescu tudomására hozom, hogy Románia területén jelenleg legalább 10 irredenta és revizionista jellegû magyar szervezet mûködik. Felkérem tehát, hogy ne tegyen olyan kijelentéseket, amelyekkel az MPSZ köré csoportosuló radikális szervezeteket bátorítja" – mondta Dan Voiculescu.
A konzervatív pártelnök szerint Basescunak a Hargita és Kovászna megyei infrastruktúra állapotára vonatkozó megjegyzései felerôsíthetik azt a benyomást, hogy a magyar közösséget hátrányosan megkülönböztetik. "Az államfô azzal akar feszültséget kelteni a magyarok körében, hogy azt sugallja, a magyar többségû megyék nem kapnak elég pénzt a kormánytól. Cinikus módon nacionalista érzelmeket használ fel az államfô arra, hogy a kormánnyal szembeni abszurd harcban megerôsítse pozícióit" – tette hozzá Voiculescu.
A jövô év októberére készül el az észak-erdélyi autópálya elsô szakasza, a tervek szerint akkor adják át a Kolozsvár- Aranyosgyéres közti 54 kilométeres pályarészt a forgalomnak.
Az amerikai Bechtel építôipari óriásvállalat munkásai jelenleg két szakaszon, a nyugati határtól induló Bors és Berettyószéplak, illetve a Kolozsvár és Aranyosgyéres közötti részen dolgoznak.
E két szakasz technikai kivitelezési terveit már az Országos Autópálya Rt. (CNADNR) is jóváhagyta. Ezekbôl kiderült, hogy a két útszakasz az eredeti elképzeléshez képest 53-57 százalékkal több pénzbe kerül.
Az amerikai Bechtelnek 2012-re kell befejeznie az autópályát. Az idei évre a cég 184 millió eurós költségvetést állított be, jövôre ez 400 millió euróra nôhet.
Júliusban hivatalossá vált, hogy az észak- erdélyi autópálya az eredeti tervekhez képest legalább kétszer többe kerül, miután elkészültek a beruházás végleges technikai kivitelezési tervei. A Brassót Borssal összekötô, 415 kilométeres autópálya eredeti költségeit 2,2 milliárd euróra tervezték a 2003-ban megkötött szerzôdésben. Az akkori felmérést viszont csak olyan elôzetes megvalósíthatósági tanulmányok alapján készítették, amelyekbôl nem lehetett megállapítani a pontos költségeket. Még nem lehet tudni pontosan, hogy a román államnak mennyivel kell többet fizetnie a korszerû útért, amely a magyarországi autópálya-hálózathoz való csatlakoztatása után jelentôsen csökkentené a Budapest és Bukarest közötti utazási idôt.
A Cotidianul címû napilapnak a CNADNR-bôl meg nem nevezett források úgy vélték, hogy a végsô számla akár a hétmilliárd eurót is elérheti majd, ami az eredeti költségek megháromszorozódását jelentené.
A növekedés legfôbb oka az, hogy az elsô tervek mélyen alulbecsülték a költségeket. Emellett nem voltak tekintettel az erdélyi domborzat sajátosságaira sem, ami miatt az autópálya nyomvonalán számos viaduktot kell építeni.
Az Európai Unió jóváhagyta a Regionális Operatív Programbeli (ROP) tervek elkészítéséhez szükséges elôleg átutalását. A régiófejlesztési alapokból (FEDER) származó elôleg értéke a ROP összértékének 2%-a, körülbelül 320 millió euró. Azon tervek esetében, amelyeket sikerül év végéig leszerzôdtetni, az unió a beruházás értékének 15%-át folyósítja – jelentette be Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter csütörtöki bukaresti sajtóértekezletén.
Románia fejlesztési régiói a 2007-2013 közötti idôszakban 4,6 milliárd eurót használhatnak fel, melybôl 3,72 milliárdot az EU biztosít, a többi 880 millió euró helyi társfinanszírozásból származik. A POR keretén belül lehívható uniós pénzek a strukturális alapokból 2007-2013 között lehívható pénzek 19 százalékát teszi ki.
A további procedúrákkal kapcsolatosan Borbély László elmondta: a Régiófejlesztési Operatív Program Monitorizálási Bizottsága augusztus 16-án ülésezik. A bizottság napirendjén a regionális és helyi infrastruktúra javítását, valamint a közszállítás, illetve a szociális infrastruktúra fejlesztését célzó tervek szelektálását megalapozó kritériumrendszer elemzése és jóváhagyása szerepel. Augusztus második felétôl a pályázók benyújthatják a regionális és helyi infrastruktúrafejlesztéssel kapcsolatos terveiket. Jelenleg a Régiófejlesztési Ügynökségekhez 54 különbözô elôkészítési fázisban levô terv érkezett be. Az aktualizált megvalósíthatósági tanulmánnyal rendelkezô tervek értéke meghaladja a 738 millió eurót.
Az Országos Lakásügynökség létrehozását szabályozó 152/1998-as törvény módosításával és kiegészítésével kapcsolatosan Borbély László megerôsítette: a fiatalok öt év után megvásárolhatják az általuk bérelt, az Országos Lakásügynökség (ANL) által épített lakásokat. A befolyó pénzösszeg 80 százaléka az Országos Lakásügynökséghez tér vissza, amelyet továbbra is ingatlanok építésére fogjuk fordítani, így a fiatalok által bérelhetô lakásalap nem csökken. Eddig 18.000 bérelhetô lakrészt építettünk a fiataloknak. 2.202 lakrész már az idéntôl megvásárolható. Az eddig bérelhetô, mostantól megvásárolható lakások eladása során befolyó összeg 20 százaléka az önkormányzatokhoz tér vissza. Folytatjuk a szociális lakások építését. Az idén az épülô 2059 szociális lakásból 504 lakás építését fejezzük be – összegzett Borbély László.
A katonai ügyészség szerint az 1990-es bányászjáráskor Ion Iliescu volt államfô parancsára lépett közbe a katonaság azzal a céllal, hogy feloszlassák a bukaresti Egyetem téren a politikai hatalom ellen tüntetô tömeget.
Tegnap beszámoltunk arról, hogy Mihai Chitac akkori belügyminisztert, helyettesét és két rendôrezredest bíróság elé állítottak.
A nyilvánosságra került vádiratban a nyomozók azt állítják, hogy a tüntetés felszámolása az akkori politikai hatalom, személyesen Ion Iliescu parancsára történt, az eseményekben a rendôrség és a katonaság mellett a titkosszolgálat is részt vett.
A karhatalmi erôk kivonulása nyomán 262 személyt tartóztattak le. A történtekrôl értesült felháborodott tömeg körbevette a belügyminisztérium épületét, s a letartóztatottak szabadon bocsátását követelte. Ekkor Iliescu parancsára lövéseket adtak le, hatan életüket vesztették.
A június 13-án elkezdôdött véres események két nappal késôbb, 15-én zárultak le. Ez idô alatt bukaresti munkások és Zsil- völgyi bányászok "rendet teremtettek" Bukarest utcáin, ezt nevezték el bányászjárásnak. Rátámadtak a demokratikus folyamat kiteljesedéséért tüntetô bukaresti tömegre, szétverték az ellenzéki pártok irodáit, több embert megöltek.
A nyomozók szerint a június 13-i akció végrehajtásáról egy nappal korábban hozott döntést az akkori hatalom. Az ominózus ülésen mások mellett részt vett Iliescu, Petre Roman miniszterelnök, Gelu Voican Voiculescu miniszterelnök-helyettes, Corneliu Diamandescu, az országos rendôr-fôkapitányság vezetôje, Victor Atanasie Stanculescu honvédelmi miniszter, Vasile Ionel vezérkari fônök, Virgil Magureanu a belföldi hírszerzô szolgálat igazgatója és Dan Predescu, Bukarest fôpolgármestere.
Iliescu nevének említése a vádiratban egyelôre nem jár semmilyen jogi következménnyel, mivel a katonai ügyészek által elkezdett vizsgálatot a legfôbb ügyészségnek kell lezárnia. Júniusban az alkotmánybíróság úgy döntött, hogy civilek ellen csak polgári nyomozóhatóság folytathat vizsgálatot.
Traian Basescu államfôhöz címzett nyílt levelében a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetôsége kihallgatást kért az elnöktôl a székelyföldi autonómia ügyében.
Az SZNT emlékezteti az államfôt, hogy egy évvel korábban nyílt levélben kérték a székelyföldi autonómiáról szóló tárgyalások elkezdését, ám azóta sem kaptak választ. A Fodor Imre SZNT-elnök által aláírt dokumentum szerint azóta Románia EU-tag lett, így az autonómiának is más a politikai kontextusa.
A levélben Fodor Imre megemlíti, hogy a nem hivatalos népszavazás keretében eddig mintegy 180 ezer székelyföldi lakos fejezte ki az autonómia iránti igényét.
"Elnök Úr, székelyföldi látogatása során ön is meggyôzôdhetett arról, hogy a régió Románia legelmaradottabb vidékeihez tartozik, holott természeti és humán erôforrásai által többet érdemelne" – áll a levélben.
Az SZNT meggyôzôdését fejezi ki, hogy a területi autonómia keretében a közösségek jobban képviselnék érdekeiket, ez pedig az ország fejlôdéséhez is hozzájárulna. Ugyanakkor a székelyföldi autonómia a magyar közösség nemzeti identitásának megôrzését is segítené.
Az SZNT szerint, ha Traian Basescu hatékonyan közvetítené a többség felé, hogy a székelyföldi autonómia nem irányul Románia és a székelyföldi románság ellen, a magyar közösség hosszú távon megbízható támogatója lenne a demokráciának. "Ez valamennyiünk érdeke" – áll a dokumentumban. A levél végén az aláírók ismételten kérik a tárgyalások elkezdését. "Székelyföldi látogatása remek alkalom lenne erre a célra" – áll a dokumentum végén.
Gerome Ragni, James Rado és Galt MacDermot darabja, az úttörô és azóta méltán világhírû musical generációkat tartott lázban. Legalábbis a világ nyugatibb felén. A Hair, azaz a Haj a hippikorszak békelázadásainak idején, a befuccsolt vietnami közbeavatkozás éveiben született és akár fájdalomkiáltásként is értelmezhetô – két, már amúgy is szemben álló világnézetet jelenít meg, enyhébb változatú, jelenkori Rómeó és Júliaként. A szabad életet, hajléktalanságot felvállaló békés és lepukkant, pszichedelikus hippiéletmód és az amerikai giccssznobizmus világát, amelybôl a két fôszereplô – legény és leány – érkezik. Bonyodalmak és fellángoló szerelem forgatókönyvei után, a filmváltozatban apuka elkötött, nyitott Lincolnjával robognak a bohém társasággal egyetemben egy katonai támaszpont felé, hogy egy utolsó bulira kilopják ott szolgáló, Vietnamba készülô barátjukat. Aki a görbe éjszaka után már nem tér vissza. A tragédia pedig elkerülhetetlen.
A Yorick Stúdió most országos ôsbemutatóként színre viszi a rockopera-musicalt. Marosvásárhelyen, a nyári színpadon, ma este 9- tôl. A vásárhelyi színpadi változat Sebestyén Aba rendezése Szurdi András magyar szövegkönyve, Valla Attila dalszövegei alapján. Dobre Kóthay Judit díszlete, Szélyes Andrea jelmezei és Rosenberg G. Norbert koreográfiája segíti a színészzcsapatot. A rendezô munkatársa László Csaba. A produkció élôzenés elôadás, zenei vezetô Apostolache Zénó.
Ahogyan Sebestyén Aba egy korábbi beszélgetés alkalmával megjegyezte: igényes, komoly mondanivalóval rendelkezô musical a Hair. A mai napig aktuális, azok az értékek, amelyek mellett kiáll, most sincsenek meg a világban. Nyilván már nem arról szól, hogy a külsônkkel tiltakozunk a társadalom ellen, szól viszont a háborúellenességrôl, a békeigenlésrôl, a toleranciáról, a másság elfogadásáról. Figyeljünk egymásra, mert ma is baj van a világgal.
A Yorick Stúdió ismét társulatot toborzott: az elôadásban a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház fiatal mûvészei és a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem hallgatói játszanak. Megtekinthetjük ôket ma este, esônap holnap, 21 órától a nyári színpadon. Ahogyan hûvösebbre vált az idô, a produkciót zárt színtérre költöztetik.
A makfalvi Vass Áron... fehér harisnyában jár, mint a többi földmíves és fazekas társai. Természetes, született intelligenciája van az arcán, a mozdulataiban, beszédében. Égetett cserépszobrai nemcsak Erdélyben, egész Európában ismertek. Németországi, csehszlovákiai, hollandiai kiállításai feltûnést keltettek. Az Ókirályságban, a románok között is nagy sikere van mûveinek, Bukarestben aranyérmet kapott, ami ugyan nem ritkaság nála, mert ezenkívül már vagy tíz van otthon a ládafiában.
– Apámtól maradt egy pár barázdám – mondja –, dolgozom rajta, így aztán a kétféle munkából csak megélek. Sokan mondják, hogy miért járok harisnyában, mikor engem az úri öltözet is megilletne. S ha nadrágot húzok, ki leszek? – kérdeztem. – Vass Áron, a szobrász. Így is az vagyok, akkor miért húzzak nadrágot.
Az egészséges népi öntudat beszél Vass Áronból, azé a népé, amelynek nem jelentett megalázást az, hogy nép.
(Bözödi György: A Dózsák faluja. Székely bánja, 1939. * Vass Áron 1891 és 1979 között élt Makfalván.)
Uniós strukturális alapokból új sportbázis építését tervezi a prefektúra, lehetôleg a város határán kívül esô húsz kilométeres körzetben – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Ciprian Dobre prefektus, aki beszámolt a megyeközpontot tehermentesítô terelôúttal kapcsolatos újdonságokról is.
Az új sportbázis tervérôl a megyei tanácsot is tájékoztatta a prefektúra, ugyanakkor a helyi polgármesteri hivatalnak is átküldték a szándéklevelet, együttmûködésre kérve fel a két intézményt. A prefektus szerint rövid idôn belül egy olyan munkacsoportot kell összeállítsanak, amely elôkészíti és vezeti az építkezést.
Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a Román Labdarúgó- szövetség véleményezése alapján a jelenlegi ligeti sportbázis még a második ligás követelményeknek sem felel meg, nem érné meg felújítani, korszerûsíteni. A megoldást az új komplexum kivitelezése jelentené, amely annak ellenére, hogy a városon kívül esne, a marosvásárhelyi labdarúgás fellendítését szolgálná. A korszerû sportbázis legalább egy nagypályával és három-négy edzôpályával rendelkezne, a befektetés akár a 200-300 millió eurót is elérhetné.
A sajtótájékoztató egyik következô témája a terelôút volt, amely a korábbi elképzelés szerint a Koronka – Jedd – Nagyernye útvonalon haladna. Megtudtuk, hogy július közepén egy német tanácsadó céggel aláírták a szerzôdést, amely arra vonatkozik, hogy a meglévô dokumentációt, a megvalósíthatósági tanulmányokat, mûszaki terveket felújítják. Az iratcsomó összeállítására kilenc hónapot kapott a cég, a munkálatokat a jövô év utolsó negyedében kezdenék el. A 11,9 kilométeres terelôút kivitelezése várhatóan harminchárommillió euróba kerül. A fô szerzôdô fél, a Szállításügyi Minisztérium világbanki hitelbôl finanszírozza a munkálatokat.
A prefektus elmondta, hogy a 15-ös Marosvásárhely – Maroshévíz országúton csökkenteni kellene a forgalmat, mivel évente, napi rendszerességgel 11 ezer gépjármû halad át ezen a szakaszon. Erre megoldást jelentene egy olyan terelôút megépítése, amely Nagyernye és Szászrégen között kikerülné a lakott településeket.
Új magyar nyelvû erdélyi hírportál indult. A cél a regionalitás, tehát az erdélyi "lefedettség": a mindenkit érintô nemzetközi, országos, politikai hírek mellett fellelhetôk lesznek a szûkebb közösségeket érintô információk is, mindaz, ami fontos lehet a különbözô településeken, régiókban élô magyaroknak. A gazdag videó- és fotóanyag biztosítása mellett a szórakoztatást szolgálják az olyan oldalak, mint a Humor, Életmód, Bulvár, Erotika stb., valamint a bulifotók Erdély különbözô nagyvárosaiból. A portál szerkesztôi nagy hangsúlyt fektetnek a szolgáltatásokra is: apróhirdetések, ingatlanok és autók hirdetései, állásajánlatok, mozi- és tévémûsorok, egész Erdélyt felölelô idôjárás-jelentés. Az Erdély Online már elérhetô a www.erdon.ro címen.
A jövô héten ismét mûvészvendégeket vár Erdôcsinád. A Csanád alkotótábor, amely az idén is a hagyományôrzés jegyében gyarapítja gazdagodó mûgyûjteményét, augusztus 16. és 26. között tizenöt képzômûvész jelenlétére számíthat – tudtuk meg a mûvészeti táborvezetôtôl, Miholcsa József szobrásztól. Rendszeresen visszajáró és a helybeli mûvésztelepet elôször megismerô festôk, szobrászok egyaránt dolgoznak majd e tíz napon a tábornak otthont adó református egyház ifjúsági központjában. Az itt születô munkákból, melyeket eddig minden alkalommal az ihletô rokontematika és az azonos élmények ellenére figyelemre méltó mûfaji és stílusbeli változatosság jellemzett, a tábor zárultával közös kiállítást rendeznek. Ennek helyérôl és idôpontjáról a következôkben tájékoztatjuk olvasóinkat. Ami már most tudható: augusztus 20-án Erdôcsinádon felavatják a névadó nagy elôd, Csanád mellszobrát, Miholcsa József újabb mûkô alkotását.
Tegyük fel, hogy megint elromlik valami. (Mert ha nem tesszük is fel, írta Mikszáth Kálmán bátyánk: elromlik.) Elromlik Európa. Mindig nehezen mûködött, tízpercenként ma is vagy kifosztják, vagy megerôszakolják. Romániában viszont semmi sem romlik el a tolvaj tudta, cselekvô részvétele nélkül. Nincs köztársasági elnök, aki nélkül egyetlen magas kitüntetést is lelophatnának egy pátriárka fejérôl. Nincs olyan szabály, amely miatt pánikszerûen leállna a közlekedés, a jól bejáratott csôd, a mennybemenetel szokott protokolluma. Mert hiszen minden, ami a térségben elromolhat, el is mörfizza magát. Nincs mentség semmire. Ki rontotta el? Kinél gyúlt ki elsônek a rontás? Ki hoz a zsenge vetésre tankokat? Miért veri Isten azokat, akik építgetnek, miért nem sújt a rombolók közé is? Miért nem lehet úgy összegyûjteni a szemetet, hogy az hasznot hajtson a cívisként is aposztrofált Maros menti városnak? Miért nem izgat senkit, hogy a Városgazda hazugságtárolója dugig tömve erdélyi indiánoknak szánt csili-vili üvegtörmelékkel? Miért hiszi el állati idiotizmussal Marosvásárhely, csaknem húsz esztendeje, önnön pszeudoszféráiból emanált bûzniszménjeinek eszméletlen hazudozásait?!
Egyébként pedig. Mért nem rakják tele hetedhét országra bûzlô nyomorkacattal a Favorit megálló kanárisárga térállományát, melyben nemrég (ohó, három hónapja is megvan annak!) még kést fentek, ollót éleztek, kulcsot másoltak, mesterséget ûztek? Mért nem tömnek dögpestisesre minden rakfelületet, mért nem köpik nyíltan szemközt a mindent Fentrôl váró bugyuta, újrabehülyített állampolgárt, hadd érezze, hogy az ô képére is ád valaki valamit?!…
Miért idegen városgazdáinktól a tisztességes munkával szerzett szerény kereset, miért döglôdik csaknem minden békebeli kisvállalkozás, miért dôl be a városmaffiának Novum Forum Nyalósvásárhely?!…
Miért nincs rend és tisztaság, törvénytisztelet és tisztesség városunkban? Meddig tûrjük a gazt, a szemetet, a mocskot életünkben? Hazányi házainkban?!
Elindult az Endeavour amerikai ûrrepülôgép a floridai Cape Canaveral-i Kennedy ûrrepülôtérrôl a Nemzetközi Ûrállomásra csütörtökön közép-európai idô szerint 0.36-kor.
Az indítás után egy perccel az ûrsikló közel 6000 kilométer/órás sebességgel repült az Atlanti-óceán felett. A start után két perccel leváltak az indítórakéták, majd újabb nem egészen hét perc múlva az Endeavour Föld körüli pályára állt.
Az ûrrepülôgép hétfôs legénysége – az amerikai Scott Kelly parancsnok, Charlie Hobaugh pilóta, Tracy Caldwell, Rick Mastracchio és Alvin Drew ûrhajósok, Dave Williams kanadai orvos és ûrhajós, valamint az amerikai Barbara Morgan, az elsô "oktató-ûrhajós" – a tervek szerint 11 napot tölt a világûrben, folytatja az ûrállomás szerelési munkáit.
Az 55 éves Barbara Morgan idahói általános iskolai tanárnô nem újonc a NASA-nál, 1985-ben a Tanár az ûrben program keretében együtt vett részt a felkészítésen Christa McAuliffe tanárnôvel, aki a Challenger 1986 januári szerencsétlenségében vesztette életét. A NASA a szerencsétlenség után úgy döntött, hogy civilek nem repülhetnek az ûrsiklókon, ezért Barbara Morgan kiképzett ûrhajós lett, s így csatlakozott a legénységhez.
Az ûrrepülôgép több mint 5 tonnányi élelmiszert és berendezést szállít, többek között az ûrállomás fémszerkezetének új, 1,58 tonnás szegmensét, amelyet a legénység fel is szerel. Az ûrhajósok kicserélnek egy meghibásodott giroszkópot is, valamint felszerelnek egy külsô platformot, amely különbözô mûszerek rögzítésére alkalmas.
Az Endeavour közel ötéves szünet után most repül elôször. Utoljára 2002-ben, a Columbia 2003. február 1-jei szerencsétlensége elôtt járt a világûrben. Azóta jelentôsen korszerûsítették, GPS-rendszerû navigációs rendszerrel látták el. Az ûrállomással való összekapcsolódás után napelemek segítségével képes feltölteni az energiatartalékait, emiatt a többi ûrsiklónál hosszabb világûrbeli tartózkodásra alkalmas.
A 11 napos küldetés alatt három ûrsétát terveznek, szükség esetén az utazást három nappal meghosszabbíthatják és egy negyedik ûrsétára is sor kerülhet.
Az Endeavour a tervek szerint pénteken közép- európai idô szerint 19.53-kor kapcsolódik össze a Nemzetközi Ûrállomással.
A közép-szerbiai Kragujevacon rekord hosszúságú, 605 méter hosszú graffitit készített egy nemzetközi ifjúsági csapat, az eredmény valószínûleg a Guinness-rekordok könyvébe kerül.
Mintegy 30 fiatalember – olaszok, németek, bosnyákok, horvátok és szerbek – a kragujevaci városi parkban csaknem 23 órát dolgozott, és 700 festékespalackot használt fel a nagy mûre.
A graffitit a béke üzenetének szánták a fasizmus és a nacionalizmus elleni összefogás jegyében.
Az eddigi falfirka-világrekord tavaly született az olaszországi Torinóban, az a graffiti 507 méter hosszú.
Hét órán át üldözött a rendôrség egy traktort és gazdáját Németországban, de nem csikorgó gumikkal, hanem inkább csak csikorgó fogakkal, mígnem egy elit egységnek végre sikerült elfognia a "mezôgarázdát".
Az 53 éves férfi a többszöri korábbi rendôri figyelmeztetések ellenére is engedély nélkül vezette traktorát, és ezért ki akarta a rendôrség tessékelni a jármûbôl. Tudták, hogy nem lesz könnyû, ezért három járôrkocsival mentek a helyszínre.
A paraszt megtagadta az engedelmességet, és traktorának hidraulikus emelôvillájával meg tárgyateregetôjével elkezdte a rendôrautókat a földbe döngölni, a rendôrök pedig alig tudtak kimászni a jármûvekbôl.
Miután a gazda végzett az autókkal, betraktorozott az erdôbe. Elfogásához két helikoptert, továbbá egy páncélozott jármûvet vetettek be. A hajsza hét órán át tartott, míg végül sikerült leverni a parasztlázadást: a csûrjében csípte el egy elit osztag a gazdát.
Az Antarktisz jegébe zárt százezer éves vagy még régebbi mikroorganizmusok laboratóriumban új életre keltek a meleg és a tápanyagok hatására.
A New Jersey állambeli Rutgers Egyetem kutatói 100 ezer 8 millió éves jégdarabot teszteltek. Némelyiket elég volt néhány hétig megfigyelni, de volt, amelyiket egy éven át tartották megfigyelés alatt, mire csodával határos módon a mikroorganizmusok feléledtek, és növekedésnek indultak.
Mivel a földi élet legnagyobb része mikrobákból áll, a mikroorganizmusok efféle vizsgálata hozzájárul a föld biológiájának megértéséhez – mutattak rá a kutatók.
A kutatás eredményérôl az amerikai tudományos akadémia folyóiratának (PNAS) internetes kiadásában (www.pnas.org) számoltak be a szakemberek.
Egy ukrán férfi lett a világ legmagasabb embere a Guinness-rekordok könyvének szerdai közlése szerint. Az új "Góliát" egy kínai férfit váltott fel ebben a szerepben.
A 37 esztendôs volt állatorvos, Leonyid Sztadnyik, aki egy kis északnyugat-ukrajnai faluban él, 2 méter 57 centiméter magas – jelentette be Amarilis Espinoza, a rekordok könyvének szóvivôje.
Az ukrán férfi több mint 20 centiméterrel nagyobb, mint a korábbi rekorder, a kínai Pao Hszi-sun, aki 2 méter 36 centiméteres magassággal büszkélkedhet.
Sztadnyik 14 éves korában indult hirtelen növésnek egy agymûtétet követôen, amely nyilvánvalóan befolyásolta az agyalapi mirigyet. A férfi anyjával, Halinával él, a család házát és kertjét gondozza.
Egy szenzációs lelet alapján valószínû, hogy két elôemberfaj egy idôben élt Afrikában, és a homo erectus így nem leszármazottja a homo habilisnak.
Egy csaknem másfél millió éves állkapocscsontból arra következtetnek a tudósok, hogy a két elôemberfaj, a homo habilis, vagyis az "ügyes ember" és a homo erectus, a "felegyenesedett ember" csaknem félmillió éven át egymás mellett élt a mai Kelet-Afrika területén. A szakértôk eddig azt feltételezték, hogy a homo erectus a korábban élt homo habilisbôl fejlôdött ki.
A szenzációs leletrôl a Nature címû tudományos folyóirat legfrissebb számában számolnak be a kutatók, akik Kenyában bukkantak az állkapocscsontra. A hat megmaradt fog, valamint a csont formája és mérete alapján úgy vélik, hogy egy homo habilistôl származik. Ez pedig azt jelenti, hogy az "ügyes ember" a korábban feltételezettnél tovább élt Kelet-Afrikában, és így kortársa volt a homo erectusnak.
Fred Spoor, a Londoni Egyetem munkatársa vezette azt a nemzetközi kutatócsoportot, amelynek tagja volt Meave és Louise Leakey is, anya és leánya egyaránt világhírû régész. Az állkapocscsontot hét évvel ezelôtt Kenyában találták a Turkána (Rudolf)- tótól keletre. (A tavat Teleki Sámuel expedíciója fedezte fel 130 évvel ezelôtt, és Rudolf-tónak nevezte el.)
Az a tény, hogy a két elôemberfaj sokáig egymás mellett élt, valószínûtlenné teszi, hogy a homo erectus a homo habilisbôl fejlôdött volna ki – írják a tudósok. Valószínû, hogy más-más feltételek kellettek számukra a léthez, így vannak arra utaló jelek, hogy az "ügyes ember" több növényi táplálékot fogyasztott, míg a "felegyenesedett ember" több húst és zsiradékot vett magához.
A kutatók ugyanakkor százszázalékos biztonsággal nem tudják kizárni a közvetlen leszármazást. Elôfordulhat, hogy egy ilyen fejleményre más vidéken került sor, és a két "kvázi faj" utóbb a Turkána- régióban találkozott. Az is valószínû, hogy mindketten egy közös ôstôl származnak, amely két-három millió évvel korábban élt Afrikában – írják tanulmányukban a kutatók.
Egy másik lelettel is új hipotézist állítottak fel. Találtak egy kifejezetten jó állapotban lévô homo erectus-koponyát, amely mintegy másfél millió éves. A szakértôk eddig úgy vélték, hogy kicsiny agyától eltekintve a "felegyenesedett ember" már nagyon hasonlított a modern emberre. Ez valószínûleg nem így van, ugyanis a most felfedezett koponya kifejezetten kicsi, egészen pontosan ez az eddig talált legkisebb homo erectus-koponya.
A nagyságbeli különbségek az eddig talált különbözô koponyák között akkorák, mint manapság a gorillák között találhatók. Ezeknél a majmoknál a hímeknek sokkal nagyobb a koponyájuk, mint a nôstényeknek, ami azzal függ össze, hogy az állatoknak több partnerük van. Lehetséges, hogy a homo erectus esetében is hasonló volt a helyzet, és inkább a poligámia jellemezte az életet, amiben jelentôsen különbözött a modern embertôl, a homo sapienstôl.
Hair – országos bemutató Marosvásárhelyen
15· Gerome Ragni, James Rado és Galt MacDermot Hair címû világhírû musicaljét mutatja be a Yorick Stúdió. A darab Szurdi András magyar szövegkönyve alapján Valla Attila dalszövegeivel készült, zenei vezetô Apostolache Zénó, díszlet: Dobre Kóthay Judit, jelmez: Szélyes Andrea, koreográfus Rosenberg G. Norbert, rendezô Sebestyén Aba, a rendezô munkatársa László Csaba. A darab országos bemutatójára a marosvásárhelyi nyári színpadon kerül sor ma 21 órakor illetve augusztus 12-én, vasárnap 21 órakor. A bemutató esônapja szombat, szintén 21 órától, ugyanott.
15· A szervezô Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság (EMT) Marosvásárhelyi Fiókszervezete az idén is megszervezi a hagyományos és rangos képzômûvészeti összejövetelt, a Bolyai Alkotótábort, annak tradicionális színhelyén, a marosvásárhelyi várban. A 2001-ben indult, és évenként a képzômûvészet más-más válfajaiban szervezett szemle idén a fafaragás köré összpontosul, mûvészeti szervezô Muresan Gheorghe szobrász. A meghívottak között van Diénes Attila, Székely János Jenô, Újvári Ferenc, Xene Peres, Pokorny Attila, Mircea Mocanu, Epaminonda Tiotiu, Olteanu Liliana, Mana Bucur, Moldovan Maria, Moldovan George, Vidra Birtalan Orsolya, Csorvássi Szabó Attila. Az alkotótábor hétfôn nyitja meg kapuit, tart folyó hó 26-ig, zárul a hagyományos kiállítással.
15· E hétvége szombat-vasárnapján Szentgericén falunapok keretében szervezik meg az 50 évesek találkozóját valamint a tánctalálkozót. Szombaton 14 órától Ákosfalva, Nyárádszentbenedek, Backamadaras, Székelykál táncosai lépnek fel, meghívottak Novák József heraldikus, Kilyén Ilka színmûvész és Ritiu Ilka Krisztina. Az érdeklôdôk 21 órától a Madártej társulat Viccözön címû elôadását tekinthetik meg. Vasárnap a helyi református templomban, a 11.20 órától kezdôdô istentisztelet keretében kerül sor az ötvenévesek találkozójára. 16 órától futballmérkôzés lesz, majd este 9 órától a Millennium MV együttes és Bodoni Ildikó lépnek fel. A kétnapos rendezvény bállal zárul.
15· A Romák Demokratikus Szövetségének marosvásárhelyi szervezete és az Aven Amentza Romale együttes közös szervezésében, a Maros Megyei Tanács támogatásával szombaton kerül sor a Forró Szívek Nemzetközi Fesztiváljának immár tizedik megrendezésére. A fesztivál szekeres felvonulással kezdôdik, ezt cigánytáncok és énekesek követik. A 16 órakor a várból a fôtér irányába induló felvonulás után következik a Forró Szívek szemléje: roma táncegyüttesek lépnek fel Dániából, Magyarországról, Ukrajnából és itthonról. A kétórás mûsorra a várban kerül sor, 17.30 órától. Ami a hazai fellépôket illeti: az érdeklôdôk megtekinthetik az aranyosgyéresi, mezôszentpéteri, segesvári, mezôbándi, gernyeszegi és marosvásárhelyi együtteseket egyaránt.
Pro Etnica-fesztivál Segesváron
15· Augusztus 17-e és 23-a között idén is megszervezik Segesváron a Romániában élô etnikai közösségek napjait, a Pro Etnica-fesztivált. A rendezvény lehetôséget biztosít e közösségeknek, hogy kulturális programok révén bemutathassák hagyományaikat, szokásaikat. A fesztivál mûsorán zenés- táncos összeállítások, beszélgetések, tematikus mûhelyek, bábszínház, valamint kiállítások is szerepelnek.
Jobbágyfalvi unitárius nap és Tündér Ilona
15· A III. Tündér Ilona-napi rendezvény során, a jobbágyfalvi unitárius gyülekezet és a Tündér Ilona vendégház közös szervezésében kerül sor augusztus 19-én, jövô vasárnap, az elsô jobbágyfalvi unitárius napra. Erre az alkalomra készült el a templom külsô feljavítása, a gyülekezet még további építkezési-javítási munkálatok elôtt áll. Ami a rendezvény programját illeti, délelôtt 11 órától istentisztelet veszi kezdetét az unitárius templomban, amelynek keretében ünnepi mûsorra kerül sor. Id. Balogh Pál a templomépítés idejére emlékezik vissza, elhangzanak továbbá élménybeszámolók. Délután 3 órától a Tündér Ilona völgyében szabadtéri ökumenikus istentisztelet veszi kezdetét a helybéli katolikus, református és unitárius lelkészek szolgálatában, fellép a Jobbágyfalvi Ökumenikus Kórus. A vendégeket "Tündér Ilona fôztjével" kínálják meg, majd barátságos futballmérkôzésre kerül sor a helybéliek és vendégek között. A jobbágyfalvi tánccsoport elôadja Bekecs alatt Nyárád tere címû mûsorát. Tábortûz és közös éneklés zárja a napot.
15· Marosvásárhelyen augusztus 24-én reggel 10 órakor az ôsi schola évszázados harangja adja hírül a nagyvilág távoli tájairól, Magyarországról és Erdélybôl összesereglett öregdiákjainak a 450 éves jubileumi ünnepségsorozat (augusztus 24-25-26.) és az öregdiákok V. világtalálkozójának kezdetét. A szervezôk tisztelettel hívnak és várnak mindenkit az ünnepségsorozatra, kérik, a szállásigényt legkésôbb folyó hó 20-ig jelezzék. Elérhetôségek: oregdiak@bolyainet.ro, attila.kirsch@clicknet.ro. Mobilszám: 0040-745-535726, postacím: Bolyai utca 3. szám, honlap: www.bolyainet.ro.
15· Az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság (EMT) idén is megszervezte Borszéken a természetkutató tábort, amelynek mûsorában víz- és talajmintamérések, rovargyûjtés, térképkészítés és növénymeghatározás is szerepelt. Augusztus 20. és 26. között Hétfaluban (Brassó megye) számítástechnikai tábort szerveznek. Ennek keretében algoritmika, feladatmegoldó mûhely, OpenGL- programozás is várja az érdeklôdôket. A táborral kapcsolatosan az EMT kolozsvári titkárságán lehet érdeklôdni a 0264/590-825, 0264/594-042 valamint a 0744-783-237-es telefonszá-mokon. E-mail: emt@emt.ro
Festmény- és grafikakiállítás nyílik szombaton
15· A Népi Alkotások Megyei Központja valamint a Maros Megyei Képzômûvészek Egyesülete szervezésében holnap délelôtt 11 órától kerül sor Laczkó Aranka festmény- és grafikakiállításának megnyitójára. Az érdeklôdôk augusztus 11-24. között tekinthetik meg a kiállítást a Köztársaság tér 9. szám alatti Egyesülés teremben.
15· A Bolyai–Református Kollégium fennállásának 450. évfordulója alkalmából nyílik meg csütörtökön 18 órakor a marosvásárhelyi unitárius egyházközség Bolyai téri tanácstermében Puskás György fotómûvész természetfotó-kiállítása. A tárlatot, amely augusztus 31-ig naponta 9-13 óra között tekinthetô meg, Bodolai Gyöngyi szerkesztô, lapunk munkatársa nyitja meg.
15· Koros László Levente természetfotó- kiállítása látható a marosvásárhelyi, kövesdombi unitárius templom Bözödi György Termében. A harminc képet felvonultató tárlat keddtôl szombatig 9 és 12 óra között, több mint egy hónapon át megtekinthetô.
Bárczi András és az akvarellek
15· Bárczi András akvarelljei láthatók a nyárádszeredai mûvelôdési házban. A tárlaton a mûvész 30 munkáját állította ki.
15· A Kultúrpalotában, a Képzômûvészek Szövetségének termében David Gheorghe és Erzsébet magángyûjteményébôl festôk, szobrászok, grafikusok önarcképeinek tárlata látható.
15· Augusztus 10-e és 16-a között a Mûvész moziban a Simpson család címû animációs filmet vetítik. A filmet David Silverman rendezte, hangját kölcsönözte többek között Dan Castellaneta és Nancy Cartwright. Vetítési idôpontok: 17, 19 és 21.30 óra, csütörtökön 17 és 19 óra. Az ötkor kezdôdô vetítésekre kedvezményes jegyekkel várják a nézôket, egy jegy ára 6, illetve 4 lej.
15· Az Ifjúsági moziban a Farkasok klánja címû orosz filmet vetítik. Rendezte Nyikolaj Lebedev, fôszereplôk: Okszana Akinshina, Alekszandr Domogarov. Vetítési idôpontok: 17 és 19.30 óra, a hét végén 22 órától is. A 17 órai vetítésekre kedvezményes jegyek válthatók, egy jegy ára 5, illetve 3 lej.
BL-selejtezô
A vártnál jóval nehezebben tudta 2-1-re megnyerni hazai pályás mérkôzését a Steaua a lengyel Zaglebie Lubin ellen szerdán este a Bajnokok Ligájának második selejtezôköre visszavágóján. A lengyelek alaposan megkeserítették Hagi legénységének dolgát, ami nem is csoda, hiszen a bukarestiek már a harmadik selejtezôkörre gondoltak többet a napokban, holott alig egygólos sovány elônnyel várták a visszavágót. Ezt az elônyt Stasiak egyenlítette ki a 29. percben, azonban a Steaua most bemutatkozó kolumbiai hálóôrével szemben szabálytalankodtak is a gólt megelôzô szögletnél a vendégek. 8 perccel késôbb Nicolita szinte véletlenül egyenlített ki, aztán a második játékrésztôl már változott a meccs menete. A kegyelemdöfést végül a Besztercérôl átcsábított csatár, Zaharia adta meg a lengyeleknek, az Atletico Madridot az erdélyi meccsen kivégzett támadó elsô gólját lôtte a Steaua mezében, mely a harmadik selejtezôkörben a fehérorosz BATE Boriszovval mérkôzik meg a Bajnokok Ligája csoportkörébe jutásért.
Idegenben nem kapott gólt a DVSC TEVA a svéd Elfsborg otthonában. De mivel nem is lôttek gólt a skandinávok kapujába, a magyar bajnok 0-1-es összesítéssel búcsúzott a BL porondjáról már a második selejtezôkör után. A részletes eredményeket és a harmadik selejtezôkör párosítását hétfôi mellékletünkben olvashatják.
Labdarúgás
Ma este a Dacia Mioveni – FC Vaslui mérkôzéssel indul a román élvonalbeli pontvadászat harmadik fordulója. Szintén ma a bajnoki címvédô Dinamo a Ceahlaul otthonába látogat. Holnap az Otelul – Unirea Urziceni, Besztercei Gloria – UTA, Poli Temesvár – Pandurii, Steaua – Poli Iasi mérkôzéseket játsszák. Vasárnapra három meccs marad, a Gloria Buzau – Farul, Kolozsvári U – Rapid, Craiova – Kolozsvári CFR találkozókkal zárul a harmadik forduló.
Valóra vált álom
Kis Gábor 1982. szeptember 27-én született Budapesten. Az 1,94 méter magas játékos 2007. június 12-ig (az Eger-Szeged mérkôzésig) 194 országos bajnoki meccset játszott. Húszévesen, a margitszigeti Hajós Alfréd uszodában megrendezett Unikum Kupán mutatkozott be elôször Kemény Dénes válogatottjában. A világbajnoki és Európa bajnoki második helyezett centerrel, aki szerdán 50. válogatott mérkôzését játszotta a Németország ellen 7-5-re megnyert csoportmeccsen, a berlini Szuperdöntô elôtt készítettünk interjút.
– Kemény Dénes szövetségi kapitány mind a tizenhét játékossal Berlinbe utazik, de nem mindenki kap egyforma lehetôséget. Milyen szereped lesz a világliga döntôjében?
– Ez a világliga sokban segíti Kemény Dénes döntését az olimpiai felkészülésben. Mindenki lehetôséget kap, ki többet, ki kevesebbet. Minden játékos arra törekszik, hogy azt az idôt, amit a medencében tölt, maximálisan kihasználja. És én is így fogok tenni. Ha döntôbe jutunk, mi lesz a feladatom? Megnyerni.
– A világliga legnagyobb esélyesének számítotok, mennyire tud a csapat megbirkózni ezzel az elvárással?
– A magyar válogatott minden versenyen esélyesnek számít, Magyarországon csak az aranyérem elfogadott, ezért meg akarjuk nyerni a világligát.
– Az olimpia után a legtöbb világversenyen minimális gólkülönbséggel veszített a csapat. Ilyen esetekben mi a csapat legnagyobb ellenfele, ki nehezíti meg a csapat dolgát: pl. a horvátok vagy a szerbek, vagy maga a magyar válogatott?
– Igen, az olimpia után nem sikerült megnyernünk semmilyen világversenyt. A tavalyi sorozatban három döntôt elvesztettünk. Úgy gondolom, hogy akármennyire is rutinos csapat a magyar válogatott, magunkat vertük meg a döntôkben. Az Eb-n és a vb-n egyaránt két, akár három góllal is vezettünk, de ezt az elônyünket nem tudtuk megtartani. Ebben kell fejlôdnünk.
– Milyen érzés kétszeres olimpiai bajnokokkal egy válogatottban játszani? Milyen esélyeket látsz arra, hogy a jövô évi pekingi olimpián te is oszlopos tagja legyél a válogatott keretnek?
– Nekem egy álmom vált valóra, hogy ezekkel a játékosokkal játszhatok együtt. Volt akiktôl még kiskoromban autogramot kértem és most egy csapatban játszhatok velük. Nagyon jó dolog ez, de már új álmok, új célokkal.
Ferencz Melánia
Peking 2008
Pontosan egy évvel a pekingi olimpia rajtja elôtt megkezdôdött a visszaszámlálás a kínai fôvárosban. A majdani vendéglátók többek között egy nagyszabású pekingi szabadtéri rendezvénnyel jelezték a világnak, hogy szerdától már csak egy év van hátra a következô nyári játékok megnyitójáig. Mintegy tízezren – köztük városi elöljárók, politikusok, a nemzetközi, illetve a nemzeti olimpiai bizottságok képviselôi, kínai és nemzetközi hírességek – vettek részt a Tienanmen téren rendezett háromórás programon. Helyi idô szerint este nyolc órakor – 2008. augusztus 8-án pontosan ugyanebben az idôben kezdôdik az olimpia – lézernyalábok pásztázták az eget, tûzijáték-petárdák szálltak a magasba, miközben a téren táncosok százai "csinálták a fesztivált". A mûsorban szerephez jutottak kínai sportoló kiválóságok, így a kosárlabdázó Jao Ming vagy az atléta Liu Hszinag, továbbá más hírességek, például az akcióhôs Jackie Chan.
Jacques Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke felszólalásában annak a meggyôzôdésének adott hangot, hogy Peking nemcsak sikeres játékokat fog rendezni, de az olimpia révén megnyílik a világnak, megismerteti történelmét, kultúráját, népeit. "A világ nagy várakozással tekint Pekingre és Kínára" – jelentette ki Rogge.
Nônek a külföldi befektetések Romániában
Az elsô félévben 1,14 milliárd eurót fektettek be külföldi tulajdonosok Romániában bejegyzett vállalatokba, 85 százalékkal többet mint egy évvel korábban. A külföldi részvétellel létesített vállalatok száma az elsô hat hónapban 7989 volt, szemben a tavalyi 6092-vel. Összességében, a külföldi tulajdonosi részvétellel mûködô vállalatok száma június végén 130 932 volt Romániában. Júniusban 1406 vállalatot alapítottak külföldi részvétellel, ebbôl legtöbbet olasz befektetôk, összesen 251-et. A rangsorban a második Magyarország 134 jogi- és magánszemély által alapított vállalattal. A legnagyobb külföldi befektetést júniusban a spanyol Gran Via Ghencea hajtotta végre 45,7 millió euróval. A görög ATE Bank 23,1 millió eurós, az olasz Enel Energie Co. 23 millió eurós tôkeinjekciót anyacégétôl.
Belsô vizsgálatok a Smithfieldnél <